A szegénység csökkentő stratégia, mint

lehetőség és kihívás a szabadkai régióban

Molnár Mg. Verona, közgazdász

Nyitott Távlatok civil szervezet projekt menedzsere, Szabadka

A szegénység profilja

A szegénység többdimenziós jelenség, az alapvető életszükségletek kielégítését fedező bevételek hiánya:nem megfelelő lakhatási körülménya foglalkoztatás, munkalehetőség hiányaa szociális védelem, egészségvédelem, oktatás, kommunális szolgáltatások elérhetetlensége

kulturális igények kielégítésének hiánya jog az egészséges környezethez, tiszta vízhez

Extrém szegénység Szerbiában a 90-es évektől

gazdasági és szociális csőd megtorpant a demokrácia fejlődése emberi és kisebbségi jogok csorbulása GDP is felére csökkent, hatalmas lett a munkanélküliség, a fizetések, nyugdíjak drasztikusan lecsökkentek középosztály eltűnt, nőtt a szociálisan kirekesztett emberek száma

A szegénységi szint alakulása

Év Szegénységi szint

Havi bevétel (din)

2002 10,6 4,489

2003 10,5 4,970

2005 9,1 6,500

Veszélyeztetett kategóriák

Alacsonyabb iskolázottsággal rendelkezőkRomák, menekültekMunkanélküliek A 65 évnél idősebbek A gyermekek sajnos átlagon felüli szegénységi kockázattal rendelkeznek NagycsaládosokA falusi lakosság Dél-kelet Szerbia lakósai

Az ENSZ feladata: univerzális kötelezettség és felelősség

hogy integrálja az emberi jogokat az egész szervezet működésébe, így a szegénység-csökkentés területén is – nemzetközi felelősséga szegényeknek nemcsak szükségleteik, hanem, egyben jogaik is vannak, amely

lényeges gazdasági, társadalmi-kulturális, politikai-jogi jogokat ötvöznek

ENSZ millénniumi célok

1999-ben a Világbank és a Nemzetközi Monetáris Alap egy Szegénység Csökkentő Stratégia nevű programot kezdeményeztek, a világ eladósodott országainak összehangolt támogatására.

Ez a program az adott ország részéről készített, eredményorientált, hosszú távú keretprogramot jelent a helyi fejlesztési politikák, és a fejlesztési támogatások összegezése céljából.

Millénniumi deklaráció

Alapvető értékek, amelyeken a 21-ik század nemzetközi viszonyai alapszanak. Ezek: szabadság, egyenlőség, szolidaritás, tolerancia, a természet tisztelete és védelme, a felelősség megosztása. Azt sugallja a fejlődő és a fejletlen országoknak, hogy hozzák meg és alkalmazzák a 2015-ig érvényes nemzeti stratégiájukat, amelyek segítségével elérik az elfogadott Millénniumi deklaráció céljait

Millénniumi deklaráció céljai

1. Kiküszöbölni a szegénységet és az éhezést (2015-ig felére csökkenteni a napi 1$-ból élők és éhezők számát)

2. Általánossá kell tenni az alapszintű oktatást

3. Népszerűsíteni kell a nemek közötti egyenjogúságot, a nőknek több jogot adni

4. Csökkenteni a csecsemő-elhalálozást

Millénniumi deklaráció céljai

5. Az anyák egészségi állapotát javítani 6. Harcolni az AIDS, malária és más komoly

betegségek ellen 7. Biztosítani a természetes környezet

fenntarthatóságát 8. Kifejleszteni a globális fejlesztési partnerséget.

Fejleszteni a nyitott, szabályozott, előrelátható és a diszkrimináció ellenes kereskedelmet és pénzügyi rendszereket. Kifejleszteni az irányítás, fejlődés és szegénység csökkentés elvét nemzeti és nemzetközi szinten is.

Szerbia fejlesztési prioritásai

Két stratégiai folyamathoz kapcsolódnak:

1. Európai integráció

2. Szegénységcsökkentő stratégia (mint fejlesztési stratégia) alkalmazása

A szerbiai Szegénység Csökkentő Stratégia lényeges jellemzői:

1. Első olyan dokumentum, amely egyben inter-szektoriális, program jellegű, hosszú konzultációs folyamat előzött meg, a nemzet és nem a kormány tulajdona.

