A Vallástörténet Klasszikusai

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Publication date 2003-03-31 -03-

Kivonat

-

iii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom

....................................................................................................... vii .............................................................................................................................. 1

........................................... 2 .............................................................................................................. 2

................................................... 2 1.2. Irodalom ................................................................................................................... 3 1.3. Szakirodalom ............................................................................................................ 3

- ........................................ 3 1.5. Szakirodalom ............................................................................................................ 4

................................................................... 4 1.7. Irodalom ................................................................................................................... 4

......................... 5 1.9. Irodalom ................................................................................................................... 6

......................................................................... 6 1.11. Irodalom ............................................................................................................... 12 1.12. Szakirodalom ........................................................................................................ 12

................................................................................................................ 12 2.1. AL-

........................................................................................................................................ 13 ban .................................................... 13

2.1.2. al- .......................................................................... 14 ..................................................................................................... 17

2.1.4. Hivatkozott szakirodalom .......................................................................... 18 2.2. AL- ............................................................................................... 18

2.2.1 ................................................... 18

............................................................................................... 21

26 -

............................................................. 29 ........................................................................................................... 30

.................................. 31 ................................................................................................ 32

................................................................................ 33 .................................................................... 33

......... 33 ................................................ 34

3. A KLASSZIKUSOK .................................................................................................................... 38 1. Johann Jakob Bachofen (1815-1887) .................................................................................. 38

............................................................................................................. 41 ................................................................................................... 41

1.3. II. Szakirodalom ..................................................................................................... 41 1.4. AZ ANYAJOG

42 1.4.1. I. ................................................................................................................. 42 1.4.2. II. ................................................................................................................ 43 1.4.3. III. .............................................................................................................. 44 1.4.4. IV. .............................................................................................................. 46 1.4.5. V. ................................................................................................................ 47 1.4.6. VI. .............................................................................................................. 47 1.4.7. VII. ............................................................................................................. 49 1.4.8. VIII. ............................................................................................................ 50 1.4.9. IX. ............................................................................................................. 59 1.4.10. XXIII. ....................................................................................................... 61 1.4.11. XXV. ........................................................................................................ 64

iv Created by XMLmind XSL-FO Converter.

....................................................................................... 66

.............................................................................................................................. 66 .................................... 75

-1900) ..................................................................................................... 81 ........................................................................................................................ 82

............................................................................................................ 84 ............................................................................................................. 85

...................................................................... 86 ..................................................................... 113

3. Joseph Ernest Renan (1823 1892) .................................................................................... 128 ........................................................................................................... 133

.................................................................................................................... 134 4. N. D. Fustel de Coulanges (1830 1889) ........................................................................... 152

........................................................................................................... 155 .......................................................................................... 155

....................................................................................... 157 4.3.1. I. fejezet .................................................... 157 4.3.2. II.fejezet A halottak tisztelete ................................................................... 161 4.3.3. III. fejezet .............................................................................. 163

........................................................................... 166 5. Edward Burnett Tylor (1832 1917) .................................................................................. 169

........................................................................................................... 173 5.2. AZ ANIMIZMUS ................................................................................................. 174

............................................ 178 6. Julius Wellhausen (1844 1918) ........................................................................................ 183

........................................................................................................... 188 ............................... 189

7. William Robertson Smith (1846-1894) ............................................................................. 195 ...................................................................................................................... 195

.......................................................................................................... 197 ........................................................................................................... 198

.............................................. 199 ................... 200

8. James George Frazer (1854 1941) ................................................................................... 208 ........................................................................................................... 214

.................................................................................................... 216 ........................................................... 216

....................................................... 221 8.2.3. HARMADIK FEJEZET .......................... 222

.................... 237 8.2.5. HARMINCNYOLCADIK FEJEZET Ozirisz m .......................... 240 8.2.6. NEGYVENEDIK FEJEZET ................................... 243

................................................... 246 8.2.8. NEGYVENHARMADlK FEJEZET ................................. 247 8.2.9. NEGYVENNEGYEDIK FEJEZET .............. 251 8.2.10. HATVANKILENCEDlK FEJEZET .......................... 254

9. Max Weber (1864 1920) .................................................................................................. 255 ...................................................................................................................... 256

................................................................ 260 ................................. 263

........................................................................................................... 269 ................................... 271

...................................................................... 271 pap ................................................................................... 282

............................................................... 283 .......................................................... 305

....................... 315 ....................................................................................................... 315

A

v Created by XMLmind XSL-FO Converter.

10. Ernst Troeltsch (1865 1923) ........................................................................................... 321 ......................................................................................................... 323

..................................... 324 11. Emile Durkheim (1858 1917) ........................................................................................ 338

......................................................................................................... 342 .............................................. 344

......................... 344 11.2.2. II. ............................................................................................................ 347

............................................................................. 353 11.3.1. I. ............................................................................................................ 354 11.3.2. II. ............................................................................................................ 359 11.3.3. III. ........................................................................................................... 361 11.3.4. IV. .......................................................................................................... 364

12. Marcel Mauss (1872 1950) ............................................................................................ 368 ......................................................................................................... 372

................................................................................ 372 ............................................................................. 373

................................................ 376 ............................................................................. 378

-Bruhl (1857 1939) .................................................................................. 383 ......................................................................................................... 385

........................................................... 386 13.2.1. I. ............................................................................................................. 386 13.2.2. II. ............................................................................................................ 388 13.2.3. III. ........................................................................................................... 390

vi Created by XMLmind XSL-FO Converter.

3.1. ................................................................................................................................................. 266

vii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

orosan vett

-

science de religion, az amerikai Comparative religion (a The compa-

-

-1905), Theodor Waitz (1821-1864), E. B. Tylor (1832-1917), James G.

Frazer (1854-1941), Andrew Lang (1844-1912), R. R. Marett (1866-

viii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

-

-

ekintik

-

-

s megmaradt.

arab

-143).

- -

ig T. Droz, 1883- -

s

Orelli (jeles Allgemeine Religion 2

Reli-

- -

-1902), akinek

-

-89-ben

18972, 19053

-ben a College de France-

-

1888- -ben

- -ban

-

ix Created by XMLmind XSL-FO Converter.

-

-

-

0- ben

-

-1931)

-

-

-

-

lett, 1930- -

-

(1869-

szervezte 1925-

-

Allgemeine Reli - 2

-ben

1912-

m

-

-1930) 1901-

theologischen Fakultaten und die allgemeine Reli- gionsgeschichte), amelyben ugyan felveti azt, hogy a

azonban ismer

1910-ben, maga Harnack javasolta E. Lehmann

- -

x Created by XMLmind XSL-FO Converter.

-

1887-

-

Tiele, E. B. Tylor, Andrew Lang stb.) tartsanak egy- -sorozatokat, amelyek

Hastings (1852-

-

-

- -

- gionsgeschichte S -

ami azt is jelenti, hogy az RGG-

-

a Has- tings-

-

ik legnagyobb

-

-

-

-

nem volt a magyar -

A

alkalmat teremthetett volna arra, hogy megteremtse a felekezeti

a nyugat-

alakultak a dolgo

xi Created by XMLmind XSL-FO Converter.

-

hat-

1 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. fejezet -

Britannica, 1989).

EI2 = The Encyclopaedia ofIslam. New Edition. (Leiden, E. J. Brill, 1954-

nyelven).

-New York, Simon and Schuster

1986).

1967).

-1926).

Evans-Pritchard = E. E. Evans-Pritchard, Theories of Primitive Religion. (Oxford at the Clarendon Press, 1965).

EWB = The McGraw- -San Francisco-SaintLouis,

McGraw Hill Bank Company, 1973).

HL = R. v. Bruch -Lexikon. Von der Antike bis zum 20. Jahrhundert.

Kippenberg 1997 = Hans G. Kippenberg, Die Entdeckung der Religionsgeschichte. Reli-gionswissenschaft und

Moderne.

KR = Axel Michaels (Hrsg.) Klassiker der Religionswissenschaft. Von Friedrich Schleier-macher bis Mircea

Eliade.

Morris = Brian Morris, Anthropological Studies of Religion. An Introductory Text. (Cambridge, CUP, 1993,

RGG = Die Religion in Geschichte und Gegenwart.

ThL = W. Harle H. Wagner (Hrsg.), Theologenlexikon. Von den Kirchevater bis zur Ge-

C. H. Beck, 1994).

TTh = H. J. Schulz (Hrsg.), Tendenzen der Theologie im 20. Jahrhundert. Eine Geschichte in Portrats.

(Stuttgart-Berlin, Kreuz-Verlag; Olten und Freiburg im Breisgau, Walter- Verlag, 1966).

-1995).

Waardenburg = J. Waardenburg, Classical Approaches to the Study of Religion. Aims,Methods, and Theories

ofResearch. Vol. I. Introduction and Anthology, vol. II. Bibliography (The Hague-Paris, Mouton, 1974).


