A Pedagogiai Kutatas Modszertana

„Babeş-Bolyai” TudományegyetemTávoktatási Központ

Pszichológia és Neveléstudományok KarÓvoda- és elemi oktatás pedagógiája Szak

Pedagógiai kutatás módszertanaII. évfolyam számára

1. félévKötelező tantárgy

Szabó-Thalmeiner Noémi

2007

Pedagógiai kutatás módszertana

1

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék .........................................................................................................................1

Bevezetés ....................................................................................................................................2Mire jó a pedagógiai kutatás? .................................................................................................2 Útmutató a sikeres tanuláshoz: ...............................................................................................2A tantárgy gyakorlati követelményei, az értékelés formája ...................................................3

1. A pedagógiai kutatás sajátosságai, célja és tárgya..................................................................4

2. A pedagógiai kutatás folyamata .............................................................................................52.1. A kutatási probléma megfogalmazása .............................................................................62.2. A kutatásra vonatkozó szakirodalom áttekintése.............................................................82.3. A hipotézisek megfogalmazása .....................................................................................122.4. Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása.................................................142.5. Mintavétel, mintavételi eljárások ..................................................................................172.6. A kutatás végrehajtása ...................................................................................................202.7. Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása..................................................212.8. A kutatás eredményeinek közzététele............................................................................24

2.8.1. Kutatási beszámoló elkészítése ..............................................................................242.8.2. Az előadás megszerkesztése ...................................................................................27

2.9. A kutatás etikai kérdései................................................................................................28

3. Kutatási stratégiák ................................................................................................................293.1. A pedagógiai kísérlet .....................................................................................................293.2. Analitikus jellegű kutatások ..........................................................................................31

4. Kutatási módszerek...............................................................................................................334.1.A kikérdezés módszere ...................................................................................................334.2.A megfigyelés módszere ................................................................................................384.3.Tudásszintmérés módszerei ............................................................................................43

5. Bibliográfia ...........................................................................................................................52


2

Bevezetés

Mire jó a pedagógiai kutatás?

A gyakorlati életben a pedagógus nagyon sok problémával szembesül, melynek nem ismeri, vagy csak sejteni véli az okát. Pedagógiai kutatás elvégzésével azonban biztos választ kaphat a probléma okára vonatkozóan, ha megfelelően alkalmazza a kutatásmódszertant. Ha megkérdezünk egy gyakorló pedagógust, az alábbiakban felsorolt problémák közül biztosan megemlít néhányat:

- Egy gyermeket a többiek kiközösítenek, nem akarnak vele együttműködni. Miért?- Az osztályban gyakran fordul elő verekedés, melynek főszereplői mindig

ugyanazok a gyerekek. Miért pont ők?- Választani kell alternatív tankönyvek közül. Melyiket válasszuk?- A gyerekek nem akarnak tanulni, nem motiváltak a tanulásra. Mi az oka ennek?- Az osztály nagy része nem ért egy bizonyos tananyagot? Miért?- A gyerekek mennyit játszanak együtt? Mennyit olvasnak? Mennyi időt töltenek a

számítógép előtt? Hogyan hat ki mindez fejlődésükre?És még sorolhatnánk a problémákat, melyek megválaszolására törekszünk a tanítási-tanulási folyamat eredményességének növelése érdekében.

Jelen tantárgy hozzájárul:- problémaérzékenysége fejlesztéséhez, segít megláttatni a gyakorlatban jelentkező

problémákat.- megmutatja azt a tudományos gondolkodást, ahogyan viszonyulni lehet a

problémák kutatásához.- kialakítja azokat a pedagógiai kutatáshoz kapcsolódó ismereteket, készségeket,

jártasságokat, melyek segítségével gyakorló pedagógusként feltárhatja bizonyos jelenségek okát, illetve végezhet el kísérleteket (pl. egy-egy alternatív tankönyv hatékonyságának kipróbálása, új oktatási módszerek eredményességének vizsgálata, stb.)

Miért hasznos a tantárgy tanulmányozása, a gyakorlati feladat elvégzése?� A hallgatónak lehetséges szakdolgozat témát nyújt, illetve alapot a szakdolgozat

megvalósításához.� A jövendőbeli pedagógusnak megmutatja az utat a különböző problémahelyzetek

feltárására, kutatására, kísérletek lebonyolítására.

Útmutató a sikeres tanuláshoz:- Tudatosítsa a pedagógiai kutatás szerepét a pedagógus életében, milyen

jelentősége lesz az e tantárgy keretén belül szerzett ismereteknek későbbi munkájában.

- Az ismeretek elsajátításakor mindig gondoljon a gyakorlati alkalmazhatóságukra.


3

- A gyakorlati feladat pontos elvégzése érdekében, kövesse a tanulmányi útmutatóban megfogalmazott feladatokat, fokozatosan, lépésről-lépésre haladva vigye végbe a pedagógiai kutatást.

A tantárgy gyakorlati követelményei, az értékelés formája

Végezzen el egy pedagógiai kutatást a kutatásmódszertani ismeretek alapján, majd mutassa be a kutatás eredményeit egy tanulmány keretén belül, illetve egy tudományos diákkonferencián, melyet az egyetemen tartunk.

A kutatás elvégzéséhez használja fel a tanulmányi útmutató eligazításait, folyamatosan konzultáljon az irányító tanárral.A feladat elvégzéséhez a hallgatók együttműködésére van szükség, a kutatást végezzék párban vagy hármas csoportokban. Az elkészített tanulmányoknak tartalmazniuk kell a munkamegosztást is, a kutatással járó feladatokat osszák meg egyformán a kutatócsoportok tagjai.

Fontos!A vizsgajegy az elvégzett kutatásról készült tanulmány minősítésének és a kutatás

szóbeli bemutatása minősítésének átlaga. Az elkészített tanulmányokat, illetve a kutatás absztraktját a szóbeli bemutatás előtt egy héttel nyomtatott és elektronikus változatban kötelezően le kell adni az irányító tanárnak.

A pontozás a 2.8. A kutatási eredmények közzététele című alfejezetben megtalálható kritériumok figyelembevételével történik.


4

1. A pedagógiai kutatás sajátosságai, célja és tárgya

Célja

Tárgya

A pedagógiai jelenségek sajátosságai

A pedagógiai kutatás célja:- hogy az új ismeretek feltárásával, elmélyítésével

hozzájáruljon az oktatás-nevelés, a pedagógiai tevékenység eredményességének növeléséhez.

A fenti célt azonban nem szabad szűkkörűen értelmezni, hiszen a pedagógiai tevékenység magába foglalja az oktatás-nevelés tervezésével, irányításával, megszervezésével, értékelésével kapcsolatos jelenségeket, melyek magukba foglalják az iskolarendszer vizsgálatát, a cél- és feladatrendszer, a tartalom, az oktatásirányítás, a pedagógusképzés, a szülő-gyermek kapcsolat vizsgálatát is, illetve minden olyan tényezőét, mely hatást gyakorol a gyermek fejlesztésére. Ugyancsak növelheti a pedagógiai folyamat eredményességét a pedagógiai elméletek továbbgondolása, az elméleti jellegű pedagógiai kutatások elvégzése, melyek olyan törvényszerűségek feltárásához vezethetnek, melyek áttételesen hatással lesznek a pedagógiai gyakorlatra is.

A pedagógiai kutatás tárgya:- a személyiség fejlesztése során érvényesülő

törvényszerűségek feltárása.A hangsúly a személyiség fejlesztésén van, ez különbözteti meg a hasonló jellegű pszichológiai kutatásoktól, mely a személyiség fejlődésének törvényszerűségeit vizsgálja. Ennek tudatában, akkor végzünk pedagógiai jellegű kutatást, ha a gyermek fejlesztését célzó tervszerű pedagógiai eljárások hatását vizsgáljuk meg. A pedagógusnak azonban sok esetben túl kell lépnie a pedagógia keretein, és interdiszciplináris kutatásokra is vállalkoznia kell, hiszen sok esetben szociológiai (pl. a hátrányos helyzetű tanulók családi viszonyainak vizsgálatakor) vagy pszichológiai (pl. különböző lelki folyamatok fejlődésének vizsgálatakor) jellegű kutatásokra is vállalkozik.

A pedagógiai kutatások számára nehézséget jelent, hogy a pedagógiai jelenségek nehezen mérhetők, mivel:

� Komplexebbek, bonyolultabbak, mint a természettudományos jelenségek – mivel sok változósak.

� Nehezen figyelhetők meg, mivel a jelenségek nem a szemünk előtt zajlanak le. Sok esetben a változás a gyermeki személyiségen belül játszódik le, az esetleges változásokról csak külső megnyilvánulások alapján szerezhetünk tudomást.

� Állandóan változik, módosul a pedagógiai konstelláció. A gyermekek előző órai tapasztalatai, a pedagógus pillanatnyilelki állapota, a kutató jelenléte, stb. mind befolyásolják a pedagógiai jelenségek megnyilvánulási módját.

� Nehezen ismételhetők meg, mivel a nagyszámú tényező miatt nagyon egyediek.


5

Mindezen sajátosságok tudatában, tudomásul kell vennünk, hogy a nyert adatok elemzésekor nagyon körültekintőnek kell lennünk, megállapításaink általánosításában pedig pontos statisztikai számításokra kell hagyatkoznunk.

2. A pedagógiai kutatás folyamataA továbbiakban a pedagógiai kutatás folyamatát vázlatosan mutatjuk be, majd külön fejezeteket szentelünk a kifejtendő kérdéseknek: egyes kutatási stratégiák, módszerek és eszközök bemutatásának, az adatok értelmezésének és a feldolgozás módszerei bemutatásának.

A pedagógiai kutatás folyamata

A pedagógiai kutatás folyamata1. A kutatási probléma kiválasztása, meghatározása.2. A témára vonatkozó szakirodalom áttekintése.3. A kutatás hipotéziseinek megfogalmazása.4. Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztása.5. A vizsgálni kívánt minta kiválasztása6. A kutatás végrehajtása.7. Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása.8. A kutatás eredményeinek publikálása.

ÖNÁLLÓ MUNKA (1)

Útmutatás a tanuláshoz

Kutatás

Az előzőekben tudatosította a pedagógiai kutatás célját, tisztázta a pedagógiai jellegű kutatások tárgyát és megfigyelhette, hogy a pedagógiai jelenségek nehezen mérhetők. A továbbiakban felvázoljuk a pedagógiai kutatás folyamatát lépésről lépésre. Ezeknek a szakaszoknak a gyakorlatba ültetésével valósíthatja meg a gyakorlati kutatást, ezért az ismeretek megértése mellett, minden pontnál szánjon időt arra, hogy végiggondolja, hogyan alkalmazza a nyert tudást a gyakorlatban.

Első lépésként gondolja végig, melyek azok a kérdések melyek a pedagógiai gyakorlattal kapcsolatosan foglalkoztatják, milyen problémákkal szembesült diákként, szülőként vagy gyakorló pedagógusként. Van-e olyan jelenség, mely mostanában sokat foglalkoztatja? Esetleg elméleti tanulmányai során találkozott-e olyan kérdésekkel, melyre nem kapott választ, és nagyon kíváncsi lenne rá? Érdekelné-e egy iskola története, egy helység, vagy egy korszak gyermeknevelési szokásai?

Az alábbi témák érdekelnének:………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………


6

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………A fentiek közül a leginkább az alábbi téma tanulmányozásával foglalkoznék:………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

Számos kérdést lehetne még feltenni, a fentiek csak iránymutatóak. A lényeg, hogy leltározza fel, melyek azok a problémák, amelyek foglalkoztatják, melyek azok a kérdések, melyek megválaszolására szívesen vállalkozna, és megvalósításukhoz kedvet is érez. Ez a témaválasztás alapvető feltétele, hiszen a pedagógiai kutatás sikerességét elsősorban az is befolyásolja, hogy mennyire érdekli a kutatót a vizsgált probléma.

2.1. A kutatási probléma megfogalmazása

A kutatási probléma meghatáro-zása

A probléma értékelése

A kutatási probléma meghatározása:� Egy olyan kérdés, melyre a kutatás során választ keresünk.

Hogyan választjuk ki a kutatási problémát?1. Spontán felmerülés: a gyakorlatban merül fel egy nehézség, mely

problémát okoz, ezért igyekszünk megválaszolni és megoldására megtervezünk egy pedagógiai kutatást.

2. A kutató választja ki:• A gyakorlati munkából (pl. egy jelenség okainak vizsgálata)• Elméleti tételek gyakorlatba ültetése okoz nehézséget (pl.

hogyan alkalmazzam a megerősítést a nevelés folyamatában?) • Szakirodalom tanulmányozása során felmerült kérdések.

(nyitva hagyott kérdések, ellentmondó eredmények vizsgálata)

Jelen tantárgy keretén belül a második típusú problémaválasztással van dolgunk, hiszen Ön, a Kutató, a gyakorlati feladat megoldása érdekében választ ki egy problémát.

A felmerülő problémák nem minden esetben elég jelentősek ahhoz, hogy megoldásukra pedagógiai kutatást tervezzünk, és vigyünk végbe. Ezért a kutatni kívánt probléma kiválasztásakor sort kerítünk a probléma értékelésére is. Az értékelés szempontjai a következőket veszik figyelembe:

- Hozzájárul-e a pedagógiai elmélet ismeretanyagához?- Van-e gyakorlati haszna?- Fejlődik-e a kutatás metodikája?- Vezet-e újabb kutatásokhoz?- Időszerű-e a téma?- Kutatható-e a probléma?- Megfelel-e a téma a kutatónak?


7

A probléma megfogalma-zása

VáltozóOsztályozása

Kutatásmetodikai követelmények vonatkoznak a probléma megfogalmazására is. Kutatása megkezdésekor fogalmazza meg a kutatás problémáját tiszteletben tartva az alábbi kritériumokat:A probléma egy olyan:

� Kérdés, mely a változók helyzetének, állapotának, illetve két vagy több változó kapcsolatának, összefüggésének feltárására irányul.

� Tartalmazza a populációt, melyre kiterjesztjük a kutatást.� Nem túl tág, és nem túl szűk, éppen kutatható.

