Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Tóbiás Nóra
A világháló publikációs kihívásai
szakdolgozat 2010 Témavezető: Dr. Tóth Etelka
2
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés…………………………………………………………………………....5
2. Témameghatározás és anyaggyűjtés……………………………………………...5
3. A kommunikáció fogalma és válfajai…………………………………………......6
4. A világháló rövid története, eredeti célja, funkciói……………………………....7
5. Hogyan befolyásolja a számítógép és az internet a tudományok és a kultúra
világát?.......................................................................................................................9
6. Könyv, e-könyv, honlapok – három publikálási felület összehasonlítása……..12
7. Nyomtatott újság és online napilap összehasonlítása…………………………...17
8. Tipográfiai különbségek a nyomtatott és a digitális szövegek között………….20
9. A tipográfia kapcsolata más tudományokkal…………………………………...24
10. A publikálás folyamata régen és most (könyv vs. e-könyv)…………………….25
11. A világhálón történő publikálás………………………………………………….27
12. Az e-könyv………………………………………………………………………....29
13. Az olvasási szokások megváltozása az „újmédia” következtében……………..34
14. Összegzés………………………………………………………………………….37
15. Bibliográfia………………………………………………………………………..39
16. Mellékletek………………………………………………………………………..41
3
1. Bevezetés
A digitális technológia megszületésével és az internet elterjedésével a hagyományos
megjelenési folyamat egyre inkább háttérbe szorul. Az újfajta média megszületése egyben
az eddigi keretek (szerkesztőség, nyomda) fellazulását, valamint az eddig érvényben lévő
szabályok megváltozását jelenti. Míg korábban számtalan ember közreműködésére,
rengeteg időre és pénzre, a konvencionális tipográfiai ismeretek elsajátítására volt szükség
ahhoz, hogy egy kézirat eljusson a szerzőtől a szerkesztőn, a lektoron, a korrektorokon és a
nyomdai munkatársakon át a „fogyasztóhoz”, manapság bárkiből válhat szerző, aki a neten
szabadon publikálja műveit.
Természetesen ennek ára van. Az érem egyik oldala, hogy rengeteg új kihívás,
lehetőség és megvalósítási forma áll kiaknázatlanul rendelkezésre. A másik oldalon
azonban ennek kárát is láthatjuk, hiszen korlátozás nélkül bárki bármilyen tartalmat
feltölthet a világhálóra, és így egyfajta eligénytelenedéssel is számolnunk kell bizonyos
területeken. A webes oldalak száma mára eléri a 240 milliót 10 év alatt a tízszeresére nőtt
a létrehozott honlapok száma , és így egyre nehezebb dolgunk van, ha a valódi értéket
képviselő oldalakat keressük. Kérdés azonban, hogy vajon ki fogja-e szorítani az internetes
olvasás a hagyományos, nyomtatott formában megjelent könyveket, valamint hogyan
alakul a tipográfia sorsa a digitalizált szövegek világában?
2. Témameghatározás és anyaggyűjtés
Dolgozatomban azt a jelenséget vizsgálom, hogy az eddig konvencionálisnak számító
publikálási, kiadási folyamat hogyan veszti érvényét, és íródik felül az új média
(„újmédia”) megjelenésével, illetve annak elképesztő sebességű terjedésével. A nyelvészeti
vizsgálódás tárgya nem szűkíthető le egyetlen tiszta nyelvi jelenségre, mivel a nyelvi
produktumokat valakinek valahogyan létre kell hoznia. Az elektronikus publikálás és a
világhálón való közzététel megváltoztatja az eddigi kommunikációs modellt. Az már régóta
nyilvánvaló, hogy milyen nagy különbségek vannak beszélt és írott kommunikáció között.
Megjelent azonban egy harmadik válfaj, az elektronikus kommunikáció, amely nemcsak a
beszélt, de a hagyományos, kézzel írott vagy nyomtatott „üzenetekhez” képest is új
4
megvalósulási lehetőségeket jelent. Kutatásom célja annak áttekintése, hogy milyen
publikációs lehetőségeket kínál ma a világháló, és ezek hogyan hatnak a tipográfiára.
Vizsgálatom tárgyai között szerepelnek továbbá a nyomtatott sajtó webes változatának
formai jegyei és azok összehasonlítása a hagyományos eljárásban kiadott megfelelőjükkel;
a világháló kultúrára és oktatásra gyakorolt hatása; valamint a digitalizált szöveg mint az
olvasási szokásokra kiható technológia.
Az anyaggyűjtési folyamat egyben az anyaggyűjtés tárgyát is képezte, hiszen
hogyan lehetne az internetről írni internet nélkül. Számos szakirodalmat és forrást sikerült
találnom, de ellátogattam olyan oldalakra is, amelyek a téma kifejtésében segítettek. Én
magam is igyekeztem minden téren kihasználni az elektronikus és online világ kínálta
lehetőségeket, többek között a kérdőívem összeállításában, a felmérés elvégzésében és a
kapott adatok kiértékelésében.
3. A kommunikáció fogalma és válfajai
A kommunikáció minden élő szervezetben jelen van, mondhatjuk tehát, hogy azóta létezik,
amióta az első növényi szervezet megjelent a Földön, ugyanis a növények is képesek
egymással kommunikálni. Nyilvánvaló, hogy náluk sokkal fejlettebb szinten vannak az
állatok, de ami a dolgozatom szempontjából fontos, az az emberek közötti kommunikáció.
Az emberi kommunikáció a nyelv segítségével történik, de nem független a létrehozó
személyétől. A nyelvet mint társadalmi jelenséget az azt beszélő egyén hozza működésbe
egyéni módon (RAÁTZ 1999: 29). Ez a működés történhet szóban vagy írásban. Az írásbeli
kommunikáció hagyományosan kézzel írott vagy nyomtatott szövegen keresztül zajlik.
A számítógép és a digitális technológia megjelenése új írott kommunikációs
felületet hozott létre úgy, hogy közben a beszélt nyelvre vonatkozó szabályok közül is
érvényesít néhányat. Fontos megjegyezni, hogy míg az élőbeszéd gyors és közvetlen,
mulandó, egyszeri, időben kötött; segédeszköz felhasználása nélkül, térben kötötten (kivéve
telefon, Skype stb.) folyik, alapvetően verbális úton (de a nem nyelvi jelek jelentőségének
felismerésével), nyílt, laza szerkesztésmódban, redundáns, azaz sokszor ismételt, visszatérő
elemekkel és azonnali visszacsatolási, fordulóváltási lehetőségekkel, addig az írott nyelvi
kommunikációra ezek ellenkezője igaz. A hagyományos értelemben vett írás lassú és
5
közvetett, maradandó, sokszorosítható, időben kötetlen, létrehozásához segédeszközre (toll,
papír, nyomtató) van szükség. Az üzenetet a nyelvi jeleken túl az írás formai jegyei
befolyásolják, térben kötött, zárt szerkesztésmódú, sok információt kevés ismétléssel közöl,
és nincs mód a befogadó azonnali visszacsatolására (RAÁTZ 1999: 29). A számítógépnek és
az információs társadalomnak köszönhetően született azonban egy új kommunikációs
forma, amely digitalizált úton zajlik. Ezt a harmadik csoportot írott-beszélt
kommunikációnak is szokás nevezni. Írott, mert rögzített formai keretek között jelenik
meg, a nyelvi jeleket írott formában közli, nélkülözi a feladó jelenlétét (kivéve chat,
fórum); és beszélt, mert vannak olyan oldalak, amelyeknek a profilja közvetlenebb
hangvételt enged meg, és így előtérbe kerülnek a spontán beszéd nyelvi sajátosságai, online
úton gyakran van lehetősége a címzettnek az azonnali visszacsatolásra a feladó irányába.
Így fenntarthatók a fordulatváltások és a két fél közötti kapcsolat, amely az internetes világ
megjelenése előtt egyértelműen csak a beszélt nyelvre volt jellemző. Gyakorlatilag egy új
nyelv jött létre, amely a beszélt nyelvi sajátságokat önti írott nyelvi formába.
4. A világháló rövid története, eredeti célja, funkciói
Az internet mint technológia 1969 óta létezik, ekkor jött létre a védelmi célokat szolgáló
úgynevezett ARPANET Amerikában (noha a terv már a ’60-as évek elejétől létezett).
Ennek lényege az volt, hogy egymástól fizikailag különálló számítógépeket kötöttek össze
azok együttes működtetése céljából. Egy ilyen hálózat létrejötte azért különösen jó, mert
nem fontos az összekapcsolandó számítógépek földrajzi távolsága. Az ilyen jellegű
kapcsolat képes megteremteni a gépek közötti információcserét, kommunikációt, képes az
erőforrás- és feladatmegosztásra a résztvevők között. Ezáltal könnyebb, gyorsabb, olcsóbb
és hatékonyabb csapatmunka jön létre (LÁSZLÓ 2007: 8).
A hálózat létrehozásának lépései és egyben feltételei a következők: összeköttetés,
közös nyelv, a hálózatra csatlakozott tagok azonosítása, megfelelő programok futtatása. E
tényezők közül a legfontosabb: a közös nyelv kiválasztása és megalkotása. Egészen az
1980-as évekig nem létezett egységes technológia a különböző országokban és
kutatóállomásokon, így nem véletlen, hogy ekkor még nem terjedhetett el szélesebb
körben, illetve háztartási használatban. Ezért jelentett nagy áttörést az internet
6
megszületése, mivel ez jelentette azt a régen várt egységes kommunikációs szabványt,
amely mind lokális, mind globális méretekben képes volt működni (LÁSZLÓ 2007: 9).
A fejlődés fontos állomása volt, amikor a hálózatban egy állomás esetleg
meghibásodott, akkor azt az adatforgalmi ár ki tudta kerülni, és helyesen futott tovább a
hálóra kötött többi gép között. Ezzel sikerült eljutni olyan szintű megbízhatóságig, amely
ma is a világháló alapjául szolgál. Az 1980-as évek elején megszülettek az internet
működéséhez szükséges alapelvek, és 1990-ben létrejött a ma jól ismert World Wide Web
(www) a CERN1 és Tim Berners-Lee brit számítógéptudós jóvoltából.
A ’90-es években aztán elterjedtek a személyi számítógépek is, és egyre több ember
otthonába jutott el az internet. Miután az ARPANET-ről levált eredetije, egy különálló
katonai hálózat, létrejöhetett „az” internet, amely már kizárólag polgári és kereskedelmi
érdekeket szolgált (02). Így már nemcsak államvédelmi vagy tudományos célokra lehetett
használni, hanem kibővült a hozzáférési és felhasználói közönsége. A világháló részese lett
az emberek mindennapjainak. A számítógép megszületése idővel egy hálózat születését is
jelentette. A hálózat feltételezi több gép összeköttetésben állását és együttműködését.
Amikor a hálózat beszivárgott a közösség mindennapi életébe, kialakult a máig használt
World Wide Web. A világhálón megtalálható honlapok új publikációs felület kialakulását
is jelentették. Ennek révén olyan oldalak érhetők el, amelyeken írásban bárki megoszthatja
publikálhatja eszméit, gondolatait, eredményeit a többi emberrel szerte a világon.
A web jelenlegi fejlesztésének további célja lehet a jobb bejárhatóság (CRUMLISH
1999: 34). Fontos a weboldalak címeinek – másképpen a domain neveknek – a konkrét
tartalomra és az oldal profiljára való utalása, ezáltal könnyebben tudunk rátalálni a
forrásokra, ha szükségünk van adatokra és információkra. A pontos és helyes
névválasztással nemcsak a keresést – és a létrehozó részéről a rátalálást könnyíthetjük
meg, hanem a weben terjengő információtömeg összetevőinek nyilvántartását is (LÁSZLÓ
2002: 114). Ha a világháló mára elért méretét akarnánk meghatározni, bizony komoly
nehézségekbe ütköznénk. Nem az a baj, hogy ne tudnánk terrabájtokkal és megahertzekkel
kifejezni a webes cybertér teljesítőképességét és kapacitását, hanem hogy a kapott
eredmények felfoghatatlan nagyságú számok lennének (LÁSZLÓ 2002: 114). Az internet
1 Eredeti nevének, Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire (Nukleáris Kutatások Európai Tanácsa), betűszavas rövidítése.
