EGÉSZSÉGES ÖNBIZALOM

A HUMIRA®

Az egyetlen 100% humán monoklonális antitest a psoriasis és arthritis psoriatica kezelésében1

Gyors és látványos javulást eredményez a psoriasis bôrtüneteiben2

Hatékonysága kiemelkedô hosszútávon3

Jelentôs radiológiai progresszió gátlást biztosít arthritis psoriaticában4

Adagolása kényelmes: 2 hetente 1x1

Élet ma, holnap és azután

Psoriasis, Arthritis Psoriatica

Referenciák: 1. Humira alkalmazási elôirat 2. J.-H. Saurat, G. Stingl, L. Dubertret, K. Papp et al. Efficacy and safety results from the randomizedcontrolled comparative study of adalimumab vs. methotrexate vs. placebo in patients with psoriasis (CHAMPION). British Journal of Dermatology 2007.DOI 10.1111/j.1365-2133.2007.08315.x 3. Ref.: Alan Menter, MD, Stephen K. Tyring, MD, PhD, MBA, Kenneth Gordon, MD. et al. Adalimumab the-rapy for moderate to severe psoriasis: A randomized, controlled phase III trial. J Am Acad Dermatol 2008;58:106-15. 4. Dafna D. Gladman, PhilipJ. Mease et al. Adalimumab for Long-Term Treatment of Psoriatic Arthritis Forty-Eight Week Data From the Adalimumab Effectiveness in PsoriaticArthritis Trial. ARTHRITIS & RHEUMATISM Vol. 56, No. 2, February 2007, pp 476–488.