2. fejezet -

, amit a

1940; E. Cassirer, The Myth ofthe State, New Haven and London, 1969:53-

em lesz, szemben az isten/ek/

-

az em

-

-kedve

-Raven-Schofield, A p

-

-

A986b21-

-

-

st.


-

meg sem mozdulva

menjen.

(M

1.2. Irodalom

J. E. Raven

Budapest, Atlantisz, 1998, 245-269.

1.3. Szakirodalom

W. Jaeger, The Theology ofthe Early Greek Philosophers, Oxford, OUP: 3. fejezet; W. K. C. Guthrie, A History

of Greek Philosophy, I. The Earlier Presocratics and the Pythagoreans, Cambridge, CUP, 1988:360-402; Der

Kleine Pauly Lexikon der DTF, 1979, V:419-421; EPh, VIII:354sq (David B. Robinson).

-

anthropomorf

-

nyelvi- -

rcol

Szka-


1.5. Szakirodalom

1.6.

gyes

-

-

-

a kis- chaimenida

-

- -

hihetetlen elemeivel szemben.

(Demetr. De eloc. 12 = fr. 1a Jacoby)

g

(Schol. Eurip. Orest. t 872 = fr. L9 Jacoby)

-

1.7. Irodalom

Historicorum Graecorum, Paris, 1841-

1870, I:1 31; F. Jacoby, Die Fragmente der griechischen Historiker, Berlin, majd Leiden 1924-, I2, no.1.;

II:976-


- -

-

168) latin

-

ni.

s a benne megfo

-

-

-

ak, amint megfigyelte,

er, aki

Pankhaia-


- -

(Euszebiosz, Praeparatio evangelica II. 53-

1.9. Irodalom

-

361 (R. Turcan

kinyil

naturalisa volt.

-

-

-

inte 94-

-

-

v

- az

-293). A De


(tantum religio potuit suadere malorum:

), s

1.915-944

platonizmus terjedt el, s nem az epikureizmu

-

-epikuroszi-

(Holbach, Voltaire, Diderot) kedvenc alakja lett. Ismeretes, hogy Marx 1839-40-

-

r

(3.445-458)


t.

Vagy hih -

dologra:

helyezni, mik


i rangra,

Hogy

a dolgok,

Mert mi

Mint neked ezt k

-


Mert his - -


-sok fen

-

(5.55-211)

eg,

Annak

S azt h

m

-

k ezreivel kirakottan,


-

Mert -

S lesz-

-

emzetek nem reszketnek- -

- a az ember,

(5.1148-

1.11. Irodalom

editio

1563- -ben.

1.12. Szakirodalom

EPh, V:99-101 (Ronald A. Latham); Der Kleine Pauly III:759-764 (R. G. Schmidt

smus, Leipzig, Verlag

von J. Baedeker, 19088, I:97-

(Lipsiae in aedibus B. G. Teubneri, MCMLIX:XIII-

-

aranykorban, Budapest, Seneca, 1994, 67-83; R. Nisbet, Lucretius, in J. Boardman J. Griffin O. Murray

996, 494-502.


2.1. AL-

- - -

legnagyobb t

-1037)

-

- e

-

- -je c c -

- -

- - -

?

- - 1

-c c

-ben a

al-

-

-ban

-

-

-

-ban, amikor az irodalom-

-

- - can al- -

-

1 -


-

-

1004-ben c -

fia uralkodott (997- -

, ahonnan

-

-

-

-

i. e. 306-nem tette.

- -Hind min

-c

amelyek elve- -

- c

- - emaioszi

c

(al- crifat al-

- -

- - -

-Haszan c c -

-

-2

2.1.2. al-

al-

- -Maszc

megjutalma3

mindez al- s a

- -4 vagyis

2 3 4Ta' al- 1946:73.


volt,5 -

csak k6 - korhoz,

- -

-val (850- - -

- -

- 7 c

8

-

orvostudom

al- -

asc

-ben Niz -

-Munqidz min ad-

- az

c

-

9 -

manicheizmu

munkarendje miatt vakult meg).

- -

al- 10 -ban

- 11

t

-

12 -

5 E kelet- Linguistics VI. 1970:56-

-1249. 6M. Meyerhof 1932:13. 7 -6. 8 -31. 9 - -1980- 10 A. Saeed Khan 1982:3.; D. J. Boilot in EI2, I:1274. 11 Al- 12 A. Schimmel, Islam in the Indian Subcontinent 1980:7.


az

t csak

gon -

a 19-

- va

tartotta 13

elvhez is tartott

14

15

eml - 15

al-

szanszkritul,16 -

-

-

-

-

-

17

hinduizmusnak

-

-

- -

b

-

- -988- -

megtanulta annyi

13 14 -

1986:39-82. 15 G. Monnot, i. m. 56f. 16 - -

Volume 1951:83-100. 17 A. Jeffery in al- 1951:142-148.


18

- - -

al-

-

Leipzig, 1923, Baghdad, 1963.

The Chronology ofAncient Nations, An English Version of th - -

on Vestiges of the Past, Collected and Reduced to Writing by the Author in A. H. 390-391/1000 A. D. Transl.

and ed. with notes and index by C. E. Sachau, London, W. H. Allen, 1879.

al-

-Mac

al- ' s India, an Account of the Religion, Philosophy, Literature, Geography, Chronology, Astro- nomy,

Customs, Laws and Astrology of India aboutA. D. 1030. Ed. with Notes and Indices by E. Sachau. London,

al- Ausgewahlte Texte aus den Werken des muslimischen

Quellen und Studienzur

Geschichte der Naturwissenschaften und der Medizin 3 (Heft 3). Berlin, 1932.

Pines, S. Gelblum, T., Al-

and a Comparison with Related Sanskrit Texts. BSOAS 29 (1966) 302-375; 40 (1977) 522-549; 46 (1983) 258-

304.

Ritter, H., Al- -Sutra des Patanjali. Oriens 9 (1956) 165-200.

Khan, A. Saeed, A Bibliography, 1982:31-33, 38-

al- -hoz

al- - c ca at- -74.

ca, c - - -

- cdzsam al- - crifat al- -kutub al-cilmijja,

V.:122-130.

as- - -raudat al- - in E. Sachau (ed.), Al-

India, 418.

Boliot, D. J., L'oeuvre d'al- -256; Corrigenda et Addenda, uo. III,

1956:391-396.

- -

18 Chronographia 205, 318-322, 331. stb.


Roemer, H. R., al- in Honour ofJulius Germanus. Budapest,

-29.

Suter, H. - -

medizinischen Societat in Erlangen Beitrage 1921:52-53, 55-96.

Whittaker, I., The Present State of Studies of al- -619.

2.1.4. Hivatkozott szakirodalom

- -L.

Al- 362-A. H. 1362 Calcutta, Iran Society, 1951.

EI2 Leiden-Paris, E. J. Brill G.-P. Masonneuve & Larose, S. A.

1975.] s. v. al-

Kennedy, E. S., Al-

147-158.

r. Columbia University, Iran Center, 1976.

Al-

Khan, M. S., Al- -26, 86-115.

Saliba, G., Al- in M. J. L. Young J. D. Latham R. B. Seijeant (eds.),

Religion, Learning and Science in the cAbbasid Period, Cambridge, 1990, CUP, 405-423. Schimmel, A., Islam

in the Indian Subcontinent. Leiden, Brill, 1980.

-441.

Strohmaier, G., Der Mann aus der Vorstadt, in Denker im Reich der Kalifen. Leipzig-Jena-Berlin, Urania

Verlag, 1979:90-104.

- kora.

2.2. AL-

(mac c

19

19 -

-

-254.) Az al--


c

-azaliyyati- -awwa- liyyati-

- -hi) igen

-

A


.

20

-

h

hogy

c

egyetemes oknak (sabab ac

21

22

-e vagy laza. Megint

az anyaghoz

-

23

c aysafi-c aysafi-

20 Az al- -

21

a tudat (purus 22 -

23

-


azt, hogy a pont mit is akart eredetileg jelenteni. Anthropo-

cawar), s emiatt

Hasonl

- - -Mac rif al-c -

-

-

- 24

-Fath al- 25

ezeket mondta:

24 Ahl as-

setben 2, s. v. ahl al-suffa (W. Montgomery Watt).

25 ).

Nemcsak arabul, hanem -2, s. v. al-


-c

26

a legnagyobb

27

l nagyobb c

28 mivel halhatatlanok theoinak, vagyis

isteneknek neveznek, azok val 29

angyalokat/ 30.

-Nahw!)31 c

c

-

kapcsolatban nem tud -

26 -Hatt c callum as- c

-

27

2

submitted at the 1979 Cambridge Conference, ed. by V. Nutton (London: Wellcome Instutute forthe History of Medicine, 1981). 28 -45). 29n -

30 48; 9:26,40;

--13; El2

31

sz (410-485)


ve az Isten

- -32

an

33 clt34

- -

-

-

- -

a Kanz al- 35

sem.

alacsony-

36

32 33 34 al- c 35

- -

36


(fumc an-

(F cilal al- 37

38

-fic

- - b) tesz szert.

