A tőzsdei kereskedés alapjai (pdf)

Tőzsdei oktatóanyag a KBC Equitas ügyfelei részére

A kézirat zárása: 2014.07.03.

KBC EQUITAS A TŐZSDEI KERESKEDÉS

ALAPJAI

A TŐZSDEI KERESKEDÉS ALAPJAI OKTATÓANYAG

1

Tartalom

Bevezető ....................................................................................................................................................................... 1

1. Ismerkedés a tőzsdével ................................................................................................................................. 3

1.1. A tőzsde ..................................................................................................................................................... 4

1.2. A részvény ................................................................................................................................................. 5

1.3. A tőzsdei kereskedés szereplői ......................................................................................................... 8

1.4. A Budapesti Értéktőzsde .................................................................................................................... 11

2. Tőzsdei termékek kereskedése ................................................................................................................ 15

2.1. Tőzsdei alaptermékek ......................................................................................................................... 16

2.2. Befektetési alapok és strukturált termékek ................................................................................ 18

2.3. Határidős piac és egyéb tőkeáttételes termékek ..................................................................... 20

3. A kereskedési ötlet ........................................................................................................................................ 21

3.1. Technikai elemzés ................................................................................................................................ 23

3.2. Fundamentális elemzés ...................................................................................................................... 24

3.3. Hírlevelek ................................................................................................................................................. 25

4. Tőzsdei kereskedés a gyakorlatban ........................................................................................................ 30

4.1. Megbízástípusok .................................................................................................................................. 30

4.2. Kockázatkezelés .................................................................................................................................... 35

4.3. Gyakorlati példa .................................................................................................................................... 38

5. Összefoglaló .................................................................................................................................................... 42


2

Üdvözöljük a tőzsde világában!

Az, hogy jelen kiadványunkat kezében tartja, azt jelenti, hogy már csak egy apró lépésre van

attól, hogy Európa egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltatójának, a K&H Bankot is magába

foglaló KBC csoportnak leányvállalatánál tőzsdézzen. A KBC Equitas a KBC Securities

Magyarországi Fióktelepének internetes szolgáltatása, a számlanyitást követően Önnek

lehetősége nyílik, hogy a nálunk elhelyezett pénzével egyszerűen és gyorsan kereskedjen a

világ tőzsdéin.

A tőzsdézésről

Azokat, akik eddig úgy gondolták, hogy a tőzsdézés gyerekjáték, amely gyors és könnyű

meggazdagodással kecsegtet, ki kell ábrándítanunk. A tőzsdézés igenis kockázatos

tevékenység, ahol csak azok tudnak tartósan nyereségesek maradni, akik kellő energiát

fektetnek ebbe a tevékenységbe.

A jó hír az, hogy a tőzsdézés tanulható, mi több, hasznos és értékes elfoglaltságot tud

szerezni azoknak, akik kedvelik az intellektuális kihívásokat. Megfelelő tájékozottság mellett, a

szükséges tudás birtokában, szigorú kockázatkezelés mellett pedig jelentős, a

kockázatmentesnek tartott termékekhez képest (pl.: bankbetét) kiemelkedő hozamokat

lehet elérni tőzsdei befektetésekkel.

A tőzsde nem kaszinó, sokkal inkább hasonlít sakkpartik sorozatához, és arra sarkall

bennünket, hogy minél jobban megismerjük a minket körülvevő világot.

Mi kell a tőzsdézéshez?

A tőzsdézéshez a következő eszközökre lesz szüksége:

1 kényelmes fotel

1 számítógép internetkapcsolattal

1 számla a KBC Equitas-nál

Józan ész

Megfelelő tudás

Az első négy eszköz egyszerűen elérhető, jelen kiadványunkkal az ötödik tényezőhöz

szeretnénk hozzájárulni; szeretnénk azokat az alapvető ismereteket átadni, amelyek

feltétlenül szükségesek a részvények kereskedéséhez, és a hírleveleinkben is szereplő piaci

információk megértéséhez. A tőzsdézés minden csínját-bínját nem lehet könyvből elsajátítani,

valószínűleg szükség lesz arra is, hogy meghallgasson néhányat ügyfeleink számára ingyenes

szemináriumaink, vagy webináriumaink közül (részletek honlapunkon).

Tapasztalt oktatóink nagyon sokat tudnak segíteni, de ahhoz, hogy valaki feketeöves

tőzsdebajnok lehessen, sok gyakorlati tapasztalat megszerzésére van szüksége. Annak

érdekében, hogy Ön erre a gyakorlatra szert tehessen, mindenekelőtt az első kereskedésig

kell eljutnia! Kezdjük is el!

https://www.kbcequitas.hu/tozsdei_oktatas


3

1 ISMERKEDÉS A TŐZSDÉVEL

„Az ár az, amit fizetsz, az érték az, amit kapsz.

Akár részvényekről, akár zokniról beszélünk, a

minőségi árut szeretem megvenni, amikor le

van értékelve.”

Warren Buffett - 39 Mrd $


4

1. Ismerkedés a tőzsdével

1.1. A tőzsde

A tőzsde kialakulása

A tőzsdék eredetileg azért jöttek létre, hogy egy helyen koncentrálják bizonyos termékek

keresleti és kínálati oldalát.

Noha a hitelezés intézményét már a mezopotámiaiak is ismerték, a kereskedők

koncentrálása csak a középkorban vette kezdetét. A XIII. században a korszak

pénzügyi központjának számító Bruges-ben jött létre a tőzsdék elődjének számító

börze, ahol Robert van der Buerze háza előtt gyűltek össze a kereskedők üzletkötésre.

Később a gazdaság fejlődésével újabb és újabb tőzsdék nyitották meg kapuikat a

kereskedni kívánók előtt a világ számos gazdasági csomópontján.

A tőzsdéknek kiemelkedő jelentősége volt az elmúlt évszázadokban a gazdaság

működése során, gondoljunk csak bele, hogy például tőzsde nélkül egy XIX. századbeli

molnárnak milyen feladatot jelentett volna megtalálni a legkedvezőbb árú búzát.

A tőzsde egy olyan koncentrált piac (rengeteg

vevővel és eladóval), ahol sztenderdizált, azaz

egységesített termékek kereslete és kínálata

találkozik egymással. Mivel az azonos típusú

szabványosított tőzsdei termékek között nincs

minőségi eltérés, a keresleti és kínálati oldal

közötti egyensúlyt az egyetlen szabadon mozgó

termékjellemző, az árfolyam folyamatos változása

biztosítja.

Az évek során az árutőzsdék jelentősége egyre

inkább csökkent, és a világ fejlődésével

párhuzamosan egyre fejlettebb termékek

kereskedésére nyíltak meg a parkettek.

A tőzsde napjainkban

A világ tőzsdéin manapság a legkülönfélébb sztenderdizált termékekkel lehet kereskedni.

Léteznek árutőzsdék, ahol többek között olajjal, vagy éppen búzával kereskednek a

jelenlevők, míg egyes speciális tőzsdéken akár áram vagy Co2 kvóta is gazdát cserélhet.

A tőzsdék elődjének épülete:

Ter Beurze - Bruges, Belgium


5

A KBC Equitas fő profilját az értéktőzsdék adják, ahol részvényekkel, kötvényekkel és egyéb

értékpapírokkal lehet kereskedni, ezek között is a részvény az az alaptermék, amely a

legnagyobb figyelmet kapja.

A múlt század elejével ellentétben ma már nem szükséges a részvények fizikai birtoklása,

hiszen az értékpapírok elszámolása a világ tőzsdéin elektronikusan történik

(dematerializáció). Ennek köszönhetően a világ majdnem minden tőzsdéjéről kiszorult a nyílt

kikiáltású kereskedés is, ahol a brókerek bekiabálva kötötték meg ügyleteiket. Az

értéktőzsdék elektronikus kereskedésének lehetőségét felhasználva az online befektetési

szolgáltatók, mint például a KBC Equitas, a tőzsdézés lehetőségét széles tömegek számára

teszik elérhetővé.

A világ értéktőzsdéin már szinte mindenhol

elektronikusan történik a részvénykereskedelem

nyilvántartása, amelynek során a vevők és eladók

üzletkötése villámgyorsan történik meg, méghozzá

teljesen anonim módon. A szereplők

megnövekedett számának köszönhetően a tőzsdék

forgalma is jelentősen megnőtt az elmúlt

évtizedekben.

Egy értéktőzsdén minél több szereplő van jelen,

annál több egymáshoz közel eső vételi vagy eladási

ajánlat érkezik a jegyzett értékpapírokra. Ez

folytonossá és pezsgővé teszi az árfolyam alakulását

az adott piacon, és nagyobb forgalmat, azaz

likviditást biztosít.

1.2. A részvény

A részvény olyan tulajdonjogot megtestesítő értékpapír, amelynek névértéke a részvényt

kibocsátó vállalat alaptőkéjének egy fixen meghatározott része. Ennek két

következménye is van: egyrészt a részvényesek mind tulajdonosai az adott vállalatnak,

másrészt egy vállalat részvényeinek árfolyama kéz a kézben jár a vállalat teljes piaci értékével.

Egy tőzsdei vállalat piaci értékét könnyedén kiszámolhatjuk, hiszen csak meg kell szoroznunk

a kibocsátott részvények számát a részvényárfolyammal.

A részvények névértékének semmi köze sincs az árfolyamhoz, leegyszerűsítve azt

mondhatjuk, hogy a névérték az a pénz, amit a vállalat alapításakor befizet az alapító minden

egyes részvény után az alaptőkébe. Az árfolyam ezzel szemben az a pénz, amennyiért egy

darab részvényt később (egy hónap, egy év, vagy akár több évtized után) az alapító el tud

adni a másodpiacon. Ha a vállalat időközben hanyatlott, akkor valószínűleg már annyit sem ér

Egy letűnt kor emlékei – A New York-i tőzsde

parkettje az elektronikus elszámolás előtt


6

majd egy részvény, mint amennyi a névértéke. Ha viszont sokat fejlődött időközben a vállalat,

akkor jó eséllyel többet ér már a részvény, mint a névértéke.

