A Szolvencia IImath.bme.hu/~gerenyi/Biztositasmatematika/A Szolvencia 2_20120… · Mi a Szolvencia II? - Eredet • Európai Parlament - 2009. április 22. • Európai Tanács ECOFIN

A Szolvencia II

Takács Viola

2012. május 7.

Miről lesz szó?

• Bemutatkozás

• Mi a Szolvencia II? – Az Ötlet, Párhuzam a Bázel II –vel

– Jelenlegi szabályozás hibái és hiányosságai

• A Szolvencia II felépítése – A három pillér és felépítésük

• Felkészülés az új rendszerre – Mennyiségi hatástanulmányok, Belső modellek

• A jogalkotási folyamatról – röviden

• Összegzés

MI A SZOLVENCIA II?

Mi a Szolvencia II? - Eredet

• Európai Parlament - 2009. április 22.

• Európai Tanács ECOFIN 2009. május 5-i ülésén

– elfogadta a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséről és folytatásáról szóló új irányelvet – A Keretirányelv

– szövege szerint 2012. október 31-vel hatályba lép, minden további átmeneti idő nélkül

(azóta ez a határidő 2013. 2014. január 1.)

• a Keretirányelv nem kizárólagosan a Szolvencia II projekt eredményeit tartalmazza, hanem a már áttekinthetetlenné vált, a biztosítási szektorra az 1960-as évektől kialakított és elfogadott, 13 hatályos irányelv konszolidálását is

Mi a Szolvencia II? - Célok

• Kiemelt célok:

– EU biztosítási piacának mélyítése

– az ügyfelek érdekvédelmének növelése

– az európai biztosítói csoportok nemzetközi verseny-képességének fokozása

– a jobb szabályozási környezet kialakítása

• Súly a kockázatkezelésen, a kockázat alapú követelményeken

– kifinomultabb kockázatmérési struktúrák

– a kockázati kitettségnek a szolvencia követelményekkel való összekapcsolása

Mi a Szolvencia II? - Okok

• A pénzügyi rendszerek stabilitása makro és mikro szinten is alapvető feltétele a versenyképes gazdaság meglétének

• A bankok őrzik betétek formájában a lakosság, a versenyszféra, sőt végső soron az állam vagyonát, hitelt nyújtanak a likviditási problémákkal küzdő gazdasági szereplőknek, illetve számos egyéb szolgáltatást is nyújtanak

• Biztonságos és kiegyensúlyozott működés kell – a gazdaság minden szereplője számára fontos, de ez nem egyszerű

• A viselt kockázatok nehezen átláthatóak, felmérésük és kezelésük nagy szakértelmet és jól működő kockázat felmérési rendszereket, folyamatos kontrollt és állandó alkalmazkodási képességet igényel.

• A válság egyik fő oka: a pénzintézetek túlzott kockázatvállaló magatartása a jelzáloghitel-politika és az értékpapírosítás tekintetében

Mi a Szolvencia II? – Bázel II

• a banki szabályozás három pilléres rendszere

• Eredeti megjelenés – 2004

• Cél: nemzetközi standard megteremtése, melyre támaszkodva a felügyeletek létrehozhatják az egységes szabályokat a tőkére vonatkozóan

• Kockázat- és tőkemenedzsment követelmények

– A hitelezésen és befektetéseken keresztül vállalt kockázatoknak megfelelő tőkével kell rendelkezni

– Általában: minél nagyobb kockázat, annál nagyobb tőkére van szükség a fizetőképességhez és az átfogó gazdasági stabilitáshoz

Mi a Szolvencia II? – Szolvencia I és a BIT

• 30 éve működik – szolvenciális szabályai elavultak

– Nem kockázat érzékenyek; Nem ösztönzik a biztosítókat kockázataik megfelelő kezelésére, kockázatkezelési rendszereik fejlesztésére; Nem segítik elő a felügyeleti beavatkozást

– Túlságosan tág teret hagynak a tagállamoknak a nemzeti variációk számára (konvergencia hiánya)

