A számítógép felépítése

A számítógép felépítése

Készítette: Kőrössy Ildikó 2

Számítógépek típusai 1

Mikroszámítógépek: Személyi számítógépek (Personal Computer – PC)Kis méretKönnyű kezelhetőségFelhasználóbarát szoftverekAsztali számítógépek (desktop) Apple: Machintosh Számos IBM számítógép



Laptop Hordozható számítógép Hálózatról vagy elemről működtethető

Notebook A laptopnál kisebb méretű hordozható számítógép,

általában kényelmesen elfér egy aktatáskában

Pocket PC (palmtop) Egészen kis méretű Elfér akár egy zsebben is Egyszerű feladatokra, kevés adat tárolására alkalmas



Munkaállomások (workstation)

Szintén kis méret

Nagy tudás

Hatékony szoftverek

Tervezők, kutatók használják

Széles körűen használatosak: SUN, Apollo, Hewlet-Packard és az IBM munkaállomások



Miniszámítógépek

Kis méret (kb. asztal nagyságú)

Általános célú számítógép

Sokszor használják őket mikroszámítógépekből álló hálózat központi gépeként

Legelterjedtebbek: a DEC cég VAX gépei



Nagyszámítógépek (mainframe)

Nagy méret (egységei akár egy szobát is megtöltenek)

Általános külön gépteremben helyezik el, ahova csak a kezelőszemélyzet léphet be

Nagymennyiségű adat tárolására, feldolgozására, illetve bonyolult számításigényes programok futtatására szolgálnak (több millió utasítás/s)

Mamutvállalatok, nagy bankok adatfeldolgozására

Kb. ¾ részét: IBM cég készítette



Szuperszámítógépek (supercomputers)Legnagyobb méret Nagyon nagy mennyiségű adatot kéépesek rövid idő alatt feldolgozniÁltalában számos processzor (akár 1 000 db!) található bennük, melyek párhuzamosan működnekKormányzati, állami intézményekVilág időjárásának előrejelzéseKatonai célok, modellezések, szimulációkCRAY számíítógépek


Számítógépek adatábrázolása 1

Az információ alapegysége a bit (binary digit), ami 1 vagy 0 (igaz vagy hamis, magasabb vagy alacsonyabb elektromos feszültségi szint) értéket vehet fel.

Az információfeldolgozás alapegysége a bájt (Byte, B), a legkisebb címezhető egység, 8 bitből áll.



Egy bájton a bitek sorozata 28=256-féleképpen alakítható ki.Nagyobb egységek:8 bit = 1 B (bájt)1024 B =1 KB (Kilobájt)1024 KB = 1 MB (Megabájt)1024 MB = 1 GB (Gigabájt) 1024 GB = 1 TB (Terabájt)1024 TB = 1 PB (Petabájt)1024 PB = 1 EB (Exabájt)



Adattípusok szöveges numerikus logikai utasítás képi/hang

A tárolt, egybetartozó információkat állományoknak, fájloknak (file) nevezzük


Karakterek ábrázolása a számítógépben 1

Az angol ABC betűinek száma (26), nagybetűk, számjegyek, írásjelek, egyéb speciális jelek, kb. százféle jel.

Tekintetbe véve az egyéb megkívánt jeleket is, egy ilyen jel, karakter tárolására 8 bitet szükséges.

Így 28=256 különféle jel tárolható.

Egy hozzárendelési szabály, egy táblázat szerint, minden egyes bitsorozat egy karaktert, jelet jelképez, mely szabály nemzetközileg elfogadott, egységes, szabványos kódrendszer (ASCII).


Karakterek ábrázolása a számítógépben 2

ASCII = American Standard Code for Information Interchange, általában: mini és mikroszámítógépeken.Az ASCII kódrendszerben a:

0 és 127 között a rögzített (azaz mindenhol a világon ugyanazon) jelek helyezkednek el,128 és 255 között a nemzetfüggő átdefiniálható jelek vannak (pl. a magyar ékezetes betűk).

A Microsoft cég Magyarország (és Közép-Európa) számára a 852-es jelű, Latin II. kódlapot adta.Általában az EBCDIC kódrendszert használják a nagyszámítógépeken.


Számábrázolás

A számítástechnikában a 2-es és a könnyebb olvashatóság érdekében a 16-os (régebben a 8-as) számrendszer terjedt el.

A gépben az adatábrázolás kettes számrendszerben történik.

A számítógép eltérően tárolja az egész és a valós (tört) számokat.


Fixpontos vagy egész ábrázolás 1

Az előjeles egész számok ábrázolására a kettes komplemens képzés módszerét alkalmazzuk:

a bináris szám minden jegyét átfordítjuk a másik jegyre.

A szám ellentettjét úgy kapjuk, hogy a komplemenshez hozzáadunk 1-et.



Az 1 byte-on (8 bit) történő ábrázolás természetesen csak 8 számjegyet jelent, melyből az első bit az előjel bit:

0 : pozitív előjel

1 : negatív előjel

1 byte: -128 … 127 (27-1)

(256 lehetőség)

2 byte: -32 768 … 32 767 (215-1)

(65 536 lehetőség)



Pl: Számítsuk ki:

-12(10) = ?(2)

12 (1 byte-on):0000 110012 komplemense: 1111 0011 + 112 ellentettje: 1111 0100

Tehát: -12(10) = 1111 0100(2)

Ellenőrzés:12+(-12): 1 0000 0000

(Túlcsordulás!)


Lebegőpontos vagy valós ábrázolás 1

Ehhez a számot ún. kettes normálalakra kell hozni:

szám=mantissza*bszrkarakterisztika

Pl.: 154=1,54*102 (számrendszer: 10)

11,01=0,1101*210 (számrendszer: 2)

A mantissza 0 és 1 közé esik.

A karakterisztika a hatvány.



Megegyezés szerint az egyszeres pontosságú lebegőpontos számábrázolás 4 byte-on történik,

1 byte: karakterisztika3 byte: mantissza

Ebben az esetben az ábrázolt szám nagysága:2-128 és 2127 között lehet.

Ha 4 byte nem elegendő, 8 byte-on dolgozhatunk,ekkor a szám kétszeres pontosságú lebegőpontos ábrázolásáról beszélünk,

2 byte: karakterisztika6 byte: mantissza

Az első bit ezekben az esetekben az előjeleknek van fenntartva.



A kettes számrendszer tört helyi értékei:

0,5 =1/2 =0,1

0,25 =1/4 =0,01

0,125 =1/8 =0,001

0,0625 =1/16 =0,0001

stb.



Pl: Számítsuk ki:

-45,875(10) = ?(2)

45(10)=101101(2)

,875(10)=,111(2)

Tehát normál alak (2)-ben:

0,101101111*26=0,101101111*2110

- Előjel: 1 (mert: negatív)

45,875(10)=101101,111(2)



- Karakterisztika (hatvány): 100 01107 biten torzítva:

+64(10)=+100 0000(2) (így a negatív hatványok esetében nincs egyéb változás):

- Mantissza (3 byte-on):1011 0111 1000 0000 0000 0000TEHÁT:

1100 0110 1011 0111 1000 0000 0000 0000


A számítógép működése 1

Mit kell tudnia?• beolvasni a végrehajtandó műveleteket és

az adatokat,• végrehajtani a műveleteket az adatokkal,• ki kell jeleznie, ill. tárolnia kell az

eredményeket,• legfőképpen vezérelnie kell az egész

folyamatot.