39

- 40

szempontjai szerint.

37 al-

adta ki

-Apollonios von Tyana (Berlin-New

York, 1980 Ars Medica Abt. 3. Bd.2). 38

1998, 31-54. 39 t az

adzsasz

- -

--

40 al-

az- -

- -

Buddha)


41 nevezik. Ok

42

apcsolnak,

-

43

44

amikor ahogy

Elmondhatjuk ezek u

45

41 42al- - - - -

-

- - -

elveszett. 43 44

45 -re gondolhatott.


46 nevezik.

47

1.

2.

3.

4.

5-

10-14. a

15-

21-

30

-

- suh) a hindu

46 47 bak. 4. Az

-46.


egyes

c

- -

48

romolhatatlan. Ha

-

- tentia (qidam al-cahd)

-

-

48 sz viszonylag pontosan adja vissza a Bhagadad-


-

A Visnu- 49

-50

51

-

-

35

-

s

49 nem ismeretes. al-

y bizonyos

-

50 a, vagyis

- 51 al- lhetett.


A

Megfigyelted-

gy szomorkodik

-

52

Proklosz53

54

-

-

- ajd 1382-

et,

52

53 -

-218). al-

54 -


- cAbd ar-

Muhammad ibn al- -67; ua. 1999:117-158)

- -26)

-

-

-

-

c -

c -8). Az 1347-

- c

jabb

V. Muhammad ibn al- Ahmarhoz kor

-

1228-ban, Badajoz 1229- -ban, Valencia 1238-ban, Murcia 1243-ban, Sevilla 1240-ben.

-afrikai hatalmi harcokba is

- -

birtokait

-

- c

-

-


c s Ibn

-

-afrikai cAbd al-

fontos szerepe -

- -Afr

c -

-

n R. 1999:183-288).

-cAb-

-

-cIbar-

-

-1406). Egyiptom

-Malik az- -89, 1390-

-c

-c - -108).

-

A klassz

az c

c


-

-

csop

c

mo- -

-

-

-c

-

mint a

- - c - c

-

t

-cIbar

1.

-

- -Maszc - - -Iszfa-

- - c

cb al- c -


Quatremere. Notices et Extraits des Manuscrits de la B -XVIII (Paris, Firmin DidotFreres,

1858).

Az al- egyiptomi -c cAbd al- -IV, al- hira: Ladzsna al-

-c -1961.

- - - - c -barbar wa-man

c - - -akbar. -Fikr, 1408)

19882

At-Tac - -rihlatu-hu gharban wa-sarqan - -

Ladzsna at- - -nasr, 1370/1951).

-Us- -il-

Introduction et Vocabulaire technique par le Pere Ignace-Abdo-

1959.

elembe (al-

transl. by Franz Rosenthal.

-521.

-1406), Berkeley and Los Angeles,

-212.

Aziz al-Azmeh, /bn Khaldun in Modern Scholarship. A Study in Orientalism, London, Third World Centre for

Research and Publishing, 1981.

Ayad, M. Kamil, Die Geschichte- -

Buchhandlung Nachfolger, 1930.

Azmeh, Aziz, al- -New York, Routledge, 1990.

Badawi, cAbd ar- - -Mac

-296.

Fischel, Walter J., heir HistoricalMeeting in Damascus, 1401 A. D. (803A. H.): a

Commentary.

Fischel, Walter J.: /b -155.

Lecoste, Yves, 3.

Mahdi, Muhsin,

ofCulture,


-68.

Turner, Bryan S., Sociological Founders and Precursors: The Theories of Religion of E. Durkheim, F.

de Coulanges and Ibn Khaldun. Religion, 1 (1971), 32-48.

Van der Bergh, S., Leiden, E. J. Brill, 1912.

2.4. Ibn

c -

55

ja, hanem olyasvalami, ami

Allah tudja -, hogy a gy

uralom

-

56

57 Ez ugyanis (szorosan)

58

55 Q, I. 266-268; W, 450-451. 56 57 c - -

58 Q, I. 273-4; W 456.


arra, hogy te

-fitra al-

1.

59

60

1. mellett, 61

Ennek az az oka, hogy

-

al-

-

-

s

59 Q, I. 284; W 466. 60 61 Q, I. 284-6; W 667-8.


62

1. 63

-

- - c an-nac

64

-

- -

Mu

-

-

lelik,

65

-Amln-t

-Ma'm c c -c

- -

a

bukkant fel Bagdadban, akit Halid ad-

-

-

62 63 Q, I. 286-290; W 468-472. 64 - 65 -


ltotta, hogy

-

-

-66

67

-

- -Tuwayzi -tenger

ek

-

c -

-ban egy al-c

68

Budapest, Osiris, 1995, II:22, 26; III:4, 5, 6.

66 67 -Hakim- -

68


3. fejezet - A KLASSZIKUSOK

1. Johann Jakob Bachofen (1815-1887)

1815. december 22-

-

a

-

-

- -1867)

-

-

-

gyakorolt Bacho- -

-

-i College- -ben

kinevez -

-

1877- -ben

- -

-

Bastiannal, A. Girard-Teulon -

-

-

A KLASSZIKUSOK


- onyokkal foglalkozott, s

abbahagyta ennek

-ben

-

a

-

-

-

-i

folytatom

1950:137sq.)

-

-

-94).

-

-

-

A Mut

-

-1897)

A KLASSZIKUSOK


-ben jelent meg a Das lykische Volk

-

-ban jelent meg a Die Unsterblichkeitslehre der orphischen

- -1869-

-

- naquil monda). A

-383). Bachofen ebben a

der Erzahlung von Cn. Marcius Coriolanus,

Heidelberg, 1870 -

t

-ban, majd 1886-

unyt el 1887. november

25-

lett

a Black Athena. The Afro-asiatic Roots of Classical Civilization, Rutgers Univ. Press, New Brunsvick, NJ.

1987, 1991.) Sz

Oriente e Occidente. Ricerche di storia greca arcaica, Rizzoli, Milano, 19892

s Oreszteia- -191), amelyek

g

-

-olyan

A KLASSZIKUSOK


-Lobban 1979:343). Az 1943-

-

-

-

-

1. mzett;

2.

3.

M. Eliade, ERE, s. v. Bachofen (II:34sq Burton Feldman); EPh, s. v. Bachofen (I:234 F. M. Barnard;

RGG, s. v. Bachofen (I:830sq C.-M. Edsman).

-Stuttgart, B. Schwabe und Co., 1943-1967)

Myth, Religion and Mother Right. Selected Writings ofJ. J. Bachofen. Transl. by R. Mannheim from the

German. With a Preface by George Boas (XI-XXIV) and an Introduction by Joseph Campbell (pp. XXV-LVII).

Bollingen Series, vol. 84. Princeton University Press, Princeton, 1967.

Magyarul

1.3. II. Szakirodalom

Magyarul

M. O. Koszven, Matriarchatus.

134-186.

-22.

Idegen nyelven

undschau, 1929.

Bernoulli, C. A., Basel, W. Schwabe,

1924.

Bernoulli, C. A., Johann Jakob Bachofen als Religionsforscher, Leipzig, 1924.

Cesana, A., Johann Jakob Bachofens Geschichtsdeutung: Eine Untersuchung ihrer geschichtsphilo-sophischen

Voraussetzungen,

Gossman, L., Orpheus Phililogus: Bachofen versus Mommsen on the Study of Antiquity, Philadelphia, PA, The

American Philosophical Society, 1983.

A KLASSZIKUSOK


,

-683.

Schmidt, G., Johann Jakob Bachofens Geschichtsphilosophie. Inaug. Diss. Basel-

Turel, A., Bachofen- Bern, J. Huber, 1939.

-

82/l (1981), 150-153.

Eliade, ERE, s. v. Goddess Worship: Theoretical Perspectives, VI:53-59 J. J. Preston.

-19, 58-62.

Fluehr- -

360.

Hastings, ERE, s. v. Mother-right (VIII:851-859 W. H. R. Rivers).

1.4. AZ ANYAJOG

1.4.1. I.

Az anyajoggal k

1 -

ykiait, kicsoda, anyai

Arrianos ezt mondja az

-

1 A Bachofen-

A KLASSZIKUSOK


-

- sisnek neveztette

sodaros, vagy ahogy a lykiaiak nevezik, Isaras

ek. De amikor a

-

1.4.2. II.

-

d-

-

A KLASSZIKUSOK


-

fele uralommal (Il. 6, 193. Schol. Il. 6, 155-

el onnan. (Steph. Byz. Tarsos;

Aristoph. Acharn).

-

ezek

testetlen Nap-

-

gondoljunk csak a hal-

- -

rvius Georg. 1, 12. 3, 122 Aen. 7,691.)

