A PUBERTÁSKORÚ GYERMEKEK SZOMATO-PSZICHÉS JELLEMZŐIteo.elte.hu/minosites/ertekezes2011/jakab_k.pdf · A testi fejlődési folyamatoktól azonban nem független a személyiség

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR

BIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA

Iskolavezető: Dr. Erdei Anna DSc., egyetemi tanár

IDEGTUDOMÁNY ÉS HUMÁNBIOLÓGIA DOKTORI PROGRAM

Programvezető: Dr. Détári László CSc., egyetemi tanár

A PUBERTÁSKORÚ GYERMEKEKSZOMATO-PSZICHÉS JELLEMZŐI

DOKTORI ÉRTEKEZÉS

Jakab Kristóf

Témavezető: Dr. Bodzsár Éva DSc.

tanszékvezető, egyetemi tanár

ELTE TTK Embertani Tanszék

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Biológia Intézet Embertani Tanszék

Budapest, 2011

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés.........................................................................................................................................................41.1. Kutatási előzmények............................................................................................................................10

1.1.1. Kognitív változások a serdülőkorban......................................................................................101.1.2. A testi fejlődés és a mentális teljesítmény kapcsolata........................................................111.1.3. Serdülők szubjektív jólléte.........................................................................................................121.1.4. A serdülők önértékelése és testképe........................................................................................14

2. Vizsgált személyek és alkalmazott módszerek.....................................................................................162.1. Vizsgált minta........................................................................................................................................162.2. Szomatikus jellemzők vizsgáló módszerei......................................................................................17

2.2.1. Antropometriai vizsgálat.........................................................................................................172.2.2. Szexuális érettségi státusz becslése.........................................................................................172.2.3. Testösszetétel elemzése..............................................................................................................182.2.4. Testarányok jellemzése.............................................................................................................192.2.5. Testalkat elemzése.....................................................................................................................19

2.3. A pszicho-szociális jellemzők vizsgáló módszerei.....................................................................202.3.1. Mentális teljesítmény becslés.................................................................................................202.3.2. Szubjektív egészségérzet és jóllét érzés felmérése.............................................................202.3.3. Pszicho-szomatikus tünetek felmérése.................................................................................212.3.4. Testkép és énkép vizsgálata.....................................................................................................22

2.4. Statisztikai feldolgozás........................................................................................................................223. Vizsgálati eredmények és azok megvitatása..........................................................................................24

3.1. A vizsgált gyermekek testfejlettségi státuszának általános jellemzői.....................................243.1.1. Nemi érés.....................................................................................................................................24

Spermarche és menarche................................................................................................................24Nemi jellegek ....................................................................................................................................24

3.1.2. Testarányok.................................................................................................................................273.1.3. Testösszetétel................................................................................................................................35

Életkori változások, nemi különbségek.....................................................................................35Nemi érés és testösszetétel.............................................................................................................41

3.1.4. Testalkat.........................................................................................................................................503.2. A vizsgált serdülők mentális teljesítménye.................................................................................54

3.2.1. A mentális teljesítmény életkori változásai, nemi különbségek.....................................543.2.2. Mentális teljesítmény és nemi érés.........................................................................................553.2.3. A tápláltsági állapot és a mentális teljesítmény összefüggései........................................603.2.4. Morfológiai testalkat és mentális teljesítmény összefüggései..........................................62

3.3. A vizsgált serdülők élettel való elégedettsége.............................................................................643.3.1. Az élettel való elégedettség életkori változásai, nemi különbségek................................643.3.2. Életelégedettség és nemi érés....................................................................................................653.3.3. Életelégedettség és tápláltsági állapot....................................................................................67

3.4. A vizsgált serdülők szubjektív egészségérzete..............................................................................713.4.1. A szubjektív egészségérzet életkori változásai, nemi különbségek.................................713.4.2. Egészségi állapot megítélése és a nemi érés..........................................................................723.4.3. Egészségi állapot megítélése és a testfejlettség....................................................................74

3.5. A pszicho-szomatikus tünetek gyakorisága a vizsgált serdülők körében..............................773.5.1. A pszicho-szomatikus tünetek megjelenési gyakoriságának életkori és nemi különbségei..............................................................................................................................................773.5.2. A pszicho-szomatikus tünetek megjelenési gyakorisága és a nemi érettségi státusz 79

2

3.5.3. A pszicho-szomatikus tünetek megjelenési gyakorisága és a tápláltsági állapot .....843.6. A testkép változásai a pubertásban..................................................................................................89

3.6.1. A testkép életkori változásai, nemi különbségek.................................................................893.6.2. Testkép és a nemi érés................................................................................................................903.6.3. Testkép és testalkat......................................................................................................................943.6.4. Testkép és a tápláltsági állapot, illetve testösszetétel.........................................................97

4. Eredmények megvitatása és következtetések......................................................................................1034.1.1. A nemi érettségi szint és a pszicho-szociális állapot........................................................1034.1.2. Tápláltsági állapot, testösszetétel és a pszicho-szociális állapot....................................1074.1.3. Morfológiai testalkat és pszicho-szociális állapot..............................................................110

5. Összefoglalás................................................................................................................................................1146. Summary.....................................................................................................................................................115 Köszönetnyilvánítás......................................................................................................................................1167. Irodalomjegyzék..........................................................................................................................................117

3

1. BEVEZETÉS

Szomato-pszichés státuszunk tekintetében életünk egyik legkritikusabb periódusa a

pubertáskor, melynek során a hormonrendszer instabilitását a testváz dimenzióinak

dramatikus változása és a nemi fejlődés gyors érési folyamatai kísérik. Az addigra már

kialakult, de még éretlen szomatikus struktúrák a pubertáskori, átmeneti, instabil fejlettségi

stádiumuk után elérik kifejlett formájukat, működésük közelíti a felnőttkori funkcionális

stabilitást (Tanner 1962, Bodzsár 1999, 2001, 2003).

A pubertás során bekövetkező testi változások, a látható nemi jellegek kialakulása a

pszichikai funkciók erős kiegyensúlyozatlanságával és fokozott mértékben fellépő

önmegfigyeléssel járnak együtt (Tanner 1961, Bodzsár 1999). A saját nemre jellemző

morfológiai jelleg-együttes és a kialakulásához vezető szomatikus változások sorozatának

elfogadása és másokkal való elfogadtatása, sokszor még egy átlagos érési és/vagy növekedési

típusú gyermeknek is problémát okoz, még inkább igaz ez az átlagostól eltérő ütemben

fejlődők, az átlagostól, illetve kortársaiktól lényegesen korábban, vagy éppen lényegesen

későbben fejlődők, vagy a testnagyságban és testformában a kortársaktól jelentősen

különböző gyermekek esetében. A felnőttkori önértékelés gyökerei mindig a serdülőkori

intenzív szomato-pszichés változások komplex rendszeréhez nyúlnak vissza. Éppen ezért e

komplex rendszer bármilyen diszharmóniája a felnőttkori önelfogadásnak, az identitás

kialakulásának zavarát válthatja ki az emocionális, kognitív, illetve szociális fejlődés során

(Erikson 1968, Piaget 1971, Ranschburg 2010).

Az ember egyedfejlődésének komplexitása a szomatikus növekedési és érési folyamatain

túl magában foglalja a mentális és az érzelmi fejlődés és a szocializáció bonyolult, sokszor

egymástól nem függetlenül jelentkező folyamatait is (Davidson és Gottlieb 1955, Kohen‐Raz

1974, Duke és mtsai 1980, Bodzsár 1981, 1996, 2000, Bodzsár és Pápai 1991). A fejlődés e testi

és pszichés összetevői a személyiséget együttesen, egymással kölcsönhatásban formálják.

A szomato-pszichés fejlődés főbb törvényszerűségei (pl. a jellegek, funkciók

kialakulásának időzítettsége, sorrendisége, stb.), amelyek a növekedési, illetve a hormonális,

fiziológiai és mentális érési folyamatok közötti kapcsolatrendszert jellemzik, az emberi fajra

természetesen univerzálisak, együttesük minden egészséges ember pubertáskorát jellemzi,

végigkíséri.

Az egyedi variációt, az egyediséget tehát nem az egyes stádiumok megléte

4

vagy hiánya, vagy a stádiumok sorrendiségének különbségei, hanem a növekedés és érés

sebességének különbségei adják, mind inter-, mind pedig intraindividuális szinten.

A pubertáskornak – az életciklus e rövid, azonban intenzív változásokkal kísért

periódusa – egyértelmű meghatározásához elengedhetetlen, hogy az életkori szakaszt

jellemző legfontosabb változásokat (szomatikus és pszichés változásokat egyaránt),

mindezen változásokhoz szükséges időtartamokat, a változások teljes lezajlásának, a

struktúra-funkció érettségéhez vezető folyamat befejeződésének kritériumait, az általános

trendtől való eltérésnek a normális variáció és kórós eltérés közötti különbség

elkülönítéséhez szükséges határértékeit, az inter- és intraindividuális különbségek korszak-,

kultúra-, esetleg generációs-függését definiáljuk. Bármennyire egyszerűnek is tűnnek ezek a

meghatározások korántsem egyértelműek. Annak ellenére így van ez, hogy a humán

növekedési és érési mintázat, illetve a pszicho-szociális fejlődés legfontosabb pubertáskori

folyamatait néhány hazai és külföldi vizsgálat során már elemezték, fent említett főbb

paramétereiket, általános és populációtól függő jellemzőiket meghatározták (Jones és Bayley

1950, Jones 1957, Tanner 1961, Lindgren 1979b, Bodzsár 1981, 1996, 2000, Németh és mtsai

2002, Aszmann 2003, Németh 2007a, Németh és Költő 2011).

A nemzetközi szakirodalomban elfogadott, hogy utalásokkal, nem egyértelmű

meghatározásokkal is élnek egy-egy összetett jelenség, változás leírásakor az egyértelmű

biológiai összefüggések használata mellett. Emiatt elterjedt a nemzetközi szóhasználatban,

hogy a pontos életkori határok megadása helyett egy átmeneti életkori szakaszról beszélnek

a pubertáskor kapcsán. A pubertás és adoleszcens (serdülő) szavakat sokszor helytelenül,

szinonimaként alkalmazzák. A pubertás szó – eredetét tekintve is – a biológiai érésre utal,

magában hordozza, hogy a folyamat végére teljesen kifejlett, fertilis ember alakul ki.

Ugyanakkor közismert, hogy a reprodukcióra való képesség nem feltétlenül csak a felnőtt

kor jellemzője, illetve a pubertáskor végére nem alakul ki még ki minden esetben a teljes

funkcionális fertilitás. Az adoleszcens szó egy tágabb fogalmat takar, magában hordozza a

biológiai fejlődés – növekedés és érés – mellett a szocializálódás folyamatát is, azaz egy

lényegesen tágabb fejlődési szférát, továbbá időtartama sem csak a pubertás időtartamát fedi

le. (Bodzsár 2004).

Az egyedfejlődés az emberszabású majmok esetében is – ugyanúgy mint minden

állatfajnál – a fajfenntartásra, reprodukcióra képes érettségi állapot kialakulásáig tart. Az

ember esetében az egyedfejlődés még egy speciális életkori szakasszal, a felnőttkort

5

megelőző pubertáskorral egészül ki (amely életkori szakasz megjelenése az ember

törzsfejlődése során a pubertáskort megelőző életkori szakaszok meghosszabbodásával

magyarázható), amely átmeneti életkori szakaszban a kultúra, az együttélés szabályainak

elsajátítása kíséri a nemi érés testi, pszichés fejlődési folyamatait (Bogin 1999). Mindezek

során megtanuljuk a társadalmi szabályokat elfogadni, a társadalmi igényekhez megtanulunk

alkalmazkodni. Ahhoz, hogy a társadalom felelősségteljes felnőtt emberévé válhasson egy

pubertáskorú, szükséges továbbá, hogy a különböző csoportokban betöltött társadalmi

szerepeket, funkciókat mind elsajátítsa. A szocializációnak, a felnőtté válásnak ezen

előfeltétele legalább olyan fontos e komplex fejlődési folyamatban, mint a testi fejlődés és a

nemi érés folyamatai.

A testi fejlődés, a nemi érés, valamint a gyermekek értelmi, akarati, emocionális és

szociális fejlődése közötti kapcsolat régóta fontos kutatási területe a gyermekekkel, ifjakkal

foglalkozó, különböző területeken dolgozó szakembereknek. A problémakör komplexitása, a

vizsgálati nehézségek miatt azonban relatíve kevés azoknak a vizsgálatoknak a száma,

amelyek a testi és pszichés érés kapcsolatára vonatkoznak (Stone és Barker 1937, Jones és

Bayley 1950, Davidson és Gottlieb 1955, Jones 1957, 1958, Jones és Mussen 1958, Faust 1960,

Tanner 1961, Lindgren 1979a, Duke és mtsai 1980, Bodzsár 1981, 1994, 1996, Matsudo és

Matsudo 1994, Aszmann és mtsai 2004, Pápai 2004, Örkényi és mtsai 2005, Németh és mtsai

2007, Várnai és Örkényi 2007).

Összességében elmondható, hogy a pubertáskor – a minden egészséges ember életében

közvetlenül az ifjúkor előtt jelentkező intenzív testi, mentális, pszichés változásokkal,

fejlődési folyamatokkal kísért átmeneti életkori szakasz – komoly kihívást jelent a még

formálódó személyiségű, társadalmi szerepeiket tanuló, de már sem testileg, sem mentálisan

gyermeknek nem tekinthető emberek számára. A különféle jellegű fejlődési folyamatok

eltérő sebessége, azok más-más időzítettsége átmenetileg az átlagostól eltérő forma, jelleg

kialakulásához vezethet a pubertáskorú fiatalok esetében. Mindez pont abban az életkori

szakaszban történik, amikor mindenki keresi személyiségének egyedi jellemzőit, miközben

pedig talán az zavarja legjobban, ha lényegesen eltér bármiben is – de leginkább

testformájában – az átlagostól, kortársaitól.

Disszertációmban a pubertáskornak, ennek az intenzív testi változásokkal kísért életkori

szakasznak néhány pszicho-szociális jellemzőjét vizsgálom a szomatikus fejlettségi státusz –

6

a nemi érettségi állapot, a testarányok, a testösszetétel, a testalkat – tükrében oly módon,

hogy minden vizsgálati szempont – azaz szomatikus tényező – esetén az átlagostól

lényegesen eltérők csoportjainak pszicho-szociális állapotát hasonlítom a korcsoportra

(kronológiai vagy biológiai) és nemre jellemző átlagos csoportéhoz. A pszicho-szociális

állapot jellemzésére a mentális fejlettség (intelligencia), az önelfogadás és önértékelés, a

szubjektív életminőség, a szubjektív egészségi állapot tényezőit, illetve néhány pszicho-

szomatikus panasz gyakoriságát használtam.

Feltételezésem szerint:

1) A pubertáskor során a komplex testi fejlettséget érintő szomatikus változásokat,

fejlődési folyamatokat a személyiség fejlődése is kíséri. A testi fejlődési folyamatoktól

azonban nem független a személyiség formálódása. Az előbbi szféra átlagostól eltérő – nem

feltétlenül abnormális – fejlődése a pszicho-szociális szféra tényezőinek fejlődését

megzavarhatja: azaz például a korai vagy késői nemi érés, pubertáskori testi fejlődés a

személyiség fejlődésének zavarát okozhatja. Ennek egyik figyelmeztető jele lehet a szervi

elváltozásra vissza nem vezethető ún. pszicho-szomatikus tüneteknek az átlagostól

lényegesen nagyobb gyakorisága, az életminőségnek az átlagostól lényegesen rosszabb

értékelése, vagy az átlagostól lényegesen negatívabb önértékelés.

2) Feltételezem továbbá, hogy a testi fejlettség átlagostól való eltérésnek a személyiség

fejlődésére gyakorolt hatása függ (1) az átlagostól való eltérés „távolságának” nagyságától,

azaz az eltérés abnormalitásának mértékétől, (2) az eltérés irányultságától – azaz negatív

vagy pozitív voltától, és (3) attól is, hogy a pubertáskor melyik szakaszában van jelen ez az

eltérés a testileg és pszicho-szociálisan is formálódó személyben. Feltételezésem szerint az

ugyanolyan nagyságú és ugyanolyan irányú eltérés a korosztálytól függően válthat ki az

átlagostól lényegesen rosszabb és lényegesen jobb önértékelést, élettel való elégedettséget is,

tehát összességében rosszabb vagy jobb pszicho-szociális állapotot is, ráadásul az

ugyanolyan nagyságú és irányú szomatikus eltérés válthat ki pontosan ellentétes hatást a két

nemben a pubertáskorúak körében.

Feltételezésem szerint különösen a lányok korcsoportjaiban fontos szempont, hogy

nemcsak a kortársak átlagos testdimenziói lehetnek vonzóak, és az attól való eltérés

befolyásolja a pszicho-szociális állapotot, hanem az azoktól lényegesen eltérő, esetleg kóros

testszerkezet dimenzióit mutató formák is.

7

Mindezen feltételezéseim igazolására a következő összefüggéseket vizsgálom

dolgozatomban:

1) Nemi érettségi állapot és pszicho-szociális jellemzők összefüggései (a nemi érettségi

állapot becsléséhez a lányoknál az emlők, illetve a fiúknál a külső genitáliák fejlettségi

állapotát, továbbá az első menstruáció/pollúció bekövetkeztét használom a másodlagos nemi

jellegek fejlettségi stádiumainak, illetve a menarchekor/oigarchekor kormediánjainak

figyelembe vételével, relatíve korán, átlagosan és későn érők alcsoportjainak

elkülönítésével):

– A mentális fejlettség (intelligencia) és a nemi érettségi állapot közötti kapcsolat.

– Az élettel való elégedettség mértéke és a nemi érettségi állapot kapcsolata.

– A szubjektív egészségi állapot és a nemi érettségi állapot közötti kapcsolat.

– A pszicho-szomatikus panaszok gyakorisága és a nemi érettségi státusznak kapcsolata.

– Az önértékelés tényezői és a nemi érettségi állapot közötti összefüggés vizsgálata.

Minden esetben az összefüggések vizsgálatakor az azonos érettségi állapotú, de eltérő

kronológiai korú, illetve az azonos korú, de eltérő érettségi státuszban lévő alcsoportok

pszicho-szociális állapota is összehasonlításra kerül.

2) A testösszetétel és a pszicho-szociális állapot közötti kapcsolatrendszer (a

testtömeg csont-, izom- és zsírkomponensének korcsoportos átlaghoz viszonyított

mennyisége alapján, relatíve sok, átlagos és relatíve kevés összetevővel rendelkezők

alcsoportjainak elkülönítésével) :

– A mentális fejlettség (intelligencia) és a testösszetétel közötti kapcsolat.

– Az élettel való elégedettség mértéke és a testtömeg testösszetevő komponenseinek

kapcsolata.

– A szubjektív egészségi állapot és a testösszetétel komponensei közötti kapcsolat.

– A pszicho-szomatikus panaszok gyakoriságának és a testösszetétel kapcsolata.

– Az önértékelés tényezői és a testösszetevő komponensek közötti összefüggés.

8

3) A morfológiai testalkat és a pszicho-szociális fejlettségi állapot közötti összefüggések

(a szomatotípus endo-, mezo- és ektomorfia komponensét, valamint a három komponenst

együttesen figyelembe vevő kétdimenziós szomatopontot használom a morfológiai testalkat

jellemzésére, a komponensek esetében a korcsoportos átlag-értékeket használva a relatíve

nagy/kicsi zsírtartalmú, a relatíve nagy/kicsi csont-izomzati robosztucitással jellemezhető,

illetve a relatíve nagy/kicsi testlinearitású alcsoportok elkülönítésére):

– A mentális fejlettség (intelligencia) és morfológiai testalkat komponensei, illetve a

testalkat egésze közötti kapcsolat.

– Az önértékelés tényezői, elsősorban a testkép és a morfológiai testalkat komponensei,

illetve a testalkat egésze közötti összefüggés vizsgálata.

9

1.1. Kutatási előzmények

1.1.1. Kognitív változások a serdülőkorban

A mentális teljesítmény serdülőkori változása összefügg a gondolkodásnak erre az

időszakra jellemző jelentős változásával, átalakulásával.

A gondolkodás változásának elemzése a következő területekre összpontosul (Byrnes

2003):

– A tudás, a hosszú távú memóriában rögzített információstruktúrák rendeződése. A tudás

három szintjét megkülönböztetve: (1) deklaratív (lexikális) tudás („tudni azt, hogy”), (2)

procedurális tudás („tudni azt, hogyan”), (3) konceptuális tudás („tudni azt, hogy miért”).

– Kognitív képességek és folyamatok. Ezek közé soroljuk (1) az észlelt információ mentális

leképezését, (2) az információ hosszú távú memóriában való rögzítését, a tanulást, (3)

ennek előhívását, (4) , illetve a meglévő ismeretek felhasználását olyan kognitív

folyamatokban, mint az érvelés.

– Metakogníció, a saját tudásra, a kognitív folyamatokra és a viselkedésre való reflexió.

A serdülőkori gondolkodás változásainak legfontosabb jellemzői (Keating 1990,

Moshman 1998, Cole és Cole 2003):

(1) Az érvelésben megjelenik a hipotézisek megfogalmazása és azok érvényességének

vizsgálata. (2) Fejlődik, és egyre bonyolultabbá válik a metakogníció, a gondolkodásról való

gondolkodás. (3) Ebben a korban a fiatalok elkezdenek a jövőről gondolkodni, előretervezni,

megtervezni az életüket. (4) Az újonnan megjelenő kognitív képességeik segítségével a

serdülők újragondolják, újraértelmezik a társadalmi konvenciókat (a társas viszonyok, az

erkölcs, a politika és a vallás alapkérdéseit), feszegetik ezek határait.

A gondolkodás fejlődésének tanulmányozásában Jean Piaget munkássága meghatározó,

elméletei napjainkban is kiinduló pontot jelentenek a gondolkodás vizsgálatában és

megértésében. Piaget (1972, 1977) szerint a serdülőkori gondolkodás változásainak közös az

eredete, egy új logikai struktúra megjelenése, amelyet „formális műveleteknek” nevez, ami

alatt „olyan mentális cselekvést ért, amely egy logikai struktúrába illeszkedik” (Inhelder és

Piaget 1964).

Nem minden kutató találta kielégítőnek Piaget leírását a serdülőkori gondolkodásról, így

10

további elméletek születtek, amelyek nem feltétlenül ütköznek Piaget megállapításaival, de

további okokat sorolnak fel a változások magyarázatára.

A neopiaget-iánus megközelítés a rendszeres gondolkodás fejlődésének az okát a

megnövekedett munkamemóriában keresi (Case 1995, 1998). Az információfeldolgozási

elméletek a hatékonyabb problémamegoldásból és információtárolásból adódó hatékonyabb

információfeldolgozási stratégiákra vezetik vissza a változásokat (Siegler 1976, Kuhn és mtsai

1995). A kulturális megközelítés hívei úgy vélik, hogy a serdülőkorban – a felnőttkori

szerepek betöltésére való felkészülés miatt – a fiatalok új tevékenységformákban vesznek

részt, az ezekhez társuló új gondolkodásformák pedig alapvető változásokat hoznak

magukkal (Chapell és Overton 1998). Ez utóbbi megközelítés Piaget (1972) kései

gondolataiban is megjelenik, amikor kifejti a formális műveletek alkalmazásának

kontextusfüggését.

1.1.2. A testi fejlődés és a mentális teljesítmény kapcsolata

Számos tanulmány igazolta (Tanner 1961, Lindgren 1979a, Bodzsár 1981, 1996), hogy a

gyermekek testi és mentális növekedése és fejlődése párhuzamosan zajlik, a testileg

korábban érők általában szellemi fejlődésükben is előrébb tartanak.

Ezt az összefüggést igazolják a testi fejlődés és a mentális teljesítmény változásának

szekuláris trendjét elemző vizsgálatok eredményei. (Tanner 1961, Muuss 1970, Husen 1974,

Emanuelsson és Svensson 1986).

A testi fejlődés és a mentális teljesítmény közötti kapcsolatot a pubertáskorban kialakuló

nemi különbségek is alátámasztják. A lányok a kronológiailag azonos korú fiúkhoz

viszonyított jobb mentális és iskolai teljesítménye visszavezethető a testi fejlődés eltérő

ütemére, a lányok serdülőkori felgyorsult növekedése és érése átlagosan két évvel korábban

kezdődik, mint a fiúké (Tanner 1962, 1981, Waber 1976, Lindgren 1978, Bodzsár 2001).

Egyes vizsgálatok a növekedési lökést kísérő felgyorsult mentális fejlődést is kimutattak.

(Ljung 1965, Epstein 1974, Lindgren 1979a). A lányok esetében a korreláció kifejezettebb,

mint a fiúknál.

11

Azoknak a vizsgálatoknak, melyek kifejezetten a testi és mentális fejlődés kapcsolatát

elemzik (Jones 1936, 1936, Stone és Barker 1937, Shuttleworth 1939, Nisbet és Illesley 1963,

Douglas és Ross 1964, Kohen‐Raz 1974, Lindgren 1979a, Bodzsár 1981, 1996, 1999, 2003,

Bodzsár és Pápai 1991, Bodzsár és Zsákai 2003) alapfeltevése, hogy a testi fejlődést szorosan

követi a mentális fejlődés, így a testileg korábban érők kortársaiknál jobb mentális

teljesítményt nyújtanak. Az eredmények nem egybehangzóak, a feltevés elsősorban a

lányok esetében volt statisztikailag igazolható.

Érdemes kiemelni Kohen-Raz (1974) vizsgálatát, melyben a vizsgált serdülőket aszerint is

kategorizálta, hogy melyik társadalmi osztályba tartoznak. Vizsgálatai során Kohen-Raz azt

tapasztalta, hogy míg a felső középosztályba tartozó fiúk és lányok testi fejlődésében és

mentális teljesítményének növekedésében is kimutatható a serdülőkori növekedési lökés,

addig az alsó középosztályba tartozók esetében ugyan van összefüggés a testi fejlődés és a

szellemi érés között, de a növekedési lökés statisztikailag nem igazolható.

Igen kevés azoknak a hazai vizsgálatok száma, melyek a mentális teljesítmény és a

pubertáskori testi fejlődés kapcsolatának hazai vizsgálják. Bodzsár munkatársaival a nemi

érés (az érettségi státusz, a nemi jellegek kialakulása), illetve a testösszetétel (test

zsírtartalom) és a mentális teljesítmény kapcsolatát elemezte (Bodzsár 1981, 1994, 1996, 2000,

Bodzsár és Pápai 1991, Bodzsár és Zsákai 2003).

1.1.3. Serdülők szubjektív jólléte

A serdülők szubjektív jóllétével kapcsolatos vizsgálatok közül nemzetközi és hazai

viszonylatban is kiemelkedik az az 1980-as évek elején négy európai ország által indított

kutatási program, amely céljául tűzte ki az iskoláskorú gyermekek egészségmagatartásának

(HBSC – Health Behavior in School-aged Children) rendszeres reprezentatív felmérését. A

kezdeményezést nem sokkal később adoptálta a WHO (World Health Organization –

Egészségügyi Világszervezet). Magyarország a kutatási programhoz 1985-ben, ötödik

országként csatlakozott. 2002-ben már 35 ország vett részt a HBSC programban (Aszmann

2003).

A kutatás négyévenként megismételt, országosan reprezentatív, anonim módon végzett

kérdőíves adatfelvételekből áll, antropológiai vizsgálat nem kapcsolódik hozzá. Az

adatgyűjtés kiterjed a szocio-ökonómiai státusz, a táplálkozási szokások, a fizikai aktivitás, a

tanulásra fordított idő és a passzív szabadidő, a rizikómagatartás (dohányzás,

12

alkoholfogyasztás, illegális szerhasználat), a szexuális magatartás, a családi és kortárs

kapcsolatok, az iskolai környezethez való viszonyulás és a szubjektív jóllét (életelégedettség,

egészség megítélés, pszicho-szomatikus és depresszióra jellemző tünetek megjelenése,

önértékelés és testkép) felmérésére. Az elmúlt tíz évben Magyarországon 2002-ben (Aszmann

2003), 2006-ban (Németh 2007a) és 2010-ben történt adatgyűjtés (Németh és Költő 2011).

A pubertáskori gyors testi változások erőteljesen hatnak a fiatalok pszicho-szociális

fejlődésére, viselkedésére, jóllétérzetére és egészségére (Atkinson és mtsai 1999, Németh és

mtsai 2002, Németh 2003a). A nemi érés hátterében álló jelentős hormonális változások

közvetlenül és az érés testi változásain keresztül is befolyásolják a fiatalok érzelmi-hangulati

állapotát és közérzetét (Buchanan és mtsai 1992).

A szubjektív jóllétnek több dimenziója van, affektív és kognitív komponensekre

bontható (Diener 1984, Diener és mtsai 1999). Az affektív komponensekben a pozitív

(kellemes) és negatív (kellemetlen) érzelmek és hangulati állapotok jelennek meg, míg a

kognitív összetevők az élettel való elégedettség általános értékelését, illetve a testképnek, az

egészségi állapotnak, és az énképnek terület-specifikus értékelését tartalmazzák (Kökönyei és

mtsai 2002, Kökönyei 2003).

A vizsgálatok eredményei alapján elmondható, hogy a serdülők általában elégedettek az

életükkel, egészség-megítélésük pozitív, de mind a nem, mind az életkor jelentősen

befolyásolja a szubjektív egészség és jóllét alakulását. Az életkorral növekszik azon serdülők

száma, akik kedvezőtlenebbül ítélik meg életüket és egészségüket (Kökönyei 2003, Németh

2007b, Költő és Kökönyei 2011). A lányok sérülékenyebbek az emocionális zavarokra (Hankin

és mtsai 1998).

A pszicho-szomatikus tünetek serdülőkori előfordulása általánosnak mondható, ezt az

intenzív testi változások és a normál serdülőkori fejlődéssel együtt járó, a testi változások

felé fordult figyelemből származó introspekció magyarázhatja (Taylor és mtsai 1996). A

tünetek ritkán organikus eredetűek, és általában nem korlátozzák jelentős mértékben a

serdülők mindennapi tevékenységét, nem utalnak komoly emocionális zavarra sem (Taylor

és mtsai 1996). Az életkorral szintén nő a tünetek gyakorisága, és a lányok körében nagyobb

a gyakoriságuk mint a fiúk között (Aszmann 1997a, Kolip és Schmidt 1999, Scheidt és mtsai

2002, Kökönyei 2003, Németh és mtsai 2007, Költő és Kökönyei 2011).

13

Különböző vizsgálatok szerint a gyermekek kisebb hányada gyakran tapasztal

valamilyen testi tünetet (Aszmann 1997b), például fejfájást (Aszmann 1997a, Egger és mtsai

1998, Kökönyei és mtsai 2002), visszatérő (rekurrens) hasi fájdalmat (Hyams és mtsai 1996),

emellett a hátfájás és az alvási problémák is magas arányban fordulnak elő (King és mtsai

1996, Roberts és mtsai 2009).

A szomatikus tünetek mellett serdülőkorban a pszichés panaszok, az érzelmi problémák,

így a depressziós hangulat, súlyosabb esetben a depresszió előfordulása is ugrásszerűen

megnövekszik (Hankin és mtsai 1998). A pszicho-szomatikus panaszokat általában a stresszre

vezetik vissza (Kaplan és Mammel 1993), ami a serdülők esetében összefügg a változó kortárs

és családi kapcsolatokkal.

1.1.4. A serdülők önértékelése és testképe

A serdülőkor az az életszakasz, amely során az egyén kialakítja stabil felnőtt

személyiségének alapjait. Az ebben az időszakban bekövetkező kognitív változások

eredményeként a serdülők képesek egyszerre több tényezőt is figyelembe venni a

problémamegoldás során, egyre szélesebb tudást szereznek a társadalmi normákról és

erkölcsi követelményekről, ez pedig lehetővé teszi identitásuk integrációját és a

személyiségük kiformálódását (Cole és Cole 2003).

Az önmeghatározás változáson megy keresztül, a gyerekkori önjellemzést szolgáló

konkrét tulajdonságok helyett összetettebb, magasabb rendű fogalmak jelennek meg a

serdülők önmagukról való gondolkodásában, énképüket a gyermekekhez képest többféle

tulajdonságukra alapozzák (Harter 2001). A serdülők meghatározó tapasztalata, a „többszörös

én” megjelenése, ami összefügg annak észlelésével, hogy különböző helyzetekben, különböző

módon, szinte különböző személyként viselkednek (Harter 1986). Ennek nyomán a serdülők

keresni kezdik, hogy melyik az „igazi énjük”, figyelni kezdik saját viselkedésüket, mennyire

van összhangban azzal, ahogy viselkedniük kellene, hogy ennek az „igazi énnek”

megfeleljenek. Ennek a fokozott önmegfigyelésnek a következményeképpen azt is mérlegelni

kezdik, hogy mennyire elégedettek magukkal, illetve, hogy mennyire lehetnek elégedettek

magukkal (Cole és Cole 2003).

A serdülők önértékelését egymással kölcsönhatásban alakítják a pubertással együtt járó

biológiai változások, az iskolai teljesítmény, a kortárs kapcsolatok, a szülőkkel való viszony

(Dusek és McIntyre 2003).

14

Az intenzív testi fejlődés, a nemi jellegek kifejeződése jelentősen befolyásolják a

testképet, közvetett módon megváltoztatják a szociális státuszt (Mussen és Jones 1957, Jones

és Mussen 1958, Simmons és Blyth 1987, Graber és mtsai 1997, Bodzsár 2000) , ezek pedig

jelentős hatást gyakorolnak a serdülőkori önértékelésre.

A serdülők önértékelésére vonatkozó vizsgálatok fontos szempontja a testi fejlődés

ütemének és az önértékelés kapcsolatának elemzése (Mussen és Jones 1957, Jones és Mussen

1958, Peskin 1967, 1973, Peskin és Livson 1972, Petersen és Taylor 1980, Brooks-Gunn és

Warren 1985, Petersen és Crockett 1985, Alsaker 1992, Williams és Currie 2000). Az

eredmények ellentmondásosak, egyes vizsgálatok főleg a fiúk körében a korai érésnek

pozitív hatást tulajdonítanak, míg más vizsgálatok pedig az átlagos ütemtől eltérő

fejlődésmenetet negatív pszicho-szociális jellemzők megjelenésével kapcsolják össze. (Peskin

1967, 1973, Sussman és mtsai 1985)

Korábban több vizsgálat (Blyth és mtsai 1985, Brack és mtsai 1988) eredménye is

megerősítette, hogy a testkép és az önértékelés összefügg egymással. Újabb vizsgálatok

(Németh és mtsai 2002, Marsh és mtsai 2007) úgy találták, hogy a testkép és a globális

önértékelés mégsem függ össze annyira szorosan.

A lányok esetében az átlagos érési ütem testképre gyakorolt hatása tűnik a legpozitívabb

hatásúnak (Tobin-Richards és mtsai 1983, Litt 1995, Bodzsár 2000). Simmons és Blyth (1987)

vizsgálati eredményei azt mutatják, hogy a pubertás végén a későn érők

kiegyensúlyozottabbakká válnak átlagos ütemben és korán érő társaiknál.

Williams és Currie (2000) a korán és későn érő lányok testképét és önértékelését

elemezve arra jutottak, hogy a korán érő lányoknál a negatív önértékelés kapcsolatban áll a

negatívabb testképpel, a későn érő lányok kedvezőtlenebb önértékelésében viszont a

szociális tényezőknek nagyobb szerepe van, mint a testképnek.

A fiúk esetében Jones és Baley (1950), Mussen és Jones (1957) korai eredményei azt

mutatták, hogy a korán érő fiúknak jobb az önértékelése és testképe későn érő társaiknál. Ezt

későbbi vizsgálatok is igazolták (Simmons és Blyth 1987, Alsaker 1992, Graber és mtsai 1997).

A hazai vizsgálatok közül ki kell emelni Karkus (Karkus és mtsai 2009, 2010, Karkus 2010)

munkáját, aki a II. Országos Növekedés Vizsgálat mintáján végzett a Tennessee-féle énkép

skála (Fitts 1964, 1965) hazai viszonyokra adaptált változatának segítségével (Dévai és Sipos

1986) összehasonlító elemezést a serdülők önértékelése és testi fejlettsége között.

15

2. VIZSGÁLT SZEMÉLYEK ÉS ALKALMAZOTT MÓDSZEREK

2.1. Vizsgált minta

A dolgozatomban kitűzött vizsgálati célokat szolgáló elemzések alapját, a II. Országos

Növekedésvizsgálat (Bodzsár és Zsákai 2007, 2008) 10-16 éves gyermekekből álló

almintájának (5 649 fiú és 5 508 lány) testfejlettségi adatai képezik. Az alminta nemenkénti és

korcsoportonkénti megoszlását a 2.1.1. táblázat tartalmazza. A vizsgálat mintaválasztása a

Központi Statisztikai Hivatal ajánlásait követte, a minta reprezentatív a 3-18 éves gyermek

populáció település- és oktatási intézménytípus szerinti országos megoszlására nézve.

2.1.1. táblázat. Az antropometria vizsgálatba bevont yermekek életkori megoszlása

Korcsoport (év) 10 11 12 13 14 15 16 Összesen

Fiúk 637 871 906 812 749 952 722 5 649Lányok 628 921 933 832 722 839 633 5 508

Összesen 1 265 1 792 1 839 1 644 1 471 1 791 1 355 11 157

A vizsgálat során adatokat gyűjtöttünk a szexuális érésre, illetve a pszicho-szociális

státusz felmérésére vonatkozóan. Ezen adatokkal rendelkező gyermekek megoszlását a 2.1.2.

(nemi jellegek) és a 2.1.3. (pszicho-szociális jellemzők) táblázatok tartalmazzák.

