Magyarországi Magiszter AlapítványKözépiskola és Szakiskola

A sokszínű feketegazdaság

Társadalomismeret projekt

Debrecen, 2008. Széll Jánosné

Tartalomjegyzék

1. Bevezető ..........................................................................................................3

1.1 Egyszervolt- hol nem volt a feketegazdaság................................................... 4

2. A rejtett gazdaság fogalma, okai.................................................................. 6

2.1 A feketegazdaság fogalma............................................................................... 6

2.2 A feketegazdaság okai .....................................................................................8

2.3 Érvek és ellenérvek a rejtett gazdasággal kapcsolatban ..................................9

3. A feketegazdaság társadalmi problémái....................................................10

3.1 Iskolázottság ..................................................................................................10

3.2 Feketegazdaság a vidéken és a városokban................................................... 10

4. A feketegazdaság gazdasági problémája................................................... 12

4.1 A túlzott szabályozás .....................................................................................12

5. A kormány törekvései .................................................................................14

5.1 Öt lépéssel a feketegazdaság ellen ...............................................................18

5.2 Sikeres lépések ..............................................................................................19

6. Összegzés.......................................................................................................20

1. Bevezető

A 2008-as társadalomismeret érettségi dolgozatom témája, bemutatni, hogy milyen hatással

van a feketegazdaság az ország gazdaságára. Azért választottam ezt a témát, mert úgy

gondolom, hogy nincs a társadalomnak olyan szereplője, aki valamilyen szinten ne lenne

érintett ebben a kérdésben, beleértve engem és a családomat is. Az adóbevételek

megrövidítése, a feketefoglalkoztatás, a különböző gazdasági bűncselekmények egyaránt

károsak a társadalom egészére, és az egyes emberekre, vagy családokra nézve.

Néhány fontos fogalmat szeretnék tisztázni, és megpróbálom összegyűjteni, mit is takar

valójában a rejtett gazdaság, mely ágazatokban milyen arányban találkozhatunk ezzel a

problémával. Utána néztem, milyen törekvései vannak a kormánynak a láthatatlan jövedelmek

visszaszorítása érdekében. Interjút készítettem egy adószakértővel, akitől megkérdeztem,

milyen kötelezettségei vannak, ha észlel egy esetleges adócsalást, pénzmosást, be nem

jelentett foglalkoztatást. Mekkora felelősség van a vállán, ha a fentieket észleli a munkája

során. Mekkora, és milyen büntetést kaphat az, aki ezzel foglalkozik, és időközben fény derül

a csalásra. Kíváncsi voltam, hogy felmerül-e társadalmi probléma, ha igen hogyan jelenik

meg? Van –e különbség a város és a vidék között, ha a feketegazdaságot vizsgálom?

Abban már biztos vagyok, hogy a mai modern államokat jellemző igen nagy volumenű

illegális gazdaság –2006-ban a GDP 17-18%-a, más becslések szerint 30%- romboló hatással

van az országra. Remélem mire a dolgozatom végére érek,választ kapok a bennem felmerülő

kérdésekre.

1.1. Egyszervolt-hol nem volt a feketegazdaság…

Először is, megpróbáltam utána járni, hogy mikor is kezdődhetett ez a probléma, mióta

beszélhetünk feketegazdaságról, és mi az oka, hogy napjainkban igen nagy gazdasági és

társadalmi problémát okoz.

Mátyás király idején nagy valószínűség szerint a feketegazdaság kérdése kisebb jelentőséggel

bírt, mint napjainkban. A XV. században legfeljebb a feketemunkáról beszélhetünk - mint a

feketegazdaság része -, ahol a céhekben tömörült mesterek voltak érdekeltek abban, hogy

minél inkább kiszűrjék azokat a kontárokat, akik, egyrészt a gyarapodó piaci lehetőségeiket

korlátozták, illetve az egyre formálódó kézműves mesterségeket alacsonyították le, vagy

keverték rossz hírbe.

Volt idő mikor hazánk fejlettségi színvonala meghaladta Portugáliáét, Írországét vagy

Finnországét, amelyek azóta messze megelőztek bennünket. Magyarország fejlődésének íve

először a trianoni békét követően tört meg, de az igazi probléma hazánk esetében talán

akkorra vezethető vissza, amikor megjelentek a biztosító társaságok és a társadalombiztosítás.

A közellátások finanszírozása érdekében elkerülhetetlen volt az adók és egyéb közterhek

mértékének növelése, amivel egy időben megjelent az adóelkerülés fogalma is.

A szocializmus időszakában nem volt értelmezhető a feketegazdaság fogalma, ugyanis a

magántőke elenyésző mértékű volt az állami vagyon mellett a gazdasági rendszerben.

Nyilvánvaló, hogy az állami vállalatok szintjén nem merült fel például az adócsalás esete.

