A határtalan elme korlátai

ABSZTRAKT KÖTET

A határtalanelme

korlátai

A MagyarPszichiátriai TársaságXVIII. Vándorgyûlése

Gyõr, 2013. január 23-26.

Az átjárhatóság ösvényén

Afangide Beáta1, Afangide Uwem2

1Bodrog Alapfokú Mûvészet Oktató Intézmény, Kaposvár2Kaposi Mór Oktató Kórház, Pszichiátriai és AddiktológiaiCentrum, Kaposvá[email protected]

A rajzolás a legegyszerûbb értelemben formák, alakok,képek produkálása vonalakkal. Hozzátartozik valami-lyen eszköz, hogy nyomot hagyjunk a papíron. A raj-zokba gyerekek sokféle dolgot megvalósíthatnak.Kifejezhetnek gondolatokat, érzelmeket, élményeket.Feldolgozhatnak traumát, veszteséget, fájdalmat. Nemutolsósorban kapcsolatba léphetnek a nyomhagyáseszközeinek segítségével önmagukkal, a valósággal. Amegjelenített kép – igaz valóság –- lehet ijesztõ, derûs,lehet idegen vagy akár lehet vele kezet fogni, megba-rátkozni, kapcsolatba kerülni vele.

Ahhoz, hogy megértsük a gyermek hozzáállását arajzoláshoz vagy más kreatív tevékenységhez, elõször amotivációt kell vizsgálni. A gyermek számára általábanhárom forrás áll rendelkezésre a rajzolt képek létreho-zására: az emlékezet, a képzelet és a valóság.

Az emlékezeten alapuló rajzolásnál az alany felidézi,elõhívja tudását a tárgyról, személyrõl, állatról vagykörnyezetrõl.

A képzeletbeli rajzolás sok gyermek számára túl ne-héz feladat. Vannak, akik képesek eredeti, érdekes té-májú rajzot készíteni, míg mások semmi képszerût vagyújszerût nem tudnak alkotni. ez különösen igaz atraumatizált kicsiknél, akik a pszichés tompultság mi-att képtelenek bármit is felidézni vagy papírra vetni.De a kisgyermekek egy részének elég egy kis biztatás,hogy rajzolásba fogjon. Természetesen fejlõdési ténye-zõk is befolyásolhatják a gyermek gazdag fantáziájánakkibontakozását.

A rajzolás harmadik lehetséges formája az, amikor agyermek az éppen elõtte megjelenõ, valós tárgyakatrajzolja. Bár, mint terapeuta nem ezt kérem, de a gyer-mek kiválaszthat valami olyasmit, amit maga körül lát.

A gyermek számára az alkotás folyamata sokféle él-ményt kapcsol össze, hogy valami újat, személyesethozzon létre. A rajzkészítés pont, vonal, folt, szín kivá-lasztására, formálására és elrendezésére készteti a gyer-meket, hogy közvetítsen egy gondolatot, érzést vagyeseményt, egységbe foglalva a számtalan alkotórészt,tartalmat, stílust, formát és kompozíciót.

Ha játék, miért nem játssza mindenki szívesen?

Afangide Beáta1, Afangide Uwem2

1Bodrog Alapfokú Mûvészet Oktató Intézmény, Kaposvár2Kaposi Mór Oktató Kórház, Pszichiátriai és AddiktológiaiCentrum, Kaposvá[email protected]

A játék az óvodás-kisiskolás gyerek alaptevékenysége,megismerésének, fejlõdésének forrása, s egyben színte-re akkor is, ha közben folyamatosan alakul, fejlõdikfeladattudata. Ez az elvárható, természetes folyamatazonban csak fokozatosan mehet végbe. Ráadásul azábrázolás egyike azon tevékenységeknek, amit felnõtt-ként, mûvészként is elsõsorban saját belsõ késztetéseiáltal hajtva végezhet jól az ember.

Sok mozgással, cselekvéssel, a különbözõ észlelõfunkciók együttmûködésével (látás, hallás, tapintás,íz-lelés, szaglás) a gyerek folyamatosan sokrétû tapaszta-latot szerez a körülötte lévõ világról, a tárgyakról, azokviszonyáról, térbeli elrendezõdésérõl. Majd újraalkot-ja, megjeleníti, ábrázolja valamilyen úton-módon eze-ket a dolgokat.

A tárgyi világ feldolgozása valamilyen ábrázoló te-vékenységben éppoly törvényszerû, mint a személykö-zi kapcsolatok feldolgozása. Miért törvényszerû azábrázoló tevékenység megjelenése? Ez az egyik alapve-tõ olyan tevékenység ugyanis, amelyen keresztül a gye-rek vizuális ismereteirõl vizuális visszajelzést kap.

Ha a vizuális visszajelzés ritka, nem csak ábrázolás-ban marad le a gyerek, hanem a megismerõ funkcióisérülnek, mégpedig tartósan !

Valószínûleg kevesebb lenne a síró, eszközt megfog-ni nem akaró gyermek, ha a vizuális nevelés folyamánhagynánk, hogy a gyerekek saját próbálkozásaik, téve-déseik és sikereik alapján örömmel, játékukban tanul-janak!

Elõadásommal segíteni szándékozom a gyermekek-kel foglalkozó szakemberek – gyermekpszichiáterek,pszichológosok – munkáját.

1

Magyar Pszichiátriai Társaság XVIII. Vándorgyûlése - Gyõr, 2013. január 23-26. Absztraktok

Droghasználat káros hatása egészségre

Afangide Uwem JonahKaposi Mór Oktató Kórház, Pszichiátriai és AddiktológiaiCentrum, Kaposvá[email protected]

Drogaddikcióban szenvedõ személyben gyakrabbanegy vagy több betegség is társulhat, tüdõ- éskardiovaszkuláris betegség, szélütés, rák, mentális za-varok. Képalkotó eljárások, mellkasi röntgen, vérkép-vizsgálatok kimutatták a drogok – a használó egyénekszervezetére gyakorolt – romboló hatásait. Vegyük pél-dául, hogy a dohányzás rákot okozhat szájban, torok-ban, garatban, vérben, tüdõben, hasban,hasnyálmirigyben, vesében, hólyagban és méhnyak-ban. Bizonyos szerek inhalálással történõ használatatoxikus hatású az agyban és a perifériás idegrendszer-ben lévõ idegsejtekre.

Drogaddikció okozhat stroke-ot, HIV/Aids, Hepati-tisz B és C fertõzést, lelki zavarokat stb.

Lehet, hogy a drogabúzus okozza a lelki megbete-gedéseket, vagy a lelki sérülés következménye a drog-használat ?

Drogabúzus és mentális betegségek gyakran együttjárnak. Bizonyos esetekben mentális betegségek kiala-kulhatnak drogabúzus elõtt; egyéb esetben adrogabúzus indukálja vagy rosszabbítja a mentális za-varokat, különösen specifikusan fogékony személy-ben.

Hogyan árt másoknak az addikció ?Túl a káros következményeken, amelyet a drogfo-

gyasztás okoz a szenvedélybetegekben, a drogabúzuskomoly egészségügyi problémát okozhat nem fogyasz-tó egyénekben is.

Az addikció három romboló és zavaró következmé-nye: prenátális droghatásnak kitett újszülöttek és gyer-mekek; hatások passzív dohányosok számára; fertõzõbetegségek növekvõ terjedése (heroin, kokain, ésmetamfetamin injekciós használat okozza az új AIDSmegbetegedések több mint 1/3-át). Az injekciós drog-használat fõ faktora a hepatitisz C terjedésének, amelykomoly és fatális májbetegséghez vezethet.

A fertõzõ betegségek terjedésének nemcsak az injek-ciós droghasználat az egyetlen útja. Minden abúzusraalkalmas drog okozhat bizonyos intoxikációs állapo-tot, amely megváltoztathatja az ítélõképességet, mint-egy növelve ezzel a kockázatos szexuális viselkedéslehetõségét, s hozzájárulhat a HIV/AIDS, hepatitisz Bés C, valamint a szexuális úton terjedõ betegségek szá-mának növekedéséhez. Ezen túl számos közlekedésibaleset okozójaként is is tekinthetõ.

Leggyakoribb drogfajták: nikotin, alkohol, marihu-ána, inhalációs szerek, kokain, amfetaminok, Ecstasy,LSD, heroin, szteroidok, recept drogok, gombák stb.

Transzgenikus egérmodell kialakításafigyelemhiányos hiperaktivitás-zavarhoz kapcsoltgenomi variáns vizsgálata céljából

Álmos Péter1,2, Janka Zoltán1, Gross Cornelius2

1SZTE ÁOK pszichiátriai Klinika, Szeged2EMBL Mouse Biology [email protected]

Az elõadásban egy humánspecifikus betegségtranszgenikus egérmodelljének létrehozását és a felme-rülõ elméleti kérdéseket mutatjuk be.

Teljes genomasszociációs vizsgálat tárta fel, hogyegy, a neuronális glükóztranszporter kódolásáért fele-lõs gént (SLC2A3) érintõ genomi variáns szignifikán-san gyakrabban fordul elõ figyelemhiányoshiperaktivitás-zavarral (ADHD) diagnosztizált betegekcsoportjában. Ezen túlmenõen egyes ADHD-ra jellem-zõ neurokognitív endofenotípusok tekintetében szin-tén kiemelhetõkké váltak a variánst hordozószemélyek. A tandemduplikáció neurobiológiai szere-pének vizsgálatára a változat állatmodellben történõkialakításával nyílik mód.

Az egérmodell genomi struktúrájának tervezése so-rán észleltük, hogy az érintett régió annotációja a jelen-legi genom-adatbázisokban ellentmondásos. Az egér éshumán genom közötti exon-intron szerkezeti eltéré-sek, a régió génjeinek számos pszeudogénje ugyanis atörzsfejlõdés során már korábban is bekövetkezettduplikációkra utalnak. Elemzésünk felvetette annak le-hetõségét, hogy a terület egy ún. genomi forró pont,mely az evolúció során számos alkalommal dupliká-lódhatott (feltehetõen e folyamat ma is zajlik), esetle-ges szelekciós elõnyt eredményezve.

A modell megalkotása során az érintett genomi régi-ót klónozva egy olyan kazettát hoztunk létre, ahol azegér slc2a3 gén és környezõ régiójának mesterségesduplikációjához fluoreszcens proteint kapcsoltunk(slc2a3-P2A-mCherry). A pronukleáris injektálást si-keres transzmisszió követte, így egy olyanBAC-transzgenikus egér létrehozása valósult meg, ahola humán genomi variáns hatását mind a viselkedés-elemzés szintjén, mind az érintett idegrendszeri struk-túrák optikai vizsgálatával analizálhatjuk.

2


Virtuális világ integrálása a család életébe

Antal Márta1, Kovács Emõd2, Király Roland2

1Mentálhigiénés Csoport Eger2Eszterházy Károly Fõiskola, [email protected]

Egerben a Mentálhigiénés Csoporton évek óta mûköd-nek gyermekdráma csoportok. Jónéhány éve kezdtünkfelfigyelni, hogy a virtuális világ figurái megkerülhetet-lenné váltak. Mára a velük való azonosulás egyes gyer-mekeknél komoly gondot. Ezen gyermekek közülugyanakkor igen sokan játszanak számítógépes játéko-kat, vagy tartanak fenn kapcsolatot a virtuális világban,míg iskolai beilleszkedésük sikertelen lehet. Ismeretei-ket az így kapott információ jelentõsen átszövi és az eb-ben az életkorban egyébként sem problémamentesvalóság és fantázia elkülönítése nehezebbé vált.

Ezért úgy döntöttünk, hogy ebben az évben a gyer-mekcsoportok témája hangsúlyosan a virtuális világlesz. Ezzel párhuzamosan indítottunk szülõcsoportot,a gyermekcsoportban levõ gyerekek szüleinek. A mun-kába bekapcsolódott az Eszterházy Károly FõiskolaMatematikai és Informatikai Intézetének két tanára is.Feltevésünk, hogy a virtuális világ használatára a gyer-mekeket már a kisiskolás korban el kell kezdeni taníta-ni. Ezt a nevelési feladatot ugyanakkor nemhagyhatjuk csupán a szülõkre, mert õk a virtuális tér-ben sokkal tapasztalatlanabbak, mint a valós térben.

A szülõcsoportot tematika alapján tartottuk, igye-keztünk azokat a játékokat, társasági oldalakat érinteniamit ez a korosztály használ. Példákon elemeztük ezenvilág jó és rossz oldalait, s közösen alakítottunk kiproblémakezelést ezekre. Nyílt titok volt, hogy rábír-juk a szülõket, hogy üljenek le gyermekeik mellé és„gépezzenek” együtt. A közös megbeszélést alkalmaz-zák a tiltás helyett. Az ismeretek átadása mellett sze-repjátékokkal, problémamegoldó készségektanításával dolgoztunk. A szülõk meghívást kaptakegy-egy gyermekcsoportra is, hogy az elméletben meg-tanult módszereket a gyakorlatban is láthassák mûköd-ni.

A gyermekcsoport alapvetõen megtartotta a gyer-mekdráma jellegzetességeit, de a témáknál gyakorta al-kalmaztunk stopmeséket, irányított helyszínválasztást.Fókuszba állítottuk a közösen végzett cselekvést és éle-sen elkülönítettük az egyénileg boldoguló szuperhõ-söktõl. A csoport külsõs vendégeket is fogadott,sérülten látó embert, vakvezetõ kutyát vagy éppenkommandósokat. Így játék nyelvén lehetett a közös-ségépítõ értékeket megjeleníteni.

Célunk a munkát folytatni más korosztályokkal is.

Absztrakt agyagszobrok üzenete - Segít-e akerámiázás a gyógyulásban?

Antalics Erika, Dr Nagy Judit, Anginé SzántóIbolyaESZSZK Merényi Gusztáv Kórház Gyógyító célú Foglalkoztató[email protected]

A Merényi Gusztáv Kórház Gyógyító célú Foglalkozta-tójának kerámiamûhelyében alkotó két páciens agyag-szobrainak bemutatásán keresztül próbálunk választkapni kérdésünkre.

Lehet-e fontos szerepe az agyagozás terápiás alkal-mazásának a komplex rehabilitációs kezelésben?

Hogyan segíthet a kerámiázás a mélyebb lelki folya-matok lereagálásában és megismerésében? Fejlõdik-eaz önismeret általa? Mi vezette két alkotónkat az önki-fejezés ezen formájához? Milyen utat jártak be agyago-zás közben mûvészileg ,patológiájuk hogyantükrözõdik mûveikben? Miben hasonlít és miben kü-lönbözik mûvészinek mondható kifejezésmódjuk ésbetegségkarrierjük? Válaszra vár, hogy a betegségüketkísérõ szenvedésnyomás szobraik különös esztétikájá-ban is testet ölt-e?

A sok kérdésre alkotásaik alapos tanulmányozásaadhat csakis valódi magyarázatot. Mindemellett a mû-helyben együtt töltött idõ alatt és a velük folytatott be-szélgetések során, tanúi lehettünk viselkedésük,élményfeldolgozásuk jelentõs változásának.

Mindkét alkotónk elõször találkozott az agyagozássalmûhelyünkben. Mûvészi elõképzettséggel nem rendel-keztek. Hogyan lehetséges, hogy mindketten különös ésjelentõs kifejezõerejû mûveket hoztak létre? Tapasztala-taink szerint problémáik felismerésében, elfogadásában,kudarcaik érzelmi feldolgozásában is jelentõs javulás mu-tatkozott. Szenvedésük bár más mértékben, mégis csök-kent és reálisabb céljaik alakultak ki.

Elmélyült munkájuk a mûhely terápiás légkörében– és itteni aktív szerepvállalásuk – lehetõvé tette ki-bontakozó komplex lelki fejlõdésüket. Mindez naprólnapra nyilvánvalóbbá vált. Elkészült szobraik valódisikerélménnyel gazdagították õket.

Prezentációnkban a nem mindennapi alkotásokatlétrehozó páciensek történetét, kerámia alkotásaikatmutatjuk be, az általunk fontosnak vélt momentumo-kat kiemelve.

3


Szorongás vagy kreativitás? Szörnyábrázolásokpszichológiai értelmezése

Antos Zsolt1, Vass Zoltán2

1Zuglói Benedek Elek EGYMI és Nevelési Tanácsadó,Pedagógiai Szakmai Csoport, Budapest2Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológiai Intézet,[email protected]

Az elõadás egy vizsgálatot ismertet, amely projektívrajzok hasonlósági csoportjaira irányul, és arra keresi aválaszt, hogy egy magas szorongáskiváltó értékû inst-rukcióra („Rajzolj egy szörnyet!”) kapott rajzi válaszokalkotnak-e hasonlósági típusokat. A kutatás elméletialapját a hétlépéses mintázatelemzési modell (SSCA)prototípus, genotípus és fenotípus-fogalmai képezik(Vass, 2006). A kutatás során a rajzokat független meg-ítélõk sorolták csoportokba, majd leírás készült a cso-portok közös tulajdonságairól. Újabb adatainkmegerõsítik korábbi eredményeinket, melyek szerint arajzok 60-80 százaléka hasonlósági típusokba sorolha-tó. A kutatások eredményeként létrejött egy kódolásirendszer és egy bõvített fenotípus-leltár. Az eredmé-nyek szerint a projektív szörnyrajzok alkalmasak avizsgált személyek félelmeinek, szorongásainak vizsgá-latára. Emellett azonban az alkotó kreativitása, domi-nanciatörekvése, azonosulási vágya is kifejezõdhet arajzban.

Társas elszigeteltség vs. társas aktivitás, mintkockázati tényezõ a serdülõkorú fiataloktiltottszer-használatában

Arnold Petra, Zsiros Emese, Költõ András, SimonDávid, Németh ÁgnesOrszágos Gyermekegészségügyi Intézet, [email protected]

Bevezetõ: A serdülõkorú populáció körében a tiltott-szer-használat rizikó- és védõfaktorainak azonosításá-nál a különbözõ szocializációs színterek vizsgálatakülönösen fontos. Hazai és nemzetközi kutatásokeredményei szerint a serdülõk saját és kortársaik til-tottszer-fogyasztása között szignifikáns kapcsolat fi-gyelhetõ meg (Hibell és mtsai 2009; Elekes, 2009).További vizsgálatot igényel azonban, hogy a kortárskapcsolatrendszer és a tiltottszer-használat között mi-lyen összefüggés tapasztalható. Jelen poszter ennekelemzését tûzi ki célul. Hipotézisünk szerint mind a pe-remhelyzetû, mind az erõsen integrált serdülõk na-gyobb valószínûséggel próbálnak ki tiltott szert, mint aközepes mértékû társas pozícióban lévõ társaik. Mintaés módszer: Elemzésünket az Iskoláskorú gyermekekegészségmagatartása (HBSC) kutatás 2010. évi orszá-gosan reprezentatív adatain végeztük a 15 és 17 évesekkörében. A minta kialakítása iskola-, valamint telepü-léstípus szerint rétegzett mintavételi eljárással történt,az elemzésben 4488 fiatal adatait dolgoztuk fel. Azadatgyûjtés osztályos lekérdezéssel, önkitöltõs, ano-nim kérdõívek segítségével valósult meg. A kortárskapcsolatrendszer és a szerhasználat összefüggését akövetkezõ változók mentén elemeztük: tiltott-szer-használat életprevalenciája; közeli barátok száma;barátokkal töltött iskola utáni délutánok/otthontól tá-volt töltött esték száma; probléma megbeszélés a leg-jobb baráttal; tanulók szociális önértékelése (Harter,1988). Hipotézisünket diszkriminancia-elemzéssel, il-letve logisztikus regresszióval teszteltük. A nemet, aFAS-t (objektív családi jómódúság), valamint az élet-kort kontrollváltozóként bevontuk elemzésünkbe.Eredmények és következtetések: Hipotézisünket azeredmények részben támasztják alá. A társas aktivitásés a tiltottszer-használat között pozitív kapcsolat fi-gyelhetõ meg, amelyet a bevont kontrollváltozók nembefolyásoltak. Nem találtunk azonban szignifikánsösszefüggést az illegális szerhasználat, valamint a társaselszigeteltség között. Az eredmények arra engednekkövetkeztetni, hogy serdülõkorban a fokozott társasaktivitással összefügg a tiltottszer-használat kockázata,de a társas életbõl való kivonódás nem feltétlenül jelentkockázati faktort.

4


Férfi testideálok és az izomdiszmorfia kockázatiprevalenciájának változása súlyzós testedzéstfolytató férfiak körében

Babusa Bernadett, Czeglédi Edit, Túry FerencSemmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Háttér: A (poszt)modern civilizáció egyik szembeötlõjelensége a férfiak testideáljának, testképének markánsváltozása. A külsõ megjelenés szociokulturálisan meg-határozott jelenlegi standardja a nõk esetében a karcsú,a férfiak esetében pedig elsõsorban az izmos. A testtelvaló elégedetlenség testképzavarral társulva azizomdiszmorfia (ID) kialakulásához vezethet. Az IDolyan pszichiátriai zavar, amelyet az izomzattal valótúlzott foglalatosság és az izomtömeg növelésének in-tenzív vágya jellemez. Az ID kialakulása tekintetében atestépítõk fokozott kockázati populációt jelentenek.

Célkitûzés: Vizsgálatunk célját a férfi testideálok, atesttel való elégedettség és az ID prevalenciájánakösszevetése képezte tíz év távlatában súlyzós testedzéstvégzõ férfiak körében.

Módszer: A vizsgálatban Túry és mtsai 2001-es(n=140) továbbá Babusa és mtsai 2011-es (n=304) ke-resztmetszeti, kérdõíves kutatásának mintáit vetettükössze az (önbeszámolóval nyert) antropometriai ada-tok, a testtel való elégedettség, valamint az IDprevalenciája mentén.

Eredmények: A súlyzós testedzést végzõ férfiak test-súlya (t(303)=5,18; p<0,001; Cohen d=0,53),testtömegindexe (t(303)=6,96; p<0,001; Cohend=0,71) és kívánt testsúlya (t(303)=4,21; p<0,001;Cohen d=0,43) egyaránt megnõtt 2001 és 2011 kö-zött. Ezzel párhuzamosan csökkent a testsúllyal valóelégedettségük. Míg 2001-ben a súlyzós edzést végzõférfiak 43%-a elégedett volt a testsúlyával, addig ez azarány 2011-ben már csak 9,5% volt (÷2(2)=144,46;

p<0,001). A fogyni és a hízni vágyók aránya egyarántmegnövekedett. Az ID kockázati prevalenciája szinténszignifikáns növekedést mutatott a tíz év távlatában:4,3% vs. 18% (÷2(1)=140,53; p<0,001).

Következtetés: Eredményeink rávilágítanak az el-múlt tíz alatt végbement drámai változásokra a férfiaktestükkel való elégedettségének és testideáljainak te-kintetében. A testtel való elégedetlenség és a komorbidállapotok (ID, szteroidhasználat, evészavarok, test-edzésfüggõség) gyors változása miatt a szakemberek-nek fel kell készülniük ezekre a kihívásokra.

A serdülõkori kötõdés-önértékelés-megküzdéskapcsolata

Bacsárdi CsillaVeszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Veszpré[email protected]

Problémafelvetés:14–16 éves korban ugrásszerûenmegnõ a serdülõkori pszichés nehézségekkel küzdõkszáma. Okok: Iskolaváltás, új közösség, lazább szü-lõ-gyermek kapcsolat, Társkapcsolati és teljesítménykrízisek, negatív énkép, alacsony önértékelés, adaptívmegküzdési módok hiánya, maladaptív viselkedésesválasz: alkohol,dohányzás, drog…stb.

A kutatás célja volt feltárni a 14–16 év közötti ser-dülõk körében a kötõdés, önértékelés és a stresszelvaló megküzdési stratégiák kapcsolatának jellegzetes-ségeit.

Kutatási kérdés: Kimutatható-e tendencia vagy szig-nifikáns összefüggés a kötõdés és az önértékelés, a kö-tõdés és az egyes megküzdési módok preferálásaközött?

Kutatásmódszertan: A vizsgált minta: 140 fõ,14–16 év. Alkalmazott vizsgálati mód: kérdõíves kuta-tás (Rosenberg-féle Önértékelési Skála, SEI, IPPA,Megküzdési Mód Preferencia Kérdõív, STPI, Harag ésDüh Kifejezési Mód Skála).

Eredmények, következtetések: A vizsgált mintábannagyobb volt a szüleikhez bizonytalanul kötõdõk ará-nya, és azok a fiatalok mutattak magasabb kapcsoló-dást társaikhoz, akik szüleikhez szintén erõsebbenkötõdtek. A szülõkhöz való bizonytalan kötõdés in-kább bizonytalan kortárskapcsolatokkal mutatottösszefüggést. Vagyis a kutatás azt a nézetet igazolta,hogy a késõbbi interperszonális kapcsolatokban meg-határozó a szülõkhöz való kötõdés milyensége, s ezmég a nagyon kritikus serdülõkori változások idején isérvényes. A biztonságosan kötõdõk száma alacsonyabbvolt a szakiskolába járók (különösen a szakiskolás lá-nyok ) esetében, ami arra utal, hogy a szociokulturálisháttértényezõk is befolyással lehetnek a serdülõkorikötõdésre. A szülõkhöz való biztonságos kötõdés azönértékeléssel egyenes arányú, a szorongáshajlammalfordított arányú szignifikáns összefüggést mutatott.Tendencia volt megfigyelhetõ arra nézve is, hogy a biz-tonságos kötõdésû tizenévesek stresszkezelése adekvá-tabb, inkább választanak problémaközpontú copingstratégiákat, és pozitív társkapcsolati mintáik révén in-kább kérik mások segítségét. A serdülõkor fõ küldetésea szilárd identitás elérése. Az érzelmi-akarati önállósu-lás legfontosabb lépése a szülõkrõl való érzelmi leválás,a pszichikus függõség kötelékének elszakítása, enélkülnem bontakozhat ki érett, felnõtt személyiségstruktú-ra. A biztonságos kötõdés védettséget jelent, a fiataljobb eséllyel teljesíti e feladatot, ennek talaján önérté-kelése is magasabb, coping stratégiái adekvátabbak, bi-zalmát másokban és önmagában személyiségerészeként hordozza.

5


Ló mediálta kimozdító csoportban résztvevõpszichotikus betegek gyógyulási folyamatánakbemutatása rajzaikon keresztül

Bahr Katalin, Pákozdi Zoltán, Fehér Mária,Miklós ErikaToldy Ferenc Kórház I. Pszichiátriai Osztály, Ceglé[email protected]

„Kiszabadultan, felemelkedve”(Esetbemutatás)

A poszter két reziduális szkizofréniával és egy súlyosdepresszió, pszichotikus tünetekkel kezelt beteggyógyulási folyamatát mutatja be. Az akut osztályos te-rápiás folyamat részeként lehetõségük volt heti rend-szerességgel részt venni ló mediálta kimozdítócsoportban, a közeli lovasterápiás központban. A cso-portokon lóval való ismerkedés, kapcsolatteremtés, lo-vardai munka és lovaglás zajlott, melyeket az átéltélmények feldolgozása követett verbális és nonverbáliseszközökkel. A betegek rajzai közvetlenül a lóval törté-nõ közös tevékenységek után készültek, csoportos for-mában. A poszteren végigkövethetõ a terápiásfolyamat, a betegek által készített képeket a lovascso-port élményeinek önreflexiós megfogalmazásai teszikgazdagabbá.

Az egy, kettõ, hármas szoba az enyém. Vagy nem?

Bai-Nagy Katalin1, Lohner Zsuzsanna2, MakkosZoltán1, Kassai-Farkas Ákos1

1Nyírõ Gyula Kórház, I. Pszichiátriai és PszichiátriaiRehabilitációs Osztály, Budapest2MH Honvéd Kórház, Neurológiai Osztály, [email protected]

Adott egy fõvárosi nagy forgalmú pszichiátriai osztály.Adott egy középkorú páciens, aki nem képes elmonda-ni kórtörténetét. Néhány dolog, amit biztosan tudunka kissé bizonytalan heteroanamnézis alapján: a pácienskét hónap alatt fogyott tíz kilogrammot, a felvételtmegelõzõen pár hete inszomnia alakult ki, ehhez sú-lyos fokú feledékenység, hullámzó intenzitású zavart-ság társult, gondolkodásában inkoherencia, ehhezkapcsolódó színes konfabulációk, dezorganizált visel-kedés jelentkeztek. Tudjuk továbbá, hogy kozmetikus,napi egy-két pohár bort szokott fogyasztani, valamint,hogy a szüleivel Othello típusú bort termeszt. Melyetazonban nem kedvel, így abból ritkán iszik.

Az Othello amerikai eredetû, kék bogyójú, jellegze-tes labruska (róka) mellékízû direkt termõ szõlõfajta, aVitis labrusca × Vitis riparia × Vitis vinifera kereszte-zéseibõl származó hibrid. A labruska mellékízû fajtákborát Magyarországon kereskedelmi forgalomba hoz-ni már évtizedek óta tilos. Egyes hibridek bogyói vi-szonylag sok pektint tartalmaznak, s a pektin az erjedéssorán metilalkohollá alakulhat át. A borok metilalko-hol-tartalma az erjesztés körülményeitõl is függ; a leg-több a vörösborok héjon erjesztése esetén keletezik.

A páciens laborleletében enyhe gammaGT emelke-dés mellett lényegi eltérés nem ábrázolódik, felvétel-kor neurológiai góctünete nincs. Tremor,hyperhydratio felvételét követõen sem társul a hullám-zó intenzitású tudatzavarhoz. A kontrasztos koponyaCT-n eltérés nem ábrázolódik. Ismételt EEG-vel thetahullámok mennyisége nõ, a felvételkor tapasztaltdemencia mértéke lassan progrediál. A felmerülõ diffe-renciáldiagnosztikai kérdéseink miatt MRI felvétel ké-szül, melyen már van eltérés, de atípusos lelete továbbikérdéseket vet fel.

Esetünkben milyen alapbetegségnek lehet vezetõ tü-nete a viszonylag fiatal korban jelentkezõ, lassanprogrediáló demencia? Milyen differenciáldiagnoszti-kai vizsgálatok valósíthatók meg egy pszichiátrián?Hol vannak hazánk korlátai? Mit tehet az elmegyógy-ász, mire jut az ideggyógyász? Hol vannak a határterü-let határai?

Elõadásunkban a fenti kérdésekre keressük a választ.

6


Prevenció és intervenció a felnõttkor küszöbén:klinikai tapasztalatok és EU-s vizsgálatok tükrében

Balázs Judit1, Bálint Mária2, Dallos Gyöngyvér3,Farkas Luca3, Keresztény Ágnes4, Mészáros Gergely3

1ELTE, PPK, Pszichológia Intézet, VadaskertGyermekpszichiátriai Kórház, Budapest2Kõbányai Nevelési Tanácsadó és PSZK, VadaskertGyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia, Budapest3Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia,Budapest4Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola, VadaskertGyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia, [email protected]

Háttér: Korábbi vizsgálatok alátámasztják, hogy a fel-nõtt pszichiátriai betegek több mint 70%-ának márgyermekkorában indult a betegsége. Ezért is kiemelke-dõ jelentõségû minden olyan prevenciós, illetve szük-ség esetén intervenciós tevékenység, mely a felnõttkorküszöbén történik.

Célkitûzés: Kutatócsoportunk a workshop soránolyan tudományos vizsgálatok részét képzõ prevencióstevékenységeket és klinikai tapsztalatatokat mutat be,melyek kifejezetten ezt a korosztályt célozzák meg.

Módszer: A workshop keretében három EU-s támo-gatással zajló, nemzetközi együttmûködésen alapuló,serdülõ- és fiatal felnõttkori egészségfejlesztõ, öngyil-kosság megelõzést célul kitûzõ vizsgálatunk – FiatalokÉletének Megmentése és Szerepvállalásuk/Önállósá-guk Növelése Európában (Saving and EmpoweringYoung Lives in Europe – SEYLE), Európai Együttmû-ködés a Fiatalok Igazolatlan Hiányzásának MegállításaÉrdekében (Working in Europe to Stop TruancyAmong Youth –WE-STAY) és Internetes ÖngyilkosságMegelõzés és Média Alapú Mentális Egészségfejlesztés(Suicide Prevention through Media and Internet –SUPREME) – eszköztárát szeretnénk megismertetni ahallgatósággal. Mindezen kutatások részét képezõ pre-venciós programok szoros együttmûködésben állnak aklinikai intervenciós munkánkkal, melynek menetétszintén be kívánjuk mutatni.

Eredmények/Következtetés: A kutatási módszerekés a klinikai eszköztár ismertetése után a hallgatóságigény szerinti aktív részvételével, és ötletbörzéjévelezek „kipróbálására” is lehetõség nyílik.Workshopunk eredményeként a serdülõkkel és fiatalfelnõttekkel dolgozó, illetve a téma iránt érdeklõdõszakemberek eméleti tudást, ötleteket és tapasztalatotszerezhetnek a pszichiátriai tüneteket célzó prevenciósés intervenciós módszerek mindennapi gyakorlatbanvaló alkalmazásáról.

Veszprémi tapasztalatok az integrált pszichiátriaigondozás és a közösségi pszichiátriai ellátás terén

Balczár Lajos, dr. Englert Tímea, VeresZsuzsannaVeszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház, PszichiátriaiGondozó, Veszprém

A veszprémi pszichiátriai gondozót 2006-tól kezdõdõ-en célirányosan fejlesztettük a betegellátás színvonalá-nak emelése érdekében, melyben a pszichiátriaibetegek szociális alapellátása körébe tartozó ellátásiformák bevezetése kiemelt fontossággal szerepelt.

Bemutatjuk e fejlõdés fázisait, aminek eredménye-ként a pszichiátriai gondozónkhoz integrált három kis-térséget ellátó közösségi gondozás épült ki, illetvefeladatátvállalással a pszichiátriai betegek nappaliklubját mûködtetjük Veszprémben.

Bemutatjuk továbbfejlõdésünk lehetõségeit, terve-inket, gondjainkat, melyek más gondozók számára istanulságosak lehetnek.

7


Hibázást követõ reakcióidõ lassulás (Post-errorslowing, PES) gyermek- és felnõttkori figyelem-hiányos/hiperaktív zavarban (ADHD) Meta-analízis

Balogh Lívia1, Fogd Dóra1, Kakuszi Brigitta1, PappSzilvia1, Tombor László1, Czobor Pál1,2

1SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest2Nathan Kline Institute for Psychiatric Research, Orangeburg, [email protected]

Bevezetés: A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar(ADHD) vezetõ tüneteinek, így a figyelemzavarnak,hiperaktivitásnak és impulzivitásnak jelentõs szerepettulajdonítanak a magatartás szabályozásában, kontroll-jában, továbbá az új helyzetekhez való alkalmazkodásikészségben. A hibázást és a hiba feldolgozását kísérõkognitív folyamatok, továbbá az azt követõ adaptációsmechanizmusok neuropszichológiai vizsgálata kiemeltkutatási terület. Az egészséges kontrollcsoporthoz vi-szonyított magasabb hibázási arány és a reakcióidõ vál-tozékonysága mellett a hibázást követõ lassulás(post-error slowing, PES) egyre gyakrabban elemzettviselkedéses adat, mely annak ellenére, hogy sok eset-ben szignifikáns eltérést mutat a kontroll csoporthozképest, többnyire csupán másodlagos adatként kerülközlésre.

Célkitûzés: A gyermek-és felnõttkori ADHD-val élõbetegek PES adatainak átfogó elemzése, továbbá a PES,mint potenciális viselkedéses mutató hatáserõsségénekjellemzése a jelenleg rendelkezésre álló vizsgálati ered-mények alapján.

Módszer: A 2012 októberéig megjelent közlemé-nyeket a PubMed és a Medline keresõfelületet használ-va azonosítottuk az alábbi kulcsszavakkal: „adhd”,„post error slowing”, „reaction time”, „error” és„error monitoring”. Amennyiben egy közleményben aPES-re vonatkozóan numerikus adatok nem kerültekismertetésre, azokat a szerzõkkel való személyes emailkontaktus után utólag egyekeztünk pótolni. A fentikulcsszavakkal 15 publikációt azonosítottunk, ame-lyekben összesen 26 ADHD-ban szenvedõ vizsgálaticsoport és ezekhez korban illesztett egészséges kont-rollcsoportra vonatkozóan találtunk adatokat.

Eredmények: Meta-analízisünk eredményei alapjána PES szignifikánsan (p<0,05) alacsonyabb volt azADHD-s csoportban a korban illesztett egészségeskontroll csoporthoz képest. A PES ADHD-ra és a kont-rollcsoport közötti különbség nagyságrendje szem-pontjából közepes hatáserõsséggel jellemezhetõ(d=0,43). A két csoport között PES különbség a fel-adatban alkalmazott inter-stimulus idõ (ISI) hosszátólfüggõen szignifikánsan változott: az ISI növekedésévelpárhuzamosan az ADHD és kontrollcsoport közöttikülönbsége növekedett.

Összefoglalás: Az eddig végzett vizsgálatok alapjána hibázást követõ lassulás, a PES mértékének csökke-nése és hiánya az ADHD egyik fontos viselkedéses mu-tatója. A neuropszichológiai tesztfeladat módszertanijellemzõinek optimalizálásával (pl. interstimulus idõnövelése) a teszt specificitása tovább növelhetõ.

Segít a „technika”? (esetismertetés)

Baraczka Krisztina, Magyar Lóránd, Németh RitaSE Igazságügyi és Biztosítás - Orvostani Intézet, [email protected]

A 33 éves nõ ellen kiskorú veszélyeztetése és lopás vét-sége miatt indult eljárás. A gyanúsított kiskorú gyerme-ke jelenlétében egy szupermarketben tartós fogyasztásicikkeket tulajdonított el, a ruhanemûkrõl a biztonságicímkét az áruház próbafülkéjében eltávolította. A lo-pási kárt megtérítette. A bírósági tárgyaláson hozzátar-tozója tanúvallomásában úgy nyilatkozott, hogy acselekmény elkövetése idején a terhelt gyógyszerhatásalatt állt, és kiszáradásos állapotban volt, nála tudatza-vart állapot állt fenn.

Személyes vizsgálatánál feltárható volt, hogy terheltéletvezetése, családi körülményei rendezettek, pszi-chés zavar korábban nem volt tapasztalható. Kieme-lendõ az óvó-védõ szülõi háttér, férjével valókapcsolata is dependens jelleget mutatott.

A terhére rótt cselekménnyel kapcsolatosan úgy nyi-latkozott, hogy a cselekményt megelõzõen napon tar-tózkodott, 2–3 óráig folyadékot nem vett magához.Szédült, feje fájt, azért ment be az áruházba, hogy vizetvásároljon. A mintegy 1–2 órás vásárlás idején testi pa-naszai mindvégig fennálltak. Észlelte ugyan, hogy agyermek a bevásárló kocsiba „dolgokat pakol”, de õmivel rosszul volt, nem tudott rászólni. A vásárlásrólcsak homályos emlékképei vannak, „nagyon sok min-denre” nem emlékszik. Amikor a biztonsági õrök egyhûvösebb helységbe kisérték, akkor „tisztult ki azagya”. Cselekményt érthetetlennek és értelmetlennekminõsítette. Pszichiátriai vizsgálatánál nagyfokú szo-rongás, éngyengeség, dependens- neurotikus személyi-ségjegyek voltak feltárhatóak. A cselekmény idejérekóros elmeállapot nem véleményeztünk.

A pszichológiai vizsgálat beszabályozott, túlzottankontrollált és szorongó személyiséget tárt fel, fokozotttámaszigénnyel, erõs elfojtással. Elhárító, akarati-mo-tivációs mechanizmusai fejletlenek voltak. A cselek-mény személyiségétõl idegen. Pszichodinamikaiszempontból felvethetõ volt, hogy a kontrollfunkcióklazulása következtében a tudattalanba szorított készte-tések kerültek felszínre. Kialakulhatott átmenetidisszociatív (homály) állapot (pszichogén, vagy organi-kus megalapozottságú).

A biztonsági kamera felvételeit elemeztük – véglegesvéleményünket ennek ismeretében alakítottuk ki.

Az esettel kapcsolatosan röviden elemezzük a tudat-zavarok megítélésében felmerülõ differenciáldiagnosz-tikai kérdéseket.