Humira rövidített alkalmazási elôírás: A gyógyszer megnevezése: Humira 40 mg oldatos injekció elôretöltött fecskendôben.Minôségi és mennyiségi összetétel: 40 mg adalimumab 0,8 ml-es, egyadagos, elôretöltött fecs kendôben.Terápiás javallatok: 1. Rheumatoid arthritis: Metotrexáttal együtt adagolva javallott:• középsúlyos, illetve súlyos aktív rheumatoid arthritisben szenvedô felnôtt betegek kezelésére,ha a betegséget befolyásoló reumaellenes szerek (disease-modifying antirheumatic drugs), beleértve a metotrexátot, nem hatásosak.• súlyos, aktív és progresszív rheumatoid arthritis betegségben szenvedô felnôttek kezelésére, akiket elôzôleg még nem kezeltek metotrexáttal.A Humira metotrexát-intolerancia esetén, vagy ha a folyamatos metotrexát-kezelés nem megfelelô, monoterápiaként is alkalmazható. A Humira csök-kenti a röntgen felvétellel kimutatott ízületi károsodás progressziójának mértékét és javítja a fizikai funkciókat, ha metotrexáttal kombinálva kerül al-kalmazásra. 2. Polyarticularis juvenilis idiopathiás arthritis: a Humira metotrexáttal kombinálva a polyarticularis juvenilis idiopathiás arthritis kezelésérejavallott olyan 13 – 17 éves serdülôknél, akik nem reagáltak megfelelôen egy vagy több, betegséget befolyásoló reumaellenes szerre (disease-mo-difying antirheumatic drug, DMARDS). A Humira egyedül is adható metotrexát-intolerancia esetén, vagy ha a további metotrexát-kezelés nem meg-felelô. 3. Arthritis psoriatica: Humira javasolt felnôttkori aktív és progrediáló arthritis psoriatica kezelésére, ha a betegséget befolyásoló reumaellenesszerek (disease-modifying antirheumatic drugs) használata nem járt terápiás sikerrel. A betegség sokízületi szimmetrikus altípusában szenvedô be-tegek körében készített röntgenfelvételekkel kimutatták, hogy a Humira csökkenti a perifériás ízületi károsodások prog ressziós rátáját és javítja a fizi-kális funkciót. 4. Spondylitis ankylopoetica: Humira felnôttkori súlyos, aktív spondylitis ankylopoetica kezelésére javallott, ha a beteg a hagyományoskezelésre nem megfelelô módon reagált. 5. Crohn-betegség: a Humira súlyos, aktív Crohn-betegség kezelésére javallott olyan betegeknél, akik nemreagáltak a kortikoszteroiddal és/vagy immunszuppresszív szerrel végzett teljes és adekvát kúrára, vagy akik nem tolerálják ezeket a szereket, vagy akik-nél e szerek alkalmazása orvosi szempontból ellenjavallt. Indukciós kezelésként a Humira-t kortikoszteroiddal együtt kell adni. A Humira adható mo-noterápiaként kortikoszteroid intolerancia ese tén, vagy ha a kortkoszteroid-kezelés folytatólagosan nem alkalmazható. 6. Psoriasis: a Humira javallottolyan felnôtt betegek közepesen súlyos, illetve súlyos krónikus, plakkos psoriasisának kezelésére, akik más szisztémás kezelésekre, köztük a ciklos-porinra, a metotrexátra vagy a PUVA-ra nem reagáltak, vagy esetükben e kezelési módok ellenjavallottak, illetve nem tolerálják azokat. Adagolás és alkalmazás: A Humira ajánlott adagja arthritis psoriaticában 40 mg adalimumab kéthetente egy alkalommal subcutan injekcióban. Psoriasis-ban a Humira ajánlott adagja felnôtt betegek részére kezdôdózisként 80 mg szubkután alkalmazva, amelyet a kezdôdózistól számított egy hét múlvaminden második héten szubkután beadott 40 mg-os dózisok követnek.Idôs betegek: az adagolás megváltoztatása nem szükséges. Csökkent vese- il-letve májmûködés: ezen beteg popu lációkban nem állnak rendelkezésre adatok, így dózisra javaslat nem tehetô. Ellenjavallatok: a készítmény ha-tóanyagával vagy bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység. Aktív tuberkulózis vagy más súlyos fertôzés, mint szepszis vagy opportunistafertôzések. Középsúlyos, súlyos szívelégtelenség (NYHA III/IV). Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintéz-kedések: Humira-val való kezelés nem kezdhetô aktív fertôzésben szenvedô betegek esetében, beleértve a krónikus és lokális fertôzéseket is, amíga fertôzés nem gyógyul meg. A Humira-val való kezelést abba kell hagyni, olyan esetekben, amikor súlyos fertôzés alakul ki mindaddig, míg a fertô-zés meg nem gyógyul. A Humira-val való kezelés megkezdése elôtt minden beteget meg kell vizsgálni aktív és inaktív(látens) tuberkulózis irányában.Ha a diagnózis aktív tuberkulózis, a Humira-kezelést nem szabad elkezdeni. Ha inaktív („látens”) tuberculosist diagnosztizálnak, a látens tuberculo-sis helyi ajánlásokkal összhangban lévô, antituberculotikus profilaktikus kezelésének a Humira alkalmazásának megkezdése elôtt el kell kezdôdnie.Azoknál a betegeknél, akiknél a HBV reaktiválódása alakul ki, abba kell hagyni a Humira adását, és hatékony antiretrovirális szer adását, valamint meg-felelô szupportív kezelést kell kezdeni. A gyógyszert felíró orvosnak különös gonddal kell eljárnia, olyan esetekben, amikor Humira-kezelés lehetô-sége felmerül régi vagy friss demyelinizációs központi idegrendszeri betegségben szenvedô betegeknél. Ha anafilaxiás vagy más súlyos allergiásreakció elôfordulna, a Humira adását azonnal abba kell hagyni, és a megfelelô kezelést kell elkezdeni. A fecskendô tûvédô kupakja természetes gumit(latex) tartalmaz. Ez súlyos allergiás reakciót válthat ki latexre érzékeny betegeknél. Ezidáig nem végeztek vizsgálatokat olyan betegek bevonásával,akik kórtörténetében malignitás szerepelt, vagy akiknél a Humira kezelést malignitás kialakulását követôen is folytatták. Ezért ezen betegek Humira-