Magyarországon a nyolcvanas évek elején készült becslés szerint, a rejtett gazdaság mintegy

100 milliárd forintot, az akkori GDP körülbelül 10 százalékát állította elő. Az 1992-94 közötti

időszakban 22 százalékról 28-30 százalékra nőtt a feketegazdaság GDP-hez viszonyított

aránya, és ez arra késztette a kormányzatot, hogy a Bokros Lajos nevével fémjelzett gazdasági

stabilizációs programcsomagot követően 1995 tavaszán létrehozza a Gazdaságvédelmi

Koordinációs Bizottságot. A feketegazdaság elleni fellépést szolgáló jogszabály-módosítások

kidolgozása e központi szerv hatáskörébe került. Az 1995-ös év tavaszára jelentősen romlott

az államháztartás egyenlege, az új kormány első szocialista költségvetése olyan jellegű

kompromisszumos megoldásokat is tartalmazott, amelyek miatt a költségvetés puhává vált a

folyó fizetési mérleg alakulásához és az államadósság szintjéhez, terheihez viszonyítva. A

központi költségvetés 1995 március végi hiánya 281,6 milliárd forint bevétel és 428 milliárd

forint kiadás egyenlegeként 146,4 milliárd forint volt, ami az egész évre előirányzott hiánynak

az 51,8 százalékát jelentette, az időarányosnak pedig több mint a kétszeresét.1

Magyarországon a rendszerváltozás után a gazdaság felzárkóztatása érdekében szükség volt

az adóbevételek növelésére, hiszen mind gazdaságilag, mind társadalmi megközelítésben több

évtizedes lemaradásunk volt a nyugati országokkal szemben. A magas adó és járulékterhek

viszont egyértelműen generálták a feketegazdaság növekedését, és ezt a folyamatot igen

nehéznek tűnt megfékezni. A rendszerváltás utáni években hirtelen és könnyen

meggazdagodó vállalkozói réteg gazdálkodása az adóelkerülés és a feketefoglalkoztatás,

valamint a korrupció melegágya volt.

Az Eurostat számításai szerint 2000-ben Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) 12

százaléka volt az úgynevezett meg nem figyelt gazdasági tevékenységek mértéke. Magyar

kutatók úgy számoltak, hogy tavaly (2007) a rejtett gazdaság volumene a GDP 17-18

százaléka volt (a csúcsot az 1993-as 33 százalék jelentette).2

Napjainkban a mindenkori kormányzás egyik fő feladata az illegális gazdasági réteg, és a

korrupció felszámolása. Hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása ezeket a törekvéseket

még inkább előtérbe helyezte, hiszen az Uniós támogatások nem kerülhetnek a szürke-, illetve

feketegazdaság keretei közé.

1 Borboly István: A feketegazdaság elleni törvénykezés / A parlamenti napló tükrében http://www.mtapti.hu/mszt/19993/boroboly.htm

2 Lehetne még 1000 milliárd forintunk http://index.hu/gazdasag/magyar/fkt070705/

2. A rejtett gazdaság fogalma, okai

2.1. A feketegazdaság fogalma

Engedély nélküli, az adózási kötelezettségeket kijátszó, törvénytelen, gazdasági, üzleti

tevékenység. A rejtett gazdaság formái közül a következők fordulnak elő gyakran: bejelentés

nélküli foglalkoztatás (30%), a számla nélküli szolgáltatás (20%), bérezési visszaélések

(17%). A feketegazdaság szereplői egyáltalán nem, vagy csak részben vesznek részt a

közteherviselésben, ez sérti a legálisan működő többség érdekeit. 3

Bejelentés nélküli foglalkoztatás: a legális foglalkoztatásnak igen magas járulékterhei

vannak, amit akkor is ugyanúgy fizetnie kell a foglalkoztatónak az alkalmazottak után, ha

nincs annyi bevétele, amelyekből ezeket nyugodtan teljesítheti. Ha pedig ilyen problémákkal

találja szembe magát, megpróbál megoldást keresni, ez esetben nem jelenti be az

alkalmazottat. Úgy gondolom, hogy a munkaerő túlkínálat miatt alakulhatott ki ez a lehetőség,

ami a feketegazdaság arányát növeli.

Előnye: több pénz marad a munkaadó és a munkavállaló zsebében.

Hátránya: pl. ha táppénzre megy a munkavállaló nem kap táppénzt.

Számla nélküli szolgáltatásra szintén azért kerül sor, hogy kijátsszák a törvényt, ne kelljen

igazolni az áruk eredetét, ne kelljen utána áfát és jövedelemadót fizetni.

Előnye: így olcsóbban jutunk hozzá az áruhoz, vagy a szolgáltatáshoz.

Hátránya: pedig az, hogy nem kapunk garanciát, szükség esetén nem tudunk reklamálni.

3 A feketegazdaság visszaszorítása http://www.pmkik.hu/world 2007.10.18.

Bérezési visszaélések: itt arról van szó, hogy a munkaadó és munkavállaló megegyeznek egy

összegben, amivel bejelentik a hivatalos szerveknél, a fizetése többi részét feketén kapja.

Előnye: kevesebb járulékot kell fizetni a munkaadónak, a munkavállaló többet vihet haza.

Hátránya: szintén a táppénzt tudom említeni, de itt legalább egy kicsivel jobb a helyzet,

ugyanis minimális összeget kap a munkavállaló.