8


Az érzelemszabályozás zavara bulimia nervosábanszenvedõ és illegális szereket használó nõk körében

Barna Bianka1, Gerevich József2

1Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar,Pszichológia Mesterképzés, Budapest2ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest,Addiktológiai Kutató Intézet, [email protected]

Cél: Jelen vizsgálat két – az addiktív spektrum viselke-dési és kémiai pólusán lévõ – csoport érzelem-kontrol-lálási nehézségeinek feltárására, nevezetesen azérzelemszabályozás alfunkcióira; az érzelem- és impul-zuskontroll mûködésére és egymásra gyakorolt hatásá-ra, valamint ezen kontrollfunkciók jellegzetesmintázataira és a két csoport közti eltéréseire irányult.

Minta: A teljes mintát 37 fiatal nõpáciens (16 fõbulimia nervosa, 21 fõ illegális szerfogyasztó) alkotta. Azillegális szerhasználókat „hólabda-módszerrel” értük el.

Mérõeszköz: A vizsgálatban a Caprara-féle Big FiveKérdõív (BFQ), valamint illegális és legális szerfo-gyasztásra vonatkozó és demográfiai kérdõív felvételetörtént.

Eredmények: A szerhasználók átlagéletkora 22,3év, szórása 1,8, míg bulimiások esetében az átlag 23,4,szórása 4,6 volt, amelyek nem tértek el szignifikánsanegymástól.

A BFQ profilok alapján a két csoport szignifikánsanés jellegzetesen eltér egymástól a BFQ Érzelmi stabili-tás alfaktorai által mért érzelem- és impulzuskontrollmértékében. Míg az impulzivitás mértéke között a kétcsoportban szignifikáns eltérés nem volt, addig abulimiások érzelmi kontrollja lényegesen gyengébbnekbizonyult. Ezt az eredményt alátámaszthatják klinikaifarmakológiai tapasztalatok is. Mindkét csoport mind-két alfaktoron tapasztalt átlagértékei szignifikánsanalacsonyabbak az átlagnál, valamint az egyéb faktora-ikban is tipikus mintázatok mutathatók ki a két csoportesetében, külön-külön is.

Divat vagy testképzavar – mellkorrekciórajelentkezõ fiatal nõk személyiségvonásai tükrében

Báthory Anna1, Hamvas Edina1, Ábrahám Ildikó2,Tizedes György3, Gáti Ágnes4

1PTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pécs2SE ÁOK I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest3PTE KK Sebészeti Klinika, Pécs4PTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pé[email protected]

Kutatásunkba mellplasztikai mûtétre esztétikai célbóljelentkezõ fiatal nõket vontunk be. Célként a mellna-gyobbító beavatkozást választó nõk személyiségjellem-zõinek feltérképezését, valamint saját testükhöz valóviszonyuk felmérését határoztuk meg. A vizsgálatban41fõ vett részt (életkori átlag=31,15), az adatgyûjtésönkitöltõ kérdõívekkel („Testi Attitüdök Tesztje”,„Testrészekkel való elégedettség osztályozása”, „TCIkérdõív”) történt. A kiadott kérdõíveknek (összesen80 darab) hozzávetõlegesen a fele volt csak értékelhe-tõ, amit a résztvevõk alacsony együttmûködési attitûd-jeként értelmeztünk.

A tesztek személyiségzavar kritériumát teljesítõ karak-terstruktúrát egy esetben sem jeleztek, ami összhangbanvan a negatív pszichiátriai anamnézist igénylõ válogatásifeltételünkkel. Ugyanakkor jelentõs karakterformáló ha-tású vonásként az alacsony önértékelés, az önelfogadásgyengesége, a maximalizmus, a rigiditás, az önszempon-túság, illetve a felelõsségvállalás hárítása rajzolódott ki.Kifejezetten a nõiség szimbólumaiként számon tartotttesttájakhoz való problémás viszony volt még statisztikaiszempontból is megragadható. Eredményeink felvetik azilyen mûtétekre vállalkozó személyek esetleges pszicho-lógiai szûrésének, mentálhigiénés támogatásának szüksé-gességét, különös tekintettel a plasztikaibeavatkozásokhoz való függés kialakulásának megelõzé-se érdekében.

9


A csábítás nagy mûvésze. Esetimertetés

Becsey AnikóSZTE Pszichiátriai Klinika,Szakrendelés , [email protected]

Az esetek többségében analitikusan orientált ultrarö-vid terápiát alkalmazok. A páciensek a mai világbangyors eredményeket várnak a pszichoterápiától is.

Ebben az esetben is sürgetett az idõ, közeledett azötödéves orvostanhallgató vizsgaidõszaka, aki szét-esett, nem tudott koncentrálni. Depressziós vagyok –mondta. A valóságban egy hipomán állapotot diag-nosztizáltam, a mániás hárítás egyik gyöngyszeme.

Chanel parfüm illata követte a rendelõbe beviharzónõpácienst. Illata távozása után még jó ideig megma-radt a légtérben, ahogy mindenki másban is, aki meg-látja õt.

Vörösréz színû, természetes göndör csigaház-szerûhajzuhataga a válláig ér, olyan dús, mint a keble. Mind-kettõnek tudatában van, ez rögtön kiérzõdött a fellépé-sébõl. Érzékien dús haját idõnként félre kellett dobniaaz arcából, ez a mozdulata is érzéki volt. Lehuppant afotelbe, villantak a szemei, majd beszéd közben szájá-ból elõ-elõvillantak egészséges fogai, közben fejétidõnként hátravetette.

Az volt az érzésem, ez a nõ igen nagy veszélyt jelenta környezetére, és önmagára egyaránt.

Érezni lehetett, az ilyen Marilyn Monroe típusú nõnagy fordulatszámon pörög, közben önmaga is sérül.

Kérdés nélkül kezdett beszélni, elmondása szerintdepressziós. Kollegám gyógyszerrel kezdte el kezelni,ezt nem tartja jó megoldásnak. Ismerõs volt számára aterápiás helyzet, mint kiderült, már három alkalom-mal találkozott terapeutával. Nem ért sokat az egész,ahogy fogalmazott.

A hangja, a mimikája, a pantomimikája ahipomániát rögtön jelezte. Figyelte a reakcióimat,hogy elcsábulok-e, gondolom, ahogy minden kollé-gám tette eddig.

Az elsõ interjú után a következõ eldöntendõ kérdé-sek merültek fel a teraputában. Valójában miért akarjamegmenteni minden pszichiátere? Kognitív, relaxáci-ós, és biológiai pszichiátriával foglalkozó egyaránt.Felvállaljam-e, hiszen bármikor megszegheti a terápiásszerzõdést, mint eddig már 3 alkalommal.? Fel lehet-evállalni rövid dinamikus terápiában ezt az esetet? Va-jon elcsábulok-e, vagy szupervízió nélkül is megmara-dok a szerepemnél?

A szerzõdést megkötöttük a második interjú után,mert elég erõsnek éreztem, hogy lehessen konfrontálni.Elég jó az énereje ahhoz, hogy szembenézzen a problé-májával, a kapcsolatai harmonikusabbak legyenek.

Akut pszichotikus állapot túlzottenergiaitalfogyasztás után

Béla Árpád, Csatai TamásOrvosszakértõ és Tanácsadó Kft., Gyöngyö[email protected]

A teljesítményt növelõ szerek fogyasztása régóta ismert.A szerteágazó történeti adatok közül talán elég csak Fre-ud kontrollált, de gyakori kokain-fogyasztását említeni.Napjainkban a kereskedelmi forgalomban szabadon kap-ható energiaitalok általában kb. 3 dupla feketének meg-felelõ élénkítõ koffeint és energiát biztosító cukrottartalmaznak. Változó adalékként szerepelnek még ataurin (szív és a vázizomzat teljesítményét fokozza), aginzeng-gyökér, a gingko biloba páfrány kivonat (feltéte-lezett kedvezõ hatások), vitaminok, színezõk, tartósítok,ízesítõk stb. A stimuláns illegális és legális szerek elsõsor-ban szimpatikomimetikumok. Élénkítenek, a testi és szel-lemi teljesítményt növelik, a fáradtságot csökkentik, azösztöndinamikai tevékenységet fokozzák. Túlzott fo-gyasztásuk azonban kardiovaszkuláris túlterhelést,hipertenziót, vagy akár stroke-ot, epilepsziás rohamot isokozhat. Pszichésen szorongás, hallucináció, tudatzavar,paranoid élményfeldolgozás, pszichomotoros nyugtalan-ság jelentkezhet.

Az esetbemutatás fõszereplõje egy 45 éves nõ, aki el-len garázdaság gyanúja miatt indult rendõrségi eljárás.A rendõrségi iratok szerint otthona lépcsõházában ésaz utcán agresszíven viselkedett, összefüggéstelenül ki-abált, zaklatott volt, majd az intézkedõ rendõröknek isnekitámadt. Emiatt sürgõsségi pszichiátriai beutalásatörtént. Felvételi pszichés státuszából paranoid, üldöz-tetéses, megfigyeltetéses doxazmatöredékek emelhe-tõk ki. Két napos pszichiátriai kezelést követõenrendezett pszichés állapotban bocsátották el. Pszichiát-riai anamnézise negatív volt. Rendezett életkörülmé-nyek közöt élt. Az események elõtt 2 nappal már aligevett, csak dolgozott és napi 3–4 energia italt ivott. Al-koholt, illegális drogot nem fogyasztott. Igazságügyielmeorvos-szakértõi véleményünkben exculpáltuk,mivel az energiaital által okozott intoxikáció következ-tében kialakult heveny tudatzavart állapítottunk meg.Kezdetben vizuális érzékcsalódások és paranoid él-ményfeldolgozás, majd fokozódó félelmek és lazánösszefüggõ üldöztetéses tartalmak végül súlyospszichomotoros nyugtalanság, tudatszétesés, zavartságalakult ki.A 2013. évi ÁNTSZ statisztika szerint Magyarorszá-gon 120 ember került kórházba és egy haláleset fordultelõ energiaital abúzus miatt. Az elõadásban szeretnénkfelhívni a figyelmet ennek az egyre gyakoribb jelenség-nek pszichiátriai és igazságügyi vonatkozásaira.

10


A múlt fogságában

Bélteczki Zsuzsanna1, Erdélyi Ágnes1, BeszterciFelícia2

1Sántha Kálmán Szakkórház Nonprofit Kft., Nagykálló2Pszichiátriai és pszichoterápiás magánrendelés Nyíregyhá[email protected]

Becslések szerint Magyarországon a gyermekkori sze-xuális abúzusok jelentõs látenciával bírnak (töredékükderül ki), különösen jellemzõ ez fiúk bántalmazása ese-tén. A gyermekkori szexuális abúzus (CSA) fájdalmasés potenciálisan károsító tapasztalat, amely gyakrantorzítja a személyiséget és számos negatív következmé-nye van. Elõadásunkban áttekintjük azokat a faktoro-kat, amelyek befolyásolják a fiúk szexuálisbántalmazásának hosszú távú hatásait, illetve azokat apszichés jelenségeket és zavarokat, amelyek a traumá-val összefüggésben vagy annak ellensúlyozásaként je-lennek meg. Ismertetjük egy harmincéves férfibetegünk esetét, aki szorongásos és affektív tünetek,alkohol-abúzusok miatt kért segítséget. A páciensnyolcéves korában történt az ismételt bántalmazás,amelyrõl senkinek nem beszélt. A trauma okozta sérü-lékenységét elrejtette, kortárs kapcsolataiban margina-lizálódott, izolálódott, alacsony önértékelés,identitászavar, alkoholfogyasztás jelentkezett. A pszi-choterápiás kapcsolatban megélt biztonság kialakulásaután hipnózisban Leuner képeket alkalmazva történt atraumás emlékek feltárása, a múlttal való szembenézés,majd az integrálás és a visszakapcsolódás.

Az öngyilkossági kísérlet okai és az öngyilkosságiszándék komolysága önmérgezéses szuicidkísérleten átesett nõk körében

Bérdi Márk1, Zacher Gábor1, Bálint Barbara2, OroszAndrea2, Pálfy Réka2, Petrik Emese2, Unoka Zsolt3

1Péterfy Sándor Utcai Kórház és Rendelõintézet és BalesetiKözpont, Krízisintervenciós és Pszichiátriai Osztály, Budapest2Eötvös Lóránd Tudományegyetem, hallgató, Budapest3Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika,[email protected]

Bevezetés: Az öngyilkossági kísérlet és a nem végzetesszándékos önsértés vagy „paraszuicidium” fogalmi ésklinikai elkülönítése egyaránt nehéz. Ezen viselkedésimódok vizsgálata során a klinikusnak és a kutatónakszámos befolyásoló faktort kell figyelembe vennie.Ilyen faktorok az öngyilkossági szándék komolysága,illetve az önsértõ magatartás oka.

Célkitûzés: Kutatásuk célja annak vizsgálata volt,hogy melyek a leggyakoribb okai az önsértõ magatar-tásnak, illetve milyen kapcsolat van az öngyilkosságiszándék komolysága és az önsértõ magatartás okai kö-zött.

Résztvevõk: Jelenleg is folyó kutatásunkban aPéterfy Sándor U. Kórház Toxikológiai és SürgõsségiBaleseti Osztályára szállított 66 ömérgezéses öngyil-kossági kísérleten átesett nõt (átlag=44 év, szó-rás=14,8 év) vizsgáltunk meg a kórházba kerüléstkövetõ 24 órán belül interjús és kérdõíves módszerrel.

Módszer: Marsha Linehane Suicide AttemptSelf-Injury Interview (SASII) és Aaron T. Beck SuicideIntent Scale (SIS) skáláival az önsértõ viselkedés okátés az öngyilkossági kísérlet szándékának súlyosságátmértük.

Eredmények: A leggyakrabban említett okok vol-tak: 1. véget vetni a szomorúságnak; 2. enyhíteni vala-milyen borzalmas lelkiállapotot; 3. elmenekülni sajátmagam elõl; 4. meghalni. A teljes mintában az öngyil-kossági szándék komolyságának átlaga 12,1 pont (szó-rás=7,3, min=1, max=27) volt. A vizsgálatiszemélyek 34%-a ért el 14 vagy ennél magasabb pont-számot, ami korábbi kutatások szerint a jövõben befe-jezett öngyilkosságot nagy valószínûséggel jelzi elõre.Minél komolyabb volt az öngyilkossági kísérlet, annálinkább jellemzõek voltak a következõ okok: felvételtnyerni kórházba vagy terápiás kezelésre, meghalni, el-kerülni valamit, amit meg kéne tenni (rendre r=0,48,r=0,44, r=0,42; minden esetben p<0,001).

Következtetések: Az öngyilkossági kísérleteknekleggyakrabban az volt az oka, hogy a személyek hatniakartak interperszonális környezetükre, illetve érzelmimegkönnyebbülést szerettek volna elérni. Az öngyil-kosság bizonyos okai szignifikánsan korrelálnak az ön-gyilkossági szándék komolyságával. A bemutatotteredmények egy folyó kutatás adatain alapulnak, ezértaz alacsony mintaelemszámból levonható következte-tések korlátozottak.

11


A Testértékelési Skála (Body Appreciation Scale)hazai alkalmazásával szerzett tapasztalatok

Béres Alexandra1, Czeglédi Edit2, BabusaBernadett2

1SE Testnevelési és Sporttudományi Kar, Budapest2SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Bevezetõ: A szakirodalomban számtalan testképpelkapcsolatos mérõeszköz létezik. A Testértékelési Skála(Body Appreciation Scale; BAS; Avalos és mtsai, 2005)a legtöbb testképpel kapcsolatos kérdõívvel ellentét-ben nem tünetközpontú, és nem a testkép negatív as-pektusaira irányul, hanem a testtel kapcsolatoskedvezõ attitûdöket méri fel.

Célkitûzés: Vizsgálatunk fõ célja a BAS magyarnyelvre adaptálása és pszichometriai elemzése volt. Felkívántuk tárni továbbá a pozitív testi attitûdök elõre-jelzõ tényezõit.

Módszerek: Keresztmetszeti, kérdõíves, onlineadatgyûjtést alkalmazó vizsgálatunkban 1231 fitneszedzést folytató nõ vett részt. Átlagéletkor: 31,3 év(SD=7,83 év; terjedelem: 18–70 év). Atesttömegindex (BMI) átlaga: 23,6 kg/m2 (SD=4,43kg/m2; terjedelem: 14,4–47,8 kg/m2). Mérõeszközök:önbeszámolós antropometriai adatok (testsúly, testma-gasság), vágyott testsúly, a testedzés gyakoriságára vo-natkozó kérdés, Testértékelési Skála.

Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis nem erõ-sítette meg a BAS egyfaktoros struktúráját(÷2(65)=1496,81, p<0,0001; CFI=0,87; TLI=0,82;

RMSEA=0,134, RMSEA CI90=0,128–0,140). Az

alternatív, elméleti alapon felállított négyfaktoros szer-kezet tesztelése azonban elfogadható illeszkedési mu-tatókat eredményezett (÷2(59)=691,72, p<0,0001;

CFI=0,94; TLI=0,91; RMSEA=0,093, RMSEA

CI90=0,087–0,100; Ä÷2=805,09, ÄDF=6, p<0,0001). A

kérdõív konstruktum validitását alátámasztja továbbáa BMI-vel (r=-0,38; p<0,001), és a testsúlyra vonat-kozó én-énideál diszkrepanciával (r=-0,44; p<0,001)mutatkozó szignifikáns lineáris kapcsolata. A mérõesz-köz belsõ megbízhatósága jónak bizonyult (Cronbachalfa=0,91). A többszörös lineáris regresszió elemzéseredményei szerint az edzések gyakoribb volta (â=0,15;

p<0,001), a felsõfokú iskolai végzettség (â=0,13;

p<0,001), és az idõsebb életkor (â=0,09; p=0,001) a test-

tel kapcsolatos kedvezõbb, míg a nagyobb mértékû ész-lelt súlyfelesleg a kedvezõtlenebb (â=-0,40; p<0,001)

attitûdöket jelezte elõre.Következtetések: Eredményeink alátámasztják a

BAS magyar változatának valid és megbízható voltátfitnesz edzést végzõ nõk mintáján. Így azután e mérõ-eszköz további vizsgálatokra érdemes, hogy alkalmaznilehessen a kutatásban és a klinikai gyakorlatban egy-aránt. A pozitív testi attitûdök magyarázó változóiemellett gyakorlati implikációkkal bírnak a testkép ja-vítását szolgáló intervenciók számára.

Kulturális antropológiai “diagnózisok”

Bisztrai MártonELTE TÁTK, [email protected]

Magyarország multikulturális sokszínûségét tekintvekorántsem mérhetõ az Európai Unió nyugati tagálla-maihoz. Nem cél-, hanem sokkal inkább tranzitországvagyunk, ennek ellenére egyre gyakoribbak azinterkulturális találkozások hazánkban is. A globalizá-lódó világképen belül a különbözõ kultúrák és mikro-közösségek folyamatosan „újratermelik” a diverzitást.Éppen ezért a közvetlenül érintett diszciplínáknak rea-gálniuk kell ezekre a társadalmi helyzetekre. Ez külö-nösen fontos egy olyan alkalmazott tudományágszámára is mint a pszichológia, illetve pszichiátria. Azemberi viselkedés, a psziché, az egyéni és közösséginormarendszerek kultúránként eltérõek lehetnek.Ezért az olyan tudományoknak, amelyek mérési ered-ményeiket a világ népességét tekintve kisebbségbenlévõ nyugati társadalmakra alapozzák, és abból vonnakle általánosnak vélt következtetéseket, figyelembe kellvenniük (paradigmáik újraértelmezésekor) a kulturálissokszínûséget, amely többé már nincs az „egzotikum”távolságában. Mindennapjaink horizontján olyan kul-túrák képviselõi is találkozunk, akikrõl eddig csak ke-vés tudással rendelkeztünk. Az interkulturálistalálkozásokból fakadó konfliktusok nem írhatóak lekizárólag a „nyugatosan” szocializált, etnocentrikuskutatási eredményekkel. Ezek az eredmények Afriká-ban, Ázsiában már korántsem biztos, hogy megállnák ahelyüket. A kulturális antropológia alkalmazása enneka vákuumnak az áthidalásában lehet segítsége az elmé-leti és gyakorló pszichológusoknak, pszichiátereknek(családsegítõknek, gyermekgondozóknak, párkapcso-lati terapeutáknak, vállalati trénereknek, HR szakem-bereknek) egyaránt. Az interkulturális találkozások„menedzselésében” egyre fontosabb szerephez jut akonkrét, esetspecifikus kulturális antropológiai tudás-anyag. Elõadásomban az egyik leggyakoribb kultúra-közi találkozás, a vegyes házasságok tereibõl hozokpéldákat. Példákat, amelyek elsõ látásra „orvosi” ese-teknek látszanak, de valójában a háttérben a kulturálismásság húzódik, és ennek megértése, „kezelése” elve-zethet a „tünetek” megszüntetéséhez. Hazai esetekmellett, nemzetközi példákon keresztül mutatom bemilyen kulturális eredetû problémák, konfliktusok lép-hetnek fel a párkapcsolatokon belül. Latin migránsokés fehér amerikai partnereik, olasz katolikusok ésészak-afrikai bevándorlók, spanyolok és fekete-afrikai-ak, magyarok és arabok, mind olyan találkozási pon-tok, amelyek új szemléletmódot hívnak életre apszichológiai és pszichiátriai gyakorlatban.

12


Relaxációs típusok a repülésfóbia VirtuálisValóság terápiájában

Brindza Nóra, Simon LajosSemmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika,[email protected]

A virtuális valóság nem más, mint több érzékszervet éstestrészt érintõ kölcsönhatás egy dinamikus és reagálniképes számítógép által generált, ún. szintetikus kör-nyezettel. A célja, hogy a valósággal megegyezõ, vagyahhoz a lehetõ legközelebb álló érzetet keltse az azzalkapcsolatban álló személlyel. Virtuális Valóság a pszi-choterápiában is használható módszer. Számos terüle-ten alkalmazzák, többek között a félelmek, fóbiákkezelésében is. Magyarországon az 1990-es évek végénjelent meg a terápiás gyakorlatban a SE Pszichiátriai ésPszichoterápiás Klinika Virtuális Valóság laboratóriu-mában. Minden terápiás ülés egy relaxációs világgalkezdõdik, amelyben a páciens relaxációs állapotba ke-rül. Ezt követõen kezdõdik a repüléssel kapcsolatos vi-lágok exponálása és a betegek újrakondicionálása. Akülönbözõ relaxácós stílusokat, illetve ezek változásaitkívánjuk elõadásunkban bemutatni.

A vizsgálatba repülésfóbiás betegeket vontunk be. AVirtuális Valóságban történõ deszenzitizálás egy 12 al-kalommal folytatott terápia. A terápia alatt folyamatosbiofeedback történt, monitoroztuk a bõrellenállást és aszívfrekvenciát. Az adatok segítségével értékeltük, il-letve csoportosítottuk a különbözõ relaxációs stíluso-kat.

Az obezogén evési magatartások vizsgálata férfiegyetemi hallgatók körében

Czeglédi EditSE ÁOK Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Bevezetõ: Az életmód (fokozott kalóriabevitel, fizikaiinaktivitás) jelentõs szerepet játszik a súlyfelesleg kiala-kulásában és állandósulásában. Vizsgálatunk célja há-rom obezogénnek (elhízást elõidézõnek) tartott evésimagatartás (úgymint kognitív korlátozás, kontrollálat-lan evés, érzelmi evés) potenciális determinánsainak(tápláltsági állapot, testi elégedetlenség, vonásszoron-gás) felmérése volt férfiak körében.

Módszerek: Keresztmetszeti, kérdõíves vizsgála-tunk résztvevõi az ELTE Természettudományi, vala-mint Informatikai Karának férfi hallgatói voltak(n=239). Átlagéletkor 20,3 év (SD: 2,78 év; terjede-lem: 18–39 év). A testtömegindex (BMI) átlaga 22,8kg/m2 (SD: 3,82 kg/m2; terjedelem 15,9–55,2 kg/m2).A résztvevõk 4%-a alultáplált, 76%-a normális súlyú,20%-a túlsúlyos vagy obez. Alkalmazott mérõeszkö-zök: önbeszámolós antropometriai adatok (testsúly,testmagasság); 21 tételes Háromfaktoros Evési Kérdõ-ív (TFEQ–R21); a Testforma Kérdõív rövidített, 14 té-teles változata; Vonásszorongás skála.

Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis minimá-lis módosítással alátámasztotta a TFEQ–R21 három-faktoros struktúráját (÷2(184)=305,5; p<0,0001;

CFI=0,94; TLI=0,92; RMSEA=0,053; RMSEA

CI90=0,042–0,063). A skálák belsõ megbízhatósága jó(Cronbach alfa: 0,79–0,88). A többszörös indikátor éstöbbszörös ok elemzés (MIMIC modell) eredményeiszerint a BMI mindhárom evési magatartásra való haj-lamot elõrejelzi (kognitív korlátozás: â=0,29; p<0,001;

kontrollálatlan evés: â=0,20; p=0,007; érzelmi evés:â=0,15; p=0,025). A testi elégedetlenség csak tendencia-szintû kapcsolatban áll a táplálékbevitel tudatos korlá-tozásával (â=0,14; p=0,067). A vonásszorongás akontrollálatlan evéssel (â=0,21; p=0,004) és az érzelmievéssel (â=0,38; p<0,001) egyaránt szignifikáns, pozitívirányú kapcsolatot mutat. A MIMIC modell illeszkedé-si mutatói elfogadhatóak (÷2(241)=391,2; p<0,0001;

CFI=0,93; TLI=0,91; RMSEA=0,051; RMSEA CI90:

0,042–0,060). Az életkor és a BMI kontrollja mellettvégzett mediációs elemzés eredményei szerint az érzel-mi evés teljes egészében közvetíti a vonásszorongás és akontrollálatlan evés közötti kapcsolatot (Sobelz=3,93, p<0,001; R2=87%).

Következtetések: Eredményeink férfiak körében isalátámasztják a nõknél kimutatott összefüggéseket, ígyhozzájárulnak az evés pszichológiai aspektusainak jobbmegértéséhez, és rámutatnak azon pontokra, amelyek-nek érdemes lenne kiemelt figyelmet szentelni az elhí-zás kezelését és prevencióját célzó intervenciósprogramok kidolgozása során.

13


Alvás, dementia és a kognitív funkciók

Csábi Eszter1, Janacsek Karolina2, Schulz-VárszegiMária3, Németh Dezsõ2

1Szegedi Tudományegyetem, Pszichológia Intézet, Kognitív- ésNeuropszichológia Tanszék, Szeged2Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Klinikai Pszichológia ésAddiktológia Tanszék, Budapest3Dél-alföldi Regionális Alvásdiagnosztikai- és TerápiásCentrum, Somnocenter [email protected]

Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap azAlzheimer-típusú és egyéb demenciák kutatása, diag-nosztikája és terápiája. Ennek tükrében fontos felhívnia figyelmet az egyre nagyobb elõfordulási gyakoriságotmutató alvászavarokra és ennek következtében kiala-kuló kognitív funkcióromlásra, amely elsõsorban afrontális területekhez kapcsolódó és magasabb szintûfeladatokban involvált végrehajtó funkciókat és a kü-lönbözõ emlékezeti rendszerek mûködését érinti. Al-vászavar esetén az alvás alatti rekonszolidációsfolyamat zavart szenved. Ezért jelen kutatás célja a ké-reg alatti területekhez köthetõ implicit készségtanulásimechanizmusok alvás alatti rögzülésének vizsgálata al-vászavarban szenvedõ betegpopulációban.

Minta és módszer: a vizsgálatban 17 fõ alvási apnoeszindrómás beteg és 17 fõ egészséges kontrollszemélyvett részt. A neuropszichológiai tesztfelvétel fókuszá-ban a különbözõ típusú készségtanulási mechanizmu-sok konszolidációja állt, melyet az ASRT (AlternatingSerial reaction Time Task) feladattal vizsgáltuk. Ez afeladat lehetõvé teszi az általános motoros- és a szek-vencia-specifikus tanulás konszolidációjának egyidejûvizsgálatát. Mindkét csoporttal két alkalommal vettükfel a feladatot, az elsõ tesztfelvételre este, a másodikramásnap reggel került sor.

Eredmények: eredményeink különbséget mutattakaz általános készségtanulás és a szekvencia-specifikustanulás alvás alatti konszolidációjában az apnoés és azegészséges kontrollcsoport között. A kontrollcsoportjavulást mutatott az általános készségtanulásban, azazgyorsabbak lettek estérõl reggelre, amíg az apnoés cso-port nem (p=0,005). A szekvencia-specifikus tanulás-ban nem találtunk ilyen disszociációt.

Következtetés: ezek az eredmények arra hívják fel afigyelmet, hogy az alvás eltérõ funkciót tölt be külön-bözõ emlékezeti mechanizmusok mûködésében. Érin-tett az általános készségtanulásban, így ennekalulmûködése feltételezhetõ alvászavarok esetén, vi-szont eredményeink alapján nem játszik szerepet aszekvencia-specifikus tanulásban. Az alvás szerepénekpontos feltárása az emlékezeti mûködésekben nemcsakaz alvászavarok okozta demenciák feltérképezésébensegíthet, hanem a megfelelõ rehabilitációs program ki-dolgozásában is.

Kandidáns génpolimorfizmusok gyakoriságánakösszehasonlítása hazai és nemzetközi dohányosokkörében

Csala IrénSemmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Bevezetõ: Mind a dohányzás, mind a tüdõrákprevalenciája Magyarországon kiemelkedõen magas anemzetközi adatokhoz képest. Gyakran felvetõdik,hogy ennek a hátterében genetikailag meghatározotteltérések állnak. Azonban ilyen irányú egzakt, tudomá-nyos összehasonlítás nem érhetõ el a szakirodalomban,ezért vizsgálatunkban különbözõ rizikó allélok eloszlá-sát elemeztük saját, magyar mintánkban és a nemzet-közi adatokkal összevetve.

Módszerek: Saját vizsgálatunkba 255 leszokni vá-gyó magyar dohányost vontunk be 15 magyarországileszokási központ segítségével. A dohányzásosfenotípust a Fagerström Nikotin Addikció Teszt(FTND) és a kilégzett CO-szint alapján határoztukmeg. Az alanyok genotipizálása során megvizsgáltuk azirodalomban leggyakrabban tárgyalt, dohányzássalkapcsolatos 4 funkcionális SNP-t (CHRNA5rs16969968, ANKK1 rs1800497, CYP2A6rs1801272, COMT rs4680). A nemzetközi adatokat aPubMeden elérhetõ publikációkból nyertük, és olyandohányos populációk genetikai vizsgálatát tárgyaló ta-nulmányokat vontunk be, amelyek a fenti SNP-kalléleloszlását pontosan leírták, valamint a dohányzásfenotípusát saját vizsgálatunknak megfelelõen határoz-ták meg.

Eredmények: A PubMed keresése alapján 20 olyanpublikációt sikerült azonosítani, ahol minden adat ren-delkezésre állt az összehasonlításhoz, és a dohányzást,mint fenotípust, saját kutatásunknak megfelelõen, eg-zakt módon határozták meg. A magyar és nem magyarpopuláció összehasonlítását tekintve a polimorfiz-mus-gyakoriságokban különbségeket találtunk aCHRNA5 és a COMT esetében. A rizikó allél elõfor-dulása a magyar mintában szignifikánsan magasabb anem európai adatokkal összevetve mindkét SNP-t te-kintve, ugyanakkor a CYP2A6 és az ANKK1 esetébenilyen eltéréseket nem találtunk. Mindemellett a ma-gyar mintában a rizikó allél gyakoribb volt a COMT, aCYP2A6 és a CHRNA5 gének funkcionális polimorfiz-musai esetében a nem-rizikó allélhoz képest.

Következtetések: A dohányzással kapcsolatoskandidáns génpolimorfizmusok közül két SNP rizikóallélja a magyar dohányosok körében magasabb volt,mint a nem-rizikó allél hasonlóan az európai minták-ban leírt arányokhoz, ami arra utal, hogy nincs specifi-kus magyar eltérés ezekre a polimorfizmusokra nézveaz európai mintákhoz képest. A kiugróan magas do-hányzási statisztikai adatok hátterének magyarázatáratovábbi gének, illetve környezeti faktorok vizsgálataszükséges.

14


Fájdalom és pszichoterápia a bizonyítékoktükrében. A krónikus fájdalom evidencián alapulópszichológiai kezelési módszerei

Császár Noémi, Bagdi Petra, Stoll Dániel Péter,Harkai Viktória, Horváth DóraBudai Egészségközpont és Országos Gerincgyógyászati KözpontPszichoterápiás Osztály és Pszichoszomatikus Ambulancia,[email protected]

Számos pszichológiai gyógymódot fejlesztettek ki króni-kus fájdalomban szenvedõ páciensek számára. Általábanminden gyógykezelés „sikerességének” meghatározásaproblematikus. A hatékonyság kritériuma lehet a gyógy-szerfogyasztás csökkenése, munkába való visszatérés, apáciens által minõsített elégedettség stb.

Az Initiative of Methods, Measurement and PainAssessment in Clinical Trials (IMMPACT) szervezet ja-vaslatot tett a klinikai fájdalom-vizsgálatokban elõfor-duló eredmények méréseinek egységesítésére, amelyközös mérõrendszer magában foglalja a fájdalommalösszefüggõ interferenciát, a fájdalom súlyosságát, azérzelmi reakciókat és a kezeléssel kapcsolatos értékelé-seket, mint alapvetõ változókat.

Általánosságban elmondható, hogy a pszichológiaikezelés nem azoknak a pácienseknek való, akik számá-ra gyors és hatékony orvosi kezelés érhetõ el komo-lyabb mellékhatások nélkül. Habár az is igaz, hogy apáciens részt vehet egy pszichológiai kezelési program-ban attól függetlenül, hogy jelen van egy fennálló orga-nikus patológiája, amely orvosi intervenciót igényel.Emiatt a pszichológiai megközelítés nemcsak egyedül a„pszichogén” fájdalomra használható kezelés, de hasz-nálható akkor is, ha a páciens veszít azon képességébõl,hogy megküzdjön a krónikus betegséggel, melynektisztán organikus alapja van.

Elõadásunkban bemutatjuk, hogy melyek a ma,2012-ben EBM kritériumoknak megfelelõen bizonyí-tottan hatékony pszichológiai kezelési módok – kitérvea pszichoedukációra, a szupportív terápiára, viselke-dés-terápiára, kognitív viselkedés-terápiára (CBT), el-fogadás és elkötelezõdés terápiára, dinamikusanorientált terápiákra, biofeedbackre és a relaxációs terá-piákra, a hipnoterápiára, a vezetett imaginációra, amûvészetterápiára és a családterápiára.

Fentiek a fájdalommal kapcsolatos betegségek szé-les skáláját felölelve képesek mérsékelt és magas haté-konyságú javulást elérni. Végezetül az egyelõre nyitottkérdéseket is feltárjuk, úgy mint: milyen indikációskorlátai vannak a pszichológiai kezeléseknek, a kezelé-sek mely komponensei a leginkább hatékonyak, illetvehogy a különbözõ kezelések miképpen fejtik ki a hatá-sukat a fájdalomra.

Differenciáldiagnosztikai és személyiségfejlõdésiproblémák a gyermek- és serdülõkori anorexianervosaban

Csenki Laura, Kövesdi AndreaSemmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinika, [email protected]

A gyermek- és serdülõkori anorexia nervosa (AN)multidimenzionális megközelítésében fontos látnunk akülönbségeket diagnosztikai és pszichodinamikai szin-ten egyaránt. Differenciládiagnosztikai probléma,hogy az AN klasszikusnak számító négy tünete csakrészlegesen vagy egyáltalán nem értemezhetõ a serdü-lõ- és gyermekkori kezdetû betegségben. Kiegészítés-ként kell használnunk a GOS (Great Ormond Street)kritériumrendszert, amelyben nem szerepel a minimá-lis súlyveszteség meghatározása, továbbá a menstruá-ció hiánya sem (Pászthy, Major, 2008, Nicholls,Chater, Lask, 2000).

A pontosabb evészavar kritériumok mellett egyrenagyobb az igény a különbözõ altípusok feltárásra, arészletesebb, diszkrétebb diagnoszika és terápia érde-kében. Az eddigi kutatások alapján négy jól elkülönít-hetõ személyiségszervezõdésrõl beszélhetünk azevészavarokban: jól funkcionáló altípus minimális sze-mélyiségpatológiával; érzelmileg szabályozatlan (vagyérzelmileg instabil) altípus bordeline vagy hisztérikusszemélyiségjegyekkel; elkerülõ-szorongó altípus dep-resszív, szorongó és szociálisan elkerülõ vonásokkal;illetve a megszorító, kényszeres altípus megszállott,kényszeres és rigid jegyekkel (Thompson-Brenner etal., 2008).

A diagnosztikai és személyiségfejlõdési problémákillusztrálásra az osztályunkon kezelt négy evészavaroslány különbözõségeit és azonosságait mutatjuk be, anégy altípusnak megfelelõen. Az elsõ esetben egy jólfunkcionáló, kiegyensúlyozottan fejlõdõ kamaszlányreagált AN tünetekkel a normatív serdülõkori, és az ez-el egybeesõ családi krízisre. A másik két esetben az ti -pikus AN tünetek hátterében súlyosabb pszichiátriaikórképek igazolódtak (terhelt családi anamnézis mel-lett borderline személyiségzavar, illetve szociálisan el-kerülõ-szorongó, pszichotikus állapot). A negyedikesetben korábbi kényszerbetegség aktuális manifesztá-ciója volt az AN tünetképzés.

15


Mély agyi stimuláció (DBS) terápiarezisztenskényszerbetegségben: egy éves utánkövetésneuropszichológiai eredményei

Csigó Katalin1, Valálik István2, Harsányi András1,Demeter Gyula3, Németh Attila1, RacsmányMihály3

1Nyírõ Gyula Kórház, II. Pszichiátriai osztály, Budapest2Szt. János Kórház, Idegsebészeti Osztály, Budapest3BME - Kognitív Tudományi Tanszék, [email protected]

Idegsebészeti technikák alkalmazása a terápia- rezisz-tens kényszerbetegség (OCD) kezelésében afarmakoterápia és a pszichoterápia mellett a kezelésilehetõségek sorában számos országban mérlegelendõszempont. Az idegsebészeti eljárások közül a reverzibi-lis technikával, a mély agyi stimulációval (DBS) kap-csolatban már Magyarországon is rendelkezünkklinikai tapasztalatokkal.

Elõadásunkban áttekintjük az OCD-vel kapcsolatosDBS nemzetközi eredményeket, kiemelve a klinikai ésneuropszichológiai adatokat. A neuropszichológiai tesz-tek mutatói mentén számos ellentmondásos eredményttalálunk, melyek magyarázatára is kísérletet teszünk.

Ezt követõen ismertetjük az OCD munkacsoportunkáltal vizsgált és kezelt kényszerbeteg fiatalember DBS utá-ni egy éves nyomon követésének neuropszichológiaieredményeit. A mûtét elõtti kivizsgálás adatait a mûtétetkövetõ 3. és 6. és 12. hónapban mért adatokkal hasonlít-juk össze. A neuropszichológiai tesztek közül a VerbálisFluencia, Kategória Fluencia, Trail Making A, B, StroopTeszt, Iowa Gambling Teszt, California Card Sortingtesztek jelentõs javulást mutatnak; jelezve a figyelmi ésdöntéshozási képességek javulását; ugyanakkor a Corsiteszt, és a rövid távú memória részpróbája továbbra isalacsony értékeket mutat. Az eredmények jelzik, hogy aterápiarezisztens kényszerbeteg extrém súlyosságú figyel-mi és gátlási deficitje az idegsebészeti beavatkozást és re-habilitációs programot követõen normalizálódott.Ugyanakkor a feltehetõen a kényszerbetegségre jellemzõtéri munkamemória deficit az idegsebészeti beavatkozástkövetõen is megmarad.

A terapeuta és a kliens arckifejezésének vizsgálataa Semmelweis Egyetem graduális pszichoterápiaoktatás tananyagában

Csizinszky Klára Veronika1, Unoka Zsolt2, PolgárPatrícia2, Simon Lajos2

1SE TDK, Budapest2SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Bevezetés, célkitûzés: A vizsgálat célja, a SemmelweisEgyetem Általános Orvostudományi Karán a2011/12-es tanévben graduális képzés keretében elin-dult Pszichoterápia az orvosi gyakorlatban címû tan-tárgy oktatási anyagának hitelesítése. Az oktatáshozhasznált videóanyagban színészek, valamint pszichiát-riai betegek is szerepelnek. A fõ kérdés, hogy a videók-ban mennyire kifejezõ a betegek és a színészek érzelmiarckifejezése, valamint a terapeuták mennyire képesekezekre az érzelmekre adekvát módon reagálni.