-

- -sze- -

-

-

-

-

-

1.4.3. III.

A KLASSZIKUSOK


-

-

(Pindaros, Ol. 13, 130).

(Metamorph. 10,298-299) Kinyrasszal kapcsolatban kiemel:

-

hez

pollonium

-

-

Egyetlen gondolat

ezt

nek emberi

-

A KLASSZIKUSOK


4, Fr. h. gr. 2, 379, 13

-

-

-

-

1.4.4. IV.

-hasonlatot melyet

- -149)

- thosi-lykiai

-

- -e fejtenem ezt

a tekintetben ugy

A KLASSZIKUSOK


y

-

-

1.4.5. V.

- alapja.

-

-

1.4.6. VI.

-

zug se

-

Pindaros (Ol. 13, 123-

A KLASSZIKUSOK


, mint

-

ahogy ezen

alakzatokban meg

-

-

a

az amazon-

a-Anteia (Apollod. 2, 3, 1. 2. Hygin. P. Ast. 18. Fulgent. M. 3. 1. Serv. Aen.

-

-

Az e

-

A KLASSZIKUSOK


van, legyen

Fr. 25. De usuris (22, 1)-

alapelvet igen helyesen

a s nem a

-

-

-

97) joga.

- -

m... Az anyajog

visszavetni,

. Iust. De iure naturali, gentium et civili 1, 2 - -

bizonyosodik majd be.

1.4.7. VII.

A KLASSZIKUSOK


s

-

em

A

-

-

kinek-

Egyesek e szavakat

itt is, ott is

rfiak mindenki szeme

(Arg. 2, 1023-1025):

f

1.4.8. VIII.

-ki a

-

- ramasok

- kezhet. (Helyesebben: nekieshet a

Mela (

-

A KLASSZIKUSOK


-

hoz -ban

-

-

a ter

-

-

-Matuta

-

-ki aszerint, hogy fiatalabb-

- , aki a

-

A KLASSZIKUSOK


-

megboc

- -

- om. 43).

- quensnek (engedelmes),

- tistiusLabeo szerint (Plut.-

-

eznek

m

-

-

szembeni e

A

yomban

A KLASSZIKUSOK


(Nonnos: Dionys. 2, 110-112.)

-

-

-

-

Nik. Dam. Dr. h. gr.

maradt fenn. Strab

-

-

-

folytatja

-

-

A KLASSZIKUSOK


-

apa

szembe

-

-

sz

A KLASSZIKUSOK


-

-

-

consultum Velleianumot (Velleius-

-

-

-

A KLASSZIKUSOK


ggal vegyes

A

fogva Dikaia, te

(4, 110- -648),

Martianus Ca

-

sem

1.

A KLASSZIKUSOK


-

-

-

-

mind

E vagyon- -

-

-

ma -

-

-,

-

akkor Aris-

ahogyan ezt az aithiopsok az

A KLASSZIKUSOK


-

tisztel

-

s. Ez a

-

A kozmoszra vonatkoztatva

-

A KLASSZIKUSOK


-

15,40,41).

-

- Kephalost s a fekete

-

10.189). Az anya-

-

- szaba-

nt, mint nap-

-

bevezet

melyek az emberi nemmel

nagyobb dolgokat

1.4.9. IX.

-e meg Bellero-

A KLASSZIKUSOK


engedje

- -

m nagyon

A KLASSZIKUSOK


nekik maguknak i

-

-

mint a modern

-

harcolni.

1.4.10. XXIII.

az anyajog?

a

nullus nascen

A KLASSZIKUSOK


-

-

Gaius

Blepyros: Ez lett a

-

megs

s. v.)

-

- -

hogy a

A KLASSZIKUSOK


-

-

- -

-

-

-

anya- -

-

-

engednek

-

-

- an, az eredeti

-

A tellurikus- - -kul-

-

-

-

-

-Venu -

-t (az eleve

-

A KLASSZIKUSOK


-

ek csak egy anyjuk van, ahogy a Peliasok is csak anyjukat

-

- -

Zeus- -

- -

(Aristot.;

Byz.- -

-

- phoinikiai

Kadmos-

- -

-

-

Neptunus (Posei-

,63). A

1.4.11. XXV.

szavazati jo

A KLASSZIKUSOK


-

(Aischylos: Eumenisek, 595-

- -

olt

-


ek


Majd u

-

vagyok.

A KLASSZIKUSOK




Erechtheus


emelni.



ra

A KLASSZIKUSOK


fel a

Ta

az etruszk

-, majd

-

mint

tudunk meg semmit.

Dionysios Halikarnasseus elbes

Superbus

gyanis

2, 34-

-

A KLASSZIKUSOK


nt

-

azaz a

473.

-

Tar-

tre.

A KLASSZIKUSOK


Tana

A. -

-

-

-

-

-

Tanaquil-

N

b

-

t.

A KLASSZIKUSOK


Spermos-

- chos

- -

neki, hogy keverje a

-

-

a

A. - - -

Anahit. A kappa- -Kaja sziklareliefje.

-

A KLASSZIKUSOK


-e.

terj

-748),

- -

A. A phrygiai, kar indiai-

phrygiai Midas

-Mars olyan

el a

-

Midas uralkodott, aki

mo -

dissimulato parricidio, velut hostem, non patrem interfecisset, et per sanguinem eius currum egit et corpus abiici

A KLASSZIKUSOK


-

-

-

-

-babiloni Mylitta

-ciklusokra,

-

-

A KLASSZIKUSOK


Gordios- -

- -Dido-

-

-

-

-

eteli

- -

- -

-

-

-

A KLASSZIKUSOK


liget t

-

- -

-

has -

tt

ik,

-

kultusz. Az Urania- -

-

- -

Sakaia-

-

-kul-

-

-

int a Mylitta-

-

- -

A KLASSZIKUSOK


Mylitta-

- Orion felkel

-

ak

-

asszonyok

kaptak az

mber-

A KLASSZIKUSOK


-et- latin

Ahhoz, hogy Tanaquilnak eredeti amazoni-hetairai

alapelveivel szemben. A matri-

-e minden

v

dig a csak

-

fel.

-

A KLASSZIKUSOK


-

-

- beiusok gon

olt Aruns

a nemes szeretet gondolata. U

alatt

-

-

alkalmazkodva, mint Tarquinius

-

A KLASSZIKUSOK


A

1.

lydiai

me

sem titkolja. A

kenete c

naquil

1.

a dualizmus,

-

-, unoka-

rbe

A KLASSZIKUSOK


Tanaquilban Tullia

-

1.

-

egy

B

1.

megtartotta Tanaquilt, Superbust viszont

2. -

za bele.

3.

A KLASSZIKUSOK


4.

5.

tte.

6.

a Sakaia- -

a

aminek

g

1.

A KLASSZIKUSOK


-szobornak a

Fortuna-

gondolatot,

hogy emennek

-

atott

-

-1900)

A KLASSZIKUSOK


Friedrich - -Dessau-

-

-nagyob

1815-

el, ahol, Chaudhuri k

-

- -

- -

-

Schule-b

- -

-

-ban jelent meg

-

- -ben angolra

-

aven-London, Yale Univ. Press, 1969:17). Ahogy az

-

A KLASSZIKUSOK


legel-

-1848) 1801-ben megjelent Mythengeschichte der asiatischen

-

-

-

(1791- -1866)

816-

-

, szanszkrit stb. nyelvek

c

Brahmanent). 1845-

Burnoufnak (1801-

-

-ben megjelent

keleti iroda

-

ban Londonba , majd 1848-

My Autobiography 1901:289 - -

s tervezte

-

-

jelent meg, amely

Moksa-

nevezi - -

az India -ben Cambridge-ben tartott az India

hisz

-

A KLASSZIKUSOK


Noha

k

1860- - t

- - -

professzora. 1875-ben vonult viss

-

-1902), a

-

H. Oldenberggel -

-ban kifejtette (1856:l-

-494).

-

-

-

A KLASSZIKUSOK


-

Schleiermacher szellemi

-1903) az evolucionizmus nagy

-

istenh

2.3.

Oxford Essays (London 1856).

Lectures on the Sxience of Language: Four Lectures delivered at the Royal Institution, with two Essays on False

Analogies, and the Philosophy ofMythology Miksa

Zsigmond, Budapest, MTA, 1876).

-1875). Introduction to the

Science ofReligion (London 1873).

Lectures on the Origin and Growth ofReligion, as illustratedby the Religions of India . Hibbert Lectures

(London-New York, Longmans, Green and Co., 1880).

Selected Essays on Language, Mythology and Religion ,

India, what can it teach us? (London, Longmans, Green, 1883, Indian Edition by K. A. Nilakanta Sastri, New

Delhi, Munshiram Manoharlal, 1991).

Natural Religion, Gifford Lectures 1888 (London 1889).

Physical Religion, Gifford Lectures 1891 (London 1891).

Theosophy or Psychological Religion, Gifford Lectures 1892 (London 1893).