2. A stratégia középtávú fejlesztési keretet jelent az anyagi tényezők biztosítására

3. A stratégia a szegénységet többdimenziós tényezőként kezeli

4. A stratégia konkrét célja, hogy 2010-ig a szegénység szintjét felére csökkentse, nemzetközileg összehasonlítható indikátorokkal követhető

A stratégia konkrét céljai

1. Dinamikus gazdasági fejlődés (főleg a magánszektorban)

2. A gazdasági folyamatok átrendezése, új szegénység megjelenésének megakadályozása

3. A meglévő és új szociális programok, intézkedések következetes végrehajtása (marginalizált csoportok)

A kormány eszközei

A gazdasági szerkezetváltás keretén belül az új munkahelyek teremtését preferálja

Új termékek, és szolgáltatások fejlesztését támogatja

A kis- és középvállalkozások hálózatának kiszélesítését kezdeményezi

Új foglalkoztatási lehetőségeket teremt.

Millénniumi elvárások

1. A szegények csoportjának és azok jellemzőinek meghatározása

2. A szegénység csökkentéssel foglalkozó stratégiáknak, programoknak konzisztens módon tartalmazniuk kell a nemzeti és nemzetközi kötelezettségeket

3. Egyenlőség biztosítása és a diszkrimináció mellőzése

Millénniumi elvárások

4. Az emberi jogok progresszív megvalósítása (pozitív diszkrimináció), megfelelő mutatók

5. Participáció, affirmáció a prioritások, politikák, a végrehajtás és ellenőrzés folyamán

Ember arcú programok

Jogok, amelyek a fejlesztési programok tárgyaként meg kell, hogy jelenjenek:A megfelelő táplálkozásra való jog (védelem a krónikus éhezés ellen), az egészségre való jog (alapvető egészségvédelem és elérhetősége), oktatásra való jog (univerzális alapszintű oktatás), a méltó munkához való jog, a megfelelő lakhatási jog, személyes biztonsághoz való jog, jog a szégyenérzet nélküli megjelenésre a nyilvánosság előtt, az igazságszolgáltatás előtti egyenlő megjelenés joga, politikai szabadságjogok, nemzetközi segélyre való jog, a felügyelet és felelősség joga az állam és nemzetközi közösség

részéről (az ellenőrizhetőség miatt)

Helyi civil szerepvállalás

intézményi reformok terén a szociális konszenzus elérése biztosítása érdekében

a tranzíció „áldozatainak” támogatása terén

egyenletes gazdasági fejlődés biztosítása (a gazdagok és szegények közötti szakadék csökkentése)

Helyi – regionális fejlesztési feladatok

Helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása (kampányok, tájékoztatás, véleményezések)

A magánszektor fejlődési körülményeinek javítása (kezdeményezések, intézkedések)

Hatékony szociális védelem, (interszektorális és önkormányzattal való együttműködés)

A felelős helyi önkormányzat megteremtése (depolitizált, participatív, korrupció nélküli)

Mi tehetnek a helyi önkormányzatoka régióért

A foglalkoztatás növelése érdekében Hatékony szociális védelem érdekébenA nyugdíjasok és idősek helyzetének javítása érdekébenEgészségvédelem érdekébenOktatás érdekébenKörnyezetvédelmi szempontok hangsúlyozása érdekében

Következtetés

A nem éppen kedvezőnek és vállalkozóbarátnak mondható gazdasági körülményeket tekintve a Vajdaságban, ha lassan is, de kialakulnak és elkészülnek azok a stratégiák, intézkedések, irányvonalak, kezdeményezések, programok, amelyek elősegítik a fejlődést, s ezzel a szegénység csökkenését is, valamint az emberi és szabadság jogok maradéktalan biztosítását is.

Elengedhetetlen azonban a közösségi összefogás is, a közösségi részvétel, amely e történéseknek, folyamatoknak emberi arcot adnak.