RENÉ LABAT

A SUMÉR ÉS AKKÁD

ÉKJELEKRÖL

A PÁRIZSI L ’É C O LE des H A U T E S -É T U D E S T A N U L M Á N Y I IG A ZG A TÓ JA M A N U E L D’ÉPI- G R A PH IE A K K A D IEN N E c. M ÜVE A LA PJÁ N BU D A PESTEN i976-ban F O R D ÍT O T T A US S Z E R K E S Z T E T T E

dr. ZAKAR ANDRÁS

SZA TM Á RI G A R FIE L D , N J . USA. 1976.

1976-ban: ERDÉLY ÉVÉ BE N

Kiadta: SZATMÁRI ISTVÁN

P.C.SOX "H", Garfield, N.J. 07026. USA.

Készítette: TURAN PRINTING AND BINDERY P.O.BOX "H" GARFIELD. NJ.. USA 07026

a

CO'P.

s♦-1

i .

Fr .1;

ro &-•

-=< a

ö 03w ö

M d

<U Í4S lí

f-'

M

I*-3

iTVCH

A fflfigyar octörtánet ás a sumer nyelTtudoizÁn^ 'területén ad— dttS e lé r t erednáijBk lényegéuen nje^pnutatták,ho^y a kaukázusi sza- b ir /Bubartu/,szavárd népen ksreszttll a ma^yarsá^ népi IssqpcBolat- bRn á l l t a lolyarJcDs népével,a suiuer nyelv és a magyar nyelT kö­zö tt p a ilg Jelentoe s z ó tá r i és nyelvBzerkezetl rokonság á l l fenn. Ennek a kapcsolatnak az irányára vonatkozólag azonban nem nditlltek f e l eijyórtelHü bizonyító kok, A magyar rovás irfas J elein ek a tanulmá­nyozása már régebben fe lí i iv ta a f ig i ’clList arra a Jelenségre,hogy ezek a J e lek a eur^r ék lrás-Jelekkel szintén Jelen tés kapcsolatot matatnak,de ez a kapcsolat reic annyira az ékirás-Jelekkel,hanem in­kább azok Ssi,kezd 5 form áival mutat rokonságot,Az. 6 st,n yilván több népnél és a fö ld egyrástó l tá v o li to rllle ie in fe lta lá lh a tó képjelek­t ő l cda.kltották k i a sur.erok a nádiróveesz-? adott­ságainak Dtegfeleiben iiliveltec^knek megfelelő lelenényosség^e l e l5 - ször a képi fó rju k a t utánzó é k je le s fo galo iL iráB je leket,szó ta^ ele­ket,hangtani k iegészitokfit.E zt a fo lja rja to t te tő zte be az Írás ké­sőbbi fejlőd ébe során az egyes hangoknak megfelelő J e lek nagalkotá- aa.EgésEen váratlan u l az irástudoirány fe jlő d ése s z o lg á lta to tt ada­tokat arra vonatkozóan,hogy a fe jlő d é s irányát pontosabban követ­hessük nyonKm,

A rrult század végső harmadában Torraa Z só fia e rd é ly i Bfflt- gyar régésznő Tordaa vidékén nagyszáma Jelekkel b e ra jz o lt kő i l l . agyag-darabokat ta lá lt,T ízek v iz sg á la ta alapján m egállapitotta,hogy k ls -á z s iP .i,e lő á z s ia i nUvelődés nyoicait b izo n y ítjá k ezek a le le te k .A kutatást később KBzép-Burópára is k ite r je s z te tte és az eredinéyek- r ő l szaknai kiadványaibar' és krm^ireBszuBi J elentése>i»en i s beszámolt b izon yítva azt,hogy Burópit az indo-európai rllveltBéget megelő­zően ~ S lő -ázsla l művelődési hat.lsok érték. Torma Z só fia eredményei­nek ig a z i Jelentőségére azonban csak akkor ébredt rá a világ ,am i­kor a ko lozsvári muzeum igazgatója 1961-ben három agyag táblácskára, bukliant ásatások során és ezeken a táblákon a fe lfed ező NsVlassa a folyamközi sumer ir á s je le ö ie z hasonló vésetekat t a lá l t ,

A fe lfe d e z é s k ö zzé té te lé t nagy tudományos v i t a követte, melyben ré s z tv e tt Adsan Palkensteln,!!. Sz.Hud, T,Sz.paszek,V#Titov és

Bokaa taások.Az elenzéB lényegbt Borisz Parlov Így f o g la l ja Oesse

a "TatÁrlalc Üzenete* cl£ű ts^ulLjányábaa /Tahnlka — Molodazs 1. 1973* 1 2 .BzáBi 56-61.old./J

"A Szovjetunió TucIonányoE AlcadéiaÜJa Búgáezetl Zat^zete. laioratdrlurnárcik Bu i eroló cs CiierLjiiztójí: rjlután eloibezta az öesze- g y ü jt t t t rízii'í!^ot,ez3kre a ktvotlusz tóté B e k re J u to tt;

1 . A tjutárlcikl táüldc&liáL h e ly i ^r-^ádtUfSzéleslcűraen el> te r je d t Irá B tííllség i rdnöEzc:r dar?ibjal,

2 , IvtSy tá'blác&la szSvege 3ia t 3r.i totorcet soro l fol,SLa0ly motíeőyczlk a DzseDdet-Tíaazr surer városbcl 6zánnazd " lis tá v a l" ,v a lA - mlst a magyar !2 röE-laű.turtlhoz tartozó tsw etérl ^ ecsétta l.

Az ezen táblácskán 1c t6 Jeleket az 6rasu tat5 J^Írásá­v a l ellenkezS irányban kB ll olvasni.

4 . A f e l i r a t ta r ta lc á t /ha sujaerUl olvassul^/ oegerCBltiaz ugyancsak Tatárlikon cieg ta lá lt,fe ld a ra b o lt f á r f i t' tom maradv^ya.

5. A h e ly i Sauí isten neve roegfelel a ctuner Uoziau ietan- nek«5z t a táblácskát Így fo rd íto ttá k le :"A na^^yvenedik nralkodáBl évben Saua isten szájának rittiáliBtín ToegágattUk a törzsfffnököt.ö a tiz e d ik . ■

VHáíJOsaá vá lt,h eg y csak a TordaR-Vlncsa kultúra sgáaz emlék-együttesének /Tatárla,k is ide ta rto zik / tanulmányozáBa v ih e t kDzclebb bennünekát a hároa agyagtábla re jté lyén ek a feltárásához*.

A Qzerzo azután lo irJa,hogy "T atárlaktól 2o k»-re van a Tordajb donibaBelseJe zá rja magába a n e o lit id?3zalö>él származó koraj. földnilves te lep et.A docibon nár a icult század vége óta ásnak, de t e l ­jesen még nem tá rtá k fel.M ég akkor fe lf ig y e lte k a régészek azokra a képirásos Jelekre, aiselyek az e d é n y é r e ö é k e s z e r e p e lte k .D g y a n - ilyen J elek et ta lá lta k a Tordas—sá l rokon jTjgoszj-aviai Vlncsa n e o lit— k o ri telepU lésrS l származó cserépdarabokon Í 8 ...EáBŰbb a tord asi domb szerencsétlen IdSszaMja kerü ltjeg y pata,k,inely m eííváltoztatta madrét,csaknem te lje se n elmosta. 1961-ben a régészek nwr a ta lá r la k i /Tartairia/ do?*on Jelentek itieg. ■/ü.o./.

A továbbiakban a szerzS elmondj a,hogy a ásatás végén bukkantak Tatárlakán agy gödör fene kán, mely hamcval v o lt te le ,S a i bálvány—szobrocskákra,tengeri kagylóld)ól készü lt kaiparacre és a három agyafetáblácskára,amelyeket kápirásoB Jelek boritottak.lLíal- le ttU k ta lá ltá k meg egy fe ln ő tt eraber szétd a ra b o lt,ég ett csontjait^

■A táblácpliákat he2yi g^yagból tó B z lte t té t .A Jeleket csak az egyik old^Llra v it té k f» l.A z 5s l ta tá r la ü a k IráBtechnlliáJa Igen eísyBzer'lnek blacrnyultja rajzos je le k e t g le s tArjcgya l karcolták bele a nyer^ a,azután tái»lics'i:á>:at Idézették. • .A J elek e»-lákeztottok a tordas-vlTicBal cserép töredékek e l fe k a t lt e t t J e le lré .A hasoTílóság Bokat ?nor(i.A ta tá r l'ik l Irásbelleág ne»a elffznány n élU ll J ö tt lé tre ,h ^ e r: a VlrsES ban-tótil toltixra képirásoe IráBbellBŐgének ré szét a lk o tta ,a a e ly az l,k,e.V ,ávesTe(i közepén éo a VI.év9zreá e— le jén te r je d t e l,A Balkénon pjz elaff földrüvea te lep ü lések w6q elz 1 *

k.e,VI«évezrodbe3i Jelentek meg,ezer év e lt e lt é v e l pedig már egásK D élkelet és BB^sép-Burőpa területén föld^Kiveléesel foglallraztak*. A fő gabonaféle az árpa vo lt.A z V.évezred végére n»gjelennek fia elsS agyagbél v e r t házak. •/U.o./.

A továbblald>ól kltUnlk,hogy a ezerző azej^lntl^totemek" ta la j donképpen képírás-Jelek. "Ha 08 szehasonl lt ju k a n i táblácská­ink J e le i t azon r i t u á l is edényen ta lá lh ató ábrázolásokkal,anely a JSzBeradet-Naszrl ásatásoknál kerü lt e l5 , ismét szembetűnik a csodá­la to s hELSonlóság/A suzner táblácskán lev6 elsS J e l á U a t f e j , le g in ­kább kecskét ábrázol, a niásodik skD iplót,a hant)ad.ik nyllvánvaléan ember v a ^ egy istenség fe j é t , a negyedik h a lat sziaboU zál,aB ötö­d ik J e l valam iféle éplttoényt,a hatodik madarat. tehát fe lté te le & - hetJük«hogy a táblácskán ábrázolt totev-iek; "kecske", "stoip 16", ■dáimn" "h al", "Blxgödör", "madár",

A ta tá r la k i táblácskák toteriel iiencsak hogy megegyeznek a Etimerekkal,hanem ugyanolyan egymáeutánságban is helyezkednek e l .Ez vajon mógegy oeglepS v é le tle n volna7Mlnden b lzo rm j^ n em ,..a to­temek ha^onlésága és egymás után következése a ligh a vé letlfm ,A rra a gondolatra vezet,hogy Tatárlak és Dzsemdet-Naszr lakainak v a llá so s e llsp ze lé B e l egy közös tő rő l száraaznak.Eh3iez hasonlóan,sajátos knlcs van kezünkben a ta tá r la k i Írásb eliség magfej tés éhez: bár nem tudjuk, mit Írta k , de már tudjuk,níllyen eorrendben k e ll olvasntmk.Ezért a f e l ­ir a to t meg le h e t feJto n l,h a az őrajnutatcval e lle n té te s Irányban, a táblán ta lá lh a tó n y ílá s mentén o lva ssu k ..,

A J ele k ezáma az egyes negyedeidben nem nagy,Ez a zt Jelentig hogy a ta tárlaJd táblácskákon ta lá lh ató lrás,alsárcBak az archaikus Bumar Írásb eliség ,id eograflku s v o lt ,te h á t a szó ta g je le k és a nyelv­ta n i mutatók még nem lé te z te k benne,A kerek táblácskára a küvetke-

zSlLdt Ixtálc:4- KON KA. SA. DOULA. P l. IDIM. KABA I."A négy koxnéayző /Tcaeto/ Ssius is te n ,a nagyeszU nemzet-

eéij^o t iB z te le tsra Fje^éfi^tatt "lil a f « l l r a t írtalEoTIsíaét a ‘Tár em litatt DMandat-Haczari

do lunientuíiral vethetjük Cssza a táLlÁcstílt,arDoly azoknak a fop£5>- nffknek a l i s t á j á t tartalm azza,akik a aasy neiizetsés-csoportot ve­zették . Lehatsége a, hogy ilyen vezeto-rSpcipnok vo lt.ik Tatárlakán ia?De van más haBcmléság ie .A tatárl^ikiak reltratuktraa bauo is te n t em­l í t ik * s a2, ibten nevét utíi'an'i;£y ál)réaolJák,rcint a BiuDarek.

hát k ik volt:ak Tatárlalsa o c i la k ó i,a k ik az V.évazrod:- ben "Bxuoarul* Írtak , akkor, sisikor Sumer még nem is lé to z a t t7A Buoerelc a lSd el voltakTNébány tudós úgy vé li,h o g y az 6B-euzzarek as l .k .e . X7-ZII.évezredakban le v á lta k az 3d í Zauká^uson tú l Ial35któl,nik0&- bán nihagyták Qruriiát és Elírd is s tanba nantek. Vajon hogy tudták átad­n i irábbelibégliket Ijólkilet-Burópa népeinek?.••

A BalMn S si lakossága észravehatő hatást gyakorolt E is- á z s ia kulturáJára.SilönOsan Jól nyomon követhatS kaposolatuk a V i^ cea-Tordtsi »tílveltséágel a karámián ta lá lh ató kápÍrásos Jolak a la ^ Ján.Héha a viisosaivsl. te ljesen azonos Jólakat ta lá lta k a legendás Trójábea / i .k .e . III,évezred, eleje/.Ugyanakkor isegjelannak ezek a ‘ a lak Zisáz&is. ruás körzateiber is .A 'ulncual irásb o lisó g tá v o li v is a z - h&cgját tajtalvfiazaa az ő s i Eréta képtrása is .E gyet k a l l értenünk V. Titov szo v jet ajxheolcguB azon fe lté to lc z t íévol,hogy az égei-ten gari országok priiiJ.tiv Írásbóliségénak t^ökere I.k#e. IV.évazradball B;ilkánig n yú lik v is s z a , s tis e^^yáltalán nem a tá v o li PolyaiukBi befo- l;-ása a la t t a la ln ilt ki,m int ahogy azt korábban bizonyos kutatók f I té te le z té k .

