A valóság varázsa

5/11/2018 A val s g var zsa - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/a-valosag-varazsa 1/11



12

cukor és a só. A gon azokkal a olgokkal an, ame-lyeket nem tuunk közetlenül érzékelni.

M an azzal a tl alaxssal, amelet nem l-tunk szaba szemmel, agy azokkal a baktériumok-kal, amelyeket csak erős nayítsra képes mkrszkóp

seítsééel pllanthatunk me? Kjelenthetjük-e,h nem léteznek, mel nem ltjuk őket? Nem,hszen érzékszerenket specls műszerek haszn-latal érzékenebbekké tehetjük. A alaxs eseté-ben ilyen eszköz a tcső, a baktériumoknl peig a

mkrszkóp. Tujuk, hyan műkönek, ezért nncsakala, h kterjesszük elük érzékszerenk – jelen esetben szemünk – érzékelés tartmnyt; ésamit így ltunk, az meggyőz minket a galaxisok és abaktériumok létezéséről.

És m an a rhullmkkal? Léteznek? Szem-mel lthatatlank, hallan sem lehet őket, e „kü-

lönlees” műszerekkel – pélul teleízral – lan jelekké alakíthatk, ameleltunk ay hallunk. Nha maukat a róhukat se nem ltjuk, se nem halljuk, més tujua alós része. A tcsőhöz és a mkrszkópsonlóan a teleízió és rió műköési eléetban agyunk. Ezek az eszközök mintegy lekaz érzékszereink szmra a létező olgokat:sgos ilgot – azaz a alósgot. A rióteles

(és röntenteleszkpk) seítsééel ú z

hatunk, mntha ms szemmel néznénk a lés ez e újabb lehetősé a alsrl alktkiterjesztésére.

A vALóSág MiNdEN oLyASMi, am létezk. E-szerűen hanzk, ue? Pe nem az. M a helzet

pélul a nszauruszkkal, amelyek alaha skan ltak,mra iszont hírmonójuk sem marat? Mi an azokkal a

csllakkal, amelek lan messze annak, h mre aényük ieér hozznk, mr rég kihunytak?

A nszauruszkra és a csllakra mnjrt sszaté-rünk, e előbb zsljuk me, hnnan tujuk, h a-lam létezk. Pntsabban: hnnan tujuk, h alama jelenben létezik? Érzékszereink – a lts, szagls, tapin-ts, halls és ízlelés szere – arnyla meyőzően tjékz-tatnak mnket arról, hy szms l alóss, pélul

a sziklk és a teék, a takarosan nyírt gyep és a rissen őttké, a smirgli és a brsony, agy a ízesés, az ajtócsengő, a

1



14

Térjünk ssza a nszauruszkhz. Hnnan tujuk,

h alaha ők népesítették be a Fölet? Shasemlttuk őket, nem hallottuk az üöltésüket, és szeren-csére elmenekülnünk sem kellett előlük. Sajns nncs

őépünk, h közetlenül meőzőjünk a lé-tezésükről. ám ebben az esetben msajta seítséll érzékszereink renelkezésére: azok a köületek,ameleket szaba szemmel s lthatunk. Mauk asszílk nem urlnak a üöltöznek, aznban– miel tujuk, hogyan jöttek létre – a segítségükkel

alamennre méscsak bepllanthatunk az é ml-lkkal ezelőtt történtekbe. Pntsan tujuk, h az ltt sn skat tartalmaz íz han tatjat a mocsrban agy a kőzetekben tallható llati te-temeket. Tujuk, mként krstlysnak k a ízbenltt sók a tetemben, mközben atmról atmra k-cserélk az ereet alktóelemet, hy éül az llattest msolata mintegy lenyomatként megőrzőjön akőzetben. A inoszauruszokat teht nem lt-

hatjuk közetlenül, més rjöttünk,h léteztek, mert érzékszer- enk közetett bzníté-kokkal szolgltak a létezé-sükre. Ltjuk, sőt me s

tapinthatjuk az egykoriélet kőbe zrt len-matt.

Bzns érte-lemben a teleszkpeajta őép-

nek teknthető. Amkr belenézünk, aljban alaminek a ényét ltjuk – a énynek peig iőre

an szüksée a tlsk metételéhez. gn-oljunk csak bele, elünk szemben lló bartunk arct s csak a múltban ltjuk, hszen a ény a m-sperc parn törtrésze alatt ér a szemünkbe.A han skkal lassabban terje; ezért an az,hogy a tűzijték elrobbanó petrjnak a hang-

ja csak skkal később ér el hzznk, mnt a énye.Amikor agókat nézünk a tolból, akkor is ta-

pasztalhatjuk ezt a különös késeelmet a lecsapóejsze ltnya és a hozznk érő hangja között.A én lan rs, h ltalban ú esz-

