A tőkés gazdaság és kereskedelem fejlődése Magyarországon

A reformkor törekvései

A föld polgári tulajdonának megteremtése

A szabad munkaerő létrehozása

A hazai tőkés ipar és az önálló vámterület kialakítása

A hitelélet fellendítése (takarékpénztárak, bankok)

A kereskedelmi tőke felhalmozása nagykereskedők kezén,

valamint a kereskedelmi tőke ipari vállalkozásokba áramlása, az

ipari vállalkozások létrejötte

Megkésett tőkés fejlődés az 1848-1849-es szabadságharc után

Az ipari forradalom előfeltételeinek kialakulása:

A külföldi tőke beáramlása (vasútépítésbe, hajózásba,

bányászatba, cukoriparba)

Az infrastruktúra kialakulása: modern bankrendszer,

vasúthálózat, hajózás

Mezőgazdaság tőkés fejlődésének porosz útja

Tőkés ipar kezdetei: vasöntödék, gépgyárak

Felgyorsuló tőkés fejlődés az 1867-es Kiegyezés után

Periféria lévén a fejlődés sajátosságai:

A külföldi tőke meghatározó szerepe, tőkebeáramlás

Modern infrastruktúra kialakítása

Bankrendszer: 5 nagybank dominanciája

Biztosítási üzletág kiépülése

Pest központú vasúthálózat kiépülése. 1880 MÁV létrejötte

1894 – Magyar Királyi Folyam és Tengerhajózási Rt.

Modern úthálózat, postai szolgálat, telefonszolgálat létrejötte

A századforduló gazdasága

Magánmonopol kapitalizmus időszaka Az első és a második ipari forradalom összefonódása Villamossági ipar Autógyártás: Győri Vagongyár Fogyasztási iparágak: élelmiszeripar, textilipar, bőr-és papíripar Az századforduló után Magyarország közepesen fejlett agrár-ipari

országgá, félperifériává fejlődött. Jellemzője: duális gazdaságszervezet: kisipar – nagyipar, marad az

agrártúlsúly A monopolkapitalizmus jellemzői: kartellek létrejötte, finánctőke

létrejötte: ipari + banktőke + a nagybirtokos arisztokrácia tőkéjének összefonódása.

Trianon hatása a magyar társadalomra, gazdaságra

A Monarchia az első világháborús vereség következtében megingott

Magyarország a legkisebb, gazdaságilag, katonailag a leggyengébb,

a legkiszolgáltatottabb állam lett

Újrarendeződött az ország gazdasági szerkezete

Új vámhatárok, vámtarifák és gazdaságpolitikák alakultak ki a

korábbi egységes piac helyén

Magyarország a két világháború közötti időszakban

Új nemzeti valuta: Pengő

Fő feladata: a stabilizáció megteremtése

Át kellett szervezni a belső és külső politikai és gazdasági

kapcsolatokat

A világgazdasági válság megtörte a fejlődést

1924-től rövid és hosszú lejáratú hitelek formájában

érkezett be külföldi tőke: amerikai, angol, német és francia

A külkereskedelem sajátosságai

Önálló külkereskedelmi politikát kellett kialakítani

Ausztria központúság az Anschlussig

1934 gazdasági megállapodások: magyar – olasz –

osztrák

1935-1936 Németország a legfontosabb kereskedelmi

partner

A kor nagy magyar közgazdászai

Földes Béla (1848-1945)

Élete

Születés: Lugoson, Krassó vármegye

Tanulmányok: Budapest, Bécs, Lipcse – egyetem

1872 a Fővárosi Statisztikai Hivatal igazgatóhelyettese

Pedagógiai pályára lép: a Kereskedelmi Akadémia tanára

1874 Budapesti Tudományegyetem: magántanári képesítés

Nagyváradi Jogakadémia

1882 ismét a Budapesti Tudományegyetemen tanít

Élete

1892 Nemzetgazdasági-és Pénzügytani tanszék

1917 az egyetem rektora

1893 az MTA levelező tagja – 1903-tól rendes tagja

1905 politikai pálya

1917 átmenetgazdasági miniszter

1918 végéig tagja a magyar képviselőháznak

1940-es évek: zsidó származása miatt mellőzik

1945 budapesti gettó

Munkássága

Egyetemi hallgató: „A sociális kérdés” – munkapiac szabályozásának szükségessége

Élete fő műve: „Társadalomgazdaságtan”

