1

GAZDASÁGI PROGRAM

SÁRVÁR VÁROS FEJLŐDÉSÉNEK A 2014-2019-ES ÖNKORMÁNYZATI CIKLUSRA

TERVEZETT LEHETŐSÉGEIRŐL

Sárvár, 2015. február

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. Bevezetés

1.1 Jogszabályi háttér

1.2. A 2010-2014. önkormányzati ciklus gazdasági programja

2. A gazdasági program megalkotását befolyásoló tényezők

2.1.A fejlesztések forrása

2.1.1. Önkormányzati pénzeszközök

2.1.2. Pályázatokon elnyerhető források

2.1.3. Magántőke

2.2. A városfejlesztési elképzeléseinket meghatározó körülmények

Erősségek, gyenge pontok, veszélyek, lehetőségek

3. Gazdasági program 2014-2019

3.1. Idegenforgalom, városmarketing, desztinációépítés

3.2. Infrastrukturális fejlesztési feladatok

3.3 A Sárvárfürdő további fejlesztési lehetőségei

3.4 Oktatás a gazdaság szolgálatában

3.5 Betelepülő és már betelepült vállalkozásokat támogató programok,

intézkedések, adók

3.6. Kulturális élet, rendezvények, fesztiválok

4. Összegzés

3

1. Bevezetés

1.1. Jogszabályi háttér

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.)

116. §-a képviselő-testület át nem ruházható hatásköreként határozza meg a gazda-

sági program elfogadását.

Az Mötv. 116.§-a ad útmutatást a program tartalmára vonatkozóan:

A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazokat a célkitűzéseket és

feladatokat, amelyek a helyi önkormányzat költségvetési lehetőségeivel összhang-

ban, a helyi társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembevételé-

vel a helyi önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, színvonalának javí-

tását szolgálják.

A gazdasági program – a megyei területfejlesztési elképzelésekkel összhangban –

kiemelten tartalmazza az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javí-

tására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket.

A 2014-2019 közötti önkormányzati ciklusra szóló gazdasági program elkészítése

során mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az országgyűlés elfogadta az ország

új alaptörvényét, valamint az új önkormányzati törvényt. Ezen új jogszabályok

alapjaiban érintik az önkormányzati rendszer működését, finanszírozását, elsősor-

ban a kötelező és önként vállalt feladatok eddigitől eltérő meghatározásával. Az át-

alakulás alapjaiban érinti az oktatás, az egészségügy, valamint a közszolgáltatások

területét.

A gazdasági programot a képviselő-testületnek az alakuló ülését követő hat hóna-

pon belül kell elfogadnia.

1.2. A 2010-2014. önkormányzati ciklus gazdasági programja

Az előző képviselő-testület által 2011. februárban elfogadott gazdasági prog-

ramjában megfogalmazott fejlesztési elképzelések szinte teljes egészében megvaló-

sultak. Figyelemre méltó eredmény, hogy szinte valamennyi beruházásához sikerült

pályázati forrást elnyerni.

• Városunk megkapta a”Gyógyhely” elismerő címet

• A gyógyhelyfejlesztési program keretében megépült a Posta-tér

4

• Megvalósult a kertvárosi csapadékvíz elvezető rendszer korszerűsítése

• Megújult a Tűzoltóság épülete

• Korszerűsítettük a város Távhő rendszerét

• Műfüves pálya épült

• Jelentős beruházások történtek az önkormányzati úthálózat kiépítésében és

felújításában

• Megújultak és bővültek zöldterületeink, játszótereink

• Látványosan korszerűsödött és bővült a parkoló kapacitás

• Elindult az új köztemető építése

• Generális korszerűsítést hajtottunk végre a Petőfi úti és a Vármelléki óvo-

dában

• Bővült a Barabás György Szakközépiskola

• High- tech biolabort alakítottunk ki a Tinódi Gimnáziumban

• Sárvári Gyógy-és Wellness fürdőben kalandpark létesült és új attrakcióként

a csúszdarendszer bővítése is megtörtént.

• A MÁV-val közös pályázat keretében megújult a vasútállomás és környéke,

újabb körforgalom épült

• Megújult a Nádasdy-vár hídja

• A Hegyközségben elindult a szennyvízhálozat kiépítése

Az elmúlt négy esztendőben ismét több olyan magánberuházás történt a városban,

amelyek - összhangban az önkormányzat városépítési, fejlesztési elképzeléseivel -

jelentősen javították a városképet és munkahelyeket teremtettek, nem utolsó sor-

ban pedig az önkormányzat adóbevételeinek stabilitását eredményezték.

• Megújult és bővült a Harmónia Hotel és a Bassiana Hotel

• Újabb panziók, apartmanok épültek a város több pontján (Azur-ház, Mirage,

Mara apartman, Velanira apartman stb.)

• Elkészült az északi elkerülő út harmadik szakasza a váti körforgalomig, ke-

rékpárúttal a porpáci elágazóig

• Saját forrásból megújult a Vadkert-major, új négy évszakos lovas pálya léte-

sült

• Az Ipari Parkban új vállalkozás kezdte meg működését (AWF)

• Bővítette raktárbázisát az Edilkamin vállalat

Fentiekben részletezett, megvalósított fejlesztések és beruházások kiváló alapot te-

remtenek a 2014-2019. évekre vonatkozó gazdasági programnak. Új fejlemény, hogy

5

a kormány adósságkonszolidációs program keretében átvállalta városunk 1,8 milli-

árdos adósságát. Az így felszabaduló források gazdaságfejlesztési célokra használha-

tók. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a bennünket körülvevő gazdasági

folyamatok módosíthatják az elképzelések megvalósítását.