A vállalkozók és munkaadók ezekkel a lépésekkel próbálják kikerülni az igen magas adó-, és

járulékkötelezettségeket. A munkavállaló alkut köt, és néha még kényszerből is elfogadja az

ajánlatot, mert pontosan tudja, hogy milyen sokan vannak ugyanabban a helyzetben. Néha a

munkaadó talán túlzásokba esik, és jobban kihasználják a munkavállaló szorult helyzetét.

Sajnos az árnygazdaság e három formájánál igaz az, hogy előnye és hátránya is van, talán

éppen ezért olyan nehéz ezt a problémát visszaszorítani. Természetesen az előnyök

jelentkezhetnek az egyes gazdálkodók, valamint a fogyasztók szintjén, de a gazdaság egészére

nézve mindhárom típus egyértelműen káros. Országos szinten előnyökről nem beszélhetünk.

A Pénzügyminisztérium megállapítása szerint a feketegazdaság főbb területei a

következők:

- cigaretta, üzemanyag csempészet, jövedéki adócsalás, regisztrációs adófizetés elkerülése;

- számla nélküli szolgáltatás, számlagyárak, áfa-csalás, jövedelemeltitkolás;

- fekete foglalkoztatás, járulékfizetés elkerülés;

- termékhamisítás, szellemi tulajdonjoggal szembeni jogsértések;

- fogyasztóvédelmi jogsértések. 4

Nemzetközi elemzések szerint a rejtett gazdaság nagysága azokban az országokban

magasabb, amelyekben

magasabb az adóteher,

gyengébb a törvényes biztonság,

áthatóbb a korrupció,

a munkanélküliség tartós és széles körű.

4 A feketegazdaság visszaszorítása

http://www.pmkik.hu/world/pmkikweb.nsf 2007.10.18.

A magas adóterhek és járulékkötelezettségek mellett elősegítheti az illegális gazdaság

terjedését a bonyolult adminisztrációs kötelezettségek bevezetése, az átláthatatlan bürokrácia

is. Úgy vélem, ez egy olyan okozója a káros folyamatoknak, ami kis anyagi áldozatok árán is

csökkenthető lenne. Itt arra gondolok, hogy a kisvállalkozókat sokszor nem a fizetendő

közteher összege, hanem a teljesíthetetlen adminisztrációs kötelezettségek riasztják el a

legális működéstől. Jó példa erre az egyszerűsítet vállalkozói adó bevezetése. Ez a

jövedelemadózási forma egy egyszerű adminisztrációs kötelezettséggel jár együtt, és minden

várakozást felülmúló költségvetési bevételt eredményez évről-évre.

2.2. A feketegazdaság okai: 5

Minden rendszerben a rejtett gazdaságot fenntartó, növelő tényezők:

Túladóztatás, az adóterhek növelése;

Szegénység;

Magasabb, illetve a csak innen szerezhető jövedelmek;

Az infláció;

A szolgáltatási szféra növekedése, különösen azokon a területeken, ahol a technikai

fejlesztés által a tevékenység fokozásának a lehetősége korlátozott;

Túlzott szabályozás

;

A munkaidő csökkenése;

Hagyományok.

Gazdasági rendszerhez kapcsolható okok, lehetőségek:

Piacgazdaságokban

Munkanélküliség;

Közpénzek irracionális felhasználása;

A vállalatok nemzetközivé váló tevékenysége.

5 Ékes Ildikó: Rejtett gazdaság L’Harmattan Kiadó, Budapest, 1993. 23.old.

Fejlődő országokban

Gazdasági fejletlenség;

A statisztikai számbavételi rendszer kiforratlansága.

Szocialista viszonyok között:

Hiány;

Vállalati monopolhelyzetek és vezetői érdektelenség;

Szándékosan alacsonyan tartott bérek a gazdaság bizonyos szféráiba

2.3 Érvek és ellenérvek a rejtett gazdasággal kapcsolatban6

Nem minden gazdasági szakember gondolja úgy, hogy a feketegazdaság egyértelműen káros.

Az elemzők mind az árnygazdaság ellen, mind pedig mellette is sorakoztatnak fel érveket,

amiket az alábbi táblázat mutat.

Mellette Ellene

1.

Hiányt szüntet meg, mert olyan szolgáltatásokat és termékeket produkál, amelyek különben nem lennének 1.

Hiányt teremt, mert ha nincs szűk keresztmetszet, csinálnak, hiszen ez biztosítja a jövedelmet

2.

Az árukhoz és szolgáltatásokhoz olcsóbban lehet így hozzájutni, mert a nem legális szolgáltató, kereskedő a piaci ár alá ígér, hogy őt hívják, tőle vegyenek. 2.

Megdrágítja az árukat, szolgáltatásokat, mert az árnál többet kell fizetni, (pl. csúszópénz, borravaló formájában)

3.

Megolajozza a gazdaság működését. E jövedelmek teszik lehetővé az akadályok leküzdését, ahol önmagunktól nem mennének a dolgok. 3.

Zavarja a rendszer működését, mert rosszak az információk miattuk a gazdaságról.

4.A különjövedelem többletteljesítményre sarkall 4.

Teljesítményvisszatartást vált ki a főállású munkakörben, hogy meg lehessen szerezni a különjövedelmet

5.Az egész társadalom részesedik a több teljesítmény által biztosított jólétből 5.

E jövedelmek nem adóznak és így nem járulnak hozzá a közös társadalmi terhek viseléséhez

6.