Gazdaságpolitika

Értekezések a valuta-és jegybankpolitikáról Rámutat a gazdaságpolitika, az általános politika és a

nemzeti élet közötti összefüggésekre

Pénzügytan

Legfontosabb munkája: „Államháztartástan”

Munkássága

Szociálpolitika és társadalompolitika

1936 „ A szociális igazság felé”

Társadalomerkölcsi problémák elemzése és megoldása

Statisztika

Bűnügyi és demográfiai statisztikai kutatások

Gazdaságstatisztika

Tökéletesítette a statisztika módszerét

Morálstatisztikai, demográfiai és gazdaságstatisztikai értekezések

Munkássága

Gazdaságtörténet

Gabonaárak alakulása

Gabonaárak a házasságkötésekre, a halandóságra, a

munkabérekre, a megélhetési költségekre gyakorolt hatását

vizsgálta

Ausztria és Magyarország „közös ügyei”

A magyar közgazdaságtudományt megerősítette és továbbfejlesztette.

Heller Farkas (1877-1955)

Élete

Tanulmányok: budapesti jogi kar 1898 tisztviselő a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamaránál,

majd a Földművelésügyi Minisztériumban 1914 a Műegyetem „nyilvános rendkívüli tanára” A Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke 1925-től szerkeszti a Közgazdasági Szemlét Az osztrák iskola követője 1948 a marxista Közgazdasági Egyetemnek csak az

alkalmazottja lehetett 1949 megfosztják az MTA tagságától

Munkássága

Első jelentős szakmai sikere: a határhaszon elméletéről írt könyve Agrár-és kereskedelempolitika és a tőzsdereform gyakorlati

kérdéseivel foglalkozott 1919 közgazdaságtan tankönyvének első kötete Kvantitatív, korszerű elemzési eszközöket alkalmazó tanulmányok Élete fő műve: A közgazdasági elmélet története (1943) 1945 és 1947 Elméleti, ill. Alkalmazott közgazdaságtan tankönyv Figyelme olyan jelenségekre is kiterjedt, amelyeket a hagyományos

közgazdaságtan képviselői elhanyagoltakA két világháború közötti időszak legkiemelkedőbb magyar közgazdásza

Navratil Ákos (1875-1952)

Élete

Tanulmányok: jogi tanulmányok Pesten majd Berlinben

1902 magántanári képesítés közgazdaságtanból

Tanári pályafutás: Kassai Jogakadémia, Kolozsvári

Egyetem

1918-1948 Pázmány Péter Tudományegyetem tanára

1927-től az MTA levelező, 1939-től rendes tagja

1945-1946 az Akadémia igazgatótanácsának tagja

Munkássága

1895 első publikációja

1895 Smithről írott dolgozatával egyetemi pályadíjat nyer

Legjelentősebb műve: „Közgazdaságtan” – I. kötet (1933), II. kötet (1939)

A gazdasági élet tágabb értelemben vett jelenségeivel is foglalkozik: erkölcsi, jogi, szociálpolitikai és technikai természetű vonatkozások

Elemi és másodlagos gazdasági jelenségek megkülönböztetése

A két világháború közötti időszak egyik meghatározó jelentőségű közgazdásza

Gaál Jenő ( 1846-1934)

Élete és munkássága

Műegyetemi tanár, politikus, az MTA tagja 1872-től az Aradi Kereskedelmi és Iparkamara titkára, az Aradi

Gazdasági Egyesület alelnöke 1878-1893 országgyűlési képviselő Konzervatív szemléletű gazdaságtörténeti, agrárpolitikai és

szociálpolitikai munkát írt Néhány műve: A nemzetgazdaságtan rendszere(1899-1900), Gróf

Széchenyi István nemzeti politikája(1903), Magyarország közgazdasági és társadalmi politikája a második ezredév küszöbén(1907), Birtokpolitika(1912)

Karvassy Ágoston (1809-1896)

Élete és munkássága

Közgazdász, egyetemi tanár, az MTA tagja 1830 jogi doktori oklevél Munkásságára elsősorban Adam Smith és Friedlich List tanai

hatottak Ő írta az első magyar nyelvű közgazdasági és jogi tankönyvet Néhány műve: A magyar váltójog(1846), A közönséges

váltórendszabály(1850), A közrendészeti tudomány(1862), Az alkotmány és igazságügyi politika(1862), A magyar váltójogi eljárás(1964), Az ausztriai általános polgári törvénykönyv(1870)