Módszer: A kutatás során a Noldus Face reader 4.0számítógépes szoftvert használtuk. A videókban sze-replõ színészeken és pszichiátriai betegeken a hat alap-érzelem (öröm, bánat, düh, félelem, meglepetés,undor) megjelenését vizsgáltuk. A vizsgálat során aprogrammal automatikusan kiértékeltük a különbözõcsoportok érzelmi arckifejezéseit . A vizsgálat háromlépésben történt: a program felismerte a videón látha-tó arcot, modellálta azt, majd osztályozta a 6 alapérze-lemnek megfelelõen. Vizsgáltuk a kliensek mellett aterapeuta arckifejezését is a terápiás kommunikáció so-rán. Az elemzéshez a videók vágatlan verzióját használ-juk, ebben megtalálhatóak külön-külön a páciensek,illetve a vizsgálók arcáról készült felvételek.

16


Kihívó magatartás értelmileg akadályozottaknál

Csorba János1, Szarka Melinda2, Szedõ PiroskaAnna2, Bita Zsuzsanna2, Boldizsár-Basky ZsanettAnikó2, Németh Zsuzsanna2, Varga AttilaKárolyné2, Kenézné Ádám Zsuzsanna2

1ELTE BGGYK Gyógypedagógiai-Kórtani Tanszék, Budapest2Reménysugár Habilitációs Intézet, [email protected]

Az elõadás tárgyalja a Kihívó magatartás(KM,challenging behaviour CB) fogalmát,mely jelen-tõs pályaívet járt be a gyógypedagógián belül az értel-mileg akadályozottak magatartásának kutatásában.Milyen tünetegyütteseket sorol ide az irodalom, illetvetartoznak ide, mi a viszonyuk a pszichiátriai kórképek-hez, milyen ellátási következményekkel jár a KM je-lentkezése a gondozottaknál, mennyiben különbözik agyógypedagógiai-pszichológiai szemlélet a pszichiátri-ai attitûdtõl, hogyan viszonyul a fogalom az ún.atipusos pszichiátriai tünetekhez értelmileg akadályo-zottaknál. A szerzõk megkísérelnek felvázolni egy hi-potézist az értelmi fogyatékosság, KM és pszichiátriaibetegség kapcsolatairól, továbbá a lehetséges oki háttérkérdését is felvetik. A Kihívást jelentõ magatartás fel-mérésében és a kapcsolódó problémák exponálásábana budatétényi Reménysugár (Re)Habilitációs Intézetnagy segjtségünkre volt, amennyiben lehetõvé tetteszámos középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékos lakópszichiátriai állapotfelmérését és konzultációkat a gon-dozókkal és fejlesztõ-pedagógusokkal.

Liaison gyermekpszichiátria: konzultációspszichiátria a gyermekvédelemi ellátásban

Dallos Gyöngyvér, Garas Péter, MészárosGergely, Gádoros JúliaVadaskert Alapítvány, [email protected]

Háttér: A gyermek- és serdülõpszichiáter mindennapiklinikai munkája során rendszeresen kerül kapcsolat-ba gyermekvédelmi intézményben nevelkedõ gyerme-kekkel.

Tapasztalatunk szerint mind az ambuláns, mind asürgõsségi, illetve akut osztályos beutalások döntõtöbbségénél az egészségügyi ellátásba kerülés indoka azagresszív, indulatos viselkedés, a gondozási hely kere-teinek és szabályainak kirívó átlépése, illetve öngyil-kossági gondolat és szándék hangoztatása.

Joggal merül fel a kérdés, hogy a szituatív és a gyer-mekvédelmi rendszer sajátos mûködéséhez köthetõ in-dulati állapotokat és súlyos kerettartási nehézségeketvalóban az egészségügyi ellátás keretein belül kell-emegoldani, illetve egyáltalán megoldásra találhatnak-ekórházi kereteken belül. Nemzetközi adatok is utalnakaz egészségügyi ellátórendszer hagyományos kereteinbelüli korlátokra gyermekvédelmi nehézségek esetén,hiszen a problémák többnyire csak a gyermek termé-szetes közegében (pl. nevelõotthon) jelennek meg, ígykezelni is ott lehet azokat a leghatékonyabban.

Célkitûzés: Elõadásunkban áttekintjük a konzultá-ciós (liaison) terápia lényegét, kialakulásának alapjait,a hagyományos konzílium formához képest tapasztal-ható elõnyeit.

Módszerek: A Vadaskert Kórház munkatársai évekóta több budapesti gyermekotthonnal tartanak külsõgyermekpszichiátriai konzíliárusi kapcsolatot, elõadá-sunkban ennek részleteit és eredményeit szeretnénkbemutatni.

Eredmények: Ez a korszerû együttmûködési formalehetõséget ad arra, hogy ne csak a gyermekekkel-ser-dülõkkel foglalkozzon a szakember, hanem az õt gon-dozó, nevelõ személyzetet is folyamatosan segítse,irányítsa, a fiatal fejlõdéséhez szükséges változási fo-lyamatokat facilitálja. Emellett a határterületi ellátás-nak számító rendszerben edukálást, szupervíziótbiztosítson más szakemberek részére.

Elõadásunkban kitérünk kórházunk ez irányú inf-rastruktúrájára, mûködési modelljére is.Megbeszélés: Tapasztalataink szerint az indulatkezelé-si- és impulzuskontroll zavarok miatti sürgõsségi ésakut osztályos felvételek nagyságrendileg csökkentek,valamint a rendszeres külsõ konzílium és gyermekpszi-chiátriai kontroll biztosítása a gyermekvédelmi ellátás-ban dolgozó pszichológusok és egyéb társszakmákképviselõinek munkáját is könnyítik, hatékonyságátnövelik. Emellett a gyógyszeres terápiák szükségességeés a gyakran kialakuló polipragmázia gyakorisága iscsökkent.

17


Kényszerbetegeknél az emlékezeti elõhívás nemvezet az irreleváns emlékek felejtéséhez

Demeter Gyula1, Keresztes Attila1, HarsányiAndrás2, Csigó Katalin2, Németh Attila2, RacsmányMihály1

1BME Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest2Nyírõ Gyula Kórház, II. Pszichiátriai osztály, [email protected]

Az elmúlt évtizedek kísérleti eredményei alátámaszt-ják, hogy az emlékek elõhívása a végrehajtó rendszermûködését involválja, amely a keresett emlékek aktivá-lása mellett csökkenti a versengõ emléknyomok elér-hetõségét. Ezt a hatást nevezzük elõhívás kiváltottafelejtésnek (retrieval induced forgetting – RIF). Azemlékezeti patológiák megértése szempontjából alap-vetõ tudományos kérdés, hogy vajon a RIF hatás a ver-sengés feloldásában szerepet játszó gátlásifolyamatoknak vagy csupán az elõhívott emlékek meg-erõsödésének és interferenciájának tulajdonítható-e.

Célunk, hogy egy klinikai vizsgálat keretében bizo-nyítékokat szerezzünk a végrehajtó kontroll folyama-tok szerepérõl a RIF hatás elõidézésében. Egy olyanklinikai populációt – obszesszív kompulzív zavar(OCD) – választottunk, ahol a végrehajtó, elsõsorban agátlási funkciók károsodása képezi a központineurokognitív deficitet. Kísérletünkben kényszerbete-geknél és kontrollszemélyeknél vizsgáltuk a RIF mérté-két. Mivel korábbi adatok szerint ez a jelenségösszefügg a munkamemória kapacitással, a szorongásszintjével, ezért ezeket a változókat is mértük mindkétcsoportban.

A vizsgálatban 19 OCD-vel diagnosztizált személy,illetve 19, kor és iskolázottság mentén illesztett, kont-rollszemély vett részt. Eredményeink azt mutatják,hogy az emlékezeti elõhívás gyakorlása mindkét cso-portban a gyakorolt emlékek jobb felidézéséhez veze-tett, azonban az elõhívási gyakorlás csak akontrollcsoportban vezetett RIF-hez, a kényszerbetegcsoportban nem. Adataink szerint ez a különbség nema két csoport eltérõ szorongási szintjének, munkame-mória teljesítményének köszönhetõ, illetve a RIF mér-téke nem függött össze a tünetek súlyosságával sem. Azeredményeket egy eset kapcsán részletesen is elemez-zük. Elképzelhetõnek tartjuk, hogy a RIF hatás hiányá-nak hátterében az OCD-ben gyakran megfigyelhetõ,úgynevezett „konfliktus detekciós” folyamatok zavaraállhat. Az elõadásban kitérünk a prefrontális és azanterior cinguláris kéreg diszfunkcióinak a RIF-benbetöltött lehetséges szerepére.

*Az elsõ két szerzõ azonos mértékben járult hozzá a tanul-mány elkészítéséhez.

Becsülhetõ a kockázat?

Déri Judit, Szilágyi SimonPéterfy Sándor utcai Kórház Krízisintervenciós és PszichiátriaiOsztály, Budapest

Violens szuicid kísérletet elkövetett betegek vizsgálataés kezelése kórházunk Baleseti Központjában.

Osztályunk 30 éve mûködik szuicidológiai cent-rumként. Különleges feladatunk a szuicid kísérleten át-esett páciensek vizsgálata. A konzíliumokhagyományosan Toxikológiai Osztályunkon történ-tek. 2007-tõl kórházunkhoz tartozik a Baleseti Köz-pont is (volt Országos Baleseti Intézet). Ettõl kezdveszámos olyan pácienst is vizsgálnunk kell, akik súlyosfizikai traumát szenvedtek el a violens szuicid kísérletkövetkeztében (magasból esés, önkezû hasi, mellkasiszúrás, stb.) Ez rendhagyó helyzetet eredményez, merta – rendszerint súlyos testi állapotú – betegeket szoma-tikus profilú kórházi osztályon kell kezelni az elõzmé-nyek, illetve – az esetlegesen továbbra is fennálló –öngyilkossági veszély ellenére. Ilyenkor helyben kellelvégeznünk a szuicid rizikó felmérését, monitorozá-sát, a terápia beállítását. Kapcsolatot kell tartanunk ahelyszínen dolgozó pszichológus kollégával, adottesetben tanácsokkal kell ellátnunk. Ezekben aszuicidológiai konzíliumokban a következõ szempont-ok kiemelten fontosak lehetnek, amelyek egyben egyjövõben szakmai protokoll részét is képezhetik:– az egyéni és családi anamnézis, különös tekintettel

az öngyilkossági adatokra;– az ápoló személyzet megfigyeléseit alaposabban kell

mérlegelni;– a heteroanamnézis felvétele a krízishelyzet szereplõ-

itõl (akár telefonon);– a pszichopatológiai tünetek átértékelése, részben a

disszimuláció gyakorisága miatt;– szükség esetén becslõskálák alkalmazása (Remény-

telenség Skála, Beck Depresszió Skála)– jogi helyzet, a felelõsség kérdése.

Az elõadás az elmúlt öt év tapasztalatait foglaljaössze, valamint egy rövid esetbemutatást is tartalmaz.

18


A felnõtt kötõdés vizsgálata a hetero- éshomoszexuális felnõttek körében

Désfalvi JuditFõvárosi Nyírõ Gyula Kórház, [email protected]

A párkapcsolat az életünk egyik legszemélyesebb te-rülete, s a kapcsolat minõsége azon múlik, hogy a részt-vevõk alkalmasak-e az együttélésre, és hogy milyenmódon sajátították el a szükséges ismereteket a kapcso-lat fenntartásához. A gyermekkorban alapozódik megkötõdési stílusunk, amely alapján alakul majd párkap-csolatunk, hiszen az egyén kötõdési stílusa meghatá-rozhatja a párkapcsolat minõségét, jellegét.Munkámban arra vállalkoztam, hogy a felnõtt kötõ-dést vizsgáljam a homo- és heteroszexuális viszonylat-ban – a szakirodalom alapján feltételezhetõ volt, hogya percipiált szülõi bánásmód – anyai túlvédõ dimenzió-ban – található majd különbség a vizsgált homoszexuá-lis csoport javára.

Célom az volt, hogy megállapítsam van-e különbséga kötõdési stílusban a nemi orientáció különbözõségeokán. Arra is kíváncsi voltam, hogy a szülõi bánásmódkérdõívek – anyai, apai – mutatnak-e különbséget a kétcsoportnál. Az összehasonlításban 26 homoszexuális –és 25 heteroszexuális férfi vett részt.

Vizsgálatomban egy projektív eljárást (Madárfé-szekrajz, Kaiser, 1996) és két kérdõívet (Kötõdési Stí-lus Kérdõív - ASQ, Feeney, Noller, Hanrahan, 1994, ésa Szülõi Bánásmód Kérdõív - H-PBI, Tóth, Gervai,1999) használtam a kötõdési stílus és az észlelt koraiszülõi bánásmód jellemzõinek felmérésre. A vizsgálatsorán kiderült, hogy nem található különbség a kétcsoport kötõdési stílusa között, vagyis egyenlõ arány-ban található biztonságosan, vagy bizonytalanul kötõszemély mind a hetero- mind a homoszexuális csoport-ban. A percipiált szülõi túlvédés (anyai vagy apai) hatá-sa mindkét szexuális orientációnál megjelent. Az apaitúlvédés dimenzió magasabb értéket mutat a hetero-szexuális csoportnál, amely együttjár az ASQ-DC „Aközelség kellemetlen megélése” alskálával: vagyis azapai túlvédés a felnõttkori bizalmatlanságnak lehet for-rása mások irányában. A homoszexuális csoport részé-rõl az anyai túlvédés dimenzió mutat magasabbértéket, amely együttjár az ASQ-RS „Kapcsolat, mintmásodlagos tényezõ” alskálával. Ez az eredmény a ho-moszexuális személyeknél mutathatja, hogy a túlzottvédelem miatt nem tanultak meg bizonyos megküzdésistratégiákat, viselkedésük nem mindig adaptív, s a má-soktól való „rettegést”, bizonytalanságot jelezheti.

A változást elõidézõ orvos-beteg beszélgetés

Dobó KatalinFelnõtt háziorvosi rendelõ Budapest VIII. kerü[email protected]

Elõadásomban több szempont alapján elemzek egy or-vos-beteg beszélgetést. Bemutatom a narratív orvoslás(egyben tulajdonképpen a családterápia) eszközrendsze-rét:hipotézis alkotás és tesztelés, cirkuláris, reflektív kér-dések használata, a hatalom megosztása, a betegszavainak kicsomagolása stb. A narratív orvoslás eszkö-zeinek használatával az orvos segíteni tud betegének ak-kor is, amikor – a biológiai orvoslás szintjén – a történetezárttá, hozzáférhetetlenné válik. Az orvos kíváncsisága,és óvatossága, az eltérõ nézõpontok elfogadásának ké-pessége, az orvosin kívül más kontextusok figyelembevé-tele segítik a jobb történet közös írását.

Megkísérlem a beszélgetés elemzését abból a szem-pontból is, hogy az orvos reflektálása a beteg mentális,érzelmi állapotára milyen változásokat eredményez. Atesti panaszokkal érkezõ funkcionális, szomatizáló,vagy pszichoszomatikus betegek nehezen, vagy nemtudják érzelmi, mentális állapotaikat azonosítani, ésazokra reflektálni. Amennyiben az orvos nemcsak testipanaszaikra, hanem érzelmi, mentális állapotukra is re-agál, és azokat visszatükrözi, ezzel mentalizáló képes-ségüket, reflektivításukat elõsegíti. Elõadásombanfelhívom a figyelmet az orvosok felelõsségére,amennyiben a kizárólag biológiai medicinát képviselõorvos, amikor nem veszi figyelembe betegek érzelmi,lelki állapotát, nem reflektál azokra, tovább növeli azta szakadékot, amely az ilyen betegek lelki és testi álla-potuk érzékelése-észlelése között létezik, és így ez to-vább rontja gyógyulásuk esélyét. A Bálint-csoportokegyedülálló lehetõséget nyújtanak az orvosok érzéke-nyítésére – saját és betegeik – érzelmi, kapcsolati, ésszociális problémái, állapotai iránt.

Elõadásomat John Launer: Narrative-basedPrimary Care, Jon G. Allen, P.Fonagy és Anthony W.Bateman: Mentalizáció a klinikai gyakorlatban, BálintMihály: Az orvos, a betege és a betegség címû könyvekihlették.

19


Tudatelmélet a pszichózis spektrumban

Domján Nóra, Drótos Gergely, Szendi István,Janka ZoltánSZTE ÁOK Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, [email protected]

Bevezetés: A mentalizáció arra képességre utal, hogymegértsük mások és saját magunk mentális állapotait.Szkizofréniában (SZ) számos szakirodalmi adat tá-masztja alá a mentalizációs deficitet, bipoláris (BP) ésszkizoaffektív (SZAFF) zavar esetén viszont kevés vizs-gálat történt eddig ennek feltárására. Mivel mindhá-rom kórképben elõfordulnak pszichotikus tünetek,érdemes megvizsgálni, hogy a mentalizáció tükrébentalálunk-e eltéréseket a betegcsoportok között.

Minta és módszerek: Elsõ- és másodrendû tudatelmé-leti ToM feladatot (ToM1, ToM2) alkalmaztunk, mely-hez szintén ezeket a mentalizációs szinteket tesztelõmetafora és irónia értési feladatokat társítottunk. A min-tát 19 egészséges kontrollszemély (EK), 42 SZ, 25 BP és13 SZAFF betegséggel élõ személy alkotta. A klinikai tü-netek súlyosságának felmérésére a 3 betegcsoportbanPositive and Negative Syndrome Scale (PANSS) kerültfelvételre, ezt a BP és SZAFF csoportban Young ManiaRating Scale (YMRS) és Montgomery–ÅsbergDepression Rating Scale (MADRS) egészítette ki.

Eredmények: A négy csoport között volt eltérés aToM1 és ToM2, metafora és irónia feladatokban(Khi-négyzet>13,88; p<0,003). A 3 betegcsoportPANSS értékei eltérõek voltak (Khi-négyzet>7,312;p<0,026), a SZ csoport mutatta a legsúlyosabb tünete-ket. A PANSS negatív skálája negatívan korrelált aToM1 (r= -0,389; p<0,001), a metafora (r= -0,325;p=0,003) és az irónia (r= -0,366; p=0,001) felada-tokkal, a PANSS összesített pontszáma szintén az elõb-bi három feladattal volt negatív korrelációban(r<-0,226; p<0,044). A YMRS és MADRS értékeinem korreláltak a ToM, metafora és irónia feladato-kon elért teljesítménnyel.

Következtetések: Mindhárom csoport ToM megol-dását a negatív tünetek súlyossága befolyásolta legin-kább, ami felhívja a figyelmet arra, hogy a pszichotikustünetekkel járó pszichiátriai kórképek terápiája során anegatív tünetek kezelésére is hangsúlyt kell fektetni. Anegatív tünetek önmagukban is nehezítik a szociális in-terakciókat, amit fokoz az, hogy a ToM funkciót is ne-gatívan befolyásolják, így a betegek mindennapiéletvezetésének színvonala tovább romlik. Különösenfontos a SZ betegcsoport gondozásában figyelembevenni a szociális készségeket és negatív tüneteket, mi-vel õk mutatják a legnagyobb mentalizációs deficitet.

kiRAJZolódó életérzések

Dóra JuditSZVT Kutatási és Fejlesztési Központ, [email protected]

Elõadásomban egyéni- és csoporthelyzetekben készültprojektív rajzok, rajztesztek alkalmazásának tapaszta-latairól számolok be. Vizsgálódásom célja bemutatni,hogy a rajzolás nonverbális, vizuális nyelve a verbálisszint mellé illesztve milyen többletet ad, hogyan segítia megértést. A kiválasztott rajzi példák tematikusworkshopokon, illetve egyéni önismereti/szupervíziósfolyamatban készültek.

Bemutatom a képi kifejezéspszichológia jellegzetes esz-közét, a projektív rajzot. Ismertetem hogyan illeszkedik arajz az adott folyamatba, hogyan történik a rajzfelvétel,majd a kép kommunikációs üzenetének megfogalmazásaés megértése és a képi kifejezéspszichológiai elemzés kö-vetkezik.

Az érzelmi bevonódás már az elsõ találkozáson ké-szült rajzokban is megfigyelhetõ. Ilyenkor részletesenkidolgozott rajz készül, melyrõl a projektív utótesztkérdései mentén csak annyit fogalmaz meg a rajzoló,amennyit aktuálisan képes megosztani. Láthatóvá vál-nak fontos élethelyzetek, megragadhatóvá válnak akapcsolódó érzések, kirajzolódik az életút különbözõszakaszaival való elégedettség mértéke. A rajzolóktöbbsége még negatív tartalmak esetén is örömöt, elé-gedettséget él át, amikor kiteheti, kirajzolhatja a való-ságot. Jól elemezhetõ a rajzoló és rajza között létrejövõkölcsönhatás, a dinamikus interaktivitás (Vass, 2006).Megfigyelhetõ továbbá a rajzokon, hogy az érzelmitartalom és a színhasználat összekapcsolódik. A színekszemélyes, egyedi jelentésének értelmezésére épülõszínkulcs-teszt gyakran már felvételekor terápiás érté-kû felismerésekhez vezet, a további munkához pedigértékes, más módszerrel fel nem tárható diagnosztikusanyagot képez. Folyamatban történõ alkalmazás ese-tén a teljes rajzi anyag, vagy annak valamilyen szem-pont szerint kiválasztott elemei ismét újabbnézõpontból teszik lehetõvé az értelmezést.

Tapasztalataim alapján elmondható, hogy a rajz egyhelyzetbõl, illetve kapcsolatból azt a lelki tartalmatemeli ki, ami leginkább foglalkoztatja a vizsgált sze-mélyt. Kirajzolódik, megragadhatóvá válik ezáltal va-lami, ami lényeges, amivel az adott folyamatbanérdemes dolgozni. Alkalmazása a verbális megfogal-mazást kiegészíti, az adott témát más nézõpontba he-lyezi, ezáltal olyan információk nyerhetõk, amelyekmásként nem derülnének ki. Rajzsorozattá összegyûjt-ve hosszmetszetben segíti a tájékozódást, ismét új pers-pektívát nyit, kirajzolódnak általa az életút állomásai.Alkalmazása nonverbális eszközként segíti a prevenci-ót, a patológiás mûködések felismerését.

20


Család- és párterápiás lehetõségek a demenciákellátása során szakambulanciánkon

Driesz MártaJász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Megyei Kórház,[email protected]

Szolnokon a megyei kórház pszichiátriai osztályánszakambulancia keretén belül foglalkozom demens pá-ciensekkel. 65 év felett 5 évenként megduplázódik ademencia elõfordulási valószínûsége. Magyarországonkb. 160 000 embert érint, elöregedõ társadalmunkbanjelentõs tehertételnek mutatkozik. Rendkívül fontos akorai felismerés és az idõben megkezdett gyógyszeres,illetve minél komplexebb terápia. A gyógyszeres keze-lés mellett szakambulanciánkon család- és párterápia isfolyik a demens páciensekkel és hozzátartozóikkal.

A demencia az egész család életében drámai változá-sokat idéz elõ. A családi kapcsolatokból elveszik a köl-csönösség, az addig megszokott szerepekátrendezõdnek, a házaspár intim kapcsolata megválto-zik, korábbi sérelmek, sebek felszakadnak. A családtag-ok számos konfliktust élnek át a demens családtagállapotrosszabbodása miatt. A család könnyen izolá-lódhat, jelentõsen túlterhelõdhet, a páciens ápolása,idõnként 24 órás felügyelete miatt. Külsõ kapcsolataikbeszûkülnek. Haraggal, bûntudattal, szomorúsággalkell megküzdeniük a jelentõs kimerültség mellett. Ahozzátartozók és a beteg családtag gyászérzéseinek fel-dolgozásában, a veszteségek kezelésében igyekszem se-gíteni, családterápiás módszerekkel a különbözõsúlyossági fokú demenciák esetében. A beteggel és le-hetõleg valamennyi együtt élõ hozzátartozójával leg-alább 2–4 alkalommal, folyamatos közös munkaként(havonta egy-egy terápiás órában) beszéljük át a tüne-tekhez való viszonyulásukat, reakcióik mibenlétét, s akeletkezõ konfliktusok, indulatok családon belüli ke-zelésének hatékonyabb megoldásait, amit otthon – fel-adatként – próbálgatnak, majd tapasztalataikat azambulanciánkon megbeszélik. Támogató, megértõ, el-fogadó hozzáállás kialakítása az egész család lelkiálla-potán segít. Ilyen légkörben a demens páciens is sokkalkiegyensúlyozottabbá válik, a még megmaradt képes-ségeit is sikeresebben használhatja.

Elõadásomban ezt a támogató munkát szeretném be-mutatni, amellyel mind a páciens, mind pedig a családszámára megkönnyítjük a demencia – mindenki számárakimerítõ – progressziójával történõ megküzdést.

A fejfájás diagnózisát segítõ kérdõív kialakítása ésérzékenyégének vizsgálata

Drótos Gergely1, Janka Zoltán1, Traue Harald C.2,Tajti János1, Rudisch Tibor1

1Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinika, Szeged2Universitätsklinik für Psychosomatische Medizin [email protected]

A fejfájás a leggyakrabban elõforduló neurológiai tü-net, a különbözõ fejfájás típusok egészségügyi és gaz-dasági jelentõségét éppen a magas prevalenciájuk adja.A fejfájások két nagy csoportjáról beszélhetünk, pri-mer és szekunder típusokról. Kutatásunkban a primerfejfájások közül a migrénnel és a tenziós fejfájással fog-lalkozunk, valamint a szekunder formákkal. A nemzet-közi irodalomban eltérõ adatok találhatóak különbözõfejfájás típusok elõfordulásával kapcsolatban, összessé-gében elmondható, hogy a világon a fejfájás egy évesprevalenciája 47%, ez a szám tenziós fejfájás (TTH)esetében 38%, migrén (M) tekintetében 10%. Bár amásodlagos fejfájás formák elõfordulása igen magas,mégis a tenziós fejfájás gyakorisága az oka annak, hogya fejfájás a WHO szerint az elsõ tíz rokkantságot okozóbetegség közé sorolható.

Az ulmi egyetem fejfájás kérdõívét, amely 17 szem-pontot vesz figyelembe, elõzetesen felvettük 22 tenziósfejfájással diagnosztizált személlyel. A különbözõ fejfá-jás típusok jellemzõinek figyelembevételével és a vála-szok tartalomelemzésével azonosítottuk azokat aszempontokat, amelyek saját kérdõívünk alapjául szol-gáltak. A vizsgálatban résztvevõ 300 személy (kontrollN=96, tenziós N= 35, migrén N=7, nem specifikál-ható fejfájás N=14, szekunder fejfájás N=148) az álta-lunk kidolgozott, 143 eldöntendõ kérdésbõl állótesztet töltötte ki.

A kidolgozott kérdõív adatainak elemzése alapjánsikerült egy gyorsan és egyszerûen kiértékelhetõ 4 ská-lából álló pontrendszert kidolgoznunk, amely alapjánrendkívül hatékonyan elkülöníthetõek az egyes fejfájástípusok. A betegcsoportok és a kontroll személyek el-különítésében az elsõ skálánk szenzitivitása 100%,specificitása 98,5% (a görbe alatti terület (AUC)=1), atenziós fejfájással diagnosztizáltak azonosításakor aszenzitivitás 94,3%, specificitás 98,1% (AUC=0,993),a migrén esetében a szenzitivitás 100% a specificitás100% (AUC=1), nem meghatározott fejfájás szûrése-kor a szenzitivitás 100%, a specificitás 98,3%(AUC=0,997), továbbá a szekunder formák azonosítá-sakor a szenzitivitás 90,5%, a specificitás 96,7%(AUC=0.989).

Vizsgálataink alapján az általunk kidolgozott fejfá-jás kérdõív hasznos eszköze lehet a gyorsabb diagnóziskialakításának, a magas érzékenység, az egyszerû teszt-felvétel valamint pontozási rendszer következtében. Akérdõív további vizsgálatát követõen szándékunkbanáll gyakorlati alkalmazhatóságát a mindennapokbanlehetõvé tenni.

TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0012

21


A terhességet megelõzõ és kísérõ táplálkozásipatológiák

Dukay-Szabó Szilvia1, Varga Márta1, Koller OrsolyaAnna1, Pataki Zoltán2, Rigó János2, Túry Ferenc1

1Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest2Semmelweis Egyetem I. sz. Szülészeti és NõgyógyászatiKlinika, [email protected]

Célkitûzés: a zavart táplálkozási magatartásformákprevalenciájának felmérése gyermekágyasok körében.

Módszer: retrospektív, keresztmetszeti vizsgálat, kb.20 perces önkitöltõs kérdõív segítségével, amelyet a Sem-melweis Egyetem 1. sz. Szülészeti és Nõgyógyászati Kli-nikáján szülés után a gyermekágyas osztályra bekerülõ(37. hétre vagy késõbb szülõ) nõk töltöttek ki.

Eredmények: a kismamák (N=547) egyötödét jel-lemzik (vagy jellemezték életük során korábban) evés-zavaros tünetek. Leggyakoribb a testsúly, testalkatmiatti túlzott mértékû aggodalom (21%), valamint afokozott diétázás (14%), de a menstruáció legalább há-romhavi kimaradása, illetve az étkezés feletti esetlegeskontrollvesztés okozta aggodalom is a válaszadók tize-dénél elõfordult. Saját bevallásuk szerint a kismamák5%-a küszködött élete során korábban evészavarral,míg a terhességet közvetlen megelõzõen, illetve alattais 4%. AN-ról 1%, BN-ról 2%, EDNOS-ról 6% szá-molt be. Kezelésben nem egészen egy százalékuk része-sült. Kifejezett evészavar tüneteket a kismamáktovábbi egytizede produkál(t). Az egyes evészavar-tü-netek terhesség alatti változása nagyfokú diverzitástmutat. A táplálkozási szokások alapvetõen pozitívirányba változnak terhesség alatt: rendszeresebben, tu-datosabban, jobb minõségû ételeket választva étkezneka kismamák. Valamilyen speciális diétát 17%-uk tart.

Megbeszélés: az evészavarok egyik jellemzõje a be-tegség eltitkolása, ugyanakkor az evészavaroknak szá-mos negatív következménye lehet az anyára és amagzatra egyaránt. E két tényezõ együtt komoly koc-kázatot jelent. Az adatok szerint a táplálkozási maga-tartás zavarai a kismamák tíz-húsz százalékát isérinthetik. Elengedhetetlen ezért, hogy e betegségektényleges súlyáról, tünetei elõfordulási arányáról pon-tosabb képet kapjunk.

A klinikai döntéshozatalt befolyásoló tényezõkösszehasonlítása hat európai országban

Égerházi Anikó1, Nagy Marietta1, Ivánka Tibor1,Sándor János2, Frecska Ede1, Puschner Bernd3

1Debreceni Egyetem OEC Pszichiátriai Tanszék, Debrecen2Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Megelõzõ OrvostaniIntézet Biostatisztikai és Epidemiológiai Tanszék, Debrecen3Department for Psychiatry and Psychoptherapy II, UlmUniversity, [email protected]

A klinikai döntéshozatal komplex folyamat, melymind a klinikus, mind a páciens aktív részvételét igény-li. A döntési folyamatot külsõ és belsõ tényezõk egy-aránt befolyásolják, mint pl. a személy mindennapiélete, vagy a betegség bio-pszicho-szociális modelljébõlismert számos tényezõ. Az Európai Unió 7. Keretprog-ramja által támogatott CEDAR vizsgálat keretében ha-sonlítottuk össze hat európai ország (Anglia, Dánia,Magyarország, Németország, Olaszország, Svájc) kli-nikai döntéshozatali jellemzõit súlyos pszichiátriai be-tegek és orvosaik hozzáállása tekintetében. Az adatokfeldolgozása során célunk annak vizsgálata, hogy adöntéshozatalt befolyásoló tényezõk közül melyekazok, amelyek szignifikáns hatással vannak a folyamat-ra, milyen erõs ez a determináció, és az egyes centru-mok (London, Aalborg, Debrecen, Ulm, Nápoly,Zürich) egyéni sajátosságaikkal együtt mennyire befo-lyásolják a döntéshozatalt. Országonként közel 100beteg került a mintába, összesen 588 páciens, és 212klinikus végezte a vizsgálatokat. A diagnózist aDSM-IV kritériumai alapján határoztuk meg,szociodemográfiai adataikat CSSRI, a betegség súlyos-ságát TAG, az életminõséget MANSA, a terápiávalvaló elégedettséget HAS kérdõívekkel mértük. A bete-gek és orvosok bevonódását a külön erre a kutatásraösszeállított CDMS-P (Clinical Decision Making Style– Patient), valamint CDMS-S (Clinical DecisionMaking Style – Staff) kérdõívekkel vizsgáltuk. A sta-tisztikai feldolgozáshoz többváltozós lineáris regresszi-ót használtunk. Eredményeink alapján legnagyobbmeghatározó ereje annak van, hogy mely városban tör-tént a vizsgálat. Emellett a betegek aktív bevonódásanagyobb, ha magasabb az iskolai végzettségük, vagy hanem depressziósok, viszont kevésbé vonódnak be, haelégedettebbek a terápiával. A klinikus bevonódásátnöveli, ha súlyosabb a betegség, és minél elégedettebba terápiával, annál kevésbé vonódik be. A páciensek in-formációigényét befolyásolja a terápiával való elége-dettség, a betegség típusa, a klinikus esetében szinténaz elégedettség és a betegség súlyossága. A centrumokfigyelmen kívül hagyásakor a vizsgált tényezõk közültöbbnek lesz szignifikánsan meghatározó szerepe.

Mindezek alapján a klinikai döntéshozatalt befolyá-soló tényezõk meghatározó erejét nagymértékben be-folyásolja az adott ország kultúrája, egészségügyirendszere, a pszichiátriai betegek megítélésének és ke-zelésének helyi kultúrája.

22


A bullying jelenségének vizsgálata intellektuálisfogyatékossággal élõ fiatalok részére kidolgozottkönnyen érthetõ kérdõívcsomag segítségével

Egri Tímea1, Bácskai Erika2, Matuszka Balázs2,Gerevich József1,2

1ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest2Addiktológiai Kutató Intézet, [email protected]

Háttér és cél: Kevés adat áll rendelkezésre a fogyatékostanulók iskolai agresszióját illetõen, különös tekintet-tel a kommunikációjukban gátolt, értelmi elmaradástmutató fogyatékos fiatalokat illetõen. Mivel fontos abullying jelenségének pontos feltérképezése, ezértszükséges egy olyan mérõeszköz kidolgozása, melyneknyelvezete, kódrendszere egyaránt lehetõvé teszi akönnyebb megértést, szövegfeldolgozást és adekvát vá-laszadást értelmileg akadályozott tanulók számára.

Mérõeszközök: Olweus Bullying/ViktimizációsKérdõív, Buss – Perry Agresszió Kérdõív – Fizikai Ag-resszió Alskála, Agresszió és Viktimizáció Skála,Rosenberg-féle Önértékelési Skála, Junior Tempera-mentum és Karakter Kérdõív Újdonságkeresési Skála(J-TCI), Hiperkinetikus Zavar Kérdõív, Képességek ésNehézségek Kérdõív (SDQ), Pozitív Viselkedési Ská-lák, A Verekedés Szülõi Támogatása Skála és azEuroADAD interjú iskolai problémákra és szerhaszná-latra irányuló kérdéseibõl összeállított könnyen érthe-tõ kérdõívbattéria.

Minta: A keresztmetszeti vizsgálatban 9. évfolya-mon tanuló fogyatékos tanulók vettek részt. (N=419,intellektuális fogyatékossággal élõ tanulók száma 48fõ, akik közül 20 tanuló könnyen érthetõ nyelven is„kitöltötte” a kérdõívet).

Eredmények: Az eddig feldolgozott eredményekalapján a fogyatékossági csoportok közül az intellektu-ális fogyatékossággal élõ fiatalok voltak azok, akik ön-bevallásuk alapján a legnagyobb mértékû agressziótvoltak kénytelenek átélni a mindennapokban(F=4,192; p=0,003). A könnyen érthetõ kérdõívek ésa kutatásban használt „nem könnyen érthetõ” kérdõ-ívek eredményeinek korrelációvizsgálata során kide-rült, hogy az értelmi sérült fiatalok a könnyen érthetõszimbólumokat tartalmazó kérdõívek visszajelzései so-rán 5 átlagponttal értékelik kevésbé súlyosnak a bán-talmazásuk mértékét. (Könnyen érthetõ kérdõívátlagpontszáma: 19,123; a „nem könnyen érthetõ kér-dõív” átlagpontszáma: 24,55.)

Megbeszélés: Az intellektuális fogyatékossággal élõ fi-atalok kommunikáció és megértés terén történõ akadá-lyozottságát mutatja a vizsgálat során a könnyen érthetõkérdõív és a „többségi kérdõív” eredményei közötti kü-lönbség. Ez részben abból adódhat, hogy a fogyatékosszemélyek nagy hányada nem sajátított el egy jól mûködõkonfliktuskezelési, problémamegoldási modellt. Ezért ja-vasolt az egyéni jellegzetességeken belül a fogyatékosságicsoport típusának megfelelõ specifikus és a problémákhatékony kezelésre alkalmas módszerek kidolgozása ésalkalmazása.

Nomen est omen (?)I.

Ekler KatalinMohács Város Kórháza, Pszichiátria, Mohá[email protected]

Bevezetés: A mágikus, misztikus névszemlélet szerint anév és viselõje közt szerves, szükségszerû összefüggésvan...a személyiség életereje a nevében összpontosul(Cassirer).

Vizsgálat: Fenti feltevést vizsgáltam, mind a befoga-dó, mind a névtulajdonos oldaláról. 2011-benhospitalizált betegek vezetékneveibõl emeltem ki 124különbözõ hangalakú, elsõ olvasásra (számomra) je-lentéssel bírót.

Majd kommunikatív szakmában dolgozó embereketkerestem meg egy kérdõívvel, amiben a 124 névre kér-deztem rá: milyen jelentést és hangulatot társítanak aválaszadók az adott névhez. 26 kitöltött kérdõívet kap-tam vissza, s ennek alapján részben azt vizsgáltam (abefogadó oldalról), hogy milyen arányban fejtettékmeg (a névtanos Dr. Ördögh Ferenc címz. prof. úr általmegadott névjelentéshez viszonyítva) a névben rejlõtartalmat, ill. milyen nevek tûntek pozitívnak, negatív-nak, semlegesnek, megosztónak.

A nevek 62%-át tartották a megkérdezettek pozi-tív-semleges hangulatúnak, ami talán egy nyitottabbattitûdre mutat, s több, mint 60%-ában „tudták” a je-lentést. A legnagyobb eltérés, arányaiban a negatív mi-nõsítésû névcsoportban volt.

Szakmák nem kaptak teljesen negatív besorolást, anemzeteket illetõen sem voltak teljesen elutasítóak.

A nevekben megjelenõ szimbólumok a pozitív ese-tekben a szépség, tisztaság, mitikus jellegû hatalom,erõ, barátság, szabadság voltak. Negatív volt a káosz,sötétség, feledés, elmúlás, vétek, labilitás, hiány. Meg-osztó a mámor, agresszió, végzet. Semlegesek az érthe-tetlenek, a helységnevekbõl származók, a történelmivonatkozások.

S a betegek, a viselõk oldaláról azt néztem meg,hogy a kórismék és a vezetéknevek közt összefüggés ta-lálható-e.

Mindannyian pszichiátriai osztályos betegek vol-tak.(A következõ adatokat módosítja, hogy egy nevettöbben is képviselhettek, ill. egy betegnek általábantöbb diagnózisa volt.)

Arányaiban a legtöbb súlyos, pszichotikus dianózis anegatív, legkevesebb a semleges, majd a pozitív névcso-portban volt. Semleges névvel élni a legkönnyebb?

Egy-az-egyben analógiás megfeleltetés is a negatívcsoportban a legvalószínûbb.Pl. Botló nevû férfi beteg,aki alkoholdependens, és több alkalommal kezeltük al-koholos pszichózis miatt. A köztes idõszakokban rövidabsztinenciákat tartott.

Konklúzió: tehát a nevek valószínûleg hatnak ránk,mind viselõként, mind külsõ emberként. A bennük rej-lõ szimbólumok, történelmi, személyes élmények élet-re kelhetnek. Kérdés, van-e további magyarázat?

23


Nomen est omen (?) II.

Ekler KatalinMohács Város Kórháza, Pszichiátria, Mohá[email protected]

Bevezetés: A Nomen est omen (?) I. esetében a nevekkülsõ szemlélõre való hatását igyekeztem megközelíte-ni az érthetõség és a szimbolikus tartalom vonatkozá-sában, majd a viselõkre gyakorolt befolyását is néztemugyanezen szempontból.

