A kulcskompetenciák fejlesztésének támogatása

a bevezetı, kezdıés alapozó

szakaszban

Lehet-e tantárgyak nélkül tanítani?

A tudás és képességterületek szerepe a tantervekben

VILÁGHELYZET

Társadalom

Gazdaság

Technológia

Term

észet

NEVELÉSTUDOMÁNY

Kompetenciák rendszere

Személyiségmodell

Tudásrendszerek

Tanuláselméletek

(Konstruktivizmus)

TANULÁSI CÉLOK

MODELLEK

TANULÁSI FOLYAMAT

Tanulóközpontú

Aktív

Kompetenciafejlesztı

LLL (élethosszig tartó,

LWL (életet átfogó)

PBL (probléma, projekt alapú)

IKT alkalmazás

SZABÁLYOZÁS

Motivációépítés

Értékelés

Pedagógiai fejlesztés

A tanulás és környezete

Változás és alkalmazkodás

Régi:

•Korosztályos csoportok

•Középpontban

a tan

ulók átlagos fejlıdése

•Tan

könyvek és oktatási segédeszközök használata

•Tartalom központúság

•A tudás hosszú

távú

érvényessége

Új:

•Testre szabott oktatási berendezkedés

•Az egyéni fejlıdés értékelése

•Kihívásokkal szolgálótanulási környezet

•Széles tanulási terület és célkitőzés rendszer

•A tudás érvényessége

•A tudásépítés fontossága

•A kompetenciák értékelése és fejlesztése

•Élethosszig tartó

tanulás

•A diákok erısségeinek támogatása

Új pedagógiai paradigma

1.Anyanyelvi kommunikáció

2.Idegen nyelvi kommunikáció

3.Matem

atikai kompetencia

4.Természettudomán

yos kompetencia

5.Digitális kompetencia

6.Hatékony, önálló

tanulás

7.Szociális és állampolgári kompetencia

8.Kezdem

ényezıképesség és vállalkozói kompetencia

9. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség

Kulcskompetenciák

Nat 2007

Term

észettudományos kulcskompetencia elemei(Nat

2007)

Ismeretek

•A természeti világ alapelvei

•Alapvetı

tudományos fogalmak, módszerek

•A tudomán

yos elméletek társadalmi folyam

atokban játszott szerepe

•A technológiák elınyei, korlátai és társadalmi kockázatai

•Az em

beri tevékenység természetre gyakorolt hatásai

Készségek, képességek

•Természettudomán

yos és m

őszaki mőveltség alkalmazása

•Természettudomán

yos és m

őszaki mőveltséget igén

ylıdöntések

meghozatala

•Új technológiák, berendezések m

egismerése és m

őködtetése

Attitődök

•Szándék és képesség a fenntarthatófejlıdés érdekében lokálisan és

globális vonatkozásban

valócselekvésre

•Etikai kérdések iránti érdeklıdés

•Kritikus és kíván

csi attitőd

•Biztonság és a fenntarthatóság tisztelete a tudományos és technológiai

fejlıdés hatásaival kapcsolatban

Kognitív kompetenciák

Problémakezelés

Rendszerszemlélet

Alkotóképesség

Kreativitás

Alternatívaállítás

Kritikus gondolkodás

Valószínőségi szemlélet

Történeti szemlélet

Osztályozás, rendszerezés

Oksági gondolkodás

Modellalkotás

Lényeg kiemelése

Szociális kompetenciák

Nyitottság

Norm

aismeret

Empátia

Együttmőködési képesség

Pozitív gondolkodás

Egészségtudatosság

Környezettudatosság

Etikai érzék

Felelısségérzet

Szervezıképesség

Döntésképesség

Harm

óniára törekvés

Tantárgyakhoz nem kötıdıkompetenciák

Fejlesztési módszerek I. Probléma alapútanulás

•A tan

terv, illetve általa a tanulási folyam

at a tanár központúságtól

a tanulóközpontú, interdiszciplinárismegközelítések felémozdult el.

•Olyan tan

ulási környezetet kínál, am

elyben a tan

ulók

feltárhatják az elızetes tudásukat, életközeli összefüggésekben

tanulhatnak.

•A tan

ulók kisebb csoportokban

dolgoznak, a problémák többféle

megoldását dolgozzák ki.