szük, mntha a történéseket a lezajlsuk pllana-

lenne me

mnket, akk

ben a pllanatba nszauruszk

előeit ltn a FölönÉs eltaln: létezn

ölönkí ülek? Shasem lttuRésze a alsnak? Nem tuju

aznban nan s tujuk, h e szép napn olgok segítéségéel szerezhetünk tuomst a léteről. Ha tallkoznnk egy ölönkíüliel, érzékszesegítségéel azonnal rjönnénk erre. Lehet, hogynek skerül maj elkészítene ey lyan nayteljesítcsöet, amellyel innen is képesek leszünk észrha egy toli bolygón élet an. vagy elképzelhető,

rteleszkpjank lan jeleket nak maj, acsak een ntellenctl szrmazhatnak. A nem kzrla azkbl a lkbl ll, amelekmsunk an, hanem lankbl s, amelekrnncs – és a nem s lesz, amí alamkr a jönem készítjük azokat a műszereket, amelyek kiseérzékszereinket.

tban ltnnk. A csllak aznban ms lapra tartznak. Mé a sajt napunk snlc énpercnre an tőlünk. Ez azt jelent, h ha elrbbanna, akkr ez akatasztrls esemény csak nylc perccel később lenne a alósunk része,eyszersmn a sajt ézetünk beteljesülése. Ha a Nap utn leköze-lebb csllat, a Prxma Centaurt zsljuk teleszkóppal, akkrmost, 2011-ben azt ltjuk, ami 2007-ben történt. A galaxisok hatalmas csllatömörülések. M az ltalunk Tejútnak nee-zett alaxsban aunk. Ha tnézünk a leközelebb szm-széalaxsra, az Anrméra, akkr teleszkpunk laniőgépként műköik, amely két és él millió ére isz issza az

őben. van ey Stephan-kntett neű öt alaxsból lló halmaz, amelyet a Hubbleűrteleszkppal eeztek el. A ltns elételeken azt ltjuk, h ezek aalaxsk emsba ütköznek, m aljban a tk a kz mkuskarambl 280 mlló éel ezelőtt képét brzlj k. Ha az-

kn a alaxskn létezk lan értelmes aj, amel nagy teljesítményű tcső segítségéel képes



16

pnts, akkr e bzns tenésztés mszerrelhromszor annyi sima héjú borsónak kell teremnie,

mnt rncsnak. Mélebb részletekbe nem meek bele, e a lényeg az, hogy Menel „génjei” képzele-tének szülöttei, hiszen még mikroszkóppal sem pil-lanthatta olna meg őket. Sima és rncos borsósze-meket lttt, és szmítsaal közetett bznyítékt

szlltattt arra, h az öröklés ltala elllítttmodellje jl reprezentl alamt, am a alsbanlétezk. A későbbekben ms tusk a menelmszer msítsal ms élőlének – pélulümölcsleek – esetében kmutattk, h a é-nek mehatrztt srrenben helezkenek el akrmszómknak neezett struktúrkban (nekünk,embereknek 46 kromoszómnk an, a gyümölcsle-

eknek 8). Mé azt s skerült mellapítan, h mel ének mel krmszmkban tallhatk.Mnez mr jal azelőtt smert lt, h a dNS-ről tutunk olna.

Napjainkban mr tujuk, hogy a gének dNS-bőlllnak, és azt s tujuk, han műkök a dNS –hla James Watsonnak, Francis Cricknek és az ut-nuk köetkező szms tusnak. Watsn és Crck sem lthatta a dNS-t a sajt szeméel. Feleezé-seket természetesen mellek elllítsal és k-

prblsal alapztk me. Ők eébként és kartnpapírbl ténleesen elkészítették lehetséges struktúrjt, maj kiszmítottk, mérés ereményeket kellene kapnuk, ha mhelyes lenne. A kettős sprl mell előrejelzésőbb tökéletesen egybegtak Rosalin Fran

Maurce Wlkns ereméneel, ameleket atók tsztíttt krstlys dNS röntenbesurz

kaptak specilis műszerekkel égzett kísérletrn. Watsn és Crck aznnal rjöttek, hmelljük uanlan ereménekhez ezelyeneket grer Menel kaptt klstra ker

Minig is léteztek atomok, azonban csak nem olyanrégen szereztünk róluk tuomst, és utóaink aló-színűle szms lan lt smernek maj me,amelekről m mé nem tuunk. Éppen ez a tu-mn csja és öröme: lamatsan új lkrllebbentjük el a tylat. ám ez nem jelenti azt, hogy

bármit el kellene hnnünk, amt brk melmk.Mlló lyasmről beszélhetünk, amt el tuunk kép-

zeln, e a létezése alszínűtlen – tünérek és ma-nk, kblk és tlts parpk. Mn ntttnak

kell lennünk, e csak annak a létezésében hhetünk jó okkal, amit alós bizonyítékok igazolnak.

