Upload
mariko-marquez
View
35
Download
2
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS ÖSZTÖNZŐI ÉS KORLÁTAI. Dr. Szeredi István MVM Zrt. KLENEN’13 Siófok 2013.03.08. A vízenergia hasznosítás helyzete ellentmondást mutat a hazai gyakorlat és a körülöttünk levő világ között. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Vízenergia hasznosítás 1
A VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁS ÖSZTÖNZŐI
ÉS KORLÁTAI
KLENEN’13Siófok 2013.03.08.
Dr. Szeredi IstvánMVM Zrt.
KLENEN'13 - 2013.03.08.
KLENEN'13 - 2013.03.08. 2Vízenergia hasznosítás
1. A vízenergia hasznosítás helyzete ellentmondást
mutat a hazai gyakorlat és a körülöttünk levő világ között
KLENEN'13 - 2013.03.08. 3Vízenergia hasznosítás
A határainkon kívüli világ véleménye az EURELECTRIC állásfoglalásaiban foglaltak alapján jellemezhető
Az EURELECTRIC (aminek Magyarország tagja) 2013. februári állásfoglalásban deklarálta, hogy a vízenergia a megújuló energia család szíve.
A legmagasabb hatékonyságú villamos energia termelés mód.
Hosszú távú eredménytermelő képességgel és többcélú hasznosítási lehetőséggel rendelkezik.
Kulcsfontosságú a rendszer biztonság és az ellátásbiztonság szempontjából.
Lehetőséget biztosít a nagy volumenű megújuló források rendszerbe integrálásához.
Hosszú időre megbízhatóan rendelkezésre áll. Globálisan vezető ipari szereplő. Nagyon alacsony szintű karbon hatású. Kiemelkedő szerepe van a klímaváltozás
mérséklésében.
KLENEN'13 - 2013.03.08. 4Vízenergia hasznosítás
A határainkon belül a vízenergia hasznosítással kapcsolatos objektív vélemény alkotás bázisa hiányzikA magyar gyakorlat nem-létezőként kezeli a vízenergiát, annak ellenére, hogy az árstabilitást növelő és az import függőséget
csökkentő, belföldi energiaforrás. A vízenergia negligálását nem
támasztják alá megfelelő vizsgálatok
A szakmai szervezetek többnyire nem beszélnek róla, hallgatnak.
Folyóiratok, szakkönyvek a könyvtárakban sem elérhetők.
Híradások a világ más országairól, de az EU-ról sincsenek.
A fejlesztési tervek egyeztetésére képes szakmai szervezetek állítólag nincsenek.
Gondolkodni szabad és kötelező! (Lehetne)
KLENEN'13 - 2013.03.08. 5Vízenergia hasznosítás
2. Az energetikai és a gazdasági környezet
ellentmondásos
Európában sokasodnak a megújuló energia hasznosítási célok megvalósítási nehézségeire utaló jelek
KLENEN'13 - 2013.03.08. 6Vízenergia hasznosítás
• Nem került sor hathatós intézkedésre a piac stabilizáláshoz• Az alacsony CO2 ár nem elegendő a struktúra átalakításhoz• A lengyel ellenállásnak az EU engedni kényszerült • Az EU ingyen kvóta - haladék a szenes országoknak PL, CZ, RO
A CO2 piac az összeomlás határán
van
• Az EU 2020 utánra tervezte a piaci alapú megújuló energiát• Törekvés (pl. cseh) a megújuló energia önerőből fejlődésre
már most – támogatás nélkül• Tudományos viták a klímaváltozás összefüggései terén
Megújuló támogatás megvonási igény
jelent meg
• A gazdasági válság nehezíti a támogatás terheinek vállalását• A növekvő munkanélküliség mellett a többlet terhek politikai
kockázatot jelentenek• Európán kívül gyors emisszió növekedés veszélyezteti a célokat,
értelmét veszti a gazdasági áldozatvállalás
A fogyasztók gazdasági terhei nem vállalhatók
• A gyártás foglalkoztatási előnyei kicsúsznak az EU diszpozícióból• Kína vált domináns szereplővé• Az erőfeszítések ellenére a CO2 kibocsátás nő, az EU
versenyképessége gyengül
A foglakoztatási előnyök nem itt
realizálódnak
?
KLENEN'13 - 2013.03.08. 7Vízenergia hasznosítás
A válság következményeképpen a korábbi trendek nem folytatódnak, a fogyasztás és az árak csökkennek
• A villamos energia termelő beruházások terén a gazdasági környezet elbizonytalanodása visszafogottságot eredményezett.
• A földgáz bázisú tervek befagytak, ezzel kiestek korábbi fejlesztési tervek gerincét alkotó gázturbinás projektek.
• Bizonytalanság van a szén használata terén a CO2 piac alakulásának beláthatatlansága miatt.
• A villamos energia fogyasztás és a csúcsterhelés csökken.• A régióban a villamos energia nagykereskedelmi árak csökkennek.• A nagytömegű naperőmű belépését követően elkezdődött a termelői struktúra
átalakulása. A csúcsidőszak árai csökkennek. • A csúcsidei és völgyidei energia ár különbsége folyamatosan csökken.
Kétségessé teszi az energia tárolást - függetlenül annak megoldási módjától. • Megingott az EU emisszió kereskedelmi rendszer (EU ETS). Az EU stabilizálást
célzó 2012. beavatkozásai sikertelenek voltak. • Az Európai Parlament nem fogadta el az Európai Bizottság javaslatát a CO2 piac
megmentésére.• A tagországok elutasították a 2020 előtti további megújuló energia növelés
megvitatását. A történtek szerint az Európai Bizottság elképzelései nincsenek összhangban a válsággal terhelt tagországok lehetőségeivel.
