A város, mint a problémák tárháza

• A minden elképzelést felülmúló népességnövekedési ütem és az elképesztő méreteket öltő faluból városba történő vándorlás a világ számos pontján súlyos problémát okoz.

• A problémák halmazát három részre lehet osztani:• A városba áramlás túlzott üteme• A város fizikai terjeszkedése• A városok ökológiai működése.• A népesség gyors ütemű növekedése komoly nyomást

jelent a városok meglevő lakásállományára.• A harmadik világ országainak túlhajszolt

városnövekedése sok esetben informális, ún. squatter települések kialakulásához vezet.

• Ezek a minden kontroll nélkül kinőtt települések legtöbbször a városok beépített területeinek peremén jönnek létre, és ideiglenes céllal épített, minden komfortot nélkülöző hajlékokból állnak.

• Nevük országról országra változik:• Latin-Amerikában hívhatják ranchónak, favelának,

• Ázsiában bustee, vagy kampong,• Afrikában bidonville, shantytown.• Az ENSZ szerint ezek az informális úton nőtt

települések teszik ki a városok össznépességének 10-80%-át.

• Rio de Janeiroban például a népesség közel egynegyede ilyen körülmények között lakik.

• A squatter települések hat fő funkcióját különböztetjük meg!

1. A városba érkező bevándorlók fogadóhelyei;2. A legszegényebb rétegeknek nyújt lakóhelyet;3. Egy sereg munkalehetőséget kínálnak;4. Társadalmi és közösségi köteléküknél fogva

védelmet nyújtanak az egyén számára a munkanélküliség és más személyes problémák időszakában;

5. Serkentik az önerőre támaszkodást a lakások felújítása terén;

6. A városi munkahelyek közelében elérhető otthont nyújtanak a szegényeknek.

• A squatter települések részletes vizsgálata kimutatta, hogy az itt található lakások minősége, a komfort fokozata és a telepek elérhetősége egyaránt rendkívül változó lehet.

• A legtöbbnél a közművek színvonala roppant alacsony, ebből következően a népegészségügyi problémák gyakorisága is magas.

• Ugyanakkor számos városba érkezőnek az egyetlen utat jelenti ahhoz, hogy bekapcsolódhasson a városi életbe.

• Az átköltöztetésük rendkívül költséges és nem mindig minden területen jelent jobb körülményeket.

Gettóképződés• A szegény falusiak városba áramlása a nyugati világban

is ismert, ami az előzőektől eltérő, de társadalmi szempontból nagyban hasonló képződmény, a gettó kialakulásához vezetett.

• A gettó szó eredetileg a zsidó népesség lakónegyedét jelölte Kelet-és Dél-Európa középkori városaiban!

• Ezekben a városokban a zsidók a többségtől elkülönülő és gyakran fallal is körülvett negyedekben éltek.

• Észak-Amerika modern kori városfejlődésében a gettó szót sokkal inkább egy határozott etnikai vagy kulturális jegyekkel rendelkező népcsoport által megszállt lakónegyed megjelölésére használják.

• Ennélfogva ma leggyakrabban a feketék, a Puerto Rico-iak, a mexikói bevándorlók lakónegyedét értik alatta.

• A gettó kialakulását két tényezőcsoport segíti elő:• Egyrészt a nemzetiség belső kohéziója;• Másrészt a többségi társadalom által emelt „láthatatlan

fal”. • Bár a gettó határait a térben sohasem rögzítik, a

lakásárak színvonala vagy a helybeliek hajlandósága, hogy lakásukat a kisebbség tagjainak eladják, mégis egyértelműen kijelöli a gettó határát.

• A legtöbb gettó esetében a kirekesztés összetett módon megy végbe: mindenki kirekeszti a tőle eltérőt.

• Ezeken a területeken az egy főre eső jövedelem rendszerint alacsony, a lakások túlzsúfoltak, a munkanélküliség szintje magasabb, a népesség egészségügyi állapota rosszabb a városi átlagnál, miközben kiugró a bűnözési ráta.

• Baltimore-ban van fekete városrész, lumbee indián negyed, kínaiak, jamaikaiak, kubaiak.

• Bostonban markáns olasz és ír negyedeket találunk.• Az etnikailag eltérő városrészek növekedése, még ha

azok szórtan is helyezkednek el, többnyire tortaszelethez hasonlóan ék formában megy végbe.

• A lakónegyedek kialakulásához szükség van az ún. „töréspont”-ra.

New York

China Town

Little Italy

Harlem

• Az amerikai városnegyedekben a feketék aránya elér egy kritikus szintet (mondjuk 15%-ot), akkor:

• Megindul a fehérek menekülésszerű elvándorlása• A fehérek közül senki sem akar lakást venni a területen.• Nincs általános érvényű töréspont érték, egyes

etnikumok sokkal inkább elviselik a keveredést, mint mások.

• Ez a modell más társadalmi csoportokra is alkalmazható.• Az észak-ír Belfastban a katolikusok és protestánsok

közötti ellentét ugyancsak erőteljes utcánkénti szegregációhoz vezetett.