Modellek – a képzelet próbái

van e nem túl közsmert mszer, amellel a tu-sk akkr s mesmerhetk a alst, amkrérzékszerenk képtelenek a közetlen érzékelésre.Ez a lyamatk és események „mellezése”, maj amell később ellenőrzése. Elképzeljük – mnhat-

n, ktalljuk –, h m lehet a lk htterében.Felllítjuk a mellt. A tbbakban klzzuk (yakran matematka rmulkkal), hy mt kelle-ne ltnunk, hallanunk stb. (többnyre mérőberene-zések seítsééel), ha a mell helyes lenne. Ez utnellenőrzzük, hy tényleesen ezt ltjuk-e. A melllehet, mnjuk, ból ay műanyaból készült pn-ts mslat, a lehet papírlapra leírt matematkaképletek összessée, ay akr ey szmítóépes szi-

muláció. Alapsan mezsljuk a mellt, majelőrejelezzük,mt kellene ltnunk (hallanunk stb.) az

érzékszerenkkel (esetle műszerek seítsééel),ha a moell megelelne a alósgnak. A köetkezőzsban menézzük, hy beazlónak-e a jós-

latank. Amennben en, az meerősít mnketabban, hy a mell tényleesen a alóst rep-rezentlja. Ezutn tobbi kísérleteket terezünk,

tbb fnmítat juk a mellt, és tbb pr-bkat tallunk k helesséének ellenőrzésére. Haelőrejelzésenk nem lnak be, eletjük a mellt agy ltoztatunk rajta, és ismét ellenőrizzük.

Íme, e péla: ma mr tujuk, h a ének – az öröklés esée – e

dNS-nek neezett anabl llnak. Reneteet tu-unk a dNS-ről és a műköéséről, m senk semlthatja – mé a lejbb mkrszkpkkal sem – adNS részletet; sznte mnen dNS-sel kapcslatstusunk lyan közetett smeret, amelyet mellek elllítsal és ellenőrzéséel szereztünk.

valójban a mellek készítéséel és kpróbls-

al a tusk mr jal azelőtt reneteet tutak aénekről, hy brk tumst szerzett lna a dNSlétezéséről. A XiX. szzaban e grer Menel

neű sztrk szerzetes kísérleteket ézett klst-rnak a kertjében: borsókat termesztett nagy meny-nysében. Meszmllta a különböző színű ralrenelkező nöéneket, a azt zslta, hn nöén terem rncs a sma héjú bst.Menel shasem lttt a érntett meeyetlen ént sem. Csak brsószemeket és

rkat lttt, és megszámlálta,hnyé-lét lt belőlük, maj tapasztalatai alapjn

elllíttt e modellt – az ltalunk maéneknek neezett lk műköé-sének e melljét (Menelmé nem neezte őketgéneknek). A tob-bakban kszmí-totta, hogy haa mellje



18

van teht hrom mószerünk, amellyel megismerhetjük sgot. Érzékszereink segítségéel közetlenül érzékelhetjüérzékszerenk képesséet műszerekkel mejaíta közérzékelhetjük. Mé közetettebb mszert alkalmazunk, tumns mellekhez rulunk, teht elképzeljük, molgok htterében, maj megizsgljuk, hogy ezekkel a mo

kel skeresen előrejelezhetünk-e lasmt, amt később beltételek mellett lthatunk (ay hallhatunk stb.) műszerekkazok segítsége nélkül. Brmelyik eljrst lasztjuk, a tapaszkat égső soron minig az érzékszereinkkel szerezzük.

Ez azt jelentené, h a als csak lan lkat öameleket m maunk a tumns mszerenk kö

ay közetlenül érzékelhetnek? M an az lyan lkkal,

éltékensé és az öröm, a bls a a szerelem? Ezeka alósgnak agy sem?

Persze, hogy a részei, azonban az agyhoz kötőnek – az ayhz és csaknem bznysan lyan ms, ejlett llatajk a

amlenek a csmpnzk, a blnk a a kutk. A szkléreznek örömöt a éltékenséet, és a heek sem szeEzek az emck nan s alssak azknak a szmrtélik őket, e aig nem léteztek, amíg létre nem jött a mejlettségű agy. Lehetséges, hogy hasonló érzelmek – agy o

amleneket mé csak elképzeln sem tuunk – ms blléteznek, m csak akkor, ha ezeken a bolygókon is kialakult a annak alamlen hel meelelője – k tuja, mélenlkszerekkel ellttt jszk a érző épezeszlnak unierzumszerte?