Uirdelihez tudni lsí»ll:a bcJ.kánl Vincsar-rüvoltség létreho­z ó i az i.k « e . V.tüvo;;r'r .lbar JTlsázyl£’: Loresctül behatoltak Kurdisz- tánba éc Huzlsztánba, ahol nlntogj' elő-sioiaprok gyeiként leteleped.tek. Eljben a körzetben ?xararosun ki^-akul “ z a Ta5p irá o o s,56-elám i Írás— 1)011305,airely e^j'^aránt közel á l l a sunerhez ép a tatárlaklhoz l e . '

P el\et?d ik a ki?vetkortetés;a sumer Irásbelipég fe lfed azffl -bárr-ennyire paraAoxornak ie heng^ik - nem a 8wir»prak voltak,liarea a Balkán lakóle^oiíjáberí h0G;’'?r. i r ri^y^j.'ézbntnénk oea r!áskfnt,hosy &2 i .k .0 . l^.évosrcd végére d a tá lt'le£ (j8ibb IráBbeliség Suarbni • - gécz en váratlan u l ét' telJoBer k i f e j l e t t fozmában J e le s tk a s e tt? ! en- Berek /aljárcsak a b?.bllúnialak/'cBRk Jó tacltvényok voltalc«akik á t ­v e tté k a balk&ni népektől a képírást éa to v á b b fe jle szte tté k a z t tfla-

^ B a á ./ D .o ,/ ,

e a

0

d

X (

DA oo

Ö- »

* -»*l»«(irif tmrrtcM' l Mj«lniUI xilGk • had k«vM.■Mrly > bvofa irMntM immH. ,.4Mr:i lillM teMnavllla.

A fó r.ti összohasonlitő táblázat,m ely Perlov id é ze tt cikkében is nesJolent /1975/ ezerepűl Badiny Jóa Ferenc könyrében ■/The Suaerian Wonáer,aiienos Aires 1974/ is a 36.o ld alon ,Jól mutat­j a a magyeir ro vá sírá ssa l megállapithaxó cejsfelolőséaoket,Az e lső v íz sz in te s sorban a z betűnél fe ltü n te te tt sianér ős-képjel f e j lő ­déstörténetének n ir.ltó t á lla p o tá t írutHtja, a harmadik sorban o t t van az Ugiila je le /gy betűnél/ valamint a fé lk ö r és benne a kereszt je le mint a sumér azer. szónak ékírásos /I/ formája /^J>"/ gyökere.A le g ­alsó sorban ta lá lju k az á ld o zati tüzet ^tartú babot / l.b betűnél/va­lamint a kDlő Nap k ép je lé t /l.N betűnél/. As olvasatban fe ltü n te ­

t e t t P l min' í hant^érték szerepel a t betűnél f ü l i l l , bölcs/e ség/ je len ­té s s e l.

B iztos,hogy ?.z Írás fe jlő d é sé t sokkal szélesebb táv­latban kellene vizsgálm jnk,hiezon ennek alapján tudunk fogalrüat a l­kotni a beszéd,a n yelv,az erberi gondolkodás fe jlő d é sé rő l is .B iz to s , hogj' a tudósítások egyes txilaásait^ lenyesve az ókor sok meglepő szak­mai tudásáról, nesterfogásokról, kohó ip a ri, vegyipari eredményekről van már eddig la isneretünk.A sumerek f e j l e t t csato m í^ p itési,to ro n y- i l l - vá r- és h ázép ítési tudással érkeztek a Folyarközbe.Az edények,házi f e ls ze re lé se k, eazközö k,szerszánok, bútorok, nyiliozáró szerkezetek, a k ilin c s ,sa ru , zár,vizeraelők, z s ilip e k s tb .a z t mutatják,leleményes kézü^ gyességükíSzelleT^s találékonyságuk hosszá idők ta p a sz ta la ti tudásá­nak alapján épült f ö l /V.ö. ;Botula Id a '3x:ir:erian Technology az Annual Report Smithsoniaa In stitu tio n 1959" c,kötőtűben/. AzóI2. történ t meg­lepő f e l f e d ű zése Ízről Alexahdr Jorbovszklj / O r s z á í f ; - V i l & g , 1 9 7 6 / t u á ó s i t »

ELŐSZÓ

Az asszÍTológiával kapcsolatos munkához szükséges esz­közök egyre növekvő száma és ezek legnagyobb részének be­szerzési nehézsége arra indított, hogy a tanulóknak és szak­mabeli kutatóknak olyan kézikönyvet bocsássák rendelkezé­sére, melyben sűrített formában megtalálhatják az akkád ékírásos szöveg olvasásához szükséges föl világosi tásokait

Nem akarom azonban egyáltalán azt, hogy valaki félre­értésben legyen azokat a határokat illetően, melyeket en­nek a munkának a számára szándékosan megszabtam. Mert ez a jelek fejlődésének csak lényeges lépéseit adja és csak azokat az ideogrammákat (szó-, helyesebben szótagjeleket) tartalmazza, melyeket az akkád írnokok általában használ­tak. Ezért, noha azok bizonyos részleteit tökéletesíti vagy kiigazítja, nem tudja helyettesíteni sem, Ch. Fossey: ”1’E- volution des CAinéiformes”, sem Deimel vagy Howardy szótagjelek szótárai c. műveket. Azokat a pontosabb meg­határozásokat, melyeket kötelességemnek vettem fölemlíte­ni, a hangtani értékek alkalmazási adatait vagy a szótagje­lek sajátosságait illetően, csak tisztán jelzésként szabad föl­használni: vagyis ez az érték kerül legsajátosabban fölhasz­nálásra ebben a korban és ilyen szótagjel előszeretettel sze­repel az ilyen fajta szövegekben. Részletesebb megkülön­böztetés, úgy vélem, több nehézséget okozott volna mint hasznot. Ahhoz tartottam magamat, hogy ez a kézikönyv mindenekelőtt világos és gyakorlati legyen, minden jel szá­mára az olvasó csak egyet választhasson a neki szükséges föl világosi tások összességét iigyelembe véve.

Elgondolásom szerint ez a kézikönyv eredetileg bizo­nyos mértékig kiegészítésül kell, hogy szolgáljon annak a Szótagjegyzéknek új kiadásához, melyet Fr. Tluireau-D angin szerkesztett. Az ő Homofónok ( \zonoshangzások) müve megjelenése óta különböző tudósok nagy szamu új értéket javasoltak: szükséges volt nemcsak ezek rendszeres osztá­lyozása, hanem ezek helyességének igazolása is. Ez az a feladat, amelyre a kiváló asszírológus szentelte magát lel­kiismeretességével és hozzáértésével, mely ót jellemezte. Sajnálatos módon a halál nem engedte meg neki, hogy ezt bevégezze.

Ennek a kézikönyvnek a teljessége érdekében kötelez­ve voltam annak az értéknek, melyet Thureau-D angin fű­zött egy rendszer fönntartásához, melynek sikerült a sumer- akkád átírásokba olyan szabatosságot és világosságot vinni, ami minden tudományos munkában nélkülözhetetlen.

A kérdésnek ezt az oldalát annál kevésbé hanyagolhat­

tam el, m ert néhány tudósnál bizonyos elégedetlenség je­lentkezett az átírás szabályaival szemben, melyek szerintük túl szigorúak voltak. Neliézményezték ugyanis, hogy ezek a szabályok elleplezik bizonyos nyelvjárási írásmcxlok sajátos arculatát. Ez a kritika, úgy érzem, nem állja meg a helyét. Bármil:>en is áll a nyelvjárás, az írás föltárja mind a pusz­ta írásmódnak, mind a liangtannak a tényeit. Sőt T hureau- -Dangin rendszerének ésszerű alkalmazása pontosan meg­engedi az ilyen megkülönlxiztetést, föltéve, hogy az átírás maga adja meg az elindulást a jelenségek két rendjét ille­tően. Az írásmód pontatlansága csak a kiejtés visszautasítá­sát árulja el. Ami azt a nehézséget illeti, mely csupán a- nyagi természetű és amit jelenthet a néha terjedelmes meg­emelt számjelzések alkalmazása, ez nem látszik feliilmúlni annak az átírásnak előnyeit, mely pontosan tükríizi az ere­deti ékírást.

Bármiként is álljon a dolog, tartoztam az eltávozott Mester emlékének, hogy folytassam, ugyanabban a szellem­ben. melyben ő dolgozott, azt a művet, melyet ő lényeges­nek tartott tanulmányaink előrehaladása érdekében. Köszci- nettel tartoztam kortársaimnak és barátaimnak Nougayrol és Jestin uraknak a fenntartás nélküli ragaszkodásukért, mellyel engem segítettek és azért a részvételükért, melyet szívesen vállaltak az igazolás hálátlan munkájában, mely­nek azok a jegyzetek, amik a jegyzékemet követik, alkotják bizonyító darabjait.

Ezt a kézikönyvet, rmelyet először saját tanítványaim használatára terveztem, sokkal szélesebb hallgatóság is í- gényli. Mégis azt kívánom, hogy ez maradjon meg az ő szá­mukra hűséges vezetőnek, ”tanuló társnak”, aminek erede­tileg szántam,

R e n é L A B A T Párizs, 1948. január.

BEVEZETÉS

I. A J elek eredete és fa jlg d é se

Aa. óklrás a legjelentősebb Írásrendszer,am elyet az ókorban a Zözel Keleten ha.sználtak.Neve a J e le k alalsjából ssám azlk , melyírk az elsS o r ie n ta lis tá k /keletkutatók/ á l t a l ismert szövegek­ben,úgy lá tsz o tt,h o g y szegekből vagy ékekből,1 1 1 . ilyen alaka e le ­mekből vannak összetevő.Eésőbb,a sokkal régibb olonányok fe lfe d e zé ­sé v e l kitűnt,hogy az Írásnak ez a formája nem v o lt e lső d leges,h a­nem e llen kezőleg ,fe jlő d ésén ek végső form áját J e le n te tte .i:é g ls a hagyomány alf^^Ján folsrtatólag használták e zt a k ife j ezé st:é k lrá s a rendszer egészére.

Dél-Uezopotámiában a sumerek ta lá ltá k f e l időszámítá­sunk kezdőpontja e lő t t mintegy 35oo-ben és e z t követően Jelentős s ikerek et ért el.Három évezred felyamán használata e lte r je d t foko­zatosan egész Elő-Ázslában Blámtól K ^padóclálg és Örményország­t ó l Egyiptomig.Szelmek a tájaknak minden népe a^t mint a mezopotá­m iai mllvelődés s z á l l í t ó já t ismerte.í^gyesek,az akkádok,hurriták, az ó-elám iak ,H ittlták s tb .s a já t nyelvük á tírá s á ra használták,mások, a kánaániak«elámiakj per zsák stb . a zt á ta la k íto ttá k és leegyszerű­s ítv e a s a já t használatukra uj Írásokat a lko ttak b e lő le .

Az Urukról e ln evezett korszakban /Kr, e lő t t 35oo körOl/ Jelen tek meg a sumerek á l t a l I r t e lső okmányok.Az Írás akkor nagyon kezdetleged v o lt , való d l rajzokból v o lt ösüzetéve,plktogran2nokból /kepjelekből/,m elyek maguknak a tárgyaknak a képét ábrázolták;

nád pálaa edény “ ^dar comb fe j

■ ^ ^ W ^ Ö V

c s i l la g eke hegy ns ) szarv nemek, stb.

Ez a ra jz mindenesetre vá zla to s,d e a v á z la t a Bzemléletesség terllletén marad, Zg7 van ez. például akkor Is,m i­kor 32 lmok. egy á l la t |‘e jé t r a jz o lja le,nagánaűc az állatnSLk a helyébe:

eh eertéa szaicár ökOr b ika r6ka,Btb.Bizonyos Jelek vonásai hagyományos J o lleg o t üia-

tatnaJt,mely megtalálható a korabeli vagy a zt köivetlen ü l mogelS- z5 képi m űvészetben,ilyen a kéznek a r a jz a ,a tá v la t h iánya,a té r ­

b e l i kép s ík ra v e t ité s e :

kert,gyümölcsös föld,mez6í /öntöz5-á r -kokkal és csatornával/

karám a Jószág szám ára,stb.

Ezek m e lle tt a közvetlen ábrázolások m e lle tt a sumer Írá sb e lisé g bizonyos számú u n .’ utaló” ö ssze té te lek et /"é- vo ea trices"/ is a lkalm azott:to jás egy fekvő szárnyas m e lle tt su- gaJJ.ta a létrehozás J e lentését,vonalkák egy fé lk o r a la t t u ta lt a sötétségre,m ely az ég boltozatából e s ik le ,é s ennélfogva az é js z a ­kára és a feketére,M ég elvontabb módon:két párhuzamos vonal Je­le z te a baxát és a barátság gond olatát,két egymást metsző vonal a különbözőséget és az e llen ségecked ést,stb .

