Upload
lenore-massey
View
20
Download
4
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI, GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK. Tartalom: A tényezők szerepe a regionális gazdaságban Természeti tényezők Gazdasági tényezők – infrastruktúra, tőke Munkaerő mobilitása A tényezők kapcsolatai, elérhetőség, periferialitás. TERMÉSZETI TÉNYEZŐK. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A TERÜLETI FEJLŐDÉST MEGHATÁROZÓ TERMÉSZETI,
GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK
Tartalom:• A tényezők szerepe a regionális gazdaságban• Természeti tényezők• Gazdasági tényezők – infrastruktúra, tőke• Munkaerő mobilitása• A tényezők kapcsolatai, elérhetőség,
periferialitás
A TÉNYEZŐELLÁTOTTSÁG szerepe a régiók fejlődésében
NÉPESSÉG
TERMÉSZETI TÉNYEZŐK
TŐKEÁLLOMÁNY
TECHNIKAI HALADÁS, INNOVÁCIÓK
A régiók szakosodásának alapjai
• Abszolút előnyök (Smith)
• Komparatív előnyök (Ricardo)
• Heckscher-Ohlin előnyök (tőke, és munkaerőellátottság)
• Kompetitív előnyök (Porter)
Mobil és immobil javak
• Nem-transzferálható (lokális) inputok és outputok • Transzferálható (áthelyezhető) inputok és outputok
Transzferálható: térbeli, mozgatás
4-féle jószág:
• Lokális input (immobil input): input-orientált (nyersanyaghoz, munkaerőhöz telepítés
• Lokális output (immobil output, helyi kereslet): a helyi fogyasztókhoz telepítünk, piacorientált (piacra)
• Transzferálható input (mobil input): a telephely bárhol lehet, input szállítható (szállítási költségek).
• Transzferálható output (mobil output, külső kereslet): a termék szállítható a fogyasztókhoz (szállítási költségekl).
A tényezők térbeli szűkösségének
alaptípusai:
• ubikvitás: szinte mindenütt megtalálható (pl. levegő),
• kommonalitás: sok helyen előfordul (pl. folyóvíz, mint hűtővíz),
• ritka javak: kevés helyen található meg (pl. bauxit),
• unikális javak: nagyon kevés helyen fordul elő (pl. uránérc).
A régiók közti eltérések alapvető okai
• a természeti erőforrásokkal való ellátottságból eredő előnyök – bizonyos termelési tényezők nem tökéletes mobilitása, helyhez kötöttsége
• a térbeli koncentrálódás gazdaságossága – az erőforrások nem tökéletes oszthatósága
• a közlekedés és kommunikáció költségei – a javak és szolgáltatások nem tökéletes mobilitása miatt, hatással van a nyereségre
A FÖLDHASZNÁLAT mikroökonómiai modellje
Szűkös erőforrás, sokféle felhasználási lehetőség: mezőgazdaság, ipari telephely, lakóhely, rekreáció, stb.
Verseny a használati módok köztA föld iránti kereslet mérőszáma: a föld ára, v. bérleti díjaBefolyásolja: - ásványkincsek, talajminőség, vízkészletek,
éghajlat, topográfia, táj – megközelíthetőség (input/output piacok),
munkaerőkínálat, közszolgáltatások,presztízsFöldhasználati alaptípusok versengése• kis helyigény, 1ha- on nagy értéket termelők: városokban,
magas ár• nagy területigény, 1ha –on kis értéket termelők: vidék,
alacsony árak - mezőgazdaság, erdőgazd., sport, rekreációA bérleti díj tartalma: az használja a földet, aki a legnagyobb
bérleti díjat hajlandó fizetni érte (használók versenye)A profitmax (MR MC) nem ad társadalmi optimumot
intervenció: engedélyek, támogatások, adók....