2.1.2. táblázat. A különböző nemi jellegek vizsgálatában részt vett yermekek életkori megoszlása


Fiúk – oigarche 633 853 873 792 723 926 710 5 510Fiúk – genitáliák (G) 309 521 577 534 558 782 597 3 878

Fiúk – szeméremszőrzet (PH) 281 482 560 529 558 780 606 3 796Fiúk – hónaljszőrzet (AH) 108 374 578 601 657 884 658 3 860

Fiúk – arcszőrzet (FH) 8 121 253 344 403 544 394 2 067Fiúk – mutálás 59 80 112 165 298 448 247 1 409

Lányok – menarche 628 919 926 830 722 837 633 5 495Lányok – emlők (B) 446 809 867 776 680 794 598 4 970

Lányok – szeméremszőrzet (PH) 316 577 635 606 548 696 529 3 907Lányok – hónaljszőrzet (AH) 264 639 770 707 638 761 570 4 349

16

2.1.3. táblázat. A pszicho-szociális jellemzők vizsgálatába bevont yermekek életkori megoszlása


Fiúk – intelligencia 210 272 270 249 277 233 188 1 699Lányok – intelligencia 183 310 287 323 296 256 151 1 806 3 505Fiúk – élettel való elégedettség 427 654 694 675 584 741 600 4 375Lányok – élettel való elégedettség 431 706 774 716 587 730 531 4 475 8 850

Fiúk – pszicho-szomatikus panaszok 430 660 729 682 594 762 613 4 470Lányok – pszicho-szomatikus panaszok 437 718 788 726 590 732 541 4 532 9 002Fiúk – szubjektív egészségérzet 430 645 677 652 579 727 600 4 310Lányok – szubjektív egészségérzet 432 696 771 710 585 726 535 4 455 8 765

Fiúk – testkép - 233 276 253 260 181 130 1 333Lányok – testkép - 262 305 293 245 162 141 1 408 2 741

2.2. Szomatikus jellemzők vizsgáló módszerei

2.2.1. Antropometriai vizsgálat

A II. Országos Növekedésvizsgálat komplex antropometriai vizsgálati protokolljának 42

testméretéből a testfejlettség – ezen belül a testösszetétel, a testarányok és a testalkat –

becsléséhez 25 méretet használtam fel. A testméretek felvétele a nemzetközi standardoknak

megfelelő, hitelesített antropometriai mérőeszközök segítségével történt, Martin-féle

technikával (Martin és Saller 1957), figyelembe véve az IBP/HA ajánlásait (Weiner és Lourie

1969, Bodzsár és Zsákai 2004).

A testtömeget digitális személymérleggel, egy tized kilogrammos pontossággal mértük.

A hosszméreteket antropométerrel, a szélességi és mélységi méreteket tapintókörzővel, a

kerületi méreteket mérőszalaggal, egy tized centiméteres pontossággal, a

condylusvastagságokat Holtein-féle condylusmérővel, a bőrredőket Lange-féle kaliperrel,

milliméteres pontossággal határoztuk meg.

2.2.2. Szexuális érettségi státusz becslése

A szexuális érettségi státusz becslését a nemi jellegek fejlettségi stádiumának

megállapításával, illetve az alapján végeztük, hogy bekövetkezett-e már az első magömlés

(oigarche) , illetve az első menstruáció (menarche). A nemi jellegek fejlettségi stádiumai

közül a szeméremszőrzet, fiúknál a külső genitáliák, lányoknál az emlők státuszbecslését

Tanner (1962) módszerével, a hónaljszőrzet, és fiúknál az arcszőrzet státuszbecslését Zeller

(1964) módszerével végeztük. A fiúknál status quo módszerrel adatokat gyűjtöttünk a

mutálásra vonatkozóan is.

17

Az oigarchére és menarchére vonatkozó adatok gyűjtése status quo módszerrel (Wilson

és Sutherland 1950) történt.

Az átlagostól eltérő ütemben érő, relatív korán és későn érőket a fiúknál a genitáliák, a

lányoknál az emlők fejlettségi stádiumainak életkori mediánja±1 fokozat alapján soroltam be

(2.2.1. táblázat).

2.2.1. táblázat. Nemi jellegek fejlettségi stádiumainak életkori mediánjai

Életkor (év) 10 11 12 13 14 15 16

Fiúk G1 G1 G2 G3 G4 G4 G5Lányok B2 B3 B3 B4 B5 B5 B5

2.2.3. Testösszetétel elemzése

A testösszetétel becsléséhez a Drinkwater és Ross (1980) által kidolgozott négy

komponensű antropometriai modellt használtam. A modell kidolgozói antropometriai

méretek felhasználásával, regressziós egyenletek segítségével négy testösszetételi frakciót

különítenek el. Becslik az emberi test csont-, zsír-, izom- és reziduális tömegét (maradék-

vagy zsigertömegét).

Az egyes testösszetételi frakciók becsléséhez a következő testméretek használatosak:

a csonttömeghez a könyökszélesség (humerus condylusvastagság), a térdszélesség (femur

condylusvastagság), a csukló- és bokakerület, a zsírtömeghez a triceps-, a lapocka-, a köldök-,

a mediális comb- és a mediális alszárredő, az izomtömeghez a tricepszredővel korrigált

nyújtott felkakerület, a lapockaredővel korrigált mellkaskerület, alkarkerület, a combredővel

korrigált combkerület és az alszárredővel korrigált legnagyobb alszárkerület, a

maradéktömeghez a váll-, a mellkas- és a medenceszélesség, (két iliocristale között) és a

mellkasmélység (Bodzsár és Zsákai 2004).

18

2.2.4. Testarányok jellemzése

A növekedést és a nemi érést kísérő testarányváltozásokat a Ross és Wilson (1974) által

kidolgozott, az uniszex humán fantom testméreteinek felhasználásával végrehajtott z-

transzformáció (2.1. egyenlet) segítségével elemeztem (Bodzsár és Zsákai 2004).

z =1s [ l ( 170,18

h )d

−p ] 2.1. egyenlet – a z-transzformáció egyenlete

z – proprocionális standard értéks – az uniszex humán fantom adott testméretének előírt szórásap – az uniszex humán fantom adott testmérete170,18 – az uniszex humán fantom testmagasságal – a vizsgált személy vagy csoport (átlagos) adott testméreteh – a vizsgált személy vagy csoport (átlagos) testmagasságad – dimenzionális állandó(lineáris méreteknél d=1, területi méreteknél d=2, térfogati méreteknél (pl. testtömeg) – d=3)

A transzformáció egyenletét átrendezve (2.2. egyenlet) látszik, hogy egy adott testméret

testmagassághoz viszonyított arányát hasonlítjuk az uniszex humán fantom ugyanezen

testméretének és testmagasságának az arányához.

z =170,18d

s ( lh d−

p170,18d ) 2.2 egyenlet – a z-transzformáció egyenlete átrendezve

A fantom méreteit nem lehet etalonként használni, hanem csak egy önkényesen

kiválasztott referencia értékként, amihez a vizsgált személyek vagy csoportok arányos

testméreteit viszonyítjuk (Bodzsár 1984, Shephard és mtsai 1985).

A pubertást kísérő testaránybeli változások jellemzésére a következő testméretek z-

értékeit határoztam meg: ülőmagasság és csípőtövismagasság (alsóvégtaghossz),

vállszélesség és medenceszélesség, könyök- és térdszélesség, felkar- és combkerület, két

törzsredő (lapocka- és köldökredő) és két végtagredő (biceps- és alszárredő).

2.2.5. Testalkat elemzése

A morfológiai testalkat analízise a Heath-Carter-féle (Carter és Heath 1990)

antropometriai szomatotipizálás módszerével történt. Az egyedi szomatotípusok

komponenseit a Szmodis és munkatársai által (1976) bevezetett regressziós egyenletek

segítségével becsültem (Zsákai és Bodzsár 1998).

A szomatotipizálás az alábbi testméretek felhasználásával történik: az endomorfia

19

komponens becsléséhez triceps-, lapocka- és csípőredő (suprailiacan felvett), a

mezomorfiához könyök- és térdszélesség, tricepsredővel korrigált hajlított felkarkerület,

alszárredővel korrigált alszárkerület és testmagasság, az ektomorfiához pedig testmagasság és

testtömeg szükségesek.

A szomatotípus kategóriák kialakítását Carter (1980) kategorizálása alapján végeztem. A

háromdimenziós szomatotípusokból kétdimenzióssá transzformált szomatopontok

ábrázolása Sheldon (1949) és Carter (1980) módszere szerint Reuleux-féle gömbháromszög

vetületben történt.

2.3. A pszicho-szociális jellemzők vizsgáló módszerei

A pszicho-szociális tényezőkre vonatkozóan a gyermekektől ankét módszerrel

gyűjtöttünk adatokat. A kérdőíveket osztályfőnöki órákon, illetve az antropometriai vizsgálat

szüneteiben töltötték ki.

2.3.1. Mentális teljesítmény becslés

A mentális teljesítményt egy Cattell (1949) által kidolgozott Oláh (Oláh és Bugán 2006)

által a magyar népességre adaptált non-verbális intelligencia teszt alapján becsültük. A teszt

négy sorozatból, összesen 46 kérdésből áll. Az első részben megkezdett egyszerű formákból

álló sorozatok utolsó elemét (12 kérdés), a második részben az oda nem illő ábrát,

„kakukktojást” (14 kérdés), a harmadik részben egy négy , illetve kilenc tagú ábra mátrix

utolsó elemét (12 kérdés) kell kiválasztani, a negyedik részben pedig egy bizonyos

környezetben ábrázolt pontnak kell hasonló környezetet keresni (8 kérdés).

A mentális teljesítmény felmérésére szolgáló teszttel kapcsolatban, a feldolgozás során

módszertani problémák merültek fel, ezért a feldolgozás eredményeként nem IQ pontokat

adtam meg, hanem csak a jól megválaszolt kérdések százalékos arányát. Ezt használtam a

mentális teljesítmény fokmérőjeként.

2.3.2. Szubjektív egészségérzet és jóllét érzés felmérése

A gyermekek saját életükkel való elégedettségét az ún. Cantrill-létra (1965) segítségével

becsültük. Ez egy tizenegy fokozatú (0-tól 10-ig terjedő) skála, amelynek valamelyik fokát

kiválasztva reflektálhattak arra a gyermekek, hogy mennyire tartják jónak jelenlegi életüket,

minél elégedettebbek, annál magasabb értéket választva. A kérdőíven ezt a kérdést

20

olvashatták: „Itt van előtted ey 11 fokozatú skála. A 10. fokozat a lehető lejobb életet jelöli, a

0. fokozat a lehető legrosszabb életet jelöli. Gondolj a magad életére, és jelöld be, milyennek

tartod a saját életedet!”

A fokozatok gyakorisági eloszlása alapján azokat vettem „elégedettnek”, akik a skála 7.

fokánál (7≤) jobban értékelték az életüket, a többieket „nem annyira elégedettnek”, illetve

„elégedetlenek” tekintettem.

A gyermekek szubjektív egészségérzetét a „Szerinted milyen az egészséged?” kérdésre

adott válaszuk alapján mértük fel. Az egészségi állapotukra a szerintük leginkább jellemző

választ kellett megjelölniük a „rossz”, „megfelelő”, „jó” és „kiváló” válaszlehetőségek közül. A

kérdésről a feldolgozás során kiderült, hogy bár más felmérések alapján (Pikó 1995, 1998)

„felnőtt és serdülőpopuláción megbízhatónak bizonyult” (Kökönyei 2003), nem elég szelektív,

a gyermekek nagyon magas százaléka válaszolt rá pozitívan. Ez a probléma Tennessee

énkép-skála (lásd később) magyar adaptációjánál (Dévai és Sipos 1986) is felmerült, hogy az

„egészséges vagyok” állítást az általános iskolások döntő többsége igaznak tartja magára.

Az elemzés során összevontam a „jó” és „kiváló”, illetve a „rossz” és „megfelelő”

kategóriákat, és az utóbbi összevont ('negatívabb egészségmegítélésű') kategória gyakoriságát

elemezve vizsgáltam a serdülők egészség-megítélését.

2.3.3. Pszicho-szomatikus tünetek felmérése

A vizsgált gyermekeket az ún. standard szimptóma lista (Haugland és mtsai 2001,

Haugland és Wold 2001, Currie és Todd 2003) felhasználásával kérdeztük meg arról, hogy a

vizsgálatot megelőző hat hónapban milyen gyakran tapasztaltak pszicho-szomatikus jellegű

panaszokat. A lehetséges válaszok „szinte naponta”, „hetente többször”, „kb. hetente”, „kb.

havonta”, „ritkábban vay soha” voltak. A listán található tizenkét pszicho-szomatikus panasz

közül öt szomatikus tünet („fájt a fejem”, „fájt a yomrom vay a hasam”, „fájt a hátam”,

„hányingerem volt vay hánytam” vay „szédültem”), négy pszichés tünet („kedvetlen, rossz

kedvű voltam”, „ingerlékeny, veszekedős voltam”, „féltem” vagy „ideges voltam”), két

alvászavarra utaló panasz („nem tudtam elaludni”, „többször felébredtem”) került egy-egy

kategóriába. A panaszok előfordulási gyakorisága alapján négy kategóriát hoztam létre

('hetente többször több tünet', 'hetente többször ey tünet', 'hetente vay havonta', illetve

'ritkábban' észlel valamilyen tünetet), illetve a komplexebb elemzéseknél a két-két „gyakori” ,

illetve „ritka” kategóriát összevontam.

21

2.3.4. Testkép és énkép vizsgálata

Az énkép, ezen belül a testkép vizsgálatára a Fitts (1964, 1965) által kidolgozott, Dévai és

Sipos által (1986) a magyarországi viszonyokra adaptált Tennessee énkép-skálát (Tennessee

Self-Concept Scale, TSCS) használtuk.

A skála 100 állítást tartalmaz, amiről a kérdezetteknek el kellett döntenie, hogy mennyire

érzi igaznak saját magára nézve („eyáltalán nem igaz” [1], „többnyire nem igaz” [2], „félig

igaz félig nem” [3], „többnyire igaz” [4], „teljesen igaz” [5]). Az énkép öt komponensét 18-18

kérdés méri: testkép [1-18 tétel], morális [19-36 tétel], individuális [37-54 tétel], családi [55-72

tétel], szociális énkép [73-90 tétel]), hat tételből álló egységekben, ezekben három pozitív,

három negatív állítás. A skála utolsó 10 tétele [91-100] az önkritikával kapcsolatos. Az

értékelésnél a negatív állítást tartalmazó tételekre adott válaszokat először az yi = 6 – x_1

egyenlet szerint transzformáltak, majd összegeztem azokat.

Az egyes énkép-összetevőkhöz tartozó önértékelési különbségek vizsgálatához

szükséges kategóriákat Karkus (2010) nyomán az önértékelési pontszámok kvartiliseinek

megállapításával hoztam létre. Az első kvartilisbe tartozó gyermekeket tekintettem átlag

alatti, a második és harmadik kvartilisbe tartozókat átlagos, a negyedik kvartilisbe tartozókat

átlag feletti önértékelésűeknek. Dolgozatomban első sorban a serdülők testképét elemeztem.

2.4. Statisztikai feldolgozás

Az adatok statisztikai feldolgozása és elemzése az SPSS for Windows (17.0 verzió) és a

LibreOffice Calc (3.3 verzió) programcsomagokkal történt. A vizsgálati szempontok alapján

elkülönített alcsoportok antropometriai jellegeinek, testösszetétel frakcióinak, z-értékeinek,

szomatotípus komponenseinek és mentális teljesítményének alapstatisztikai jellemzésére a

következő paramétereket határoztam meg: elemszám (n), átlag (X), medián (M), átlag hibája

(SE), szórás (SD), minimális érték (Vm_i_n) és max_imális érték (Vm_a_x). A gyermekek

alcsoportjainak testdimenzióbeli és mentális teljesítménybeli különbségeit

varianciaanalízissel, az egymást követő korcsoportok, illetve az egymást követő érettségi

stádiumba sorolt csoportok közötti különbségek szignifikanciáját a Scheffé-féle páronkénti

összehasonlítás segítségével, 5%-os szignifikanciaszinten elemeztem (Hajtman 1971, Reiczigel

és mtsai 2010).

Az egyes alcsoportok háromdimenziós szomatotípusának különbségeit a Carter és

munkatársai által (1983, 1990) kidolgozott „SANOVA” (Somatotype analysis of variance)

22

módszerrel analizáltam. A módszer a varianciaanalízisnek módosított változata, melynek

eredménye szintén F-érték (2.3. egyenlet).

F=

SS k

df k

SS b

df b

2.3. egyenlet – az F érték kiszámítása

SS_ – a minták (csoportok) közötti eltérés négyzetösszegekiszámítása a 2.3.1. eyenlet szerint

SSb – a mintán (csoporton) belüli eltérés négyzetösszegekiszámítása a 2.3.2. eyenlet szerint

df_ és dfb – szabadsági fokokkiszámításuk 2.3.3.a. és b. eyenlet szerint

SS k=∑j=l

k

n j (S j−M )2 2.3.1. egyenlet

S_ – az egyes csoportok átlagos szomatotípusaM – az egyesített csoportok átlagos szomatotípusa

S_ – M kiszámítása, 2.3.1.a eyenlet szerintn_ – az egyes csoportok elemszáma

S j−M=√(S I. j−M I.)2+(S II.j−M II.)

2+(S III. j−M III.)2 2.3.1.a. egyenlet

I., II., III. – szomatotípus első, második, harmadik komponensej – egyes csoportok sorszáma

SS b=∑j=l

k

∑i=l

k

(SAD l2) 2.3.2. egyenlet

SADl – az egyes szomatopontok a csoport átlagos szomatopontjától vett távolságakiszámítása 2.3.2.a. eyenlet szerint

SAD l=√(I l−I S j)

2+( II l−II S j

)2+( III l−III S j

)2 2.3.2.a. egyenlet

l – az egyes csoporton belüli egyedi szomatotípusok sorszáma

df k=k−1 ; df b=∑1

j

(n j−1) 2.3.3.a. és b. egyenletek

k – csoportok száma

A nemi érés jellemzésére használt oigarche és menarchekor mediánjait, illetve a

másodlagos nemi jellegek fejlettségi stádiumainak kormediánjait maximum-likelihood

eljárással végzett regressziós probitanalízissel (Weber 1969) becsültem.

A pszichés jellemzők (testkép, pszicho-szomatikus tünetek, szubjektív egészségérzet,

élettel való megelégedettség) szerint kialakított alcsoportok homogenitás vizsgálatát χ^2-

próbával végeztem, szintén 5%-os szinten.

23

3. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ÉS AZOK MEGVITATÁSA

Mielőtt az átlagostól eltérő testfejlettségi státusz a pubertás egyes pszicho-szociális

jellemzőire gyakorolt hatását elemezném, rövidem ismertetem a vizsgált minta testfejlettségi

mintázatát. A testfejlettségi mintázat számos egymással interakcióban lévő komponensei

közül (1) a szexuális érettségi státusz, (2) a testarányok, (3) a testösszetétel és (4) a testalkat

pubertáskori változását és e mintázati komponensekben kialakuló nemi különbségeket

tekintem át.

3.1. A vizsgált gyermekek testfejlettségi státuszának általános jellemzői

3.1.1. Nemi érés

A pubertás a szexuális érés időszaka, a gonádok jelentős mennyiségi és minőségi

változásán kívül az aktívvá váló hipotalamusz–hipofízis-gonád tengely következményeként a

másodlagos nemi jellegek is fokozatosan kifejlődnek.

Spermarche és menarche

A pubertás első stádiumában a nemi érés külső jelei még nem láthatók, de a nemi

hormontermelés megindul. A fiúknál a Sertoli-sejtek differenciálódása és a

spermatogóniumok osztódása jelzi a csírahám működésének megindulását, a

spermatogenezist, amelynek következménye az első magömlés, a spermarche (az oigarche)

bekövetkezése. Ez az esemény a fertilitás kezdete és a serdülőkori növekedési csúcs előtt

következik be. A spermarche idején a fiúk fizikai megjelenése és pszicho-szociális fejlettsége

még gyermeki. A menarche bekövetkezésekor a lányok sokkal fejletebb szexuális érettségi

stádiumban vannak. A testmagasság serdülőkori növekedési lökésének csúcsa után, azaz a

serdülőkori növekedési sebesség lassuló fázisában következik be a menarche (Tanner 1962,

Bodzsár 1999, 2001, 2003).

Mintánkban spermarche mediánja 13,33 év (95%-os konfidencia tartomány: 13,13–13,53

év), a menarche mediánja pedig 12,76 (95%-os konfidencia tartomány: 12,71–12,81 év)

Nemi jellegek

Fiúknál a nemi jellegek pubertáskori változásának az első jele a herék

megnagyobbodása, G2 stádium kialakulása, ezt követően kezd a szeméremszőrzet (PH2), a

24

hónaljszőrzet (AH2) kialakulni ; majd a genitáliák második puberális fokozatával (G3)

egyidőben megjelenik az arcszőrzet (FH2). A mutálás kezdetének kormediánja a külső

genitáliák második és harmadik fejlődési stádiumához tartozó mediánok közé esik, a

spermarche mediánhoz képest 1,12 évvel korábban (3.1.1. táblázat, 3.1.1. ábra).

3.1.1. táblázat. Nemi jellegek stádiumainak kormediánjai a hozzájuk tartozó konfidencia-intervallumokkal

Nemi jellegek Stádium MediánMedián 95%-os

konfidencia tartományaGenitáliák fejlettsége G2 11,65 11,06 12,10

G3 12,90 12,73 13,06G4 13,89 13,76 14,01G5 15,49 15,41 15,58

Szeméremszőrzet fejlettsége PH2 12,25 12,17 12,32PH3 13,21 13,15 13,28PH4 14,08 14,02 14,14PH5 14,91 14,85 14,97

Hónaljszőrzet fejlettsége AH2 12,75 12,68 12,82AH3 13,85 13,79 13,92AH4 14,78 14,72 14,85

Arcszőrzet fejlettsége FH2 13,01 12,91 13,10FH3 14,23 14,05 14,42FH4 15,70 15,59 15,83FH5 18,18 17,33 20,41

Mutálás 12,21 11,83 12,50

A lányoknál a szexuális érés első látható jele az emlők megnagyobbodása (B2), majd a

fiúkhoz hasonlóan ezt követi a szeméremszőrzet (PH2) és a hónaljszőrzet (AH2) megjelenése.

A menarche az emlők és a szeméremszőrzet negyedik fejlettségi fokozatának kifejlődésekor

következik be (3.1.2. táblázat, 3.1.2. ábra).

3.1.2. táblázat. Lányok – Nemi jellegek stádiumainak kormediánjai a hozzájuk tartozó konfidencia-intervallumokkal

Nemi jellegek Stádium Medián Medián 95%-oskonfidencia tartománya

Emlők fejlettsége B2 9,41 9,15 9,62B3 10,85 10,68 11,01B4 12,68 12,55 12,84B5 13,66 13,55 13,77

Szeméremszőrzet fejlettsége PH2 10,31 9,82 10,68PH3 11,93 11,85 12,01PH4 12,93 12,86 12,99PH5 13,50 13,43 13,56

Hónaljszőrzet fejlettsége AH2 11,08 10,89 11,24AH3 12,43 12,31 12,54AH4 13,49 13,39 13,60

25

26

3.1.1. ábra. Fiúk – Nemi jellegek stádiumaihoz tartozó kormediánok

9,0

9,5

10,0

10,5

11,0

11,5

12,0

12,5

13,0

13,5

14,0

14,5

15,0

15,5

16,0

16,5

17,0

17,5

18,0

18,5

spermarche 13,33

G2

G3

G4

G5

PH2

PH3

PH4

PH5

AH2

AH3

AH4

FH2

FH3

FH4

FH5

mutálás

életkor (év)

3.1.2. ábra. Lányok – Nemi jellegek stádiumaihoz tartozó kormediánok

9,0

9,5

10,0

10,5

11,0

11,5

12,0

12,5

13,0

13,5

14,0

14,5

15,0

15,5

16,0

16,5

17,0

17,5

18,0

18,5

menarche 12,76

B2

B3

B4

B5

PH2

PH3

PH4 PH5

AH2

AH3

AH4

életkor (év)

3.1.2. Testarányok

A két nem növekedési sebessége a pubertás előtt gyakorlatilag megegyezik, így

testarányaikban, testformájukban nincs lényeges eltérés. A lányoknál két évvel korábban

kezdődik a serdülőkori növekedési lökés, és a növekedési sebesség fokozódása kisebb

mértékű, mint a fiúknál. Mindezekből következik, hogy a testarányok megváltoznak, és a két

nem közötti testaránybeli különbségek fokozódnak.

A testformában bekövetkező proporcionális különbségeknek az elemzését a Ross és

Wilson (1974) által konstruált uniszex fantom adatainak felhasználásával végzett

z-transzformációval végeztem. A z-profilok szemléletesen mutatják az adott testméret

proporciójának változását: a kisebb z-érték a testarány csökkenését, a nagyobb pedig a

testarány növekedését mutatja (Bodzsár és Zsákai 2004). Az alábbiakban röviden áttekintem

a különböző testméretek z-profiljának életkori változásait és a pubertás végére kialakuló

nemi különbségeit.

A 3.1.3. ábra jól mutatja, hogy 10 éves korban a fiúk és lányok relatív testtömege

gyakorlatilag megegyezik, majd a lányok a korábbi kronológiai korban a hosszméretekben

átmenetileg kissé lineárisabbá válnak mint a fiúk, de 13 éves kor után kialakul a relatív

testtömegben a felnőttkorra jellemző proporcionális nemi különbség (3.1.3. táblázat).

Az alsóvégtaghossz és az ülőmagasság z-értékeinek életkori és nemi különbségeiben jól

látszik annak a fiúk és a lányok eltérő növekedésmenetének következményei (3.1.4. ábra,

3.1.4. és 3.1.5. táblázat). A pubertás időszakának a végére a lányok relatív ülőmagassága,

illetve a fiúk arányos csípőtövismagassága, nagyobb a fiúkéhoz, illetve a lányokéhoz képest.

27

3.1.3. ábra. A testtömeg z-profiljának életkori változásai-2,0 -1,0 0,0 1,0 2,0 3,0

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

testtömeg (♂) testtömeg (♀)

3.1.4. ábra. A csípőtövis- és az ülőmagasság z-profiljának életkori változásai

-2,0 -1,0 0,0 1,0 2,0 3,0

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

ülőmagasság (♂) ülőmagasság (♀)csipőtövismagasság (♂) csipőtövismagasság (♀)

3.1.3. táblázat. Vizsgált serdülők testtömeg z-értékeinek alapstatisztikai mutatói

Fiúk LányokÉletkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<

10 -0,37 1,19 0,05 -3,29 5,51 ns -0,36 1,30 0,05 -2,74 6,49 ns11 -0,33 1,26 0,04 -2,37 5,66 ns¹ -0,43 1,28 0,04 -3,50 6,87 ns12 -0,45 1,25 0,04 -2,57 4,57 ns^2 -0,49 1,33 0,04 -2,80 9,50 ns13 -0,54 1,26 0,04 -3,88 5,64 ns -0,46 1,23 0,04 -2,75 5,47 ns³14 -0,58 1,24 0,05 -3,18 4,58 ns¹ -0,35 1,26 0,05 -2,56 4,95 ns15 -0,66 1,15 0,04 -2,73 5,08 ns^2 -0,20 1,28 0,04 -2,43 8,62 ns³16 -0,58 1,18 0,04 -2,78 5,17 -0,24 1,16 0,05 -2,41 5,77

ns: nincs szignifikáns a különbség az egymást követő korcsoportok között¹ ^2 ³ : p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 11 és 14, 12 és 15, a lányok 13 és 15 éves korcsoportjai között

3.1.4. táblázat. Vizsgált serdülők ülőmagasság z-értékeinek alapstatisztikai mutatói


10 -0,23 0,50 0,02 -3,38 1,23 *¹ -0,22 0,44 0,02 -1,59 1,23 ns³11 -0,33 0,55 0,02 -5,47 2,99 * -0,28 0,50 0,02 -2,56 4,24 ns12 -0,49 0,45 0,02 -3,11 0,77 *¹ -0,32 0,44 0,01 -1,73 2,41 ns³⁴13 -0,59 0,52 0,02 -5,18 2,19 ns^2 -0,25 0,48 0,02 -2,42 2,79 ns14 -0,59 0,46 0,02 -2,11 2,05 * -0,17 0,53 0,02 -3,85 2,49 ns⁴15 -0,51 0,51 0,02 -4,78 1,48 ns^2 -0,01 0,50 0,02 -3,15 1,92 ns16 -0,35 0,49 0,02 -1,94 2,10 0,01 0,47 0,02 -1,26 2,05

*: p<0,05; szignifikáns nemi különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns¹ ^2 ³ ⁴ : p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 10 és 12, 13 és 15, a lányok 10 és 13, 12 és 14 éves korcsoportjai között

3.1.5. táblázat. Vizsgált serdülők csípőtövismagasság (alsóvégtaghossz) z-értékeinek alapstatisztikai mutatói


10 0,08 0,57 0,02 -3,81 1,93 ns 0,09 0,49 0,02 -1,47 1,66 ns11 0,15 0,52 0,02 -2,81 3,00 ns 0,13 0,52 0,02 -1,74 4,92 ns12 0,22 0,52 0,02 -4,51 1,82 * 0,16 0,50 0,02 -1,72 3,13 ns¹13 0,34 0,54 0,02 -2,02 2,97 ns 0,06 0,54 0,02 -5,05 1,70 ns14 0,29 0,57 0,02 -6,73 2,03 ns -0,02 0,59 0,02 -5,75 2,28 *¹15 0,22 0,51 0,02 -2,78 2,22 * -0,12 0,54 0,02 -2,48 1,85 ns16 0,08 0,62 0,02 -5,93 3,02 -0,14 0,54 0,02 -2,33 1,91

*: p<0,05; szignifikáns nemi különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns¹: p<0,05; szignifikáns különbség a lányok 12 és 14 éves korcsoportjai között

A pubertás ideje alatt 12 és 13 éves kortól alakulnak ki a felnőtt korra jellemző jelentős

nemi különbségek a fiúk és a lányok relatív vállszélességében, illetve relatív

medenceszélességében, előbbi a fiúk, illetve utóbbi a lányok javára (3.1.5. ábra, 3.1.6. és 3.1.7.

táblázat).

A törzs felső és alsó régiójának z-profilja is jelentősen változik az életkorral, lényeges

nemi különbségek tapasztalhatóak. A lányok proporcionális mellkaskerülete és csípőkerülete

28

12, illetve 13 éves kortól kezdve jelentősen nagyobb a fiúkénál (3.1.6. ábra, 3.1.8. és 3.1.9.

táblázat). Ennek oka, hogy a fiúk testmagassága túlhaladja a lányokét, illetve hogy a lányok

törzsének zsírossága növekszik az életkorral (lásd bőrredők).

3.1.6. táblázat. Vizsgált serdülők vállszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói


10 -0,78 0,84 0,03 -5,84 2,05 ns -0,98 0,95 0,04 -7,18 2,35 ns11 -0,82 0,88 0,03 -6,32 1,68 ns -0,96 0,87 0,03 -5,12 2,95 ns12 -0,82 0,84 0,03 -5,36 4,41 ns -0,99 0,90 0,03 -6,73 3,00 ns13 -0,82 0,93 0,03 -5,71 1,86 ns -1,06 0,93 0,03 -6,41 1,64 ns14 -0,73 1,06 0,04 -8,53 2,28 * -1,05 0,94 0,04 -5,87 2,28 ns15 -0,50 0,97 0,03 -4,78 5,03 * -0,92 0,95 0,03 -7,02 1,98 ns16 -0,28 0,94 0,04 -4,20 2,76 -1,02 1,02 0,04 -6,95 3,18

*: p<0,05; szignifikáns nemi különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns

3.1.7. táblázat. Vizsgált serdülők medenceszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói


10 -1,35 0,94 0,04 -3,80 2,94 ns -1,26 1,12 0,05 -4,11 3,73 ns11 -1,30 1,11 0,04 -4,49 5,90 ns -1,23 1,10 0,04 -3,92 4,40 *12 -1,23 1,14 0,04 -4,16 4,32 ns -1,02 1,27 0,04 -6,93 8,55 ns^213 -1,22 1,11 0,04 -4,34 6,51 ns¹ -0,94 1,18 0,04 -5,98 5,20 ns³14 -1,17 1,20 0,04 -6,83 5,40 ns -0,72 1,27 0,05 -4,92 6,57 ns^215 -1,18 1,18 0,04 -4,28 4,83 ns -0,56 1,31 0,05 -6,80 5,02 ns³16 -1,17 1,23 0,05 -6,31 6,04 ¹ -0,53 1,31 0,05 -6,40 4,00

*: p<0,05; szignifikáns nemi különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns¹ ^2 ³ : p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 13 és 16, a lányok 12 és 14, 13 és 15 éves korcsoportjai között

29

3.1.5. ábra. A váll- és medenceszélesség z-profiljának életkori változásai

-2,0 -1,0 0,0 1,0 2,0 3,0

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

vállszélesség (♂) vállszélesség (♀)medenceszélesség (♂) medenceszélesség (♀)

3.1.6. ábra. A mellkas- és csípőkerület z-profiljának életkori változásai

-2,0 -1,0 0,0 1,0 2,0 3,0

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

mellkaskerület (♂) mellkaskerület (♀)csipőkerület (♂) csipőkerület (♀)

3.1.8. táblázat. Vizsgált serdülők mellkaskerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói


10 -1,41 1,42 0,06 -4,13 4,72 ns -1,40 1,57 0,06 -4,66 7,50 ns11 -1,39 1,56 0,05 -4,53 8,01 ns -1,32 1,56 0,05 -4,56 4,45 ns12 -1,50 1,56 0,05 -4,15 5,07 ns -1,21 1,51 0,05 -5,44 7,02 ns¹13 -1,53 1,53 0,05 -5,94 4,69 ns -0,96 1,48 0,05 -6,28 4,87 ns^214 -1,42 1,48 0,05 -4,42 4,41 ns -0,70 1,41 0,05 -4,26 5,02 ns¹15 -1,43 1,37 0,04 -10,96 5,00 ns -0,55 1,35 0,05 -3,95 6,23 ns^216 -1,19 1,42 0,05 -8,30 5,06 -0,57 1,30 0,05 -5,21 5,00

ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között¹ ^2 : p<0,05; szignifikáns különbség a lányok 12 és 14, 13 és 15 éves korcsoportjai között

3.1.9. táblázat. Vizsgált serdülők csípőkerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói


10 1,70 2,05 0,08 -2,49 9,11 ns 1,73 2,23 0,09 -2,25 13,33 ns11 1,74 2,32 0,08 -2,46 19,39 ns 1,56 2,15 0,07 -2,40 10,15 ns12 1,60 2,24 0,08 -2,89 10,75 ns¹ 1,49 2,24 0,07 -2,93 14,37 ns13 1,45 2,22 0,08 -3,48 11,86 ns^2 1,50 2,08 0,07 -2,57 10,39 ns³14 1,23 2,02 0,07 -2,43 9,19 ns¹ 1,75 2,04 0,08 -2,49 10,87 ns15 0,95 1,94 0,06 -9,65 9,99 ns^2 1,94 2,07 0,07 -2,49 15,15 ns³16 1,01 1,84 0,07 -2,34 8,29 2,01 1,88 0,08 -1,76 12,66

ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között¹ ^2 ³ : p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 12 és 14, 13 és 15, a lányok 13 és 15 éves korcsoportjai között

Az epicondylus szélességek z-profiljai mindkét nemnél jelentősen csökkennek az

életkorral (3.1.7. ábra, 3.1.10. és 3.1.11. táblázat). Ez azzal magyarázható, hogy prepubertás

végére, a pubertás elejére a csöves csontok robuszticitása nő, mintegy felkészülve a

pubertáskori jelentős hosszirányú növekedésre.

A végtagok kerületi méreteinek z-profiljában nem tapasztalhatók nagy változások.

Megállapítható azonban, hogy a fiúk z-értékei az életkorral nagyon enyhén csökkennek, a

lányok z-értékei 13 és 15 éves kor között nőnek (3.1.8. ábra, 3.1.12. és 3.1.13. táblázat). Az

30

3.1.7. ábra. A könyök- és térdszélesség z-profiljának életkori változásai

-2,0 -1,0 0,0 1,0 2,0 3,0

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

könyökszélesség (♂) könyökszélesség (♀)térdszélesség (♂) térdszélesség (♀)

3.1.8. ábra. A felkar- és combkerület z-profiljának életkori változásai

-2,0 -1,0 0,0 1,0 2,0 3,0

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

felkarkerület (♂) felkarkerület (♀)combkerület (♂) combkerület (♀)

arányos felkarkerületben nincs jelentős különbség a nemek között, ellenben az arányos

combkerületben van. Ez a két nem eltérő testmagasság növekedésén kívül, az eltérő eloszlású

és mennyiségű bőralatti zsírral magyarázható.

3.1.10. táblázat. Vizsgált serdülők könyökszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói


10 1,23 1,31 0,05 -7,38 8,33 ns 0,65 1,25 0,05 -4,12 7,91 ns11 1,25 1,40 0,05 -1,98 12,13 ns¹ 0,42 1,32 0,04 -3,72 10,38 *12 1,13 1,30 0,04 -2,33 8,55 ns 0,07 1,22 0,04 -3,40 5,67 *13 1,04 1,25 0,04 -4,19 11,25 ns -0,16 1,25 0,04 -3,86 5,95 *14 0,93 1,21 0,04 -2,06 6,63 *¹ -0,42 1,17 0,04 -4,00 5,36 ns15 0,63 1,19 0,04 -3,14 9,12 ns -0,55 1,10 0,04 -3,70 3,53 ns16 0,58 1,22 0,05 -4,20 7,45 -0,59 1,15 0,05 -3,82 4,05

*: p<0,05; szignifikáns nemi különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns¹: p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 11 és 14 korcsoportjai között

3.1.11. táblázat. Vizsgált serdülők térdszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói


10 2,14 1,40 0,06 -5,63 11,29 ns 1,25 1,62 0,07 -16,93 11,74 ns11 2,12 1,41 0,05 -8,36 8,39 * 1,08 1,40 0,05 -4,98 8,49 *12 1,87 1,32 0,04 -3,27 8,85 ns 0,77 1,46 0,05 -6,35 6,94 *13 1,64 1,40 0,05 -1,77 8,30 * 0,48 1,55 0,05 -7,61 7,25 ns¹14 1,17 1,44 0,05 -3,65 6,91 * 0,25 1,57 0,06 -8,18 8,22 ns15 0,58 1,30 0,04 -3,54 7,60 ns 0,26 1,48 0,05 -4,31 6,88 ns16 0,35 1,24 0,05 -2,65 6,50 0,14 1,52 0,06 -6,99 8,10 ¹

*: p<0,05; szignifikáns nemi különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns¹: p<0,05; szignifikáns különbség a lányok 13 és 16 éves korcsoportjai között

3.1.12. táblázat. Vizsgált serdülők felkarkerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói


10 -1,12 1,31 0,05 -3,61 4,12 ns -1,11 1,31 0,05 -3,98 4,11 ns11 -1,10 1,36 0,05 -3,46 5,15 ns¹ -1,21 1,32 0,04 -4,51 3,76 ns12 -1,21 1,29 0,04 -3,78 3,16 ns -1,31 1,31 0,04 -4,09 7,12 ns13 -1,28 1,30 0,05 -4,14 3,63 ns -1,33 1,26 0,04 -4,18 3,66 ns^214 -1,25 1,25 0,05 -3,89 3,04 ns -1,24 1,26 0,05 -3,94 4,53 ns15 -1,36 1,14 0,04 -3,85 4,68 ns¹ -1,21 1,24 0,04 -3,88 5,18 ns16 -1,21 1,17 0,04 -3,66 3,27 -1,25 1,18 0,05 -3,63 6,23 ^2

ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között¹ ^2 : p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 11 és 15, a lányok 13 és 16 éves korcsoportjai között

31

3.1.13. táblázat. Vizsgált serdülők combkerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói


10 -1,80 1,26 0,05 -7,05 4,50 ns -1,51 1,31 0,05 -4,43 3,17 ns11 -1,69 1,24 0,04 -5,07 2,98 ns¹ -1,55 1,25 0,04 -5,75 2,66 ns12 -1,72 1,26 0,04 -5,78 2,44 ns -1,53 1,27 0,04 -4,93 4,15 ns^213 -1,77 1,27 0,04 -5,17 2,77 ns -1,48 1,24 0,04 -5,02 3,35 ns³14 -1,78 1,28 0,05 -4,72 5,53 ns¹ -1,27 1,26 0,05 -3,87 3,79 ns^215 -1,90 1,15 0,04 -4,51 2,82 ns -1,12 1,27 0,04 -7,33 5,94 ns³16 -1,84 1,17 0,04 -5,00 3,23 -1,14 1,20 0,05 -4,03 5,45

ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között¹ ^2 ³ : p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 11 és 14, a lányok 12 és 14, 13 és 15 éves korcsoportjai között

A bőrredők proporcionális változásai jól tükrözik a pubertáskori bőr alatti zsír

mennyiségének és eloszlásának változásait (3.1.9. és 3.1.10. ábra, 3.1.14., 3.1.15., 3.1.16. és

3.1.17 táblázat). A fiúknál mind a törzsredők, mind a végtagredők arányaiban megfigyelhető

prepubertáskori zsírfelhalmozás, majd a serdülőkori növekedési lökést kísérő zsírvesztés. A

végtagredők proporcionalitásának csökkenése nagyobb arányú, mint a törzsredőké. A lányok

bőrredőinek z-profil változásaiban is megfigyelhető az intenzív növekedést kísérő

zsírvesztés, és az azt követő, lányokra jellemző zsírfelhalmozás.