A további kifejtésnek ösztönzést adott az általamidõközben ismertté vált amerikai szociálpszichológuscsoport, Pelham, Mirenberg és Jones munkája a nevek"bevonzó" hatásáról ( pl. kétszer annyi embert hívnakLuisianában Louisnak, mint az a véletlen statisztikaalapján várható lenne), amit a priming hatásának tarta-nak.

Kérdésem a következõ volt: mi járulhat még hozzáaz elõfeltevéshez, létezhet-e a szavak, nevek által hor-dozott „kézenfekvõ” szimbólumok ( Baráti-barátság)mellett mélyebb réteg is.

Minta: A Nomen est omen (?) I-ben hivatkozott 124név esetében megvizsgáltam a nevek külsõ, belsõ ésössz-személyiségét, s megnéztem, hogy ezekben milyentradicionálisan pozitív (Nap, Jupiter, Vénusz) és nega-tív (Mars, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz) jelképektalálhatók. Emellett azt is kerestem, hogy a név jelenté-sével összefüggõ, azzal analógiás szimbólum (pl. Bará-ti-Vénusz, Harmónia, Kompromisszum, Kedvesség,Szeretet, Bors-Mars, Erõ, Harc) található-e köztük.

Módszer: a numerológia (õsi szimbólum rendszeralapján a számok õsi jelentést hordoznak, pl. 1-Nap,Férfi, Isten, Akarat, Uralkodás, Teremtés), a betûk pe-dig számoknak feleltethetõk meg, így lehet kiszámítania nevek személyiségét.

Eredmény: A teljesen pozitívnak tartott névcsoport-ban a pozitív szimbólumok száma meghaladta a negatí-vakét, és sok volt a magyarázó jelkép is.

A negatívoknál magasabb volt a negatív jelképekszáma.

A semleges neveknél pedig magas mind a pozitív,mind a negatív megjelenés, de alacsony a magyarázójelképiség.

Konklúzió: a mélyebb szimbolika hatása valószínû-leg nem zárható ki az életünkbõl.

Ha jó szimbolikus nevünk van, az már a jó fele irá-nyít? Még ha kicsit is.

Az öngyilkossági kísérlet idõpontja és amenstruációs fázis összefüggése borderline és nemborderline nõk körében

Ember Katalin1, Bérdi Márk2, Kreif Kinga3, TorzsaTímea3, Unoka Zsolt4

1Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar,Budapest2Péterfy Sándor utcai Kórház, Krízis Intervenciós ésPszichiátriai Osztály, Budapest3Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest4Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika,[email protected]

Bevezetés: Több szuicidológiai vizsgálatban azt talál-ták, hogy az öngyilkossági kísérlet akkor volt a leggya-koribb, amikor a szérum ösztrogén szint alegalacsonyabb (Baca-Garcia et al., 2010). Borderlinetünetektõl szenvedõ nõk körében a menstruációs cik-lus elsõ és negyedik hetében az érzelmi instabilitás tü-netei fokozódnak (DeSoto és mtsai, 2003).Feltételezésünk szerint borderline személyiségzavar-ban szenvedõ nõk gyakrabban kísérelnek meg öngyil-kosságot az alacsony ösztrogénszinttel járó follikulárisfázisban.

Célkitûzés: Megvizsgálni, hogy a borderline szemé-lyiségzavarban szenvedõ, öngyilkosságot megkíséreltnõk a menstruációs ciklus mely szakaszában követtékel tettüket és e tekintetben különböznek-e borderlineszemélyiségzavarban nem szenvedõ nõktõl.

Résztvevõk és módszerek: A Péterfy Sándor utcaikórház Toxikológiai és Sürgõsségi Baleseti Osztályánjelenleg is aktív interjús és kérdõíves módszerrel vég-zett kutatásunkban eddig 66 önmérgezéses öngyilkos-sági kísérleten átesett nõt (átlagéletkor: 44 év, szórás:14,8 év) vizsgáltunk meg a kórházba kerülést követõ24 órában.

A 66 fõbõl 29 volt fertilis (átlagéletkor: 34 év, szó-rás: 9 év), közülük 16 fõnél állapítottunk megborderline személyiségzavart DSM-IV szerinti SCID-IIinterjú alapján.

Eredmények: Összehasonlítva az alacsonyösztrogén szintû follikuláris és a magas ösztrogén szin-tû luteális fázisokat, a borderline betegek gyakrabban afollikuláris fázisban követték el az öngyilkossági kísér-letet (69%, 11/16 megfigyelt vs. 50%, 8/16 elvárt; ÷2 =

2,250; p = 0,13). A nem borderlin nõk esetében nemvolt eltérés a megfigyelt és az elvárt eredmények között(follikuláris fázisban: 43%, 3/7 megfigyelt vs. 50%,3,5/7 elvárt ÷2 = 0,143; p = 0,70).

Következtetések: Szuicid kísérlet elkövetésénekidõpontjára vonatkozó elõzetes eredményeink arrautalnak, hogy a borderline személyiségzavarban szen-vedõ nõk a follikuláris fázisban különösen veszélyezte-tettek.

24


Pszichoterápiás szemléletû intervenciók azáltalános orvosi gyakorlatban

Eörsi DánielHáziorvosi Rendelõ, [email protected]

A pszichoszomatikus szemléletû betegellátás lényege,hogy a lélektani és az élettani területekrõl szerzett tu-dás találkozik egymással. Pszichológiai jellegûnek tûnõprobléma hátterében állhat organikus betegség, és for-dítva – sokszor azonban a testi és lelki tényezõk keve-rednek egymással anélkül, hogy egyértelmû ok-okozatiirányt fel tudnánk állítani. A gyakorlatban általában ki-zárásos alapon kezdeményezünk lélektani kezelést, or-ganikus tényezõ igazolása esetén a legtöbbször nemkerül rá sor. Ebben szerepet játszik a szomatikus és apszichológiai gondolkodás jelentõsen eltérõ volta, abelgyógyászati és a pszichiátriai orvos–beteg kapcsolatalapvetõen eltérõ jellege.

Elõadásomban arra keresem a választ, hogy lehetsé-ges-e a gyakorló orvos számára ötvözni a kétfajta mintá-zat elõnyeit; lehetséges-e interszubjektív elemeket építeniegy, az objektivitás elvén alapuló orvos-beteg viszonyba.Amennyiben igen, az megkönnyíti a betegség kapcsolatikomponensének idõben történõ feltárását és az esetlegespszichoterápiás ellátás megszervezését, amely természe-tesen nem zárja ki adott esetben párhuzamosan a szüksé-ges organikus kezelést. Az általános orvosi gyakorlatbanhasználható pszichoterápiás szemléletû intervenciók átte-kintésekor kiemelt figyelmet fordítok Bálint Mihály ilyenirányú írásaira.

Bálint felhívja a figyelmet az általános orvos-betegkapcsolat és a pszichoterápiás kapcsolat számos hason-lóságára. Esetvignettákkel szándékozom illusztrálni azáltala a konvencionális orvosi tevékenység körében ja-vasolt, pszichoterápiás szerzõdést nem igénylõ inter-venciókat: az úgynevezett „flash-technikát” és adiagnosztikus és terápiás funkcióval is rendelkezõ „rö-vid beszélgetést”.

Közös munkánk, fejlõdésünk. Bemutatkozik azÚjpesti Mentálhygiénés Gondozóintézet

Erdélyi Kálmán, Nagy Tamás, Pálos Anna, MagyarPálma, Pecze AnitaÚjpesti Mentálhygiénés Gondozóintézet, [email protected]

Az Újpesti Szakorvosi Rendelõintézet részét képezõ men-tálhigiénés gondozó az elmúlt két és fél év során szakmaimegújuláson ment át. Egy modern mentálhigiénés gon-dozó feladata napjainkban, hogy hatékonyan mûködõ,bio-pszicho-szociális szemléletet képviselõ modellt való-sítson meg, amely a szociális tanulást, kreatív önmegvaló-sítást, a betegek szociális térbe történõ be-, illetvevisszailleszkedésének támogatását teszi lehetõvé.

Saját munkánkban a korábbi egyéni statikus gondo-zói módszer helyett egy hatékonyabb, dinamikus rend-szerszemléletû, integratív terápiás irányvonalúmûködési szisztéma kialakítása jelentette a célt. En-nek elõfeltétele volt egy olyan adekvát terápiás, illetveakut ellátást biztosító intézményi struktúra felépítése,mely a betegeket emberséges módon igyekszik hozzá-segíteni egyensúlyi állapotuk, testi-lelki harmóniájukmegteremtéséhez és megõrzéséhez, szociális alkalmaz-kodóképességük erõsítéséhez, végeredményben pedigtársadalmi beilleszkedésükhöz. Mindebben lényegesszerepet kapott a terápiás eszköztár sokrétû felhaszná-lása. A beteg egyéni problematikájához, betegségéhez,állapotához tervezett és illesztett komplex terápiásrendszerben dolgozunk a következõ terápiás eszközökés elemek felhasználásával: szakorvosi ellátás, egyénipszichológiai betegvezetés, kreatív és mûvészetterápiáscsoportmunka, verbális szabad interakciós kiscsoport,szocioterápia, pszichoedukáció, életmódcsoport.

Szükség volt mindehhez olyan tér kialakítása is,mely mind a páciensek, mind az idõvel gyarapodó terá-piás stáb számára befogadó, a közös konstruktív mun-kához megfelelõ környezetet tudott biztosítani. Aközösségi atmoszféra a változások nyomán egyre meg-határozóbbá válhatott a gondozó életében.

Az intézet dolgozóinak (a pszichiáter szakorvosok-nak, gondozónõknek, mûvészetterapeutának és a pszi-chológusoknak) egységes célkitûzése, hogy olyanalkotó közösséget teremtsenek, mely a betérõ pácien-seket emberi méltóságukban megtámogatja, a gördülé-keny járóbeteg-ellátást biztosítja. Ennek köszönhetõenúgy képes fogadni és gyógyítani a pácienseket, hogy amunka világából hosszú idõre lehetõleg ne vonódjanakki. Munkacsoportunkban bemutatjuk azt a fejlõdésiutat, amit az elmúlt két és fél évben megtettünk és rávi-lágítunk az ebben rejlõ további szakmai perspektívára.

25


A major depresszió tüneti profiljának országok ésetnikai csoportok közötti különbségei

Eszlári Nóra1, Gonda Xénia2, Pap Dorottya1,Bagdy György1, Juhász Gabriella1

1Semmelweis Egyetem, Gyógyszerhatástani Intézet, Budapest2Semmelweis Egyetem, Kútvölgyi Klinikai Tömb, Klinikai ésKutatási Mentálhigiénés Osztály, [email protected]

A major depresszív zavar esetében jelentõs kultúrköziés országok közötti eltérések tapasztalhatók nemcsak aprevalencia és a depressziós skálák átlagpontszáma,hanem a tünetprofilok szempontjából is. Munkánk so-rán célunk az volt, hogy a depressziós tüneteket, azokprevalenciáit számos országban, illetve etnikai cso-portban áttekintõ vizsgálatok alapján az eredményekáttekintésével és összevetésével finomabb képet nyer-jük e zavar manifesztációjának jellegzetességeivel éskülönbségeivel kapcsolatban, mint amit pusztán aprevalencia-adatok különbségének és a skálaátlag-érté-kek eltéréseinek vizsgálata nyújt. Két szempontból ele-meztük a tünetek országok közötti eltéréseit,tünetenként, illetve országonként/etnikumonként, ígyvizsgálva egyrészt azt, hogy az egyes tünetek súlyosságamilyen eltéréseket mutat, másrészt hogy a különbözõországokban, illetve etnikai csoportokban milyen tü-netkonstellációk jellemzõek.

Az áttekintett kutatások eredményei alapján mégEurópán belül is igen lényeges tünetprofil-eltérések ta-pasztalhatók, multietnikus országok esetében pedigfontos országon belüli különbségek figyelhetõk megegy adott depressziókérdõív egyes tételei esetében is. Alegmarkánsabb országok, illetve etnikumok közötti el-térések olyan jellegzetes depresszió tünetek esetébentapasztalhatók, mint a szomatizáció, a bûntudat/bû-nösség érzése, a pozitív affektusok expressziója, és azöngyilkosság.

A depresszió manifesztációjának országok, kultú-rák, illetve etnikumok közti különbségeinek vizsgálatá-ra irányuló kutatások a depresszió etiopatológiájánakjobb megértését segítik elõ, valamint fontos szerepetjátszhatnak abban, hogy a major depresszió diagnózi-sával és kezelésével kapcsolatban az etnikai és kulturá-lis különbségeket is figyelembe vevõ modelltalkossunk. Ez különösen fontos napjainkban, amikor ajelentõs társadalmi migráció is megnehezíti a pszichiát-riai zavarok megfelelõ felismerését és kezelését.

A homoszexualitás megjelenése a pszichoterápiásmagánpraxisban

Fadgyas Ildikó1, Tóth András2, Andriska Ildikó3

1Gyógyír XI Nonprofit KFT Pszichiátriai Szakrendelés ésGondozó, Budapest2pszichiátriai magánpraxis, Budapest3Nyírõ Gyula Kórház, I. Pszichiátriai és PszichiátriaiRehabilitációs Osztály, [email protected]

Az Integratív Pszichoterápiás Egyesület és a Szexológi-ai Társaság 2012 októberében zártkörû konferenciátszervezett a pszichoszexuális identitás kialakulásánakfolyamatáról.

A konferencia eddig nálunk kevéssé ismert szem-pontokat mutatott be az énidegen homoszexualitáspszichoszexuális fejlõdési folyamatáról.

A konferencián Tóth András pszichiáter kolléga is-mertette Joseph J. Nicolosi PhD, D 2009-ben megje-lent könyvét: „Szégyen és kötõdésvesztés – ahelyreállító terápia gyakorlata”.

Joseph J. Nicolosi Ph.D. pszichológus, klinikai szak-pszichológus 1980-ban megalapította Kaliforniában azAquinói Szent Tamás Pszichológiai Intézetet. Fõ pro-filja azok kezelése, akik csökkenteni szeretnék az azo-nos nemhez való nemkívánatos vonzalmukat.

Nicolosi elgondolásának központi eleme atriádikus-nárcisztikus családrendszer, melyben: a do-mináns, erõs, szimbiózisra hajlamos anya és a visszahú-zódó, érzelmileg visszafogott vagy ellenséges apacsekély kommunikációja miatt a gyermek házas-társ-pótlék lesz, így túl szoros lesz a kapcsolat anya ésfia között, melyben az anya igényeinek megfelelõ „jókisfiú”- kép megerõsítõdik és ezzel párhuzamosan azanya elutasítja, bünteti a férfiasodásra és önállósodásrairányuló törekvéseket.

A gyakorló terapeutában felmerül a kérdés, vajon amindennapi pszichoterápiás rendelésen elõforduló ho-moszexuális páciensek esetében mennyiben igazolhatóa triádikus-narcisztikus családrendszer fennállása?

Egy bankár, egy tanár, egy közgazda, az orvoskollé-gák, a transz-szexuális és leszbikus páciensek eseténekrövid ismertetése közben arra is választ keresünk, mi-lyen gyakran van igény a „helyreállító” terápiára, illet-ve mennyiben tér el a terápiás feladat azátlagpopulációhoz képest?

26


Katathym Imaginatív Pszichoterápia alkalmazásaa pszichoterápiás gyakorlatban

Fadgyas Ildikó1, Andriska Ildikó2

1Gyógyír XI Nonprofit KFT Pszichiátriai Szakrendelés ésGondozó, Budapest2Nyírõ Gyula Kórház, I. Pszichiátriai és PszichiátriaiRehabilitációs Osztály, [email protected]

Célkitûzés: a Katathym Imaginatív Pszichoterápia be-mutatása, saját élmény szintû megtapasztalása.

Módszer: A mûhely során megismerkedünk akatatím imaginatív pszichoterápia rövid történetével,az alapfok szimbólumaival és gyakorlati alkalmazható-ságával.

Röviden áttekintjük a módosult tudati állapot, ahipnózis létrehozásának egyszerû gyakorlati módsze-rét, majd a csoport által egyeztetett módon a hétközna-pi transz létrejöttének segítségével a gyakorlatban ismegtapasztaljuk a katatím szimbólumok csodás vilá-gát. A sajátélményhez hozzátartozik a szimbólumoküzenetének feldolgozása, esetleg egy egyéni pszichote-rápiás ülés modellezése.

Eredmények: A KIP, a Katathym Imaginatív Pszi-choterápia, korábbi nevén katatím képélmény, egymélylélektani pszichodinamikai alapokon nyugvóimaginatív pszichoterápiás eljárás. Az imaginációkmélylélektani eseményeket tükröznek vissza és projek-ciós felületet adnak a belsõ világ tükrözõdéséhez. Így aterapeuta a problémák transzformált képével foglalko-zik és a terápia során bekövetkezõ mélypszichológiaiváltozás az imaginált képben leolvasható és a terápiástörténések nyomon követhetõk.

A módszert az 1950-es években Hanscarl Leunerdolgozta ki és vezette be a pszichoterápiák sorába tu-dományosan megalapozott módszerként, melyetkatatím képélménynek nevezett. Ennél a módszernélaz imagináció és az imaginációban folyó pszichoterápi-ás munka az alapvetõ és központi történés. Ezt az egészterápiás folyamat során szisztematikusan és célzottanalkalmazzuk. Az imaginációkkal való munka a terápiásössztörténésbe ágyazódik be.

Konklúzió: A módosult tudatállapotban végezhetõkatatím imaginatív terápia hatékony eszköz a heti terá-piás ülések során. Jól tervezhetõ, könnyen tanulható ésrendkívül kellemes, hatékony terápiás módszer, amikiválóan alkalmas a szûkösre szabott terápiás óra töké-letes hasznosítására.

Egy pszichiáter fõorvos tapasztalatai 2004-tõl2013-ig a XV. kerülettõl a XIV. és XXII. kerületenát a XI. kerületig avagy Gondozás? Szakrendelés?

Fadgyas Ildikó, Rózsás Györgyné, Széplaki TündeGyógyír XI. Nonprofit KFT, [email protected]

A pszichiátriai gondozás a szakmai irányelveken túlkénytelen figyelembe venni a munkáltató elvárásait, ahely adottságait a kialakult szakmai és közösségi kap-csolatokat, mely régiónként, és kerületenként is eltérõ,így a gondozás a gyakorlatban változatos megjelenésiformákat mutathat.

Az elõadás saját gyakorlati tapasztalatokon keresz-tül összehasonlítja a XV., XIV., valamint a XXII. és aXI. kerület gondozási gyakorlatát:– a XV. kerületben 2004-ben 83 ezer fõre 2 pszichiá-

ter, 1 pszichológus és 4 nõvér dolgozott.– A munkáltató nem támogatta munkaidõben a láto-

gatást, ezek zöme a gondozónõkre maradt.– A kartonokat kézzel írtuk, a számítógépet még a nõ-

vérek kezelték, elõjegyzést csak kísérletképpen ve-zettünk be.

– 2005-ben elvállaltam a XIV. kerületi pszichiátriaigondozó vezetését, és a kor szellemének és a mun-káltató határozott elvárásainak megfelelõen beve-zettük a számítógépes adminisztrációt, azelõjegyzést, betegirányítást. Kinyittattam az ajtókat,a pszichiátriai is olyan, mint a többi szakrendelés!

– 2007 nyarától a XXII. kerületben a Budafoki gondo-zó: speciális körülmények és kedvezõ helyzet – sike-rült igazán jó gondozói együttmûködést kialakítani aszociális és közösségi ellátó hálózattal – Hangulat Élet-mód Klub és SERAPIS közösségi ellátó hálózat –, va-lamint a háziorvosi-szakrendelõi kollégákkal.

– 2011 novemberétõl a munkáltató mindenféle szak-mai és kollegiális tiltakozás ellenére bevezeti az„orvosforgót”: ezen túl a budafoki gondozóbanminden nap más orvos rendel, a Budafoki gondozófõorvosa pedig „beforog” a központi pszichiátriairendelésbe a XI. kerületben a Tétényi u 18-ba.

Az elõadásban választ keresünk arra, ami megment-hetõ volt, és ami tovább tud mûködni a nehézségek el-lenére is.

27


A forenzikus pszichiátria hatarái és korlátai egy/anémet modellben

Farkas MartaGeorg-August-Universität Göttingen, Asklepios Klinik fürforensische Psychiatrie Gö[email protected]

Az elõadas témája a forenzikus pszichiátriai ellátás egymûködõ alsó-szászországi modelljének ismertetése.

Milyen törvényi keretek között valósul meg a„Besserung und Sicherung“ koncepció, amely egyide-jûleg szolgálja az egyén javát és a közösség, mint társa-dalom biztonságát? Az igazságügyi pszichiátriában abetegségkategória definíciója a szokásosnál is nagyobbjelentõségû, hiszen ez alapozza meg az egyén szabadsá-gának korlátozását/teljes megvonását az adott keretekközött. Kiemelt jelentõségû a prognózis és rizikóbecs-lés, amelynek alapja a pszichopatológia, megtámogat-va becslõskálákkal. Említés szintjén szóba kerülnek adiagnosztikus kategóriák, amelyek halmozódást mu-tatnak az ilyen jellegû osztályon (különös tekintettel aPedofiliára), és ezen keresztül a társadalom toleranciá-jának mértékét is jelzik. A vezérlõ elv: „az egyén méltó-sága“ és „önrendelkezési joga“ saját testi integritásátilletõen az ellátás számos pontján megmutatkozik. En-nek legékesebb bizonyítéka a Német Szövetségi Alkot-mánybíróság 2011 májusában hozott döntése, amelykényszergyógykezelésre vonatkozik.

Szóba kerül, hogy hogyan mûködnek a gyakorlat-ban a különbözõ biztonsági fokozatú osztályok, van-eépítészeti kialakításukra bármilyen törvényi elõírás,vagy a mindenkori technikai fejlettségi szint írja-e aszabályokat. Egyáltalán, ki írja elõ, hogy kinek, mek-kora a szabadsága itt?

A pedofiliáról

Farkas MartaGeorg-August-Universität Göttingen, Asklepios Klinik fürforensische Psychiatrie Gö[email protected]

Szembe kell néznünk a realitással, hogy a kiskorúakterhére elkövetett szexuális visszaélés, mint jogi kate-gória mind nagyobb teret kap következményeit tekint-ve 1. a pszichiátriai ellátásban, mint áldozati oldal(Trauma), 2. a forenzikus pszichiátriában mintbünelkövetõi oldal. Vajon valóban növekszik-e az ese-tek száma, vagy a „szürke zónából“ kerülnek egyre na-gyobb arányban nyilvánosságra? Az elkövetök köréberészben tartoznak a pedofilek; vannak pedofil cselek-mények pedofilia nélkül. Ismertetem a pedofilia„differentia specifica“-ját, rizikótényezõit és kezelésilehetõségeit. Ujabb kutatások igazolják, hogy e zavar-nak igen erõs biológiai meghatározottsága van, amelyspeciális vizsgálati metódussal bizonyítható. Mit is vár-hatunk a kezeléstõl? Mi az a minimum, amit egypedofilnek el kell érnie, hogy a visszaesés rizikója mini-malizálható legyen. Az elõadás a jelenlegi forenzikusellátás egy égetõ problémáját villantja fel, mely nyitottkérdések tömegével terhelt és ellentmondásos érzel-meket válthat ki a terapeutában mint emberben. Talánprovokáció önmagában.

28


How to understand the difficulties for Frenchpsychiatry to join European movement towardsCommunity psychiatry

Feberey, Jean-YvesL'Eolienne, Centre hospitalier de Breil/Roya, Franciaorszá[email protected]

Psychiatry is probably the part of medicine which is themost dependent on social and historical conditions.From the horrors of the Nazism to the political misusesin the former USSR, we have all inherited this heavyprofessional past and have to cope with it. Psychiatry isneither “ideology-free” nor „politically correct”.

Investigating the French psychiatry during the last50 years, I would like to show how we moved from asituation with leading experiences, in the sixties andseventies, to a kind of stagnation since the nineties.

Why French psychiatry couldn’t go further in thedirection of community care, like for instance Italy? In2001, the report written by our colleagues Piel andRoelandt wasn’t really welcome in the professionalcommunity. There was a big fear about thedisappearance of psychopathology in favour of mentalhealth.

Nowadays, we are in a very critical position, likemany other countries of course, but I would like topresent shortly four main streams in the Frenchpsychiatry today.

„Institutional psychotherapy” is a kind of Frenchform of community psychiatry: it has from the originFreudian and Marxist deep roots, with FrançoisTosquelles, Catalan psychiatrist who had to escapefrom Spain in 1939, because he was sentenced todeath by the Franco’s regime. Probably May 68 had apositive influence on the development of thislibertarian part of French psychiatry, which is stillactive today.

Psychoanalysis had a huge diffusion and influencein our country, even in the French public health servi-ce; Lacan himself was a psychiatrist in public service atthe beginning of his carrier. He organized importantmeetings with Henri Ey, author of the most famousFrench handbook of psychiatry.

The first neuroleptic, chlorpromazine, wasdiscovered in 1952 by Delay and Deniker. Nowadays,the medical research in psychiatry is made by ouruniversity colleagues, in close connection with thepharmaceutical industry, which often leads to conflictof interests. Regularly, some colleagues make alsopromotion about extended indications of ECT orpsychosurgery.

Last but not least, the recent evolution of psychiatryled to the exclusive reinforcement of security aspects,with the disastrous influence of our former President,Mr. Sarkozy. This drift towards law and order haseven brought one of our colleagues to the court.

A testkép-szobor teszttel szerzett diagnosztikai ésterápiás tapasztalatok pszichotikus páciensekkel

Fehér Pálma Virág1, Kecskés Beáta2

1Szent János Kórház - Támasz Gondozó, Budapest2Országos Rehabilitációs Intézet, [email protected]

Tanulmányunk alapját az a gondolat képezi, amely sze-rint a testterápiák és test-pszichoterápiák anonverbális, a test megéléséhez, a testélményhez köt-hetõ képzeteket tekintik a terápiás munka kiinduló-pontjának. A testkép pszichoanalitikus perspektívábólszemlélve interszubjektív természetû. A saját test képekezdettõl fogva a korai interakciós mintákból és a má-sik testének identifikációjából, valamint a testi tapasz-talatok formálódásából származik. A testi tudatosságtérbeli képe taktilis, kinesztéziás és vizuális „nyers-anyagaink” alapján konstituálódik. Az így megélt test-kép, mint az ösztönimpulzusaink térképeértelmezhetõ. A testkép-szobor tesztet, mint taktilisproprioceptív diagnosztikai eszközt alkalmazzuk, hogya tudatos és a tudattalan testélményeket három dimen-zióban is kifejezhessük. Ebben az értelemben a teszt,mint kézjegy vagy aláírás jelenik meg elõttünk, amelykevésbé a szituatív pillanat mint inkább a gestalt idõt-lensége által jellemezhetõ. A testkép-szobor teszt, mintdiagnosztikai eljárás a kvantitatív és kvalitatív értékelé-sen túl lehetõvé teszi az interpretatív értelmezést pszi-chotikus páciensek terápiájában. A teszt által váliklehetõvé, hogy tudattalan fantáziák, asszociációk, szo-rongások és emlékek kerüljenek a felszínre.

29


Komplex társas érzelmek és mentális állapotokfelismerése pszichózisokban és pszichóziskockázati szindrómával diagnosztizáltszemélyeknél

Fejes Lilla1, Makkos Zoltán1, Kassai-Farkas Ákos1,Kéri Szabolcs2,3,4, Csukly Gábor5

1Nyírõ Gyula Kórház, I. Pszichiátriai és PszichiátriaiRehabilitációs Osztály, Budapest2SZTE ÁOK Élettani Intézet, Szeged3Országos Pszichiátriai Központ, Budapest4Rutgers University, Newark, USA5SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Bevezetés: A szociális kognitív mûködések zavara apszichózisok jellegzetes kísérõjelensége. A mentális ál-lapotok felismerésénél azonban ritkán veszik figyelem-be a stimulusok heterogenitását. Célkitûzésünk azösszetett pozitív és negatív valenciájú társas érzelmekés a kognitív jellegû belsõ reprezentációk felismerésé-nek vizsgálata pszichózisokban és klinikai figyelmetigénylõ prodromális állapotokban.

Módszerek: A vizsgálatba történõ beválasztási is-mérvek a következõek voltak: 18-40 éves életkor, ma-ximum 5 éves betegségtörténet, DSM–IV-TR alapjánnem-affektív pszichózis vagy a DSM-5/CAARMS(Comprehensive Assessment of At-Risk Mental State)szerint pszichózis kockázati szindróma fennállása. ABaron-Cohen-féle Eyes Test ingereit (szemrégiókrólkészült fényképek) három csoportba soroltuk, korábbivizsgálatok neuroanatómiai aktivációs adatai alapján:pozitív és negatív társas érzelmek, valamint kognitívbelsõ állapotok.

Eredmények: A pszichotikus betegek körében min-den ingertípusban egyenletes, nagyfokú deficit mutat-kozott (d > 1,2). Pszichózis kockázati szindrómában adeficit a negatív társas érzelmek felismerésére korláto-zódott, és kevésbé volt kifejezett (d = 0,6). Pozitív tár-sas érzelmek és kognitív belsõ állapotok esetébenprodromában nem volt eltérés (d < 0,2). A komplexérzelmek felismerése nem korrelált az affektív tünetek-kel és az iskolázottsággal.

Következtetés: Nem-affektív pszichózisban a komp-lex táras érzelmek és mentális állapotok felismerésénekgeneralizált és súlyos zavara mutatható ki, míg ez pszi-chózis kockázati szindrómában a negatív társas érzel-mekre korlátozódott, és kevésbé volt súlyos.

A korai traumatizáció összefüggései a felnõttkoridisszociatív élményekkel

Ferencz Ákos Gergõ1,2, Almássy Zsuzsanna1,Eszenyei Zsuzsanna1, Szemán-Nagy Anita1

1DE BTK Pszichológiai Intézet, Debrecen2DE OEC Pszichiátriai Tanszék, [email protected]

Bevezetés: A felnõttkori disszociatív zavarok hátteré-ben igen gyakran derül fény súlyos gyermekkoritraumatizációra. Az újabb irodalmi adatok szerint a fel-nõttkori disszociáció foka erõsebb összefüggést mutata szülõ-gyermek interakciók szövetébe ágyazott, gya-kori abúzussal, mint a nyilvánvaló és durva, de egyszeritraumával. A disszociatív tünetek kvantitatív értékelé-sének egyik eszköze a Disszociáció Kérdõív (DISQ-H),melyet hazánkban 1996-ban validáltak (Varga, Osvát,Vanderlinden, 1996).

Célkitûzések: Elõadásunkban a korai traumatizáció,a nem és a disszociatív élmények összefüggéseit vizsgá-ló online kutatásunk eredményeit ismertetjük.

Módszerek: 2012 szeptember-októberében 200személy töltötte ki kérdõívünket, mely a DISQ-H kér-déseit is tartalmazta.

Eredmények: Az önkéntes válaszadók közül 60-anszámoltak be gyermekkori traumáról, mely 39 esetbenérzelmi, 10 esetben fizikai sérülés, 3 esetben családon kí-vüli személytõl elszenvedett szexuális erõszak volt. 1–1személy számolt be háborús, illetve családon belüli szexu-ális traumáról, 6-an pedig egyéb traumatikus élményrõl.A DISQ-H négy alskálája közül háromban mértünk szig-nifikáns különbséget a traumatizált és a nem traumatizáltcsoport között. A traumatizált csoport átlagos pontértékeszignifikánsan magasabb volt a kontrollvesztés-, az amné-zia- és az indentitásvesztés-skálán. Nem találtunk különb-séget az abszorpció-skálán.

Következtetések: Populációs vizsgálatunk megerõ-síti, hogy egyes felnõttkori disszociatív jelenségek elõ-fordulása összefüggést mutat a gyermekkoritraumatizációval. A kis elemszám miatt egyedül az ér-zelmi traumatizáció következményeirõl kaptunk meg-gyõzõ eredményeket, az egyéb traumatípusokdisszociatív élményekre gyakorolt hatása csak jóvalszélesebb körû vizsgálatok alapján deríthetõ fel.

30


Változatok egy témára: PTSD a klinikumban

Fodor Kinga, Perczel Forintos DóraSE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék, [email protected]

Az elõadás célja a poszttraumás stressz tünetek sokszí-nûségének bemutatása egy vizsgálaton keresztül, mely-nek során ambuláns pszichoterápiás ellátásrajelentkezõ PTSD betegek mintáját elemeztük. A poszt-traumás stressz tünetek diszfunkcionális attitûdökkelés megküzdési módokkal való kapcsolatát is feltérké-peztük. A vizsgálat exploratív jellegû, jelentõsége ab-ban áll, hogy egyrészt ritka betegcsoport jellemzõitkívánja leírni, másrészt hiánypótló munka a hazai iro-dalomban, hiszen annak ellenére, hogy feltételezhetõ-en a PTSD jelenlévõ szorongásos zavar hazánkban,kevés vizsgálat témája.

Huszonkét, PTSD-vel diagnosztizált, pszichoterápi-ás ellátásra jelentkezõ beteg adatait elemeztük. A bete-geknél felmértük a reménytelenség, a szorongás, adepresszió, a poszttraumás tünetek súlyosságát, vala-mint a diszfunkcionális attitûdöket és a megküzdésimódokat.

A mintában résztvevõk 32%-a férfi (n=7), 68%-anõ (n=15), átlagéletkoruk 34,77 év az ambulanciánvaló jelentkezéskor. A traumatípus alapján a leggyako-ribb traumatípusok a közlekedési balesetek (40,9%;n=9), közeli hozzátartozó traumatikus elvesztése(18,2%; n=4), valamint fizikai vagy szexuális bántal-mazás (18,2%; n=4). A traumatikus esemény óta elteltidõ nagy varianciát mutat (2 hónap – 10 év).

Az eredmények arra utalnak, hogy a poszttraumástünetek kapcsolatban állnak a teljesítményigény és akülsõ kontroll diszfunkcionális attitûdökkel, illetve azalkalmazkodás és visszahúzódás típusú megküzdésimódokkal. Emellett a poszttraumás tünetek magaskomorbiditást mutatnak a depressziós és szorongásostünetekkel, illetve mintánkban sokféle traumatípus álla PTSD kialakulásának hátterében.

Az eredmények kapcsán felmerülõ diagnosztikus ésterápiás kihívások kerülnek megvitatásra.

Véletlen sérülést és szándékos önsértést bemutatófilmekre adott empátiás válaszreakció vizsgálataborderline személyiségzavarban

Fogd Dóra1, Egyed Katalin2, Konok Veronika3,Juhász Levente Zsolt4, Somogyi Szilvia1, UnokaZsolt1

1Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika,Budapest2Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pedagógiai és PszichológiaiKar, Pszichológiai Intézet, Budapest3Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Etológia Tanszék,Budapest4Dunaújvárosi Fõiskola, Dunaújvá[email protected]

A társas kogníciót borderline személyiségzavarbanvizsgáló kutatások ellentmondásos eredményeinekegyik lehetséges magyarázata az empátia egyes kompo-nenseinek disszociációja. Mások distressz állapotainakmegfigyelésekor a személyen belül kialakuló empátiásválaszfolyamatok elemzésével azonban eddig alig né-hány vizsgálat foglalkozott.

Kutatásunkban véletlen sérülést, illetve szándékosönsértést bemutató filmek láttán kialakuló „empátiásválasz” többdimenziós vizsgálatát tûztük ki célul,borderline személyiségzavarban szenvedõ és egészsé-ges nõk körében.

A vizsgálatban 23, pszichoterápiás osztályon kezeltSCID I-II interjúval diagnosztizált, borderline szemé-lyiségzavarban szenvedõ (átlag=28,52, szórás=7,17év) és 24 korban, iskolázottságban illesztett egészségesnõ (átlag=29,13, szórás=8,40 év) vett részt.

A résztvevõk képernyõn 18 pár mp-es, véletlen bal-esetet majd 6 önsértést bemutató filmet láttak – rész-ben én–másik elkülönítést potenciálisan elõsegítõ(„másik”), részben az empátiás beleélést fokozó(„szelf”) instrukció mellett. Valamennyi filmet mind-két instrukcióval bemutattuk. A vizsgálati személyekminden filmnél 5 dimenzió mentén ítélték meg a ben-nük létrejött érzelmi választ (átélt fájdalom, distressz,érzelmek általi elárasztottság, szereplõ iránti együttér-zés, fájdalom testi átélése).

Véletlen sérülés láttán a borderline betegek valami-vel erõsebb fájdalmat éltek át, mint a kontrollszemé-lyek (p=0,08). Szelfhelyzetben az érzés testi szinten isjóval intenzívebben jelentkezett (p<0,001). A szereplõérzéseire fókuszálva ellenben kevésbé érezték azt, hogyeluralkodnának rajtuk az érzések (p<0,001). Szándé-kos önsértést látva, erõsebb fájdalomról (p<0,001),magasabb distresszrõl (p<0,001), érzelmek általi na-gyobb fokú elárasztottságról (p=0,007), mélyebbegyüttérzésrõl (p=0,036), ám a fájdalom kevésbé in-tenzív testi átélésérõl (p<0,001) számoltak be,szelfhelyzetben. Én–másik elkülönítését facilitáló inst-rukció mellett csak a fájdalom testi érzése volt náluk ki-fejezettebb (p<0,001).

Az eredmények érzelmi-motoros rezonanciára valófokozott hajlamot jeleznek borderline személyiségzavar-ban, egyértelmûen fájdalmat okozó, de nem involválóhelyzetekben, ám nem támogatják általában véve a jobbempátiás készségre vonatkozó elképzeléseket. Számukrajól ismert, érzelmileg involváló fájdalmas helyzetekre abetegek intenzívebben reagálnak. A csoportközi különb-ség azonban csak akkor kifejezett, ha nem a másik, ha-nem a saját érzéseikre koncentrálnak közben.

31


Az orvoslás új paradigmája: a biopszicho-szociospirituális modell

Frecska Ede, Andrejkovics MónikaDebreceni Egyetem OEC Pszichiátriai Tanszék, [email protected]

A spiritualitás témájának az orvoslás keretein belüli el-helyezése egyre inkább sürgetõvé válik. A medicina azutóbbi évtizedekben több szempontból is a válság jeleitmutatja, ami arra hívja fel a figyelmet, hogy megérett ahelyzet a paradigmaváltásra. A bemutatásra kerülõbiopszicho-szociospirituális modell az Engel-ibiopszichoszociális modell kiegészítését jelenti a spiri-tuális dimenzióval. E dimenzió fogalmának pontosmeghatározására több próbálkozás született. A szerzõkegyrészt ezen definíciók közös jegyeit emelik ki, más-részt felhívják a figyelmet annak szükségességére, hogya szakma jelölje ki a biopszicho-szociospirituális mo-dell pontos elméleti kereteit, és határozza meg a mo-dell gyakorlati alkalmazhatóságának szempontjait. Aspiritualitás koncepciójának identifikációs alapról valómegközelítését javasolják a szerzõk. A szûken vett éskulturálisan determinált közösség (szociusz) feletti tá-gabb egységgel azonosulva az egyénnek szélesebb lehe-tõsége nyílik arra, hogy több értéket, jelentést, ésértelmet hozzon életébe. Ebben a megközelítésben aspiritualitás metaszintként jelenik meg abiopszichoszociális szféra felett. A hit fontos motiváci-ós faktor ehhez az identifikációs lépéshez, amelyentranszcendentális sajátélmények sokat lendítenek.

A Nyírõ Gyula Kórház Addiktológiai Osztályának25 éve – avagy a szubjektív és az objektív…

Funk Sándor, Molnár Bea, Bányai Éva, OlaszAnna, Schmidt JuditNyírõ Gyula Kórház Addiktológiai Osztály, [email protected]

A témaválasztás indokolása: Osztályunk, mely kórházialkohológiai osztályként alakult meg, fordulatos törté-netet élt meg, amelynek tudományos jelentõsége isvan. Ez az osztály kezdett el ugyanis drogbetegeket ke-zelni, amely betegcsoport a magyar egészségügyben bi-zonyos értelemben gyökeresen új volt, az esetlegfellelhetõ elõzményekhez képest rendkívüli minõségiés mennyiségi változást hozott. Az elmúlt 25 évbennem csupán a betegek gyógyításának állandóan változómódszereivel, hanem az addiktológiai osztály felépíté-sével és a sosem ideális körülmények okozta nehézsé-gek legyõzésével is törõdnünk kellett. Ennek soránnéha elképesztõen nehéz döntéseket kellett hoznunk,és igen nehéz helyzeteket kellett átélnünk.