A KLASSZIKUSOK


-1899).

1901).

Green and Co., 1902).

Szakirodalom

EB 8:408; Evans-Pritchard 20-23; Eliade, ER 10:153-154 (Hans J. Klimkeit); Kippenberg 1997:60-79;

KR 29-40 (Hans J. Klimkeit).

-225.

-468.

Achelis, Thomas, nswissenschaft, Hamburg, 1893.

Berkenkopf, Paul, Langen- salza, 1914.

Windisch, E., Geschichte der Sanskrit-Philologie und der indischen Altertumskunde, Berlin-Leipzig, W. de

Gruyter, 1917-1920, II:270-304.

Cassirer, Ernst, The Myth ofthe State (1946), New Haven-London, Yale Univ. Press, 19699, 16-22.

Lontay L. Budapest, 1962, Gondolat, 275-292

Vo

Chaudhuri, Nirad C., London,

Chatto and Windus, 1974.

What He Can Teach Us? Bombay, Shakuntala Publishing House, 1974.

- versity,

1976. 161-169.

el, Paris, Gallimard/Le Seuil,

1989. 115-

-Kolloquium vom 5. Dezember bis 6. Dezember 1992 (Dessau

1995).

-egyig

, amellyel dolgozik az

A KLASSZIKUSOK


latin viduus2

-dhava-

s az emberi

ak volna?

-

rendelkez

csele

-3

2 3

ermek

A KLASSZIKUSOK


Ez vajon

-

-

akik nem

-

h-

4

Borzalmas

is

-

4

A KLASSZIKUSOK


5

6

alma oly

,

7

i sem

-

5 W. Words 6 7

A KLASSZIKUSOK


8

, amit

hacsak nem puszta nevek

-, ami a

8 W. Wordsworth, Ode. The Morning of the Dayfor General Thanksgiving, January 18, 1816

A KLASSZIKUSOK


meg,

- -

-u

- -statum

-

- -

-

9

SkalSkulda

SkaltSkuldes

SkalSkulda

SkulumSkuldedum

SkuluthSkuldeduth

SkulunSkuldedun

gy

el,

9 Kuhn, Z .

A KLASSZIKUSOK


fejezi ki.

magath-

s

illetve az

10

,

11

nem teljese

10

11 -

A KLASSZIKUSOK


-

mit

- -

- uralkodtak. A

12

-

ia volt, Grote

-e, lehetett-e igaz

eredetileg is? A nyelv mindig nyelv

12

A KLASSZIKUSOK


gondolunk.

13

plasztikus jellege

14 szavakat fogom

eredetileg megnevezett, vagy kimondott valamit

megne

homoni-

Mindeze

de

13 az egyes

-

14

A KLASSZIKUSOK


p

-

-

-

tin

Ugyana

A KLASSZIKUSOK


ban

-e a

pedig meg

-15 d

maszkok

-dalokhoz, vagy

szavak

hamar elfel

-

bukkanunk, olyan szavakkal van dolgunk, amel

Aethliosznak is, aki maga

15

folytatja --

A KLASSZIKUSOK


XVIII. 140):

k

(Devecseri

16

17 --

-

-

-

g

ottak maguknak, olyanokat, amelyek a Nappal, a holddal vagy a

-

Be kell

16 Grimm: Deutsche Mythologie, 704. 17 n

A KLASSZIKUSOK


elyek

-

pedig idegen volt

ameny-

arany- -,

eple

csendes

szerelemmel

18

lg

-

, vagy azt

-

volt.

18

A KLASSZIKUSOK


-

.19

tak

20 - 21

Prokri

ki nagy 22

19 Grimm, Deutsche Mythologie, 666. 20 k a npwX

- 21 Az -

digamma vagy spirit-

elejihehezetthangok

22 rcol a nappal, ..-

A KLASSZIKUSOK


-

nevek, amelyekben Apol-

-nari = dasa-

-szigetek lesznek. Innen

volt

az

- -

- - zerint a

23

(Rv. I. 123, 4):

23 -

A KLASSZIKUSOK


nap felkelt, s elm

a diadal.

mondja a himnusz (Rv. I. 115, 2)

-

24

folyamodott, hogy az

24 Curtius professzor -

c mint rendesen

of Language, second Series, 502.

A KLASSZIKUSOK


25

-

-

engedelmeskedjenek, de munk

-

- -

25 .

A KLASSZIKUSOK


-

azaz a halhatatlanokra

a reg

-e a halhatalan, a mindig vis

-

m

mint halhatalan

a halhata

hajnalt jelentett.

26

27.

-asi-

-

-,

-

26 Panini, V. 2, 100. 27 -

A KLASSZIKUSOK


28 -

etileg a

a

Varuna

-

A Hajna -, illetve a brihaddiva

29

(v

ahogyan azt tudjuk

az Aida (Ida fia) is szerepel, ami m

olvashatjuk:

Naponta

Hogy lehetne az a f

- mon

28 - -

li barlangba

29 , vagyis

A KLASSZIKUSOK


mondta: za

-

s naponta egyszer ettem egy kis

vajat -

enni

oz kell.

30

azok

-

ak

48,1

-

30 s, 79. E

szer ami

A KLASSZIKUSOK


mint

31

felbukkant -

-

- 32

Meleagrosznak vagy Kephalosznak

konaik

udvarol, majd elhagyja menyasszo

-dalokban Baldert-

istennek,

-

31

32 W. Wordsworth, Ode. The Morning ofthe Day Appointedfor a General Thanksgiving

A KLASSZIKUSOK


(Tandori

ahogyan az Edda- li

akinek l 33

elveszi Gudru

-

Szigurdban hajdan

:

-

Gunnar azonban

-

ahol tudjuk, hogy 435-

burgundokra, s akit

Edda-

mint Nagy Theoderik (455-

- hunokat,

-

33 dane

A KLASSZIKUSOK


aki az Edda- -, s akit az a

rekk gyilkolt meg, akit a monda Hermanricussal (Erma-

-

tag

34

-

neveket.

- 35 is a

34 m mondta az inka -

he New World, 55. 35

A KLASSZIKUSOK


kifecsegi

az udvarban, hogy egy eldugott templomban re

36

36

-337. A szerk.

A KLASSZIKUSOK


-

, hogy egy pillanatig

zavarjam!

snak,

vagy megtarthatsz rabodnak ahogy akarod!

gondolnom?

A KLASSZIKUSOK


37

zavart

-

-

-

37 -

A KLASSZIKUSOK


-

csak az arany- s nem

-

szineivel ragyogjon

min

-, k

-

je neve

A KLASSZIKUSOK


vissza. Orpheusz tudo

-e vagy sem,

-3)38 befogadtak a

k nevezi, ugyanez

-egyig

inte

-

-

valamely a

-,

mint

-

-

- quale nem pedig qui

Armstrong and Co., 1871-1876, II (1872), 52-126, 139-141].

38

A KLASSZIKUSOK


39

maguknak valami

-

.

a bizalmat egy

-

40

41

42 -

magad fogsz lelkedb

39 40 Od. XIV. 83. 41

k Od. I. 378- -

42 istenek

A KLASSZIKUSOK


mitologikus, de nem 43

44noha az emberi

g

-

- vannak

45

46

-

43 Erga, 267. 44 Od. XVIII. 483. 45 Il. IX. 49. 46 OD. III. 48.

A KLASSZIKUSOK


47 Sze

48 -

t.

-

spanyol istenei49

50

13

51

52 53 -

54

, nem lakozik

Mert mink is fiai 55

47 ek,

48 ntur stb. Uo.

VIII. 292: (Credendum daemones) esse spiritus nocendi cupidissimos, a justitia penitus alienos, superbia tumidos, invidentia lividos, fallacia callidos, qui in hoc quidem aere habitant, quia de coeli superioris sublimitate dejecti, merito ingressibilis transgressionis in hoc sibi congruo

49 Bullock, SixMonths inMexico, 111. l.; Wilson, PrehistoricMan, 269. l. 50 De Civ. Dei, V, 9. Uo. IV. 18. 51 The Bible: its Form and its Substance. Three Sermons preeched before the University of Oxford, 1863. 52 Apost. cselek. XVII. 53 Uo. XIV. 16. 54 Uo. XVII. 23. 55 Kleanthes mondja: ek tou gar genos esmen; Aratos:

A KLASSZIKUSOK


-

-

kifejezze, amit legeslegnehezebb volt k

mileg meg-

Kifejezhetetlent.

n nevezi.

56 a

szanszkritban, Jovis57

Ez

falai lettek.