Ha a vállalat életében annak a piaci értékére vonatkozó pozitív vagy negatív változás várható,

vagy következik be (például egy nagy profitot hozó, sikeres új termék bevezetése), akkor a

vállalat értéke, így részvényeinek árfolyama is változik. Jó hírek és kilátások esetén a

részvényárfolyam gyakran növekedésnek, rossz hírek esetén pedig csökkenésnek indul.

A piac a rendelkezésre álló információkat megpróbálja beépíteni a részvények

árfolyamába. Ennek ellenére mégis jelentős eltérések adódhatnak a befektetőknek a

vállalat értékére vonatkozó egyéni szubjektív értékítélete, és a vállalat részvényeinek

aktuális piaci árfolyama között.

Egy részvény pillanatnyi keresleti és kínálati viszonyairól a részvény kereskedési könyvéből

tájékozódhatunk.

A kereskedési könyv

A tőzsdén jegyzett részvényekre befutó ajánlatokat (milyen áron mekkora mennyiséget

vennének vagy adnának el az ajánlattevők) a kereskedési könyv tartalmazza. A kereskedési

könyv egyik oldalán a vételi ajánlatok, másik oldalán pedig az eladási ajánlatok találhatók. A

kereskedési könyv felső sorában általában a legkedvezőbb ajánlatok szerepelnek, a vételi

oldalon ez a legmagasabb, az eladási oldalon pedig a legalacsonyabb árat jelenti. A tőzsdék a

részvények kereskedési könyveiből általában csak a legjobb néhány ajánlatot hozzák

nyilvánosságra. A Budapesti Értéktőzsdén például ötös mélységben érhető el a kereskedési

könyv, de akadnak olyan piacok, ahol akár az első tíz vagy húsz legjobb ajánlatot is láthatjuk

az egyes oldalakon.

Amint a könyvbe egy olyan ajánlat érkezik, amelynek a kereskedési könyv ellenkező oldalán

megfelel egy ellentétes irányú ajánlat, az ügylet a megfelelő mennyiségben megköttetik, és

az ajánlatok a kereskedési könyvből kikerülnek, mivel teljesültek.

Az OTP kereskedési könyve a KBC Equitas PETI rendszeréből


7

Hogyan kereshetünk pénzt részvényekkel?

A részvényeket a tőkepiaci szereplők azért vásárolják, mert tulajdonlásuktól hasznot

remélnek. A részvények árfolyamainak bizonytalansága miatt azonban a részvények

magasabb kockázatot rejtenek. A részvények árfolyama azért kevésbé kiszámítható, mert

előre nem látható tényezők is hatnak rá. (Ha például részesedést vásárolunk egy olyan

gyárban, ami később egy természeti katasztrófa következtében megsemmisül, akkor

befektetett pénzünk elveszett.) A vállalt kockázatért cserébe a befektetők részvényeiktől

magasabb hozamot várnak el, mint az úgynevezett kockázatmentes befektetésektől (pl.:

bankbetétektől).

A részvényeken elért hozam két forrásból származhat:

a vállalat által a részvényeseknek fizetett osztalékból,

a részvényeken elért árfolyamnyereségből.

Bizonyos vállalatok osztalékot fizetnek tulajdonosaiknak, mintegy „megköszönve” a

részvényesnek a vállalat finanszírozását. Azon vállalatok részvényeit, amelyek leginkább így

kívánják tulajdonosaikat jutalmazni, osztalékfizető részvényeknek hívjuk. Számos olyan

vállalat van, amely erre a mechanizmusra rendezkedett be (pl.: Magyar Telekom).

Amennyiben a megfelelő időpontban a nevünkön szerepel az adott részvény, a kifizetett

osztalék jóváírásra kerül a számlánkon (figyeljünk azonban a t+3 napos elszámolásra, erről

később bővebben is írunk).

A vállalatok másik csoportja az üzletmenet által megtermelt készpénzt nem fizeti ki

osztalékként a tulajdonosoknak, hanem inkább a további növekedés érdekében befekteti azt.

Ha a növekedés, az értékteremtés sikeres, akkor a tulajdonosok jutalma a vállalat értékének, s

ezen keresztül a részvények árfolyamának emelkedése lesz. Ezeket a részvényeket

növekedési részvényeknek hívjuk.

Long és short pozíciók

A részvények árfolyam-növekedéséből (long pozíció) úgy tudunk profitálni, ha a

részvényeket olcsón vesszük meg, majd pedig drágán adjuk el.

Ha azonban az árfolyamok csökkenésére számítunk, akkor ebből is tudunk profitálni egy

ellentétes irányú kötéssel (short pozíció).

Short pozíció, vagy más néven shortolás esetén ugyanúgy olcsón veszünk és drágán eladunk,

azonban a két művelet sorrendjét felcseréljük: először adunk el drágán, és csak ezután

veszünk olcsón. A klasszikus short ügylet úgy kivitelezhető, hogy kölcsönkérjük az adott

vállalat részvényét egy olyan tulajdonostól, aki azt hosszabb távon tartani kívánja. Miután

hozzánk került a papír, eladjuk, majd ha leesett az árfolyama, akkor olcsóbban

visszavásároljuk és visszaszolgáltatjuk a kölcsönadónak. Az eladási ár és a visszavásárlási

ár különbségét zsebre tesszük.


8

A klasszikus shortolás ma már ritkább, az ügylettípus ETF-ekkel, certifikátokkal és egyéb

tőkeáttételes termékekkel kereskedhető le, amelyekről később még szót ejtünk.

1.3. A tőzsdei kereskedés szereplői

Az értéktőzsdék a tőkepiac kereskedési platformját jelentik, amelyeken keresztül az egyéni

vagy intézményi magtakarítások a tőzsdén jegyzett vállalatok részvényeibe áramlanak.

A pénzügyi közvetítőrendszer szerkezete

A tőkepiacon megjelenő szereplők legfontosabb csoportjai a megtakarítások tulajdonosai,

azaz a befektetők, valamint maguk a befektetési célpontok, a vállalatok, akik kibocsátóként

vannak jelen a tőkepiacon, például a részvényeikkel.

Mivel a tőzsde egy magas bizalmat feltételező intézmény, ahová nem tud bárki csak úgy

besétálni és üzletelni, további szereplőkre is szükség van. A kereskedést közvetítők

(befektetési szolgáltatók, azaz brókercégek), és további szereplők (értéktőzsdék,

elszámolóházak) is segítik, akik a befektetők vételi és eladási megbízásait tudják teljesíteni és

nyilvántartani, adminisztrálni.

A tőzsdei kereskedés szereplői:

befektetők (magánszemélyek, intézmények)

kibocsátók (részvénytársaságok, amelyek részvényeit lehet kereskedni)

közvetítők (befektetési szolgáltatók, brókercégek)

további szereplők (értéktőzsdék, elszámolóházak)


9

Befektetők

Az egyéni és az intézményi megtakarítások a tőzsdén közvetlenül és közvetve is

megjelenhetnek, ahogyan ez a fenti ábrán is látható.

A befektetőknek lehetőségük van pénzüket közvetlenül a tőzsdén elhelyezni (brókercégük

segítségével), de természetesen nem csak vásárlóként, hanem eladóként is megjelenhetnek a

részvénypiacon. A piaci mozgásokra értékpapír-portfóliójuk elemeinek változtatásával (vétel,

eladás) tudnak reagálni, ezáltal is törekedve a magasabb nyereség elérésére.

A megtakarítások azonban nem csak közvetlenül, hanem közvetetten, különböző

befektetési termékeken keresztül (befektetési alapok, nyugdíjalapok és

biztosítótársaságok) is megjelenhetnek a tőzsdéken.

A közvetett tőzsdei befektetések előnyei közé tartozik, hogy a portfólió menedzselését az

alapkezelők szakemberei végzik helyettünk. Másik oldalról azonban fontos megjegyezni,

hogy az alapok kezelése jelentős, sokszor az ügyfelek számára nem látható költségeket

tartalmaz, amelyet végső soron a befektetőknek kell megfizetniük.

Kibocsátók

Kibocsátói szerepkörben a nyilvános részvénytársaságok részvényeikkel képviseltetik

magukat a tőzsdén. A világ tőzsdéin vállalatok tízezreinek részvényei forognak, az egyes

cégek tehát bizonyos szempontból versenyeznek a befektetők megtakarításaiért, a

finanszírozásért.

A tőke azokhoz a vállalatokhoz vándorol, akik sikeresen és átláthatóan működnek, vonzó, de

hiteles víziót vázolnak fel, kellő jövedelemtermelő-képességgel rendelkeznek, s ezáltal

megfelelő hozamot biztosítanak a részvényeseknek.

Közvetítők

Amennyiben a tőzsdei kereskedéssel kapcsolatos tevékenységeket szeretnénk végezni

(számlanyitás, pénzelhelyezés, megbízás), szükségünk van egy megbízott brókercégre, mint

közvetítőre, aki a nevünkben eljárhat. A közvetítő lehet egy klasszikus bróker, akit

felhívhatunk, ha üzletelni szeretnénk, de lehet egy befektetési szolgáltató internetes

szolgáltatása is.

A hagyományos brókerekkel szemben az online bróker szolgáltatás előnyei közé tartozik,

hogy közvetlenül, gyorsabban és jóval kedvezőbb áron lehet kereskedni, mivel mi magunk

indítjuk a megbízásokat. Az offline brókerek hagyományos előnyét (tippek, információk) már

a megfelelő elemzői háttérrel bíró online szolgáltatók is tudják biztosítani.

A KBC Equitas például kiterjedt szakembergárdájával biztosítja ügyfeleinek a kereskedéshez

szükséges információkat és elemzéseket napról napra.


10

További szereplők

Az értéktőzsdéknek is kiemelt szerepe van a kereskedésben, ugyanis ők jegyzik a különböző

vállalatok részvényeit, és az ő elektronikus rendszereik teszik lehetővé az értékpapírok

kereskedését.