A megfizethető bérleti díj
Összes termelési költség (1 ha) (földhasználat ktg-e nélkül):
TC = F + a Q b
• F: fixktg, a>0 , b> 1 konstans• (Q az 1 ha-ra eső hozam)
A föld bérlőjének 1 ha-ra jutó nyeresége:
= TR – TC - földhasználati ktg/ha == TR – TC – (1 ha föld bérleti díja )
= P Q – F - a Q b– bérleti díjP a farm kapujánál érvényes nettó ár (= piaci ár - szállítási egységköltség) • Átlagköltség: AC = TC/Q
= (F/Q) + a Q b-1
• Határköltség: MC = TC/Q = a b Q b-1
A bérleti díj gradiensA centrumtól
távolodva kisebb bérleti díj fizethető!
Területhasználati zónák:
TERMÉSZETI TÉNYEZŐK
• A legkevésbé mobilak• Részben térben helyhez kötöttek• Általában nem bővíthetők, de kimeríthetők,
elszennyezhetők• Fogyó erőforrások (stock, azaz készlet jellegű)
– a felhasználással véglegesen elfogyasztott, – újrahasznosítható
• Megújuló erőforrások – korlátlanul újrahasznosítható – egy kritikus határig képesek regenerálódni
Fajtáik:Táj (domborzat, földfelszín), termőföld, éghajlat (időjárás),
vizek, ásványkincsek, energiahordozók, levegő
Ásványkincsek, energiahordozók• Egyenlőtlen térbeli
eloszlás• Kimerülő, részben
újrahasznosítható• Kitermelés költségei• Szállíthatóság
Fontossága: ipar,…
Éghajlat, időjárás, vizek, domborzat • Ipar – talajszerkezet, vízszennyezés, klíma• Közlekedés-távközlés – domborzat, klíma• Turizmus – táj, klíma, vizek…• Mezőgazdaság – napfény, hőmérséklet, csapadék,
domborzat
Gyógyvizek és termálvizek Magyarországon
Termőföld• Szűkös erőforrás• Nem mobilizálható• Termőképesség, eltartóképesség eltérései• Termőtalaj pusztulása
Ország Termő-terület/ fő
(ha)
Ország Termő-terület /fó (ha)
Japán 0,04 Törökország 0,63
Hollandia 0,18 Dánia 0,64
Németország 0,21 Bulgária 0,67
Olaszország 0,28 Spanyolország 0,78
Ausztria 0,36 USA 1,54
Franciaország 0,51 Svédország 4,00
Lengyelország 0,60 Ausztrália 24,06
Magyarország 0,60
Talajtípus, aranykorona érték
Fosszilis energiahordozók
• Kimerülő, nem megújítható
• Kőolaj, földgáz
• Készletek: 70 évre, 3200 mrd hordó (évi 2 % fogyasztásnövekedéssel)– (40 évre, 1700 mrd hordó)?
• Napi fogyasztás=napi kitermelés: 84 millió hordó
• Fő fogyasztók: fejlett világ, Kína, India!