-

elbe

56 57 : Juno, Vesta, Minerva, Ceres, Diana, Venus, Mars,

A KLASSZIKUSOK


11 58 22

Atharva- 24 59

60

61

-t. Az

62

5):

63

-

nevezve.64

58 59 - 60 24, 5. 61 Rigv. VII. 66,

11. 62 63

nyitja meg. 64

A KLASSZIKUSOK


ni,

hindukkal a f 65

ugyanazt kell

66

-

jelenti.67

Azt olvassuk Rigv. I. 131, 1:

I.

voltak mitologikus

-

volna, ha nem i

65 -

66 Rigv. IV. 17, 13. 67 Zeust Kroniosnak is nev

A KLASSZIKUSOK


68 69,

tunum, Venerem, Cererem, 70

71

szerint, a 72

73

ppen eget

jelentett.

74

-

-

s vagy

68 Hor. od. I. 1, 25. Jupiter uvidus, Verg. Georg. I. 428; madidus, Mart. VII, 36, 1. 69 Verg. Georg. III. 435. 70 Festus, 45. 71 Arnobius V. 45. 72 Grote, History of Greece, I. 501, 539. 73 Vahlen, Ennianae Poesis Reliquiae: Leipzig, 1854, 142. 74 Genesis XXXII. 29.

A KLASSZIKUSOK


Tacitus75

mondja (I,

Procopius szerint76

-

77

78

adni

Minosna79

vagy

80

s hogy mindama

- 81

82 83

75 76 Proe. de Bello Gothico 3, 14. 77 ngk, Die

-Russe- troduction to

the Science of Religon, 1870. 40. l. -

78 XV. 18. 79 Il. XVI. 233-238. 80 10. 81 Cic. Leg. I. 8. 82De Mundo, 6. 83 Pind. Fragm. V. 6.

A KLASSZIKUSOK


84

-85

86 zi;87 88

gyan

Zeust.

89

t mindent:

-

rege, mely sz

90

84 7.) 85 Pind. Pyth. VIII. 95. 86 Prom. vinctus, 40. 87 Supplices, 574. 88

89 Elektra, 188. v. 90

A KLASSZIKUSOK


e Aiakost.

tartotta a

91

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

92

-

- -

91 Welcker, 169. l. 92 Dion KhrysosI, 12, 404.

A KLASSZIKUSOK


93

-

-egy nevet az isteni secretum illud, quod sola reverentia

k

-

Djunak, f

dju, a mint valami ikercsillag

yes Dju, a

94

-fogalmat, nem szabad becsapni

Nem

szavai 95

vek kiindultak.

DJU-

DJU-

93

. 94

Deutsche mythologie, 178. l. 95

A KLASSZIKUSOK


96

-

-

-nak a szanszkritban

- -ban, pl.

n - 97

-

-inus

ny -nak

-

-i)

stb.

- - -nak. Jovis

-nek

Vediovem, dat. Vediovi.

Hogy

megfelelne egy szanszkrit djav-an alaknak, min -an.98 Valamint juvan,

- -

Janus. Janus-

volt a neve,99

lett egy Janus- -on-

bliquusokban: acc. divam, geni divas, dat. dive, instr. diva

m,

- -t.

96 'schiantare'

cikket. 97

-

98 99 A. Gellius. Noctes Atticae V. 12, 5.

A KLASSZIKUSOK


A szanszkritban van div-

- -ban,

azonos a szanszkrit divam- -

- -

- -

-

melyeket mind lehet deva-nak,

-

- -

nak (VII. -

-

vek

- -t, deus-

-t

Jah devesu adhi devah ekah asit.

-

100 Az eddabeli

-nak felel meg, s a dies Martis-

J101

102

Tuisco- - -nak hangzott volna.103

100 Deutsche Mythologie, 175. 101 Uo. 179. 102 103 Deutsche Verfassungsgeschichte I. 1865.

A KLASSZIKUSOK


-nak,

nnisc-

-

l; s ha az ember

- Ingaevones, Iscaevones, Herminones

la104

105,

-993):

Denique caelesti sumus omnes semine oriundi;

Omnibus ille idem pater est, unde alma liquentis Amoris guttas mater cum terra recepit,

Feta parit nitidas fruges arbustaque laeta Et genus humanum, parit omnia saecla ferarum;106

104 Germania, 3. fej. 105 Polit, p. 414. 106

A KLASSZIKUSOK


107

-

108

kban sem, mert azok is

s Hertha fia

-494.

3. Joseph Ernest Renan (1823 1892)

e

Joseph Ernest Renan (1823-1892) abretagne- -du-Nord- -

-

107Deutsche Mythol. XL. 1. 108 C. Kingsley, The Good News of God. 1859, 241. l.

A KLASSZIKUSOK


ce et de jeunesse, in Oeuvres completes, t. 2:713-

nyerve 1838- - -ben a Saint

Sulpicerend szemin

-

- s erre maga Renan is sokszor utalt

a descartes- inct racionalista

-

-

- -

-ra

-i papjaim

-i

- - latos,

Saint-

-Sulpice-

-

Herder, Kant

-

France-ban folytatta -

-

-

Burnouf (1801-

94:11-18). 1848- -

Averroes et

- -49-

majd csak 1890- - -ben Volney-

na -

noha igyekezett

1849- - thequeNationale-ban

dolgozott 1862- - -ban,

amelyeket az 1857- - gieuse-ben (1859) adott ki. 1860-1861-ben III.

-ben

-khaldeus-

- -

-1865- -Keleten. 1870-

- -ben

A KLASSZIKUSOK


-

2-

-

1870-71- -

Biblia-

-

-

-ben:

Renan lelki

dilettantizmus Bour- get

csak az

-ra, Maurras-ra, Barres-ra, Anatole

France-ra, Romain Rolland-ra,

-

,

- -

1900-

-

berlini egyetemen 1819-ben (majd 1823-ban, 1829- - -ben adta ki

an

A KLASSZIKUSOK


- - -ban

-1874), 1835-ben megjelent nagy

met

-

- monidesz L. mondja:

-

-

m vett

-

:254- -

- -

-

- -

-

-

-

1894:59- telezte

- onnan valamit,

(tudjuk, az 1855-

A KLASSZIKUSOK


94:70sq). Rokon-

ez a probl

-31, 79-81). A mai

-

amelyek nagyon is

koherens rendszerben

-

-

Egy, 1862-

II:453).

valamelyest

-

1860-1861-b

meg, a

- -

-40

A KLASSZIKUSOK


c

-c

380-

- -

-vel -

al-

-ban.

Renan

Oeuvres completes (Paris, Calmann- -1961).

Ebben nem sz

-282, 417-450.

Az akropoliszi

27/29, 1911).

5. Az

. Marcus-

-

-368.

Bretter Z.

-187.

-290.

-94.

1913), 158-182.

A KLASSZIKUSOK


mi

-

1970), 245-270.

1823. febr

-239.

-

-42.

Hague, Mouton, 1974), 228-241.

EWB IX:144sq (B. F. Bart); EB IX:1022 (H. W. Wardman); Eliade, ER, XII:334sq (Richard J. Resch); VL,

Pommier, J., (Paris 1923).

ommission des publications de la

York, Books forLiterary Press, 1967, eredeti: 1931), 261-278.

A. -meme (Paris, Plon, 1937).

Alfaric, P.,

(These de

aris IV, 1975).

1984), 75-

Marcus

XXVIII. FEJEZET

A dogma

A KLASSZIKUSOK


109

Ha most a kere

-ban 2

yetlen

A 180-3

an egyik

-

110 111

k

109 - -10; ad Phil., 6. Az e

- -354. l. 110 Tertull., De spect., 30. 111De transitu B. M. V., VI f. (Ebger.)

A KLASSZIKUSOK


-

112 113 114 115

a szombato

-

10

11 A 12

-

-

ugyanekkor egy 13 14

re;

-

-

ceai

112

judeo- 113 Szent Jeromos, In Matth., XII., init. 114 Epiph., XXX, 18; Szent Jer., Epist, LXXIV, 623 h., IV, 2. r., Mart. (CXII, 13, I k., 740 h., Vallarsi). 115 Carm. sib., VII, 132

A KLASSZIKUSOK


I

-

116

-

-

117

ndolt

- gokat.

Az eredetek korszaka

elmondhatja:

Est Deus in nobis, agitante calescimus illo.

I. FEJEZET

ma

118

-

116 23; In Epist. ad

117

118II Petri, III, 13.

A KLASSZIKUSOK


119

ltusz.

120

121

122

ta

123 124 A hatalom azzal, hogy beavatkozott, c

Aesculapiusok lettek. Ami -

-istenek 125

ugustusi 126

127 128

kultusza volt. A Lares- , az egyetlen helyi isten, ki konokul

119 -173 l.: affectionis plena erga omnes

-

Mosc., 70 l., 1 sz. Orelli, 2401 sz.; Fabretti, 462 l., 11 sz. 1201 Thess., IV, 13. 121 - rem, 10; Froehner, Vases

122

123

124 Tertull., Apok. 46. 125 sz., 56-57 l. 126Camulus Arigustus, Borvo Augustus stb. Sanctitati Jovis et Augusti. Almer, Revue epigr., 127 1872, 462, 463 l. 128

ibid., 1869, 18 l. Numini Augustorum et Genii portorii publici. (Desjardins.)