32

3.1.9. ábra. A törzsredők z-profiljának életkori változásai 3.1.10. ábra. A végtagredők z-profiljának életkor változásai-2,0 -1,0 0,0 1,0 2,0 3,0

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

bicepsredő (♂) bicepsredő (♀)alszárredő (♂) alszárredő (♀)

-2,0 -1,0 0,0 1,0 2,0 3,0

10 éves

11 éves

12 éves

13 éves

14 éves

15 éves

16 éves

lapockaredő (♂) lapockaredő (♀)köldökredő (♂) köldökredő (♀)

3.1.14. táblázat. Vizsgált serdülők lapockaredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói


10 -0,95 1,71 0,07 -2,92 7,06 ns -0,49 1,92 0,08 -2,90 8,45 ns11 -0,70 2,02 0,07 -2,94 8,25 ns¹ -0,51 1,90 0,06 -2,72 7,87 ns12 -0,74 1,96 0,07 -2,96 8,37 ns -0,63 1,76 0,06 -2,94 8,34 ns13 -0,88 1,88 0,07 -2,77 7,88 ns^2 -0,68 1,62 0,06 -2,96 8,04 ns³14 -1,05 1,65 0,06 -3,03 6,43 ns¹ -0,45 1,61 0,06 -2,60 6,96 ns15 -1,21 1,44 0,05 -2,81 7,41 ns^2 -0,28 1,63 0,06 -2,97 7,88 ns³16 -1,13 1,45 0,05 -2,84 7,29 -0,24 1,50 0,06 -2,59 6,65

ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között¹ ^2 ³ : p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 11 és 14, 13 és 15, a lányok 13 és 15 éves korcsoportjai között

3.1.15. táblázat. Vizsgált serdülők köldökredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói


10 -0,80 1,86 0,07 -2,94 5,48 ns -0,43 1,85 0,07 -2,97 5,78 ns11 -0,54 2,06 0,07 -2,97 6,18 ns -0,37 1,81 0,06 -2,78 6,30 ns12 -0,49 2,08 0,07 -2,97 6,55 ns¹ -0,42 1,70 0,06 -2,83 5,66 ns13 -0,72 1,95 0,07 -2,88 5,56 ns^2 -0,36 1,60 0,06 -2,79 5,18 *14 -0,82 1,84 0,07 -2,82 5,48 ns¹ -0,04 1,61 0,06 -2,81 6,33 ns15 -1,06 1,60 0,05 -2,90 4,64 ns^2 0,15 1,53 0,05 -2,43 5,11 ns16 -1,03 1,59 0,06 -2,74 5,00 0,16 1,43 0,06 -2,54 5,47

*: p<0,05; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns¹ ^2 : p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 12 és 14, 13 és 15 korcsoportjai között

3.1.16. táblázat. Vizsgált serdülők bicepsredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói


10 0,80 2,75 0,11 -2,83 12,49 ns 1,55 2,87 0,12 -2,85 14,63 ns11 1,13 3,15 0,11 -2,98 18,00 ns 1,32 2,71 0,09 -2,92 14,14 ns¹12 0,97 3,04 0,10 -2,95 17,37 * 1,09 2,62 0,09 -2,98 12,97 ns13 0,34 2,89 0,10 -3,04 14,21 * 0,80 2,41 0,09 -2,94 14,27 ns¹14 -0,32 2,44 0,09 -3,05 10,43 * 0,99 2,31 0,09 -3,02 13,02 ns15 -0,85 2,22 0,07 -3,08 11,19 ns 1,23 2,36 0,08 -2,55 12,72 ns16 -1,00 1,99 0,07 -3,14 8,57 1,18 2,13 0,09 -2,52 11,01

*: p<0,05; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns¹ szignifikáns különbség a lányok 11 és 13 éves korcsoportjai között

3.1.17. táblázat. Vizsgált serdülők alszárredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói


10 0,58 1,88 0,07 -2,90 8,26 ns 1,19 2,00 0,08 -2,19 9,80 ns11 0,88 2,09 0,07 -2,88 11,45 ns 1,25 1,86 0,06 -2,14 9,05 ns12 0,90 2,02 0,07 -2,46 12,21 * 1,21 1,90 0,06 -2,22 10,93 ns13 0,56 1,99 0,07 -2,44 8,71 * 1,07 1,71 0,06 -2,05 8,32 ns¹14 0,24 1,86 0,07 -2,63 7,79 ns 1,33 1,69 0,06 -2,15 9,61 ns15 -0,30 1,59 0,05 -2,79 8,01 ns 1,46 1,61 0,06 -1,89 10,05 ns¹16 -0,43 1,57 0,06 -2,76 7,96 1,37 1,45 0,06 -1,89 8,63

*: p<0,05; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns¹ szignifikáns különbség a lányok 13 és 15 éves korcsoportjai között

33

A különböző testméretek z-profiljában mutatkozó szignifikáns nemi különbségeket a

3.1.18. táblázat foglalja össze.

3.1.18. táblázat. Szignifikáns nemi különbségek a vizsgált serdülők eyes testméreteinek z-értékei között

Életkor (év)Testméret 10 11 12 13 14 15 16

testtömeg ns ns ns ns * * *ülőmagasság ns * * * * * *alsóvégtaghossz ns ns * * * * *vállszélesség * * * * * * *csípőszélesség ns ns * * * * *mellkaskerület ns ns * * * * *csípőkerület ns ns ns ns * * *felkarkerület ns ns ns ns ns * nscombkerület * * * * * * *könyökszélesség * * * * * * *térdszélesség * * * * * * *lapockaredő * * ns * * * *köldökredő * ns ns * * * *bicepsredő * ns ns * * * *alszárredő * * * * * * **: p<0,05; szignifikáns különbség a két nem között

34

3.1.3. Testösszetétel

A pubertáskori endokrin változások igen jelentős hatással vannak az anyagcsere-

folyamatok irányára és intenzitására. A pubertáskorban az endokrin változások nemi

sajátosságai a testösszetevő-komponensek változásának intenzitásában és irányában is nemi

különbségeket eredményeznek, amelyek következtében jutnak érvényre a testösszetételben a

felnőttkorra jellemző nemi eltérések (Johnston 1987, Pápai 1992, 1996, 2000, 2000, Bodzsár

1999, Pápai és Bodzsár 1999).

Életkori változások, nemi különbségek

A fiúk abszolút csont-, izom- és maradéktömegének korcsoport átlagai az életkor

előrehaladtával szignifikánsan (p<0,05) nőnek, a csonttömegben ez a növekedés csak 15 éves

korig mutatható ki, az utolsó két vizsgált korcsoport között már nincs jelentős különbség

(3.1.11., 3.1.12. és 3.1.14 ábra, 3.1.19., 3.1.20., 3.1.22. táblázat). Az abszolút zsírtömegben csak 10

és 12 éves kor között mutatható ki gyarapodás (3.1.13. ábra, 3.1.21. táblázat).

A testösszetevő komponensek abszolút tömegének korcsoport-átlagaitól eltérő

mintázatot mutat a komponensek relatív tömegének életkori alakulása. A relatív csonttömeg

13 éves kortól és a relatív zsírtömeg 12 és 15 éves kortól statisztikailag igazolhatóan (p<0,05)

csökken (3.1.11., 3.1.13. ábra, 3.1.19., 3.1.21. táblázat). A relatív izom- és maradéktömeg 12 éves

kortól jelentősen növekszik 15, illetve 16 éves korig (3.1.12., 3.1.14. ábra, 3.1.20., 3.1.22.

táblázat).

3.1.19. táblázat. Fiúk abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói

Abszolút RelatívÉletkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<

10 6,92 1,34 0,05 3,89 13,70 ** 19,68 1,67 0,07 14,86 29,41 ns11 7,64 1,46 0,05 4,34 10,08 ** 19,48 1,43 0,05 9,97 13,35 ns12 8,55 1,59 0,05 4,86 9,72 ** 19,30 1,45 0,05 8,43 15,27 ns13 9,54 1,75 0,06 5,09 11,51 ** 19,31 1,49 0,05 11,81 14,91 **14 10,76 1,86 0,07 5,83 13,26 ** 18,99 1,47 0,05 7,94 14,43 **15 11,46 1,66 0,05 5,45 12,46 ns 18,57 1,30 0,04 8,78 14,92 **16 11,64 1,61 0,06 7,60 10,34 18,16 1,28 0,05 8,70 13,95

**: p<0,01;szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns

35

3.1.20. táblázat. Fiúk abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói


10 8,49 1,51 0,06 5,2 9,2 ** 24,19 1,75 0,07 12,5 16,7 ns11 9,40 1,83 0,06 5,3 12,4 ** 23,94 1,83 0,06 14,6 18,8 ns12 10,69 2,08 0,07 6,4 13,5 ** 24,08 1,74 0,06 10,7 19,3 *13 12,11 2,45 0,09 5,8 16,1 ** 24,42 1,75 0,06 9,6 19,1 **14 14,15 2,78 0,10 6,6 17,3 ** 24,83 1,75 0,06 10,0 19,2 **15 15,78 2,51 0,08 6,7 21,5 ** 25,52 1,75 0,06 12,4 17,7 *16 16,61 2,48 0,09 8,1 19,1 25,86 1,66 0,06 11,4 19,9

*: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns

36

3.1.14. ábra. Fiúk abszolút és relatív izomtömege életkoronként (X+SE)

3.1.13. ábra. Fiúk abszolút és relatív zsírtömege életkoronként (X+SE)

10 11 12 13 14 15 1610,0

12,0

14,0

16,0

18,0

20,0

22,0

24,0

26,0

28,0

37,0

37,5

38,0

38,5

39,0

39,5

40,0

40,5

41,0

41,5

42,0

életkor (év)

Izom

töm

eg (k

g)

Rel

atív

izom

töm

eg (%

)10 11 12 13 14 15 16

0,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

18,0

14,0

14,5

15,0

15,5

16,0

16,5

17,0

17,5

18,0

18,5

19,0

19,5

életkor (év)

Zsí

rtöm

eg (k

g)

Rel

atív

zsí

rtöm

eg (%

)

3.1.11. ábra. Fiúk abszolút és relatív csonttömege életkoronként (X+SE)

10 11 12 13 14 15 160,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

18,0

15,0

15,5

16,0

16,5

17,0

17,5

18,0

18,5

19,0

19,5

20,0

életkor (év)

Cso

nttöm

eg (k

g )

Rel

atív

cso

nttö m

eg (%

)

3.1.12. ábra. Fiúk abszolút és relatív maradéktömege életkoronként (X+SE)

10 11 12 13 14 15 160,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

18,0

22,0

22,5

23,0

23,5

24,0

24,5

25,0

25,5

26,0

26,5

27,0

életkor (év)

Mar

adék

töm

eg (k

g)

Rel

atív

mar

adé k

töm

eg (%

)

3.1.21. táblázat. Fiúk abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói


10 6,74 3,62 0,14 1,90 23,51 ** 18,05 5,64 0,22 8,60 26,83 ns11 7,94 4,48 0,15 1,70 26,69 ** 18,87 6,33 0,22 7,24 30,08 ns12 8,89 4,76 0,16 2,62 23,38 ns 18,83 6,10 0,21 8,06 28,35 **13 9,18 5,01 0,18 2,60 26,61 ns 17,54 6,09 0,22 7,12 26,77 *14 9,79 5,28 0,19 2,53 30,06 ns 16,38 5,61 0,21 7,69 25,35 **15 9,66 4,87 0,16 2,38 31,06 ns 15,01 4,95 0,16 6,96 25,63 ns16 9,86 4,78 0,18 3,86 28,83 14,78 4,81 0,18 6,65 24,46


3.1.22. táblázat. Fiúk abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói


10 13,32 2,19 0,09 8,3 18,5 ** 38,08 3,51 0,14 19,3 26,7 ns11 14,70 2,47 0,08 9,0 17,5 ** 37,70 3,90 0,13 20,2 25,5 ns12 16,68 2,97 0,10 10,0 17,8 ** 37,79 3,71 0,12 22,7 23,9 **13 19,11 3,53 0,12 10,0 21,3 ** 38,73 3,74 0,13 18,5 28,1 **14 22,58 4,13 0,15 11,9 30,2 ** 39,81 3,51 0,13 19,7 28,8 **15 25,21 3,59 0,12 11,7 28,6 ** 40,89 3,12 0,10 18,6 28,8 ns16 26,39 3,60 0,14 16,3 24,0 41,19 3,06 0,11 17,4 30,8


A lányok esetében mind a négy testösszetétel frakciójának átlaga szignifikánsan nő

(p<0,05) az életkorral, a csonttömeg 14 éves, a zsír-, izom-, maradéktömeg 15 éves korig. A

zsírtömegben a 12 és 13 éves korcsoportok átlagai között nincs különbség. (3.1.15., 3.1.17. és

3.1.18 ábra)

A relatív csonttömeg átlagai 10 és 15 éves kor között jelentősen csökkenek (3.1.15. ábra).

A relatív zsírtömeg 10 és 13 éves kor között enyhén csökken, majd 13 és 16 éves kor között

növekszik, 13 és 14 éves kor között szignifikánsan (3.1.17. ábra). A relatív izomtömeg átlag

11-13 éves kor között jelentősen nő, majd stagnáló értéken marad a vizsgált korintervallum

végéig (3.1.18. ábra). A maradéktömeg aránya az életkorral nem változik számottevően

(3.1.16. ábra).

37

3.1.23. táblázat. lányok abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói


10 6,62 1,32 0,05 3,0 8,4 ** 18,59 1,45 0,06 6,9 16,3 *11 7,22 1,36 0,05 4,0 10,1 ** 18,33 1,34 0,04 9,8 14,1 **12 8,01 1,36 0,04 4,7 11,0 ** 17,93 1,32 0,04 10,0 13,0 **13 8,44 1,32 0,05 5,0 8,6 ** 17,50 1,26 0,04 8,4 13,5 **14 8,82 1,25 0,05 5,6 8,0 ns 16,84 1,14 0,04 8,7 11,7 **15 9,01 1,30 0,05 6,2 9,1 ns 16,48 1,04 0,04 7,2 12,8 ns16 9,06 1,31 0,05 6,3 11,3 16,33 1,02 0,04 7,8 12,1

*: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között;ns: nem szignifikáns

38

3.1.15. ábra. Lányok abszolút és relatív csonttömege életkoronként (X+SE)

3.1.16. ábra. Lányok abszolút és relatív maradéktömege életkoronként (X+SE)

10 11 12 13 14 15 160,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

18,0

15,0

15,5

16,0

16,5

17,0

17,5

18,0

18,5

19,0

19,5

20,0

életkor (év)

Cso

nttöm

eg (k

g )

Rel

atív

cso

nttö m

eg (%

)

10 11 12 13 14 15 160,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

18,0

20,0

20,5

21,0

21,5

22,0

22,5

23,0

23,5

24,0

24,5

25,0

életkor (év)

Mar

adék

töm

eg (k

g)

Rel

atív

mar

adé k

töm

eg (%

)

3.1.24. táblázat. lányok abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói


10 8,42 1,75 0,07 4,9 11,3 ** 23,59 1,74 0,07 13,2 17,5 ns11 9,35 1,91 0,06 5,3 13,9 ** 23,64 1,59 0,05 10,5 18,8 ns12 10,71 2,07 0,07 6,0 16,4 ** 23,89 1,63 0,05 15,8 16,8 ns13 11,61 1,99 0,07 6,2 13,5 ** 23,98 1,58 0,06 9,9 18,7 ns14 12,55 1,93 0,07 7,7 12,9 ** 23,91 1,69 0,06 10,6 19,4 ns15 13,09 1,95 0,07 7,0 16,3 ns 23,92 1,51 0,05 13,5 15,3 ns16 13,32 2,08 0,08 7,4 17,7 23,97 1,71 0,07 16,2 16,9

**: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns

3.1.25. táblázat. lányok abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói


10 7,77 3,83 0,15 2,2 20,6 ** 20,58 5,61 0,23 9,8 25,0 ns11 8,57 4,02 0,13 2,4 24,5 ** 20,65 5,39 0,18 9,7 25,5 ns12 9,47 4,21 0,14 2,6 29,0 ns 20,24 5,08 0,17 9,8 25,8 ns13 10,03 3,98 0,14 3,0 25,3 ** 20,03 4,65 0,16 8,5 26,6 **14 11,36 4,06 0,15 3,5 23,3 * 21,08 4,65 0,17 10,0 24,6 ns15 12,23 4,10 0,14 4,4 26,8 ns 21,84 4,26 0,15 11,0 22,7 ns16 12,41 3,82 0,15 5,0 29,6 21,95 3,96 0,16 11,1 22,6


39

3.1.17. ábra. Lányok abszolút és relatív zsírtömege életkoronként (X+SE)

3.1.18. ábra. Lányok abszolút és relatív izomtömege életkoronként (X+SE)

10 11 12 13 14 15 168,0

10,0

12,0

14,0

16,0

18,0

20,0

22,0

24,0

26,0

35,0

35,5

36,0

36,5

37,0

37,5

38,0

38,5

39,0

39,5

40,0

életkor (év)

Izom

töm

eg (k

g)

Rel

atív

izom

töm

eg (%

)

10 11 12 13 14 15 160,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

18,0

17,0

17,5

18,0

18,5

19,0

19,5

20,0

20,5

21,0

21,5

22,0

életkor (év)

Zsí

rtöm

eg (k

g)

Rel

atív

zsí

rtöm

eg (%

)

3.1.26. táblázat. lányok abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói


10 13,22 2,48 0,10 8,6 14,3 ** 37,24 3,48 0,14 18,0 26,2 ns11 14,69 2,66 0,09 7,8 18,5 ** 37,38 3,48 0,12 19,8 26,0 *12 16,92 2,86 0,09 9,5 20,2 ** 37,93 3,35 0,11 18,8 27,1 *13 18,55 2,80 0,10 10,2 16,9 ** 38,49 3,10 0,11 19,8 28,1 ns14 19,97 2,70 0,10 12,9 18,4 ** 38,17 3,11 0,12 16,9 28,8 ns15 20,58 2,66 0,09 13,1 19,0 ** 37,77 2,93 0,10 17,3 28,7 ns16 20,90 2,69 0,11 15,0 16,4 ** 37,74 2,78 0,11 18,1 28,9


A pubertás végére jelentős nemi különbségek alakulnak ki a fiúk és lányok között,

nemcsak testösszetevő-frakciók abszolút tömegében, hanem a relatív tömegében is. A fiúk

abszolút és relatív csont-, izom- és maradék tömege jelentősen nagyobb, abszolút és relatív

zsírtömege pedig jelentősen kisebb a lányokénál (3.1.19. ábra, 3.1.27. táblázat).

3.1.27. táblázat. Szignifikáns nemi különbségek a vizsgált serdülők testösszetétel frakciói között

Életkor (év)testösszetétel-frakció 10 11 12 13 14 15 16

csonttömeg ** ** ** ** ** ** **zsírtömeg ** ** ** ** ** ** **izomtömeg ns ns ns ** ** ** **maradéktömeg ns ns ns ** ** ** **relatív csonttömeg ** ** ** ** ** ** **relatív zsírtömeg ** ** ** ** ** ** **relatív izomtömeg ** ns ns ns ** ** **relatív maradéktömeg ** ** * ** ** ** **

*: p<0,05; **: p<0,01 szignifikáns nemi különbségek; ns: nem szignifikáns

40

3.1.19. ábra. Testösszetételi frakciók abszolút tömegének nemi különbségei életkoronként (első oszlop fiúk, második oszlop lányok)

10 11 12 13 14 15 160,05,0

10,015,020,025,030,035,040,045,050,055,060,065,070,0

csonttömeg reziduális tömeg izomtömeg zsírtömeg

életkor (év)

töm

eg (

kg)

♂ ♀♂ ♀

♂ ♀♂ ♀

♂ ♀♂ ♀ ♂ ♀

Nemi érés és testösszetétel

Az azonos kronológiai korú még nem polluáló és már polluáló fiúk testösszetétel

frakcióinak átlagát összehasonlítva a következők állapíthatók meg:

Az abszolút csont-, izom-, maradéktömegben minden életkorban szignifikáns

különbségek adódnak a már polluáló fiúk javára (3.1.20. ábra, 3.1.28., 3.1.29., 3.1.30. táblázat).

3.1.20. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömege (X+SE)

A zsírtömegben viszont csak a 11 éves korcsoportban tapasztalható különbség, az ebben

a korcsoportban lévő „érett” fiúk korán érők (3.1.21. ábra, 3.1.31. táblázat).

3.1.21. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömege (X+SE)

A relatív csonttömegben szignifikáns különbség a 14 és 15 éves fiúk között figyelhető

csak meg, a még nem polluáló fiúk javára (3.1.28. táblázat).

41

10 11 12 13 14 15 1610,012,014,016,018,020,022,024,026,028,0 nem polluálók polluálók

életkor (év)

izom

töm

eg (k

g)

10 11 12 13 14 15 160,02,04,06,08,0

10,012,014,016,018,0 nem polluálók polluálók

életkor (év)

zsír

töm

eg (k

g)

10 11 12 13 14 15 1612,013,014,015,016,017,018,019,020,021,022,0 nem polluálók polluálók

életkor (év)

rela

tív z

sírt

öme g

(%)

10 11 12 13 14 15 1632,033,034,035,036,037,038,039,040,041,042,0 nem polluálók polluálók

életkor (év)

rela

tív iz

omtö

meg

(%)

A 11 éves korcsoportban a még nem polluáló fiúk relatív izom- és maradéktömege

nagyobb, zsírtömege pedig kisebb, mint a már érettebb kortársaiké. 13 éves kortól a már

polluáló fiúk relatív izom- és maradéktömege statisztikailag igazolhatóan nagyobb,

zsírtömege pedig kisebb, mint a még éretlenebb kortársaiké (3.1.21. ábra, 3.1.29., 3.1.30., 3.1.31.

táblázat).

3.1.28. táblázat. A spermarche megléte vay hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói

Abszolút RelatívÉletkor (év) Érett. stát. X SD SE p< X SD SE p<

10 1 6,91 1,27 0,052 19,67 1,33 0,05410 2 - - - - - -11 1 7,59 1,43 0,052 ** 19,49 1,42 0,051 ns11 2 8,21 1,69 0,202 19,36 1,64 0,19612 1 8,42 1,54 0,057 ** 19,28 1,47 0,054 ns12 2 9,24 1,74 0,161 19,45 1,41 0,13113 1 9,13 1,69 0,075 ** 19,28 1,51 0,067 ns13 2 10,23 1,63 0,099 19,39 1,43 0,08714 1 9,89 1,87 0,128 ** 19,25 1,55 0,105 **14 2 11,13 1,74 0,078 18,89 1,41 0,06315 1 10,91 1,80 0,187 ** 18,81 1,35 0,140 *15 2 11,53 1,61 0,056 18,54 1,28 0,04516 1 - - - - - -16 2 11,65 1,62 0,063 18,15 1,26 0,049

Érett. stát. – 1: még nem polluál, 2: már polluál *: p<0,05; ** : p<0,01; szignifikáns különbség a különböző érettségi státuszúak között; ns: nem szignifikáns

3.1.29. táblázat. A spermarche megléte vay hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói


10 1 8,50 1,52 0,062 24,23 1,74 0,07110 2 - - - - - -11 1 9,36 1,80 0,065 * 24,03 1,84 0,066 **11 2 9,85 2,14 0,255 23,15 1,73 0,20712 1 10,54 2,03 0,075 ** 24,08 1,74 0,064 ns12 2 11,50 2,34 0,216 24,12 1,67 0,15413 1 11,58 2,38 0,105 ** 24,37 1,78 0,079 ns13 2 13,02 2,34 0,143 24,58 1,67 0,10214 1 12,59 2,64 0,180 ** 24,36 1,68 0,114 **14 2 14,83 2,56 0,116 25,08 1,73 0,07815 1 14,59 2,61 0,271 ** 25,10 1,82 0,189 **15 2 15,95 2,43 0,085 25,62 1,72 0,06016 1 - - - - - -16 2 16,65 2,45 0,095 25,89 1,66 0,064

Érett. stát. – 1: még nem polluál, 2: már polluál*: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség a különböző érettségi státuszúak között; ns: nem szignifikáns

42

3.1.30. táblázat. A spermarche megléte vay hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói


10 1 13,33 2,21 0,090 38,14 3,49 0,14310 2 - - - - - -11 1 14,66 2,44 0,088 * 37,86 3,89 0,141 **11 2 15,28 2,85 0,341 36,24 3,94 0,47112 1 16,41 2,79 0,103 ** 37,75 3,76 0,139 ns12 2 18,18 3,68 0,340 38,23 3,58 0,33113 1 18,22 3,35 0,148 ** 38,57 3,81 0,169 *13 2 20,69 3,35 0,204 39,23 3,51 0,21414 1 20,18 3,95 0,269 ** 39,25 3,50 0,239 **14 2 23,67 3,78 0,170 40,17 3,45 0,15615 1 23,42 4,02 0,417 ** 40,35 3,31 0,343 *15 2 25,49 3,42 0,120 41,05 2,99 0,10416 1 - - - - - -16 2 26,46 3,57 0,138 41,24 3,04 0,118

Érett. stát. – 1: még nem polluál, 2: már polluál*: p<0,05; ** : p<0,01; szignifikáns különbség a különböző érettségi státuszúak között; ns: nem szignifikáns

3.1.31. táblázat. A spermarche megléte vay hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói


10 1 6,70 3,63 0,148 17,96 5,63 0,23010 2 - - - - - -11 1 7,79 4,43 0,160 ** 18,63 6,29 0,227 **11 2 9,69 5,01 0,599 21,26 6,65 0,79412 1 8,84 4,85 0,179 ns 18,89 6,20 0,229 ns12 2 9,00 4,42 0,409 18,20 5,70 0,52713 1 8,99 5,10 0,225 ns 17,78 6,21 0,275 *13 2 9,28 4,69 0,286 16,80 5,69 0,34714 1 9,34 5,02 0,342 ns 17,14 5,67 0,387 **14 2 9,85 5,30 0,239 15,85 5,46 0,24615 1 9,72 5,67 0,588 ns 15,74 5,60 0,581 *15 2 9,57 4,68 0,164 14,79 4,73 0,16516 1 - - - - - -16 2 9,83 4,74 0,183 14,72 4,77 0,185

Érett. stát. – 1: még nem polluál, 2: már polluál*: p<0,05; ** : p<0,01; szignifikáns különbség a különböző érettségi státuszúak között; ns: nem szignifikáns

Az azonos korú még nem menstruáló és már menstruáló lányok testösszetevő frakcióit

összehasonlítva megállapítható, hogy minden életkorban, illetve minden testösszetevő

komponens abszolút tömegében szignifikáns különbség van az érettebb lányok javára. A még

nem menstruáló lányok relatív csont- és izomtömege jelentősen nagyobb, relatív zsírtömege

pedig kisebb, mint érettebb kortársaiké (3.1.22., 3.1.23. ábra, 3.1.31., 3.1.32., 3.1.33., 3.1.34.

táblázat).

43

3.1.22. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömege (X+SE)

3.1.23. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömege (X+SE)

3.1.32. táblázat. A menarche megléte vay hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói


10 1 6,61 1,31 0,053 18,61 1,45 0,05910 2 - - - - - -11 1 7,14 1,29 0,044 ** 18,39 1,33 0,046 **11 2 8,78 1,55 0,224 17,29 0,97 0,14112 1 7,75 1,30 0,050 ** 18,17 1,28 0,049 **12 2 8,79 1,24 0,083 17,16 1,11 0,07413 1 8,00 1,29 0,070 ** 18,04 1,29 0,070 **13 2 8,78 1,25 0,058 17,09 1,07 0,05014 1 8,20 1,10 0,117 ** 17,75 1,26 0,134 **14 2 8,91 1,24 0,050 16,70 1,06 0,04215 1 - - - - - -15 2 9,02 1,30 0,046 16,44 1,01 0,03616 1 - - - - - -16 2 9,07 1,31 0,053 16,33 1,02 0,041

Érett. stát. – 1: még nem menstruál, 2: már menstruál*: p<0,05; ** : p<0,01; szignifikáns különbség a különböző érettségi státuszúak között; ns: nem szignifikáns

44

10 11 12 13 14 15 160,0

2,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0 nem menstruálók menstruálók

életkor (év)

zsír

töm

eg (k

g)

10 11 12 13 14 15 169,0

11,0

13,0

15,0

17,0

19,0

21,0

23,0 nem menstruálók menstruálók

életkor (év)

izom

töm

eg (k

g)

10 11 12 13 14 15 1614,015,016,017,018,019,020,021,022,023,024,0 nem menstruálók menstruálók

életkor (év)

rela

tív z

sírt

öme g

(%)

10 11 12 13 14 15 1630,031,032,033,034,035,036,037,038,039,040,0 nem menstruálók menstruálók

életkor (év)

rela

tív iz

omtö

meg

(%)

3.1.33. táblázat. A menarche megléte vay hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói


10 1 8,39 1,74 0,070 23,59 1,74 0,07010 2 - - - - - -11 1 9,21 1,78 0,061 ** 23,67 1,60 0,055 *11 2 11,82 2,43 0,350 23,16 1,37 0,19812 1 10,25 1,88 0,072 ** 23,97 1,65 0,063 *12 2 12,17 1,95 0,131 23,67 1,54 0,10313 1 10,67 1,79 0,097 ** 24,06 1,68 0,091 ns13 2 12,31 1,83 0,086 23,92 1,49 0,07014 1 11,22 1,78 0,189 ** 24,20 1,93 0,205 ns14 2 12,74 1,87 0,075 23,87 1,65 0,06615 1 - - - - - -15 2 13,12 1,94 0,068 23,91 1,52 0,05316 1 - - - - - -16 2 13,33 2,08 0,083 23,97 1,71 0,069


3.1.34. táblázat. A menarche megléte vay hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói


10 1 7,74 3,83 0,155 20,56 5,61 0,22710 2 - - - - - -11 1 8,37 3,88 0,133 ** 20,50 5,40 0,185 **11 2 12,30 4,77 0,688 23,41 4,58 0,66012 1 8,85 4,05 0,154 ** 19,81 5,17 0,198 **12 2 11,36 4,18 0,280 21,53 4,60 0,30913 1 8,77 3,78 0,204 ** 18,99 4,86 0,262 **13 2 10,99 3,85 0,180 20,83 4,30 0,20114 1 8,98 3,57 0,378 ** 18,84 5,05 0,535 **14 2 11,71 4,01 0,161 21,41 4,50 0,18115 1 - - - - - -15 2 12,30 4,09 0,144 21,91 4,24 0,14916 1 - - - - - -16 2 12,43 3,82 0,153 21,97 3,96 0,159


45

3.1.35. táblázat. A menarche megléte vay hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói


10 1 13,18 2,45 0,099 13,18 2,45 0,09910 2 - - - - - -11 1 14,49 2,49 0,085 ** 14,49 2,49 0,085 *11 2 18,28 2,99 0,431 18,28 2,99 0,43112 1 16,18 2,61 0,099 ** 16,18 2,61 0,099 ns12 2 19,22 2,38 0,160 19,22 2,38 0,16013 1 17,23 2,70 0,146 ** 17,23 2,70 0,146 **13 2 19,55 2,44 0,114 19,55 2,44 0,11414 1 18,14 2,71 0,287 ** 18,14 2,71 0,287 **14 2 20,23 2,60 0,104 20,23 2,60 0,10415 1 - - - - - -15 2 20,63 2,64 0,093 20,63 2,64 0,09316 1 - - - - - -16 2 20,91 2,69 0,108 20,91 2,69 0,108


A külső genitáliák egymást követő fejlettségi stádiumaiban lévő fiúk abszolút

csonttömegének átlagaiban szignifikáns különbség mutatható ki az érettebb fiúk javára. A

testtömeghez viszonyítva ez a növekedés a 2. és 3. stádiumok között nem jelentős, a 3-4,

illetve a 4-5. stádiumokban pedig negatív előjelű (3.1.36. táblázat). Míg a nemi jellegek

kibontakozásával (a 2. és 3., illetve a 3. és 4. stádiumok között) az abszolút zsírtömeg nem nő

szignifikánsan, addig az aránya jelentősen csökken (p<0,01). A 4. és 5. fejlettségi stádiumban

lévő fiúk zsírtartalma abszolút és relatív értelemben is gyarapszik (3.1.24. ábra, 3.1.38.

táblázat). Az izom- és maradéktömeg a nemi jellegek fejlődésének előrehaladtával együtt nő.

Ez a változás a 2-4. fejlettségi stádiumú fiúk relatív izomtartalmát tekintve is pozitív, a

maradéktömeg esetében a 3-5. fejlettségi stádiumban levők esetében pedig negatív (3.1.25.

ábra, 3.1.37., 3.1.39. táblázat).

3.1.36. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív csonttömegénekalapstatisztikai mutatói

Abszolút RelatívÉletkor (év) X SD SE p< X SD SE p<

G2 8,34 1,47 0,061 ** 19,27 1,47 0,062 nsG3 9,62 1,57 0,067 ** 19,33 1,47 0,063 **G4 11,17 1,59 0,051 ** 18,75 1,34 0,043 **G5 11,86 1,57 0,059 18,17 1,26 0,048

**: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok közöttns: nem szignifikáns

46

3.1.37. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív maradéktömegénekalapstatisztikai mutatói


G2 10,39 1,91 0,080 ** 23,97 1,72 0,072 **G3 12,20 2,36 0,102 ** 24,40 1,78 0,077 **G4 15,30 2,45 0,079 ** 25,59 1,72 0,055 nsG5 16,78 2,42 0,091 25,66 1,69 0,064

**: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok között;ns: nem szignifikáns

3.1.38. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömegénekalapstatisztikai mutatói


G2 8,69 4,74 0,199 ns 18,76 6,11 0,256 **G3 9,08 4,94 0,212 ns 17,29 5,97 0,256 **G4 9,22 4,71 0,152 ** 14,82 4,94 0,160 nsG5 10,40 4,99 0,188 15,31 4,90 0,185


3.1.39. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív izomtömegénekalapstatisztikai mutatói


G2 16,37 2,50 0,105 ** 38,00 3,71 0,156 **G3 19,41 3,39 0,146 ** 38,99 3,68 0,158 **G4 24,34 3,53 0,114 ** 40,84 3,12 0,101 nsG5 26,62 3,36 0,127 40,85 3,13 0,118


47

3.1.24. ábra. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömege (X+SE)

3.1.25. ábra. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív izomtömege (X+SE)

G2 G3 G4 G52,0

4,0

6,0

8,0

10,0

12,0

14,0

16,0

14,014,515,015,516,016,517,017,518,018,519,019,5

genitáliák fejlettsége (Tanner)

zsír

töm

eg (k

g)

rela

tív z

sírt

öme g

(%)

G2 G3 G4 G514,0

16,0

18,0

20,0

22,0

24,0

26,0

28,0

36,036,537,037,538,038,539,039,540,040,541,0


izom

töm

eg (k

g)

rela

tív iz

omtö

meg

(%)

Az emlők fejlettsége alapján besorolt, heterogén életkorú lányok abszolút csont-,

maradék-, zsír- és izomtömegének átlaga szignifikánsan nagyobb (p<0,01) az egymást követő

érettségi fokozatú alcsoportokban (3.1.26., 3.1.27. ábra, 3.1.40., 3.1.41., 3.1.42., 3.1.43. táblázat).

A nemi jellegek kibontakozásával párhuzamosan a relatív csonttömeg szignifikánsan csökken

(p<0,01), a testtömeghez viszonyított maradék- és izomtömeg a 3. és 4. stádium között

növekszik, a 4. és 5. stádium között csökken (3.1.27. ábra, 3.1.40., 3.1.41., 3.1.42., 3.1.43.

táblázat). A relatív zsírtömegben csak az utolsó két (4. és 5.) érettségi stádiumban lévők

között van szignifikáns különbség a kifejlett emlőjű lányok javára (3.1.26. ábra, 3.1.42.

táblázat).