7
befogadóképességének nincs határa, a tárhelyek mérete egyre nő, és a kiadó domain nevek
száma is végtelen. Az újabb és újabb feltöltött tartalmak mellett azok formai és technikai
háttere is gyors ütemben fejlődik. Hazánkban még nem, de külföldön már elérhető az
Internet 2 elnevezésű világháló, amely tulajdonképpen a második generációs internet. Az
elsőhöz képest új adatátviteli rendszerrel dolgozik, amelynek a sebessége is sokkal
gyorsabb (02).
5. Hogyan befolyásolja a számítógép és az internet a tudományok és a kultúra világát?
A digitalizáció alapjaiban változtatta meg a médiumok világát, ezért napjainkra a
hagyományos médiumok is erre a formára (is) törekednek. Ahogyan egy rádióadó is
igyekszik online műsort sugározni, vagy egy újság is elérhetővé kívánja tenni profilját és a
benne foglalt tartalmakat a világhálón (BALÁZS 2010), úgy a kulturális és tudományos élet
is megjelenik az internetes fórumokon. Ahogy a Gutenberg-galaxisban olvashatjuk, „az új
technológia elsajátításával egyidejűleg a kultúra új fordulata következik be” (McLuhan
2001: 55). Ahogyan a múzeumok is megtalálták a maguk alternatív webfelhasználási
módját azzal, hogy honlapjaikon elérhetővé tettek interaktív virtuális túrákat a múzeumi
kiállítások közt, úgy a könyvtárak is találtak ilyen módszert. Persze mindez nem jöhetett
volna létre a megfelelő – és folyamatos fejlődésben lévő – technológiai háttér nélkül.
Amellett, hogy a weben megtaláljuk az adott könyvtárra vonatkozó adatokat (történet,
nyitva tartás stb.), létrejött egy úgynevezett elektronikus könyvtár is. Ebben megtalálhatók
a katalógusban szereplő könyvek digitális formában, így a felhasználók otthonról is el
tudják érni a keresett dokumentumokat. A könyvtárak hagyományos feladata, hogy a
valaha nyomtatásban megjelent könyveket, újságokat, valamint – később – a kapcsolódó
hang- és videóanyagokat összegyűjtsék. Ez a feladatkör azonban a technikai fejlődéssel és
az információs társadalom megjelenésével kitágult. Amikor létrejött a számítógép, létrejött
egy új szövegmegjelenítési és -létrehozási forma is. Az internet ebben a fejlődésben további
lépcsőfokot jelentett.
A ’70-es, ’80-as években a számítógép még a hagyományos munkafolyamatok
segítője volt, a ’90-es évekre viszont már megjelentek a számítógépes kiadói és könyvtári
szakadatbázisok, sőt lehetővé vált online katalógusok létrehozása is az internet
8
segítségével. Nyilvánvalóvá vált, hogy az addig elsősorban megőrző funkciót ellátó
könyvtáraknak lépést kell tartaniuk a közemberek számára elérhető technikai újításokkal, és
át kell alakulniuk szolgáltató könyvtárakká, amelyek nemcsak helyben, hanem virtuálisan
is elérhetők bárhonnan (01). A katalógusok és adatbázisok azonban csak másodlagos
információkat tartalmaznak az adott dokumentumról, míg az internet képes arra, hogy a
szóban forgó szövegek elérhetővé váljanak a felhasználók számára anélkül, hogy
ellátogatnának a könyvtárba a korlátozott számban hozzáférhető nyomtatott példányokért
(01). Ilyen módon jött létre az elektronikus publikálás és az elektronikus szöveg.
A könyvtáraknak új kihívással kellett szembenézniük: feladatukká vált, hogy az
interneten keringő digitális szövegeket és e-könyv formába rendezett dokumentumokat
összegyűjtsék és rendszerezett körülmények között hozzáférhetővé tegyék az érdeklődő
olvasók számára. Ezen munkák eredményeképp megjelentek az elektronikus könyvtárak
(Magyarországon az első ilyen könyvtár 1994-ben2) (01). Ezt a megváltozott feladatkört
nemcsak az új technikai lehetőségek indukálták, hanem az azoknak köszönhető újfajta
olvasási mód megjelenése is. Az elektronikus publikációk használata felülírta a
hagyományos olvasási szokásokat (03). Ám a feladatok megváltozása, valamint a
papíralapú könyvekről az elektronikus szövegekre való áttérés még korántsem az utolsó
lépcsőfok a fejlődési folyamatban. A tudomány egy percre sem áll meg, folyamatosan
rukkolnak elő újabbnál újabb technológiákkal. Az egyik ilyen újításuk, amely szintén
forradalmasíthatja az olvasást, az úgynevezett e-papír. Ez egy olyan technológia, amely
lehetővé teszi, hogy mindössze egyetlen papír nagyságával és súlyával több oldalnyi
digitális tartalom megjeleníthetővé váljon. Az e-papír tulajdonképpen egy képernyő. „E”,
mert elektronikusan működik és digitális szöveg vagy kép tölthető be rá, és „papír”, mert
fizikailag hasonlóan viselkedik: összehajtható, felgöngyölíthető, vékony és kis helyen is
elfér (05). Az ilyen jellegű újítások megjelenése nagy szerepet játszik abban, hogy
megváltozzanak az olvasási szokások.
A számítógépnek és az internetnek a tudományos életben is nagy hasznát veszik a
kutatók. Az én témámhoz kapcsolódóan különösen fontos az információs technológia
2 A kezdeményezés nemcsak a könyvtár dolgozóira vonatkozik, a gyűjteményhez önkéntes alapon bárki hozzájárulhat. Noha a szerzői jogi kérdések a kezdetekben kizárólag a 70 évnél régebben kiadott publikációknak az elektronikus formában való közzétételére korlátozták a tevékenységi kört (DEZSŐFI 2002: 169).
9
nyelvészet terén betöltött szerepe. Régen egy-egy kutatáshoz vagy adatelemzéshez csak a
hagyományos módon (nyomtatott könyvek, papíron rögzített szövegek, magnószalagra
felvett hanganyagok) lehetett hozzáfogni. A számítógép megjelenésével lehetővé vált az
összegyűjtött anyagok elektronikus formába való áttétele, a hanganyagok rendszerezése, a
keresőprogramok segítségével pedig a digitalizált szakirodalmak közötti és az adott
szövegen belüli keresés. A világháló ezt a kibővült lehetőségekkel rendelkező kutatói
munkát tovább könnyítette azzal, hogy létrejöttek a szövegek közötti közvetlen kapcsolatot
megteremtő linkek, így azonnal, kutatásra és keresésre fordított további idő nélkül elérhető
lett a témába vágó további szakirodalom és a hozzá kapcsolódó további anyagok. A
hanganyagokat az elektronikus korszak előtt csak magnókazettára lehetett rögzíteni, azok
felhasználása azonban idővel minőségi romlást okozott. A számítógép különböző, erre a
célra kifejlesztett programok segítségével megkönnyítette a nyelvészettel foglalkozók
munkáját, hiszen a hanganyagokat rendszerezhetővé tette. Ezen túl lehetővé vált a
felvételeken belüli és azok közötti ugrás a kívánt tartalom előhívására. A fonetikusok
például képeket tudnak készíteni a felvételekből, és így vizsgálatokat tudnak végezni akár a
különböző hangsávok megoszlása alapján, akár a hangszínképelemzés területén. A
fonetikusokon kívül az egyéb nyelvészeti területeken dolgozók munkáját is elősegíti a
számítógép és a világháló. Ha például diskurzuselemzéssel foglalkozunk, az internetes
portálokon elérhető tartalmak közül tetszés szerint kiválaszthatjuk az írott vagy beszélt
nyelvi anyagot, és a magunk keresési és beállítási paraméterei szerint alakíthatjuk a
vizsgálódás folyamatait. A különböző hírcsatornák oldalain találni letölthető hangfelvételt,
így akár egy élőbeszédes szöveget is lejegyezhetünk, majd azt a számítógépre telepített
programokkal tetszés szerint elemezhetjük. Csoportosíthatjuk a már meglévő szövegen
belüli tematikus részeket, fordulóváltásokat, megnézhetjük azok időbeli hosszúságát,
különböző szempontok szerinti kereséseket futtathatunk le a szövegen belül, és még
sorolhatnám a számtalan lehetőséget, amelyeket az elektronikus közeg és a világháló nyújt.
Az egyetemek számára a világháló kínálta legfontosabb lehetőség az ismeretszerzés
új módja. Nemcsak online újságok, könyvek és szakirodalmi anyagok érhetők el újfajta
keretek között, hanem referenciaforrások, különböző szervezetek honlapjai, virtuális
kiállítások, elektronikus katalógus és adatbázis, valamint levelezőlista is. A világhálós
kutatási munkafolyamat három fokozatban nyilvánulhat meg: a kezdeti fázis az ún.
10
szörfölés (surfing), ez a hivatkozások és linkek követése honlapról honlapra, ennél
komolyabb munkát takar a rendszerezett katalógusokban való ún. böngészés (browsing), és
a legfegyelmezettebb keretek között a keresés (searching) zajlik az erre a célra kifejlesztett
keresőprogramok segítségével (SZABÓ 2001: 161164).
A tudománynak is számolnia kell a digitális médiumok és az internet hatására
felgyorsult élettel és élettérrel. Az eddigi értékeket és normákat felülírja a mai technicizált
világ, az előretervezhetőséget a pillanatnyiság, az információhiányosságot az
információtelítettség. Utóbbi olyan szinteket ért el, amely az emberi agy számára
feldolgozhatatlan mennyiségű adatot jelent, ráadásul ezek hitelessége is megkérdőjelezhető,
mivel a világhálón keringő oldalak és tartalmak száma az ellenőrizhetetlenségig növekedett
az elmúlt évek során. Ez nehezítheti a megértést és manipulálhatóvá teszi a társadalom
bizonyos rétegeit (BALÁZS 2010).
6. Könyv, e-könyv, honlapok – három publikálási felület összehasonlítása
Azzal, hogy az internet új publikálási felületet hozott létre, új szabályrendszert is alkotott.
Egy honlap esetében már nem érvényesek azok a konvencionális tipográfiai és
szövegalkotási jellegzetességek, amelyek egy nyomtatott könyv esetében. Sokkal szélesebb
skálán mozognak a lehetőségeink, új média jött létre.
A következő táblázatban saját szempontjaim alapján igyekeztem összegyűjteni
azokat a jellegzetességeket, amelyekkel a könyvek, az e-könyvek és a honlapok
rendelkeznek. Soronként láthatjuk, hogy a megadott szempontok alapján milyen
különbségek vannak az egyes felületek között.