A részvények dematerializációja (a korábbi, kinyomtatott fizikai részvények helyett

elektronikus jelek kibocsátása) és a globális információáramlás élénkülésének következtében

egyre kevésbé hangsúlyosak a lokális értéktőzsdék, ugyanis egy internetkapcsolattal

manapság már a világ bármely pontjáról lehet kereskedni tetszőleges parketteken az ott

jegyzett részvényekkel. A KBC Equitas rendszereiből több mint 20 tőzsde érhető el, amelynek

következtében a világ szinte bármely értékpapírjával kereskedhetünk.

Fontos kiemelni még az elszámolóházak jelentőségét, akik a tranzakciók tényleges

elszámolására, a pénz és az értékpapír kockázatmentes cseréjére vállalnak garanciát.

Magyarországon a KELER biztosítja a tranzakciók biztonságát t+3 napos könyvelés mellett.

A t+3 napos elszámolás azt jelenti, hogy egy tőzsdei üzlet megkötése után a valós elszámolás

csak három nappal később történik meg. Vásárlás esetén az ügyletkötés utáni harmadik

napon emeli le az elszámolóház a pénzt a számlánkról és helyezi el cserébe a megvásárolt

értékpapírt. Eladásnál ugyanez a helyzet, csak ott az eladott értékpapírt emelik le számlánkról

a harmadik napon, s helyezik el cserébe annak ellenértékét.

Példa: Ha például minden pénzünket OTP részvényekbe fektettük, akkor hiába adjuk el

OTP részvényeinket, az ellenértéket nem vehetjük fel számlánkról rögtön az üzlet

megkötése után, csak a kötést követő harmadik napon, amikor már az ügylet

elszámolása is megtörtént. Természetesen egy részvény eladása után azonnal

vehetünk egy másikat a befolyt pénzből, hiszen az eladást követő vételnek ugyanúgy

t+3 napos az elszámolása. Arra azonban figyelnünk kell, hogy az elszámolási periódus

hossza nem minden tőzsdén ugyanolyan. A Frankfurti Értéktőzsde például a

budapestinél egy nappal rövidebb elszámolási periódussal dolgozik (t+2).

Tipp: Osztalékfizetés esetén is figyelnünk kell a csúsztatott elszámolásra. Minden

tőzsdei vállalat közzéteszi osztalékfizetés előtt, hogy pontosan melyik napon állapítja

meg, hogy ki kap az osztalékból. Ha részesülni szeretnénk, akkor fontos, hogy ezen a

napon már a számlánkon legyen a részvény, tehát az elszámolásnak is meg kell

történnie ezen időpont előtt, nem elég, ha csak az üzletkötés megtörténik.


11

1.4. A Budapesti Értéktőzsde

Történet

A magyar tőzsde, a BÉT elődje 1864-ben kezdte

meg működését Pesten, a kor nemzetközi

jelentőségű tőzsdéjeként. A második világháborút

követő több mint 40 éves szünetelést követően

kapuit 1990-ben nyitotta újra meg, és 1995-ig

nyílt kikiáltásos rendszerben működött a

kereskedelem. A kereskedési zaj 1999-ben ült el

végleg a BÉT kereskedési termében, amikor az

azonnali piac mellett már a határidős piac

elektronikus távkereskedési platformja is elindult.

Nyitvatartás, kereskedési időszakok

A világ értéktőzsdéihez hasonlóan a BÉT sincs állandóan nyitva, fix nyitvatartással működik,

különböző kereskedési időszakokkal, amelyek a következők:

8:30-9:00 Nyitó szakasz

Ebben az időszakban zajlik a kereskedési könyvek feltöltése

eladási és vételi ajánlatokkal, a befektetők szabadon

tehetnek be és vehetnek ki ajánlatokat, üzletkötés azonban

még nem történik.

A szakasz végén, 9:00 és 9:02 között egy véletlenszerűen

kiválasztott időpontban a tőzsde az addig beérkezett

ajánlatokat egyetlen áron párosítja úgy, hogy a lehető

legnagyobb mennyiségű értékpapír cseréljen gazdát. Az így

kialakult ár lesz a nyitóár.

9:02-17:00 Szabad szakasz A megbízások beérkezése és folyamatos teljesülése.

17:00-17:05 Záró szakasz

A záróár meghatározásához szükséges ajánlatokat gyűjti

ebben a szakaszban a tőzsde. A nyitó szakaszhoz

hasonlóan működik ez a szakasz is, az ajánlatok párosítása

véletlenszerű időpontban történik 17:05 és 17:06 között. A

párosításban kialakuló ár lesz a záróár.

17:06-17:10 Záróáras

szakasz

Ebben a szakaszban már csak a kialakult záróáron

lehetséges a kereskedés egészen 17:10-ig.

A Tőzsdepalota a Szabadság téren az 1910-es

években


12

A BÉT kereskedési időszakai

A legtöbb hazai kibocsátó részvénye a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) található meg, azonban

ezek a társaságok sok szempontból, így méretben is jelentősen különbözhetnek egymástól.

A BÉT részvényszekciójának az „A kategóriája” rejti azokat a nagyobb kapitalizációjú

társaságokat, amelyek részvényei likvidebbek (forgalmasabbak), és szélesebb befektetői

körrel rendelkeznek. A több mint tucatnyi részvény közül is kiemelkednek a hazai blue chip-

ek, azaz a legnagyobb forgalmú papírok.

A blue chip elnevezés az amerikai IT szegmensből ered, mivel a 90-es években a legtöbb tech

cég logója kék színben pompázott.

Vessünk egy pillantást a hazai blue chip-ekre, a BÉT négy legnagyobb szereplőjére!

1.4.1. OTP

1949-ben alapították az OTP-t, amelynek jogutódját 1995-ben vezették be a BÉT-

re. Jelenleg 280 millió darab 100 forint névértékű részvényből áll a bank jegyzett

tőkéje, azonban a társaság piaci kapitalizációja jelenlegi 4000 forint körüli

árfolyamának köszönhetően nagyjából 1135 milliárd forint.

Az OTP nem csak határainkon belül működik, kilenc országban van érdekeltsége,

teljesítményét mégis leginkább a magyar operáció határozza meg. A régió egyik leglikvidebb

részvényének tartják az OTP-t, napi 6-7 milliárd forintnyi jelenlegi forgalmával a magyar

piacon is kiemelkedő az érdeklődés a papír iránt. Ha egy alapkezelő a közép-európai régió

felé szeretné növelni a kitettségét, akkor az OTP részvénye jó választás, ami a régióban

zajló folyamatokat a megfelelő likviditás mellett követi le.


13

1.4.2. MOL

A MOL Közép-Európa egyik legjelentősebb integrált olajipari vállalata,

amelynek papírjait 1995-ben vezették be a BÉT részvényei közé. A több mint

egymillió, 1 000 Ft-os névértékű részvény árfolyama jelenleg 19 000 Ft körül

mozog, így a társaság piaci kapitalizációja közel 2000 milliárd forint.

A MOL integrált olajcégként működik, tehát van kutatás és kitermelés, finomítás és

kereskedelmi üzletága, mindemellett pedig még a gáz üzletben és a vegyiparban is érdekelt.

A társaságnak Oroszországban, Kazahsztánban, és Irak kurdisztáni régiójában is vannak

érdekeltségei. A vállalat 5 finomítóval és 2 petrolkémiai üzemmel is rendelkezik. A finomítók

közül kettő, a dunai és a pozsonyi rendkívül fejlettnek számít.

1.4.3. Magyar Telekom

A Magyar Telekom a legnagyobb hazai távközlési szolgáltató, amelyet közel 60

százalékban a német Deutsche Telekom AG birtokol. A Magyar Telekom

jogelődjét, a Matáv részvényeit 1997-ben vezették be a tőzsdére. A vállalat piaci

kapitalizációja 408 milliárd forint, a részvénnyel pedig 400 forint körül

kereskednek jelenleg.

A társaság a lakossági szolgáltatásait T-Home és T-Mobile márkanév alatt népszerűsíti, míg T-

Systems néven vállalati ügyfeleinek szállít informatikai megoldásokat.

A részvény klasszikus osztalékfizető papírnak minősül, éves eredményéből jelentős

mértékben juttat vissza készpénzt a befektetőknek. Emiatt a tőzsdézők általában kiemelt

figyelmet szentelnek az osztalék fenntarthatóságának. Az árazás szempontjából pedig sok

esetben az állampapírhozamokkal hasonlítják össze a részvény osztalékhozamát.

1.4.4. Richter

Magyarország egyik legfontosabb gyógyszergyára, a Richter Gedeon több mint

110 éves múlttal rendelkezik. A társaság 756 milliárd forintos kapitalizációval

rendelkezik, amellyel a BÉT harmadik legnagyobb vállalata. A részvényeket

1994-ben vezették be a budapesti piacra, a papír jelenleg 40 000 forint

környékén mozog.

A Richter elsősorban a központi idegrendszerhez, illetve a nőgyógyászati betegségek

kezeléséhez gyárt és fejleszt készítményeket. Közel 1000 fős kutató-fejlesztő létszámmal

rendelkezik. A társaság termékei a kiterjedt elosztási hálózat révén a világ több mint 100

országába eljutnak.


14

További társaságok

A négy blue chip részvényt a KBC Equitas intézményi fundamentális elemzői folyamatosan

követik, és rendszerint hosszú távú fundamentális ajánlásokkal látják el a papírokat.

Elemzőink azonban a blue chip-ek mellett számos egyéb hazai és nemzetközi vállalatot is

követnek. Néhány példa a hazaiak közül:

Állami Nyomda: A kelet-közép-európai régió második legnagyobb árbevétellel

rendelkező biztonsági nyomdája. A vállalat üzleti, biztonsági és szerencsejáték

nyomtatványok készítése mellett plasztikkártya-gyártással is foglalkozik.

CIG Pannónia: A 2007 októberében, magyar magányszemélyek által alapított

biztosító jelenleg Magyarországon, Szlovákiában és Romániában rendelkezik

érdekeltséggel.