3.1.40. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív csonttömegénekalapstatisztikai mutatói


B2 7,08 1,20 0,046 ** 18,59 1,31 0,051 **B3 7,86 1,29 0,038 ** 17,99 1,25 0,037 **B4 8,48 1,16 0,042 ** 17,31 1,07 0,039 **B5 9,07 1,29 0,029 16,46 1,03 0,023


48

3.1.26. ábra. Emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömege (X+SE)

3.1.27. ábra. Emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömege (X+SE)

B2 B3 B4 B54,05,06,07,08,09,0

10,011,012,013,014,0

17,518,018,519,019,520,020,521,021,522,022,5

emlők fejlettsége (Tanner)

zsír

töm

eg (k

g)

rela

tív z

sírt

öme g

(%)

B1 B2 B3 B412,013,014,015,016,017,018,019,020,021,022,0

35,035,536,036,537,037,538,038,539,039,540,0


izom

töm

eg (k

g)

rela

tív iz

omtö

meg

(%)

3.1.41. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív maradéktömegénekalapstatisztikai mutatói


B2 9,11 1,74 0,067 ** 23,83 1,66 0,064 nsB3 10,40 1,87 0,055 ** 23,74 1,66 0,049 *B4 11,78 1,77 0,065 ** 24,00 1,62 0,059 *B5 13,10 1,99 0,045 23,76 1,58 0,036

*: p<0,05; ** : p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok között;ns: nem szignifikáns

3.1.42. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömegénekalapstatisztikai mutatói


B2 7,89 3,60 0,138 ** 19,84 5,37 0,206 nsB3 9,27 3,89 0,114 ** 20,44 5,29 0,155 nsB4 10,13 3,48 0,127 ** 20,21 4,34 0,158 **B5 12,53 4,06 0,091 22,24 4,23 0,095


3.1.43. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömegénekalapstatisztikai mutatói


B2 14,34 2,33 0,090 ** 37,74 3,45 0,133 nsB3 16,50 2,66 0,078 ** 37,83 3,51 0,103 **B4 18,80 2,43 0,089 ** 38,48 3,09 0,113 **B5 20,62 2,64 0,060 37,54 2,95 0,067

**: p<0,01; szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok közöttns: nem szignifikáns

49

3.1.4. Testalkat

Bár a szomatotipzálás eredeti koncepciója szerint a szomatotípus egységes egész, a

fenotípusos testalkat leírására szolgáló változó. Mindemellett az egyes komponensek

változásainak nyomon követése is fontos információt szolgáltat a pubertáskori

testösszetételbeli változásokról. Az egyes szomatotípus komponensek ilyenkor testösszetételi

változóként értelmezhetők (Carter 1996, Szmodis 1999, Bodzsár 2001), az endomorfia a

„relatív zsírosságként”, a mezomorfia a „csont- és izomrendszer relatív robuszticitásaként”, az

ektomorfia pedig a „test relatív linearitásaként”.

A fiúk endomorfia komponensének életkori változásaiban tükröződik az ún. serdülőkori

„zsírhullám”, a prepubertás végi, pubertás eleji zsírfelhalmozás, majd a növekedési lökést

kísérő zsírvesztés (Pápai és mtsai 1992, Pápai 1999, 2000, Pápai és Bodzsár 1999, 1999, Bodzsár

2003); 3.1.28. ábra, 3.1.44. táblázat). A mezomorfia komponens az életkorral nem változik

jelentősen (3.1.45. táblázat), csak intenzív testedzés hatására növekszik ebben a

korintervallumban (Bodzsár 1999, 2001, Pápai 1999). Az ektomorfia komponens a test

pubertáskori linearizálódását mutatja (3.1.46. táblázat). A lányok endomorfiája minden

életkorban kifejezett, 14 éves kortól határozottan növekszik a pubertásvégi zsírhalmozás

következményeképpen (3.1.29. ábra, 3.1.44. táblázat). A lányoknál a mezomorfia komponens

értéke az életkorral csökken (3.1.45. táblázat). Az ektomorfia komponens szintén csökken 13

éves kortól (3.1.46. táblázat).

3.1.44. táblázat. Vizsgált serdülők endomorfia komponensének alapstatisztikai mutatói

Fiúk lányok

Életkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<0,05 X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<0,05

10 4,53 2,17 0,09 1,0 11,0 ns 5,23 2,13 0,09 0,7 11,0 ns11 4,78 2,41 0,08 0,9 11,6 ns 5,25 2,09 0,07 1,1 11,2 ns12 4,82 2,36 0,08 0,8 11,4 * 5,14 1,97 0,07 0,8 11,1 ns13 4,42 2,33 0,08 0,8 10,5 ns 5,09 1,82 0,06 1,0 10,7 *14 4,09 2,13 0,08 0,8 10,1 ns 5,44 1,79 0,07 1,7 11,0 ns15 3,76 1,95 0,06 0,8 10,4 ns 5,72 1,67 0,06 1,3 11,4 ns16 3,82 1,91 0,07 0,8 10,4 5,77 1,55 0,06 1,7 10,4

*: p<0,05; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns

50

3.1.45. táblázat. Vizsgált serdülők mezomorfia komponensének alapstatisztikai mutatói

Fiúk lányok


10 4,23 1,23 0,05 1,5 11,2 ns 3,80 1,24 0,05 0,3 9,4 ns11 4,24 1,29 0,04 1,5 9,9 ns¹ 3,62 1,29 0,04 0,7 9,7 *12 4,09 1,27 0,04 1,0 10,1 ns 3,39 1,34 0,04 -0,1 10,8 ns^213 4,00 1,32 0,05 -0,7 9,3 ns¹ 3,24 1,37 0,05 -0,1 9,3 ns14 3,90 1,41 0,05 0,4 13,1 * 3,13 1,45 0,05 -2,3 9,5 ns^215 3,58 1,33 0,04 0,0 9,0 ns 3,08 1,36 0,05 -0,1 9,3 ns16 3,57 1,37 0,05 -0,3 10,1 3,01 1,39 0,06 0,3 9,8

*: p<0,05; szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között; ns: nem szignifikáns¹ ^2: szignifikáns különbség a fiúk 11 és 13, a lányok 12 és 14 éves korcsoportjai között

3.1.46. táblázat. Vizsgált serdülők ektomorfia komponensének alapstatisztikai mutatói

Fiúk lányok


10 3,17 1,64 0,07 -2,7 9,1 ns 3,19 1,78 0,07 -3,4 7,5 ns11 3,14 1,73 0,06 -2,8 6,7 ns¹ 3,29 1,78 0,06 -3,6 9,7 ns12 3,31 1,75 0,06 -2,1 7,1 ns 3,40 1,79 0,06 -4,9 7,7 ns13 3,45 1,80 0,06 -2,8 11,0 ns¹ 3,32 1,71 0,06 -2,7 7,6 ns^214 3,53 1,76 0,06 -2,1 8,7 ns 3,14 1,74 0,06 -2,4 7,1 ns15 3,59 1,65 0,05 -2,9 7,5 ns 2,94 1,64 0,06 -4,5 6,8 ns^216 3,48 1,65 0,06 -2,5 7,6 2,97 1,56 0,06 -2,9 6,7

ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között¹ ^2: p<0,05; szignifikáns különbség a fiúk 11 és 13, a lányok 13 és 15 éves korcsoportjai között

A szomatotípus komponensekben határozott nemi különbségek alakulnak ki (3.1.30.

ábra, 3.1.47. táblázat). A lányok endomorfia komponense minden életkorban nagyobb a

51

3.1.28. ábra. Fiúk szomatotípus komponenseinekéletkori átlagai (X+SE)

10 11 12 13 14 15 160,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

I. II. III. komponens

életkor (év)

3.1.29. ábra. lányok szomatotípus komponenseinek életkori átlagai (X+SE)

10 11 12 13 14 15 160,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

I. II. III. komponens

életkor (év)

fiúkénál, illetve a fiúk mezomorfia komponense a lányokénál. Az endomorfiában

tapasztalható különbség 14 éves kor után igen jelentőssé válik. A pubertás végére a fiúk

ektomorfiája nagyobb a lányokénál, 10 és 12 éves kor között a különbség nem kifejezett, a

fiúk és a lányok eltérő életkorban kezdődő intenzív növekedése miatt.

3.1.30. ábra. Szomatotípus komponensek nemi különbségei életkoronként (X+SE)

3.1.47. táblázat. Szignifikáns nemi különbségek a vizsgált serdülők szomatotípus komponensei között

Életkor (év)

szomatotípus komponens 10 11 12 13 14 15 16endomorfia ** ** ** ** ** ** **mezomorfia ** ** ** ** ** ** **ektomorfia ns ns ns ns ** ** **

**: p<0,01; szignifikáns nemi különbség; ns: nem szignifikáns

A fiúk szomatotípusa az életkorral az endo-mezomorf kategóriából a centrális kategória

felé halad. A lányoké az endomorfiás mezomorf kategóriából indul, és az egyensúlyos

endomorf kategóriában halad előre, az endomorfia komponens növekedésével (3.1.31. ábra,

3.1.48. táblázat).

52

10 11 12 13 14 15 160,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0Fiúk Lányok

életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0Fiúk Lányok

életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0Fiúk Lányok

életkor (év)

3.1.48. táblázat. Szignifikáns különbségek a vizsgált serdülők

szomatotípusai között(SANOVA eredmények)

életkor(év) fiúkª lányokª

nemekközött

10 ns ns **11 ns * **12 ** ns **13 * ** **14 ** * **15 ns ns **16 **

ª : egymást követő korcsoportok között*: p<0,05; **: p<0,01; ns: nem szign.

53

3.1.31. ábra. Szomatopontok életkori változásai, nemi különbségei

-7 -6 -5 -4 -3 -2 -1 0 1 2 3 4 5 6 7-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

10

12

14

10

16

10

16

3.2. A vizsgált serdülők mentális teljesítménye

3.2.1. A mentális teljesítmény életkori változásai, nemi különbségek

Mind a fiúk, mind a lányok intelligencia tesztben nyújtott teljesítménye növekszik az

életkorral, szignifikáns különbség fiúknál a 11 és 13 éves korcsoportok, lányoknál 11 és 13,

illetve 12 és 14 éves korcsoportok átlagai között figyelhető meg (3.2.1. táblázat).

A lányok mentális teljesítménye – a 10 és 12 évesek kivételével – minden korcsoportban

statisztikailag igazolhatóan nagyobb a fiúkénál (3.2.1. ábra).

3.2.1. táblázat. Vizsgált serdülők mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói

fiúk lányok nemekÉletkor (év) X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p< X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<0,05 p<ª

10 64,66 15,91 1,10 69,0 24,1 ns 66,35 15,67 1,16 69,0 24,1 ns ns11 65,11 17,55 1,06 72,4 20,7 ns¹ 68,44 14,84 0,84 72,4 20,7 ns^2 *12 69,04 14,74 0,90 82,8 13,8 ns 69,51 14,88 0,88 72,4 24,1 ns³ ns13 70,05 15,57 0,99 72,4 20,7 ns¹ 72,93 12,98 0,72 75,9 17,2 ns^2 **14 71,42 14,61 0,88 65,5 27,6 ns 75,58 13,00 0,76 75,9 17,2 ns³ **15 72,77 14,11 0,92 69,0 24,1 ns 75,50 13,79 0,86 75,9 20,7 ns *16 73,97 13,48 0,98 69,0 24,1 78,03 10,81 0,88 55,2 41,4 **

ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő korcsoportok között¹ ^2 ³ : szignifikáns különbség a fiúk 11 és 13 (p<0,01), a lányok 11 és 13 (p<0,01), 12 és 14 éves (p<0,05) korcsoportjai között; ª : szignifikáns különbség a nemek között (*: p<0,05; **: p< 0,01)

54

3.2.1. ábra. Vizsgált serdülők mentális teljesítményének életkori változása nemenként (X+SE)

10 11 12 13 14 15 1650%52%54%56%58%60%62%64%66%68%70%72%74%76%78%80%

Fiúk Lányok

életkor (év)

men

tális

telje

sítm

ény

(hel

yes

vála

szok

szá

zal é

ka)

3.2.2. Mentális teljesítmény és nemi érés

Az azonos kronológiai korú még nem polluáló, illetve már polluáló fiúk mentális

teljesítménye a 12-14 éves korcsoportokban szignifikánsan különbözik egymástól. A 13 és 14

éveseknél a már „érett” fiúk mentális teljesítménye jobb. (3.2.2. ábra, 3.2.2. táblázat)

A menarche hiánya vagy megléte alapján bontott, azonos kronológiai korú lányok

tesztben nyújtott teljesítményét összehasonlítva megállapítható, hogy 13 éves kortól a már

„érett” lányok teljesítménye jobb, mint „éretlen” kortársaiké, de a különbség csak a 13 éves

korcsoportban szignifikáns. (3.2.3. ábra, 3.2.3. táblázat)

A mentális teljesítmény mindkét nemnél szignifikánsan változik a nemi jellegek

kifejlődésével (3.2.4. és 3.2.5. ábra, 3.2.4. és 3.2.5. táblázat). A fiúknál az egymást követő

stádiumok között a különbségek nem szignifikánsak, a második és negyedik (G2-G4)

stádiumba sorolt alcsoportok között viszont igen (p<0,05). A lányok harmadik és negyedik

(B3-B4) stádiumba sorolt alcsoportjainak mentális teljesítményében szintén szignifikáns a

különbség (p<0,05).

55

3.2.2. ábra. Eltérő érettségi státuszú fiúk mentális teljesítménye (X+SE)

10 11 12 13 14 15 1650%52%54%56%58%60%62%64%66%68%70%72%74%76%78%80%

nem polluál polluál

életkor (év)

men

tális

telje

sítm

ény

(hel

yes

vála

szok

szá

zal é

ka)

3.2.3. ábra. Eltérő érettségi státuszú lányok mentális teljesítménye (X+SE)

10 11 12 13 14 15 1650%52%54%56%58%60%62%64%66%68%70%72%74%76%78%80%

nem menstruál menstruál

életkor (év)

men

tális

telje

sítm

ény

(hel

yes

vála

szok

szá

zal é

ka)

3.2.2. táblázat. A spermarche megléte vay hiánya alapján csoportosított fiúk mentális teljesítményénekalapstatisztikai mutatói

Életkor (év) Érett. stát. X M SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<

10 1 64,83 65,52 15,79 1,097 24,14 93,102 - - - - - -

11 1 65,08 68,97 17,67 1,100 20,69 93,102 - - - - - -

12 1 69,82 72,41 14,43 0,980 27,59 96,55 *2 64,37 68,97 16,44 2,741 13,79 86,21

13 1 68,17 72,41 16,53 1,402 20,69 93,10 *2 73,54 75,86 13,28 1,321 34,48 93,10

14 1 67,47 68,97 15,91 1,943 27,59 93,10 **2 73,40 75,86 13,69 0,986 27,59 93,10

15 1 - - - - - -2 72,98 75,86 13,76 0,930 24,14 93,10

16 1 - - - - - -2 74,67 75,86 12,81 0,949 24,14 93,10

Érett. stát. – 1: még nem polluál, 2 : már polluál*: p<0,05; **: p<0,01; szignifikáns különbség az eltérő érettségi státuszúak között

3.2.3. táblázat. A menarche megléte vay hiánya alapján csoportosított lányok mentális teljesítményénekalapstatisztikai mutatói

Életkor (év) Érett. stát. X M SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<

10 1 66,37 68,97 15,71 1,165 24,14 93,102 - - - - - -

11 1 68,35 68,97 14,71 0,861 20,69 93,10 ns2 69,92 75,86 17,29 4,076 31,03 89,66

12 1 69,95 72,41 14,88 1,017 24,14 96,55 ns2 68,21 72,41 14,91 1,745 24,14 93,10

13 1 70,99 72,41 14,56 1,217 17,24 89,66 *2 74,46 75,86 11,38 0,848 34,48 93,10

14 1 74,33 75,86 14,12 2,353 34,48 93,10 ns2 75,76 79,31 12,86 0,797 17,24 93,10

15 1 - - - - - -2 75,64 77,59 13,59 0,859 20,69 96,55

16 1 - - - - - -2 78,02 79,31 10,85 0,886 41,38 96,55

Érett. stát. – 1: még nem menstruál, 2: már menstruál*: p<0,05; szignifikáns különbség a különböző érettségi státuszúak között; ns: nem szignifikáns

3.2.4. táblázat. A genitáliák fejlettsége (Tanner) alapján csoportosított fiúk mentális teljesítményénekalapstatisztikai mutatói

Gen. fejl. X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<

G2 69,97 15,63 1,116 20,69 96,55 ns¹G3 70,96 15,55 1,000 20,69 93,10 nsG4 73,39 13,68 0,712 24,14 93,10 ns¹G5 73,90 12,43 0,919 24,14 93,10

ns: nincs szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok között¹: szignifikáns különbség (p<0,05) a G2 és G4 stádiumok között

56

3.2.5. táblázat. Az emlők fejlettsége (Tanner) alapján csoportosított lányok mentális teljesítményénekalapstatisztikai mutatói

Eml. fejl. X SD SE Vm_i_n Vm_a_x p<

B2 68,93 15,42 1,054 20,69 96,55 nsB3 70,09 14,85 0,704 17,24 96,55 *B4 73,40 13,82 0,777 20,69 96,55 nsB5 75,16 13,06 0,510 17,24 96,55

*: p<0,05; szignifikáns különbség az egymást követő érettségi stádiumok között, ns: nem szignifikáns

A genitáliák fejlettsége alapján kategorizált, korán, átlagos ütemben , illetve későn érő

fiúk mentális teljesítményét vizsgálva a következők figyelhetők meg:

A pubertás elején, a 11 éves korcsoportban a korán érő (G>1) fiúk mentális teljesítménye

tendenciaszerűen jobb, mint átlagos érésű kortársaiké. A 13 éves korcsoportban a korán érő

(G>3) és az átlagos érésű (G=3) fiúk mentális teljesítménye jobb, mint a későn érő (G<3) fiúké

(p<0,05) (3.2.6. ábra és 3.2.6. táblázat).

57

3.2.4. ábra. Genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk mentális teljesítménye (X+SE)

G2 G3 G4 G550%52%54%56%58%60%62%64%66%68%70%72%74%76%78%80%


men

tális

telje

sítm

ény

(hel

yes

vála

szok

szá

zal é

ka)

3.2.5. ábra. Emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok mentális teljesítménye (X+SE)

B2 B3 B4 B550%52%54%56%58%60%62%64%66%68%70%72%74%76%78%80%


men

tális

telje

sítm

ény

(hel

yes

vála

szok

szá

zal é

ka)

3.2.6. táblázat. Genitáliák fejlettsége alapján különböző éréstípusú fiúk mentális teljesítményénekalapstatisztikai mutatói

Életkor (év) Éréstíp. X SD SE p<

10 1 57,85 21,59 7,20 ns2 64,18 16,04 1,56

11 1 69,00 15,61 1,61 ns2 64,82 17,43 1,71

12 1 68,48 14,92 1,56 ns2 72,26 12,67 1,543 69,73 14,13 1,71

13 1 72,60 13,82 1,62 *2 71,97 15,79 1,803 67,60 16,92 2,13

14 1 71,36 14,62 2,09 ns2 72,73 13,37 1,223 72,03 15,06 1,67

15 1 72,62 14,38 1,57 ns2 73,02 13,88 1,313 72,65 15,67 2,91

16 2 73,64 12,36 1,26 ns3 74,79 15,28 1,78

1: korán, 2: átlagos ütemben, 3: későn érő(genitáliák fejlettsége alapján, kormedián ± fokozat – korán/későn érő)*: p<0,05 szignifikáns különbség az alcsoportok között; ns: nincs szignifikáns különbség az alcsoportok között

58

3.2.6. ábra. Genitáliák fejlettsége alapján különböző éréstípusú fiúk mentális teljesítménye (X+SE)

10 11 12 13 14 15 1650%52%54%56%58%60%62%64%66%68%70%72%74%76%78%80%

korán érő átlagos érésű későn érő

életkor (év)

men

tális

telje

sítm

ény

(hel

yes

vála

szok

szá

zal é

ka)

Az emlők fejlettsége alapján besorolt különböző érési típusú lányok mentális

teljesítményében a következő tendenciák figyelhetők meg:

A pubertás elején a korán érők (10 évesek B>2, illetve 11 évesek B>3) teljesítménye

valamivel megelőzi az átlagos érésű kortársaikét, de a különbségek nem szignifikánsak. A

pubertás végére a későn érő (B<5) lányok mentális teljesítménye meghaladja az átlagos érésű

lányokét. (3.2.7. ábra, 3.2.7. táblázat) A menarchekor alapján besorolt korán érő, illetve

átlagos érésű lányok mentális teljesítménye a 14 éves korcsoportban valamennyivel

meghaladja a későn érő lányokét, de a különbség nem szignifikáns. A 15 éves korcsoportban

a későn érő lányok szignifikánsan (p<0,05) jobban teljesítenek a korán érő lányoknál (3.2.8.

ábra, 3.2.8 táblázat).

59

3.2.8. ábra. Menarchekor alapján különböző éréstípusú lányok mentális teljesítménye (X+SE)

10 11 12 13 14 15 1652%54%56%58%60%62%64%66%68%70%72%74%76%78%80%82%


életkor (év)

men

tális

telje

sítm

ény

(hel

yes

vála

szok

szá

zal é

ka)

3.2.7. ábra. Emlők fejlettsége alapján különböző éréstípusú lányok mentális teljesítménye (X+SE)

10 11 12 13 14 15 1652%54%56%58%60%62%64%66%68%70%72%74%76%78%80%82%


életkor (év)

men

tális

telje

sítm

ény

(hel

yes

vála

szok

szá

zal é

ka)

3.2.7. táblázat. Különböző éréstípusú lányok mentális teljesítményénekalapstatisztikai mutatói

Emlők fejlettsége alapján Menarchekor alapján

Életkor (év) Éréstíp. X SD SE p< Éréstíp. X SD SE p<

10 1 68,53 16,06 2,32 ns 11 - - -2 65,66 16,49 2,41 22 - - -3 65,52 15,48 2,17 33 - - -

11 1 68,97 15,85 2,68 ns 11 70,26 17,49 4,372 67,43 15,14 1,34 22 - - -3 69,19 14,75 1,32 33 - - -

12 1 67,78 14,41 1,54 ns 11 68,23 14,43 1,852 70,06 14,92 1,27 22 - - -3 71,75 14,68 1,94 33 - - -

13 1 73,19 11,79 1,22 ns 11 75,43 11,02 1,13 ns2 73,86 12,94 1,26 22 73,84 12,01 1,393 71,94 13,66 1,26 33 - - -

14 1 - - - ns 11 76,74 10,92 1,15 ns2 75,66 13,61 1,00 22 77,85 11,46 1,153 75,63 12,21 1,19 33 73,52 14,72 2,08

15 1 - - - ns 11 73,39 15,25 1,73 *2 74,90 13,64 0,95 22 75,33 13,53 1,433 79,08 13,27 2,00 33 79,95 10,63 1,38 *

16 1 - - - 11 76,69 10,85 1,53 ns2 77,79 11,04 0,93 22 78,30 10,14 1,423 - - - 33 80,19 10,12 1,62

1: korán, 2: átlagos ütemben, 3: későn érő (az emlők fejlettsége alapján, kormedián ± fokozat – korán/későn érő) 11: korán , 22: átlagos ütemben, 33: későn érő (menarchekor ± 0,5 év – korán/későn érő); *: p<0,05 szignifikáns különbség a korán érők és a későn érők között; ns: nincs szignifikáns különbség az alcsoportok között

3.2.3. A tápláltsági állapot és a mentális teljesítmény összefüggései

A különböző tápláltsági állapotú fiúk mentális teljesítményét összevetve kiderül, hogy

(1) a normális tápláltsági állapotú fiúk mentális teljesítménye jobb, mint túlsúlyos társaiké,

(2) a 13 és 14 éves korcsoportokban a normális tápláltsági állapotú fiúk mentális

teljesítménye jobb, mint sovány kortársaiké (3.2.9. ábra). Ezek az eltérések azonban csak

néhány korcsoportban igazolhatók statisztikailag (3.2.8. táblázat).

A különböző tápláltsági állapotú lányok mentális teljesítményében szignifikáns

különbségek ugyan nem figyelhetők meg, de a fiúkhoz hasonlóan itt is nyomon követhető a

tendencia, hogy a normális tápláltsági állapotú lányok – a 11 éves korcsoport kivételével –

jobban teljesítenek a mentális tesztekben túlsúlyos kortársaiknál. A sovány és a normális

tápláltsági állapotú lányok teljesítményében viszont nem mutatható ki, sem tendencia, sem

statisztikailag igazolható különbség (3.2.10. ábra és 3.2.8. táblázat).

60

3.2.8. táblázat. Tápláltsági állapot alapján kategorizált serdülők mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói

Fiúk Lányok

Életkor (év) BMI X SD SE p< X SD SE p<

10 1 72,99 14,19 2,896 ¹^2* ¹³** 65,52 14,91 2,521 ns2 64,29 15,50 1,310 67,66 16,29 1,6293 61,30 16,94 2,525 65,29 14,67 2,187

11 1 64,30 19,13 3,281 ns 70,87 12,86 1,876 ns2 65,56 18,09 1,368 67,37 15,18 1,0713 63,91 15,44 1,993 70,08 14,98 1,903

12 1 69,81 16,37 2,557 ^2³* 70,09 16,67 2,458 ns2 70,40 13,79 1,077 69,73 14,45 1,0403 65,25 15,61 1,951 67,79 15,12 2,206

13 1 68,31 17,67 3,856 ns 73,05 10,91 1,484 ns2 70,74 15,59 1,165 73,34 13,02 0,8883 67,20 14,55 2,169 71,14 14,70 2,000

14 1 67,98 18,14 3,067 ns 76,45 10,48 1,528 ns2 72,64 13,65 1,017 75,95 13,06 0,9353 70,04 14,91 1,908 72,83 14,79 2,091

15 1 71,62 16,59 3,253 ns 77,54 12,19 2,060 ns2 72,83 14,58 1,099 75,39 14,09 1,0283 72,91 7,67 1,449 74,30 14,07 2,528

16 1 74,33 11,90 2,805 ns 78,47 10,97 1,910 ns2 74,75 13,55 1,162 78,59 10,02 1,0023 69,19 13,47 2,420 74,14 14,21 3,348

1: sovány, 2: normális tápláltsági állapotú, 3: túlsúlyos¹^2 ¹³ ^2³ : szignifikáns különbség a sovány és normális, a sovány és túlsúlyos,a normális és túlsúlyos alcsoportok között;*: p<0,05; **: p<0,01; ns: nem szignifikáns

61

3.2.9. ábra. Tápláltsági állapot szerint kategorizált fiúk mentális teljesítménye

10 11 12 13 14 15 1650%52%54%56%58%60%62%64%66%68%70%72%74%76%78%80%

sovány normális túlsúlyos

életkor (év)

men

tális

telje

sítm

ény

(hel

yes

vála

szok

szá

zal é

ka)

3.2.10. ábra. Tápláltsági állapot szerint kategorizált lányok mentális teljesítménye

10 11 12 13 14 15 1652%54%56%58%60%62%64%66%68%70%72%74%76%78%80%82%


életkor (év)

men

tális

telje

sítm

ény

(hel

yes

vála

szok

szá

zal é

ka)

3.2.4. Morfológiai testalkat és mentális teljesítmény összefüggései

A mentális teljesítmény és a testalkat kapcsolatát elemezve, megfigyelhető, hogy a

fiúknál és lányoknál is a legtöbb korcsoportban az ektomorf túlsúlyú serdülőknek a legjobb a

mentális teljesítménye, fiúknál a 10, 12, 13, 14 és 16 éves korcsoportokban, lányoknál a 10-15

éves korcsoportokban (3.2.11., 3.2.12. ábra, 3.2.9. táblázat). Fiúknál a 15 éves korcsoportban,

lányoknál a 16 éves korcsoportban viszont az endomorf túlsúlyúaknak a legjobb a

teljesítménye. A fiúknál az elemzésbe a mezomorf túlsúlyúakat is bele lehetett venni, a 13

éves korcsoport kivételével minden korcsoportban gyengébbnek tűnik a teljesítményük az

ektomorf túlsúlyú fiúkénál, a 11, 12, 14 és 15 éves korcsoportokban ezen alcsoport

teljesítménye elmarad az endomorf, illetve ektomorf alcsoport teljesítményétől. A felsorolt

eltérések tendenciái viszont statisztikailag nem szignifikánsak.

62

3.2.11. ábra. Szomatotípus túlsúly alapján kategorizált fiúk mentális teljesítménye

10 11 12 13 14 15 1650%52%54%56%58%60%62%64%66%68%70%72%74%76%78%80%

endomorf ektomorf mezomorf

életkor (év)

men

tális

telje

sítm

ény

(hel

yes

vála

szok

szá

zal é

ka)

3.2.12. ábra. Szomatotípus túlsúly alapján kategorizált lányok mentális teljesítménye

10 11 12 13 14 15 1652%54%56%58%60%62%64%66%68%70%72%74%76%78%80%82%

endomorf ektomorf mezomorf

életkor (év)

men

tális

telje

sítm

ény

(hel

yes

vála

szok

szá

zal é

ka)

3.2.9. táblázat. Szomatotípus túlsúly alapján kategorizált serdülők mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói

Fiúk Lányok

Életkor (év) szt_ts X SD SE p< X SD SE p<

10 1 63,72 16,39 2,32 ns 66,02 15,77 1,81 ns2 66,38 14,67 3,00 - - -3 68,80 16,05 2,48 67,87 15,00 2,19

11 1 65,17 16,95 1,79 ns 67,66 14,92 1,22 ns2 60,65 18,29 4,44 - - -3 65,16 18,93 2,30 69,22 14,02 1,57

12 1 68,04 14,00 1,39 ns 68,92 14,60 1,21 ns2 63,89 16,09 3,90 - - -3 69,92 15,91 1,92 70,67 15,35 1,73

13 1 69,89 15,32 1,77 ns 72,71 13,65 1,15 ns2 71,69 15,10 3,46 - - -3 71,07 15,27 1,74 72,92 11,47 1,22

14 1 70,08 13,81 1,80 ns 75,26 14,56 1,17 ns2 68,65 17,58 3,75 - - -3 72,22 15,39 1,48 76,86 11,00 1,43

15 1 75,00 9,29 1,40 ns 74,86 13,87 1,09 ns2 65,99 19,16 4,09 - - -3 72,93 14,50 1,45 78,33 13,16 2,22

16 1 69,95 14,67 2,48 ns 74,86 13,87 1,090 ns2 73,46 14,57 3,04 - - -3 76,02 13,01 1,61 75,37 11,55 2,52

szt_ts: szomatotípus komponens túlsúly; 1: endomorf, 2: mezomorf, 3: ektomorf túlsúly; ns: nincs szignifikáns különbség az alcsoportok között

63

3.3. A vizsgált serdülők élettel való elégedettsége

3.3.1. Az élettel való elégedettség életkori változásai, nemi különbségek

A vizsgált korosztályba tartozó gyermekek Cantrill-skála (1965) segítségével felmért

élettel való elégedettségéről elmondható, hogy túlnyomó többségük igen pozitívan értékeli

az életét. A nem elégedett kategóriába sorolt gyermekek elenyésző része adott kifejezetten

negatív választ, gyakoribb a „nem annyira elégedett” válaszok száma.

Az életkor előrehaladtával mindkét nemnél növekszik a nem elégedettek előfordulási

gyakorisága, de míg a gyakorisági eloszlás életkori változása a fiúknál statisztikailag releváns

(χ^2=11,04{6}, p>0,05), addig lányoknál p<0,05 szinten (χ^2=27,23{6}) igazolható (3.3.1. és 3.3.2.

ábra, 3.3.1. táblázat).

A vizsgált korintervallumban a lányok között a fiúkhoz viszonyítva minden életkorban

az elégedetlenek magasabb százalékban fordulnak elő (χ^2=32,12{6} ; p<0,05; 3.3.3. ábra)

64

3.3.1. ábra. Életükkel való elégedettség alapján csoportosított fiúk előfordulási yakorisága

életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%

nem elégedett elégedett

élet

kor

(év)

3.3.2. ábra. Életükkel való elégedettség alapján csoportosított lányok előfordulási yakorisága

életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%

nem elégedett elégedett

élet

kor

(év)

3.3.1. táblázat. Vizsgált serdülők yakorisági eloszlása (%) az élettel való elégedettségük alapján

Fiúk LányokÉletkor (év) n.e. e. n.e. e.

10 8,1 91,9 10,5 89,511 11,7 88,3 14,0 86,012 13,5 86,5 16,1 83,913 14,1 85,9 18,2 81,814 13,2 86,8 20,7 79,315 13,1 86,9 16,8 83,216 15,7 84,3 22,2 77,8

n.e. - nem elégedett, e. - elégedett

3.3.2. Életelégedettség és nemi érés

Összehasonlítva az azonos kronológiai korú, 12 és 15 éves kor közötti, már polluáló és

még nem polluáló fiúk élettel való „elégedettségét” az állapítható meg, hogy a pubertás

elején (12 éves korban) az érettebb fiúk között nagyobb számban fordulnak elő a nem

elégedettek, míg a pubertás időszakának közepén (a spermarche medián körül, 13 és 14 éves

korcsoportok) a még nem polluáló fiúk az elégedetlenebbek (3.3.4. ábra, 3.3.2. táblázat, a

statisztikai próbák eredményeit az ábrák alatt tüntettem fel).

Az azonos korú már menstruáló és még nem menstruáló lányokat összehasonlítva, az

elégedetlenebbek gyakorisága növekszik a már „érett” lányok alcsoportjában (3.3.5. ábra,

3.3.2.táblázat).

65

3.3.3. ábra. Életükkel kevésbé elégedett serdülők előfordulási yakoriságának nemi különbségei

életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10% 15% 20% 25%

fiúk lányok

élet

kor

(év)

alcsoporton belül, korcsoportok közöttnem pol.: χ^2=9,88{5}, p>0,05; pol.: χ^2=6,22{4}, p>0,05alcsoportok között: χ^2=8,10{3}, p<0,05

alcsoporton belül, korcsoportok közöttnem men.: χ^2=8,54{4}, p>0,05; men.: χ^2=6,73{4}, p>0,05alcsoportok között: χ^2=5,00{2}, p>0,05

3.3.2. táblázat. Érettségi státusz szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%)az élettel való elégedettségük alapján

Fiúk LányokNem poll. Poll. Nem mens. Mens.

Életkor (év) n.e. e. n.e. e. n.e. e. n.e. e.

10 8,1 91,9 - - 10,6 89,4 - -11 11,8 88,2 - - 13,1 86,9 - -12 12,6 87,4 20,0 80,0 15,9 84,1 16,7 83,313 15,5 84,5 10,7 89,3 18,0 82,0 18,3 81,714 16,0 84,0 11,7 88,3 18,5 81,5 21,0 79,015 11,6 88,4 13,5 86,5 - - 17,0 83,016 - - 15,5 84,5 - - 22,2 77,8


A genitáliák fejlettsége alapján különböző éréstípusba sorolt fiúkat elemezve

elmondható, hogy 11 éves kortól a korán érők között található a legtöbb elégedetlen, 13 éves

kortól azonban a későn érő fiúk között is nő az elégedetlenek gyakorisága (3.3.6. ábra, 3.3.3.

táblázat).

A lányokat hasonló szempontok alapján megfigyelve, megállapítható, hogy a korán érők

csoportjában a pubertás elején (11 évesek) viszonylag magas az elégedetlenebbek száma. A

pubertás közepén az elégedetlenek gyakorisága az átlagos érésű alcsoporthoz képest

66

3.3.4. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási yakorisága

életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10% 15% 20% 25%


élet

kor

(év)

3.3.5. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási

yakorisága életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10% 15% 20% 25%


élet

kor

(év)

nagyobb a korán és a későn érő alcsoportokban; majd a későn érők között csökken a

gyakoriságuk a normális érésű lányokhoz képest (3.3.7. ábra, 3.3.3. táblázat).

alcsoporton belül alcsoportok közöttkor.: χ^2=2,83{4}, p>0,05 kor.-átl. : χ^2=3,39{4}, p>0,05átl. : χ^2=8,09{6}, p>0,05 átl.-kés.: χ^2=49,32{4}, p<0,05kés.: χ^2=2,64{6}, p>0,05 kor.-kés. : χ^2=4,57{3}, p>0,05

alcsoporton belül alcsoportok közöttkor.: χ^2=8,4{3}, p<0,05 kor.-átl. : χ^2=14,39{3}, p<0,05átl. : χ^2=17,78{6}, p<0,05 átl.-kés.: χ^2=14,2{4}, p<0,05kés.: χ^2=8,35{4}, p>0,05 kor.-kés. : χ^2=12,65{3}, p<0,05

3.3.3. táblázat. Éréstípus szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%)az élettel való elégedettségük alapján

Fiúk LányokKorán Átlagos Későn Korán Átlagos Későn

Életkor (év) n.e. e. n.e. e. n.e. e. n.e. e. n.e. e. n.e. e.

10 - - 6,0 94,0 - - 9,6 90,4 14,5 85,5 8,6 91,411 13,2 86,8 10,8 89,2 - - 26,4 73,6 11,1 88,9 13,6 86,412 16,5 83,5 11,3 88,7 9,4 90,6 14,9 85,1 17,2 82,8 15,6 84,413 12,0 88,0 10,5 89,5 14,2 85,8 21,0 79,0 14,4 85,6 20,4 79,614 19,0 81,0 10,2 89,8 15,9 84,1 - - 21,3 78,7 20,0 80,015 13,3 86,7 13,0 87,0 12,0 88,0 - - 17,5 82,5 11,9 88,116 - - 14,9 85,1 14,0 86,0 - - 23,0 77,0 23,8 76,2


3.3.3. Életelégedettség és tápláltsági állapot

A túlsúlyos fiúk között nagyobb az elégedetlenek gyakorisága, mint a normális

tápláltsági állapotú társaik között. 13 éves kortól megfigyelhető, hogy a sovány fiúk között is

67

3.3.6. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási yakorisága

életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30%


élet

kor

(év)

3.3.7. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási yakorisága

életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30%


élet

kor

(év)

nő az elégedetlenebbek gyakorisága, majd 15 éves kortól a sovány fiúk közül kerül ki a

legtöbb elégedetlen (3.3.8. ábra, 3.3.4. táblázat).

A lányoknál is megfigyelhető, hogy a túlsúlyosak között nagyobb az elégedetlenek

gyakorisága. A 14 és a 16 éves korcsoportoknál a sovány lányok között kiugró számban

találhatók elégedetlenek (3.3.9. ábra, 3.3.4. táblázat).

alcsoporton belül alcsoportok között sov.: χ^2=3,26{6}, p>0,05 sov.-nor.: χ^2=10,09{6}, p>0,05 nor.: χ^2=8,32{6}, p>0,05 nor.-túls. : χ^2=18,3{6}, p<0,05túls. : χ^2=12,99{6}, p<0,05 sov.-túls. : χ^2=13,74{6}, p<0,05

alcsoporton belül alcsoportok között sov.: χ^2=10,27{6}, p>0,05 sov.-nor. χ^2=27,28{6}, p<0,05 nor.: χ^2=22,72{6}, p<0,05 nor.-túls. χ^2=22,95{6}, p<0,05 túls. : χ^2=4,81{6}, p>0,05 sov.-túls. χ^2=12,1{6}, p>0,05

3.3.4. táblázat. Tápláltsági állapot szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%)az élettel való elégedettségük alapján

Fiúk LányokSovány Normális Túlsúlyos Sovány Normális Túlsúlyos


10 14,6 85,4 8,2 91,8 3,4 96,6 13,2 86,8 8,0 92,0 12,3 87,711 11,1 88,9 10,3 89,7 15,7 84,3 14,4 85,6 11,6 88,4 20,4 79,612 11,9 88,1 11,9 88,1 18,8 81,3 19,4 80,6 15,2 84,8 16,0 84,013 16,7 83,3 13,0 87,0 17,0 83,0 18,9 81,1 16,7 83,3 23,7 76,314 13,8 86,2 10,1 89,9 21,8 78,2 29,6 70,4 18,7 81,3 22,2 77,815 16,3 83,7 13,0 87,0 10,7 89,3 17,5 82,5 16,1 83,9 19,8 80,216 22,2 77,8 14,8 85,3 14,9 85,1 27,3 72,7 21,3 78,7 19,0 81,0


68

3.3.8. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási yakorisága

életkoronként

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30%


élet

kor

(év)

3.3.9. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási


10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30%


élet

kor

(év)

A zsírtartalom alapján kategorizált fiúk között megfigyelhető, hogy a magas , illetve

alacsony testzsírszázalékú csoportokban gyakoribbak az elégedetlenek, mint az átlagos

testzsírszázalékú alcsoportban található fiúk között. A 14 éves korcsoportban kiugróan magas

a relatíve zsíros fiúk közötti elégedetlenek száma. Ez a tendencia a 15 és 16 éves

korcsoportokban megszűnik, és a kevésbé zsíros, illetve átlagos fiúk között lesz a legnagyobb

az elégedetlenek száma (3.3.10. ábra, 3.3.5. táblázat).

