MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A REGIONÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS ÉS -SZERVEZÉS POTENCIÁLIS FŐSZEREPLŐI: A GAZDASÁGI KAMARÁK

PÓLA PÉTERtudományos munkatárs

MTA RKK DTI

Póla Péter 2007 2

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

BEVEZETÉS

• Nyugat-európai példák, magyar kamaratörténeti dokumentumok és esettanulmányok alapján általában igazolható: a modern piacgazdaságoknak szüksége van kamarákra, a gazdasági kamarák a gazdaságfejlesztésben meghatározó szerepet játszhatnak (lokális/regionális/nemzetgazdasági/európai)

• Megfelelően működnek-e a kamarák Magyarországon, adottak-e egyáltalán az eredményes működés feltételei?

Póla Péter 2007 3

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

KAMARAI MODELLEK

• MAGÁNJOGI(angolszász v. plurális modell)

– Egyesület, lobby szervezet

– Közfeladatok nincsenek – Önkéntes tagság– Elsősorban

érdekképviselet– Korlátozott taglétszám – Korlátozott

befolyásolási képesség– Erős versenyhelyzet – Szabályozatlan területi

lefedettség

• KÖZJOGI(kontinentális v. korporatív modell)

– Köztestület – Közfeladatok– Automatikus tagság– Hatékony

érdekkiegyenlítés – Törvény által

biztosított jogok – Szabályozott területi

lefedettség

Póla Péter 2007 4

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A KÖZJOGI MODELL ELŐNYEI/HÁTRÁNYAI

ismérvek előny hátrány

közjogi státuszjogi biztonság; formalizált, konzultatív státusz a kormánnyal

előírt tevékenységi körök; az általános érdekképviseletből fakadó érdekegyeztetés és mérlegelés nehézsége

kötelező tagság az egész gazdaság képviseletea kezdeményezőkészség és a keresletorientáltság gyengülése

közfeladatok finanszírozás hatósági szerepkörök

szabályozott regionális lefedettség

kizárólagos helyi képviseletmonopolhelyzetből fakadó problémák

Forrás: Számely és Síkfői alapján saját szerkesztés

Póla Péter 2007 5

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A MAGÁNJOGI MODELL ELŐNYEI/HÁTRÁNYAI

ismérvek előny hátrány

magánjogi státuszfüggetlenség, a szabad alapítás és csatlakozás

területi átfedések, az erőforrások szétforgácsolásának veszélye.

önkéntes tagságkezdeményező készség, keresletorientáltság

korlátozott taglétszám gyengébb befolyás limitált pénzügyi támogatás

közfunkció nincsa tevékenységi kör megválasztása teljesen szabad

biztos bevételek hiánya

Forrás: Számely és Síkfői alapján saját szerkesztés

Póla Péter 2007 6

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

KAMARAI MODELLEK EURÓPÁBAN

Forrás: Saját információgyűjtás alapján a térképet Fonyódi Valéria szerkesztette

Póla Péter 2007 7

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

ÉRVEK A KÖTELEZŐ TAGSÁG MELLETT

1. Az egész, nem pusztán egy rész érdekeit hordozzák a kamara érdekképviseleti tevékenysége nem rendelődhet alá ágazati, csoport- vagy egyedi érdekeknek.

2. Független, átfogó és pártatlan véleménynyilvánítás, érdekkiegyenlítő álláspont képviselete.

3. Nem lehet egyedi érdekre hivatkozva kilépéssel tiltakozni.

4. A potyautas jelenség nagyrészt kiküszöbölhető.

5. Érdekképviseleti funkció és befolyás tekintetében nem mindegy, hogy mekkora az a tagság, akit képvisel.

6. Kötelező tagdíj: elégséges pénzügyi eszközök gazdaságfejlesztő, -szervező és gazdasági szolgáltató funkció nem kerül függőségbe sem a költségvetéstől, sem tagjaik egyes csoportjaitól.

Póla Péter 2007 8

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

A globalizáció (és a lokalizáció) megerősítette a területi

gazdaságfejlesztési és –szervezési funkciót.

