A VEZETÉS mint A VEZETÉS mint RENDSZERRENDSZER

A vezetés meghatározott célok A vezetés meghatározott célok elérésére létrejött elérésére létrejött szervezetszervezet

keretein belül működik!keretein belül működik!

A vezetés a szervezetet A vezetés a szervezetet működteti, a „működés” a működteti, a „működés” a szervezetben levő szervezetben levő emberek emberek

tevékenysége.tevékenysége.

A RENDSZER HÁROM ELEMEA RENDSZER HÁROM ELEME

A MUNKAVÉGZŐ EMBER A MUNKAVÉGZŐ EMBER (A BEOSZTOTT)(A BEOSZTOTT)

A VEZETŐ ÉS A VEZETŐ ÉS MUNKAHELYI MUNKAHELYI VISELKEDÉSEVISELKEDÉSE

A MUNKAVÉGZŐ EMBERA MUNKAVÉGZŐ EMBER

Az alapvető kérdések:

1. Miért kell a vezetőnek „emberismeret”?

2. Mi teszi egyedivé a munkavégző embert?

3. Hogyan változik az ember?

4. Melyek az emberi cselekvés mozgató rugói?

5. Miért viselkedik úgy az ember a munkahelyén, ahogy viselkedik?

MIÉRT KELL A VEZETŐNEK MIÉRT KELL A VEZETŐNEK „EMBERISMERET”?„EMBERISMERET”?

1.1. A vezető sikere = az általa vezetett szervezet A vezető sikere = az általa vezetett szervezet eredményessége! A szervezeti tevékenység = az eredményessége! A szervezeti tevékenység = az emberek tevékenysége!emberek tevékenysége!

2.2. Az emberek (vezetettek) tevékenységét a vezető Az emberek (vezetettek) tevékenységét a vezető akkor képes befolyásolni, hogyakkor képes befolyásolni, hogy

ha ismeri a munkavégző ember személyiségének fejlődésre ha ismeri a munkavégző ember személyiségének fejlődésre ható tényezőket,ható tényezőket,

ha ismeri az emberi cselekvést meghatározó alapvető ha ismeri az emberi cselekvést meghatározó alapvető tényezőket, s azok hatás-mechanizmusát,tényezőket, s azok hatás-mechanizmusát,

ha tudja milyen érdekek, szükségletek, érzelmek, stb. ha tudja milyen érdekek, szükségletek, érzelmek, stb. alakítják magatartását, viselkedését, cselekedeteit,alakítják magatartását, viselkedését, cselekedeteit,

ha tudja milyen eszközt, mikor, milyen célból lehet a ha tudja milyen eszközt, mikor, milyen célból lehet a beosztott befolyásolására felhasználni,beosztott befolyásolására felhasználni,

Mi teszi egyedivé a munkavégző embert?Mi teszi egyedivé a munkavégző embert?

1.1. Nincs két „egyforma” ember, mert személyiségük Nincs két „egyforma” ember, mert személyiségük (gondolkodásuk, tulajdonságaik és képességeik (gondolkodásuk, tulajdonságaik és képességeik halmaza) egyedi, konkrét és egyszeri!halmaza) egyedi, konkrét és egyszeri!

2.2. A A személyiségszemélyiség jellemzői:jellemzői:• öröklött és szerzett biológiai, fiziológiai, történelmi, társadalmi öröklött és szerzett biológiai, fiziológiai, történelmi, társadalmi

jelenség,jelenség,

• szervezi az ember szervezi az ember alkalmazkodásalkalmazkodását át a a külső környezethezkülső környezethez, ezzel , ezzel fenntartja az egyensúlyt az élő szervezet és a környezet között,fenntartja az egyensúlyt az élő szervezet és a környezet között,

• az alkalmazkodási folyamatban az alkalmazkodási folyamatban kölcsönhatáskölcsönhatás érvényesül, a környezet érvényesül, a környezet hat a személyiségre, a személyiség hat a környezetre,hat a személyiségre, a személyiség hat a környezetre,

• a tapasztalás hatására a tapasztalás hatására állandóan állandóan változik, változik, fejlődikfejlődik,,

• viszonylag állandó magatartásban nyilvánul meg.viszonylag állandó magatartásban nyilvánul meg.