• Szkeptikus vélemények, pl. "az úgynevezett megújuló energiafajták erőszakos elterjesztésének célja nem más, mint a kérdésben érdekelt lobbik törekvése a központi költségvetés megcsapolására„ (Vaclav Klaus)
• A külső és belső környezet változása szükségesé teszi a megújuló energia hasznosítás cselekvési tervének felülvizsgálatát. A felülvizsgálatot 1491/2012. (XI.13.) Kormány határozat rendelte el.
A gazdasági
és energetikai környezet változása
Magyarországon nem alakultak ki a megújuló energia hasznosítás feltételei →sürgős intézkedések várhatók
KLENEN'13 - 2013.03.08. 8Vízenergia hasznosítás
• A cselekvési terv nem a támogatási igény minimumára épült• Nem számoltak támogatás nélkül megvalósítható és
működésben tartható forrásokkal• A vízenergiát nem-létezőként kezelték
A cselekvési terv nem a minimális
támogatási költségű
• Nem fejeződött be megújuló forrásból termelt villamos energia kötelező átvételét rögzítő METÁR kialakítása.
• A megújuló energia hasznosítás növelése lassú• Nem alakult ki a megújulók rendszerbe integrálása
Késik a megújuló energiára a METÁR rendszer kialakítása
• A magyar kormány kötelezettséget vállalt bizonyos megújuló energia hasznosítási volumen megvalósítására
• A határidő miatt kényszer intézkedések válhatnak szükségessé• Nem látható miképp lehetne a vállalt kötelezettségből kihátrálni
A magyar kormány megújuló energia
kötelezettsége
Indokolt lenne az állami kötelezettség teljesítésére olyan pályákat meghatározni, amelyek a legkisebb költség, a legkisebb támogatás mellett, legkisebb
veszteséggel teljesíthetők - 1491/2012. (XI.13.) Kormány határozat.
KLENEN'13 - 2013.03.08. 9Vízenergia hasznosítás
3. A vízenergia szerepe átértékelődött – indokolt a
felülvizsgálata
KLENEN'13 - 2013.03.08. 10Vízenergia hasznosítás
• A vízenergia megújuló és tiszta energia• Az egyik legkisebb termelési költségű villamos energia • Egyszerű technológia és hosszú élettartam• Hosszú távú árstabilitás, alacsony árkockázat• Kipróbált, alacsony kockázatú technológia• A helyi tudásra és a helyi munkaerő használatra alapozható • Növeli az energiafüggetlenséget• A többcélú vízhasznosítás és az infrastruktúrafejlesztés
biztosítása• A technológiák között a legmagasabb hatásfokú• Versenyképes, hatékony, többnyire nem igényel támogatást• Segíti más megújulók rendszerbe integrálását
A klímavédelmi
törekvések felértékelték a vízenergiát
A nemzetközi gyakorlatban a víz a fő megújuló energia forrás. Középtávon sem a súlya sem a szerepe nem változik. Az IEA 2012 júliusi prognózisa az ábra szerinti.
A vízenergia Európában és a régióban egyaránt számottevő energetikai tényező és az is marad
KLENEN'13 - 2013.03.08. 11Vízenergia hasznosítás
Atom14.14
%
Szén52.72%
Olaj1.04%
Gáz10.58
%
Bio2,86%
Víz18.20%
Szél0.88%
Nap0.03% Geo
0,00%
A régió villamos energia termelési szerkezete 2010-ben (EU)
A régióban termelt villamos energiából 2010-ben 52,72% a szén alapú termelésből származott. Az arányokban második a víz 18,20% és harmadik az atom 14,14%. A földgáz alapú termelés 10,58% .
Európa megújuló forrásból termelt villamos energia szerkezete 2010 (IEA)
Az EURELECTRIC európai tagországok megújuló energia hasznosításában a vízenergia 2008-ban 69% részt vállalt. Ezt követte: a szél 15%, a szilárd biomassza 7%, hulladék 4%, biogáz 3% stb.
A vízenergia megújuló energia hasznosításában betöltött szerepe mellett primer forrásként is jelentős
A vízenergia számottevő energetikai tényező
Nem racionális nem létezőként
kezelni
KLENEN'13 - 2013.03.08. 12Vízenergia hasznosítás
• A vízenergia Európa belső forrása. • Diverzifikálja a forrásokat, csökkenti a függőséget. • A legfontosabb megújuló energia technológia• Klímabarát és részt vesz a rendszer stabilitásban• Gyors megtérülésű és magas hatásfokú. • Európa vízenergia hasznosítását folytatni kell. • A fenntartható vízenergia központi Európa jövőjében. • Szerepe van a klímapolitikai célok elérésében
Az EURELECTRIC állásfoglalása
szerint a vízenergia és fejlesztése
európai érdekű
• Nagy volumenű szivattyús energiatározó program • A teljes program 31 000 MW, folyik az első ütem • Jogszabályban megújuló energiának ismerik el • Tilos a vízenergia megszüntetése a Kongresszus
engedélye nélkül. (Kongresszus 6247)• Tilos szövetségi forrásból támogatni a vízenergiával
szemben elkötelezett szervezeteket • Kötelező a környezetvédelmi szabályokból eredő
költségek havonkénti közzététele• Hydropower Regulatory Efficiency Act of 2013
USA Kongresszusa szerint a vízenergia
növeli a gazdaságot és védi
a környezetet
A piac liberalizálás, a nagyblokkos építés és a megújuló energia hármas szorításban →→ felértékelődött a flexibilis vízenergia
Hasonló trendek tapasztalhatók a nemzetközi gyakorlatban
KLENEN'13 - 2013.03.08. 13Vízenergia hasznosítás
A válság következményei fokozottan kiemelik a magas árstabilitású vízenergia hasznosítás versenyképességétAz erőmű típusok kiegyenlített energia költsége LCOE mérsékelt diszkont tényező mellett
MEGÁLLAPÍTÁSOK:• A kiegyenlített energia költség LCOE a
súlyozott (közelítően az évtized második felére becsülhető) diszkont tényező mellett legtöbb típus esetében magas.