Ahhoz, hogy meg tudjunk fogalmazni egy problémát, tisztáznunk kell a változók fogalmát.Változó: a pedagógiai folyamat különböző összetevőinek jellemzői.A változókat különböző szempontok alapján osztályozzuk.1) Attól függően, hogy miben fejezzük ki?

a) Kategorikus (minőségi) változó – nem kapcsolunk hozzá számszerű értékeket (pl. nem: nő/férfi)

b) Mért (mennyiségi): értékeket kapcsolunk hozzá (pl. életkor)2) Attól függően, hogy mire vonatkoznak?

a) Személyes változók (az emberek tulajdonságaira vonatkoznak, pl. életkor, nem)

b) Szituatív változók (a környezetre vonatkoznak, pl. az iskola nagysága, a településkörnyezet)

3) A kutatásban betöltött szerepük szerint:a) Független változó – a kutató választja ki.b) Függő változó - a független változó hat az alakulására.c) Külsődleges változó (konstans változók) – a kutatás szempontjából

nem fontos változók, melyek hatását ki kell szűrni.Pl. Egy pedagógiai kísérlet során függő változó lehet a gyermekek tudása, a független változó pedig az alkalmazott módszerek, melyek függvényében változik a függő változó értéke, vagyis a gyermekek tudása. Ebben az esetben konstans változó a gyermekek életkora, fejlettségi szintje, településkörnyezete, iskolája – vagyis a kísérlet során azonos életkorú, hasonló fejlettségi szintű gyermekek eredményeit hasonlítjuk össze, akik hasonló/azonos településen élnek, hasonló/azonos iskolába járnak, hogy kiküszöböljük más tényezők közrejátszását az eredményekben.

4) A pedagógiai folyamatban betöltött helyük alapjána) Előzményváltozók (pl. nem, felkészültség, stb.)b) Folyamatváltozók (a vizsgált folyamat sajátosságai, pl. a tanárok

eszközei)c) Eredményváltozók (a folyamat eredményei)

ÖNÁLLÓ MUNKA (2) - Kutatás

Az 1. önálló munka keretében arra kértük, hogy gondolkozzon el azon, hogy milyen téma kutatásával foglalkozna a legszívesebben. A feladata most a következő lesz:

- Válasszon ki egy kutatási problémát! - Indokolja a téma kutatásának szükségességét!- Fogalmazza meg a problémát kérdés formájában, figyeljen a probléma szakszerű

megfogalmazására!


8

Írja le a megfogalmazott kutatási problémát:………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………...

2.2. A kutatásra vonatkozó szakirodalom áttekintése

ÖNÁLLÓ MUNKA (3)A szakirodalom feldolgozásának eljárásait az első félévben a Tanulási technikák és a

szellemi munkavégzés módszerei című tantárgy keretében megtanulta. Vegye elő a tantárgy tanulmányi útmutatóját és nézze át a szakirodalom feldolgozásának lépéseit, a szakirodalom feldolgozására vonatkozó javaslatokat. Készítsen vázlatot az útmutató alapján, melyben összefoglalja a lényeges gondolatokat az alábbi kérdések alapján:

Feladat Hogyan keressünk szakirodalmat a megadott témához? Milyen előzetes tájékozódásra van szükség?………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………Hol nézhetünk utána a keresett szakirodalomnak?………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………Hogyan készítsünk kivonatot, jegyzetet az elolvasott szakirodalom alapján? Mit tartalmazzon a jegyzet? Ön hogyan jegyzetel?…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………Milyen bibliográfiai adatokat kell tartalmaznia a jegyzetnek? Adjon példát!………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………Hogyan hivatkozunk a tanulmány szövegében a szakirodalomra? Adjon példát!…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………


9

Hogyan írjuk meg a szakirodalom alapján a tudományos dolgozatot, a tanulmányt?……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Foglaljuk össze röviden, amit a szakirodalom feldolgozásával kapcsolatosan felhasználhatunk a pedagógiai kutatás során.Miért fontos a szakirodalom tanulmányozása?Azért, mert:

- lehetőséget ad a probléma pontos körülhatárolására,- látjuk a kutatási téma történeti előzményeit,- elkerülhetjük a szükségtelen ismétlődéseket- segít a hipotézisek megfogalmazásánál- megtudjuk mely kutatási módszerek és eszközök voltak eredményesek

vagy sem,- segít a kutatás eredményeinek értékelésénél.

A szakirodalom felhasználásának szabályai:- a kutatáshoz csak a kutatás szempontjából releváns szakirodalmat olvassuk el

(ugyanazokat a változókat használja, azonos elméleten alapul, hasonló gyakorlatot elemez).

- Ne csak pedagógiai tárgyú szakirodalmat olvassunk, hanem a határtudományok kutatásunkhoz tartozó műveit is.

- A szakirodalmat kritikusan elemezzük, a témára vonatkozóan teremtsünk szintézist.

- Csak a lényeges ismereteket gyűjtsük össze.- Ne elégedjünk meg a másodlagos forrásokkal, keressük meg az eredetieket.- Ellenőrizzük a feldolgozott irodalom megbízhatóságát.- Tárjuk fel a téma irodalmában jelentkező ellentmondások okait- Mutassuk ki a „fehér foltokat”, a még nem kutatott területeket.

Hol kereshetünk utána a témára vonatkozó szakirodalomnak?A szakirodalmi tájékozódás bázisai:- Könyvtár- Levéltár- Internet

Források:1. Előzetes források (segítenek az általános tájékozódásban)

1.1. könyvtári katalógusok (betűrendes, szakkatalógus, folyóirat katalógus, sorozati katalógus, fordítások betűrendes és szakkatalógusa, tankönyvek katalógusa, stb.)

1.2. referáló folyóiratok (1-2 havonta megjelenő időszakos kiadványok, melyek tartalmának nyomon követése segít az aktuálisan megjelent pedagógiai tárgyú tanulmányok, könyvek feltérképezéséhez). Pl. Magyar Pedagógiai Irodalom, Resources in Education, stb.

1.3. bibliográfiák – a nemzeti bibliográfiák egy ország kiadványaira, a szakbibliográfiák egy tudományterületre térnek ki.

2. Másodlagos források – az elsődleges forrásokról (kutatásokról) készült beszámolók, összefoglalások.


10

2.1. lexikonok2.2. enciklopédiák2.3. kézikönyvek2.4. tankönyvek2.5. jegyzetek2.6. monográfiák2.7. tanulmánykötetek2.8. szakszótárak2.9. évkönyvek

3. Elsődleges források: kutatási beszámolók, disszertációk, folyóiratcikkek.

A szakirodalom feldogozása

Tájékozódás

Aszakirodalom feltárása

Jegyzetelés

A szakirodalom feldolgozásának folyamata: 1. Tájékozódás2. Jegyzetelés3. Az olvasottak kritikus elemzése

2. Közben: bibliográfia összeállítása (l. a 2.8. alfejezet)

A tájékozódás kétféle lehet:1. folyamatos tájékozódás: az aktuális folyóiratok témájának nyomon

követése, pl. Magiszter, Közoktatás, Új Pedagógiai Szemle, stb2. visszatekintő (retrospektív) tájékozódás – a kutató egy adott időpontban

feltárja az őt érdeklő téma irodalmát.A téma átgondolásakor különböző lehetőségeink vannak az előzetes tájékozódásra:1. tárgyszó – katalógus böngészése2. interneten kulcsszavak után keresünk3. Szerző szerint4. egy szintetizáló tanulmány bibliográfiája alapján keresünk5. egy témaorientált folyóirat böngészése.A kutatáshoz kapcsolódó szakirodalom feldolgozásakor az alábbi stratégiát tudjuk javasolni:

- határolja körül pontosan a kutatási problémát- tekintse át a másodlagos forrásokat, pontosítsa a problémát, írja ki

a kulcsfogalmakat- nézze át a szakmai folyóiratok legfrissebb számait- készítse el a kulcsszavak listáját – keressen számítógép

segítségével- Nézze át a folyóiratokat a kulcsszavak alapján, írja ki kutatásra

vonatkozó tanulmányok bibliográfiai adatait- Szerezze be, és nézze át az elsődleges forrásokat- Jegyzetelje ki az elsődleges forrásokat- Rendszerezze, strukturálja jegyzeteit, állítsa össze tanulmányát- Írja meg a szakirodalom kritikus áttekintését.

A szakirodalom feldolgozásának technikái:- Jegyzetelés

o Naplózó kivonatolás: egy vagy több mű feldolgozása, lényeges gondolatainak kiemelése.


11

Jegyzetelésmódja

o Cédulázás: külön lapra írunk, minden gondolati egységet, így tartalom szerint tudjunk rendszerezni a jegyzeteinket, mely megkönnyíti a későbbi munkánkat is.

o Bibliográfiai jegyzet: egy mű pontos bibliográfiai adatait tartalmazza (pl. szerző neve, a mű címe, a mű alcíme, a kiadás helye, a kiadó neve, a kiadás éve, oldalszámok, esetleg tanulmánykötet esetén a szerkesztő neve, több kiadás esetén a kiadás száma, sorozatban megjelent mű esetén a sorozat címe). A bibliográfiai jegyzeteket dobozban érdemes tárolni.

o Tárgyi jegyzet: a bibliográfiai jegyzet hátoldalára ráírjuk, hogy milyen célból hasznosítható az illető könyv. Tartalmazhat tényeket, adatokat, neveket, statisztikákat, meghatározásokat, érveket, leírásokat, magyarázatokat, saját kommentárjainkat az olvasottakkal kapcsolatosan, további vizsgálódást igénylő kérdéseket, stb.

Hogyan jegyzeteljünk?- Passzív másolás helyett fogalmazzuk át kritikailag az

olvasottakat.- Minden gondolati egységet új cédulára írjunk

(cédulázás esetében)- Csak egyértelmű rövidítéseket használjunk- Különítsük el különböző jelzésekkel a szó szerinti

idézetet, a szerző átfogalmazott gondolatát és a saját észrevételeket (pl. különböző színek használatával).

- Az idézetek esetén a hibás szöveget is betűhíven kell közölni, a saját kiemeléseket jelölni kell, a lényegtelenrészek kihagyásánál ügyeljünk, hogy ne torzuljon a szerző gondolatmenete.

.

ÖNÁLLÓ MUNKA (4)Kutatás 1. Tanulmányozza a témához kapcsolódó irodalmat, készítsen jegyzeteket,

fogalmazza meg a témára vonatkozó elméleti ismeretek kritikus összefoglalóját.

2. Készítse el az olvasott és hivatkozott szakirodalom alapján tanulmánya szakirodalmi jegyzékét.………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………


12

2.3. A hipotézisek megfogalmazása

A kutatási probléma megfogalmazása után már van némi fogalmunk arról, hogy, hogyan szeretnénk választ találni a feltett kérdésre, és vannak esetleges sejtéseink is arra vonatkozóan, hogy milyen eredményhez jutunk. Ezek a sejtése, megfogalmazott előfeltevések a hipotézisek. A jó hipotézis ismérve nem az, hogy a végén beigazolódik. Jó az a hipotézis is, melyet a kutatás eredményei megcáfolnak. A lényeg, hogy egyértelműen tudjuk megállapítani, hogy elvárásaink igazak voltak- e vagy tévesek.

Hipotézis

Hipotézisal-kotás

A hipotézis megfogalma-zásának követelmé-nyei

A hipotézis meghatározása� A hipotézis egy olyan kijelentés, amely a kutató feltételezéseit fejezi

ki a problémában szereplő változókra, azok kapcsolatára vonatkozóan.

A hipotézisek megfogalmazására vonatkozó szabály, hogy kutatás megkezdése előtt fogalmazzuk meg őket, hiszen vezérfonalat képeznek a kutatás során.

A hipotézisalkotás útjai:- Induktív: a gyakorlatban megfigyelt törvényszerűséget feltételezzük a

hipotézisben (pl. ha a tanárok összefüggéseket feltáró kérdéseket tesznek fel, fejlődik a gyermekek problémamegoldó képessége)

- Deduktív: az elméletből vezetjük le a hipotéziseket (pl. a megerősítés alkalmazásakor jobban rögzülnek a megtanult ismeretek)

A jó hipotézissel szemben támasztható követelmények1. Magyarázó erővel kell rendelkeznie (legyen hihető).2. A változók kapcsolatát jelölje ítélet formájában.3. Egyértelműen igazolható, vagy elvethető (a kutatás eredményei

alapján tudjuk eldönteni, hogy az illető kijelentés igaz-e vagy hamis).4. Igazolása vagy elvetése megvalósítható módszereket, eljárásokat,

technikákat igényeljen.5. Világos, egyértelmű, operatív terminusokban legyen megfogalmazva

(ne használjunk túl általános megfogalmazásokat).6. Támaszkodnia kell a meglévő ismeretekre.7. A lehető legegyszerűbben, legtömörebben fogalmazzuk meg őket. Ha

túl bonyolult lenne a hipotézis, alhipotéziseket fogalmazunk meg.8. A hipotézisek összességének választ kell adnia a kiinduló

problémára.A megfogalmazás módja

1. Null-hipotézis: nincs összefüggés a változók között. (pl. A gondolkodtató tanári kérdések száma, nem hat a tanulók teljesítményére.)

2. Alternatív, irány nélküli hipotézis: összefüggést feltételezünk a változók között, de nem adjuk meg az irányt. (pl. A tanári kérdések száma és a tanulók teljesítménye összefügg egymással.)


13

3. Alternatív, irányt is jelölő hipotézis: megjelöljük a változók feltételezett kapcsolatának irányát is (pl. A tanári kérdések számának növekedésével arányosan nő a tanulók teljesítménye.).

ÖNÁLLÓ MUNKA (5)

Feladat

Kutatás

1. Határozza meg saját szavaival a hipotézis fogalmát!………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Soroljon fel legalább öt követelményt, melyet a jó hipotézissel szemben állítunk!…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………3.Adjon példát, saját kutatás alapján, a különböző módon megfogalmazott hipotézisekre!Null-hipotézis: ………………………………………………………………………………………………………….……………………………………………..Alternatív, irány nélküli hipotézis: ……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….Alternatív, irányt is jelző hipotézis:………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

4. Fogalmazza meg kutatása hipotéziseit. Figyeljen a hipotézis megfogalmazásának követelményeire. A hipotézisek száma mindig a kutatás jellegzetességeitől függ, az a jó hipotézisrendszer, melynek megválaszolásával a kutatási problémában megfogalmazott kérdésre konkrét választ tudunk adni. A hipotézisek megfogalmazása után ellenőrizze még egyszer, megfelelnek-e hipotézisei a kutatásmetodikai követelményeknek. Ha nem, javítsa ki őket.……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………


14

…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

2.4. Kutatási stratégiák, módszerek, eszközök kiválasztásaA kutatási probléma, a kutatás hipotézisrendszerének megfogalmazását követően,

gondolkodjunk el azon, hogyan tudjuk megvalósítani a kutatást, milyen stratégiákat, módszereket, eszközöket alkalmazzunk a problémában felvetett kérdés megválaszolására, illetve a kutatás hipotézisrendszerében megfogalmazott kijelentések elfogadása, vagy elvetése érdekében.