Sokáig a zt h itték ,h o gy bizonyos Jeleket tu lte r - J ie lte k sok vonalkával vnló elhalm ozással,hogy J elezzék annak a gondolatnak m egerősítését,m elyet ezek a J elek k ife je z te k .E z é rt a téved ésért maguk a sunerek és az akkádok v o lta k fe le lő s e k , a k i i e­

zeket a je le k e t "gunu" /nyomaték/ né-vmcel nevezték,az egyszerű

je le k m ellett,am elyekből - úgy lá t s z ik - eredtek.A valóságban ezek kezdetben liUlOnállé je le k voltak,melyekben a r a jz i nyoma­té k ered eti r é s z le te t á b rá zo lt: saj átos je lleg e 't,h a ln a k az Ikráa z á s á t ,e r e z e te t ,fe jfe d ő t stb.

Ellentétben azzal,am i megtörtént például az egyip­tomi h ie r o g lif re n d szerre l,a sumer k é p je l-Írá s nem maradt v á l- tozatleaa.Elég gyorsan m egváltozott és a kezdetleges ra jzo k la s - sanVént fellsm erhetetlenekké váltaJc.ügy lá ts z ik ,k é t ok támogat­ta e z t a fe jlő d é st,E lő sz ö r ,a z Írnokok á l t a l használt anyag,Ue- 2opotámiában a kő r i tk a és a pergamen megőrzése nehéz, írá s ra fő ­ként agyagtáblácskákat használtak. Sőt a f r i s s agyagon nehéz, v o lt a pontos és kanyargós vonalak másolása és különösen a kezdetle­ges képjelek görbélé . Továbbá az Iróvessző, amikor jo b b ró l b a lra éa a lu lr ó l f e l f e lé é r in te tte az agyagot zavaró horzsolásokat o- kozott.A z Írnokok tehát m egkísérelték a r a jz körvonalainak sza - kaszolo’a és szeletelőre való sz é ttö ré sé t, de még megelégedtek a f e lü lr ő l le fe lé és b a lró l jobbra haladó bévéséselikel,akár terv­szerűen, akár m ellékesen.Nyilvánvaló,hogy a kő nem je le n t e t t ugyan­olyan nehézségeket a kőfaragó vésője számárai a k ő fe llr a t mindig i s jobban ragaszkodott a hagy0mány0ldi02,mint az agyagra Írás.De ariTiaV a károsodásnak az árán,hogy hamarosan érthetetlenné v á lt , fokozatosan meg k e l le t t h a jo ln ia a fo lyó Írás uJ formál e lő t t .

Egy második ok - a2 olvasmány irányának a v á lto ­zása -k e lle tt ,h o g y egyébként is m eggyorsítsa e zt a fe jlő d ést,H a a k lassziko s é k lrá st szabályszerűen b a ls ó l Jobbra o lv a stá k ,a le g ­régibb emlékművek egészen más szokást bizonyítanak .A Zeselyű- stálén például az Írás v íz s z in te s szeilagckba van beosztva és ami­kor folyamatosak ezek,akkor jobbról b a lra és fe lü lr ő l le fe lé olva^- sandók-A még felism erhető tárgyak le term észetes helyzetűkben j e ­lennek meg;a növény v íz s z in te s als?)on,az edények a talpukon,a nö­vények á llv a ,E z az, elrendezés elég sokáig megmarad a kövön,megta­lá lh ató Hammurapl törvénykönyvében és némely későbbi legendában.Az egész más v o lt a helyzet.Ném ely szöveg kétségtelen ü lő r z i a r é g i szokástj de ezek r itk á k , és már nagyon korán, a Fara kor-

B z £ ü r t ó l ,a z Í r á s t m á r v í z s z i n t e s e n o l v a s t á k é s b a l r ó l j o b b r a .E b ­

b ő l l E Ö v e t k e z e t t ,h o g 7 a tá rg y a la * ífo liv e l á t j u k á b r á z o l v a , egy n e g y e d

k ö r r e l b a l r a f o r g a t v a : Í g y e l d ő l v e k e v é s b ó k i f e j e z ő v é v á l t a k é s

e n n á l f o g v a s o k k a l fo g é k o n y a b b a k k á v á l t a k b i z o n y o s s z a b á l y o z á s

s z á m á r a :

7Z7I

4c.«T>-

« «r j

Amikor az akkádok a sumerektől á tv e tté k aa 6 i - rá8rendszerUkat,ajaQgött már több százados fe jlő d é s á l l t .A kezdet­leges ra jzo k a legtöbbször fe lism erhetetlen ek v o lta k és a je le k ­nek csupán je lkép es értelnük v o lt és az Írás vá lto zá sa is hang­súlyozottan sokkal nagyobb egyszerűsítés irányába haladt,I'inda- m ellett ennek a fejlőd ésn ek a folyam ata nem v o lt egyforma.A töb­bé kevésbé gyors áta laku lás időszakára az egy helyben val6 topogás korai következtek,v?^yis a régleskedő visszahanyatlások.A két ák- kád e tn ik a i csoport,az asszíro k és a babilénialalc egymástól külön­állóan fejlődtek,szám os érintkezésük és a bab ilón iaiak ja vá ra szolgáló tolnyomó befo lyás e lle n é r e ..

I t t nincsen szándékunkban tanulmányozni a sumer J elek átalakulását.Csupán megjegyezzük,hogy a kezdetleges ra jzo k B zéttördelése folyamán megsokszorozták a vonalakat és az ivdarai- bokat,m ielőtt vállalkoztaJc volna az á lta lán o s egyszerü sitésre.A J ele k egyszerűsítésének a gondja az akkádoknál marad a főszaliály. AnélklH,hogy a törekvések ré sz le te ib e mennénk,irJinely irá n y íto tta ekkor az Írás fejlődésót,m egjegyezhetjük,hogy ez a törekvés a fe jlő d é s t abba az irányba vitte^hogy

1/ csökkentse az é k je le k számát miközben k ia la k ito tta az ögyes Jeleket:

2/ szabályozza a J e l á lta lán o s a la k já t Ylaszavezetve an­nak elem eit párhuzam os,vízszintes vagy merSleges vonalalcra:

3/ a Jelnek mogszaJjJa a "ezem élyisógét" elemeinek egy J e lle g ­zetes ré szé v e l, amely állandó marsul vagy leg a láb b is pontosan f e l ­ism erheti, míg a J e l többi része ö tle tsze rű esetleg es módosításo­kat szenved e l;

4/ bizonyos mértékig J el-család o kat alkosson,ami néha v é le t­len hasonlóságon alapul,am i azonos formát szab meg:

f -^ le g ú ja b b

A ” ^ “ ^ < ’

Sgy á lta lán o s szeinpontból az a s s z ír J e l szabá­lyosabbá,négyszögletesebbé, merevebbé Igyekszik v á ln i ,a lehető legjobban kiküszöbölve a mellékes vonalakat a párhuzamos ékje­le k Javára. A b a b iló n ia i J e l e zze l szemben haj lé konyább, finomabb maradjbizonyos kisebb elemei mozgalmasságot,a viszonylagos szánnak és formának bizonyos szabadságát 3r z lk meg.HüségesebU is marad a r é g i J e l á lta lán o s vonalához:

b a b iló n ia i asB zlr 4 v -

f i— / r

«■«

►— h :« « < . , t4 í-H W «

Egyébként az elemek bizonyos elrendezése az aaz- Bzlrok. s a já t ja , más ok. a b ablló n la lk é. l^y ez a b a b iló n ia i je lc s o - port ,n e ly különböző jelekben közös,m egfelel az asszírban a

b a b lld n la l i< ^ *ffrT

a ss z ír1

Í 6 > -

Hlndenesetre azonban tévedne a z ,a k i az előzők­b ő l a zt következtetné,hogy az akkád Írás fe jlő d é se szigorú sz8b- bályoknak engodelnieskadett és egységes vonalat követett.Ugyanab­ban a korszakban az emb€>r g y á rá n ellentmondó uJ Itásokat ts^aszi- tál.Példaképp á llja n a k I t t azok a különlegességek,m elyeket I .^ r- taxerxes k ése l szótaggyüj teméij© tartalm az. I t t a következőket táp­lá lju k :

e g y fe lő l bizonyos elemek Írásának a végsőkig való leegyszerű sítésére Irányuló törekvést: T^\^*^lrnak h e ly e tt , 9 , J im á k h e l y e t t ,^ i m á k h e l y e t t , im á k helyett,^ fj^ ,^ im ak h e ly e tt ,s tb | összekeverik a szomszédos

fonnakat: éo ^ ^

^ «tb,

loáBfelől az. ellenkező törekvés is je len tk ezik ,h o gy önkényesen bonyolu lttá tegyen más jelform ákat;

- S í ^

>—^ = 3 aí“í ^ >= ,Cr-

Z'íJE; jnl6kápp‘?ji téves volna fe ltó te le z n i, hogy (iZ7 íiílDtt kor37*ala'."k e^r -jzlcoruan és általánosan érvényegr iráeró''- f o lo l r.ec.Ner cüstad elfeledj teni,hogy az agyagon az ék lrta f c l ; ’ 5i:.ápiai: ecTnáet kivető ezövegek je le li ritkán tö - !ré.''etopen hasonlói:. Min'len Irnolmak meg vsn a s a já t "kezevo- náaa,aiely töblé va^y ksT<í''3'bé gcadoaitöbhé vagy kevésbé aka- ( éüiDcae.

A klasB.;:lkus korban eű é k je le k egyszerű, eleaek- b51 t^vő'^jiek összetfU jgw legeu ,vízszin tes,ferd e jelek,m elyek­nek f<?Jel a rér:2leteket ille tő e n ,a 2 Iróvesszo nyomását köve­tően, lehetnek finoman m egszabott^ vagy szélesen k ité rja d 3 k;

Ezelmek a különböző elemeknek kapcsolódása min­den je ln e k sa játo s sze rk e ze te t ad.UagkülönWztstendŐk:1/ az egyszerű jelokPíi^^— cvn.,2/ a TeattSzütt 3 dlalc ^ ai. ntSj:3/ az ö ss ze te tt Jelek,m elyek láft kiilönbÖ2.ő J ó l agymásbakapcso-

lódása utjá n alakulnak k i:^^Tszá.1 + ^ kenyér/

>— "iniii" /k-jl^száj + Tf vlzí/"könnyek,sIm i" /^^ v í z , s z e m /"növényi o laj " / ^ o la j + fa /

4 / a bonyolu lt je le k ,v a g y "gunxigitott" je le k ,v a g y is olyanok, amel 'ek m e lle tt gunu álL.A2 akkád korszakban a gunu csigán 1- rás—elem vo lt,m ely n élkü lö zö tt minden valóságos je le n té s t és önmagában véve nem v o lt önálló lé te .A gunu általában hái'om vagy négy v íz sz in te s vonás alakjában je le n tk e zik ,v a g y két-három függőleges vonrJLból á ll ,v a g y három ferde fe jb ő l egy é k je i fe j in ,vagy végűi három ékj e l- fe jb ő l:

^ gunu a Jelhez. • r f r ö «

• 1 ^ 4 - " < ]■ > -

L um VAJ uox

^^iíuntt a V - J T Jelher.1/ V

P W " ^ *

• /jtt-

Meg k e l i j egyezni,hogy az akkádok nőm o riz tá k megv a l^ e n n y i gunxisitott J elet,m ely a sumer iráshan megvolt^íc t 4'2

«/> "beleolvadt az egyazeriip----- (T je ib e ,e a a b abilón iaiaka okkal nagyobb számban ta rto ttá k mog a zo k a t,r ln t az assztrokj ás végüJL,ez a két nép ner. mindig ugyanazon a módon J e le zte a gunutj

a e sz ir b a b i a é n l a l ^ ^ J Í ,

5/ Az ö ssz e te tt és a bonyolult Je le k között le h e t h ely et b iz to ­s íta n i bizonyos J eleknek,melyek a nun / elemmel van­nak negerüsitvo,m elyek továbbá kétségtelen ü l flit^getlen l é t t e l és értékkel rendelkezngk,de,ugy lá ts z ik ,a z összetételekben min­den valóságos J olentésükot e lv esz te tték ;valóságos J o lentésükot e lv esz te tték ;

6/ Kezdetben az ékírásos J eleket egyiket a másik után különálló­an Írtá k le.M égis szórványosan találkozunk néhány J o l-kap cso lat- t a l / llg a tu rá va l/ .E zek azonban r itk á k és főként alacsony kor­szakokban és J ó l meghatározott kifejezésekben;

S S ^ . - i J (■ “ f - ' í í ^ » )

lg), a^ -^ -n<xs

___SZ9leu I cida

^ E 2 H . V T ( - r = ^ K « ' ^ T

I I . A je le k értéke

Hlnthogy a öuaer iréa lényegében"fogalomírás" v o lt ,v a ­

g y is minden j e l egy kép lévén,abban egy meghatérozott értelm et hordozJtt| ehhez az al25>V9t5 értékliez csatlako ztak a leszárm azott Jelentések,rokon je le n té se k vagy rokonértelmü. szavak /szinonimák/

p— = 1^ j rílentése^széj ",de "beszéd", "fog", "b eszéln i","k iá lta n i" 1b , stb . f«4” "ég" és " is te n i" ,s tb .Szén Jelontének mindegyikének természetesen m egfelelt egy külön sző: / \

;KA száj , INBl beszéd, Zü fo g , DÜG4 b e sz é ln i, OU k lá lta n lj;AN éfi, DINQIH is te n i

Ulndamellett a sumer fogalom irás-rendszer kevésbé v o lt Bzigoru,mlnt például a k ín ai ir á 3 ,llár egy bizonyos hajlandóságot m utatott a fonetizmushoz /hanglráshoz/,vagyis a jelekÉtm int egy­szerű hangokat és nem mint szavakat töreked ett alkalmazni, A fo o- kok egyike,m ely a t i s z t a fogalomírás fe ljegyzésén ek e zt az e lv é t háttérbe szo rlto ttíi,k é tsó g ta lsn ü l az a törekvés vo lt,h o gy bizonyos szövegek értelm ét szabatossá tegye világosan kifejezvén e zze l a mondat nyelvtani szerepét,m ely az első feliratokban,m elyek még kezdetlegesek voltak,szigorúan véve k i nem f e je z e t t maradhatott.A prefixumok /eloképz6k/,Bz\ifflxumok /utóképzők,apagok/ és In fira ­mok /belragok/ nem f e le l t e k meg világosan egy meghatározott je ln e k sem. Hogy ezeket J e lezn i lehessen "a homonlmla /azonos alakíl,de külön­böző je len tésű szó/ kibúvójához k e l le t t folyam odni,vagyis eteket p ó to ln i olyan J elekkel,m elyeknek,eltekintve az értelm étől,ugyanaz a k iej tésük v o lt , így az AN ig e i előképző hangtanllag k ife j ezhető v o lt a»k^ J ellel,m ely,m in t lá ttu k , az "ég" Jelentésben AN-nak v o lt k ie j tendő.