2. A gazdasági program megalkotását befolyásoló tényezők

Fejlesztési terveinknek alapot igazán küldetésünk ad:

Sárvár mint nemzetközi gyógyhely az itt élő sárvári polgárok illetve az ide látogató

vendégek számára egy lakható és mind magasabb életszínvonalat kínáló szolgáltató

várossá válik.

A gazdasági ciklusprogram ráépül az integrált településfejlesztési stratégiára (ITS) és

a gyógyhely fejlesztési programra is, valamint kapcsolódik a megyei gazdaságfejlesz-

tési stratégiához.

Ezek a stratégiai dokumentumok adnak keretet városunk fejlődésének a következő

évtizedben.

2.1. A fejlesztések forrása

Fejlesztési elképzeléseink megvalósítása során továbbra is három alapvető forrásra

támaszkodhatunk, amelyek természetesen szoros összefüggésben vannak egymás-

sal:

önkormányzati pénzeszközök

pályázatokon elnyerhető források

magántőke.

2.1.1. Önkormányzati pénzeszközök

A kitűzött fejlesztési célok megvalósítása során az önkormányzati pénzeszközök

biztosítják a pályázatokhoz szükséges önerőt.

Az elmúlt évek szigorú költségvetési gazdálkodásának eredményeképpen a város

valamennyi pályázati forrásból megvalósuló beruházáshoz képes volt biztosítani a

szükséges önerőt, továbbá képes volt fedezetet biztosítani a beruházások megvalósí-

tása során felmerült többletkiadásokra.

6

A folyamatban levő, illetve azon beruházások esetén, ahol a támogatási szerződés

megkötése megtörtént a szükséges önrész az önkormányzat költségvetésében elkü-

lönítésre került.

Alapvető követelmény, hogy a fejlesztésekhez szükséges források biztosítása

nem veszélyeztetheti a városüzemeltetést és az önkormányzati intézmény-

rendszer működtetését.

2.1.2. Pályázatokon elnyerhető források

A következő hónapokban megjelennek az Új Széchenyi Terv pályázati tervei, né-

hány esetben a konkrét pályázati felhívások is. E források működésének alapvető

filozófiája, hogy az önkormányzatok direkt pályázati lehetőségei a korábbi évekhez

viszonyítva jelentősen szűkülnek. Az új pályázatok elsősorban a gazdasági szereplő-

ket, közülük is a kis- és közepes vállalkozásokat célozzák meg. Feladatunk tehát

kettős. Egyrészt az önkormányzat által még elérhető pályázati lehetőségek felkuta-

tása, valamint a helyi vállalkozások segítése a források megszerzésében.

ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAMOK

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

Intelligens Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP)

Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

Versenyképes Közép Magyarország Operatív Program (VEKOP)

Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (KOP)

Vidékfejlesztési Program (VP)

Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP)

Operatív Program Javasolt forrásallokáció

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 39,40%

Terület- és Településfejlesztési Operatív program 16,15%

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív program 3,55%

Gazdaságfejlesztés összesen 59,10%

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program 10,94%

Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP 14,77%

Közlekedésfejlesztés Operatív Program 13,69%

7

Végrehajtási Koordinációs Operatív Program 1,50%

40,90%

Összesen 100%

A TERÜLETI OPERATIV PROGRAM (TOP) prioritásai (Akcióterv 2014-2020)

Regionális gazdaságfejlesztés

Turizmusfejlesztés

A Nyugat-Dunántúl természeti, történelmi-kulturális örökségének értéktudatos,

komplex megőrzése, klaszter jellegű együttműködésben megvalósuló új, egyedi ar-

culatú, magas minőségű fejlesztése, mely tartalmazza: a termálvízkincsre alapozott

egészségturisztikai-rekreációs fejlesztéseket; történelmi emlékek, kulturális értékek

integrált fejlesztését; tájegységekre jellemző ökoturisztikai, kistérségi alapon szerve-

zett tematikus szolgáltatások támogatását; a régió turisztikai intézményrendszeré-

nek megújítását.

Megpályázható cél az önkormányzat számára: attrakcióbővítés, egészségturiszti-

kai programok megvalósítása.

Városfejlesztés

A prioritás támogatja a leromlott vagy leszakadó városrészeken integrált település-

rehabilitációs akciók végrehajtását, továbbá a városközpontok és barnamezős terü-

letek fizikai megújítását és a városi funkciók (gazdasági, közösségi, közfunkciók)

bővítését.

Megpályázható cél az önkormányzat számára: Hild-park és a Kispiac rendezése.

Környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra

A településszerkezethez és a tájhoz illeszkedő környezetbarát rendszerek alkalmazá-

sának elősegítése, környezeti tudatosság növelése. Biztonságos, jó állapotú felszíni

vizek az EU Víz Keret irányelvnek megfelelően. Az alsóbbrendű közúthálózat és a

kerékpárút-hálózat fejlesztésével a települések, térségek belső elérhetőségi viszonya-

inak javítása.

Megpályázható cél az önkormányzat számára: Belterületi utak fejlesztése – Ber-

zsenyi út, kerékpárút építés, Csónakázó-tó bővítés, fejlesztés, melyhez vízjogi

létesítési engedéllyel rendelkezünk.