Kutatási stratégiák

A kutatási stratégia a kutatás alapvető iránya, amely meghatározza a módszerek, eljárások célszerű kombinációit.Két fő kutatási stratégiát különböztetünk meg:

1. Deduktív vagy analitikus kutatási stratégia: meglévő tudományos tapasztalatokból indulunk ki. Elvek, törvényszerűségek, történeti tapasztalatok, nemzetközi tapasztalatok, más tudományok eredményeinek elemzése alapján jutunk a pedagógiai gyakorlat számára hasznos eredményekhez.

2. Induktív: a valóságból indulunk ki, a valóságból gyűjtött adatokat elemezve, általánosítva jutunk el az elméletig. Az induktív irányon belül az alábbi stratégiákat különböztetjük meg:

a. Leíró (a pedagógiai valóság egy területét írjuk le). Pl. Milyen tipikus megértési nehézségeket tapasztalunk a II. osztályosoknál a matematika tanulása során?

b. Összefüggésfeltáró (különböző tényezők egymásrahatását vizsgáljuk). Pl. a tanár stílusa, hogyan befolyásolja a tanulók tantárgyhoz való viszonyát? Az összefüggésfeltáró kutatási stratégia esetében kiválasztunk egy független változót, ezt módosítjuk, és megfigyeljük milyen hatással van a függő változóra. Jelen példában a független változó a tanár stílusa, a függő változó pedig, a tanulók tantárgyhoz való viszonya.

c. Kísérleti (a független változókat mi idézzük elő, mi változtatjuk meg). A kísérletekről a későbbi fejezetekben lesz még szó.

ÖNÁLLÓ MUNKA (6)Feladat 1. Jellemezze az alábbiakban felsorolt kutatási stratégiákat. A válaszok

megadása után, ellenőrizze válaszainak helyességét.Deduktív stratégia:…………………………………………………………………………………………………………………………………….Induktív stratégia:……………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. Sorolja fel az induktív kutatási stratégia formáit:………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………


15

Kutatás 3. Az előzőekben meghatározta kutatásának problémáját, a kutatás hipotéziseit. A továbbiakban határozza meg, milyen kutatási stratégiát fog alkalmazni. Pontosabban, határozza meg, kutatása induktív lesz-e vagy deduktív, s ha induktív, azon belül mely irányvonalat szeretné követni.……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

A kutatási stratégia magába foglalja a kutatás során alkalmazott kutatási módszereket és eszközöket, azok megszervezését a kutatási cél elérése érdekében. Tekintsük át a pedagógiai kutatás során alkalmazható módszereket és az azokhoz kapcsolódó eszközöket.

A kutatási módszer

Kutatási eszközök

Módszerek osztályozása

A kutatási módszer olyan megbízható és érvényes eljárás, amellyel a hipotézisek igazolásához vagy elvetéséhez szükséges adatok feltárhatók, feldolgozhatók, rendszerezhetők.Az egyes módszerek keretében az adatok összegyűjtésénél kipróbált, megbízható, többnyire írásos segédeszközöket, adatgyűjtési technikákat, eszközöket alkalmazunk.Attól függően, hogy milyen céllal és a kutatás mely szakaszában alkalmazzuk őket, a kutatási módszerek kétfélék:

- Feltáró módszerek: az adatok feltárását biztosító eljárás.- Feldolgozó módszer: az adatok feldolgozását biztosító eljárás.

Az alábbiakban táblázatba foglaljuk egybe a feltáró és feldolgozó módszereket a hozzájuk kapcsolódó eszközöket is feltüntetve. Egyes módszerek és a hozzájuk kapcsolódó eszközök leírására a későbbiekben még visszatérünk.

Módszerek EszközökDokumentumelemzésMegfigyelés SzempontrendszerKikérdezés

- Szóbeli- Írásbeli

InterjútervKérdőív, attitűdskála

Szociometriai módszerTudásmérés Teszt

Feltáró módszerek

Pszichológiai vizsgáló eljárásokStatisztikai módszerekMinőségi elemzés

Feldolgozó módszerek

Metapedagógiai eljárások

A felsorolt kutatási módszereket bármely kutatási stratégia keretén belül alkalmazhatjuk a célszerűség figyelembevételével. Az alkalmazott módszerek és eszközök kiválasztásakor ismernünk kell az egyes módszerek és eszközök alkalmazásának lehetőségeit, mit, milyen pontosan és mennyire gazdaságosan lehet a segítségükkel megtudni, és mindig a számunkra legmegfelelőbbet válasszuk ki.


16

Érvényesség

Megbízhatóság

Például, ha sok ember véleményét szeretnénk feltárni egy bizonyos kérdéssel kapcsolatosan célszerűbb kérdőívet összeállítani, mint interjút készíteni, mivel a szóbeli kikérdezés túl sok időt venne igénybe.

A módszerek megválasztásakor, fejlesztésekor és alkalmazásakor gondosan figyelnünk kell két szempontra:

- Az érvényesség - A megbízhatótóság szempontjaira.

Az érvényesség (validitás) azt fejezi ki, hogy a módszer (és eszköz) mennyiben méri azt a fogalmat, amit mérni szándékozunk (pl. A kreativitás mérésére összeállított feladatlap valóban a gyermekek kreativitását méri-e, vagy csak automatikus, sablonos válaszokat igényel.)A megbízhatóság (reliabilitás) egy módszernek, eszköznek azt a tulajdonságát fejezi ki, hogy segítségével – ha ismételten ugyanazt a jelenséget mérjük – ugyanazt az eredményt kapjuk. Például egy intelligencia teszt akkor megbízható, ha ismételt kitöltésénél ugyanazt az eredményt kapjuk, nem a véletlenen múlik, hogy valaki milyen szintet ért el a kitöltésekor).

ÖNÁLLÓ MUNKA (7)

Feladat

Kutatás

1. Soroljon fel legalább öt kutatási módszert, jelezze, hogy feltáró vagy feldolgozó kutatási módszerről van szó.………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

2. Magyarázza meg az érvényesség és a megbízhatóság fogalmát.Érvényesség:…………………………………………………………………………………………………………………………………………………Megbízhatóság:………………………………………………………………………………………………………………………………………..............

3. Állapítsa meg, hogy kutatása elvégzéséhez, milyen módszereket és azokhoz kapcsolódóan milyen technikákat, eszközöket fog használni.………………………………………………..……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

Kutatása során alkalmazhat már kipróbált, megbízható, a szakirodalomban felfedezett eszközöket, melyeket változtatás nélkül, vagy a helyi viszonyokhoz adaptálva használ fel, de ha ilyet nem lel, vagy speciális eszközre van szüksége, dolgozza ki. Ebben nyújtanak segítséget a későbbi fejezetek.


17

2.5. Mintavétel, mintavételi eljárások A kutatás során, miután megállapítottuk, hogy a hipotéziseink igazolásához, vagy elvetéséhez milyen kutatási stratégiákra és azon belül milyen módszerekre és eszközökre van szükségünk, meg kell állapítanunk, hogy kiktől gyűjtsünk adatokat. Már a hipotézisek összeállításakor gondoltunk arra, hogy kikre terjesztenénk ki kutatásunk körét. (pl. 2. osztályos gyermekek, vagy elemi iskolások, vagy óvodások csoportjára). A közös, megfigyelhető jellemzőkkel rendelkező személyeknek a körét, akikre ki akarjuk terjeszteni a kutatásunk eredményeit, alapsokaságnak, vagy populációnak nevezzük. A kutatás során, azonban nincs módunk arra, hogy a populáció minden tagjától adatot gyűjtsünk, ezért a kutatást mindig az alapsokaság egy csoportján végezzük, tőlük gyűjtjük be a szükséges adatokat. Ahhoz, hogy a mintán végzett kutatást kiterjeszthessük az alapsokaságra, a minta reprezentatív kell, hogy legyen. Az alapsokaságról, a reprezentatív mintáról, és a minta kiválasztásának módszereiről szól az alábbi rész.

Olvassa el a mintaválasztásra vonatkozó elméleti hátteret, és az így szerzett ismereteket vonatkoztassa a saját kutatására. Gondolkodjon el azon, hogy az Ön kutatása milyen alapsokaságra terjeszthető ki, és kik képviseljék a mintában a meghatározott populációt.

Alapsokaságmeghatározása

Minta

Reprezentatív minta

A minta nagysága

Alapsokaság = Populáció: � közös, megfigyelhető jellemzőkkel rendelkező személyek,

akikre ki akarjuk terjeszteni a kutatás eredményeit.Minta:

� Az alapsokaság alcsoportja.� Kellően nagy, ahhoz, hogy a tőlük szerzett adatok alapján

megfogalmazott eredményeket kiterjeszthessük az egész populációra,

� Főbb tulajdonságaiban tükröznie kell a populáció tulajdonságait.

A reprezentatív minta kiválasztásakor az alábbi lépéseket követjük:� Pontosan körülhatároljuk a populációt (pl. Szatmárnémeti I. osztályos

tanulói).� Leírjuk a populáció főbb tulajdonságait (pl. I. osztályosok, fiúk,

lányok, különböző társadalmi hátterűek, különböző iskolákba járnak – líceumi tagozatos, csak nyolc osztályos, esetleg csak 4 osztályos iskola - , különböző osztályokba járnak – szimultán, vagy osztatlan osztály).

� Kiválasztjuk a főbb reprezentatív egységeket (pl. a felsorolt főbb tulajdonságok alapján kiválasztjuk azokat az osztályokat, amelyekben a kutatást végezni fogjuk, a lényeg, hogy minden tulajdonság képviseltesse magát a mintában, a valóságot tükröző arányban.)

� Kiválasztjuk a megfelelő nagyságú mintát (fontos, hogy a minta a lehető legkisebb legyen, ami még elfogadható).

A minta nagysága több tényezőtől is függ:- Az eredmények fontosságától, a kutatás következményeinek a

súlyától (ha jelentősek az eredmények nagyobb mintán végezzük el a kutatást).


18

Mintavételi eljárások

- A vizsgált tényezők erősségétől (pl. új tananyag, egy alternatív tankönyv kipróbálásakor elég egy-két osztályban elvégezni a kísérletet).

- A populáció sajátosságaitól (homogén, nagyjából azonos populáció – kisebb minta, heterogén, különböző sajátosságokkal rendelkező egyénekből álló populáció – nagyobb minta).

- Az elemzett változók számától (ha kevesebb változót veszünk figyelembe, kisebb lesz a mintánk is: pl. ha csak a nemek közötti eltérések érdekelnek egy-egy osztályon belül, elég egy osztályban elvégezni a kutatást, ha már az is érdekel, hogy a különböző települések hogyan befolyásolnak bizonyos jelenségeket, több fajta településen végezzük el a kutatást azonos szintű osztályokban).

- A kutatás módszereinek sajátosságaitól (interjú esetében kisebb mintán, kérdőíves kikérdezés esetén nagyon mintán végezzük el a kutatást).

- Gazdasági szempont (a még megfelelő legkisebb mintát választjuk ki).

A minta kiválasztásakor különböző eljárásokat alkalmazhatunk. A mintavételi eljárások a következők:

1. Véletlen mintavétel –arra kell figyelnünk, hogy minden egyénnek a populációból esélye legyen bekerülni a mintába (pl. egy kalapba tesszük minden gyermek nevét tartalmazó papírcsíkot, és abból húzunk)

1. Egyszerű – mindenkinek egyforma esélye van bekerülni a mintába.

2. Csoportosított véletlen mintavétel (a csoportot és azon belül az egyéneket véletlenül választjuk ki. Pl. minden szatmárnémetiben működő első osztály neve bekerül a kalapba, abból húzunk, és választjuk ki a kutatásban résztvevő osztályokat, majd a kisorsolt osztályok tagjainak névsorát helyezzük a kalapba, és azok nevei közül húzunk, és választjuk ki a vizsgálati személyeket, az elsősöket.)

3. Mechanikus – valamilyen rendszert alkalmazunk a vizsgálati személyekkiválasztásánál.(pl. minden 5. személyt választjuk ki a névsor alapján.)

2. Rétegzett mintavétel1. Ismerjük a populáció jellemzőit és a lényeges szempontokat

(pl. foglalkozás, nem szerint megállapítjuk a csoportokat és azon belül véletlenül választjuk ki a vizsgálati személyeket a valóságban megnyilvánuló előfordulási arány alapján.) Kutatásunk céljától függően minden rétegből a populációban meglévő számával arányos nagyságú vagy minden rétegből egyenlő nagyságú mintát választunk ki.


19

ÖNÁLLÓ MUNKA (8)

Feladat

Kutatás

1. Határozza meg az alapsokaság, illetve a minta fogalmát. Jelezze a két fogalom között fennálló kapcsolatot!

Alapsokaság:…………………………………………………………………….……………………………………………………………………………Minta:………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….Alapsokaság és minta kapcsolata ..………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

2. Sorolja fel a minta vételi eljárásokat!ű………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Határozza meg az alapsokaságot, melyre kutatását ki akarja terjeszteni, figyeljen arra, hogy pontosan jelölje be a populáció jellemzőit!……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

4. Figyelembe véve a reprezentatív minta kiválasztásának lépéseit határozza meg a mintát, melyet kutatásában vizsgálni fog!A kutatásban az alábbi vizsgálati személyek vesznek részt:………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………4. Mutassa be a kiválasztott minta főbb jellegzetességeit egy táblázat segítségével, melybe feltünteti a vizsgálni kívánt változókat is (pl. Hányadik osztályos tanulók, milyen neműek, milyen településen laknak, milyen iskolába járnak, stb. kutatásától függően.)