Amikor az akkádok kölcsönvetták a sm ere k tő l az 6 Írás­rendszerűket, olyan Írá ssa l ta lá ltá k magukat szemben,mely nagyobb-- ré s z t k étségtelen ü l fogalom írás v o lt,d e már e l v o lt kötelezve a fonotlzrais irányában,Ezt a hajlandóságot a fonetlznushoz az akká­dok még Jobban nyomatékozták,anélkül,hogy lemondtak volna bizonyos J e le k fogalomirásos h aszn álatáró l,Srre ők természetesen hajlandók v o lta k amiatt,mert az ő n yelvü k ,flek tá ló A a^ gzéváltoztató/ és s l -

1/A szokásnak megfelelően i t t és a következő lapokon a sumer szavakat nagy betűkkel Írju k ,aa akkád szavakat folyamatosan és alá­húzva. Az ékezetek és a számok o sztá lyo zást J e lö ln ek ,lásd később.

mulékony lévén ookkal kevésbé v o lt alkalffiaBjUiliit a sumer,mely atjglutlnáló /ragozó/ és icorev,a fogalomlráa Játékos magközeli­té se lre . Annál nagyobb szabadsággal te tté k est,m ert a Jelek ér­té kei,m elyek a Bumerben szavakat J e le n t e t t e k ,a k k á d f ü l számá­ra csupán egyszerű hangok voltak .

Az Írásnak az egyik nyelvből egy másikba való átvé­te le mindazonáltal több problémát v e te tt fe l.B iz to sa n nama fo ga­lom jelek alkalmazása terén. Elég v o l t bjz akkádban az l lu " is te n i" J ó l á l t a l s u g a llt tárgyat vagy J e le t 1 1 1 .fogalmat olvasni a

/sum. DDIQIE/ h e ly e tt , "szá ja t a>- y ^ /sum.ZA/ h e ly e tt , kas^ u "megfog, meg támad." a-^/sum.EUH/ h e ly e tt , a szöveg á l t a l kívánt n yelvtan i alakba helyezve a szót,A szótár m egszerkeszté- séhez az ónban, vagy is a nyelvüknek m egfelelő hangtani értékek ©- legendő számban való b izto sítá sáh o z az akkádóknak kettős nohéz- Béggel k e l le t t megkUzdeniök:

elsősorban kitűnt,hogy a s\amer anyag egyszerre nagyon szegény éa g ya k o rla tila g használhatatlan értékekkel v o lt z su fo l- va,Nagyon szegény v o lt abból a tényből kifolyóan,m ert szókész­le te egyszótagoakbül áÜván nem v o lt vá lto zato s és sok azonos a- laku,de különböző Jelentésű szavakból á l l t / A "v íz " , Á "kar",

"helyezni",Ag " t iz " ,B tb .j ZU "h elyezn i,a lap itan i",zÓ "enni",KD "tisztán ak lenni",2D^ " e l v á g " , s tb ./ |a bőség v isa o n t osak l á t ^

ssólagos,minthogy minden esetben ezeknek a homofon /azonos hang­zású, de e ltérő Jelentésű szó/értékek kSzűl pusztán egy i s meg tu­dott f e le ln i az akkádok számára,hogy a szóbanlevő 3zót<..got á t í r ­já k /a.ku. s tb . / .Egyébként a kétszótagu értékek,m int p l . BüLCJH, LAGAB,DIfIGia,stb, és még inkább a még súlyosabb értékek valójában használhatatlanok vo lta k , akár azért,m ert ezek nagyon k ivételesen kiürültek használatba, akár mert nyilvánvalóan összeférh etetlen ek v o lta k a szomita szó szerkezetével. A nagyobb kényelem okából az- akliádok tehát az egyszótagu értékekhez ta r to ttá k magukat és e l ­hagytak sok azonos hangzású,de e lté rő Jelentésű értéket,D e 32.Így rendelkezésükre visszamaradt anyag e légte len lévén különféle eljárásokhoz k e l le t t nyulnlok,hogy a zt megszaporitsák és a szük­séges válto zato sságo t és hajlékonyságot b iz to s itsá k j

a másik nehézség,melyet le k e l le t t győzniök az ak-

kádóknak,oáG Bzcz^cntből adódott.Abbsn a tónyben gyökerezett, hogy hangtani Ezen5)Ontból. a kát nyelv észrevehetően különbö­z ö tt egynástcl.A z akkád bizonyos hangjai nem lé te z te k a cucer- bün,óö Biegforditvei,Az alábbi tá b lá zat lehetővé te sz i,h o g y szánba vegyük ezeket a különbségeket.

M ielőtt azonban Labat tá b lá za tá t közölnénk,beve­zetésként á lljo n i t t A is t le itn e r József Héber nyslvtanábön kö- zöXt táb lázata a héber hangokról és azok o sztályozásáról/ 14 , 1 ./ .

A héber nyelv mássalhangzói:/hangok/ajakh. la b ia - ' l i a

fogközh.interdcn

t a l i a

fogh. den ta ­l i a

foghush.alv eo la-

r i a

torokh..p a la ta -

l i a

h átsó t.v e lá r is

gégeh,la r in -g a lia

zöngétl. cW - At(h) ~ID t K ’zöngés ■n.ír(b) — — — —

zöngétl. /I fc Q >3 — TT ^zöngés n !r 1 d. T ^ — 'X ^ — y ^

szonörák, lig tű enfatikus

.d á k :Z;. -O' r

•i3

Labat tá b lá zata a suner és akkád hangokról / I 5 .I ./ :

nsássalh. ío cclu siv 1 esplüZTl;

eonor^zfirseB '

jnerca ,

/■OTDirárs■ firr ib s it

sonor.,^önsé^

rneima .

llk T ld .orrh,szájh ,

f é l isag.

SUB1^ all dt á b l á i .

Pn

in té r dent.

dent,

(L

t

prepa-la t a l .

rK

LpJria l .

P

l7CL. d o r1

a .

t•fc

p a l .v e i,

K

en-

•2./3 b

■Z//>,/>

vO

V//)

!

rttí. /TV /m. /tL11

u/>

magánh.

gégeh.ü e l e ő d . S a ;náso4e.

Jegyzetek a k ie jté sh e z; ' záró hangalak vagy hangrés-bevágás, hangürt Jelez /rnsly eltűnni törokszlk/,ugy ejtendő ki,m int a nÓEctben a hízigBulyos vngy szigeteli) magánhangzók /be*achten/ vagy a franciában a "j*on al*un" -ben. - g ,n in d ig kemény /a fra n cia g?rg/. - kz GEfatikusok /t,q^(néha k-nak Írva ), §J j e l - le-yz^ rá ju k egy gégejelenEsg /h irtelen r^egállás a kirobbanás u- tán?/,m ely k is é r i a Ezájüregben vé g b e vitt tagolást./L ehetséges, hogy az s a f fr ik á ta le sz /zár-réshang/; **■?./-5 ,néma fogközhang- zó,mlnt az angol th- a "th ing"-ben. - s,mindig kemény,mlnt a franciában a stir. - s , j é s l t e t t s. - a,kiejtendő,m int a fra n c ia ch /chat/. - h k i ejtendő, mint a német ch a beachten-ben. - s , kiejtendő,m int a fra n c ia &one-b3a . - a,vö.em fatikusok. - /u/, Eiássalhan^ós ou / fra n c ia ouate/. - y /l/,mássalhangzós i / a fra n cia yeux/, - u ,kiejten dő:ou . - e ,k iejten d ő é.

A legrégibb szövegek ó ta bizonyos akkád hangok ccupán csökevények voltak a gyors átalakulás u tjá n ; I />e/,B />s/. - A fél-magánhangzók; w és y Igen korán hajlariosak v o l­tak a megsemmlsülésrajhasonlóképpen a könnyű gége-raásealhgr.gsó; ’ gyakran e ltű n t a kiejtésben.

Bizonyos kor szakokban, némely occlu siv /zárt ?/ spiránssá v á lt ; b t vagy w; k -r hj t S| t - a /jegyezzük meg e z t a k ie j t é s t b , k , t , t - v ö .a héber begadkefat mássalhangzókat, melyek pont n élkü l spiránsok!/.

J ó lle h e t az Írás nem ő r iz te meg a nyomait,nem le h e te t­len,hogy az akkád Ismert néhányat a többi gégehangok / h ,h ,í/ vagy hát só torokhangok /g/ közül,m elyek a szemltában közösek.

Az utóbbi /'L^a.t/ két oszlopnak egybevetéséből l é ­nyegében következik:

1/ aj! akkád nem t a l á l t a sumer Írásban semmit, ami megengedte volna nekÍ,hogy pontosan á t í r j a az emfatikusokat: t ,s ,q .j

2/ az ő hat spiránsának vagy rokonsilnak z ,a ,á ,B ,s , I számára nem rendelkezhetett m ással,csak azokkal a jelekkel,m elyek a bá­rom suDíir hangot: z , b,S je lo ltó k -

3/ véglil lE meg k e l le t t elégednie az egyetlen sumer ^ -val, hogy l e í r j a a ' és h hangokat /talán a*" és h hangokat is / .

Szék kátsógtelonUl k&ryelr.otlen iilányossások, de ön­nek fontosságát neia szabad tú lo zn i.A z ,a k i s a já t anyanyolvén olvas vagy ir,nagyon is megelégedhetett egy "bizonyos megkö- z e l ité s s ö l a nyelv Írásrendszerét illetően^-^iaa Írás su g a ll­j a a szavakat,még inkább akkor,ha a valóságbaai nem adja meg azokat, magyarázható,hogy kezdetben az akkádok csak a leg­kisebb Uj itásokra szo rítk o ztak és leggyakrabban megelégedtek a sumer anyag íehetö legjobb elrendezésével.Az eaifatikusokat ille tő e n ,a z o k a t egyszerűen á t ír tá k ,a kezdőhagzét - éve fl^r/sleiabe, akár a zöngés,akár - sokkal ritkábban- a zöngétlen m egfelelővel:

du/-^, d l/ t i , ga/qá, za/sa, z í/ a i k i/(ií, kn/íiuA véghangot i l le tő e n ,a kérdés nem vetődött fö l,m ert,

megengedve / l. alább/,hogy a végső roássalhangzó megkLllonbözte- tá s nélkül le h e te tt zöngétlen vagy zöngés,elég v o lt nekik,hogy megadják az emfatíloiP olvasás lehetőségétrag/ak/aq.,ad/-5,t/at, a^/ae/ajij, s tb ,

A spiránsokat ille tő e n ,te o k a t a következő raódon osztot­ták f e l :

2 ,3 ,s a sumer z - v e i k erü lt á tírá s ra I " s - e l " "á ,s " s *• " "végül nem lá t ta k semrailyen nehézséget abbr«,hogy a sumer

^ egyszerre fed te az ö h és ' hangjukat /amit ők réha mégis j e ­lö l te k egy r i tk a magánhangzóval/.

Alkotó ero feszitésü k fő eredménye aiz első nehézség megol- dásáb^n á ll,m e ly a m e g tis z títo tt sumer szőtagtár szegénységéből éa hajlókonyiiág-híányábcl eredt.Hogy hiányosságukat orvosolják.

1/ így van az,hogy a sumer maga sohasem érezte annak szükségeBoégét,hogy külön je le k e t alkosson az a ,o ,ö /?/,ü /?/,g/?/, ^g,z számára.Vö, hasonlóképpen a franciában, g if le / g a r e ,c a r / c ir c , homme/hacae, s tb •

2/ J ó l é r t s ü k ,i t t egy hangértéknek kezdő /vagy végső/ hangzójáról van szó és nem egy szóéról.

az akkád Írnokok különféle eljárásokhoz folyamodta]^/:1/ mint hangtani értékeket alkalmazták az akkád foga­

lomírás je le ilíjm e g rö g z ite tt formában:

id a j e l / o ld a l’*/ h e ly ett,a k k , idu

i s a ” /"fa "/ " akk. igu

e l a^ i^ T T " / " t is z ta " / " akk. e l lu ,s tb .