– Időközben túlhaladt rajtuk az ágazati, az ágazatközi és a nemzetközi fejlődés

• A Biztosítási Törvény 2003-ban került elfogadásra

– számos esetben módosult; a felhalmozódott piaci és felügyeleti tapasztalatoknak megfelelő felülvizsgálatára, korszerűsítésére most nyílik alkalom - ez lehetővé teszi a Szolvencia II irányelv figyelembe vételét

FELÉPÍTÉS

Szolvencia II I. Mennyiségi

követelmények

Szavatoló tőkeszükséglet

Minimális tőkeszükséglet

Tartalékok értékelése

Befektetések

II. Minőségi követelmények és

felügyeleti szabályozás

Own Risk and Solvency Assessment (ORSA)

Hatékony felügyelés

Kormányzás

III. Nyilvánosság

Átláthatóság

Közzététel

Riportok

Implementáció Kontroll Közzététel

I. – Szegmentáció

• Kötelezettségek besorolása adott szegmensekbe

– Minimum: Line-of-Business (üzletág)

– Homogén kockázati csoportok

• Arányosság és rugalmasság elve érvényesüljön

• Cél: pontos értékelés!

– Legjobban tükrözze a mögöttes kockázatok természetét

– „substance over form” – „tartalom a formával szemben”

– Szerződés mögöttes kockázatainak természete előtérben („substance”), nem a szerződés jogi formájának mögöttes kockázatai („form”)

• Minimális szegmentáció

• Fedezhető – nem fedezhető: Unit-linked termékek esetén

I. – Szegmentáció – jelenleg – nem-élet ág

• Baleset

• Betegség

• Szárazföldi jármű-casco

• Sínpályához kötött járművek cascoja

• Légijármű-casco

• Tengeri-, tavi- és folyami jármű casco

• Szállítmány

• Tűz- és elemi károk

• Egyéb vagyoni károk

• Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség

• Légi járművekkel összefüggő felelősség

• Tengeri, tavi és folyami járművekkel összefüggő felelősség

• Általános felelősség

• Hitel

• Kezesség, garancia

• Különböző pénzügyi veszteségek

• Jogvédelem

• Segítségnyújtás

• Temetési biztosítás

I. – Szegmentáció – jelenleg – élet ág

• Hagyományos életbiztosítások

– Haláleseti, elérési, díj-visszatérítéses elérési, vegyes, term-fix, járadékok, kiegészítő biztosítások

• Házassági biztosítás, születési biztosítás

– Házasság vagy a születés a biztosítási esemény

• Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unit-linked)

• Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás

– Nyugdíjalapok kezelése, egyéni nyugdíjszámlák

• Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás

I. – Szegmentáció – S2

• Élet vagy nem-élet? (nem jogi!)

– Életbiztosításszerűen kalkuláljuk vagy nem

– Pl. járadékok, melyek GFB-ből származnak élet

– Egészségbiztosítás

– Nem a klasszikus „egészség”

– Health – similar-to-life (SLT) vs. Health – non-similar-to-life (non-SLT)

• „unbundling” – „szétválasztás”

• Viszontbiztosításra is!

I. – Szegmentáció – S2 – nem-élet

• Medical expenses (Orvosi költségek)

• Income protection (Jövedelem védelem)

• Workers’ compensation (Munkavállalók kártérítése)

• Motor vehicle liability (Gépjármű felelősség-biztosítás)

• Motor, other classes (Gépjármű, egyéb)

• Marine, aviation and transport (Tengeri-, légiközlekedési és fuvarozási)

• Fire and other damage (Tűz- és egyéb károk)

• General liability (Általános felelősség)

• Credit and suretyship (Hitel és kezesség)

• Legal expenses (Jogi költségek)

• Assistance (Segítségnyújtás)

• Miscellaneous non-life insurance (Egyéb)

I. – Szegmentáció – S2 – élet

• Life insurance with profit participation (Nyereségrészesedéses életbiztosítások)

• Index-linked and unit-linked life insurance

• Other life insurance (Egyéb)

• Accepted reinsurance (Aktív/fogadott viszontbiztosítás)

• Második szintű csoportok – most már törölve, kivéve riport!