• Kivételt jelent a víz aminek LCOE értékei közel vannak a prognosztizált árakhoz. A legelőnyösebb erőmű típusként a víz emelhető ki.
• Minden esetben a nyílt ciklusú gázturbina és a kis geotermikus erőmű létesítés látszik a legkevésbé szerencsés döntésnek.
• Közel megegyező csoportot alkot a lignit, szén és a CCGT. A lignit előnyösebb lehet a másik kettőnél, melyek között a sorrendet a tüzelőanyag ár és a CO2 ár alakulása szabhatja meg.
• A megújulók között közel megegyező csoportot alkot a nap és a szél. A szél valamivel kedvezőbbnek látszik, de a nap kerülhet előtérbe. Jelenleg támogatás nélkül nem valósítható meg.
• A biogáz és a biomassza, különösen kis teljesítmények mellett kedvezőtlenebb, jelentős támogatást igényel.
0.1 1 10 100 10000.0
20.0
40.0
60.0
80.0
100.0
120.0
140.0
OCGT
CCGT
Szén
Lignit
Atom
Víz
KISVÍZ
Geo
Biogáz
Szél
Nap
Biom.
Beépített teljesítmény - MW
LCO
E - F
t/kW
h
KLENEN'13 - 2013.03.08. 14Vízenergia hasznosítás
A legelőnyösebb típusként a víz emelhető ki, támogatás, vagy jelentős támogatás nélkül is megvalósítható.
A villamos energia termelő beruházások termelési költsége az üzembelépés évében
MEGÁLLAPÍTÁSOK:• A termelési költségek alapján a nagyerőmű
típusok közül a víz költsége a prognosztizált villamos energia árak alatt marad. Hozzávetőleg az 1,0 MW feletti teljesítményeknél kisvízerőművek is.
• Második helyre sorolható az atom aminek termelési költségei illeszkednek a villamos energia árprognózisokhoz.
• Célszerű vizsgálni a lignit lehetőségeit, a lignit árak és a villamos energia árak függvényében.
• A piaci feltételek számottevő módosulásáig a földgáz bázisú termelés fejlesztésének és kiemelten a nyílt ciklusú gázturbina létesítés mélyebb vizsgálata nem indokolt.
• A megújuló energiaforrás hasznosítása terén második helyre sorolható a szél és a nap.
• Legnagyobb kockázatú és támogatás igényű a biogáz és a biomassza, melyek üzemben tartása a piaci árak mellett várhatóan nem biztosítható.
• Kiemelten magas kockázatúnak ítélhető a geotermikus energia kb. 8-10 MW alatt a vizsgálata nem látszik indokoltnak.0.1 1 10 100 1000
0.0
10.0
20.0
30.0
40.0
50.0
60.0CCGTOCGTSzénLignitAtomVízKisvízGeoBiogázSzélNapPeakBaseBiom.Beépített teljesítmény - MW
Term
elés
i köl
tség
- Ft
/kW
h
KLENEN'13 - 2013.03.08. 15Vízenergia hasznosítás
Ellentmondás látható a magyar gyakorlatban• Az EU fontos szerepet szán a vízenergia hasznosításnak a klímapolitikai célkitűzések
elérésében és a megújuló energia részarányának növelésében. A vízenergia megújuló energia hasznosításában betöltött szerepe mellett primer energiaforrásként is jelentős súlyú.
• A folyamatban levő integrációs folyamatok és a villamos energia import alakulása kiemelten felhívják a figyelmet a magas árstabilitású és alacsony termelési költségű források, a régiós piacon versenyképes források - közöttük a vízenergia szükségességére a Nemzeti Energia Stratégiában megfogalmazott célok teljesíthetősége és az import függőség mérséklése érdekében.
• Ezzel szemben a magyar a Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv és kialakítás alatt álló METÁR (csak <4MW) rendszer közös eleme, hogy nem számolnak a vízenergiával. A magyar gyakorlat nem létezőként kezeli a vízenergiát, annak ellenére, hogy az árstabilitást növelő és az import függőséget csökkentő belföldi energiaforrás.
A belső és külső energetikai és gazdasági környezet alapján szükséges és indokolt a vízenergia hasznosítás felülvizsgálata
A felülvizsgálat indokolt. A magas árstabilitású vízenergia a megújuló energia hasznosítási kötelezettség tejesítésének legkisebb költségű eszközévé válhat.