Hogyan változik az ember?Hogyan változik az ember?1.1.

1.1. A személyiség fejlődése A személyiség fejlődése eredményezi azt, hogy az eredményezi azt, hogy az ember:ember:

• Mire képes?Mire képes?

• Mire törekszik?Mire törekszik?

• Milyen jellemű (akarat, Milyen jellemű (akarat, magatartás)?magatartás)?

2.2. A környezeti hatások két A környezeti hatások két csoportja:csoportja:

• társadalmi hatások,társadalmi hatások,

• helyzetek hatása.helyzetek hatása.

Személyiség

TapasztalásInger-reakció kapcsolat

Viselkedés Környezet

Hogyan változik az ember?Hogyan változik az ember?2.2.

(a személyiséget alakító (a személyiséget alakító társadalmi hatásoktársadalmi hatások))

1.1. A személyiségben három normacsoport ötvöződik rendszerré:A személyiségben három normacsoport ötvöződik rendszerré:• általános általános normák (mindenki „ilyen”),normák (mindenki „ilyen”),• csoportcsoportnormák (néhányan ilyenek),normák (néhányan ilyenek),

• egyediegyedi normák (az általános és csoportnormákat értékelve, sorrendbe állítva normák (az általános és csoportnormákat értékelve, sorrendbe állítva

(preferálva) létrejön a (preferálva) létrejön a személyes értékrendszerszemélyes értékrendszer).). 2.2. Az erkölcsi és munkaértékeket az Az erkölcsi és munkaértékeket az értékszférák értékszférák közvetítik az közvetítik az

egyénhez:egyénhez:• A társadalom anyagi-technikai szintje, a A társadalom anyagi-technikai szintje, a civilizációcivilizáció adott foka, adott foka,• A A munkatevékenységmunkatevékenység,,• Az Az együttélés normáiegyüttélés normái, szokásai,, szokásai,• A A kultúrakultúra szellemi szférája,szellemi szférája,• A A társadalomtársadalom szervezeteiszervezeteinek értékei (család, iskola, civil szervezetek, államhatalom, nek értékei (család, iskola, civil szervezetek, államhatalom,

stb.).stb.).

3.3. Az értékrendszer kialakulását, változását a képzés és a Az értékrendszer kialakulását, változását a képzés és a tapasztalat (szocializáció) jelentősen befolyásolja.tapasztalat (szocializáció) jelentősen befolyásolja.

4.4. Az értékrend alapvető meghatározója az ember viselkedésének!Az értékrend alapvető meghatározója az ember viselkedésének!

Integrált személyiség-elméletIntegrált személyiség-elmélet

A fejlődés (környezeti hatások és a A fejlődés (környezeti hatások és a motivációk) következtében kialakul motivációk) következtében kialakul az integrált személyiség.az integrált személyiség.

Az integráció szintjei:Az integráció szintjei:• Idegsejtek,Idegsejtek,

• Feltételes reflexek (tanult formák),Feltételes reflexek (tanult formák),

• Szokások (megerősített válaszok),Szokások (megerősített válaszok),

• Személyi vonások (érzelmek, Személyi vonások (érzelmek, értékek, szükségletek, érdekek),értékek, szükségletek, érdekek),

• Én-ek (egymáshoz illeszkedő Én-ek (egymáshoz illeszkedő személyi vonások, amelyek személyi vonások, amelyek szituációtól függően változnak),szituációtól függően változnak),

• Teljes személyiség.Teljes személyiség.idegsejtek

feltételes reflexek

szokások

személyi vonások

ének

személyiség

Hogyan változik az ember?Hogyan változik az ember?3.3.