A számítógép működése 2

Ennek megfelelően a számítógépnek 5 fő egysége van:

bemenő (input) egység,kimenő (output) egység,vezérlő egységaritmetikai (műveletvégző) egység,tároló egység.


Fizikai felépítés 1

Fizikailag a legtöbb személyi számítógép legalább három részből tevődik össze: Alapgép Monitor Billentyűzet

Szükség esetén: Egér Nyomtató

A különféle részegységeket tartalmazó, illetve ilyenekkel kiegészített számítógépeket számítógép-konfigurációknak nevezzük.


Fizikai felépítés 2

A számítógépek fizikai kiépítése sem egységes. A hordozható számítógépek (laptop, notebook,

palmtop) teljesen egybe vannak építve. Asztali kivitelű PC-k (Personal Computer)

általában több, egymással összekapcsolt részegységből állnak.


Harver, Szoftver

Hardvernek nevezzük valamely számítógép elektronikus és mechanikus alkatrészeinek összességét.Hardver = „kemény” áru, = megfogható.Szoftvernek nevezzük a számítógépen futó, illetve futtatható programok összességét.Szoftver = „lágy” áru, = megfoghatatlan.A szoftvert mindig valamilyen adathordozó tartalmazza.


Funkcionális felépítés

A hardver funkcionálisan három fő részre osztható: Központi feldolgozó egység (CPU) Memória Perifériák


CPU 1

Central Processing Unit.

A számítógép „agya”.

Irányítja a számítógép adatforgalmát, feldolgozza az adatokat.

PC: a CPU egyetlen integrált áramköri lapkán helyezkedik el

Fő részei: Vezérlő egység (CU) Aritmetikai és logikai műveleteket végző egység (ALU) Regisztertömb


CPU 2

CPU jellemzője: utasításkészlet: azoknak az utasításoknak a halmaza, amelyeket a processzor értelmezni tud.A különféle számítógépcsaládokhoz különféle processzorokat fejlesztettek ki, melyek eltérő utasításkészlettel rendelkeznek. (pl.: IBM PC, Apple Machintosh gépcsalád).Az egy családba tartozó gépek fejlesztésénél a régebbi processzorok utasításkészletét bővítették.


CU 1

A központi vezérlő egység (CU) feladata: az utasítások értelmezése; az utasítások ütemezése; a fizikai egységek közötti szinkronizációt; az utasítások végrehajtatása.

A CU-ban: egy órajel-generátor: meghatározott időnként órajelet bocsát ki. Az órajelek frekvenciáját Hertz-ben (MHz) mérjük.Két órajel között eltelt idő: ciklusidő.


CU 2

Az egyes gépi utasítások végrehajtása az órajel hatására történik.

Az órajelre a vezérlő egység megkezdi a következő utasítás végrehajtását.

Az utasításnak a ciklusidőn belül be kell fejeződnie, hiszen az újabb órajel hatására megkezdődik a következő utasítás végrehajtása.

A ciklusidő hossza - így az órajel-generátor frekvenciája - jól jellemzi a processzor sebességét.


CU 3

Mikroprocesszor Órajel

8088 4,7 MHz

80286 10-20 MHz

80386 16-40 MHz

80486 25-120 MHz

Pentium75, 100, 133, 166, 200, 230,

300, …, MHz, …, 1 GHz


CU 4

A processzor teljesítményének jellemző: a processzor szóhosszúsága (= hány bitet tud egyszerre kezelni).

286-os típus: 16 bites szóhosszúságú

386-os és magasabb verziószámú mikroprocesszorok: 32, 64 bitesek.

Kiegészítő jelek: SX változat: a mikroprocesszoron belüli átviteli vonalak

csak 16 bitesek (lassú a processzor működése). DX változat: normál.


CU 5

A számítási műveletek gyorsítására egy segédprocesszort, úgynevezett co-processzort alkalmaznak.Ezeket elsősorban a lebegőpontosan ábrázolt számok feldolgozására fejlesztették ki.A PC-kben található főprocesszorok ugyanis csak egész számokkal tudnak számolni, a lebegőpontos műveleteket programokkal valósítják meg, s ez lényegesen lassabb, mint a hardware-s megoldás.Vannak több egyenrangú processzort tartalmazó PC-k is. Ez az utasítások párhuzamos végrehajtását teszi lehetővé.


ALU

Az aritmetikai-logikai művelet-végrehajtó egység (ALU) képes a megszokott aritmetikai és logikai műveletek elvégzésére, valamint a relációk kiértékelésére. ill. összetettebb típusok esetén a lebegőpontos műveletek elvégzésére is.Az ALU alapműveletként többnyire az összeadást, kivonást, az ÉS és a VAGY műveleteket tudja elvégezni. A szorzást és az osztást összeadások illetve kivonások segítségével valósítja meg.


Regiszterek

A regiszterek a programállapot és az adatok átmeneti tárolására szolgálnak.

Nagyon gyors memóriák.

Magas ára miatt csak néhányat helyeznek el a számítógépekben.


Memória 1

Nincs mozgó alkatrész.

Az adatok és az utasítások tárolására szolgál.

Alapegységei a byte-ok, melyek mindegyike önálló címmel rendelkezik. A byte-okat 0-tól kezdve számozzák meg, ez a szám lesz a byte címe.


Memória 2

Csak olvasható - ROM (Read Only Memory) – memória: tartalmát egyszer lehet beírni, ezután változatlan marad. A tápfeszültség megszűnése esetén (pl.: kikapcsoláskor) sem felejti el azt.

A ROM-ban a számítógép működéséhez szükséges adatokat és programokat tárolják (BIOS = Basic Input/Output System = perifériák vezérlőprogramjai).


Memória 3

EPROM =Elektronikusan programozható ROM.

Programozása EPROM író eszközzel.

UV sugárzás hatására tartalma törlődik.


Memória 4

Az írható, olvasható RAM (Random Access Memory) memóriában, az éppen futó programokat és adataikat tárolják.

Felhasználói memória.

Tipikus méretek: 256, 512 KB1, 2, 4, 8, 16, 32, 64, 128, 256 MB.


Memória 5

CACHE = gyorsító tár.

Speciális, gyors RAM.

A programok végrehajtását gyorsítja.

Tipikus méretei: 64, 128, 256, 512 KB.

A mikroprocesszor szabadidejében feltölti ezt az éppen használt program körüli utasításokkal, adatokkal. Ekkor a processzor a következő utasítást a CACHE-ből olvassa.


Memória 6

CMOS = akkumulátorról táplált kis fogyasztású RAM.

A számítógép konfigurációjához, kiépítettségéhez szükséges adatokat tárolja.

Tartalmát a ROM BIOS-ban tárolt SETUP programmal lehet kezelni.


Perifériák

A számítógéphez különböző perifériák kapcsolhatók hozzá. Ezek egy része:

beviteli eszköz, amely az adatok bevitelére szolgál,

kiviteli eszköz, amely az adatok kiírására szolgál,háttértároló. amely az adatok és programok

hosszabb ideig tartó tárolása szolgál. Tartalmuk a számítógép kikapcsolása után is megmarad.