A téma körvonalazása: Osztályunk 1987-tõl állott ajelenlegi fõorvos vezetése alatt, és ettõl az évtõl számít-ható a drogbetegek új minõségének – máktea- és„kompót”-fogyasztók, illetve heroinfogyasztók –megjelenése. Új kezelési módszereket kellett kidolgoz-nunk és alkalmaznunk, olyan körülmények között,amikor az egyre több beteget csak egy barakkban tud-tuk elhelyezni. Itt vezettük be, az országban elsõként amethadon-kezelést kórházi körülmények között, és ittkellett átélnünk, az ún. Funk-ügyet, amelynek hátterétma sem ismerjük pontosan.

Módszer: az osztály történetét a visszaemlékezésekösszegyûjtése, átválogatása, rendszerezése, illetve azanyag szigorú bírálata során készítettük el.

Tanulságok/Eredmények: Az a véleményünk, hogyaz osztály és a magyarországi droghelyzet történeteszinte összefonódik. Az a kezdet kezdetétõl elhatáro-zott szándékunk, hogy mindenkit – aki bármely mér-tékben rászorul –, meggyógyítunk, de legalábbkezelünk, és mindent megteszünk azért, hogy a drog-betegség egy legyen a „normális” betegségek között –kriminális vonatkozások nélkül – nem teljesült. A maihelyzet a drogbetegség végletesen kriminális megköze-lítését hozta, osztályunk tevékenysége objektíve ered-ménytelennek látszik, bár szubjektíve sok, kitartóan ésfolyamatos küszködéssel, megújulással, felelõsséggelés gondolkodással is járó munkát végeztünk.

32


Van-e jövõje a biblioterápiának?

G. Tóth AnitaSántha Kálmán Szakkórház Nonprofit Kft., Nagykálló[email protected]

„Félünk tisztán látni, és félünk attól, hogy tisztán lát-nak minket.”

Szabó István A napfény íze címû filmjének szállóigé-vé vált mondata szolgálhat mottóul afölötti töprengé-sünknek, hogyan illeszthetõ be ma a szépirodalomterápiás gyakorlatunkba akár kórházi, illetve ambulánscsoportos formában, akár egyéni betegvezetésben,pszichoterápiában. A társadalmi jelenségeinket szem-lélve arra juthatunk, hogy a felejtés, meg-/belefeledke-zés korát éljük, nem az emlékezését, a szembesülését,és inkább ne tartson senki olyan tükröt, amely szembe-sít. Az elõbbiek miatt a biblioterápia talán nincsrosszabb helyzetben, mint más pszichoterápiás irány-zat, ugyanakkor eszközei sokszor – folytonosan átala-kuló oktatási rendszerünknek (is) köszönhetõen –kellemetlen szájízt és hárítást váltanak ki. Miért éppenszépirodalom, és miért éppen olvasás? Az olvasásszoci-ológiai adatok elkeserítõek; míg egyes rétegek az olva-sást mint készséget funkcionális célra is csakerõfeszítéssel tudják használni, az e-könyv elsöpri a pa-pír alapút, és az internet használata a lineáris olvasást.A skála két pontja között valahol elhelyezkedõ segítsé-get kérõknek milyen történeteket és hõsöket tudunkfelkínálni alternatívaként, a ma népszerû ismeretközlõmédiumok mellett anélkül, hogy anakronisztikussá,életidegenné és kultúrsznobbá ne válnánk? Hogyan ad-hatunk helyzetkezelési mintákat, melyeknek az iroda-lom évszázadok, évezredek óta tárháza, még ha olykor„köntöse” miatt nehezen is hozzáférhetõ?

Merni tisztán látni magunkat, megtalálva továbblendítõ olvasmányainkat, önbecsülést, differenciál-tabb, a sémákat lebontó gondolkodást, a felelõsségér-zet erõsödését, derûlátóbb jövõkép kialakulásáteredményezheti – sugallhatjuk a biblioterápia során.Merni tisztán látni korlátainkat és keresni a jelen kor éstechnika által kínált eszközöket, nekünk, abiblioterápia – és általában a mûvészetterápiák – mûve-lõinek is új lendületet adhat.

„A kultúra nem tudás, nem mûvészi produkció, ha-nem valami életet szabályozó elv, amely egy embercso-port minden tagjának belsõ mágnese, irányítója”(Németh László).

Új lehetõség a neuropszichológiai profil vizsgálatára:WAIS-IV alkalmazása alkoholbetegségben

Gál Bernadett1,2, Andó Bálint1, Szikszay Petronella3,Kurgyis Eszter1,4, Rózsa Sándor5, Janka Zoltán1

1Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar,Pszichiátriai Klinika, Szeged2Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar,Pszichológiai Intézet, Szeged3Minnesota Modell szerint mûködõ Szigetvári AddiktológiaiOsztály, Szigetvár4Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet,Budapest5Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Személyiség- ésEgészségpszichológiai Tanszék, [email protected]

A vizsgálat célja: Alkoholbetegségben számosneurokognitív funkció érintett, melyek többsége az al-koholfogyasztás felhagyását követõen a felépülés fo-lyamán fokozatosan normalizálódik. Jelen vizsgálatközéppontjában alkoholbetegek neurokognitív profil-elemzése állt, egy hazánkban közelmúltban standardi-zált mérõeszközzel – a Wechsler Intelligencia Teszt IVverziójával (WAIS-IV), melynek segítségével feltárhatóaz átfogó neurokognitív mûködés. Az elemzések rövi-debb-hosszabb ideje absztinens alkoholbetegek profil-analízisére is kiterjedtek, annak érdekében, hogyfeltárjuk, megjelenik-e normalizálódás a kognitív telje-sítményben az absztinencia során.

Módszer: A Minnesota Modell szerint mûködõ Szi-getvári Addiktológiai Rehabilitációs Osztályról 47 alko-holbeteg pácienst vontunk be a vizsgálatba. Az utolsóalkoholfogyasztás ideje alapján median-split módszerrel2 csoportot hoztunk létre – rövid (13 hétnél rövidebb), il-letve hosszabb távon (13 hétnél hosszabb) absztinens pá-ciensek. WAIS-IV segítségével profilanalízist végeztünk aleíró statisztikai eredmények alapján. A mérõeszközzel 4átfogó neuropszichológiai faktort vizsgáltunk meg a tel-jes mintán, és a képzett két csoportban: Verbális megér-tés, Perceptuális következtetés, Munkamemória ésFeldolgozási sebesség.

Eredmények: A profilelemzés alapján az alkoholbe-tegek szignifikánsan alacsonyabb pontszámot értek el aperceptuális következtetést mérõ alteszteken, a verbá-lis megértéshez viszonyítva (t(46)=2,327, p=0,024).A két alcsoport összehasonlításában a rövid ideje absz-tinens résztvevõk munkamemória-teljesítménye szig-nifikánsan gyengébb a Verbális megértés Indexhezviszonyítva (t(21)=2,574, p=0,018), mely normalizá-lódik a hosszabb távon józan vizsgálati személyeknél(t(21)=0,714, p=0,483).

Következtetések: Alkoholbetegek téri-vizuális ké-pességei érintettebbek a verbális funkciókhoz képest.Ennek fontos szerepe lehet a problémamegoldásban is,mivel fokozottabban károsodik az absztrakciós képes-ség. A munkamemória az információ megtartásában ésmanipulálásában játszik szerepet, ezen a területen mu-tatott gyengébb teljesítmény a rövid ideje absztinenscsoportban szintén a problémamegoldás és a rövidtávú emlékezet problémáira hívja fel a figyelmet, melyazonban normalizálódást mutat a szermentes állapotidõtartamának növekedésével. A terápiáknak tehát fi-gyelembe kell venniük a problémamegoldás fejleszté-sét, mivel e kognitív képesség fokozottabban érintett éskiemelt jelentõségû a betegséggel való megküzdésben.

33


Tudatelméleti deficit bûnelkövetõknél

Gál Zita1, Katona Katalin2, Németh Dezsõ2

1SZTE Neveléstudományi Doktori Iskola, Szeged2SZTE Pszichológiai Intézet, [email protected]

Kutatásunkban bûnelkövetõk tudatelméleti, érzelemfelismerési képességének vizsgálatát tûztük ki célul.Vizsgálatunkban a csalást és az erõszakos bûncselek-ményt elkövetõ, jelenleg szabadságvesztésüket töltõbûnelkövetõket és kontrollszemélyeket hasonlítottunkössze tudatelméleti és érzelem-felismerési feladatok te-kintetében. Eredményeink szerint a kontrollcsoportbatartozók magasabb színvonalon teljesítenek a mentálisállapottulajdonítást mérõ tesztekben, mint a bûnelkö-vetõ csoport. A csalás bûntettet elkövetõ személyekmagasabb szintû teljesítményt érnek el az erõszakosbûnelkövetõknél az alapérzelmek felismerésében,azonban a bonyolultabb érzelmek tekintetében márnem mérhetõ ilyen különbség a két bûnelkövetõi cso-port között. A társalgási baklövések (faux pas) felisme-rését tekintve az elszólások mögött fellelhetõ tévesvélekedés tulajdonításban az erõszakos cselekményt el-követõk teljesítettek rosszabbul, mind a kontroll, minda csalást elkövetõ csoporthoz képest. A negatív érzelmikövetkezmény felismerésében azonban a csalást elkö-vetõk felülmúlják az erõszakos elkövetõket.

Mindezek alapján megállapítható, hogy a csalást el-követõ elítéltek jobb elmeolvasó képességgel jellemez-hetõk az erõszakos elkövetõkhöz képest. A szemekrégiójában és az arcokon megjelenõ érzelmeket tekint-ve különösen az alapérzelmek tulajdonításában múljákfelül az erõszakos tettért elítélteket, továbbá a negatívérzelmi következmények felismerésében is jobban tel-jesítenek. Az erõszakos elkövetõk azonban nehezebbenjósolják be, hogy egy tett mögött szándékosság feltéte-lezhetõ-e. Kutatási eredményeink további vizsgálato-kat ösztönözhetnek a tudatelméleti mûködésfeltérképezésében, továbbá az elítélt bûnelkövetõk re-habilitációjában, szociális készségfejlesztésében is érté-kes támpontokkal szolgálhatnak.

Antidepresszív kezeléshez társuló hyponatrémia

Gazdag Gábor László, Bognár ZsófiaEgyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelõintézet,[email protected]

Az antidepresszívumok hyponatrémiát okozó mellék-hatása évtizedek óta ismert. A különbözõ hatástanicsoportba tartozó szerek alkalmazása mellett ahyponatrémia kialakulásának kockázata különbözõ.Az eddigi vizsgálatok különbözõ betegcsoportokon isjelentõsen eltérõ elõfordulási arányokról számoltakbe. Az irodalmi összefoglalókban a hyponatrémia koc-kázatát legmagasabbnak 65 év feletti betegekszerotonerg szerrel (SSRI, vagy SNRI) történõ kezelé-sénél tartották.

Esetismertetésünkben rekurrens depresszió miatt is-mételten pszichiátriai osztályon kezelt 65 éves férfibe-tegnél kialakult, intenzív osztályos kezelési igénylõ,súlyos tudatzavart és légzési elégtelenséget eredménye-zõ hyponatrémiáról számolunk be. A hyponatrémiakombinált venlafaxin-mirtazapin kezelés mellett ala-kult ki. Az elvégzett vizsgálatok a hyponatrémia oka-ként szóba jövõ szervi okokat kizárták. Pszichiátriaikonzílium a mirtazapin elhagyását, a venlafaxin folyta-tását javasolta szoros szérum nátrium monitorozásmellett. Venlafaxin monoterápia mellett a beteg dep-resszív tünetei nem tértek vissza és nátriumszintje is anormál tartományban maradt a követés során.

Összefoglalásként a szérum nátriumszint monitoro-zásának fontosságát hangsúlyozzák a szerzõk idõs bete-gek szerotonerg antidepresszív szerrel történõ kezelésesorán.

34


A képzõmûvészet egyik paradoxona: öngyilkosság amûvészetben vagy öngyilkos mûvészek

Gerevich JózsefELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar; AddiktológiaiKutató Intézet, [email protected]

Az öngyilkosság és mûvészet témakörében a filmekrõlmás elõadásokban számolunk be (Zsédel, Gerevich,2013, Gerevich, 2013). Ennek az elõadásnak a fõ hipo-tézise az, hogy a képzõmûvészetben megfigyelhetõ egyparadoxon, mely szerint többségükben nem azok amûvészek lettek (befejezett) öngyilkosok, akik megfes-tették az öngyilkosságot. Ha ez a tétel igaz, jelentõsmûvészetterápiás konzekvenciái lehetnek: az öngyil-kosjelölt képes „kifesteni magából” az öngyilkosságiszándékot, pontosabban ezzel a szimbolikus gesztussalelvégzettnek tekinti eredeti tervét. Van azonban azéremnek egy másik (pesszimistább) oldala is: ahogyVan Gogh, Gorky, Rothko sem festette meg az öngyil-kosságot, mégis öngyilkos lett, a mûvész éppen hogyelrejti, eltünteti a világ elõl valódi szándékait.

Az amerikai szuicidológiai kutatásokban a mûvészetés öngyilkosság közötti összefüggések az elmúlt évekegyik kitüntetett tárgya lett (Stack és Lester, 2009).

Az öngyilkosságot ábrázoló képek elemzése alapjánaz öngyilkosságot elkövetõk a következõ típusokba so-rolhatók: 1. bibliai öngyilkosok: a középkort megelõ-zõ korszakokban elsõsorban bibliai figurákatábrázoltak öngyilkosként (pl. Judás, Sámson és Saul);2. heroikus öngyilkosok: a 15. századtól a mûvészek azöngyilkosságot úgy ábrázolták, mint a virtus, a hûségés bátorság kifejezését; egy tragikus, de az adott szociá-lis dilemma racionális megoldásaként; 3. stigmatizáltöngyilkosok: a 17–18. században az öngyilkosság a fes-tészetben úgy jelent meg, mint a bûnös élet, a gonoszmegnyilvánulása; hedonisztikus és immorális célokegyébként értelmes megoldása; extrém élethelyzetadekvát kezelése; 4. irracionális öngyilkosok: a racio-nális festõmûvész objektív, a közösségi normát képvi-selõ megfigyelése szerint (1800–1900 között); 5.depresszív öngyilkosok: „beteg” vagy lázadó válasz azembertelen élethelyzetre; a klinikai depresszió jele(1870–1930); 6. ambivalens öngyilkosok: patetikuskísérlet a szubjektíven tûrhetetlennek megélt nélkülö-zés megváltoztatására; ingás a remény és a reményte-lenség között (1930–1960); „cry for help”öngyilkosok: automatikus, a computerek által mediáltválasz traumára vagy deprivációra egy fokozottandehumanizált környezetben.

Csáth Géza öngyilkossága és a nõk: egy sikertelenPapageno effektus története

Gerevich József1, Barna Bianka2

1Addiktológiai Kutató Intézet, ELTE Bárczi GusztávGyógypedagógiai Kar, Budapest2Károli Gáspár Egyetem Pszichológiai Intézet, [email protected]

Jelen elõadással Csáth Géza (született Brenner József)író életének, betegségének, és mûveinek patográfiai ésirodalompszichológiai feldolgozásához szeretnénkadalékot nyújtani. Csáth nem volt képes élete végéigfeldolgozni édesanyja korai halálát. Traumatizációja,amelynek kezdete feltehetõen jóval megelõzte anyjahalálát, feldolgozatlan gyásza pszichológiai megre-kedtséghez, morfinizmus kialakulásához, majd követ-kezményes szellemi hanyatláshoz, a kreativitáselvesztéséhez vezetett. Ebben a tragikus végkifejletûfolyamatban különleges szerepet játszottak a nõk; any-ja, mostohaanyja, felesége és a páciensnõ, G/izella/(Egy elmebeteg nõ naplója). A nõkkel szemben erõsenambivalens érzéseket táplált. Szexuális tárgyként ke-zelte õket (promiszkuitás), ugyanakkor bûntudatot ér-zett velük szemben; idealizálta és gyûlölte õket. Anõkkel szembeni agressziója egyrészt novelláiban (pl.Anyagyilkosság), másrészt felesége tényleges meggyil-kolásában („Ha akarom, megölhetem õt”) érte elcsúcspontját. Ezzel párhuzamosan azonosította is ma-gát a nõkkel („morfinnõvérré” vált, azaz a morfinfeminizálta; páciense, Gizella sorsában sok rokon vo-nást mutat a szerzõvel), öngyilkossága is felfogható azanyjával való végsõ azonosulásnak. Önmedikalizációskísérletei (szublimálás az íráson keresztül; pályaválasz-tása; a morfin önadagolása) sorra kudarcot vallottak.Nem sikerült eljutnia a Moravcsik Klinikára páciens-ként (bár többször elindult), és Ferenczi Sándor analiti-kus sem vállalta kezelését, bármilyen kézenfekvõlehetett volna Csáth pszichoanalízis iránti érdeklõdéseés vonzódása okán (Barna, Gerevich, 2012). Ahogy aFigaró házasságában Papagenót (sikerrel), úgy próbál-ták barátai megmenteni õt a tragikus végkifejlettõl(Papageno effektusról ld. e fórumon Zsédel, Gerevich,2013). Unokabátyja, Kosztolányi Dezsõ írta róla: „Jós-kát áldozatnak látom, a legszomorúbb és legártatla-nabb áldozatnak, kit valaha láttam. De sok erõt ésszeretetet érzek magamban, hogy megmentsem”. Nemsikerült megmentenie.

35


“Elveszettek és eszeveszettek”. A szuicídiumábrázolása a moziban – videóprezentáció

Gerevich JózsefELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar; AddiktológiaiKutató Intézet, [email protected]

A nemzetközi (és részben hazai) öngyilkosság-szocioló-giai kutatásokban (Stack és Bowman, 2012) kiemelt je-lentõséget kapott az elmúlt évtizedekben azöngyilkosság média-megjelenése, elsõsorban a„Copycat-” vagy „Werther-effektusról” eddig szerzettismereteink bõvítése okán. A Papageno-effektusrólugyanezen a fórumon egy másik elõadásunkban szá-molunk be (Zsédel, Gerevich, 2013). A filmvászon ön-gyilkosság-ábrázolásai az un. etnikai, gender- ésgeográfiai paradoxonok megfejtésében nyújthatnak se-gítséget és kiegészíthetik a döntõen orvosi-biológiaikutatások eredményeit. Az Internet Mozi Adatbázis-ban (IMDb) található adatok szerint 1900 és 2012 kö-zött 4867 mozifilmben jelent meg az öngyilkosságvalamilyen formában, de egyes feltételezések szerintennél jóval több film foglalkozik az öngyilkossággal.Stack és Bowman az öngyilkosság okai alapján a film-ben ábrázolt öngyilkosságok két csoportját különítetteel, az individuális okokra és a szociális-interperszonálisokokra visszavezethetõ szuicídium-csoportot. Az indi-viduális okok között a tradicionális (depresszió, bipo-láris zavar, szenvedélybetegség) és a nem-tradicionálispszichiátriai motívumok (az un. pszichopata sorozat-gyilkos, aki a film végén szorongatott helyzetébenmegöli magát), valamint a fizikai betegség (fájdalom,képességzavar stb.) motívumai találhatók. A szociá-lis-interperszonális okok a jelentõs másik személy halá-lával, a kapcsolatokban rejlõ feszültségekkel éskrízisekkel, valamint gazdasági, egzisztenciális problé-mákkal vannak összefüggésben. Ugyanebben a kategó-riában az altruista öngyilkosság is megjelenik. Azöngyilkosságot ábrázoló filmeket aszerint is csoporto-síthatjuk, mekkora hatással lehet a nézõre (mennyirerészletesen mutatja be az aktust és milyen szuggesztivi-tással), az öngyilkosság mekkora teret kap a filmben(kezdve a film címével), és milyen módon befolyásoljaa film fõáramát. Prezentációmban az egyes mozifilmekkiragadott részletein keresztül mutatom be az öngyil-kosság film-típusait, és következtetéseimben kiemelema filmmûvészet unikális adalékát az öngyilkosság tudo-mányos ismeretkincséhez.

Az idõfaktor szerepe a kényszergyógykezelt betegekgyógyításában avagy határozott vagy határozatlanidejû kényszergyógykezelés jogi polémiája.

Gibiszer ÉvaIgazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézet, [email protected]

Szalagcímeken jelent meg, hogy a 2011. május 1-jével be-vezetett kormányerejû rendelet alapján elrendelt határo-zott idejû kényszergyógykezelés „nem vált be” , ezért2013. június 1-tõl ismét határozatlan idejû kényszer-gyógykezelés lesz elrendelhetõ a bíróságok számára.

Elõadásom célja áttekinteni mit jelent az idõfaktor akényszergyógykezeltek gyógykezelésében. 20 kény-szergyógykezelt nõbeteg elemzése alapján kimutatha-tó, hogy az átlagos kezelési idõ 4,5–5 év, melyidõtartam a bûnismétlés veszélyét minimálisra csök-kenti (1 %), a betegségük relapszus rátája is csökken,20 esetünkbõl 13 beteg kb. 1 éven belül rendszeresmunkaterápiás foglalkoztatásba is bevonhatóvá vált.Adataink megegeznek a pszichodinamikus pszichiátri-ai irányelvekkel, a pszichodinamikus pszichoterápiákidõfaktorát ezen kutatások is kb. 5 évben vagy méghosszabb idõtartamban jelölik meg. Az un. feltáró-tá-mogató pszichoterápiák közül azIMEI kényszergyógy-kezeltjeinél a feltáró terápia már kevésbé játszikszerepet, ezen betegeknél a cselekményük adja a lenyo-matát a patológiájuknak, un. pszichotikus konfliktu-suk feltárása és közvetítése a beteg felébetegségtudatot, és betegségbelátást jelent, a betegegyüttmúködésének elnyerése a támogató pszichote-rápia alapja. A határozatlan idõ a beteg számára szen-vedésnyomást is jelent, hogy ép személyiségrészeivelpartner legyen a terápiában. Ez biztostja azt is, hogytartósan el vannak különítve régi életük „tárgykapcso-lataitól”, lehetõség van a terápiában új, egészségesebbtárgykapcsolati minták elsajátítására. Ezt szolgálják aszociális készségfejlesztõ tréningek, amelyek a betegségkimenetelét és a munkavállalással kapcsolatos kimene-telt is biztosítják. Ezen célt szolgálják intézetünkben ahozzátartozók bevonásával végzett problémakezeléstsegítõ pszichoedukációs programok, melyek idõigé-nyesek. Következtetésünk: a pszichiátriai kezelésekszükségszerû velejárója a beteg alávetettsége, nem le-het feloldani a betegek érdekében az önrendelkezés ésa terápiában való kiszolgáltatottság ellentmondását.

36


A munkamemória összehasonlító vizsgálataneuropszichológiai tesztekkel szkizofréniában ésbipoláris I. zavarban

Greminger Nóra, Domján Nóra, Drótos Gergely,Szendi István, Janka ZoltánSZTE ÁOK Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, [email protected]

Bevezetés: A kognitív funkciók zavara mind szkizofréniá-ban (sch.), mind bipoláris I. affektív zavarban (BP I.)szenvedõ betegeknél kimutatható. Eddig kevés vizsgálathasonlította össze a két betegcsoport kognitív teljesít-ménymintázatát, ami segít a kórképek fenomenológiájá-nak megértésében.

Módszer: 27 BP I. és 44 szkizofrén betegnél aWisconsin Kártyaválogatási Teszet (WCST), Corsikocka, számterjedelem, sorrendfordítás, vizuális min-tázatterjedelem, szemantikus és betûfluencia tesztetvettük fel, és adataikat 20 egészséges kontrollal vetet-tük össze. Az eredményeket ANOVA statisztikai mód-szerrel értékeltük.

Eredmény: Wisconsin Kártyaválogatási Tesztbenkonceptuális szintû válaszok %-ában a szkizofrén, a be-fejezett kategóriák számában mindkét betegcsoportszignifikánsan eltért az egészséges kontrolltól. Aperszeveratív hibák százalékában a szkizofrének szigni-fikánsan több hibát vétettek a kontrollcsoporthoz ké-pest. A szkizofrén csoport szignifikánsan gyengébbenteljesített a sorrendfordítás (p=0,01), a betû(p=0,04)- és szemantikus fluencia (p=0,01) tesztek-ben a BP I-hez viszonyítva.

Következtetés: A neuropszichológiai tesztek nem-csak a betegek és az egészségesek elkülönítésére, ha-nem bizonyos szinten a két betegcsoport közti kognitíveltérések kimutatására is alkalmas pszichológiai eljá-rás. Mindkét kórképben károsodik a munkamemória –köztük végrehajtó funkciók –, de egyes részfunkciókatmásképp érintik, és ennek diagnosztikai, prognosztikaiés terápiás jelentõsége lehet.

Mentális egészség és munkamegterhelés fiatalorvosnõk mintájában

Gyõrffy Zsuzsa, Ádám SzilviaSE ÁOK Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Bevezetés: Az orvosnõk testi-lelki egészségére vonat-kozó magyarországi vizsgálatok kiemelik a fokozottorvosnõi morbiditás problémáját.

Célkitûzés: Jelen vizsgálatunkban két orvosnõi cso-port, a 24–43 évesek és a 44–76 évesek testi-lelkiegészséggel, munkavégzéssel kapcsolatos mutatóit ha-sonlítottuk össze, és kerestük azokat a potenciális rizi-kótényezõket, amelyeknek a fiatal orvosnõketveszélyeztetve a késõbbi megbetegedések szempontjá-ból kulcsszerepük van.

Módszerek: 2003–2004-ben lefolytatott, reprezen-tatív, kvantitatív vizsgálat (N=408).

Eredmények: Vizsgálatunkban megállapítottuk,hogy a fiatal orvosnõk nagyobb arányban dolgoznakfekvõbeteg ellátásban (37,8 % vs. 16,3%, p=0,000) ésnagyobb arányban látnak el ügyeleti munkát (55,6%,vs. 36,1%, p=0,001). A munkával kapcsolatos attitû-dök vizsgálata egyértelmûen azt mutatja, hogy kevésbéelégedettek munkájukkal (38,8% vs. 55,6 %,p=0,000), munkahelyükkel (38,2% vs. 58,8%p=0,000), munkakörülményeikkel (41,4 % vs. 58,6%p=0,000) és munkájuk anyagi elismerésével (11,4%vs. 20,6%, p=0,000). A fiatal orvosnõk szignifikánsanmagas értéket mutattak a kiégés szindróma, magasemocionális kimerülés (43,3% vs. 23,3% p=0,000) ésmagas teljesítményvesztés dimenziójában (57% vs.38% p=0,000). A Beck-féle depresszió pontszámokalapján a fiatal orvosnõi mintában az enyhe depressziószignifikánsan magasabb arányú (p=0,000). Fiatal or-vosnõi többletet találtunk az öngyilkossági gondolatokesetében (26,1% vs. 14,1% p=0,001).

Következtetések: A kiégés különbözõ dimenzióitvizsgáló magyarországi kutatásokhoz képest jelen vizs-gálatunk fiatal orvosnõi magasabb emocionális kime-rülést mutatnak. Ennek a jelenségnek mindenbizonnyal kulcsszerepe van a fiatal orvosnõk testi-lelkijóllétében – szoros összefüggésben a jelenlegi de-presszió és öngyilkossági gondolatok mutatóival, vala-mint a késõbbiekben megjelenõ megbetegedésekesetleges prediktoraként. Az orvosnõi mentális morbi-ditás megelõzése és kezelése kiemelt kérdés nemcsak agyógyítói, hanem össztársadalmi hatását illetõen is.

37


A kognitív szekvenciatanulás összefüggése amediotemporalis lebeny szerkezetével szkizofréniában

Gyüre Tamás1, Németh Renáta2, Kéri Szabolcs3,Kelemen Oguz4

1BME TTK Budapest2MTA TTK KPI Budapest3SZTE ÁOK Élettani Intézet Szeged4Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, PszichiátriaiOsztály Kecskemé[email protected]

Elméleti háttér: A kognitív károsodás a szkizofrénialegstabilabb vonása, amely szoros összefüggésben áll aklinikai kimenetellel, valamint a pszichoszociális funk-ciók alakulásával. A deficit jellege és kapcsolata az agyiszerkezeti eltérésekkel azonban még nem tisztázott tel-jes mértékben. Jelen vizsgálatunkban a procedurális ésa kontextusfüggõ tanulás kapcsolatát tanulmányoztuka hippocampus és az entorhinalis kéreg térfogatával,egy állatkísérletes modell alapján kifejlesztett asszociá-ciós teszttel.

Módszerek: Vizsgálatunkban 22 szkizofrén páciensés 22 nemben, korban és iskolázottságban megfelelõegészséges kontrollszemély vett részt. A procedurálisés a kontextusfüggõ tanulási folyamatokat a „Kilroy”számítógépes teszt felhasználásával vizsgáltuk, amely-nek során egy animált karaktert kellett négy szobábólkivezetni. Minden szobában három különbözõ színûajtó volt, amelyekbõl csak egy volt nyitva. A nyitott aj-tót kellett megtanulni próba-válasz asszociációk útján.Az agyi struktúrák volumetriás mérésénél PhilipsAchieva 3T MRI-t használtunk. Az adatokatFreeSurfer szoftverrel értékeltük.

Eredmények: A „Kilroy” feladat procedurális fázi-sában kizárólag a harmadik asszociatív lépésnél mutat-tak szignifikánsan több hibát a betegek. Akontextusfüggõ fázisban jelentõs károsodás volt megfi-gyelhetõ. A hippocampus térfogata negatív korrelációtmutatott a kontextusfüggõ fázis hibáival, míg azentorhinalis cortex esetében ilyen összefüggés nemvolt. A hippocampus esetében szignifikáns volumen-csökkenés volt tapasztalható a szkizofrén betegeknél,míg az entorhinális kéreg és a neocortex nem mutatotthasonló eltérést.

Következtetés: A kontextusfüggõ asszociatív tanu-lás zavara specifikus összefüggést mutat ahippocampus térfogatával szkizofréniában, amelyösszhangban van az állatkísérletes fiziológiai model-lekkel. Mindez felveti a klasszikus neuropszichológiaivizsgálóeljárosok kiegészítését, amely hozzájárulhat amegfelelõ klinikai kezelés kialakításához, valamint aterápiás folyamat monitorozásához.

Addikció és szexualitás a szépirodalomban

Hal Melinda1, Gerevich József2, 3

1Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézet,Piliscsaba2ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest3Addiktológiai Kutató Intézet, [email protected]

Addikció és szexualitás viszonyát illetõen elsõsorban aszerelmi/szexuális addikció (excesszív, kóros érzelmikötõdés) problematikája került elõtérbe az elmúlt évti-zedek szakirodalmában. Jelen elõadás az addiktívspektrumba tartozó kórképekkel küzdõ fiktív (szépiro-dalmi) személyek szexualitásának jellemzõit helyezivizsgálata tárgyává. Két amerikai könyv, CharlesBukowski Tótumfaktum és John Updike Nyúlketreccímû regénye több szempontból is alkalmas a kérdésmegvilágítására. Mindkét mû középpontjában szenve-délybeteg személy (Henry, illetve Jill) áll. A szenve-délybetegség (az elsõ esetben alkoholizmus, amásodikban heroinfüggõség) kialakulása és progresszi-ója jól nyomon követhetõ a történet fõáramában.Mindkét hõs a „vándorló”, sodródó, családból kisza-kadt deviánsok életét éli, és betegsége – különbözõ té-nyezõk hatására – fokról fokra válik egyre súlyosabbá.Szexualitásuk is hasonló vonásokat mutat: promiszkui-tás, ambivalencia, a tárgykapcsolatok rendkívüli felszí-nessége jellemzi õket. A szex náluk nem a„találkozás-élmény” része, hanem az öngyógyítás (ön-értékelés javítása, magányérzés csökkentése), illetve azérzelmi kapcsolat elhárításának eszköze. Henry eseté-ben a szexuális teljesítmény hiánya (erektilisdiszfunkció) az egyetlen, számára elfogadható eviden-cia az alkoholizmus fennállására. A szépirodalmi mû-vekben megjelenõ addiktív modellek vizsgálatahozzájárulhat a szakmai horizont bõvüléséhez, új, ko-rábban elhanyagolt szakmai szempontok kikristályoso-dásához.

38


A személyiség vizsgálatának dilemmáikényszergyógykezelt pszichotikus betegeknél

Halmai Tamás1, Rózsa Sándor2, Tényi Tamás3

1PTE ÁOK Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola, Pécs,Igazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézet, Budapest2ELTE Személyiség- és Egészségpszichológia Tanszék, Budapest3PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika , Pé[email protected]

Elméleti háttér: A személyiség átfogó vizsgálata megbíz-ható és érvényes tesztekkel a pszichológia egyik nagy ki-hívása, amelyre az egyik újabban kidolgozott mérõeszköza Temperamentum és Karakter Kérdõív (TCI). A pszi-chotikus betegek vizsgálata még összetettebb: a betegségés a személyiség premorbid jellemzõit sok esetben nehézvilágosan különválasztani egymástól.

Célkitûzés: Kutatásunkba erõszakos bûncselek-ményt elkövetett pszichiátriai betegeket vontunk be ésszociodemográfiai helyzetüket, tünetprofiljukat leíróadatok mellett temperamentum- és karakterjellemzõi-ket is vizsgáltuk. Az eredményeket az egészséges fel-nõtt populációtól nyert normatív értékek mellett nemerõszakos fogvatartottak adataival vetettük össze.

Eredmények: Az összehasonlítás alapján a pszicho-tikus személyek által adott önjellemzés csak csekély el-térést mutat a normatív értékektõl, enyhén emelkedettártalomkerülés-, jutalomfüggõség- és együttmûkö-dés-értékekkel. A korábbi vizsgálatok (1, 2, 3,4) ered-ményei ezek közül csak a magasabb ártalomkerülésterõsítik meg. A külsõ értékelõ megítélése és az önjel-lemzés ugyanakkor rendre alacsony együttjárásokatmutat.

Következtetések: Az eredményeinkben tapasztaltellentmondások számos kérdést vetnek fel. Vajon vi-selkedésük megfigyelésével helyesen tudjuk-e megítél-ni a pszichotikus betegek személyiségét? Maguk abetegek ugyanúgy értelmezik-e a személyiségük jellem-zésére vonatkozó kérdéseket, mint a nem beteg szemé-lyek? Egyáltalán: valóban személyiségük összetevõitvizsgáljuk, vagy betegségük aktuális állapotát?

Irodalom:

{1} Hori H, Noguchi H, Hashimoto R, Nakabayashi T,Saitoh O, Murray RM, Okabe S, Kunugi H. Personalityin schizophrenia assessed with the Temperament andCharacter Inventory (TCI). Psychiatry Res. 2008 Aug15;160(2):175-83. Epub 2008 Jul 7.

{2} Jetha MK, Goldberg JO, Schmidt LA. Temperamentand its relation to social functioning in schizophrenia.Int J Soc Psychiatry. 2012 Jan 22. [Epub ahead of print]

{3} Ohi K, Hashimoto R, Yasuda Y, Fukumoto M,Yamamori H, Iwase M, Kazui H, Takeda M.Personality traits and schizophrenia: evidence from acase-control study and meta-analysis. Psychiatry Res.2012 Jun 30;198(1):7-11.

{4} Smith MJ, Cloninger CR, Harms MP, CsernanskyJG.Temperament and character as schizophrenia-relatedendophenotypes in non-psychotic siblings. Schizophr Res.2008 Sep;104(1-3):198-205.

A kényszergyógykezelés jogszabályi változásánakpszichiátriai következményei

Hamula János, Antal AlbertIgazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézet, [email protected]

A Büntetõ törvénykönyv 2010 május elsejével hatálybalépõ módosítása maximálta a beszámíthatatlan bûnel-követõ pszichiátria betegek kényszergyógykezelésénekidejét. A büntetõjog elvei alapján a maximált idejû kény-szergyógykezelés a hatályba lépest követõ kriminálismagatartás jog következménye lehet. A 2013 június el-sejétõl érvényben lévõ Büntetõ törvénykönyv 78. para-grafusa a jelenleg hatályos jogszabály 74. paragrafus 3.bekezdését nem tartalmazza, így a kényszergyógykeze-lés ismételten határozatlan ideig tart.

A 3 évig érvényben lévõ jogszabály alapján elren-delt kényszergyógykezelés közelítõen 60 pszichiátriaibeteget érint. Ha a kényszergyógykezelés átlagos idõ-tartalmát (közelítõleg 5 év) figyelembe vesszük a kö-vetkezõ 2–5 évben az Egészségügyi törvény 200paragrafusának megfelelõ kötelezõ kezelés 20–30pszichiátriai beteget érinthet, ugyanakkor a jelenlegirendszer a következõ 20 évre is hatással bír.

39


Az elmeállapot megfigyelés gyaakorlata azIgazságügya Megfigyelõ és ElmegyógyítóIntézetben

Hamula János, Antal Albert, Horváth Szabolcs,Uzonyi AdélIgazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézet, [email protected]

A Büntetõ eljárás 107 paragrafusa szerinti elmeállapotmegfigyelést nagyobbrészt az Igazságügyi Megfigyelõés Elmegyógyító Intézet végzi. Átlagosan, évente 55fogvatartott kerül be elmeállapot megfigyelésre. Apszichiátria szakértõi vizsgálatot követõ bírósági elren-delés szakmai indikációja az esetek közel harmadábana szakértõi vizsgálat kapcsán mutatott ellenállás. A be-utaltak egytizede az aktuális kezelési igény miatt kerülbeutalásra. Ezen csoportban a vizsgálatot végzõ szak-értõ diagnosztikai kétely nélkül a terhelt kezelését kéri.A megfigyelés nem zárja ki a szükséges terápiás beavat-kozást, de elsõsorban diagnosztikus tevékenység. A di-agnosztikus tevékenység a betegségi csoportokszakmai protokolljához idomul.

Az egyéb diagnosztikus pszichiátriai tevékenységtõlabban tér el, hogy elengedhetetlen a kriminális elõzményértékelése, az életvezetési adatok integrálása a krimináiiscselekmény pszichodinamikájának elemzése.

Elmezavarok képi ábrázolása

Haraszti LászlóFlór Ferenc Kórház, [email protected]

Sok testi betegség korrekt megjelenítése mellett feltû-nõ az elmebetegségek mellõzése a képzõmûvészetben.A legtöbb ilyen tárgyú kép tematikájában hárítás fedez-hetõ fel. Késõbb, mikor az elmezavart betegeket zártintézetben különítik el, ez a távolítás ismét több képmotívuma lesz. Az elmebetegségek képi megragadásameglepõen ritka szándék, bemutatása sokkal inkábbtársadalomkritika. Az öngyilkosság ábrázolásának ke-gyetlen õszinteségében tettenérhetõ a vádlás, az alko-holizmust bemutató képek a szembesítés erejévelhatnak. A romantika érzelmeket felszabadító hatásatermékenyítõnek bizonyult a lélektani háttér keresésé-re, megjelenítésének igényességére. Az elõadás több tu-cat (Brueghel, Bosch, Wiertz, Goya, Gericoult, Degasstb.) képen illusztrálja ennek folyamatát.

40


A neurológia és a pszichiátria fõbbkapcsolódási/ütközési pontjai.

Harcos Péter1, Ágoston Gabriella2, Kálmán János3,Rajna Péter4, Póczik Gábor5

1Szt.Imre Kórház Neurológia, Budapest2Forrás magánrendelés, Budapest3SZTE ÁOK Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika, Szeged4SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest5Szlovák Neuropszichiátriai Társaság, [email protected]

Az affektív zavarok és a testi tünetek szoros kapcsolatá-val a gyakorló orvosok rendszeresen találkoznak azalapellátástól a legmagasabb szintû progresszív beteg-ellátó intézményekig. Egyrészt ezek a zavarok a neuro-lógiai kórképek leggyakoribb pszichiátriaikomorbiditásait, szövõdményeit képezik. Másfelõl vi-szont szorongásos állapotokban súlyos testi betegséggyanúját (pl. tranziens ischaemiás attack, collapsus)keltõ ún. szomatoform panaszok és tünetek alakulhat-nak ki. Számításba kell venni, hogy a szorongás és a de-presszió önmagában is kardiovaszkuláris kockázatitényezõt jelent.