11
1. táblázat. A könyvek, az e-könyvek és a honlapok összehasonlítása
Könyv E-könyv Honlap
Figyelemfelkeltés könyvborító könyvtárak, virtuális
könyvtárak, e-könyv
„kiadók” önálló
honlapjai, reklámjai
stb.
kezdőlap, bannerek,
linkek, logó
Megjelenés,
forma
nem megújuló,
szövegorientált, nem
mozgó, fizikailag egy
állandó objektum
elsősorban
szövegorientált, nem
állandó
megújuló, szöveg-
és képorientált, sok
illusztráció, mozgó,
léteznek 3D
honlapok is
Fizikai
megnyilvánulás
kézzel fogható, van
fizikai kiterjedése,
lapozható
nincs fizikai
kiterjedése, csak
virtuális mérete, ennek
köszönhetően sokkal
nagyobb
információmennyiséget
tud tárolni és
megjeleníteni, mint
amekkora egy könyv
kapacitása
nincs fizikai
kiterjedése,
virtuális,
kattintással
változtatható a
tartalom
Tipográfia véges számú
tipográfiai és
nyomdai elemekből
tudunk dolgozni
hasonló tipográfiai
eszköztárból dolgozik,
mint a hagyományos
könyv, bár itt nem kell
számolni a nyomtatás
szedési nehézségeivel
a tipográfiai
szabályok
megváltoznak,
újszerű ötletek és
megvalósítási
lehetőségek
kínálkoznak
12
Könyv E-könyv Honlap
Tartalom nem megújuló,
állandó, javítás és
bővítés csak új kiadás
esetén, a nyomtatás
„elrendel” (amit
kinyomtatunk, az már
úgy marad)
megújulhat, frissül,
bővül, aktualizálható,
törölhető, javítható
megújuló,
interaktív, frissül,
bővül, javítható,
elavult részek
törölhetők, mindig
naprakész
Helyesírás korrektorok
felelőssége, kiadási
folyamatban
ellenőrzött
többségében már
nyomtatásban
korábban megjelent
szövegeket
digitalizálnak, így a
helyesírás általában
szakemberek által
ellenőrzött
általában és
többségében nincs
ellenőrizve, egyedül
a szövegíró
felelőssége
Előállítás sok nyomtatott
objektum, de
korlátozott
példányszám
1 digitális objektum,
korlátlan hozzáféréssel
1 virtuális oldal,
korlátlan
hozzáféréssel
Financiális
szempont
pénzbe kerül a
kiadása és a
megvásárlása is
minimálisak a kiadási
és használati költségei
(kivéve az e-könyv
olvasók, ezek
manapság még
viszonylag drágák)
ingyenes (eltekintve
az internet
havidíjától és a
honlapkészítés
költségétől, ha volt
ilyen)
13
Könyv E-könyv Honlap
Rugalmasság rögzített forma,
rögzített sorrend
rugalmas forma,
rögzített sorrend
rugalmas forma,
rugalmas sorrend,
tagadja a
rögzítettséget
Aktualitás kiadás évéről és
körülményeiről a
könyv
címnegyedívéből
tájékozódhatunk
digitalizáció során
abból a példányból
dolgoznak, amely
alapján az új szöveg
keletkezik, de ez
később bármikor
változtatható, javítható
stb.
általában szerepel
egy ún. frissítési
napló a cikkek
elején, ahonnan
kiderül, mikor
szerkesztették vagy
javították utoljára az
adott szöveget,
továbbá létezik egy
modul az archivált
oldaltartalmak
megjelenítésére;
segítéségével
visszanézhető, hogy
egy korábbi
hónapban/napon
milyen tartalmak
voltak láthatóak a
honlapon
Hozzáférés boltból pénzért,
könyvtárból csak
korlátozott
példányban és ideig
ingyenesen letölthető,
könyvtárból
„kölcsönözhető” vagy
viszonylag olcsón
megvásárolható
példányok
ingyen (vagy
nagyon olcsón),
bármikor és
bárhonnan, ahol
elérhető internet-
hozzáférés van
14
A szempontokat a következő körülmények mérlegelésével állítottam össze: az egyik
legfontosabb különbséget a formai jegyek alkotják, ezért került a táblázat elejére a
figyelemfelkeltés, a megjelenés és forma, a fizikai megnyilvánulás, valamint a tipográfia
szerinti összevetése a három médiumnak. A forma után a figyelem a szövegé, ezért ide
került a tartalom és a helyesírás. A harmadik csoportot az egyéb létrehozási és felhasználási
körülmények alkotják, az előállítás, az egyes felületek kezelésével járó anyagi vonzatok, a
különböző médiumok rugalmassága, aktualitása, illetve a hozzájuk való felhasználói
hozzáférés.
Figyelemfelkeltés szempontjából a legnagyobb reklámot a nyomtatott könyvek
kapják. Az elektronikus könyvek népszerűsége még mindig viszonylag csekély a
hagyományosakhoz képest. Ez a típusú olvasási lehetőség hazai berkekben egyelőre
reklámot sem igen kap. A honlapok magasan a legtöbb olvasóval rendelkező felületek,
mivel ez a legkönnyebb és egyben leggyorsabb módja az információszerzésnek. Egy
könyvet viszonylag könnyű népszerűsíteni és eladhatóvá tenni (ez részben a PR
felelőssége, részben pedig a grafikusok feladata, hogy csábító, izgalmas, figyelemfelkeltő
borítót készítsenek a könyvhöz). A honlapokkal egyszerűbb a helyzet, mert bármely
keresőprogram odanavigálja az érdeklődőket, csak a megfelelő profilt kell létrehozniuk a
szerkesztőknek.
A könyvek egyik hátránya a digitális művekkel szemben, hogy a nyomtatás rögzíti
mind a szöveges tartalmat, mind a formai megjelenést. A tudományos művek elsősorban
szövegorientáltak. A honlapok esetében több kép áll rendelkezésre egyazon témában, így
több szinten történik egyszerre az információáramlás a kommunikációs csatornában.
Egyszerre aktiválódik/aktiválódhat a befogadóban a verbális, a vizuális és az auditív terület.
A könyvek (kivéve az albumok) a verbális, és kevésbé a vizuális (azt is elsősorban a
tipográfia idézi elő) ingerekre korlátozódnak, az auditív vonalat pedig teljesen kizárják.
Használatbeli hatékonyság szempontjából az internet nyújtja a legkézenfekvőbb
megoldást, hiszen ott jóformán minden tartalom elérhető a kezdőlapról, ahonnan könnyen
áttekinthetők a menüpontok és a felépítés. Az e-könyvek esetében kicsit bonyolultabb a
helyzet, ott nem látjuk egészében a tartalmat, a szövegből mindig csak egy kis részletet
látunk. A kezelhetőség és az átláthatóság több körülménytől is függ, például a
képernyőmérettől, a szedéstükörtől, a margóktól. A hagyományos könyvek felépítése
15
egyszerű, jól követhető, a tartalom manuálisan változtatható.
A három médium tipográfiai jellegzetességeiről és az információk aktualitásáról a
következő fejezetekben lesz szó, a hitelességről azonban itt kell szólnunk. A digitalizált
technológiának sok előnye van, de a hátrányairól sem szabad megfeledkeznünk. A könyvek
hagyományos formája és a kiadási folyamat mind azt a tényt támasztják alá, hogy a könyv
megbízható információszerzési mód. Első ránézésre a borító, a külső megjelenés és a
tipográfiai eszközök árulkodnak arról, hogy mennyire tekinthető egy könyv hiteles
forrásnak. Ugyanez igaz a honlapokra is, hiszen vannak szakemberek által tervezett
oldalak, amelyeknek a formai megjelenése is képviseli a bennük kifejtett tartalmat.
Léteznek emellett olyan oldalak (pl. blogok), amelyek egy eleve adott modulhálóra
építkeznek. Ezek általában ingyenesek: önálló honlapot létrehozva, otthonról bárki
szerkesztheti őket. Ez még önmagában nem jelenti azt, hogy az adott oldal ne lenne hiteles.
Számolnunk kell azonban azzal a ténnyel, hogy az interneten keringő információk
mennyisége olyan hatalmas, hogy sosem tudhatjuk, az adott tartalom mennyire ellenőrzött
forrásból került ki. Az e-könyvekkel megint más a helyzet, hiszen létezik már erre a kiadási
formára szakosodott iparág. Mivel nem minden e-könyv fizetős és szakemberek által
digitalizált, így sokszor abban sem lehetünk biztosak, hogy helyesen jelent-e meg az eredeti
kiadványhoz képest (gondolok itt a helyesírási és tartalmi követelményekre). A financiális
szempontok és az eljárási mód részben összefüggnek, hiszen a hagyományos könyvkiadás
jár a legtöbb nehézséggel, munkával, így a legtöbb költséggel is. Az előállítási módszer
szoros kapcsolatban van a későbbi felhasználói hozzáférési lehetőségekkel. Míg egy könyv
korlátozott példányszámban készül, ezért bizonyos számú emberhez tud csak eljutni időben
és térben kötötten, addig egy e-könyv és egy honlap online elérhető, így bárki hozzájuk tud
férni.
7. Nyomtatott újság és online napilap összehasonlítása
Mivel vizsgálatom tárgya a hagyományos, nyomtatott média publikálási, megjelenítési
folyamatainak összehasonlítása az internetes, virtuális térben való publikálással, a
fentiekben felvetett szempontokat egy konkrét példa segítségével szeretném bemutatni.
16
Nézzük meg, hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnünk, ha például a Metropolban3
szeretnénk publikálni. A hírújságban való publikálásra két lehetőségünk van: egyrészt
nyomtatott formában, másrészt a hivatalos webes felületen (www.metropol.hu).
Ami mindkettő „kiadásban” fontos, az a képek és ábrák jó minősége. Egy honlapon
a felbontástól függően könnyebb dolgunk van, bármekkora méretű képet kiváló
minőségben fel tudunk tenni (egy cikkhez akár többet is), mivel nem ütközünk olyan merev
terjedelmi határokba, mint a nyomtatott lap esetében. Ezeket diafilmvetítéssel vagy
albumszerűen végignézhetik az érdeklődő olvasók, akik képernyőjükön lehetőségük és
ízlésük szerint élességet és fényerőt is tudnak állítani az oldalakhoz. Interneten a képek
sokkal élénkebbek, több színt és árnyalatot képesek megjeleníteni, mint a nyomtatott
újságban. Utóbbinál egyrészt a nyomtatás, másrészt a papír minősége is ront a kép
minőségén.
Mindkét verziónak megvannak az előnyei, aktualitás szempontjából azonban az
elektronikus médium győzne. Az internetes újságok legtöbbjénél a fontosabb napi cikkek
már éjfél után felkerülnek a honlapra, tehát lényegesen korábban, mint ahogyan ezekről a
nyomtatott újságból értesülhetünk. Ugyanakkor vannak olyan lapok is, amelyek a
honlapjaikon csak a napi cikkek címét és maximum egy rövid leírást tesznek közzé, ezzel
próbálva kedvet csinálni a nyomtatott sajtóanyaguk megvásárlásához vagy előfizetéséhez
(DEZSŐFI 2002: 63). A modulok aktualitása a honlapon mindig ellenőrizhető. Van olyan
felület, amelyik folyamatosan, gyakorlatilag percenkénti változásban van, innen
értesülhetnek a látogatók a legfrissebb hírekről, illetve az aktuális időjárásról. Az újság
esetében ilyen jellegű frissüléssel nem számolhatunk, a lap naponta jelenik meg, tehát
számolnunk kell bizonyos fokú lemaradással.
Általában véve az újságok több olvasóra tehetnek – és valószínűleg tettek is – szert,
ha online változatot is üzemeltetnek. A tipográfiai lehetőségek sokkal szélesebb skálán
mozognak egy honlap esetében, mint nyomtatásban. A digitális szövegek olvasási
minőségét eleve meghatározza a képernyő felbontása, fényereje, mérete, mégis szükség van
a megfelelően kialakított vizuális nyelvre is. Egy honlapon figyelembe kell venni, hogy
mozgó képek, reklámok, animációk is vannak, amelyek elvonhatják a figyelmet, illetve
3 Azért választottam ki ezt a lapot, mert napi rendszerességgel jelenik meg, ingyenes, viszonylag nagy példányszámban kiadott, az egész ország területén hozzáférhető, politikailag független sajtóanyag.
17
zavarhatják vagy befolyásolhatják a megértést. A látászavarokkal küzdő internetezők
esetében fontos, hogy egy kattintással megjeleníthető ugyanaz a cikk nagyobb
betűméretben, míg a hagyományos újságot olvasók kénytelenek alkalmazkodni a kiadott
sajtóanyag szedési tulajdonságaihoz. Számukra így csak az amúgy is kiemelt részek
olvashatók, ilyenek a cím, egy-egy figyelemfelkeltésre irányuló kulcsszó, a képek és
természetesen a reklámok.