A tudomány és a természetfeletti– az oksági gondolkodás és az ellenség

Ez teht a als, és ezek azk a mszerek, amelekkel ehetjük, alss-e alam a sem. A kön mnen ej als bzns aspektusat tralja – pélul a Napt,renéseket, a szrnt a az ll atk skéleséét. Ms em címének msk nts szaal, a arzzsal a arszeretnék lalkzn. Érekes s zaak, ameleket ltalban

különéle összeüésben hasznlunk. Az elsőt „természe arzslatnak” neezem, a mskat „s zínpa arzslatnaharmakat (amel a keencem, és ebben az értelemben hlom a címben is) „költői arzsnak” híom.



20

A természetelett arzslatkkal a mítszkbanés a tünérmesékben tallkzunk (és a „csk” ese-tében, e ezzel mst nem lalkzm, maj csak az

utls ejezetben). Ebbe a körbe tartznak Alanlmpjnak és a arzslk bűszaanak arzslatacsakú, mnt a grmm testérek, Hans ChrstanAnersen és J. K. Rwln arzslata. Ez az a ktallt

arzslat, amelnek srn tkkkal bék ltz-tatjk a krlft, a a tünérkeresztana pmpshnt a tököt. olan történetek ezek, amelekreelérzékenüle nlunk ssza, mnt hajanlt

ermekkrunk élménere, és skunk mé ma sszeretettel ltja őket meeleenen a yerekek kar-csny színelőasban. ám mnannyan tsztban

ayunk azzal, hy csak ktallt lk, és nem tör-ténnek meg a alósgban.

Ezzel szemben a színpa arzslat alóban metörténk,és néha nayn jól szórakzunk raj-ta. Valami lealbbs történk, e nem az,amt a közönsé aljban lt. A színpana érf (alamlen knl a a bűész ltal-ban érf) meőz mnket arrl, h alamlenmeöbbentő (néha eenesen természetelettnek ltsz) l történt, mközben valójában teljesenmsról an szó. A selyemkenők uyanúy nem l-tozhatnak nyulakk, ahogyan a kirly sem bék.

Mnez csak ües trükk. A szemünk metéesztmnket. Pntsabban az lluznsta mnent me-tesz annak érekében, h metéesszen mnket– pélul ú, h ües cseeéssel elterel a f-gyelmünket a kezéről.

A bűészek ltalban becsületesen beh színpa trükköt anak elő. olanklk, mnt James „Bmulats” Ran, PTeller a derren Brwn, m mé ezek aszerű előaműészek sem ruljk el, phogyan csinljk – hiszen kiközösíthetik őkrzskörből (a bűészek kasztjbl). Mnensknak arrl, h a közönsé tujtörtént semmlen természetelett l. uan nem jelentk be, h bűésztrükkszó, e nem is hangsúlyozzk csos képess– csak mehajk a közönséet abban a k

tuatban, h alamlen rejtéles lntak a részese. Sajns aznban annak lznstk s, akk becstelen mn meprelhtetn maukról, hy alóban „természe

a „paranrmls” hatalm brtkban émet tunak mehajlítan a rkat mepusztn a nlat erejéel. Némelkük (

heles kejezés: „ sarlatn”) hatalmas pénzek az lajtrsaskból azzal, hy llítólachikai ereje” réén képes meghatrozni, homes úrn. Ms sarlatnk rctlanul khas

az elhunt szerettek utn akzk és „kapcslatba lépnek” a néha csalA színpa arzslatnak ez a rmja mr

szórakztatsról szól, hanem sszaélés azrek hiszékenységéel és kiszolgltatottsg

azat mealla, lehet, h nem mnesarlatn: némelyk tényle elhsz maról, hpes trsalogni a halottakkal.

elyik

M számra

gondoltam?



22

Könem címéel a harmak arzslatra, a köl-tő arzsra utalk. E naszerű zenemű néhakönneket csal a szemünkbe, és az len előasta „arzslats” jelzőel lletjük. Amkr a rsk énétől tl elnézünk a elhőtlen, csllas ére,akkor elragatatottan azt monjuk: „milyen arzs-

lats”. Uanezt mnhatjuk a színpmps naple-mentére, e alpes tjra a a s ötét elhők httereelőtt ra szrnra. Ebben az értelemben a

„arzsos” agy „arzslatos” egyszerűen azt jelenti,h mélen menít, naszerű – alam, am-től éut rajtunk a brzns, és ú érezzük,hogy ilyen olgokért éremes élni. Reményeim sze-

rnt könemben skerül maj bemutatnm, h a als – a alss l téne, és meértésük a tumn mszerenek seítsééel – ebben aharmak, költő, az „ezért aztn ténle éremesélni” értelemben arzslatos.