Mágneses adathordozók 1

Gyakorlatban: egy nem mágnesezhető (pl. műanyag) alapra felvisznek egy vékony mágneses réteget, ez a mágneses adathordozó.

Az adathordozó felület állandó mozgásban van a fej előtt.

A legelterjedtebb mágneses adathordozók a különböző mágneslemezek.


Mágneses adathordozók 2

A lemezfelületek logikailag koncentrikus körökre oszlanak, ezeket a köröket sávoknak nevezzük.

Egy-egy sávra egyforma adatmennyiség írható fel, függetlenül attól, hogy a lemez szélén, vagy a közepén helyezkedik-e el.

A sávok szektorokra oszthatók, ezek azonos számú byte-ot tartalmaznak (512 B).


Merevlemez 1

A személyi számítógépekben egy vagy két merevlemezt (winchester) szoktak elhelyezni.

A winchester táraknál egy, vagy több merev mágneslemez helyezkedik el egy légmentesen lezárt tokban.

Az összes mechanikus alkatrész a tokon belül van, por, szennyeződés nem kerülhet a tokba. A legelterjedtebb winchester tárak kapacitása 80 Mbyte és néhány Gbyte között van.


Merevlemez 2

A merevlemez a gép bekapcsolásakor forogni kezd, és csak a gép kikapcsolásakor áll meg. A merevlemez, bár külső tároló, általában a számítógép dobozán belül található, de különálló egységként is csatlakoztatható a számítógéphez. A winchesterek a számítógépbe építésüktől függően lehetnek: Cserélhetők Nem cserélhetők


Merevlemez 3Lemezoldal: több is lehet (ahány fej). Sáv (track): egy koncentrikus kör egy lemezoldalon. A sávok sűrűn helyezkednek el a lemezoldalakon. Minden olyan koncentrikus kör, ahol a fej pozícionálni tud, egy-egy sáv. Szektor (blokk): egy sávon belül több körcikk. Köztük hézagok (gap) vannak. A fizikai méretüktől függetlenül azonos mennyiségű adatot tartalmaznak. Cilinder: több lemezoldal egymás fölötti sávjai: egy fejállással írhatók/olvashatók a cilinder szektorai.


Hajlékony lemez 1A másik, széles körben használt adathordozó a hajlékony lemez (floppy).

A mágneses felület hordozóanyaga egy hajlékony műanyag lap.

A hajlékony lemez a lemezegységbe (floppy meghajtó) helyezve, ha eléri a kívánt fordulatszámot, a tehetetlenség hatására úgy viselkedik, mintha merevlemez lenne.

A floppy meghajtó többnyire a számítógép dobozában található.


Hajlékony lemez 2A floppykat papír, vagy műanyag védő tokba helyezik a gyártásnál. Ebből a tokból nem szabad kivenni.

Többféle méretű és írássűrűségű floppy van forgalomban. A legelterjedtebbek :

Kicsi: 5.25 hüvelykes 360 kbyte kapacitású (Double Density =DD) 5.25 hüvelykes 1.2 Mbyte kapacitású (High Density =HD)

Mini: 3.5 hüvelykes 720 Kbyte kapacitású (Double Density =DD) 3.5 hüvelykes 1.44 Mbyte kapacitású (High Density =HD)


Hajlékony lemez 3

A floppy jobb oldalán van egy kis nyílás, ez az írásengedélyező nyílás. Az 5.25 hüvelykes floppy lemezen ha leragasztjuk ezt a nyílást a floppy dobozában található erre a célra szolgáló kis etikettel, akkor nem lehet a floppy lemezre írni. A mini floppy esetén ezt a nyílást egy kis tolóka segítségével lehet lezárni. Itt a zárt állapot az, amelyik engedélyezi az írást. Az írás letiltásával megvédhetjük a floppy lemezen tárolt fontos információkat a véletlen törléstől, vagy felülírástól.


Formázás

Mind a winchestereket, mind a floppykat (ha még) az első felhasználás előtt meg kell formázni.

A formázás jelöli ki a sávokon belül a szektorokat, továbbá ellenőrzi a sávok használhatóságát. Az esetleges hibás sávok helyett tartalék sávot jelöl ki.

Ha számítógépet vásárolunk, a benne található merevlemez már általában meg van formázva, és bizonyos software-ket is tartalmaz.

Formázott floppy lemezeket is árusítanak, ez a dobozon fel van tüntetve (formatted).


Streamer

Nagymennyiségű adat mentésére (biztonsági másolat készítésére) szolgálnak a streamerek, amelyek mágnesszalagos háttértárak. A mágnesszalag kazettában van elhelyezve, a magnókazettához hasonló módon. Soros az adat elérése.Kapacitásuk 10 Mbyte-tól több Gbyte-ig terjed. A streamer egység külön perifériaként is csatlakoztatható a számítógéphez, de bele is építhető.


„A” Drive

„A” drive vagy LS-120 floppy meghajtó:Az 1,44 MB-os lemezt is tudja kezelni (felülről csereszabatos).Saját lemezével 120 MB-os a kapacitása.Jóval sűrűbb írásmód.Kb. 10-szer gyorsabb, mint a 3,5”-es egység.


ZIP Drive

ZIP drive:

Külső lemezegység.

100 MB-os speciális lemezeket használ.

Nagy sebességű.


CD 1

Az optikai adattárolók közül a legelterjedtebb a CD-ROM.

Az 1.2 mm vastagságú polikarbonát lemezre gyárilag égetik rá az információt (írás: csigavonalban).

Ezt a számítógéphez kapcsolt olvasó-berendezés lézersugár segítségével olvassa ki.

A CD-ROM lényegesen lassabb, mint a merevlemez, de nagyon nagy mennyiségű adat tárolható rajta (650-700 Mbyte) , mivel sokkal nagyobb a felírási sűrűsége.

A CD-ROM elektronikus könyvként használható.


CD 2

Csak olvasható: CD-ROM Az információt a lemezkészítő írja rá a lemezre, a felhasználó csak olvashatja onnan az adatokat.

Írható és olvasható: WORM (Write Once, Read Many) használata esetén az adatokat a felhasználó írja rá a lemezre (CD-R lemez = Compact Disc Recordable), és ezután akárhányszor olvashatja.

Törölhető optikai lemez: ECD (Erasable CD) esetén a CD-RW (ReWritable) lemezekre a gyártó megadja a felírások és törlések lehetséges számát.


CD 3

A CD-ROM-ok sebességének ma általánosan elfogadott mérőszáma az, hogy hányszoros CD-ROM-ról van szó. Az egyszeres sebességű CD-olvasók kb. 150 kilobájt/másodperc átvitelre voltak képesek.Egy ötvenszeres (névleges) sebességű CD-ROM átviteli sebessége így 7500 kilobájt/másodperc kellene, hogy legyen, de a tényleges olvasási sebessége átlagosan alig valamivel több, mint 4900 kilobájt/másodperc.


CD 4

A másik, bár kevésbé népszerű mérőszám az elérési idő, amelynek értéke 70-200 millisecundum között mozog. (Egy tízszeres CD-ROM esetén kb. 150 millisecundum az átlagos hozzáférési idő.)