A KLASSZIKUSOK


kifejezett;129 130

adalom se

131

132 - 133

134 135

- 136

megal

129Cultus autem deorum est optimus idemque castissimus atque sanctissimus plenissimusque pietatis uteos semper pura, integra, incorrupta

et mente et voce veneremur. Non enim philosophi solum, verum etiammajores nostri superstitionem a religione separaverunt. Cicero, De

nat. deor, II, 28, Puras Deus non plenasaspicit manus. De usupartium, III, 10 (III. k., 237 l.,

Kuhn). 130 131 og., 7; a

-Henzen -

Mommsen, Inscr., R. N., 1398-1402, 2602, 2604, 4078, 4735, 5307, 5308; Corpus inscr., lat. IV, 497-

-

132 -

133 134 135 136

sor., III k., 297

A KLASSZIKUSOK


137 138 - 139

fejezett be.140 141 142

143

-

egyszersmind halot 144

- 145 146

147

148 E kis

teremtettek.149

Osiris, Serapis, Anubis ugyanoly kegyeltek voltak, mint Isis.150 tt 151

152 153

pisnak;154 Isis templomai szerelmi 155 156

157

158

137 Pierusi felirat, 42- XIII. 7; X, XXXII.

3. 138 Dio Cass., XLVII,

15; LIII, 2; Orelli- , 5962, 6027-6030, 6385, 6666; Mommsen, Inscr. R.

-3341. Pausarii Isidis Arlesben, Bull. de la Soc. de antiqu. de France, 1876, 207-208 l. Isis- - 139

140 141 Apul., Met., XI. 8. 142Lamprid., Comm., 19. 143 Val. Max., VII, III, 8 (Rom.). 144 145 Apul., Met., XI, 15,25. 146 Ovid., Pont., I, I, 51; Apul., Met., XI, 23; Juvenal., VI, 523; Seneca, De vita beata, 27, Lamprid., Commod., 9. 147 Apul., Met., XI, 24, 25. Una quae es omnia, dea Isis, Orelli, 1871. 148 Apul., Metam., XI, 52. Complexus sacerdotem et meum jamparentem. 149Occultis se notis et insignibusnoscunt et amantmutuopene antequam noverint. Peregr., 13. 150 151 Dio Cassius, LI, 16; LIII, 2; Sueton., Vesp., 7;

152 z. 153 TitusLivius, XXXIX, 15; Plutarchos, Marius, 17;Ovid., Fast., IV, 309; Juvenalis, VI, 523; Strabo, VII, III, 4; Plutarchos, Praec. conjug.,

19. 154 Catullus, X, 26; Tibullus, I, III, 23. 155 Ovid., De arte am., I, 78; Juvenalis, VI, 489. 156Mommsen, Inscr. regni Neapol., 5354 sz.; Corpus inscr. lat., II, 4486. 157 Orelli-Henzen, 1491,6385 sz.;Mommsen, Inscr. regniNeap. 1398, 1399. 158 Schol. ad Juv., VIII, 29.

A KLASSZIKUSOK


lt, hogy nem lett a

-

159

160 161

-

ban.162 163 -okban, vagyis kis oratoriumokban tartottak,164

79 165 81

nyugodt szkepticizmus leplezte.166

Mithra- 167 akik

168

169

Az exotikus kultuszokn

159 Revue arch., 1872, aug., 70 l. 160 Gruter, 27, 1087 l.; Orelli-Henzen, 2335, 2340-2356, 584; Tertull., De cor., 15; Adv. Marc., I, 13; Porphyr., De abstin., IV, 16; De antro

98 l. 161 Lamprid., Commod., 9; Tertull, De

-

162

-125 l. 163 164 Szent Clemens Mithraeumja: de Rossi, Bullettino, 2. sor., 1870; F. Gori, Buonarotti, II. sor., V k., 1870, nov.-

Mithra- 165 1. c. 166 -362 l.);

felirata; mellette Venus aversa. Garrucci, l. c; Orelli-

esquilinusi leleteket. 167 Maury, Rel. de la Gr., III, 93, 131-

mber; 1875.

168 169 De Rossi, Bull., 1865, 8 l.; 1867, 76 l.; 1868, 53, 57, 69 l.; Henzen, Bull. de cirr. arch., 1867, 174-176

i. ; 1868, 90-98 l.; Revue arch., 1872. aug., 73 l.; Himerius, Orat., VII, 2, 510 l., Wernsdorf kiad.; Julian., Orat., IV, 201 l.; Caes., 432 l., Hertlein; Socrates, III, 2; Soz., V, 7; Philostorg., VII, 2; Photiu

dv. pag., 110 v. (Migne kiad., 701-702 h.)

A KLASSZIKUSOK


- tetlen maradt.170 87 Mint a

171 A pa

latin kultuszban;172 173 174 k;175

176

-

int a

-

9A

177 178 179 kiket

- tott.180 181

182 183 184

185

186

170Apul.,XI, 21, 23,24, 25. 171Lucian., Jup. trag., 8. 172 173Corpus inscr. gr., 6000 sz. 174 175Servius, adAen., VI, 661; K. 176De Is. etOs., 3. 177 -26, 30-

leveleit. Bernays, op. ut., 35-36 l. 178Judaeo gens contumelia numinum insignis. Plinius, H. N., XIII. 4 (9). 179 - 180 181Lucian.

elous dikaios

182 183 Hilgenfeld, Nov. Test. extra can. rec., IV, 34, 37 l. 184Ibid., 37 l., lent. 185 486 l.; Az Antikrisztus, 225 l. 186Lamprid., Alex. Sev., 51.

A KLASSZIKUSOK


187 a

legyen. A -

mellett,188

189

I. FEJEZET

187 -420 l. 188 Fi

189 Leitourgoi theou, Rom., XIII, 6.

A KLASSZIKUSOK


antimilit

190

191 -192

p 193 oda kell 194

az Evan-

195 196

197 198 Apja, anyja is csak alig

199 200 A

201 202 is megvoltak a v

203 Septimus Severus alatt. Azonban

190Constit. apost., II. 34. 191 192 - -Montf., II, 528 l. 193 Alex. Kelem., Strom., IV, 4. 194Infructuosi innegociis dicimur. Tertull., Apol., 42. V. 6. Aelius Aristid., Opp., II. 403, Dindorf kiad. 195 196Origenes, VIII, 73, 75. 197 Orig., Contra Cels., III, 30. 198 6. 199 200 6. 201 , mint a

-25 l. 202 203 Tertull., Ad Scap., 2.

A KLASSZIKUSOK


204 205

206 an

207

208 Tilos volt oly 209 210 A

211

egelik, mindig

212 Septimius Severus egy 213 -

214 215

216 217 lehettek

218

k.219 220

204 uadam sanctissima atque augustissima curia caelestique republica, ubi Dei voluntas lex est, clarissimum sibi locum etiam ista tolerantia

205 206Le Blant, l., 207Tertull, Decorona, 11; Defugainpersec., 14; Deidol., 19;Euseb., H.E., VIII, IV; SzentMaximil. akt. 208 - or. et pol., Ioc

209 Alex. Kelem., Paedag., III, XI, 106 l. 210Orig., Contra Cels., VIII, 73. 211 212Tertull., De pallio, 5. 213 Eis qui judaicam superstitionem sequantus. 214Tertull., De idol., 15; De spect., 26; De corona, 13; Constit. apost., II, 62. 215 -

2161 Cor., VII, 39; Tertull., Ad ux., II, 2, 3, 6, 7, 8; De monog., 11; Szent Cyprian, De lapsis, 6; Elvirai zsinat, XV, XVI. A judaismus

217 Constit. apost, I, 4; II, 62. 218 evezett niceai- - 219 220 Tertull. Contra Hermag.

A KLASSZIKUSOK


- felelte. A

leghatal 221

222

egyen223

224 225

226

227

228

229

megparancsolta.230

Istennek ad.231

- 232

233

234 235 236 A

237 ggal nem 238 239

-

240

221 Bab. Talm., Pesahim, 50 a. 222 223 Digesta, XLVIII, II, 10, De accusationibus. 224Plato, Repub., V, III, 4; Aristot., Polit., III, 5; IV, 8; Xenoph., Oceon., IV, 2; Plut., Pericles, 2. 225 Cic., Tusc., V, 36; De off., I, 42; Pro Fiacco, 18; Pro domo sua, 33; Seneca, De benef., VI, 18; Val. Max., V, II, 10; Sueton., Claudius, 22; Dio Chrys., Or., XXIV, II k., 43 l. Reiske; Celsus id. Orig., I, 28, 29. 226Constit., apost., I, 4. 227 De Rossi, Inscr. christ., 1,49 l., 62 sz. (AMATRIX PAVPERORVM ET OPERARIA) 1. Bull., 1865, 52-53

i. (LARORVM AVTRIX); Garrucci, Dissert. arch., II, 161 l. (CVMLABORONAE SVAE); Marchi, Monum., 27 (AMICVS PAUPERVM.).