Mst sszatérnék a természeteletthez, h el-mayarzzam, mért nem seít mnket a körülöttünk lttt lk és a l meértésében. Ha alamt atermészetelettel prblunk memaarzn, ak-kr aljban nem maarzunk me semmt, sőta helzet mé ennél s rsszabb, uans kzrjuk a lehetőséét, h alaha alak memaarz-hassa. Mért llítm ezt? Azért, mert mnen, am„természetelett”, az efníc szernt kíül esk a

természetes maarzat hatkörén. Erőel ja a tumnt, és az összes lan mealatöbbszörösen kprblt tumns mamelnek köszönhetően rs halast éraz eltelt mnte 400 é srn. Ha azt mh alamnek természetelett ka annem eszerűen azt j elent, h „nem értjünem azt, h „shasem érthetjük me, ezépróbljuk”.



24

Ha összeöntjük az alkatrészeket, abbl mé nemlesz hnt – mé akkr sem, ha pattntunk eetaz ujjunkkal, és azt mnjuk, h „abrakaabra”.A hntnak att a s zerkezete, melben önllanműköő egységek annak: kerekek és tengelyek, aj-tók és ablakk, ruók, bélelt ülések és mé sk ms.vsznyla könnyű lenne ey, a hntóhz hasnlóanbnlult lt alam eszerűbbé ltztatn –pélul hamu, hszen ehhez nem kell ms, csak be kell szereln a tünérkeresztanya arzsplcjbaegy tűzgyújtó szerkentyűt. Arra azonban senki semképes, hy jn ey nay raks hamut – ay ey tököt –, és hntó ltztassa, mert utóbb túlntúlkmplklt szerkezet. M több, nem eyszerűen csak kmplklt, hanem célszerűen kmplklt – az a cél- ja, hogy az emberek utazgassanak ele.

Könnítsük me a tünér lt: ne tököt kell- jen hnt ltztatna, hanem ajuk a nek azösszes alkatrészt, am e hnthz kell, e öm-leszte, ahan pélul a repülőépmell-építőkészleteket s rusítjk. A készletben lesz ey csmókülönböző méretű és ormjú a- és lécarab, üeg-tblk, minenéle émruak és lemezek, az ülések bélésanaa és krptja, tbb szöek, csaark

és raaszt, h eben tartsk a szerkezetet. Te-

ük el, h a tünér nem lassa el a szútmutatt, hanem mnent belerak e jktuba, és az eészet jl merzza. Mekkra lye annak, hy az alkatrészek a meelelő sbe rznak, és az eremén műköő hntA lasz: akrlatla nulla. Ennek az a hy a szms alkatrész elképesztően sk leh

mn kapcslhat össze, és a merztt ban bztsan nem jön létre műköőképes h agy bármi más, ami műköne.

A rzs hatsra életlenszerűen ú sezőhet a kazaln alkatrész, h haszn– esetle alahnnan smerősnek – ltsz réséek lljanak össze. ám az len elrenezszma encsak csekél – összeete aznezőések szmal, amelekben nem smel semm, csak e raks lmlm. Termésaz alkatrészbatyut millióéleképpen összerzújra és újra, és mllóéleképpen talakíthatjumsk raks kacatt! Mnen ees rzs úújabb ee lmlmheet ereménez, mnek az alkatrészhalmknak csak elenésző tke lesz j brmre, és uaní rtkn lesz önörkötető, érekes a brmért f

méltó.

A tumn éppen az ellenkező rnbl köze-lít a jelenséekhez, és pntsan annak köszönheta ejlőőképességét, hogy – jelenleg még – képtelenmnent memayarzn. Ez aja a hajtóerőt ahhz,h kéréseket teen el, lehetsées melleketllítsn el, kprblja azkat, és í centméterrőlcentméterre közelebb kerüljön az azshz. Ha

alam ellentmnana a lról szóló tusunknak,akkr a tusk ú tekntetnének r, mnt khí- sra, amelre laszt kell an: k kell bn a lealbbs me kell ltztatn a jelenle érénesmellt. Az len memérettetések, maj ltzta-tsk és azk kpróblsnak, azlsnak srzata isz egyre közelebb az igazsghoz.

Mt nlnnak e lan nmzrl, aktessék-lssék körülnéz e lkss helszínén,

maj – mel lusta ahhz, h melja a prblé-mt – kjelent, h a rejtélnek „természetelett”melsa an? A tumn eész története arrlszl, h a alaha természetelettnek tarttt l-k – ameleket elenk szernt stenek (jk és -noszak), émonok, boszorknyok, szellemek, tkok és arzsék hztak létre – ténleesen természe-tes maarzattal bírnak. olan maarzatkkal,

ameleket képesek aunk meérten, kprbln,

és mebízunk bennük. Szemern kunk sncs azthnn, h azk a jelenséek, amelekre a tu-mnnak jelenleg nncs természetes maarzata,