Megjegyzendő, hogy az említett jellemzők egy adott operációs rendszer lehetőségeinek függvénye.


CD 5

Íráskor a lemezre irányított lézersugár, amelynek intenzitása nagyon nagy, lokálisan felmelegíti a lemezt, és megváltoztatja az 1 bitnyi terület fényvisszaverő tulajdonságát.

A CD-írók legfontosabb jellemzőjét, a sebességet egy számhármassal szokás megadni, amely általában az írás/újraírás/olvasás sebességét jelenti.


CD 6

Például 8/4/32x jelölés azt jelenti, hogy írási sebessége nyolcszoros, újraírási négyszeres, olvasási sebessége 32-szeres.

Az „egyszeres” itt is 150 kilobájt/másodpercet (és persze névleges sebességet) jelent.

Az abszolút luxust a negyvennyolcszoros írás és a huszonnégyszeres

újraírás jelenti.


Billentyűzet 1

Az alapkonfiguráció beviteli eszköze a billentyűzet.

A billentyűzetek megszokott változatain 84 illetve 101/102 gomb található.

Az előzőket manapság főleg a notebook-on lehet látni, és abban különböznek 101/102 gombos társaiktól, hogy nem tartalmazzák a külön számbillentyűket.


Billentyűzet 2

Egy billentyű leütése egy hét bites kódot (általában ASCII kód) állít elő, amelyhez egy ellenőrző bit kapcsolódik.

Ez a kód továbbítódik a központi egységhez.

A billentyűzet áramkörei megakadályozzák, hogy több billentyű egyidejű lenyomása esetén felismerhetetlen kód képződjék.


Billentyűzet 3

A billentyűzeten a számok és betűk mellet funkcionális billentyűk is találhatók (F1, ... , F12) , melyek lenyomása egy-egy előre beprogramozott funkció végrehajtását váltja ki. A SHIFT, CTRL és ALT billentyűk más billentyűvel egyidejűleg történő leütése módosítja az illető billentyű által generált kódot. Ezeknek a billentyűknek önmagukban semmilyen hatásuk nincs, így előbb lenyomhatjuk őket, mint azt a billentyűt, amelyikre alkalmazni kívánjuk.


Billentyűzet 4

A SHIFT billentyű hatására a nagybetűk, illetve a billentyűk felső karakterei lesznek érvényben.

Az ENTER billentyű a bevitt információ - például egy parancs - lezárására szolgál. Hatására a kurzor, amely a képernyőn az aktuális pozíciót mutatja, a következő sor elejére áll. (Szövegszerkesztés.)


Billentyűzet 5

Az ENTER fölött található a BACKSPACE billentyű, melyen egy balra mutató nyíl van. Hatására a kurzor egyet balra lép, törölve az ott levő karaktert. A kurzortól jobbra levő karakterek a kurzorral együtt mozognak. A képernyőn történő szerkesztéshez használhatók a nyilak, az INSERT, DELETE, HOME, END, PAGE UP, PAGE DOWN billentyűk.


Billentyűzet 6

A nyilak a kurzor mozgatására szolgálnak.

Az INS billentyű hatására insert módba kerülünk. Ekkor a leütött karakterek beszúródnak az aktuális kurzorpozíció elé.

Az INS billentyű ismételt lenyomásával kilépünk az insert módból.

A DEL billentyű a kurzorral kijelölt karakter törlésére szolgál, míg a kurzortól jobbra levű karaktereket eggyel balra mozgatja.


Billentyűzet 7

A további négy billentyű hatása programfüggő:

A HOME általában sor, vagy szöveg elejére viszi a kurzort,

Az END általában sor, vagy szöveg végére viszi a kurzort.

A PAGE UP és a PAGE DOWN az előre illetve a hátra felé történő lapozásra szolgál.


Billentyűzet 8

Van néhány kapcsolótípusú billentyű is:

A CAPS LOCK, amely nagybetűre vált.

A NUM LOCK, amelyik a numerikus billentyűzeten a felső számsorra vált.

Ezek bekapcsolt állapotát kis lámpácska jelzi a billentyűzet jobb felső részén.

Ha a CAPS LOCK be van kapcsolva, akkor a SHIFT billentyű hatására a kisbetűk jelennek meg.


Billentyűzet 9

A billentyűzet bal felső sarkában található az ESC (escape) billentyű, amely általában a programokból történő 'menekülésre' szolgál, illetve egy parancs gépelése esetén hatására a kurzor a következő sor elejére áll, az előző sorba beírtak pedig figyelmen kívül maradnak.

Elterjedt billentyűzettípus a 101 gombos angol billentyűzet, de kapható magyar ékezetes betűket tartalmazó billentyűzet is.


Egér 1

Douglas Engelbart a Stanfordi Kutatóintézetben 1963-ban fából készített egy kis, kézbeillő tárgyat az egyenes vonalú mozgás közvetítésére forgó fémkorongokkal. Az első IBM PC-hez készült egereket a Mouse System cég dobta piacra még 1982-ban. Kezdetben az új, háromgombos eszközt inkább önmagáért vették, hiszen megfelelő szoftverek hiányában nem sokra lehetett használni. 1983 közepén a Microsoft is megjelentette a saját, két nyomógombos változatát.


Egér 2

Az első számítógép, amely kihasználta az eszköz tulajdonságait és nagyközönség elé került, az Apple cég LISA nevű gépe volt (LISA: grafikus felhasználói felület).Majd Apple, Microsoft.Ma már az egér a legtöbbet használt beviteli eszköz a billentyűzet mellett, messze maga mögé utasítva a tablet-et, a fényceruzát, az érintéses képernyőt, de még a hozzá legjobban hasonlító track-ballt is.


Egér 3Az egér a billentyűzetet kiegészítő beviteli eszköz, a nyílbillentyűknek megfelelő funkciókat lát el. Többnyire egy golyóból és két, vagy három billentyűből áll. A golyót az egér tologatásával az asztalon lehet mozgatni, ezzel szinkronban mozog a képernyőn a kurzor (referenciapont). Az optikai elven működő egérben nincs golyó, az elmozdulást optikai érzékelők közvetítik a számítógépnek. Az egéren található billentyűk a kiválasztást szolgálják.


Trackball = hanyattegér

Egy hanyatt fordított egér, melynek mi magunk forgatjuk a golyóját (rollerball).

A kurzor vezérlésére egy golyó szolgál, amelyet az ujjunkkal mozgathatunk.

Főleg hordozható számítógépeknél használják. Legtöbbször már eleve be vannak építve a gépbe, de lehet őket kapni önálló egységként is.

Előnye: kevesebb hely kell az irányításához és mozgatása kisebb megterhelést jelent a csukló számára (ez utóbbi különösen azoknak előnyös, akiknek fáj a csuklójuk).


Szkenner 1

Adatbeviteli eszköz.

A nyolcvanas évek elején kezdtek olyan képbeviteli eszköz kifejlesztésébe, amely állóképek bevitelére alkalmas.

A MIKROTEK nevű tajvani cég állította elő az első szkennert, melynek optikai felbontása 200 dpi. (dots per inch: megadja, hogy hány pontra bontja a képeket egy inchen belül).


Szkenner 2

Szkenner segítségével papíron lévő képeket és szövegeket lehet a számítógépbe bevinni, azaz számítógépes adattá alakítani: digitalizálni.