A piac értékítéletének megfelelően korrigálják az indokolatlanul alacsonyan megállapított béreket, fizetéseket. 6.

Kirívó meggazdagodásra adnak módot, növelve a szélsőséges jövedelmi helyzetűek közötti differenciákat és így a társadalmi feszültséget

7. A csökkenő reálbérek közepette az életszínvonal szinten tartására ad módot a

7. A társadalom bizonyos rétegei ki vannak zárva e jövedelmekhez jutás lehetőségéből

6 Ékes Ildikó, i. m. 240. old.

szorgalmasaknak (pl. betegség, sokgyermekesek stb.)

8.Növeli a privatizáció lehetőségét az adók alól kivont pénzekből 8.

Akadályozzák a privatizálást, mert a rejtett gazdaság tisztítja a külföldi tőkét

9.Csökkenti a munkanélküliséget 9.

Növeli a munkanélküliséget, mert a vállalkozó nem alkalmaz legálisan

10.Módot ad az irreális adóterhek mérséklésére 10.

Növeli az adóprést, mert sokan nem adóznak

11.Javítja az áruválasztékot 11. A fogyasztók kiszolgáltatottsága nő

12.Szociális kompenzációként működnek a szürke, feketeáru-piacok 12.

Rontja az életszínvonalat az adóelvonás fokozódása miatt

13.Növeli a GDP-t, mert pluszteljesítményt ad a rejtett gazdaság 13.

Rontja az ország külső megítélését, mert miatta kisebbnek tűnik a GDP.

14.Csökkenti az inflációt az alacsonyabb árakkal 14.

Növeli az inflációt a pluszpénzek bepumpálásával és a pénz forgási sebességének növelésével

3. A feketegazdaság társadalmi problémái

A feketegazdaság nemcsak gazdasági, de társadalmi problémát is von maga után. Utána

néztem, mekkora jelentősége van az iskolázottságnak, megvizsgáltam, milyen mértékben van

jelen vidéken és a városokban.

3.1 Iskolázottság

Úgy gondolom, hogy van jelentősége az iskolai végzettségnek, mindegy, hogy milyen

területen vizsgáljuk a feketegazdaságot. Ezalatt azt értem, hogy egy alacsonyabb iskolai

végzettségű embernek kevesebb esélye van a munkaerőpiacon, hamarabb elvállal bármit,

hogy a megélhetését biztosítani tudja. A szakmunkásoknál a feketén dolgozók aránya 30%,

míg az értelmiségieknél pedig csak 10% - ra becsülhető. Nyilvánvaló, hogy a képzettebb

munkavállalók nincsenek olyan mértékben kiszolgáltatva a munkaadóknak.

Amennyiben az adózást veszem figyelembe, akkor itt nem lehet akkora különbséget tenni,

mert az alacsonyabb iskolai végzettségűek is hajlamosak az adócsalásra, egyrészt nem látják

át az adófizetés társadalmi hasznát, másrészt – és ez már akaratlanul is megtörténhet –, nem

tudnak kiigazodni a bonyolult szabályokban. Ezzel szemben a magasabb iskolai

végzettségűeknél azt valószínűsítik, hogy ők éppen azért csalnak, mert ismerik a kiskapukat,

és így tettenéréstől való félelem nélkül tudnak jövedelmet eltüntetni.

3.2 Feketegazdaság a vidéken és a városokban

Megfigyelhető, hogy egy országon belül eltérő arányban találkozhatunk a feketegazdaság

romboló hatásával. Ebben a részben azt próbáltam vizsgálni, hogy a vidéken, és a városban

hogyan jelenik meg a rejtett gazdaság.

Vidéken, főleg a kisebb falvakban a rendszerváltozás után a munkahelyek száma csökkent, az

elhelyezkedés egyre nehezebbé vált, a szerencsésebbek saját vállalkozásokba kezdtek, de ez

elenyésző kisebbség. A kis- és középvállalkozások sem burjánzanak falvakon. Nagyon

kevesen mernek vállalkozni, ez egyrészt adódik a tőkehiányból, másrészt a kis vidéki

vállalkozások nehezen tudnak versenyezni a nagyobb, sok esetben multinacionális

vállalatokkal. Mindezek miatt a falusi emberek nagy része a városokban keres

munkalehetőséget. A falvak népessége csökken, közösségi intézmények, iskolák szűnnek

meg. Tehát vidéken a feketegazdaság mértéke elenyésző, már csak azért is, mert már lassan a

falu illetve a vidék léte is veszélyben van. Vajon elég-e a helyhez való ragaszkodás, hogy a

falu életben maradjon?

A városokban koncentráltan jelentkeznek a gazdasági folyamatok, a gazdasági irányítás

nehezebben áttekinthető, és az ellenőrzés sem olyan hatékony. Mindezek miatt minden adott a

feketegazdaság terjedéséhez. A nagyvárosi építkezések például a feketefoglalkoztatás egyik

melegágyának tekinthetők. A városokban koncentrálódik az ipar és a kereskedelem nagy

része, így nyilvánvaló, hogy itt nagyobb arányban jelentkezik az illegális gazdálkodás.