kezelésbe való bevonásának mérlegelésekor fokozott elôvigyázatosság szükséges. A Humira-kezelés megszakítását fontolóra kell venni, ha a beteg-nél igazolt, jelentôs hematológiai eltérések vannak. Ajánlott, hogy – ha lehetséges –, a polyarticularis juvenilis idiopathiás arthritisben szenvedô be-tegeknek a Humira-kezelés megkezdése elôtt adjanak be minden védôoltást a hatályos védôoltási irányelvek alapján. A Humira-val kezelt betegeknek– élô kórokozót tartalmazó vakcinák kivételével – adható egyidejûleg védôoltás. A Humira-kezelést fel kell függeszteni minden olyan beteg esetében,akinél a pangásos szívelégtelenség rosszabbodása, illetve új tünet megjelenése tapasztalható. Ha a Humira alkalmazása után lupus-szerû szindrómárautaló tünetek jelentkeznek, továbbá kettôs szálú DNS elleni antitestek jelennek meg, akkor nem szabad folytatni a Humira adását. Adalimumab és ana-kinra kombináció adása nem javasolt. A Humira és az abatacept kombinált alkalmazása nem ajánlott. Humira-kezelés alatt mûtéti beavatkozást igénylôbeteget infekció tekintetében szorosan monitorizálni kell és megfelelô módon kell ellátni. A rendelkezésre álló adatok alapján a Humira nem idéz elôbélszûkületet, és nem is súlyosbítja a már kialakult stricturát. A Humira csekély mértékben befolyásolhatja a gépjármûvezetéshez és gépek kezelésé-hez szükséges képességeket. Terhesség és szoptatás: az adalimumab alkalmazása nem javasolt terhességben. Fogamzásképes nôbetegek eseté-ben fokozottan ajánlott a fogamzásgátlás a Humira-kezelés alatt, illetve az utolsó kezelést követô öt hónapban. Tekintettel arra, hogy a humánimmunglobulinok kiválasztódnak az anyatejbe, az utolsó Humirakezelést követôen legalább öt hónapon keresztül szoptatni nem szabad. Nemkívá-natos hatások, mellékhatások: általában véve a gyermekbetegeknél megfigyelt nemkívánatos események gyakorisága és típusa hasonló voltazokhoz, mint amiket a felnôtt betegeknél észleltek. Fertôzô betegségek és parazitafertôzések: gyakori: alsó légúti fertôzések (beleértve pneumonia, bron-chitis), vírusfertôzések (beleértve influenza, herpeszvírusfertôzések), candidiasis, baktérium-fertôzések (beleértve húgyúti fertôzések), felsô légúti fer-tôzés. Idegrendszeri betegségek és tünetek: gyakori: szédülés (beleértve vertigo), fejfájás, neurológiai érzészavarok (beleértve paraesthesia), anaemia,fejfájás, szédülés, paraesthesia. Légzôszervi, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek: gyakori: köhögés, nasopharingealis fájdalom. Emész-tôrendszeri betegségek és tünetek: gyakori: hasmenés, stomatitis és szájfekély, émelygés. Máj és epebetegségek illetve tünetek: gyakori: májenzimekaktivitásának fokozódása. Bôr és bôralatti szövetek betegségei és tünetei: gyakori: bôrkiütés, pruritus. A csont-izomrendszer és a kötôszövet beteg-ségei és tünetei: gyakori: csont-és izomfájdalom. Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépô reakciók: nagyon gyakori: helyi reakció a beadás he-lyén (beleértve fájdalom, duzzadás, bôrpír vagy viszketés), gyakori: láz, fáradtság (beleértve gyengeség és rossz közérzet). Inkompatibilitások:kompatibilitási vizsgálatok hiányában ez a gyógyszer nem keverhetô más gyógyszerekkel. Különleges tárolási elôírások: hûtôszekrényben táro-landó (2°C – 8°C). Nem fagyasztható. A gyógyszert a külsô csomagolásban kell tartani. A forgalomba hozatali engedély száma (I): EU/1/03/256/003,dátuma: 2009. február 25. Fogyasztói ár: 276 518 Ft. Támogatás mértéke: 100 %*, a beteg által fizetendô térítési díj: 300 Ft/doboz. Felírás elôtt kérjük, olvassa el a részletes alkalmazási elôírást! További információért forduljon az Abbott (Magyarország) Kft.-hez!Magyar Közlöny 2008. 180. szám:* „48. Aktív arthritis psoriaticában (BNO: L4050, M0700, M0710, M0720, M0730) szenvedô beteg részére, amennyiben axiális érintettség esetén a BAS-DAI aktivitási index (0–100) átlaga több, mint 40, és kettô vagy több különbözô nem-szteroid gyulladásgátló maximális vagy tolerálható dózisban tör-ténô alkalmazása ellenére a betegség aktivitása igazoltan nem csökken, vagy perifériás érintettség esetén (aktivitási index 5,1 DAS28 érték felett)legalább 3 hónapig tartó DMARD terápia hatására (methotrexat, sulfasalazin, ciklosporin, leflunomid) a betegség aktivitása igazoltan nem csökken, a kijelölt intézmény reumatológus szakorvosa, súlyos psoriasisos bôrtünetek egyidejû fenn állása esetén a reumatológus és bôrgyógyász szakorvosdokumentált közös döntését követôen három hónapig, ezt követôen kizárólag megfelelô válaszkészség (BASDAI index minimum relatív 50%-os csök-kenése, vagy DAS28 aktivitási index csökkenése 3 hónap kezelést követôen minimum 0,6 és 6 hónap kezelést követôen minimum 1,2; vagy a PASIindex minimum relatív 50%-os csökkenése) esetén a remisszió fennállásáig (készítményváltás lehetséges mellékhatás vagy hatástalanság esetén) – a 8. számú mellékletben meghatározott finanszírozási algoritmus figyelembevételével – az OEP által közleményben közzétett gyógyszereket.” „49. Súlyos tünetekkel járó plakkos psoriasisban (BNO: L4003, L4004, L4005) szenvedô beteg részére, amennyiben legalább 3 hónapig tartó stan-dard szisztémás kezelés (acitrein, cyclosporin, methotrexat, fototerápia [szûk spektrumú UVB vagy PUVA]) ellenére a PASI 15 (vagy BSA 10%, ameny-nyiben a PASI nem meghatározható) és a DLQI 10, a kijelölt intézmény bôrgyógyász szakor vosa, súlyos arthritis psoriatica tüneteinek egyidejûfennállása esetén bôrgyógyász és reumatológus szakorvos dokumentált közös döntését követôen három hónapig, ezt követôen kizárólag megfelelôválaszkészség (PASI index minimum relatív 50%-os csökkenése) esetén a remisszió fenn-állásáig (mellékhatás vagy hatástalanság esetén készítményváltás lehetséges) – a 8. számúmellékletben meghatározott finanszírozási algoritmus figyelembevételével – az OEP általköz leményben közzétett gyógyszereket.”