A dokumentum (fénysugárral történő) letapogatása során visszatükrözött fényjeleket fényérzékeny félvezető elemek segítségével elektromos impulzussá alakítják. (CCD: Charged Coupled Device, vagyis töltésvezérelt eszköz)


Szkenner 3

Az átalakított jelsorozatokat alakfelismerő, vagy képfeldolgozó programokkal dolgozzák fel attól függően, hogy szöveges információról, vagy képekről van-e szó. Ilyen alakfelismerő például a magyar készítésű RECOGNITA program is, melyet világszerte használnak. A RECOGNITA grafikus állományból szöveges állományt hoz létre, amely például tetszőleges szövegszerkesztővel feldolgozható.


Szkenner 4

A szkennereknek több nagy családját különböztetjük meg a másodlagos szkennelési irány szerint: kézi szkenner lapáthúzós szkenner Dobszkenner Diaszkenner síkágyas szkenner


Szkenner 5

Kézi szkenner (Handy csanner): mi magunk mozgatjuk a szkennert a kép fölött Hátrányai: nem tudjuk egyforma sebességgel mozgatni a kezünket, széles képek esetén csíkokból kell összerakni a képet. Legfeljebb 120-180 mm beolvasható lapszélesség.


Szkenner 6

Lapáthúzós szkenner (Roll scanner): a lapot behúzza a szkenner és úgy olvassa be a képet .Kivételesen a kép mozog.

Dobszkenner: nyomdákban használják. A lapot, filmet, diát egy forgó dobra ragasztják, ami belülről van megvilágítva.

Diaszkenner: csak diák és fotónegatívok beolvasására használható.


Szkenner 7

Síkágyas szkenner: ez a legelterjedtebb.

Olyan mint egy fénymásoló.

Néhány újabb típus fóliákat is be tud olvasni.


Szkenner 8

A szkennerek jellemzői: Felbontás: hány pontra bontja a képeket egy

inchen belül (mértékegysége: dpi). Színmélység: hány színt tud megkülönböztetni. Mit tud beolvasni (diákat, lapokat, könyveket),

és ezen belül mekkora méretűt. Hogyan csatlakozik a számítógéphez (nyomtató

porton, USB-n (USB előnye: a nagyobb átviteli sebesség és az egyszerű telepítés) vagy saját csatolókártyán keresztül).

Adnak-e hozzá szövegfelismerő programot.


Szkenner 9 Interpolált felbontás: Az interpoláció egy matematikai eljárás, melynek segítségével két ismert érték között egy ismeretlen érték megbecsülhető. Egy scannerrel, ennek segítségével nagyobb látszólagos felbontás érhető el, hiszen az általa érzékelt képpontokat e módszer révén újabbakkal képes kiegészíteni. A beolvasott kép részletei azonban ettől nem lesznek finomabbak. A gyártók sajnálatos módon nem a fizikai, hanem az interpolált felbontást szokták nagyobb betűmérettel feltüntetni.


Vonalkód olvasó 1

Tárgyak beazonosítására használják boltokban, patikákban, könyvtárakban stb.

A vonalkód meghatározott szabályok szerint felépülő, világos és sötét mezők váltakozásán alapuló optikailag érzékelhető kód.

A vonalkódnak a lehető legkisebb helyen a lehetséges legtöbb

információt kell hordoznia. nagy biztonsággal lehetővé kell tennie az olvasást.


Vonalkód olvasó 2

Működése: A vonalkód különböző szélességű, egymástól megfelelő távolságra lévő fekete és fehér csíkokból áll, melyeket leolvasáskor a vonalkód olvasó megvilágít. A fekete és a fehér csíkok eltérő mértékben verik vissza a fényt, amit a készülék érzékel és értelmez (dekódol), majd az adatokat továbbítja a számítógépnek. A sikeres leolvasást hang- és fényjelzés szokta kísérni.


Touchpad

Touchpad (Érintő pad):

Többnyire hordozható számítógépekhez.

Nincs mozgó alkatrész.

Ujjhegyünk mozgását érzékeli.

A kattintás a koppintás.


Joystick

Joystick (botkormány):

Játékokhoz.

A profi botkormányok tetején még egy nyolc állású kapcsolót is találunk a szimulációs játékokhoz.


Gamepad

Játékokhoz, melyek erre fel vannak készítve.


Fényceruza

Mérnöki tervező munkához, számítógépes grafikusi tevékenységhez.

A fényceruza „hegye” egy fotodióda, mely érzékeli a képernyő fényét, ha azt a képcsőhöz érintjük.

Hasonló a munka mint az egérrel, csak ez esetben közvetlenül a képernyőn kell „mutogatnunk”, nem pedig az egérkurzorral.


Digitalizáló tábla

Mérnöki tervező munkához, számítógépes grafikusi tevékenységhez.

Érzékelőkkel ellátott rajzlap nagyságú tábla és egy rajta mozgatandó adó.


Digitális fényképezőgépek 1

Működési elve hasonlít a hagyományos fényképezőgépekére.Különbség: a kép CCD-re kerül (Charged Coupled Device = töltésvezérelt eszköz), ahol elektromos jellé alakul.



A digitális fényképezés célja:az elkészített képek azonnal számítógéppel feldolgozhatóak legyenek.

Legfontosabb jellemzők: Felbontás: megadja, hogy a fénykép hány képelemből (pixel, képpont) áll. A CCD pixelszámától függ. A felbontás átlagos (maximális) értéke a ma

1280x960 körül van.



Érzékenység: Szintén a CCD jellemzője. Megmutatja: az ideális képalkotáshoz

mennyi fénynek kell megvilágítania. Az érzékenységet ISO-értékben adják meg,

átlagos értéke 100 és 400 között van Profi gépek esetén 1600 is lehet.



Tárolás: A digitális fényképezőgépek a képeket általában 32-128 MB tárolókapacitású (flash) memóriakártyát alkalmaznak. Ritkábban winchestert vagy floppyt is használnak. Fontos „kérdés”, hogy hány képet tud rögzíteni

egymás után az alaptárolóra a legjobb képminőség választása esetén.

Ez az érték nagyon eltérő a fényképezőgéptől függően, 4 és 22 között változik.



Tömörítési eljárás: A képfile-ok méretét általában valamilyen tömörítő eljárás segítségével csökkentik. Ez leggyakrabban a JPEG (Joint Photographic Experts

Group). Támogatott file-formátumok: JPG szinte minden esetben,

ritkábban BMP, MPG, FlashPix.

Csatlakozás módja: megmutatja, hogy a fényképezőgépet hogyan lehet a számítógéphez kapcsolni. Soros porton keresztül. USB-n keresztül. SCSI csatolókártyával.


Web-kamerák 1

Eredetileg videotelefonálás céljaira kifejlesztett eszközök.Állóképek, illetve kis képfrissítési frekvenciájú, rövid filmek előállítására alkalmasak.


