A pénztárak számvitele

Szűcs Józseffőosztályvezető-helyettes

Prudenciális Főigazgató-helyettesi Kabinet

2

Tartalomjegyzék helyett• Általános információk

– szabályzatok,– a mérleg néhány fontosabb területe– az eredménykimutatás fontosabb területei

• Egészség, önsegélyező pénztári specialitások• Az elszámoló egységes rendszer• Az éves beszámoló módosítása, újbóli

közzététele

3

• Számviteli politika a pénztár számvitele működésének meghatározó dokumentuma és a könyvvizsgáló egyik iránytűje– lényeges, jelentős, nem lényeges, nem jelentős

• megbízható és valós összképet befolyásoló információk,

• pénztári szolgáltatások teljesítésénél,

• bef. pénzügyi eszközök, befektetések értékelésénél,

• nettó hozamok egyéni és szolgáltatási számlákra történő felosztásánál, (önk. nyp. elsz. egység nélkül, ep, önseg.p.)

• szolgáltatások fedezetének megállapításánál,

• biztosításmatematikai elemzések alapadatainál

4

• önkéntes nyugdíjpénztár által működtetett magánnyug-díjpénztár esetén a közös költségek megosztásánál,

– számviteli politika keretében elkészítendő szabályozatok (mód: 90 nap a hat. lépéstől)

• céltartalék képzési szabályzat

• hozamfelosztási szabályzat,

• szeparációs szabályzat,

• saját vagyonkezelési és nyugdíjszolgáltatási szabályzat,

• elszámolási szabályzat,

• APEH-kel való egyeztetés szabályzata,

• választható portfoliós szabályzat,

• elszámoló egység kezelési szabályzat

5

A mérleg néhány fontosabb eleme• Az eszköz oldalon az eszközöket a mérlegben nem

kell tartalékonként bontani, azonban az analitikában tételes hozzárendelés szükséges,

• Tárgyi eszközök között az ingatlanok könyvvizsgáló által hitelesített értékét kell kimutatni, (a könyv-vizsgáló lefelé eltérhet az ingatlanok ingatlan-értékelő által megállapított értékétől (természetesen csak megfelelő indoklással)

• Áruk között kell kimutatni a továbbértékesítésre beszerzett eszközöket, illetve a követelés fejében átvett eszközöket is,

6

• Értékelési különbözet: mindig a könyvvizsgáló hitelesíti ezen összeget,

• Tagdíjkövetelés előírása csak a bevallások alapján történhet (APEH, illetve 2004-2006. évre foglalkoztató)

• Elévülés kérdése,

• Követelés leírás– Számviteli törvény szerint

– más pénztárba történő átlépés esetén a tagdíjhátralékot egyéb ráfordításként hitelezési veszteségként kell elszámolni (tagdíjkövetelés, meg nem fizetett tagdíjak tartalékának felhasználásával),

7

• Bevételek aktív időbeli elhatárolása– az adóhatóság magánnyugdíjpénztári beszedési számláiról

átutalt,

– bevallási adatok hiányában beazonosíthatatlan pénzösszegből,

– a tagdíjmegosztási arányok szerint a műk. tevékenységre jutó részt,

– cél, hogy legyen működési bevétel kimutatva

• felhasználható rész más– ebből az előző hónapban a működési és likviditási

kockázatok fedezetére ténylegesen felhasznált összeg,

8

• Céltartalékok kiemelt szerepe:– Fedezeti céltartalék,

• egyéni számlákon jóváírt tagdíj célú bevételeket hármas bontásban,– mérlegfordulónapig beérkezett, pénzügyi mérlegforduló-napig

rendezett, fedezeti portfolióban nyilvántartott– mérlegkészítésig beérkezett bevallási adatok alapján előírt,

pénzügyileg rendezett, mérlegfordulónapon függő portfolióban nyilvántartott tételek,

– mérlegkészítésig beérkezett bevallási adatok alapján előírt, de mérlegfordulónapot követően esedékes

• hozamok kimutatása a főkönyvben és a mérlegben két részben

– realizált hozam

– értékelési különbözet

9

– Működési céltartalék, (értékelési különbözet, és hagyományos céltartalék kategóriák),

– Likviditási és kockázati céltartalék

• Meg nem fizetett tagdíjak tartaléka átalakul,– negyedéves jelentésben a negyedév végéig pénzügyileg nem

rendezett tételeket kell figyelembe venni,

– a mérlegben a mérlegkészítés időpontjáig beérkezett, és pénzügyileg nem rendezett összeg jelenik meg,

• Függő befizetések nyilvántartása elkülönítetten történik az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között, a hozamokat azonban a céltartalékok között mutatjuk ki,