(a (a helyzetek hatásahelyzetek hatása személyiség személyiség viselkedéséreviselkedésére))

Mielőtt cselekszünk, beszélni kezdünk, el kell döntenünk, hogy az Mielőtt cselekszünk, beszélni kezdünk, el kell döntenünk, hogy az adott helyzetbenadott helyzetben

• mit várnak el tőlünk, mit várnak el tőlünk,

• mit nem szabad tennünk, mit nem szabad tennünk,

• mik a betartandó „játékszabályok”, mik a betartandó „játékszabályok”,

• mit akarok vagy szeretnék elérni,mit akarok vagy szeretnék elérni,

• mit vagyok képes, vagy mit nem vagyok képes megtenni, stb. mit vagyok képes, vagy mit nem vagyok képes megtenni, stb.

ebből adódik a viselkedés (inger-reakció) lehetőségének sokfélesége.ebből adódik a viselkedés (inger-reakció) lehetőségének sokfélesége. A helyzetek személyiségünk működésének termékei is:A helyzetek személyiségünk működésének termékei is:

• AA helyzethelyzet meghatározó tényezői ott fontosabbak, ahol szigorúan meghatározó tényezői ott fontosabbak, ahol szigorúan meghatározottak a feladatok, szerepek, funkciók, kötelességek,meghatározottak a feladatok, szerepek, funkciók, kötelességek,

• A A személyiség személyiség meghatározó tényezői ott fontosabbak, ahol a feladat meghatározó tényezői ott fontosabbak, ahol a feladat nyitottabb, szabadabb, lazább.nyitottabb, szabadabb, lazább.

Hogyan változik az ember?Hogyan változik az ember?4.4.

(a (a helyzetek hatásahelyzetek hatása személyiség személyiség viselkedéséreviselkedésére))

Négy feltételtől függ, hogy egy adott szituációban mit tesz Négy feltételtől függ, hogy egy adott szituációban mit tesz majd a személymajd a személy::

• A A személyiség személyiség terméke:terméke:

1.1. A tartós személyiség-jellemzők.A tartós személyiség-jellemzők.

2.2. A személy megszokott elhárító, leplező eljárásai vagy az önfeltárás A személy megszokott elhárító, leplező eljárásai vagy az önfeltárás mértéke.mértéke.

• A A helyzet helyzet terméke:terméke:

3. A mód, ahogy a személy az aktuális helyzetet és annak a reá 3. A mód, ahogy a személy az aktuális helyzetet és annak a reá vonatkozó jelentőségét észleli.vonatkozó jelentőségét észleli.

4. Amit a helyzet a személytől elvár, feladatként reá szab.4. Amit a helyzet a személytől elvár, feladatként reá szab.

A VISELKEDÉS ÉS A HELYZETA VISELKEDÉS ÉS A HELYZET1.1.

Pszichikus helyzetek:Pszichikus helyzetek:1.1. Deprivációs (megfosztottsági) helyzetDeprivációs (megfosztottsági) helyzet

Szenzoros (nincs inger)Szenzoros (nincs inger) Szociális (magány, izoláció, kialakul a másság)Szociális (magány, izoláció, kialakul a másság)

2.2. Akadály nélküli helyzetAkadály nélküli helyzet

3.3. Probléma-helyzetProbléma-helyzet PróbálgatásPróbálgatás Belátásos tanulásBelátásos tanulás

4.4. Frusztrációs (szorongásos) helyzetFrusztrációs (szorongásos) helyzet AgresszióAgresszió Regresszió Regresszió FixációFixáció VisszavonulásVisszavonulás ElfojtásElfojtás Projekció Projekció

A VISELKEDÉS ÉS A HELYZETA VISELKEDÉS ÉS A HELYZET2.2.

55.. Konfliktusos helyzet Konfliktusos helyzet Két vonzó cél,Két vonzó cél, Két taszító cél,Két taszító cél, Ambivalencia konfliktusAmbivalencia konfliktus

A konfliktus megoldó képesség = megfelelő cselekvés eldöntése.A konfliktus megoldó képesség = megfelelő cselekvés eldöntése.

A döntés után mindig disszonancia keletkezik.A döntés után mindig disszonancia keletkezik.

AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓIAZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓIA személyiség működési mechanizmusa A személyiség működési mechanizmusa 1.1.

Pszichoanalítikus személyiségelmélet (S. Freud)Pszichoanalítikus személyiségelmélet (S. Freud)• Három én:Három én:

Ösztön én (id)Ösztön én (id) (ösztönkésztetések, drive-ok) feladata az ember (ösztönkésztetések, drive-ok) feladata az ember hajtóerőinek egyensúlyban tartása, a belső feszültségek csökkentése, a hajtóerőinek egyensúlyban tartása, a belső feszültségek csökkentése, a közvetlen kielégülésre törekszik (örömelv), két fontos tényezője: a közvetlen kielégülésre törekszik (örömelv), két fontos tényezője: a libido (öröm-gyönyör érzéklés) és a halálösztön (agresszió).libido (öröm-gyönyör érzéklés) és a halálösztön (agresszió).

Felettes énFelettes én (superego)(superego) társadalmi értékrendszer, erkölcsök, eszmék társadalmi értékrendszer, erkölcsök, eszmék (könyörtelen lelkiismeret).(könyörtelen lelkiismeret).

Én (ego)Én (ego) a két ellentétes rendszer egyensúlyban tartása a két ellentétes rendszer egyensúlyban tartása (ösztönimpulzusok késleltetése, szelektálása).(ösztönimpulzusok késleltetése, szelektálása).

Interperszonális elmélet (C. Rogers)Interperszonális elmélet (C. Rogers) Az emberi cselekvés alapvető indítéka önmaga megvalósítása, Az emberi cselekvés alapvető indítéka önmaga megvalósítása,

fenntartása , növelése.fenntartása , növelése. Énképe és énideálja egymás kölcsönös egyeztetésével fejlődik.Énképe és énideálja egymás kölcsönös egyeztetésével fejlődik. A viselkedés hajtóereje a „pozitív elfogadás” szükséglete.A viselkedés hajtóereje a „pozitív elfogadás” szükséglete.

AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓIAZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓIA személyiség működési mechanizmusaA személyiség működési mechanizmusa 2. 2.

Külső- és belsőkontrollos személyiségek (Rotter)Külső- és belsőkontrollos személyiségek (Rotter)• Belsőkontrollos domináns, Belsőkontrollos domináns, nehezen befolyásolhatónehezen befolyásolható, független, hatékony., független, hatékony.

• Külsőkontrollos fatalista, szorongó, neurotikus, dogmatikus, Külsőkontrollos fatalista, szorongó, neurotikus, dogmatikus, konformistakonformista. .

Teljesítményszükséglet (R.C. Atkinson)Teljesítményszükséglet (R.C. Atkinson)• Magas teljesítményigény kifejezi a sikerre törekvés mértékét, aMagas teljesítményigény kifejezi a sikerre törekvés mértékét, a

Nehézségek leküzdését,Nehézségek leküzdését, Magas követelményszint fenntartását,Magas követelményszint fenntartását, Állandó teljesítmény-javítást, Állandó teljesítmény-javítást, Mások teljesítményszintjének túlhaladását,Mások teljesítményszintjének túlhaladását, A fizikai és társas környezet uralását.A fizikai és társas környezet uralását.

• Kudarckerülés Kudarckerülés Erősen kudarckerülő könnyű vagy „teljesíthetetlen” feladatot vállal,Erősen kudarckerülő könnyű vagy „teljesíthetetlen” feladatot vállal, A nagy teljesítményigényű nehéz, de nem szélsőségesen nehéz feladatot vállal.A nagy teljesítményigényű nehéz, de nem szélsőségesen nehéz feladatot vállal.

AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓIAZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓIA motivációA motiváció11..

A motiváció folyamataA motiváció folyamata Motiváció = Motiváció = belső indíttatású belső indíttatású szükséglet, kívánság, vágy, szükséglet, kívánság, vágy, aktiváló és mozgató erő.aktiváló és mozgató erő.