4. A feketegazdaság gazdasági problémája

Nyilvánvaló, hogy a legnagyobb problémát a költségvetésből hiányzó adóforintok okozzák. A

gazdaság egy szűk rétege a közpénzek elcsalásával gyarapszik. Az így kialakult milliomos,

illetve milliárdos „vállalkozói” réteg pedig tovább gyarapítja a problémákat mindenek előtt a

korrupció életben tartásával. Országos szinten nagyságrendekkel több pénz juthatna például

iskolák, korházak fenntartására, fejlesztésére, ha ők is adóznának.

Ezzel szemben azt is látni kell, hogy sokan gazdasági, megélhetési kényszerből működnek az

illegális szférában, hiszen a béreket terhelő adók és járulékterhek nagyon magasak hazánkban.

Emiatt rövidtávon az adó- és járulékterhek csökkentésére is szükség volna az érdekeltség

megteremtése érdekében, amit azonban a költségvetés mostani helyzete a kormány szerint

nem tesz lehetővé. Például, amikor a társasági adó kulcsát 38 százalékról lecsökkentették,

mindjárt nőtt a befizetett adó összege.

4.1. Túlzott szabályozás

Szigorúbb szankciókat alkalmaz az APEH a számla- és nyugtaadást elmulasztó vállalkozók

ellen, és növelik az ellenőrzőszervezetek létszámát - jelentette ki a pénzügyminiszter.7

„A törvényi szabályozás általi határokat figyelembe véve szigorúbb szankciót fog alkalmazni

az APEH azokkal szemben, akik nem adnak számlát illetve nyugtát” – fogalmazott. Az elmúlt

hetekben végzett négynapos, 816 dunántúli ellenőrzés során 413 esetben került sor

intézkedésre, ugyanakkor az átlagosan kiszabott bírság összege 24 ezer forint volt.

A pénzügyminiszter közölte: ha egy éven belül, vagy ennél is rövidebb időn belül másodszor

is számla illetve nyugta nélkül árusít egy magánszemély vagy vállalkozás, akkor a maximális

mulasztási bírság mellett 12 napra bezárják az üzletet, harmadik alkalommal az üzletbezárás

időtartama 30 nap, majd 60 nap. A következő hetek nagy tömegeket megmozgató valamennyi

eseményén jelen lesznek az adóhatóság és a pénzügyőrség ellenőrei, azaz az APEH és a

VPOP fokozottan ellenőrzi a kötelező számla- és nyugtaadást - jelezte Veres János.

Öt állami szervezet - az APEH, a VPOP, a Magyar Államkincstár, a KEHI, és az Országos

Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelet - ellenőrzési létszámát 2372 fővel bővítik, az

adóhatóság létszáma 2007-2008-ban 1717 fővel emelkedik. „Ebben az évben a fokozott

ellenőrzések nyomán 50 milliárd forint többletbevétellel számol a tárca” közölte a

pénzügyminiszter. A többletbevételeket a későbbiekben vagy hasznos közösségi célokra, vagy

a legális gazdaság szereplői által fizetett közterhek csökkentése érdekében használhatja fel a

kormány.

Minél szabályozottabb egy gazdaság, annál nagyobb arra a készség, hogy az ott élők

megpróbálják megkerülni az érvényben lévő jogszabályokat. A szakemberek nagyrészt a

gazdaság túlszabályozottságát teszik felelőssé a rejtett gazdaság növekedéséért, a feketén

foglalkoztatás terjedéséért. A túlszabályozottság együtt jár az ellenőrzés fokozódásával

minden vonalon, így az adózásnál is. Bizonyos határon túl az ellenőrzés növekedése ronthatja

az adómorált ez által, az adóalany menekülni kíván a hatóságok zaklatásától és átteszi

működési körét a rejtett gazdaságba. Aki pedig elkezd „fusizni” nem csak az adózás miatt

nem vált ki engedélyt, hanem azért sem, mert így elkerülheti az ellenőrzéseket. Nem kell

7 Veres még nagyobb szigort ígér http://www.pmkik.hu/ 2007.9.20.

igazolnia az anyagbeszerzést számlákkal, nem ellenőrzik, az alkalmazottai munkaidejét,

munkakörülményeit, stb.8

5. A kormány törekvései

A gazdaság kifehérítésére időről időre születnek tervezetek, ám eddig sok eredményét még

nem láttuk. A kormány folyamatosan keresi a megoldást a rejtett gazdaság visszaszorítására.

A feketegazdaság visszaszorításában igen nagy szerepe van a gazdálkodó szervezetek,

vállalkozók ellenőrzésének. Ebben a munkában fontos szerep hárul a vállalkozók könyvelését

végző szakemberekre, könyvelőkre, adótanácsadókra. Interjúalanyomnak mindezek miatt egy

olyan személyt választottam, aki ezt a tevékenységet a gyakorlatban is végzi, mert érdekelt,

hogy mit tehet egy könyvelő a rejtett gazdaság visszaszorításának elősegítése érdekében.

Kérdéseimre válaszol Széll János mérlegképes könyvelő, adószakértő.

Milyen kötelezettségei vannak egy adószakértőnek a feketegazdaság visszaszorítása

érdekében? Mi e kötelezettségek jogszabályi háttere.