A fosszilis energia – 70 évre?Készletek (mrd t) 2003 term (mó t) 2001 2002 2003
Kína 2,5 Brazília 68 77 79
India 0,7 Kanada 109 120 127
Irán 12,3 Kína 165 169 169
Irak 15,2 Irán 183 167 190
Kuvait 13,3 Irak 128 105 68
Mexikó 1,8 Kuvait 102 92 110
Oroszország 8,2 Mexikó 167 169 179
Szaúd-Arábia 36,0 Nigéria 100 89 107
Egy.Arab Emir. 13,0 Norvégia 163 158 154
USA 3,8 Oroszország 348 380 421
Venezuela 11,2 Szaúd-Arábia 434 417 475
Egyéb országok 24,7 Egyesült Kir. 109 108 99
USA 289 286 286
Venezuela 160 159 150
Egyéb országok 942 945 982
Világ összesen 142,7 Világ összesen 3467 3441 3596
Termelők
• OPEC (60 %) – 11 ország
• Nem OPEC • Eltérő kitermelési
költségek
Egyesült Arab Emirátusok
6%Kuvait
6%
Mexikó5%
Katar3%
Irak4%
Nigéria6%
Algéria4%
Kazahsztán3%
Líbia3%
Venezuela6% Irán
7%Norvégia
8%
Oroszország17%
Szaúd-Arábia22%
1 mrd hordó/nap export feletti exportőrök
Kitermelés ktg-e, Lelőhely USD/hordó
Szibéria 12
Északi tenger 18-20
Perzsa öböl, Arab-félsziget 5-6
Indonézia, Irán, Nigéria 6-8
USA 10-15
Fogyasztás gyorsan nő
- Fejlettek
- Fejlődők
A magyar mezőgazdaság regionális adatai
• Észak-magyarország,
• Alföld
• Dél-Dunántúl
agrárjellege
GAZDASÁGI TÉNYEZŐK - Infrastruktúra
Termelői
• Közlekedési
• Hírközlési
• Energetikai
• Környezetvédelmi
• Vízgazdálkodási
Szociális
• Lakásállomány
• Kommunális hálózatok
• Egészségügyi
• Oktatási, kulturális
• Települési intézményrendszer
• Környezeti
• Sportlétesítmények
• Távolságok Légvonalbeli Pályatávolság Időtávolság Gazdasági távolság Szociális távolság
Elérhetőség Fajlagos szállítási költség Szállítási módok, eszközök
Távközlés Vezetékes telefon Mobiltelefon Internet TV, rádió, kábeltévé
Magyarország: sugaras szerkezet
Közlekedési infrastruktúra
VASÚT
Gyorsforgalmi utak
Tőkejavak• A legmobilabb termelési tényező
Formái:• A reáltőke nemzetközi/régióközi áramlása:
közvetlen külföldi tőkebefektetés (Foreign Direct Investment - FDI)
• A pénztőke nemzetközi/régióközi áramlása: – külföldi portfólió befektetés - tulajdonrész
szerzése– Hitelek, segélyek
A közvetlen beruházás (működőtőke) és a külföldi portfólió beruházás megkülönböztetése
Potfőlió-befektetés: értékpapírok vásárlása, pénzpiacokon (kötvény, részvény, határidős ügylet, opció....)
Nem eredményez közvetlen rendelkezési jogot a fogadó ország vállalatában, A FDI és a portfólióbef. eltérése:1, a fejlődéshez való hozzájárulás:
FDI – új technika, portfólióbef – ehhez pénzforrás2, Időhorizontbeli eltérés:
FDI hosszabb, portfólióbef – rövidebb lehet3, Motiváció:
FDI : profitnagyság, piaci részesedés, hatékonyság portfólióbef : profitnagyság (kamat, osztalék)
4, Ingadozás: FDI : a gazdaság ciklikus ingadozásai befolyásolják
portfólióbef : jobban ki van téve a piac lélektani hatásainakA FDI és portfólióbef elhatárolása gyakorlatban nem mindig egyértelmű!
Működőtőke (FDI): olyan interregionális/nemzetközi befektetés, amelynek célja a másik régióban tartós érdekeltséget szerez. Hosszú távú viszony!
Meghatározó (10 % feletti tulajdonrész!) mértékben befolyásolja a menedzsmentjét
FDI áramlás a világban
FDI Magyarországon
A fejlett ország
ok
1990,Mrd USD
(import)
1990, %
2005, Mrd USD
(import)
2005, %
EU 8,5 57,4 45,00 63,2
USA 3,94 27,8%
16,26 22,8
Japán 0,10 0,7 1,01 1,4
Egyéb 2,00 14,1 8,91 12,5
Összes fejlett ország
14,19 100,0 71,18 100,0
A fejlődő régiók
1990,Mrd USD
1990, %
2005, Mrd USD
2005, %
Afrika 0,58 15,7% 2,65 9,6%
Latin-Am 1,18 31,9% 9,37 34,0%
Ázsia 1,94 52,4% 15,55 56,4%
Egyéb 0,00 0,0% 0,00 0,0%
Össz. fejlődő 3,70 100,0% 27,57
100,0%
Az FDI import regionális megoszlása, Magyarország
• Budapest és Ny-Dunántúl + K-Dunántúl
• Visszaforgatott jövedelem
72,6
7,3 6,72,9 3,6 3,7 3,2
64,4
9,9 11,5
1,5 3,9 4,7 2,3
0
10
20
30
40
50
60
70
80
Közép-Mo.