A Metropol, mivel ingyenes napilap, fizetett reklámokból és egyéb támogatásokból
tartja fenn magát, így nem meglepő, hogy minden második oldal felét a reklámfelületek
foglalják el. Tipográfiailag is igen feltűnőek, a címoldalon lévő reklám például nagyobb
betűmérettel van szedve, mint az újságcím vagy a szalagcím.
A lap szedésében sorkizárást csak bizonyos esetekben használnak. Például akkor, ha
egy cikken belül több hasábra van tördelve az anyag. Ha azonban egy cikk egy hasábot kap,
akkor egyöntetűen balra zártak a sorok. A webes újságban kivétel nélkül egyetlen hasáb
alkotja a cikk teljes szöveganyagát, így a sorok mindvégig balra zártak. Több hasábot csak
akkor kap egy cikk, ha képmelléklettel rendelkezik, illetve ha további linkeket és
hivatkozásokat csatolnak a szerzők.
A napilapok sajátossága, hogy lábléccel nem, csak fejléccel dolgoznak. Ebből
tudjuk meg az olyan fontos részleteket, mint az újság neve, a rovat címe, a weboldal címe,
az aktuális dátum és az oldalszám. Az online napilapok – így a Metropol – is használnak
fejlécet (header). Ebből tudjuk meg a domain nevet (metropol.hu), a verzióadatot, az
aktuális dátumot és névnapokat, itt található a keresőprogram, amellyel a lapon belüli
tartalmakban kereshetünk kulcsszavak megadásával, valamint azok a menüpontok,
amelyeken keresztül a legördülő menüsávok érhetők el. Tehát aktív fejlécről beszélünk,
mivel innen indulhat az elsődleges hírszerzés és a további navigáció az oldalon. A
honlapok sajátja, hogy a fejléc egyben a linket is jelenti a kezdőoldalra, így egy kattintással
visszatérhetünk a nyitólapra. A webes felület már használja a lábléc funkcióit, ahol többek
között lehetőségünk van az újság letöltésére pdf formátumban, azaz egy e-könyvhöz
hasonló digitalizált változat megszerzéséhez az újság teljes tartalmáról.
Felépítés tekintetében a honlap sokkal átláthatóbb, bármely menüpont (hírek, sport
stb.) egy kattintással elérhető a kezdőlapról, míg a hagyományos papíralapú újságban
sorban haladva nézhetjük át a cikkeket. Tartalomjegyzék egyáltalán nincsen, a címoldalon
18
szereplő rövid, kivonatolt híreket szánják figyelemfelkeltésre, és itt kapunk bővebb
tájékoztatást arról, hogy az újságon belül oldalszám szerint hol találjuk az adott cikk
folytatását.
8. Tipográfiai különbségek a nyomtatott és a digitális szövegek között
A hagyományos tipográfiai szabályok a nyomtatással egy időben, jóval a digitális korszak
előtt születtek meg. A reneszánsz idején Gutenberg jóvoltából létrejött a nyomtatás, amely
formalizálta és szabványosította az írást. A korabeli esztétika a jövőre nézve is
meghatározta nemcsak a nyomtatás, de a tipográfia esztétikáját is. Míg egy hagyományos,
nyomtatott oldalt a harmónia jegyében a statikusság, a szimmetrikus szerkesztés, a formális
rend és a linearitás jellemez, addig egy digitális szöveget már a modern tipográfia
formalizál, amelynek jellemzői a dinamizmus, az aszimmetria, a nagyobb kontraszt és a
technológiai fejlesztések kihasználása. Például a digitális eljárásban rendkívül jól
alkalmazható a fotótechnológia a képmódosítások terén, vagy akár a pszichológiai
kutatások eredményei arra nézve, hogy a figyelem mikor, hogyan és hová irányul egy
szövegen belül (WEST 1998: 19126).
A nyomtatott szövegek esetében egyfajta vizuális kényszerhatással is számolnunk
kell (MCLUHAN 2001: 144). Míg a digitális szöveget bármikor változtatásnak vethetjük alá,
addig egy nyomtatott oldal változatlan formában marad, legfeljebb sokszorosítani tudjuk. A
nyomtatással rögzített formát és rögzített tartalmat kölcsönzünk a szövegnek. Ennek is
köszönhető, hogy a nyomtatásban megjelent, nagy mennyiségű, forgalomba került
„árucikkek” hozzájárultak a különböző nyelvek adott állapotban történő rögzítéséhez és
szabályozásához (MCLUHAN 2001: 256). A magyar nyelven belül lezajló egységesüléshez
is hozzájárult a nyomtatás technológiájának elterjedése, mivel így rögzülni tudott egy-egy
szó írásképe, terjeszthetővé váltak a helyesírásban elfogadott szabályok, létrejöhetett a
normatív nyelvhasználat és az egységesült helyesírás.
De visszatérve a tipográfiához, a vizuális megismerés és a vizuális kommunikáció
már az írás megjelenésével megszületett. Ahogyan az egyiptomiaknál egy-egy hieroglifa
(kép, rajz vagy ábra) nemcsak vizuális jelenség volt, hanem egyben valamilyen nyelvi
jelnek is megfelelt, úgy a tipográfiai eszközök is valamilyen nyelvi erőt hordoznak
19
vizualitásukban. A tipográfus részéről a vizuális ingerek létrehozása, a befogadó részéről
pedig a „képlátás” (ahogyan a szöveg megformáltsága is tulajdonképpen egy képet tár
elénk) is a kommunikáció fajtája. Egy nyomtatott újság vagy annak webes változata mind
optikai elemekkel (fotók, képek, tipográfiai kiemelések, eszközök stb.) igyekszik észleleti
tartalmat előidézni a befogadóban. Azt a fogalmat, amitől ezek az optikai elemek nyelvi
elemekké válnak a fejünkben, vizuális dinamikának nevezzük (BÁLVÁNYOS 1997: 49).
A tipográfia a nyomtatás aranykorában előre kidolgozott, rögzült szabályrendszerrel
dolgozott, ez az állandóság azonban az „újmédia” megjelenésével és az elektronikus
korszak beköszöntével szétesni látszik. Noha a vizuális „nyelvtan” sosem tudott olyan erős
szabályrendszerré rögzülni, mint a verbális (BÁLVÁNYOS 1997: 50), mégis létrejöttek olyan
szabályos és általános alapelvek, amelyek mentén a tipográfusok és a nyomdászok dolgozni
tudtak. A napilapokat például meghatározott szabályok szerint kellett szedni:
hasábléniákkal tördelve, legfeljebb egy négyzetes behúzással bekezdésenként,
meghatározott szerepű élőfejjel (melynek célja az oldal összefogása), végig egy betűcsalád
használatával, szem előtt tartva a plakáthatás elkerülését (SZÁNTÓ 1963: 223). 1907 óta
létezik olyan belső használatú kézikönyv a napilapokhoz, amely ezeket az irányelveket és
szedési, formai követelményeket sorolja fel (JURY 2007: 39).
A digitális technológia alapvetően változtatja meg a tipográfia jellegét, ugyanis a
hagyományos szabályok csak a hagyományos (nyomtatott) úton előállított szövegekre
érvényesek. Ma, az új közlési technikák felhasználásakor, például a képernyőre írt feliratok,
a szöveges közlés megformálásában is új elveket kell alkalmazni, és új szabályokat kell
alkotni (VIRÁGVÖLGYI 2002: 9). Más módszerekre van szükség, ezért művelőinek is
szélesíteniük kell ismereteiket, nyitottnak kell lenniük az újfajta megvalósítási
lehetőségekre. Hagyományosan a tipográfia a grafikai tervezés a nyomdai kivitelezés
munkafolyamatait fogalja magába. Napjainkra a tipográfia bármely kommunikációs módon
(legyen az hagyományos, nyomtatásra szánt anyag vagy egy weboldal tartalma) létrehozott
írott anyag formába öntését kell, hogy elvégezze. Haiman György szerint a tipográfiai
oktatásnak az alkotási módszerekről, a látásmódról és a szemléletről kell szólnia
(GYURGYÁK 2005: 309). Tehát már nemcsak egy szabályrendszerről beszélünk, hanem egy
kibővült tevékenységi körről is, amelynek célja az információk hatékony közvetítése
azáltal, hogy vizuális elemekkel segíti elő a tartalom megértését és befogadását. A
20
tipográfiát mindig az üzenet céljának kell alárendelni, figyelembe véve a közölni kívánt
tartalmat, a célközönséget, az író szándékát. Noha a beszélt és az írott nyelv nagyban
különböznek egymástól, mégis meghatározók lehetnek a beszélt nyelvi sajátosságok,
amikor formába öntünk egy szöveget. A tipográfia nem lehet önkényes, figyelembe kell
vennie a beszédben megnyilvánuló hanghordozást, beszédtempót, hanglejtést stb., mert a
grafikai eszközök ezekhez igazodva képesek vizuális erővel nyomatékosítani, kiemelni,
tagolni a szöveget (JURY 2007: 419). Ahogyan a szupraszegmentális tényezők
befolyásolják egy szöveg megértését a beszéd során, úgy a vizuális nyelv is képes
irányítani a figyelmet az írott kommunikációban.
Az internetes és számítógépes szövegszerkesztés új irányokat adott a tipográfiának.
Vannak olyan eljárások és formázási szabályok (például a szedéstükörre, a harmonikus
elrendezésre vonatkozóan), amelyeket konvenció rögzít, így az ezektől való eltérés nem
lenne javasolt. Albert Kapr szerint azonban a digitális világban ezen konvenciók
alkalmazása sok esetben nem indokolt (GYURGYÁK 2005: 309), a leghatásosabb eredmény
a médiumhoz – és mindenekelőtt a tartalomhoz való igazodással érhető el. Az új
technológia új alkalmazást is igényel, a tipográfiának meg kell szegnie az eddig
konvencionális szabályokat és saját kifejezésmódot kell alkotnia. A számítógépes
fejlesztések rugalmas eszközöket nyújtanak az új lehetőségek feltárásához, így szakmai
színvonalon is növekedést eredményezhetnek. Ehhez azonban az új technológiák
befogadására és mindenekelőtt új látásmódra van szükség (JURY 2007: 4348).
A tipográfiának alkalmazkodnia kell az olvasás módszeréhez. Olvasás közben a
szem megpihen bizonyos pontokon (ezeket fixációs pontoknak nevezzük), így betűtípussal,
betűmérettel elősegíthetjük a könnyebb és gyorsabb olvasást, ha a szem számára könnyen
feldolgozható betűtípust választunk (JURY 2007: 20). Mára számtalan betűcsalád létezik,
minden betűtípus más és más jellegzetességekkel bír, ám köztük is vannak olyanok,
amelyek bizonyos célokra jobban megfelelnek. Például olvashatóság szempontjából
mindenképpen a talpas betű ajánlott, mivel az hosszabb távon jobban vezeti a szemet, így
nem fárasztó annyira az olvasás. Rövidebb vagy esztétikai céllal készült szövegek (pl.
esküvői meghívó) esetében viszont ildomos különlegesebb, barokkosabb betűkészletet
választani. Ne feledjük, a tipográfia ugyanúgy ronthat a kommunikáció sikerességén, ahogy
javíthat is rajta!