8

Helyi és térségi közszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése

A prioritás kiterjed az egészségügyi alapellátást, járóbeteg-szakellátást, rehabilitáci-

ót, hosszú idejű ápolási ellátást, szociális alapszolgáltatást és gyermekjóléti alapel-

látást biztosító intézmények, óvodák, valamint alap- és középfokú oktatási intézmé-

nyek infrastrukturális, a régió sajátos településszerkezetét figyelembe vevő fejleszté-

sére. A prioritás hozzájárul a közszolgáltatásokhoz való akadálymentes hozzáférés-

hez szükséges infrastruktúra és az e-közigazgatás fejlesztéséhez.

Megpályázható cél az önkormányzat számára: Gondozási és Családsegítő Központ

infrastrukturális fejlesztése, tüdőgondozó, háziorvosi (felnőtt és gyermek)

rendelők kialakítása

2.1.3. Magántőke

A városfejlesztés harmadik alapvető pillére a magántőke, amelynek bevonásával a

legeredményesebben lehet munkahelyeket teremteni, s az önkormányzat saját bevé-

teleit növelni.

A befektetés-támogatási politika csak akkor lehet eredményes, ha:

a város teljes körű és korszerű infrastruktúrával rendelkezik,

megfelelő a városmarketing,

a városban már jelen levő befektetőkkel kialakított jó kapcsolat révén élnünk

kell a „kapcsolati tőke” kínálta lehetőségekkel,

végül, de nem utolsó sorban az önkormányzati adópolitika is befolyásolja a

befektetők döntését,

a rendezési terv folyamatos aktualizálása a befektetői igények, valamint a vá-

rosfejlesztési elképzelések harmonizálásával.

A gazdasági válság elmúltával valószínűsíthető a magánerős beruházások fokozatos

megindulása a városban. Ugyanakkor az 1.2. pontban említett, megvalósult magán-

erős beruházások nyomán a város munkaerő piaci helyzete kedvező, és növekedtek

a helyi adóbevételeink.

2.2. A városfejlesztési elképzeléseinket meghatározó körülmények

(Erősségek, gyenge pontok, veszélyek, lehetőségek)

9

Erősségek Gyengeségek

Kedvező megközelíthetőség (köz-

úton, vasúton, repülőterek közel-

sége – Bécs, Sármellék)

Osztrák határ közelségéből fakadó

előnyök

Vendégéjszaka szám folyamatos

emelkedése

Növekvő fürdő-látogatottság

Gyógyfürdő (modern, jól felszerelt,

jó minőségű gyógyászati szolgálta-

tások)

Többgenerációs, egész éven át láto-

gatható családi fürdőlétesítmény

Szálláskínálat dinamikus bővülése

Gazdag nyári programkínálat, fesz-

tiválok

Csendes, nyugodt, pihenésre al-

kalmas környezet, jelentős zöldöve-

zet (arborétum, Csónakázó-tó)

TDM szervezet, (hatékony megjele-

nés a turisztikai piacon)

Gazdasági stabilitás

Két fajta gyógyvíz

Gyógyhely minősítés

A gyógyvíz kedvező élettani hatása

Biztos vízbázis

A legnagyobb hazai szállodaláncok

jelenléte a településen értékesítési

és marketing hálózatukkal

Stabil vendégkör, magas visszaté-

rési arány

Történelmi tradíciók, emlékhelyek,

Nádasdy vár

rendezett utcák, terek – szép vá-

Szabadtéri programok szezonalitá-

sa, időjárástól függés

Nyelvismeret (elsősorban cseh és

szlovák) gyengesége, idegen nyel-

vet beszélő szakemberek hiánya

Parkoló-kapacitás főszezonban ta-

pasztalható szűkössége

Nemzetközi viszonylatban kevésbé

ismert település – gyenge telepü-

lésmarketing

A fedett szolgáltatások mérete kor-

látozott, ezért az erőforrások ma-

ximálisan lekötöttek, többször elő-

fordul zsúfoltság

Víz másodlagos felhasználása je-

lenleg még megoldatlan

Kerékpárutak hiánya

A KKV szektor képviselőinek

szemlélete alapján az önkormány-

zat és a gyógyfürdő feladata lenne

a vendégforgalom megtartása és

további növelése

Osztrák határ közelsége miatt ma-

gas-fokú elvándorlás, nagy fluktu-

áció

A határ közelsége miatt verseny-

társ szlovén és osztrák fürdők

10

roskép, virágosítási versenyek elő-

kelő helyezése

nagy számú cseh és osztrák vendég

befektetésbarát önkormányzat cím

családbarát önkormányzat cím

aktualizált integrált településfej-

lesztési stratégia

mobilizálható pénzügyi tartalékok

Lehetőségek Veszélyek

Minden célcsoportok (pl. idősek,

gyermekes családok) igényeinek

fokozott kielégítése

Valódi többgenerációs szolgáltatá-

sok

Folyamatos és tudatos termékfej-

lesztés a projektterületen (gyógyhe-

lyi imázs erősítése)