KLENEN'13 - 2013.03.08. 16Vízenergia hasznosítás
4. A vízenergia hasznosítás szolgáltatásainak piaca
átalakul – erősödik az import nyomás
KLENEN'13 - 2013.03.08. 17Vízenergia hasznosítás
A vízenergia hasznosításaa rendszerben két lényeges funkciója
különíthető el
Primer megújuló energiaforrás a vízenergia alap funkciója az áramszolgáltatás kezdetétől
Megújuló energia szabályozott piacTÁMOGATOT
T
Villamos energia nagykereskedelmi piac
VERSENYPIAC
Termelés támogató eszköz
a villamos energia szolgáltatás biztonságának támogatása
Szabályozási szolgáltatási piac
VERSENYPIAC
A vízenergia hasznosítás területén az integráció és az egységes piacon való versenyképesség szabja meg a fejlődés irányát
(2020-tól versenypiac!)
Az EU előirányzat: a megújuló energia értékesítése 2020 után a verseny piaci. • A támogatások csökkennek és egyes
országokban meg is szűnnek.• Kezdeményezés arra, hogy a
megújuló energia már most is saját erőből - támogatás nélkül - kell fejlődjön.
• A háztartási méretű hasznosítás kap az átvételi árakban is preferenciát.
• Kiemelt támogatásban részesülnek az 50-100 kW alatti törpe erőművek, ahol a támogatott ár elérheti a nagykereskedelmi villamos energia ár 4-5 -szörösét. A kiemelt támogatásnak feltehetően foglalkoztatási indoka van a kistelepüléseken vagy környezetében.
• Az 1-2 MW beépített teljesítmény alatt nagykereskedelmi villamos energia ár 1,5-2,5 –szerese kerül alkalmazásra.
• Az esetek jelentős hányadában 5-6 MW fölött nem határoznak meg átvételi árat és az energia értékesítése piaci feltételek mellett történik.
KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás 18
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 100
50
100
150
200
250
Nagybritannia
Németország
Luxemburg
Magyarország
Svájc
Szlovénia
Szlovákia
Beépített teljesítmény - MWe
Víz
átv
éter
li ár
- E
UR
/MW
h
A vízenergia támogatott átvételi árai egyes európai országokban
Az európai gyakorlatban az átlagosnak tekinthető támogatott vízenergia árak a következő ábra szerinti trendet mutatják
Az 5-6 MW fölötti vízenergia általában a verseny piacon, támogatás nélkül kerül értékesítésre – de megújulónak számít
KLENEN'13 - 2013.03.08. 19Vízenergia hasznosítás
Az import és a hazai források rendszerterhelésben 2012. május folyamán
MW
• Az EU tervei szerint az integráció eredményeként az egységes villamos energia piac 2014 –ben létrejön. A cseh, szlovák és magyar másnapi piac összekapcsolása létrejött. A román és lengyel csatlakozás folyamatban van.
• A piaci verseny eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy - más európai országok gyakorlatához hasonlóan - a magas földgáz árak mellett a hazai menetrendtartó, földgáz tüzelésű erőművek kiszorultak a termelésből. A hazai villamos energia termelés a menetrendtartó erőművek működési tartományában nem volt versenyképes az importtal.
• Az integráció eredményeképpen várhatóan tovább növekszik az import nyomás.• A villamos energia országhatárokon átívelő szabad kereskedelmében az alacsony termelési
költségű és magas árstabilitású, helyi vízenergia várhatóan felértékelődik.
A nagykereskedelmi piac integrációjának eredményeképpen várhatóan tovább növekszik az import nyomás és a piaci verseny
KLENEN'13 - 2013.03.08. 20Vízenergia hasznosítás
Lengyelország csatlakozása 2012 –ben tervezett
A közép-európai szabályozási piac integrációja (2012 nyarán)
(független a nagykereskedelmi piactól)
• A szabályozási piac integrációja folyamatban van.
• Kialakult a határkeresztező kapacitások regionális közös allokációja (CASC és a CAO)
• Az ENTSO-E tíz éves fejlesztési terve keretében 2016-ig megvalósulnak a szükséges magyar határkeresztező kapacitás bővítések.
• Elkezdődött a szabályozási piac integrációja brit-francia (BALIT) a négy német TSO (GCC) közös rendszer szabályozási szolgáltatás beszerzés keretében.
• A német GCC bázisán létrejött az IGCC integrációjához eddig csatlakozott a dán, a holland, a svájci, a cseh és a belga TSO.
• A szabályozási piac integrációjának öt éves eredménye, csak a német rendszerben 300 millió EUR/év - így nem kétséges annak folytatása.
A szabályozási piac integrációs folyamata rendkívül magas gazdasági eredményeket hozott - nem kétséges a folytatása
Az integrációval kapcsolatos magyar szándékok, illetve elképzelések jelenleg
még nem ismertek, de integrációból való kimaradás valószínűtlen
(Az ELIA csatlakozott2012 -ben)
(Csatlakozott2012 -ben)
KLENEN'13 - 2013.03.08. 21Vízenergia hasznosítás
5. A vízerőművek fejlesztése -primer megújuló energia
forrásként
KLENEN'13 - 2013.03.08. 22Vízenergia hasznosítás
Rendszer szabályozás
- dinamika -
Primer energiaforrás hasznosítás
- fenntarthatósá
g -
Megújuló energia hasznosítás - olcsóbbítás -
• a rugalmas működés és a dinamika biztosítása
• a működési tartományok és manőverező képesség növelése
• gazdasági versenyképesség• a hosszú távú előnyei és a
környezeti elvárások közötti egyensúly megteremtése
• Stratégiák a hatások elkerülésére - mérséklésére
• gazdasági versenyképesség
• Az olcsóbbítást célzó új eszközök, megoldások és segédeszközök alkalmazása jelenti a fő fejlődési irányt
Az integráció eredményeképp kialakuló egységes piacon való versenyképesség biztosítása szabja meg a fejlődés irányát
KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás 23
A német VDI által meghatározott költségtrend - 1 MW alatt
(Verein Deutscher Ingenieure)
A sok helyen preferált kis- és törpe vízerőművek gazdasági feltételei aránytalanul kedvezőtlenebbek. A fajlagos beruházási költségei elérik ill. meghaladják az atomerőmű létesítés fajlagos költségeit – de a kihasználásuk sokkal alacsonyabb. A törpe kapacitások csak magas támogatás mellett lehetnek gazdasági szempontból megvalósíthatók. Költségeik csökkentése döntő súlyú a megvalósíthatóságuk szempontjából.