Web-kamerák 2

Legfontosabb jellemzőik:Felbontás: Hasonló a digitális fényképezőgépeknél említetthez. Általában állítható, maximális értéke 768x576 képpont körül van. Színmélység: Bitben megadott színérzékelési pontosság. Értéke 24-32 bit.Képfrissítési frekvencia: Az átviteli sebesség függvénye; függ a kamera csatlakozásától a számítógéphez. Maximális értéke 30-36 kép/másodperc.Csatlakozás módja: A jeltovábbításhoz általában a párhuzamos portot és az USB-t szokás használni.


Képernyő 1Az elsődleges információ megjelenítő eszköz. A szabványos monitorok épp úgy katódsugárcsővel működnek, mint a televíziók. A képernyőn a felbontóképességtől függően sűrűbben, vagy ritkábban elhelyezett pontokat (pixel) lehet megjeleníteni. Ezekből a pontokból állnak össze a karakterek, illetve a rajzok. A pontok sorokba és oszlopokba vannak rendezve, ez a képernyő pontmátrixa (a mai monitoroknál a képpont mérete 0,25-0,28 mm).


Képernyő 2

Egy számítógép képernyő három alapvető jellemzővel írható le: A monitor szabványa; A képernyő mérete; A kép megjelenítésének elve.


Képernyő 3

Ugyanakkor további fontos paraméterei is vannak egy monitornak: Digitális vezérlésű-e; Hány Hz-es a kép frissítése; Egy képpont mérete; Támogatja-e az energiatakarékos üzemmódot; Alacsony sugárzású-e = Low Radiation = LR; Villogásmentesség = Non Interlaced = NI.


Képernyő 4: Szabványok 1

Hercules 750x348

CGA (Color Graphics Adapter) 320x200 16 szín közül egyszerre 4-et tud kezelni. 640x200 felbontásnál csak feketét és fehéret használunk.

EGA (Enhanced Graphics Adapter) 640x350 64 színből egyszerre 16 színt kezel.


Képernyő 5: Szabványok 2

VGA (Video Graphics Adapter) 640x480 16 szín.

SVGA (Super VGA) 800x600 16 szín, 1024x768 16, 256, 32768, 65535, 16.7 millió szín, 2048x1024 256-tól 16.7 millió színt kezel.

Színmélység = egy képpontnak hány különböző színárnyalata lehet.


Képernyő 6: Szabványok 3Típus neve Felbont. (sor*oszlop) Színek száma

CGA320*200640*200

(normál) alapszín+3 szín 16-ból(dupla) alapszín+1 szín

Hercules 720*348 alapszín+1 szín

EGA 640*350 16 szín 64-ből

VGA 640*480 16, 256, 65.536, 16 millió

SVGA 800*600 16, 256, 65.536, 16 millió

(XGA) 1024*768 16, 256, 65.536, 16 millió

(SXGA)1280*10241600*1200

16, 256, 65.536, 16 millió


Képernyő 7: Kép megjelenítésének elve 1

CRT (Cathode Ray Tube) monitorok leglényegesebb alkotóeleme a képcső.

A képcső belsejében légritkított környezet van.


A videojelekkel irányított ágyúk elektronokat lövellnek a képcső elülső részére, amelyen olyan réteg található, amely fotonokat szór szét.

A részecskék kibocsátási iránya és intenzitása a videojelek segítségével szabályozható.

Az elektronok becsapódási helye időben folytonosan változik (balról jobbra, fentről le). Visszafutási idő az, amikor sor végéről a sor elejére megy az elektronsugár.



Színes képernyő esetén 3 db ágyú létezik, amelyek által kibocsátott elektronok a képcső belső felületén egy pontban metszik egymás útvonalait. A 3 ágyú a színskála egyes összetevőinek felel meg (RGB: Red Green Blue). Az elektronnyaláb olyan nagy sebességgel járja be a képernyőt, hogy az emberi szem számára folytonos fényt bocsát ki.



Notebook, illetve laptop gépek esetében: LCD (Liquid Cristal Display = folyadékkristályos kijelző).



Az LCD képmegjelenítési elve: a folyadékkristályok elektromos feszültség hatására megváltoztatják a kristályszerkezetüket.Bizonyos helyeken alkalmazhatnak LED-es (Light Emitting Diode = fényemittáló dióda) kijelzőket is. Ezek képminősége azonban behatárolt, ezért csak kevés helyen (például nagy méretű táblás kijelzők) használják.



A képernyők nagyságát általában úgy jellemzik, hogy megadják a képátló méretét (inchben ill. colban).

A szokásos méret 14”, 15”, 17”, 19’, 20”, 21”, 24” (1 inch=2,54 cm).

A hasznos képméret kisebb, mint a képcső képátlója.

Képernyő 12: Képernyő mérete


Két plusz szolgáltatás: Saját memória: az egyes beállítások

összes paraméterét megjegyzi és tárolja, automatikusan alkalmazza.

OSD: On Sceen Display: képernyőn kijelző beállítás: különféle paramétereket a képernyőn jelzi ki.Pl: vízszines, függőleges kép pozíciót,

méretet.

Képernyő 13: Digitális monitor


Osztott (interlace) üzemmód: a páros és páratlan képsorokat felváltva frissíti a képernyő.

Nem osztott (non-interlace, NI) üzemmód: a teljes képet egyszerre frissíti a rendszer.

Képernyő 14: NI 1


Azt, hogy egy másodperc alatt hány teljes képet tud megjeleníteni egy képernyő az un képfrissítési frekvencia (függőleges eltérítési frekvencia) jellemzi.

Ez az érték ma kb. 65-160 kép/másodperc.

Az ún. vízszintes eltérítési frekvencia azt mutatja meg, hogy 1 másodperc alatt hány sort pásztáz végig az elektronsugár.

Képernyő 15: NI 2


A képernyők által kibocsátott elektromágneses hullámok - hosszabb folyamatos használat esetén - a felhasználó szemét károsíthatják.

E hatás csökkentése érdekében a monitorok jó része ma már ún. Low Radiation (LR=Alacsony Sugárzású).

A monitorszűrő kiszűri a káros hullámhosszú sugárzást.

Képernyő 16: LR


A számítógépek a képernyőket két üzemmódban használják: karakteres illetve grafikus üzemmódban.

A monitorok fontos jellemzője a felbontóképesség, amely azt jellemzi, hogy hány pontot képes kirajzolni a képernyőre egy sorba és hány pontot egymás alá.

Ez a két szám együtt adja a felbontást.

Képernyő 17: Felbontás


Egy színes monitor fogyasztása kb. 100 W.

Takarékos módban a monitor áramfelvétele csak mintegy 5-15%-a a normál módénak.

DPMS = Device Power Management System (= eszköz teljesítmény vezérlő rendszer) = a monitor által önállóan végzett energia felvétel szabályozó szolgáltatással rendelkező monitorok jelzése.

Képernyő 18:Energiatakarékos üzemmód 1


A DPMS-hez saját processzorral rendelkező monitor szükséges, mely képes automatikusan, egyéb beállítás és vezérlő jel nélkül is a megfelelő energiatakarékos üzemmódba váltani.A monitor energia felvételét szoftveres úton.Vigyázat! Csak akkor kapcsoljuk be a szolgáltatást, ha a monitorunk támogatja az energiatakarékos üzemmódokat, ellenkező esetben a képernyőt tönkre is tehetjük!Ha e szoftveres vezérlést támogatja a képernyő, akkor megfelel az Energy Star szabványnak.