Ide rajzolja a táblázatot, majd töltse ki a kutatási adatokkal:


20

2.6. A kutatás végrehajtása

A kutatás következő lépése az adatgyűjtés, melynek során az elkészített vagy adaptált módszerek és eszközök segítségével begyűjtjük azokat az adatokat melyekre a hipotézisek igazolásához, vagy elvetéséhez szükségünk van. Már az előzőekben, a kutatási célok, stratégiák esetében tettünk utalást arra vonatkozóan, hogy különböző kutatásokat végezhetünk a pedagógia területén. Ezek mind a pedagógiai gyakorlat megújítását célozzák, egyes direkt, mások indirekt úton. Tekintsük át az alábbiakban a kutatások típusait.

Kutatások típusai, fajtái

Kutatások felosztása:� Alapkutatás – új ismeretek szerzése a meglévő elméletek

továbbfejlesztése érdekében, tehát a fő célja az elméleti ismeretek gazdagítása. (pl. a kognitív oktatási célok rendszerének kidolgozása, az erkölcsi fejlődés fázisainak meghatározása).

� Alkalmazott kutatás – elméleti tételek gyakorlatban való vizsgálata (pl. oktatási módszerek kipróbálása, hatékonyságának vizsgálata).

� Akciókutatás – egy konkrét probléma megoldása egy adott közegben. Általában kutató és pedagógus együttműködését feltételezi a probléma megoldása érdekében. Bár nem céljuk az elméleti és gyakorlati ismeretek gazdagítása, az eredmények és következtetések a későbbiekben felhasználhatók más kutatások esetében is (pl. iskolakísérletek).

� Tantervi vagy program értékelés célja, hogy egy adott tanterv, taneszközegyüttes stb. hatékonyságát a saját maga elé tűzött célok elérése szempontjából értékelje. (pl. tankönyvcsomagok hatékonyságának vizsgálata)

� Mérés – általában egy nagyobb populáció teljesítményszintjét kívánja leírni. (pl. teljesítménytesztek, „monitor” vizsgálatok.)

A kutató a fenti kutatások közül bármelyiket alkalmazhatja, a gyakorlatban végrehajthatja. Figyelnie kell azonban a kivitelezésre, hogy betartsa az alkalmazott kutatási módszerek és eszközök alkalmazásának szabályait, nehogy a hibák az eredmények megbízhatóságának csökkenéséhez vezessenek. Ugyancsak figyelembe kell vennie a kutatás etikai követelményeit, melyet a 2.9. pontnál tárgyalunk.

ÖNÁLLÓ MUNKA (9)Kutatás Alkalmazza a kidolgozott kutatási technikákat a gyakorlatban, keresse fel a

mintában kiválasztott vizsgálati személyeket, gyűjtse be a hipotézisek igazolásához, vagy elvetéséhez szükséges adatokat, hajtsa végre a kutatást!A lebonyolítás részleteit, a kutatás végrehajtásával kapcsolatos élményeit, észrevételeit írja le az alábbiakban vázlatosan.

Mikor hajtotta végre a kutatást?………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………Hol végezte el a kutatást?……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….


21

A mintában szereplő minden egyéntől be tudta gyűjteni az adatokat?……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….Megnehezítette-e valamilyen tényező az adatok begyűjtését?………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

Ki segített a kutatás megvalósításában?………………………………………………………………………………………………………………………………………………….…………..

Egyéb észrevételek, megjegyzések a kutatás lebonyolításával kapcsolatosan:………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

2.7. Az adatok elemzése, általánosítások megfogalmazása

A nyert adatokat összesítő táblázatokba foglaljuk, az elemzés szempontjainak megfelelően. Az elemzés során az előzőekben megfogalmazott hipotézisek sorrendjében tárgyaljuk a nyert adatokat, figyelembe vesszük az értékelés szempontjait, illetve a változók függvényében összehasonlítjuk az eredményeket. Mivel eltérő számú vizsgálati személy eredményét hasonlítjuk össze, célszerű a kapott eredményeket százalékokban kifejezni, vagyis az arányokat összehasonlítani, nem a számszerű adatokat.Az adatok táblázatban való bemutatását grafikonok segítségével tehetjük szemléletesebbé.Minden táblázatnak és grafikonnak adjunk címet, illetve számozzuk meg, majd készítsük el a táblázatok és grafikonok jegyzékét, melyet a tartalomjegyzék végén, vagy a dolgozat végén közreadhatunk.Az adatokat feldolgozásakor különböző módszereket alkalmazhatunk, melyek tárgyalására a későbbiekben még visszatérünk.Az adatokat bemutatása után kritikusan értékeljük a kapott eredményeket, átgondoljuk, hogy milyen szinten általánosíthatóak, és megfogalmazzuk a kutatás következtetéseit.

Az elméleti ismeretek átláthatósága érdekében tekintsük meg az alábbi példát egy konkrét kutatás alapján.

PéldaHipotézis:1. A tanárképzésben résztvevő hallgatók nem igénylik a pedagógusi

pályaalkalmasságot vizsgáló felvételi bevezetését.Az adatokat a tanárképzésben résztvevő hallgatóktól gyűjtöttük be, kíváncsiak voltunk többek között arra is, hogy kategóriákként, hogyan vélekednek erről a kérdésről a bölcsész és reál szakos tanárképzős hallgatók, ezért az alábbi táblázatot készítettük el.


22

1. táblázatTanárképzős hallgatók vélménye a felvételi vizsga bevezetéséről szakosítás

függvényébenLegyen-e felvételi?

Nem Igen Összesen27 36 63Bölcsész

szakos 42.9% 57.1% 100.0%49 37 86Reál

szakos 57% 43% 100.0%Összesen 76 73 149

51% 49% 100.0%

Ha az összesített eredményeket nézzük kb. fele-fele arányban foglaltak állást az egyetemisták a felvételi bevezetését, illetve elvetését illetően. Ha viszont a hallgatók szakját is követjük, észrevehető a különbség a reál és bölcsész szakos hallgatók között: a bölcsész hallgatók 57,1%-a a felvételi bevezetése mellett, a reál szakos hallgatók 57%- a a felvételi bevezetése ellen foglalt állást.

1. sz.grafikon

Szükséges-e a pályaalkalmassági vizsga bevezetése?

42,9 57 51

57,1 43 49

0%20%40%60%80%100%

bölcsész reál szakos összesen

nemigen

Hipotézisünk részben beigazolódott, a tanárképzős hallgatóknak csak a fele ért egyet a felvételi vizsga bevezetésével, másik fele úgy gondolja, hogy a képzés során kellene kiszűrni a pedagógus pályára alkalmatlan egyéneket.


23

ÖNÁLLÓ MUNKA (10)

KutatásDolgozza fel a kutatás során nyert adatokat, készítsen összefoglaló táblázatokat és szemléletes grafikonokat a különböző hipotézisek igazolása vagy elvetése érdekében. Vonja le a megfelelő következtetéseket! A fenti példát követve mutassa be kutatása egy hipotézise igazolását vagy elvetését, támassza alá a következtetéseit a feldolgozott adatokról készült táblázat és grafikon segítségével!

Hipotézis:

Táblázatba foglalt számszerű adatok:

Táblázatba foglalt százalékarányos adatok:

Grafikon a százalékarányos megoszlás bemutatására:

Következtetés megfogalmazása:


24

2.8. A kutatás eredményeinek közzétételeA kutatások eredményeit közreadhatjuk egy szakmai konferencián, vagy tanulmány

formájában publikálhatjuk.

2.8.1. Kutatási beszámoló elkészítéseA kutatási beszámolók különböző hosszúságúak lehetnek attól függően, milyen céllal készülnek. Ha folyóiratban szeretnénk publikálni, igyekeznünk kell a terjedelmét lerövidíteni, a folyóirat elvárásaihoz igazítani. Ha azonban szakdolgozatot, vagy disszertációt készítünk, alaposabb elemzésre van lehetőségünk, s ez megnöveli a kutatási beszámolónk terjedelmét is. Terjedelemtől függetlenül azonban a kutatási beszámolók szerkezete az alábbi mintát követi.

Mit tartalmazzon?előoldalak

Tartalmi rész

Kiegészítő oldalak

A kutatási beszámoló az alábbi részekből tevődik össze:

Előoldalaka) Címlapb) Köszönetnyilvánítás vagy előszóc) Tartalomjegyzékd) Táblázatok jegyzékee) Ábrák jegyzéke

1) Bevezető résza) A probléma bemutatása és indoklásab) A kutatás céljainak megfogalmazásac) A kutatásban előforduló főbb fogalmak meghatározásad) A kutatásra vonatkozó szakirodalom kritikus bemutatásae) Hipotézisek

2) Módszereka) A minta bemutatásab) Eljárások, módszerekc) Kutatási eszközök bemutatásad) Adatok bemutatása és elemzése

3) Az eredmények megvitatásaa) az eredmények értelmezéseb) elméleti következményekc) gyakorlati alkalmazása

4) Következtetések és összegzésa) Következtetésb) Összegzés

Kiegészítő oldalak- Bibliográfia- Függelék (mellékletek)- Absztrakt


25

A továbbiakban vizsgáljuk meg, milyen tartalmi és formai követelményeket támaszthatunk a tanulmány különböző részeivel szemben.Cím

Tartalom-jegyzékBevezető rész

Módszerek

Minta

Módszerek éseszközök

Eljárás

A cím:- Rövid, maximum 12-15 szóból áll.- Tartalmazza a főbb változók kapcsolatát.- Jelzi a populációt, amelyre vonatkozik a kutatás- Kerüli a redundanciát, a felesleges szavakat

Tartalomjegyzék: minden címet és alcímet tartalmaz.

A bevezető rész a kutatás lebonyolítása előtt megírható. Követelmények:- A probléma legyen fesze és pontos- A fogalmakat határozzuk meg pontosan, ne maradjunk meg

általánosításoknál, jelezzük, hogy a dolgozatban milyen értelemben fogjuk használni.

- A szakirodalomból csak a kutatás szempontjából fontos ismereteket, elméleteket használjuk fel.

- A szakirodalom feldolgozásánál használjunk pontos hivatkozásokat.

- A szakirodalom összefoglalásánál a tartalom logikus sorrendjét kövessük, ne a feldolgozott tanulmányok vagy könyvek logikáját.

- A hipotéziseket a kutatásmódszertani követelményeknek megfelelően fogalmazzuk meg.

A módszerek részben az alábbiakra figyeljünk:A mintára vonatkozó követelmények:

- Határozzuk meg a populációt és indokoljuk meg kiválasztásának szempontjait.

- Határozzuk meg és indokoljuk a minta nagyságát.- Mutassuk be a mintavételi eljárást- Tegyük szóvá, ha a voltak, akik elutasították a kutatásban való

részvételt, vagy időközben lemorzsolódtak.- Indokoljuk meg a kutatási stratégiát: pl. kísérlet esetében, milyen

szempontok alapján választottuk ki a kísérleti és a kontrollcsoportot.

A módszerek és eszközök bemutatására vonatkozó követelmények:- Ha egy eszközt adaptálunk, jelöljük meg pontosan az eredeti

forrást.- Ha kidolgozunk és alkalmazunk egy eszközt, írjuk le és

indokoljuk összeállítása menetét.- Indokoljuk az alkalmazott módszerek és eszközök célszerűségét.- Tegyünk javaslatokat az alkalmazott eszközök korrekciójára.- Mutassuk be az alkalmazott statisztikai módszereket.

Eljárás bemutatására vonatkozó követelmények:- A kutatás helyének és idejének körülírása- Ha voltak interjúkészítők, kiképzett megfigyelők, térjünk ki a

személyük bemutatására, illetve képzésükre.- Írjuk le a résztvevőknek adott instrukciókat.- Mutassuk be az esetleges elővizsgálat eredményeit


26

Eredményekbemutatása

Eredmények megvitatása, következtetés, összegzés

Bibliográfia

Függelék (melléklet)

Absztrakt

Az eredmények bemutatásával és elemzésével szemben támasztott követelmények:

o Az eredményeket a hipotézisek sorrendjében tárgyaljuk.o Tüntessük föl a hipotézisekben nem szereplő, de

figyelemreméltó eredményeket is.o Az adatokat teljességükben közöljük.o Az adatok közlése legyen tömör, összesített, lényegretörő.o Használjunk táblázatokat, grafikonokat.o Az eredményeket és elemzésüket elkülönítve közöljük.

Következtetéssel szemben támasztott követelmények:- Az általánosítások csak a kutatáson alapuljanak.- A kutatás alapján tegyünk ajánlásokat az elméletre és a

gyakorlatra vonatkozóan.

A bibliográfia formai követelményei:- A bibliográfiában tüntessünk föl minden olyan művet, melyre a

dolgozatban utalunk.- A hivatkozások tartalmazzák a szerző vezetéknevét, a könyv

(tanulmány) kiadásának évszámát, és az oldalszámot. (Pl. Falus 1996, 520 o.)

- Tartsuk be a bibliográfiai adatok megadására vonatkozó szabályokat:

Pl. könyv: FALUS IVÁN – OLLÉ JÁNOS 2000: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest

Tanulmány: Nádasi Mária 1996: A kikérdezés, In. Falus Iván (szerk.) Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban Kiadó, Budapest 171-211 o.

Folyóiratcikk: Buda András 2007: Létezik-e didaktika? In. Pedagógusképzés 2007/1-2 sz. 53-56.o.

A bibliográfiát összeállításakor két logikát követhetünk:o a műveket a tanulmányban való előfordulásuk sorrendjében

mutatjuk be.o ABC sorrendben – ajánlottabb.

A függelékkel szemben támasztott követelmények:- Adja közre az összes felhasznált eszközt.- A függelékbe iktassuk be a szövegben közre nem

adott nagyobb terjedelmű táblázatokat.- A függelékeket számozzuk meg és így utaljunk rá a

szövegben.

Az absztrakt:- 10-15 soros rövid összefoglalása a kutatásnak.- Tartalmazza a kutatási problémát, az alkalmazott módszereket és

a kutatás eredményeit.