Graphisoft Park SE: A vállalat tulajdonában lévő óbudai Graphisoft Park

irodakomplexum fejlesztése és bérbeadása/hasznosítása alkotja a cég fő profilját.

Masterplast: Az 1997-ben alapított vállalat szigetelőanyagok gyártásával és

értékesítésével foglalkozik.


15

2. TŐZSDEI TERMÉKEK

KERESKEDÉSE

„Azok, akik most nem fektetik be pénzüket,

mind óriási lehetőséget hagynak ki.”

Carlos Slim - 69 Mrd $


16

2. Tőzsdei termékek kereskedése

A világ értéktőzsdéin, így a KBC Equitas rendszereiben is számos termék kereskedése

biztosított, azonban a termékek között jelentős különbségek vannak a befektetés célszerű

időtávja és a termékek kockázata szempontjából.

Jó hír, hogy minden időtávra és minden kockázatvállalási hajlandóságra tudunk megfelelő

termékeket biztosítani. A legfontosabb tőkepiaci termékeket a következő csoportosítás

mentén mutatjuk be:

Tőzsdei alaptermékek (részvények, kötvények)

Befektetési alapok, ETF-ek és strukturált termékek (például certifikátok)

Határidős és egyéb tőkeáttételes termékek (Futures, TDT, CFD, Forex)

2.1. Tőzsdei alaptermékek

Egy kezdő tőzsdéző számára a klasszikus alaptermék egyértelműen a részvény, de ezen túl

érdemes megismerkedni a kötvényekkel is.

2.1.1. Részvények

A részvények konstrukciójáról már korábban szót ejtettünk, most a kereskedés szempontjából

fogjuk ennek a terméknek a főbb sajátosságait áttekinteni.

A részvény egyik legfontosabb jellemzője maga az árfolyam, ami a keresleti és kínálati

viszonyokat tükrözi. A részvények értéke nem csak hosszútávon változhat jelentős

mértékben, hanem rövidtávon, akár napon belül is. A befektető személyiségétől, befektetési

stílustól függően egészen eltérő időtávokon lehet a részvényekkel kereskedni.

A daytraderek napon belül kereskednek a részvényekkel, és tőzsdezáráskor jellemzően

nem is hagynak számlájukon nyitott pozíciót.

Tipp: A KBC Equitas rendszereiben a daytrade ügyletek díjszabása kedvezőbb, így

érdemes minden rövidtávú tranzakciónál ezt a megbízástípust használni. Ha napon

belül nem értékesítjük az adott részvényt, automatikusan a normál árszabás lép életbe.

Ezzel szemben vannak, akik hosszú távon fektetnek be egy-egy kiemelkedően működő

vállalat hosszú távú növekedési vízióiba, és csak évek vagy akár évtizedek múlva zárják

nyitott pozícióikat.

Warren Buffett, a legendás befektető, kizárólag a hosszú távú, értékalapú befektetési

stratégiában hisz, és csak olyan cégek részvényeibe fektet, ahol a teljes vállalatot

hajlandó lenne megvenni. Megközelítését némiképp igazolja, hogy befektetési cége 46

év alatt átlagosan 20,2% éves hozamot ért el, ami azt is jelenti, hogy kezdeti vagyonát

eddig közel 500-szorosára növelte.


17

Az árfolyam és a befektetési időtáv mellett a részvények kockázata is fontos tényező. A

kockázat egy részvény esetében azt is jelenti, hogy annak árfolyama milyen mértékű

kilengéseket mutat. Az árfolyamok ingadozását volatilitásnak nevezzük.

A volatilis részvények árfolyamgrafikonja nagyobb elmozdulásokat mutat, míg a kevésbé

kockázatos részvények árfolyamára kevésbé hatnak a környezeti változások. A volatilitás

iparágfüggő specifikum is, például a klasszikus közmű vállalatok részvényei kevésbé kitettek

az adott gazdaság teljesítményének, mint az ipari, vagy egyes szolgáltatási szektorok (pl.:

fuvarozók, bankok) vállalatai.

2.1.2. Kötvények

A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyben a kibocsátó arra kötelezi magát,

hogy a kötvény névértékét egy előre meghatározott kamattal együtt egy meghatározott

időpontban visszafizeti a hitelezőnek. A kibocsátók különbözőek lehetnek (állam,

önkormányzat, bank, vállalat), azonban a legnagyobb jelentősége mégis az állampapíroknak

van. Az állampapírok azért fontos szereplői a befektetési színtérnek, mivel ugyan alacsonyabb

mértékű, de mégis kockázatmentes (állam által garantált) hozamot tudnak befektetőiknek

biztosítani.

Az állampapíroknak két fontosabb típusa van:

államkötvények

diszkont kincstárjegyek

Az állampapírok közül az államkötvények képviselik a közép- és hosszú távú befektetési

lehetőségeket (3, 5, 10 és 15 éves futamidő), míg a diszkont kincstárjegyek a rövidebb

időtávra befektetők (3, 6, 12 hónap) számára lehetnek vonzó célpontok.

Az állampapírokat sokan kockázatmentes befektetésnek tartják, mert egy állam végső

esetben a saját fizetőeszközéből annyit tud nyomtatni, amennyit csak szeretne, így elvileg

nem történhet meg, hogy nem tudja visszafizetni a hitelezőktől (kötvényesektől) kölcsönvett

összeget. A történelemben ettől függetlenül volt már példa néhány államcsődre, így

nyilvánvaló, hogy az állampapír sem teljesen kockázatmentes befektetés.

Az állampapíroknál a vállalati kötvények már egy jóval kockázatosabb befektetési

eszközosztályt képviselnek, de még mindig kevésbé kockázatosat, mint a részvények.

A vállalati kötvények azért kevésbé kockázatosak a részvényeknél, mert a kibocsátó

garantálja, hogy kamatostul visszafizeti a befektető által a kötvény megvásárlásával

kölcsönadott összeget, míg a részvénynél ilyen garanciát nem kapunk. Ráadásul egy

társaság felszámolása esetén a megmaradt vagyon szétosztási rangsorában a hitelezők

(kötvényesek) előrébb szerepelnek, mint a tulajdonosok (részvényesek).


18

A KBC Equitas rendszereiben természetesen állampapírokat is vásárolhatnak az ügyfelek,

valamint elérhetőek tőzsdén forgó vállalati kötvények is.

2.2. Befektetési alapok, ETF-ek és strukturált termékek

A tőkepiacon nem csak arra van lehetőség, hogy egyedi részvényeket vásároljunk külön-

külön, hanem lehetőségünk van arra is, hogy akár egyszerre több tőkepiaci termékből álló

csomagot, egy teljes portfóliót vásároljunk meg egyszerre befektetési alapok, ETF-ek vagy

strukturált termékek (például certifikátok) formájában. Ezek a termékek bár nagyon fontosak,

nem feltétlenül kezdő tőzsdézőknek valók, így ebben a kiadványban kevésbé részletesen

tárgyaljuk tulajdonságaikat. Ügyfeleink számára ingyenes oktatásainkon azonban részletesen

foglalkozunk az ETF-ek, a befektetési alapok és a strukturált termékek jellemzőivel is, ha

valakit részletesebben érdekelnek ezek az eszközök, érdemes meghallgatni előadásainkat!

2.2.1. Befektetési alapok

A befektetési alap egy olyan megtakarítási forma, amelyben egyszerre sok befektető

helyezi el a pénzét, megosztva a befektetések költségeit és kockázatait, részesülve a

befektetésekből származó nyereségből. Az alapkezelők az összegyűjtött tőkét befektetési

politikájuknak megfelelően helyezik el (a vállalni kívánt kockázati szintnek és időtávnak

megfelelően) bankbetétekben, kötvényekben és részvényekben.

A befektetési alapokat az alapkezelők kezelik az egyéni befektetők helyett, akiknek csak azt

kell eldönteniük, hogy melyik alapokba szeretnék pénzüket fektetni. A KBC Equitas

rendszereiben több alapkezelő különböző befektetési alapja is elérhető.

2.2.2. ETF-ek

Bizonyos befektetési alapokat közvetlenül a tőzsdén is lehet kereskedni, ezeket ETF-nek

(Exchange Traded Fund) hívjuk. Az ETF-ek olyan lejárat nélküli alapok, amelyeknek befektetési

jegyei a tőzsdén forognak.

Az ETF-ek eredetileg részvényindexek összetételét képezték le (ha például a BUX

emelkedésére szeretnénk spekulálni, sokkal egyszerűbb megvásárolni a BUX ETF-et, mint

összeállítani a megfelelő súlyozású portfóliót az indexet alkotó részvényekből), de számos

egyéb mögöttes termék mozgását képesek lekövetni az alapok árfolyamai (régiók,

országok, nyersanyagpiacok, szektorok).

Az ETF-ekkel ráadásul lehet shortolni, tehát árfolyamcsökkenésre spekulálni (a short ETF-ek

árfolyama akkor nő, ha az alapterméké csökken), sőt, léteznek tőkeáttételes ETF-ek, amelyek

a mögöttes termék napi elmozdulásának többszörösét ígérik egy adott napra. Az ETF még

abban különbözik jelentősen a befektetési alapoktól, hogy árfolyama napon belül is mozog,

vagyonkezelési díja pedig jellemzően alacsonyabb.


19

Shortolás: S&P short ETF (pirossal) és az S&P500 (kékkel)

2.2.3. Certifikátok

A certifikátok hasonlítanak némiképp az ETF-ekre, ugyanis a certifikátok értékének alakulása

is egy mögöttes terméktől függ. Ez lehet részvénypiaci index, nyersanyag, deviza vagy akár

egyedi részvény is.

A különbség a két befektetési forma között, hogy míg a valódi ETF-ek esetében ténylegesen a

tulajdonunkba kerülhetnek a megvásárolt portfólióban szereplő értékpapírok, a certifikátok

esetében csak egy kibocsátó általi ígérvényt kapunk az érték kifizetésére. Ezáltal a

certifikátok kereskedése olcsóbb lehet (nincs például vagyonkezelési díj), azonban az

ígérvény miatt a partnerkockázat is magasabb. (Ha például a certifikát kibocsátója csődbe

megy, akkor pénzünket nagy valószínűséggel elvesztettük, hisz aki nekünk ígérvényt adott,

nem lesz képes teljesíteni azt.)

