A ROP-ok településfejlesztésipályázatainaktapasztalatai

Dr. Kanzsalics Eszter főigazgató-helyettesNemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Operatív Programok Irányító Hatóságaeszter.kanzsalics@nfu.gov.hu

A regionális operatív programokról

• Fő cél a területi kiegyenlítődés, harmonikus és kiegyensúlyozott területi fejlődés

• Régiónként külön OP-k, közös Irányító Hatóság• Decentralizált tervezési és végrehajtási rendszer

(RFT, regionális KSZ-ek: RFÜ/VÁTI)• 6 fejlesztési terület

– 2 önálló terület (turizmus, integrált városfejlesztés)– 4 terület ágazati lehatárolással (helyi és térségi

gazdaság-, közlekedés-, humán infrastruktúra és környezetfejlesztés)

• 5 szaktárca 12 szakállamtitkárságának valamint 9 KSZ munkáját szükséges összehangolni

• 2007-2013 között több, mint 500 pályázati felhívás• Nagy számú (~14500 db) kis- és közepes méretű projekt

A regionális operatív programok (ROP) pénzügyi keretei

ROP-ok összesen 1 854,1 mrd HUF Konvergencia OP-k összesen 1 366,8 mrd HUF NSRK keret 7 888,8 mrd HUF Árfolyam 280 HUF/EUR (adatok TA nélkül)

Általános tapasztalatok

• A ROP-ok forrásainak 65-70%-a már kifizetésre került• A ROP-ok az n+3 lehívási célokat időarányosan

teljesítették, forrásvesztéstől 2013-2014-ben nem kell tartani

• Akcióterv intézménye: jelentős adminsztrációs teher mellett segítette a forráskihelyezés ütemezését és a tájékozódást (Közlöny)

• A ROP-ok készítésekor nem kellő súllyal kerültek az indikátorok megtervezésére. Ez folyamatos problémákat okozott (előrehaladás mérhetősége,éves jelentések, stb.)

• A 2 fordulós eljárásrend nem hozta az elvárt eredményeket (2x 1 fordulós valójában)

• Lehatárolási kötöttségek problémája• Közszolgáltatások fejlesztése esetében nem a pályázatos a

megfelelő (célok, költséghatékonyság) kiválasztási rend

Turisztikai tématerületek tapasztalatai

• 2012-es tapasztalatok– Nagy pályázati aktivitás (meghirdetet keret: 117 mrd Ft,

beérkezett támogatási igény: 376,15 mrd Ft)– Új sikeres konstrukció: egészségügyi turizmus

• Turizmusfejlesztési akciók megkülönböztetéseCél szerint:– Területfejlesztési eszközként (felzárkóztatás)– Ágazatfejlesztésként (gazdaságélénkítésként)Pályázói kör szerint:– Természeti, kulturális értékek fejlesztése (közszféra)– Innovatív, élményszintű turisztikai attrakciókat (gt-k)

Integrált városfejlesztési tématerületek tapasztalatai

• A településméretnek és kapacitásoknak megfelelő elvárások és eszközrendszer– A jelenlegi időszak a kiegyenlített forráselosztást preferálta– FONTOS: az integrált fejlesztések célterületeinek, a megcélzott

településkör megfelelő kijelölése

• Szociális célú városrehabilitáció– Romló helyi társadalmi folyamatok megfordítását

érdemben célzó beavatkozások támogatása– Lakhatási „housing” típusú pilot projektek

• Partnerségi tervezés– Az érdemi partnerség megerősítése jelentős feladat

• Pénzügyi eszközök (JESSICA) alkalmazása– Ösztönzi a magántőke bevonását és így pénzügyileg

fenntarthatóbb fejlesztések felé vezet

A kohéziós politika városi dimenziója

Néhány jellemző adat a városokról

Az EU népességének 80 százaléka, kb. 400 millió fő él városokban.

Az EU GDP 70-80%-át állítják elő.

A városok felelnek a világ energiafogyasztásának több mint 75%-ért.

Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 80 %-ért.