•A tan

ulói értékelés az ön-és társértékelést állítja elıtérbe.

Összehasonlítás más tanulási stratégiákkal

Rugalmas tanulási környezet

Struk

turált tan

ulási kö

rnye

zet

A tanulás konstrukció

A tan

ulás tud

ásátvé

tel

A tanítás a tanulás elısegítése

A tan

ítás tud

ásátvite

l

Az egésztıl a rész felétartó

A rés

ztıl az eg

ész fe

létartó

Tanulóközéppontú

Tan

ár köz

éppo

ntú

Tapasztalat központú

tanterv

Elıírótanterv

A probléma alapútanulás szakaszai

1. A probléma felvetése és értelm

ezése

A tan

ulók valamely életbıl vett problémával találkoznak, valósághő

leírásban.

Feltehetik az alábbi típusú

kérdéseket:

•Mit tudok már errıl a problémáról vagy kérdésrıl?

•Mit kell még tudnom ezen kívül?

•Milyen források alapján tudok összeállítan

i megoldási javaslatot,

vagy egy elméletet?

Megoldottnak

tekinthetı-e a

probléma? Meg

kell-e ismételni

az eljárást?

A probléma

megoldásához

vezetı

cselekvési sor

összeállítása.

A probléma

kielégítı

feldolgozásához

szükséges

további adatok,

ismeretek

összeállítása.

Milyen adatok,

inform

ációk

állnak

rendelkezésre?

Ötletroham

Értékelés

Munkaterv

Tanulási

tartalm

ak

Inform

ációk

Elképzelések

2. Inform

ációkeresés, értékelés, felhasználás

Írott, szóbeli, vagy elektronikus inform

ációforrások felkutatása

(a tanulók által)

A probléma jellegétıl (és a lehetıségektıl) függıform

a választása:

•Internet (az inform

ációkeresés legfontosabb eszköze, de a

forrás m

inısítése elengedhetetlen)

•Sajtó

(tanulói győjtımunka)

•Szóbeli kikérdezés (üzemlátogatás, falukutatás)

•Szakkönyvek

•Tan

könyv (nem

hagyományos form

a, inkább rendszerezett és

célorientált forrásgyőjtem

ény)

•Tan

ári fénym

ásolatok

Forrás értékelése:

Mennyire hiteles és pontos? Mennyire idıszerő? Van-e jele

valamilyen elfogultságnak? Mennyire használhatóaz adott feladat

megoldásában?

3. Összegzés és közreadás

A probléma valamilyen m

egoldásának kidolgozása.

Ehhez legtöbbször az inform

ációk újszerő

összerendezésére is

szükség van

.

Bemutatás

Elıadás, tabló, kiállítás, szerepjáték,

(esetleg számítógépes m

ultim

édia segítségével)

Projekt alapútanulás

„Olyan elm

élyült tanulás, amely a m

indennapi élethelyzetekre irányul,

céltudatos felfedezımunkára kötelezve tanárt és diákot.”

„Hitelesséteszi a tanulást, a diákok m

egtanulják, hogyan

elemezzenek, értékeljenek, és összegezzenek. Jobban m

egértik a

világot, m

ert felismerik a dolgok közötti összefüggéseket.”

„Cselekedtetı

oktatási folyamat, amelyben a gyerekek a

gyakorlatban tanulják m

eg a tananyagot.”

Fejlesztési módszerek II.

Diákok:

•Megértéses tanulás

•Az elızetes tudás közreadása

•Ismereteket szereznek a saját projekt alapútanulásukról

•Kommunikálnak és meghallgatják egym

ást

•Társadalmilag tájékozottabbáválnak és növekszik a tantárgyi tudásuk

•A különbözıségükön alapuló

tanulási m

unkamegosztást alakítanak ki.

Tanárok:

•Az aktív tanulási m

odell alkalm

azása.

•A szakterületek megosztása a kollégák között.

•Figyelembe veszi a szem

élyes tudásépítés gyakorlati

vonatkozásait.

•A valóság felfedezését Kutató

kérdésekkel kezdi.