– Contracts where the main risk driver is death

– Contracts where the main risk driver is survival

– Contracts where the main risk driver is disability/morbidity

– Savings contracts

I. – Szegmentáció – S2 – egészség

• Similar-to-Life-Techniques:

– Life insurance with profit participation where the main risk driver is disability/morbidity risk

– Index-linked and unit-linked life insurance where the main risk driver is disability/morbidity risk

– Other where the main risk driver is disability/morbidity risk

– Annuities stemming from non-Life

• Non-SLT:

– Medical expenses

– Income protection

– Workers compensation

I. – Szegmentáció – példák

• Nem-élet biztosításból eredő annuitások

– Gépjármű felelősségbiztosítás: személyi sérüléses baleset, járadék folyósítva

– Kalkuláció élet technikával életbiztosítás (Life)

• Életbiztosítás esetén a második szinten nem kötelező a szétválasztás – ezt azóta törölték is a szabályzatból

• DE: olyan életbiztosítás esetén, mely tartalmaz egészségbiztosítási kockázatot szétválasztás

– Életbiztosítási kiegészítő biztosítások – általában nem-életbiztosítási kalkulációk non-SLT Health

I. – Mérleg (Balance Sheet)

• A mérleg a vállalkozás vagyoni helyzetét mutatja be, a számviteli törvény szerint az üzleti év végén kötelező az elkészítése.

• A vagyont kettős vetületben szemlélteti: Eszközök = Források

– eszközök: vagyontárgyak, aktívák

– források: vagyon eredete, passzívák

• Jellemzői: teljes körű, a cég minden vagyontárgyára kiterjed

– összevontan, meghatározott sorrendben mutatja be a vagyontárgyakat

– az értékeket ezer forintra kerekítve tartalmazza és

– törvényi szabályozás alapján hitelességét könyvvizsgáló igazolja

– két értékoszlopot tartalmaz: a tárgyévet és az azt megelőző évet

I. – Technikai tartalékok

• A biztosítástechnikai tartalékok ahhoz szükségesek, hogy a biztosító elegendő fedezettel rendelkezzen a biztosítottak és a kedvezményezettek felé fennálló kötelezettségeinek teljesítéséhez.

• A tartalékokat aktuális átruházási értéken kell értékelni, amely azt az árat tükrözi, amelyet a biztosítónak vagy viszontbiztosítónak fizetnie kellene azért, hogy biztosítási kötelezettségeit egy másik (viszont)biztosító átvegye. Az értékelésnek a piaci értékekkel a lehető legnagyobb mértékben konzisztensnek kell lennie.

• Értékük: a legjobb becslés (best estimate; BE) és a kockázati marzs (risk margin; RM) összege, kivéve azon kötelezettségek tartalékát, amelyek pénzáramai megbízhatóan replikálhatóak megfelelő pénzügyi instrumentumok alkalmazásával. A tartalék ezen részét a helyettesítő pénzügyi instrumentumok megfigyelhető piaci árának felhasználásával kell értékelni (fedezhető = hedgeable).

I. – Legjobb becslés + Kockázati ráhagyás

• A legjobb becslés a jövőbeni pénzáramok várható jelenértékének felel meg: figyelembe kell vennie a biztosítási kötelezettségek teljesítése során azok teljes tartama alatt felmerülő összes be- és kifizetést (beleértve a költségeket, a garantált és diszkrecionális nyereségrészesedést és a beágyazott garanciákat és opciókat). Az értékeléshez fejlett aktuáriusi módszereket kell alkalmazni, megfelelő minőségű és ellenőrzött adatbázisokon.

– Élet: szerződésenként, általában szimulációval

– Nem-élet: külön a díj- és kártartalékra

• A kockázati marzsnak azt a többletet kell megjelenítenie, amennyivel többet kellene fizetni a legjobb becslésnél egy esetleges állomány-átruházás esetén. (Ezt a keretirányelv értelmében az átadott portfolió fenntartásának tőkeköltsége fejezi ki.)

I. – Legjobb becslés

• A legjobb becslésre vonatkozó alapelvek

– Várható jelenérték – A legjobb becslés a jövőbeli cash flow-k valószínűséggel súlyozott átlagának felel meg, a pénz időértékét a releváns kockázatmentes hozamgörbe szerint figyelembe véve

– Aktuális információk, megfelelő aktuáriusi módszerek – Számítása aktuális és hiteles információkon és realisztikus feltételezéseken alapul, és megfelelő, alkalmazható és releváns aktuáriusi és statisztikai módszerekkel történik

– Minden pénzáram figyelembevétele – minden bejövő és kimenő cash flow-t, amely a biztosítási kötelezettségek rendezéséhez szükséges azok teljes tartama alatt

– Bruttó értékelés – Számítása a viszontbiztosítóktól eredő megtérülések levonása nélkül történik; azokat külön értékeljük!