2/ egy hangtani legyező lehetősége:uii a4ja az ^ ,e h , ih /A^<4 í f/ ,s tb . m egszületését,

lehetőséget b iz to s ítv a rá, A folyamat Idilönösen termekeny v o ltaz JL-ben levő sumer értékek ^ -re és ^ -re történő kettéosztására*r i>re l i > l e , dl> de, s tb .

3/ a zöngés és zöngétlen fe lc s e ré lé s e :a kezdőhangban: baj-pá,bi>pí,tl;>dl,tu>du,da>tá,stb.a záróhangban: ab;^ap, ad>at/at/, lb>Ip, ud;>ut/tt/,

ug>uk/un/ , l l g > l l k /> llci/, dam tám, s tb .4 / a kezdő vagy végső magánhangzó vagy mássalhangzó

lekopása: Sifi> s i ,tám /<dan/> ta>|, zum>zu /gu/a, utg>tu

5/ az seg ítség év el némely é rték k iszé le sítése ,m e ly a rra v o lt szánva, hogy kényelmesen lehessen á t I m i mimmác ló v a l /-ja/ egy szónak végső hangzóját ^ e g^es szám aűLanyesetében:

zum /»—/ .bum />-& ’ "J/ , s ^ óasszírban/.

1/ 3bbön a tárgyban vö.Pr. Thureau^Langlh kitűnő oldar- l a l t S y llab a lre akkadlen,Slőszó I-III,m elynek i t t a lényegét adjuk.

2/ A j e l a la k ja haiyeaen;

I I I , Az ékírásos szöveg olvasása

A/ A J elek

Az akkád Irásban^^egy J e le t le h e t olvasni hangtanllaf^ vagyis mint egy egyszerű, hangot kur,az Ik-kur-ban, mát a sal-m at-ban, stb/ vagy mint fo.^alomj o lo t /- < matu "ország", aa^u "hesysóg",Btb,Ha a J e lek legnagyobb része mutatja Is e zt a kettős alkalm azást,közülük némelyiknek csak hazigtanl értéke van,mások viszo n t a szövegekben csak mint fogalom jelek ts ilá l- haték^Ezen a két lehetőségen k ívü l egy é k lr á s l J e l egyaránt szo lg á lh a t determlnatlvumként /szómeghatározásként/ és hangtani kiégé szItő kén t.

1/ Hangtani értékek. Gyakran megtörténik, hogy ugyanannak a Jelnek több értéke van /polifón ia,többértéküség/.V iszont nem rltka ,h o gy lagyanaz az értéke van több Jelnek Is /honofónla,o^y- f ormahangzás/,

Egy J e l többértéküségének több oka van.Láttuk,hogy egy aumer fogalom jel nemcsak a kezdetleges r a jz á l t a l su g a llt fo g a l­mat képviseli,hanem még egy bizonyos számú k£5>csolt,rokonértelmü, leszárm aztatott J e le n té st Is /pollszém la,több. Jelentésű szd/.

,aml a sz á ja t J e le n ti / Z A / ,fe lid é z i azonkívül a fog /ZU/, b eszéln i /Düö^/,beszél /IRIU/,stb.fogalm át Is,A szöveget követve,

T olvasható v o lt KA,ZÜ,DU04, D íllí,stb .-n ek la.A zonkívül az e red e tileg különböző J e le k egyetlen Jelben kerülvén összevonásra, term észetes,hogy ez a J e l önm^ában véve ö sszeg yű jti az e ltű n t Je­le k különböző érté ke lt;BAl)>-<> k in y itn i /— </,TIL bevé^eznl / 4— / ,stb .

Uég ha a sumer fogalom jelek több Jelen tése és bizonyos Jeleknek ö sszefo g la lá sa részben meg Is magyarázza az a sszlr-b a b l- ló n la l Bzótagtár p o lifó n iá já t /többhangzás/,ennek mégis,úgy lá ts z ik , hogy a legfőbb oka maguk az akkádok á l t a l a lk o to tt értékek sokfé- leaége. így ^ olvash ató sag-nak /a r é g i sumer érték;SAO f e j / , de aak, Bao, &ak, Sag, Baq /a sag-ból lestárm aatatott értékek/-nak la ,

r5| /uJ é rték < résu fe j/ ,a tb ,^^ ;hur /a r é g i sumer érték;EUR ország, hegy/, qur /< knr/,mat /ak-

1/ természetesen a sumerban Is /Z.A ./

kád erftdetü érték; n a ^ ors2ég/,^ad ^Sadu hegy/ ,nBA / le szá r­mazva a mát -ból/,ladT "^ ,sad /leszármazva a Sad-ből/fStb,

Az értékek egyf ormahangzása abból a tényből ered, hogy a nagyrószt egyszótagu szavakból á lló sumer nyelv számos azonos alakújáé különböző Jelentésű szó t tartalm azott,m elyeket természetesen lílilönböző Jelekkel adtak v iss z a ; A v i z /^^ / ,L kar / ^ J / ,s tb .| A B ablak / ^ W /, ÁB tehén /^ :r/ ,B tb .j U tiz:/< /»^ ^ /f=?IT^/íU és /cTt-J^ J/iStb. I t t Í3 az akkád értékek megszaporodása észrevehetően megnöveli aa egyformahangzást.

Az akkád h a n g á r t é k é k t a r t a l m a z z á k ;

a/ Qz a b c é r t é k e i t , l e s z ü k i t v e a m a g á n h a n g z ó k á t í r á ­

s á r a ; a /T? , ^ T / . i / ^ / » e u / < ,m s = ,< f ^ . Bizonyos k o r s z a k o k b a n m é g is m e g á l l S 5 ) i t h a t ó n é liá n y k é t - b e t ü s é r ­

t é k a b c - B h a s z n á l a t a ,m e l y e k b e n ,e g y o d ü l ,a m á s s a lh a n g z ó s z á m i t ;

n / s M /,/u/8 /«4-/,/a/l ZteJíI/./u/i/^qd^y/l/n / 8 ^ = ^ / » / á / a / ^ / . P l . iar-a a -ru -/ i/a -il » ia o ru s il. Ezek a "megtört"-nek nevezett J elek 3z ábc-s folyamat fé lén k váz­la t á t alkotják,am ely sohasem te r je d t tovább.

b/ n y ito tt szótagértékek: a b ,a d ,ir ,s tb .jb a ,d a ,r u ,s tb . c/ zá rt szó tagérté kék: h ar,mur, l i h , t a r , mis,s tb . d/ kétszótagos értékek, ilyen tipusuak; ta ra , reme,para,

s tb ./ r itk a értékek és alacsony korszakból/ vagy fo l-fogalom irásos Játék révén sze rezté k ;s a r r u az ié a r r u - b an, amat a ti-a n a t-b an ,alu a su-alu-ban.stb..m elynek használata még inkább k iv é te le s .

f'lndazok a hangtani értékek, melyeket a szó tagtárak összességének tá b lá z a ta i tartalmaznak,nem helyezhetők ugyanarra az al8^ra. ^Igyesek folyamatos használatban vannak,mások kevésbé gyakoriak;némelyekkel minden korszakban találkozi2nk,mások csak mulékony hullámként Jelentkeznek.

2/ Fogalomirásos értékek.-Az akkád fogalom jelek leg ­nagyobb része természetesen sumer als^okból ered.A szavak minden cso p o rtja:Ig e,fő n év,m ellék n év,e lö ljáró szó ,h a tá ro zó ,stb .irh ató ék- l i .á s s á l: kaaádu megtámad,matu o r s z á g , rabu n agy,^ ^ JJ ia tu k iv ü l,^ ^ » -d a n n is nagyon,stb. Ezeknek a szavaknak mindegyi- két olyan n yelvtan i forma sz e r in t k e l l o lvasn i, amit a szöveg meg- ü v á n . 1/ i t t természetesen "k ie jté sü " értendő /Z.A ./.

követel; ^ isaJcan a h e ly .a^ktm elhelyeztem ,sakln e l var h elrezre, B tb.j«<U sax matl az ország királya,de<^<<< mát s a r r l a klrályriak az országaistb.Uegldllönböztetüiik egyszerű fogalonj e le k e t,c e lv e k e t egyetlen j e l ad meg,és ö ssze te tt fo galo m jeleket,n elyet két vagy több J e l a la k it k i.E zek között egyesek egy e red e tileg bonyolult J e le n té st fe jezn ek k i nésu oroszlán ,vagyis "hatalnaskutya" s ls u 16 , vagyis hegyi szacár Alláz:KDBBjyímások,ugy látszik ,e lL en kező leg,h o gy elemeikben minden f e l ­bontás számára v isszavezeth etetlen ek iísa k a h e lyettes fejedelem istb ./

Ezek m e lle tt a szabályos fogalom jelek m elle tt akká­dok néha használtak á l-fo galom jelek et,megmerevedett és v á lto z a t ls r akkád szavaka| .vagy gyököket: BAH-bAR barbaru farkaa,^^^^

|]JJ]IiOIlA“ ® urate kancák,és r e j t e t t fo galo gd eleket,a J e lek t e l ­jesen mesterséges csoportj a,melynek a m egfele lő jét önkényesen ha­táro zták meg: ezek r itk á k és egyáltalán csak a beavatottak számára fe n ta r to t t szövegekben taJ ál haték.

Bár minden fogalom jelnek kezdetben meg v o lt a sa já t szem élyisége,m egtörténik,hogy az im okok Játszanak k é t J e l azonos hangzásával. A exsmérok sem m ulasztották e l alkalmazni értékek­nek e zt a fe lc s e r é lé s é t az azonos hangzású Jelek kö zö tt /GI/N/ és 0 1 ,stb ./é s valóban,az a ssz lr-b a b tló n ia l fogalomírásban meg vannak ennek nyomai.J3e az akkádok maguk és s a já t vezetőjük néha kihasz­n á ltá k a fo lyam atot,Így az anyának fogalom jelét / ,unni ré­ha fe lh a szn á lták az umzmi "meleg" le irá s á ra i az er^Su "vágyódni" fo g a lo m irá sje lé t az erésu "művelni" /»f» /-b ő i kölcsönzi, a rabü "megtámadni" a rabu "nagy" /^í>—/ - t ó l ,e r ^ u "felhősnek len­n i" az erebu "belépni" / X / -tő lja a uJbabilóniai korban éu^ti "ez, ez i t t " Így Íródik: /vagyis su/m/áti "nevek"/.Néha ez a fo ­galom jel Játék egy szónak csak egy részére von atkozik ,így a Ee'lndu /remu szánalommal lennl/gzámára ez az. lrás:S IB -in -d a /vagyis r e ' i /p ászto r/-ín -d u /,stb .

1/ A magyar fo rd ítá s pontosan tudja követni a szórendet; k irá ly a az országnak, országa a királynak, továbbá:szacara a heg:,T:ek. Vagyis o lő l á l l a b ir to k ,a nomen regona,az Irányító s z ó ,e z t követi a b irto k o s,a nomen rectum,a^ ir á n y íto tt szó/atatus constructus/. / Z.

2/ A J e l alalcja helyesen:

3/ Szőcsopor1>"cegh.atároző]^ /DetermlnatlTünok/. - Vannaűt bizonyos ek irás jelGlc,nielyekat a hanstsini vagy fogalom irésos é r­tekeiken kivül,m elyeket felvehetnek,m int egyp'sorU. Írásos segéd­eszközöket alkalmaznak,hogy megkönnyítsék az o lvasást.S zék a szé- csoport-meghatározők és hangtani k ie g ó sz it5k«A szécsoport-meghatáro- a6k,mint a k ín ai ku lcsok ,azt je lz ik ,h o g y mely csoportba tartoznak azok a szavak,m elyeket megj elöM k. Ezek közUl egyeaak m egelőzik a szó t, mások követik . Jelenló tűk nem mindig kö te le ző , é a ha főként egy fogalomii'ásj e l l e l összekapcsolva találkozunk velük,n in cs kl> zárva,hogy egy hangtanllag i r t sz ó t i s kísérnek.A magas akkád kor­szakban lehetséges,hogy azok közül,melyek a szó e lé v o lta k helyez­ve , nénelyeket valóban k ie jte t te k / a statu s conatructusban: a tríl, mat, sad,a tb ./ ,d e nagyon hanar csiagpán cs?^ Írásos mesterfogás ér­tékük v o lt .

a/ S lő reh elyezett szócsoport-meghatározók.A mai átírásokban vagy zárójelben je lö l jü k v a g y ~ fe lü lír t betűkkel? y "egy": a f é r f i tulajdonnevek előtt:leggyakrabban az á tírások­

ban ®/®3^culin-hlmnemü/,^g^ I se g ítsé g év e l: °N ua-Istar, °Hu-za-l\;ai.

— " f é r f i " : f é r f i k ö re v e k e lő t t /etn lksii,fog la lk ozás nevek, E tb ./,8 u m .^ ^ akk.® °^ :aalíl^ ^

"nő*: női tulajdon- vagy köznevek e lő t t és néha az e lver ^ /absztrakt/ e lő t t i az á t ír á s akár sum,®®°®.akk,^^” ^^^“,

aJoár egyszerűen csak . Amat-Nuskui ^ ^ ^ ^ l5partu f o n ó l á n y . sah-maS-tua fe lfo rd u lá s .