Az ETF-ekhez hasonló módon a certifikátokkal is tudunk shortolni (a short irányú certifikátok

árfolyama akkor emelkedik, amikor az alapterméké csökken), és tőkeáttétellel kereskedni. A

certifikátok között igen jelentős a többszörös tőkeáttétellel bíró, úgynevezett turbó

certifikátok aránya.

Tőkeáttétel: Tőkeáttételes DAX long certifikát (világoskék) és a DAX (sötétkék)


20

2.3. Határidős piac és egyéb tőkeáttételes termékek

A tőkeáttételes befektetés kiemelt kockázattal bír, így kezdő befektetőként nem célszerű ilyen

termékekkel próbálkozni, javasolt ezek kipróbálása előtt az alaptermékekkel kapcsolatosan

széleskörű tapasztalatokra szert tenni. Éppen ezért jelen kiadványban nem foglalkozunk

részletesen a tőkeáttételes kereskedéssel, csak néhány alapvető tudnivalót tekintünk át.

Az ETF-eken és certifikátokon túl is számos lehetősége van arra a befektetőknek, hogy

tőkeáttétel használatával kereskedjenek. Ilyenek például:

Technikai daytrade – részvény napon belüli árfolyamváltozása

Határidős kereskedés – tőzsdei alaptermék (jellemzően áru vagy tőzsdei index) ára egy

jövőbeli időpontban

CFD – tetszőleges értékpapír árfolyamváltozása

Forex – devizák árfolyamának változása

Ezekről a termékekről azt kell tudni, hogy nem csak befektetett tőkénket kockáztatjuk,

hanem egy kedvezőtlen irányú és mértékű árfolyam-elmozdulás esetén akár további

pénzeszközök bevonására is szükség lehet.

Tőkeáttételes kereskedés

A tőkeáttétellel történő kereskedés azt jelenti, hogy nagyobb befektetést eszközölünk,

mint amennyi pénzünk van.

A KBC Equitas rendszereiben a technikai daytrade termékkel például megtehetjük, hogy

egymillió forintnyi készpénzből négymillió forintnak megfelelő OTP részvényt vásárolunk. Ez

esetben négyszeres tőkeáttétellel kereskedünk. Ha az OTP részvény ára 10 százalékot

emelkedik, az nekünk a négymillió forintos csomagon 400 ezer forintos hasznot hoz. Ez a

befektetett egymillió forintra vetítve 40 százalékos hozam, ami sokkal jobb, mintha

tőkeáttétel nélkül kereskedtünk volna, hiszen akkor csak 10%-os nyereséget értünk volna

el.

A tőkeáttétel persze kétélű fegyver, hiszen nem csak a nyereséget, a veszteséget is

felnagyítja. 10 százalékos OTP esés esetén a fenti példában 40 százalékot veszítettünk volna.


21

3. A KERESKEDÉSI ÖTLET

„Leginkább az ösztöneimre és az évek során

gyűjtött tapasztalatomra bízom, hogy mikor

érdemes részvényt vásárolni. Mások ezt

intuíciónak hívják”

Alisher Usmanov – 18,1 Mrd $


22

3. A kereskedési ötlet

Ha szeretnénk a tőzsdén sikeresen szerepelni, nem hagyatkozhatunk pusztán a

megérzéseinkre, meglapozott kereskedési ötletekre is szükségünk lesz. A feladatunk tehát az,

hogy kiválasszunk egy olyan instrumentumot, amely egy megfelelő beszállási pont

mellett ígéretes befektetési sztorit rejt magában. Ezután már csak annyi feladatunk van,

hogy egy olyan tranzakciót kössünk, amellyel az általunk feltételezett árfolyamváltozás

bekövetkezése nyereséget jelenthet számunkra.

Hogyan találjuk meg a megfelelő célpontot?

A megfelelő befektetések megtalálásához nagyon gyakran elegendő a józan paraszti ész,

annyi ugyanakkor bizonyos, hogy követnünk kell a nagyvilág eseményeit és híreit, mert

aki bezárkózva, információktól elszigetelten él, az nyilván a megfelelő következtetéseket sem

tudja levonni.

Nehéz feladat lenne az összes tőzsdén jelen levő vállalatot teljes mélységben megismerni, és

folyamatosan figyelemmel kísérni világszerte, erre még a legprofibb és legnagyobb

befektetők sem képesek. A KBC Equitas fontosnak tartja azonban, hogy a magyar

részvénypiacon jelen levő vállalatokat és a legnagyobb nemzetközi cégeket egyaránt

figyelemmel kísérje.

A kiemelt cégek árfolyamának alakulását folyamatosan nyomon követjük és elemezzük, a

híreket pedig, amelyek hatással lehetnek a nagyvilág piacaira és a vizsgált papírokra, nem

csak követjük, hanem napi két alkalommal összegyűjtjük, és elküldjük ügyfeleinknek hírlevél

formájában. Segítünk ügyfeleinknek megszűrni azokat a híreket, amelyek igazán fontosak a

befektetések és a tőzsdék szempontjából.

A beszállási pontok alapjai a következő források lehetnek:

technikai elemzés – az egyes eszközök árfolyamából rajzolt grafikon mintázatai

fundamentális elemzés – az egyes eszközök becsült valós értékének eltérése az

árfolyamtól

hírek - friss információk, újdonságok

A technikai elemzés hívei abból a feltételezésből indulnak ki, hogy a részvényárfolyamba

már minden információ beépült, s az árfolyamokat a befektetői pszichológia mozgatja.

Ők rövid- és hosszútávon is csak az egyes eszközök árfolyamából rajzolható grafikont

vizsgálják, s keresik azokat a mintázatokat és alakzatokat, amelyek mentén a befektetők

szerintük hasonlóan reagálnak.

A fundamentális elemzés hívei abból a feltételezésből indulnak ki, miszerint az árfolyam

hosszú távon igazodik az adott eszköz, például egy vállalat tényleges értékéhez

(fundamentumhoz), még ha rövidtávon lényeges eltérések is lehetnek. Hosszú távon az


23

elemzők azokat a célpontokat keresik, amelyek árfolyamukat tekintve jelentősen

alulértékeltek a tőlük elvárt jövedelemtermelő képességhez képest.

A legfrissebb piaci információk következtében is történhetnek jelentős elmozdulások. Sok

információ ugyanis nem, nem a megfelelő súllyal, vagy csak késve kerül beárazásra a

részvények árfolyamába, úgyhogy az ebből fakadó egyensúlytalanságokat is ki lehet

használni rövidtávon.

Hírleveleinkben törekszünk arra, hogy minden elemzés és hír a kellő időben és a kellő

terjedelemben jusson el ügyfeleinkhez.

Annak érdekében, hogy ügyfeleink értelmezni tudják elemzéseinket, az alábbiakban nagyon

röviden bemutatjuk a technikai és fundamentális elemzést is. Terjedelmi korlátok miatt a

részletekbe itt és most nem tudunk belemenni, de tapasztalt oktatóink mindkét elemzési

ágról sűrűn tartanak kezdő és haladó oktatásokat is, ezekre érdemes eljönni.

3.1. Technikai elemzés

A befektetői pszichológiának jelentős hatása lehet a részvények árfolyammozgására. Mivel

azonos helyzetekben a befektetők hasonló jelenségekre számítanak a piaci mozgások

tekintetében, a jelenségek önbeteljesítő jóslatként nagyon sok esetben be is következnek.

Ezek a várakozások leginkább az árfolyam mozgására irányulnak speciális szintek közelében.

Ilyen speciális szintek lehetnek a következők:

Az árfolyam korábbi minimum és maximum szintjei,

Kerek számok,

Mozgóátlagok (20, 50, vagy 200 napos átlaga az árfolyamnak),

Fibonacci szintek (a minimum és maximum szintek közötti speciális vonalak).

Ezek a szintek azért jelentősek, mert gyakran tudnak támaszként vagy ellenállásként

viselkedni.

A támaszok és ellenállások olyan szinteket jelentenek a grafikonon, amelyeket az árfolyam

tartósan nem tud áttörni. Míg a támasz alulról támasztja a grafikont, addig az ellenállás

felfelé nem engedi áttörni az árfolyamot. A támasz érdekessége, hogy ha az árfolyam nem

pattan fel róluk, hanem áttöri azt, akkor utána gyakran ellenállási szintként viselkedik. (Az

ellenállásra ez ugyanígy igaz fordítva).


24

Támasz szint (pirossal) a Goldman Sachs árfolyam-grafikonján

Támaszok és ellenállások a felsorolt szinteken túl lehetnek egyéb speciális vonalak, például a

minimum vagy maximum értékeket összekötő trendvonalak.

Tipp: Ha vásárolni szeretnénk, beszállási pontként szolgálhat például, ha egy árfolyam

áttöri többszöri próbálkozás után az ellenállást fölfelé, de azt is kedvező jelnek

vehetjük, ha az árfolyam alulról metszi valamelyik mozgóátlagot, esetleg egy rövidebb

távú mozgóátlag alulról metsz egy hosszabb távú mozgóátlagot úgy, hogy közben az

árfolyam a mozgóátlagok felett tartózkodik.

A technikai elemzésről bővebben ingyenes oktatásainkon hallhat!

3.2. Fundamentális elemzés

Egy vállalat tényleges értékét nem tudjuk pontosan meghatározni, ugyanis a vállalatok

értéke teljesen szubjektív és időben is változó tényező. Egy vállalat értéke leginkább attól

függ, hogy ki, mikor és mennyi pénzt hajlandó adni érte. Ahhoz azonban, hogy megítéljük

egy vállalat értékét, azt kell látnunk, hogy tulajdonosi szempontból mennyire értékes

nekünk a vállalat, ami leggyakrabban arra vezethető vissza, hogy mekkora

jövedelemtermelő képességgel bír.