10

• Egyéni számlákról olyan analitikát kell vezetni, amelyről nyomon követhető minden egyéni számlát érintő terhelés és jóváírás jogcímenként elszámoló egységben és forintban,

• A mérlegtételek értékelése alapvetően a számviteli törvény alapján történik. A pénztári vagyon (értékpapírok, pénzügyi instrumentumok) értékelése a befektetési kormányrendeletben meghatározott értékelési elvek szerint történik,

11

• Az értékpapírok értékelését magánnyugdíjpénztáraknál és az 1 mrd. Ft-nál nagyobb vagyonnal rendelkező önkéntes nyugdíjpénztáraknál naponta kell elvégezni, a könyvviteli nyilvántartásokban naponta kell elvégezni visszamenőleg,

• Az egyezőségeknek elszámoló egységes rendszerben hó végére vonatkozóan naponta fenn kell állnia,

12

• Eredménykimutatás részei– Pénztár működési tevékenysége,

– Pénztári szolgáltatások fedezete,

– Likviditási és kockázati fedezet,

– Függő befizetések befektetési hozamának fedezete (magán),

– kiegészítő vállalkozási tevékenység mérleg szerinti eredménye (önkéntes),

• Kiemelendő: a működési tevékenység eredményének vizsgálata pénzforgalmi kell legyen

13

• Bevételi jogcímek:– Tagok által fizetett tagdíj,– Ideiglenesen munkajövedelemmel nem

rendelkező tagok részére befizetett tagdíj célú támogatás,

– Tagdíjkiegészítés,– Meg nem fizetett tagdíjak miatti

tartalékképzés,– Utólag befolyt tagdíjak,– Adományok, támogatások,

14

• Kiadási oldal eltér, hasonló és részletes bontás csak a befektetési tevékenységgel kapcsolatos bevételei és kiadásai között,

• A függő tételek vonatkozásában a meghatározó a befektetési tevékenység,

15

Sajátos könyvvezetési előírások• A beazonosítatlan bevételeket az azonosításkor a

megfelelő bevételi jogcímekre kell elszámolni,• A függő befizetések befektetéséből származó hozam

beazonosításakor a hozamot közvetlenül a megfelelő tartalékra (működési, likviditási, fedezeti (ezen belül portfoliókra, klasszikus, kiegyensúlyozott, növekedési) kell elszámolni.

• Követelés fejében átvett eszköz befektetéseknek, vagy árunak minősül és hozama mindenkire elszámolandó nem csak arra, aki követelése fejében átvették,

16

• Egyezőségek– egyéni számlák egyenlegeinek összege és a fedezeti

tartalék (szempontok),

– felosztott és felosztás előtti hozamok egyezősége,

– egyéni számla egyenlege egyenlő a darabszámnak és az elszámoló egység árfolyamnak a szorzatával,

– letétkezelői igazolás, fordulónapi értékpapír állomány,

– pénzügyi instrumentumok és a tartalékok,

17

Egészség és Önsegélyező Pénztári specialitások

• Pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvezetés, azaz év közben csak a pénzmozgással járó tételeket rögzítik a főkönyvben,

• analitikában minden olyan kötelezettséget nyilvántartanak, amely pénzmozgással nem jár,

• év végén a mérlegben meg kell jeleníteni minden olyan tételt a tőkeváltozással szemben, ami pénzmozgással nem járt, azonban érinti a pénztár gazdálkodását,

18

• Tőkeváltozásként kimutatandó tételek:– apport értéke (*/-),

– saját kivitelezésű beruházás értéke, (+)

– térítés nélkül átvett eszközök értéke,(+)

– kötelezettségek állományának változása, (+/-)

– követelések elszámolás, (+/-)

– követelések, készletek, részesedések és értékpapírok értékvesztésének elszámolása, értékvesztése és visszaírása, (+/-)

19

• Aktív – passzív pénzügyi elszámolások– Aktív pénzügyi elszámolások: végleges

pénzkiadásként el nem számolható kifizetések,• előlegek, téves kifizetések,

• (bevétel típusú) bankszámlák közötti, bankszámlák és házipénztár közötti átvezetések,

• (bevétel típusú) vagyonkezelővel, értékpapír forgalmazóval kapcsolatos elszámolásokat

20

– Passzív időbeli elszámolások: végleges pénzbevételként el nem számolható bevételek

• kieg. vállalkozással kapcsolatos előlegek,

• (kiadási típusú) bankszámlák közötti, bankszámlák és házipénztár közötti átvezetések,

• (kiadási típusú) vagyonkezelővel, értékpapír forgalmazóval kapcsolatos elszámolásokat

