A Nyugat-Magyarországi EgyetemKözgazdaságtudományi Karának

marketingje

Dr. Székely Csaba

Hallgatók száma a felsőoktatásban

0

50000

100000

150000

200000

250000

300000

350000

400000

1990/91 2001/02 2002/03 2003/04 2004/05

Közgazdász Összesen

A közgazdasági képzés Magyarországon1. Egyetemek

Budapesti Corvinus Egyetem: Közgazdaságtudományi KarGazdálkodástudományi Kar

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem:Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Debreceni Egyetem: Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési KarKözgazdaságtudományi Kar

Szent István Egyetem, Gödöllő:Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

Széchenyi István Egyetem, Győr: Jog- és Gazdaságtudományi Kar

Miskolci Egyetem: Gazdaságtudományi KarPécsi Tudományegyetem: Közgazdaságtudományi KarNyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron:

Közgazdaságtudományi KarSzegedi Tudományegyetem: Gazdaságtudományi KarVeszprémi Egyetem: Gazdaságtudományi Kar

Közgazdász hallgatók az egyetemeken

12%4%

19%

4%

3%

13%

10% 7%

6%

8%

4%

10%

BCE GazdBCE KözgBMGEDE AgrDE KözgSZIESZÉEMEPENYMESZEVE

A KTK hallgatói összlétszáma

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005

Hallgató (fő)

A közgazdasági képzés Magyarországon2. Főiskolák

Általános Vállalkozási Főiskola, BudapestBudapesti Gazddasági Főiskola:Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenfodgalmi Főiskolai KarKülkereskedelmi Főiskolai KarPénzügyi és Számviteli Főiskolai KarBudapesti Műszaki Főiskola: Keleti Károly Gazdasági Főiskolai KarNemzetközi Üzleti Főiskola, BudapestSZIE Kereskedelmi és Vállalkozási Akadémia, BudapestEszterházy Károly Főiskola, Eger: Gazdaság- Társadalomtudományi

Főiskolai KarKároly Róbert Főiskola, Gyöngyös: Gazdálkodási Főiskolai KarNyíregyházi Főiskola: Gazdasági- és Társadalomtudományi Főiskolai

KarModern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya

A közgazdasági képzés a régióban

AUSZTRIA:Wirtschaftsuniversität WienWebster University Vienna CampusFachhochschule Burgenland, Eisenstadt: Wirtschaft (Schwerpunkt:

MOE)Fachhochschule Wiener Neustadt: Wirtschaft

SZOVÁKIA:University of Economics, Bratislava: Faculty of National Economy,

Faculty of Commerce, Faculty of Business Management, Faculty of Economic Informatics, Faculty of International Relations, Faculty of Business Economics in Kosice

Slovak University of Agriculture, Nitra: Faculty of Economics and Manage-ment, Faculty of European Studies and Regional Development

Comenius University in BratislavaMatej Bel University, Banska Bystrica

A NYME KTK jelenlegi képzési kínálata 1.

Felsőfokú szakképzés:• Idegenforgalmi szakmenedzser• Informatikai statisztikus és gazdasági tervező• Kereskedelmi szakmenedzser• Pénzügyi szakügyintéző• Projektmenedzser asszisztens• Számviteli szakügyintézőEgyetemi alapképzés:• Gazdálkodási szak (egyetemi szintű képzés, nappali és levelező

tagozaton)• Szakirányok: külgazdasági, marketing, gazdasági informatika,

pénzügyi, közszolgálati, régiógazdaságtan, vállalatgazdaságtan.

• Gazdálkodási szak (egyetemi szintrehozó képzés, levelező tagozaton)

A NYME KTK jelenlegi képzési kínálata 2.Szakirányú továbbképzés:• Biztosítási szak• Egészségügyi menedzsment szak• Európa tanulmányok szak• Humánmenedzsment szak• Informatikai menedzsment szak• Jogász-közgazdász szak• Közigazgatási gazdálkodási szak• Külügyi szak• Marketing szak• Master of Business Administration szak• Mérnök-közgazdász szak• Orvos/gyógyszerész-közgazdász szak• Személyügyi szak• Településmenedzsment szak• Turizmus szak

SWOT elemzés

Erősségek:Az erő velünk van!

?

Gyenge pontok:Csak diszkréten!

?

Lehetőségek:Új programok (Bologna),

Regionális együttműködés

?

Fenyegetések:Versenytársak,

Demográfia,

Költségvetés

?