Kiinduló pont = Kiinduló pont = kielégítetlenkielégítetlen szükségletszükséglet, hiány, (feszültség, , hiány, (feszültség, inger), ami megindít egy inger), ami megindít egy viselkedésviselkedést, amely addig tart, t, amely addig tart, amíg amíg ki ki nem nem elégül a szükségletelégül a szükséglet, , amely csökkenti vagy amely csökkenti vagy megszünteti a feszültséget, megszünteti a feszültséget, kiváltja az kiváltja az elégedettségelégedettséget.et.

Kielégítetlen szükséglet feszültség

Célirányos cselekvés

Elégedettség Homeosztázis

Hajtóerő

AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓIAZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓIA motivációA motiváció2.2.

Motivációelméletek:Motivációelméletek:• ÖsztönÖsztönelmélet (McDougall): elmélet (McDougall): az emberi cselekvés hajtóereje az az emberi cselekvés hajtóereje az

ösztön, a motiváláshoz ezek feltárása, azonosítása szükséges.ösztön, a motiváláshoz ezek feltárása, azonosítása szükséges.

• HajtóerőHajtóerő elmélet: elmélet: elsődleges (biológiai) és másodlagos (indirekt) elsődleges (biológiai) és másodlagos (indirekt) szükségletek kielégítésére irányuló hajtóerőt különböztet meg.szükségletek kielégítésére irányuló hajtóerőt különböztet meg.

• Elégedettség Elégedettség elméletelmélet (E. Mayo): a cselekvés elindítója az (E. Mayo): a cselekvés elindítója az elégedettségre törekvés (munkahelyen).elégedettségre törekvés (munkahelyen).

• Teljesítmény-motivációs elmélet (McClelland): Teljesítmény-motivációs elmélet (McClelland): az emberbenaz emberben öröklötten jelen van a hatalmi, az emberi kapcsolati és a öröklötten jelen van a hatalmi, az emberi kapcsolati és a teljesítmény-motiváció. teljesítmény-motiváció.

• A modern motiváció-elméletek két nagy csoportra oszlanak:A modern motiváció-elméletek két nagy csoportra oszlanak: TartalmiTartalmi elméletek (Mi motiválja az embert?) elméletek (Mi motiválja az embert?) FolyamatFolyamat-elméletek (Hogyan megy végbe a motiváció folyamata?)-elméletek (Hogyan megy végbe a motiváció folyamata?)

AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ AZ EMBERI CSELEKVÉS MOZGATÓ RUGÓIRUGÓI

Az empátia:Az empátia: beleélés képessége, másik gondolat és érzésvilágának beleélés képessége, másik gondolat és érzésvilágának átélése (szenvedés, együttes gyermekszülés), gyermekeknél a átélése (szenvedés, együttes gyermekszülés), gyermekeknél a legfejlettebb,legfejlettebb,

Az előítélet:Az előítélet: téves információn alapuló, a mássággal ellenséges téves információn alapuló, a mássággal ellenséges attitűd, (bűnbakképzés, sztereotipizálás) nem velünk született dolog, attitűd, (bűnbakképzés, sztereotipizálás) nem velünk született dolog, konformálódni kell hozzá.konformálódni kell hozzá.

A konformizmus:A konformizmus: Az emberek többsége konformista, mert Az emberek többsége konformista, mert• Egy adott közösség tagja akar maradni,Egy adott közösség tagja akar maradni,• A többség rokonszervét szeretné elérni,A többség rokonszervét szeretné elérni,• A többség ítéletét fogadja el a magáéval szemben.A többség ítéletét fogadja el a magáéval szemben.A A csoportnyomáscsoportnyomásra három reagálási mód van:ra három reagálási mód van:

- behódolás (okozója a hatalom),- behódolás (okozója a hatalom), - azonosulás (identifikáció) okozója a vonzerő,- azonosulás (identifikáció) okozója a vonzerő,

- interiorizáció (beépül a saját értékrendszerünkbe).- interiorizáció (beépül a saját értékrendszerünkbe).

KÖSZÖNÖMKÖSZÖNÖM AA

FIGYELMÜKET!FIGYELMÜKET!