21
Tipográfiailag sokkal kevésbé zavaró az aszimmetria egy webes lapon, mint egy
nyomtatott oldalon. Mivel előbbi esetében a megnyitáskor nem feltétlenül látjuk át első
pillantásra az egész oldalt általában görgetéssel tudjuk csak bejárni a teljes szélességét és
hosszát , ezért a lapelrendezést is nehezebb áttekinteni. Azonban pontosan ez a funkció az,
amelyik kényelmesen működhet egy honlapon belül anélkül, hogy sérülne az észlelési,
megértési és szövegértési teljesítményünk. Internetes böngészéskor és olvasáskor tudatosan
vagy nem, de majdnem ugyanolyan mértékben figyelünk a szövegek mellé csatolt képekre,
integrált hivatkozásokra, tipografikusan kiemelt egyéb címekre, mint magára a
törzsszövegre, amelyre rákerestünk. Egy nyomtatott lap esetében viszont kimondottan
zavaró, ha összevisszaság uralkodik a papíron. Sokkal könnyebb a letisztázott, világosan
tagolt és elrendezett szöveg befogadása és információinak megőrzése az agyban, ha tiszta
képet tudunk előhívni róla. Ez lehet az egyik oka annak, hogy – mint azt ilyen jellegű
irányban végzett kutatások kimutatták – a fontosabb tanulmányok, könyvek elsődleges
befogadása és megismerése céljából jobban kedveltek a hagyományos, nyomtatott
termékek, míg a szövegekben való visszakereséshez alkalmasabb és hatékonyabb módszer,
ha digitalizált „könyvekhez” fordulunk (06). Érdekes, de összefüggés van a szedéstükör
vagy tördelés megváltoztatása és az adott anyag felfogása és megértése között.
Tipográfiailag a legfontosabb célelv, hogy összhangban legyen a tartalom és a
megjelenés. A téma, a műfaj és a célközönség mind meghatározzák azt, hogy az adott
szöveghez például milyen betűtípust válasszunk. Nyomtatott szöveg esetében fontos lehet a
papír színe, vastagsága, nagysága és minősége, amelyre nyomtatunk. Ezzel a tényezővel az
elektronikus szövegeknél nem kell számolnunk. Utóbbi esetben azonban számos más olyan
aspektus van, amelyet figyelembe kell vennünk. Ugyanakkor megnő a lehetőségek száma
is. Míg egy nyomtatott oldalt korlátozzák a klasszikus szépség, a giccskerülés és a formai
egység szükségességének béklyói, addig egy honlapon akár minden tartalmilag különálló
egységnek lehet más a felépítése és a hozzájáruló formai megjelenés is. A Petőfi Irodalmi
Múzeum honlapjának (www.pim.hu) magyar nyelvű kezdőlapján például négy kiindulási
lehetőség van a középpontban. Mind a négy (kiállítások, egy konkrét kiállítás részletei,
gyűjtemények, a PIM önálló honlapjai) tartalmilag különálló egység, megjelenésüket
tekintve pedig négy különböző színű háttérrel és körülhatárolt területtel vannak jelölve.
Gondoljunk bele, hogy nézne ki, ha egy könyvben minden fejezet más színű lapra lenne
22
nyomtatva!
Az elektronikus formában közzétett publikációk a kommunikáció harmadik
válfajához tartoznak, vagyis a digitalizált szöveglétrehozási és -formázási (tipográfiai)
szabályok vonatkoznak rájuk (habár ezek a szabályok nem olyan szorosan vett
követelmények, lehetőség van a szabadabb, kevésbé behatárolt megvalósításra).
9. A tipográfia kapcsolata más tudományokkal
Minden mű, legyen szó tudományos értekezésről, szépirodalmi alkotásról, előbb vagy
utóbb írott formába (nyomtatott vagy digitalizált) kerül, ahol célszerű az írást formailag
idealizálni (JURY 2007: 24). Ezt a feladatot látja el a tipográfia. A formába öntés célja a
felismerhetőség, a könnyebb értelmezhetőség és befogadás, az áttekinthetőség, valamint a
helyesírás, az írásjelek, a betűformák, a számjegyek, szimbólumok stb. megjelenése. De a
tipográfia nemcsak ilyen jellegű kapcsolatban áll az egyéb tudományokkal, szorosabb
kapocs is felfedezhető közöttük. A retorika célja például, hogy a hallgató a közlő által
meghatározott módon viszonyuljon az üzenet tartalmához, előre meghatározott módon
értelmezze az információkat, ezáltal meggyőzhetővé váljon. Ugyanilyen manipulatív célja
van a tipográfiának is (JURY 2007: 76), formai elemekkel kíván hatni a befogadóra. Míg
azonban a retorika elsősorban verbális (és nonverbális jelekkel) dolgozik, addig a tipográfia
vizuális hatást gyakorol az olvasóra. Segítségével a nyelvi elemek többletjelentéssel
gazdagodnak, irányítja az olvasó tekintetét, kiemeli a főbb tudnivalókat. Eszköztára
elsősorban grafikai elemekből áll, például betűrajzolás, szármagasság, kövér, félkövér, dőlt,
aláhúzott, színes formázás. A retorika mellett a szemantikának is van közös vonása a
tipográfiával. Vizsgálódásai arra irányulnak, hogyan bánjunk úgy a nyelvvel, hogy az a
kívánt jelentést hordozza (JURY 2007: 78). A nyelvészeti grafológia arra szakosodott, hogy
az írott nyelv jelrendszerét, szimbólumait, szabályait és módszereit vizsgálja (JURY 2007:
80). A tipográfia számára ugyancsak nélkülözhetetlen a nyelvi rendszer és annak
összetettsége.
23
10. A publikálás folyamata régen és most (könyv vs. e-könyv)
A publikálást dolgozatomban a szó szokásos jelentésében használom, azaz publikálásnak
minősítek mindent, ami egy összefüggő, tartalmas szöveget (esetleg további
bővítményeket, képet, elektronikus publikálás esetén videót vagy animációt stb.) prezentál,
és amelyet szerzője valamilyen közvetítő közegen keresztül (hagyományos eljárásban ez a
kiadó, az elektronikus eljárás során maga a világháló) nyilvánosságra hoz. Giuseppe
Vitiello az elektronikus publikálás két definícióját tárgyalja. Az első szerint az elektronikus
publikálás egy olyan alkalmazás, amely hagyományos kiadási módszerrel és eszközökkel
valósítható meg, mivel az anyag összeállítása és megjelenítése is újszerű. A második
szerint olyan alkalmazást jelent, amelyen keresztül az információtechnológia megvalósítja a
könyvek előállítását és terjesztését (03). Ez utóbbi definíció valamivel tágabb értelmezést
tesz lehetővé, noha az előbbi meghatározás alkalmasabb arra, hogy megragadjuk az
elektronikus publikálás lényegét a hagyományoshoz képest: érezzük, hogy megváltozott az
anyag formája, a közvetítő közeg, sőt a nyilvánosság is.
Tekintsük át röviden, hogyan zajlik a hagyományos publikálási folyamat, az, ami
Gutenberggel jelent meg, és – ami egyszer talán – az internet megjelenésével és az
elektronikus média terjedésével szűnhet meg. (Végleges megszűnésről természetesen nem
beszélhetünk, de vannak arra vonatkozó elemzések, hogy a digitalizált szövegek
megjelenése mennyiben szorította háttérbe a nyomtatott kiadások használatát és
népszerűségét.)
A digitális korszak előtti publikálási folyamat a következőképpen zajlott. Ha egy
szerző publikáltatni akarta művét, első lépés, hogy kéziratának (írógéppel írt anyag, amely
alapján a kiadói munkák elkezdődnek) kiadót keressen. A kiadóban a megjelentetési
folyamatot a szerkesztő felügyelte, ő hangolta össze a részfeladatokat. A szerzőnek
lehetősége volt jelezni igényeit (előfordulhatott, hogy bizonyos szavakra vagy mondatokra
vonatkozóan voltak írásképi vagy kiemelési elvárásai, amelyek hozzátartoztak a szöveg
befogadásához és értelmezéséhez), de végleges formába a kiadóban, illetve a nyomdában
öntötték a szöveget. A mű esetében szükség volt egy (vagy több) lektorra, aki az adott
terület szakembere, és az írás arányosságát, illetve hitelességét ellenőrizte. A lektori
jelentés a kiadó belső használatára készült, a végén szerepelhetett egyfajta ajánlás is arra
24
vonatkozóan, hogy az adott művet milyen olvasói rétegnek ajánlják. Fontos szempont volt,
hogy az alkotás hogyan illik bele a kiadó profiljába. A munkafolyamatokban részt vett egy
korrektor is, aki előkészítette a szerzői kéziratot, valamint figyelt a könyv egységességére, a
nyelvhelyességre és a helyesírásra. A hagyományos kiadói eljárásban a szerzői kéziraton a
szerkesztő végezte a stiláris javításokat, a segédszerkesztő pedig a korrektorral kooperált.
Az ellenőrzési, szerkesztési munkák után újragépelték a szöveget. A nyomdai
munkálatokhoz már az ún. kiadói kézirat szolgált kiindulópontként. A teljes mű
nyomtatásához a kiadói szerkesztő adta meg a szedési és tördelési utasításokat. A nyomdai
kézirat a hasáblenyomatolt változata volt a végleges műnek, ezt a kiadóban további két
korrektúrafordulónak vetették alá, majd a végső ellenőrzések után kerülhetett nyomtatásba
a szöveg (GYURGYÁK 2005: 229).
Láthatjuk, hogy a hagyományos folyamat milyen hosszadalmas, mennyi ember
közreműködését vette igénybe. Régen az írógépes megoldás miatt többször is le kellett
gépelni a teljes szöveget. A digitális technológia megjelenése ezt a munkafolyamatot
forradalmasította azzal, hogy minden fázisban tudnak ugyanazzal a szöveggel dolgozni, az
eredeti, szerző által szedett anyag van folyamatos változásban, ahelyett hogy minden
részfolyamatnál a javított szöveg újraelőállítására lenne szükség (GYURGYÁK 2005: 230).
Az új típusú kiadási folyamat átalakította a szervezet belső struktúráját, ebből adódóan az
egyes szerepeket újra kell értelmezni.
Az internetes médium megjelenése szintén eddigi szereplőket iktat ki a
hagyományos publikálási folyamatból, és újakat hoz be. Nincs már szükség sem a kiadóra,
sem a kiadón belüli dolgozók munkájára, mivel a mű a szerzőtől rögtön az internetre kerül.
A közzététel helyétől és minőségétől függően ebben a folyamatban szükség lehet új
szereplőkre: a honlapszerkesztőkre, az összeállítókra, az információs szakemberekre (03).
Az „önkiadások” (vagy magánkiadások), a saját honlapok és a digitalizált e-könyvek
azonban nem mindig szakemberek segítségével készülnek, a szerző maga is végig tudja
vinni a publikálási műveletsort. A könyvláncban (az a folyamat, amíg a mű eljut a szerzőtől
a nyilvánossághoz) új szereplőkkel és a régiek megváltozott funkcióival kell számolnunk.
A cél tulajdonképpen maradt a régi: eljuttatni a műveket az emberekhez, illetve az
információs és kommunikációs technológiákat felhasználva bővíteni a kulturális
hozzáférést (03).
25
11. A világhálón történő publikálás
Az elektronikus publikáció megjelenésének és fejlődésének alapvető feltétele volt, hogy
megjelent az íróasztalról való publikálás, amely további fontos lépések alapjául szolgált.
Használatával és előnyeinek megtapasztalásával egyre nőtt a papír nélküli publikálás
fontossága. Mindeközben folyamatos ütemben terjedtek a számítógép alapú helyi és
globális kommunikációs hálózatok, amelyeknek nélkülözhetetlen részévé váltak a
nyomtatás nélküli, hordozható digitális szövegek (06).
Az alábbiakban az általam felállított rendszerben sorolom fel azokat az internet és a
számítógép nyújtotta előnyöket és hátrányokat, amelyekkel a szerzőnek és a befogadónak
szembe kell néznie, ha elektronikus szöveget kíván létrehozni, illetve használni. A
felsorolás a teljesség igénye nélkül készült, célom inkább a legfontosabb szegmensek
kiemelése volt.
A szerző részéről:
kényelmet és komfortot biztosít, hiszen otthonról, egy számítógép
segítségével létre tudja hozni saját honlapját, közzé tudja tenni szövegeit,
alkotásait.
Maga alakíthatja ki szövegeinek formai megjelenését, saját stílust és
színvilágot teremthet.
Pénzt takarít meg azzal, hogy kiiktatja a papír és a nyomtatás (vagy kiadás)
költségeit.