27

Stílus

Táblázatok, ábrák

Idézetek

Lábjegyzetek

A beszámoló stílusa egyszerű, logikus, tömör, világos és tárgyszerű. Kerülni kell:

- A tudományoskodó, sok idegen szó használatát.- A közbeiktatott mondatokat.- A zárójelben kifejtett gondolatokat.- Az anekdotázó, familiáris, jópofis stílust.- A rövidítéseket.

A számokat írjuk ki betűvel.

A táblázatok és ábrák közzétételével kapcsolatos követelmények:- Minden táblázat egy gondolatot mutasson be,- Önmagától értetődő legyen- Számozzuk meg őket.- A táblázathoz rendelt szöveges értelmezés segít a mondanivaló

elmélyítésében.

Idézetekre vonatkozó követelmények:- Maximum 4-5 sort idézzünk más szerző tollából szövegben, ha az

idézett rész ennél hosszabb külön bekezdésbe tegyük. Az idézetet tegyük idézőjelbe, és jelöljük meg pontosan a forrást oldalszámmal együtt.

Lábjegyzetek alkalmazásának célja:- Az idézet hivatkozás megjelölése,- Utal az anyagban fellelhető más részekre,- Lényeges forrásokra utalhatunk,- A szövegben lévő anyag részletesebb kifejtésére használhatjuk.

ÖNÁLLÓ MUNKA (11)Kutatás Figyelembe véve a kutatási beszámolóval szemben támasztott tartalmi és

formai követelményeket, szerkessze meg saját kutatási beszámolóját. Figyeljen a külalakra és a helyesírási szabályok betartására is.

2.8.2. Az előadás megszerkesztése

Tervezésidő

Szemlél-tetés

A tudományos kutatás bemutatására 15 maximum 20 perc áll rendelkezésre, illetve 5 perc a hozzászólásokra, a kérdések feltevésére.

Előadása megszerkesztésekor vegye figyelembe az időkorlátokat, és igyekezzen úgy megtervezni mondanivalóját, hogy az időkorlátokat ne lépje túl, és a rendelkezésére álló idő alatt minél közérthetőbben és lényegretörőbben tegye közzé kutatása eredményeit. Ezért a szakirodalmi vonatkozások bemutatásával ne töltsön el túl sok időt, éppen csak annyit, amennyit a kutatásban szereplő fogalmak tisztázása megkövetel. Az előadás tartalmasabb részében a kutatás hipotézisei, az alkalmazott eljárások és módszerek, illetve az eredmények, következtetések, ajánlások bemutatására fektesse a hangsúlyt.

Könnyebb és gyorsabb bemutatni a kutatás eredményeit, ha megfelelő szemléltető eszközöket használ. Készíthet PowerPointos bemutatót, de alkalmazhat más célszerű eszközöket is az eredmények szemléltetésére:


28

írásvetítő, a táblázatok kinyomtatása, sokszorosítása és kiosztása a hallgatóságnak.

Az előadás módja feleljen meg a magyar nyelvhelyességi szabályoknak, beszéljünk hangosan, érthetően, mondanivalónkat rendezzük logikus sorrendbe, beszédritmusunk legyen megfelelő (se túl gyors, mert követhetetlenné válik az előadás, se túl lassú, mert monoton, unalmas lesz).

A kérdésekre válaszoljunk lényegretörően, világosan.

ÖNÁLLÓ MUNKA (12)Kutatás Készítse elő kutatási beszámolójának vázlatát, szerkessze meg az előadáshoz a

szükséges szemléltető anyagokat. Végezzen próbafelmondást, próbálja ki, hogy előadása belefér-e a megszabott időkeretekbe.

2.9. A kutatás etikai kérdéseiA kutatás során tiszteletben kell tartanunk néhány etikai kérdést úgy a kutatásban résztvevőkkel, mint a tudós társadalommal szemben.A résztvevőkkel szemben betartandó etikai kérdések:

� A résztvevők kockázatát minimálisra csökkenteni (nem alkalmazhatunk olyan kutatást, mely a résztvevők személyiségét sérti, esetleg negatív irányban befolyásolja fejlődésüket).

� Óvja a résztvevők biztonságát, jogait (anonimitás biztosítása, nem kérünk nevet az adatgyűjtés során, így nagyobb fokú őszinteséget várhatunk el a vizsgálati személyektől).

� Rendszeresen felülvizsgálja a kísérlet hatásait (ellenőrizni kell, nem változott-e meg a kísérlet hatása, nehogy a résztvevők személyiségének torzítását vagy a közösség rombolását idézi elő).

� Előzetesen megszerezni a résztvevők tudatos egyetértését (felvilágosítani a kutatás céljáról őket, s elfogadni, ha valaki nem akar részt venni benne).

� szinte kapcsolat a résztvevőkkel.� Takarékoskodni a résztvevők idejével (ezért alkalmazzuk a leggazdaságosabb

technikákat).Vétségek a tudós társadalommal szemben:

� Más szellemi értékeinek eltulajdonítása.� Kutatási adatok torzítása, az adatok hamis értelmezése.� Hipotézisek utólagos megfogalmazása.� Káros gyakorlatra vonatkozó terhelő adatok elhallgatása.� Az adatok félreértelmezésének elősegítése.


29

3. Kutatási stratégiák

3.1. A pedagógiai kísérlet

A pedagógiai kísérlet az induktív kutatási stratégiák körébe tartozik, hiszem a gyakorlatból indul ki, a gyakorlatba avatkozik be, és elemzi az itt megfigyelt jellegzetességeket, változásokat. Meghatározás

Jellegzetes-ségei

Fajtái

A pedagógiai kísérlet határozott hipotézisből kiinduló, új, rejtett összefüggések, törvényszerűségek feltárására alkalmas kutatási stratégia.Jellegzetességei:

- A kísérletben mindig van egy függő és egy független változó (l. a 2.3. alfejezet változókra vonatkozó részét)

- Többszöri egzakt összehasonlítást tesz kötelezővé (kísérleti és kontrollcsoport eredményeinek összehasonlítása, illetve a kísérleti csoport kísérlet előtti és kísérlet utáni szintjének összehasonlítása).

- Csak pozitív irányú lehet.A pedagógiai kísérlet számos formát ölthet:1. a független változó jellege szerint:

1.1. felidézett kísérlet – kiválasztok egy elemet a pedagógiai folyamatból és megnézem, milyen hatást gyakorol egy másik jelenség változására (pl. nemek alapján vizsgálni a gyermekek tanulási motivációját).

1.2. előidézett kísérlet – a kísérletező bevezet egy független változót, majd méri alkalmazásának hatását (pl. egy új módszer bevezetése)

2. szerkezet szerint:2.1. egycsoportos kísérlet – a kísérleti csoport eredményeit vizsgáljuk

meg kísérlet előtt és után.2.2. kétcsoportos kísérlet – két egyenlő szintű csoportot (az egyik a

kísérleti, a másik a kontrollcsoport) mérünk fel a kísérlet elvégzése előtt és után, majd összehasonlítjuk a változások mértékét.

2.3. többcsoportos kísérlet – több kísérleti csoportban vizsgáljuk meg több független változó hatását. Az eredményeket egy kontrollcsoporttal ellenőrizzük.

2.4. összetett kétcsoportos kísérlet: több kísérleti és kontrollcsoport eredményeit hasonlítjuk össze kísérlet előtt és után.

3. színtér szerint:3.1. laboratóriumi kísérlet – a kísérletet laboratóriumi körülmények

között végezzük el. Előnye, hogy a kísérletvezető befolyásolhatja a kísérletre ható változókat, de hátránya, hogy nem természetes közegben méri a jelenségeket.

3.2. természetes kísérlet – a pedagógiai folyamat vizsgálata. Két formáját különböztetjük meg:

3.2.1. klasszikus kísérlet – egy független változót vezetek be és rögzítem a változókra gyakorolt hatását.

3.2.2. iskolakísérlet – pl. egy tanterv bevezetése és hatékonyságának vizsgálata egy iskolán belül.


30

Megbízható-ság

A kísérlet esetében az eredmények megbízhatóságát különböző eljárásokkal érhetjük el:

- szerkezeti kontroll – a csoportok egymást ellenőrzik, ezért hasonló szintű csoportokat választunk meg kísérleti és kontroll csoportnak

- keresztező eljárás – a kísérletet két részletben hajtjuk végre, az egyik esetben az A csoport a kísérleti, a B csoport a kontrollcsoport, majd váltunk, az A csoport lesz a kontrollcsoport, és a B a kísérleti csoport.

- Elő- és utóvizsgálatokat alkalmazunk, összehasonlítjuk a csoportok szintjét kísérlet előtt és után.

- Negatív kontroll – a hipotézis ellenkező jelű kipróbálása (csak felidézett kísérletben valósítható meg, amikor kiválasztok egy változót, és annak két ellentétes hatását vizsgálom meg. Pl. a hátrányos helyzetből származó következményeket.)

- Metodikai kontroll – több módszer segítségével gyűjtök be adatokat ugyanarról a jelenségről.

- Matematikai kontroll – statisztikai módszerekkel vizsgálom meg a jelenségek mértékét.

ÖNÁLLÓ MUNKA (13)Feladat 1. Sorolja fel a kísérletek fajtáit szerkezetük szerint.

………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Határozza meg a függő és független változó fogalmát!Függő változó………………………………………………………………...………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..Független változó:…………………………………………………………….………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

3. Miben térnek el a felidézett és előidézett kísérlet független változói?……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

4. Nevezzen meg három független változót a nevelés területéről. Milyen függő változóra gyakorolt hatását vizsgálná mindegyiknek?……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….


31

3.2. Analitikus jellegű kutatások

Az analitikus jellegű kutatások deduktív irányúak, mivel a meglévő források, dokumentumok elemzésére fektetik a hangsúlyt.

Meghatározás

Folyamata

Források

Formái

Az analitikus kutatás olyan eljárás, amely szélesen értelmezett források, dokumentumok, más tudományterületeken felhalmozott tapasztalatok pedagógiai értelmezését, elemzését, összehasonlítását végzi.

Az analitikus kutatások folyamata:1. források felkutatása2. forráskritika3. források értelmezése

Források típusai:1. írott források (pl. dokumentumok)2. szóbeli források (pl. élettörténet, interjú)3. tárgyi források (pl. szemléltető eszközök, iskolai felszerelések,

képek, stb.)

1. Elsődleges források – közvetlen forrás (pl. szemtanúk elmesélése)2. Másodlagos források – közvetett forrás (pl. szemtanúk

ismertetésének értékelése)

Az analitikus kutatások formái:1. pedagógiai fogalmak elemzése (lehet önálló kutatás is, vagy egy

kutatás része – pl. a szakirodalmi vonatkozások feltérképezése). Szakaszai:

a. lényeges jegyek körülhatárolásab. a fogalom kialakulásának állomásaic. fogalomváltozatok leírása

2. forráskiadvány – eredeti szövegek közlése esetleges magyarázatokkal.

3. leíró elemzés – bizonyos szempont szerint elrendezve mutatja be az eseményeket.

Pl. egy iskola történetének bemutatásakor időrendi sorrendben mutatjuk be az eseményeket, a jellegzetességeket.4. értelmező elemzés – ok-okozati összefüggésbe helyez el

történéseket (pl. hogyan befolyásolja egy kor társadalmi eseményei az oktatás megvalósulását.)

5. összehasonlító elemzés – különböző korszakok, régiók pedagógiai jellegzetességeinek összevetése.

6. teoretikus elemzés – történelmi párhuzamokra, szellemi hasonlóságokra, közoktatáspolitikai irányzatok mélyén meghúzódó általános politikai, filozófiai elvekre vonatkozó következtetéseket fogalmaz meg.


32

Neveléstörté-neti kutatás

Az analitikus kutatások egyik változata a neveléstörténeti kutatás, mely elmúlt korok pedagógiai gyakorlatát és a mögötte húzódó pedagógiai elméleteket vizsgálja.

A neveléstörténeti kutatások jellegzetességei:

a. a múlt reprodukálása csak töredékes lehetb. több forrás bevonásával tárhatjuk fel az érvényes

képet a múltrólc. a múlt értelmezése ellentétes következtetésekhez is

vezethet.d. Az értékelés a jelenben zajlik, tehát a jelen

gondolkodásmódját is magába foglalja.

ÖNÁLLÓ MUNKA (14)Feladat

Kutatás

1. Milyen fázisai vannak az analitikus jellegű kutatási folyamatnak?………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Sorolja fel az analitikus kutatások formáit!……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Végezzen el a kutatásához kapcsolódó pedagógiai fogalmak elemzését!


33

4. Kutatási módszerekA továbbiakban három, leggyakrabban használt feltáró módszer bővebb tárgyalására térünk ki: a kikérdezés, a megfigyelés és a tudásszintmérés módszerére. A bemutatásban főleg az óvó- és tanítóképzős hallgatókat érdeklő főbb jellemzőkre térek ki.További tanulmányozás tárgyát képezi a szociometria, a dokumentumelemzés és tartalomelemzés, a pszichológiai vizsgálatok módszere, illetve a statisztikai feldolgozó módszerek melyhez az alábbi könyvészetet ajánljuk:

FALUS IVÁN (szerk) 1996: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban Könyvkiadó, Budapest

FALUS IVÁN – OLLÉ JÁNOS 2000: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest.

4.1. A kikérdezés módszereA kikérdezés módszere a feltáró, adatgyűjtő kutatási módszerek csoportjába tartozik.

Meghatározás

Kutatásban elfoglalt helye

Változatai

Szóbeli kikérdezés

Lényege, hogy valamely kutatás keretében kérdések segítségével információkat gyűjtünk.Alkalmas egyének, csoportok:

- Ismereteinek- Attitűdjeinek- Élményeinek- Motívumainak- Életmódjának felderítésére.

Eleget kell tennie a:- Reprezentativitás (reprezentatív mintát válasszunk a

kikérdezéshez)- Megbízhatóság (később, újbóli kikérdezés esetén is a válaszadók

ugyanazokat a válaszokat adják.)- Érvényesség követelményeinek (a megfogalmazott kérdésekkel

azt a jelenséget vizsgálom csakugyan, amit célul tűztem ki a kutatásomban).

A kikérdezés módszere alkalmazható:- Előzetes tájékozódás idején, a probléma körülhatárolásakor.- A kutatás fő fázisában, az adatgyűjtés során.