A demenciák egyik csoportjában a mûködészavarkörülírt agyi eredetére neurológiai tünetek utalhat-nak. Másik részükben csak mentális tünetek észlelhe-tõk, a kezdeti szakaszban gyakran nem kognitívrendellenesség formájában. Korai tünet lehet acirkadián ritmus és az alvás zavara. Különösen fontos amentális hanyatlás minél elõbbi felismerése. Ez akkor aleghatékonyabb, ha az alapellátásban jól alkalmazható(viszonylag egyszerû, nem idõigényes, magas szenziti-vitású és specificitású) validált módszer áll rendelke-zésre. A kórfolyamat progressziója során a betegellátása gyakran a neurológia területérõl a pszichiátriaellátási körébe kerül át.

Az epilepsziás betegek körében lényegesen maga-sabb a pszichiátriai események száma, mint az átlagné-pességben. Jelentõsen nagyobb a szuicídium kockázatais. A betegség és a kísérõ pszichopatológiai tünetek ere-dete összetett, részben közös bio-pszicho-szociális té-nyezõkre vezethetõ vissza. A patomechanizmushálózati szintû átfedéseit jelzi több antiepilepticumeredményes felhasználása pszichiátriai betegségek ke-zelésében.

A konferencia lehetõséget kínál a két szakma párbe-szédére, az „égetõ” kérdések megvitatására.

A vonal – a rajz építõtéglája

Hárdi IstvánNyugdíjas, [email protected]

Sokévi megfigyelés kellett ahhoz, hogy a vonal jelentõ-ségével új oldalról foglalkozzunk. Eddig ugyanis a di-namikus rajzvizsgálatban fõként a vonalak erõssége,intenzitása, folyamatossága, patológiás változatai (pl.trémor) állottak a feldolgozás elõterében.

1. A vonal szerepe önmagában – természetesen a so-rozatos-összehasonlításban, változásokban és rend-szerelmélet kereteiben – pl. az arcon a szem, a szájvonallal való ábrázolása. Ugyancsak, ha pl. az álló alakmögé egy húzott vonallal a talaj, a háttér jelölése,amellyel akár dimenziót is érzékeltethetik.

Ugyanazt a témát pl. embert lehet sok és lehet kevésvonallak készíteni. A vonal nagyobb hangsúlyt kap, azabsztrakt, vagy kontúrrajzoknál

Természetesen nem hanyagolható el a vonal inten-zitása, a nyomaték, ahogyan a gyenge vonalból erõs vá-lik, vagy fordítva. Hasonlóképpen jelenik meg atempó: a lassú, nehézkes vonalak láthatók szemben agyors, „repülõ”, dobott vonalakkal, ahogy ezt pl. akutalkoholos intoxikációban látjuk.

A vonal folyamatossága az ember-, vagy állatrajz ké-szítésnél ugyancsak alapvetõ szempont. Lehet ez „tetõ-cserépszerûen” építve, „huzigálva”. A folyamatossághiánya a szaggatottság akár a pointillizmusig is fokozód-hat, ahogy ez nem egy alkoholbetegnél tapasztalható.

Ismert a trémor, amely szorongás mellett organikuseredetû is lehet. Alkoholfüggõségben olyan fokot érhetel, amit „jégcsapembernek” lehet nevezni..

Komplex – fõként organikus eredetûek, a vonaliránybeli, folyamatosságbeli zavarai (pl. hibás köté-sek), az ataxia, a fölösleges („értelmetlen”) vonalak.

Az összehasonlító-sorozatos vizsgálatokban az idõ-beliségrõl is tájékoztatást kaphatunk.

2. A vonal mint határvonal – ahogy tárgyakat körül-vesz, elhatárol. Ez lehet gyenge vagy erõs, egyszerû vagyösszetett, több vonalból álló, esetleg „szõrös” jellegû,ahogy nem egy súlyosabb szkizofréniásnál látható.

3. A vonal mint anyag, szövet. Itt az ismétlõdõ vo-nalaktól (pl. kockás ruha), a satírozásig sokféle a válto-zat. Ez általában aktívabb, részletezõ tevékenységetfejez ki, fõként emelkedõ hangulati állapotot.

Természetesen a vonalak minõségi megközelítésemás összefüggésben is szerepel, elsõsorban a vonal va-lóságkövetõ szerepében, mely a külsõ – ábrázolási – ésbelsõ (pszichikus-kifejezõ) realitás sznvonalában (ld.személyiségszintek) jelentkezik.

41


A serdülõkori idiopáthiás scoliosis pszichológiaivonatkozásai – legújabb irodalmi adatok

Harkai ViktóriaOrszágos Gerincgyógyászati Központ, [email protected]

A scoliosis mûtéti korrekcióját a szakirodalom gyere-keken végzett legmegterhelõbb ortopédiai beavatko-zásként tartja számon (Kotzer, 2000). Mivel a mûtétreleggyakrabban serdülõkorban kerül sor, az nemcsak fi-zikailag, hanem pszichológiailag is jelentõs terhelést je-lent a gyermekek számára, mintegy próbára téve agyermek egész személyiségét (Reichel és Schanz, 2001).A diagnózis, illetve a mûtétet megelõzõen gyakran al-kalmazott, hosszadalmas konzervatív kezelés(korzett-viselés) hatására a gyermekek önértékelésecsökken, testképük megváltozik, szorongás-szintjüknõ, hangulatuk romlik, szociális kapcsolataik beszû-külnek, az érés visszamaradása pedig mind fizikai,mind pszichológiai értelemben megjelenik.

Elõadásunkban a legfrissebb szakirodalmi adatokatmutatjuk be a scoliosis-os gyermekek jellemzõivel, el-látásával kapcsolatban. Kitérünk a mûtétre kerülõgyermekek esetében leggyakrabban alkalmazott pszi-chológiai intervenciókra (kognitív-viselkedésterápia,hipnózis), de mivel a konzervatív kezelés és a korrekci-ós mûtét során is fontos a serdülõ és családjánakegyüttmûködése, a kezelés szükségességének elfogad-tatása, említést érdemel a szülõk szupportálásának sze-repe is. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a scoliosis-saljáró komorbid zavarok jelenlétét, illetve kezelését sem.

Az Országos Gerincgyógyászati Központban 2006óta folynak scoliosis korrekciós mûtétek, a pszicholó-giai munka a scoliotikus gyermekek ellátásának szervesrészét képezi: megjelenik a pre-, peri- és aposztoperatív idõszakban is.

A struktúrális fókusz szerepe a dnamikuspszichoterápiában

Harmatta JánosOORI Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás-rehabilitációsOsztály (Tündérhegy, Budapest)[email protected]

A fókuszált dinamikus pszichoterápiák története mint-egy 50 éves múltra tekinthet vissza. A sok évtizedes ta-pasztalat alapján azonban világossá vált, hogy akülönbözõ rövid terápiás fókuszkoncepciók alapja amélylélektani konfliktusra alapozott fókusz. A páciensproblémája minél inkább az ilyen konfliktusban össze-gezõdik, annál pontosabb, élesebb fókuszt és ennekmegfelelõen célzott terápiát lehet alkalmazni.

Marad azonban a pácienseknek egy másik és nem el-hanyagolható csoportja, ahol a konfliktus-fókusz ne-hezen, vagy egyáltlán nem állítható fel, illetve több,egyidejûleg létezõ fókusz is felállítható.

Az újabb vizsglatok (G. Rudolf, 2008) és azOPD-2-vel kapcsolatos kutatások szerint ilyen esetek-ben gyakran egy másik fókusztípus állapítható meg. Apáciens zavara a személyiség strukturális dimenziójá-ban található, és a strukturális fókusz felállítása eseténaz itt jelenlévõ zavart, illetve mûködési deficitettesszük meg a terápia fókuszává. Az ilyen páciensekesetén a terápia célja, módszerei is jelentõsen külön-böznek a kofliktusorientált dinamikus terápiákétól.

Az elõadásban ismertetem a kétféle fókusz különb-ségeit és azokat a terápiás technikákat, amelyek astrukturális fókusz esetében hatásosak és a pszichoterá-piában relevánsak is.

Ezen a módon olyan betegpopuláció fókuszáltterápája valósítható meg, akik súlyosabb zavarokkalrendelkeznek és a konfliktusorientált fokális terápiáraaz alkalmasságuk korlátozott volt.

42


Az Operacionalizált PszichodinamikaiDiagnosztika (OPD) szerepe a pszichoterápiaindításában és fókuszálásában

Harmatta János, Bagotai TamásOORI Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás-rehabilitációsOsztály, [email protected]

1996-ban 10 német egyetemi tanszék együttmûködé-sében született meg az OperacionalizáltPszichodiagnosztika elsõ kiadása. Ezt hamarosan egymásodik és átdolgozott kiadás követte. Azóta lefordí-tották angolra, magyarra, kínaira, olaszra, spanyolra ésjapánra is.

Ez a diagnosztikai rendszer kapcsolódik a BNO di-agnosztikához, azt mintegy kiegészíti pszichoterápiaszempontjból releváns adatokkal.

A rendszer 5 tengelyt állapít meg, ebbõl az V. Ten-gely a BNO-tengely. Az elsõ tengelyen a betegséghezvaló viszony és a motiváció, a másodikon a kapcsolatzavarszintû eltolódásai, a harmadikban a lélektanikonfliktus természete, a negyedikben pedig a személyi-ségstruktúra aspektusai tisztázhatók. Az interjú alapjánvéghezvitt diagnosztika segíti a terápiás gondolkodást,segít a terápia kezdeti lépéseinek meghatározásában ésa terápiás fókusz meghatározásában. Külön elõnye,hogy nem csak dinamikus terápikban használható, éshozzájárulhat a terápia idejének rövidüléséhez.

Hazánkban az OPD-képzés csoportos szemináriu-mon videora felvett interjúk segítségével történik. Azelõadásban a szemináriumok tapasztalatairól is beszá-molunk.

A pszichoszomatika intézményesülése

Harrach Andor1, Dobó Katalin2, Eörsi Dániel2,Németh Tünde3, Sztanó Flóra4, Hirsch Anikó4,Sorompó Anett4

1SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Budapest2háziorvos Budapest3Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest4Bethesda [email protected]

A pszichoszomatika intézményesülése azt a folyamatothivatott kifejezni, hogy az kiépüljön, elfogadott legyen,bizalmat keltõ legyen, társadalmi szinten mûködési ga-ranciát és biztonságot élvezzen, hasznos lehessen.A gya-korlatból merített elõadások a pszichoszomatika egy-egyjelenségét villantják fel, s azt a célt szolgálják, hogy a me-dicina területén mindennapos lehessen apszichoszomatika szó használata, miképp a jelenség magaezt indukálja. A pszichoszomatika Magyarországon is„újraélesztésre” szorul, mint ahogy egy svájci szerzõ érté-kes könyvének ezt a címet adta. A pszichoszomatika mû-velõinek az a legfontosabb feladata, hogy minõségiszinten közvetítsék azt az egész orvostudományban, azösszes társszakmában. A pszichoszomatika legfontosabbgyakorlati terepe a háziorvoslás, illetve hozzá csatlakozvaa medicina összes ágazata, az un. specifikuspszichoszomatika. A cél tehát az is, hogy ne egyes felso-rolt betegségekkel ábrázoljuk a pszichoszomatikát, ha-nem hogy egy átfogó modell, a bio-pszicho-szocálismedicina kereteiben jelenjen meg.

43


Bálint csoport demonstráció

Harrach Andor1, Ormay István2

1SE Magartástudományi Intézet, Budapest2magánrendelõ, [email protected]

A Bálint csoport az esetmegbeszélõ kiscsoport egyikalaptípusa, kiképzõ jelleggel. Bálint Mihály fõleg házi-orvosok és pszichiáterek részére fejlesztette ki, de máshumán foglalkozásokban is alkalmazható.A tartós ésrendszeres részvétel személyiségfejlõdést eredményeztanulási, szupervíziós, önismereti és csoportélményielemekkel.A csoportok vezetéséhez hosszabb részvételés speciális csoportos kiképzés szükséges.

A bemutató csoport a gyõri kongresszuson 3 szintû.A belsõ kiscsoport hagyományos csoportülés.Továbbijelentkezõk a kiscsoport körül foglalnak helyet és sza-kaszonként bevonódnak a munkába. A harmadik szint-nek a passzív megfigyelõk a résztvevõi.

Mélyagyi stimuláció (DBS) terápia-rezisztenskényszerbetegségben: esetismertetés

Harsányi András1, Csigó Katalin1, Valálik István2,Demeter Gyula3, Németh Attila1, RacsmányMihály3, Bender Márta1

1Nyírõ Gyula Kórház, II. Pszichiátriai osztály, Budapest2Szent János Kórház, Idegsebészeti osztály, Budapest3Budapesti Mûszaki Egyetem, Kognitiv Tudományi Tanszék,[email protected]

Az elõadás egy 23 éves terápiarezisztens kényszerbetegfiatalember esetismertetése. A páciens korábban szá-mos diagnózist kapott (depresszió, szkizofrénia, bipo-láris affektív zavar, kényszerbetegség) és felvételétmegelõzõen számos kórházi- és ambuláns kezelésbenrészesült. A felvételekor önállóan étkezni és járni nemtudó, tõszavakban beszélõ fiatalembernek osztályun-kon 6 hónapos komplex farmako-pszichoterápiás ke-zelése és kivizsgálása történt, eredménytelenül.Terápiarezisztens kényszerbetegséget véleményez-tünk, majd mélyagyi stimulációs (DBS: Deep BrainStimulation) kezelést készítettünk elõ. Mûtétet köve-tõen 12 hónapos utánkövetést végeztünk.

A beavatkozás hatására lassú, de következetes javu-lás lépett fel. A mûtét elõtti Y-BOCS (Yale-BrownObszesszív-Kompulzív Skála) érték 37/40 pontról19/40 pontra esett le, mely fordulatszerû és igen jelen-tõs klinikai javulást jelez, és idõben stabilnak bizo-nyult. Az elõadás során 0/3/6/9/12 hónaposidõpontokban végzett klinikai tesztmutatók eredmé-nyeit ismertetjük.

Emellett a páciens mûtétet követõ komplex rehabi-litációs programjáról és dinamikus rajzvizsgálat ered-ményeirõl is beszámolunk.

44


„Brain Banking” pszichiátriai megbetegedésekben.Egyes kórképek indikációi. Szkizofrénia, affektívzavarok, demenciák, függõségek

Havas László, Lõke János, Szûcs IvánSzent Borbála Kórház, Tatabá[email protected]

A tatabányai Szent Borbála Kórházban 4 éve töreke-dünk a pszichiátriai kórképek kutatásának céljából akorszerû szövetarchiválásra, a „Brain Banking” techni-ka alkalmazására.

A korábbi, jól követhetõnek ítélt un. alaptechnika acerebrum 7 síkjából 21 régiót ért el, amit a poszterenbemutatunk. A technika alapja tanulmányútról szár-mazik (Mount Sinai Medical Center és Bronx VA),majd az OPNI-ban (a European Brain BankingNetwork hálózatában) komplettálódott. Lényege: aszövetnek, az RNS megkímélését célzó folyékony nit-rogénnel és isopentánnal történõ fagyasztása és -73 fo-kon történõ tárolása.

Ezt a fenti, un. alaptechnikát jelenleg módosítottuk.Kisebb számú alaprégiót választottunk ki, amiket vala-mennyi esetben törekszünk archiválásra kiemelni.Ezek a korábbi 1,4,9,13 blokkok. A további blokkokata megbetegedési csoportok szerint határozzuk meg.

Adatbázisban rögzítjük a BNO 9 és DSM IV kódo-kat, a betegadatokat (a korábbihoz hasonlóan), a be-tegség kezdetét és tartamát, gyógyszerre reagálásmértékét, a fõbb egyéb betegségeket, a post mortemidõt, a vizsgálati blokkokat és a post mortem interval-tblokkonként.

Szkizofréniában kétoldali mintákra törekszünk. Acingulum, a rerosplenialis cortex, Brodman 8, afronto-orbitalis cortex, Brodman 9 és 10, valamint azentorhinalis cortex, a planum temporale-k, a magok-ból a VTA, accumbens, pulvinar thalami fontosak.Szükséges még a hypothalamus és a kisagy, a striatum,a feljebb már említett 13 blokk.

Demenciákban a neuropatológiai protokoll szerintválasztjuk a kiegészítõ blokkokat. Ezek a felvetett kór-képek szerint (tauopathiák – Alzheimer-kór, DiffúzLewy testes Demencia – DLBD, Corticobasalisdegeneratio, Pick betegség, Huntington kór stb.) elté-rõek. Gyakoriság alapján azonban archiválandónak vá-lasztottuk az amygdala, a hippocampus, a cingulum, aMeynert mag régióit, Brodman 8, Br. 1-2-3, Br. 22, 30és 17–18 corticalis régiókat.

Addikciókban a VTA, Accumbens, c. mamillare,Thalamus ant és pulvinar, hypothalamus, amygdala,cerebellum, vermis, pons , raphe dorsalis tûntek ígére-tesnek.

Affektív kórképekben (Bipolaris zavar esetében is) araphe dorsalis, locus coeruleus, VTA, accumbens,hippocampus, amygdala, hypothalamus kerültek amag területekbõl kiválasztásra, míg a többi régió a szki-zofrénia cortikális terüetei, valamint Brodman 7.

További archiválási technikákat indítottunk, ame-lyeket ugyancsak röviden bemutatunk. Ezeket részbenegyüttmûködésben kezdtük meg az MTA-KOKI mun-kacsoportjával.

Evészavarban szenvedõ betegek internet alapúfenntartó kezelése

Hayriye GulecSemmelweis Egyetem Magatártastudományi Intézet, [email protected]

Az evészavarokat gyakran több betegségepizód és kró-nikus lefolyás jellemzi. A terápiás válasz korlátozott, s alemorzsolódási arány magas. Még a sikeres kezelésután is a betegek magas relapszuskockázattal jellemez-hetõk, ami különösen a kezelés befejezése utáni elsõhónapokban kifejezett. A kezelés eredményeinekfenntartása és a folyamatos felépülés elõsegítése rend-kívül fontos a terápiás kimenetel javításában és a beteg-ség terheinek csökkentésében. Az új technológiákonalapuló intervenciók révén a kezelést nyújtók hatósu-gara megnõ, s a fenntartó támogatás olcsón és könnyenbiztosítható.

Internet alapú programot fejlesztettünk ki, amelyinformációt ad, kommunikációs platformot, valamintprofesszionális online tanácsadást nyújt. A programbulimiás és ahhoz kapcsolódó (máshová nem osztályo-zott) evészavarban szenvedõ betegeket céloz meg. Aprogram központi moduljai: 1. pszichoedukáció; 2.monitorozás és támogató feedback; 3. fórum; 4. chat.A modulok változó intenzitású támogatást nyújtanak, saz egyéni igényeknek és a résztvevõk preferenciáinakmegfelelõen alakíthatóak.

Az elõadás a résztvevõknek a programmal való elé-gedettségére és a különbözõ komponensekhez valóadherenciájukra fókuszál a négyhavi részvételi perió-dus során (N=48). A résztvevõk átlagosan 5,5(SD=5,3, range: 0–17) csoportos chat-ülésen és átla-gosan 6,8 (SD=4,7, range: 0–17) ellenõrzõ értékelé-sen vettek részt. A résztvevõk egyharmada (33%)legalább egyszer belépett a fórumra, 30% legalább egyegyéni chat-ülésen részt vett, és 90% számolt be arról,hogy a pszichoedukációs oldalakat valamilyen mérték-ben használta. Az adherencia a mérsékelttõl a magasszintig terjedt, ami a kezelés befejezése utáni eltérõ igé-nyekre utal. A résztvevõk általában elégedettek voltaka programmal, 88% megerõsítette, hogy visszatérné-nek az EDINA-programhoz, ha további támogatásralenne szükségük. 94% ajánlaná a programot hasonlóhelyzetben lévõ barátjának. A résztvevõk a csoportoschat-üléseket értékelték a program leginkább segítõ ré-szének (72%). A programban kapott szakértõi segítsé-get 66% különösen hasznosnak találta, 50% pedig azta lehetõséget, hogy más betegekkel beszélhetett.

Az eredmények arra utalnak, hogy az internet alapúprogram könnyen alkalmazható és elfogadott lehetõ-ség a kezelés befejezése utáni további támogatás bizto-sítására. A program hatékonyságát további,randomizált és kontrollált vizsgálatban értékeljük. Akutatást támogatta: European Commission MarieCurie Research Training Network INTACT.

45


Határtalan szárnyalás határozott keretek között

Hazag Anikó, Borszéki Judit, Ferencz CsabaSzent Imre Kórház Pszichiátria [email protected]

Akut pszichiátriai osztályunkon 2011-ben kezdtük apszichoterápiás csoportok kialakítását. A Szent ImreKórház Pszichiátriai Osztályán hosszú évek óta nemvolt rendszeres csoportos pszichoterápiás ellátás.Olyan, az akut osztály mûködési feltételeihez illeszke-dõ rendszert alakítottunk ki, amely a krízisintervenciófeladatainak betöltése mellett pszichoterápiára történõszocializálást céloz, elõkészítve ezzel a pszichoterápiásrezsimben való esetleges további részvételt is.

Rendszerünk gerincét a hetente egy alkalommal zaj-ló osztályos nagycsoport, valamint a heti két alkalom-mal megtartott kiscsoportok alkotják. Fentieketkiegészíti egy kreatív csoport, egy relaxációs foglalko-zás, egy szabad kreatív mûhely, valamint egy csopor-tos torna gyógytornász kolleganõ vezetésével.

Alapvetõ szándékunk, hogy a gyakran pusztánegy-két hetet az osztályon töltõ, és életkorukat, pszi-chés állapotukat tekintve heterogén csoportokban islegyen lehetõség a pszichoterápiás munka megkezdésé-re, valamint arra, hogy a páciensek több módszertant ismegtapasztaljanak, abban saját élményt szerezzenek.

Vizsgálatunk célja, hogy megismerjük, az akut pszi-chiátriai osztály speciális feltételei mellett mûködtetettpszichoterápiás munka hatékonyságát, a gyógyító fo-lyamatban betöltött szerepét, illetve esetleges korlátait,és a további fejlesztési lehetõségeit.

Elõadásunk elsõ részében bemutatjuk a betegek kö-rében végzett kérdõíves felmérésünk eredményét,melyben attitûdvizsgálat és tartalomelemzés módszeré-vel igyekeztünk feltárni a páciensek véleményét és acsoportok hatására bekövetkezõ szubjektíven megéltállapotváltozásukat. Az elõadás második részében akreatív csoport alkotásain keresztül demonstráljukegy-egy páciensünk figyelemreméltó gyógyulástörté-netét.

Meddõ kérdések? – Az IVF programban részt vevõpárok pszichés támogatásának szakmai dilemmái

Higi Vera, Süli Ágota, Vereczkey AttilaVersys Clinics Humán Reprodukciós Intézet [email protected]

Egy ideális világban a gyermekre vágyó párok részleteskivizsgáláson esnének át, ha már legalább egy éve si-kertelenül szeretnének szülõvé válni. Ugyanebben a vi-lágban pszichológushoz fordulnának fogamzásiproblémájukkal, különösen ha semmilyen szomatikusokot nem találnának meddõségük hátterében. A reali-tás ezzel szemben még mindig azt tükrözi, hogy a med-dõséggel küzdõ páciensek úgy érzik, hogy választásrakényszerülnek, és ha egyszer leteszik a voksukat a szo-matikus kezelés mellett, akkor nehezen nyílnak meg apszichés támogatás irányába.

Magyarországon 150.000 pár küzd meddõségiproblémával, közülük évente több ezren veszik igény-be meddõségi központ segítségét. A szomatikus be-avatkozások mellett a gyermekre vágyóknak számospszichés nehézséggel is szembe kell nézniük a programsorán. Ezek közé tartozik a fogamzási probléma felvál-lalása, illetve az IVF (in vitro fertilizációs) program si-kertelenségével való megküzdés is, de gyakori példa,hogy a hosszú évek várakozását követõ gyermekáldásis megterhelést jelenthet a párkapcsolatokra.

A külföldi szakirodalom, valamint saját gyakorla-tunk is azt igazolja, hogy a pszichoterápiának egyértel-mûen helyet kellene kapnia az IVF programon belül,ugyanakkor az egyik legnagyobb problémát nemcsak ameddõségi központok, hanem a páciensek ellenállásajelenti. Elõadásunkban az IVF programban részt vevõkpszichés nehézségeire, valamint egy közös szakmaiprotokoll kialakításának fontosságára szeretnénk fel-hívni a figyelmet.

46


A pszichoszomatikus ellátás szervezeti keretei egygyermekkórházban - lehetõségek és nehézségek

Hirsch Anikó, Sztanó Flóra, Emmerné SorompóAnettMRE Bethesda Gyermekkórház, [email protected]

Elõadásunkban a Bethesda Gyermekkórházban mûkö-dõ Pszichoszomatikus Részleg kialakulását, indulásánakelõzményeit és a jelen mûködési sajátosságait ismertet-jük. A gyermekkori pszichoszomatikus zavarok és be-tegségek széles tárháza jelenik meg nap mint napkórházunk ambulanciáin és osztályain. Ezen betegek éscsaládjaik számára igyekszünk egy széles körû, holiszti-kus szemléletû ellátást biztosítani. Röviden bemutatjukaz ellátás lépcsõfokait az elsõ ambuláns találkozástól azosztályos kivizsgálási és terápiás protokollon át azutánkövetésig. Az elõadásban igyekszünk kitérni a gyer-mekkori sajátosságokra, a környezeti prevenció és inter-venció fontosságára, illetve a társszakmákkal valókapcsolatok szisztematikus kiépítésének és fenntartásá-nak fontosságára. Néhány eset bemutatásával igyek-szünk illusztrálni munkánk specialitásait, a komplex,rendszerszemléletû ellátás lehetõségeit, elõnyeit.Ugyancsak eseteink segítségével szeretnénk megvilágíta-ni a gyermekkori pszichoszomatikus zavarok rendkívülváltozatos és összetett pszichiátriai hátterét, a differen-ciáldiagnosztika fontosságát.

Elõadásunk célja a további együtt gondolkodás elindí-tása. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a jövõbena gyermekgyógyászatban és gyermekpszichiátriában arendszerszemléletû, szervezett keretek között történõpszichoszomatikus ellátás fontos szerepet tölthet be.

A rheumatoid arthritis pszichoterápiás kezelésilehetõségei

Horváth Dóra1, Császár Noémi1, Bagdi Petra2,Harkai Viktória2, Pataki Natália1, Stoll DánielPéter2, Varga Péter Pál21Pszichoszomatikus Ambulancia Kft., Budapest2Országos Gerincgyógyászati Központ, [email protected]

Az rheumatoid arthritis (RA) és bizonyos pszichológiaifaktorok együtt járása régóta bizonyított tény. Azolyan faktorok, mint a depresszió befolyásolja a fájda-lomérzetet és rokkantságot, sõt jobban befolyásolják,mint a betegséggel együtt járó biológiai faktorok. Akutatások rámutattak, hogy a coping stratégiák, én-ha-tékonyság és attitûdök meghatározzák a hangulat és arokkantság kapcsolatát. Ezen kutatások felhívták a fi-gyelmet a pszichológiai intervenciók szükségességére,fõként a kognitív viselkedés-terápia bevezetésére ennéla betegcsoportnál. Ennek célja az adaptív coping stra-tégiák kifejlesztése, az önbizalom növelése. Ezáltalvátozik a fájdalomérezet, a rokkantság foka, az ízületifunkciók és biológiai tényezõk, mint pl. a vérsejtsüllye-dés. A kezdeti beavatkozás az elmúlt évtizedben mégnagyobb hangsúlyt kapott. Több kutatás bebizonyítot-ta a terápiás edukáció hatékonyságát, úgy mint min-dennapi életvezetéséhez szükséges információadás és apszichoedukáció pozitív hatása, mely a megküzdés fej-lõdésével a szorongás, stressz és depresszió csökkenté-sével jár. Az edukáció kiterjedhet a szokásosinformációnyújtáson túl a kognitív viselkedés-terápiá-ra. Az egyik módja ennek az ún. Self-Managmentprogramok, amelyek a compliance fejlesztését szolgál-ják (Albano, 2010). Fontos eredmények születtek to-vábbá a betegség korai fázisában történõbeavatkozásoknak. Azt találták, hogy a kognitív visel-kedés-terápia csökkenti a depressziót, kimerültséget ésa proteinszintet. Az eredmények azt mutatják, hogy akorai RA-ban alkalmazott egyénre szabott kognitív te-rápia növeli a terápia eredményességét (Sharpe, 2001).A kognitív viselkedés-terápia és a viselkedés-terápiákhatékonyságának tesztelésekor azt találták, hogy csök-ken a szorongás, ha valamelyiket (kognitív terápiacsak, vagy viselkedés-terápia) alkalmazzuk, sõt a kog-nitív terápia egyedül is hatásos. Elõadásunkban bõveb-ben szólunk a rheumatoid arthritis hatékonypszichoterápiájának további módszereirõl és eredmé-nyérõl (Sharpe, 2012).

47


Autizmus spektrum zavarhoz társuló komorbidkórképek serdülõkorban

Horváth Dóra, Boza ÉduaSemmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinika, [email protected]

A kiszélesedett diagnosztikus kategorizáció és azautizmus spektrum zavarok (ASD) érzékenyebb diag-nosztikája a felismert esetek gyakoriságának növekedésé-hez vezetett (Eü. Min. szakmai irányelve).Tapasztalataink ugyanakkor azt mutatják, hogy az érin-tettek gyakran csak serdülõkorban kérnek segítséget. Aserdülõkori feladatok az ASD-ben érintett fiatalok szá-mára nagyobb kihívást jelentenek, mint típusosan fejlõdõkortársaiknak. Ekkor az autizmus spektrum zavarból fa-kadó tünetek súlyosbodása mellett komorbid kórképekmegjelenésével is számolnunk kell. Serdülõkorban diag-nosztizált eseteinken keresztül betekintést adunk a diffe-renciáldiagnosztika nehézségeibe.

A 16 éves Máté állapota felsõ tagozatban egyre rom-lott: magába forduló lett, sokat számítógépezik. Tanul-mányi eredménye hanyatlott. Ingerlékennyé vált,idõnként fejét verte. A kivizsgálás során csoporthely-zetben zárkózott volt, kortársaihoz nem kapcsolódott.Kétszemélyes helyzetben lehangoltság, magányosság ésértéktelenség-érzés, önállótlanság, társas nehézségek,bizalmatlanság került felszínre. Élményvilága beszû-kült, örömforrásainak köre lecsökkent. ADOS vizsgá-lat során elveszettsége a szociális kogníció, sajátérzelmeinek megértése területén markánsan megje-lent. Tünetei hátterében Asperger-szindróma igazoló-dott, melyhez depressziós zavar társult.

A szintén 16 éves Dorina gimnáziumi osztályábanem tudott beilleszkedni, utál iskolába járni, már elõzõeste szorong, gyomor- és fejfájást panaszol. Sokat fog-lalkozik egészségi állapotával, retteg a fertõzésektõl.Édesanyja számos kényszeres jellegû, rituális tevékeny-ségrõl és rugalmatlanságról számolt be, melyeketDorina nem élt meg problémaként. Osztályunkon azönismereti munkában nem tudott kapcsolódni a mé-lyebb tartalmakhoz. A pszichológiai vizsgálatok soránsem tudta használni a projektív teret. DorinánálAsperger-szindrómát diagnosztizáltunk, a diagnózisal-kotást az édesanyával felvett ADI-R interjú is segítette.

Több, különbözõ korosztályokkal végzett kereszt-metszeti vizsgálat sugallja, hogy az ASD-hez társulóhangulati zavarok és a kényszerbetegség gyakoribb ser-dülõk és fiatal felnõttek esetén (Bakken et al., 2010;Mazefsky et al., 2010). A szorongásos kórképek megje-lenése ASD-ben érintett fiataloknál kétszer gyakoribblehet, mint az átlagos gyermekpopulációban (Costello,2005). Az Asperger-szindrómában érintettek tartósszorongása depresszióhoz vezethet (Tantam, 2000),ezért kiemelten fontosnak tartjuk ezen állapotok felis-merését és adekvát kezelését.

Nárcisztikus sérülések gyógyítása belsõ családmeditációval

Horváthné Schmidt Ilona1, Márton Éva2

1Pszichoterápiás Magánrendelõ Gyõr2Gróf Esterházy Kórház és Rendelõintézeti SzakambulanciaPszichiártiai Gondozó Pá[email protected]

A nárcisztikus patológiák széles spektrumon helyez-kednek el. A kiszámíthatatlan környezet, a kapcsolatokbizonytalansága, a szeretett személy elérhetetlenségevagy megbízhatatlansága a nárcisztikus folyamatok fel-erõsödését eredményezheti. A bizonytalan kötõdés, aszeparáció, a hiányok, az önértékelést is érintõ csaló-dások, a kapcsolati veszteségek hatására a nárcisztikuskompenzáció felerõsödhet. Normál esetben az elhárítómechanizmusok nárcisztikus célja a pozitív önértékelésfenntartása. Nárcisztikus személyiségstruktúránál aközpontban az idealizált szelf agresszióval történõ vé-delme áll (figyelmetlen nárcisztikus személyeknél),vagy a sérülés, a szégyen elkerülése, akár depresszívvisszavonulással is (a grandiózus énjüket elutasító túl-érzékeny nárcisztikus egyéneknél). Kohut szerint aszelf az idealizálható, tükrözõ, empátiásszelftárgyakkal való kölcsönhatásban fejlõdik és ebbena folyamatban válik képessé az egyén az önbecsülésre,önmaga és mások elfogadására, szeretésére. Anárcisztikus pácienseket – Kohut szerint – abban kellsegíteni, hogy az archaikus szelftárgyak helyett éretteb-beket tudjanak találni és a hiányok kielégülésével foly-tatódni tudjon az elakadt fejlõdés. A belsõ családmeditáció strukturált lépései szinkronba állíthatók afenti terápiás útmutatással. A különbség, hogy a belsõcsalád meditációnál a kedvezõ változást és anárcisztikus sérülések továbbadásának csökkenését el-sõdlegesen a belsõ világ képeivel történõ terápiás mun-ka: a megjelenítés és a transzformáció segíti. Akellemes helynek a módosult tudatállapotban történõmegtalálása az empátiás környezetnek, az erõhelynek,a lelki otthonnak az átélését jelenti. A szimbolikus segí-tõvel való találkozás az archaikus szelftárggyal hozhatóanalógiába. A belsõ család meditáció következõ fázisá-ban a családi – anyai, nagymamai, apai, nagyapai –szelftárgyaknak olyan jó belsõ tárgyakká történõ át-transzformálódása történik, amelyekkel elérhetõ anormál nárcizmushoz tartozó igények megadása, ígypéldául az elfogadás, a védelem, a megértés, az elérhe-tõség, a támogatás, a táplálás átélése. Ezt követõen asegítõvé áttranszformált szelftárgyakkal olyan pszichésgócok oldása történik, amelyek a nárcisztikusok belsõvilágát is uralják. Ezek: a hiányok, a szégyenélmény, abûntudat, a kisebbrendûségi élmény enyhítése, a fájda-lom elengedése, a halállal való megbékélés. A belsõcsalád meditációnál a lelki munka az integráció erõsí-tésével zárul.

48


Placebo – deception or indispensable tool?

Cyril HöschlPrague Psychiatric Centre & Charles University, 3rd [email protected]

Placebo is a sham or simulated medical intervention,usually a medicament containing nopharmacologically effective substance. The namecomes from a part of Psalm in Latin,placebo Dominoin regionevivorum.Originally in France this was a labelfor „simulants“ pretending a grief at funerals and sing-ing „placebo Domino…“ to get some food and drink.

Argumentspro and conuse of placebo in clinicalresearch are coming from three domains:methodological, ethical and technical. Frommethodological point of viewthe notion prevails thatwithout placebo-controlled double blind study theproof of efficacy of a new drug is almost impossible.Active comparator may not have had a stable andreliable efficiency,which reduces the value ofindividual studies. On the other hand the fact thatsubstance B is not superior to substance A andsubstance A is not superior to placebo does notinevitably mean that substance B is not superior to pla-cebo. Therefore the direct comparison with placebo isoften necessary. From ethical perspectivethe Helsinkideclaration is often quoted. Article II.3 saysThebenefits, risks, burdens and effectiveness of a newintervention must be tested against those of the bestcurrent proven intervention. This condition would notbe met with placebo. Moreover, even a new testeddrug may not be finally proven „the best currentintervention” (this is only going to be proven). Thiscondition of Helsinki declaration therefore cannot bemet unless the whole research of new therapeutics iscompletely stopped and even the prescription of someold experienced medicaments, efficiency of which isnot in certain indications based on enough evidence, isbanned, e.g. Vitamin C in flu or acetylsalicylate incardiovascular attacks prevention. Here the public (tobring new treatments) and individual (to be treatedlegeartis) interests are in clash. This paradox is nowsolved by diminution of the respective wording: Theuse of placebo, or no treatment, is acceptable in studieswhere no proven intervention exists or where formethodological reasons it’s use is necessary.Intechnical terms it is sometimes difficultto ensureblinding of the placebo, especially where the testeddrug belongs to a group of substances with known sideeffects such as parkinsonism in antipsychotics, absenceof which indicates that the patient was randomized tothe placebo arm.In general, the major problem ofclinical pharmacologyis a significant increase of theeffect of placebo in last years accompanied byconsiderable fading of a signal between active drug(verum) and placebo. Design of a study, type ofinstitution, patients characteristics, rating factors, typeof a rating scale, outcome measure, type of a symptomor a disease (pain vs diabetes), type of medication anddosing schedule (frequency of a contact with carer),sample size, randomization (regression toward

average), sensitivity to placebo (cultural context), andqualification of raters may contribute to the observeddecrease of verum-placebo signal.

In addition, the use of placebo in combination withethical concerns moves clinical studies far away fromreal environment, particularly because of exclusion ofsuicidal, severe, aggressive, alcohol and drugdependent or comorbid patients, what is howeveroften a clientele in everyday practice. The results of anacademic research thus become hardly applicable inroutine clinical practice.

49


A bûntudat szerepe az un. “orvosi mûhiba”perekben

Jegesy Andrea1, Könczöl Franciska1, Szabó György2,Tóth Dénes1

1PTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Intézet, Pécs2Háziorvosi Szolgálat [email protected]

Az igazságügyi orvosszakértõ az un. „orvosi mûhibaperekben” gyakran találkozik azzal a jelenséggel, ami-kor a beteg (büntetõperben feljelentõ, a polgári perbenfelperes) vizsgálata, de különösen a hozzátartozó általindított per esetén az iratok áttanulmányozása alapjána szakértõ számára vagy egyértelmûen kiderül – vagyerõs a gyanú arra –, hogy a per indítását elsõsorban azmotiválja, hogy a pert kezdeményezõ saját bûntudatátmásra, e perek esetében, az orvosra, egészségügyi ellá-tásra vetítse.

(A szerzõk elõször az öngyilkosság utáni hozzátarto-zókkal készített interjúk után találkoztak ezzel a törek-véssel az 1980-as években TBZ kutatás során, de ezakkor még nagyon ritkán jelent meg perek formájában).

Az utóbbi 20 évben azonban jóval gyakoribb az,hogy pl. az öngyilkossággal veszélyeztetett (azt megkí-sérelt), majd gyógyintézetben kezelt, és eközben vagyközvetlenül a kezelés után „sikeres” öngyilkosságot el-követõ betegek hozzátartozói pert indítanak a gyógy-intézet ellen, miközben a vizsgálat soránbebizonyosodik, hogy elsõsorban a saját felelõsségü-ket, bûntudatukat vetítik ki az orvosra, egészségügyiellátásra.

Az orvos és gyógyintézet ellen indított perek számaazonban jóval gyakoribb más területeken.

A leggyakoribb, un. „szülészeti ügyek” kategóriájais többrétû (szülés alatti károsodás, fogyatékkal szüle-tett gyermek, fejlõdési rendellenesség „késõi felismeré-se” ezért a terhesség-megszakítás lehetetlensége), de aper már a megszületett gyermek életében történik (aki-nek egyszer el kell majd magyarázni, hogy miért is nemakarták õt).

Onkológiai vagy sebészeti ügyekben, ahol sokszor abeteg késlekedik („igaz, hogy nem jártam orvoshoz,igaz, hogy nem egyeztem bele a mûtétbe, igaz, hogynem tartottam be az utasításokat, de az orvosnak akkoris segíteni kellett volna, hiszen õ tudja, hogy mit kellettvolna tennie, mirõl kellett volna felvilágosítani/és rábe-szélni)”, végül mégis az orvosra vetíti a felelõsséget.