Közép-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl
Dél-Dunántúl
Észak-Mo.
Észak-Alföld
Dél-Alföld
%
1994
2004
1994; Budapest; 67%
1994; Az ország többi része; 33%
2004; Budapest; 49%
2004; Az ország többi része; 51%
15,1%
31,4%33,8%33,9%37,8%33,7%
60,0%
94,1%
58,1%
-4,4%
-20,0%
0,0%
20,0%
40,0%
60,0%
80,0%
100,0%
1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
%
újra-bef tőke%
Technológia-transzfer• A technológia terjedése (diffúzió)• A technológia abszorpciója, adaptálása• Technológiatranszfer (gépek, műszerek, szabadalmak, egyik
országból a másikba történő átvitele)Fajtái:– Megtestesült, Nem megtestesült (know-how, licencek…)– Működő tőke befektetésFormái:– Kereskedelmi Nem kereskedelmi (műszaki segélyezés –
technical assistance)
• A régió tőkeellátottságát meghatározza: saját felhalmozás (illetve amortizáció), tőkeexport, tőkeimport
A tőke áramlását gazdasági okok (profitmax) magyarázzák (?)• Valóság: a tőke nem teljesen mobil – polarizáció!
MUNKAERŐ, HUMÁNERŐFORRÁSAz ember szerepe a gazdaságban:• Munkaerő• Fogyasztó• Terület (lakóhely) tulajdonosa
A munkaerő interregionális áramlása - okai:• Nem gazdasági:
– Természeti katasztrófák, háborúk, családi okok, kalandvágy• Gazdasági:
– Munkanélküliség– Bérszínvonal eltérések– Vándormunka/ idénymunka– Munkakörülmények– Presztízs
Kit érint?• Magasan kvalifikáltak• Képzetlenek
Magasan kvalifikált munkaerő - okok
• Képzettség megszerzése (hazatér!)• Képzettség karbantartása, kutatómunka
(hazatér!)• Képzettség kihasználása
(munkakörülmények) - természetes jelenség!
• Bérkülönbségek miatt – agyelszívásA fejlődő régiókban kiképzett munkaerő a
fejlett régiókban termel!
A képzetlen munkaerő mobilitás folyamata
• Jó konjunkturális helyzet a fejlett régióban• Hazai munkaerő hiány, bérnövekedés• Régión kívülről munkaerő beáramlás,
vendégmunkások– Példa: Franciaország, Nagy-Britannia: volt
gyarmatokról , később török és délszláv vendégmunkások
• Idénymunkások: a fejlődő országokba/régiókba is (gyapot, tea, kávé betakarításra)
• Illegális munkavállalás
Regionális eltérések
Vállalat szempontja:• Munkaerő ára• Munkaerő képzettsége
Munkavállaló szempontja:• Adott foglalkozási ágban elérhető jövedelem• Reálkereset = nominális jövedelem- megélhetési
költségek• A bérek és megélhetési költségek eltérései
régiók közt
A megélhetési költségek területi különbségei
lakosság összetétele (életkor, jövedelem, fizetőképesség)
A szomszédos régiók jövedelmi helyzete a város térbeli terjeszkedése topográfiai adottságok Nehezen mérhető, nem számszerűsíthető tényezők:
o a terület pszichikai vonzereje (egy részének van költségjellegű hatása is)
o a nagyvárosokban való lakás extra költségei (pl. a közlekedés, közbiztonság)
o valamely környezeti kockázati tényező közelsége (ipartelep levegőszennyezésének egészségkárosító hatása, stb.)