A fundamentális elemzés tehát a vállalatok pénzügyi mutatóit vizsgálja, és leginkább arra a

kérdésre keresi a választ, hogy a részvényes mekkora jövedelemre tehet majd szert a jövőben

abból, hogy az adott részvényt tulajdonolja.

A fundamentális elemzők eszköztára rendkívül sokrétű, ugyanis ők azok, akik nyomon

követik a vállalatok értékének alakulását, a vállalat vagy egyéb hiteles intézmények által

közzétett források és hírek alapján.

A nagyobb részvények esetében az elemzők előrejelzéseket készítenek a vállalatok

jelentéseiben közölt legfontosabb számokra vonatkozóan, sőt, fair értéket is

megfogalmaznak a részvényárfolyamra nézve. A piac általában a várakozásokat is beépíti az


25

árfolyamba, ezért lehetséges az, hogy például egy üzleti szempontból sikeres negyedéves

jelentés után is esni tud egy részvény árfolyama, ha az adat elmarad a piaci várakozásoktól. A

múlt eseményeinél azonban a jövőre vonatkozó elvárások az árfolyam alakulásában sokkal

fontosabbak. Gondoljunk csak bele, amikor autót veszünk, akkor sem arra vagyunk

kíváncsiak, hogy hogyan szolgált az autó a korábbi tulajdonosánál, nekünk az számít, hogy

bennünket hogyan szolgál majd. Így van ez a részvényekkel és a vállalatokkal is: nem az a

fontos, hogy két éve mekkora volt a profit, hanem hogy mekkora lesz a jövőben!

Tipp: Ha vásárolni szeretnénk, jó célpont lehet egy alulértékelt papír, azonban azt tudni

kell, hogy az alul- vagy felülértékeltség még önmagában nem ad okot az elmozdulásra.

A vállalatok vezetőitől származó információkat pedig kezeljük némi kételkedéssel,

tudniillik a menedzsment a legtöbb esetben hivatalból optimista.

A fundamentális elemzésről bővebben ingyenes oktatásainkon hallhat!

3.3. Hírlevelek

Annak érdekében, hogy ügyfeleinket a naprakészen tartsuk, a nagyvilág eseményeiről és a

tőzsdei vállalatokat érintő eseményekről hírleveleket küldünk, amelyekben a legfrissebb

hírek, elemzések és kereskedési tippek találhatóak meg.

3.3.1. Hírek

A legfontosabb híreket három különböző típusú hírlevélben osztjuk meg:

Vekker – reggeli hírlevél

Stopper – délutáni hírlevél

Szikra – rendkívüli hírlevél

A Vekker hírlevelet tőzsdenyitás előtt küldjük ki minden nap, benne a legfrissebb hírek

kivonatával, régiónként csoportosítva (Magyarország, Nyugat-Európa, USA, Közép-Kelet

Európa (CEE) régió, Ázsia), és egy extra technikai elemzés grafikonnal (chart-tal) ellátva.

A hírlevélben mindezek mellett láthatóak a legfontosabb tőzsdei indexek előző napi záró

értékei, és a napi legfontosabb események listája.


26

A Stopper hírlevelet tőzsdezárás előtt küldjük ki minden nap a napi fejlemények

kivonatával, a Vekkerhez hasonlóan régiónként csoportosítva, és egy extra technikai chart-

tal ellátva.

Szikra elnevezésű hírlevelünket csak speciális alkalmakkor küldjük ki, jellemzően olyan

esetekben, amikor egy, a tőzsdékre és a részvénypiacra nagy hatással bíró információ lát

napvilágot, amely jelentős időértékkel is bír (pl.: MNB kamatdöntés, rendkívüli bejelentések).

3.3.2. Elemzések

A hírek összegyűjtésén és a piaci információk aggregálásán kívül elemzéseket is készítünk

ügyfeleinknek, amelyek a befektetői döntésekben komoly segítséget nyújthatnak:

Vonalzó – technikai elemzések

Mérleg – fundamentális elemzések

Vonalzó elnevezésű hírlevelünk technikai elemzéseket tartalmaz szektoronként

összegyűjtve. Legyen szó akár francia bankokról, akár globális szépségipari cégekről,


27

megpróbálunk minden alkalommal egy csokornyi olyan, a rendszereinkben kereskedhető

vállalatot gyűjteni, amelyek izgalmas technikai sztorit rejtenek magukban. Az egyedi

elemzések optimista és pesszimista forgatókönyvek esetén is tartalmazzák azokat a főbb

szinteket, amelyek a potenciális árfolyamszinteket kijelölhetik.

Mérleg elnevezésű hírlevelünk tartalmazhat a kereskedéshez kapcsolódó általános

fundamentális információkat, azonban leggyakrabban egyedi részvényekhez biztosítunk

hasznos háttérelemzéseket, tipikusan akkor, amikor valamilyen esemény elbillentheti a

részvények árfolyamát. Ezek az események lehetnek sokfélék (pl.: gyorsjelentés, bejelentések,

rendkívüli hírek, stb), azonban elemzéseinkben minden esetben törekszünk arra, hogy teljes

képet fessünk az adott eseményről, a pozitív, a negatív és a semleges tényezőket egyaránt

felvonultatva.

3.3.3. Kereskedési tippek

Radar hírleveleinkben kereskedési ötleteket kínálunk ügyfeleinknek, azokban az esetekben,

amikor olyan befektetési sztorit látunk kibontakozni, amely technikai és fundamentális

oldalról egyaránt megalapozottnak tűnik.

Ezekben a hírlevelekben leírjuk, melyek azok a tényezők, amelyek optimizmusra adnak okot,

és melyek azok, amelyek árnyalhatják a képet. A fundamentális alapokon túlmenően

technikai alapú stratégiát is ajánlunk ügyfeleink figyelmébe, jelezve az ajánlott vételi és

stop-loss szintet, és a célárfolyamot.


28


29

4. TŐZSDEI KERESKEDÉS A

GYAKORLATBAN

„Pusztán azért vagyok gazdag, mert tudom,

mikor tévedek. A hibáim felismerése segített

túlélni.”

Soros György - 22 Mrd $


30

4. Tőzsdei kereskedés a gyakorlatban

Ha kiválasztottuk a megfelelő célpontot, és azt is tudjuk, hogy melyik értékpapírral

szeretnénk profitálni az adott termék árfolyamának változásából, már csak a megfelelő

megbízás benyújtása a feladatunk. Ezt a KBC Equitas kereskedési rendszerein belül saját-

kezűleg tudjuk megtenni, ezáltal lényegesen csökkentve a tőzsdei kereskedés költségeit.

A megbízások beadásánál a komolyabb veszteségek elkerülése érdekében rendkívül fontos a

kockázatkezelés minden esetben!

4.1. Megbízástípusok

Amikor tőzsdei megbízást adunk be, az semmi többet nem jelent annál, mintsem hogy

ajánlatunkkal az adott értékpapír kereskedési könyvében mi is megjelenünk a vételi vagy

az eladási ajánlatok között.

Az OTP kereskedési könyve a KBC Equitas PETI rendszeréből

Ha mi adjuk be a legjobb vételi vagy eladási ajánlatot, akkor rögtön a könyv tetejére

kerülünk, ha azonban olyan ajánlatot adnánk be, amelyet a másik oldalon szereplő legjobb

ajánlatok árban és mennyiségben is fedeznek, ajánlatunk a teljesülést követően azonnal el is

tűnik az ajánlati könyvből az ellenoldali ajánlattal egyetemben.

A tőzsdei megbízásoknak a következő típusai léteznek a KBC Equitas kereskedési

rendszereiben:

Piaci áras megbízás

Limitáras megbízás

Stop megbízás

4.1.1. Piaci áras megbízás

A piaci áras megbízás esetében az árat nem mi adjuk meg, hanem piaci áron, tehát a

legkedvezőbb ajánlatok szintjén vásároljuk meg, vagy adjuk el a kívánt mennyiséget. A

megbízás tehát az ajánlati könyvben lévő legjobb árakon (akár több különböző ár is lehet)

valósul meg a megadott mennyiség teljesüléséig.


31

Példa: Vegyük alapul a már korábban látott kereskedési könyvet, és tételezzük fel, hogy

1000 db OTP részvényt szeretnénk venni.

Ekkor a következő kötés fog teljesülni vételi megbízásunk és az eladási oldal legkedvezőbb

ajánlatai (fentről lefelé haladva) alapján:

507 db részvényt veszünk 3 237 Ft-on



Összesen 1000 db részvényt vettünk meg 3 237 766 Ft-ért, az átlagos vételi ár így ~3 237,8 Ft.

4.1.2. Limitáras megbízás

A limitáras megbízás esetében az általunk vásárolni, vagy eladni kívánt mennyiség mellett

meg kell adnunk egy limitárat is. Limit vételnél azt határozzuk meg, mennyi pénzt vagyunk

hajlandóak adni maximum az adott papírért, míg limit eladásnál az általunk elfogadható

minimális árszintet határozzuk meg, amiért papírjainkat még eladjuk. A bent levő ajánlatok

függvényében elképzelhető, hogy ajánlatunk csak részben, vagy egyáltalán nem teljesül.

Példa: 1000 db OTP részvényt szeretnénk vásárolni, azonban limitárnak megadunk egy 3238

Ft-os szintet, ugyanis ennél többet egy részvényért sem szeretnénk fizetni.


32

Ebben az esetben az eladási oldal legkedvezőbb ajánlatain elindulva (fentről lefelé) a következő

kötések fognak teljesülni:

507 db részvényt veszünk 3 237 Ft-on,

220 db részvényt veszünk 3 238 Ft-on,

több ajánlat a limitárunk alatt nem szerepel a könyvben.

Így 727 db részvényhez jutottunk hozzá 2 353 519 Ft-ért, az átlagos vételi ár így ~3237,3 Ft.

A hiányzó 273 db részvényt a bent levő ajánlatok mellett nem tudjuk megvásárolni, így ez a

megbízás a kereskedési könyv vételi oldalának tetejére kerül be az általunk limitárként

megadott 3238 Ft-on, és arra várunk, hogy limit árunknak megfelelő, vagy annál kedvezőbb

ajánlat fusson be a kereskedési könyv eladási oldalára.