Kapcsolódó szállás- és parkoló-

kapacitás további bővülése

Versenyképességet biztosító fejlesz-

tések megvalósulása, ezzel együtt

újabb magánszolgáltatások kiépü-

lése

Egyedi arculat és szolgáltatási kör

kialakítása

Folyamatosan növekvő hírnév és

látogatottság a gyógyfürdőnél, va-

lamint a fürdő által nyújtott szol-

gáltatáscsomag minőségénél

Az egészségturizmus iránti kereslet

növekedése

A gyógyturizmus továbbfejlesztése

kézenfekvő irány marad

Város turisztikai szolgáltatói és a

Gazdaságpolitikai helyzet negatív

hatásai (vendégszám csökkenése,

orosz-ukrán krízis, magánfejlesz-

tések elmaradása)

Fő versenytársak folyamatos

gyógyhelyi fejlesztése (pl. Bük, Hé-

víz, burgenlandi fürdővárosok,

egyéb gyógyhelyek)

Fokozódó versenyhelyzet kialaku-

lása a régióban

Erőtlen városmarketing, nem elég

hatékonyan működő TDM szerve-

zet

Visszatérő vendégek számának

csökkenése

A fejlesztések karbantartásának

elmaradásával csökkenhet az elé-

gedettség

Kiegészítő kínálati elemek, prog-

ramok színvonalát nem sikerül az

alap kínálati elemek színvonalával

szinkronba hozni

A hazai társadalombiztosítás által

nyújtott kezelések továbbra is ala-

csony szinten maradnak

11

Gyógyfürdő együttműködése

A teljes Nyugat-Dunántúli régió

erőteljes fejlődése

A hagyományos, természeti gyógy-

módok iránti kereslet növekedése

Szombathelyi repülőtér (23 km) új-

rahasznosítása

Konferencia-lehetőségek bővülése

az új létesítmények által

Befektetési övezetek összhangban

a városrendezési tervvel

Iparterületek bővíthetősége

Beruházások nagyságrendjét nem

követi a fajlagos költés növekedése

Az egészségturisztikai kereslet nö-

vekedési ütemének stabilizálódá-

sa, esetleges csökkenése

Forint árfolyamának gyengülése,

svájci frank árfolyamkockázata a

fürdő hitelek esetében

3. Sárvár Város Önkormányzatának 2014-2019. évi gazdasági programja

3.1. Idegenforgalom, városmarketing, desztinációépítés

Az európai szintű fürdőfejlesztés második ütemének megvalósítását követően ki-

emelt célunk a fürdő gazdaságos üzemeltetésének biztosítása az ésszerű gazdál-

kodás feltételeinek megteremtésével. Meg kell őrizni a minőségi fürdőszolgáltatá-

sok terén elért pozíciónkat. Az idegenforgalom további fejlesztésének lehetőségét

elsősorban a magántőke beruházásaihoz kapcsoljuk, melynek feltételeit a városren-

dezési terv folyamatos aktualizálásával teremtjük meg, összhangban a gyógyhellyé

nyilvánítás feltételeivel.

Meg kell erősítenünk és fenn kell tartanunk azt a vonzó városképet, városimázst,

amelynek köszönhetően az elmúlt évtizedben Sárvár a hazai turizmus legkedveltebb

célpontjai közé került, és nemzetközileg is jegyzett üdülőhellyé vált. Ennek érdeké-

ben a városmarketing területén ki kell dolgoznunk egy új, kulturális, természeti

és idegenforgalmi értékeinket bemutató városképet. Ez a munka akkor lehet igazán

eredményes, ha az idegenforgalomban érintett valamennyi szervezet, vállalkozás

összehangolt tevékenységével valósul meg. E cél megvalósítása a TDM (Turizmus

Desztináció Menedzsment) szervezet feladata, melynek működésére az Új Széche-

nyi Terv keretében elnyert pályázati forrás is rendelkezésre áll.

Célunk, hogy a turizmus és az idegenforgalom fejlődésével párhuzamosan a csalá-

dok is mind nagyobb számban találják meg boldogulásukat ezen a területen.

12

1. Projekt megnevezése: A sárvári Csónakázó-tó és szabadidő park fejlesztése

Projekt célja: A Csónakázó-tó mellett lévő mintegy 10 ha-os agyag-nyerőhely rekul-

tivációjával a Csónakázó-tó meglévő vízfelületének mintegy 5 ha-os bővítése mellett,

pihenőerdő, gyalogösvények és természetvédelmi tanösvény kialakítására kerül sor.

Projekt indoklása: A város tervezett déli üdülőterületének részeként az újrahasz-

nosítás valós közcélt szolgál. Hosszútávon a gyógy-idegenforgalom fellendülésével

pozitív hatást gyakorol a város gazdasági helyzetére.

Várható bekerülési költség: 300.000 e Ft

Előkészítettség: Jogerős vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező projekt.

2. Projekt megnevezése: Hild park rekonstrukciója és a műemlék evangélikus

templom felújítása

Projekt célja: Sárvár egy rendkívül

szép közösségi térrel gazdagodott a

2014-ben felújított Posta-térrel, amely

20 éven keresztül egy kihasználatlan

terület volt. A terek, sétáló övezetek a

frekventált idegenforgalmi övezetekben

gazdasági előnyt jelentenek, hiszen a

város, a 470 000 vendégéjszakával

Magyarország hetedik leglátogatottabb

városa. Az Evangélikus templom előtti

tér átalakításával és bővítésével válik

teljessé a városközpont rekonstrukció-

ja, amely Magyarország egyik legszebb

közösségi terévé válik.