A bér- és jövedelemdifferenciák okai
• A munkaerő kínálata, és annak rugalmassága– Egy településen rugalmatlan (adott munkaerőbázis, + migráció)– Egy adott szakmában rugalmasabb (átképzés lehetősége)– Egy adott vállalkozás számára még rugalmasabb (más
vállalkozástól elcsábítható)
• A munkaerő vándorlási hajlandósága– Migráció és ingázás eltérése– A migráció költségei és haszna – A jövedelmek és megélhetési költségek eltérései– A munkakörülmények, munkahely biztonsága, családtagok
lehetőségei– A lakóközösség vonzereje
A migrációs folyamatok jellemzői• A migráció eredete és célpontja
– A célpont vonzereje (jövedelem, környezet)- „pull” (húzó) hatás – főleg gazdasági
– Az eredet (kiindulási pont) „push” (taszító) hatása – főleg szociális, demográfiai
• A migrációt akadályozó tényezők– Távolság (fizikai, kulturális, társadalmi)– Költözés „költségei”– Kitaposott ösvény
• A migráns személy tulajdonságai– Életkor, életszakasz– Iskolázottság– foglalkozási státusz– Személyi, egyéni jellemzők
A régiók közti kiegyenlítődés csökkenti a migrációs hajlandóságot!
A költöző életkora
nő
férfi
költözők száma/1000 lakos
A migráció hatásai a régiók fejlődésére: A küldő régió (eredet)
• Elvándorlás periferikus régióból:– Munkanélküliek elvándorlása: csökkennek a helyi
szociális kiadások, segély iránti igény– Magasabban képzettek elvándorlása: humánerőforrás
kapacitás romlik, kedvezőtlen a fejlesztésekhez; meglévő vállalkozásokat is elriaszthatja
– Helyben maradó családtag támogatása – jövedelembeáramlás
– Információs hatások a régión kívülről (fogyasztási javak, technológia)
– Szabadság alatti hazalátogatás, nyugdíjas visszatelepül – idegenforgalom, jövedelembeáramlás
• Bevándorlás nagyvárosi centrumba– Növeli a célrégió termelési kapacitását– Növelheti a célrégió képzettségi szintjét– Termelékenységet javít, ha képzett munkaerő révén
fejlettebb technológia is telepíthető– Új piaclehetőségek ( az eredetrégióban) a célrégió
termékei számára– Növekedhet a munkanélküliségi ráta– Csökkenhet az átlagos bérszínvonal (kiszorító hatás)– Korösszetétel miatt igény a szociális intézmények
kapacitásának bővítésére (óvoda, iskola)– Kulturális konfliktusok, ha az asszimiláció,
integrálódás lassú
A migráció hatásai a régiók fejlődésére: Célrégió
Agrárfoglal-koztatottság
Magyarország2004
Régió Mezőgazd. Erdőgazd.
Ipar %
Építő-ip. %
Szolgál-tatás %
Összes %
Közép-Magyarország 1,4 17,2 7,7 73,7 100,0
Közép-Dunántúl 5,2 34,7 8,5 51,5 100,0
Nyugat-Dunántúl 5,2 33,2 7,7 53,9 100,0
Dél-Dunántúl 8,5 23,8 8,0 59,7 100,0
Észak-Magyarország 4,0 30,1 7,8 58,0 100,0
Észak-Alföld 7,6 25,1 8,2 59,1 100,0
Dél-Alföld 11,2 23,9 7,9 57,0 100,0
Ország összesen 5,3 24,9 7,9 61,9 100,0
Megye, régió
Az agrárfoglalkoztatás
részaránya*, %
Földellátottság**, ha/fő
(agrárfoglalk.)