8 Ékes Ildikó, i.m. 57.old.

Az Országgyűlés 1994. 04. 05-én hirdette ki a pénzmosás megelőzéséről és

megakadályozásáról szóló 1994. évi XXIV. törvényt. Ez a jogszabály még nem terjedt ki a

számviteli szolgáltatókra, ők a 2001. 12. 19-én hatályba lépett törvénymódosítás során váltak

a jogszabály alanyává. Ezt a törvényt később felváltotta a 2003. évi XV. törvény a pénzmosás

megelőzéséről és megakadályozásáról. Ennek a törvénynek a számviteli szolgáltatókra való

kiterjesztésével a könyvelők, adótanácsadók is fontos feladatokat kaptak a feketegazdaság

elleni küzdelemből.

Milyen teendőket ír elő a törvény a számviteli, adószakértői tevékenységgel

összefüggésben?

Alapvetően két fajta kötelezettséget ró a szolgáltatókra a jogszabály annak érdekében, hogy a

pénzmosás gyanúja esetén az ügyletekről a hatóság tudomást szerezzen. Az egyik

kötelezettség az ügyfél azonosítása, a másik pedig a pénzmosás gyanús ügylet bejelentése az

Országos Rendőr Főkapitányság felé. Annak érdekében, hogy e kötelezettségeknek a

végrehajtása ellenőrizhető legyen, szabályzatkészítési és nyilvántartási kötelezettségünk is

van.

Mi tekinthető pénzmosás gyanús ügyletnek?

Érdekes módon a törvény nem definiálja a pénzmosás gyanús ügylet fogalmát, holott

bejelentési kötelezettséget ír elő annak észlelése esetén. 2008 évtől új törvény szabályozza az

adott területet, ez a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és

megakadályozásáról szóló 2007.évi CXXXVI. törvény. Ez a jogszabály már sokkal

részletesebben szabályozza az adott témát, de abban sem találunk, még csak utalást sem arra,

hogy mi tekinthető pénzmosás gyanús ügyletnek. Véleményem szerint akkor kell –

összeghatárra tekintet nélkül – bejelentést tenni, ha bűncselekmény alapos gyanúja merül fel,

illetve valószínűsíthető, hogy az ügyletben felhasznált pénzösszeg bűncselekményből

származik. Az én munkaterületemen a valószínűsíthető bűncselekmények az adócsalás, a

sikkasztás, a csalás és a hűtlen kezelés. Maga a Btk. szerinti pénzmosás bűntette is

előfordulhat, amikor is a bűncselekményből származó jövedelmet egy legális vállalkozáson

keresztül áramoltatva akarják tisztára mosni.

Hogyan történik a pénzmosás gyanús ügyletek bejelentése?

Pénzmosásra utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén a könyvviteli szolgáltató, az

adószakértő ORFK felé köteles a bejelentést megtenni. Be kell jelenteni az ügyfél azonosítása

során rögzített adatokat, valamint a tényleges tulajdonos adatait, illetve a pénzmosásra utaló

adat, tény, vagy körülmény rövid ismertetését.

Milyen egyéb kötelezettségei vannak a számviteli szolgáltatónak, adószakértőnek?

Amennyiben a szolgáltatónál többen is végzik az adott tevékenységet, ki kell jelölni egy

személyt, aki az alkalmazottaktól érkező bejelentést az ORFK felé továbbítja. Ezt a személyt

nevezzük kijelölt személynek. Az ő nevét, beosztását, valamint az ezekben bekövetkezett

változást a mi esetünkben az első pénzmosásra utaló körülmény bejelentésével egyidejűleg

kell bejelenteni a rendőrségnek. Bizonyos szolgáltatók, például biztosítópénztár, kaszinó,

pénzügyi szolgáltató, a kijelöléstől számított 5 munkanapon belül be kell, hogy jelentse a

kijelölt személy adatait.

Úgy tudom, szabályzatot is kell készíteniük, ami a hatóság ellenőrizhet is.

Igen, a szolgáltatónak rendelkeznie kell belső szabályzattal, ezt az állami, vagy szakmai

felügyeletet ellátó szervnek jóvá kell hagyni. Sem a számviteli szolgáltatást végzőknek, sem

az adótanácsadóknak, adószakértőknek nincs felügyeleti szervük, így azt jóváhagyatni nem

kell. A szabályzat meglétét és tartalmát a mi esetünkben közvetlenül az ORFK ellenőrzi.

Milyen szankciókra számíthat az a szolgáltató, aki nem készíti el a szabályzatot?

Aki a szabályzatot nem készíti el, vagy egyéb módon megszegi az említett jogszabályt

pénzbírságra is számíthat, ami 2007.12.31-ig 10 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjedhet, 2008 évtől

a felső határ viszont 1 millió Forint. Megjegyzem, hogy vannak olyan szolgáltatói csoportok,

pl. a pénzügyi szolgáltatók, ahol a maximális bírság összeg 5 millió Ft.

A Btk. módosításának kapcsán aki a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akár 3 év

szabadságvesztéssel is számolhat, ugyanis a bejelentés szándékos elmulasztása

bűncselekménynek minősül.

Mi az Ön véleménye a törvényről, annak a pénzmosást visszaszorító hatásáról?