A városok által kezelendő problémák

Zsúfolt tömegközlekedés, gyenge mobilitás

Környezetszennyezés, pazarló energiafelhasználás

Munkaerőpiac erős fluktuációja

A vidéki térségek és a kisebb városok kiürülése a nagy agglomerációk javára, elöregedő és csökkenő lakosság

Növekvő bűnözési ráta, gettósodás

Alacsony jövedelmek, az életminőség romlása, társadalmi kirekesztődés

A zöldfelületek és közösségi terek elégtelen volta

Integrált, komplex fejlesztések

Egymást erősítő hatású

tevékenységek kombinációja

Széleskörű partnerség

Akcióterületi alapú

beavatkozások

Vonzó városi környezet

Lakóterületek fizikai megújítása és az épített környezet megóvása, megújítása

A társadalmi kohézió és a helyi identitás erősítése

A természeti környezet állapotának megóvása és fejlesztése

A települések attraktivitásának erősítése

A kistelepülések népességmegtartó képességének javítása

A szegregáció oldása

Új funkciók létrehozása, a régiek megerősítése a városközpontokban és alközpontokban

Az integrált városrehabilitációs beavatkozások logikája

stratégiai megalapozottság, középtávú tervek megvalósítása (IVS) partnerségi tervezés (civil, gazdasági szektor és lakosság bevonása)akcióterületi beavatkozások (a cél szempontjából homogén,

lehatárolt terület)integrált , komplex projektek (több funkció, több ágazat

kombinációja)magántőke bevonása (gazdaságélénkítés)„soft” elemek megvalósítása ( közösségépítés, a lakosság

felzárkóztatása)városfejlesztő társaság létrehozása (professzionális menedzsment)

Alapvető elvárások:

Településfejlesztési konstrukciók:

MEGYEI JOGÚ VÁROSOKKISTÉRSÉGI SZÉKHELYEKJÁRÁSKÖZPONTOKNAGY ÉS KÖZÉPVÁROSOK

KISVÁROSOKNEM VÁROSI RANGÚ TELEPÜLÉSEK

INTEGRÁLT FUNKCIÓBŐVÍTŐ

VÁROSREHABILITÁCIÓ

INTEGRÁLT SZOCIÁLIS CÉLÚ VÁROSREHABILITÁCIÓ

KISLÉPTÉKŰ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

INTEGRÁLT SZOCIÁLIS CÉLÚ

VÁROSREHABILITÁCIÓ(KIEMELT PROJEKT)

INTEGRÁLT FUNKCIÓBŐVÍTŐ

VÁROSREHABILITÁCIÓ (KIEMELT PROJEKT)

KÖTELEZŐ INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

• stratégiai megalapozottság gyenge, a megvalósítás során jelentős változtatási igények jelentkeznek;

• területi szemlélet nem hangsúlyos;• a műszaki és pénzügyi tervezés hiányosságai a megvalósítás alatt

pénzügyi és időbeli kockázatot jelentenek;• tulajdonviszonyok rendezettségének problémáját alulértékelik,• a gazdaságfejlesztési funkciókban az önkormányzati fejlesztések

dominálnak, ahol viszont a gazdasági szemlélet még nem elég fejlett;• az elvárások teljesítésében a minimális szintre való törekvés jellemző;• a fejlesztések tervezésénél nem a tényleges igényre építenek

(kihasználtság felültervezett), így a fenntartás jelentős terhet ró majd a kedvezményezettre;

• a számszerűsített mutatók hiányosak;• a „soft” tevékenységek alulértékeltek;• projektmenedzsment gyenge.

Hiányosságok:

•a városszerkezeti problémák orvoslása;•valódi funkcióbővülés;•a korábbi kezdeményezések folytatása, fizikailag is egymásra épülő fejlesztések;•a különböző ágazati témájú fejlesztések és fejlesztési források összehangolása;•partnerség a lakossággal, civil szervezetekkel,egyházakkal és potenciális gazdasági szereplőkkel;•a minimális vállaláson túlmutató, tényleges igényekre reagáló elemek;•a fejlesztések munkahelyteremtő hatásainak tervezése;•Városfejlesztő Társaság létrehozása és a városi fejlesztési munkába integrálása.

Jó példák:

Városhálózatihatásértékelés eredményei

Megállapítások:Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS)

− a válaszadó városok 45%-ában nem követik a valós fejlesztések az IVS-ben foglaltakat;

− Az IVS minősége nem korrelál a forrásabszorpcióval;− a szabályozási rendszer nem garantálja az IVS-ek kapcsolódását a helyi,

térségi, országos fejlesztési elképzelésekhez;− a stratégia más városokkal, agglomerációs településekkel való

egyeztetése nem jellemző;• Az érintettek szerint az IVS-ek térségi szintű kiterjesztése szükséges;• A szociális városrehabilitációs pályázatokon kevesen indultak – túl nehéz

problémák, túl sok igény;• A funkcióbővítő rehabilitációk tovagyűrüző hatásaihoz megfelelő közeg

szükséges;+ Terjed a stratégiai városfejlesztési irodák felállítása, elsősorban a

nagyvárosokban;+ Az IVS-ek jelentősen hozzájárultak a városok stratégiai gondolkozásának

erősítéséhez.