4.1.3. Stop megbízás

A stop megbízás tulajdonképpen egy piaci vagy egy limitáras megbízás, de kiegészül még

egy funkcióval: megadhatunk neki egy aktiválási árat is. Az ajánlatunk így csak akkor kerül

majd be valójában a kereskedési könyvbe, ha az árfolyam megérinti az aktiválási árunkat.

Onnantól kezdve a megbízásunk már tényleg egy normál piaci vagy limitáras ajánlatként

funkcionál. A KBC Equitas kereskedési rendszereiben csak a stop limit megbízás érhető el,

mivel a stop piaci ajánlat gyakran megtévesztheti az ügyfeleket.

A stop-limit eladási megbízás (más néven stop-loss) veszteségünk limitálására alkalmas

abban az esetben, ha az árfolyam mégsem abba az irányba mozdulna el, amerre elképzeltük.

Ha a részvény árfolyama eléri az általunk meghatározott stop szintet, eladási megbízásunk

aktiválódik, hogy a további veszteségek elkerülése érdekében a pozíciónkat lezárja.

A stop-loss megbízás lényege, hogy megvédjen bennünket a nem várt veszteségektől. Kiváló

például arra az esetre is, ha elutazunk, vagy más okból huzamosabb ideig nem tudjuk figyelni

a tőzsdét, de mindenközben van olyan részvényünk, amelytől nem akarunk megválni. Egyfajta

biztosításként ilyenkor érdemes lehet betenni egy stop-loss megbízást az utazásunk idejére,

hogy ha távollétünkben valami rossz dolog történne a részvényünkkel, akkor az árfolyam

esésére (az általunk kiválasztott aktiválási ár elérése esetén) automatikusan eladással reagál a

rendszer.

A KBC Equitas szakértői azt vallják, hogy valójában nem csak ilyen esetben, hanem minden

pozíció nyitás esetén érdemes tőkénket stop-loss megbízással védeni, de ez már egy olyan

kereskedéstechnikai kérdés, amellyel részletesebben az ügyfeleink számára ingyenes

oktatásainkon foglalkozunk.

Amennyiben az aktiválási ár és a limit ár túl közel helyezkednek el egymáshoz,

előfordulhat, hogy az árfolyam „átugorja” a két szint közötti területet, és a megbízás

nem, vagy csak részben teljesül.


33

Példa: Tekintsük továbbra is az előző kereskedési könyvet: 6 000 db OTP részvényünk van, az

árfolyam emelkedésére számítottunk, azonban az árfolyam csökkenni kezdett, és elérte 3 231

Ft-ra beállított aktiválási árunkat, ahol a stop-loss életbe lép. (Limitárnak 3 220 Ft-ot állítottunk

be)

Ebben az esetben a kereskedési könyv vételi oldala alapján a következő kötések teljesülnek:

165 db részvényt adunk el 3 231 Ft-ért,

további 5 656 db részvényt adunk el 3 230 Ft-ért,

maradék 179 részvényünkért csak 3 226 Ft-os áron tudjuk eladni.

6 000 db részvényünket tehát összesen 19 379 449 Ft-ért tudtuk eladni, az átlagos eladási ár

így ~3 229,9, ami az aktiválási árunknál alacsonyabb.

(Ha limit árnak is a 3 230 Ft-ot állítottuk volna be, összesen 165+5 656=5 821 db részvényt

tudnánk csak eladni, 179 db maradék részvényünk a kereskedési könyv eladási oldalára kerülne

be, és várnunk kellene a teljesülésre)

Kevésbé likvid értékpapírok esetén - ha kevés ajánlat szerepel a kereskedési könyvben -

előfordulhat, hogy pozíciónktól stop-loss szintünknél (aktiválási szint) csak jóval

kedvezőtlenebb árfolyamon tudunk megszabadulni, míg egy forgalmas papír esetében

elképzelhető, hogy a teljes pakktól a stop-loss szintünkön szabadulunk meg, amennyiben a

kereskedési könyvben ezen a szinten egy nagyobb mennyiségű ellentétes irányú ajánlat

szerepel.

4.1.4. Megbízások érvényessége

A vételi és eladási megbízások, vagyis az ajánlatok háromféleképpen tűnhetnek el a

kereskedési könyvből, a megbízás teljesülésével, a megbízás visszavonásával, vagy a

megbízás érvényességének lejártával. A megbízásoknak többféle érvényességi feltételt

adhatunk meg:

Előre meghatározott ideig (a KBC Equitasnál alapértelmezett napi megbízás, vagy egy

előre meghatározott dátumig)


34

Visszavonásig (az adott megbízás a teljesülésig vagy a visszavonásig szerepel a

kereskedési könyvben)

A KBC Equitas online kereskedési rendszerében, a WebBrokerben a következő felület jelenik

meg értékpapír vásárlásakor:

A megbízás típusának (piaci vagy limit), a tőzsde, majd az értékpapír kiválasztása után

megadhatjuk a vásárolni kívánt darabszámot, és limitáras megbízás esetén a limitárat. A

rendszer tájékoztatásul közli az értékpapír azonosító kódját (ISIN), és hogy az adott papírnál

mekkora lehet a minimális elmozdulás mértéke (lépésköz).

A megbízási felület mellett lehetőségünk van megadni az ajánlat érvényességét, itt

jelölhetjük meg, hogy stop megbízást szeretnénk adni, s itt adhatjuk meg a stop megbízás

aktiválási árát is.

Amint kiválasztottuk a kereskedési rendszerben azt az értékpapírt, amire megbízást

szeretnénk adni, a rendszer megjeleníti az adott papír kereskedési könyvét, ami segíthet

bennünket a kívánt limitár, vagy stop aktiválási ár meghatározásában.


35

4.2. Kockázatkezelés

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy felelőtlen tőzsdézéssel, megfelelő kockázatkezelés nélkül

rengeteg pénzt lehet veszíteni. Ezt mindenkinek tudomásul kell vennie, aki tőzsdézésre

vállalkozik. Az alábbiakban azt tekintjük röviden át, hogy milyen alapvető kellékei vannak a

kockázatkezelésnek, de egyben hangsúlyozzuk, hogy a felelős kockázatkezelés nem merül ki

ennyiben, további részleteket az ingyenes oktatásainkon tudhatnak meg ügyfeleink.

Pontosság

Kézenfekvőnek tűnik, mégis nagy bosszúságot okozhat, ha megbízásunkat nem azokkal a

feltételekkel adjuk be figyelmetlenségből, ahogyan szerettük volna. Nagyon fontos tehát,

hogy a megbízásunkat benyújtás előtt duplán ellenőrizzük, hogy valóban megegyezik-e

elképzeléseinkkel.

Stop-loss

Pozíciónkon mindig használjunk stop-loss-t! Elképzelhető, hogy 100 esetből csak egyszer

lesz rá szükségünk, azonban ebben az esetben nagy veszteségektől tud minket

megmenteni.

A szintet lehetőleg úgy határozzuk meg, hogy az árfolyam technikai képe is megfelelően

alátámassza azt.

Érdemes stop-loss szintünket úgy beállítani, hogy ne veszíthessünk sokat, de egy

kisebb leszúrás se üthessen ki minket pozíciónkból. Sokat segíthet, ha nem a

kiválasztott technikai szintre, hanem egy hajszálnyival alatta (short esetén felette)

helyezzük el a megbízást, így ha a szinten fordul az árfolyam, még pozícióban

maradunk.

Fontos, hogy kockázatunkat beállítsuk: a reálisan elvárt hozam szintje, azaz a célárfolyam

(amelyet általában a fundamentális, vagy a technikai elemzés alapján határozunk meg)

legalább a stop-loss szint távolságának kétszeresére helyezkedjen el a kötési árfolyamtól, de

inkább még távolabb. Ezt hívják úgy, hogy ideális hozam-kockázat arány.

Hozam-kockázat arány

Könnyen ki tudjuk számolni, hogy ha például üzleteinknek csak 50 százaléka végződik

nyereséggel, akkor ahhoz, hogy hosszú távon se fogyjon a tőkénk, egy-egy pozíció átlagos

nyereségének legalább akkorának kell lennie (költségektől eltekintve), mint egy átlagos

veszteségnek.

Ha már csak az esetek harmadában végződik nyereséggel egy pozíciónk, akkor az átlagos

nyereségünknek legalább kétszer akkorának kell lennie, mint egy átlagos veszteségünknek, s

ez még mindig csak ahhoz elég, hogy pénzünknél maradjunk.


36

Mivel az árfolyamok alakulását előre nem látható tényezők is befolyásolják, ezért nincs

olyan befektető, akinek mindig minden pozíciója nyereséggel végződne. Sőt, a befektetők

többsége a tapasztalatok szerint még 50 százalékos arányt sem képes elérni. Éppen ezért a

KBC Equitas szakértői szerint olyan pozíciókat érdemes inkább nyitnunk, ahol a várható

hozam mértéke legalább kétszer nagyobb, mint a kockázat – tehát a stop-loss bekövetkezése

esetén fellépő veszteség - várható mértéke.

Minden esetben válasszunk olyan beszállási pontokat, ahol a hozam-kockázat arány

legalább kétszeres! Szerencsére sok esetben akár háromszoros vagy annál magasabb

arányokat is el lehet érni.

Pozíciók lezárása

Ha túlzottan lecsökken (egy long pozíció esetén) az árfolyam, akkor a pozíció az általunk

beállított stop-loss miatt kiütődik, azonban ha az általunk kitűzött szintre emelkedik az

árfolyam, nem feltétlenül kell lezárnunk a pozíciót. A további növekedésben bízva

lehetőségünk van arra, hogy stop-loss szintünk megemelésével bebiztosítsuk magunknak

az elért, de még nem realizált árfolyamnyereség egy részét, és pozíciónk nyitva

hagyásával lehetőséget adjunk magunknak további hozamokra. (Short pozíció esetén

fordítva.)