Nyilvánvaló, hogy a terrorizmust finanszírozó tevékenységeket, illetve a bűncselekményből

származó jövedelmek tisztára mosását minden erővel meg kell akadályozni. Ennek a

folyamatnak egy része ez a jogszabály, aminek valószínűleg nagy haszna van abban, hogy

például megszüntette a névtelen pénzbetétek elhelyezésének lehetőségét. Én csak a számviteli

szolgáltatók, illetve az adószakértők szemszögéből tudok nyilatkozni a jogszabályról.

Ezt a törvényt a könyvelők jelentős része a „téglatörvény” kifejezéssel fémjelzi, ami bizonyos

fokig érthető. Kérdéses, hogy ki fog azzal a szolgáltatóval könyveltetni, aki az első

találkozáskor elkéri a vállalkozó minden iratát, és közli vele, hogy milyen esetekben fogja

feljelenteni a rendőrségen.

Látni kell ugyanakkor, hogy a jogalkotás célja nem egy „besúgó” hálózat létrehozása volt,

hanem a bűncselekmények visszaszorítása. Az azonosítási kötelezettség ugyanakkor másként

jelentkezik egy bankbetét elhelyezésekor, és másként egy könyvviteli szolgáltatási szerződés

megkötésekor. A könyvelő nyilván nagyon sok mindent tud a vállalkozó pénzügyeiről,

gazdálkodásáról. Ebben a körben viszont – tudomásom szerint – gyakorlatilag nem történik

bejelentés, mivel még egy valóban gyanús ügylet esetén sem fogja a könyvelő a megélhetését

biztosító ügyfelek elvesztését kockáztatni.

Én úgy gondolom, hogy szükség van a jogszabályra, de jelenleg a mi területünkön inkább

csak formai dolgokat szabályoz, és a gyakorlati haszna megkérdőjelezhető. Itt arra gondolok,

hogy hiába van kialakítva a szolgáltatónál az azonosítás, illetve a bejelentés rendszere egy

tökéletes szabályzatban, ha a bejelentéseket nem teszik meg.

2008 évtől egy részletesebb törvénnyel, és nem utolsó sorban tízszeres bírságösszeggel

próbálja „meggyőzni” a jogalkotó a szolgáltatókat a bejelentések fontosságáról. Azt a jövő

fogja eldönteni, hogy esetleg egy egyéni vállalkozóként működő, és havi százezer Forint

jövedelemmel rendelkező könyvelő a milliós bírság kifizetése után hogyan fog hozzáállni a

bejelentési kötelezettséghez. Véleményem szerint ez a törvény a vele egy időben módosuló

adózás rendjéről szóló törvénynek a mulasztási bírság összegét megnövelő rendelkezésivel, és

a könyvelők közvetlen bírságolásának szélesedő lehetőségeivel együtt a kis szolgáltatók

piacról való kizárását eredményezheti. Nem fog ugyanis a könyvelést végző szakember

néhány tízezer Forintos havi könyvelési díj fejében milliós bírságolási kockázatot vállalni,

főképp olyan tényállások miatt, ami az ügyfele hibájából is beállhat.

Köszönöm szépen, hogy a segítségemre volt, és hogy válaszolt a kérdéseimre. További sok

sikert és eredményekben gazdag munkát kívánok.

5.2. Öt lépéssel a feketegazdaság ellen

A GDP-hez viszonyítva akár 3-4 százalékkal is csökkenhet a feketegazdaság Magyarországon

2008-ban, így mértéke a GDP 13-14 százalékára mérséklődne - közölte Kondorosi Ferenc, az

Új rend és szabadság programért felelős kormánybiztos. 9

A kormánybiztos elsősorban a gazdasági szervezetek együttműködésében látja a helyzet

megoldását, ugyanakkor fontosnak tartja a társadalmi szemléletformálást is. Szerinte olyan

intézkedéseket kell hozni, amelyek megnehezítik a "feketén szerzett pénzek tisztára mosását".

Példaként említette, hogy a nagy értékű (3,5-4 millió forint feletti) pénzügyi tranzakciókat

csak banki utalással lehetne bonyolítani.

A gazdaság kifehérítése érdekében öt területen van szükség változtatásokra, jelentett ki

Kondorosi Ferenc.

adó intézkedések,

pénzügyi eljárások,

munkaügyi- és gazdasági szabályozás

adminisztratív intézkedések

A szakember úgy véli, hogy a külföldön már sikerrel alkalmazott intézkedések

Magyarországon is előremozdíthatnák a fekete- és a szürkegazdaság elleni küzdelmet.

Példaként a jövedelemadó csökkentését, az egykulcsos adót és a munkaerő költségek

adóékének csökkentését hozta.

5.3. Sikeres lépések

9 A feketegazdaság annyit vesz ki a közösből… http://www.piacesprofit.hu/?r=17824

2008. 01. 04.

Eredményesnek tartják a csillagszóró hadműveletet, melyet tavaly év végén hajtottak végre.

Hét hatóság összehangolt ellenőrzéséből állt, amit a fogyasztók érdekében végeztek a

piacokon és vendéglátóhelyeken. A szakemberek 35 000 ellenőrzést végeztek, és ebből

1 110 millió forint bírságot szabtak ki, a lefoglalt áruk értéke pedig meghaladja az 510 millió

forintot.