A relatívan magas testzsír tartalmú lányok között nagyobb arányban fordulnak elő

elégedetlenek. Párhuzamosan azzal, hogy a sovány tápláltsági állapotú lányok között

megjelennek az elégedetlenek, megfigyelhető, hogy a relatív alacsony testzsírtartalmú

lányok között nagyobb az elégedetlenek gyakorisága, mint az átlagos lányoknál (3.3.11.

ábra, , 3.3.5. táblázat).

alcsoporton belül alcsoportok közöttal. : χ^2=2,07{6}, p>0,05 al.-átl. : χ^2=12,97{6}, p<0,05átl. : χ^2=12,67{6}, p<0,05 átl.-mag.: χ^2=25,59{6}, p<0,05mag.: χ^2=18,44{6}, p<0,05 al.-mag.: χ^2=16,18{6}, p<0,05

alcsoporton belül alcsoportok közöttal. : χ^2=7,37{6}, p>0,05 al.-átl. χ^2=24,34{6}, p<0,05átl. : χ^2=21,83{6}, p<0,05 átl.-mag. χ^2=22,76{6}, p<0,05mag.: χ^2=5,65{6}, p>0,05 al.-mag. χ^2=10,72{6}, p>0,05

69

3.3.10. ábra. Testzsírtartalom alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási yakorisága

életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30%

alacsony átlagos magas

élet

kor

(év)

3.3.11. ábra. Testzsírtartalom alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási


10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30%


élet

kor

(év)

3.3.5. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%)az élettel való elégedettségük alapján

Fiúk LányokAlacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas


10 11,4 88,6 8,4 91,6 4,3 95,7 13,0 87,0 7,9 92,1 13,1 86,911 13,2 86,8 9,6 90,4 14,6 85,4 15,5 84,5 11,9 88,1 17,1 82,912 12,7 87,3 11,6 88,4 17,5 82,5 13,0 87,0 16,6 83,4 18,4 81,613 16,9 83,1 11,2 88,8 17,6 82,4 16,7 83,3 18,1 81,9 19,7 80,314 12,5 87,5 8,9 91,1 22,8 77,2 22,3 77,7 17,8 82,2 25,2 74,815 15,4 84,6 12,5 87,5 11,9 88,1 14,5 85,5 17,1 82,9 18,6 81,416 13,3 86,7 17,1 82,9 14,6 85,4 21,1 78,9 23,7 76,3 19,5 80,5


70

3.4. A vizsgált serdülők szubjektív egészségérzete

3.4.1. A szubjektív egészségérzet életkori változásai, nemi különbségek

A szubjektív egészségi állapot megítélése, hasonlóan az élettel való elégedettség

megítéléséhez, igen pozitív a vizsgált serdülők körében. Egészségi állapotukat igen kevesen

ítélték rossznak (0-5%). Megfigyelhető azonban, hogy az életkor előrehaladtával mindkét

nemnél növekszik azoknak a száma, akik már nem ítélik kitűnőnek vagy jónak az

egészségüket, a változás szignifikáns (fiúk: χ^2=43,3{6}, p<0,05; lányok: χ^2=79,72{6}, p<0,05;

3.4.1., 3.4.2. ábra, 3.4.1. táblázat). A lányok között nagyobb a gyakoriság, mint a fiúk között

(χ^2=86,33{6}, p<0,05; 3.4.3. ábra).

71

3.4.1. ábra. Egészség megítélésük alapján csoportosított fiúk előfordulási yakorisága

életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%

rossz megfelelő kitűnő vagy jó

élet

kor

(év)

3.4.2. ábra. Egészség megítélésük alapján csoportosított fiúk előfordulási yakorisága

életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90%100%

rossz megfelelő kitűnő vagy jóél

etko

r (é

v)

3.4.1. táblázat. Vizsgált serdülők yakorisági eloszlása (%) az egészségi állapotuk megítélése alapján

Fiúk LányokÉletkor (év) r/m j/k r/m j/k

10 16,7 83,3 19,7 80,311 18,9 81,1 29,0 71,012 20,9 79,1 33,7 66,313 25,0 75,0 30,9 69,114 20,6 79,4 35,7 64,315 26,2 73,8 40,8 59,216 30,4 69,6 41,7 58,3

r/m – rossz vagy megfelelőj/k – jó kiváló

3.4.2. Egészségi állapot megítélése és a nemi érés

A spermarche megléte vagy hiánya alapján bontott fiúk csoportjait vizsgálva

elmondható, hogy a még nem polluáló fiúk alcsoportjában gyakoribbak az egészségüket nem

kimondottan pozitívnak értékelők, mint a már polluáló fiúk alcsoportjában (3.4.4. ábra, 3.4.2.

táblázat).

A menstruáló és nem menstruáló lányok egészségérzetét vizsgálva megfigyelhető, hogy

a 12 és a 14 éves korcsoportokban a menstruáló lányok alcsoportjában jelentősen nagyobb

arányban jelennek meg az egészségüket kevésbé jónak ítélő lányok. A 13 éves korcsoportban,

ami a menarche kormediánjához legközelebb áll, nincs jelentős különbség az „érett” és

„éretlen” lányok között (3.4.5. ábra, 3.4.2. táblázat).

72

3.4.3. ábra. Rosszabb egészségmegítélésű serdülők előfordulási yakoriságának nemi különbségei

életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45%

fiúk lányok

élet

kor

(év)

alcsoporton belül, korcsoportok közöttnem pol.: χ^2=17,36{5}, p<0,05; pol.: χ^2=16,06{5}, p<0,05alcsoportok között: χ^2=15,65{4}, p<0,05

alcsoporton belül, korcsoportok közöttnem men.: χ^2=24,62{4}, p<0,05; men.: χ^2=14,35{4}, p<0,05alcsoportok között: χ^2=13,42{2}, p<0,05

3.4.2. táblázat. Érettségi státusz szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%)az egészségi állapotuk megítélése alapján


Életkor (év) r/m j/k r/m j/k r/m j/k r/m j/k10 16,6 83,4 - - 19,2 80,8 - -11 19,3 80,7 - - 29,0 71,0 - -12 21,5 78,5 18,4 81,6 31,5 68,5 40,5 59,513 26,7 73,3 22,2 77,8 30,8 69,2 31,0 69,014 19,4 80,6 21,1 78,9 18,8 81,3 38,4 61,615 29,3 70,7 25,5 74,5 - - 41,1 58,916 - - 30,5 69,5 - - 41,5 58,5

r/m – rossz vagy megfelelő, j/k – jó vagy kiváló

A genitáliák fejlettsége alapján különböző éréstípusba tartozó fiúkat vizsgálva

megállapítható, hogy a 12-13 éves korcsoportokban a nem átlagos ütemben érők között

nagyobb gyakorisággal fordulnak elő a egészségükkel kevésbé elégedett fiúk. A 14-15 éves

korcsoportokban ezek a különbségek megszűnnek, illetve az átlagos ütemben érők között nő

a kevésbé jó egészségérzetű fiúk gyakorisága (3.4.6. ábra, 3.4.3. táblázat).

Az emlők fejlettsége alapján besorolt különböző éréstípusú lányok szubjektív

egészségérzetét vizsgálva elmondható, hogy a 11-13 éves korcsportokban a nem átlagos érési

73

3.4.4. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk előfordulási yakorisága

életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10% 15% 20% 25%


élet

kor

(év)

3.4.5. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű lányok előfordulási yakorisága

életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10% 15% 20% 25%


élet

kor

(év)

ütemű, illetve a korán érő lányok között a legnagyobb az egészségüket nem kifejezetten

pozitívnak értékelők gyakorisága. 14 éves kor után azonban a lassabban érők jobbnak

értékelik egészségüket (3.4.7. ábra, 3.4.3. táblázat).

alcsoporton belül alcsoportok között kor.: χ^2=2,94{4}, p>0,05 kor.-átl. : χ^2=9,35{4}, p>0,05 átl. : χ^2=19,86{6}, p<0,05 átl.-kés.: χ^2=112,4{4}, p<0,05 kés.: χ^2=15,48{4}, p<0,05 kor.-kés. : χ^2=11,17{3}, p<0,05

alcsoporton belül alcsoportok között kor.: χ^2=9,63{3}, p<0,05 kor.-átl. : χ^2=30{3}, p<0,05 átl. : χ^2=57,98{6}, p<0,05 átl.-kés.: χ^2=23,34{4}, p<0,05 kés.: χ^2=10,13{4}, p<0,05 kor.-kés. : χ^2=13,15{3}, p<0,05

3.4.3. táblázat. Éréstípus szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%)az egészségi állapotuk megítélése alapján


Életkor (év) r/m j/k r/m j/k r/m j/k r/m j/k r/m j/k r/m j/k

10 - - 16,4 83,6 - - 23,1 76,9 17,6 82,4 16,7 83,311 18,1 81,9 22,0 78,0 - - 38,0 62,0 25,3 74,7 29,6 70,412 20,4 79,6 16,3 83,7 21,9 78,1 40,3 59,7 29,9 70,1 32,8 67,213 22,8 77,2 18,5 81,5 28,4 71,6 33,8 66,2 27,7 72,3 30,4 69,614 22,5 77,5 23,5 76,5 13,7 86,3 - - 38,7 61,3 32,2 67,815 24,2 75,8 27,1 72,9 27,8 72,2 - - 41,9 58,1 39,1 60,916 - - 29,0 71,0 28,6 71,4 - - 42,3 57,7 37,8 62,2


3.4.3. Egészségi állapot megítélése és a testfejlettség

mindkét nemnél kimutatható a tápláltsági állapot alapján kategorizált serdülők között,

hogy a túlsúlyosak rosszabbnak ítélik egészségüket kortársaiknál. Ezenkívül megfigyelhető,

74

3.4.7. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű lányok előfordulási yakorisága

életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45%


élet

kor

(év)

3.4.6. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk előfordulási yakorisága

életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45%


élet

kor

(év)

hogy az átlagos tápláltsági állapotú serdülőkhöz képest, a soványaknál nagyobb arányban

jelennek meg az egészségüket kevésbe jónak ítélők (3.4.8., 3.4.9. ábra, 3.4.4. táblázat).

alcsoporton belül alcsoportok között sov.: χ^2=11,12{6}, p>0,05 sov.-nor. χ^2=36,65{6}, p<0,05 nor.: χ^2=34,95{6}, p<0,05 nor.-túls. χ^2=33,55{6}, p<0,05 túls. : χ^2=8,51{6}, p>0,05 sov.-túls. χ^2=14,4{6}, p<0,05

alcsoporton belül alcsoportok között sov.: χ^2=27,56{6}, p<0,05 sov.-nor. χ^2=61,04{6}, p<0,05 nor.: χ^2=61,88{6}, p<0,05 nor.-túls. χ^2=57,59{6}, p<0,05 túls. : χ^2=26,31{6}, p<0,05 sov.-túls. χ^2=33,32{6}, p<0,05

3.4.4. táblázat. Tápláltsági állapot szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%)az egészségi állapotuk megítélése alapján



10 15,4 84,6 13,9 86,1 27,6 72,4 15,2 84,8 17,5 82,5 26,8 73,211 16,5 83,5 15,8 84,2 28,9 71,1 34,8 65,2 25,1 74,9 36,3 63,712 13,8 86,2 17,7 82,3 34,2 65,8 27,5 72,5 29,5 70,5 54,0 46,013 25,3 74,7 22,2 77,8 36,1 63,9 32,7 67,3 28,1 71,9 40,0 60,014 22,4 77,6 17,0 83,0 30,2 69,8 37,3 62,7 33,5 66,5 44,4 55,615 30,4 69,6 23,5 76,5 36,4 63,6 51,7 48,3 36,7 63,3 55,1 44,916 30,2 69,8 27,4 72,6 43,1 56,9 34,1 65,9 41,9 58,1 48,4 51,6


A tápláltsági állapottal kapcsolatos megfigyelések érvényesek a relatív testzsírtartalom

alapján kategorizált serdülőkre is. A magas testzsírszázalékú serdülők között kortársaikhoz

képest nagyobb arányban fordulnak elő az egészségüket szubjektíven rosszabbul megítélők.

75

3.4.8. ábra. Tápláltsági állapot szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk előfordulási


10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10%15%20%25%30%35%40%45%50%55%60%


élet

kor

(év)

3.4.9. ábra. Tápláltsági állapot szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű lányok előfordulási


10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10%15%20%25%30%35%40%45%50%55%60%


élet

kor

(év)

A lányok 13 éves korcsoportjában megfigyelhető, hogy az átlagos testzsírtartalmú lányok

egészség-megítélése jobb, mint az alacsony testzsírszázalékúaké (3.4.10., 3.4.11. ábra, 3.4.5.

táblázat).

alcsoporton belül alcsoportok között sov.: χ^2=28,26{6}, p<0,05 sov.-nor. χ^2=39,18{6}, p<0,05nor.: χ^2=20,17{6}, p<0,05 nor.-túls. χ^2=39,34{6}, p<0,05túls. : χ^2=45,32{6}, p<0,05 sov.-túls. χ^2=46,32{6}, p<0,05

alcsoporton belül alcsoportok között sov.: χ^2=26,28{6}, p<0,05 sov.-nor. χ^2=59,56{6}, p<0,05nor.: χ^2=59,81{6}, p<0,05 nor.-túls. χ^2=50,39{6}, p<0,05túls. : χ^2=16,37{6}, p<0,05 sov.-túls. χ^2=28,27{6}, p<0,05

3.4.5. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint kategorizált serdülők yakorisági eloszlása (%)az egészségi állapotuk megítélése alapján



10 11,1 88,9 15,4 84,6 25,5 74,5 20,2 79,8 14,7 85,3 28,6 71,411 9,5 90,5 18,2 81,8 28,8 71,2 18,5 81,5 30,1 69,9 36,2 63,812 15,4 84,6 16,8 83,2 34,7 65,3 26,5 73,5 32,1 67,9 43,6 56,413 20,9 79,1 19,9 80,1 39,2 60,8 35,0 65,0 24,5 75,5 39,8 60,214 14,7 85,3 18,4 81,6 31,0 69,0 24,7 75,3 36,8 63,2 44,8 55,215 25,8 74,2 23,1 76,9 32,8 67,2 35,1 64,9 40,6 59,4 46,7 53,316 27,1 72,9 27,9 72,1 39,3 60,7 38,2 61,8 39,1 60,9 49,3 50,7


76

3.4.10. ábra. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk

előfordulási yakorisága életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50%


élet

kor

(év)

3.4.11. ábra. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű lányok

előfordulási yakorisága életkoronként

10

11

12

13

14

15

16

0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% 35% 40% 45% 50%


élet

kor

(év)

3.5. A pszicho-szomatikus tünetek gyakorisága a vizsgált serdülők körében

A pubertáskori intenzív testszerkezeti változások, a velük párhuzamosan folyó pszicho-

szociális fejlődési folyamatok, az egyre szigorúbb társadalmi elvárások, az újabb és újabb

betöltendő társadalmi szerepek az egészségesen fejlődő serdülő személyiség számára is

komoly kihívást jelent, hogy a önértékelése, önelfogadása ne sérüljön.

Kiindulási feltételezésem, hogy ha bármely komponense ennek az érzékeny fejlődési

folyamat-együttesnek zavart szenved (nem feltétlenül érve el még az abnormalitás határát),

és ennek következtében, akárcsak rövid időre is, az átlagostól, a társadalmi vagy egyedi

szinten kívánatostól eltérő testszerkezeti (testaránybeli, testösszetételbeli, testalkatbeli, nemi

érettségi állapotbeli) jelleg, jellemző jelenik meg, akkor az kedvezőtlenül befolyásolja az

érzelmi és mentális fejlődést és társas viselkedést. Ezzel összefüggésben feltételeztem, hogy

az ún. pszicho-szomatikus, tehát sem szervi elváltozásra sem a környezet zavaró hatásaira

nem visszavezethető, annál inkább pszichés diszharmóniára utaló panaszok a korcsoportra,

nemre jellemző átlagos gyakoriságtól lényegesen gyakrabban jelentkezhetnek az átlagostól

eltérő növekedésű és érésű, testszerkezetű serdülőknél (Bodzsár 2003).

Feltételezésem igazolására a háromféle leggyakoribb pszicho-szomatikus tünetcsoport

megjelenési gyakoriságának pubertáskori mintázatát vizsgálom a panaszok jelentkezési

gyakoriságának (a) életkori és nemi különbségeit, illetve (b) a nemi érettségi státusszal, a

tápláltsági állapottal és a testösszetétellel való kapcsolatát elemezve, úgymint (1) a

szomatikus panaszok (fej-, has-, hátfájás, hányinger, szédülés), (2) a kiegyensúlyozatlan

érzelmekből fakadó pszichés tünetek (kedvetlenség, ingerlékenység, félelem, idegesség) és (3)

az alvászavarra utaló tünetek (elalvási nehézség, többszöri éjszakai felriadás, fáradtság).

3.5.1. A pszicho-szomatikus tünetek megjelenési gyakoriságának életkori és nemi különbségei

A vizsgált pszicho-szomatikus panaszok jelentkezési gyakorisága mind a fiúk, mind a

lányok csoportjában jelentősen változik az életkor előrehaladtával (3.5.1., 3.5.2 ábra, 3.5.1.

táblázat, a χ^2-próbák eredményeit az ábrák alatt közlöm, kapcsos zárójelben próba

szabadsági foka), és mindhárom tünetcsoport esetén igaz, hogy az egyre idősebbek

korcsoportjaiban a tünetek egyre nagyobb gyakorisággal jelentkeznek. A lányok esetében

végig a vizsgált korintervallumban, míg a fiúk esetén 13-14 éves korig, 14 évestől idősebbek

korcsoportjaiban már nem különbözik lényegesen a tünetek jelentkezésének gyakorisága.

77

Mindkét nemnél a kiegyensúlyozatlan érzelmekből fakadó pszichés panaszok jelentkeznek a

legnagyobb gyakorisággal, a lányok esetében a vizsgált korintervallum végére elérve a majd

50%-os gyakoriságot, tehát minden második serdülő lány él át rendszeresen (hetente

többször is) tüneteket, a fiúk esetében 13-14 éves korra a serdülők közel 40%-a vallotta, hogy

e tünetek rendszeresen jelentkeztek nála. Az alvászavarra utaló tünetek gyakorisága a

fiúknál 10 éves kortól 12 éves korig, a lányoknál 13 éves korig a kétszeresére növekszik. A 16

éves korcsoportban a fiúk közel 20%-ának, a lányok 30%-ának zavart az éjszakai pihenése

(3.5.3. ábra).

szomatikus

χ^2=38,93{6}; p<0,05

pszichés

χ^2=31,88{6}; p<0,05

alvászavar

χ^2=28,33{6} ; p<0,05

3.5.1. ábra. Fiúk pszicho-szomatikus tüneteinek előfordulási yakorisága életkoronként

szomatikus

χ^2=66,63{6}; p<0,05

pszichés

χ^2=79,56{6}; p<0,05

alvászavar

χ^2=59,77{6} ; p<0,05

3.5.2. ábra. Lányok pszicho-szomatikus tüneteinek előfordulási yakorisága életkoronként

78

10 11 12 13 14 15 160%

10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%hetente többször ritkán

életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%


életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%


életkor (év)

10 11 12 13 14 15 160%

10%20%30%40%50%60%70%80%90%


életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%


életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%


életkor (év)

3.5.1. táblázat. Vizsgált serdülők pszicho-szomatikus panaszainak yakorisága (%)

Szomatikus Pszichés AlvászavarFiúk Lányok Fiúk Lányok Fiúk Lányok

gy r gy r gy r gy r gy r gy r

10 11,5 88,5 24,9 75,1 30,5 69,5 33,6 66,4 9,6 90,4 11,5 88,511 19,6 80,4 33,5 66,5 35,6 64,4 41,9 58,1 17,1 82,9 20,1 79,912 24,8 75,2 38,7 61,3 37,0 63,0 45,6 54,4 21,3 78,7 25,1 74,913 24,2 75,8 36,7 63,3 43,6 56,4 49,4 50,6 20,2 79,8 27,2 72,814 18,5 81,5 39,7 60,3 38,0 62,0 55,8 44,2 18,5 81,5 28,2 71,815 22,5 77,5 43,5 56,5 39,4 60,6 50,8 49,2 18,1 81,9 26,2 73,816 22,8 77,2 46,7 53,3 44,5 55,5 55,7 44,3 19,1 80,9 28,2 71,8gy: gyakran (hetente többször); r : ritkán (legfeljebb hetente)

A pszicho-szomatikus tünetek jelentkezésének gyakoriságát a két nem azonos korú

korcsoportjai között összehasonlítva megállapítható, hogy: (1) minden korcsoportban,

mindhárom panaszcsoportnak a gyakorisága nagyobb a lányoknál; (2) legnagyobb nemi

különbség a szomatikus panaszok megélésében figyelhető meg, majdnem kétszer annyi lány

tapasztal ilyen tüneteket, mint fiú (3.5.3. ábra).

szomatikus

χ^2=71,95{6} ; p<0,05

pszichés

χ^2=61,02{6} ; p<0,05

alvászavar

χ^2=68,44{6} ; p<0,05

3.5.3. ábra. Pszicho-szomatikus tüneteket yakran tapasztaló fiúk és lányok előfordulási yakorisága életkoronként

3.5.2. A pszicho-szomatikus tünetek megjelenési gyakorisága és a nemi érettségi státusz

A pszicho-szomatikus tünetek megjelenése és a szexuális érettségi státusz közötti

kapcsolat elemzésekor elsőként a pszicho-szomatikus panaszok előfordulási gyakoriságát

hasonlítom össze a már polluáló és még nem polluáló fiúk, illetve a már menstruáló és még

nem menstruáló lányok („érett” és „éretlen”) alcsoportjai között.

79

10 11 12 13 14 15 160%

10%

20%

30%

40%

50%

60%fiúk lányok

életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%fiúk lányok

életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%fiúk lányok

életkor (év)

Az „érett” és „éretlen” fiúk, illetve lányok alcsoportjai esetén minden korcsoportban

statisztikailag igazolható a különbség (3.5.4., 3.5.5. ábra, 3.5.2. táblázat; az ábrák alatt

feltüntettem az alcsoporton belül, illetve az alcsoportok között elvégzett χ^2-próbák

eredményeit).

szomatikus

nem poll. : χ^2=39,97{5}; p<0,05poll. : χ^2=8,65{5}; p>0,05nem poll. - poll. : χ^2=21,04{5}, p<0,05

pszichés

nem poll. : χ^2=22,67{5} ; p<0,05poll. : χ^2=9,4{5} ; p>0,05nem poll. - poll. : χ^2=15,06{5}; p<0,05

alvászavar

nem poll. : χ^2=35,28{5} ; p<0,05poll. : χ^2=2,26{5} ; p>0,05nem poll. - poll. : χ^2=13,43{5}; p<0,05

3.5.4. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúkelőfordulási yakorisága életkoronként

szomatikus

nem men.: χ^2=26,15{4}; p<0,05men.: χ^2=15,1{5}; p<0,05nem men. - men.: χ^2=11,06{3}; p<0,05

pszichés

nem men.: χ^2=20,19{4}; p<0,05men.: χ^2=8,71{5}; p>0,05nem men. - men.: χ^2=7,11{3}; p<0,05

alvászavar

nem men.: χ^2=30,21{4}; p<0,05men.: χ^2=5,42{5}; p>0,05nem men. - men.: χ^2=10,71{3}; p<0,05

3.5.5. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányokelőfordulási yakorisága életkoronként

80

10 11 12 13 14 15 160%

5%

10%

15%

20%

25%

30%nem polluál polluál

életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%5%

10%15%20%25%30%35%40%45%50%


életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%nem polluál polluál

életkor (év)

10 11 12 13 14 15 160%5%

10%15%20%25%30%35%40%45%50%


életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%nem menstruál menstruál

életkor év10 11 12 13 14 15 16

0%5%

10%15%20%25%30%35%40%45%50%


életkor (év)

3.5.2. táblázat. Érettségi státusz szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak yakorisága (%)


Életkor (év) gy r gy r gy r gy r

10 sz 11,2 88,8 - - 24,7 75,3 - -p 30,6 69,4 - - 33,7 66,3 - -az 9,5 90,5 - - 11,2 88,8 - -

11 sz 19,2 80,8 26,7 73,3 33,2 66,8 - -p 35,6 64,4 40,9 59,1 41,8 58,2 44,4 55,6az 16,4 83,6 25,0 75,0 19,8 80,2 25,0 75,0

12 sz 24,6 75,4 28,4 71,6 38,2 61,8 40,5 59,5p 36,1 63,9 38,9 61,1 43,5 56,5 52,3 47,7az 21,5 78,5 18,9 81,1 22,5 77,5 33,2 66,8

13 sz 26,5 73,5 20,0 80,0 38,5 61,5 35,4 64,6p 44,4 55,6 41,8 58,2 48,3 51,7 50,1 49,9az 22,3 77,7 17,0 83,0 25,8 74,2 28,2 71,8

14 sz 19,1 80,9 17,5 82,5 41,3 58,8 39,4 60,6p 44,3 55,7 34,9 65,1 50,6 49,4 56,6 43,4az 19,9 80,1 17,3 82,7 16,5 83,5 30,0 70,0

15 sz 16,5 83,5 22,8 77,2 - - 43,6 56,4p 36,7 63,3 39,7 60,3 - - 50,7 49,3az 26,0 74,0 17,6 82,4 - - 25,8 74,2

16 sz - - 22,8 77,2 - - 46,8 53,2p - - 44,5 55,5 - - 56,0 44,0az - - 19,0 81,0 - - 28,4 71,6

sz: szomatikus tünet; p: pszichés tünet; az: alvászavarra utaló tünet;gy: gyakran; r: ritkán

A következőkben elemzem a másodlagos nemi jellegek alapján érési típusokba (relatíve

korán, átlagos ütemben, relatíve későn érők alcsoportokba) sorolt serdülők pszicho-

szomatikus panaszainak gyakoriságát.

Tendenciáját tekintve megállapítható, hogy a fiúk esetében a relatíve korán érők

körében lényegesen gyakrabban fordulnak elő mindhárom tünetcsoport panaszai az átlagos

érési ütemű, illetve későn érők csoportjaiban, a legritkábban pedig a relatíve későn érők

csoportjában fordultak elő a tünetek (3.5.6. ábra). E tendencia alól csak a 13 évesek

korcsoportja jelenti a kivételt, amikor is a relatíve későn érőknél leggyakoribbak a pszicho-

szomatikus tünetek, illetve a 14 évesek korcsoportjától az éjszakai alvást zavaró tünetek

gyakoriságának alakulása, amely életkori intervallumra elmondható, hogy nincs lényegi

különbség a nemi érettségi státuszuk alapján elkülönített alcsoportok tüneteinek jelentkezési

gyakoriságában (3.5.6. ábra, 3.5.3. táblázat).

81

szomatikus

kor.: χ^2=2,35{4}; p>0,05átl. : χ^2=14,32{6}; p<0,05kés.: χ^2=7,46{6} ; p>0,05kor.-átl. : χ^2=4,58{4}; p>0,05 átl.-kés.:χ^2=72,68{4}; p<0,05kor.-kés. : χ^2=6,95{3}; p>0,05

pszichés

kor.: χ^2=2,37{4}, p>0,05átl. : χ^2=13,76{6}, p<0,05kés.: χ^2=19,91{6}, p<0,05kor.-átl. : χ^2=2,28{4}, p>0,05 átl.-kés.: χ^2=111,47{4}, p<0,05kor.-kés. : χ^2=11,18{3}, p<0,05

alvászavar

kor.: χ^2=4,73{4}, p>0,05átl. : χ^2=17,05{6}, p<0,05kés.: χ^2=5,36{6}, p>0,05kor.-átl. : χ^2=6,96{4}, p>0,05átl.-kés.: χ^2=51,58{4}, p<0,05kor.-kés. : χ^2=7,34{3}, p>0,05

3.5.6. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúkelőfordulási yakorisága életkoronként

A lányok esetében kijelenthetjük, hogy a vizsgált életkori intervallum elején, 12 éves

korig a relatíve korán érők pszicho-szomatikus panaszai a leggyakoribbak a másodlagos

nemi jellegek fejlettségi stádiumai alapján elkülönített alcsoportokat összehasonlítva, míg a

vizsgált korintervallum végére a nemi érettségi alcsoportok testi, és a kiegyensúlyozatlan

érzelmekből fakadó pszichés tünetek jelentkezésének gyakoriságában már nincs lényegi

különbség; hiszen csak a vizsgált pszicho-szomatikus tünetcsoportok közül egyedül az alvást

zavaró panaszok csoportjának előfordulási gyakoriságában mutatható ki a korintervallum

végén különbség: az átlagos érettségűeknél gyakoribb az alvászavar, mint a későn érőknél

(3.5.7. ábra, 3.5.3. táblázat).

82

10 11 12 13 14 15 160%

10%

20%

30%

40%

50%

60%korán átlagos későn érő

életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

10%

20%

30%

40%

50%


életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%


életkor (év)

szomatikus

kor.: χ^2=7,39{3}, p>0,05átl. : χ^2=43,35{6}, p<0,05kés.: χ^2=9,8{4}, p>0,05kor.-átl. : χ^2=21,3{3}, p<0,05átl.-kés.: χ^2=16,23{4}, p<0,05kor.-kés. : χ^2=10,35{3}, p<0,05

pszichés

kor.: χ^2=2,37{4}, p>0,05átl. : χ^2=13,76{6}, p<0,05kés.: χ^2=19,91{6}, p<0,05kor.-átl. : χ^2=2,28{4}, p>0,05 átl.-kés.: χ^2=111,47{4}, p<0,05kor.-kés. : χ^2=11,18{3}, p<0,05

alvászavar

kor.: χ^2=15,61{3}, p<0,05átl. : χ^2=25,14{6}, p<0,05kés.: χ^2=15,29{4}, p<0,05kor.-átl. : χ^2=25,59{3}, p<0,05átl.-kés.: χ^2=12,03{4}, p<0,05kor.-kés. : χ^2=22,47{3}, p<0,05

3.5.7. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányokelőfordulási yakorisága életkoronként

3.5.3. táblázat. Éréstípus szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak yakorisága (%)


Életkor (év) gy r gy r gy r gy r gy r gy r

10 sz - - 12,1 87,9 - - 25,7 74,3 21,4 78,6 26,0 74,0p - - 27,5 72,5 - - 26,4 73,6 36,0 64,0 36,2 63,8az - - 7,0 93,0 - - 9,8 90,2 11,7 88,3 9,7 90,3

11 sz 25,7 74,3 17,7 82,3 - - 36,8 63,2 34,1 65,9 33,2 66,8p 36,8 63,2 36,1 63,9 - - 41,3 58,7 39,2 60,8 43,8 56,2az 21,6 78,4 14,3 85,7 - - 29,7 70,3 18,9 81,1 18,6 81,4

12 sz 23,7 76,3 21,5 78,5 25,5 74,5 38,9 61,1 38,6 61,4 39,6 60,4p 39,5 60,5 37,0 63,0 30,1 69,9 48,7 51,3 42,9 57,1 45,3 54,7az 23,2 76,8 20,1 79,9 13,6 86,4 28,4 71,6 23,0 77,0 24,3 75,7

13 sz 20,5 79,5 21,7 78,3 24,6 75,4 40,7 59,3 30,8 69,2 40,1 59,9p 43,5 56,5 38,0 62,0 49,5 50,5 50,9 49,1 49,3 50,7 50,2 49,8az 17,5 82,5 18,1 81,9 23,0 77,0 27,8 72,2 28,9 71,1 25,3 74,7

14 sz 19,1 80,9 18,6 81,4 15,0 85,0 - - 40,3 59,7 40,2 59,8p 37,1 62,9 35,4 64,6 34,4 65,6 - - 56,8 43,2 54,4 45,6az 14,6 85,4 18,3 81,7 17,9 82,1 - - 29,3 70,7 26,1 73,9

15 sz 23,6 76,4 23,3 76,7 18,8 81,2 - - 43,9 56,1 43,6 56,4p 41,6 58,4 39,7 60,3 34,1 65,9 - - 50,3 49,7 46,8 53,2az 17,6 82,4 18,1 81,9 16,9 83,1 - - 25,2 74,8 31,9 68,1

16 sz - - 24,3 75,7 21,6 78,4 - - 47,8 52,2 40,0 60,0p - - 43,3 56,7 45,9 54,1 - - 55,6 44,4 51,1 48,9az - - 18,4 81,6 20,0 80,0 - - 28,9 71,1 24,4 75,6

sz: szomatikus tünet; p: pszichés tünet; az: alvászavarra utaló tünet; gy: gyakran; r: ritkán

83

10 11 12 13 14 15 160%

10%

20%

30%

40%

50%


életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

10%

20%

30%

40%

50%


életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%


életkor (év)

3.5.3. A pszicho-szomatikus tünetek megjelenési gyakorisága és a tápláltsági állapot

A következőkben a tápláltsági állapot és pszicho-szomatikus tünetek megjelenésének

összefüggés-vizsgálatához összehasonlítom az alultáplált, a normális tápláltsági állapotú,

illetve a túltáplált a (Cole és mtsai 2007) serdülők alcsoportjai között a három pszicho-

szomatikus tünetcsoport panaszainak megjelenési gyakoriságát.

A szomatikus tünetegyüttes előfordulási gyakoriságát a tápláltsági állapot alapján

kialakított alcsoportok között összehasonlítva a fiúk esetében megállapítható, hogy 13 éves

korig a túlsúlyos serdülők panaszai a leggyakoribbak, esetleg az alultápláltak panaszainak

gyakoriságával megegyező. A vizsgált korintervallum végére az alultáplált fiúk szomatikus

panaszainak gyakorisága a legnagyobb. Ezzel szemben a lányok tápláltsági állapot szerint

elkülönített alcsoportjaiban a szomatikus panaszok gyakorisága nem különbözik sem a

vizsgált korintervallum elején, sem a végén. Jelentős különbség a 13 évesek korcsoportjában

jelenik meg, amikor az alul- és túltápláltak szomatikus panaszai is gyakoribbak, mint a

normál tápláltsági állapotúaké, illetve tendenciáját tekintve elmondható, hogy 12-15 éves kor

közötti lányok esetében az alultápláltak szomatikus panaszai a leggyakoribbak (3.5.8. ábra,

3.5.4. táblázat).

A 10-12 éves korcsoportokban a túlsúlyos fiúk, a 13, illetve a 15-16 éves korcsoportokban

az alultáplált fiúk alcsoportjában fordul elő a legtöbb pszichés panasz. A lányoknál a vizsgált

korintervallum elején szintén a túlsúlyos alcsoportban legnagyobb a pszichés panaszok

gyakorisága, míg a 14 éves korcsoporttól kezdve ebben az alcsoportban csökken a gyakoriság

és a 16 éves korcsoportban pedig jóval több pszichés panasz fordul elő a sovány és átlagos

alcsoportokban (3.5.8. ábra, 3.5.4. táblázat).

Az alvászavarra utaló tünetek gyakorisági mintázata a fiúknál a pszichés panaszokhoz

hasonlóan alakul, ezeknél a panaszoknál is szembe tűnő a vizsgált korintervallum közepén és

végén a panaszoknak az alultáplált fiúk körében tapasztalt kiugróan magas gyakorisága. A

12-13 és 16 éves korcsoportban a túlsúlyos lányok között a legnagyobb az alvást kísérő

pszicho-szomatikus panaszok gyakorisága (3.5.8. ábra, 3.5.4. táblázat).