Alapváltozatai:- Szóbeli kikérdezés – személyes interakció van a kérdező és a

kérdezettek között.- Írásbeli kikérdezés

Az írásbeli és a szóbeli kikérdezés lehet egyéni vagy csoportos, attól függően, hogy egy egyén személyes véleményére, vagy egy csoport véleményére vagyunk kíváncsiak.A szóbeli kikérdezés a kikérdezés sajátosságai szerint lehet:1. interjú

1.1. strukturálatlan interjú – beszélgetés, főleg a kezdő szakaszban alkalmazzuk tájékozódás céljával. Ilyenkor elég a tartalmi rögzítés.

1.2. strukturált interjú – kötött vagy standardizált interjú. Kérdezőket képezhetünk ki, akik segítenek az interjú felvételében. Fontos, hogy


34

Írásbeli kikérdezés

jó kapcsolatteremtő képességű legyen, ismerje a kutatás célját és a rögzítési technikákat.A kérdések legyenek világosan, érthetően, egyszerűen, egyértelműen, konkrétan megfogalmazva, ne legyenek sugalmazóak.Figyeljünk a kérdések sorrendjére is:

érdeklődést felkeltő kérdésekb. tartalmi szempontból fontos kérdésekc. az interjú elején vagy végén demográfiai

kérdéseket használjunk.Használhatunk skálákat is, melyeken bejelöljük a válaszokat, nyílt kérdések esetében azonban a teljes tartalmi rögzítés kívánatos.

1.3. mélyinterjú – a személyiség intimebb szféráit érinti (pl. kudarcok okainak feltárása), ezért szükséges a bizalmas légkör kialakítása, és az adatokat csak a válaszadó beleegyezésével rögzíthetjük.

1.4. narratív interjú – a kikérdezettel történt eseménysorok, az általa átélt élmények feltárására alkalmas.1.4.1. biográfiai – egy élettörténet elmesélése1.4.2. tematikusan fókuszált biográfiai – az élettörténetnek csak egy

bizonyos témához kapcsolódó részét meséltetjük el.1.4.3. kiemelt életszakaszt bemutató.

A narratív interjú esetén nem szabad közbeszólni, tiszteletben kell tartani az alany sűrítési, részletezési, befejezési kényszerét, utókérdéseket lehet feltenni, és javasolt a magnó, vagy a videó használata, természetesen az alanya beleegyezésével.2. klinikai beszélgetés – főleg pszichológusok alkalmazzák, de nagyon jól

használható a gyermekek világképének tanulmányozásakor. 3. exploráció – például az anamnézis, a gyermek élete főbb szakaszainak a

kikérdezése (pl. terhesség idején tapasztalt rendellenességek, szülés körülményei, az első életévekben megfigyelt fejlődés, gyermekkori betegségek, stb.)

Az írásbeli kikérdezés attól függően, hogy milyen eszközt használ, lehet:- Kérdőíves felmérés- Attitűdvizsgálat (értékeléssel átszőtt viszonyulás bizonyos

jelenségekhez kapcsolódóan- Időmérleg-készítés (pl. gyerekek napirendjének kutatása)

Az eszközök elkészítése:1. Első fogalmazvány elkészítése (a már létező kutatások, illetve az

elmélet alapján)2. A kérdések tartalmi és nyelvi felülvizsgálata, a kérdések

sorrendjének megállapítása3. Beírjuk mit, várunk el a válaszadótól (pl. karikázza be…)4. Hagyjunk elég helyet a válaszadásra (főleg nyílt kérdések esetében)5. Eldöntjük a kérdések elhelyezését6. Eldöntjük, hogy kérünk-e nevet vagy sem.7. Kidolgozzuk az értékelési eljárásokat8. Kipróbáljuk a végleges változatot (a mintának megfelelő pár

személyen)9. Esztétikusan megszerkesztett kérdőív összeállítása.


35

Kérdések

Kérdések fajtái

A kérdőívek megválaszolása történhet:- Személyesen, a kutató jelen van a kérdőívek kitöltésekor- Postai úton – általában kevesebb kérdőívet küldenek vissza.

A kikérdezés során különböző típusú kérdéseket tehetünk fel kérdés, kijelentés vagy felszólítás formájában.Az alkalmazott kérdések fajtái: 1. Főkérdések (a kutatás témájára vonatkozó fő kérdéseket tartalmazzák,

általuk keressük a választ a hipotézisek igazolására vagy elvetésére.)2. Kiegészítő kérdések (a megbízhatóságot növelik)

2.1. demográfiai kérdés – például: nemre, életkorra, iskolai végzettségre, stb. vonatkoznak, a kérdőív elején vagy végén találhatóak.

2.2. bemelegítő kérdés – a kérdőív elején található, a tartózkodás feloldására, a figyelemkoncentrálás elősegítésére használható.

2.3. kontrollkérdések – ugyanarra a témára vonatkozóan többféleképpen kérdezünk, a kérdőív különböző részein. Ezek s kérdések ellenőrző szándékúak, a válaszok hitelesítését szolgálják.

2.4. levezető kérdés – a kérdőív végén lehetőséget ad a válaszadónak, hogy elmondhassa mindazt, ami benne van a témával kapcsolatosan.

A válaszadó mozgástere szerint beszélhetünk:1. nyílt kérdések (a megkérdezettek saját nézeteit tárják fel.)

1.1. egyértelmű, rövid válaszokat igénylő kérdések (pl. Hol születtél?)1.2. tanult ismeret vagy önálló nézet közlését igénylő kérdés1.3. esszékérdés (pl. Milyen a jó pedagógus?)

2. zárt kérdésekről2.1. feleletválasztást igényel (több megadott válaszból kell kiválasztani

a, megfelelőt)pl. Milyen célból szokott differenciálni? Kérjük a megfelelő válasz betűjelét karikázza be!

a. felzárkóztatásb. a jobb adottságúak fejlesztésec. mindenki lehetőségeihez mérten fejlődhessend. sikerélmény biztosításae. kollektivitás fejlesztése

2.2. rangsorolást igénylő (felsorolt dolgokat kell rangsorolni, egyéni vélemény alapján)pl. Kiből lehet jó pedagógus? Kérjük, a felsorolt sajátosságok fontosságát számokkal jelezze! 1-essel az Ön szerint legfontosabbat jelölje. Több sajátosság is kaphat azonos számot.Abból lehet jó pedagógus,Aki pedagógus családból származikAki erre születettAki jól tud kapcsolatot teremteniAki szereti a gyerekeketAki szakterületének tudósaAki jól megtanulta a pedagógiátAki jól megtanulta a pszichológiátAki jól megtanulta a szakmódszertantEgyéb:……………………………………………………


36

2.3. összehasonlító rangsorolást igénylő kérdések (páros összehasonlítást kérünk a válaszadóktól. Fontos minden párosítást megfogalmazni, mert csak így kapunk érdemleges eredményeket)pl. Hasonlítsd össze a tantárgyakat páronként, s minden párnál jelöld meg, melyiket szereted jobban. Döntésedet aláhúzással jelöld!Élővilág – matematikaMagyar irodalom – matematikaMagyar irodalom – élővilág, stb.

2.4. intenzitáskérdések esetében különböző kijelentéseket kell értékelniük a válaszadóknak megadott értékek mentén.Pl. Fontosnak tartja-e, hogy kedveljék Önt diákjai? (Válaszát a megfelelő válasz betűjelének bekarikázásával jelölje!)a) igenb) nem különösebbenc) az a fontos, hogy a tárgyat kedveljékd) nem, mert az eredményességnek nem feltétele, hogy a diákok kedveljék a

tanárt.

A kikérdezés során:használjunk pontos, világos instrukciókatsegíthet a táblázatos, skálás megoldásmintát is adhatunk a válaszadás módjára az érthetőség növelése

érdekébenzárt és nyílt kérdéseket együttesen alkalmazzunka kérdések összeállításakor gondoljunk mindig a válaszok

értékelhetőségére is.


Feladat 1. Sorolja fel a kikérdezés során alkalmazható kérdések típusait, és adjon példát mindegyikre!Nyílt kérdések:……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

Zárt kérdések:…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….…………………………………………………………………………………………………


37

Kutatás 2. Kutatása témájához kapcsolódóan tervezzen meg egy interjút. Pontosítsa, ki(k) lenné(nek) az interjúalany(ok), majd készítse el az interjú tervét.Megkérdezett(ek):………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………Az interjú alkalmával feltett kérdések:……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

3. Kutatása témájához kapcsolódóan tervezzen meg egy kérdőívet. Kikkel töltené ki?

A kérdőívet szerkessze meg erre a helyre.


38

4.2.A megfigyelés módszereA megfigyelés módszerét bármikor alkalmazhatjuk, amikor a pedagógiai valóságról első kézből akarunk információkat szerezni.

Meghatározás

Sajátosságai

Megfigyelési technika

Fajtái

Naplók, feljegyzések

A megfigyelés meghatározása:- A tudományos megfigyelés céltudatos, tervszerű, rendszeres,

objektív tényeken alapuló észlelés.- A feltáró kutatási módszerek csoportjába tartozik.- Lehetővé teszi a pedagógiai valóság közvetlen észlelését.- Alkalmazása során a kutató első kézből értesül az

eseményekről.

A fenti meghatározásból kiemelhetjük a megfigyelés módszerének sajátosságait:

- Céltudatosság: a célt a probléma megjelölésében, a hipotézisekben, a megfigyelési szempontokban fogalmazhatjuk meg. A vizsgált jelenséget mindig valamilyen cél elérése érdekében figyeljük meg.

- Tervszerűség: tervezéskor meghatározzuk:o Milyen jelenséget figyelünk meg,o Milyen szituációkban figyeljük meg az illető jelenséget,o Kik tartoznak a mintába,o Milyen időtartamú lesz a megfigyelés.

- Objektív tényekre alapul. Ennek feltételei, hogy:o A pedagógiai folyamat legyen valósághű (ne viselkedjen

másképp a pedagógus)o A megfigyelő legyen előítéletektől mentes, jól képzett a

rögzítés technikájában.o Az adatok értelmezésekor ragaszkodjunk a tényekhez.

A megfigyelés sorén különböző megfigyelési technikákat alkalmazunk.A megfigyelési technika a megfigyelés előkészítése, lebonyolítása, a megfigyelt jelenségek rögzítése és elemzése során alkalmazott eljárások összessége.A megfigyelési technikáknak az alábbi fajtáit különíthetjük el:

9. Kódolás nélküli megfigyelési technikák1. Naplók, feljegyzések2. Teljes jegyzőkönyv3. Szelektív jegyzőkönyv

10. Kódolással történő megfigyelés1. Becslési skála2. Jelrendszer3. Kategóriarendszer

Kódolás nélküli megfigyelési technikákNaplók, feljegyzések – a megfigyelő egy vagy több szempontból, rövidebb vagy hosszabb ideig figyeli egy gyermek vagy gyermekcsoport életét, és rögzíti a lényegesnek tartott eseményeket.Résztvevő megfigyelésnél alkalmazható.Előnye: lehetővé teszi a belső lényegi kapcsolatok megértését

kis fáradsággal készíthető el.


39

Teljes jegyzőkönyv

Szelektívjegyzőkönyv

Becslési skála

Hátránya:o A leplezett jelenlét etikailag kifogásolható, viszont, ha a

megfigyelő jelen van az órán, befolyásolja a pedagógus vagy a gyermekcsoport viselkedését.

o A résztvevő a jelenségeknek csak egy részét látja (pl. ha egy osztály munkáját figyelem meg egy tanítási órán, nem tudom követni az egyes gyerekek tevékenységét is.)

o Lényeges mozzanatokat nem vesz észre a megfigyelő, mert magától értetődőnek tartja.

o Érvényesül a megfigyelő szubjektivitása (a megfigyelt jelenségek a személyiségén keresztül átszűrődik, s ez befolyásolja a megfigyelt jelenségek lejegyzését.)

o Nincs lehetőség az események egyidejű rögzítéséreo Ellentmondásba kerülhet a pedagógusi és a megfigyelői szerep,

he a két szerepnek egyidőben akar a pedagógus megfelelni.o Nagy mértékben függ a megfigyelő szakértelmétől.o A naplót, s a feljegyzéseket a megfigyelőn kívül más nem tudja

használni.Teljes jegyzőkönyv – a megfigyelők valamennyi verbális és nem verbális megnyilvánulást rögzítenek általában gyorsírás, magnó, vagy képmagnó segítségével. Akkor célszerű alkalmazni, ha nem tudjuk előre, hogy a kutatás során mely események feldolgozására lesz pontosan szükség, vagy ha a feldolgozás során különböző szempontokból szeretnénk megvizsgálni ugyanazt a jelenséget.Előnyei:

- Nem tördeli részeire az egységes egészet alkotó pedagógiai folyamatot.

- Elméletileg semleges, különböző szemléletmód alapján elemezhető.

- Rögzített anyag lévén különböző időpontokban ismételten elemezhető.

Hátrányai:- Rendkívül munkaigényes- A teljesség csak viszonylagos, bármilyen modern technika

alkalmazása mellett is rejtve maradhatnak jelentős mozzanatok.Szelektív jegyzőkönyv – a megfigyelő akkor alkalmazza, amikor a pedagógiai folyamatnak csak egy aspektusát kutatja, s így szelektálással kiemeli a jelenségek egy körét és ezen belül minden eseményt rögzít.Pl. a tanárok kérdéskultúrájának kutatása.

Kódolással történő megfigyelési technikákBecslési skála – a megfigyelő a számára előzetesen rendelkezésére bocsátott skála alapján alkot értékítéletet a megfigyelt jelenség egy szegmentumáról. Pl. a tanári viselkedés általános leírásán belül értékelni lehet a tanár helyes nyelvhasználatát:A tanár az órán nyelvtanilag helytelen kifejezéseket használ.

Soha 1 2 3 4 5 6 7 Rendszeresen


40

Jelrendszer

Kategória-rendszer

Előnye:- Differenciált megfigyelést tesz szükségessé, s ez növeli az

objektivitást.- Kezelése, kitöltése könnyen megtanulható.- Átfogó képet ad bizonyos jelenségekről, nem aprózza el a

megfigyelt jelenséget.- A kvantitatív adatok könnyebben értelmezhetőek.

