Á T M E N E T E K I S K O L Á S K O R I G

Zenei nevelésünk elvei és a gyermek zenei fejlődése iskolába lépésig

2007

Bevezetés az ének-zene tantárgy-pedagógiába

„Ha a tanítás művészet, akkor a tanításra való

felkészülés tudomány” (Orlich, 1980.)

Felkészülés az iskolában folyó ének-zene tantárgy oktatására:

Cél- és követelményrendszer Tananyag Didaktikai feladatok Az oktatás szervezési módjai, a differenciálás csoportos és egyéni

feladatai Alkalmazandó módszerek Az oktatás eszközei Az ellenőrzés-értékelés kérdései, feladatai

Találkozás az iskolával (dr. Szabó Pál, 1970) A beiskolázott gyermekek heterogenitása:

Testi fejlettség, egészségi állapot Otthoni környezet Intellektuális, értelmi fejlettség Magatartás

Megkönnyíti az átmenetet: az első időben az iskolának kell alkalmazkodnia a gyermekhez pótolni kell a szülőt, óvónőt alapos megismerés: egyéni tulajdonságok, otthoni környezet minél érdekesebb tanítás verbális és nonverbális módon (dicsérettel, simogatással) megerősíteni,

aktivizálni a gyermeket játékosság, mozgékonyság (pl. ritmikus gyakorlatok, éneklés)

Ismerd meg! korábbi tapasztalatait, ismereteit, jártasságait, készségeit, képességeit, attitűdjeit

Ének-zene, dalos játék során feltárhatók: értelmi fejlettségi mutatók érzelmi fejlettségi mutatók szociális fejlettségi mutatók mozgásos fejlettségi mutatók

„… az ének felszabadít, bátorít, gátlásokból, félénkségből kigyógyít. Koncentrál, testi-lelki diszpozíción javít,

munkára kedvet csinál, alkalmassá tesz, figyelemre-fegyelemre szoktat. Hogy egész embert mozgat,

nemcsak egy-egy részt. Megszeretteti az iskolát…” (Kodály, 1964)

Általános zenei nevelési elvek

Minden népnek a saját kultúrájából, néphagyományából kell kiindulnia

„Együtt támadt vagy régen összeszokott dallam és szöveg: egymás szépségét és erejét fokozza.” hat a beszéd kialakulására, a szép kiejtésre, segíti a szókincs bővülését zeneileg értékes anyag, formálja a közízlést

„A magyar zenei élet csak a hagyomány alapján, annak levegőjében fejlődhetik”

„A nyelv is énekel a zene pedig beszél.” az életkori igényeket és fejlettségi szintet leginkább kielégíteni képes

Kodály Z.: Visszatekintés I. (1966)

Az aktív zenélés első lépése az éneklés

alapja minden más zenei élménynek a személyiség sokoldalú fejlesztésének eszköze az emberi hang természetes volta „Nagy e játékok tisztán emberi értéke is, fokozzák a társas érzést, életörömet.”

A zenei nevelést korán kell kezdeni „Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel.”

A zenei műveltség mindenki számára elérhető és járható legyen a dalos játék nemcsak zenei szempontból értékes, hanem a gyermek általános

fejlődése szempontjából is

Kodály Z.: Visszatekintés I. (1966)

Ének-zenei nevelés az óvodában„Nyilvánvaló, hogy észszerű nevelésünknek a gyermek első, spontán megnyilatkozásaiból kell kiindulnia, kezdve ritmikus

és énekelt játékokkal, sokszor ismétlődő, egyszerű frázisokkal. Ezekről aztán fokozatosan át lehet térni bonyolultabbakra.”

(Kodály, 1966) Célja: a zene megszerettetése, annak befogadására való képesség megalapozása, a zenei anyanyelv ápolása

Feladata: személyiségfejlesztés a zene eszközeivel, zenei képességek, készségek fejlesztése és összekapcsolása más fejlesztési területekkel

Tartalma: minél több zenei élmény, játékosan, sok mozgással

Tudatos, tervezett fejlesztési folyamat megvalósítása

A zenei nevelés területei az óvodában Metrumérzék (egyenletes lüktetés) Ritmusérzék (szünet helye, ütem,

motívumsúly, tempó, osztinátó) Dinamikai érzék (hangerő) Hangmagasság, hangszín, és

dallamérzék Belső hallás Intonációs készség, hangképzés Tonalitásérzék Zenei memória Zenei improvizáció Érzelmek, hangulat kifejezése a zene által

A fejlettség várható szintje iskolába lépéskor

Kishangterjedelmű dalokat tisztán, jó szövegkiejtéssel, csoportosan és önállóan énekel

Egyenletes lüktetést és ritmust érzékeltet Zenei viszonyfogalmakat megismer, megkülönböztet Szívesen, örömmel énekelnek, a játékot maguk szervezik,

önállóan játsszák A gyermek ízlése, igényessége megnyilvánul

választásában Rögtönző kedv maga és mások szórakoztatására Improvizálása tanult elemekből áll össze (pl. ismert

dallamra vagy ritmusára új szövegszótagokat igazít)