84

szomatikus

sov.: χ^2=13,18{6}, p<0,05nor. : χ^2=41,65{6}, p<0,05túls. : χ^2=15,34{6}, p<0,05sov.-nor.: χ^2=41,6{6}, p<0,05 nor.-túls. : χ^2=44,22{6}, p<0,05 sov.-túls. : χ^2=21,87{6}, p<0,05

pszichés


alvászavar


3.5.8. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúkelőfordulási yakorisága életkoronként

szomatikus

sov.: χ^2=17,1{6}, p<0,05nor. : χ^2=45,22{6}, p<0,05túls. : χ^2=11,5{6}, p>0,05sov.-nor.: χ^2=38,51{6}, p<0,05 nor.-túls. : χ^2=35,16{6}, p<0,05 sov.-túls. : χ^2=17,7{6}, p<0,05

pszichés

sov.: χ^2=29,47{6}, p<0,05nor. : χ^2=66,01{6}, p<0,05túls. : χ^2=9,39{6}, p>0,05sov.-nor.: χ^2=49,96{6}, p<0,05 nor.-túls. : χ^2=39,05{6}, p<0,05 sov.-túls. : χ^2=20,85{6}, p<0,05

alvászavar


3.5.9. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányokelőfordulási yakorisága életkoronként

85

10 11 12 13 14 15 160%

10%

20%

30%

40%

50%

60%sovány normális túlsúlyos

életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%


életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

10%

20%

30%

40%

50%


életkor (év)

10 11 12 13 14 15 160%

10%

20%

30%

40%

50%


életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

10%

20%

30%

40%

50%


életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%


életkor (év)

3.5.4. táblázat. Tápláltsági állapot szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak yakorisága (%)



10 sz 17,0 83,0 9,0 91,0 17,0 83,0 23,8 76,3 24,0 76,0 26,9 73,1p 25,0 75,0 27,8 72,2 43,7 56,3 25,0 75,0 35,4 64,6 35,9 64,1az 3,8 96,2 9,1 90,9 15,1 84,9 7,7 92,3 13,1 86,9 9,0 91,0

11 sz 18,3 81,7 19,1 80,9 21,8 78,2 29,3 70,7 34,5 65,5 33,6 66,4p 27,7 72,3 33,7 66,3 44,9 55,1 41,4 58,6 38,8 61,2 51,7 48,3az 15,9 84,1 15,8 84,2 21,4 78,6 24,3 75,7 19,5 80,5 18,5 81,5

12 sz 20,8 79,2 24,0 76,0 29,2 70,8 40,0 60,0 39,3 60,7 36,4 63,6p 24,2 75,8 36,7 63,3 45,0 55,0 42,5 57,5 44,7 55,3 52,1 47,9az 18,3 81,7 21,6 78,4 22,6 77,4 20,0 80,0 24,6 75,4 30,5 69,5

13 sz 28,8 71,3 22,3 77,7 28,5 71,5 42,1 57,9 34,3 65,7 42,7 57,3p 50,6 49,4 41,8 58,2 46,9 53,1 51,4 48,6 48,7 51,3 50,4 49,6az 25,6 74,4 19,2 80,8 20,8 79,2 21,5 78,5 27,9 72,1 29,9 70,1

14 sz 14,7 85,3 18,8 81,2 19,9 80,1 42,4 57,6 39,4 60,6 38,7 61,3p 36,8 63,2 37,8 62,2 39,7 60,3 60,0 40,0 57,8 42,2 44,1 55,9az 17,6 82,4 18,9 81,1 17,9 82,1 25,9 74,1 28,9 71,1 27,0 73,0

15 sz 23,7 76,3 23,1 76,9 18,1 81,9 46,6 53,4 42,8 57,2 44,0 56,0p 52,5 47,5 38,5 61,5 37,0 63,0 44,3 55,7 52,5 47,5 47,3 52,7az 21,1 78,9 17,9 82,1 17,3 82,7 27,3 72,7 25,7 74,3 26,4 73,6

16 sz 26,9 73,1 23,2 76,8 20,2 79,8 45,9 54,1 46,8 53,2 46,9 53,1p 57,7 42,3 42,3 57,7 46,2 53,8 58,8 41,2 57,0 43,0 42,2 57,8az 26,9 73,1 18,3 81,7 15,5 84,5 24,7 75,3 27,9 72,1 31,7 68,3


A tápláltsági állapot és a pszicho-szomatikus tünetek gyakoriságnak összefüggés-

elemzése után, annak kiegészítéseként, megvizsgáltam, hogy a testösszetétel, kiemelve a test

relatív zsírtartalmát, hatással van-e a pszicho-szomatikus panaszok jelentkezésének

gyakoriságára.

Az eredményeket összefoglalva megállapítható, hogy nagyon hasonló tendenciákat

követ a különböző testzsírszázalékú (relatíve kis, átlagos, és relatíve nagy testzsírtartalmú)

alcsoportokban a panaszok gyakorisága, mint a tápláltsági állapot alapján elkülönített

alcsoportokban (3.5.10., 3.5.11. ábra, 3.5.5. táblázat).

86

szomatikus

alacs. : χ^2=8,07{6}, p>0,05átl. : χ^2=48,97{6}, p<0,05mag.: χ^2=245,49{6}, p<0,05alacs.-átl. : χ^2=43,37{6}, p<0,05 átl.-mag.: χ^2=159,15{6}, p<0,05 alacs.-mag.: χ^2=128,27{6}, p<0,05

pszichés

alacs. : χ^2=62,34{6}, p<0,05átl. : χ^2=35,25{6}, p<0,05mag.: χ^2=3,85{6}, p>0,05alacs.-átl. : χ^2=52,89{6}, p<0,05 átl.-mag.: χ^2=22,97{6}, p<0,05 alacs.-mag.: χ^2=34,47{6}, p<0,05

alvászavar

alacs. : χ^2=34,05{6}, p<0,05átl. : χ^2=27,42{6}, p<0,05mag.: χ^2=82,99{6}, p<0,05alacs.-átl. : χ^2=48,52{6}, p<0,05 átl.-mag.: χ^2=76,22{6}, p<0,05 alacs.-mag.: χ^2=80,02{6}, p<0,05

3.5.10. ábra. Testzsírszázalék alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúkelőfordulási yakorisága életkoronként

szomatikus


pszichés


alvászavar

alacs. : χ^2=11,34{6}, p>0,05átl. : χ^2=27,31{6}, p<0,05mag.: χ^2=24,99{6}, p<0,05alacs.-átl. : χ^2=29,32{6}, p<0,05 átl.-mag.: χ^2=39,5{6}, p<0,05 alacs.-mag.: χ^2=27,58{6}, p<0,05

3.5.11. ábra. Testzsírszázalék alapján csoportosított, yakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányokelőfordulási yakorisága életkoronként

87

10 11 12 13 14 15 160%

10%

20%

30%

40%

50%

60%alacsony átlagos magas

életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

10%

20%

30%

40%

50%


életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%


életkor (év)

10 11 12 13 14 15 160%

10%

20%

30%

40%

50%


életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

10%

20%

30%

40%

50%


életkor (év)10 11 12 13 14 15 16

0%

5%

10%

15%

20%

25%

30%


életkor (év)

3.5.5. táblázat. Testzsírtartalom szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak yakorisága (%)



10 sz 13,0 87,0 7,7 92,3 18,7 81,3 23,3 76,7 24,1 75,9 28,6 71,4p 28,0 72,0 25,8 74,2 43,8 56,2 31,4 68,6 31,8 68,2 39,8 60,2az 5,1 94,9 9,1 90,9 15,4 84,6 10,7 89,3 13,2 86,8 8,7 91,3

11 sz 19,4 80,6 18,3 81,7 21,8 78,2 31,1 68,9 34,7 65,3 33,1 66,9p 33,1 66,9 34,6 65,4 40,0 60,0 42,0 58,0 41,1 58,9 44,1 55,9az 18,3 81,7 14,3 85,7 20,8 79,2 22,6 77,4 19,8 80,2 18,6 81,4

12 sz 22,5 77,5 24,2 75,8 27,0 73,0 37,2 62,8 39,5 60,5 38,9 61,1p 32,9 67,1 36,8 63,2 40,9 59,1 48,7 51,3 44,5 55,5 45,3 54,7az 16,5 83,5 24,7 75,3 18,7 81,3 24,6 75,4 24,6 75,4 26,5 73,5

13 sz 21,3 78,7 24,0 76,0 27,4 72,6 37,0 63,0 34,4 65,6 40,8 59,2p 39,9 60,1 44,2 55,8 46,1 53,9 48,9 51,1 47,0 53,0 54,3 45,7az 18,0 82,0 21,1 78,9 20,8 79,2 25,0 75,0 27,1 72,9 29,7 70,3

14 sz 18,7 81,3 16,6 83,4 22,7 77,3 36,1 63,9 41,1 58,9 40,5 59,5p 38,9 61,1 37,4 62,6 39,3 60,7 55,1 44,9 57,2 42,8 53,2 46,8az 16,9 83,1 19,1 80,9 19,3 80,7 27,4 72,6 27,5 72,5 29,1 70,9

15 sz 24,1 75,9 23,0 77,0 20,0 80,0 40,7 59,3 45,7 54,3 41,3 58,7p 40,3 59,7 38,7 61,3 40,0 60,0 46,0 54,0 51,8 48,2 53,3 46,7az 17,4 82,6 18,8 81,2 17,8 82,2 24,9 75,1 27,0 73,0 25,5 74,5

16 sz 22,7 77,3 24,2 75,8 20,8 79,2 43,0 57,0 50,2 49,8 43,5 56,5p 48,3 51,7 41,3 58,7 46,6 53,4 53,3 46,7 59,6 40,4 50,0 50,0az 23,2 76,8 18,4 81,6 15,4 84,6 23,0 77,0 30,0 70,0 28,5 71,5


88

3.6. A testkép változásai a pubertásban

A pubertással együtt járó fokozott önmegfigyeléssel a serdülők saját testükről alkotott

képének, a testképnek, és az így formálódó szubjektív testkép és a testük tényleges formája

közötti különbségnek egyaránt jelentős szerepe van a pszicho-szociális fejlődés további

tényezőinek alakulásában. A testformával, testszerkezettel való elégedettség mértéke a

serdülők körében mindkét nemnél feltételezhetően jelentős mértékben függ az átlagos,

illetve az ideálisnak tartott formáktól való eltérés mértékétől. A testképpel való elégedettség

vizsgálatakor további kiindulási feltételezésem, hogy a testkép önértékelése a két nem között

jelentős különbséget mutat, illetve hogy az elégedettség mértéke a vizsgált 10-16 éves

korintervallumban mindkét nem esetében jelentősen változik. Ha e nemi és életkori

különbségeket sikerül igazolni, akkor további célom, hogy megállapítsam, (1) a testszerkezet

mely jellemzői alakítják legjelentősebb mértékben a serdülők testképét, (2) a nemi és életkori

különbségeket mely szomatikus tényezők életkori mintázata magyarázhatja.

A testkép életkori változásainak, nemi különbségeinek, a testkép és a szexuális érettségi

státusz kapcsolatának, az átlagostól eltérő érési ütemű, illetve az átlagostól eltérő

testösszetételű és testalkatú serdülők testkép-változásainak vizsgálatát az említett

szempontok alapján bontott alcsoportokban, a Tennessee-féle énkép skála testkép

komponense alapján besorolt alacsony és magas önértékelésűek relatív gyakoriságának

elemzésével végeztem.

3.6.1. A testkép életkori változásai, nemi különbségek

Vizsgálati eredményeim alapján megállapítható, hogy egyik nemnél sincs statisztikailag

igazolható különbség az átlagosnál rosszabb, illetve az átlagosnál jobb testképpel

rendelkezők relatív gyakoriságában a korcsoportok között (negatívabb testképű fiúk:

χ^2=0,73{5}, p>0,05; lányok: χ^2=3,51{5}, p>0,05; pozitívabb testképű fiúk: χ^2=0,89{5}, p>0,05;

lányok: χ^2=0,64{5}, p>0,05). A két nem összehasonlításakor sem igazolható statisztikailag a

különbség az alacsony, illetve magas önértékelésűek relatív gyakoriságában egyik

korcsoportban sem. Összességében megfigyelhető mindkét nem esetében, hogy az alacsony

önértékelésűek relatív gyakorisága minden életkorban nagyobb, mint a magas

önértékelésűeké. A lányokat a fiúkhoz viszonyítva minden vizsgált korcsoportban a lányok

között nagyobb a rosszabb testképűek aránya, különösen igaz ez 11 és 12 éves

korcsoportokra.

89

A jobb testképpel rendelkezők esetében a 13-14 éves, illetve a 16 éves korcsoportokban a

lányok relatív gyakorisága nagyobb a fiúkénál (3.6.1. ábra, 3.6.1. táblázat, az ábrák alatt

közlöm χ^2-próbák eredményeit).

11 éves 12 éves 13 éves 14 éves 15 éves 16 éves- + - + - + - + - + - +

χ^2=1,05{1} χ^2=0,01{1} χ^2=2,17{1} χ^2=0{1} χ^2=0,14{1} χ^2=0,59{1} χ^2=0,17{1} χ^2=1{1} χ^2=0,06{1} χ^2=0,14{1} χ^2=0{1} χ^2=0,31{1}p>0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05

3.6.1. táblázat. Vizsgált serdülők yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján

Fiúk LányokÉletkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas

11 27,5 51,5 21,0 31,7 46,9 21,412 25,0 53,3 21,7 30,5 47,5 22,013 24,9 54,9 20,2 26,3 50,9 22,914 26,9 53,1 20,0 28,6 47,8 23,715 25,4 51,9 22,7 26,5 52,5 21,016 25,4 55,4 19,2 25,5 52,5 22,0

3.6.2. Testkép és a nemi érés

A testkép és a szexuális érés kapcsolatának vizsgálatához először az eltérő érettségi

státuszú fiúk és lányok alcsoportjaiban, majd a másodlagos nemi jellegek alapján éréstípusba

sorolt fiúk és lányok alcsoportjaiban elemeztem a negatív , illetve pozitív testképpel

rendelkezők relatív gyakoriságát.

90

3.6.1. ábra. Az átlagosnál negatívabb, illetve pozitívabb testképű serdülők előfordulási yakorisága életkoronként

11 12 13 14 15 160,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0% 0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

fiúk (-) lányok (-) fiúk (+) lányok (+)

Az eredményeket összefoglalva elmondható, hogy a vizsgált korintervallum elején a már

„érett” fiúk testképe pozitívabb, majd a 13 és 14 éves korcsoportok között negatív irányba

változik végül stagnál. Az „éretlen” fiúk testképe negatívabb, a megfelelő elemszámú 12-14

éves korcsoportokban, mint az „érett” fiúké. Az életkor előrehaladásával romló tendencia

figyelhető meg (3.6.2. ábra, 3.6.2. táblázat).

12 éves 13 éves 14 éves- + - + - +

χ^2=1,63{1} χ^2=0,8{1} χ^2=7,15{1} χ^2=3,52{1} χ^2=2,20{1} χ^2=0,49{1} p>0,05 p>0,05 p<0,01 p>0,05 p>0,05 p>0,05

3.6.2. táblázat. Érettségi státusz szerint csoportosított fiúk yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján

Még nem polluál Már polluálÉletkor (év) Alacsony Átlagos magas Alacsony Átlagos Magas

11 26,9 52,3 20,8 - - -12 27,7 51,2 21,1 18,8 54,2 27,113 31,9 52,6 15,6 16,8 57,9 25,214 33,8 48,5 17,6 24,4 53,9 21,715 - - - 23,0 53,9 23,016 - - - 24,4 55,9 19,7

A különböző érettségi státuszú (még nem menstruáló , illetve már menstruáló) lányok

testkép különbségeinek életkori mintázata a fiúknál tapasztalható tendenciával némileg

ellentétes. A 12-13 éves korcsoportokban az „érett” és „éretlen” lányok alcsoportjaiban nincs

különbség a rosszabb önértékelésűek gyakoriságában. A 14 éves korcsoportban a már

91

3.6.2. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási yakorisága

életkoronként

11 12 13 14 15 160,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0% 0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

nem polluál (-) polluál (-) nem polluál (+) polluál (+)

menstruáló lányok alcsoportjában lényegesen nagyobb a negatív testképűek gyakorisága,

mint a még nem menstruálók alcsoportjában. A vizsgált korintervallum elején az „éretlen”

lányok között nagyobb a pozitív testképűek aránya, mint az „érett” lányok között, a 14 éves

korcsoportban viszont a már menstruáló lányok körében nagyobb a pozitív testképűek

aránya, míg a még nem menstruáló lányok között kisebb (3.6.3. ábra, 3.6.3. táblázat).

12 éves 13 éves 14 éves- + - + - +

χ^2=0,00{1} χ^2=4,02{1} χ^2=0,00{1} χ^2=4,08{1} χ^2=1,00{1} χ^2=2,63{1} p>0,05 p<0,05 p>0,05 p<0,05 p>0,05 p>0,05

3.6.3. táblázat. Érettségi státusz szerint csoportosított lányok yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján

Még nem menstruál Már menstruálÉletkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas

11 31,3 47,2 21,5 - - -12 30,5 44,7 24,8 30,4 55,7 13,913 26,2 45,2 28,6 26,3 55,1 18,614 20,7 62,1 17,2 29,6 45,8 24,515 - - - 27,2 51,9 20,916 - - - 25,0 52,9 22,1

Az átlagostól eltérő érési típusú fiúkat vizsgálva megállapítható, hogy a 13 éves

korcsoportban (ebben a korcsoportban van a legjelentősebb testi különbség az eltérő érési

ütemű fiúk között) a relatív korán érő fiúk testképe pozitívabb, az átlagos ütemben és a későn

érő fiúkéhoz viszonyítva. A 14 éves korcsoportban lecsökken a korán érők között a jobb

92

3.6.3. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási yakorisága

életkoronként

11 12 13 14 15 160,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0% 0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

nem menstruál (-) menstruál (-)nem menstruál (+) menstruál (+)

testképpel rendelkezők gyakorisága. A 15 éves korcsoportban újra megugrik a korán érők

között a pozitív testképűek gyakorisága (3.6.4. ábra, 3.6.4. táblázat).


χ^2=1,04{1} χ^2=0,00{1} χ^2=11,36{2} χ^2=4,78{2} χ^2=2,70{2} χ^2=3,61{2} χ^2=1,36{2} 1,89{2} χ^2=0,17{2} χ^2=7,14{2} χ^2=1,59{1} χ^2=0,52{1} p>0,05 p>0,05 p<0,01 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p<0,05 p>0,05 p>0,05

3.6.4. táblázat. Éréstípus szerint csoportosított fiúk yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján

Korán- Átlagos ütemben- Későn érőÉletkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas

11 25,4 52,5 22,1 32,1 46,2 21,8 - - -12 18,2 55,6 26,3 16,4 58,2 25,4 37,3 49,3 13,313 18,7 54,7 26,7 29,1 52,7 18,2 28,7 56,3 14,914 22,9 64,6 12,5 25,0 53,4 21,6 31,1 47,8 21,115 24,7 44,4 30,9 25,4 58,7 15,9 28,6 60,7 10,716 - - - 21,0 58,1 21,0 31,4 52,9 15,7

A relatíve korán érő lányok testképe a 11 éves korcsoportban pozitívabb, mint az átlagos

érésű lányoké, az alacsony testkép önértékelésűek relatív gyakorisága kisebb, a magas

önértékelésűeké pedig nagyobb az átlagos önértékelésű lányok korcsoportjához viszonyítva.

A 12 éves korcsoportban jelentősen csökken a pozitív testképű lányok gyakorisága, majd a 13

éves korcsoportban növekszik (3.6.5. ábra, 3.6.5. táblázat).

A relatíve későn érő lányok testképe pozitívabb mint az átlagos ütemben, illetve korán

érő lányoké. Ebben az alcsoportban a legnagyobb a pozitív testképű és a legkisebb a negatív

93

3.6.4. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási yakorisága életkoronként

11 12 13 14 15 160,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0% 0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

korán (-) átlagos (-) későn (-) korán (+) átlagos (+) későn (+)

testképű lányok relatív gyakorisága. A 14 éves korcsoportban a legkedvezőtlenebb, a 15 éves

korcsoportban a legpozitívabb a testképük.


χ^2=5,02{2} χ^2=0,38{2} χ^2=0,54{2} χ^2=10,97{2} χ^2=2,57{2} χ^2=3,96{2} χ^2=0,04{1} 0,48{1} χ^2=3,99{1} χ^2=3,02{1} χ^2=0,28{1} χ^2=0,04{1} p<0,01 p>0,05 p>0,05 p<0,01 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p<0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05

3.6.5. táblázat. Éréstípus szerint csoportosított fiúk yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján

Korán- Átlagos ütemben- Későn érőÉletkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas

11 33,3 40,7 25,9 41,0 37,1 21,9 21,4 58,1 20,512 31,5 58,4 10,1 31,9 42,6 25,5 27,1 42,9 30,013 30,5 52,4 17,1 28,4 50,0 21,6 21,1 50,0 28,914 - - - 27,7 46,8 25,5 28,9 49,5 21,615 - - - 30,7 51,2 18,1 - - -16 - - - 26,2 51,6 22,2 - - -

3.6.3. Testkép és testalkat

A morfológiai testalkat testképre gyakorolt hatásának vizsgálatához, a szomatotípus

komponensek túlsúlya alapján létrehozott alcsoportokban elemeztem a negatív, illetve

pozitív testképpel rendelkezők arányát.

A fiúk átlagos szomatotípusa a pubertás ideje alatt a centrális kategóriába esik, így

mindhárom létrehozott kategóriába tartozó fiú testalkata eltér az átlagtól. Az endomorf

94

3.6.5. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási yakorisága életkoronként

11 12 13 14 15 160,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0% 0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

korán (-) átlagos (-) későn (-) korán (+) átlagos (+) későn (+)

túlsúlyú fiúk alcsoportjában a legnagyobb a negatív testképűek relatív gyakorisága és a

legkisebb a pozitív testképű fiúké. Az ektomorf túlsúlyú fiúk alcsoportjában az életkorral

növekszik mind a rosszabb, mind a jobb testképűek aránya, és a gyakoriságok között nincs

jelentős eltérés. A mezomorf túlsúlyú alcsoport elemszáma a statisztikailag értékelhető

elemszám határán van, így megállapításaim csak korlátozottan érvényesek. Ebbe az

alcsoportba tartozó fiúk testképe a legpozitívabb. A rosszabb testképűek relatív gyakorisága

jóval kisebb, az endomorf túlsúlyú alcsoporthoz képest, a jobb testképűek aránya pedig

jelentősen felülmúlja a másik két kategóriában tapasztalható arányt (3.6.6. ábra, 3.6.6.

táblázat).


χ^2=12,36{2} χ^2=4,87{2} χ^2=15,16{2} χ^2=17,96{2} χ^2=3,91{2} χ^2=6,02{2} χ^2=6,78{2} χ^2=1,76{2} χ^2=4,6{2} χ^2=3,05{2} χ^2=3,52{2} χ^2=0,39{2}p<0,01 p>0,05 p<0,01 p<0,01 p>0,05 p<0,05 p<0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05

3.6.6. táblázat. Szomatotípus komponens túlsúly szerint csoportosított fiúk yakorisági eloszlása (%)testkép önértékelésük alapján

Endomorf túlsúlyú Mezomorf túlsúlyú Ektomorf túlsúlyúÉletkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas

11 44,4 38,9 16,7 20,0 40,0 40,0 18,3 65,0 16,712 41,4 46,5 12,1 10,5 36,8 52,6 17,9 65,4 16,713 38,0 50,6 11,4 26,3 42,1 31,6 23,7 52,6 23,714 40,7 44,4 14,8 14,8 66,7 18,5 25,8 50,5 23,715 38,7 48,4 12,9 11,1 55,6 33,3 25,3 49,3 25,316 45,5 40,9 13,6 21,4 57,1 21,4 25,0 59,1 15,9

95

3.6.6. ábra. Szomatotípus komponens túlsúly alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási yakorisága életkoronként

11 12 13 14 15 160,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0% 0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

endomorf (-) mezomorf (-) ektomorf (-)endomorf (+) mezomorf (+) ektomorf (+)

A lányok körében pubertás során a testalkat egyre inkább endomorffá válik, így náluk az

átlagostól eltérő kategóriát az ektomorf, illetve mezomorf túlsúlyú kategória jelenti. Az

elemzésből az alacsony elemszám (n=12) miatt mezomorf kategóriát ki kellet zárni. Az

alacsony és a magas testkép önértékelésű lányok között pont ellentétesen alakul az

endomorf, illetve az ektomorf túlsúlyúak gyakorisága, ebből következik, hogy az átlagostól

eltérő ektomorf lányok testképe sokkal pozitívabb, mint az átlagoshoz közeli endomorf

túlsúlyú lányoké. Az életkorral ez a különbség csökken, az endomorf túlsúlyú lányok

körében nő a pozitív és csökken a negatív testképűek gyakorisága. Az ektomorf lányok

alcsoportjában a gyakoriságok lényegesen nem változnak (3.6.7. ábrák, 3.6.7. táblázat).


χ^2=8,31{1} χ^2=4,2{2} χ^2=6,92{1} χ^2=5,41{2} χ^2=3,45{1} χ^2=3,4{2} χ^2=2,43{1} χ^2=5,01{1} χ^2=6,81{1} χ^2=3,53{2} χ^2=0,05{1} χ^2=0,43{1}p<0,01 p<0,05 p<0,01 p<0,05 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p<0,05 p<0,01 p>0,05 p>0,05 p>0,05

3.6.7. táblázat. Szomatotípus komponens túlsúly szerint csoportosított lányok yakorisági eloszlása (%)testkép önértékelésük alapján

Endomorf túlsúlyú Ektomorf túlsúlyúÉletkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas

11 43,0 42,2 14,8 22,5 50,7 26,812 39,6 44,8 15,6 21,9 49,3 28,813 36,1 48,1 15,8 23,7 50,0 26,314 32,8 48,4 18,8 21,4 44,6 33,915 31,7 50,0 18,3 4,5 59,1 36,416 27,6 49,4 23,0 30,0 40,0 30,0

96

3.6.7. ábra. Szomatotípus komponens túlsúly alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási yakorisága életkoronként

11 12 13 14 15 160,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0% 0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

endomorf (-) ektomorf (-) endomorf (+) ektomorf (+)

3.6.4. Testkép és a tápláltsági állapot, illetve testösszetétel

A következőkben a serdülők tápláltsági állapot , illetve test relatív zsírtömege alapján

kialakított alcsoportjaiban a negatív, illetve pozitív énképűek relatív gyakoriságát

hasonlítottam össze.

A negatív testképű fiúk relatív gyakorisága a magas zsírtartalmú, illetve túlsúlyos fiúk

körében a legnagyobb. A 14-15 éves korcsoportokban, míg az alacsony testzsírtartalmú fiúk

alcsoportjában a legalacsonyabb, addig a soványként kategorizált fiúk alcsoportjában magas

a negatív testképű fiúk aránya, 15 éves korcsoportban meghaladják a túlsúlyos alcsoportban

rosszabb testképű fiúk relatív gyakoriságát. A pozitív testképpel rendelkező fiúk

gyakoriságát vizsgálva, megállapítható, hogy relatív gyakoriságuk az alacsony testzsírral

rendelkezők alcsoportjában, és a tápláltsági állapot szempontjából normális alcsoportjában a

legnagyobb (3.6.8., 3.6.9. ábra, 3.6.8., 3.6.9. táblázat).


χ^2=24,73{2} χ^2=3,41{2} χ^2=39,06{2} χ^2=20,01{2} χ^2=6,89{2} χ^2=6,66{2} χ^2=24,19{2} χ^2=2,59{2} χ^2=7,91{2} χ^2=6,65{2} χ^2=5,28{2} χ^2=2,68{2}p<0,01 p>0,05 p<0,01 p<0,01 p<0,05 p<0,05 p<0,01 p>0,05 p<0,05 p<0,05 p>0,05 p>0,05

97

3.6.8. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási yakorisága életkoronként

11 12 13 14 15 160,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0% 0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

sovány (-) normális (-) túlsúlyos (-)sovány (+) normális (+) túlsúlyos (+)

3.6.8. táblázat. Tápláltsági állapot szerint csoportosított fiúk yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján

Sovány Normális TúlsúlyosÉletkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas

11 15,6 65,6 18,8 19,1 55,9 25,0 50,8 35,4 13,812 20,5 56,4 23,1 16,0 55,8 28,2 57,1 42,9 0,013 21,7 60,9 17,4 21,3 54,5 24,2 39,2 52,9 7,814 43,8 40,6 15,6 17,6 59,7 22,7 48,1 38,5 13,515 45,8 50,0 4,2 20,3 52,6 27,1 33,3 50,0 16,716 30,8 61,5 7,7 20,8 57,3 21,9 45,0 45,0 10,0


χ^2=18,03{2} χ^2=8,53{2} χ^2=39,5{2} χ^2=15,29{2} χ^2=13,94{2} χ^2=4,21{2} χ^2=18,23{2} χ^2=9,62{2} χ^2=7,9{2} χ^2=3,64{2} χ^2=7,89{2} χ^2=6,27{2}p<0,01 p<0,05 p<0,01 p<0,01 p<0,01 p>0,05 p<0,01 p<0,01 p<0,05 p>0,05 p<0,05 p<0,05

3.6.9. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított fiúk yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján

Alacsony- Átlagos- Magas testzsírtartalomÉletkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas

11 20,0 60,0 20,0 19,4 51,9 28,7 47,1 42,6 10,312 16,5 54,4 29,1 15,6 58,6 25,8 54,5 40,9 4,513 22,4 51,7 25,9 17,9 60,4 21,6 42,6 45,9 11,514 18,7 52,0 29,3 21,7 58,1 20,2 49,1 43,6 7,315 9,5 57,1 33,3 28,6 51,4 20,0 35,3 47,1 17,616 15,2 57,6 27,3 22,4 56,7 20,9 44,8 51,7 3,4

A lányoknál a fiúkhoz hasonlóan a túlsúlyos, illetve a magas zsírtartalmú lányok között

a legnagyobb a negatív testképpel rendelkezők aránya. Az is megfigyelhető, hogy a 13-14

98

3.6.9. ábra. Relatív testzsírtartalom alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási yakorisága életkoronként

11 12 13 14 15 160,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0% 0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

alacsony (-) átlagos (-) magas (-)alacsony (+) átlagos (+) magas (+)

éves korcsoportokban megnő az alacsony testzsírtartalmú alcsoportban is a rosszabb testkép

önértékelésűek relatív gyakorisága. A magas önértékelésű lányok relatív gyakoriságát

vizsgálva elmondható, hogy a testképre a 11-13 éves korcsoportokban az alacsonyabb

zsírtartalom pozitívabb testképet eredményez. Ez a tendencia a 14-16 éves korcsoportokban

már nem egyértelmű. Az átlagosnál alacsonyabb testtömeg-index testképre gyakorolt pozitív

hatása a 12-15 éves korcsoportokban végig megfigyelhető (3.6.10., 3.6.11. ábra, 3.6.10., 3.6.11.

táblázat).


χ^2=10,3{2} χ^2=9,54{2} χ^2=34,05{2} χ^2=15,79{2} χ^2=25,32{2} χ^2=11,59{2} χ^2=10,31{2} χ^2=9,7{2} χ^2=18,39{2} χ^2=8,46{2} χ^2=10,5{2} χ^2=2,3{2}p<0,01 p<0,01 p<0,01 p<0,01 p<0,01 p<0,01 p<0,01 p<0,01 p<0,01 p<0,05 p<0,01 p>0,05

3.6.10. táblázat. Tápláltsági állapot szerint csoportosított lányok yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján

Sovány Normális TúlsúlyosÉletkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas

11 30,2 53,5 16,3 26,3 46,7 26,9 50,0 42,3 7,712 24,4 46,3 29,3 23,3 51,5 25,2 63,6 34,5 1,813 25,6 41,9 32,6 19,3 55,3 25,4 53,8 40,4 5,814 22,5 45,0 32,5 24,5 49,7 25,8 47,8 45,7 6,515 9,5 52,4 38,1 23,8 54,9 21,3 66,7 33,3 0,016 20,7 55,2 24,1 21,6 54,6 23,7 60,0 33,3 6,7

99

3.6.10. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási yakorisága életkoronként

11 12 13 14 15 160,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0% 0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%

sovány (-) normális (-) túlsúlyos (-)sovány (+) normális (+) túlsúlyos (+)


χ^2=11,92{2} χ^2=14,38{2} χ^2=16,65{2} χ^2=4,64{2} χ^2=18,17{2} χ^2=8,02{2} χ^2=5,76{2} χ^2=3,6{2} χ^2=10{2} χ^2=8,94{2} χ^2=0,04{2} χ^2=0,83{2}p<0,01 p<0,01 p<0,01 p>0,05 p<0,01 p<0,05 p>0,05 p>0,05 p<0,01 p<0,05 p>0,05 p>0,05

3.6.11. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított lányok yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján

Alacsony- Átlagos- Magas testzsírtartalomÉletkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas

11 13,8 48,3 37,9 35,2 44,5 20,3 40,5 48,6 10,812 24,7 47,9 27,4 23,2 53,5 23,2 47,7 38,4 14,013 23,1 46,2 30,8 17,5 56,6 25,9 43,2 44,4 12,314 29,5 44,3 26,2 22,1 51,3 26,5 38,8 46,3 14,915 20,0 54,0 26,0 21,3 53,3 25,3 47,2 50,0 2,816 24,1 48,3 27,6 26,0 54,5 19,5 25,7 51,4 22,9

A fiúk esetében a relatív izomtömeg mennyiségének testképre gyakorolt hatását is

elemeztem, mivel kultúránkban a férfiasság képéhez, korunk férfi ideáljának

testszerkezetéhez szorosan kapcsolódik a fejlett vázizomzat.

Az átlagosnál kisebb relatív izomtömegű fiúk alcsoportjában kiugróan magas a negatív

testképűek relatív gyakorisága, ez az életkorral valamennyit csökken, míg magas

önértékelésűek aránya ebben az alcsoportban a legkisebb, viszont ez az életkorral (12-14 éves

korban) növekvő tendenciát mutat.

Az átlagosnál magasabb izomtartalmú fiúk testképét vizsgálva megállapítható, hogy a

100

3.6.11. ábra. Relatív testzsírtartalom alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási yakorisága életkoronként

11 12 13 14 15 160,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0% 0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%


fejlettebb izomzat testképre gyakorolt pozitív hatása nem annyira erős, mint a gyengén

fejlett izomzat negatív hatása. Ebben az alcsoportban a negatívabb testképűek relatív

gyakorisága az életkorral enyhén hullámzó tendenciát mutat, a gyakoriság a 15 éves

korcsoportban a legkisebb. A pozitív testképpel rendelkező izmosabb fiúk relatív gyakorisága

a 12-13 éves és a 15-16 éves korcsportokban magasabb mint az átlagos izomzatú fiúk

alcsoportjában (3.6.12. ábra, 3.6.12. táblázat).


χ^2=21,91{2} χ^2=5,46{2} χ^2=48,28{2} χ^2=19,01{2} χ^2=8,39{2} χ^2=8,17{2} χ^2=16,42{2} χ^2=2,88{2} χ^2=4,71{2} χ^2=2,52{2} χ^2=7,34{2} χ^2=1,85{2}p<0,01 p>0,05 p<0,01 p<0,01 p<0,05 p<0,05 p<0,01 p>0,05 p>0,05 p>0,05 p<0,05 p>0,05

χαρις

3.6.12. táblázat. Relatív izomtömeg szerint csoportosított fiúk yakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján

Alacsony- Átlagos- Magas relatív izomtömegÉletkor (év) Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas Alacsony Átlagos Magas

11 48,6 38,6 12,9 20,4 52,0 27,6 16,1 64,5 19,412 57,6 39,4 3,0 14,1 60,6 25,4 16,9 50,8 32,313 38,1 54,0 7,9 20,9 55,8 23,3 18,3 55,0 26,714 46,0 41,3 12,7 18,9 58,2 23,0 23,0 55,4 21,615 33,3 54,5 12,1 28,3 47,8 23,9 14,8 59,3 25,916 46,2 42,3 11,5 19,4 62,7 17,9 22,2 52,8 25,0

101

3.6.12. ábra. Relatív izomtömeg alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási yakorisága életkoronként

11 12 13 14 15 160,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0% 0,0%

10,0%

20,0%

30,0%

40,0%

50,0%

60,0%

70,0%

80,0%

90,0%

100,0%


4. EREDMÉNYEK MEGVITATÁSA ÉS KÖVETKEZTETÉSEK

A pubertáskorúak szomatikus és pszichés jellemzőinek kapcsolatát vizsgálva arra

kerestem a választ, hogy a nemi érés és az azzal együtt zajló intenzív testi változások,

változó testarányok, testösszetétel, morfológiai testalkat miképp befolyásolják a pszicho-

szociális fejlődést.

A 1. Bevezetés fejezetben leírtak szerint feltételeztem, hogy az átlagostól eltérő érési

ütemű, érettségi státuszú, illetve az átlagostól eltérő testformájú serdülők pszicho-szociális

jellemzői intenzívebben, gyakran kedvezőtlenebbül alakulnak, mint az átlagos

fejlődésmenetű és testi fejlettségű serdülők jellemzői.

A 1. Bevezetés fejezetben megfogalmazott hipotézisek vizsgálatának során az alábbi

következtetések vonhatók le.

4.1.1. A nemi érettségi szint és a pszicho-szociális állapot

A korábbi hazai vizsgálatok (Bodzsár 1981, 1996, 2000, Bodzsár és Pápai 1991, Bodzsár és

Zsákai 2003) eredményei is igazolták, hogy a gyorsabb nemi érésű serdülő lányok mentális

tesztekben nyújtott teljesítménye jobb, mint a lassabb testfejlődésű kortársaiké. Ugyanezt az

összefüggést a serdülő fiúk esetében is feltételezték (Ljung 1965, Lindgren 1979a), az

eredmények nem annyira egyértelműek, mint a lányok esetében, a különbségek gyakran

csak tendenciaszerűen jelentek meg, nem minden esetben voltak szignifikánsak.

A testi fejlődés és mentális teljesítmény kapcsolatának elemzésében új szempontot

jelentett, hogy a biológiai és szellemi érés összefüggéseit hazai mintán még nem vizsgálták a

fiúk körében. A nemi érés és mentális teljesítmény összefüggéseire vonatkozó eredményeim

összhangban vannak a korábbi vizsgálatok eredményeivel :

Az spermarche, illetve menarche szempontjából eltérő érettségi státuszú fiúk, illetve

lányok között, az érettebb fiúk és lányok mentális teljesítménye 13-14 éves korban – a

spermarche, illetve a menarche kormediánhoz legközelebb eső korcsoportokban – jobbnak

bizonyult, mint éretlenebb kortársaiké.

A nemi érettségi státusz és a mentális teljesítmény kapcsolatának vizsgálati eredményei

azt mutatják, hogy a mentális teljesítmény nemcsak a kronológiai életkor, hanem a nemi érés

előrehaladásával is növekszik. A kronológiailag heterogén korú, nemi jellegek alapján azonos

fejlettségi szintű fiúk és lányok csoportjainak intelligencia tesztben nyújtott eredményeit

102

elemezve igazolódott, hogy életkortól függetlenül, a nemi érés előrehaladásával növekszik a

mentális teljesítmény.

A fiúk 11 éves korcsoportjában azonban tendenciaként megjelent, hogy a relatíve

korábban „érő” fiúk teljesítménye jobb, mint kortársaiké, illetve a 13 éves korcsoportban a

későn „érő” fiúk teljesítménye – statisztikailag igazolhatóan – elmarad a gyors vagy átlagos

ütemben érő kortársaiktól.

Kohen-Raz (1974) vizsgálati eredményei felhívják a figyelmet arra, hogy a mentális

teljesítmény vizsgálatakor esetenként azért nem igazolhatóak statisztikailag a különbségek,

mert az elemzésbe nem vontuk be az összes alakító tényezőt.

A különböző érési ütemű lányok mentális teljesítményében lévő különbségek nem

szignifikánsak, kivéve a 15 éveseket: a menarchekoruk alapján későn érő lányok

teljesítménye szignifikánsan jobb, mint a korán érő társaiké. Ez visszavezethető arra, hogy a

viszonylag későn érő lányok, a késői pubertásban kiegyensúlyozottabbakká válnak, mint

korábban érő kortársaik. (Simmons és Blyth 1987)

A magyarországi HBSC vizsgálatokkal (Aszmann 2003, Németh és mtsai 2007, Németh és

Költő 2011) egybehangzóan a serdülők Cantrill skálával felmért saját életükkel való

elégedettségét elemezve megállapítható, hogy alapvetően elégedettek az életükkel.

Érettségi státuszuk hatásának vizsgálatából, arra lehetett következtetni, hogy a fiúknál –

a relatívan korán érő 12 éves korcsoport kivételével – a nemi érés pozitív hatással van az

életelégedettségre. A lányoknál viszont ez a jellemző romló tendenciát mutat.