Munkaerő-sűrűség***, fő/100
ha
1994 2003 1994 2003 1994 2003
Közép-Magyarország 3,0 1,6 11,7 20,5 8,6 4,9
Közép-Dunántúl 10,6 4,9 15,5 27,5 6,5 3,6
Nyugat-Dunántúl 9,2 4,8 18,2 31,6 5,5 3,2
Dél-Dunántúl 12,8 9,4 19,1 25,1 5,2 4,0
Észak-Magyarország 6,7 4,6 28,6 37,6 3,5 2,7
Észak-Alföld 13,3 7,9 21,0 30,0 4,8 3,3
Dél-Alföld 15,9 11,6 18,2 23,5 5,5 4,3
Ország összesen 8,9 5,5 18,7 27,3 5,4 3,7
A TELEPÜLÉSEK TÉRKAPCSOLATAINAK ÉRTÉKELÉSE
Egyszerű mutatók a közlekedési infrastruktúra állapotát tükrözik:
• autóutak hossza km-ben a településen (területi egységben), vasútállomások száma
• legközelebbi csomópontba való eljutás időigényeÖsszetett mutatók több (általában két) tényező együttes
hatását vizsgálják, ezek:• egy adott helyszínen (csomópontban) elérhető
lehetőségek „értéke”• a telephelyről a fenti helyszín (csomópont) eléréséhez
szükséges „költség” (amelyet mérhetünk időben, távolságban, pénzköltségben is)
Elérhetőségi Index: (accessibility)az i. telephely „közelsége” az összes többi
helyszínhez/csomóponthoz)
Ai = j g(Wj) f(cij)
ahol: i: a telephely jele, j: az elérendő egyéb település• Wj : a j. településen rendelkezésre álló lehetőség• cij : az i. telephely és a j. település közti távolság,• g(Wj ): a rendelkezésre álló lehetőség értéke (aktivitási
függvény) –növekvő • f(cij ): az i. telephely és a j. település közti távolság
leküzdésének „költsége”, (impedancia függvény) -a távolság növekedésével csökkenő!
Ai magas értéke az adott telephely kedvező elhelyezkedését, kedvező elérhetőségét jelenti.
Elérhetőségi index példáiKét csoport: • Az gravitációs modell módszertana szerint : a
„gazdasági” vagy „piaci” potenciált méri.– Példa: gazdasági potenciál :
EPi = j Wj /cij2
Wj a piac mérete, lakosság száma, vagy GDP és
cij az i - j távolság.
• A „napi elérhetőség” mutatói
EPi = j Wj ha j-re cij cmax
Periferialitás két alapvető tényező:• a jelentős távolságok okozta
költségnövekedés ( nyersanyagok, és fogyasztói javak szállításában –üzleti szervezetek, lakosság számára)
• a sűrűn lakott területek agglomerációs előnyeinek hiánya
Standardizált periferialitási index (Copus) :
pi = 100 (EPmax – EPi) / (EPmax- EPmin )
EPi : gazdasági potenciál, Minél kisebb a pi (0-100 ) annál kevésbé periferikus
Európai gazdasági potenciálok –periferialitási indexek
Európa, az 1996-os GPD alapján, NUTS3 régiókra
Területi szerkezet változásai, Hoover-index
Hoover-index: H = ( i=1..nxi – fi ) / 2ahol: xi = az i. terület részesedése (%) az egyik változó (v. időpont)
értékeiből
fi = az i. terület részesedése (%) a másik változó v. időpont értékeiből
( i=1..n xi = 100 és i=1..n fi = 100 )
ÚthálózatRégió
Országos közút, km Ebból: autópálya, autóút
Megoszlás abszolút eltérése, %
1990 2003 1990 2003 közút Autópálya, -út
Közép-Magyarország
2468 2606 140 1590,2% 15,1%
Közép-Dunántúl 4041 3938 137 151 0,7% 15,5%
Nyugat-Dunántúl 4669 4883 18 71 0,3% 6,1%
Dél-Dunántúl 4288 4366 18 53 0,1% 3,2%
Észak-Magyarország 4501 4764 20 130 0,5% 14,8%
Észak-Alföld 4865 4954 0 7 0,1% 1,1%
Dél-Alföld 4909 5025 16 61 0,0% 5,1%
Ország összesen 29741 30536 348 632
HOOVER-INDEX (1990-2003) 0,995% 30,403%