éső srn természetelett kkra ezethetők sz-sza – uyanúy nem, mnt a tűzhnyók ktöréseről,a ölrenésekről a a beteséekről sem erültk, hy haraó stenséek büntetése, mnt azt a-

laha gonoltk.Természetesen senk sem hsz azt, h a békt

krlf lehet ltztatn (a a krlft bék?mr nem emlékszem pntsan), esetle a tököt hn-

t – e ajn Ön belenlt-e mr abba, h miért lenne ez lehetetlen? Többéleképpen s melehet magyarzni; előaom a keencemet:

A békk és a hntók kmplklt lk. Ey raks

alkatrészt kell pntsan mehatrztt srrenbenés mn összerakn bennük, és ez tallmra mécsak életlenül sem skerülhet (mé arzsplcalsem). Pntsan ezt értjük azn, h „kmplkl-tak”. Nayn nehéz összerakn ey lyan kmplkltlt, mnt ey béka ay ey hntó. A hntóyr tssrn csak eéleképpen lehet jl összeszereln azalkatrészeket, és ehhez jratsnak kell lenn az cs-és krptsmestersében, alamnt érten kell ey sr

ms lhz, e leőképpen a bnrkshz.

1 .

p é l d a

1. ábra

2 .

p é l d a

2. ábra 3. ábra 4. ábra 1. ábra 2. ábra 3. ábra



26

Néha ténleesen kszmítha-t, hnéleképpen rakhat srbaee trak srzata – pélule pakl rancakrta, ahl a „tr-gyak” az egyes krtyalapok.

Teük el, h az szt me-keer a paklt, maj ksztja né jtéksnak; mnenknek 13 lap jut.Feleszem a nekem jr lapkat, ésleesk az llam. 13 pikket kaptam – azösszes pikket!

Na mulatmbanképtelen ak l-tatn a jtékt, és elké-pee memutatm alapjamat a többeknek tun, hy uyanúy

melepőnek maj,mint én.

ám ekkr a több jtéks s e-ms utn leterít lapjat az asztalra,és mnen terítéssel ere nabböbbenet lesz úrr a trsasn.

Mnenknek „tökéletes” srzata an: eknél tt an mn a 13 kőr,a köetkezőnél a 13 kró, a negyeik jtékosnl peig a 13 tref.

Természeteletti arzslatról lenne szó? Erős a kí-sértés, hogy ezt higgyük.

A matematkusk k tujk szmítan, mleneséllyel alakul ki ilyen emlékezetes leoszts: minen536 447 737 765 488 792 839 237 440 000 keerésbőleetlene esetben. Azt sem tum, han kellkmnan e len szmt! Ha Ön nekeselke-ne, trlló éek jtszana, és mé szerencsés s lenne,akkr eszer taln kapna e len lesztst. ám– és mst jön a léne – ez semmel sem keésbé alszínű, mnt bármely más variáció. 52 krtalapesetében egy bizonyos leszts alszínűsée 1 a536 447 737 765 488 792 839 237 440 000-hez, mertez a lehetsées összes keerés ltzat szma. olyannagy szm, hogy különösebb mintt sem lehet meg-fyeln az eyms utn partk srn, ezért a leszt-sk ltalban csak rtkn kznak melepetést, azn-ban a renkíül esetekre természetesen elfyelünk.

Ey krlyft renete l lehetne ltztatn,ha elé brutlsak lennénk ahhz, h elaprítsuk apr arabkra, maj ezeket a részeket elkezjük életlenszerűen összellesztetn. A kmbnck többsée nem lenne ms, mnt ey raks szerencsét-lensé. A krlyfarabk életlenszerű kmbncó-

nak csak elenyészően csekély hnyaa emlékeztetnebrmire is, nemhogy békra!

A krlyfkat nem ltztatjk bék, és a tököket

sem hnt, mert a békk és hntk lan kmp-lklt lk, amelek arabk csaknem ételenmn renezhetők újabb és újabb halm kaca-tkk. Ma mr ténként ajuk el, h mnenélőlény – minen ember, minen krokoil, mineneketeró, mnen a és mnen bmbóskel – elú -cóal alakult k alamlyen eyszerűbb létrmból.És ez nem eszerűen csak a akszerencsének a alaméle arzslatnak köszönhető? Nem, a leke- ésbé sem! Pe ez e közkeletű élreértés, ezért

meraam az alkalmat, h elmaarzzam:amit a alósgban ltunk, annak tolról sincs köze

a akszerencséhez a a arzslathz (kée per-sze a szónak azt a szigorúan költői értelmét, amikor alami csolattal tölt el minket).