Év N Cash-flow Hozamgörbe Diszkontált Cash-flow

2011 1 281,00 5,2247% 267,0475658

2012 2 299,60 5,4347% 269,5098707

2013 3 306,10 5,7125% 259,1100743

2014 4 295,00 5,9982% 233,6835031

2015 5 290,70 6,3156% 214,0228087

2016 6 287,30 6,7891% 193,7198249

2017 7 285,70 7,0987% 176,7749999

2018 8 286,70 7,4123% 161,8063509

2019 9 284,10 7,8911% 143,4170038

2020 10 285,00 8,3210% 128,1498945

2 901,20 2 047,24

100,00% 70,57%

I. – Szavatoló tőkeszükséglet (SZTSZ)

• az SZTSZ szintje a standard formula (és a belső modellek) esetén (egyaránt) a biztosító vagy viszontbiztosító alapvető szavatoló tőkéje egyéves időtávon mért, 99,5%-os biztonsági szintű kockáztatott értékének (Value-at-Risk) felel meg.

• az SZTSZ az egyéves időtávon 0,5%-os csődvalószínűségnek megfelelő gazdasági tőkét jeleníti meg (200 évben 1 csőd)

• figyelembe kell vegyen minden számszerűsíthető kockázatot, beleértve a kockázatkezelés hatásait is

• A számítást évente legalább egyszer kell elvégezni a Keretirányelv szerint, azonban az SZTSZ-nek való megfelelést folyamatosan figyelemmel kell kísérni, s amennyiben az intézmény kockázati profilja jelentős mértékben változik, akkor az SZTSZ számítását újra el kell végezni


VaRa=inf{ z | P(Z= a)}

Egyszerű példa: ! X és Y két független, azonos eloszlású valváltozó, mondjuk két egyéves tartamú kölcsönből származó veszteség.

P(X=-2)= 99% (kupon-nyereség)

P(X=100)=1% (nem-fizetési veszteség)

Mennyi VaR98.5%(X)+VaR98.5% (Y)?

JÁTÉK


VaRa=inf{ z | P(Z= a)}

Egyszerű példa: ! X és Y két független, azonos eloszlású valváltozó, mondjuk két egyéves tartamú kölcsönből származó veszteség.

P(X=-2)= 99% (kupon-nyereség)

P(X=100)=1% (nem-fizetési veszteség)

Mennyi VaR98.5%(X)+VaR98.5% (Y)?

VaR98.5%(X)=-2, mert P(X

I. – Minimális tőkeszükséglet (MTSZ)

• Az MTSZ azt a tőkeszintet jeleníti meg, amely alatt az ügyfelek jogai erősen sérülhetnek, ezáltal végső felügyeleti intézkedés, azaz a biztosító engedélyének visszavonása válik szükségessé

• Emiatt sokkal szigorúbb szabályok érvényesek a bevonható tőkeelemekre, mint az SZTSZ esetében

• Számítását negyedévente kell elvégezni egy egyszerű, auditálható lineáris formula alapján, értéke azonban nem lehet kevesebb, mint az SZTSZ 25%-a, és nem lehet több, mint az SZTSZ 45%-a

• Abszolút alsó határ: hasonlóan a jelenleg hatályos minimális biztonsági tőkéhez – élet: 3.2 millió EUR; nem-élet: 2.2 vagy 3.2 millió EUR; kompozit: a két ág összege

• Újdonság: a biztosítónak mindössze három hónap áll rendelkezésre ahhoz, hogy tőkeszintjét rendezze, ellenkező esetben a Felügyelet a piacról kivezetni köteles.

I. – Szavatoló tőke

• A rendelkezésre álló szavatoló tőke jelenti azt a puffert, amely ha szükséges, a pénzügyi veszteségek fedezetére szolgál. A meghatározását három lépésen keresztül valósítja meg a Keretirányelv.