" is te n i" : is te n i tulajdonságokat je lz ő főnevek e lő t t i akk. ^ 1 átírásban néha egyszerűen ^:^A^sur

/az is te n i/ AibSur.^ _ y "hónap":a hón^ok nevel e l ő t t , s u m . a k k - ^ ^ : a x a h

—T Niaaa /hónapja/," c s il la g " : a c s illa g o k nevel e lő t t ,a c s i lla g á llá s o k és

bolygók e lő t t i s u m . a k k .31r lu a . ^ * ^ ^kalamanu Satum us. ^^^ z l b ^ l t u a liérleg .

1/ A "d ln glr" szónak nem "Isten",hanem " is te n i" fogalcr;

m egjelölésként való fo rd ítá s a neglndoklását 1 . "A 5u- Eicr h itv ilá g és a B ib lia " c.könyben /Z.A ./.

"város": városok n evel e l51rb,SLun.^^^,aklu®^; AS^urAááur /városa/.

/"ország": az országok, nevel előtt,STain.^™^,akk.™^*;°^*4 < J Aáávjz A ssz ír ia .

\"h.egy";a hegyek nevei e lő t t ,s u m .a k lu ^ ^ ; ^ ^ ^ im in fa Sim lrrla hegye.

T5 "v ls fo ly á s" : fo ly ó k nevel e lő ttjfo ly a n o k és cuatorráke iő tt:su n .^ ‘ ,akk.’^^:*^^ I d ig la t A T ig ris .

’*növíny,fll": mezei növények,füvek,zöldség nevei e lő tt : BUB.’^,akk.^®“*; menta.

"fa" fá k és fá b ó l készü lt tárgyak előtt:sum.®^^,akk,

^ erlnnu. cédrus, ^ kuasű, szék,trónus ^ A "nád":a nádak nevei és hajlékony szárakból fo n t tárgyak

e lő t t ; sum. aktu : *^hinnu káka-faj ta , ^ isa a n u kosár, * ^ buru gyékény,fonat /nádból/,

"kő";kövek és kőból való tárgyak nevei e lő t t : eubí? ' ,akk,abaa.abaa^^^ ^ / l ^ i s / , a b a n ^ / f e l i ­

rato s k ő l ^»-cyY "ré s " ;a különféle r é z fa jtá k és résb ő l készü lt tárgyak

nevei ^ l ő t t : a k k ^ ;^ ^zarlnu orichalque / 7/,®^Hamgusu k is lábas /rézből/.

ygny "nűia,anyag": ruhadarabok nevei előtt,sxun.^^,akk.®'^^^^; ^ ^^^ \ a h l 3ptu ing.

"bőr";bőrből való tárgyak e lő tt;su m .^ °^ ,a k k .°^ ^ :”^ ^ á d a tömlS.

■hns": huBok és te strészek nevei e l ő t t ; sü n ,^ ^ ,a k k .® ^ ;^^ i n l t t u l^ o c k a ,s tb .

Van még néhány szócsopo£t-Eeghatározó,mely valójában úgy tekinthető,m int a fo g a lo n lx á sje l r é s z e és e zé rt nem ig é n y li a külön­leges J^elölést az akkád f o r d i t á B b a n . Szek:J^ ^ ^ 3yí5)Ju/szövat/ /sun,Sia,akk, sÍ£aW/,haJó * ÍTT /sPE,i;Á,akk.eloT3Pu/.fo n o tt t á r -

g y a k j^ .^ /sum,SA,akk,r lk s u /j szamár,négylábú /sum,AirS2,akk,im e r u / . m Jiah,ürü, 85)rómaxha / s u m . ü T T f , iggneru/.

b/ szőcecpor’t-mej^atároaők.Szék magukban fo g la ljá k a valóságos szőcsoport-meghar-

tározókat;^ "h al"; a halak nevét kö veti /sum, ZD^,akk. n ^ u / .

"madár":a madarak nevét követi /Bum,líüSBIí,akk, iggűru/.

<THT " fö ld " ;a tá ja k n eveit k ö veti /sum.KI.akk.ir g itu /igyak- ram kettősen kerül alkalmazáara aa e lS re h e lye ze tt “ ^^szócsop ort-m eghatározóval; °^^AAáur^ As sz i r ia .

V "zöld n övén 7zet,kert";a hüvelyes vetemsnyek n eveit kö- vöti/suia.^AH/jnéha k ettes alkalmazásra kerül az elSrehe.lyezott ^^szóccoport-m eghatározőval.

Szók a szócBoport-meghatározck is tekinthetők a foga- lo m irá sje l részeinek és rendszerint nincsenek megjegyezve a fo rd i- oánban ill,á t ír á s b a n ,k iv é v e a ^ - t ,t io ly e t a ha^ocány alapján meg­tartanak a tá ja k megnevezése után.

- N yelvtani szócsoport-meghatározók;'fpw- "többesség" /sun.MBá/,többess2áno t

"többesség" /sun.MS/,többosszáEOt je ie c ."te lje s s é g " /sum.HÁ/,tcbbesssá:-ot je le i*

►- ”eS7/é3/ egy /sum.DiDLI D ILI-LILI/to::esiánc- : o lez. "kattff" /sün.MIN/,a kettSsszámot ;;el::l./sum.KÁU/ kö veti a számok r*evét./sum.KAU/,u2U

( ("tA]-All/ az osztó száaaeveiat licTeti.Bzek a szócsoport-meghatározók levés csak sumer k ife ­

jezé se k eszközei o lv ile g csak a fogalom lrásjeleket é r in th e tik és nem k e ll azokat átírni,m inthogy az akkád ^ ő h a j litá s a iv a l f e je z i k i a n yelvtan i Jelentést,am ire azok utalnak: m. an ilu "a^ em­berek",SH^s q_ata/n/"a két ké:i",atb.H ógia,talán a szabatosságnak talán fe le s le g e s gondosságából,a szorzók többsége J e lö l i ezeket átIrásában; anílu^^ , gátá^, stb . Mindenesetre meg k e ll jegyezni,h ogy a számnevek számára a sumer klTeJezóa UI—I-KÁU "első nap" nem ke­r ü l ilyen formában fo rd ítá sra ; fiim-l-kám,három tőszámaal k o ll fo3>- d ita n l /^^^/pahra, vagy a toozámnéwel az esetnek m egfelelően.

4 / Hangtani k ieg észítő k . - Bgy J e l különböző fogalomlráí J e le értékeinek k iv á la sztá sá t megkönnyítendő,a sumereknek szokásuk

v o l t hangtani k ieg é szítő k seg ítség év el a azé utolsó mássalhang- zójénak pontos Eeghatározása.A leggyakrab'üaii ez a Bássalhangzó egy e s e t- vagy más ragnak a hordozója v o lt , így !>f ,mely egyszer­re je la n te t t OIM lRt, Is te n it és -HA nem v o lt olvas­ható másként mint DDíQIR-BA,mlgw>^ -NA e zt az o lvasato t követel­te : An-NA.Az akkádok megőrizték, a hangtani k ieg észítő k haszná­la t á t . J ó lleh et aaokat kevésbé rendszeres módon alkalmazták. így ők nemcsak a fo g alo m irá sje let tudták meghatározni je l le g é t i l l e t ő ­en,hanem anna k utolsó szó ta g ja o lvasását i s szabatosan m egjelöl- ték.lllnthogy a< “ Jelnek fogalom irásjel értéke sadu hegy,matu ország, kas adu megtámadni,ha e z t Írták;

, világosan Jelezték,hogy sorjában e zt k e l le t t olvaBni: ^adu^,matim^^ /vagy mátátim^^/,lkSud^^'^/vagy akiáud ‘ /,akaJ&áad /vagy ik a á ^ a d ^ /,stb .,h a a szöveg megengedte a v á la s ztá s t a külön­böző lehetőségek között.

Néha a hangtani k ieg é szitő ,a h elye tt,h o g y követné,meg­e lő z i a fogEű-onirásJoletiebben az esetben a szónak a kezdete az, amit aa im ok pontosan meghatározRaidónak ta r to tt ; ° * iflatir-gip ll.Az is megtörténik,mindenesetre ritkán,hogy mlud^a szókezdet mind a szóvég e l vsa lá tv a hangtani k ieg ész ítő v el; — u^anni— '

A folyamat még tovább haladtával,ném ely im ok a lk a l­mazta e z t magánaJt a szónak a belsejében,hogy egy egyszerű szótag­nak az olvasását^m egvilágitsa,m ikor úgy tűnt neki,hogy annak Írása kétértelrrü: ta s^ te -m id , ak-sud^^, ab-^^ lu l, an-* % u t ,gÍ£^^- p r u , s tb .

A hangtani k iegészitő szorítkozhat egyetlen egy betűre A db

/sar-me / ,ism ételh et egy t e l jg s szót?got /egy vagy két J e l fe lh a sz­n álásával; i l p j i — . lnaditt^ ^ , b ^ g l l ^ '" - -tuE.ism éte lh eti egy szó fontosabb r é s z é t /a afcna tum° - --^ ^ / és mehet egészen addig,hogy a fogalom irásj elnek "hangtani pénzjértéket" ad, akkor ezek valóságos g losszák /sorközi vagy lE p szé li J egyzetek/,m lnt p í ^

Bizonyos hangtani k iegészit^ k je le n lé te addig a hagyo­mányos pontig J u to tt Bpiogy,ugy mondj ok, szerves részévé v á lt a fo - galom irásjelnek és nem f e l e l meg többé mindig a szöveg szükségle­teinek/ g l ^ , ir ;g ltl m ^ . i r s i t i / .

Ha egy szó végén ta lá lk o z ik ,a szócsoport neghatározó

n megelőzi ittazroa^ °® ""^ /.

reviiiesen megelőzi a hangtani k ie g é sz ito t /natum^

B/ A szőtag

A hangtanilag i r t czavak különálló szótagokra vannak fe lb o n tva,n elyek akár n y ito tta k , akár zártakx i-kaá-Sad, ik-Sud vagy i-ka^a^aa/-ad, Ik-^u-ud.Aaok as Íráso k ,celyck nogtördolik a BZüta g o k a t,e lv ile g s::abálytalanok és különleges szándéknak f e l e l ­nek megi Így ií^-al, iS-ag valójában iti* a l, i^*gm-o t ábrázol.A k i­v ite le k : i-rab-ain, ni~ka-BS/-ad~u.,ni--pSr-a^u-nl osak lá tsa ó la g o - saii, a s - ^ ,- u ,- u n i /onergiTais éa kÖtoEcdbelt/ lévén végződések és mintegy függetlenek«^Í20ny0ü korokban sa Írnokok m égis,kivé­te lesen , alkalraazták e s t az Írásmódot /t?^^^n-í^Etb./nfím más ok- ból,ugy lá tE z ik ,n in t aa ered etiségre való törekvésből.

Ijgyltngr.ak a megkettőzése vagy hározaszoros ism étlése leg ­többször a zt je lz i ,h o g y ea a magánhangzó hossau: tar-a/"bUj ta - a - a^bu “ tabu.

C/ A szó

Láttuk,liogy egy szó le írh a tó hangtanilag, vagy fogalom írás- je le k k e l /id eografiku san /.Jólleh et határozott szaLály nem urslko- dott,ugy lá t s z ik , aa egyik vagy a másik Írásmód meé,vál?-£ -t=í .2r., mégis az im okolm ál m egállapíthatók bizonyos uralkcdc s::cji£0k, melyek egyébként v á lto zta k szövegfajták és korok ezer i r t . levéln ek a szerkesztő je csaknem te lje se n elhanyagoltja azokat a fogalom irásjeleket,m elyek nincsenek a mindannyi használatban, míg a jegyes az á lt a la k i á l l í t o t t h iva ta lo s 0'í2::án70kban hosszú id eig megőrzi a többé kevésbé le e g y sz e rű s íte tt sumer formulákat. Logikusan úgy tünnék,hogy a fogalcm irásjöleknek olyan nértékben kellene eltünnlök, amilyen mértékben távolodunk a sumer hagyomá­nyoktól.Ez nem Így vaa,csak részben és bizonyos fa jtá k esetében,A t i s z t a szó ta g írá s,b izto s,h o g y sok e lőn yt kínált:gyorsan megtai- nulható és viszon ylag könnyen olvasható v o lt,d e a fo galo m jelírás.

anr.ak számára, aki a nehézségek f ö lö t t úrrá l ő t t , a té r és 8lz idő f e l e t t i gaz:dálkodásnak sok előnyét b iz to s íto tta .E z é r t van az,hogy ezt m egtaláljuk csaknom t is z ta állapotábaji a pecsétvés— riökaknél. Egyébként a f ogalomirásj e lekkel e l le h e te t t vonni az okmányokat a profán szemek e lő l . Ebből eredt,hogy olyan szövegek,® melyek folyejnatos olvasásra voltak szánva,nevez^etesen azok,melyek sumer hagyományokból m eritettek , kezdetben gazdas f ogalomirásj elek­t ő l t ő i olyan hangtani Írásmódhoz ju to tta k el,m ely csak néhány ha­gyományos fogalom irásjelnek engedett h ely etíe llen kezőleg az ezo­teriku s /csak beavatottaknak szánt/ mionkák,vallásos,jövendőmondó, mágikus stb,szövegek,melyek sokkal eredetibb fogalmakat adtak v is z - E z a ,fo rd íto tt fe jlő d é s t mutatnak:a kezdetben világos ira to k foko­zatosan homályosakká válnak olyan fogalom irásjelekben,m elyek gyak­ran a végletekig vannak h a jtv a .

