1. Bevezetés, Talajszintek, Talajképző tényezők

5/12/2018 1. Bevezet s, Talajszintek, Talajk pz t nyez k - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/1-bevezetes-talajszintek-talajkepzo-tenyezok 1/7

Talajtan 1.

Szalai Zoltán

[email protected]

A talajtan felosztása

Általános talajtanÁltalános talajtan

• ásványtan(talajmineralogia)

• talajfizika

• talajkémia

• talajkolloidika

• talajbiológia

• talajgenetika

• talajföldrajz

Alkalmazott talajtanAlkalmazott talajtan

• talajmővelés

• talajvédelem• mechanikai talajjavítás

• kémiai talajjavítás

• talajerı utánpótlástalajtani alapjai

• öntözés talajtani alapjai

• talajtérképezés

• környezetvédelemtalajtani alapjai• talajhidrológia

• talajökológia

A talaj a Föld legkülsı szilárd burka, amely anövények termıhelyéül szolgál (Stefanovits Pál)

Tágabb értelemben a mélyebben elhelyezkedırétegeket is beleértik, kivéve az azokbanelhelyezkedı felszín alatti vizet. (ISO 11074-1 )

Mi is az a talaj? (definíciók)

A talaj szervetlen és szerves szilárd anyagok,levegı, víz, valamint mikroorganizmusokkeveréke (Bohn, McNeal és O’Connor)

A talaj a földkéreg legfelsı rétegét jelenti, amiszervetlen ásványi és szerves anyagokból,továbbá vízbıl, levegıbıl és élı

szervezetekbıl áll.

További definíciók

A talaj az atmoszféra és a litoszférahatárfelülete (a fölkéreg legkülsı takarója)(White)

… a geoszférák (lito-, atmo-, hidro-, bioszféra)kölcsönhatásainak eredményekéntkeletkezett, bonyolult összetételő, aktívföldfelszíni határréteg,

önálló természeti szféra: pedoszféra

Bevezetés Bevezetés



A talajszelvény (példák)

histosol csernozjom ABET calcisol homoktalaj

A talajszelvény (fı talajszintek)Talajszint(ek): a talajképzıdés hatására elkülönült „réteg(ek)”.

Fı talajszintek

D ágyazati kızet (talajképzésben nem vesz részt)

C talajképzı kızet

B felhalmozódási szint

átmeneti szint (csernozjom, réti talaj)

A humuszos felsı szint,

(kilugzási szint)

A talajszelvény (A szint)

Asz

A talajszelvény (A szint)

A1

A2

A2

A1

A2

A1

A talajszelvény (B szint)

felhalmozódási szintátmeneti szint

B

B

A talajszelvény (B szint)

szolonyec - szology A BET podzol

B1

B2

B1

B1

B2

B2



A talajszelvény (talajképzı kızet)

C

C C

A talajszelvény (G-szint)

G

WRB diagnosztikai szintek indexei

bármely szintq kovasav felhalmozódásásványiszintek

g pangó víz, glej

bármely szintr erıs redukcióásványiszintek

h szervesanyagfelhalmozódás

bármely szintp szántás, mővelés,bolygatás

H, O szinteke közepesen bomlottszerves maradványok

bármely szinto mállásból származószeszkvioxid

bármely szintd kemény (nem cementált)

gyökerezést gátló szint

bármely szintn kicserélhetı Nabármely szintd kemény (nem cementált)

gyökerezést gátló szint

ásványiszintek

m cementált, keményréteg

bármely szintc kiválások

bármely szintk másodlagos karbonátfelhalmozódás

bármely szintb eltemetett genetikaiszint

H, Oszintek

i alig bomlott szervesmaradványok

H, O szinteka erısen bomlott szervesmaradványok

ELİFORD.JELÖLÉSELİFORD.JELÖLÉS

WRB diagnosztikai szintek indexei

bármely szintz gipsznél jobban oldódósók

bármely szintu antropogén anyagok

bármely szinty gipsz felhalmozódásbármely szintt agyagfelhalmozódás

B szintw gyenge szín vagyszerkezet

bármely szints kilúgozottszeszkvioxidokfelhalmozódása

ELİFORD.JELÖLÉSELİFORD.JELÖLÉS

A talajszelvény (fı talajszintek)

D

C

B

A

O

E kilúgzási szint: H, O, A alatt helyezkedik el

A Jól lebomlott sz.anyagot tartalmazó felszínitalajszint. sz.anyag tart. <20%

H le nem bomlott sz. anyagok akkumulációjá-val létrejött felszíni talajszint: sz.anyag tart.>20%

B felszín alatti szint. Kialakulhat sz. anyagok,vas/alumínium, agyag felhalmozódásaútján vagy a talajképzı kızetátalakulása következtében

C talajképzı kızet

R szálban álló, nem mállott kızet

A

A talajképzı tényezık

• éghajlat

• földtani viszonyok

• domborzati viszonyok

• vízrajzi tényezık

• biológiai tényezık

• idı

• „emberi tényezı”



A talajképzı tényezık: éghajlatTalajképzıdés szempontjából fontos tényezık:

hımérséklet-; csapadék-; szélviszonyok

Csapadékvíz formája

Szél

mállássebessége és

minıségevíz mennyisége

aprózódás

talajvízháztartása

Hımérséklet

párolgás

biológiaiaktivitás

szerv. anyagoklebomlásának

ideje sebességeés iránya

talajpusztulásdefláció

A hımérsékletA hımérséklet hat:

• A talaj fizikai állapotára ésaz aprózódásra

• a mállás sebességére (ált.