A kisvízerőművek megvalósításának feltétele a támogatott tarifa és beruházási és üzemi költség igényük mérséklése
Irányok: kis esés → új építmény nélküli → a merülő berendezések → távműködtetés → egyszerű gátszerkezetek → kompakt berendezések → halvédelem → kis környezeti hatású szerkezetek.
A gazdasági áttörés nem alakult ki. Ígéretes részlet megoldások, de
hiányzik a komplex, olcsó egység.
• Sok találmány, kevés eredménnyel.• A létesítés periodikusan visszatér -
többnyire eredménytelenül. • A fejlesztések K+F jellegűek nem hoztak
áttörést. • A kis teljesítményű kisvízerőművek
többnyire drágák, túlságosan kis teljesítményűek és gazdaságilag gyengék.
KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás 24
A hazai szempontból is mértékadó vízerőművek esetében:• a technológia kiforrottnak mondható, • műszaki kockázatai nem jelentősek, • üzeme gazdasági szempontból stabil, • független a tüzelőanyag ármozgásoktól,• megújuló természeti erőforrást hasznosít, • részt vesz az üvegházhatást okozó
gázkibocsátások csökkentésében, • megvalósítása helyi eszközöket igényel • a helyi foglalkoztatottságot javítja, • helyi forrásként, használata az energia
függőséget csökkenti.
A közepes és nagyerőművek fejlesztési súlypontja a hosszú távú előnyök kiaknázása és a környezeti elvárások közötti egyensúly
A hasznosítás fejlesztésének mozgató erejét a hosszú távú előnyei jelentik.
Súlyponti feladat a hosszú távú előnyök kiaknázása és a környezetvédelem
közötti összhang biztosítása.
A magyarországi villamos energia fogyasztás 10 –12%-át kitevő hazai
vízenergia hasznosítását, vagy az arról való lemondást csak megfelelően
megalapozott vizsgálatok indokolhatják.
• A vízenergia hasznosítása számottevő energetikai tényező.
• A legkisebb termelési költségű villamos energia, árstabilitást, energiafüggetlenség növel.
• A vízerő készletek rendelkezésre állnak.• A vízenergia hasznosítása, megfelelő
nagyság esetén nem igényel gazdasági támogatást.
• A klímavédelmi célkitűzések eléréséhez ez jelentheti a fogyasztókra legkisebb gazdasági terhet okozó megoldást
• A döntések tudományos igényű, részletes és komplex vizsgálatokat igényelnek.
KLENEN'13 - 2013.03.08. 25Vízenergia hasznosítás
A vízenergia nem-létezőként kezelése sem a fogyasztók sem az energiapolitikai célok teljesülése szempontjából nem szerencsés
A vízenergia jelentheti a legkisebb klímavédelmi terhet• A megvalósítás és az üzem költségei, valamint a termelés értékesítésének bevételei közötti egyensúly
megtartásával kialakíthatók a piaci környezetben működőképes vízerőművek.• A vízerőmű gazdasági megvalósíthatósága függ a rájuk terhelt infrastruktúra fejlesztési igények mértékétől.• A működéshez feltétlenül kapcsolódó és szükséges infrastruktúra fejlesztéstől függően a vízerőmű
projektek beruházási vagy ártámogatási igény nélkül is megvalósíthatók lehetnek. • A klímavédelmi célkitűzések eléréséhez a vízenergia készletek hasznosítása jelentheti a villamos energia
fogyasztókra és a lakosságra háruló legkisebb terhet.• „A gazdasági szempontból életképes, környezeti szempontból megbízható és szociális szempontból
felelős módon megvalósított és működtetett vízerőművek fenntartható fejlődést képviselnek.” (International Hydropower Association)
2011-ben üzembe helyezett új
folyami nagy vízerőmű a
Rajnán (100 MW)
KLENEN'13 - 2013.03.08. 26Vízenergia hasznosítás
6. A vízenergia fejlesztése szabályozási eszközként
KLENEN'13 - 2013.03.08. 27Vízenergia hasznosítás
A nagykereskedelmi és a szabályozási piac integrációja• az egységes piac jelenlegi domináns egységeivel versenyképes új kapacitás ok szükségesek• minden olyan szolgáltatásra képesnek kell lennie, ami az szokásos vagy lehetséges• a megnövekvő import nyomás fokozott árversenyében is megfelelőnek kell bizonyulnia • a régió szivattyús energiatározóival kell versenyezni a piacon
A nagy volumenű megújuló energia követelményei• nagy volumenű napenergia hatása a tőzsdei árakban → megoldás még várat magára• a nemzetközi gyakorlat alapján → a kritikus probléma a szélenergia változékonysága• a szélenergia rendszerbe illesztéséhez automatikus mobilizálású → szekunder tartalék• a változékonyság, tárolási és tartalék igény → megoldás a vízenergia, a szivattyús
energiatározó
A megújuló energia hatása a piacok működésére• a hagyományos és megújuló arány → piac átalakulás• a blokk leállítás és visszaterhelés csökkentés →
negatív árak• a nem szabályozható megújuló források → csúcs <
base-load ár• a kínálat nagyobb a terhelésnél → a frekvencia
tartás tárolást tesz szükségessé
Megújulók
Hagyományos termelés
A fogyasztást meghaladó megújuló termelés hatása
(Energiewirtschaftliche Tagesfragen)
A megújulók és az integráció miatt az eddigi gyakorlattól eltérő követelmények megjelenése várható
• A tárolás mértékadó árkülönbsége az elmúlt évekre a felére csökkent.