Időt takarít meg azzal, hogy bizonyos fokig elkerülhető a kutatásban a
könyvtárba járásra fordított idő, mivel az internet mostanra már széles
körben biztosít irodalmat és szakirodalmat bármely területen.
Önerőből nyilvánosságra tudja hozni gondolatait, alkotásait.
Művei korlátozás nélkül bárkinek hozzáférhetővé válnak, így nagyobb
olvasóközönséget tud szerezni.
A terjesztést „elintézi” helyette a világháló.
26
A befogadó részéről:
kényelmet és komfortot biztosít, hogy otthonról egy számítógép vagy laptop
segítségével tudja böngészni a webet az érdeklődésének megfelelő
területeken.
Időt takarít meg azzal, hogy nem kell könyvtárakba mennie, és ott
utánajárnia olyan könyveknek, amelyekhez eleve csak korlátozott számban
és ideig lehet hozzáférni.
Pénzt takarít meg azzal, hogy nem kell könyvet vásárolnia, mert a
világhálóról a legtöbb irodalom/szakirodalom ingyen letölthető (bár vannak
olyan e-könyvek, amelyeknek olvasása speciális eszközt igényel).
Az internet megkönnyíti a keresést adott témában vagy egy konkrét
szövegben.
Mindenki létrehozhatja saját virtuális könyvtárát.
Hasznát látjuk az élet minden területén, az oktatástól kezdve a tudományos
és kulturális életen át a szórakozási lehetőségekig.
Általános előnyök:
az emberek időt és pénzt takarítanak meg a fentiekben említett tényezőknek
köszönhetően.
Kiiktatható a szövegek fizikai megtestesülése. Elektronikus formában a
szövegeknek nincs súlya és térbeli kiterjedése. A méret csak virtuálisan
értendő. Ebből következik, hogy több száz kötetre való irodalmat vihetünk
magunkkal akárhová, és mindössze egy laptop súlyával és méretével kell
csak számolnunk.
Virtuálisan bárhonnan és bármikor hozzáférhető.
Ennek köszönhetően több ember igénybe tudja venni, mint a hagyományos
könyvtárba járós, előjegyzéses rendszert, így a Mohor-tanulmány szerint
fontos szerepet játszhat az általános művelődés és olvasottság színvonalának
növelése érdekében (06).
Nincs szükség papírra, ezáltal környezetkímélő.
Megkönnyíti a keresést és visszakeresést.
27
Egyszerűbb az információk terjesztése.
Egyszerűsödik a létrehozás, másolás és frissítés művelete.
Rugalmas.
A betűméret és a háttérszín tetszőlegesen állítható, így a gyengénlátók
számára akadálymentesített olvasási lehetőséget nyújt.
Az új technológiák kifejlesztése időről időre új megjelenést tesz lehetővé.
Például léteznek már 3D (3 dimenziós) honlapok (egyelőre külföldön
terjednek, Magyarországon eddig egy ilyen honlap indult el a
www.egyszervolt.hu címen), és megjelent az Internet 2 is.
Általános hátrányok:
a hagyományos kiadások háttérbe szorulása, elavulása.
Az eddigi megbízható közvetítő közeg (kiadó, nyomda) kiiktatása, ezáltal
kimarad a fontos, előzetes „cenzúrázás”, a javítások, a szakmai hitelesség-
és állapotfelmérés.
Ellenőrizhetetlenül nagy mennyiségű információ és tartalom kering a hálón.
Szűrhetetlen, hogy adott szövegek forrása mennyire megbízható.
A nyelvhelyesség csak a szerző felelőssége.
Bizonyos területeken és a túl sok honlap miatt egyfajta igénytelenedéssel is
számolnunk kell.
Főleg az e-könyv olvasó eszközök esetében folyamatosan jelennek meg új
gépek, szoftverek és formátumok. Mivel egyelőre ez nem elterjedt olvasási
mód, a szükséges eszközök beszerzése viszonylag sok pénzbe kerül, emellett
idejekorán elavulttá válhat.
Még nem tisztázottak a tulajdonjogi viszonyok és a szerzői jog kérdései.
12. Az e-könyv
A webes publikálás fogalma/tevékenysége magában foglalja az e-könyv formában való
közzétételt a világhálón (de idetartozik bármely olyan digitalizált szöveg, amely a
honlapokon megjelenik). Az e-könyv mint lehetőség jóformán magával a számítógéppel
28
egyidős. Egyik előfutára az 1940-es években Vannevar Bush jóvoltából megjelent memex.
„A memex egy készülék, amelyben egy személy valamennyi könyvét, feljegyzéseit és
levelezését tárolhatja, és amely úgy van gépesítve, hogy abban különlegesen gyorsan és
rugalmasan lehet keresni” (06). Ezután jött Kay és a Dynabook 1968-ban, amely
tulajdonképpen egy személyi számítógép terve volt a gyermekek korosztálya számára. Az
elektronikus könyv fogalmát több mint harminc éve használjuk, és olyan virtuális könyvet
– vagy akár egész könyvtárat – értünk alatta, amely digitalizált szövegeket tartalmaz, és
lehetővé teszi az ezekben való könnyű és gyors keresést vagy visszakeresést (06).
Az e-könyv megnevezés tökéletesen lefedi azt, amire ez a formátum képes.
Mondhatni azt kapjuk, amire számítunk. „E”, mivel elektronikus formátumban van, és
„könyv”, mivel szöveget, esetleg képet, további csatolmányt és beillesztést tartalmaz. A
hagyományos könyvtől azonban különbözik annyiban, hogy szükség van egy eszközre,
amelyen meg tudjuk jeleníteni a tartalmát (ez lehet számítógép, laptop, telefon vagy külön
erre a célra kifejlesztett e-olvasó). Különbözik a terjesztését tekintve is, hiszen a
hagyományosan nyomtatott anyag csak könyvesboltokban vagy könyvtárakban található
meg, míg az e-könyv az internetes hálón jut el az olvasókhoz. Egyre több kiadó foglalkozik
azzal, hogy könyveket digitalizáljon, és ezeket közzé tegye az interneten. Ez a művelet
minden további nélkül végrehajtható, fordított esetben azonban akadályokba ütközhetünk.
Az e-könyv ugyanis tartalmazhat olyan animációkat, csatolt állományokat és
hivatkozásokat, amelyek nyomtatása nem lehetséges (04). Ahhoz, hogy egy szövegben
található linket használni tudjunk, szükség van online kapcsolódásra a hálózathoz.
Láthattuk korábban, hogy az internet eredetileg egészen más funkciókat látott el,
mint manapság. Napjainkban az élet minden területén jelen van, és igen nagy a befolyása.
Egyre nagyobb szerepet játszik a kultúra és a tudomány világában, és kiemelkedő
lehetőségeket nyújt az oktatásban. Azáltal, hogy megszülettek az e-könyvek, a kötelező
olvasmányok minden gyerek számára otthonról, könnyedén, gyakorlatilag ingyen
elérhetővé válhatnak. Természetesen ehhez arra van szükség, hogy az iskolákban és a
könyvtárakban meglegyenek azok a speciális eszközök, amelyek segítségével elérhetők az
e-könyvek, mivel külön olvasóprogram és fizikai egység kell a letöltésükhöz és a
megnyitásukhoz. Az eszközháttér feltétele mellett szükség van továbbá anyagi támogatásra
az állam vagy az önkormányzatok részéről, hogy egyenlő mértékben részesüljenek az
29
oktatási intézmények ebből a fejlesztésből, illetve hogy minél több könyvet lehessen
digitalizálni és elektronikus formában elérhetővé tenni.
Mohor Jenő (2004) tanulmánya szerint „az interneten való elektronikus publikálás
előretörése világszerte népszerűvé tette az önkiadást a szerzők körében” (06). Ez nemcsak
az elektronikus könyvekre és a „valódi” szerzőkre igaz, de tulajdonképpen minden webes
honlapra és azok létrehozóira és íróira is. Számtalan olyan tárhely van, ahol ingyenesen
saját honlapot készíthetünk. Mindössze regisztrálnunk kell, és követnünk az utasításokat.
Alapvetően kész modulokkal dolgozunk, amelyeket önálló és önkényes tartalmakkal
tölthetünk fel. Ezeknél a honlapoknál a vizualizáció már részben adott, hiszen véges számú
olyan háttérminta és stílus van, amelyet kiválaszthatunk. Lehetőség van azonban saját vagy
szerzett képek feltöltésére is, ezek viszont már csak a tartalomba illeszthetők be, és nem a
formai világot alakítják (azaz a kliséken, sablonokon változtatni nem lehet, egyedül a
feltöltött anyagok közé illeszthető be kép). Az ilyen „önkiadások” egyik legvonzóbb
tulajdonsága, hogy bárki válhat honlaptulajdonossá és szerzővé. Hátrányuk azonban a
webes publikálások összességére nézve, hogy ellenőrizetlenül keringenek adatok a
világhálón. Ezeket az oldalakat ugyanis senki sem javítja, szűri vagy cenzúrázza. Ez az
egyik legnagyobb különbség a hagyományos és az új média között. Az internetes
publikálás megjelenésével megszűnik ugyanis az a közvetítő folyamat, amely eddig
elengedhetetlen része volt a kiadásának.
Az e-publikációk esetében a legnagyobb gondot a tulajdonjogi kérdések okozzák.
Mivel ezek a szövegek bárki számára hozzáférhetők és ebből következően menthetők,
másolhatók, javíthatók, szerkeszthetők és bizonyos részeik kiemelhetők vagy törölhetők is,
könnyen probléma adódhat abból, ha egy szövegről valaki eltünteti a jogi és a felhasználói
fenntartásokat és – saját műként újra nyilvánosságra hozza a szöveget. Az elektronikus
publikálás területének sokat kell még fejlődnie a szerzői jog kérdésének tisztázásában, hogy
valamiképpen elkerülhető legyen az internetes anyagok jogosulatlan használata. Évek óta
foglalkoznak e kérdés megoldásával, valamint a digitalizált anyagok átvitelének
korlátozásával (07).
A publikálás történetében korábban is volt már példa szerző nélküli szövegek
forgalmazására. A nyomtatás megjelenése előtt a szerzők személye lényegtelen volt, hiszen
elsősorban másoló, lejegyző, gyűjtő, magyarázó, közreműködő funkciókat láttak el (07). A
30
nyomtatás megjelenésével nagyobb példányszámban tudtak megjelenni a könyvek, majd
később az újságok, nagyobb távolságokra eljutott ugyanaz a szöveg (tartalom). Ezért
fontossá vált a szerző egyedisége az azonosítás miatt (07). Már nemcsak a korábbi
funkciókat látták el az írók, hanem fontos szempont volt, hogy itt már saját műveiket és
eszméiket juttatták el Európa polgáraihoz. Az elektronikus publikálás eredményeként
azonban a szerző lényegében megszűnik. Személyük sok esetben visszakereshetetlen, a
forrás, ahonnan a szöveghez hozzájutunk, nem mindig megbízható vagy pusztán
ellenőrizhetetlen. Mivel a papíralapú változat kiiktatható vagy jelen van, de csak mint
melléktermék , a jogi védelem az elektronikus szövegek esetében nagyon nehéz. A
jogszabályok eredetileg a nyomtatott, hagyományos úton kiadott anyagra vonatkoznak,
nem alkalmazhatók a digitális könyvekre vagy újságokra, mivel ezek esetében egy
flexibilis, múlandó dologgal állunk szemben (07). Vannak persze olyan olvasóprogramok,
amelyek kifejezetten az e-könyvek tárolására és olvasására lettek kifejlesztve. Az e-könyv
kiadó vagy digitalizáló cégek elláthatják könyveiket jelszavas védelemmel, vagy eleve
kódolva adják ki azokat, így valamennyire megelőzhetők az illetéktelen letöltések (04).
További védelmet jelenthet, ha a szöveget a letöltő/olvasó számára módosíthatatlanná
teszik.