A műemlék evangélikus templom fel-

újítása: Sárvár a Reformáció 2017 ün-

nepségsorozat egyik kiemelt országos

helyszíne. A templom belső felújítása a

2017. évi események miatt is elenged-

hetetlenné vált.

Várható bekerülési költség: 280 000

e Ft.

Előkészítettség: Engedélyes tervek

13

13

3. Projekt megnevezése: Báthory Erzsébet. Évszázadok története

Projekt célja: A Nádasdy-vár turiszti-

kai hasznosításának egyik lehetősége

Báthory Erzsébet kultuszának bemu-

tatása, valamint egy hozzá kötött

programsorozat létrehozása és működ-

tetése. A magyar és nyugat-európai

közvéleményben Nádasdy II. Ferenc,

az erős fekete bég felesége körül egy az

irodalmat, a filmipart, általában a szó-

rakoztató ipart állandóan foglalkozta-

tó, a misztikumra, az emberi félelemre

építő legenda alakult ki. A vár terüle-

tén létrehozott attrakció egyrészt be-

mutatja Báthory Erzsébet valódi tör-

ténetét (gyermekét és férjét szerető,

vagyonát és birtokát értően kezelő fő-

úri asszony), illetve a személyével kap-

csolatos legenda kialakulását, magya-

rázatát. Az attrakció nemcsak múze-

umi bemutatásra törekszik, hanem

egy olyan programot is kínál, mely

folyamatosan fenntartja az érdeklő-

dést. Az attrakció egyben a városba

érkező turisták számát is növeli.

Várható bekerülési költség: 120.000

e Ft.

Előkészítettség: Tervezés folyamat-

ban

3.2. Infrastrukturális fejlesztési feladatok

1. Projekt megnevezése: Új városi köztemető kialakítása

Projekt célja: Sárvár központi temető-

jét 1830-ban alakították ki, amely na-

gyon rövid időn belül betelik. Az ön-

kormányzat kötelező feladatai között

kiemelt szerep jut a temető létesítésé-

nek, fenntartásának. Az új köztemető

kialakítása halaszthatatlan, mert a

régi köztemető fizikai bővítésére már

nincs lehetőség. Az első ütem (útcsat-

lakozás, terület vásárlás) önerőből már

kialakításra került, A második ütem

kialakítása megközelítőleg 280 millió

forint.

Várható bekerülési költség: 280.000

e Ft

Előkészítettség: kiviteli tervek

14

2. Projekt megnevezése: Többfunkciós sportcsarnok létesítése

Projekt célja: Új sportcsarnok létesí-

tése, amely kielégíti a helyi egyesüle-

tek terem igényét és alkalmas nemzet-

közi versenyek rendezésére, illetve

kulturális programok befogadására.

Várható bekerülési költség:

2.500.000 e Ft

Előkészítettség: A terület rendelke-

zésre áll, látványterv elkészült, terve-

zés folyamatban.

3. Projekt megnevezése: Sárvár közvilágításának energetikai korszerűsítése

Projekt célja: A város területén található 2000 db -helyenként több évtizedes- tele-

pített közvilágítási rendszer felújításra szorul. A fürdővárosi jelleg megkívánja a kor-

szerű, takarékos és vendégbarát közvilágítási rendszert.

Várható bekerülési költség: 385.000 e Ft.

Előkészítettség: Nyertes pályázat

4. Projekt megnevezése: Nádasdy Tamás Általános Iskola tornatermének

energetikai megújítása

Projekt célja: A Nádasdy Tamás Álta-

lános Iskola tornatermének felújítása

elengedhetetlenné vált. Az 1974-ben

épített terem energia rendszere rend-

kívül elavult. A szociális helységek és

a terem szigetelése, a régi külső üve-

gek cseréje és alternatív energia fel-

használása került tervezésre.

Várható bekerülési költség: 149.000

e Ft.

Előkészítettség: Tervek rendelkezésre

állnak, pályázat elbírálása folyamat-

ban

15

15

5. Projekt megnevezése: Közösségi terem a Koncz János Alapfokú Művészeti

Iskola székhelyén

Projekt célja: A sárvári Koncz János

Alapfokú Művészeti Iskola az intéz-

ményben négy művészeti ágban (ze-

neművészet, néptánc, színjáték, és

képzőművészet) folyó nevelés-oktatás

mellett a város három rangos, nagy

hírnévvel rendelkező amatőr művészeti

együttesének is állandó otthona im-

már 25 éve.

A Sárvári Koncertfúvószenekar, a Sárvári Vonósok, a Sárvári Pedagógus Női Kórus,

valamint alkalmanként Regős Népzenei Együttes is az intézmény Várkerület 31.

alatti székhelyén tartja próbáit, készül a hazai és külföldi fellépéseire. Ezen együtte-

sek mellett az utánpótlást nevelő Ifjúsági Fúvószenekar, valamint Vonós Ifjúsági

Zenekar és további zeneiskolai kamaraegyüttesek tartanak foglalkozásokat itt, heti

rendszerességgel zeneiskolai órák keretében.

A szükségmegoldásként az épület légópincéjében egykor kialakított közösségi te-

rembe már nem fér el a 70 fősre kibővült Koncertfúvószenekar. Ezen túlmenően az

említett művészeti csoportok részére közegészségügyi és akusztikai szempontból is

alkalmatlan ez a helyiség folyamatos emberi tartózkodásra, és művészeti szakmai

munkára.