– meghatározás, azaz azonosítani kell azokat az elemeket, amelyek e tekintetben szóba jöhetnek

– Alapvető tőkeelemek (saját tőke, figyelembe vehető alárendelt kötelezettségek összege) és kiegészítő tőkeelemek (olyan ígéretek, melyeket az intézmény szükség esetén lehívhat, ezáltal tőkéhez juthat (pl. tagi pótbefizetés))

– besorolás, azaz miután az egyes tőkeelemek nem azonos minőségűek, három szintre kerülnek besorolásra aszerint, hogy meghatározott kritériumokat

– bevonhatóság meghatározása, azaz bizonyos tőkeelemek alkalmazását a Szolvencia II szabályozás limitekhez kötheti.

I. – Miért fontos a szavatoló tőkeszükséglet?

• Csökkenti annak a lehetőségét, hogy a biztosító képtelen teljesíteni a kötelezettségeit

• Csökkenti a kötvénytulajdonosok által elszenvedett veszteségeket abban az esetben, ha a biztosító nem tud megfelelni minden kötelezettségének teljes mértékben

• Idejekorán lehetőséget ad a felügyeletnek a biztosítóval szembeni hatékony közbelépésre

• Megszilárdítja a biztosítási szektor pénzügyi stabilitásába vetett bizalmat

Az első pillér elemei

JÁTÉK


eszközök

viszont- biztosítás


eszközök


biztosítástechnikai tartalékok


eszközök



legjobb becslés

kockázati marzs

fedezhető rész


eszközök



szavatoló tőkeszükséglet

minimális tőkeszükséglet

legjobb becslés

kockázati marzs

fedezhető rész


eszközök



szavatoló tőkeszükséglet

minimális tőkeszükséglet

legjobb becslés

kockázati marzs

fedezhető rész

„Zsír”

I. – Tőkeszükséglet számítása 1.

„zsír"

1: Cél

SZTSZ 2: Minimum

MTSZ

3: Csőd

Technikai tartalékok

Fokozatos felügyeleti beavatkozás

Az ügyfél számára elfogadhatatlan kockázat

SCR

Adj BSCR SCRop

SCR non-Life

SCR market

SCR default

SCR health

SCR Life

SCR intang

Prem& reserve

Equity

Co

nce

n t

rati

on

Health SLT

Lapse Morta-

lity

Lapse Spread Health nonSLT

Longe- vity

Life CAT

CAT Interest

rate Health

CAT Disab/Morb

Revi- sion

Property Life

Lapse

Currency

Illiqui- dity

I. – Tőkeszükséglet számítása 3. – példa

• Katasztrófa kockázat

– Extrém vagy kivételes eseményekkel kapcsolatos, árazási és tartalékolási feltevésekből eredő jelentős pontatlanság okozta veszteség vagy kedvezőtlen változás a kötelezettségekben

– Olyan extrém vagy szokatlan eseményekből ered, melyeket nem megfelelően kezeltünk a díj- és tartalékkockázat során

– Természeti katasztrófák: szélvihar, árvíz, földrengés, jégeső, földcsuszamlás/süllyedés

– Ember által okozott: Motor, Fire, Marine, Aviation, Liability, Credit& Suretyship, Terrorism

I. – Tőkeszükséglet számítása 3. – példa

• Példa – természeti katasztrófa – Fire

– Rotterdam Scenario:

– Rotterdam kikötőjében felrobban/kigyullad egy olajfinomító, a világ egyik legnagyobbja. A robbanás eredményként a közelben tárolt nyersolaj is kigyullad. Számos haláleset, az egész kikötő lezárása (business interruption), majdnem teljesen megsemmisülnek az épületek és gépek, illetve erősen mérgező füstfelhő keletkezik.

– Fegyveripari Scenario

– A hadsereg egyik repülőgépén rövidzárlat miatt tűz üt ki. A csarnok, melyben 10 harci repülőgép van, teljesen megsemmisül, a gépek/gépezet is.