HU/A

PR/0

9/10

Abbott Laboratories (Magyarország) Kft.1139 Budapest, Teve utca 1/a-c.Tel.: +36-1 465-2100Fax: +36-1 465-2199

www.humira100.hu

humira_psoriasis_hirdA4.qxd:Layout 1 7/14/09 3:28 PM Page 1

Semmelweis Egyetem Bôr-, Nemikórtani és Bôronkológiai Klinika(igazgató: Kárpáti Sarolta dr., egyetemi tanár)

Biztonságossági megfontolások súlyos psoriasisos beteg adalimumab

kezelése során*

Safety aspects of adalimumab treatment in a patient with severe

psoriasis

HOLLÓ PÉTER DR.

ÖSSZEFOGLALÁS

Az elmúlt évtized alapvetô változást hozott a psoriasis fel-fogásában. A ma alkalmazott biológiai válaszmódosító ke-zelések egyik legfontosabb célpontja a TNFα. A kezeléscélja a hosszútávú betegségkontroll, mely azonban a ha-gyományos antipsoriatikus kezelésekkel szemben a bioló-giai válaszmódosító kezelések során új mellékhatásokmegjelenésével jár. A szerzô egy 42 éves, kiterjedt psoria-sis miatt adalimumabbal kezelt beteg esetének ismerteté-sén keresztül mutatja be a TNFα gátló kezelés megkezdésesorán szükséges biztonsági megfontolásokat. Irodalmiadatok alapján áttekinti az adalimumab kezelés hosszútá-vú alkalmazásának biztonságossági szempontjait.

Kulcsszavak:

psoriasis - adalimumab - biztonságosság

SUMMARY

The last decade resulted basic changes in the paradigm ofpsoriasis. The most important target of novel biologicalagents is TNFα. Treatment target is the long term diseasecontroll, which results a new adverse event profilecompared to classical systemic antipsoriatic drugs.Through the case of a 42-year-old psoriatic male patienttreated with adalimumab, author showes the necessarysafety aspects of treatment initiation. Based on literaturedata safety profile of long-term adalimumab treatment isdiscussed.

Key words:

psoriasis - adalimumab - safety profile

Az elmúlt évtized kutatásainak köszönhetôen ma már

jelentôs részben ismertek azok a immunpatológiai mecha-

nizmusok, melyek az immunrendszer által mediált kórké-

pek, így a psoriasis bôr és ízületi tüneteinek kialakulásá-

hoz vezetnek. Ezen folyamatok egyik kulcsfontosságú

molekulája a TNFα, mely az új terápiás beavatkozások, a

biológiai válaszmódosító kezelések ezidáig legfontosabb

célpontja. (1, 2). A ma elérhetô TNFα gátló szerek közül

az adalimumab került Magyarországon utoljára törzs-

könyvezésre psoriasisban.