21

Elszámoló egységes rendszer• elsődleges nyilvántartás az elszámoló egység,• a hozamfelosztás az árfolyamváltozásban jelenik meg,• portfoliók közötti átvezetési szabályok a befektetési

kormányrendeletben,• Átállás az új rendszerre:

– A pénztár közgyűlése által meghatározott napra (továbbiakban: átállás napja) vonatkozóan történik. (2009. jan.1 magán)

– Az átállás napja csak a negyedév utolsó napja lehet. – átállás napjára 1 Ft = 1 elsz. egység,– max 2 tizedesjegyig lehet alábontani az elsz. egységek számát,– a fennmaradó részt, hozamot a hozamfelosztás után az aktuális

árfolyamon érvényesíti a pénztár

22

Elszámoló egységes rendszer• Hibák javítása:

– Javítás a hiba feltárását követő legközelebbi árfolyam megállapításkor történik,

– a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenőleges hatállyal – a javítás során a hibás árfolyamot a helyes értékre kell módosítani minden

olyan napra vonatkozóan, amelyen árfolyam kiszámítására került sor, s amelyet a feltárt hiba érintett,

– a hiba hatását az érintettekkel (tagok, munkáltatók) legfeljebb 30 napon belül el kell elszámolni, kivéve ha:

• az egy elszámoló egységre vonatkozó árfolyam különbség mértéke nem éri el a helyes árfolyam egy elszámoló egységre számított árfolyamának egy ezrelékét, vagy szabályzat szerint meghatározott kisebb mértéket,

• a hibás és a helyes árfolyam különbségből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg érintettenként az ezer forintot, vagy szabályzat szerint kisebb összeget

• ha a visszakérendő összeget a pénztár szabályzata szerint a működési, vagy likviditási tartalékból finanszírozzák.

23

Elszámoló egységes rendszer• Az árfolyam megállapítása:

– munka naponta és hónap utolsó napjára történik,– a letétkezelő végzi,– az értékelést legkésőbb az értékelés vonatkozási napját

követő második munkanapra kell elvégezni. (T+2)– A pénztárnak az árfolyamokat az értékelés napját követő

negyedik munkanaptól lehet felhasználnia. (T+4)– Felfüggesztés:

• elháríthatatlan külső ok, rendkívüli eset, Felügyelet tájékoztatása,

• ha a portfoliók nettó eszközértéke megalapozottan nem állapítható meg.

24

Elszámoló egységes rendszer• árfolyam közzététele választható portfoliónként naponta a

pénztár honlapján meg kell történjék, • a pénztárnak honlapján jelezni kell, hogy a Felügyelet

honlapján az elszámoló egységek árfolyamára vonatkozóan összehasonlító adatok találhatók,

• a közzététellel egyidőben a pénztár az elszámoló egységek árfolyamát be kell jelentenie a Felügyeletnek,

• az árfolyamot a Felügyelet a honlapján közzéteszi,• a pénztárnak biztosítania kell, hogy az elszámoló egységek

árfolyama honlapján bármikor visszakereshető és honlapjukról letölthető legyen,

25

Az éves beszámoló módosítása, újbóli közzététele

• Az éves beszámoló részét képező mérleget és eredménykimutatást és a könyvvizsgálói záradékot, vagy a záradék megadásának elutasítását tartalmazó könyvvizsgálói jelentést a tárgyévet követő év június 30-ig a Pénzügyi közlönyben közzé kell tenni

• Újbóli közzététel: – a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba

esetén

– egyébként a hiba a folyó könyvelés keretében javítandó, legfeljebb utalás a kiegészítő mellékletben erre,

26

• Mi is az a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba– jelentős összegű hiba: számviteli politikában

meghatározott értékhatár, vagy működési ered-mény, nyugdíjszolgáltatási, likviditási és kockázati céltartaék növelő, csökkentő értékeinek együttes összege nagyobb mint a mérlegfőösszeg 2 %-a, vagy 30 mill. Ft, (egészség, önseg. pénztár 5 mill Ft)

– jelentős összegű hibák összevont értéke nagyobb mint a számviteli politikában meghatározott mérték,

27

– mindig ilyen a hiba, ha: a hiba feltárását megelőző üzleti év mérlegében a nyugdíjszolgáltatási és likviditási és kockázati céltartalék összege 3 %-kal változik (egészség, önsegélyező pénztár 5 %)

• újbóli közzététel módja, formája– közgyűlési jóváhagyás– három oszlopos forma (Tárgyévi beszámoló

záró adatai, Megállapított eltérések, Tárgyévi felülvizsgálat beszámoló záró adatai)

28

kérdések - észrevételek