Hátránya:- Mód van a megfigyelő szubjektivitására.- Nem reprodukálható, mi történt a megfigyelés során, hiszen csak

az értékítéletet rögzítjük.- Felléphet a „halo” effektus, az egyik szempontnál alkotott

vélemény befolyásolhatja a másik szempont értékelését.- Pontatlansághoz vezethet, hogy nem a megfigyelés ideje alatt,

hanem a megfigyelést követően töltik ki.Jelrendszer – egy meghatározott megfigyelési periódus alatt (általában 5-10 perc folyamatos megfigyelés) bekövetkező jelenségek előfordulását jelöljük egy előre elkészített űrlapon. Az űrlap általában 30-60 jelenséget rögzít, melyhez egy számot, vagy kódot rendelünk. A megfigyelő szerepe a jelenségek előfordulásának jelölése, ezért előzetesen nagyon jól el kell sajátítania a jelenségeknek megfelelő jeleket. Egy tanítási órán általában három megfigyelési periódust alkalmazunk, közte 5-10 perces szünetekkel.Kategóriarendszer – a rögzítés folyamatosan, az eseményekkel egyidejűleg zajlik. Maximum 20 jelenség előfordulását rögzítjük, az előfordulás sorrendjében. A megfigyelt jelenségek rögzítése történhet:

- Természetes egységek szerint – csak akkor jelöljük a jelenséget, amikor újból előfordul.

- Időegység szerint – minden 3-5 másodpercben jelöljük a megjelenő kategóriát.

A jó kategóriarendszere ismérvei:- Inkluzivitás – minden esemény besorolható egy kategóriába.- Exkluzivitás – egy esemény csak egy kategóriába sorolható be.

A megfigyelés során különböző technikai eszközöket alkalmazhatunk. Használatuk előnye, hogy:

- a megfigyelt jelenségek később újból elemezhetőek- lehetővé teszik a többszempontú értékelést,- az adatok raktározhatóak.

Hátrányuk:- időigényesek- költséges a használatuk- a résztvevők számára zavaró lehet a jelenlétük, ezért alkalmazás

előtt 4-6 órát szoktassuk a résztvevőket az eszközök jelenlétéhez.- A teljesség ekkor is, csak viszonylagos.

A megfigyelési technikák alkalmazásakor különböző lehetőségeink vannak:1. kész eljárást alkalmazunk2. egy eljárást adaptálunk a helyi viszonyokhoz3. új eszközt dolgozunk ki.


41

Új eszköz kidolgozása esetén az alábbi stratégiát követhetjük:1. határoljuk pontosan körül a vizsgálandó tulajdonság jellemzőit.2. tárjuk fel a tulajdonság megfigyelhető megjelenési formáit.3. válasszuk ki a megfigyelési technikát.4. strukturált megfigyelés esetén, dolgozzuk ki a megfigyelés

szempontjait, azok logikus sorrendjét.5. ellenőrizzük, hogy minden esemény egy és csakis egy kategóriába

sorolható be.6. ellenőrizzük külső személyekkel, hogy a kategóriák könnyen

értelmezhetők és elsajátíthatók.7. próbáljuk ki gyakorlatban a rendszert, ha a megfigyelő nem boldogul

vele, változtassunk.8. ellenőrizzük, hogy néhány képzett megfigyelő érvényes adatot gyűjt-

e9. dolgozzuk ki az adatok feldolgozásának módszerét.10. készítsünk segédanyagot a megfigyelők képzéséhez.


Feladat 1 Sorolja fel a tudományos megfigyelés lényeges sajátosságait!……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….

2. Csoportosítsa az alábbiakban felsorolt megfigyelési technikákat aszerint, hogy kódolással, vagy kódolás nélkül zajlanak. Kösse össze egy vonallal a technikákat a fölérendelt kategóriával

Kódolás nélkül zajló megfigyelés KategóriarendszerNaplók, feljegyzésekJelrendszer

Kódolással történő megfigyelés Becslési skála. Teljes jegyzőkönyv

Szelektív jegyzőkönyv

3. Sorolja fel a naplók, feljegyzések készítésének előnyeit és hátrányait!………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………


42

Kutatás

4. Hasonlítsa össze a teljes és szelektív jegyzőkönyv elkészítésének technikáját. Állapítsa meg a hasonlóságokat és különbségeket!

Hasonlóságok:………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………Különbségek:……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………..

5. Válasszon ki és alkalmazzon egy megfigyelési technikát, saját kutatása keretében. Állapítsa meg a megfigyelési szempontokat, végezze el a megfigyelést, majd a begyűjtött adatokat dolgozza fel és értelmezze!

Az alkalmazott megfigyelési technika:………………………………………..A megfigyelés időpontja:……………………………………………………..A megfigyelés időtartama:……………………………………………………A megfigyelés helyszíne:……………………………………………………..A megfigyelt jelenség (ek):…………………………………………………...……………………………………………………………………………………………………………………………………………………………….A megfigyelés szempontjai:…………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………………A megfigyelés során nyert adatok elemzése:

Következtetések:


43

4.3.Tudásszintmérés módszerei

Sok esetben a pedagógus arra kíváncsi, hogy tanítványai mennyiben sajátítottak el bizonyos tananyagrészeket, milyen szinten fejlődtek ki bizonyos készségei, jártasságai. Ilyenkor a tudásszintmérés eszközeit veszi igénybe. A pedagógiai gyakorlatban a teszteket és a feladatlapokat szoktuk alkalmazni tudásszintmérés céljával.tantárgyteszt

item

Feladatlap összeállítása

A tantárgytesztek – standardizált formájúak, „hivatásos” tesztkészítők, mérésmetodikailag felkészült szakemberek készítik, és lehetővé teszik egy viszonylag nagyobb populáció (például egy ország 8. osztályos tanulói) felmérését és értékelését. A tantárgytesztekkel történő felmérések sokszor túlmutatnak egyes országok határain is (pl. az IEA1 által végzett felmérések, melyek több ország diákjait vizsgálják az olvasásmegértés, matematika, természettudományok, stb. területén).

A teszt feladatokból, a feladat itemekből áll. Az item a feladat legkisebb egysége, általában egy tudáselemet tartalmaz, ennek valamilyen szintű működtetését feltételezi és tovább nem bontható. (Általában, ha valaki helyesen megoldotta az illető itemet 1 pontot kap, ha nem 0-t. Megoldható az itemek súlyozása is, ha az item nagyobb nehézségi fokú, több ponttal értékelhető.)A feladatlapok – a tanulás irányításának a tanulói aktivitást kiváltó, meghatározott didaktikai célok érdekében rendszerbe állított feladatokat tartalmazó eszköze: kezdetben csak a tudásszintmérés eszközének tekintették, később megjelentek azok a feladatlapok is, melyek az ismeretszerzést, az ismeretek rendszerezését, ismétlését vagy alkalmazását célozták. Feladatlapokat készíthet egy pedagógus, vagy pedagógusközösség is, de tankönyvek mellé is dolgoznak ki feladatlapos gyűjteményeket. A feladatlapokat általában egyénileg töltik ki a tanulók, használhatunk azonos feladatlapokat az egész osztálynak, de lehet a differenciálás eszköze is, amikor a gyermekek fejlettségi szintje alapján válogatjuk meg a kitöltendő feladatlapokat. Manapság egyre nagyobb szerephez jutnak a feladatbankok. A feladatbankokba bekerülő feladatokat előzetesen kipróbálják, validizálják, majd a pedagógusok rendelkezésére bocsátják, akik az aktuális pedagógiai helyzetnek megfelelően állíthatják össze a feladatlapot (Pedagógiai Lexikon I., 1997, 456-457) A feladatlapok összeállításakor a következő lépéseket kell betartanunk:

a pedagógiai feladatok (követelmények) és a tartalom pontosítása – mit akarunk felmérni, milyen ismeretekre, készségekre és képességekre vonatkozik az értékelés;

az ellenőrzendő tartalom elemzése, a tananyagstruktúra feltárása (tartalmi gráf összeállítása) – mely nemcsak az ismeret-, illetve tudáselemekre, hanem feldolgozottsági szintjükre is vonatkozik. A tudásszint kritériumaikor az alábbi megfogalmazások alkalmazhatók: az ismeretek számonkérésekor - nevezze meg…, sorolja fel…,

jellemezze…,

1 IEA: International Association for the Evaluation of Educational Achievement.


44

bloomicéltaxonómia

Tananyag-struktúra

a megértés szintjének ellenőrzésekor: magyarázza meg…, állítsa sorrendbe…, csoportosítsa…,az alkalmazás szintjének ellenőrzésekor pedig: alkalmazza…, állítson össze…, stb (Fóris-Ferenczi, 41-42)

Ebben az esetben használhatjuk a bloomi céltaxonómiát, mely a személyiség kognitív, affektív és pszichomotoros szféráját elemzi. Ebből emeljük ki a kognitív követelményeket:

Ismeret: tények és elemi információk ismerete;fogalmak, törvények, szabályok ismerete;alapelvek, elméletek, rendszerek ismerete.

Megértés: egyszerű összefüggések megértése; bonyolultabb összefüggések megértése.

Alkalmazás: alkalmazás ismert szituációban; alkalmazás új szituációban.

Magasabbrendű műveletek: analízis szintézis értékelés

A feladatok összeállításakor tehát arra kell figyelnünk, hogy mit tanítottunk meg a tanulóknak, és milyen szinten (ismeret, megértés, alkalmazás, magasabbrendű műveletek szintjén). Minden követelménynek tehát van tartalmi és műveleti oldala. A követelmények tartalmi oldalának meghatározása a tananyastruktúrából eredeztethető – felvázoljuk a lényeges ismeretek ágrajzát, feltüntetjük az ismeretek közötti kapcsolatokat, és ezek ellenőrzésére fektetjük a hangsúlyt.

Példa: Természetismeret munkatankönyv alapján:A csillagokCsillag – tűzlabda, mely gázból áll

- a gáz ég, ezért fényes- saját fénnyel rendelkező égitest- a legközelebbi csillag a Nap

Csillagok száma: - szabad szemmel kb. 3000 látható- távcsővel rengeteg csillagot fedezhetünk fel

Csillagok fajtái (nagyság szerint): - óriások nagyobbak mint a Nap- törpék, nagy a sűrűségük (egy gyufásskatulyányibelőlük 3000 kg)

Csillagrendszerek: galaxisegy felhőbe tömörülő több milliárd csillaga mi galaxisunk neve: Tejút

A csillagok mozgása: látszatra keletről- nyugatra, de valójában a Föld mozogA Sarkcsillag mozdulatlannak tűnik

Megjegyzés: a felvázolt tananyagstruktúra tovább bontható, mindaddig, míg a legapróbb részletet is felvázoljuk az ágrajzon. A tananyagstruktúra részletessége nagyrészt attól függ, hogy a pedagógus milyen célzattal használja, jelen esetben, milyen szinten igényli, hogy a tanulók működtessék a felvázolt ismereteket a tantervi követelményeknek megfelelően.


45

ÖNÁLLÓ MUNKA (17)Feladat Válasszon ki az iskolai tananyagból egy szakjának megfelelő témakört, majd

készítse el a témakörhöz kapcsolódó tananyag struktúráját!

OSZTÁLY:…………………………………………………………………..TANTÁRGY:………………………………………………………………..TÉMA:………………………………………………………………………..TANANYAGSTRUKTÚRA

Tudásszintek

Ismeret-jellegű tudás

Képesség-jellegű tudás

A tanulók tudásának mérésekor kétféle tudásszintet mérünk: az ismeret-jellegűtudást (deklaratív, tartalomtudás), illetve a képesség-jellegű tudást (procedurális, eszköztudás).

Az ismeret-jellegű tudáselemekhez tartoznak a képzetek, fogalmak, tények, meghatározások, szabályok, leírások, törvények és az elméletek. Ezekre a tudáselemekre (főleg a felsoroltak közül az első négyre) az jellemző, hogy viszonylag rövid idő alatt elsajátíthatók és megfelelő számú ismétlés és rögzítés után tartós ismeretekké alakulnak.

A képesség-jellegű tudáselemek közé soroljuk a készségeket (például íráskészség, az olvasás elemi készségei, számolási készség), jártasságokat (például jártasság a mondatelemzés területén) és az általános képességeket (problémamegoldó gondolkodás, intelligencia, kreativitás stb.) (Csapó, 1996, 293). A képesség-jellegű tudásra az jellemző, hogy kialakulása hosszú időt vesz igénybe, ezért mérésekor kialakulásának szintjét szoktuk vizsgálni. (például az íráselemek esetében: I. osztály végére megtanulja írni és kötni a betűket; de a kamaszkor végére állandósul csak az írás, válik automatikus cselekvéssé.


46

Zárt

A felsorolt kétféle tudáselem mérésekor figyelembe kell vennünk az alábbi jellegzetességeket:

- Míg az ismeret-jellegű tudáselemek felmérésekor egy viszonylag rövid tanulási időszakról kapunk képet, addig a képesség-jellegű tudáselemek vizsgálatakor egy hosszabb folyamat eredményéről beszélhetünk. (Például: ha az olvasási készséget vizsgáljuk a 8. osztály végén, az addigi tanulási folyamat eredményét vizsgáljuk, mind a nyolc évét, nem csak az utolsó évét).

- Míg az ismeret-jellegű tudásra közvetlenül rákérdezhetünk (például: Mikor uralkodott Mátyás király?), addig a képesség-jellegű tudást a szerkezet, a működés felől közelítjük meg (például a szövegértés vizsgálatakor különböző típusú szövegeket olvastatunk a tanulóval, majd ellenőrizzük a megértés fokát

A feladatlapok, tesztek összeállításakor a kétféle tudáselem minőségi különbsége más-más feladattípust igényel.c).kérdések kidolgozása a pedagógiai követelmények alapjánA megszerkesztés során a tanító különböző típusú feladatokat használhat, annak függvényében, hogy milyen tudáselemet és adott tudáselem milyen szintű működését akarja megfigyelni. Feladattípusok:

Formai szempontból beszélhetünk nyílt (önálló választ igényel a tanulóktól, felméri a tanulók különböző képességeit, de nem kedvez a gyengébb képességű tanulóknak és nehéz objektíven értékelni) és zárt (a választ nem a tanulók fogalmazzák, ők csak választanak a megadott lehetőségekből) kérdésekről, és ezen belül az alábbi feladattípusokról (Csapó 1996. 277−316):

Feleletválasztásos feladatok (objektív feladatok): A tanuló előre megadott válaszok közül keresi ki a megfelelőt, és valamilyen módon megjelöli. A feleletválasztásos kérdések kidolgozása nehéz, de egyszerű a javításuk.A megfogalmazás követelményei.