A város reprezentatív művészeti együtteseinek - amelyek számos hazai és külföldi

szakmai elismeréssel, díjjal rendelkeznek, képviselik a magyar zenekultúrát nem-

zetközi fesztiválokon, versenyeken -, illetve a művészeti iskola kamarazene tanszak

képzésén működő kamaraegyüttesek, ifjúsági zenekarok részére szükséges lenne

egy megfelelő méretű, a kor színvonalán álló, magas szintű művészeti szakmai

munkát segítő közösségi terem kialakítása.

A többfunkciós terem a művészeti iskola nagyszabású rendezvényeinek, koncertjei-

nek méltó helyet tud biztosítani. Kamarakoncertekre alkalmas kivitelezése folytán

hozzájárul Sárvár, mint nemzetközi hírű fürdőváros és gyógyhely magas szintű kul-

turális életének további minőségi továbbfejlesztéséhez.

A közösségi terem továbbá lehetőséget teremt nyári zenei kurzusok szervezésére, a

magyar alapfokú, középfokú, és felsőfokú zeneművészeti képzés intézményeivel való

16

együttműködés keretében, melynek programjai bekapcsolódnak a minőségi turiz-

mus egyre magasabb szintű kulturális igényeinek kielégítésébe.

Várható bekerülési költség: 130 000 e Ft.

Előkészítettség: látványtervek, terület rendelkezésre áll

6. Projekt megnevezése: Gondozási és Családsegítő Központ felújítása

Projekt célja: Szociális és családsegítő funkciók, valamint a társadalmi integráció

feltételeinek javítása.

Várható bekerülési költség: 300.000 e Ft

Előkészítettség: Építési engedélyezési tervdokumentáció rendelkezésre áll

7. Projekt megnevezése: Bölcsőde felújítása

Projekt célja: Hőszigetelés, nyílászáró csere, fűtéskorszerűsítés

Várható bekerülési költség: 80.000 e Ft

Előkészítettség: Építési engedélyezési tervdokumentáció rendelkezésre áll

8. Projekt megnevezése: Gazdaságfejlesztési program- iparterületek vásárlása

Projekt célja: Sárvár gazdaságfejlesztési programjának hangsúlyos eleme a befekte-

tések további ösztönzése, amely részben a rendelkezésre álló iparterület és azok inf-

rastrukturális fejlesztése révén valósulhat meg.

Előkészítettség: terület tárgyalás alatt

9. Projekt megnevezése: Városi egészségház kialakítása – alapszintű orvosi

ellátás biztosítására

Projekt célja: A háziorvosok nagyrészt saját ingatlanban látják el a háziorvosi teen-

dőket. A jelenleg dolgozó orvosok nyugdíjba menetele miatt a városban elkerülhetet-

len az orvosi rendelők kialakítása, amellyel a következő évtizedekre kell megnyugta-

tó megoldást találni.

Várható bekerülési költség: 60.000 e Ft.

Előkészítettség: tervezés folyamatban

10. Projekt megnevezése: Belterületi út-, járda-, kerékpárút építés.

Projekt célja: Sárvár településszerkezeti adottságait, belső közlekedési viszonyait

nagyban meghatározzák a természetes határok (pl. délről a Rába és a Gyöngyös),

valamint az épített környezet (pl. északról a vasút és az elkerülő út). A gyorsan bő-

17

vülő turizmus, a tranzitforgalom növekedése miatt szükséges a belső forgalomszer-

vezés újragondolása. A gyors és biztonságos közlekedés megteremtése a Nádasdy,

Esze Tamás és a Berzsenyi utcák közlekedésének teljes megújítását igénylik.

Várható bekerülési költség: 360.000 e Ft

Előkészítettség: Engedélyes tervek

11. Projekt megnevezése: Parkolók kialakítása

Projekt célja: A város területén, a kritikus pontokon a közlekedésbiztonság javítása

érdekében az alábbi területeken elengedhetetlen a parkolók kialakítása. (Alkotmány

utca, Gárdonyi utca, Dózsa utca, Árpád utca, Zsidó temető mögött, Rendelőintézet)

Várható bekerülési költség: 300.000 e Ft.

Előkészítettség: Részben megtervezve

12. Projekt megnevezése: Lakóházak energetikai célú felújítása.

Projekt célja: Az energiahatékonyság növelése a lakótelepi környezetben. Panel

épületek és téglablokk épületek hőszigetelése, nyílászárók cseréje, fűtéskorszerűsí-

tés a lakóközösségek együttműködésével.

Várható bekerülési költség: 400.000 e Ft

Előkészítettség: Egyeztetés alatt

13. Projekt megnevezése: A Nádasdy vár energetikai korszerűsítése

Projekt célja: A Nádasdy vár a magyar állam tulajdona, történelmi emlékhely, a

város kezelésében van. Műemlék jellege miatt az energetikai korszerűsítés körülte-

kintő tervezést és megoldást igényel. Ugyanakkor a régi, ódon - méter vastag - falak

mentén az 1976-ban telepített távhő rendszerű radiátorok és csőrendszerek rendkí-

vüli módon elöregedtek. A korszerűsítéssel megközelítőleg 20-30% energia takarít-

ható meg.

Várható bekerülési költség: 100.000 e Ft.