Kockázatkezelési aranyszabályok

Végezetül szeretnénk megosztani néhány aranyszabályt, amelyek alkalmazásával a tőzsdei

kereskedésből fakadó kockázatok nagy része jelentősen csökkenthető:

Akkor nyissunk pozíciót, ha tudjuk, mekkora profitot van esélyünk elérni, és mi az a

veszteségszint, ahol biztosan kiszállunk! Ehhez tartsuk is magunkat!

Döntsük el, milyen időtávon szeretnénk befektetni!

Egy trendet követni sokkal könnyebb, mint megtalálni a trend fordulópontját, ezért

gyengülő trendben lévő eszközöket nem feltétlenül érdemes vásárolni, erősödő

trendben lévő eszközöket pedig nem feltétlenül érdemes shortolni.

Ha ellenünk megy a piac, ne bízzunk a változásban, hanem bízzuk magunkat a stop-

loss szintünkre!

Zárjuk ki érzelmeinket, és tanuljunk hibáinkból, elvégre mindenkinek vannak vesztes

pozíciói!

Nem kell folyamatosan kereskedni, nyitott pozíciók nélkül figyelni a piacokat is egy

pozíció!

A tőkeáttétel csak profiknak való!

A kenyérrevalóból tőzsdézni tilos!

A felelős kockázatkezelés természetesen nem merül ki ennyiben, további részleteket az

ingyenes oktatásainkon tudhatnak meg ügyfeleink.


37


38

4.3. Gyakorlati példa

Végezetül nézzük meg egy példán keresztül, hogyan néz ki egy konkrét kereskedési ötlet, és

hogyan lehet egy ilyen ötletet a gyakorlatban is megvalósítani.

Esettanulmányunk alapját egy 2012 júliusi „Radar” hírlevélben megírt kereskedési ötlet

képezi, amely annyiban speciális, hogy egy külföldi részvényre, az AEGON-ra fogalmaz meg

vételi ajánlást, így példánk segítségével a külföldi kereskedésbe is bepillantást nyerhetünk.

A Radar-ban megfogalmazott elemzésünk összefoglalója a következőképpen fest (a teljes

elemzés megosztásától terjedelmi korlátok miatt most eltekintünk):

A kereskedési ötleten felbuzdulva 1000 db Aegon részvényt szeretnénk vásárolni 3,6 eurós

árfolyamon. Ezt az online kereskedési rendszerünkben a következőképpen tehetjük meg:


39

1. Bejelentkezünk a WebBroker felületére a www.kbcequitas.hu oldalról Digipass-unk

segítségével

2. A Tőzsdei megbízások menüpont alatt kiválasztjuk a Vétel Normál almenüpontot

3. Kiválasztjuk a tőzsdék közül a legördülő

menüből Amszterdam-ot, az értékpapírok közül

pedig az AEGON-t. Ezután megadjuk a

darabszámot (1000 db), és a limitárat, mivel

3,6 eurónál nem szeretnénk drágábban vásárolni

ebből a részvényből.

4. A Rendben gombra kattintva egy megerősítő

felületre jutunk, ahol láthatjuk ajánlatunk

részleteit, illetve az ügylet Várható költségeit.

Equitas Start díjcsomag esetén az Euronext

Amsterdam tőzsdén 0,35%-ért kereskedhetünk,

így a megbízás 12,6 euróba fog nekünk kerülni.

5. Amennyiben számlánkhoz kapcsolódó devizaszámlánkon nincs elég euró, de

rendelkezünk más pénznemmel (például forinttal), akkor a megbízás benyújtásakor a


40

rendszer megkérdez bennünket, hogy szeretnénk-e, ha automatikusan váltana nekünk

eurót a többi deviza számlánkról.

Tegyük fel, hogy az ügylet beadásakor az EUR/HUF eladási árfolyam 290 Ft, és minden

megbízás a limitáron (3,6 €) teljesült, így ügyletünk 1 044 000 Ft-ba került, 3 654 Ft

jutalék mellett (12,6 €). (Ábra: 1. Részvényvásárlás)

Az AEGON árfolyamának időbeli alakulása, és a kereskedés fontosabb lépései

6. Kockázataink kezelése érdekében egy stop-loss ajánlatot is azonnal beadunk. A Tőzsdei

megbízások közül kiválasztjuk az Eladás Normál menüpontot, ahol a vételhez hasonlóan

az Aegon papírjait választjuk ki a kellő mennyiségben Limit megbízásként. Aktiválási

árnak megadjuk a 3,2 eurós szintet, limitárnak pedig például a 3 eurós szintet. Az ajánlat

beadása előtt beállítjuk, hogy az visszavonásig legyen érvényes, ugyanis ha

alapértelmezetten napi érvényességű stop-loss ajánlatot adnánk be, akkor csak egy

napig élveznénk a stop-loss által nyújtott védettséget, utána az ajánlat törlődne a

rendszerből.

1. Részvényvásárlás

2. Stop-loss emelés

3. Stop-loss emelés

4. Részvények eladása


41

7. Az Aegon árfolyama kedvezően alakul, egy hónappal a kereskedési ötlet elküldését

követően újabb „Radar” érkezik egy javaslattal, hogy a közel 20%-os emelkedés után az

eddig szerzett profitunkat biztosítsuk be a stop-loss szint emelésével (3,69€). (Ábra: 2.

Stop-loss emelés)

Miután az árfolyam a növekedés helyett ezt követően oldalazni kezdett el, a következő

„Radar” javaslata alapján még feljebb húzzuk a stop-loss szintet, a 10%-os hozamot

bebiztosító 3,94 euróra. (Ábra: 3. Stop-loss emelés)

8. Két hónappal az eredeti kereskedési ötletet követően, 2012 augusztusában az Aegon

árfolyama eléri a 4,5 eurós célárat. Az aktuális „Radar” azt ajánlja, hogy pozíciónk nyitva

tartása mellett biztosítsuk be eddigi hozamunkat stop-loss szintünk emelésével (Ábra:

legfelső piros vonal). Ezzel szemben mi úgy döntünk, hogy 4,5 euróért megválunk

részvényeinktől. (Ábra: 4. Részvények eladása) Ha megtartottuk volna a pozíciót, akkor a

4,24 euróra elhelyezett stop-loss megbízásunk adta volna el a papírjainkat szeptember

közepén.

A Tőzsdei megbízások menüpont Eladás Normál almenüjére kattintva eladhatjuk

részvényeinket. 1000 db részvényünket 4,5 euróért tudjuk eladni, összesen 4 500 euró

értékben.

Tegyük fel, hogy a devizaárfolyam változásán semmilyen veszteségünk vagy nyereségünk

nem keletkezett. A vételi 290 Ft-os EUR/HUF keresztárfolyammal számolva részvényeinkért

1 305 000 Ft-ot kaptunk, 4 567 Ft jutalék mellett (15,75 €).

Eredmény:

1 044 000 Ft befektetett tőkénken 2 hónap alatt 25%-os hozamot értünk el,

Profitunk mértéke 261 000 Ft, a kereskedési jutalék mindösszesen 8 221 Ft


42

5. ÖSSZEFOGLALÓ


43

5. Összefoglaló

A kiadvány elolvasása után már ismerjük az alapokat, tisztában vagyunk vele, hogyan épül fel

a tőkepiac, és hogy mi hogyan tudunk megjelenni a tőzsde világában. Azt is tudjuk, hogy

milyen termékekkel tudunk a kereskedésbe belevágni, az ideális célpontot hogyan tudjuk

kiválasztani, és hogyan tudjuk a megbízásokat beadni, és kockázatainkat mérsékelni a

gyakorlatban.

Láthatjuk tehát, hogy a tőzsdei kereskedés egyáltalán nem boszorkányság, hanem egy

tanulható tevékenység, amellyel belépőt válthatunk a tőkepiacon szereplő vállalatok és

események rendkívül izgalmas világába.

Természetesen az itt leírtak még csak alapszintű tudást adnak, s ezért annak érdekében, hogy

a KBC Equitas ügyfelei ne érezzék magukat egyedül a befektetések komplex világában,

igyekszünk minél több segítséget nyújtani a tőzsdézéshez oktatóanyagaink, hírleveleink,

ingyenes oktatásaink és ügyfélszolgálatunk segítségével.

Bízunk benne, hogy sikerült megosztanunk a kereskedés elkezdéséhez szükséges

legfontosabb információkat.

Most Ön következik. Indulhat a kereskedés!

Ha még esetleg nem rendelkezne számlával, regisztráljon honlapunkon! Ezek után

ügyfélszolgálatunkra, illetve a K&H Bank kijelölt fiókjaiba már csak egy rövid időre kell

bejönnie, hogy aláírja a számlanyitáshoz szükséges papírokat.

Sok sikert!

A KBC Equitas csapata

A jelen oktatóanyagban található információk, számszerű adatok és elemzések általánosak, tájékoztató jellegűek, csak a szerzők

magánvéleményét tükrözik, amelyek nem minősülnek a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bekezdés 8. pontja szerinti

befektetési elemzésnek, sem a 9. pont szerinti befektetési tanácsadásnak, illetve értékpapír jegyzésére, vételére, eladására

vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak. A KBC Securities Magyarországi Fióktelepe nem vállal felelősséget az

oktatóanyagban szereplő információk felhasználásáért.

A jelen dokumentumban található információk bizalmasak és jogilag védettek, azokat kizárólag a címzett, illetve az általa

meghatalmazott(ak) ismerhetik meg. Felhívjuk figyelmét, hogy a jogszabályban rögzített szabad felhasználás eseteit kivéve

kizárólag a KBC Securities Magyarországi Fióktelepének előzetes írásbeli engedélyével lehet a jelen dokumentum tartalmát

egynél több másolatban rögzíteni, többszörözni, terjeszteni, mások számára hozzáférhetővé tenni, nyilvánosan előadni,

sugárzással nyilvánossághoz közvetíteni vagy átdolgozni.

https://www.kbcequitas.hu/szamlanyitas

Documents

A tőzsdei kereskedés alapjai (pdf)