Mi lehet a megoldás? A legfontosabb az orvos–betegviszony megfelelõ volta! Ehhez tud hozzájárulni a házi-orvos, aki a legjobban ismeri a beteget és leginkábbtudja õt a megfelelõ irányba terelni és sokszor azt a tá-jékoztatást is nyújtani, amirõl klinikus kollegáink„megfeledkeznek”, illetve a pszichiáter, akinek kellenekibontani azt, hogy a panaszok hátterében nemcsak afizikai károsodás, hanem a bûntudat is munkál.

A szerzõk ennek néhány példáját mutatják be.

A humunculus paradoxon

Jóri Birkás Adrien1, Pécsi Sándor2

1Szent István Kórház, Budapest2Aquarius Studio, [email protected]

Mit jelent a humunculus metafora?Honnan, miért merült fel a kép, két évszázaddal a

mesterséges intelligencia és a génmódosítás elõtt?A Faust szeme elõtt lebegõ, foszforeszkáló lombik-

ból vigyorgó csodalény a modern idegtudományok-ban, filozófiában fényes karriert fut be.

A humunculus paradoxon a képzõmûvészetben je-len van a barlangrajzok óta.

Már az Altamira mûvésze ismerte a valódi testará-nyokat. Az állatokat tökéletesen ábrázolták, de az em-beralakokat erõteljesen stilizálták, arányaikat gyakranhumunculus-szerûvé torzították.

A mûvészetben minden torzítás szándékos: valamithangsúlyoz, kiemel.

A belsõ szépség és spirituális energiák kifejezése acél, ezért az alkotó lemond a tökéletes arányokról.

Az ember az egyetlen lény az ismert univerzumban,aki önmagát képes tudatosan formálni, kívül-belül ala-kítani.

Ennek gyakran bizarr példái is vannak korunkban.A tudomány és a mûvészet felelõssége az emberlép-

tékû életvilág eszményét visszavinni a kultúrába.

50


Határok – a megtartó korlátok

Juhász Erzsébet1, Koncz Ilona2, Rosta Teodóra3

1Kút Pszichoterápiás Rendelõ, Szolnok2ISZKI, Szolnok3Vaszary Kolos Kórház, [email protected]

A határ fogalma fõként Freud munkája révén került be apszichoterápiás irodalomba. Mint Buda kiemeli, Freudpolitikai és államigazgatási metaforákkal (pl. hatóság,ellenállás, lelki apparátus, különféle struktúrák és sza-bályok) írta le a pszichés rendszer és a pszichoterápia lé-nyeges folyamatait, melyek közül a határ késõbbkülönös jelentõséget kapott, mégpedig elsõsorban apszichikus folyamatok és zavarok értelmezésében.

A határ fogalma igen sok mindenre vonatkoztatha-tó: az énhatároktól kezdve a kapcsolati határokon át arendszerhatárokig terjeszthetõ. A határ fogalmát fó-kuszba állítva vizsgálhatjuk a kliens lelki szerkezeténeksajátosságait, a kliens és a terapeuta mint személy tér-beli és szimbolikus határait, saját kompetenciánk hatá-rait, sõt a kliens aktuális tûréshatárát is. A határralösszefüggõ zavarok tárgyalásánál nem hagyhatjuk ki ahatár-problémák pszichopatológiai értelmezését sem,mint a borderline személyiségzavart vagy pszichózist.

Mit lehet tenni egy határral? Lehet meghúzni vagyállítani, lehet tágítani vagy szûkíteni, lehet ignorálnivagy megsérteni. Idetartozik még az emberi kapcsola-tok konkrét és átvitt értelmû térviszonyainak ha-tár-kérdése is: az érintés, a távolság és közelség.

A továbbiakban leszûkítjük az alkalmazás területét,és a tranzakcióanalízis elméletében fellelhetõ határfo-galmakat mutatjuk be, s az elmondottakat esetrészle-tekkel illusztráljuk.Elemezzük a határok szerepét a játszmákban és a sors-könyvekben, illetve az ezekbõl történõ kilépési lehetõ-ségekben.

Pszichiátriai kórképek és pszichiátriai kórképeketutánzó organikus állapotok ellátása sürgõsségiosztályon

Kákonyi Zoltán, Zag Levente, Erdélyi ZsuzsannaBács-Kiskun Megyei Kórház Kecskemé[email protected]

Az elõadásban a Sürgõsségi Osztályok megszervezõdé-sével kialakuló egykapus beléptetõ rendszerrel kapcso-latos tapasztalatokról szeretnék beszámolniesetbemutatásokon keresztül. Azt vizsgáltuk, hogy azegykapus rendszer a pszichiátriai betegek akut ellátása,differenciáldiagnosztikája szempontjából milyen elõ-nyökkel, illetve hátrányokkal jár.

A vizsgált idõszakban 13226 beteg ellátása történtmeg az SBO-on, ebbõl 650 betegnél történt a beutaláspszichiátriai kórkép iránydiagnózisával. 115 esetbenvéleményeztünk a pszichopatológiai tünetek hátteré-ben organikus idegrendszeri (44%) vagy testi (56%) el-térést. A pszichopatológiai tünetek (zavartság,delírium, pánik, akut pszichózis) hátterében 76 eset-ben igazolódott életet veszélyeztetõ kórkép (szívbeteg-ség, koponyatrauma, endokrin eltérés, mérgezés). 535beteget észleltünk pszichiátriai betegség miatt, leggya-koribbak voltak: öngyilkossággal kapcsolatos gyógy-szer intoxikáció (40,6%); alkoholabúzus (21%), illetvemegvonási szindróma (3%); szorongás, illetvedisszociatív zavar (14,3%); akut pszichózis (11,3%);hangulatzavar (4,1%); gyógyszer/drogabúzus (2,7%).101 betegnél történt kényszerintézkedés, leggyakrab-ban akut pszichózis, akut intoxikáció, bipoláris affek-tív zavar mániás fázisa, valamint alkohol és drogokozta viselkedészavar, illetve delírium miatt. A sür-gõsségi farmakoterápiás beavatkozások között80%-ban haloperidol-seduxen iv. injekció, 15%-banmidazolam iv. injekció, 5%-ban propofol iv. injekciószerepelt. A kényszerintézkedések során 15 esetbentörtént személyi sérülés az ellátó személyzet részérõl és3 esetben kellett a beteg ellátásához a rendõrséget isigénybe venni. A beszállítás és a kényszerintézkedésközött eltelt idõ átlagosan 30 perc volt. 3 esetben for-dult elõ, hogy a beteg ellátás elõtt vagy után az osztálytelhagyta és rendõrség bevonásával kellett kerestetni.Ezen adatokból vontunk le következtetést a személyzetpszichopatológiai tünetekkel kapcsolatos attitûdjénekaz ellátás hatékonyságával való kapcsolatáról. Produk-tív magatartástünetek esetében (etiológiától függetle-nül) 70%-ban az impulzív cselekményt követõentörtént adekvát medikáció, 40%-ban gyors áthelyezéstörtént pszichiátriai osztályra, 3%-ban azonban nem ezbizonyult a megfelelõ kompetenciájú helynek. A sür-gõsségi osztályon problémát jelent a pszichiátriai betegellátásához szükséges attitûdváltás és a kellõ rutin hiá-nya a kényszerintézkedéshez szükséges szervezett be-avatkozáshoz. Ennek megoldására házi protokolltdolgoztunk ki.

51


A határtalan elme korlátairól

Kalmár SándorKalm-R BT Kecskemé[email protected]

A Magyar Pszichiátriai Társaság ismét egy lépéssel kö-zelebb került a holisztikus szemlélethez, amikor a Ván-dorgyûlés mottójául „A határtalan elme korlátai” címûmondatot választotta. Hosszú utat tett meg a lélek-gyógyászat az ókortól napjainkig. A Bibliában számosírás található az ördögtõl való megszállottságról, amivalójában pszichiátriai zavart vagy betegséget takar. Dea Szentlélek fogalomnak már semmi köze nincs a pszi-chológiához. Kezdetben a psziché és a transzcendenslélek fogalmak teljesen egybeolvadtak, majd késõbbszétváltak, hogy napjainkra ismét közeledjenek egy-máshoz. A magyar nyelv sajátossága, hogy a LÉLEKszót ma is több értelemben használja, hiszen ezzel fejeziki az ember pszichés természetét, de ezzel fejezi ki aspiritualitás lényegét is. Ha a LÉLEK elszáll az ember-bõl, akkor meghal. Akirõl azt állítják, hogy lelketlen,annak a mentális állapotáról szólnak. A magyar nyelv-ben – különösen a népi gyógyászatban és a köznyelv-ben – ma is szorosan összefonódik a LÉLEK és aSZELLEM fogalmának többértelmûsége. Az erdélyiparaszti kultúrában minden rosszaságot, gonoszságotaz ördög mûvének tartanak, így a megszállottságot ésaz öngyilkosságot is, amelyet kifejezetten az „ördögcimborájának” neveznek, mint olvashatjuk Vadas Gyu-la és Veres Albert kitûnõ szociológiai könyvében. Aszerzõ több évtizedes tapasztalatai alapján megállapít-ja, hogy az elme legfontosabb korlátja maga azEMBER, a jellegzetes négyes aspektusával. Az embervalójában (1) fizikai, biológiai, szomatikus; (2) pszi-chés, mentális; (3) kulturális, szociális, gazdasági; (4)spirituális részbõl áll. Ezért tragikus, hogy ha a külön-bözõ részeket, ellentétbe állítjuk egymással. Ez vonat-kozik a HIT és a TUDÁS szembeállítására is. Jól ismerta pszichiátriai tünetek kettõssége, amelyek részben bi-ológiai, biokémiai, szomatikus elváltozásokon alapul-nak és objektív, tudományos módszerekkelvizsgálhatóak, részben pszichés, kulturális, szociális,társadalmi, mitológiai, spirituális elváltozásokon ala-pulnak és nem vizsgálhatóak objektív tudományosmódszerekkel, csak indirekt módon. Valamennyi terü-letnek vannak pozitív és negatív oldalai, amelyek azember életében szorosan összefonódnak és csak didak-tikai céllal választhatók szét. Az elõadás ezeket a ténye-zõket elemzi, megállapítva, hogy ha egy orvos nemismeri önmagát mind a négy aspektusból, akkor önma-ga korlátjaként, esélye sincs a hozzáforduló betegekmeggyógyítására, maximum csak kezelni tudja õket.

Az öngyilkossági védõfaktorok, és a kockázatitényezõk holisztikus megközelítése adoleszcenskorúaknál

Kalmár SándorKALM-R BT, Kecskemé[email protected]

A szerzõ megállapítja, hogy az adoleszcens korú fiata-lok öngyilkossága súlyos népegészségügyi gond Ma-gyarországon, amelynek megelõzésére számosterületen lehetne tenni. 2010-ben a 15–24 éves korosz-tályon belül az öngyilkos halálozás az elsõ helyen sze-repelt 21,4%-kal (férfiak: 23,7; nõk: 15,6).Hasonlóan rossz a helyzet a fiatal felnõtteknél, a25–34 éves korcsoportban: 23,4% (férfiak: 26,1%;nõk: 13,1). Súlyos gondot jelent a gyermek- és ifjúság-pszichiátriai ellátás hiányossága. A gyermekpszichiáte-rek száma radikálisan csökken. A megoldást a szerzõ azösszehangolt, komplex prevenciós tevékenységben lát-ja, amelyben a nevelésnek, az egészségügyi szolgálatok-nak és az oktatásban szereplõknek jelentõs feladatai éslehetõségei vannak. A szerzõ megpróbálja holisztiku-san osztályozni a védõ és kockázati tényezõket, ki-hangsúlyozva, hogy ezek a tényezõk egymássalösszefüggésben fejtik ki a hatásukat. Ezek a tényezõkelõfordulnak (1) fizikai, biológiai, szomatikus szinten(amely magában foglalja a fizikai környezetet, a geneti-kát, a betegségeket és a testi egészséget). (2) Mentális,pszichológiai szinten (beleértve az önértékelést, akonfliktuskezelõ módszereket, az érzelmek, indulatokmegfelelõ kezelését). (3) Kulturális szinten (beleértve atársadalmi, gazdasági és politikai tényezõket, az élet-minõséget). (4) Szociális szinten (amely magában fog-lalja a családot, barátokat, szomszédokat,munkahelyet). (5) Spirituális szinten (amely magábanfoglalja a reményt, a hitet, a szeretetet, a kétségbeeséststb). Részletesen ismerteti azokat a fontosabb a tünete-ket és jeleket, amelyekre a szülõknek, az egészségügy-ben dolgozóknak és a pedagógusoknak oda kellenefigyelni, hogy egyetlen gyermek se maradjon a megfe-lelõ segítség nélkül. Hangsúlyozza, hogy a megelõzés-ben ma az egészségnevelés, egészségfejlesztés, azelsõleges és másodlagos megelõzés lehetne a leghaté-konyabb megelõzési módszer, ha volna komplex testi,mentális, kulturális és spirituális nevelés kora gyer-mekkortól a családokban, az óvodákban, az iskolákbanés a médiában. Ez sajnos nem mindenkinek adatikmeg, annak ellenére, hogy számos kiváló pedagógusdolgozik az országban.

52


A spiritualitás és a mentális állapot adoleszcenskorúaknál

Kalmár SándorKALM-R BT, Kecskemé[email protected]

Sajnálatos, de ma Magyarországon mind a testi, mind alelki, pszichés, mentális, mind a kulturális-szociális, dea spirituális/szellemi/vallásos nevelés is elégtelen. En-nek a következményei láthatóak a társadalomban, amédiában, a népesség viselkedésében, magatartásában,a szomatikus és pszichés megbetegedések gyakoriságá-ban és súlyosságában, valamint a magas halálozási mu-tatókban. Hiányzik a nevelésbõl és a gyógyításból azember holisztikus szemlélete. Bár ismételgetjük, hogyaz ember a test és a lélek egysége, de azt már nem hatá-rozzuk meg, hogy mit is értünk a „LÉLEK”-fogalomalatt. Ez visszatükrözõdik a mindennapi orvosi gyakor-latban és ez alapján történik a betegek kezelése annakellenére, hogy a WHO az egészségfogalom meghatáro-zásánál már a testi, pszichés, szociális jólléten felül aspirituális jóllétnek is fontosságot tulajdonít. Ideje len-ne az ember biológiai-pszichológiai-szociális- spirituá-lis modelljének a széles körben történõ elterjesztésére.A holisztikus szemléletû EGÉSZSÉG alapvetõ emberiérték, ami azonban hiányzik az iskolai értékrendbõl is.Az utóbbi idõben megnövekedett a spiritualitás jelen-tõsége a pszichiátrián belül. Egyre nyilvánvalóbb, hogyaz ember nem csupán testbõl és lélekbõl áll, hanem egykülönleges, egyedi, bonyolult, komplikált kifinomult,többdimenziós fizikai, biológiai, szomatikus, mentális,pszichés, kulturális, szociális és spirituális lény. Az is bi-zonyított, hogy a spiritualitásnak jelentõs védõ szerepevan a mentális és a szomatikus egészség fenntartásá-ban, és a megelõzésben, így a depresszió és az öngyil-kosság megelõzésében is. Magyarországon a fiatalokkörében az öngyilkosságok száma relatíve alacsony, deaz öngyilkosság a vezetõ halálok a 15–24 éves korcso-portban, az aránya 21,4%, férfiaknál: 24,9% . A25–34 éves korcsoportban ez az arány még magasabb,21,8%, férfiak: 27,1%. A spiritualitásnak jelentõs sze-repe van a személyiségfejlõdésben, amely nem kapjameg a megfelelõ odafigyelést a nevelésben. A szerzõbeszámol „A személyiségfejlõdésben fontos spirituali-tás/vallásosság, a pszichés vulnerabilitás, a mentális ál-lapot (pszichológiai immunrendszer, depresszió,szorongás, reménytelenség,), valamint a természetfe-letti erõvel rendelkezõ kabalafigurák használata közöt-ti összefüggések vizsgálata adoleszcens fiatalok és fiatalfelnõttek között” címû vizsgálatairól.

Átvezetni a tû fokán? Totális intézménybõl a XXI.századba: lehet-e és ha igen hogyan korszerûvéalakítani Magyarország legnagyobb bentlakásospszichiátriai intézményét?

Kapócs GáborFõvárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona,Szentgotthá[email protected]

A szerzõ másfél éve vezeti az EU jelenleg legnagyobbbentlakásos pszichiátriai intézményét, így elõadásábanvisszatekintést ad az elmúlt másfél év intézmény-átalakítómunkájának tapasztalatairól. A Fõvárosi ÖnkormányzatPszichiátriai Betegek Otthonában Szentgotthárdon jelen-leg 734 krónikus pszichiátriai, 73%-ban szkizofrén bete-get gondozunk 371 alkalmazottal.

Az elmúlt másfél évben érdemi irányváltás történt, ésez leképezõdött a strukturális átalakításokban és a sze-mélyi fejlesztésekben is. Megtörtént az intézménybenfolyó egészségügyi ellátás megerõsítése, felülvizsgálatrakerültek a fokozott felügyeletet igénylõ, a ún.demens-osztályainkon elhelyezett betegek. Megszüntet-tük az ombudsman által is súlyosan kritizált, a „deviáns”viselkedésû lakók idõszakos elkülönítésre szolgáló ún.Speciális Részleget, és helyette komplex pszicho-mûvé-szet- és mozgásterápiás csoportot hoztunk létre. Ezutóbbi csoport kiemelt szerepet kapott a dolgozónkmentálhigiénés ellátásában, a kiégés elleni közdelembenés a körükben megkezdett egészségfejlesztési program-ban is. A felépülés elõsegítésének érdekében – saját fej-lesztésû kérdõívekkel – megkezdõdött a lakók szûrése avárható rehabilitálhatóság megítélésére (90 lakó eseté-ben nagy valószínûséggel sikerrel indítható el a rehabili-tációs felkészítés). Esetvezetési Csoportokat hoztunklétre mind a 10 osztályunkon és a Lakóotthonunkbanis, a betegek gondozásában részt vevõ minden szakterü-let képviselõinek bevonásával. Az önállóvá tett Foglal-koztatási Részleg mûködésének elindításával egyre többlakó szeretne részt venni a kreatív alkotó-, értékteremtõmûhelymunkákban, így elmondhatjuk, hogy az intéz-mény lakóinak egyharmada részt vesz a munka jellegûfoglalkoztatás valamilyen formájában. A mûvészetterá-piás tevékenység új lendületet kapott, több kiállítástrendeztünk, és önálló film is született az intézményrõl,valamint egy-egy szépirodalmi és képzõmûvészeti kötetis napvilágot látott lakóink alkotásaiból.

Megerõsítést nyert az a tétel, miszerint egy ilyenméretû intézmény lakóinak életviszonyain csupán azõket gondozók átfogó szemléletformálásán keresztüllehet változtatni. Az intézményi strukturális és funkci-onális átalakítás mikéntjébe, pozitív és negatív tapasz-talataiba, az intézményi, a települési, valamint azországos viszonyokba és a jövõbeni szükséges teendõk-be ad részletes betekintést a szerzõ.

53


A szülõ-gyerek kapcsolat újraépítése lovaksegítségével

Kardos Edina, dr. Kardos Ferenc, Kuritar Eszter,Beke SzilviaKapcsolat Alapítvány, Pilisszántó[email protected]

A Kapcsolat Alapítvány idén ünnepli megalakulásának20. évét. Az elmúlt 20 év a gyermekvédelem, a váláskövetkeztében vagy más okból megszakadt szülõ–gyer-mek kapcsolatok rehabilitálása, a gyermekek és azegyedül maradt szülõk lelki egészségének védelme je-gyében telt. Kidolgozásra került a Kapcsolatügyeletmódszertana, amelyet folyamatos nemzetközi tapasz-talatcsere kísért. Kialakult egy komoly 58 Kapcsolat-ügyeletet felölelõ országos hálózat, amelynek szakmaiszupervízióját ma is a Kapcsolat Alapítvány látja el. Be-vezetésre került a mediáció módszere, a felborult csalá-di egyensúly helyreállítása, élhetõvé, mûködõképessététele érdekében. A családi mediáció a Kapcsolatügye-leteken történõ szülõ–gyerek találkozások fontos elõ-készítõ eszközévé vált.

2011-ben az alapítvány bevezette a ló által asszisz-tált kapcsolatügyelet módszerét, olyan családok kap-csolattartási problémáinak a megsegítésére, aholpszichésen zavart fejlõdésû gyermek nevelkedik, illet-ve, ahol a szülõ–gyerek kapcsolat mélyen zavart. Amódszer kifejezetten javasolt a szülõ–gyerek kapcsolat-ban keletkezett hosszú kihagyás után, amikor teljesenaz alapoktól kell újraépíteni a kapcsolatot, korábbi el-lennevelés esetén, kamaszoknál, és a válás következté-ben megviselt, pszichés problémákat mutatógyermekeknél. A lovasterápiával támogatott kapcso-latügyelet a hagyományos játszószobai találkozási lehe-tõségekhez képest nagyobb hatékonyságú autista,szorongó, zárkózott, kamaszkori magatartás-problé-mákkal küszködõ, kapcsolatokat nehezen kötõ vagyagresszív gyermekek esetében. A ló asszisztált kapcso-latügyelet különlegesebb, magasabb hõfokú élménytnyújt a szülõ–gyermek találkozások alkalmával, ezáltalmotiváltabbak a gyermekek a következõ kapcsolattar-tási alkalmakra, gyorsabb a kapcsolat fejlõdése. A ló alovasterápiában betöltött szerepéhez hasonlóan hidatképez a gyermek és szülõje között, ezekben a helyze-tekben a pszichológus lehetõség szerint háttérben ma-rad és észrevétlenül segíti a szülõ és a gyermek közöttikapcsolat kialakulását, fejlõdését.

Jelen elõadásban ennek a módszertani újításnak akezdeti pozitív tapasztalatait, az állatasszisztált terápi-áknak a szülõ–gyerek kapcsolat újraépítésében nyúj-tott lehetõségeit szeretnénk bemutatni, konkréteseteken, példákon keresztül. A bemutatott két esetbenévek óta megszakadt szülõ–gyermek kapcsolat újraépí-tésének lépésrõl lépésre történõ folyamatát láthatjuk, aterápiás lovak, a kapcsolatügyeleti mediátor és a lovaspszichoterapeuta együttmûködése révén.

Egy olimpiai bajnok felkészítésének sportlélektaniaspektusai

Kárpáti Róbert1, Faludi Viktória2

1Fejér Megyei Szent György Kórház Pszichiátriai Centrum,Székesfehérvár2Városkapu Pszichiátriai Magánrendelés, [email protected]

A sportolók mentális felkészítésére az utóbbi évtized-ben kezdenek nagyobb hangsúlyt fektetni. Ennek okaleginkább az, hogy a nagy világversenyekre már szinte– a sportteljesítmény szempontjából – tökéletesen fel-készített sportolók érkeznek, és közöttük csupán „ap-róságok” döntenek. Ezek az „apróságok” többekközött: optimális szorongásszint, kellõ motivációsszint, lelki formaidõzítés, relaxációs képesség, optimá-lis figyelemkoncentrálás stb.

Elõadásunkban bemutatjuk annak a másfél évneksportpszichológiai-sportpszichiátriai lépéseit, azokat aszemélyre szabott technikákat, amelyek segítségévelegy mentális tréningben járatlan sportoló az olimpiaiciklus végére sportszakmai és mentális szempontból isközel tökéletes teljesítményt nyújt – és ennek eredmé-nye az olimpiai bajnoki cím.

Prezentációnk céja az is, hogy ráirányítsuk a hallga-tóság és a közvélemény figyelmét arra tényre, hogy amodern élsport manapság már elképzelhetetlen pszi-chológusok, pszichiáterek, sportot szeretõ kiegészítõszemélyzet segítsége nélkül.

54


Pszichiátriai rehabilitációról õszintén

Kassai-Farkas Ákos, Kiszely Márta, GalambosiAnna, Biró László, Szekeresné Gyöngyi, Sallai NagyIldikó, Sánta Barbara, Kedvesné Erika, KricsfalusiKatalin, Barta Aliz, Nagy Zsuzsa, LugosinéErzséber, Pop Adina, Andriska IldikóNyírõ Gyula Kórház, I. Pszichiátriai és PszichiátriaiRehabilitációs Osztály, [email protected]

A szerzõk bemutatják a Nyírõ Gyula kórház I. sz. Pszichi-átriai és Pszichiátriai Osztály rehabilitációs tevékenységé-nek fejlõdését, alakulását: kezdetekben elsõsorban akrónikus, intézményfûggõ betegek institucionalis életmi-nõségének javulásától, a „szerzõdéses” részleg terápiásrezsimjének évein keresztül a jelenig.

Az utolsó két esztendõben homogen betegcsopor-tok számára hirdettünk meg országosan csoportokat:

– krónikus pszichotikus;– alkoholbeteg;– affektív spektrum;– pszichoszomatikus kliensek részére.

A programok kezdetben 4, majd 8 hetesek voltak,jelenleg 6 hetes blokkokban futnak.

A blokkokban reggeli torna (Tai Chi), önismeret (ver-bális szabadinterakció, pszichodráma autogén tréning),szocioterápia (aktív és passzív zene-, mûvészet-,biblioterápia kommunikáció), valamint pszichoedukációés nagycsoport szerepelt. A betegeknek egésznapos elfog-laltságot biztosítottunk.

Kezdeti félelmünk, hogy az országosan meghirde-tett program túl sok jelentkezõt jelent, hamar elcsitult.Az elsõ idõben nem sikerült homogén csoportokatösszeállítani a jelentkezõkbõl.

A szerzõk tapasztalata szerint a pszichiátriai aktívrehabilitáció igénye vélhetõen messze alacsonyabb avalóságban, mint azt a felszínen látjuk. Ennek hátteréttárják fel az elõadásban.

Pszichoszomatikus családok, avagy ‘a rendszer,ahol elakad az ember lélegzete’

Kékes Szabó MariettaSZTE JGYPK TÓKI Alkalmazott Pedagógia és PszichológiaTanszék, [email protected]

A család pszichológiai egységet képez, melyben azegyén fejlõdése a rendszerben jelenlévõ családtagokegymásra gyakorolt hatásának, illetve a rendszer álta-lános klímájának függvényében történik (Székely,2008). Amennyiben tehát egy személy mûködését amaga teljességében kívánjuk tekinteni, úgy õt a rend-szerszemlélet segítségével kell vizsgálnunk (Onnis,1993; Bárdos, 2003; Mentzos, 2003).

Kutatásomban az asztma és pánikzavar lehetségeskapcsolódási pontjait kerestem, melynek során 12asztmás (életkor: 19,5–28 év között, M: 21,625 SD:2,2475; 1 férfi/11 nõ), 12 – asztmatikus elõzménnyelbíró – pánikbeteg (életkor: 19,5–26 év között, M:21,917 SD: 1,9521; 12 nõ) és 35 egészséges személy(életkor: 17,5–29 év között, M: 21,529 SD: 1,8429; 2férfi/33 nõ) családreprezentációját hasonlítottamössze, Gehring (2010) Családstruktúra Tesztjének(Family System Test, FAST) felhasználásával.

A kohézió erõsségének családi- és alrendszerekszintjén ábrázolt reprezentációinak eloszlása szignifi-káns eltérést a család szintjén, tipikus- (÷²=11,497,df=4, p=0,022) és a testvéri alrendszer szintjén, ideá-lis helyzetben (÷²=13,694, df=6, p=0,033) adott. A hi-erarchia és a családszerkezet egészségügyi státuszszerinti megoszlása tendenciális változásokat mutatott.A családok rugalmassága a tipikus és ideális helyzetekrelációjában, a családi (F(2)=3,439, 3,202, p=0,039)és testvéri kohézió terén (F(2)=3,716, 4,267,p=0,032), szignifikánsan eltért.

A családi háttér, illetve annak percepciója a pszicho-szomatikus tünetképzéssel tehát összefüggést láttat. Azegészséges populációnál a családi kohézió erõteljeseb-ben érvényesül, avagy észlelt. Az asztmás fiatalok in-kább szeretnék ugyanezt a testvérükkel valókapcsolatban megélni (talán kevésbé maguk kiegyen-súlyozni egy rendszert, mely különben nehézségeivelkellene szembenézzen). A családi- és testvéri kohézióelsõsorban asztmás betegeknél mutatott rugalmatlan-sága pedig a(z) (al)rendszer átalakulásra való képtelen-ségét, a családi kapcsolati minták megmerevedésétjelzi, ami a személyek életterének beszûkülését hozzamagával, ezzel veszélyeztetve a tagok jóllétét és egész-ségét. A pánikbetegek reprezentációi jellemzõen azasztmás és egészséges személyek eredményei köztispektrumon helyezkedtek el, mintha õk valamiféle „ki-törési lehetõségre találtak volna a kalitkából”, noha ezcsak patológiás formában, „pánik tünetekkel” vált szá-mukra elérhetõvé. A téma további kutatása jelentõs,miáltal hatékonyabb intervenció tervezésére nyílhat le-hetõségünk.

55


Megküzdési módok pszichoszomatikus-, illetveszomatizációs zavarokban

Kékes Szabó MariettaSZTE JGYPK TÓKI Alkalmazott Pedagógia és PszichológiaTanszék, [email protected]

Bárdos (2003) komoly jelentõséget tulajdonít a beteg-ségképzõdéssel összefüggésben az egyén megküzdésistílusának. Míg a szomatizáció alatt tudatos, úm. a be-teg aktív közremûködése révén létrehozott rendelle-nességet ért, melyben a konverzió az egyénmegkönnyebbülését szolgálja, addig a megoldatlankonfliktusok eredményeként létrejövõ pszichoszoma-tikus tünetek hátterében tudattalan, a feszültség csök-kentését nem szolgáló tényezõket feltételez.

Ismeretes, hogy a gyermekkori krónikus megbete-gedések között az asthma bronchiale magasprevalenciával bír (Ulrik, Backer, Dirksen, Pedersen, &Koch, 1995), miként az is, hogy „az asztmások közt6,5–24%-os gyakorisággal mozog a pánik” (Szendi,2009, 71. old.). Vizsgálatomban tehát – Lazarus(1980) Megküzdési Módok Kérdõívét alkalmazva –asztmás (életkor: 19,5–28 év között, M: 21,625 SD:2,2475; 1 férfi/11 nõ) és pánikbeteg fiatalok (életkor:19,5–26 év között, M: 21,917 SD: 1,9521; 12 nõ)coping stratégiáját hasonlítottam össze a kórképek kö-zött feltételezett kapcsolat egy aspektusának megisme-rését célul tûzve, egészséges kontrollcsoport (életkor:17,5–24 év között, M: 20,917 SD: 1,7034; 1 férfi/ 11nõ) bevonásával.

Az adatok varianciaanalízissel történt elemzése azérzelmi problémamegoldás terén szignifikáns eltéréstadott a csoportok között (F(2)=8,288, 204,750,p=0,001), illetve azon belül az érzelmi indíttatású cse-lekvés- (F(2)=6,251, 32,250, p=0,005) és alkalmaz-kodás faktorok (F(2)=34,012, 14,083, p=0,028)magukban is szignifikáns különbséget mutattak.

Bárdos (2003) négydimenziós megküzdés-modelljé-vel összhangban eredményeink pánikzavarban foko-zott emocionális konfliktusmegoldást igazoltak,melyet – bár az egészséges kontrollcsoportétól elmara-dó – az asztmás személyekhez képest tendenciálisan (aszándékosság, valamint a beteg aktív közremûködéserévén) emelkedett problémára-, vagyis kifelé irányult-ság jellemzett. Ezzel szemben a problémára irányulócoping stratégia, továbbá az érzelmi egyensúly kereséseés visszahúzódás faktorok asztmában mutatott alacso-nyabb szintje a pszichoszomatikus betegség elfojtássalés befelé irányultsággal leírt képét tárták elénk, mely-ben a nehézlégzéses tünet konfliktuskezelési problé-mákra beállítódott megjelenése tudattalanul zajlik. Avizsgált zavarok összefüggéseinek mélyebb szintû meg-értése azonban további elemzõ munkát kíván.

Családi élményterápiás hétvégék a Vadaskertben

Kenézlõi Eszter, Labancz Dániel, Vida Péter,Skaliczky Dávid, Boros Balázs, Gádoros JúliaVadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia,[email protected]

Mind a gyermekpszichiátriai, mind a családterápiásgyakorlatban ismert, hogy a gyermekeknél, serdülõk-nél fennálló lelki zavar visszahat a családi rendszerre,nehezíti annak mûködését és akár a testvérek, szülõklelki egészségét is veszélyeztetheti, rontja a család élet-minõségét. A Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház-ban 2009 óta mûködõ élmény- és kalandterápiásmunkacsoportunk a kórházi rezsimbe illesztett, serdü-lõk számára szervezett célzott élmény- és kalandterápi-ás osztályos program tapasztalataira építve kezdettbele új terápiás programba, melynek fókuszában a csa-ládok állnak. Rendszerszemléletû, családi együttmû-ködést segítõ, havi rendszerességû hétvégi családicsoportjainkon egyszerre négy család vesz részt. A kétés fél napos program kalandos, érzelmi, kognitív, vagyfizikai kihívással is járó feladatokból épül fel, melyeksorán a családtagoknak lehetõségük nyílik arra, hogytapasztalati úton megéljék a családi megküzdési straté-giákban, a családtagok közti kommunikációban, konf-liktuskezelésben megjelenõ erõsségeket, de meglássákazokat a nehézségeket, maladaptív stratégiákat is, ame-lyek a mindennapokat megnehezítik, és ezekre közö-sen találjanak megoldásokat. Ebben segítségünkre vana kórházunkban kifejlesztett speciális élményterápiásmódszertan: alacsony- és magaskötélpálya-elemek,együttmûködést, családi megküzdési stratégiákat fej-lesztõ játékos feladatok, outdoor-programok. A részt-vevõk, kilépve a megszokott, berögzõdöttproblémamegoldási stratégiákat is jelentõ komfortzó-nájukból adaptívabb megoldások, a közös felelõsség-vállalás (a hatékonyabb családi együttmûködés,empátia, egymás jobb megértése és megismerése) irá-nyába mozdulhatnak el. Cél, hogy az indexpácienskéntjelen lévõ gyermeket a betegszerepbõl kimozdítsuk acsaládi erõforrásokra alapozva. A program során a csa-ládokkal közösen, rendszerszemléletû facilitációvaldolgozzuk fel az átélteket, a történtek megbeszéléséreés megértésére, a családon belüli és családok közöttivisszajelzésekre legalább akkora hangsúlyt fektetünk,mint magukra az emlékezetes élményekre. Ehhez avideotréning módszerét is segítségül hívjuk.

Elõadásunkban bemutatjuk a családi élmény- és ka-landterápia módszertanát, gyakorlatát, illetve a prog-ram hatékonyságára vonatkozó vizsgálatainkat,melynek az utánkövetés is része (a videoelemzés mel-lett a kérdõívek, melyeket a program kezdete elõtt, aprogram végén, majd 3 és 6 hónap után veszünk fel:FACES IV., Thomas-Kilman Konfliktuskezelési Kér-dõív, elégedettségi kérdõív).

56


Az Országos Pszichiátriai Központ (OPK)tudományos koordinációs tevékenysége,2008-2012

Kéri SzabolcsSZTE ÁOK, Élettani Intézet, Szeged;Országos Pszichiátriai Központ, Budapest;Rutgers University, Newark, [email protected]

Az OPK a pszichiátriai országos intézet újjászervezésé-re jött létre az akkori Egészségügyi Minisztérium, aSemmelweis Egyetem, és az ÁNTSZ közötti megálla-podás alapján, 2008. december 1-tõl. Saját specifikuskutatási infrastruktúra és finanszírozás nélkül kaptameg a tudományos kutatások összehangolásának, a fia-tal kutatók támogatásának és a tudástranszfer végre-hajtásának feladatát (http://193.225.50.35/opk/).Mindezeket – a körülmények által determináltan – azOPK-nak külsõ pályázati forrásokból kellett megolda-nia, számos résztvevõ segítségével. Az elõadásban azelsõ, kezdeti próbálkozásnak megfelelõ négy év ered-ményeit mutatjuk be, különös tekintettel a saját inf-rastruktúra nélküli hálózatszervezés elõnyeire éshátrányaira. Tapasztalatunk alapján jelenleg egy 7–8kutatási csomópontból álló hálózat tartható fenn,amely talajul szolgálhat a fiatal kutatók képzésének el-indításához és az ehhez kapcsolódó tudástranszferhez.A rendszer fenntarthatósága, valamint a további bõví-tés és fejlesztés pályázatképes szenior kutatók belépé-sét és saját infrastruktúra kialakítását igényeli.

A kodependencia jelensége a különbözõ szemléletikeretek tükrében

Knapek Éva, Kuritárné Szabó IldikóDEOEC NK Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Hazánkban a kémiai addikciók, különösen az alkohol-függõség prevalenciája igen magas (a KSH adatai alap-ján megközelítõleg 9%). Az alkoholbetegségfenntartásáért felelõs tényezõk között azonban aligvesszük figyelembe az alkoholbeteggel együtt élõ, dest-ruktív kapcsolati mintázatokkal és maladaptív sémák-kal rendelkezõ társat. Az elõadás ismerteti akodependencia (társfüggõség) fogalmát, áttekinti leg-fontosabb ismérveit, valamint bemutatja a különféleetiológiai koncepciókat.

Cermak (1986) meghatározása szerint a társfüggõ-ség korán kialakuló, tartós, stabil diszfunkcionális min-tázatnak, lényegében személyiségzavarnak tekinthetõ,mely a szelf igényeinek elhanyagolásán és a kapcsolatipartner kontrollálásának szükségletén alapul. A gyengehatárokkal rendelkezõ személy nem ismeri fel sajátszükségleteit, destruktív módon lojális egy függõség-ben vagy más mentális betegségben szenvedõ személy-hez, saját problémáit tagadja, érzelmileg beszûkült.Ebben a megközelítésben központi szerep jut a külsõfókusznak, a rejtõzködõ szelfnek, valamint a kóroskontrolligénynek és gondoskodásnak. A kodependensszemélyek további, nem specifikus jellemzõi: bizalom-hiány, szexuális diszfunkciók, szégyen és bûntudat, fel-duzzadt harag, kényszeresség, manipulativitás. Amedikalizáló szemlélet a viselkedéses addikciók spekt-rumába sorolja a kodependenciát. A kezelésbevétel to-vábbi indoka az, hogy a társfüggõ személy sokszordepressziós, vagy stresszbetegségben szenved. Mások akodependenciát a partner függõségébõl eredõ nehézhelyzet következtében kialakuló reaktív, visszafordít-ható állapotnak tekintik. A feminista nézõpont elveti abetegségkoncepciót, ahelyett csupán a hagyományosnõi szerep hipertrófiás megnyilvánulásának tartja.

Etiológiai tényezõk: a pszichodinamikus felfogás adiszfunkcionális család szerepét hangsúlyozza, melyszerint az egyik vagy mindkét szülõ függõsége vagymentális betegsége, a gyermek parentifikálása, vala-mint gyermekkori bántalmazás vezethet társfüggõség-hez. A kognitív iskola a modellkövetés, adiszfunkcionális kogníciók, valamint a koraimaladaptív sémák szerepét emeli ki. Kulturális ténye-zõk is felelhetnek a kodependencia betegségfelfogásá-ért. Eszerint a hagyományos nõi, szülõi és anyaiszerepfelfogás megváltozása eredményezte az önfelál-dozó, gondoskodó feleség és édesanya viselkedésénekpatologizálását.

57


A kedvezõtlen életesemények, a szkizotípia vonásés az emlékbetörések összefüggései egészségesmintában

Kocsis-Bogár Krisztina1, Miklósi Mónika2, PerczelForintos Dóra1

1SE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék, Budapest2Heim Pál Gyermekkórház, [email protected]

Célkitûzések: A kedvezõtlen életesemények és aszkizotípiás vonások kialakulása közötti összefüggésekjobb megértése, valamint annak vizsgálata, hogy aszubklinikus szkizotípia vonás összefüggésbe hozha-tó-e a poszttraumás emlékbetörésekkel és elkerüléssel.

Módszer: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 198 egye-temi hallgató töltötte ki az Oxford-Liverpool Inventoryof Feelings and Experiences (O-LIFE, Mason, Claridgeand Jackson, 1995), az Események Hatása (Horowitz,M., Wilner, N., Alvarez, W., 1979, magyarul: Annus, R.,Perczel Forintos, D., Kiss Zs., 2005), valamint aPaykel-féle Életesemény Kérdõívet (Paykel, 1970, ma-gyarul: Tringer és Veér, 1977), más, a szorongásos és de-pressziós jellemzõket mérõ skálákkal együtt.