Előkészítettség: tanulmányterv elkészült

14. Projekt megnevezése: Kerékpárutak fejlesztése: Sárvár- Rábasömjén, Sár-

vár-Hegyközség

Projekt célja: A Sárvár rábasömjéni városrész és a hegyközségi városrész kerék-

párúton nem megközelíthető. Az időközben megépült 88. sz elkerülő út és az egyre

növekvő forgalmú főutak forgalma jelentős veszélyt jelent a kerékpáros lakosságra.

18

Biztonságunk érdekében a város és a fent említett városrészek összekötése szüksé-

gessé vált

Várható bekerülési költség: 100 000 e Ft.

Előkészítettség: előkészítés alatt

15. Projekt megnevezése: Sárvárt elkerülő út III. ütem kiépítése

Projekt célja: A várost északról elkerülő körgyűrű III. szakaszának megépítése az

Ipari Park működésének stabilitását, illetve a 2012-ben gyógyhellyé minősített tele-

pülés belső forgalmának csillapítását eredményezi.

Projekt rövid indoklása: A várost északról elkerülő út megépítése több ütemre volt

bontva az elmúlt évtizedben. A III. ütem megvalósítása sajnos már így is késedelmet

szenvedett, amely a befektetői érdeklődés lanyhulását eredményezte. A gyógyhely

minősítés miatt a 12 tonnánál nehezebb gépjárművek forgalmát korlátozni kellett,

ezért gazdaságélénkítő hatása egyértelmű. A projekt a Flextronics támogatását élve-

zi, közös kooperáció, tárgyalások szükségesek.

Várható bekerülési költség: 2.000.000 e Ft

Előkészítettség: Koncepcióterv

Megoldásra váró probléma a város különböző területein a csapadék-víz elvezető

hálózat felújítása, fejlesztése.

A zöldterületek megóvása, ápolása fontos várospolitikai célkitűzés. A lakosság

és a vállalkozások aktivitására is számítunk a tiszta, virágos város megteremté-

sében. A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, hatékonyságának növelése

fontos közügy.

3.3 A Sárvárfürdő további fejlesztési lehetőségei

Projekt megnevezése: Sárvárfürdő 3.0

1. Családi fürdő bővítése - Attrakcióbővítés, szolgáltatásfejlesztés

A Gyógy- és Wellnessfürdő családi fürdőszárnyának bővítése a hétvégenként és is-

kolai szünetek idején megjelenő zsúfoltság csökkentése, valamint a kínálat bővítése

céljából.

Tervezett attrakciók: korosztályos gyermekzónák a 4-7 és a 8-12 éves gyermekek

számára (gyermekmedence vízi játékokkal, vízi kalandpark), tanmedence, pihenőte-

19

rek, török fürdő – hamam, családi étterem gyermekrésszel, fedett kijárat a strand-

medence felé.

Tervezett projektköltség: 1,2 milliárd Ft

2. 2200 m-es kút fúrása, gyógyászat fejlesztése – Egészségturisztikai szolgál-

tatás- és termékfejlesztés

Előzetes tanulmányok alapján a Fürdő területén 2200 m mélységben megtalálható

a magas sótartalmú 83°C körüli gyógyvíz (amelyből korábban a Sárvári Termálkris-

tály-t állították elő). A gyógyvizet medencékben valamint a gyógyászaton különleges

gyógykezelések formájában kívánjuk alkalmazni.

A projekt része a gyógyászati szárny földszintjének felújítása, speciális gyógyászati

eszközök beszerzése, inhalatórium kialakítása, valamint gyógyvíz bázisú termék

előállítása.

Tervezett projektköltség: 250 millió Ft.

3. Tó rehabilitációja, turisztikai hasznosítása – Környezetvédelmi felújítás,

fenntartható szolgáltatásfejlesztés

A projekt része a „Patkó-tó” rehabilitációja, kibélelése, partfal építése. A Fürdőből

elfolyó meleg vizek felhasználásával biztosítható a tó vizének hőn tartása. A tó part-

ján ún. spa bungalók kerülnek kialakításra, melyek lehetőséget biztosítanak csalá-

dok vagy baráti társaságok kikapcsolódására. A bungalókban szauna, pihenőtér,

whirlpool, stég kerül kialakításra.

Tervezett projektköltség: 1,5 milliárd Ft.

4. Fürdőfelújítás – Energetikai korszerűsítés – parkoló és fürdőkert bővítés

A 2001 óta magas kihasználtsággal (jelenleg évi kb. 720 ezer vendég) működő für-

dőben a fenntartható és gazdaságos üzemelés érdekében időszerűvé vált a régi fürdő

komplett energetikai és víztechnológia megújítása, a szellőzőrendszer cseréje, a me-

dencék és a medencetér burkolatainak megújítása, tetőszigetelés, új álmennyezet,

hangcsillapítás mindkét fürdőtérben, élményelemek felfrissítése, világításkorszerű-

sítés, belsőépítészeti megújítás. Az út túloldalán lévő területek beintegrálása a für-

dőkertbe egy híddal, és a megkezdett parkoló bővítés befejezése.

Tervezett projektköltség: 1,3 milliárd Ft.

20

3.4 Oktatás a gazdaság szolgálatában

Az óvodák és iskolák elmúlt évtizedben történt felújítását követően elmondhatjuk,

hogy a közoktatási intézményeink épületállományánál a legkritikusabb, legnagyobb

anyagi erőforrásokat igénylő beruházásokat megvalósítottuk. Ugyanakkor az ön-

kormányzat éves költségvetéseiben továbbra is biztosítani kell az intézmény-

felújítási keretösszeget, hogy az állagmegóvás folyamatosan megoldható legyen.