Az Európai Unió törekvései

2000. Lisszabon, ET határozat:

„Az Uniót a világ legversenyképesebb és a legdinamikusabban fejlődő tudásalapú gazdasági térségévé kell alakítani, amely a tartós gazdasági növekedés, valamint a több és jobb munkahely révén nagyobb társadalmi kohéziót képes elérni.”

Vizsgálandó:

1. A képzés gazdasági funkciói

2. A gazdasági és társadalmi változások képzésre gyakorolt hatásai

3. Regionális lehetőségek

1. A képzés gazdasági funkciói

• A kvalifikáció

• A kutatás-fejlesztésben játszott szerep

• A puffer szerep

• A belső munkalehetőségi effektus

• A lokációs faktor

• A külső tényezők

A kvalifikáció

„Kötelességünk hallgatóink tudományos szak-képzettségét fejleszteni úgy, hogy később gya-korlati életpályájok folyamán abban hiányt ne szenvedjenek …” (Eötvös Loránd, 1891)

Újabb szempontok: • a tudás gyors elévülése• túlképzés: a diploma inflálódása

A kutatás-fejlesztés

A jelentősebb K+F tevékenységek többnyire globális szinten zajlanak.

A képzéssel összekapcsolódó regionális szerep:• munkalehetőség az adott régióban,

• tudástranszfer a kis- és közepes méretű vállalkozások számára,

• technológiai információk felmérése,

• kapcsolattartás más képzési helyekkel,

• kapcsolattartás a tudományos központokkal.

A puffer szerep

A felsőoktatási intézmények gyakran a munkaerő-piac „tároló helyeként” szolgálnak.

A fiatalok késleltetik munkaerő piaci belépésüket. Okok:• javul a képzettségük,

• jobb pozíciókat tudnak elérni,

• a magas munkanélküliségi ráta,

• a szülők gyermekeiket magasabb képzettséghez szeret-nék hozzásegíteni, mint amilyennel ők rendelkeznek.

A belső munkalehetőségi effektus

A képzési, kutatási intézmények maguk is munkaadók.

Az adott városban, régióban tanuló diákok ellátása jelentős gazdasági kapacitást köt le.

A lokációs faktor

A jó képzési infrastruktúra jelenléte vonzóvá teheti a letelepedést az új vállalkozások szá-mára: • a megfelelően kvalifikált munkaerő megléte,• az általános képzési infrastruktúra magas szín-

vonala.

(Akadályozhatja a speciálisan képzett munka-vállalók, menedzserek odaköltözését, ha nin-csenek színvonalas intézmények)

2. A gazdasági és társadalmi válto-zások képzésre gyakorolt hatásai

• A tudás iránti igény változásának tendenciái

• A tőkeintenzitás és a hatékonyság összefüggései

• Az információ- és kommunikáció technika fejlődésének következményei

• A munkaerő „korosbodása” és az ezzel kapcsolatos kérdések

A tudás iránti igény változásának tendenciái

Termék-specifikus

Sokoldalúkészségek

Probléma-megoldó ésvállalkozói

A készségek és kom petenciáktípusai

Folyamat általmeghatározott

Piac általmeghatározott

Termék általmeghatározottT

erm

elés

i fáz

isok

A tőkeintenzitás és a hatékonyság összefüggései

• csúcstechnológiát képviselő eszközök alkalmazása: kiemelkedő minőségű termékek kis munkaráfor-dítással történő előállítása,

• az ipari folyamatok belső hatékonyságának javí-tása (pl. just-in-time),

• logisztika fejlesztése: a félkész termékeknek gyor-san elérhetővé kell válniuk,

• termelési kockázat növekedése: magasan képzett, megbízható munkavállalókra van szükség.

Az információ- és kommunikáció technika rohamos fejlődése

Következmények:• a jövőben a képzési és a munkavégzési periódusok

permanens váltásáról lesz szó,• a tanulásban a hangsúly a tudástranszferről az

ismeretek megszerzési módjának elsajátítására fog áttevődni,

• a tantervek fejlesztésének folyamata már túlsá-gosan lassú ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a gyorsan változó világgal,

• az iskolák általában nehezen tudnak lépést tartani a számítógépek és egyéb elektronikus eszközök beszerzésében az eszközök elavulási ütemével.