II. – Minőségi követelmények és felügyeleti szabályok

• Felügyeleti hatóságok és általános szabályok

– A felügyelők feladata az, hogy értékeljék, a biztosítók a saját tőke megfelelési igényeiket hogyan számszerűsítik a kockázataikhoz képest

– Ezért joguk van közbelépni, javító intézkedésekre

• Irányítási rendszer:

– Egy erős irányítási rendszernek előfeltétele a hatékony szolvencia rendszer

– a biztosítóknak meg kell felelniük a magas követelményeknek, a megfelelő kockázatkezelésnek, az ORSA-nak, belső ellenőrzésnek, belső auditnak, kiszervezésnek

II. – ORSA – Own Risk and Solvency Assessment

• Definíció:

– Azon folyamatok és procedúrák összessége, melyeket a rövid és hosszútávon fellépő kockázatok kijelölésére, felismerésére, monitorozására, kezelésére és riportálására használunk, illetve amelyek meghatározzák azt a szavatoló tőkét, mely szükséges ahhoz, hogy a biztosító szolvencia szükséglete ki legyen elégítve

• Célok:

– Vajon az összes lehetséges kockázatot kijelöltük és felmértük a tőkeszükséglet számításakor?

– Elegendő a tőkénk ahhoz, hogy szembenézzünk a lehetséges kockázatainkkal?

– Hogyan használhatnánk jobban a kockázatkezelési technikákat a kockázatok kijelölésére, mérésére és kezelésére?

II. – Irányítási rendszer

Belső kockázatirányítás ORSA

Kockázatkezelés Tőkemenedzsment

Vezetőség általi felügyelet

Teljes azonosítás Kockázatvállalási

hajlandóság

Szerepek és felelősségek

Értékelés Tőketervezés

Dokumentáció Stressz tesztek Készenléti terv

III. – Felügyeleti jelentés és közzététel – 1.

• A harmadik pillér felel a piac átláthatóságáért, a biztosítási ágazat fegyelméért, mellyel biztosított, hogy a cégek közzéteszik a piac számára releváns információkat.

– Jobb belátást ad egy cég „életébe”, eredményeibe

• Harmonizálja a felügyeleti jelentőségeket

– Jobb összemérhetőség – csoportszinten!

• Átláthatóság!

• Következetes és nyitott szabályozási keret megkönnyíti a cégek számára a különböző piacokra való „betörést”, ösztönzi a versenyt

III. – Felügyeleti jelentés és közzététel – 2.

• Közzététel:

– Solvency and Financial Condition Report (SFCR) – éves jelentés a fizetőképességről a pénzügyekről

– Üzleti jelentés, stratégia

– Komponensenként kockázatkezelési és tőkemenedzsment információk

– MTSZ és SZTSZ esetleges megsértésének részletei

– Minőségi leírása az esetleges belső modelleknek

• Felügyeleti jelentés

– Általában az ORSA egyik outputja

– Részletesebb információk – 2013-ban teljes értékelés, aztán csak a változásokról!

– Bizonyos részek negyedévente (MTSZ, SZTSZ)

FELKÉSZÜLÉS

Mennyiségi Hatástanulmányok – QIS

• Felkészülést szolgálják

• Általános kép az új rezsimről – pontos alkalmazás!

• Felügyeleti irányítással

• Eredmények segítenek a 2. szintű szabályok finomításában

• QIS1 – 2004/12/31

• QIS2 – 2005/12/31

• QIS3 – 2006/12/31

• QIS4 – 2007/12/31, QIS4 bis – 2008/12/31

• QIS5 – 2009/12/31, QIS5 bis – 2010/12/31

• QIS5 bis bis – 2011/12/31

QIS5 – országos eredmények – 1.

• Kétszer annyi résztvevő, mint a QIS4-ben

• QIS5 – 30: 9 kompozit, 11 élet, 10 nem-élet • Piaci részesedés: 97% élet és nem-élet oldalon is

• QIS5 bis – 19: 8 kompozit, 7 élet, 4 nem-élet • Piaci részesedés: 89% élet, 93% nem-élet (díjbevétel arányában)

S1 QIS5 S1 arány QIS5 / S1 QIS5 bis / S1 Technikai tartalékok (bruttó) 7096 5377 81.10% 61.45% 67.41%