•Elsıdleges forrásként technológiai eszközöket használ

•A gyakorlati irányítás, a m

entori szerep felvállalása

Jellemzık:

•A problémam

egoldás alkalmazása új és jövıbeli helyzetekben

•Kreatív és kritikus gondolkodás

•A problémákra és helyzetekre irányulóholisztikus

megközelítések

elfogadása

•A nézıpontok különbözıségének elismerése

•Sikeres együttmőködés a csoportban

•A tan

ulási hiányosságok és erısségek felismerése

•Az önirányító

tanulás elısegítése

•Hatékony kommunikációs készségek

•Az alaptudás növekedése

•Vezetıi készségek

•A különbözı

források kezelése

Fejlesztési célok:

Projekt típusok

Tan

ulásszervezés m

ódja szerint:

•Tan

órai, probléma alapútanulás

•Rendhagyó

tanórák, iskolai témah

ét•Részben vagy egészben tan

órán kívüli

-Szervezett

-Önálló

(szabadidıs)

•Iskolán kívüli, szervezett

•Nem

zetközi, koordinált (pl. ComeniusProjekt)

Idıbeosztás szerint:

Néhán

y tanórás(probléma alapútanulás)

Néhán

y napos (tém

ahét)

Több hetes (egyéni, szabadidıs)

Több éves (nem

zetközi együttmőködés)

Projekt tervezés

Kérdések(…

önmagunkhoz):

Elıkészítıszakasz:

1. Melyek a tartalmi/tanulási céljaim

?2. Melyek a tantárgyközi tartalm

ak és jártasságok?

3. Milyen Kutató

kérdések, vizsgálatok alkalm

azhatók?

Kutató

szakasz:

1. Hogyan fogom felkelten

i a diákok érdeklıdését a Kutató

kérdésekkel? Milyen forgatókönyvet fogok használni?

2. Milyen inform

ációk összegyőjtését várhatom el az osztály

ötletroham

okon? Milyen téveszm

ék m

egváltoztatásán kell

munkálkodnom?

3. Milyen segédleteket fogok használni? Magam

, vagy a

tanulókkal együtt tervezzem

meg ezeket?

Építıszakasz:

1. Hogyan fogom m

egszervezni az ötletroham

ot? Hogyan

fogjuk csoportosítani és rendezni a kapott inform

ációkat?

2. Milyen csoportform

ák m

őködhetnek sikeresen a projektben

(tagok szám

a, szerepek, felelısségek)

3. Milyen számítógépes, inform

ációs technológiák, képességek

szükségesek a feladatok végrehajtásához? Kell-e tanítan

om /

ismételnem

valam

elyiket?

4. Milyen kutatási technikákra lesz szükségünk? ? Kell-e

tanítan

om / ism

ételnem

valam

elyiket?

5. Milyen végterm

ék típus alkalm

as a kutatáshoz?

6. Melyik szakaszban

kérek elkészült m

unkákat? Milyen

form

ában

? (pl.: újságcikk, szóbeli beszámolóstb.)

Bemutató

szakasz:

Milyen elıadástípus a legalkalm

asabb a tan

ulók megszerzett

tudásán

ak bem

utatására? (pl. kiállítás, Power

Pointprezentáció,

elıadás stb.)

Kim

eneti szakasz:

Kérek-e a diákoktól szóbeli, vagy írásbeli véleményeket,

visszatekintéseket a projekttel, a tan

ulásukkal kapcsolatban

?

A sikeres csoportmunka jellemzıi:

•A kölcsönös függıségérzetét nyújtja

•A tan

ulók egyéni felelısséggel ren

delkeznek egym

ás és a tanár

felé

•Kölcsönös interakciók at biztosít a csoporttagok között, a célok

elérése érdekében

•Elısegíti a csoportmunka készségek

fejlıdését

•A csoportmunka folyamat kritikai elem

zése rendszeres

A csoportmunkát vezetı

tanár feladata:

•Biztosítja a tanuláshoz és a m

unkához szükséges

forrásokat

•Elısegíti a csoportmunkát

•Eligazít a további források keresésében

•Beilleszkedik a kutató

megbeszélésekbe

•Tan

uló

(ıis…)

Milyen legyen a szöveges értékelés?

•A gyerekrıl szóljon!

•Mutasson ráa tanuló

erényére, majd a gyenge pontjaira!