Az adalimumab specifikusan kötôdik a TNFα-hoz és

semlegesíti annak biológiai hatását, megakadályozva az

interakcióját a p55 és p75 sejtfelszíni TNFα receptorok-

kal. Továbbá az adalimumab módosítja a biológiai vála-

szokat, melyeket a TNFα indukál, illetve szabályoz, be-

leértve a leukocyták vándorlásáért felelôs adhéziós mole-

kulák szintjeinek változtatását is. (ELAM-1, VCAM-1 és

ICAM-1) (3).

A gyulladásos folyamatok ezen központi molekulájának

gátlása nagyfokú hatásosságot eredményez. Emellett

azonban a korábbi szisztémás antipsoratikus szerekhez

képest a kezelések lehetséges mellékhatásai is megváltoz-

tak. Klasszikus, a gyógyszermetabolizmushoz köthetô

szervkárosodásokkal tekintettel a fehérje természetû ható-

anyagok tulajdonságaira, nem kell számolni. Helyette az

immunrendszer védekezôképességének megváltozásából

eredô lehetséges mellékhatásokra – tehát az infekciókra és

neoplasiákra – való felkészülés illetve ezek kivédése ke-

rült elôtérbe.

Számos tanulmány alátámasztja ma már azt a tényt is,

mely szerint a súlyos psoriasisos betegek között bizonyos

komorbiditások, így a kardiovaszkularis betegségek, a

metabolikus szindróma egyes összetevôi, a depresszió

gyakoribbak, mint az egészséges populációban.

Mindezen szempontok alapvetôen meghatározzák egy

betegnél a TNFα gátló kezelés indokoltságát, illetve a ke-

zelés elôtti és kezelés alatti betegkövetés során szükséges

kivizsgálási sémát. Ezen szabályokat betartva azonban

számos olyan betegnél érhetô el hosszútávú tünetmentes-

ség és az életminôség nagyfokú javulása, akiknél a bioló-

giai szerek korát megelôzô hagyományos szerekkel nem

volt esély tartós tünetmentesség elérésére (4, 5, 6, 7). Ese-

233

BÔRGYÓGYÁSZATI ÉS VENEROLÓGIAI SZEMLE 85. ÉVF. 5. 00–00.

* Szponzorált közlemény

tismertetésünk során egy adalimumabbal kezelt beteg

kapcsán tárgyaljuk a TNFα gátló kezelés biztonságossági

szempontjait.

Esetismertetés

A 42 éves férfi betegnek 21 éve ismert psoriasisa, családjában a ma-ter is psoriasisos volt.

Egyéb betegsége nem volt, gyógyszert rendszeresen nem szed.Korábbi antipsoriatuikus kezelésébôl kiemelendô két alkalommalvégzett adekvát dózisú acitretin kezelés 2005 illetve 2006-ban, me-lyet azonban hatástalanság miatt elhagytak. 2009 január-április kö-zött MTX kezelésben részsült, de bôrtünetei progressziója miatt akezelést elhagyták. Ezt követôen 2009 májusában cyclosporin keze-lést kezdtek, melyet kifejezett májenzim emelkedés miatt kellett el-hagyni.

Kivizsgálása során rutin labor leleteiben eltérés nem volt, ASTnorm., CRP 0 mg/l. ANA, HIV, hepatitis B, C: negatív. Mellkas rtg,tuberkulin teszt negatív, pulmonologiai konzilium a tervezettBRMD kezelésnek ellenjavallatát nem észlelte. Rheumatológiai pa-naszai jelenleg nincsenek. Kardiologus konziliárius kompenzált kar-dialis statust írt le. Bôrtünetei guttált jellegére való tekintettel elvég-zett góckutatás során gócot igazolni nem sikerült.

Kiindulási PASI 19.4, DLQI:28 (1. ábra).Figyelembe véve bôrtünetei kiterjedt voltát, a hagyományos szisz-

témás antipsoriatikus kezelések hatástalanságát illetve kontraindiká-cióit, biológiai válaszmódosító kezelés elkezdése indokolt volt.

Adalimumab kezelést kezdtünk, mely hatására bôrállapota gyorsütemben javult, 6 hét alatt gyakorlatilag tünetmentes lett. 4 hét múl-va a PASI érték 6.0, 8 hét után 0. A kezelésnek ezidáig nem kívántmellékhatását nem észleltük (2. ábra).