Óvoda-iskola átmenet

Probléma:-új nevelő, új társak, új napirend, mozgáskorlátozástoleráló

képességet igénybe veszik-más-más életkorú, adottságú, szociokultúrális hátterű gyerekek

Zenei fejlesztés folytatása az iskolában: A zenei elemeit aktív énekléssel figyelteti meg, tudatosítja, új

szituációkba helyezi Elsajátítják a zenei írás-olvasást Zeneművek, dalok értésére, élvezésére nevel Irányított, közös éneklés, daltanulás Improvizálás a tanult zenei elemek variációs felhasználásával

történik, nem önkifejezés vágyával Fokozatosan térnek át a többszólamú, vokális és hangszeres

zene megismerésére, elsajátítására

Az óvodai zenei nevelés hatásai

Előkészíti az írást, olvasást, a számolást, a nyelvtant

Éneklés során: Iskolai tanulmányokban:

Pontos kiejtés, jobb tagolás, tiszta hangzóejtés

Magán- és mássalhangzók összekötése a betűk összeolvasását könnyíti meg

Mondókák hangsúlyos, tagolt mondása

Szótagolást segíti

Sok szavat, fogalmat ismer meg a gyermek a játékok során, annak jelentését is ismeri

Tér-forma változik a játékok során Nyelvtani szabályok megértését készíti elő, pl. ragok, képzők

Tér-, mennyiség-, formaismeret

Játékformák során Számlálás, matematikai fogalmak elmélyülése

A zenei fejlesztés transzfer hatásainak vizsgálata a 6-7 éves

korosztálynál (2005) I. Érzékelés, észlelés

vizuális észlelés

1. zártság, globális észlelés, formaészlelés, szem-kéz koordináció: Hilda Santucci vizsgálati módszere

2. analízisre-szintézisre épülő vizuális memória: 3. alaklátás, formaállandóság: Edfeld-teszt

emlékezet4. reproduktív emlékezet:„Forma-emlékezet és reprodukció”

(Fővárosi útm. 1971.mód.vált.) 5. akusztikus emlékezet, tanulási stratégia (Tarbay Ede: Április)

Képzelet

6. a képzelet szintjének feltárása, ötletesség, absztraháló képesség kimutatása (Szilágyi Domokos: Táncol a sárga…)

Figyelem

7. figyelemmegosztás: Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet (szelekció + akusztikus memória)

Értelmi képességek, gondolkodás

8. matematikai feladatok (számfogalom, mennyiségek összehasonlítása, gondolkodási szint felmérése)

Anyanyelvi fejlettség„A helyes tanulás módszerének kialakítása a

tananyag értelmes feldolgozásával kell kezdődjék.” (Salamon J.)

Nyelvi fluenciát, flexibilitást valamint redefiníciós (átfogalmazó) képességet feltáró feladatok:

9. szövegértelmezés, tartalomelemzés

10. szövegkövetés, tartalom képi megjelenítése, rendszerezési képesség

11. tartalomelemzés, témarajz

12. hangzófelismerés, hangzódifferenciálás, lokalizálás

A vizsgálatban elért eredményeket tekintve kitűnik: a zeneisek a figyelemkocentrációt, a

figyelemmegosztást, a motorikus és vizuális emlékezetet, követéses képességet, sorrendiség észlelését igénylő feladatokban lényegesen jobban teljesítettek,

a vizsgálat egészére vonatkozóan rendre átlagot meghaladó, kiegyensúlyozott, csoportdinamikailag kiegyenlített teljesítményt nyújtottak.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

0

20

40

60

80

100

120

140

a feladatok relatív megoldási aránya

nem zeneisek

zeneisek

Ajánlott szakirodalom Döbrössy János szerk. (2004): Ének-zene-nevelés. Trezor Kiadó

Falus Iván (2003): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó

Forrai Katalin (1993): Ének az óvodában. Editio Musica

Forrai Katalin (1970): Zenei nevelésünk elvei és a gyermek zenei fejlődése iskolába lépésig. In.: Átmenetek iskoláskorig. Magyar Pedagógiai Társaság

Dr. Hegyi Ildikó (é.n.): Fejlődési lépcsőfokok óvodáskorban. OKKER

Kodály Zoltán (1964): Visszatekintés I-II. Zeneműkiadó

Kodály Zoltán (1954): A zene mindenkié. Zeneműkiadó

Kovács Barbara (2002): A zenei fejlesztő játékokról. Novum Kiadó

Dr. Szabó Pál (1970): Találkozás az iskolával In.: Átmenetek iskoláskorig. Magyar Pedagógiai Társaság

Szőnyi Erzsébet (1984): Kodály Zoltán nevelési eszméi. Tankönyvkiadó

Köszönöm a figyelmet,

sikeres tanulmányi évet!

Hegedűsné Tóth Zsuzsanna

tanársegéd