Az átlagostól eltérő ütemben érő fiúk és lányok elégedetlenebbek az életükkel, mint az

átlagos érésű társaik. A vizsgált korintervallum elején (11-12 évesek) a korán érők, a közepén

(13-14 évesek) az átlagosnál gyorsabban és lassabban érők jóval elégedetlenebbek az

életükkel, mint átlagos érésű kortársaik.

A korán érő fiúk élettel való elégedettségében egyáltalán nem tükröződik a gyorsabb

érés más pszicho-szociális tényezőkre – pl. testképre való – pozitív hatása. Ez az eredmény

egybevág a testképnél már idézett tanulmányokkal (Peskin 1967, Sussman és mtsai 1985),

amelyek jelezték, hogy a korán érő fiúk számos pszicho-szociális jellemzője (életkedv,

nyitottság, intellektuális kíváncsiság, aktivitás) negatívabb, mint kortársaiké.

Összefoglalva: a nemi érési folyamatban való előrehaladás a fiúknál pozitívan, a

lányoknál negatívan befolyásolja az élettel való elégedettséget. A nemi érés átlagostól eltérő

103

– mind a lassabb, mind a gyorsabb – sebessége mindkét nemnél negatívan befolyásolja az

életelégedettséget.

A serdülők az egészségüket általában jónak, kiválónak értékelik. A nemi érés üteme

szubjektív egészségérzetre is hatással van. A fiúk körében az oigarche előtt állók szubjektív

egészségérzete rosszabb, mint a már polluáló kortársaiké. A lányoknál ezzel szemben a nemi

érésnek negatív hatása van az egészség-megítélésükre. A vizsgált korintervallum elején

mindkét nemnél megfigyelhető, hogy a relatívan korán, illetve későn érők rosszabbnak ítélik

egészségüket, mint átlagos érésű kortársaik. A vizsgált korintervallum végére a különbségek

részben eltűnnek, a fiúk között a korán érők egészség-megítélése valamennyivel jobb lesz,

mint kortársaiké, ebből arra lehet következtetni, hogy a fiúknál a nemi érés befejeződése erre

a tényezőre pozitív hatással van. A lányoknál a későn érők egészségérzete javul, ez

valószínűleg visszavezethető arra, hogy bár a pubertás elején frusztrációt okozhat

lemaradásuk, miután azonban látják, hogy bennük is lezajlanak az érési folyamatok, a

lassabb érés kiegyensúlyozottabbá teszi őket (Simmons és Blyth 1987).

A vizsgált korintervallumban jelentősen növekszik a pszicho-szomatikus tünetek

yakorisága a serdülők között. A háromféle panaszcsoport közül (szomatikus, pszichés,

alvászavarra utaló) a pszichés tünetek megjelenése a leggyakoribb. A lányoknál a szomatikus

panaszok és a pszichés tünetek gyakorisága csaknem megegyezik, továbbá majdnem kétszer

annyian tapasztalnak magukon testi jellegű panaszokat, mint a fiúk. A megjelenő tünetek

életkorral növekvő gyakoriságát, és a jelentős nemi különbséget a HBSC vizsgálatok is

igazolták (Currie és Todd 2003, Kökönyei 2003, Németh 2007b, Levin és mtsai 2009, Költő és

Kökönyei 2011).

Vizsgálataim alapján igazolható, hogy az érettségi státusz összefügg a pszicho-

szomatikus panaszok gyakoriságával. mindkét nemnél az oigarche, illetve menarche medián

előtti korcsoportokban az „érettebb” fiúk és lányok között nagyobb a pszicho-szomatikus

panaszok gyakorisága. A fiúknál az oigarche medián közeli/utáni korcsoportokban az

„éretlenebb” fiúk között megnő a panaszok gyakorisága. A lányoknál ez a tendencia csak a

szomatikus panaszok gyakoriságában jelenik meg.

A pszicho-szomatikus panaszok megjelenésének gyakoriságában is egyértelműen

kimutatható, hogy az átlagostól eltérő érési tempó növeli a tünetek gyakoriságát. A fiúknál a

13 éves korcsoportban a későn érőket különösen megviseli a nemi érés lassabb tempója. A

lányoknál a vizsgált korintervallum végén a későn érők között a pszicho-szomatikus tünetek

104

gyakorisága kisebb, mint az átlagos érési ütemű lányok között. Ez is igazolni látszik azt a

tendenciát, hogy a későbben érő lányok a pubertás végére kiegyensúlyozottabbá válnak

kortársaiknál.

Új eredményként jelent meg a szubjektív jóllét és a nemi érés összefüggéseinek

vizsgálata során, hogy a korán érő fiúk jóllét érzete a pubertás időszakának a végén

pozitívabbá válik. Ez arra enged következtetni, hogy a pubertás időszakának lezáródása

pozitív hatással van a fiúk pszicho-szociális jellemzőire.

A testkép és a nemi érés közötti kapcsolatra vonatkozó eredményeket összefoglalva a

következő megállapítások tehetők. Az oigarche bekövetkezése a fiúk testképére pozitív

hatással van, ez a relatív korán érők (12 évesen már polluálók) között érvényesül a legjobban,

ez összefüggésben lehet azzal, hogy a fiúknál a serdülőkori növekedési lökés az oigarche

után következik be, és a már polluáló fiúk testméretei, ha nem is közvetlenül az oigarche

után intenzív növekedésnek indulnak (Karkus és mtsai 2009, 2010, Karkus 2010).

Ezzel ellentétben a menarche előtt álló lányok testképe pozitívabb, mint a már

menstruáló kortársaiké. Ezt az összefüggést Németh és munkatársai (2002) is kimutatták, és a

menstruáló lányok magasabb zsírtartalmával magyarázták. A már menstruáló lányok

negatívabb testképe valószínűleg azzal is kapcsolatban áll, hogy az első menstruáció

jelentkezése gyakran traumatikus élményt jelent számukra (Brooks-Gunn és Reiter 1990).

A pubertás időzítése, az érés tempója és az önértékelés, testkép kapcsolatára vonatkozó

vizsgálatok nem minden esetben egybehangzóak.

A fiúk esetében több vizsgálat (Jones és Bayley 1950, Mussen és Jones 1957, Simmons és

Blyth 1987, Alsaker 1992, Graber és mtsai 1997) is megerősítette, hogy a korán érő fiúk

testképe, főleg nagyobb erejük és nagyobb méreteik miatt, pozitívabb kortársaikénál.

Ugyanakkor Peskin (1967), Sussman és munkatársainak (1985) eredményei arra mutattak rá,

hogy a korán érő fiúk pszicho-szociális jellemzőiben több negatív elem is megjelenik.

Vizsgálataim eredményei a fiúk korai érésének pozitív hatását mutatják. A vizsgált

korintervallum elején a korán és az átlagos ütemben érő fiúk testképe kedvezőbb, mint a

későn érőké. Ez arra enged következtetni, hogy a szexuális érés megindulása pozitívan

befolyásolja a fiúk testképét. A korán érő fiúk további testkép-változását elemezve nyomon

követhető, hogy a nemi érésbeli előnyük kedvezően befolyásolja a testükkel való

kapcsolatukat, majd ahogy beérik őket kortársaik, lecsökken a pozitív testképpel rendelkező

105

korán érő fiúk aránya. Végül tendenciaszerűen megjelenik egy újabb pozitív hatás, ahogy

ezek a fiúk befejezik az érést. A későn érő fiúk számára viszont az érés késlekedése – a teljes

vizsgált korintervallumban – a testképet negatívan befolyásoló tényező.

A lányokra vonatkozó vizsgálatok (Brooks-Gunn és Petersen 1983, Simmons és Blyth

1987, Stattin és Magnusson 1990, Williams és Currie 2000) eredményei szintén vegyesek, de

összességében a korai érés hatása negatívabbnak tűnik, mint a fiúk esetében. Bodzsár

(Bodzsár 1996, 2000) eredményei azt mutatják, hogy a lányok esetében – mind a korán, mind

a későn érők – testképe kedvezőtlenebb átlagos érésű kortársaikhoz viszonyítva. A korán érő

lányok negatívabb testképe azzal is összefüggésben van, hogy a nemi érés időszakának

végére súlyosabbak, ugyanakkor alacsonyabbak lesznek kortársaiknál (Brooks-Gunn és

Reiter 1990), testalkatuk pedig endomorfabb (Bodzsár és Pápai 1989).

Eredményeim szerint a későn érő lányok testképe – a fiúkkal ellentétben – pozitívabb,

ugyanakkor náluk az életkor előrehaladtával megfigyelhető egy kedvezőtlen irányú

tendencia. A korán érő lányok között jóval kisebb a pozitív testképűek aránya, a negatív

testképűek előfordulása azonban nem múlja felül az átlagos ütemben érők közötti

gyakoriságot.

Megállapítható, hogy a nemi érési folyamat, a nemi jellegek fokozatos kialakulásának

hatása csak tendenciaszerűen mutatható ki, nem a legfontosabb tényező a testkép

alakulásában. (Lásd a testfejlettség és testkép összefüggéseit.)

A fiúk esetében a nemi érés pozitív hatással van a testképre, és annak késlekedése

kedvezőtlenül befolyásolja azt. A lányok esetében a nemi érés folyamatának hatására

elsősorban a pozitív önértékelésűek aránya csökken. A relatívan későn érők testképe

pozitívabb (míg nincsenek nagyon lemaradva), mint kortársaiké.

4.1.2. Tápláltsági állapot, testösszetétel és a pszicho-szociális állapot

A tápláltsági állapot és a testösszetétel kétféleképpen is befolyásolja a pszicho-szociális

jellemzők alakulását. Egyrészről a testösszetétel megjelenik a testformában, így befolyásolja

a serdülők saját testükhöz való viszonyát, másrészről a tápláltsági állapot és a testösszetétel

normálistól való eltérése befolyásolja az egészségi állapotot, hatással van a pszicho-

szomatikus tünetek megjelenésére, így szerepet játszik az egészségérzet, illetve az élettel való

elégedettség alakulásában.

106

A mentális teljesítmény és a tápláltsági állapot kapcsolatának elemzése során csak

tendenciaszerűen megjelenő összefüggések állapíthatók meg. Mindkét nemnél tapasztalható,

hogy a normális tápláltsági állapotúak mentális teljesítménye jobbnak tűnik, mint a túl

sovány vagy túlsúlyos kortársaiké. Az adatok értékelése és elemzése során megvizsgáltam a

relatív zsírtartalom mentális teljesítményre gyakorolt hatását is, mivel azonban ugyanazok a

statisztikailag nem igazolódó tendenciák jelentek csak meg, mint a tápláltsági állapot

esetében, az eredményeket dolgozatomban nem részleteztem.

Más hazai vizsgálatok (Bodzsár és Pápai 1991, Bodzsár 1996) kimutatták, hogy a magas

relatív zsírtartalom együtt jár a rosszabb mentális teljesítménnyel, ezért ezen tendenciák

statisztikai igazolására érdemes további vizsgálatokat folytatni. A még tanulmányozásra

alkalmas szempontok közül kiemelem a sovány serdülők normális tápláltságú serdülőkhöz

képest gyengébbnek tűnő mentális teljesítményét.

Vizsgálataim során igazolódott, hogy a normálistól eltérő tápláltsági állapot mindkét

nemnél negatívan befolyásolja az élettel való elégedettséget. A túlsúlyos serdülők esetében

talán ez a megállapítás triviálisnak is tűnhet, de a sovány serdülők – főleg a sovány lányok –

esetében mégsem magától értetődő.

Vizsgálataimból az is kiderült, hogy az átlagostól eltérő tápláltsági állapotnak és az

átlagostól eltérő testzsírtartalomnak nagyon hasonló az életelégedettséggel való kapcsolata.

Az átlagosnál zsírosabb, illetve kevésbé zsíros fiúk és lányok elégedetlenebbek az életükkel. A

lányok között 12-13 éves korban kimutatható ugyan az alacsonyabb zsírtartalom pozitív

hatása, de ez a későbbi korcsportoknál már nem érvényesül.

Mivel jelenlegi kultúránk szépségideálja összekapcsolódik a soványsággal, a negatív

hatás nem feltétlenül a testképre vezethető vissza (sovány fiúknak fejletlenebb az izomzata,

ami férfias jelleg, illetve a sovány lányok nőies vonásai nem annyira kifejezettek). A

lehetséges okok a serdülők táplálkozási szokásaiban, esetleg szocio-ökonómiai

körülményeiben keresendők. Valószínű, hogy a tápláltsági állapot és életelégedettség

egymással való kapcsolatában az életelégedettség dominál. Feltételezhető, hogy az életükkel

elégedett serdülők táplálkozási szokásai kiegyensúlyozottabbak (Kökönyei 2003, Németh és

Szabó 2003).

A szubjektív egészségérzet és a tápláltsági állapot, illetve testösszetétel kapcsolatának

vizsgálata során, az életelégedettséggel kapcsolatos megállapításokhoz nagyon hasonló

107

következtetések vonhatóak le. A túlsúlyos, illetve relatív zsírosabb serdülők egészség

megítélése lényegesen rosszabb, mint kortársaiké. A soványság és alacsonyabb zsírtartalom

nincs annyira negatív hatással az egészségérzetre, mint az az életelégedettségnél

tapasztalható. Kiemelendő, hogy a tápláltsági állapot szempontjából sovány fiúk és lányok

szubjektív egészségérzete rosszabb, mint a relatív alacsony zsírtartalommal rendelkezőké.

A pszicho-szomatikus panaszok gyakoriságának életkorral együtt járó, a fiúknál enyhén

hullámzó, a lányoknál inkább növekvő tendenciáját igazolhatóan befolyásolta a tápláltsági

állapot, illetve a test zsírossága. Az is igazolódott, hogy az átlagtól eltérő tápláltsági állapotú

és zsírosságú serdülők között, ha nem is minden életkorban, de magasabb a pszicho-

szomatikus panaszok gyakorisága. Szembetűnő eredmény, hogy a vizsgált korintervallum

végén, a 15 és 16 éves korcsoportokban a sovány fiúk körében megnövekszik a pszicho-

szomatikus tünetek gyakorisága, ezen belül a pszichés panaszok és az alvászavarra utaló

tünetek gyakorisága. A túlsúlyos lányok körében a 15-16 éves korcsportokban csökken a

pszichés panaszok gyakorisága.

A szubjektív jóllét és a testfejlettség kapcsolatában jelentősnek bizonyult az átlagostól

mindkét irányban eltérő testfejlettség és testösszetétel hatása. Vizsgálataim alapján új

eredményként igazolható volt, hogy míg mindkét nemnél a magas testzsírtartalom

negatívan, az alacsony testzsírtartalom pozitívan hat a serdülők jóllét-érzésére, addig a

tápláltsági állapot alapján sovány kategóriába tartozó serdülők – főleg a fiúk –

életelégedettsége, szubjektív egészségérzete rosszabb, pszichoszomatikus panaszaiknak

gyakorisága nagyobb, mint kortársaiké.

A pubertáskori testfejlettség- és testformabeli változások jelentősen alakítják a serdülők

testképét. A tápláltsági állapotnak, a testtömeg zsír-proporciójának, illetve a fiúknál a test

izom-proporciójának és a testkép kapcsolatának elemzésekor a legtöbb korcsoportban

különösen az átlagostól eltérő testfejlettségű serdülők körében statisztikailag igazolható

kapcsolat mutatkozott ezen szomatikus és pszichés tényezők között.

A túlsúlyos, illetve az átlagosnál zsírosabb fiúk rendelkeznek a legkedvezőtlenebb

testképpel. A sovány fiúk és az átlagosnál kevésbé zsíros fiúk testképe eltérő, a 14-15 éves

korcsoportokban a sovány fiúk testképe kortársaikhoz képest kifejezetten negatív, míg a

kevésbé zsírosaké pozitívabb. A sovány fiúk negatív testképét előrevetítették Furnham és

Calnan (1998), illetve King és munkatársainak (1999) erdményei, akik azt tapasztalták, hogy

míg a lányok körében testsúllyal való elégedetlenség a túlsúllyal kapcsolatosan mutatkozott,

108

addig a fiúknál megjelent az alacsony testsúllyal kapcsolatban is.

A fiúkhoz hasonlóan a lányok testképére is erőteljes negatív hatást gyakorol a túlsúly és

az átlagosnál magasabb testzsírtartalom, ezt más vizsgálatok is megerősítik. A soványság a

fiúkkal ellentétben pozitívan hat a lányok testképére.

A túlsúly testképre gyakorolt negatív hatását más vizsgálatok is megerősítik (Attie és

Brooks-Gunn 1989, Richards és mtsai 1990, Graber és mtsai 1994, Németh 2003b, 2007c, 2011).

A fiúk esetében a testkép, a tápláltsági állapot és a testösszetétel kapcsolatának elemzése

során új eredményként igazolódott, hogy a tápláltsági állapot szempontjából sovány fiúk

rosszabb testkép önértékelése az alacsonyabb relatív izomtömeggel van összefüggésben.

Vizsgálataim eredményei alapján elmondható, hogy az átlagosnál alacsonyabb relatív

izomtartalom testképre gyakorolt negatív hatása sokkal erősebb és kifejezettebb, mint az

átlagosnál magasabb izomtartalom pozitív hatása.

4.1.3. Morfológiai testalkat és pszicho-szociális állapot

Dolgozatomban új vizsgálati szempontot jelentett a morfológiai testalkat és a mentális

teljesítmény közötti kapcsolat elemzése. A tendenciaszerűen megjelenő összefüggések arra

engednek következtetni, hogy a testalkat és a mentális teljesítmény, ha nem is közvetett

módon, de kapcsolatban állnak egymással. A statisztikai igazolhatóság elmaradása

valószínűleg összefügg azzal, hogy mind a mentális teljesítmény alakulása, mind a testalkat

formálódása több egymással is összefüggő tényező eredménye. A háttérben részben a szocio-

ökonómiai státusz, részben a testalkattal összefüggő pszicho-szociális tényezők (testkép és

önértékelés) állhatnak.

A lányoknál megfigyelhető, hogy az endomorf túlsúlyú lányok mentális teljesítménye

rosszab, mint az ektomorf túlsúlyú lányoké. Ez a tendencia, ha nem is az összes

korcsoportban, de a fiúknál is megjelenik, az ektomorf túlsúlyak mentális teljesítménye

megelőzi az endomorf túlsúlyúakét. Az is megfigyelhető, hogy a mezomorf túlsúlyú fiúk

teljesítménye elmarad az ektomorf fiúkétól, illetve, hogy több korcsoportban a mezomorf

fiúk mentális teljesítménye a leggyengébb.

A testalkat endomorfia komponense szoros kapcsolatban van a test zsírtartalmával, így a

fiúk és a lányok endomorf alcsoportjainak rosszabb mentális teljesítményére vonatkozó

eredményeim összhangban vannak Bodzsár (Bodzsár 1981, Bodzsár és Pápai 1991) korábbi

109

eredményeivel, aki a lányok mentális teljesítményét vizsgálva, azt tapasztalta, hogy a

magasabb testzsírtartalommal rendelkező lányok mentális teljesítménye elmarad kevésbé

zsíros kortársaikétól.

Az ektomorf serdülők jobbnak tűnő mentális teljesítménye talán összefüggésben lehet

Bodzsár (1996) eredményével, aki az átlagosnál alacsonyabb és magasabb intelligenciájú

lányok testmagasságát vizsgálva, azt az eredményt kapta, hogy az átlagosnál magasabb

mentális teljesítményű alcsoport átlagos testmagassága felülmúlja az alacsony teljesítményű

csoportét. Ennek okát Bodzsár a nagyobb testmagasságú lányok jobb szocio-ökonómiai

státuszával magyarázta.

A morfológiai testalkat és testkép viszonyát vizsgálva igazolódott, hogy az átlagostól

eltérő testalkat befolyásolja a testkép alakulását.

A testalkat és testkép viszonyát meghatározza az az előfeltevés, ami a mai kulturális

környezetből fakad, hogy az ideális testkép a lányok és a nők körében a karcsúsággal

kapcsolódik össze, addig a fiúknál és a férfiaknál az atletikus termettel (Lukács és mtsai 2007).

A testalkat és a testkép kapcsolatának vizsgálata során igazolást nyert az a gyakran

hangoztatott, de antropológiai vizsgálatokkal alá nem támasztott feltételezés, hogy azoknak

a serdülőknek testképe valóban pozitívabb, akik a feltételezett ideálishoz (lányokál a

„karcsú”, ektomorf, fiúknál az atletikus „mezomorf”) közel álló testalkattal rendelkeznek,

mint az ideálistól eltérő testalkatú kortársaiké.

A fiúk körében a feltevésemnek megfelelően a mezomorf túlsúllyal rendelkezők testképe

a legpozitívabb, az endomorf túlsúlyúaké pedig a legnegatívabb. Ez utóbbi megerősíti a

magas zsírtartalom testképre gyakorolt negatív hatását.

A lányoknál az átlagos testalkat az endomorf tartományba esik A mezomorf túlsúlyú

lányok elemszáma nem volt alkalmas a statisztikai elemzésre, így csak az ektomorf kategória

képviselte az átlagtól való eltérést. Vizsgálataim során igazolódott, hogy az ektomorf lányok

testképe pozitívabb az endomorf lányokénál.

Az endomorfia testképre gyakorolt negatív hatása az endomorfia komponens és a

testzsírtartalom kapcsolatában keresendő (Karkus 2010). Az ektomorfia pozitív hatása a

lányok esetében az ideális karcsú alakhoz hasonló testalkattal függ össze.

110

A pubertáskorban oly gyakori érzékeny, érzelmekkel túlfűtött reakciók, viselkedési

formák jelentős részének gyökerei az élettani, hormonális folyamatok, és az őket kísérő

intenzív szomatikus változásokban keresendők. Azonban hiba lenne csak ezeket a biológiai,

testi fejlettséget érintő változásokat okolni mindezekért az érzelmi ingadozásokért,

kilengésekért, hiszen szociális kapcsolatokban a kortársak, szülők, tanárok és a tágabb

szociális környezet, csoport tagjainak visszajelzései módosíthatják, tovább erősíthetik a

biológiai változásokra épülő emocionális válaszreakciókat, viselkedési formákat. Ráadásul a

pubertáskorúak sokat törődnek, sokat aggódnak saját testük, kinézetük és megjelenésük

miatt. Komolyan foglalkoztatja őket testformájuk, testalkatuk, testösszetételük folyamatos és

intenzív változása és teljesen természetes, hogy érdeklődésük még fokozódik is a nemi érés

lényegi testi változásokkal kísért periódusában.

Ebben az emocionális fejlődés szempontjából is kritikus életkori szakaszban az

önértékelést befolyásoló további tényező még, hogy hogyan alakul a pubertáskorúaknak a

saját testükről alkotott, azaz szubjektív testképe, hogyan tudnak azonosulni folyamatosan

változó testi jellemzőikkel, tulajdonságaikkal és újan formálódó társadalmi szerepeikkel.

Mindezeknek a gyors, testi fejlettségben megjelenő változásoknak tükrében egyáltalán nem

csoda, hogy a testükben végbemenő fizikai változásokat a pubertáskorúak jelentős része

negatív változásokként éli meg. Az önelfogadás, illetve önmaguk el nem fogadásának

mértéke pedig jelentős hatással bír a viselkedésükre. Még azoknak a pubertáskorúaknak is

komoly problémát okozhat a szociális elfogadottság kivívása, illetve hogy azonosulni

tudjanak testükkel, önelfogadásuk egészséges mértékű legyen, akik a kor, a kultúra és a

kisebb társadalmi csoportok hagyományait figyelembe véve is vonzóak, szépek, formásak.

Ehhez képest akkor érthető, hogy mennyivel nehezebb azoknak a pubertáskorúaknak

helyzete, akik az átlagostól vagy a társadalmilag elvárttól lényegesen eltérő testi

adottságokkal rendelkeznek. Esetükben a testi jellemzők elfogadása, egy pozitív önértékelés

kialakítása csak akkor valósulhat meg, ha a csoport, társadalom által elfogadott, pozitívnak

ítélt és kevésbé elfogadott tulajdonságoknak rendszere bennük átértékelődik. Szerencsés

esetben ez annyit jelent, hogy megnő számukra a mentális képességek jelentősége, illetve a

testi tulajdonságok jelentőségét meghaladja. Kevésbé szerencsés esetben sajnos mindez

inkább a társadalmi normák tagadásához vezethet.

Összességében a testi fejlődést – növekedést és érést – valamint a mentális fejlődést,

tehát a szomato-pszichés fejlődés komplexumát együttesen elemző vizsgálatok (amelyek

111

éppen a vizsgálati szempontrendszer komplexitása miatt mindeddig nagyon kis számban

láttak napvilágot hazánkban és világszerte is) egyértelműen igazolták, hogy a testi és

mentális fejlődés párhuzamosan, egymás mellett haladó folyamat, és optimális esetben a

fizikai fejlettség serkenti a szellemi, érzelmi fejlődést, ami viszont az önelfogadás, önértékelés

egészséges szintje kialakulásának, és a megfelelő szocializációs folyamat elengedhetetlen

feltétele. A fent vázolt kölcsönhatásrendszer is igazolja kiindulási feltételezésemet, miszerint

a zavartalan testi fejlődésnek fontos szerepe van a személyiség és a mentális egészség

harmonikus fejlődésében.

112

5. ÖSSZEFOGLALÁS

A pubertáskor az emberi élet egy olyan kritikus fejlődési időszaka, amelynek során az intenzív testi (a testarányok, a testösszetétel és a testalkat átstruktúrálódását, illetve a nemi jellegek kialakulását eredményező) változásokat hasonlóan intenzív pszicho-szociális (értelmi, érzelmi, szocializációs) fejlődési folyamatok kísérik. Ez a komplex szomato-pszichés fejlődési folyamat-együttes, amelynek komponensei a formálódó egyénben kölcsönhatásban vannak, fokozott önmegfigyeléssel jár együtt, és nagyon gyakran, még egy átlagos testi fejlődési ütemű, átlagos testi jellegekkel rendelkező pubertáskorú esetében is a pszichikai funkciók erős kiegyensúlyozatlanságától kísért. Emiatt az ember fejlődésének komplexitása a biológiai növekedés és érés, a pszichés folyamatok kibontakozása, valamint a szocializáció egységeként értelmezhető csak.

Disszertációmban a pubertáskor néhány pszicho-szociális jellemzőjét vizsgáltam a testfejlettségi státusz tükrében, úgy, hogy az átlagostól lényegesen eltérő testfejlettségű pubertáskorúak és átlagos testfejlettségű kortársaik pszicho-szociális állapotának összehasonlításával kerestem a testfejlettségi állapot tényezőinek igazolható hatását az értelmi, érzelmi és pszicho-szociális fejlődésre.

Vizsgálati célkitűzéseimet a II. Országos Növekedésvizsgálat 10–16 éves gyermekekből (5 508 lány és 5 649 fiú) álló almintája testfejlettségi és pszicho-szociális adatainak elemzésével valósítottam meg. A testfejlettségi állapot jellemzésére a testarányokat összefoglalóan ábrázoló z-profilt, a négykomponensű antropometriai testösszetétel-becslő módszerrel becsült testösszetevő komponenseket, a tápláltsági állapotot, a morfológiai testalkat becslésére alkalmas szomatotípus komponenseket és azok együttesét alkalmaztam; míg a nemi érettségi státusz becslésére a fiúk esetében a külső genitáliák, a lányok esetében az emlők fejlettségi állapotát, az első pollúció, illetve menstruáció bekövetkezését vettem figyelembe. A pszicho-szociális státusz becslésére az intelligencia, az önelfogadás és az énkép, ezen belül kiemelten a testkép, és a szubjektív jóllét egyes tényezőit (az életminőség és az egészségi állapot szubjektív megítélését, illetve néhány pszicho-szomatikus panasz gyakoriságát) használtam.

Vizsgálati eredményeim a nemzetközi és hazai vonatkozásban is igen nagy elemszámú, a közoktatási intézményekben tanuló 10–16 évesek 1%-os reprezentatív mintáján igazolták, hogy az átlagostól eltérő testfejlettségnek, illetve nemi érettségi állapotnak valóban fontos szerepe van a személyiség és a mentális egészség fejlődésében.

A vizsgált korintervallum mindegyik korcsoportjában, mindkét nemnél, a nemre jellemző átlagostól eltérő testszerkezetű gyermekek pszicho-szocális státusza jelentősen különbözött: a nem átlagos nemi érettségi státuszú, testalkatú, testösszetételű serdülők mentális teljesítménye, élettel való elégedettsége, szubjektív egészségi állapota, illetve testképe rosszabb, továbbá a pszicho-szomatikus tüneteik előfordulási gyakorisága nagyobb.

113

6. SUMMARY

Puberty is a critical period of life with dramatic physical changes (dimensional, proportional, compositional, constitutional, sexual development) accompanied by mental, affective and psycho-social progresses which are similarly intensive changes as the physical changes are. This complexity of the somato-psychical developments – with components being in interactions in a forming personality – is also associated with an increasing rate of self-perception and may be resulted in the instability of the psychical functions even in a child of average rate of development or average body dimensions. Thus the complexity of human development can only be interpreted by considering all components: the biological growth and maturation, the mental development as well as the adaptation to the requirements of society called socialization process.

I have analyzed some psycho-social characteristics of puberty in the mirror of the body’s developmental status by comparing psycho-social status of adolescents of average body development with that of their companions having body development obviously farther away from the average in order to prove the influence of the factors of the body development’s status in respect of the intellectual, emotional and psycho-social development.

A subsample (5,508 girls and 5,649 boys aged between 10–16 years) of the 2nd Hungarian Representative Growth Study (2003–2006) was used for carrying out the main objectives by analyzing the relationships between the data concerning the body development and the psycho-social status. Body development was assessed by (1) z-profile – an easy representation of body dimensions together; (2) the components (bone, muscle and fat mass) of the anthropometric four-component method of body fractionation; (3) the nutritional status – dividing the subjects into four subgroups: underweighted, normal, obese and overweighted, (4) the somatotype – that can be used for describing the morphological body shape – and its components; and sexual maturity status was estimated by (1) the development of pubic hair in both genders, external genitalia in the boys and breast in the girls; the occurrence of the first pollution or menstruation. The psycho-social status was assessed by factors of mental development (intelligence), self-acceptance and self-image, the subjective evaluation of life quality, the subjective health status as well as by the frequency of some psycho-somatic complaints and symptoms.

The results of the present analysis – based upon the 1% representative sample of adolescents aged 10-16 years and learning at school (which means a very large quantity both in international or national respect) - proved the initial presuppositions that the body development differing significantly from the average developmental status of the age-peers, i.e. the non-average body composition, body shape, sexual maturity status, have an important part in the evolution of personality and mental health.

In every age-group of the examined age-intervallum and in respect of both sexes, the psycho-social status of the children with a body-structure differing from the average was significantly different: the mental achievement, their satisfying with life, the subjective health status resp. body-image of the adolescents with non-average values of sexual maturity status and of body-shape resp. body-composition is worse and the frequency of psycho-somatic symptoms is also higher.

114

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Köszönettel tartozom elsősorban témavezetőmnek dr. Bodzsár Éva egyetemi tanárnak,

aki bevezetett az antropmetriai vizsgáló módszerekbe, bevont az általa szervezett II.

Országos Növekedés Vizsgálatba. Segítsége és iránymutatása nélkül nem készülhetett volna

el ez a dolgozat.

Köszönettel tartozom dr. Zsákai Annamáriának adjunktusnak, aki segített elsajátítanom

a statisztikai elemző módszereket, és mindig a rendelkezésemre állt, ha segítségre volt

szükségem.

Köszönettel tartozom Varga Károlynak és Szabó Emesének a Budapest Ward Mária

Gimnázium igazgatójának és igazgatóhelyettesének, akik „iskolaidőben” is a lehető

legnagyobb mértékben tehermentesítettek.

Köszönettel tartozom a családomnak, feleségemnek és szüleimnek, akik lehetővé tették,

hogy zavartalanul dolgozhassam.

Köszönettel tartozom a lányaimnak, akik elviselték az „apátlanságot”.

115

7. IRODALOMJEGYZÉK

Alsaker, F.D. (1992) Pubertal Timing, Overweight, and Psychological Adjustment. The Journal of Early Adolescence, 12(4):396–419.

Aszmann, A. (1997a) A serdülők egészségi állapota, közérzete, panaszai ésgyógyszerhasználata. In Iskolásyermekek egészségmagatartása 1986-1993. Anonymus Kiadó, Budapest, 75–95.

Aszmann, A. (1997b) Iskolásyermekek egészségmagatartása 1986-1993. Anonymus Kiadó, Budapest.

Aszmann, A. (2003) iskoláskorú yermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest.

Aszmann, A., Kökönyei, G., Németh, Á., Páll, G., Szabadi, I., Várnai, D. (2004) A komplex_ egészségi állapotmérés. Kutatási beszámoló. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest.

Atkinson, R.L., Atkinson, R.C., Smith, E.E., Bem, D.J. (1999) Pszichológia. Osiris-Századvég kiadó, Budapest.

Attie, I., Brooks-Gunn, J. (1989) Development of eating problems in adolescent girls: A longitudinal study. Developmental Psycholoy, 25(1):70–79.

Blyth, D.A., Simmons, R.G., Zakin, D.F. (1985) Satisfaction with body image for early adolescent females: The impact of pubertal timing within different school environments. Journal of Youth and Adolescence, 14(3):207–225.

Bodzsár, É.B. (1981) Relationship between physical and mental development. Coll. Anthrop. Suppl., 5:21.

Bodzsár, É.B. (1984) Gyermekek szomato-konstitúciója, ökológiai összefüggéseik közép-dunántúli falvakban. Kandidátusi értekezés, Budapest,.

Bodzsár, É.B. (1994) Physical and mental maturation. In Hajnis, K. (Ed.) Ontogenetic Development in Man IV. Prague, 211-227.

Bodzsár, É.B. (1996) Sexual maturation, intelligence and self-assessment. Anthrop. Közl., 37:24–31.

Bodzsár, É.B. (1999) Humánbiológia. Fejlődés: növekedés és érés. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Bodzsár, É.B. (2000) Some psycho-social aspects of puberty. In Bodzsár, É.B., Susanne, C., Prokopec, M. (Eds.) Puberty: Variability of Changes and Complex_ity of Factors. Eötvös Univ. Press, Budapest, 183–196.

Bodzsár, É.B. (2001) A pubertás auxológiai jellemzői. Humanbiol. Budapest., Suppl. 28.

Bodzsár, É.B. (2003) Humánbiológia. Életkorok biológiája. A pubertáskor. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Bodzsár, É.B. (2004) Multifactor nature of adolescence. Anthrop. Közl., 44:27–34.

116

Bodzsár, É.B., Pápai, J. (1989) Maturation and body composition. Anthrop. Közl., 19:215–218.

Bodzsár, É.B., Pápai, J. (1991) Physical development and maturation in relation mental performance in girls from age 10 to 14. Anthrop. Közl., 33:139-145.

Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (2003) Relationship between physical and psycho-social development in puberty. Anthropologie, 41(1-2) :157–163.

Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (2004) Humánbiológia. Gyakorlati kézikönyv. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (2007) Present state of secular trend in Hungary. In Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (Eds.) New Perspectives and Problems in Anthropoloy. CSP, Newcastle, 217–225.

Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (2008) A magyar gyermekek növekedési mintázatának szekuláris változása. Anthrop. Közl., 49:75–95.

Bogin, B. (1999) Patterns of human growth. 2nd ed. Cambridge University Press, Cambridge.

Brack, C.J., Orr, D.P., Ingersoll, G. (1988) Pubertal maturation and adolescent self-esteem. Journal of Adolescent Health Care, 9(4):280-285.

Brooks-Gunn, J., Petersen, A.C. (1983) Girls at puberty: biological and psychosocial perspectives. Plenum Press, .

Brooks-Gunn, J., Reiter, E.O. (1990) The role of pubertal processes. In Feldman, S.S., Elliott, G.R. (Eds.) At the threshold: The developing adolescent. Harvard University Press, Cambridge, 16-53.

Brooks-Gunn, J., Warren, M.P. (1985) The effects of delayed menarche in different contexts: Dance and nondance students. Journal of Youth and Adolescence, 14(4):285-300.

Buchanan, C.M., Eccles, J.S., Becker, J.B. (1992) Are adolescents the victims of raging hormones: evidence for activational effects of hormones on moods and behavior at adolescence. Psychol Bull, 111(1) :62-107.

Byrnes, J.P. (2003) Cognitive Development during Adolescence. In Adams, G.R., Berzonsky, M.D. (Eds.) Blackwell Handbook of Adolescence. Blackwell Publishing Ltd., 227-246.

Cantrill, H. (1965) The pattern of human concerns. Rutgers University Press, New Brunswick, NJ.

Carter, J.E.L. (1980) The Heatch-Carter Somatotype Method. 3rd edition. San Diego State University, San Diego.

Carter, J.E.L. (1996) Somatotyping. In Norton, K., Olds, T. (Eds.) Anthropometrica. University of New South Wales Press, Sydney, 148-170.

Carter, J.E.L., Duquet, W., Ross, W.D., Aubry, S.P. (1983) Advances in Somatotype Methodology and Analysis. Yearbook of Physical Anthropoloy(26):193–213.

Carter, J.E.L., Heath, B.H. (1990) Somatotyping: Development and Applications. Cambridge University Press, Cambridge.

117

Case, R. (1995) Capacity-based explanations of working memory growth: A brief history and reevaluation. In Weinert, F.E., Schneider, W. (Eds.) Memory performance and competencies: Issues in growth and development. Lawrence Erlbaum Associates, Inc, Hillsdale, 23–44.

Case, R. (1998) The development of conceptual structures. In Kuhn, D., Siegler, R.S. (Eds.) Handbook of child psycholoy: Cognition, perception, and language, vol. 2. John Wiley & Sons Inc, Hoboken, NJ, US,.

Cattel, R.B. (1949) Culture Free Intelligence Test, Scale 1, Handbook.Champaign, Illinois.

Chapell, M.S., Overton, W. (1998) Development of Logical Reasoning in the Context of Parental Style and Test Anxiety. Merrill-Palmer Quarterly, 44(2):141–156.

Cole, M., Cole, S.R. (2003) Fejlődéslélektan. Osiris kiadó, Budapest.

Cole, T.J., Flegal, K.M., Nicholls, D., Jackson, A.A. (2007) Body mass index cut offs to define thinness in children and adolescents: international survey. BMJ, July 28, 335(7612):194.

Currie, C., Todd, J. (2003) Mental well-being among schoolchildren in Scotland: age and gender patterns, trends and cross-national comparisons. HBSC, .

Davidson, H.H., Gottlieb, L.S. (1955) The emotional maturity of pre- and postmenarcheal girls. J Genet Psychol, 86(2):261–266.

Dévai, M., Sipos, M. (1986) A Tenessee énkép skála. Országos Pedagógiai Intézet, Budapest.

Diener, E. (1984) Subjective well-being. Psychological Bulletin, 95(3):542–575.