2281 Cor., V, 10, 11; VI, 10 stb. 229 230 -8; X, 2; XI, 4; XXII, 4; XXVIII, 27; Dan., IV, 24; Jer. Talm., Peah, I, 1; Bab. Talm., Kethouboth, 50 a; Josephus, Contra

231 Zsolt., XL, 2, stb. 232 Jer. Talm., Peah, I, 1. 233 a Petri et Pauli, Hilg., IV, 59, 65. 234 235 e Blant, Rev. Arch.,

236 Alex. Kelem., Quis dives salv., 3; Pseudo-Ign., ad Polyc., 4. 237 ontra Cels., VII, 18. 238 -327 l. 239Dum modo laetentur saginati vivere porci. Commodian., Carmen apol., 19 v. 240Lucian., Peregr., 13.

A KLASSZIKUSOK


- kednek.241 Keleten, ahol a

k

242 Az arab

- - 243 244

-

n

- a carpocratianusok, 245

241 242 243 244 245 Alex. Kelem., Strom., III, II.

A KLASSZIKUSOK


et.246

247 248

249

dologban.250 251

se tiltotta, melyek szint 252 253

l, mint a 254

255 256

257 A

egy 258

259 Isten

260

261 262

246 r. 192 h.);

Nagy Gergely, Epist., IX, 65 ap. 247 - -Ign., ad Polyc., 4; Tatianus, Adv. Gr., 4, 11; Tertull., D cor., 13; Depat., 15; Lactant., Instit., V, 15. 248Le Blant. I -25 l. 249 250 Ephes., VI, 5-

Pseudo-Ign., ad Polyc., 4. 251 252Philosoph., IX, 12; Constit. apost., IV, 6,12; elvirai zsinat, 5 canon;

253 254 255 V, 1, in Ten.

256Nagy Szent Gergely, Epist., IX, 102; X. 3, 66; XI, 23; XII, 25, 36, 46. 257 258 -ban), 68, 70, 74 canon; negyedik orleansi zsin. (541-

259 260 Cato. De re rustica, 143, 261

262

A KLASSZIKUSOK


263 264

265

elme266 A

267 Olykor egy-

268

m ellenezte.269

270 271

272 273

274 275

276

277

-

-

278

279 A

280

263Lactant., Div. inst., V, 16. 264 265

Callixt. epizodja, Philos., IX, 12. 266 267 -4111.? de Rossi, Bull., 1866, 24-

Projectus, Projecticius nevek is. 268 Pseudo-Ign., Ad Polyc., 4. 269

Analecta ante-nicaena, III, 30 l. 270 271 Opp., I, 784; IV, 290; X, 164, 165; XI, 156, 166; XII, 346. 272 273

274 275Zadoc Kahn, 25, 116, 141 l.; Ratbinowitz,

276Philo, De vita cont., 9. 277 278 279

remedio animae (Le Blant, II, 7-8 l.). 280 - -

3 l.

A KLASSZIKUSOK


281

roppan

282 283

Birodalomnak.284 285

mint a Ba286

-be

-

287

sajnos! az

288

Severusok alatt az

289

lehetett tekint

ri

281Az apostolok, 316 l., 2 jegyzet. 282 - 283 - 284 285Az apostolok, Szent 133-134 l.; Az Evangeliumok, 444 l. 286 287Apol. II, 14. 288 289

A KLASSZIKUSOK


y dolog

A I

290

-

-

-

-

- a is kitart

Egyiptom, Ciprus, Kis-

et, vagyis a birodalomnak

290 e, Du christ.

s., H. E., VII, X, 3;

A KLASSZIKUSOK


- sius, Szent Leo, Nagy

Gergely

-

-

birodalom

-

-368, 401-446.

4. N. D. Fustel de Coulanges (1830 1889)

-

-

-

1893- -ben szerezte meg egyetemi

dok

A KLASSZIKUSOK


-

- -

yeiben (Quid Vestae cultus in institutis veterum privatis publicisque valuerit). 1860-ban a

strassbourgi egyetem professzora lett, majd 1870-

- -ben a Sorbonne professzora, ahol 1879-

-

- -on

t. 1889. szeptember 12- -ban.

- -

(gondoljunk Augustin Thierry vagy Jule

-

Fustel de Coulanges-

-1892), ame

-

-71-es francia-

-ben. A francia

- -

antique

- von Maurer, A. von Haxthausen, M-

Aspects ofthe DarkAges, London, Methuen, 1967, 29-47).

e Coulanges-

-

- antique-

1994:169).

-ben

-re

antique- ,

A KLASSZIKUSOK


v

gyanez vonatkozott a halotti

legszorosabb kapcsolat

-

- -

(384-410). A -

hozza el a

meg

174-

A KLASSZIKUSOK


- - -

-re (megh. 1961), a Durkheim-

-94),

- -

- reys, i. m. 177sqq, 194sq, 284sq).

(Paris, Durand, 1964).

Bartal Antal

-

-1912).

(Paris, Hachette, 1885).

Szakirodalom

EB, V:61; EWB, IV:271 (E. Patlagean); Eliade, ER, V:459sq (S. C. Humphreys).

ht of Fustel de Coulanges (Washington, D. C.,

Catholic University of America, 1954).

Guiraud, P., Fustel de Coulanges (Paris, Hachette, 1896).

-224.

-65.

G. W. Bowersock and T. J. Cornell (Berkeley-Los Angeles-London, Univ. of California Press, 1994), 162-178

(eredetileg megjelent: Rivista Storica Italiana 82, 1970, 81-98).

-48.

4.2.

A KLASSZIKUSOK


emberben

ehet

olyan, mint akkor volt.

- nk? Mit

-

a szoros

birtok-

A KLASSZIKUSOK


korban alak

-

t

-

- - hite

291

291 Sub

estis 1663; Hekuba

A KLASSZIKUSOK


-

-

Ugyaneze -

tt.292

293 annyira hitt

ogy 294

295 296

297

Pindaros egyik verse

298

299

292 Verg. Aen. III, 67: animamque sepulcro condimus. Ovid. Fast. V, 451: tumulo fraternas condidit umbras. Plin. Ep. VII, 27: manes rite

293 Servius

adAeneid. II, 640; III, 68; XI. 97. Ovid. Fast. IV, 852; Metam. X, 62: Sit tibi terra levis; tenuem et sinepondere terram. Juvenal. VII, 207; Martial. I, 89: V, 35; IX, 30. 294Eurip. Alkest. 637, 638; Orestes 1416-1418. Verg. Aen. VI, 221; XI, 195-

l a

295 Eurip. Iphig. Taurisban 163. Verg. Aen. V, 76-80; VI, 225. 296 Hom. Ilias, XXI, 27-28; XXIII, 165-176; Verg. Aen. X. 519-520; XI, 80- 297 Eurip. Hekuba 40-41; 107-113; 637- 638. 298 299 Cic. Tusc. I, 16. Eurip. Tro. 1085. Herod. V, 92; Verg. Aen. VI, 371. 379; Hor. Od. I, 23: Ovid. Fast. V, 483; Plin. Ep. VII, 27; Sueton. Calig. 59; Serv. ad Aen. III, 68.

A KLASSZIKUSOK


300

301

302

okat nem

303

s

304

305

szabtak.

ind,

hittel, s ez arra mutat,

306 Ovidius

300 Hom. Ilias, XXII, 358. Odys. XI, 73. 301 Plautus: Mostellaria. 302Sueton. Caligula 59: satis constat, priusquam idfieret, hortorum custodes umbris inquietatos, nullamnoctem sine aliquo terrore

transactam. 303Hom. Ilias. XXII, 338-

X, 213;

Hor. Od. I, 18, 24-36. v. Ovid. Heroid. X, 119-123; Trist. III, 3, 45.

304 Xenoph. Hellenica I, 7. 305 Aeschyl. Septem contra Thebas 1013. Soph. Antigone 198. Eurip. Phoenik. 1627- -9. 306 inferias ferre, parentare, ferre sollemnia. Cic. De leg. II, 21: maiores nostrimortuis parentari voluerunt. Lucret.

III, 52: Parentant et nigras mactant pecudes et manibus divis inferiasmittunt. Verg. Aen. VI, 380: tumulo sollemnia mittent. IX, 214: absenti

ferat inferias decoretque sepulcro. Ovid. Amor. I, 13,3: annua sollemni caede parentat avis. halottaknak joguk volt, Manium De leg. Pro Flacco

Hist.

Defunctis parentant, quos escan desiderarepraesumant. (De resurr carnis I.) Defunctos vocas securos, si quando extra portam cum obsoniis et matteisparentans ad busta recedis. (De testim. animae 4.)

A KLASSZIKUSOK


is 307

308 309

310

311

312 313

314

315

316

Documents

A Vallástörténet Klasszikusai