A helyi gazdaságfejlesztési stratégia elemei: – infrastruktúra-fejlesztés– képzett munkaerőbázis kialakítása,– intézményi környezet – szolgáltatás-barát környezet kialakítása,– Innovatív együttműködések, partnerség

építés

4

Póla Péter 2007 9

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A KAMARAI FUNKCIÓK ÉS A GAZDASÁGFEJLESZTÉS KAPCSOLATA

KAMARAI FUNKCIÓK, SZOLGÁLTATÁSOK

érdekképviselet lobby

információ (szak)tanácsadás

kereskedelem-fejlesztés

piacszervezésképzés közösségépítés

GAZDASÁGFEJLESZTÉS

együttműködések ösztönzése; partnerség építés; klaszterépítés; beszállítói programok szervezése; közreműködés vállalkozások számára nélkülözhetetlen infrastruktúra elemek kiépítésében és működtetésében; helyi gazdaságfejlesztési programok kialakítása és menedzselése; aktív részvétel a fejlesztési tanácsok munkájában; hely-kompatibilis iparágak, vállalkozások beazonosítása és vonzása; interregionális együttműködések szervezése és ezekben való részvétel

Póla Péter 2007 10

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

ÉRDEMI KAMARAI AKTIVITÁSOK

• A nagy autonómiák együttműködésének ösztönzése, helyi gazdaságfejlesztési stratégiák kidolgozása, kapcsolatépítés, partnerség szervezés: beszállítói programok, regionális klaszterek.

• Hálózatosodás erősítése (hazai, nemzetközi).• Közösségképző funkció erősítése: a helyi vállalkozások

minél nagyobb arányának bekapcsolása a helyi üzleti közösségbe, az információáramlásba.

• Az információk rendszerezése, feldolgozása, strukturált és jól használható módon a vállalkozások számára bocsátása.

• Vállalkozói érdekek, igények közvetítése, megjelenítése. • Speciális szolgáltatások a tagság körében felmért igényekre

alapozva.• Lobbizás a kamara által képviselt térség gazdaságának

fejlesztése érdekében.

4

Póla Péter 2007 11

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja • A rendszer egyenletes teljesítményét a regionális

kamarák kialakítása biztosíthatja, elérve egyben a nemzetközileg értékelhető kritikus tömeget a képviselt gazdasági háttér esetében.

• A területi versenyképesség erősítéséhez a partnerek közreműködésével intenzív térségi gazdaságszervező munka szükséges, ennek ésszerűen kialakítható háttere a régiók szintjén teremthető meg.

• terület- és gazdaságfejlesztés, szakképzés • megfontolható a regionális szint alatt a megyei

kamarák helyett városkörnyéki kamarák rendszerének kialakítása is.

REGIONÁLIS KAMARÁK MAGYARORSZÁGON?

Póla Péter 2007 12

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

KAMARAI SZÉKHELYEK ÉS RÉGIÓK (1850)1

Forrás: A magyar kamarai intézményrendszer és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara története. BKIK, 1927.

Póla Péter 2007 13

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

KAMARAI SZÉKHELYEK ÉS RÉGIÓK (1892)

Forrás: Bánky Zs. – Kogutowicz K. (1921) alapján saját szerkesztés

1

Póla Péter 2007 14

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

KAMARAI SZÉKHELYEK ÉS RÉGIÓK (1986)

Forrás: saját szerkesztés

1

Póla Péter 2007 15

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

AZ IPARKAMARÁK TAGLÉTSZÁMA ÉS ARÁNYA A REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK KÖRÉBEN

Forrás: saját adatgyűjtés alapján szerkesztette: Fonyódi Valéria

Póla Péter 2007 16

MT

A R

eg

ion

ális

Ku

tatá

sok

Kö

zpo

ntja

A MAGYAR KAMARÁK MEGERŐSÖDÉSÉNEK FELTÉTELEI

• érdemi, minőségi szolgáltatások nyújtására képes, kreatív, kezdeményező, magas szakmai színvonalú apparátus (szakmai fejlődés, tökéletesedés a kamarai tevékenységek széles portfolióján)

• támogató politikai környezet• vállalkozói támogatottság