A magyar nyelvű elektronikus e-könyv formájú publikációk esetében számos
kihívással kell szembenéznünk, és bizony vannak még egyelőre megoldhatatlan problémák.
Hazánkban nem olyan széles körű az e-könyv olvasók elterjedtsége, sem az általuk használt
formátumok vagy programok. Egy külföldi verzió használatakor gondot jelenthet, ha az
adott szoftver nem támogatja a magyar helyesírás szerinti formátumot, például a magyar
íráskép idézőjele a következő formát követi: „…”, míg a nemzetközi jelzés a ’…’ vagy
"…"; de további gondot jelenthet az ékezetek dőlése is. A helyesírás komoly gondot
okozhat az e-könyvek kiadásában. Egyrészt külföldön is digitalizálható bármely könyv
vagy szöveg, ahol nem feltétlenül állnak rendelkezésre a magyar helyesírást követő
formátumok, másrészt ezek a szövegek nélkülözik azt az ellenőrzési eljárást, amely a
hagyományos kiadási folyamatban jelen van.
A nyomtatott könyvekkel szemben az elektronikus formátum alkalmas arra, hogy a
szöveghez különböző jellegű állományokat és fájlokat csatoljunk. Lehetőség van kép, hang,
animáció, ábrák, táblázatok, videók beillesztésére, persze a megfelelő tipográfiai elvek
31
figyelembevételével. Ezek beépülhetnek a szövegtestbe, vagy egy alkalmazás segítségével
külön lapon nyithatók meg. Az internetes publikációk nagy előnye, hogy hivatkozásokkal is
lehet dolgozni. A linkek megadásakor azonban ne felejtsük el figyelembe venni, hogy az
adott webcím tartalma idővel változhat vagy törlődhet.
A jó e-könyv és a jó honlap egyik ismertetőjegye a szövegen vagy oldalon belüli
hatékony keresés feltételeinek a megléte. Az alábbi tényezők azok, amelyek megteremtik a
jó navigációs rendszert:
átfogó keresési lehetőség,
keresési kulcsszavak megadásakor részletes szűrési táblázat,
hivatkozások,
linkek.
A hivatkozások nyomtatott és elektronikus könyvekben egyaránt megtalálhatók. A
hivatkozás vonatkozhat valamely szerzőre vagy könyvre, amely a témához kapcsolódóan
további információkat tartalmaz, illetve amelynek egy részét az adott szöveg írója is
felhasználta. A linkek ezzel szemben az elektronikus szövegek sajátjai, ezek nyomtatott
formában nem tudnak működni. A webes hivatkozások létrehozásának célja a közvetlen
navigáció biztosítása egy másik honlaphoz, amelynek feltétele az aktív hálózati
kapcsolódás. Nagy előnyük, hogy nemcsak egy oldal hívható elő a segítségükkel, hanem
konkrét szövegrészre, képre, animációra stb. is mutathatnak. Rövidebb idézetek, kisebb
képek, egyelemű fájlok esetén nem szükséges linket megadni azok eléréséhez, mert a
szövegtestbe is be tudjuk őket építeni (04). Ahogy azt Christian Crumlishnál olvashatjuk,
„a jól szervezett webpublikáció lényege a hivatkozások szervezettsége” (CRUMLISH 1999:
260). A publikálási folyamat részeihez az oldalak tervezését, létrehozását, valamint azok
honlapformában való közzétételét sorolja, és nem beszél a tartalmi háttérről, vagyis
magáról a publikálandó anyagról, amely a folyamat része. A hivatkozások kreatív és
rugalmas használata feltételezi – és egyben alapkövetelményként elvárja a
montázsszerűen összeállított forrásdokumentumok, illetőleg összegyűjtött anyagok
könyvtárstruktúrába való rendezését (CRUMLISH 1999: 261).
32
13. Az olvasási szokások megváltozása az „újmédia” következtében
Annak előrevetítésére, hogy vajon mi fog változni az internetes és a könyves megjelenések
világában, elvégeztem egy tesztet 100 emberrel. A kérdőívem (lásd: Melléklet) annak
kiderítésére irányult, hogy (1) jelenleg milyen a megoszlás az elektronikus és a nyomtatott
szövegek használatának gyakorisága között, (2) ezek közül (különböző szempontok
alapján, mint pl. megbízhatóság, aktualitás stb.) melyiket tartják jobbnak, (3) mit
gondolnak, fölénybe kerülnek-e idővel a digitalizált szövegek (elsősorban az újságok és az
e-könyvek) a hagyományos szövegekkel (nyomtatott sajtó, könyvek) szemben.
A célterület elsősorban az egyetemisták/főiskolások csoportja volt, hiszen egyfelől
ők a legjáratosabbak a frissen megjelenő technikai fejlesztések terén, ők az internet
legszélesebb körű felhasználói. Másfelől ha az e-könyv valóban nagymértékben el fog
terjedni a világon, akkor az elsősorban nekik lesz köszönhető. Az idősebb korosztályok
képviselőivel is kitöltettem a kérdőívet, mivel kíváncsi voltam, hogy vajon ők mennyit
tudnak ezekről a lehetőségekről, illetve ha tudnak róla, mennyire használják ki azokat.
Elöljáróban annyit, hogy az idősebbek is ismerik az elektronikus olvasás lehetőségeit és a
publikációk válfajait, de még mindig előnyben részesítik a nyomtatott, papíralapú
megoldásokat. Számomra is meglepő volt azonban, hogy Magyarországon hányan hívei az
e-könyveknek; számos oldal, blog és fórum foglalkozik az e-könyv olvasó készülékekkel, a
külföldi letöltési lehetőséget nyújtó oldalak felkutatásával és az egész technológia
népszerűsítésével.
Felmérésem a következő hipotézisre alapult: az elektronikus újság- és könyvolvasás
terjedőben van, rengeteg előnye miatt sokan kedvelik és használják, de túlnyomó részben
(kevesebb valószínűséggel fele-fele arányban) az emberek nyomtatott anyagot vesznek
kézbe a digitális ellenében.
A kérdőívem első lényegi kérdése az újságolvasási szokásokra irányult. A
kérdésekre adott válaszok megoszlását grafikonokkal is szemléltetem (lásd: Melléklet).
Arra voltam kíváncsi, vajon a nyomtatott vagy a webes verziót választják-e többen. Az
adatok egyértelmű eredményt adtak: a válaszadók 62%-a mindkettőt olvassa. Azok aránya,
akik csak az egyik formátumot olvassák, fele-fele részben oszlott meg a két lehetőség
között. Természetesen akadtak olyanok is – viszonylag kis számban, összesen 11% , akik
33
egyáltalán nem olvasnak újságot.
A 2. kérdésem a könyv és az e-könyv közötti felhasználói szokásokra irányult. Arra
a kérdésre, hogy melyiket olvassák gyakrabban, az adatközlők túlnyomó többsége, 69%, a
hagyományos könyveket választotta, kevesebben mondták, hogy mindkét formátumot
ugyanolyan arányban, és még kevesebben azt, hogy gyakrabban olvasnak e-könyvet, mint
hagyományos nyomtatott példányt.
Ezt követte (3. kérdés) annak a megállapítása, hogy személy szerint melyiket tartják
megbízhatóbbnak. A megbízhatóság feltételei röviden a szöveghűség, a tartalmi hitelesség
és a helyesírás, nyelvhelyesség. Ezen szempontok megítélése alapján a válaszadók
valamivel több mint fele, 54% mondta azt, hogy a könyv megbízhatóbb, mivel a kiadás
során több személy is ellenőrzi mind nyelvileg, mind szakmailag. Ezt követte az a
vélemény, amely szerint ugyanolyan megbízhatóak a digitális könyvek/internetes szövegek
is, mint a nyomtatásban kiadott változatok. 12%-ban akadtak olyan válaszadók is, akik az
interneten megjelent könyveket, oldalakat tartják megbízhatóbbnak annak függvényében,
hogy az adott szöveg folyamatosan aktualizálható, bővíthető, javítható, tartalma
folyamatosan változik és frissül.
A következőkben két kérdésem (4-5. kérdés) arra irányult, hogy a különböző
személyek mely tulajdonságokat tartják az internet (és e-könyv), illetve a könyv
legnagyobb előnyének egymás ellenében. A válaszok megoszlottak. Az eredmény szerint a
rangsor a következő: az internet legnagyobb előnye az, hogy a hálózati kapcsolattal
rendelkezők könnyedén, korlátozás nélkül és gyorsan hozzáférhetnek a kívánt tartalmakhoz
(48%). Ezt szorosan követi az a tulajdonsága, hogy a navigációs programok és a beépített,
átfogó keresőrendszerek segítségével századmásodpercek alatt visszakereshető bármely
adat vagy szövegrész egy adott oldalon vagy könyvön belül. Harmadik helyen a virtualitás
végzett, vagyis az a tulajdonság, hogy – a számítógép méretétől eltekintve nincsen fizikai
kiterjedése, nem foglal helyet4. Negyedik, de ugyancsak népszerű előnye pedig, hogy
mindig aktuális, pontosabban tetszőlegesen szerkeszthető (javítható, bővíthető és
frissíthető).
A válaszadók szerint a könyv legnagyobb előnyei az internettel szemben sorrendben
4 Egy könyv mérete arányosan igazodik a benne foglalt tartalomhoz. Ez azonban nem érvényes az internet esetében, hiszen óriási adathalmaz van feltöltve a világhálóra. Ezen anyagok összesített mérete egy virtuális méret.
34
a következők: legvonzóbb tulajdonsága, hogy bárhová magunkkal vihető anélkül, hogy
valamilyen speciális elektronikus eszközre vagy áramra lenne szükség a működtetéséhez és
olvasásához (48%). Részben ebből fakad a második legnépszerűbb jellemzője, hogy nem
fárasztja annyira a szemet5. Sokan választották a további három lehetőséget is, azaz
értékelték az esztétikai kidolgozottságot és az ebből következő könnyebb átláthatóságot;
időtállóságot6; valamint sokan ragaszkodnak a hagyományos olvasási szokáshoz, azaz a
papíralapú, nyomtatásban megjelent szövegekhez.
A felmérésből (6. kérdés) kiderült, hogy a digitális könyvtárak közül a magyarok
legjobban a MEK7-et kedvelik, de gyakran használnak más weboldalakat is
szövegolvasásra, mint például a DIA-t8 vagy a különböző e-könyv letöltő oldalakat (pl. E-
text.org).
Érdekesnek találom azt a kérdéskört, hogy vajon idővel ki fogja-e szorítani az
internet és az e-könyv a hagyományos olvasási formákat és szokásokat. Így hát kérdőívem
utolsó bejegyzéseként (7. kérdés) ennek megválaszolására kértem az adatközlőket. 55%-uk
azt felelte rá, hogy „nem”, azaz nem tartja valószínűnek, hogy ez a jelenség bekövetkezik.