A betegnél a megkezdett adalimumab kezelés folytatása indokolt.

Megbeszélés

A psoriasis modern szisztémás kezelésének legfôbb célki-

tûzése a hosszú távú, folyamatos betegségkontroll. A ha-

gyományos szisztémás antipsoriatikus kezelések során el-

sô sorban a toxikus mellékhatások képezték a gátját az el-

húzódó, éveken át tartó kezeléseknek. A TNFα gátló bio-

lógiai válaszmódosító kezeléseknél ilyen mellékhatások-

kal nem kell számolni. A TNFα gátlók egyik legfontosabb

mellékhatása az infekciókra való hajlam fokozódása, a lá-

tens infekciók fellángolása. Éppen ezért a kezelések meg-

kezdését megelôzôen ezen betegségeket ki kell zárni, a

beteget ezen irányokban részletes kivizsgálásnak kell alá-

vetni (8, 9, 10).

A legfrissebb közlemények már hosszabb, 3 éve tartó

folyamatos kezelésrôl is beszámolnak igen jó eredmé-

nyekkel. Ezen tanulmányok tanúbizonysága szerint a ké-

szítmények hosszú idôn keresztül alkalmazva is hatáso-

sak, a tartós adagolás mellett a nem kívánt mellékhatások,

elsô sorban az infekciók gyakorisága nem mutatott szigni-

fikáns növekedést.

A keresendô és kizárandó fertôzések közül legfontosabb

és kiemelendô a tuberkulosis, melynek kivédésére a Pul-

monológiai Szakmai Kollégium ide vonatkozó ajánlása

alkalmazandó. A biológiai kezelés megkezdését megelôzô

ilyen irányú szûrések bevezetése óta egyébként a kezelés

234

1. ábraBôrállapot adalimumab kezelés elôtt

2. ábra Tünetmentes bôrállapot adalimumab kezelés 8. hetében

mellett fellángoló tuberkulosis esetek száma a világban

csökkenô tendenciát mutat.

A tuberkulosis mellett egyéb lappangó fertôzések, gó-

cok aktivizálódásának lehetôségével is számolni kell. A

beteg nem szenvedhet akut vagy bizonyítottan fennálló

krónikus infekcióban, gennykeltô baktérium okozta fertô-

zését legalább 6 hónappal a biológiai terápia megkezdése

elôtt dokumentáltan meg kell gyógyítani. Egyéb akut fer-

tôzések esetében, hasonlóan más immunszuppresszív ke-

zelésekhez, azok súlyosabb lezajlása valószínû.

Demielinizáló betegségek, sclerosis multiplex, sôt ilyen

betegség a családi anamnézisben egyértelmû kontraindi-

kációja a biológiai kezelésnek. Egyéb autoimmun folya-

matokra kifejtett induktív hatása ismeretes, ilyen esetekre

vonatkozó közlemények az irodalomban megtalálhatóak.

Autoantitestek jelenléte nem ellenjavallata a biológiai te-

rápia megkezdésének, azonban ANF, anti-DNS és/vagy

anti-cardiolipin pozitivitás esetén a beteget folyamatosan

ellenôrizni kell szisztémás autoimmun betegség klinikai

manifesztációinak irányában.

Súlyos kardiális elégtelenség (NYHA III-IV) a TNFαgátló kezelésnek ellenjavallata, enyhébb dekompenzáció a

kezelés mellett romolhat, ilyen esetekben a kezelés felfüg-

gesztendô.

Leucopenia, neutropenia, pancytopenia és thrombocyto-

penia ritkán elôfordulhat TNFα gátlóknál, az ok-okozati

összefüggés nem egyértelmû, de korábbi hematológiai

rendellenesség esetén óvatosság szükséges. Tünet nélkül

májenzim emelkedést 10%-ban tapasztaltak, társbetegsé-

gek és egyéb gyógyszerek miatt nehéz az ok-okozat

megállapítása. Magasabb májenzimek esetén fokozott

óvatosság indokolt.

HIV fertôzés ugyan a kezelésnek kontrindikációját ké-

pezi, de ilyen esetekben végzett kezelésekre vonatkozó

közlések is találhatóak ma már.