Egyéb kötelezettségek 695 810 7.94% 9.26% 6.88%

Tőkeszükséglet 410 1071 4.69% 12.24% 11.61%

Többlettőke 549 1225 6.27% 14.00% 10.70%

Mérleg összesen 8750 8483 100.00% 96.95% 96.61%


• QIS5 : • S1 – Átlagos szolvencia ráta: 220,6%

• S2 – Átlagos szolvencia ráta: 214,6%

• Technikai tartalékok csökkenése:

– Élet: 73,6%; nem-élet: 55,2%; unit-linked: 86,2%

• QIS5 bis: • S1 – Átlagos szolvencia ráta: 178%

• S2 – Átlagos szolvencia ráta: 191%

• Technikai tartalékok csökkenése:

– Élet: 85%; nem-élet: 52%; unit-linked: 89%


QIS5 QIS5 bis

Piaci kockázat 22.5% 20.3%

Partner kockázat 11.7% 20.2%

Életbiztosítási kockázat 17.3% 16.9%

Egészségbiztosítási kockázat 1.1% 0.6%

Nem-életbiztosítási kockázat 39.5% 34.5%

Immateriális javak kockázat 1.2% 1.4%

Működési kockázat 6.6% 6.1%

Nem diverzifikált SZTSZ 100.0% 100.0%

Diverzifikáció -24.1% -22.2%

Korrekciók -94% -14.6%

SZTSZ 66.5% 63.2%

Feltöltöttségek (QIS5 bis)

Belső modellek

• Standard formulával kötelező számolni

• Hogyan lehet még?

– Teljes belső modell: teljes körű, minden kockázatot lefed

– Részleges belső modell: csak egyfajta kockázatot fed le

– Összegezzük a standard formula többi eredményével

– Eredeti vagy cégspecifikus korrelációs mátrixokkal

– Cégspecifikus paraméterek standard formula részeként:

– Non-life/non-SLT Health premium and reserve risk: szórások

– Revision risk/SLT Health Revision risk: paraméter

– Legalább évente kell kalibrálni

– Standard formula

– Egyszerűsítések

A JOGALKOTÁS

A jogalkotási folyamat

• Direktíva: jogalkotási aktus

– Sokkal általánosabb, nemzeti szinten általában két éven belül kerül implementálásra; direktíva természetén múlik

• Rendelet: jogalkotási aktus másik fajtája

– Tagállamok jogrendjébe közvetlenül kerülnek be; nincs lehetőség manőverezésre

– Az EU-ban a Lámfalussy-eljárást alkalmazzák a pénzügyi szabályok esetén

– Bölcsek Tanácsa dolgozta ki 2001-ben, elnöke Lámfalussy Sándor

– Szolvencia 2 esetén ez négy szintet jelent

Lámfalussy-eljárás

• 1. szint – Keretjogszabályok

– Irányelvek – Európai Bizottság, végleges határozat – Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament együtt

• 2. szint – Részletes végrehajtási rendelkezések

– European Insurance and Occupational Pensions Committee (EIOPC) – szabályozási tervezetek megvitatása; tanácsadok

• 3. szint – Technikai jellegű szabályok

– European Insurance and Occupational Pensions Committee (EIOPA) – iránymutatások, felügyeleti rendelkezések

• 4. szint – A végrehajtás ellenőrzése: Uniószerte lehetőleg minél egységesebben alkalmazzák a szabályokat;

– A Bizottság (EC), a tagállamok és a felügyeleti szervek együtt ellenőrzik a végrehajtást

ÖSSZEGZÉS

• Prudenciális irányelvek összegzése

• Gazdasági kockázatok fontossága

• Piaci értékelés

• Befektetési szabályok megszűnnek

– Mennyiségi szabályok helyett a prudens személy elve lép

– A jogalkotó nem kötelezhet konkrét befektetésekre

• Cél: globális versenyképesség növekedése

– Közzététel

– Egységes felügyelés: valamennyi tagállamban egységes részletesség és formátum

– Határon átnyúló csoportok esetén is!

KÉRDÉSEK?

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

Documents

A Szolvencia IImath.bme.hu/~gerenyi/Biztositasmatematika/A Szolvencia 2_20120… · Mi a Szolvencia II? - Eredet • Európai Parlament - 2009. április 22. • Európai Tanács ECOFIN