Mivel a hagyományos olvasásnak is megvannak a maga előnyei és színterei, ezért – noha
az internetes és elektronikus publikálás egyre inkább terjedőben van, különösen bizonyos
körökben és témákban – az egyensúly meg fog maradni és nem billen át a digitális
irodalom javára. A többi 45%-nyi válaszadóból valamivel többen, összesen 25-en mondták
azt, hogy szerintük igenis lényeges, ami manapság végbemegy a publikálás terén, az
5 A számítógépes képernyő nagy hátránya ugyanis, hogyha sokáig ülünk előtte, főleg ha közelről olvasunk rajta egy szöveget, akkor ez idővel nagyon megviseli a szemünket. A technikai fejlődéssel persze a kutatók és a fejlesztők igyekeznek kiküszöbölni ezt a problémát. 6 Ahogy a múltból haladunk a jelen felé, azt látjuk, hogy a publikált anyagok mennyiségi és minőségi változáson mentek keresztül. Az első írások/írott anyagok több ezer évesek, mégis máig fennmaradtak. Mivel az ókori kultúrák a szövegeiket cseréptáblákba és kőoszlopokba vésték (l. egyiptomiak, kínaiak stb.), ezek a masszív és időtálló anyagok megvédték és tartósították a beléjük rótt betűket és ábrákat. Később a papíralapú írások esetében, a kódexek a kevés példányszámnak és az alapanyagnak köszönhetően szintén sokáig fennmaradtak, habár idővel minőségi romláson mentek keresztül. Sok ilyen többszáz éves kódex még ma is olvasható és viszonylag jó állapotban van. A mai technológiáknak (például páraelvonás és fényhatásszabályzás) köszönhetően pedig lassítható a további bomlási folyamat. Gutenberg és a könyvnyomtatás megjelenésével azonban sokat romlott az anyagok minősége, mivel itt már a mennyiségi szempont került előtérbe. A 20. századi számítógépes technológia, a floppik, cd-k, dvd-k és különböző adathordozók pedig minimálisra csökkentették a rajtuk tárolt anyagok élettartamát. Míg a római Traianus császár krónikás oszlopa a mai napig áll és őrzi a belevésett szöveget, addig egy dvd-n tárolt szöveg-, kép-, hang-, vagy videófájl néhány év/évtized alatt tönkremegy, és a folyamatos technikai újítások következtében hamarosan idejétmúlt hordozóvá, sőt adott esetben lejátszhatatlanná válik (HORVÁTH 2007). 7 Magyar Elektronikus Könyvtár. Az Országos Széchényi Könyvtár működteti. 8 Digitális Irodalmi Akadémia. A Petőfi Irodalmi Múzeum működteti.
35
elektronikus kiadások túlsúlyba fognak kerülni és átveszik a vezető szerepet a nyomtatott
kiadások felett. A többi 20 válaszadó erről a kérdésről nem kívánt nyilatkozni.
14. Összegzés
A digitális technológiák és a világháló óriási előrelépést jelentett a fejlődésben. Az új
lehetőségekhez azonban az élet minden területén fel kell zárkózni. Nemcsak a mindennapi
embereknek, az átlag polgároknak és webfelhasználóknak kell megtanulniuk, hogyan
használják okosan az internetet, hanem a tudományos életnek is szüksége van a lehetőségek
mérlegelésére és a világháló megfelelő kihasználására. Sok területen nyújtott újat, és sok
olyan terület van, ahol még nem kristályosodott ki a web szerepköre. E területek egyike a
tipográfia. A szakembereknek újra kell alkotniuk a szabályokat, új szemléletre van szükség.
Az elektronikus publikáció megjelenése egyfelől hatalmas előnyt jelent az irodalmi
életnek, másfelől a megrögzött könyvtárba járók számára úgymond hátrányt is. Előnyt
hozhat, mivel sok ember számára fontos szempont, ha otthonról, kényelmesen hozzáférhet
a klasszikusoktól kezdve kortárs írók művein át idegen nyelvű könyvekhez is; pusztán a
világhálóhoz kell csatlakoznia. Hátrányt viszont nem is annyira az e-könyvek, mint inkább
a honlapokon megjelent publikációk jelenthetnek. Felsoroltam azokat a szempontokat,
amelyeknek kellemetlen következményei lehetnek a minőség rovására.
Tapasztalatom, hogy az egyetemi oktatásban a legtöbb előadó ragaszkodik a
nyomtatott szakirodalom és primer irodalom használatához, sokan egyáltalán nem fogadják
el az internetes forrásokat és hivatkozásokat. Akkor sem, ha az adatok olyan
megbízhatónak mondható oldalakról származnak, mint az Országos Széchényi Könyvtár
elektronikus könyvtára. Véleményem szerint fontos az, hogy a jövőben kiérdemelten
nagyobb szerepet kapjon a világháló használatának elismertsége a tanulásban amellett,
hogy szükség van a közölt tartalmak szűrésére.
Nem tudhatjuk biztosan, hogyan fog változni a világ, milyen új technológiák
születnek, és melyek lesznek azok, amelyek elterjednek a polgárok között. Az előrejelzések
azonban azt mutatják, hogy az információterjedés, -terjesztés és -feldolgozás elsődlegesen
nem papíron, hanem elektronikusan fog történni. Az e-könyvek és az internetes újságok
fontos szerepet játszhatnak ebben a népszerűsítő folyamatban.
36
Bibliográfia
BALÁZS GÉZA 2010. [Médiaismeretek] előadásjegyzetek.
BÁLVÁNYOS HUBA SÁNTA LÁSZLÓ 1997. Vizuális megismerés, vizuális kommunikáció.
Balassi Kiadó. Budapest.
CRUMLISH, CHRISTIAN 1999. Internet a rohanó embereknek. Panem Kft.
DEZSŐFI ATTILA 2002. Én és az Internet. Cesare & Cserkő Kiadó. Budapest.
GYURGYÁK JÁNOS 2005. Szerzők és szerkesztők kézikönyve. Osiris Kiadó. Budapest.
HORVÁTH IVÁN 2007. [Informatika és könyvtárhasználat] előadásjegyzetek.
JURY, DAVID 2007. Mi az a tipográfia? Scolar Kiadó. Budapest.
LÁSZLÓ JÓZSEF 2002. Mindenkinek az Internetről. Computerbooks. Budapest.
LÁSZLÓ JÓZSEF 2007. Internet a világhálózat. Net, web meg a többiek. Computerbooks.
Budapest.
MCLUHAN, MARSHALL 2001. Gutenberg-galaxis. Trezor Kiadó. Budapest.
RAÁTZ JUDIT 1999. Kommunikáció. Nemzeti Tankkönyvkiadó. Budapest.
SZABÓ KATALIN 2001. Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó. Budapest.
SZÁNTÓ TIBOR 1963. Könyvnyomtatás, tipográfia. Műszaki Könyvkiadó. Budapest.
VIRÁGVÖLGYI PÉTER 2002. A tipográfia mestersége számítógéppel. Osiris Kiadó. Budapest.
WEST, SUZANNE 1998. Stílusgyakorlatok. A tipográfia és az oldaltervezés hagyományos és
modern megközelítése. UR Könyvkiadó és Multimédia Stúdió Kft.
Felhasznált internetes szakirodalom
01 MOLDOVÁN ISTVÁN 1998. Internet a könyvtárban – könyvtár az Interneten.
http://www.ki.oszk.hu/3k/19972006/valcikkek/valcikkek9801/moldovan.html
(2010. április 8.)
02 Internet 2 – a jövő világhálója. http://www.jox.hu/cikkek/61/4 (2010. április 14.)
03 POPRÁDY GÉZA 1996. A nemzeti könyvtári feladatokról. Könyv, könyvtár, könyvtáros.
36.
VITIELLO, GIUSEPPE 1996. A könyvtárak felelőssége. Könyv, könyvtár, könyvtáros.
714.
37
http://epa.oszk.hu/01300/01367/00174/pdf/01konyvtarpolitika.pdf (2010. április 8.)
04 Az elektronikus könyv. http://www.freeweb.hu/t-t/minden/tech/ebook2.htm
(2010. április 10.)
05 Hódító útjára indul az e-papír és az e-tinta.
http://www.sg.hu/cikkek/30777/hodito_utjara_indul_az_e_papir_es_az_e_tinta (2010.
április 14.)
06 MOHOR JENŐ 2004. Séta az elektronikus könyv körül: várakozások és kétségek között.
Könyvtári Figyelő.
http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/2004/1/mohor.html (2010. április 8.)
07 STURGES, PAUL 1996. Szerzői jog és elektronikus publikálás. Könyvtár és
információtudományi szakfolyóirat.
http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=2233&issue_id=70 (2010. április 14.)
Felhasznált internetes oldalak
www.bibl.u-szeged.hu/mke_eksz/docs/ekszotar/
www.egyszervolt.hu
www.ekonyvolvaso.blog.hu
www.e-text.org
www.mek.oszk.hu
www.metropol.hu
www.pim.hu
www.surveymonkey.com
38
Mellékletek
1. Kérdőív
Tisztelt Válaszadó! Az alábbi kérdőív a szakdolgozatom (A világháló publikációs
kihívásai) kutatási témájához készült. Kitöltése névtelenül történik. Az eredményeket csak
a szakdolgozatom statisztikáihoz fogom felhasználni.
Az Ön neme:
o nő o férfi
Életkora:
o 10—20 éves o 21—30 éves
o 31—40 éves o 41 éves
1) Újságot vagy netes újságot olvas inkább?
o Csak nyomtatott újságot olvasok
o Csak interneten olvasok újságot
o Egyiket sem
o Mindkettőt
2) Könyvet vagy e-bookot olvas inkább? (Az e-book olyan digitális formátumban lévő
könyv, amely valamilyen elektronikus eszközön keresztül érhető el.)
o Gyakrabban olvasok hagyományos könyvet
o Gyakrabban olvasok e-bookot
o Egyiket sem olvasom
o Mindkettőt olvasom
3) Melyiket tartja megbízhatóbbnak (szöveghűség, helyesírás, tartalom)?
o A könyv megbízhatóbb, mivel a kiadás során több ember is ellenőrzi.
o Az internet megbízhatóbb, mivel tartalma folyamatosan aktualizált.
39
o Nem tudom / Ugyanannyira megbízható mindkettő.
4) Mi az internet (elsősorban netes újság, e-book) legnagyobb előnye a könyvvel szemben?
o Bárkinek bárhol, korlátozás nélkül hozzáférhető
o Megkönnyíti a keresést
o Mindig aktuális
o Nem foglal helyet, mivel csak virtuális mérete van, fizikai kiterjedése nincsen
o Egyéb: ………………………………………………………………………….
5) Mi a könyv legnagyobb előnye az internettel szemben?
o Nem fárasztja annyira a szemet
o Időtállóbb
o Esztétikailag szebb a kidolgozása, átláthatóbb
o Ez a hagyományos olvasási szokás
o Bárhová magunkkal vihető (pl. nem igényel áramot, nincs szükség elektronikus
eszközre az olvasásához)
o Egyéb: …………………………………………………………………………
6) Ismeri-e az alábbi digitális könyvtárakat? (Több válasz is megjelölhető.)
o DIA (Digitális Irodalmi Akadémia)
o MEK (Magyar Elektronikus Könyvtár)
o e-book könyvtárak (pl. E-text.org)
o egyéb: ………………………………………………………………………….. .
7) Mit gondol, ki fogja-e szorítani az internet a hagyományos (nyomtatott) publikálási
formákat?
o Igen, előbb-utóbb biztosan túlsúlyba kerül
o Nem, megmarad az egyensúly fele-fele arányban
o Nem tudom
Köszönöm a segítségét!
40
2. Diagramok
13,10%
13,10%
62,60%
11,10%csak nyomtatott újságotolvasok
csak interneten olvasokújságot
mindkettőt
egyiket sem
2. ábra. Újságolvasási szokások (A kérdőív 1. kérdése: Újságot vagy netes újságot olvas inkább?)
48,50%
26,30%
13,10%
26,30%
5,10%
Bárkinek bárhol,korlátozás nélkülhozzáférhetőMegkönnyíti a keresést
Mindig aktuális
Nem foglal helyet, mivelcsak virtuális mérete van,fizikai kiterjedése nincsenEgyéb
3. ábra. Az internet előnyei a könyvvel szemben9 (A kérdőív 4. kérdése: Mi az internet legnagyobb előnye a könyvvel szemben?)
9 A kördiagram százalékos megoszlása összesen nem 100%-ot ad ki, ennek oka, hogy a kérdésre több válasz is megjelölhető volt, így 100 adatközlő összesen 119 különböző választ jelölt be.
41
42,40%
18,20%
33,30%
19,20%
48,50%
3,00%Nem fárasztja annyira aszemet
Időtállóbb
Esztétikailag szebb akidolgozása, átláthatóbb
Ez a hagyományosolvasási szokás
Bárhová magunkkalvihető
Egyéb
4. ábra. A könyv előnyei az internettel szemben (A kérdőív 5. kérdése: Mi a könyv legnagyobb előnye az internettel szemben?)