Diener, E., Suh, E.M., Lucas, R.E., Smith, H.L. (1999) Subjective well-being: Three decades of progress. Psychological Bulletin, 125(2):276-302.

Douglas, J.W.B., Ross, J.M. (1964) Age of Puberty Related to Educational Ability, Attainment and School Leaving Age. Journal of Child Psycholoy and Psychiatry, 5(3‐4):185–196.

Drinkwater, D.T., Ross, W.D. (1980) Anthropometric fractionation of body mass. In Ostyn, M., Beunen, G., Simons, J. (Eds.) Kinanthropometry II. University Park Press, Baltimore, 178–189.

Duke, P.M., Litt, I.F., Gross, R.T. (1980) Adolescents’ Self-Assessment of Sexual Maturation. Pediatrics, 66(6):918–920.

Dusek, J.B., McIntyre, J.G. (2003) Self-Concept and Self-Esteem Development. In Adams, G.R., Berzonsky, M.D. (Eds.) Blackwell Handbook of Adolescence. Blackwell Publishing Ltd., 290–309.

Egger, H.L., Angold, A., Costello, E.J. (1998) Headaches and Psychopathology in Children and Adolescents. Journal of the American Academy of Child & Adolescent Psychiatry, 37(9):951–958.

Emanuelsson, I., Svensson, A. (1986) Does the Level of Intelligence Decrease? A Comparison between Thirteen-Year-Olds Tested in 1961, 1966 and 1980. Scandinavian Journal of Educational Research, 30(1):25-37.

118

Epstein, H.T. (1974) Phrenoblysis: Special brain and mind growth periods. II. Human mental development. Developmental Psychobioloy, May 1, 7(3) :217–224.

Erikson, E. (1968) Identity, youth, and crisis. [1st ed.]. W. W. Norton, New York.

Faust, M.S. (1960) Developmental Maturity as a Determinant in Prestige of Adolescent Girls. Child Development, 1, 31(1) :173–184.

Fitts, W.H. (1964) The Tennessee Self Concept Scale : Ten years of research in mental health. Tennessee Department of Mental Health, Nashville.

Fitts, W.H. (1965) Tennessee Self Concept Scale Manual. Counselor Recordings and Tests, Nashville, Tennessee.

Furnham, A., Calnan, A. (1998) Eating disturbance, self‐esteem, reasons for exercising and body weight dissatisfaction in adolescent males. European Eating Disorders Review, 6(1):58–72.

Graber, J.A., Brooks-Gunn, J., Paikoff, R.L., Warren, M.P. (1994) Prediction of eating problems: An 8-year study of adolescent girls. Developmental Psycholoy, 30(6):823–834.

Graber, J.A., Lewinsohn, P.M., Seeley, J.R., Brooks-Gunn, J. (1997) Is psychopathology associated with the timing of pubertal development? J Am Acad Child Adolesc Psychiatry, 36(12):1768-1776.

Hajtman, B. (1971) Bevezetés a matematikai statisztikába, pszichológusok számára. Akadémiai kiadó, Budapest.

Hankin, B.L., Abramson, L.Y., Moffitt, T.E., Silva, P.A., McGee, R., Angell, K.E. (1998) Development of depression from preadolescence to young adulthood: emerging gender differences in a 10-year longitudinal study. J Abnorm Psychol, 107(1) :128–140.

Harter, S. (1986) Cognitive-developmental processes in the integration of concepts about emotions and the self. Social Cognition, 4(2):119–151.

Harter, S. (2001) The construction of the self : a developmental perspective. Guilford Press, .

Haugland, S., Wold, B. (2001) Subjective health complaints in adolescence—Reliability and validity of survey methods. Journal of Adolescence, 24(5):611–624.

Haugland, S., Wold, B., Stevenson, J., Aaroe, L.E., Woynarowska, B. (2001) Subjective health complaints in adolescence. A cross-national comparison of prevalence and dimensionality. Eur J Public Health, 11(1):4–10.

Husen, T. (1974) Talent, equality and meritocracy  : availability and utilization of talent. Martinus Nijhoff, The Hague.

Hyams, J.S., Burke, G., Davis, P.M., Rzepski, B., Andrulonis, P.A. (1996) Abdominal pain and irritable bowel syndrome in adolescents: A community-based study. The Journal of Pediatrics, August, 129(2):220–226.

Inhelder, B., Piaget, J. (1964) The early growth of logic in the child: classification and seriation. Harper and Row: New York, .

119

Johnston, F. (1987) Nutritional anthropoloy. A.R. Liss,, New York :

Jones, H.E. (1936) Relationships in Physical and Mental Development. Review of Educational Research, February 1, 6(1):102–123.

Jones, M.C. (1957) The Later Careers of Boys Who Were Early- or Late-Maturing. Child Development, 1, 28(1):113–128.

Jones, M.C. (1958) A study of socialization patterns at the high school levels. The Journal of Genetic Psycholoy: Research and Theory on Human Development, 93:87–111.

Jones, M.C., Bayley, N. (1950) Physical maturing among boys as related to behavior. Journal of Educational Psycholoy, 41(3):129–148.

Jones, M.C., Mussen, P.H. (1958) Self-Conceptions, Motivations, and Inter-Personal Attitudes of Early- and Late-Maturing Girls. Child Development, December 1, 29(4):491–501.

Kaplan, D.W., Mammel, K.A. (1993) Adolescence. In Current pediatric Diagnosis Treatment. Lange Medical Book, 85–112.

Karkus, Z. (2010) A testi fejlődés mintázata és a szocializálódás összefüggés-elemzése . Doktori értekezés, ELTE TTK.

Karkus, Z., Zsákai, A., Bodzsár, É.B. (2009) Physical self-concept in relation of body shape in Hungarian adolescents. Anthrop. Közl., 50:75–80.

Karkus, Z., Zsákai, A., Bodzsár, É.B. (2010) A szexuális érettségi státusz és a szubjektív énkép. Anthrop. Közl., 51:23–35.

Keating, D.P. (1990) Adolescent thinking. In Feldman, S.S., Elliott, G.R. (Eds.) At the threshold: The developing adolescent. Cambridge, MA, US: Harvard University Press, 54–89.

King, A.J.C., Boyce, W., King, M.A. (1999) Trends in the health of Canadian youth. Health Canada, Ottawa.

King, A., Wold, B., Tudor-Smith, C., Harel, Y. (1996) The health of youth. A cross-national survey. WHO Reg Publ Eur Ser, 69:1-222.

Kohen‐Raz, R. (1974) Physiological Maturation and Mental Growth at Pre‐adolescence and Puberty. Journal of Child Psycholoy and Psychiatry, July 1, 15(3):199–213.

Kolip, P., Schmidt, B. (1999) Gender and Health in adolescence. WHO Policy Series: Health policy for children and adolescents. Issue 2., .

Kökönyei, G. (2003) Szubjektív jóllét. In Aszmann, A. (Ed.) Iskoláskorú yermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest, 93–108.

Kökönyei, G., Aszmann, A., Szabó, M. (2002) A serdülők jóllététbefolyásoló tényezők. Egészségnevelés, XLIII(2):49–57.

Költő, A., Kökönyei, G. (2011) Szubjektív jóllét. In Németh, Á., Költő, A. (Eds.) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja - 2010. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 67–76.

120

Kuhn, D., Garcia-Mila, M., Zohar, A., Andersen, C. (1995) Strategies of knowledge acquisition. Monographs of the Society for Research in Child Development, 60(4):v–128.

Levin, K.A., Currie, C., Muldoon, J. (2009) Mental well-being and subjective health of 11- to 15-year-old boys and girls in Scotland, 1994-2006. The European Journal of Public Health, 19:605–610.

Lindgren, G. (1978) Growth of schoolchildren with early, average and late ages of peak height velocity. Annals of Human Bioloy, January, 5:253–267.

Lindgren, G. (1979a) Physical and Mental Development in Swedish Urban Schoolchildren. Stockholm School of Education (Sweden). Dept. of Educational Research, .

Lindgren, G. (1979b) Physical and Mental Development in Swedish Urban Schoolchildren. Studies in Education and Psycholoy 5.

Litt, I.F. (1995) Pubertal and Psychosocial Development: Implications for Pediatricians. Pediatrics in Review, 1, 16(7) :243–247.

Ljung, B.-O. (1965) The adolescent spurt in mental growth. Stockholm Studies in Educational Psycholoy, 8:365.

Lukács, L., Murányi, I., Túry, F. (2007) A testi attitűdök, a testi elégedetlenség és a testépítés kapcsolatának vizsgálata fiatal férfiak között. Mentálhigiéné es Pszichoszomatika, 8(2):131–145.

Marsh, H.W., Hau, K.T., Sung, R.Y.T., Yu, C.W. (2007) Childhood obesity, gender, actual-ideal body image discrepancies, and physical self-concept in Hong Kong children: Cultural differences in the value of moderation. Developmental Psycholoy, 43(3):647–662.

Martin, R., Saller, K. (1957) Lehrbuch der Anthropologie I-II. Fischer Verlag, Stuttgart.

Matsudo, S.M.M., Matsudo, V.K.R. (1994) Self‐assessment and physician assessment of sexual maturation in Brazilian boys and girls: Concordance and reproducibility. American Journal of Human Bioloy, January 1, 6(4) :451–455.

Moshman, D. (1998) Cognitive development beyond childhood. In Damon, W. (Ed.) Handbook of child psycholoy: Volume 2: Cognition, perception, and language. Hoboken, NJ, US: John Wiley & Sons Inc, 947–978.

Mussen, P.H., Jones, M.C. (1957) Self-Conceptions, Motivations, and Interpersonal Attitudes of Late- and Early-Maturing Boys. Child Development, 1, 28(2):243–256.

Muuss, R.E. (1970) Adolescent development and the secular trend. Adolescence.

Németh, Á. (2003a) Nemi érés és szexuális magatartás. In Aszmann, A. (Ed.) Iskoláskorú yermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, 77–85.

Németh, Á. (2003b) Testkép és testtömeg. In Aszmann, A. (Ed.) Iskoláskorú yermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest, 87-92.

Németh, Á. (2007a) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest.

121

Németh, Á. (2007b) Táplálkozási szokások és fogápolás. In Németh, Á. (Ed.) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 112-125.

Németh, Á. (2007c) Testkép, tápláltsági állapot, testtömegkontroll. In Németh, Á. (Ed.) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 126–133.

Németh, Á. (2011) Testkép, tápláltsági állapot, testtömeg-kontroll. In Németh, Á., Költő, A. (Eds.) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja - 2010. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest, 67–76.

Németh, Á., Bodzsár, É.B., Aszmann, A. (2002) Maturation status and psychosocial characteristics of hungarian adolescents. Anthrop. Közl., 43:85–94.

Németh, Á., Kökönyei, G., Zakariás, I. (2007) Mental health in adolescence: Relationship with pubertal development, body image and parental monitoring. Anthrop. Közl., 48:105–119.

Németh, Á., Költő, A. (2011) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest.

Németh, Á., Szabó, M. (2003) Táplálkozási és étkezési szokások. In Aszmann, A. (Ed.) Iskoláskorú yermekek egészségmagatartása. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Nemzeti Drogmegelőzési Intézet, Budapest, 93–108.

Nisbet, J.D., Illesley, R. (1963) The Influence of Early Puberty on Test Performance at Age Eleven. British Journal of Educational Psycholoy, June 1, 33(2):169–176.

Oláh, A., Bugán, A. (Eds.). (2006) Fejezetek a pszichológia alapterületeiből. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

Örkényi, Á., Kökönyei, G., Balogh, Á. (2005) Serdülőkori hangulati problémák pszichoszociális hát-tértényezői. Fejlesztő Pedagógia, 5-6:21–28.

Pápai, J. (1992) Jászsági 7–14 éves yermekek növekedése, testi fejlődése, fizikai teljesítménye. Kandidátusi értekezés, Budapest,.

Pápai, J. (1996) Sexual maturation and growth in the Jászság children. In Bodzsár, É.B., Susanne, C. (Eds.) Studies in Human Bioloy. Eötvös Univ. Press, Budapest, 221–230.

Pápai, J. (1999) Pubertal growth and maturation in athletic boys. Anthrop. Közl., 40:63–69.

Pápai, J. (2000) Sexual maturation and body composition in athletic boys. In Bodzsár, É.B., Susanne, C., Prokopec, M. (Eds.) Puberty: Variability of Changes and Complex_ity of Factors. Eötvös Univ. Press, Budapest, 83–94.

Pápai, J. (2004) Alkati típusok és személyiségjellemzők a pubertás idején. Mayar Sporttudományi Szemle, 2004(1):52–57.

Pápai, J., Bodzsár, É.B. (1999) Physical performance, body composition and somatotype in Jászság boys. Anthrop. Közl., 40:43–52.

Pápai, J., Szmodis, I., Bodzsár, É.B. (1992) Growth, maturation, and performance. Anthrop. Közl., 34:75–82.

122

Peskin, H. (1967) Pubertal onset and ego functioning. Journal of Abnormal Psycholoy, 72(1):1–15.

Peskin, H. (1973) Influence of the developmental schedule of puberty on learning and ego functioning. Journal of Youth and Adolescence, December, 2(4):273–290.

Peskin, H., Livson, N. (1972) Pre- and postpubertal personality and adult psychologic functioning. Semin Psychiatry, November, 4(4):343–353.

Petersen, A.C., Crockett, L. (1985) Pubertal timing and grade effects on adjustment. Journal of Youth and Adolescence, June, 14(3):191-206.

Petersen, A.C., Taylor, B. (1980) The biological approach to adolescence: Biological changeand psychological adaptation. In Adelson, J. (Ed.) Handbook of adolescent psycholoy. Willey, New York,.

Piaget, J. (1971) Bioloy and knowledge  : an essay on the relations between organic regulations and cognitive processes. [1ere ed.]. The University of Chicago Press, Chicago ; ;London.

Piaget, J. (1972) Intellectual evolution from adolescence to adulthood. Human Development, 15:1–12.

Piaget, J. (1977) The development of thought  : equilibration of cognitive structures. Viking Press, New York.

Pikó, B. (1995) Pszichoszomatikus tünetek epidemiológiája és hatása azegészségi állapot önértékelésére egyetemi hallgatók körében. Orvosi Hetilap(136):1667–1673.

Pikó, B. (1998) Social support and health in adolescence: a factor analyticalstudy. British Journal of Health Psycholoy(3):333–344.

Ranschburg, J. (2010) A serdülőkor pszichológiája. Saxum Kiadó, Budapest.

Reiczigel, J., Harnos, A., Solymosi, N. (2010) Biostatisztika nem statisztikusoknak. Pars Kft., Nagykovácsi.

Richards, M.H., Boxer, A.W., Petersen, A.C., Albrecht, R. (1990) Relation of weight to body image in pubertal girls and boys from two communities. Developmental Psycholoy, 26(2):313–321.

Roberts, R.E., Roberts, C.R., Duong, H.T. (2009) Sleepless in adolescence: prospective data on sleep deprivation, health and functioning. J Adolesc, October, 32(5):1045–1057.

Ross, W.D., Wilson, N.C. (1974) A stratagem for proportional growth assessment. In Borms, J., Hebbelinck, M. (Eds.) Children and Ex_ercise. V. Int. Symp. Pediatric Work Physiol., de Haan, Belgium. Acta Paediatr. (Supple.) Belg. 28:169–182.

Scheidt, P., Overpeck, M., Wyatt, W., Aszmann, A. (2002) Adolescents’ general health and well-being. In Currie, C., Hurrelmann, K., Smith, R., Todd, J., Settertobulte, W. (Eds.) Health and health behaviour among young people. WHO Policy Series: Health Policy for children and adolescents, Issue 1, WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, 24–39.

Sheldon, W.H. (1949) Varieties of Delinquent Youth. Harper and Brothers, New York.

123

Shephard, R.J., Labarre, R., Jéquier, J. ‐C, Lavallee, H., Rajic, M., Volle, M. (1985) The “unisex phantom,” sexual dimorphism, and proportional growth assessment. American Journal of Physical Anthropoloy, August 1, 67(4):403–412.

Shuttleworth, F.K. (1939) The Physical and Mental Growth of Girls and Boys Age Six to Nineteen in Relation to Age at Maximum Growth. Monographs of the Society for Research in Child Development, January 1, 4(3) :i–291.

Siegler, R.S. (1976) Three aspects of cognitive development. Cognitive Psycholoy, 8(4):481–520.

Simmons, R.G., Blyth, D.A. (1987) Moving into adolescence: the impact of pubertal change and school contex_t. Aldine Transaction, .

Stattin, H., Magnusson, D. (1990) Pubertal maturation in female development. Hillsdale, NJ, England: Lawrence Erlbaum Associates, Inc, .

Stone, C.P., Barker, R.S. (1937) Aspects of personality and intelligence in postmenarcheal and premenarcheal girls of the same chronological age. Journal of Comparative Psycholoy, 23(3):439–455.

Sussman, E.J., Nottleman, E.D., Inhoff-Germain, G.E., Dorn, L.D., Cutler, G.B., Loriaux, D.L., Chrousos, G.P. (1985) The relation of development and social emotional behavior in young adolescents. Journal of Youth and Adolescence(14):245–264.

Szmodis, I. (1999) A szomatotípus ábrázolásának tengelyeiről. Anthrop. Közl., 40:109-119.

Szmodis, I., Mészáros, J., Szabó, T. (1976) Alakti, működési mutatók kapcsolata gyermek-, serdülő-, ifjúkorban. Testnevelési és Sportegészségüyi Szemle, 17:255–278.

Tanner, J.M. (1961) Education and physical growth  : implications of the study of children’s growth for educational theory and practice. University of London Press, London  :

Tanner, J.M. (1962) Growth at Adolescence. J. B. Lippincott Company, Philadelphia.

Tanner, J.M. (1981) Growth and Maturation during Adolescence. Nutrition Reviews, February 1, 39(2):43–55.

Taylor, D.C., Szatmari, P., Boyle, M.H., Offord, D.R. (1996) Somatization and the vocabulary of everyday bodily experiences and concerns: a community study of adolescents. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry, April, 35(4):491–499.

Tobin-Richards, M.H., Boxer, A.M., Petersen, A.C. (1983) Early adolescents’ perceptions of their physical development. In Brooks-Gunn, J., Petersen, A.C. (Eds.). Plenum, New York, 127–154.

Várnai, D., Örkényi, Á. (2007) Iskola, kortárs kapcsolatok, kortárs bántalmazás. In Németh, Á. (Ed.) Serdülőkorú fiatalok egészsége és életmódja 2006. Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest,.

Waber, D. (1976) Sex differences in cognition: a function of maturation rate? Science, May 7, 192:572–574.

Weber, E. (1969) Grundriss der biologischen Statistik. 5th ed. G. Fischer, Jena.

124

Weiner, J.E., Lourie, J.A. (1969) Human Bioloy. A Guide to Field Methods. IBP Handbook No.9 . Blackwell Publishing Ltd., Oxford.

Williams, J.M., Currie, C. (2000) Self-Esteem and Physical Development in Early Adolescence: The Journal of Early Adolescence, 1, 20(2) :129–149.

Wilson, D.C., Sutherland, I. (1950) Age at the Menarche. BMJ, 1(4664):1267–1267.

Zeller, W. (1964) Konstitution und Entwicklung. Hogrefe, Verlag für Psychologie, Göttingen.

Zsákai, A., Bodzsár, É.B. (1998) A testalkat analízisének néhány módszertani kérdése. Anthrop. Közl., 39:93–102.

125

Értekezés témájához kapcsolódó saját közlemények

1. Karkus, Zs., Jakab, K., Zsákai, A., Szmodis, M., Bodzsár, É. (2003) A testalkat és a testösszetétel jellemzői és a szubjektív testkép. Anthropologiai Közlemények, 44:97–104.

2. Zsákai, A., Bodzsár, É.B., Jakab, K. (2003) Prenatal development of twins in the mirror of familial background. Papers on Anthropoloy, XII:291–299.

3. Zsákai, A., Bodzsár, É., Jakab, K. (2003) Prepubertal growth pattern in twins. Anthropologie, 41(1–2):165–171.

4. Zsákai, A., Tóth, B.K., Antalovits, D., Jakab, K., Bodzsár, B.É. (2004) Szekuláris változások 4–18 éves egri gyermekek növekedésében és érésében. Anthrop. Közl., 45:41–49.

5. Bodzsár, É.B., Zsákai, A., Jakab, K., Tóth, K.B. (2005) Body fatness and sexual maturation status. Anthropological Notebooks, 12-17.

6. Jakab, K. , Zsákai, A., Bodzsár, É.B. (2007) Sexual maturation and mental performance. In Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (Eds.) Growth and Ageing: Facts and Factors. Humanbiol. Budapest., 31:117-121.

7. Szmodis, M., Zsákai, A., Jakab, K., Szmodis, I., Bodzsár, É.B. (2007) Why do the usual dispersion measures mislead in analysing somatotypes. In Bodzsár, É.B., Zsákai, A. (Eds.) Growth and Ageing: Facts and Factors. Humanbiol. Budapest., 31:75-84.

Értekezés témájához kapcsolódó előadás kivonatok

8. Bodzsár, É.B., Zsákai, A., Jakab, K. (2003) Postnatal development in Budapest twins. International Anthropological Congress, Memorial Congress to the 100th anniversary of birth of Prof. Jindřich A. Valšík, Smolenice, Szlovákia.

9. Zsákai, A., Bodzsár, É.B., Jakab, K. (2003) Growth of Budapest twins in relation to socio-economic background. International Anthropological Congress, Memorial Congress to the 100th anniversary of birth of Prof. Jindřich A. Valšík, Smolenice, Szlovákia.

10.Zsákai, A., Bodzsár, É., Jakab, K. (2003) Prepubertal growth pattern in twins. International Anthropological Congress „Anthropoloy and Society” – Memoria Congress to the 60th Anniversary of Death of Dr. Aleš Hrdlička, Prága, Csehország, Abstracts, 232.

11.Bodzsár, É., Zsákai, A., Jakab, K. (2003) Postnatal growth pattern in Budapest twins. International Anthropological Congress, Memorial Congress to the 100th anniversary of birth of Prof. Jindřich A. Valšík, Smolenice, Szlovákia.

12.Jakab, K. , Bodzsár, É.B., Zsákai, A., Tóth, K. (2004) Nutrition status and sexual maturation. 14th congress of the European Anthropological Association. Komotini, Görögország. Abstracts, 22.

13.Zsákai, A., Bodzsár, É.B., Jakab, K., Karkus, Zs. (2005) Changes in body composition by age in Hungarian children aged between 6 and 18 years. 6. Kongress der Gesellschaft für Anthropologie e.V. „Facetten der modernen Anthropologie“, München, Németország. Abstracts, 132.

126

ÁBRÁK JEGYZÉKE

3.1.1. ábra. Fiúk – Nemi jellegek stádiumaihoz tartozó kormediánok..................................................263.1.2. ábra. Lányok – Nemi jellegek stádiumaihoz tartozó kormediánok............................................263.1.3. ábra. A testtömeg z-profiljának életkori változásai........................................................................273.1.4. ábra. A csípőtövis- és az ülőmagasság z-profiljának életkori változásai..................................273.1.5. ábra. A váll- és medenceszélesség z-profiljának életkori változásai..........................................293.1.6. ábra. A mellkas- és csípőkerület z-profiljának életkori változásai..............................................293.1.7. ábra. A könyök- és térdszélesség z-profiljának életkori változásai............................................303.1.8. ábra. A felkar- és combkerület z-profiljának életkori változásai................................................303.1.9. ábra. A törzsredők z-profiljának életkori változásai......................................................................323.1.10. ábra. A végtagredők z-profiljának életkor változásai..................................................................323.1.11. ábra. Fiúk abszolút és relatív csonttömege életkoronként (X+SE)............................................363.1.12. ábra. Fiúk abszolút és relatív maradéktömege életkoronként (X+SE)......................................363.1.13. ábra. Fiúk abszolút és relatív zsírtömege életkoronként (X+SE).............................................363.1.14. ábra. Fiúk abszolút és relatív izomtömege életkoronként (X+SE).............................................363.1.15. ábra. Lányok abszolút és relatív csonttömege életkoronként (X+SE)......................................383.1.16. ábra. Lányok abszolút és relatív maradéktömege életkoronként (X+SE)................................383.1.17. ábra. Lányok abszolút és relatív zsírtömege életkoronként (X+SE).........................................393.1.18. ábra. Lányok abszolút és relatív izomtömege életkoronként (X+SE).....................................393.1.19. ábra. Testösszetételi frakciók abszolút tömegének nemi különbségei életkoronként (első oszlop fiúk, második oszlop lányok).............................................................................................................403.1.20. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömege (X+SE). 413.1.21. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömege (X+SE). 413.1.22. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömege (X+SE).............................................................................................................................................................................443.1.23. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömege (X+SE)..................................................................................................................................................................443.1.24. ábra. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömege (X+SE)..................................................................................................................................................................473.1.25. ábra. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív izomtömege (X+SE)..................................................................................................................................................................473.1.26. ábra. Emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömege (X+SE)..................................................................................................................................................................483.1.27. ábra. Emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömege (X+SE)..................................................................................................................................................................483.1.28. ábra. Fiúk szomatotípus komponenseinekéletkori átlagai (X+SE).....................................................................................................................................513.1.29. ábra. lányok szomatotípus komponenseinek életkori átlagai (X+SE)......................................513.1.30. ábra. Szomatotípus komponensek nemi különbségei életkoronként (X+SE).........................523.1.31. ábra. Szomatopontok életkori változásai, nemi különbségei.....................................................53

127

3.2.1. ábra. Vizsgált serdülők mentális teljesítményének életkori változása nemenként (X+SE). .543.2.2. ábra. Eltérő érettségi státuszú fiúk mentális teljesítménye (X+SE)............................................553.2.3. ábra. Eltérő érettségi státuszú lányok mentális teljesítménye (X+SE).....................................553.2.4. ábra. Genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk mentális teljesítménye (X+SE)........573.2.5. ábra. Emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok mentális teljesítménye (X+SE)..........573.2.6. ábra. Genitáliák fejlettsége alapján különböző éréstípusú fiúk mentális teljesítménye (X+SE)..................................................................................................................................................................583.2.7. ábra. Emlők fejlettsége alapján különböző éréstípusú lányok mentális teljesítménye (X+SE).............................................................................................................................................................................593.2.8. ábra. Menarchekor alapján különböző éréstípusú lányok mentális teljesítménye (X+SE).593.2.9. ábra. Tápláltsági állapot szerint kategorizált fiúk mentális teljesítménye.............................613.2.10. ábra. Tápláltsági állapot szerint kategorizált lányok mentális teljesítménye........................613.2.11. ábra. Szomatotípus túlsúly alapján kategorizált fiúk mentális teljesítménye........................623.2.12. ábra. Szomatotípus túlsúly alapján kategorizált lányok mentális teljesítménye..................623.3.1. ábra. Életükkel való elégedettség alapján csoportosított fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként.....................................................................................................................................................643.3.2. ábra. Életükkel való elégedettség alapján csoportosított lányok előfordulási gyakorisága életkoronként.....................................................................................................................................................643.3.3. ábra. Életükkel kevésbé elégedett serdülők előfordulási gyakoriságának nemi különbségei életkoronként.....................................................................................................................................................653.3.4. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................663.3.5. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................663.3.6. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................673.3.7. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................673.3.8. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................683.3.9. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................683.3.10. ábra. Testzsírtartalom alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................693.3.11. ábra. Testzsírtartalom alapján csoportosított, életükkel kevésbé elégedett lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................693.4.1. ábra. Egészség megítélésük alapján csoportosított fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként.....................................................................................................................................................713.4.2. ábra. Egészség megítélésük alapján csoportosított fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként.....................................................................................................................................................713.4.3. ábra. Rosszabb egészségmegítélésű serdülők előfordulási gyakoriságának nemi különbségei életkoronként..............................................................................................................................72

128

3.4.4. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................733.4.5. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................733.4.6. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................743.4.7. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................743.4.8. ábra. Tápláltsági állapot szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................753.4.9. ábra. Tápláltsági állapot szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................753.4.10. ábra. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................763.4.11. ábra. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított, rosszabb egészségmegítélésű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................763.5.1. ábra. Fiúk pszicho-szomatikus tüneteinek előfordulási gyakorisága életkoronként..............783.5.2. ábra. Lányok pszicho-szomatikus tüneteinek előfordulási gyakorisága életkoronként........783.5.3. ábra. Pszicho-szomatikus tüneteket gyakran tapasztaló fiúk és lányok előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................793.5.4. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúkelőfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................803.5.5. ábra. Érettségi státusz alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányokelőfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................803.5.6. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúkelőfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................823.5.7. ábra. Éréstípus alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányokelőfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................833.5.8. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúkelőfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................853.5.9. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányokelőfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................853.5.10. ábra. Testzsírszázalék alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló fiúkelőfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................873.5.11. ábra. Testzsírszázalék alapján csoportosított, gyakori pszicho-szomatikus tüneteket tapasztaló lányokelőfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................87

129

3.6.1. ábra. Az átlagosnál negatívabb, illetve pozitívabb testképű serdülők előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................................................903.6.2. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként..............................................................................................913.6.3. ábra. Érettségi státusz szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként........................................................................................923.6.4. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................933.6.5. ábra. Éréstípus szerint csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként......................................................................................................943.6.6. ábra. Szomatotípus komponens túlsúly alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként........................................................953.6.7. ábra. Szomatotípus komponens túlsúly alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként.................................................963.6.8. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként.............................................................................983.6.9. ábra. Relatív testzsírtartalom alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként.............................................................................993.6.10. ábra. Tápláltsági állapot alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként.....................................................................1003.6.11. ábra. Relatív testzsírtartalom alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű lányok előfordulási gyakorisága életkoronként.....................................................................1013.6.12. ábra. Relatív izomtömeg alapján csoportosított, átlagosnál negatívabb és pozitívabb testképű fiúk előfordulási gyakorisága életkoronként.........................................................................102

130

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

2.1.1. táblázat. Az antropometria vizsgálatba bevont gyermekek életkori megoszlása....................162.1.2. táblázat. A különböző nemi jellegek vizsgálatában részt vett gyermekek életkori megoszlása..........................................................................................................................................................162.1.3. táblázat. A pszicho-szociális jellemzők vizsgálatába bevont gyermekek életkori megoszlása.............................................................................................................................................................................172.2.1. táblázat. Nemi jellegek fejlettségi stádiumainak életkori mediánjai..........................................183.1.1. táblázat. Nemi jellegek stádiumainak kormediánjai a hozzájuk tartozó konfidencia-intervallumokkal.............................................................................................................................................253.1.2. táblázat. Lányok – Nemi jellegek stádiumainak kormediánjai a hozzájuk tartozó konfidencia-intervallumokkal........................................................................................................................253.1.3. táblázat. Vizsgált serdülők testtömeg z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.........................283.1.4. táblázat. Vizsgált serdülők ülőmagasság z-értékeinek alapstatisztikai mutatói......................283.1.5. táblázat. Vizsgált serdülők csípőtövismagasság (alsóvégtaghossz) z-értékeinek alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................283.1.6. táblázat. Vizsgált serdülők vállszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói......................293.1.7. táblázat. Vizsgált serdülők medenceszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói............293.1.8. táblázat. Vizsgált serdülők mellkaskerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.................303.1.9. táblázat. Vizsgált serdülők csípőkerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.....................303.1.10. táblázat. Vizsgált serdülők könyökszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.............313.1.11. táblázat. Vizsgált serdülők térdszélesség z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.................313.1.12. táblázat. Vizsgált serdülők felkarkerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói....................313.1.13. táblázat. Vizsgált serdülők combkerület z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.....................323.1.14. táblázat. Vizsgált serdülők lapockaredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.....................333.1.15. táblázat. Vizsgált serdülők köldökredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói.....................333.1.16. táblázat. Vizsgált serdülők bicepsredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói........................333.1.17. táblázat. Vizsgált serdülők alszárredő z-értékeinek alapstatisztikai mutatói........................333.1.18. táblázat. Szignifikáns nemi különbségek a vizsgált serdülők egyes testméreteinek z-értékei között......................................................................................................................................................343.1.19. táblázat. Fiúk abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói.........................353.1.20. táblázat. Fiúk abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói.....................363.1.21. táblázat. Fiúk abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói..............................373.1.22. táblázat. Fiúk abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói............................373.1.23. táblázat. lányok abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói......................383.1.24. táblázat. lányok abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói................393.1.25. táblázat. lányok abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói.........................393.1.26. táblázat. lányok abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói.....................403.1.27. táblázat. Szignifikáns nemi különbségek a vizsgált serdülők testösszetétel frakciói között.............................................................................................................................................................................403.1.28. táblázat. A spermarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói ......................................................................................423.1.29. táblázat. A spermarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói.................................................................................423.1.30. táblázat. A spermarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói........................................................................................433.1.31. táblázat. A spermarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói..........................................................................................43

131

3.1.32. táblázat. A menarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív csonttömegének alapstatisztikai mutatói.....................................................................................453.1.33. táblázat. A menarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív maradéktömegének alapstatisztikai mutatói.................................................................................453.1.34. táblázat. A menarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömegének alapstatisztikai mutatói..........................................................................................453.1.35. táblázat. A menarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömegének alapstatisztikai mutatói........................................................................................463.1.36. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív csonttömegénekalapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................473.1.37. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív maradéktömegénekalapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................473.1.38. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív zsírtömegénekalapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................473.1.39. táblázat. A genitáliák fejlettsége alapján csoportosított fiúk abszolút és relatív izomtömegénekalapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................483.1.40. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív csonttömegénekalapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................483.1.41. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív maradéktömegénekalapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................493.1.42. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív zsírtömegénekalapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................493.1.43. táblázat. Az emlők fejlettsége alapján csoportosított lányok abszolút és relatív izomtömegénekalapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................493.1.44. táblázat. Vizsgált serdülők endomorfia komponensének alapstatisztikai mutatói.............503.1.45. táblázat. Vizsgált serdülők mezomorfia komponensének alapstatisztikai mutatói..............513.1.46. táblázat. Vizsgált serdülők ektomorfia komponensének alapstatisztikai mutatói................513.1.47. táblázat. Szignifikáns nemi különbségek a vizsgált serdülők szomatotípus komponensei között....................................................................................................................................................................523.1.48. táblázat. Szignifikáns különbségek a vizsgált serdülők szomatotípusai között(SANOVA eredmények).................................................................................................................................533.2.1. táblázat. Vizsgált serdülők mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói.....................543.2.2. táblázat. A spermarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított fiúk mentális teljesítményénekalapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................563.2.3. táblázat. A menarche megléte vagy hiánya alapján csoportosított lányok mentális teljesítményénekalapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................563.2.4. táblázat. A genitáliák fejlettsége (Tanner) alapján csoportosított fiúk mentális teljesítményénekalapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................56

132

3.2.5. táblázat. Az emlők fejlettsége (Tanner) alapján csoportosított lányok mentális teljesítményénekalapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................573.2.6. táblázat. Genitáliák fejlettsége alapján különböző éréstípusú fiúk mentális teljesítményénekalapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................583.2.7. táblázat. Különböző éréstípusú lányok mentális teljesítményénekalapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................603.2.8. táblázat. Tápláltsági állapot alapján kategorizált serdülők mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................613.2.9. táblázat. Szomatotípus túlsúly alapján kategorizált serdülők mentális teljesítményének alapstatisztikai mutatói....................................................................................................................................633.3.1. táblázat. Vizsgált serdülők gyakorisági eloszlása (%) az élettel való elégedettségük alapján.............................................................................................................................................................................653.3.2. táblázat. Érettségi státusz szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%)az élettel való elégedettségük alapján..........................................................................................................663.3.3. táblázat. Éréstípus szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%)az élettel való elégedettségük alapján..........................................................................................................673.3.4. táblázat. Tápláltsági állapot szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%)az élettel való elégedettségük alapján..........................................................................................................683.3.5. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%)az élettel való elégedettségük alapján..........................................................................................................703.4.1. táblázat. Vizsgált serdülők gyakorisági eloszlása (%) az egészségi állapotuk megítélése alapján..................................................................................................................................................................723.4.2. táblázat. Érettségi státusz szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%)az egészségi állapotuk megítélése alapján..................................................................................................733.4.3. táblázat. Éréstípus szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%)az egészségi állapotuk megítélése alapján..................................................................................................743.4.4. táblázat. Tápláltsági állapot szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%)az egészségi állapotuk megítélése alapján..................................................................................................753.4.5. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint kategorizált serdülők gyakorisági eloszlása (%)az egészségi állapotuk megítélése alapján..................................................................................................763.5.1. táblázat. Vizsgált serdülők pszicho-szomatikus panaszainak gyakorisága (%)........................793.5.2. táblázat. Érettségi státusz szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak gyakorisága (%)..................................................................................................................................................813.5.3. táblázat. Éréstípus szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak gyakorisága (%)..................................................................................................................................................833.5.4. táblázat. Tápláltsági állapot szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak gyakorisága (%)..........................................................................................................................863.5.5. táblázat. Testzsírtartalom szerint csoportosított serdülők pszicho-szomatikus panaszainak gyakorisága (%)..................................................................................................................................................883.6.1. táblázat. Vizsgált serdülők gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján............903.6.2. táblázat. Érettségi státusz szerint csoportosított fiúk gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján.....................................................................................................................................913.6.3. táblázat. Érettségi státusz szerint csoportosított lányok gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján.....................................................................................................................................923.6.4. táblázat. Éréstípus szerint csoportosított fiúk gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján.....................................................................................................................................93

133

3.6.5. táblázat. Éréstípus szerint csoportosított fiúk gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján.....................................................................................................................................943.6.6. táblázat. Szomatotípus komponens túlsúly szerint csoportosított fiúk gyakorisági eloszlása (%)testkép önértékelésük alapján........................................................................................................................953.6.7. táblázat. Szomatotípus komponens túlsúly szerint csoportosított lányok gyakorisági eloszlása (%)testkép önértékelésük alapján........................................................................................................................963.6.8. táblázat. Tápláltsági állapot szerint csoportosított fiúk gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján.....................................................................................................................................983.6.9. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított fiúk gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján........................................................................................................................993.6.10. táblázat. Tápláltsági állapot szerint csoportosított lányok gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján......................................................................................................................1003.6.11. táblázat. Relatív testzsírtartalom szerint csoportosított lányok gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján......................................................................................................................1013.6.12. táblázat. Relatív izomtömeg szerint csoportosított fiúk gyakorisági eloszlása (%) testkép önértékelésük alapján....................................................................................................................................102

134

Documents

A PUBERTÁSKORÚ GYERMEKEK SZOMATO-PSZICHÉS JELLEMZŐIteo.elte.hu/minosites/ertekezes2011/jakab_k.pdf · A testi fejlődési folyamatoktól azonban nem független a személyiség