Jó lleh et,h og y ,az á lta lán os szabály s z e r in t ,a sza­vak függetlenek,noha az ember ta lá lk o z ik olyan kifejezésekkel,m e­lyek az írá s révén szorosan összeforrtak /sandhi/; a a - tu r -r i /S lÉat - u r r i/. ís -3 g r-h l-* -ls /= i s s i ahi^/ ,ge-he-rSr-bi /• peher-rabi/, Nu- hi-lum /=■ Kuh-llum/ jStb .

D/ A mondat

Az ékirásban az egyiic szó á ltalában nincs elvá- l?jBstva a tö b b itő l, sem a mondatok egymástól.De kezdetben egy szó nem lé p e tt é t az egyik sorból a másikba és gyakran egy sornak t e l ­je s értelm e van.Ha az nagyon hosszúnak biz£>nyul,az írnok f o ly ta t ja azt a szélen vagy a másik oldalon vagy a f o l j ’-ta tá st á tv e ti a követ­kező sor jobb s z é lé re .Ha viszont azt l á t ja előre,íjogy a szöveg na­gyon rövid,akkor magának a sornak a belsejében hagy egy vagy több helyet szabadon oly módon,hogy az utolsó j e l ennek a sornak a végé­re kerüljön.

Nincsenek különleges je le k a pontozásra.I egis a függő­leges szeg,némely szövegben,egy f a j t a vesszővel ér f e l ja jövsndőmon- dásokban egy m egállni)itás kezdetét j e l a i .A ^ vagy j e l a kommen­tárokban /magyarázatokban/ e lv á la s z t ja a szó t a m agyaxázatátólja

j e l j e l z i egy gondolatnyi vagy fejleraónynok a végét,-fogy re k e llje n aegisaiétolni e iy vagy több szó t,a z Írnokok a mi d itto va^y ugyanaa,stb,szavunk K in tájára alkalniEizták a Tf v a g y < | ^ ”b is"/k étszer/ je le t,r itk á b b a n a ^ je lo t .S g y t ö r lé s t g y a k r a n j e l e z .

S/ Az okmányok ált^dános elrendagéae

Az oszlopokra sz-^t nem válcisztü tt táblákon az Írás általában párhuzacosan von'.il a legrcvidííbb uéret irányábsn,Az a ss z ír korban a párna alakú táb.lákon az i tá s leggyakrabban a fő ten gely irányában vonul,A sz ív alakú okrányokon minden irányban helyezkedik e l , a sorok se j egyíorniák goe párhu^azEonak,

Azok a táblák,m elyek egy bizoni'os hosszúságot meg­haladnak függőleges vonalakkal ozzlopokrc:. vannak szétosztva,A z előoldalon az első oszlop a bpJ.oldali,A hátoldalon ellen kezőleg, az oszlopok rondje nagy válto zato sságo t m ta t,A zo k a t néha b a lró l, néha jobbról kozdvo olvassuk,miután negford ítottuk a tá b lá t a iá r az alsó sz é le körül úgy,hogy a liátlap te te je aa e lő c ld a l a ljá r a támaszkodik,akár a b a l szé le körül.líás otoányok esetében a sorrend az e lő o ld a l,a s z é l és a hátlap.

Bármely méretű táblán a v íz sz in te s vonások szolgálnak gyakran az írá s vezetésére,S z a sa játo s voráB,ugy lá t s z ik fokoza^ tosan megszűnt,anélkül,hogy pcr.tossx neg lehetne állapit& xii a meg­k ö ze lítő időrendet.A szokás változó v o lt az okzányok fají:ájár.ak m egfelelően,így az első b ab ilón ia i dinasz cia a la t t a szerződések ritkán szabályosak, a le v e le k , ellenkezőleg,vsaknem mindig és a gaz­dasági szövegek gyakran.Követkosésképpen ez az elrendezés kevésbé gyakori le t t ,v é g ü l is sem a levolek,sem a szerződések,sem a gazdar- pági szövegek nem mutatják e st többé aa u jb a b iló n ia i korszaktól a eeleucida korig.A kőbe v é s e tt felir£*tok minden korLaai p;lnc Babilon­ban,mind Asszíriában szabályo.'^ottak.

Az üres té r két vonás között a szövegnek megosztását je l z i ,A nem szabályozott oknányokbajx egy egyszerű vonás v á la s z t­j a e l a paragrafusokat, fe j ez eteket és a versLViakokat,

Assumak,NÍ2iivének éa Uruknak nagy irodalmi táb lá­i t k is háromszögalaku vagy kerek hézagok d ís z ít ik . EgyenlStlentll oszlanak e l a tá b la kUlönböz5 részein és betöltenek gyakran egy­két t e l je s sort.Legtöbbször,úgy lá ts z ik ,c s a k arra vannak szánva, ho^ b e tö ltsé k az Írá ssa l e l nem fo g la lt helyeket.

Az Itnokok néha b e ille sz te n e k a szövegbe je g y ie te k e t, magyarázatokat vagy megjegyzóseket,melyeket rendszerint k is je le k ­k e l Írnak a sor fö lé vagy ritkábban a sor alá.Ha a szöveg hiányos­ságot mutat törés következtében,az im o k nem k í s é r l i meg annakpótlását,bárm ilyen köjinyU lenne a ^ ly r e á llitá s c o d a J x ja megjegyzés formájában* es-su " fr is s tö ré s" ,é s utódai megismétlik a meg­

je g y z é s t Ilyen formábanBizonyos gondozott táblákon m egjelö lik a sorokat

tizen k én t,a szöveg b a lo ld alára odajegyezve a lo -e s számot / ^ /.3z a számozás valószín űleg a z lm o k m iatt tö rtén ik : eszköz számára,

hogy b e b iz to s ítsa magát,ne ugorjon á t egy so rt.Sok okmány k e lte z é s t tartalmaz^A szerzSdések,a le v e le k

b o ríté k a i,a z okiratok legnagyobb része pecsétlenyom attal van h ite ­le s ítv e . Gyakran a tá b la a ljá n ,a vonal a la tt,m ely le z á r ja a szöve- get,blzonyos számú J elzés szerepel,m elyek összességét kolofozmak /a mü kiadására vonatkozó adatoknak/ nevezzük.Ha egy mü több táb- lá rS L te r je d ki,mindenegyes tá b la k o lo fo n já t megelőzi a következő táblának e ls5 sora /csa lé tek -so r vagy catch -1 iné/,kivéve természete­sen az utolsó táb lát,m ely e z t a szó t hozza: vége /ZAO-TIL-LA-Br-SB/.

17. A mai kézikönyvek

a/ A je le k osztályozása

Az akkádok e lk é s z íte tté k a J elek összességé­nek és aaok értékeinek a tá b lá it is.D e azok az al8?>elvek,melyeket alkalmaztak nem nyújtanak elegendő pontosságot,am ellyel a mai tu­domány m egelégedhetne.Szért az asszlrológusok már korán arra kény­szerü ltek , hogy az é k lrá s je le k e t több rendszerességgel o sztá lyo z- zák.A nagyobb, v ilágo sság okából egyedül a z t a formát v e sz ik f i ­gyelembe, melyet az u j-a s s z ir korban haszn áltak ,82. osztályozás á l­talános rendjeként alkalmazva e z t az egymásutánt:

Az osztályozésnaűc ez az alapelve kerül fo ly ta tó la g alkalnazáara egy J e l minden ré sz é t i l le t ő e n .31?szőr fe ls o ro lju k azokat a Jeleket,m elyeknek elsS eleme egy v íz s z in te s szeg és csak miután kim erült minden kombináció,ami előadhatja magát,az alább m egjelö lt menetrend s z e r in t ,a J e l második,azután a harmadik

r é sz é t l l l at San^K- t — , ^ . m 4 -,

csak azután térünk rá a két kezdő v lzs z ln te a szegre i>—Eizután a háromra , stb ./,m ajd a négyre / ^ , stb,/.A zután ar- zokra a Jelekre térUnk,melyek egy d ő lt szeggel kezdődnek / ^ f^ , ^b'^siVjmaJd amelyek k e ttő ve l / ^ / ,hárommal ,s tb ,/ éa

néggyel /.Azután következnek azok a Jelek,m elyek kezdetét

egy,majd több. szegfej a lk o tja •),<<;<C<( stk/*A fe lso ro lá s végződik a z o k ig a Jelekkel,m elyek es^,azu­tán kettő,három ,stb, függőleges szeggel kezdődnek.Ezt az o sztá lyo - zást,néhány apró v á lto z a ttó l e lte k in tv e , az asszirológusok rgyönte- tüen elfogadták.

b/ Az azonos haj\S2ásu,de e ltérő je len tésű szavak osz­tá lyozása.

Amint lá ttu k , as akkád Bzótagtár^/bizonyos számú több jjolhez tartozó közös értéket tarta ln az/ a;T? T k u:

,a t b ./ .Pontos v o l t ,avégbul,hogy az á t ír á s tükrözze hűsé­gesen az. e re d e ti á k irá s je le t,eze k n e k az azonos hangzásoknak sa játo s J e lö lé s s e l való megkülönböztetése.EUlön^^ző szerzek kevésbé kövctke- zetea k ísé r le te lu tá n , Fr.Thureau Dangln á l t a l az ő "S ylla b a ire ac- cadien"/1926/ éa "Homophonea sumérlens" c,müveiben a já n lo tt rend­szerének sik erü lt, e lk e rü lt megkapnia csaknem valamennyi szavazatot. Ennek előnye,hogy összefüggő és egyszerű,a legkevesebbre s z o r íto tta a mesterséges m egjelöléseket és lehetőséget blztoBÍtott,hog7 cinder.- egyea sorozathoz automatikusan lehessen hozzákapcsolni slr.der uj homofon é rték e t. Bz a rendszer a következő alapelveken rju^ szik:

1/ Az osztályozás közös a sumerre és az akkádra.2/ A homofonok a szövegekben való alkalmazásuk gyakorisága

sz e r in t vannai sorrendbe á l l í t v a .

3/ A leggyakrabb homofon nem v is e l magán seEsnlfüle megkülön­böztető J e le t ja második Jobbra dűlő, a harmadik ba lra dűlő vonással van m egjelö lve,a negyediktől kezdve szám-imtató különbözteti meg

1/ természetesen a sumer is / Z.A-/

az eg nnáa után következő értékeket: a ,á ,a ,a^ ,a^ ,a^ ,8 tb .4 / Ha honofónok kétszőtagnak vagy tt>bti-Bzőtaguak,a vonások

rendszere fo lytató d ik , a szé vég é lg ,m ie l6 tt bekövetkezne a szácijel^- lé s t rmiup,tuma, ui!W, mnun,uriup, umun^,Btb.

kar adln , kaxadín, kar axiln, karádln, kaxadln, kár adln, s tb ,5/ Azok a többszótagu értókek,m elyek egy egjrszerü értékből

Bzármaznak,ugyanazokkal a negktllOnböztető Jelekkel /vonás vagy B ám/ vannak e llá tv a , mint az egyszerű érték:

mar /muru/, mur /nruru/ ,r:^ /iguru/,B tb. gur,gnr,gur /gbni/ ,sur^ ,gur^/guru^/,atb.

6/ Ha a negyedik vagy ötödik kótszótagu homofónnak nincs egyszótagu megfelelője,szemben az első hárommal,számukra Igénybe- vesszUk a Jábbra U l .b a lr a dűlő vonást az utolsó szó tagon, m ielőtt a szám jelzésekre kerítenénk a so rt:

mur /muru/ ,m^ /muru/ ,m^ /nMru/ ,mnru, mam, curu^,mur^7/ Bz az á t írá s az Írá sb e liség té n y e it J e lz i és nem a k ie j­

té s átmeneti vá ltázásE L lt.így ,Jó lleh et a bizonyos korokban a spiráns hur-kónt l e t t k ie j t v e ,e s t az értéket nem te k in tjü k a ^ur / i^ ^ / homofónjának,Én mégis megemlítettem e z t a spiráns k ie j­t é s t a hagyományos kur Írásmóddal.

8/ Az értékek osztályozása v á lto za tla n .Ha meg van az egyet­értés,hogy egy é rték tévesen k e rü lt be egy so ro zatb a,azt tö r l ik , de az a zt követő értékek megőrzik m utatóikat éa a v is s z a u ta s íto tt érték helye üresen marad,

Megj eg yzéa. Labat Ism ételten u ta l A*Delmel "Lautwert* dér Z e llsch rlftze lch n en in sumerlschen, aJckadlschen und hetOdtlschen Texten?193o, ,valamlnt"Sumerlach-AkkadlBches O lo s s a r jl^ . c.müvel- re.A z e lső mü rövid clme:"Sumerlsches Lezijcon;Homa,193o* >o^nek a fe n t v á z o lt rendszer s z e r in t ö s s z e á llí to t t ék jel-tarta lom jegyzé­két la közli.Labatnak Bzóbanlevő szótára tartalm azza I .a J e le t ,I I . a J e l hangtani érték ét,a2 é rték h e ly i és Időrendi a d a ta it/ I II ./ ,é s I7 ,a fogalom irásjel-értókeket,pl.P^— A3 /sumer/,Isten /2Ü£kád/,ezek Jelen tését:" egy]|valamint azokat a különleges Jeleket,m elyek a zt mu- tatJák,hogy az értékek milyen J e lle g ű szövegekben fordulnak e lő .