• Ezt tovább rontja az energia tárolás hatásfokának megfelelő veszteség.
• Amennyiben nem áll be változás, akkor a hagyományos energia tárolás gazdasági szempontból ellehetetlenül.
• A kiegyenlítés műszaki és üzemi súlya nem változik sőt növekszik. a. a leszabályozási energia felhasználása az
energiahatékonyságot növelib. a terhelés kiegyenlítése a hatásfok javítás
mellett CO2 csökkentést eredményez. (Példaként említhető hogy egy 600 MW teljesítményű szivattyús energiatározó hatása CO2 csökkentés szempontjából közelítően megegyezik kb. 110-150 MW szilárd biomassza tüzelésű erőmű , vagy kb. 370-500 MW újonnan belépő szélerőmű CO2 kibocsátás csökkentésével.)
KLENEN'13 - 2013.03.08. Vízenergia hasznosítás 28
2000 2002 2004 2006 2008 2010 20120.40
0.50
0.60
0.70
0.80
0.90
1.00
1.10
1.20
1.30
1.40
A kisütési és a base load ár aránya
A töltési és a base load ár aránya
A b
ase
load
árh
oz v
iszo
nyí
tott
ár
A töltő és a kiadott energia ár különbsége fokozatosan csökken
A megvalósíthatóság feltétele a magasabb műszaki minőség prioritása a szabályozási szolgáltatások piacán és
a versenyképesség az integráció eredményeképp megjelenő importtal
Az energia tárolás mértékadó árkülönbözetének hatása
A rendszer szabályozás egyesített piacán való versenyképesség meghatározó súlyú a jövő szempontjából
KLENEN'13 - 2013.03.08. 29Vízenergia hasznosítás
-140%
-120%
-100%
-80%
-60%
-40%
-20%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
120%CCGT OCGT SZET FRSZ SZET HRZ SZET FRSZ+HRZ
+40 és +100% között
+50 és +100% között
+25 és +100% között
és -100%
+20 és +100% között ill.
-40 és -100%
-100 és +100% között
+25 és +100% -75 és 0%és -100%
Telje
sítm
ény
lead
ásTe
ljesí
tmén
y fe
lvét
el
Típus
Szabályo-zási zóna
Kom
biná
lt ci
klus
ú gá
ztur
bina
Nyí
lt ci
klus
ú gá
ztur
bina
Konv
enci
onál
is sz
ivatt
yús
ener
giat
ároz
ó
Frek
venc
ia sz
abál
yozó
s sz
ivatt
yús
táro
zó
Hid
raul
ikus
rövi
dzár
as sz
ivatt
yús
táro
zó
Hid
raul
ikus
rövi
dzár
és
frek
v. sz
abál
yozá
s
A rendszer szabályozási eszközök szabályozási tartomány összehasonlítása
A megfelelően kialakított SZET szabályozó képessége +100 % és -100 % határok között fokozatmentesen rendelkezésre áll
KÉN
YSZE
R Ü
ZEM
NÉL
KÜLI
SZA
BÁLY
OZÁ
S
A legmagasabb szabályozási minőség
a legkisebb költséggel!
KLENEN'13 - 2013.03.08. 30Vízenergia hasznosítás
• A rendszerirányítási problémák megoldására a Kormány 2011. szeptember 30-án elfogadta a Nemzeti Tervet és döntött annak továbbításáról az Európai Bizottság részére.
• A Nemzeti Tervben foglaltak szerint a Kormány támogatásban részesít egy magyarországi helyszínen megvalósítandó +/-600 MW teljesítőképességű szivattyús energiatározó beruházást.
• A Kormány álláspontja szerint a SZET megvalósítására a magyar villamos energia rendszer súlyos rendszerszintű problémáinak megoldása és a megújuló energiatermelés költséghatékony módon történő elősegítése érdekében egyértelműen szükség van.
A Nemzeti
Terv
• A projekt 2012. május végén a CO2 piac megingása és kockázatai következtében nem folytatódott.
A Nemzeti Terv megszűnése
A magyar villamos energia rendszerből hiányzik a modern szabályozó kapacitás a megfelelő rugalmassággal
KLENEN'13 - 2013.03.08. 31Vízenergia hasznosítás
6. A környezetvédelem - segítője, vagy gátja a
megújuló energiaforrások hasznosításának?