Igen lényeges kérdés, mely a TNFα gátlók hatásmecha-

nizmusából következik, a malignitásokkal, különösen a

lymphoproliferatív betegségekkel való esetleges összefüg-

gés. Az eddig észlelt esetek gyakorisága és jellege

megegyezik a kezeletlen populációban egyébként észlelt-

tel. A nonmelanoma bôrdaganatok illetve a hematologiai

daganatos megbetegedések számának enyhe emelkedése

feltételezhetô az eddigi adatok alapján. Ezirányban a ta-

pasztalatok még korántsem teljesek, hosszú idôn keresztül

további szoros megfigyelések szükségesek.

Terhesség és lactatio a kezelésnek egyértelmû ellenja-

vallata. Ugyanakkor embriotoxicitás vagy teratogenitás

állatkísérletekben nem igazolódott. Retrospektiv analízis

során az alkalmazás melletti direkt expoziciók során nem

tapasztaltak szignifikáns növekedést a terhességgel kap-

csolatos szövôdményekben.

Ma már számos adat áll rendelkezésre a biológiai sze-

rekkel kapcsolatosan elhúzódó, több éves kezelések kap-

csán észlelt mellékhatás profilokról (11, 12, 13, 14).

Az adalimumabot elôször 1997-ben alkalmazták bete-

gek kezelésében. Azóta számos klinikai tanulmányban

vizsgálták a vele folytatott kezelés, ezen belül a hosszú tá-

vú adagolás során jelentkezô esetleges mellékhatásokat.

Burmeister és mtsai 6 féle indikációban végzett 36 klini-

kai vizsgálat, összesen 19 ezer beteg adatainak feldolgo-

zása során észlelt mellékhatás spektrumok metaanalízisét

végezték el.

Az észlelt mellékhatások gyakorisága nem változott a

kezelésben eltöltött addicionális évekkel, azaz a mellkha-

tások jelentkezésének valószínûsége elhúzódó kezelés so-

rán nem fokozódott. Rheumatoid arthritises beteganyagon

vizsgálva a súlyos infekciók gyakorisága összehasonlítva

ugyanezen betegpopuláció nem TNFα gátlóval kezelt cso-

portjaiban hasonló gyakoriságot mutatott.Az észlelt leg-

gyakoribb súlyos infekciók pneumonia és abscessusok

(Crohn betegeknél) voltak. Egyéb opportunista infekciók,

tuberkulosis is csak elvétve fordultak elô.

Demielinizáló betegség, lupus-like szindroma, kongesz-

tív szívelégtelenség is csak néhány esetben fordultak elô.

Malignus betegségek elôfordulása sem volt gyakoribb az

átlagos populációban várhatóénál. Rheumatoid arthritisben

észleltek lymphomákat nagyobb számban, de figyelembe

véve a tényt, hogy ebben a populációban a betegség aktivi-

tása esetén akár 70-szeres is lehet a hematologiai malignitá-

sok elôfordulásának a valószínûsége, ez nem meglepô.

Mindezek az adatok az adalimumab kezelés biztonsá-

gosságát támasztják alá elhúzódó kezelések során is. Fi-

gyelembe véve az eddigiekben vázoltakat, a betegek kö-

rültekintô kiválasztásával és a kezelés során végzett rend-

szeres szûrôvizsgálatokkal a hosszú távú betegségkontroll

és a lényegesen jobb életminôség nagy biztonság mellett

érhetô el adalimumabbal.

IRODALOM

1. Lebwohl M.: Psoriasis Lancet (2003) 361, 1197-204.2. Kimball A. B.: National Psoriasis Foundation clinical consensus

on psoriasis comorbidities and recommendations for screening. JAm Acad Dermatol, (2008) 58, 1031-42. old.

3. Lowes M. A.: Pathogenesis and therapy of psoriasis. Nature,(2007) 445, 866-73.

4. Dixon W. G., Watson K. D., Lunt M., Hyrich K. L. és mtsai:Reduction in the incidence of myocardial infarction in patientswith rheumatoid arthritis who respond to anti-tumor necrosis fac-tor alpha therapy: results from the British Society forRheumatology Biologics RegisterArthritis and Rheumatism(2007) 56, 2905.