Képernyő 19:Energiatakarékos üzemmód 2


Képernyő 20: Monitorvezérlő kártya 1

A felbontóképesség, a színmélység és a képfrissítési frekvencia egymással szorosan összefüggő jellemzők, melyeket a monitor és a monitorvezérlő kártya együtt határoz meg.

A grafikus kártyán levő memória határozza meg (döntően) a felbontást és a színmélységet.


Fontos szabály, hogy ha x*y felbontásban z bájt színmélységet szeretnénk, akkor, ahhoz legalább x*y*z bájt memória kell a kártyán.

z=1 bájt esetén 256

z=2 bájt esetén 65536 (hi-color)

z=3 bájt esetén 16777216 (true color) szín jeleníthető meg.



Ma egy átlagos grafikus kártyán legalább 16 Megabájt memória van, de nem ritkák a 32-64 MB-os kártyák sem. A grafikus kártyáktól ma már elvárják, hogy a 3D-s grafikához (pl. multimédiás programok, játékok…) támogatást nyújtsanak (bizonyos gépi szintű grafikus utasításokat „értsenek” és hajtsák őket végre.



Nyomtatók 1

A nyomtató egy olyan külső eszköz, ami a számítógép által közölt információt papíron jeleníti meg, a felhasználó számára közvetlenül értelmezhető formában.

Leggyakrabban a számítógép által küldött bájtok soros, vagy párhuzamos I/O illesztő egységen keresztül kerülnek át a nyomtatóhoz.


Minden egyes nyomtatónak van kézzel kapcsolható üzemmód váltója, amely segítségével a felhasználó soremelést, lapemelést, aktív-passzív állapot közötti cserét

képes végezni.

Nyomtatók 2


Az információ papíron történő megjelenítése szerint a nyomtatókat négy csoportba soroljuk: Sornyomtatók Mátrixnyomtatók Tintasugaras nyomtatók Lézernyomtatók Plotterek, rajzgépek Speciális nyomtatók (hőnyomtatók, …).

Nyomtatók 3


Nyomtatók 4: Jellemzői 1

A nyomtatók legfontosabb jellemzői a következők: Szöveges (karakteres) nyomtatási sebesség Felbontás Nyomtatási sebesség Nyomtatási technológia Leíró nyelv


Szöveges (karakteres) nyomtatási sebesség:Azt mutatja meg, hogy a nyomtató 1 másodperc alatt hány karaktert jelenít meg. (CPS: Characters per Secundum, vagy néha karakter/másodperc/sor.) Főleg sor- és mátrixnyomtatóknál használatos jellemző.



Felbontás: Azt mutatja meg, hogy hány képpontot jelenít meg a nyomtató inchenként. (DPI: Dots per Inch) Ez általában két számot jelent a vízszintes illetve függőleges irányoknak megfelelően. Tintasugaras és lézernyomtatók esetén fontos jellemző.



Nyomtatási sebesség: Azt mutatja meg, hogy a nyomtató hány oldalt (általában A/4-es lapot) nyomtat ki percenként. Főleg tintasugaras és lézernyomtatók jellemzője.Nagy mértékben függ attól, hogy a kinyomtatandó oldalon pl. színes vagy fekete-fehér a megjelenítendő dokumentumrész.



Nyomtatási technológia: Tintasugaras nyomtatók esetén a megjelenítés technológiáját mutatja meg.

Leíró nyelv: A lézernyomtatók jellemzője, azt mutatja meg, hogy a nyomtató milyen nyelven írt parancsokat képes végrehajtani. Ilyenek például a PCL nyelv, illetve a PS (PostScript) nyelv.



Nyomtatók 9: Sornyomtató 1

Működésük időtartama alatt egy sort egy ciklus alatt képesek kinyomtatni.

Írási sebességük nagy, kb. 1000 sor/perc.

A kiírandó karakterek egy henger palástján helyezkednek el.


Lényeges, hogy a sornyomtató mindig egy sornyi információt vesz át a számítógéptől. A henger egy-egy alkotója mentén ugyanannak a jelnek a tükörképe található annyiszor, ahány karakterpozíciót tartalmaz maximálisan egy sor.Az egy sorba írható karakterek száma általánosan 120-160 karakter.A henger szimmetriatengelye körül nagy sebességgel forog.Az alkotókkal párhuzamosan egy kalapácssor található.

Nyomtatók 10: Sornyomtató 2


Nyomtatók 11: Sornyomtató 3A sor egy kalapácsa akkor aktiválódik, amikor a sorba kiírandó karakter, a kalapács és a henger szimmetriatengelye egy síkba kerül. Egy adott pillanatban az aktuális sor azonos jeleinek megfelelő formák íródnak a papírra, függetlenül a sorban elhelyezkedési helyüktől.Amikor minden karakter sorra került, megtörtént a sor kiírása. A henger egyetlen fordulatával egy sornyi információ íródik a papírra. Ezután a lap és a festékkendő egy sorra elmozdul, és megismétlődik a fentebb leírt folyamat az adott sorra.


Nyomtatók 12:Mátrixnyomtató 1

Ennek segítségével lehetőség van grafikus képek nyomtatására is.A nyomtatvány minősége a tűk számától függ (9 illetve 24 tűs nyomtatók).

Általában két minőségi kategóriát használnak:

• Draft illetve az

• LQ (Letter Quality)



A kocsi vízszintes irányú mozgást végez, a tolórúd mentén.

Az írófej a festékszalagon keresztül a papírra írja a karaktereket. Egy sor kinyomtatása után a papír függőleges irányba elmozdul felfelé egy sornyit.



Az írófej olyan téglatest, ami a papírlappal párhuzamos keresztmetszetén egy paralelogramma alakú tűmátrix található (a tűk mérete kb. 0,014 inch).Egy tűs nyomtató karakteres nyomtatási sebessége a minőségen kívül függ attól is, hogy egy hüvelykre hány karaktert kell nyomtatnia (kb. 10-12). A nyomtatási sebesség 60-200 karakter/másodperc/sor körül van.



Előnyei: viszonylag jó minőségű kép; lehetséges a színes nyomtatás is, ha a festékszalag többszínű; könnyen kezelhető.Hátránya: kissé zajos, grafikus képek kinyomtatása igen lassú.Néhány kilobájtos pufferük van, ami azt jelenti, hogy a számítógépnél a nyomtatás leállítása után is - a puffer kiürüléséig – folytatódik a nyomtatás. Van egy ON/OFF kapcsoló, melynek segítségével a nyomtatás manuálisan leállítható, és ha le akarjuk állítani a nyomtatást ezt célszerű használni.


Nyomtatók 16:Tintasugaras nyomtató 1

A nyomtatás elve hasonló a mátrixnyomtatóknál tárgyaltakhoz. Ebben az esetben az írófejen tűk által „rajzolt” pont helyett vékony csövekből (fúvókákból) tintacseppek kerülnek a papírra.



A tintasugaras nyomtatók különböző nyomtatási eljárásokat (technológiákat) használnak: Bubble jet-eljárás Piezo-eljárás



Bubble jet-eljárás: Lényege, hogy a fúvókacsatornában lévő tintát nyitás előtt felhevítik, és így egy gázbuborék keletkezik. A térfogat-növekedés hatására a buborék előtt levő tinta kipréselődik a fúvókából. Ezután a tintacsatorna lehűl, és újabb tintaadag szívódik be. Ilyen technológiát használ a Canon illetve a Hewlett-Packard tintasugaras nyomtatók többsége.