Bzek se g ítsé g év e l elolvashatok az é k ja le s szövegek.A kü­lö n fé le ragok,képzők,névutók,határozószók s t b . f e lő l Igen Jó f e l v i ­lá g o s ítá s s a l sz o lg á l dosztonyl Kálmánnak a legújabb ko n trasztív mód­sz e rre l sze rk e szte tt magyar-sumer összehasonlító szótára,m ely a

“'L lctlonnalre sumer lenne e t granmalre comparée"Párlz3,1975 c.müvének egy fe je z e te / 2.A ./

T ifivn tő lcB lg rag o k / e l g ^ é V , b e i r t ó le,T G Ó B z t o n y i l o l - l o 5 . 1 . /

- a C| t l x t o k ű B e B e t r a g . - - a n l x t o k v i í z o n y r a 6 k l e g é B z l t 5 , a r e c t u m - r e g o n a s o r r e n d b e n ,a r e c e n s v é g é n , P l . J ó z s i h á e a , a 6 z s l k a l a p j a / a k s j ^ s o l ó r á b s a H i a n g z ó / . - 8 5 4 .

-a/á t>;a reBzesülü /partlclplrus/ rag ja . — M;iA Jalea részeslllffj6,0/ 2J rrult részesülG ;va,váj 3/ A/á^/v/é Irányuló, á t a la k í­tó rag p l. :lróvíL lo tt,k o vé v á lt j 4 / az I t t ,o t t m ollett Irá­nyuló rag p l . : láji,oda. - 369-

- a l S;az állandÖBuláa előr<igja p L .: al-iaa-en. l!j e l az állandósuláa e lo rag ja / e lo lg ó je / ,a fe n n á llá st f e je z i ki,néha a gyakorit^ móddal együtt p l . : elplrion,el-gondolkDdlkj2/ ó l /lge/| á l l fen n á ll. - 874 .

-ba S:/a b l-a ö B S z e v o n á s a ,birtokos és helyhatározóeset / lo c a t l- v u f i / rag/ = a z S b e lse je . - -baB,-ben helyhatározaS e e e t r a g j

-ba,ba Irányuló rag p l . :Sopronba. - 8 6 1 .

ba-ra- S :ö sazetett I g e i e lC r a g ,t iltó fhB x- old al/ - M* p l , f é l r e - iB ra e r . - 8 6 2 .

—e S: nntató névutó és je lo n ld ejü ig e i elSrag. - )»• 1 / ez /= e/ nutató névnásj 2/ népies és ré g i Ig ei névutó a Jelenben p l . :I t t v a g y o k e , l t t a N y u g a t i p á l y a u d v a r e . - 64Ó .

-é ,-g é S: náelk lehetséges "blrtokoa - Jí:ua. p l . : 3.páé,azállan é . - 8 5 5 «

- é / l S: Igei elS rag ,n ely hajIsndóságot fe je z ki le f e lé . - lí: e l—távoloclást és ro r lá s t /alacsonjaib érték fa lé Irányulást/ ki­fe jező Igei előrag p l, re lz lil llk . - 86o.

e-dű Si az /óhajtó mód/j ő vő Idejű képzője. — lír ré g i jövő Idő kép­

ző; —end. “ 8753- -eá S: a többesszám ra g ja . - M: ö 3 B 2 / e / , r é g l ; össz/ve/ előlge,m e^ ^

több elem együttesét fe je z i k lj ösaz/e—s é g / , Összeg /v.ö . :U^SA/. -glm/dlm S: nlnt,minőségében. - Mr ként,képen /fin n u g o r,o szty .:ksn

kép esség ,leh ető ség ,a lt.csagat. :kem m érték./- 863.-ne Si/leini/melyIk? /kl-iaa-ae merre?/ - íir mely? kérdő éa vonat­

kozó névmás. - 866 me-da S: /me-ud-da ö6azevonása/,nlkDr. - lí: midőn /régi/ /ml-ldő/n

összevonása/,acdLkűr. - 868.-moS,me-oB S: többesszám ragja . - M: 1/ máa/lX/j 2/ más/odllí/ a

tö b b k e z d e t e i m ás /főnév/ képe,mása / B o k s z o r o B l t á a / . e 6 4 .

mi S: ld.7 /SL. í l / 7oa/ - I': wl7 ,micsoda? “Tww S :ii5ol elől^épzff, k ife j ez liajlrudÍBásot f c l f o lé . - U| /rágV

nlgt— o l5kr;pzö /ol51^e/,Halotti ‘beszédben: nlgttzotoztia,/mai/ sy ;s-,3ii£j k lfe jfl^ l a brréGzéctíbe-^elJesüléBt /a tö - taSlotcsebb felé* “ 859.

na- 3: tU tc e lcrag . - }*: no tiltó^parímt'Bcló* - 850.-na S : nutatő ré-ruté. - í'iL/rúgi/ nel i™elj 2/ n i f j 3/ léa

/ igei sjH'k/,nézz\ t n i főnévi l^ enév Tcépző /eredetében tju- ta té Bzó/. ~ 84B.

--no,-«-ne S| töVbeeszétc rrí{5. — ??• e-rm ji/a-nnyi ,mlnt tópzC:nyl r^nnyiaéget,többségiét fe je z k i m ellébaévi ső t főnévi értelemben. ~ 847-

-ng vagy ge Sr többes szán ig e i képzője. - Ht -/u/nk p l . rutazxmk# ugyanakkor blrtokOB szenélyrag /főnévi és ném ásl/ p l, j apánkrháznnk.*~ 875»

-ni/-/-;-, S : b irtokos és helyhatározó rag /DeimeliUisc. «p.2./ - M: na. -on,-enj-ön p l. :Budapesten." 873-

-n i,-a r-n l vagy e-ne/anne S: egyes szám 3, 8zenólyU ige képző - M;ua, p l . : megy-enj vagy-on.“ 872.

-na 3 : névmási széközi /Inflxua/ ré s ze se se trag , gyakran birtokosvagy tu la jd on lté esetrag,m ely gyakran elmaradhat, - U ;ua.l/ a magyar ak,ttk#mely bővít egy ered eti --n a ,-^ a -t,h aso n lít a sumer -k a birtokoa ragra, de lehet,hogy ez a snraer ag /tenni/ igegyök m egfelelő je. | 2/ - n á l , - r é l ,a végső 1 más­salhangzó könnyen lekopik a nagy Sírban, mint a véghangzék a sumerben.A k2Q)csolódé Je le n té s / -n ál,-n él/ a részeE ^ő e - setraggal szomszédos értelmű. *“ 849.

—r a 3 : részesesetrag . — U; ua.és irányuló helyhatározó rag p l , r Kasaárajvlainire,vlm l száraára,J avára,kárára: rá előrag /elő- ige,mely irányuló és részesítő p l. :öröldll hagy v la k lre ,tö re lt- ez lk vlmiro.Sumerbcn néha irányuló helyhatározó rag is p l . t k i-S a r -ra = a világra^ ~ 852,

-ra^i 3 j szétválasztó rag:-apólrtól.- M; -ró l,-rő l,helyrő l,B zeraélyro l.;^ -B e ,es 3 : /szövegekben/ uB,-aa p l.;u d -u l- l l -a -a a = minden időre irá ­

nyuló rag /Időben is/ , - lilához,-harz,-höz / igei gyök:’ioz/nl/j 2/ -BŐ,-só képző vagy névutó sorszám vagy helyhatásozó lem ben,p l,: el-eő,utols-só,raell-BŐ ,hát-3Ó ./A S,-ban eáe Ifl!^.

- t a S: hHtáronó eset /ablatlrur./,távolodás értelb ea , - IJtua.- t 6 1 , - t r i j r > é p i e F , e i i : t í * , t u * j t c l /Igc/jtávol / f tnnugor:tnolla/|2/ nu ltldejti lc<^5n'*ps5:i:iond-ott/6/jldíJboll t á v o l : . á g : 6 t a . - 8 5 6 ^

- t a ^ S ; l i P l y h a t á r o a í - c t t , - t t t t , - o t t v á r o B n e v e k o b » -

p l. ;PácBett| 2/ i t t , o t t /liatáros^Bzó/.TovábbáiiaallBtl:, l3oly-t,a2 a jtó k b ?lo ld al~ t nyLlrak. - 857-

HU / u l,la / S : nu->\i2L,narcain ta^ad^Bzú. — U: ua.ne&fne.ÖBbzetételbafnt BU+lnlm S;nei>-beszád U: nemajBzláv nyelvelá)en:njama ua. 876. - n2t-n2/-9u S: na-Cüa-üU = nem család = özvegy, - M; xiei/v-sztll - özvegy. 887.

1-g a ,ln -ga ,an -g a StlíegerosltS bz6. - V.: Ige ■ boczéd 877- lg l- la , lg l - e n Gi n e g e r S s i t e i i i j B ? t , u J r a , b l z t o 8 . - 1£: Igenjnagycm,

b i z o n y 878.du és sg St negJ?íenik,kCv8x, IráS^ZljCBelifeizik. - U? ua. oozog^

takar,bog-oz,köt-öSiboi>-ul,BÍifl-ul. S79.

* • , « . 1A rriOLggo-r ro\>^aSira£> K(i4x-so[a.t:a o.5 r^^{-va Kec?je^e.KUei

L U p KI rÖl s -je Ip-K K pí R labat sio trái'a a io p ján G-o 6Z-I ^

bon^L K PUO«>CLPCL rp y/asr-jeiek ein Lekez,het o vg(./ ZaiarAr! dráe, 19 75/

a ,a a A 5t' o^art'- teij'esság, legfőbb sA5\ hcmál^,5ct-f c

Lstenc HÓLromsók.3 DU tar\nLj 229b X 2 ^ ^ , ^ T T f KÓfo part-,9ü.e 3 7 6

, X cctegen^eilenié^e-s &o^ NLl ta^adás^nej noUg 7^

I ^— a 5 Lbben I D lL I

b a k

c é l ^

CS H

c s a tt

dCn9;rtürvaier

í ®e lm e t * x

í(-030 ty

9

S c x b y a

9i) +gyu la .

O , D , l ^ T LU6ÜD,GUDj KttJU roVLCÍ,('nil<ót)

G-lKiN .KŰrCnpo gór005^

KiR Kargau csLfibiorCt:^Karcsú -483

DÍN&ÍR l i y i.£>t:ej>í éi

AN Aqmg Q3^e(J m a3as A3

UO U* \Jn\M /nop^óloeooma omiKor

e- ABALU isiA-ritI

^ I I J ^ T DDL) LiTimeru jafi,a.pro 'LU'tl j i s z á g 5 3 7

PU, bojiu ( f Q -)c50 -p , K u lc s 2 2 9 GA(&] tenni. G-ADAKttjJK ö té n y ^ ^ 3 0

PA a.ru 0-0) habbu i^ot'Jo^afU6rULAo>lti ve iérEN6I ihioJ^o (£ o :te ^ ;^ h ety to ^ rti

h í K-Oc n yn ü h a U h ü ) ; A H A - U n eUneAsKüV

h<xl

^ elp u 5 z t u t

Li r

( í . c ) D ite n ^ e g ^ e o lü lva tó

J e z ü b

k ^ fo td ,v i:a é K ,e la sVCerP széi^hfelj ,áoM kt-J>t/R- hcLtgr

cmDor^

LU Q/nClu em ber. veTí>enqes Kózajé^lenT

A

MM

3 3 0

3BA

<✓ AA» A. 'm ^

majgyoJ' (orstoug)

n ( b . ' o ' ,“ KdojNíLp '

ny [)

o„ OPf-1,XX -K

NONÜZ ptlu tojcLS.KiCsi-K(s kacöOL

kOR j ao lQ fOngbü or3zas\ „ g tiCLÍoTdu nf>fe tdL'FhcLci|ra.3 CQ paJota , URi AKKű U (xKkQjal URl' oroJTüí |S!l Í5 S

UD. nap.Lolö viharUm Nfl.p ' 379

n y u g v ó N a p so^et,m e9 s>ei>zelt4 Z7

orrIIo r

clrav/tda^ j únn ; pG .nta

rö>/ia

5 A sátoP 5LI (La) legfobh 22S

SZ I sicxLfa ^ = r 1 rioiiü, t’o-ni.ttü t> íjXtelné,feiejTiel ^ s i r n r / kos/^b íé:p^ ö

i.!u /4ÍP~ GE.STO,PÍ uznu PúlTÁL bölcbesGQti.(Q.a(f4;) írm4rté.K ' ' 383

ty t t^uKU M ix i ^ u h l KÜ 51Í ^ 6 0 ( ^ ) Kílt:^(:o,moly5 6 Z

Ű ^ ut £RÍM katona, szokmunKaó^fén) 393

V M vilyu DILÍM (ralka '2>1 T

H ^ á r 3 , 1 , M D U P v H L a k o L ; T u G r u h a , w . -T“ tf HUN('&A) n^ü3oo(t (t-0 .

21S Y 7-iand.áf y*'

52)6 . . 53?

^£.,rtA4 oax^elÖLrás döntés, bfe-bx lnil, ftg^e-lem; totbfcs jel 53Z