•Legyen érthetıa gyerek és a szülı

szám

ára!

•Konkrétan

mondja m

eg, milyen lépéseket kell tenni, hogy a

gyerekeredményesen haladhasson tovább!

•Ne minısítsen, han

em fejlıdési állapotról szám

oljon be!

•Tudja számba venni a tanuló, hogy az elızı

szintjéhez,

önmagáh

ozmérten m

ennyit fejlıdött!

•Jelenjen m

eg, hogy a gyerm

ek saját lehetıségét m

ennyire

használta

ki!

Az élet minden területét átfogótanulás

Life-w

idelearning(LWL)

Az élet m

inden területét átfogótanulás olyan stratégia, am

ely a

tanulókat a tanterm

ek falain kívüli tanulási helyzetekhez juttatja.

A tan

árok és tanulók széleskörően felhasználják az iskolában

és a

helyi közösségben (társadalmi-, gazdasági környezetben

rendelkezésükre állóforrásokat és lehetıségeket a tan

ulási célok

elérése érdekében (összekapcsolva idıt, helyet és embereket).

Az életközeli, tapasztalatokon alapuló

tanulás hozzásegíti a

tanulókat a tanterm

ieknél összetettebb tan

ulási célok vállalásához

(segíti a tanulók szem

élyiségfejlıdését és növeli az élethosszig tartó

tanulás képességét).

Fejlesztési módszerek III.

Az élet minden területét átfogótanulás lehetséges elınyei

A tanulók szintjén:

•növekvıtanulási kedv

•hatékonyabb tan

ulás

•önszabályozó

tanulás

•növekvıfelelısségérzet

•a mindennapi élethez szükséges készségek m

egszerzése

A tanárok szintjén:

•jobb tan

ár–diák viszony

•a tanulás új módjai tárulnak fel

•a tanárok jobban

megismerik tan

ítványaikat

Az iskolafejlesztés szintjén:

•javul a tanulási kultúra

•elısegíti az iskola tanulóközösséggéválását

A helyi közösség szintjén:

•növekvıszociális tıke és bizalom

•a hátrányok csökkentése

•az élethosszig tartó

tanulás kultúrájának növekedése

•a tanuló

társadalom kialakulásának elısegítése

•Kommunikáció

•Mindennapi életünk

•Tér és idı

•Szabályok

•Szülıföldünk

Tudás és képességterületek:

Az alapfokúoktatás-nevelés alapozó

szakaszán (5–6. évfolyam

)folyó

nem szakrendszerő

oktatás kerettanterve

„A Kerettanterv a nem

szakrendszerőoktatás tartalm

ait „tudás-és

képesség területekbe”

szervezi. A TKT által m

egvalósított integráció

nem

a „mőveltségi területek”

által képviselt integrációs szem

pontokat,

han

em sokkal inkább a problémák körészervezıdıintegrációs

megoldást képviseli. Ezek a „tudás-és képesség területek”

a tanulók

által közvetlenül megélt valóság területeibıl, dim

enzióiból, a valóság

meghatározott problémaköreibıl kiindulva szervezik a tanulás

folyam

atát.”

„…a tanítás-tan

ulás témaköreinek m

eghatározásában, értelm

ezésében,

feldolgozásában

; a tanulásszervezés form

ái, módszerei és a szükséges

tevékenységek kiválasztásában

folyam

atosan érvényesül a

kompetenciák fejlesztésének követelm

énye.”

Tudás és képességterületek

Szabályok

Mint integráló

elv, kiválólehetıséget ad egy mőveltségterületen

belül, vagy több területet összekapcsolótárgyközi szemlélet

érvényesítésére.

Megjeleníti a szabály fogalmát a szabályozottságjelentésében,

mint: -a term

észeti folyam

atok energia és inform

ációáltali irányítása,

-az élı

rendszerek állandóállapota, változáson alapuló

fejlıdésük

biztosítása.

Bem

utatja a tudományos megismerési rendszerszabályainak

sajátosságait.

Fontos szabály a technika világában

végbem

enıfejlıdés,

fejlesztéselve.

A rendszer és környezete viszonya m

eghatározza az együttélés

szabályait is.