Az evolúció lassúvarázslata

H e kmplex szerezetből e msk kmplex szerezet jöjjön létreeetlen lépésben – mnt a me-sében –, az mr túlnő arealsztkus lehetőséek tartmnn. Mr-pe kmplex ra-nzmusk határozot-

tan léteznek. Hanalakultak k? Hankeztek el létezn az lyankmplklt lk, mnt abékk, rszlnk, cerk-

majmk, üek, krlk éstökök, Ön, kees olas, és

jómaam? Néhny észzaalezelőtt ez lyan as kérésnek szmíttt, amre senk sem tuta ahelyes laszt, ezért az emberek különéle történeteket talltak k, h meprbljk me- laszln. A prblémt éülmnen ők eyk lenaybbtuósa, Charles darwin olot-ta me a XiX. szzaban, mé-hzz brlns món. A ejezet

htraleő részében röenösszelalm a laszt,br kssé msképpen,

mnt ahan maaa szerző előata.



28

A helyes lasz úy hanzk, hy a kmplex szer-

ezetek – mnt az emberek, a krklk és a bm-bskel – nem hrtelen, ek pllanatrl a mskraalakulnak k, hanem kzatsan, aprócska lépésen-ként, és mnen eyes lépés utn az új szer ezet csak nan kcst tér el a krbbtl. Teük el, h Ön hsszú lbú békkat szeretne létrehzn. Azzalkell lzna, am an, ezért mezslja a renel-kezésére ll rö lbú békkat. Klaszt néhn lan hímet és nőstént, ameleknek hajszlnalhosszabb lba an, mint a többieknek, és ellasztjaőket röebb lbú trsaktl, h csak emssalszaporohassanak.

Meszületnek a hsszabb lbú békk prnta.A ks ebhalaknak előbb-utbb knő a lbuk, és bé-kkk ejlőnek. Ön ismét elkez méricskélni, és az

új enercbl s klasztja a kcst hsszabb lbúpélnyokat tobbi szaporítsra.

Körülbelül a tzek nemzeéknél érekes -logra gyelhet el: a legújabb békapopulció tlagos

lbhssza észreehetően nabb, mnt az ereetbékké. Mé az s meeshet, h minden béknak hsszabb lba an, mnt a knuls csprt brmely

eeének. Persze előrulhat, h tíz enercnem elég, hanem a huszaikig agy még tobb kelllytatn a tenyésztést, m éül büszkén elmnhat-

ja, hy új békaélét hztt létre, amelynek hsszabblba an, mint az előeinek.

Nem kellett arzsplca, e nem s lt szüksésemmlyen arzslatra. A leírt szelektív tenyésztés -lyamn Ön azt a tényt hasznlta k, hy a békknak

elee léteznek bzns ltzatak, és ezek a lt-zatok tobbörökíthetők – azaz a szülők a tulajon-

sakat énekkel tbbajk az utaknak. E-szerűen csak ki kell lasztani a tobbszaporítanóegyeeket, és létre lehet hozni egy újajta békt.

Uye, mlyen eyszerű? ám a lbak menöelé-se önmagban nem alami nagy szenzció, hiszenelee békkkal inultunk – igaz, röiebb lbúak-

kal. Teük el, h knulsul alam lasmt lasztottunk, ami ereetileg nem is béka olt, ha-nem inkbb egy gőtére hasonlító llat. A gőtéknek

rö lbuk an – mé a békkénl s röebb (ahts lbak bztsan röebbek), és nem ura-nak ele, hanem msznak. Emellett hosszú arkuk s an, a békknak pe eltaln nncs arkuk,tbb a őték hsszabbak és éknabbak s abékknl. Reménem szernt Önök mr tujk,hy eleenő szmú – esetle több ezer – nemze-

éken t tart tenésztéssel a őtékből s békkatlehet csinlni úgy, hogy minen egyes nemzeék-

ben nsan klasztjk a békkhz lejbbanhasnlít hímeket és nősténeket, maj azkatszaprítjk tbb eymssal. A lyamat eyetlen

lépcsőjénél sem lthat rma ltzs. Mees nemzeék nan hasnlít a krbm eszer csak észreehetőé lk a arülése, mközben mr az llatk hts lbakcst hsszabb. Nan sk enercltaz eyeek rjönnek, hy hsszabb htsó l

éremesebb ursra hasznln, mnt mszígy tobb.

Természetesen az mént leírt ratkönmnket, maunkat képzeltük annak a tennek a szerepébe, ak klasztja a tbb stsra sznt hímeket és nősténeket, h elmi magunk ltal kitűzött célt. A gazk éez

hasznltk ezt a mszert, h lan marhhasznnöéneket llítsanak elő, amelekngyobb a hús- és terméshozama, jobban ellenbetegségeknek, agy alamiben jobban megaz igényeiknek.