10o

C emelkedés areakcióidıt megfelezi)

• a mállás minıségére

• a biológiai aktivitásra és aszervesanyag dinamikára:

(az enzimkatalizáltreakciók optimálishımérséklete ált 30-35oCközött mozog)

a talaj szerves anyagainakképzıdésére éslebomlására

A csapadék - nedvesség

Az éghajlati csapadékhiány:

• csapadék éves mennyiségek és a párolgás és aformájától és intenzitásától (csapadék-párogás)

• MWD (maximum potential of soil water deficit, (Avery, 1990)

A csapadék - nedvesség

A csapadék - nedvesség Az éghajlat: talajok övezetessége

csernozjom

podzol

barna erdıtalajlixisol



Az éghajlat: talajok övezetessége

TundraTundratalajok

Tajga (hideg mérsékelt)Podzol talajokMérsékelt övi (nedves)Barna erdıtalajok

KontinentálisCsernozjomok

MediterránFahéjszínő talajok

Szubtrópusi monszunSárga- és vörösföldek

Trópusi (szavanna,esıerdı)

Lateritek és vörös-barna talajok

ZónaZonális talajok

(zonális - intrazonális - azonális talajok)

A zonális talajok fejlıdését zonális éghajlatitényezık alakítják, amelyeknek köszönhetıen azadott földrajzi övezetre jellemzı talajok alakulnakki.

Az intrazonális talajok létrejöttében a fıszerepeta helyi talajképzı tényezık játsszák, amelyek azonális (éghajlati) tényezıket megváltoztatva ahelyi adottságoknak (kızet, domborzat, vízrajzi)megfelelı talaj kialakulását idézik elı.

Az azonális talajok kialakulásában az éghajlatnem játszik szerepet, így ezek bármely övezetbenkialakulhatnak.

Aktív földtani tényezıkKéregmozgások következtében történı kiemelkedés:

• Relief energia növekedése (vízerózió nı)

• Talajvízhatás csökkenése

• Domborzati hatás (lejtıkitettség, besugárzásiviszonyok)

Kéregmozgások következtében történı süllyedés:

• Relief energia csökken

• Talajvízhatás nı

Passzív földtani tényezık

Kızetminıség

tömör, szálban álló vs. laza

aprózódásnak való ellenállóképesség

kızet típusa és kémiaiösszetétele

A domborzat

• Tengerszint feletti magasság módosító hatása

• Kitettség módosító hatása

• Szintkülönbségbıl eredı reliefenergia(erózióérzékenység)

• Lejtı meredekségbıl eredı erózióérzékenység

• Felszíni vizek vízrajza• Talajvíz mélysége, Talajvíz mozgásának az iránya

A katéna elv: környezeti tényezık minıségének egytetszıleges lejtı mentén leírható jellegzetes eloszlása

Toposzekvencia: A talajtípusok lejtı mentén leírhatósorozata

A domborzat



A domborzat hatása talajok textúrájára Az élıvilág

Talaj élıvilága:

• prokaryoták

• mikroflóra és mikrofauna• magasabbrendő gombák

• mezo és makroafuna

• magasabb rendő növények gyökérzete

Az élıvilágA talaj élıvilágának aktivitásainak szerepe:

• (holt) szervesanyag forrás

• szerves anyag lebontás (fizikai és kémiai)

• humuszképzés

• tápanyag utánpótlás (szegényítés)

• aprózódás és mállás elısegítése

• talajfizikai paraméterekre gyakorolt hatás

• talaj vízháztartására gyakorolt hatás

• átkeverés

• talajkémiai paraméterekre gyakorolt hatás

A talajképzı tényezık: az idı

A talajképzı tényezık: az ember

KÖZVETLEN

● mezıgazdasági- talajerózió- melioráció- szerkezetrombolás- „eketalp-réteg”

tevékenység● ipari● bányászati• (kertészeti)

KÖZVETETT

talajképzı tényezı megváltoztatása

növényzet (1) vízviszonyok (2)

● (égetés) ● lecsapolás● (legeltetés) ● folyószabályozás

● erdıirtás ● víztelenítés

a talajdinamika megváltozása:

TALAJKLIMATIKUS SZÁRAZODÁS

(SZTYEPESEDÉS, MEZİSÉGIESEDÉS)

A talajképzı tényezık: az ember



A talajképzı tényezık: az ember A talajképzı tényezık: az ember

Felhasznált forrásokKépek, térképek forrásai:

Dobos Endre honlapja:

http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos//ktmcd1/huntalajok.htm

Novák Tibor:

http://geo.science.unideb.hu/taj/dokument/talaj/alfoldi_talajok.pdf

FAO: http://www.fao.org

World Soil Information: http://www.isric.org/

Saját felvételek

Szöveg:

Stefanovits P. – Filep Gy. – Füleky Gy. Talajtan. MezıgazdaKiadó Budapest. 1999.

Szabolcs I. (szerk.) A genetikus üzemi talaj térképezéskézikönyve. Országos Mezıgazdasági MinıségvizsgálóIntézet. Budapest, 1966.

Papp Sándor: kéziratos jegyzetek

Dobos Endre: Talajtan.pdf

Documents

1. Bevezetés, Talajszintek, Talajképző tényezők