A nevelés-oktatás tárgyi feltételeinek biztosításán túl meg kell teremteni a hátrá-

nyos helyzetű, leszakadó, lemaradó tanulók felzárkóztatását annak érdekében,

hogy tanulmányaik befejezését követően eséllyel induljanak a munkaerő-piacon. E

terület erősítése egyben szociálpolitikai célokat is szolgál.

Legalább ekkora hangsúlyt kell fektetni a tehetséggondozásra, a város hosszútávú

fejlődése elképzelhetetlen magasan képzett, felsősokú tanulmányaik befejezését kö-

vetően szülővárosukba visszatérő fiatalok munkája, elhivatottsága nélkül. Folytat-

juk a Bursa Hungarica Önkormányzati Felsőoktatási Ösztöndíjpályázatot.

Kiemelt figyelmet kell fordítani a KLIK-kel együttműködve a magas színvonalú, a

munkaerőpiac igényeire gyorsan reagáló szakképzésre.

3.5 Betelepülő és már betelepült vállalkozásokat támogató programok, intéz-

kedések, adók

Megítélésünk szerint a turisztikailag fejlett övezetek a vállalkozásoknak is előnyt

jelentenek, hiszen befektetők szívesebben jönnek gazdaságilag és turisztikailag pre-

ferált övezetekbe, a vállalkozások fejlődését ezzel is segítve. Az önkormányzat az

egyszerű adminisztrációval, a segítő koordinációval, megfelelő kommunikációval

szoros kapcsolatban segíti a vállalkozásokat, túlzás nélkül állítjuk, hogy a városunk

operatív kapcsolata a vállalatok vezetőivel nem elmélet, hanem valós gyakorlat.

A befektetést kereső vállalkozásoknak több helyszín is rendelkezésére áll. Ipari terü-

leteket tekintve az északi városrész - rendezési tervben jóváhagyott módon - illetve a

jelenlegi Ipari Park területe jöhet szóba. Turisztikai befektetésekre a kórház mögötti

területet, a volt bagolyrét területét, illetve a volt cukorgyár területét javasoljuk.

Sárváron az államilag elrendelt, kötelező adónemeken felül semmilyen adó nem ter-

heli a vállalkozásokat. Az iparűzési adó, az idegenforgalmi- és a gépjárműadó be-

szedésén túl önkormányzatunk nem kíván a vállalkozások életébe beavatkozni.

21

Sárvár következő évtizedes fejlődését alapvetően meghatározza az idegenforgalom, a

gyógyhely terület és az abban rejlő lehetőségek kihasználása.

A városi infrastruktúra magas színvonala segíti a fenti célok elérését, a sétáló öveze-

tek, a zöld területek magas aránya, az elkerülő utak nagysága, az oktatási rendszer

sokszínűsége, a zajló kulturális élet, a nemzeti hagyatékok támogató bázisát jelentik

a befektetéseknek

3.6. Kulturális élet, rendezvények, fesztiválok

Sárvár kulturális élete történelmi hagyományokra és a kor igényeire épül. Az elmúlt

évtizedekben kialakult, magas színvonalú, színes kulturális kínálat megőrzése és

megújítása intézményi és civil együttműködéssel szervezhető meg. A fesztiválok

kialakult rendje, műfaji sokszínűséget, változatos programkínálatot nyújt a sárvári-

aknak és vendégeinek egyaránt. Kiemelt nagyrendezvényeink (Nemzetközi Mazso-

rett Fesztivál, Nemzetközi Fúvószenei Fesztivál, Nádasdy Történelmi Feszti-

vál, Nemzetközi Motoros Találkozó, Nemzetközi Folklórnapok, Lidércfény, a

múzeumban, Szüret, Simon Júdás Vásár) színvonalának megőrzése, tartalmi

megújítása a következő évek nagy kihívása.

A helyi civil társadalom megerősödését minden területen támogatni kívánjuk, mert

fontos értéknek tartjuk munkájukat a kulturális, sport, oktatási, karitatív és szociá-

lis területen egyaránt. Jelenlétükkel, aktivitásukkal szerves részei a közéletnek és a

társadalmi összetartozás kialakításának fontos műhelyei.

4. Összegzés

A város gazdasági programjának egyik alappillére az eredményes befektetés-

támogatási politika folytatása a városfejlesztési elképzelésekkel összhangban,

amely a munkahelyteremtés leghatékonyabb eszköze és a lakosság egziszten-

ciája megőrzésének, gyarapításának elengedhetetlen feltétele. A városban je-

lenleg működő és a jövőben betelepülő vállalkozások a helyi adóbevételeinken

keresztül biztosítják azokat a pénzügyi forrásokat, amelyek lehetővé teszik az

önkormányzat közfeladatainak hatékony, jó színvonalú ellátását, továbbá a

fejlesztéseket.

Az önkormányzati intézményrendszernek biztosítania kell a város lakossága

számára a jó színvonalú közszolgáltatásokat, az egészségügyi, szociális és

gyermekjóléti, valamint a közoktatási ágazatban egyaránt.

22

A kitűzött célok megvalósítására csak olyan ütemben kerülhet sor, amely nem

veszélyezteti város tartalékait, gazdálkodásának stabilitását, likviditását, vál-

lalt kötelezettségeinek teljesítését.

Sárvár, 2015. február 5. / : Kondora István : / polgármester