5. évfolyam:

1.Régi és új –változások a történelem

ben

2. Régi korok szabályai

3. Értékrendek és eszm

ények

4. A közösségek történ

etébıl

5. Társadalmi szerepek és kapcsolatok a múltban

6. Különbözı

korok –különbözı

életmódok

7. Gazdálkodás

8. Ismeret, tudás, tudomány

9. A felépülés szabályai

10. Változások és folyamatok

11. Form

a és funkció

6. évfolyam:

1.Együttélés

2.Ember és term

észet kapcsolata a történelem

ben

3. A hagyomán

yok öröklıdése

4. Kultúrák –világvallások

5. A m

últ titkainak kutatása

6. Fejlıdés

7. Az ıskor nyomában

8. Ókori örökségünk

9. A középkor fényei és árnyai

10. Az újkor kezdetén

11. Kutatás és fejlesztés

12. Egyform

aság és sokféleség

13. Az európai kultúra

Tér és idı

Kiemelt jelentıséget kap az alapozás, az átfogókulcsfogalmak kiépítése.

Fontos a tudás érvényessége, a személyes életben és a társadalom

mőködésében valófelhasználhatósága.

A rendszerszem

lélet alapjainak segítségével a gyerekek mindennapi világából

vett tapasztalati tudást igyekszünk a megismerés tudatos eszközévé

fejleszteni.

Megnyílik az anyagi rendszerek egym

ásba épülıvilága, a részecskéktıl a

kozm

ikus méretekig.

A rendszerek és környezetük kapcsolatrendszerét kutatva az an

yagok, az

energia és az inform

ációfogalm

ait is m

egalapozzák a tan

ulók, felszínre hozva

és fejlesztve már m

eglévı

term

észetképüket.

Az idı, a változások és folyamatok idıbeliségének vizsgálata elvezet a múlt

esem

ényeitıl a jelen állapotain át a jövı

elırejelzéséig.

Felfedezhetik saját, a jövı

alakításában viselt felelısségüket, m

ely figyelembe

vételével megtervezhetik személyes és közösségi cselekvéseiket.

5. Évfolyam

1.Tér

2. Az utazások története

3. Mozgás

4. Idıutazás

5. Idı

6. Energia

7. Hı

8. Az inform

atika története

9. Inform

ációátvitel –kommunikáció

10. Ház, háztartás

6. Évfolyam

1.Történelmi idıszem

léletek

2. A történelmi tér kitágulása

3. Tudomány és technika -idıben és térben

4. Anyagszerkezet

5. Ásványok, kızetek, talaj

6. Víz

7. Levegı

8. Idıjárás, éghajlat

9. A Föld és az élet története

10. Élıhelyek, életközösségek

Szü

lıföldünk

A diákok szám

ára nem

különül el közvetlen környezetük term

észeti és

társadalmi viszonyrendszere.

Megjelenik a közvetlen lakókörnyezet, a tágabb települési tér és a

hazai tájegységek élı-és élettelen természeti-, technikai világa,

Az em

ber beillesztése ezekbe a rendszerekbe, az életmód, a

gazdálkodás jellemzıinek és hatásainak vizsgálata.

Értékként jelenik m

eg a természeti táj, am

ely szinte m

indenhol

magán

viseli az ember keze nyomát, valamint a környezet, a levegı,

a vizek, a talaj állapota, a táj term

észetes élıvilága, kölcsönhatásban

az emberi tevékenységgel.

A szülıföld története átvezeti a tan

ulókat a múltból a jövıbe,

rávilágítva a jelenben élık jövı

irán

ti felelısségére .

5. Évfolyam

1.Mi történt akkor a világban

, am

ikor én születtem

?

2. Hazai tájaink

3. Élı

term

észeti értékeink

4. Ahol élek

5. A m

agyar állam és nem

zet jelképei

6. A m

agyar kultúra bem

utatása

7. Tudások és tudósok

6. évfolyam

1.A m

agyar történelem

kezdetei

2. A Magyar Királyság a középkorban

3. A Magyar Királyság az újkor kezdetén

4. Magyarország népei és nem

zetiségei

5. Magyar kisebbségek az ország határain

6. Lakóhelyünk, épített környezetünk

7. Gazdálkodás a term

észeti erıforrásainkkal

8. Környezetünk állapota

9. Magyarország helyzete Európában