235

A psoriasis biológiai terápiáját kizáró okok:

● Terhesség vagy szoptatás.● Aktív infekció, illetve annak fokozott rizikója:krónikus

lábszárfekély, perzisztáló vagy visszatérô légúti fertôzések,állandó hólyag katéter, látens tuberkulózis

● Lymphopenia (fvs < 4000) ● Malignus vagy premalignus betegségek, kivéve:

megfelelôen kezelt hámeredetû bôrdaganat● Demyelinizációs betegségek● Kongesztív szívelégtelenség (NYHA III. vagy IV. fokozat)● Relatív kontraindikációk:

❍ 200-nál több PUVA kezelés, különösen, ha a beteg késôbbciclosporint is kapott

❍ HIV fertôzés, AIDS❍ Hepatitis B vagy C fertôzés

1. táblázatA TNFα gátló kezelés ellenjavallatai

5. Wakkee M., Thio H. B., Prens E. P., Sijbrands E. J., Neumann H.A.: Unfavorable cardiovascular risk profiles in untreated andtreated psoriasis patients. Atherosclerosis. (2007) Jan;190(1):1-9., Epub 2006 Aug 30.

6. Herron M. D., Hinckley M., Hoffman M. S., Papenfuss J., HansenC. B., Callis K. P., Krueger G. G.: Impact of obesity and smokingon psoriasis presentation and management.Arch Dermatol.(2005) Dec; 141(12), 1527-34.

7. Driessen R. J., Boezeman J. B., van de Kerkhof P. C., de Jong E.M.: Three-year registry data on biological treatment for psoriasis:the influence of patient characteristics on treatment outcome Br JDermatol. (2009) Mar; 160(3), 670-5. Epub 2008 Jan 28.

8. Thaci D.: Long-term data in the treatment of psoriasis Br JDermatol. (2008) Aug; 159 Suppl 2, 18-24. Review.

9. Menter A.: Guidelines of care for the management of psoriasisand psoriatic arthritis: Section 1. Overview of psoriasis andguidelines of care for the treatment of psoriasis with biologics. JAm Acad Dermatol, (2008) 58, 826-50.

10. Sterry W., Barker J., Boehncke W. H.: Biological therapies in thesystemic management os psoriasis Int. Consensus Conference. BrJ Dermatol (2004)151 (suppl 69), 3-17.

11. Papoutsaki M., Chimenti M. S., Costanzo A., Talamonti M.,Zangrilli A., Giunta A., Bianchi L., Chimenti S.: Adalimumab forsevere psoriasis and psoriatic arthritis: an open-label study in 30patients previously treated with other biologics. J Am AcadDermatol. (2007) Aug; 57(2), 269-75. Epub 2007 Jun 18.

12. J. P. Callen.: Complications and adverse reactions in the use ofnewer biologic agents Semin Cutan Med; (2007) 26, 6-14.

13. Patel R. V., Clark L. N., Lebwohl M., Weinberg J. M.: Treatmentsfor psoriasis and the risk of malignancy. J Am Acad Dermatol.(2009) Apr 1. [Epub ahead of print]

14. Burmester G. R. Mease P., Dijkmans B. A. C. és mtsai:Adalimumab safety and mortality rates from global clinical trialsof six immune-mediated inflammatory diseases ARD OnlineFirst, published on January 15, (2009) as 10.1136/ard. 2008.102103

236

Az EPIDERMOLYSIS BULLOSA ALAPÍTVÁNY

2008. évi közhasznúsági jelentése

Az Alapítvány célja:

➢ az Epidermolysis Bullosa elnevezésû bôrbetegséggel kapcsolatos ismeretterjesz-

tés, a betegség diagnosztizálása

➢ lehetôségei szerint elôsegíti a genetikai feladatokkal is foglalkozó laboratóriumi

háttér kiépítését, bôvítését, fenntartását és laboratóriumi képzések

➢ szakmai utak, szakmai tanfolyamok, az alapítvány dologi beruházásainak finan-

szírozását.

➢ Orvosi munkával és társadalmi felvilágosító tevékenységgel – az érintettek éscsaládtagjaik bevonásával – segíti a betegség súlyos szövôdményeinek megelô-zését. Ellátja a betegek érdekeinek képviseletét és bevonásukkal illetve család-tagjaik bevonásával segíti és támogatja a betegségben szenvedôket.

2008. évi eredmény adatok e Ft-ban

Az alapítványnak köztartozása nincs.

Az alapítvány a kiadásokat az alapító okiratban megfogalmazott célok megvalósításá-

ra fordította.

Az Alapítvány kuratóriuma

Összes közhasznú tevékenység bevétele: 1 176

Összes közhasznú tevékenység ráfordításai: 3 038