Piezo-eljárás: Lényege, hogy a tintatartály elektromos feszültség hatására összehúzódik (piezoelektromos hatás) és kipergeti a tintacseppet.

Piezo-eljárást használ az Epson tintasugaras nyomtatók többsége.



A tintasugaras nyomtatók ma talán a legnépszerűbbek. Oka a gazdaságosság: a minőség/ár arány a tintasugaras nyomtatóknál a

legkedvezőbb, a nyomtató árára és egy lap előállításának fajlagos

költségeire is.

Lehetséges a színes nyomtatás (színes patron behelyezése illetve kétpatronos felépítés esetén). Egy átlagos tintasugaras nyomtató felbontása 600x1200; a jobb nyomtatóknál 2400x1200 dpi (képpont/hüvelyk) körül van.


A nyomtatási folyamatot az eszköz belsejében található célszámítógép irányítja.

Sebessége kb. 6-20 lap/perc.

Nyomtatók 21: Lézernyomtató 1


A karaktereknek megfelelő bitképek (fontok) nyomtatóba történő betöltésével nagyon jó minőségű nyomtatott szöveg készíthető.



Egy átlagos lézernyomtató felbontása 600x1200 illetve 1200x1200 dpi körül van.

Egy adott oldal szövegének megfelelő bitképet a dedikált számítógép belső memóriájában készíti el.

Működési folyamata:



A lézersugár a kapott adatok alapján egy negatív töltésű forgódob felületére vetíti a kinyomtatandó képet. Azon területek, amelyeket a lézersugár letapogatott elvesztik negatív töltésük túlnyomó részét (majdnem semlegessé válnak). A festékkazettában (toner) levő szemcsés festékanyagot a nyomtató szintén negatív töltésűre tölti fel. Ezek a szemcsék a fenti dob azon részén fognak megtapadni, amelyen a lézersugár végigsöpört.



Az előbbi folyamattal párhuzamosan a nyomtató behúz egy lapot, melyet pozitív töltésre tölt fel. A vonzó elektromos (Coulomb-) kölcsönhatás miatt a papír magához vonzza a forgódobról a festékszemcséket, így a papír felületén kialakul a kép. Ezután a papír végighalad a nyomtató ún. fixáló részén, ahol felmelegítés hatására (kb. 200 Celsius-fok) a szemcsék megolvadnak és a nyomóhenger belepréseli a festéket a papírba.



Lehetséges a színes lézernyomtatás is.

Működése az előbbihez hasonló, de ekkor a négy színnek négy szelénhenger felel meg, a lézernyaláb négyszer pásztáz végig. (CMYK-technológia.)

Fontos! Az RGB monitor és a CMYK-technológiájú lézernyomtató nem pontosan ugyanolyan színárnyalatot ad.



A korszerűbb képmanipuláló grafikus programok (pl. Adobe Photoshop) képesek a színeket a lézernyomató által megjelenített árnyalatokkal megjeleníteni (a képernyőn).Egyes lézernyomtatóknál lehetőség van előre gyártott alakzatok betöltésére a nyomtató memóriájába, majd tényleges nyomtatáskor az illető alakzat, vagy objektum azonosítóját, méretét és koordinátáit fogja küldeni. Ennek a technikának az egyik gyakorlati megvalósítása a PostScript programozás.



A nyomtatók csoportosítása a nyomtatás elve szerint:az egyszerre kinyomtatott karakterek száma szerint: pontelvű nyomtató: a képet pontonként nyomtatja ki; karakternyomtató: betűnként nyomtatja a szöveget; sornyomtató: egyszerre egy sort nyomtat ki, miután a

memóriájában összegyűjti az egy sorhoz tartozó információkat, és a kinyomtatandó karaktereket összegyűjti egy betűhengeren, vagy betűláncon;

lapnyomtató: a nyomtatás előtt az egész laphoz tartozó információt összegyűjti a memóriájában, majd a teljes lapot nyomja ki.

Nyomtatók 28


A nyomtatók csoportosítása a papírra kerülés módja szerint: ütő: a kép kialakítása mechanikai érintés útján

történik (pl. mátrixnyomtatók).Több példányban is nyomtathatnak.

nem ütő: ezek a festéket a papír érintése nélkül juttatják a lapra (a nyomtatók többsége ebbe a csoportba tartozik).Egyszerre csak egy példányt tudnak nyomtatni.

Nyomtatók 28


Gömbfejes nyomtató Az ütési elven működő nyomtatók közé tartozik.Szép a nyomtatási képe, de alacsony a sebessége.

Margarétakerekes nyomtató Ütő nyomtató. Szép a képe de alacsony a sebessége.

Nyomtatók 29: További típusai 1


Íróhengeres nyomtatóÜtő elvű sornyomtató. Jellegzetesen erős hangja van, stabil, megbízható nyomtató, de a jelkészlet cseréje igen körülményes.

Íróláncos nyomtató Ütő sornyomtató. Lassabb nyomtatás, de a betűk vízszintesen nem csúsznak el, a jelkészlet könnyen cserélhető.



Hőnyomtatók

Nem ütő, pontelvű nyomtatók.

Hőnyomtatók típusai: Hagyományos hőnyomtató Modern hőnyomtatók

Nyomtatók31: További típusai 3


Elektrosztatikus nyomtatók

Nem ütő nyomtatók csoportjába tartoznak.

Elektrosztatikus nyomtatók típusai: Ionsugaras nyomtató Mágneses nyomtatók



Papírkezelés:

külön lapokra vagy leporellóra nyomtat,

van-e papíradagolója, s abba mennyi lap fér,

képes-e A/3-as lapra, borítékra, fóliára nyomtatni.

Nyomtatók 33


Csatlakozás a számítógéphez:

soros porton át

párhuzamos porton át (ez a leggyakoribb)

infravörös porton át

SCSI csatoló segítségével stb.

Nyomtatók 34


Plotter (Rajzgép)

Kiviteli periféria.

Segítségével nagyobb méretű rajzlapokra műszaki rajz készíthető.


Karakternyomtató

+ nagyon jó szövegminőség

- lassú

- drága

- hangos

- grafika nem nyomtatható

- korlátozott betűtípus


Mátrixnyomtató + gyors + olcsó + különböző betűtípusokkal tölthető + univerzálisan használható + grafika is nyomtatható + színes nyomtatás lehetősége + kielégítő nyomtatási minőség - hangos


Hőnyomtató

+ grafika nyomtatható

+ jó nyomtatási minőség

+ nagyon jó színes nyomtatási lehetőség

- lassú

- drága anyagfelhasználás

- speciális festékek szükségesek


Tintasugaras nyomtató

+ gyors

+ olcsó

+ halk

+ grafika nyomtatható

+ jó minőség

- drága tintapatronok

- nem megfelelő használatnál zavarra hajlamos


Lézernyomtató + halk + felbontástól függően jó és nagyon jó minőség + grafika nyomtatható + gyors + PostScript-kezelés - magasabb beszerzési és nyomtatási költségek

Documents

A számítógép felépítése