30

darwn jött r, hy mnez akkr s műkök, ha

nincs tenyésztő, aki válogasson. Az ő éreme annak a eleezése, h mnez természetesen s ébe-me, mépe azn eszerű knl a, h bznys eyeek képesek életben maran, ezért ők szaporonak, a többiek peig nem. Előnyük a enn-

marasban annak köszönhető, h alamben jbbak ajtrsaknl. A túlélők uta öröklk az-kat a éneket, amelek seítették szüleket a enn-marasban. Leen az béka, őte, sünszn a gyermeklncű, minig annak a ajban olyan egye-ek, amelek alamért jbbak a túlélésben, mnt atöbbek. Ha kerül, h történetesen előnösebba hsszú lb (pélul a szöcskének a a béknak azért, hogy elmeneküljön a eszély elől, a geprnak azért, hy hatéknyabban asszn azellra, a a-zellnak pe azért, h rsabban elnalhassna epr elől), akkr a hsszabb lbú eyeek ksebb

alszínűséel pusztulnak el ő előtt, és nabb alszínűséel érk me a szaprképes élet-kort. Ugyanakkor a prososra alkalmas partnerek

között s több lesz a hsszú lbú, í mnen eesnemzeékkel eyre több esélye lesz a hsszú lb én-

jenek arra, h tbb öröklőjenek a köetkező

enercra. iőel azt tapasztaljuk, h a ppul-ció egyre több egyee horozza a hosszabb lbakértelelős gént. A hats ugyanaz, mintha egy intelligenstenésztő – pélul a tenésztő ember – latta lna k a hsszú lbú eeeket szaprítsra, m an e nts eltérés: a lamathz nem kell sem-

milyen tenyésztő. Mnen természetesen történk,teljesen matl, hszen autmatkusan elől, h mel eeek képesek elé e éln ahhz, h szaporojanak, és melyek nem. Ezt a olyamatot ne- ezik természetes kiválasztásnak.

Meelelő szmú enerclts utn az ekr

őteszerű ősök uta békaszerű külsőt esznek el.Mé nabb szmú enerclts esetén a ala-mkr halszerű ősök uta ere nkbb majmk-nak ltszanak. Mé ennél s több enerc utn abaktérumszerű ősök uta emberszerűek lesznek.Pntsan ez történt! Uanez a lamat zajltt lea Föl mnen ees llat- és nöénajnak törté-nete srn. A ltzskhz szüksées nemzeékek szma mnen bznnal jal nabb, mnt azt eltunnk képzeln, m lunk több ezerszer mllé óta létezik, és a köületekből tujuk, hogy a öliélet mr 3500 mll a msképpen mna 3,5

mllr éel ezelőtt s létezett, ezért az elúcónak

bőségesen elegenő iő llt a renelkezésére.Ez darwn naszerű eleezése, amelet ú

hínak, h Elúc Természetes Klasztssal,és ez az egyik legontosabb gonolat, ami emberi el-mében alaha is megogant. Miel renkíül ontos,

ezért később mé sszatérek r, mst aznban eléannyt meértenünk, hy az elúcó nayn lassan

és kzatsan me ébe. Éppen ez a kzats-s tesz lehetőé szmra, h lan kmplkltlkat hzzn létre, mnt a békk és a krlfk.

A béka arzslats talakulsa krlf nem k-zatos, hanem egyik pillanatról a msikra történik, éséppen ez az smére zrja k a als lbl. Azelúcó lyan rels mayarzat, amely alóban mű-kök, és als bznítékk azljk az azst.Brmlyen elmélet, amely azt llítja, hy a bnylultéletrmk hrtelen jelentek me (ahelett, h -kzatsan, lépésről lépésre alakultak lna k), merő

képzelés, és semmel sem hasznlhatbb, mnt atünérkeresztanya arzsplcjról szóló mese.

A hintó ltozó tök esetében a arzslat ugyan-ú kzrhat, mnt a béka és a krlf esetében.A hntónak nncs elúcója – lealbbs nncs lyan

természetes ejlőése, mnt a béknak és a knak. ám a hntkat – a repülőépekhez, a bcsknyhoz, a szmítógéphez és a koból panílhehez hasnlan – emberek rtjigenis elúcal alakultak k. Az ember aemberi kéz ugyanolyan biztosan a természetlasztssal zajló eolúció terméke, mint a gőté

a a békk lba. Mutn az ember a lémr képes olt hintókat, autókat, ollókat, szimkat, msóépeket és karórkat ktalln, metés mealktn. itt sncs semmlyen arzslat. isemmlyen trükk. itt s mnennek elens és rű magyarzata an.

Könyem tbb részében azt akarm bemhogy a alós ilgnak a tuomny olalról nmeannak a maa cs – a költő értelembcs. Felemelő szépséét csak mé arzslattesz az a tény, hy alóss és értjük a műk

A al szépséhez és a als lnak hz képest a természetelett arzsék és a s

trükkök csak lcs blk. A als arztermészetelett és nem s trükk, hanem – eeyszerűen – cslats. Cslats és alócsolatos, mert alói.

Documents

A valóság varázsa