KLENEN'13 - 2013.03.08. 32Vízenergia hasznosítás
Nem egyértelmű a kérdés a környezetvédelem megújuló energiát segítő vagy gátló szerepéről
• A környezetvédelmi hatóság működési feltételei, eljárásrendje, hatásköre jogszabályokkal lehatárolt.
• Álláspontját az érintett szakterület szabályai és a jogszabályi előírások alapján alakítja ki.
• Az eljárás tárgyát képező hasznosítást nem áll jogában sem gátolni, sem pedig segíteni.
• Kivételek, eltérések, vagy tévedések mindig előfordulhatnak, de azokból általános érvényű következtetést nem lehet levonni.
A környezet-
védelmi hatóság
• A környezetvédelmi szervezetek többnyire nem szakmai szervezetként működnek.
• A szervezetek működését a törvényesség betartásának általános szabályain túlmenő előírások, jogszabályok nem korlátozzák.
• Álláspontjuk kialakítását szakmai szabályok nem korlátozzák.• Az egyes esetekben saját értékrendjük és érdekeik szerint járhatnak
el és az érdekeik szerint gátolhatják vagy segíthetik akár a megújuló energia fejlesztését is.
• Általános érvényű megállapítás nem tehető, de meg kell említeni, hogy valamilyen okból a sajtó nem, vagy csak nagyon ritkán ad hírt olyan helyfoglalással járó fejlesztésekről ahol segítő szerepet játszottak.
A környezet-
védelmi szervezetek
KLENEN'13 - 2013.03.08. 33Vízenergia hasznosítás
Nem a környezetvédelem a vízenergia hasznosítást meghatározó, hanem csak a követelmények egyike
• Helyi munkahely teremtési lehetőség.• Megfizethető infrastruktúra és szolgáltatás.• Versenypiacon értékesíthető termék.• A támogatási matematika piac torzító hatása.• Az import függőség mérséklése. • A függőség nemzetbiztonsági szempontjai.• A villamos energia termelés árának stabilizálása.• A megújuló energia ártámogatásának csökkentése• A környezet védelme.• A klímavédelmi célkitűzések elősegítése.• Az energiahatékonysági célok elősegítése.• Ellátás biztonság növelése.• A rendszer szabályozás diverzifikálása.• Lobbi érdekek vagy azok sérülése. Stb. (cirkusz potenciál)
A vízenergia hasznosítás
elemzésének lehetséges
szempontjai
• Az EURELECTRIC álláspontja szerint még az EU egyes igazgatósági közötti prioritások sem tisztázottak. Így rendezhetetlenek a környezetvédelem klímavédelem Víz Keretirányelv hármasának ellentmondásai.
• EU szinten is zavar van. A mértékadó EU és hazai szabályozás hiánya átjárhatatlan helyzetet teremt.
• Csak a kiemelt beruházás működik.
Az egyes szempontok gyakran egymást
akadályozzák.
Zavar van.
KLENEN'13 - 2013.03.08. 34Vízenergia hasznosítás
Bizonytalanságot keltenek a természeti erőforrás és a földterület használati jogának feltételei – csak az engedélyest kötelezik
• Nem alakult ki a más országokban a természeti erőforrások használati jogának megszerzésére alkalmazott koncessziós rendszer.
• A használati jogot verseny és lényegi kötöttségek nélkül, korlátlan időre, gyakorlatilag ingyen meg lehet szerezni.
• A nemzeti ajándékért nagy tolongás a szerencse vadászok között, többnyire laikus elképzelésekkel.
A természeti erőforrás
használata rendezetlen
• Az országhatárt keresztező folyók medre és ártere kizárólagos állami tulajdonban van. A területek tulajdonosa a magyar állam és képviseletében a kincstár jár el. A kezelési jogot a területileg illetékes vízügyi igazgatóságnak adták határozatlan időre.
• A vízügyi igazgatóságokról a működésükhöz szükséges forrást a költségvetésből kapják. A költségvetési kontroll megkerülésével kapott forrás felértékelődött. Pl. a kiskörei erőmű esetében a földterület használatáért a forrás átadási kötelezettség az éves árbevétel 36%-a.
• Az állami tulajdon használatával kapcsolatos versenyeztetésről valamiért nem szólnak a hírek. A szabályok nem átláthatóak.
• A használati jogokat gyakran ismeretlen német vagy osztrák magánszemély vagy csoportja kapja meg (kizárva pl. az önkormányzatokat is).
Az állami földterület használata
rendezetlen
• A stabil beruházási környezet hiányzik, a kötelezettségek gyakran csak az engedélyesre vonatkoznak.
• Pl. az 1996-ban minden szükséges engedély birtokában egy 150 éves vízimalom rekonstrukciójával megvalósított, távműködtetett demonstrációs célú kisvízerőműre a hatóság máig sem adott ki üzemelési engedélyt. De kártérítést sem fizetett. Mivel a beruházó nem bocsátkozott pereskedésbe, a pénze elveszett.
A stabil beruházási környezet hiányzik
KLENEN'13 - 2013.03.08. 35Vízenergia hasznosítás
A vízerőművek környezeti hatásai terén a szakma bemutatta, hogy képes a problémák elkerülésére vagy mérséklésre
• Minden infrastruktúra fejlesztésnél jelentkeznek hatások a környezetre, a döntések előkészítése összehasonlítást tesz szükségessé,
•Kiemelt figyelmet kaptak a vízenergia hatásai : földterület, fauna, flóra, vízjárás, hosszú megfigyelési időszak tapasztalatai halmozódtak fel,különböző szakterületek kutatják a hatásokat és a védekezési módokat,
•Az erőfeszítések eredményeként a hatások elkerülésére vagy mérséklésére széles tartományban eredményes stratégiák alakultak ki, a nemzetközi szakma bemutatta, hogy kész és képes a problémák előjelzésére és mérséklésére, az eredmények alkalmazása környezeti javulást eredményezett
•A környezeti megfontolások beépítése a tervezésbe és az üzembe ma már standard gyakorlat.