1. A városfejlesztésben a forráslehívás mértéke helyett a projektek hatásain át kell mérni a sikert.

2. Életszerű településközi együttműködési keretek kialakítása, különös tekintettel a megyék és megyei jogú városok közti kapcsolatra.

3. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi és országos fejlesztési programok összehangolására.

4. Új infrastruktúrák és kapacitások létrehozása helyett a meglévők korszerűsítése, hatékonyságjavítása.

5. Kulcskérdés a források lehívásának kiszámíthatósága.A városvezetők számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy lehetőségük nyíljon érezhető, látható fejlesztésekre.

6. A pályázati felelősségek és lehetőségek egyensúlyba hozása, életszerű és csökkentett adminisztrációs kötelezettségekkel.

Tapasztalatok a jövőre nézve:

7. A kormányzati kompetenciákba tartozó fejlesztések számára önálló országos tervek és végrehajtási programok szükségesek (pl. oktatás, egészségügy, közlekedés).

8. A fejlesztési programok stratégiai különválasztása: - helyi fejlesztési programok;- országos fejlesztési programok helyi végrehajtással;- országos fejlesztési programok helyi egyeztetéssel.

Helyi fejlesztési program:a) városok és környékük által kitűzött fejlesztések megvalósítása, helyi

irányítással és intézményekkel;b) intézkedések, kedvezményezettek, résztvevők szabad kiválasztása;c) teljes fejlesztési időszakot kitöltő programok;d) a kormányzat megalkotja a keretszabályokat, majd partnerként

működik együtt a helyi szinttel;e) városi fókusszal: ITI/kiemelt program/közvetett támogatások;f) térségi fókusszal: települési és együttműködési fejlesztések, ITI vagy

CLLD-keretben;

Tapasztalatok a jövőre nézve:

Tervezés 2014-2020

Fenntartható városfejlesztési programokelőkészítése – tervezés az MJV-k és a főváros számára

2014-2020 Európa 2020 stratégia - intelligens, fenntartható és befogadó Európa

- 2014-2020-as kohéziós politika kiemelt célja e stratégia teljesítése- A hazai támogatáspolitika is ennek megfelelően alakul- Olyan dokumentumokra van szükség, amelyekben ez az illeszkedés kimutatható -> Integrált Településfejlesztési Stratégia Az IVS-ek egyébként is időszerű felülvizsgálata a fentiekkel összhangban

1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése2. Az IKT-khoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és

minőségének fokozása3. A KKV-k versenyképességének fokozása4. Az ALACSONY SZÉN-DIOXID kibocsátásra való áttérés támogatása minden

ágazatban5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének

és kezelésének elősegítése6. KÖRNYEZETVÉDELEM és az erőforrások hatékonyságának elősegítése7. A FENNTARTHATÓ KÖZLEKEDÉS elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati

infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése9. A TÁRSADALMI BEFOGADÁS előmozdítása és szegénység elleni küzdelem10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása

A 2014-2020-as időszak tematikus célkitűzései

• Stratégiai tervdokumentációk elkészítése, átfogó felülvizsgálata, átdolgozása:– a vonatkozó új jogszabálynak megfelelő– a magasabb rendű tervekkel (OTK, PM, OP-k, stb.) összhangban

lévő– az érintett település(ek)en érdekelt valamennyi személy, szervezet,

társadalmi csoport közös akaratán, egyetértésén alapuló– a teljes, funkcionális városi térségre kiterjedő – megvalósítható Integrált Településfejlesztési Stratégia.

• Komplex, a város fejlesztésének egyéb ágazati területeire is kiterjedő programok – adott esetben az ITI finanszírozási mechanizmus szerinti megvalósítás – meghatározása

• Széles körű partnerségi tervezés lebonyolítása• Konkrét projektek vonatkozásában nagyléptékű előkészítési feladatok

(hatástanulmányok, igényfelmérések, ötletpályázatok) lefolytatása, megvalósítása

Végeredmény:

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!