Elkeserítő látlelet, bár nem vitás, ez is eredmény.

A vagyonosodási vizsgálatokkal eddig húszmilliárdos adóhiányt tártak fel az APEH revizorai,

a „kellemetlenkedő” pénzügyőröknek köszönhetően visszazuhant a zárjegy nélküli cigaretták

forgalmazása és a nem szabványos üzemanyagok használata. Az OEP sorra szűri ki a

„potyautasokat”, a munkaügyi felügyelők pedig egyre több feketén foglalkoztatót fülelnek

le.10

A sikerek láttán felbuzdulva újabb akciókat szerveznek, az úgynevezett kikelet fedőnéven. Itt

is óriási ellenőrzésekre lehet számítani, de itt már szélesebb körben vizsgálódnak, az

idegenforgalmat és az ünnepekhez kapcsolódó programokat is fokozottan ellenőrzik.

10 Bisztricsány Julianna: Árnyék a gazdaságon /Világgazdaság Onlinehttp://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=180557

6. Összegzés

Dolgozatomban megpróbáltam röviden összefoglalni a feketegazdaság történetét Mátyás

királytól napjainkig. Bemutattam a feketegazdaság fogalmát, kialakulásának okait. Érveket és

ellenérveket sorakoztattam fel a témával kapcsolatban a gazdaság különböző szereplőinek

szemszögéből. Vizsgáltam, hogy milyen társadalmi problémákat vet fel ez a jelenség, mely

társadalmi csoportokat milyen mértékben érinti. Interjút készítettem egy gazdasági

szakemberrel, melyben a feketegazdaság visszaszorításának jogi hátterét próbáltam

bemutatni. Ismertettem a jelenlegi kormánynak a gazdaság kifehérítése érdekében tett

intézkedéseit.

A témában való elmélyülésem után arra a következtetésre jutottam, hogy a feketegazdaság a

piacgazdaság velejárója, teljes mértékben megszüntetni csaknem lehetetlen. A mai

Magyarországon a többi európai országgal összehasonlítva nagyon magas a mértéke, ami

számos gazdasági és társadalmi problémát eredményez. Úgy vélem, minden szinten

küzdenünk kell ellene és meg kell akadályozni a további térnyerését, sőt meg kell kísérelni a

megszüntetését. Véleményem szerint a legtöbbet az egyes gazdasági szereplők szintjén lehet

tenni ellene. Hiába vannak ugyanis kormányzati intézkedések, ha azok társadalmi ellenállásba

ütköznek, hiába hoznak törvényeket, ha azokat senki sem tartja be.

Talán mi is tehetünk valamit

A téma feldolgozása során azt a következtetést vontam le, hogy önmagukban a szigorú állami

intézkedések, az ellenőrzések, és szankciók középpontba helyezése nem járul hozzá kellő

mértékben a rejtett gazdaság visszaszorításához. Egy olyan gazdasági környezetben, ahol

mind a gazdálkodók mind pedig a háztartások rá vannak kényszerülve az illegális forrásokra

és a törvények megkerülésére, a szigorú fellépés inkább társadalmi ellenállást vált ki. Úgy

gondolom, hogy az emberek szemlélete a médiában megjelenő kormányzati reklámoktól sem

fog megváltozni. A kormányzat a gazdálkodók partnereként, egyszerűbb és átláthatóbb

adóztatással, az adó- és járulékterhek csökkentésével sokkal többet tehetne az árnygazdaság

felszámolása érdekében. Való igaz azonban, hogy mi magunk is nagymértékben

hozzájárulhatnánk az illegális kereskedelem visszaszorításához, a feketefoglalkoztatás

csökkentéséhez, ha tudatosulna bennünk azok gazdasági és társadalmi romboló hatása. Igen

nehéz ugyanakkor rávenni reklámokkal egy fogyasztót arra, hogy a többszörösen leadózott

jövedelméből két ugyanolyan termék közül a drágábbat válassza még akkor is, ha tudja, hogy

ezzel hozzájárul a költségvetés bevételeihez. Véleményem szerint az ország mindenkori

vezetésének és a becsületes vállalkozók céljainak az egymáshoz való közelítése komoly lépés

lehet a probléma megoldása felé. Ennek első lépése lehetne az adminisztrációs terhek

csökkentése és az elvonások mértékének átgondolása.

Felhasznált irodalom

1. Ékes Ildikó: Rejtett gazdaság L’Harmattan Kiadó, Budapest, 1993.

2. Borboly István

A feketegazdaság elleni törvénykezés/A parlamenti napló tükrében

http://www.mtapti.hu/mszt/19993/borboly.htm

3. Lehetne még 1000 milliárd forintunk

http://index.hu/gazdasag/magyar/fkt070705

4. A feketegazdaság visszaszorítása

http://www.pmkik.hu/world

2007.10.18.

5. A feketegazdaság annyit vesz ki a közösből…

http://www.piacesprofit.hu/?r=17824

2008.01.04.

6. Bisztricsány Julianna

Világgazdaság Online/ Árnyék a világgazdaságan

http://www.vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=180557