A környezeti hatások
elkerülése vagy mérséklése
•A természetes víztestek használata, állapotának javítása számtalan – vélt vagy valós - nehézségbe ütközik.
• A német gyakorlatban az egyre újabb hatósági igények általánosságban 8% termelés csökkenést okoztak az üzemelő létesítményeknél. A folyamatosan jelentkező beruházási igények (pl. halvédelmi beruházások), egyes esetekben az üzem fenntarthatóságát veszélyeztetik.
• A magyar minisztériumi álláspont szerint, amit a Víz-Keret Irányelv alapján kidolgozott vízgyűjtő gazdálkodási tervek nem tartalmaznak, nem képezheti engedélyezés tárgyát. De nem mérték fel és nem egyeztették a távlati fejlesztések lehetőségeit. Tehát a terv befagyasztotta a fejlesztések lehetőségét.
A Víz-Keret Irányelv
követelményei
KLENEN'13 - 2013.03.08. 36Vízenergia hasznosítás
Általában nincs érdekütközés a természetvédelem követelményei és a szivattyús energiatározó létesítés között
Környezeti szempontból szokásos megoldás a földalatti elhelyezés és a zárt technológiájú vízrendszer kialakítása. Minimálisra csökkentik a vizuális és a természetes víztestekre gyakorolt hatásokat. A szivattyús energiatározó üzemanyaga és az energiatárolás közege a természetben előforduló víz, amit természetes állapotában használ fel és ad vissza. A vizet az üzem nem szennyezi. A környezetbe illesztése terén eredményes és elfogadott módszerek alakultak ki. Gyakran védett természeti területen valósulnak meg:
• a Fekete Vág az Alacsony-Tátrai Nemzeti Parkban; • a Foyers a Loch Ness tavon; • a Bajina Basta a Tara Nemzeti Parkban, a Világörökség részét képző területen épült; • a Dlouhe Strane a Jeszenik hegység tájvédelmi körzetében; • a Dinorwic és Ffestnniog a Snowdonia National Park területén; • a Yards Creek a Delaware Water Gap National Recreation Area területén; • a Seneca az Allegheny National Forest területén; • a Helms a Sierra National Forest területén; • az Imaichi, Numappara és Shimogo a Nikko National Parkban; a Numappara egyben a Világörökség részét
képző területen épült;• az EU hozzájárulásával jelenleg fokozottan védett természeti területen és Natura 2000 területen épül a
Baixo Sabor Portugáliában.• A Dnyeszter a Világörökség részét képző és a Ramsari egyezmény hatálya alá tartozó területen épül a
Világbank támogatásával és finanszírozásával.
KLENEN'13 - 2013.03.08. 37Vízenergia hasznosítás
ÖSSZEFOGLALÁS:
KLENEN'13 - 2013.03.08. 38Vízenergia hasznosítás
A vízenergia alacsony termelési költsége és az árstabilitás növelő hatása alapján a megújuló energia hasznosítási kötelezettség tejesítésének legkisebb költségű eszközévé válhatna.
A kisvízerőművek fejlesztését számtalan ötlet teszi összetetté, kevés gyakorlati eredménnyel. A fő irány a magas beruházási költségek csökkentése. A gazdasági áttörés nem alakult ki. Környezeti szempontból a kisvízerőművek heterogén követelmény rendszert képviselnek.
A közepes és nagy vízerőművek esetében a technológia kiforrott, a fejlesztés súlypontja a hatékonyság növelés, a hosszú távú előnyök kiaknázása és a környezeti elvárások közötti egyensúly megteremtése. A nemzetközi szakma bemutatta, hogy képes a környezeti problémák előjelzésére és mérséklésére.
A szabályozási szolgáltatások fenntarthatóságának feltétele a versenyképesség a várható importtal. A fejlesztések iránya a szabályozhatóság növelése, a manőverezési képesség javítása és a rendelkezésre álláshoz szükséges tároló kapacitás biztosítása. A földalatti elhelyezés és a zárt technológiájú vízrendszer kialakítása minimálisra csökkentik a vizuális és a természetes víztestekre és környezetre gyakorolt hatásokat. A környezetbe illesztése terén eredményes és elfogadott módszerek alakultak ki.
A környezetvédelem prioritásaiban EU szinten is zavar van. A szabályozás átjárhatatlan helyzetet teremt. Csak a kiemelt beruházássá nyilvánítás működik.
A magyar gyakorlat nem létezőként kezeli a vízenergiát, annak ellenére, hogy az árstabilitást növelő és az import függőséget csökkentő, belföldi energiaforrás. Az importtal szembeni versenyképesség eszköze lehetne különösen a rendszer szabályozás terén. A hazai vízenergia értéke olyan nagy, hogy arról a lemondást csak megfelelően megalapozott vizsgálatok indokolhatják.
A komplex, tudományos igényű vizsgálat azonban várat magára!
KLENEN'13 - 2013.03.08. 39Vízenergia hasznosítás
Köszönöm a figyelmüket!