A munkaerő „korosbodása” és az ezzel kapcsolatos kérdések

Tendencia a lakosság átlagos életkorának növekedése. Következmények:• a munkaerő kínálat idősebbé válik,• a szociális biztosítási rendszert változtatni kell.A képzésre gyakorolt hatások: • át kell térni az idősebbek képzésére (élethosszig tartó

tanulás),• a vállalatoknak is foglalkozniuk kell munkavállalóik

képzésével és továbbképzésével,• a tudásküszöb alacsonyabbá válik,• más típusú tudás válik szükségessé.

3. A tanuló régió

Meg kell változtatni a képzési intéz-mények regionális szerepét!

• A kölcsönös bizalmon alapuló együtt-működés

• A felsőoktatás átalakításának igénye • A tanuló régió lehetséges modellje

A kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés

A „bizalom menedzsmentje”:• a képzésben kétirányú forgalomra van szükség

(lehetőséget kell teremteni a visszacsatolásra),• a tudásnak szintén „just-in-time” módon kell

elérhetővé válnia,• egyre nagyobb a fontossága a kommunikációnak, a

koordinációnak és az interakcióknak,• a szereplőknek egyre inkább meg kell bízniuk

egymásban,• az intézmény fizikai közelsége növeli a bizalmat.

A felsőoktatás átalakításának igénye• A képzés munkavállaló rendszer felülvizsgálatra szorul: a

jövőben a képzési és a munkavégzési periódusok permanens váltását kell megvalósítani.

• A vállalatoknál is zajlik képzés és továbbképzés: a felső-oktatás szolgáltatóként lép fel (keresleti irányítás).

• A hangsúly a tudástranszferről az ismeretek megszerzési módjának elsajátítása felé fog tolódni.

• A tantervek és ismeretkörök fejlesztésének folyamatát fel kell gyorsítani.

• A képzési helyeknek lépést kell tartani az informatika és a kommunikációtechnika fejlődésével.

• Regionális hálózatokra van szükség: képzés tudás megvalósítás visszacsatolás fejlesztés (tanuló régió).

Hagyományos és piaci felsőoktatási kultúrák

Hagyományos akadémiai kultúra

Az alkotás és a tudás transzfer dominál

A professzionalisták befolyása

Történelmi struktúrák

Döntően az állam finanszíroz

Stratégiai döntések: állami irányítás

Piaci kultúra

A piaci versenybe vetett hit

Középpontban: a profit

Ügyfelek igényeinek respek-tálása

Hatékony szervezet

Stratégiai döntések: menedzsment

A hibrid szervezetek és irányításuk a felsőoktatásban

Fenntartó

Felhasz-nálók

Ügyfelek Piaciirányultság

Feladat irá-nyult-

ság

Hibrid felsőoktatási szervezet

feladat

ár

szolgáltatás szolgáltatás

költségvetés

(részleges)

kompenzáció

A hibrid szerveztek stratégiái

SzcenáriókA piaci

tevékenysé-gek fő célja

Stratégiai mozgástér

Stratégia

A piaci tevékenysé-

gek struktúrája

Minimális

piackiegészítő

bevételkicsi

•a kormányzati elképzelések követése•az elsődleges folyamatok optimalizálása

•projekt struktú-ra•az egyetem egé-szét érintő befo-gadó struktúra

Szelektív

piacszinergiák

létrehozásatematikailag behatárolt

tematikailag korlátozott piacfejlesztés

•intézet•központ 

Maximális

piac

a piaci részarány növelése

nagyúj piacok kifejlesztése

•divizionális struktúra•liberalizálás•privatizáció•kvázi autonóm fiókszervezetek

A tanuló régió lehetséges modellje

A soproni régió alkalmasnak mutatkozik ilyen jellegű modell kialakítására.

• a régióban dinamikus gazdaságfejlesztés kezdődött el,

• a Nyugat-magyarországi Egyetem és más oktatási intézmények jelenléte és műkö-dése,

• az Egyetem önmaga is folyamatos megúju-lásra, tevékenységének kiszélesítésére kényszerül.

A Soproni Innovációs Központ

A NYME KTK lehetséges regionális szerepei

K+F

HEM

Marketing

LogisztikaTermelés-szervezés

Szervezet-fejlesztés

Stratégiaalkotás

Gazdaság-elemzés

Képzés

NYME KTK

Tanuló régiók Európában

  

The European R3L Learning Region Network

Services

R3L

Newsletter

R3L Info

Library

About the R3L Community Service

(Available only after login)

R3L Calendar

R3L

Specialists

Co - operation Support Learning regions R3L Projects

Köszönöm a figyelmet!