� A problémát kérdésben, kijelentésben fogalmazzuk meg, a válaszok legyenek rövidek;

� Mindig adjunk pontos utasítást a helyes válasz megjelölésére vonatkozóan (pl. Pl. Olvasd el az alábbi kijelentést. Karikázd be az általad helyesnek, igaznak stb. ítélt választ, a válasz betűjelét!)

� A kérdésfeltevés legyen pozitív, a negatív kérdésfeltevés megzavarhatja a tanulót;

� Ha megértést, vagy alkalmazást ellenőrzünk, el kell szakadnunk attól a konkrét tanulási szituációtól, amelyben az ismeret rögzült;

� Ügyelnünk kell arra is, hogy önkéntelenül se adjunk támpontot a helyes válaszhoz.

Formái:1.1. Alternatív választás esetében csak két alternatíva van, melyek közül a tanulónak választania kell. Mivel véletlenszerűen is eltalálhatják a helyes választ, ezért a tanulóktól kérhetjük válaszuk megindoklását. A választási lehetőségek szerint háromféle feladatról beszélhetünk:


47

− „igaz-hamis megállapítás”, egy kijelentésről el kell dönteni, hogy igaz-e vagy hamis.

Példa: A jég a víz gázhalmazállapota.Igaz Hamis

− „jó-rossz” – a feladatra adott megoldásról el kell dönteni, hogy jó-e.

Példa:Nyelvhelyességi szempontból jó-e a következő mondat?„Több iskolások vásároltak könyvet.”Jó Rossz

− eldöntendő kérdést tartalmazó mondat: a válaszlehetőségek: igen−nem

Példa: Van-e közös része a páros, illetve a hárommal osztható számok halmazának?Igen Nem

1.2.Többszörös választásTöbb válaszlehetőséget adunk, a tanulóknak be kell keretezniük a helyes válasz(oka)t. Mindig jelöljük nyelvileg, hogy egy vagy több helyes válasz létezik, így teljes az utasítás, illetve, hogyan jelöljék a helyes választ (kérhetjük, hogy húzzák ki a helytelen válaszokat). Ennek a feladattípusnak a hátránya, hogy hiányos ismeretek esetén a diákok rossz választ jelölnek meg, és ez rögzül(het) is bennük. A válaszok megszerkesztésekor figyelnünk kell arra, hogy ne legyen túl egyértelmű a jó válasz, gondolkodtassa meg azt a diákot is, akiben csak felsejlenek bizonyos emlékek az adott ismerettel kapcsolatosan.

Egy jó válaszPélda: Karikázd be a helyes válasz betűjelét!

2 dm egyenlőa) 20 cm;b) 200 cm;c) 2 cmd) 0,2 cm

Több jó válaszPélda: Melyek vadon élő állatok az alábbiak közül? Karikázd be a helyes válaszok betűjelét!

rókafarkaskakasházikacsamedvekutya

A legjobb válasz kiválasztása. Több válasz is lehet jó, de egy van, ami teljes, vagy tökéletes – ebben az esetben az e) a jó válasz

Példa: Milyen feladatokat alkalmazunk egy feladatlap összeállításakor? Karikázza be a helyes választ betűjelét?


48

Nyílt

a. Nyílt és zárt kérdéseket.b. Ismeret-jellegű és képesség-jellegű tudást mérő

feladatokat.c. Ismeret-jellegű (feleletválasztó és feleletalkotó) és

képesség-jellegű feladatokat.d. Ismeret-jellegű (feleletválasztó és feleletalkotó) és

képesség-jellegű tudás mérésére alkalmas feladatokat.e. Ismeret-jellegű (feleletválasztó és feleletalkotó) és

képesség-jellegű tudás mérésére alkalmas feladatokat, melyek lehetnek nyíltak és zártak.

A rossz válasz(ok) kiválasztása (hibakutatás) – ebben az esetben ki kell hangsúlyoznunk a NEM szót, hogy elkerüljük a félreértéseket.

Pl. Melyik város NEM található Romániában az alábbiak közül?AradKolozsvárSzatmárnémetiTiszaújvárosNagyvárad

1.3. Válaszok illesztéseEgymáshoz kell rendelni fogalmakat, elemeket. A hozzárendelés módját mindig pontosan meg kell határoznunk, hogy elkerüljük a nem megfelelő jelölésből eredő hibákat (a diák tudja a helyes választ, de félreérti a jelölési módot, ezért rosszul teljesít).

− Egy az egyhez rendelés (páros asszociáció)Példa: Kapcsold össze az alábbi szerzőket és műveiket!

Tüskevár MilneA Pál utcai fiúk Fekete IstvánMicimackó Molnár Ferenc

− Egy a többhöz hozzárendelésPélda: Melyik szó melyik szófajhoz tartozik? Kapcsold össze vonallal!

Főnév szaladIge mackóSzámnévMelléknév írNévmás iroda

fagylaltsokgyönyörűenyémmásol

Feleletalkotó feladatok (szubjektív)Megszerkesztésük könnyebb munka, de a javítókulcs kidolgozása már nehezebb. Ügyelnünk kell arra, hogy a felmérés során ne a tankönyv szó szerinti felidézését kérjük.


49

Formái:2.1. Kiegészítéses (objektív-szubjektív) Többnyire egy kijelentő mondatból egy vagy több fogalmat kihagyunk, melyet a diáknak a pontozott helyre be kell írnia.

− Egy kihagyott fogalomPélda: A csillagok a Földről nézve ………..méretűnek látszanak, pedig tudjuk róluk, hogy különbözőek. (Melyik szó hiányzik?)(EGYFORMA)- Több kihagyott fogalomPélda: A csillagképeket a ……..és a ………..nevezték el. (GÖRÖGÖK, BABILÓNIAIAK)

2.2. Rövid válaszEgy kiegészítő kérdést úgy fogalmazunk meg, hogy egyetlen névvel, számmal stb. lehessen rá válaszolni. Az értékelése egyszerű, ha a kérdést úgy fogalmazzuk meg, hogy egyetlen jó megoldást lehessen rá adni.

− Válasz tulajdonnévvelPélda: Ki a Csipike szerzője? (FODOR SÁNDOR)

− Válasz számmalPélda: Mikor kezdte meg uralkodását Mátyás király?

2.3.Hosszú válaszA feltett kérdés egész mondatos választ igényel. A javítást megkönnyíti, ha előre meghatározzuk azokat a kulcsfogalmakat, amelyek nem hiányozhatnak a válaszból, illetve azt, hogy milyen kapcsolatban kell állniuk a fogalmaknak.

Válasz egy mondattalPélda:. Mit nevezünk galaxisnak?

(csillagrendszer, felhőbe csoportosult csillagok)Válasz felsorolással

Példa: Sorold fel a víz különböző halmazállapotait!(Víz, gőz vagy pára, jég)

2.4. Esszé2 típusú válaszEzek a feladatok alkalmasak az önálló ítéletalkotásra, az összefüggések felismertetésére, az analizáló, szintetizáló képesség mérésére. Mivel az értékelése elég bonyolult, előre fel kell vázolnunk azokat a gondolatokat, melyeket az esszének feltétlenül tartalmaznia kell. (a műfaji teljesítmény-összetevőket szoktuk itt megadni kritériumként).

3. A képesség-jellegű tudás mérésére alkalmas feladatokA fentebb felsorolt feladatok főleg az ismeret-jellegű tudás mérésére alkalmasak, ugyanakkor információval szolgálhatnak egyes készségek, képességek, jártasságok szintjéről is.

2 Esszé = tanulmány, rövidebb értekezés tudományos vagy irodalmi tárgyról, melyet fő vonásaiban, tehát vázlatosan beszél meg, közérthető módon (l. Magyar ÉrtelmezKéziszótár, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest)


50

Például a szövegértés képességének szintjét is jelzi az alábbi nyílt kérdésre adott válasz: Pl. Keresd ki a következő szavak jelentését a szövegből, illetve az „Érdekességekből”! Írd le ezeket a füzetbe! Galaxis, Tejút, teleszkóp.Azonban a képesség-jellegű tudáselemek vizsgálatakor speciális feladatokat kell összeállítanunk, melyek a célban megfogalmazott képességeket, készségeket, jártasságokat fogják mérni.

Amikor képesség-jellegű tudást mérünk, azt akarjuk megállapítani, hogy a tanulók a fejlődési folyamatban hol tartanak. A fejlettségi fokot két mutatóval jellemezhetjük: a képesség (készség, jártasság) sebessége és hibátlansága.A készségek és jártasságok az automatizálódás fokára kell, hogy eljussanak, a fejlődés során pedig nő a sebesség, amellyel a tanulók a különböző feladatokat elvégzik. A sebességet általában az időegység alatt elvégzett feladatok számával jelöljük.A képességek működésének fejlettségét tükrözi, hogy csökken a hibázások száma. A hibátlansági arányt jellemezhetjük azzal, hogy a jól megoldott feladatelemek számát az összes megoldott feladatelem számának százalékában fejezzük ki.A sebességet és a hibátlansági arányt viszonyíthatjuk a felnőtt szakember mutatóihoz (Csapó 1996. 277−316.).

ÖNÁLLÓ MUNKA (18)Feladat 1. Az előzőekben megalkotott tananyagstruktúra alapján, készítsen el egy

feladatlapot, melyben alkalmazza a tanult feladattípusok minél szélesebb skáláját!


51

Javítókulcs

pontozás

súlyozás

d). Javítókulcs kidolgozása, a kapott adatok feldolgozása, eredmények értékelése

Ahhoz, hogy a feladatlap betölthesse funkcióját, megfelelő javítókulcsot kell kidolgoznunk, melynek segítségével értékelhetjük a tanulók eredményeit.

A javítókulcs tartalmazza minden kérdésre a helyes választ. Feladattípustól függ a javítókulcs összeállítása: míg a zárt kérdések esetében a javítókulcs összeállítása viszonylag egyszerű (megjelöljük a helyes válasz(ok) betűjelét, a nyílt kérdések esetében a javítókulcs azokat a fogalmakat és a közöttük lévő kapcsolatokat jelzi, melyeket a válasznak tartalmaznia kell. A tudáselemek elvárt működési szintjét is magába foglalja a javítókulcs: értékelhetjük a megértés szintjét, az alkalmazás szintjét, detovábbi szempontokat is figyelembe vehetünk pl. nyelvhelyesség, helyesírás, eredetiség, kreativitás, stb.A feladatokat, illetve a feladatelemeket pontozzuk. Orientáló szerepű lehet a tanuló számára, ha már a feladatlapon feltüntetjük, hogy melyik feladatra hány pontot lehet kapni, ez segít a javításban is, hiszen javításkor áthúzzuk azokat a pontokat, melyeket a tanuló nem ért el. Így a feladatlapok eredményeinek megbeszélésekor a tanuló pontosan láthatja, hogy munkája mennyit ért, hol teljesített jobban, hol rosszabbul.A feladatokat súlyozhatjuk is: a nehezebb feladatokra, feladatelemekre adhatunk több pontot is, a pedagógus tapasztalata alapján dönti el, hogy mely feladatok legyenek a súlyosabbak. Ha egy item súlya például 1 pont, a nehezebb feladat lehet 2, 4, 6 pont értékű az egységnyi súlyhoz viszonyítva.Általában 100 pontot érő feladatsorokat állítunk össze egy-egy feladatlapon, de ez a helyzettől függően változik. Így könnyebben tudjuk pontozni a feladatokat, nem vagyunk beszorítva a 10-es osztályozás szűk keretébe és az eredmények is könnyebben átalakíthatók osztályzatokká vagy minősítésekké (például egy 32 pontos feladatlaphoz viszonyítva). Minősítéskor megállapítjuk azt a pontszámot, amelyet elégségesnek tartunk a minimális teljesítményhez, majd a többi minősítés számára is megállapítjuk a pontsávokat. Jó, ha a minősítésekhez rendelt intervallumok egyformák.

Például: 100 pontos feladatlap esetében:85−100 kitünő70−85 jó55−70 közepes40−55 elégséges40 alatt elégtelen.

ÖNÁLLÓ MUNKA (19)Feladat Készítse el az előzőekben megalkotott feladatlap javítókulcsát!

A tudásszintméréssel kapcsolatos ismeretei bővítése érdekében tanulmányozza az Értékeléselmélet tanulmányi útmutatót.


52

5. Bibliográfia

Ajánlott bibliográfia:

FALUS IVÁN (szerk) 1996: Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, Keraban Könyvkiadó, Budapest

FALUS IVÁN – OLLÉ JÁNOS 2000: Statisztikai módszerek pedagógusok számára. Okker Kiadó, Budapest.

Felhasznált bibliográfia:

***Magyar Értelmező Kéziszótár, Könyvmíves Könyvkiadó, Budapest.

***Pedagógiai Lexikon I. 1997: főszerk. Báthory Zoltán, Falus Iván, Keraban Könykiadó, Budapest. 396.

ÁGOSTON – NAGY – OROSZ 1974: Méréses módszerek a pedagógiában. Tankönyvkiadó, Budapest.

CSAPÓ BENŐ 1996: Tudásszintmérő tesztek. in: Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Keraban Kiadó, Budapest. 277-316.

FERENCZI – FODOR 1993: A pedagógia tudományelméleti alapjai. Stúdium Könyvkiadó, Kolozsvár.

KISS ÁRPÁD 1978: Mérés, értékelés, osztályozás. Tankönyvkiadó, Budapest.KISS MARGIT – MEZŐSI KÁROLY – PAVLIK OSZKÁRNÉ: Értékelés a pedagógiában. Fővárosi

Pedagógiai Intézet, Budapest.

LISIEVICI PETRU 2002: Evaluarea în învăţământ: Teorie, practică, instrumente. Editura Aramis, Bucureşti.

STARK GABRIELLA – SZABÓ-THALMEINER NOÉMI 2002: A pedagógiai értékelés elmélete –tanulmányi útmutató a Tanítóképző Főiskolák számára, kézirat.

Documents

A Pedagogiai Kutatas Modszertana