Eredmények: A negatív életesemények száma szigni-fikánsan összefüggött az általános szkizotípiával(O-LIFE összpontszám, â= 0,205, t=2,862, p=0,005)és a pozitív szkizotípiával (Szokatlan Élmények alskála,â= 0,251, t=3,524, p<0,001). Az életesemények szub-jektív súlyossága szignifikáns összefüggést mutatott akognitív dezorganizáltsággal (â=0,201, t=2,807,p=0,006). A pozitív szkizotípiát mérõ skálák (Szokat-lan Élmények és Kognitív Dezorganizáltság) szignifi-kánsan összefüggtek az Események Hatása skálávalmért poszttraumás tünetekkel (â=0,196, t=2,688,p=0,008 és â=0,239, t=3,039, p=0,003), valamint azannak alskáláin (Emlékbetörés: â=0,177, t=2,377,p=0,018 és â=0,264, t=3,296, p<0,001, illetve Elke-rülés â=0,183, t=2,480, p=0,14 és â=0,176, t=2,222,p=0,027) kapott pontszámokkal.

Következtetések: Egészséges mintában is fellelhetõkaz összefüggések a negatív életesemények, aszkizotípiás vonások mértéke és a traumatikus emlék-betörések között. A jelenség hátterében a szakirodalomsok esetben a poszttraumás stresszre jellemzõ mecha-nizmusok mûködését feltételezi, amelyet közvetítõ té-nyezõnek tekint az életesemények és a szkizotípiaközött – ezt az összefüggést adataink is megerõsítik.Ugyanakkor az is feltételezhetõ, hogy a szkizotípiás vo-násokkal jellemezhetõ személyek stresszesebbnek érté-kelik a negatív életeseményeket, különösen magasabbdezorganizáltság esetén ezt adataink szintén alátá-masztják. Ennek hátterében az emlékek kontextusbahelyezésének deficitje, és az emlékek és az én koheren-ciájának elégtelensége állhat.

Hipnotikus fogékonyság és figyelmi kontroll

Kondé Zoltán, Szabó Csaba, Szabó GergelyDE BTK Pszichológiai Intézet, [email protected]

A hipnotikus fogékonyság és a figyelmi beállítódásokrugalmas kontrollálásának lehetséges összefüggését ta-nulmányoztuk. Sztenderd módszerekkel (WSGC) be-mért hipnotikus fogékonyság alapján kialakított(alacsony, közepes, magas fogékonyságú) csoportokfeladatváltási teljesítményét vizsgáltuk a feladatváltásiparadigma egy újszerû változatával. Két kognitívkategorizációs feladatot kellett felváltva teljesíteni re-akcióidõ helyzetben. Az ingersorozat meghatározottpontjain jelzések határozták meg a releváns kategóriá-kat (irányított váltás és irányított ismétlés). A sorozatkét kiemelt pontján a személyek maguk döntöttek ar-ról, hogy változtatnak-e a feladaton (önkéntes váltás)vagy sem (önkéntes ismétlés). A váltási veszteség (vál-tási és ismétlési RI-k eltérése) jelentõsen kisebb voltönkéntes helyzetben, mely a figyelmi teljesítmény javu-lását jelzi, ha a figyelmi feldolgozás céljainak önállómeghatározására lehetõség van. A három vizsgálaticsoport teljesítménye lényegében egybevágónak bizo-nyult irányított és önkéntes figyelmi helyzetben is. Azönkéntes váltások gyakorisága jelentõsen eltért a kétváltási hely között, mindhárom csoportban. A váltásiveszteség jelentõsen kisebb volt a preferált váltás he-lyen mindhárom csoportban, ugyanakkor a váltásiveszteség különbsége preferált és nem preferált váltásihelyek között csak a magasan fogékony személyeknélközelítette a szignifikáns mértéket (p=0,065). Ez azeredmény azt jelzi, hogy a figyelmi beállítódások stra-tégiai kontrollálásának lehetõsége magasan fogékonyszemélyeknél jobb, hatékonyabb figyelmi teljesítményttesz lehetõvé.

58


Kertész vagyok, fát nevelek! Budapest II. kerületiKözösségi Pszichiátriai Ellátás 10 éve

Kosikné Kukely Éva, Nagy EditII. kerület Közösségi Ellátás, [email protected]

Budapest II. kerületében 2003-ban indult a KözösségiPszichiátriai Ellátás kötelezõ speciális alapellátásként,a II. sz. Gondozási Központ mellé integrálva.

2005-tõl a legnagyobb feladatot és kihívást a közös-ségi ellátás tartalmi ismertetése és elfogadtatása – la-kossággal, az egészségüggyel és a szociális ellátással –jelentette.

Az elsõ lépések megtételében nagy segítséget jelen-tett a kórház nyitott szemlélete, lehetõvé vált a hiteleskapcsolatfelvétel a kliensekkel.

A fejlõdés több lépcsõben indult: A közösség szerve-zése, kapcsolatok kiépítése, szakmai és társadalmi terü-leten egyaránt. Kliensek részére szervezett programok,különbözõ területen dolgozó szakemberek részéreszakmai mûhelyek, konferenciák tervezése, kivitelezé-se a minõségi munka meghatározó eleme volt. Ez pluszidõt, energiát igényelt, miközben ez nem szorosan aszakfeladat része.

2009-tõl pályázati rendszerben, nem kötelezõ alap-ellátási formaként mûködünk, az önkormányzat anya-gi és a módszertan szakmai támogatásával.

Protokollok hiányában (még a mai napig is) mun-kánk a feladat sokszínûségének mindenki számára egy-szerû megfogalmazásán alapul (felhasználótólminisztériumig történõ kommunikáció).

Az ellátás rugalmasan alkalmazkodik az igényekhez,költséghatékony, alacsony eszközigényû.

Tevékenységeinket szoros együttmûködésben, többszolgáltatás képviselõjével együtt végezzük.

Célunk a következõ 10 évre: Szakmai programunkszínvonalának megtartása, emelése, anyagi és erkölcsielismerés, elismertetés. Kapcsolataink további kiszéle-sítése nemzeti, illetve nemzetközi területen egyaránt.

Spirituális kiscsoport pszichiátriai osztályon

Kosza Ida, Bíró P. TiborPomáz, Partiumi [email protected]

Az egészség definíciója a WHO szerint biologiai,pszichologiai és szociális jól-lét.

A globalizáció korában, az erkölcsi értékek devalvá-lódása során még fontosabbá válnak a spirituális érté-kek. Ezért az új meghatározás szerint a biologiai,pszichologiai, szociologiai és spirituális jól-lét jelentegészséget. Ha körülnézünk a világban, egyre több hir-detést találunk különbözõ ezoterikus tevékenységrõl.Mindez azt jelenti, hogy az embereket érdeklik a lelkidolgok. Amikor a poszttraumás betegség különbözõtünetei már-már epidémiát jelentenek, sürgetõ a spiri-tuális megoldások felé tekinteni.

Ezért kezdtünk el 88 ágyas pszichiátriai rehabilitációsosztályunkon egy spirituális kiscsoport foglalkozást. Avezetés tagjai pszichiáter, pszichologus – mindkettenjungi orientációjúak – rehabilitációs terapeuta és egy fia-tal római katolikus lelkész. A pap hallgatott spiritualitás-sal kapcsolatos elõadásokat, tájékozott pszichodrámakérdéseiben. Ezért a részvétele nagy nyereség. A csoporttagjai a pszichiátriai betegségek változatos formakörébetartoznak. Szociális hátterük különbözõ. Vallási hovatar-tozásuk keresztény, de elõfordul ateista és keleti vallásokiránti érdeklõdõ.

A foglalkozások a spirituális értékekrõl szólnak,mint szeretet, megbocsátás, az élet nehézségeinek elvi-selési képessége, családi háttér stb.

A résztvevõk egyre inkább közösséggé alakulnak ésnagy változások jelentkeznek egymás iránti viselkedé-sükben.

59


A hangulati zavarok csökkentése és aszemélyiségfejlesztés lehetõségei daganatosbetegeknél

Kovács Zsuzsa1, Rigó Adrien2, KökönyeiGyöngyi2, Szabó Éva3

1Semmelwis Egyetem ETK, Alkalmazott Pszichológia Tanszék,Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológia Intézet,Budapest3Országos Onkológiai Intézet, Radiológiai DiagnosztikaiOsztály, [email protected]

A daganatos betegekre gyakran jellemzõ szorongássalteli, reményvesztett, depressziós hangulat bizonyítot-tan jelentõs egészségkárosodást, életminõség romlástidéz elõ, befolyásolja a fizikális komfort állapotát, atesti tünetek megélését, rontja a kognitív funkciókat,beszûkíti a szociális mûködést – kezelése kulcsfontos-ságú. Kutatásunkban egy átfogó pszichoszociális inter-venciós program hatására a betegeknél akontrollcsoporthoz képest, szignifikáns mértékû tes-ti-lelki állapotjavulás jött létre – csökkent a depresszióF(1, 72)=4,347 p=0,041, a szorongás F (1,65)=6,021 p=0,017, javult az életminõség F(1,78)=7,531 p=0,008, a testkép megélése F(1, 79) =8,828 p=0,004, a betegség felett érzett kontroll F(1,69) = 7,346 p=0,008, és jelentõs mértékû lelki-spiri-tuális fejlõdés, növekedés F(1, 31) = 24,186 p=0,000)történt. A program hatékonynak bizonyult, szélesebbkörû alkalmazását javasoljuk.

Kéz a kézben a virtuális világban

Kovács EmõdEszterházy Károly Fõiskola, [email protected]

Elõadásunkban a virtuális környezetre való nevelésrõlszeretnénk szólni.

Mint informatikus és tanárképzésben dolgozó szak-emberek sokszor hallunk negatív megjegyzéseket az in-formatika világáról, újabban egyre többet olvashatunkaz internet és a számítógépes játékok fejlõdésben oko-zott negatív hatásáról, vagy az internetfüggõség egész-ségkárosító hatásáról.Egyre többször hallunk a tiltás,túlzott szabályozás lehetõségérõl, mely a nevelésben(sem) bizonyul hatékonynak, s a gyermeknevelésselmás területen fogalakozók sem igazolták kifejezett ha-tékonyságát. A NAT 2012-es új változata hangsúlyozzaa virtuális terekben való jártasság fontosságát. Fontos-nak tartjuk, hogy a szülõk is tisztában legyenek a leg-újabb kihívásokkal és meg tudják találni a közöshangot gyermekeikkel.

Egerben a megelõzésre helyzetük a hangsúlyt.Együttmûködésben állunk az egri Mentálhigiénés Cso-porttal, ahol már korábban foglalkoztak ezzel a prob-lémával, bár kizárólag a gyermekdráma módszerével.Új módszerként szerveztünk szülõcsoportot az ott ke-zelt gyermekek szüleinek. Ezt a szülõcsoportot gyer-mekpszichiáter és két fõiskolai oktató tartotta azEszterházy Károly Fõiskola Matematika és Informati-ka Intézetébõl. A szülõk meghívás alapján kerültek acsoportba, gyermekeik már terápiában voltak a gyer-mekdráma, illetve egyéni terápia kapcsán. Tíz családothívtunk. A szülõknél semmilyen számítógépes ismeret-re nem volt szükség, megelégedtünk azzal, hogy megkívánja ismerni gyermeke tevékenységét. A gyerme-keknél a számítógép ismerete és fokozott használatatény volt, játékaikban és kortárskapcsolataikban ezmegjelent, jó részük magatartásprobléma miatt kerültellátásba. Zárt csoportként, öt alkalommal találkoz-tunk, elõre meghatározott tematika alapján. Érintet-tük a facebook, a számítógépes játékok, a Second Life,a reklámok és a rejtett veszélyek, letöltések témakörét,mind a pozitív mind a negatív oldalról, s kitértünk ajogi kérdésekre is. Nem elõadást vagy továbbképzésttartottunk, hanem munkacsoportként dolgoztunk,ahol a szülõk egyre több tapasztalatot hoztak, olykoralaptalan félelmeket. Elõadásunkban azt kívánjuk rövi-den felvázolni, milyen nehézségekkel kellett megküz-denünk, hogyan sikerült, milyen terápiás eszközöksegítségével együtt dolgozni a szülõkkel, oldani félel-müket, biztosabbá tenni õket a számukra ismeretlenvirtuális világban. Nem titkolt célunk volt, hogy az in-formatika világának értõi, gyermekeikkel hiteles pár-beszédet kezdeni, illetve folytatni képes szülõkkéváljanak.

60


A nikotinfüggõség súlyosságának éskorrelátumainak feltárása alkoholbetegségben

Kovács Ildikó1,2, Andó Bálint1, SzikszayPetronella3, Kurgyis Eszter1,4, Rózsa Sándor5, JankaZoltán1, Álmos Péter1


A vizsgálat célja: A dohányzás prevalenciája magasabbalkoholbetegségben, mint a normál populációban, ígynegatív következményei is fokozottabban jelentkeznekebben a betegcsoportban. Vizsgálatunk célja ezért an-nak feltárása volt, hogy a dohányzás és a nikotinfüggõ-ség súlyossága milyen személyiségjellegzetességekkelfügg össze alkoholbetegségben. Ezen keresztül azono-síthatóak a dohányzás csökkentésére irányuló inter-venciók számára további célpontok.

Módszerek: A vizsgálatban 91, a Minnesota Modellszerint mûködõ Szigetvári Addiktológiai Rehabilitációsosztályon kezelt alkoholbeteg vett részt. A nikotinfüggõ-ség súlyosságának meghatározására a Fagerström Niko-tin Dependencia Tesztet (FAG) alkalmaztuk. Impulzuskontroll indikátoroknak a következõ mérõeszközöket al-kalmaztuk: Cloninger-féle Temperamentum és KarakterKérdõív (TCI-R), Szenzoros Élménykeresés Kérdõív(SSS), Barratt-féle Impulzivitás Skála (BIS). Azanxiodepresszív tünetek feltárására a Beck DepresszióKérdõív (BDI), és a Spielberger-féle Állapot- és Vonás-szorongás Skála (STAI) került felvételre. Az elemzéseksorán Pearson-féle korrelációt, parciális korrelációt, vala-mint kétmintás t-próbát alkalmaztunk.

Eredmények: A FAG összpontszám szignifikáns po-zitív összefüggést mutatott a SSS Gátolatlanságalskálájával, a BIS Motoros Impulzivitás alskálájával,valamint a TCI-R Újdonságkeresés temperamen-tum-dimenzióval. Nem volt szignifikáns összefüggésFAG pontszám a BDI és a STAI között.

Következtetés: A dohányzás súlyossága összefüg-gött a motoros impulzivitással és az újdonságkeresés-sel, ugyanakkor nem mutatott kapcsolatot azanxiodepresszív tünetek mértékével. Eredményeinkalapján megállapítható, hogy alkoholbetegségben avizsgált dimenziók közül a gyengébb impulzus kontrolláll kapcsolatban a súlyosabb nikotinfüggõséggel. Felté-telezhetõ, hogy az impulzus kontrollt célzó intervenci-ók – a visszaesés megelõzésén túl – csökkenthetik adohányzás súlyosságának mértékét is ebben a beteg-csoportban.

A párkapcsolati elégedettség és a kötõdésvizsgálata Young séma-elmélete tükrében

Kövér Lili1, Sándor János2, Frecska Ede2, ÉgerháziAnikó1

1DE OEC Pszichiátriai Tanszék, Debrecen2DE Népegészségügyi Kar, Biostatisztikai és EpidemiológiaiTanszék, [email protected]

A párkapcsolati stressz következményeként gyakran je-lenik meg depressziós és szorongásos zavar, melyneknépegészségügyi szempontból nagy jelentõsége van. Akognitív nézõpont szerint a sémáink alapján adunk bel-sõleg jelentést a világnak. Ennek megfelelõen értel-mezzük a partner viselkedését és ehhez a sémáhozalakítjuk viselkedésünket. Így a párkapcsolat dinami-káját az egyén élettörténetébõl származó sémák, attitû-dök, kötõdési munkamodellek határozzák meg. Ezenhálózatban mûködnek a két fél közötti kapcsolati, ér-zelmi és erõviszonyok. Vizsgálatunk célja, hogy a de-pressziós-szorongásos zavarokban szenvedõ személyekés házas-/élettársuk kötõdési stílusát, korai maladaptívsémáit, párkapcsolati elégedettségét és ezek egymássalvaló összefüggéseit felmérjük, egészségeskontrollpárok eredményeivel összehasonlítsuk. A ku-tatásban 122 heteroszexuális pár vett részt. 38, a DEOEC Pszichiátriai Tanszéken gondozott depressziósés/vagy szorongásos zavarokkal diagnosztizált, fekvõ-és járóbeteg (n/f:26/12; átlagéletkoruk 51 év; 35–60év), valamint azok házas-/élettársaik (n/f:12/26; átlag-életkoruk 52 év; 35–60 év) vett részt. A kontrollcso-portot 84 pszichiátriai elõzménnyel nem rendelkezõpár alkotta (n/f:84/84; átlagéletkoruk 48 év; 28–60év). A vizsgálati személyek állapotának felméréséhezszûrõkérdõíveket, a Beck Depresszió Kérdõívet és aBeck Szorongás Leltárt, a Hamilton Depresszió Skálátés a Hamilton Szorongás Skálát használtuk, továbbá azElégedettségi Kérdõívet, a Young-féle Sémakérdõívet,Közvetlen Kapcsolatok Élményei Kérdõívet. A kapotteredmények visszajelzést adnak arról, hogy a betegséghatására csökken a férfiak (p<0,001) és a nõk elége-dettsége (p<0,001) is. A beteg férfiak párkapcsolatielégedettségét csökkenti, ha érzelmi depriváció koraimaladaptív sémával rendelkeznek (p<0,001). Az el-szakítottság sématartományba esõ maladaptív sémák-kal rendelkezõ személyek nem képesek biztonságosankötõdni másokhoz. Az elszakítottság, és autonómia sé-matartományokba tartozó korai maladaptív sémák ne-gatívan befolyásolják a párkapcsolati elégedettséget.Akinél nem alakul ki megfelelõen a biztonságos kötõ-dés korai gyermekkorban, felnõtt korban ez a hiánypárkapcsolati problémát okozhat. Ez a párkapcsolatiprobléma hozzájárulhat a depresszió és szorongásmegjelenéséhez és súlyosbodásához.

61


Evészavarok és a személyiségvonásokösszefüggései. Evészavarral a felnõttkor küszöbén.

Kövesdi Andrea, Csenki LauraSemmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinika, [email protected]

Az evészavarok számának növekedése és azok sokszínû-sége a kamasz korosztályban a differenciáldignosztikajelentõségére, és a késõbbi kezelési lehetõségek illesztettmegtervezésére hívja fel a figyelmet. Az evészavarokpatogenezise a bio-pszicho-szociális modellben válik ér-telmezhetõvé, így a legtöbb esetben komplex (egyéni,család-, csoport- és farmakoterápia) kezelés szükséges.Az evészavarokban bizonyos személyiségjellemzõket te-kinthetjük prediszponáló tényezõknek (mint pl.anorexiásoknal a perfekcionizmus és a kényszeresség,míg a bulimia esetén az impulzivitás – Anderluh et al,2003.

A fentiek alapján elõadásunkban a személyiségolyan vonásait emeljük ki, melyek jelenléte az egyénikezelés szükségességét is felveti, akár a kamaszkorontúl, a fiatal felnõttkorban is. Esetrészletekkel szemlél-tetjük a személyiségjellemzõket és a kezelés, tovább-küldés folyamatának problémás pontjait.

Egy 16 éves restriktív anorexiás lány esetrészleténkeresztül megvilágítjuk az anorexiára jellemzõ kény-szeres vonásokat, és azokhoz kapcsolódó érzelemsza-bályozási deficiteket. Egy 17 éves bulimiás lányimpulzív evészavaros magatartása mögött meghúzódóbipoláris zavart a gondolati beszûkülés fellazulása utánlehetett diagnosztizálni. Végül egy 16 éves bulimiáslány személyiségének azon aspektusait hangsúlyozzuk,melyek a terápiás beavatkozást lehetetlenné tették. Aszemélyiség mellett a családi mûködést is gyakran a ke-zelést nehezítõ tényezõjének látjuk. Két esetrészletbenbemutatjuk az édesanya korábbi kezeletlen és diag-nosztizálatlan evészavarának következményeit, melyekmegnehezítették a kezelést. Mindkét esetben a merevgondolkodási séma és a diffúz érzelmi állapotok jelen-tek meg. Hangsúlyozzuk az egyéni terápia és a szülõkegyüttmûködési hajlandóságának szerepét az eltérõmegoldásokban.A kamaszkori evészavar pontos differenciáldiagnoszti-kája segítséget ad a terápiás prognózis felállításához.Osztályunkon a diagnosztikai fázis lezárásának részétképezi a szülõkkel és a kamaszokkal történõ megbeszé-lés, ahol kiemeljük, hogy az evési magatartás zavaránkívül, a személyiségben meghúzódó nem adaptív sze-mélyiségvonások is jelen vannak, melyek pszichológi-ai, pszichiátriai komplex kezelést igényelnekesetenként felnõttkorban is. Jelenleg megoldásra várófeladatnak látjuk egy hatékonyabban mûködõ tovább-küldési rendszer kidolgozását osztályunk és felnõtt pá-cienseket kezelõ kollégák között.

Depresszió és rokkantsági ellátás

Kristóf Andrea1, Dósa Ágnes2

1DEOEC Igazságügyi Orvostani Intézet, Pszichiátriai Tanszék,Debrecen2SOTE Igazságügyi Orvostani és Biztosítás-orvostani Intézet,[email protected]

A depresszió orvosi értelemben vett betegség, és nemazonos a nemkívánatos külsõ környezeti tényezõk általokozott rossz egyéni és társadalmi közérzettel.

Diagnosztikája konkrét és jól körülírt tünetekreépül, a szakmai protokollok pedig részletesen leírjákkezelésének menetét.

Ugyanakkor a depresszió orvosszakértõi megítélésea rokkantsági ellátásokra való jogosultság szempontjá-ból meglehetõsen ellentmondásos. A szakértõk elé ke-rülõ betegek dokumentációi sok esetben hiányosak,adataik értékelhetetlenek, kivizsgálási folyamatuk kö-vethetetlen, a diagnózis szakértõi szempontból nem tá-masztható alá, az alkalmazott terápia pedig nem felelmeg a szakmai protokolloknak.

A szerzõk álláspontja szerint a depresszió diagnózisaakkor alapoz meg értékelhetõ rész-egészségkároso-dást, ha:

1. Az ismétlõdõ depresszió már korábban is bizo-nyíthatóan fennálló súlyos személyiségzavar mellett,de attól függetlenül alakult ki, ezzel tovább rontva avizsgált személynél korábban is fennállóössz-szervezeti egészségkárosodást.

2. Ismétlõdõ depresszió diagnózisa mellett, évekenát, bizonyíthatóan gyakran fordul elõ súlyos depresszi-ós epizód és ez az illetõnél olyan fokú személyiség-tor-zuláshoz vezet, mely munkavégzõ képességét tartósanrontja.

3. A terápiarezisztens depresszió fennállása esetén,mely természetesen, akár súlyos mértékû össz-szervezetiegészségkárosodást is megalapozhat. Ennek megállapí-tására csak akkor van azonban lehetõség, ha kellõen alá-támasztott a terápiarezisztens depresszió diagnózisa(átvizsgálás, kezelési próbálkozások).

E három esetben a pszichiáter gyakran krónikus de-pressziót diagnosztizál, hasonlóan ahhoz a helyzethez,amikor az alkalmazott terápia nem megfelelõ, vagynem elég hatékony. Ebben az esetben azonban a meg-felelõ ellátás, gyógykezelés, a magasabb szintû ellátásmegszervezése a szakmai teendõ, a vizsgált személynélfennálló tartós, vagy végleges össz-szervezeti egészség-károsodás megállapítása helyett.

62


Szocioterápiás tevékenységek a Sántha KálmánSzakkórház rehabilitációs osztályán

Kulja Erika, Hadháziné Kertész Katalin, HadháziLászló, Fosztó Zoltánné, Nyilas Sándor, VirágJánosnéSántha Kálmán Szakkórház Nonprofit Kft., Nagykálló[email protected]

A poszter elõadás egy képes összeállítás a pszichiátriai re-habilitáció folyamatainak megvalósításáról, kiemelve apszichiátriai betegek foglalkoztatásának jelentõségét .

Célunk kialakítani egy folyamatos és céltudatos tevé-kenységeket, amellyel a pszichiátriai beteg számára az op-timális pszichés állapotot és a pszichoszociális helyzetet,foglalkozásbeli, valamint szabadidõ-kihasználási készsé-geket kialakítjuk és fenntartjuk, reintegrálva a betegetadott társadalmi környezetébe.

Ennek a komoly szakmai elméleti hátteret megkö-vetelõ feladatban egy TEAM áll a hátterében , akik kü-lön- külön részesei a fejlesztõ folyamatnak.

A kölcsönös egyeztetés, konzultáció biztosítja a fej-lesztési folyamat folyamatosságát, ütemezettségét, ésértékeli a rehabilitációs tevékenység hatékonyságát.A terápiás termékek egyedisége, az alkotás szabad ön-megvalósításának eredményeként sok-sok örömetokoz a kliensnek és az ellátásban résztvevõ valamennyisegítõnek.

Hol a határ? Rekreációs sport vagytestedzésfüggõség?

Kurimay Tamás1, Urbán Róbert2, Berczik Krisztina2,3,Kun Bernadette2, Paksi Borbála4, Szabó Attila5, MarkD. Griffiths6, Demetrovics Zsolt2

1Szent János Kórház, Pszichiátriai és PszichiátriaiRehabilitációs Osztály, Budapest2Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet3Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Doktori Iskola4Budapesti Corvinus Egyetem, Viselkedéskutató Központ5Eötvös Loránd Tudományegyetem, Egészségfejlesztési ésSporttudományi Intézet6Nottingham Trent University, Psychology [email protected]

Háttér és célok: A rendszeres testedzés hiánya számosegészségügyi probléma hátterében azonosítható ténye-zõ, a rendszeres, optimális minõségû és mennyiségûtestedzés pedig alapvetõen járul hozzá a testi és lelkiegészség megõrzéséhez és fejlesztéséhez. A kutatásokugyanakkor azt is jelzik, hogy a testedzés mértéke bizo-nyos esetekben meghaladja az optimális mértéket, saddiktív mintázatú testedzés alakul ki, ami negatív szo-matikus és pszichés következményekkel jár együtt. Je-len elõadás célja a rekreációs testedzés és atestedzésfüggõség elkülönítése. Módszer: A vizsgálat a18–64 év közötti magyarországi lakónépesség korcso-port, településméret, valamint régiók szerint rétegzettreprezentatív mintáján készült (N = 2710 fõ). Az al-kalmazott vizsgálati battéria különbözõ viselkedésiaddikciók (kóros játékszenvedély, evési zavar, problé-más internethasználat, testedzés-addikció, munkafüg-gõség és kényszeres vásárlás) epidémiájának becslésérevonatkozó kérdéssorokat tartalmazott. A testedzésfüg-gõséget a Testedzés Függõség Skála (ExerciseDependence Scale, EDS; Hausenblas és Downs, 2002),illetve a Testedzés Addikció Kérdõív (ExerciseAddiction Inventory, EAI; Terry, Szabo és Griffiths,2004) kérdõívekkel, míg a pszichológiai tüneteket aDerogatis féle tünetlistával (Symptom Checklists,SCL-90-R; Derogatis, 1983) mértük. Az adatfelvétel akérdezettek személyes megkeresésével, és ezen belülún. „kevert”, – „face to face”, illetve „önkitöltõs” ele-meket egyaránt tartalmazó – módszerrel, 2007 tava-szán zajlott. Eredmények: Az elemzésbe 418 fõ, alegalább hetente sportolók adatai kerültek. A vizsgálaticsoportot tünetmentes és problémás használók csoport-jára osztva (az EDS alapján) t-próbát alkalmaztunk azösszehasonlításhoz. Az SCL-90-R minden tünetskáláján,a globális súlyosság indexen, valamint a pozitív tünetská-lán a „problémás testedzõk” szignifikánsan magasabb ér-téket mutatnak. Ezzel szemben a pozitív tünet distresszskálán nem különbözött a két csoport. A Cloninger Tem-peramentum Skálán (TCI) a csoportok összehasonlításasorán a problémás testedzõk szignifikánsan magasabb át-lagot mutattak az újdonságkeresés, az ártalomkerülés és atranszcendencia skálákon, és szignifikánsan alacsonyab-bat az önirányítottság és az együttmûködés jellemzõkben.Megbeszélés: Az eredmények azt jelzik, hogy a túlzottmértékû testedzés a klinikai tünetek széles skálájával jár-hat együtt. Az ok-okozati viszonyok tisztázása azonban ajövõ feladata.

63


Gyorskocsi utcai Fogdából járóbeteg vizsgálatrabeutalt személyek pszichiátriai vizsgálatánakretrospektív elemzése 2007-2012 között

Pásztor Péter István, Sörös Petra, Kiss DánielBalázs, Kurimay TamásSzent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak,Pszichiátriai Osztály, [email protected]

Bevezetés: 2007-ben az OPNI bezárását követõen abudapesti Központi Fogdán elhelyezettek ellátása osz-tályunk feladatkörébe helyezõdött át. A fogdáról érke-zõ személyek speciális indikációval kerültek járóbetegvizsgálatra.

A vizsgálat célja: A beutaló és az ellátásunk során ki-adott vélemények összehasonlítása.

Vizsgált személyek (VSZ): A letartóztatást megelõ-zõ, az elõzetes 72 órás fogdai elhelyezésben részesü-lõk: 346 fõ

Módszer: A járóbeteg vizsgálati lapok retrospektívelemzése 15 szempont szerint. Beutalás indoka, a vizs-gált személy neme, munkaidõ/ügyeleti idõ, szuicid ve-szélyeztetettség, heteroagresszió, aggraváció/manipuláció, pszichózis, pszichiátriai anamnézis, sze-mélyiségzavar, aktuális szerhasználat (kábítószer,gyógyszer, alkohol), megvonás, elhelyezés, terápia.

A minta jellemzõi és eredmények: Beutalón szereplõöngyilkossági veszélyeztetettség 159 VSZ-nél, 41 alka-lommal láttuk ezt megalapozottnak (26%). Pszichiátri-ai anamnézisre 204 esetben történt utalás abeküldéskor, és 82 alkalommal más nem is szerepelt abeutalón (az összes eset 24%). A beutaló, illetve a vizs-gálat idõpontja 257 esetben a nappali mûszakon(08:00–20:00) kívül az éjszakai mûszakban történt (azösszes vizsgálat 74 %-át teszi ki). Kábítószer intoxiká-cióval 35 fõ, 24 fõ rendelkezett kábítószer dependensmúlttal. Alkohol befolyásoltság 38 alkalom, 11 sze-mély kapott alkohol-dependencia diagnózist. A 346vizsgálatból 270 esetben (78%) a VSZ visszakerült afogdára, 25 alkalommal osztályunkon obszerváció tör-tént, 56 alkalommal a területileg illetékes pszichiátriaiosztályra küldtük tovább a beteget.

A több éves gyakorlat alapján megállapítható:– a vizsgálatok döntõ többsége éjszakai mûszakban, il-

letve munkaszüneti napon történik;– az egyetlen indoka a vizsgálatkérésnek a pozitív

pszichiátriai anamnézis („bemondás alapján”). Avizsgálatkérés indokainál ez felveti mind az elõvi-gyázatosság, mind az elõítéletesség lehetõségeit is;

– az öngyilkossági veszélyeztetettség megítélésébennagy arányban jelentõs eltérés van a beutaló és az ál-talunk felállított véleményben.

Összefoglalás: A fogdán tartott személyekpszichiátiriai vizsgálatában (2007–2012 között) az ön-gyilkossági veszély megítélése volt a leggyakoribb kér-dés. Ezek kezelése a fogdán történõ helybeni ellátásvagy állandó pszichiátriai szakorvossal, illetve az ellátóorvosok továbbképzésével lenne hatékonyabb. Számosesetben forenzikus pszichiátriai osztályon történõmegfigyelés lehetne a szakszerû ellátás. A célintéz-ménnyel való kommunikáció, együttmûködés javításais szükséges.

A “Baba-Mama-Papa”- Program: Fókuszban adepresszió és a pszichózis esetbemutatásokonkeresztül. A szülés elõtti, alatti és utáni zavarokkezelése

Kurimay Tamás1, Németh Tünde2, Hámori Eszter3,Hédervári-Heller Éva4, Babus Eszter5, MadarasiAnna5, Tary Vera5, Atkári Gizella1, KovácsZsuzsanna1, Seress Gabriella1, Fenyves Tamás1,Simon Zsuzsa1, Hegedüs Éva1, Pelikán Anett1,Táncsics Dianna1, Tunyi Tünde1, Zalatnai Zoltán1

1Szent János Kórház Pszichiátriai és Pszichiátriai RehabilitációsOsztály, Budapest2Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest3Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba4Fachhochschule Potsdam, Németország5Szent János Kórház Csecsemõ és Gyermekgyógyászati Osztály,[email protected]

Programunk célja a várandósság ideje alatt fellépõpszichiátriai zavarok kezelése, követése, melyhez am-buláns és szükség esetén kórházi hátteret biztosítunk.A programban elsõsorban a szülés után kialakult gyer-mekágyi depresszió vagy pszichózis korai kezelése tör-ténik, a kezelés idején a szoptatás, illetve a gyermekkelvaló kontaktus biztosítása érdekében kórházunk Gyer-mekosztályával közösen. A program egy épületben zaj-lik: 2007-tõl folyamatosan mûködõ szupervíziótámogatja a hazánkban elõször megvalósuló ellátást. Aprogramba a perinatális idõszakban lévõ anyák, apákkerülhetnek, a terápiába bevonjuk a családtagokat,gondviselõket is.

Az ország bármely területérõl fogadunk betegeket.A bekerülés önkéntes alapon történik, sürgõsséggel il-letve elõjegyzés alapján. A pre, peri- és posztnatalisidõszakban fellépõ pszichés problémák felismerése,szûrése a feladatunk elsõ lépcsõje, melyet az akut ellá-tás során a betegfelvételt követõen a gyógyszeres terá-pia szükségességének elbírálása követ. Afarmakoterápia során a szoptatás esélyeit mérlegeljük,lehetõség szerint próbáljuk a szoptatást fenntartani, el-sõsorban pszichoterápiát alkalmazunk. Kiemelt hang-súly kerül a kapcsolat (szülõ–csecsemõ, család,támogató hálózatok) kezelésére. Ebben a munkában avideotechnikát és a szülõ–csecsemõ konzultációt is al-kalmazzuk.

Programunk révén az anyai betegség gyorsabb ren-dezõdése, az anyai kompetencia megerõsödése, a gyer-mek szeparációjának elkerülése válik lehetõvé, ezzelbiztosítva a gyermek késõbbi egészséges fejlõdését és azanya mielõbbi munkaképességét.

2007 óta 83 pácienst vontunk be a programba, ezekközül több olyan páciens is van, akinek több várandós-ságát, szülését, illetve a posztpartum idõszakát mene-dzseltük. Több „sikertörténetünk” is van, amikor azanya súlyos pszichiátriai betegsége ellenére sikerült agyermeket a családban tartani, nem került állami gon-dozásba. Az anya képessé vált a gyermekérõl való tar-tós gondoskodásra:

Programunk alapján szakmai irányelv kidolgozásazajlik.

64


Workshopunk alkalmával esetismertetéseken (ka-zuisztikákon) keresztül szeretnénk bemutatni progra-munk eddigi eredményeit és nehézségeit, valamintbevonni a hallgatóságot egy közös gondolkozásba,mely a program fejlesztését is szolgálja.

1. eset: Depresszió és pszichoterápia2. eset: Depresszió és várandósság, farmakoterápiás

aspektusok3. eset: Pszichózis és szoptatás, gyógyszeres terápia4. eset: Pszichózis és a baba–mama kötõdés kérdései,

videoklipek és videofeedback a programból.

Szülõkkel folytatott munka a gyermekterápiában -lovak segítségével (Szülõi hatékonyságfejlesztõlovastréning)

Kuritár Eszter, Kardos EdinaKapcsolat Alapítvány, Pilisszántó[email protected]

Mint minden gyermekpszichoterápiás forma, a gyere-kekkel folytatott lovasterápia is hatékonyabb, ha a szü-lõkkel végzett munka hangsúlyossá válik. A terapeutapartnerévé kell, hogy váljanak a gyermekért folytatottmunkában, hiszen a gyermekben végbemenõ változá-sok mértéke és tartóssága függ attól, hogy a szülõkmennyire képesek változni, változtatni, mennyire tud-ják támogatni a gyermek fejlõdését. Ehhez az aggodal-mak, félelmek, elvárások felismerése és átdolgozásamellett szükséges, hogy megláthassák jellegzetes szülõimûködésmódjukat és új készségeket sajátíthassanak el.

Az elõadás azt mutatja be, hogyan válhatnak mind-ebben segítõ társunkká a lovak.

A ló mint kapcsolati partner visszajelzést ad a szülõszámára a gyermekével való kapcsolati mûködése jel-legzetességeirõl. Egy ló számára biztonságot adni, egy-értelmû kereteket kijelölni, vele eredményesenegyüttmûködni, irányadójává válni, mindezt agresszió-mentesen, szeretettel és kölcsönös tisztelettel – éppolynehéz feladat lehet, mint egy gyermek számára megte-remteni mindezt. Az elõadás ismerteti, ahogyan a tré-ning során a résztvevõk egy elfogadó és segítõkörnyezetben a gyermeknevelésbõl ismerõs helyzetek-kel találkozhatnak, melyekben a lovak által hiteles ésigaz tükröt kapnak szülõi mûködésükrõl. Megtapasz-talhatják viselkedésük és belsõ állapotaik hatásait a má-sikra, és életszerû, de kockázatmentes helyzetekben újkészségeket fejleszthetnek ki. Lehetõséget kapnak arra,hogy fejlesszék a kapcsolati módozataikat, és gazdagít-sák a viselkedés-szabályozási eszköztárukat.

Az elõadás konkrét példákon keresztül mutatja be amódszertani újítást jelentõ szülõkkel folytatott lovastréninghelyzetet.

65


Addiktológia-Rendezõpályaudvar

László KrisztinaNyírõ Gyula Kórház, Addiktológiai Osztály, [email protected]

Elõadásomban a rendszerszemléletre épülõ, különbö-zõ családterápiás megközelítések elméleti és gyakorlatialkalmazhatóságát vizsgálom. Azzal a hangsúlyos kü-lönbséggel, hogy itt a család, mint rendszer helyébe azegyént állítom, és a személyt vizsgálom, mely különbö-zõ szerepeivel, kapcsolataival, problémáival, önmagánbelül képez egy rendszert.

Ebben az egyszemélyes rendszerben az alkohol,mint tünethordozó jelenik meg. Elfedve a rendszerenbelüli problémákat. A homeosztázis fenntartója az al-kohol. Így annak kiiktatása a rendszerbõl komolyproblémát jelent az egyén számára (ugyanúgy, ahogy acsalád számára a tünethordozó családtag felépülése,bármely problémából). Gyakran számolnak be az alko-holbetegek félelmeikrõl, melyben elmondják, hogynem tudják, hogy hogyan tudnak majd alkohol nélkülélni. A különbözõ családterápiás irányzatok részben el-térõ betegség- és terápiás elméleteinek egyéni terápiá-ban való alkalmazása lehetõséget nyújt az egyénreszabott terápia megtervezésére, miközben a közösrendszerszemléleti alap biztosít egy általános nyomvo-nalat.

Egy példával zárnám az absztraktot: az általánosrendszerszemlélet minden viselkedésformát kommuni-katívnak tekint. A családterápia számára lényeges terá-piás technika a kapcsolatrendszer deformáltságátfenntartó kommunikációs minták felismerése és meg-változatása

Satir négyféle kommunikációs mintát különít elkonfliktushelyzetben: 1. engesztelõ, békítõ, aki egyet-ért és megpróbál a másik kedvére tenni; 2. vádló, hi-báztató: dominál és hibát talál; 3. okoskodó:intellektualizál, aminek a segítségével kívül marad; 4.zavarodott, elterelõ: félbeszakít, állandóan jelentékte-len témákról fecseg, így nem vesz tudomást a problé-máról, úgy csinál, mintha nem lenne semmi gond.Ezeket érdemes azonosítani!

Ezek a kommunikációs stratégiák megfigyelhetõkaz alkoholbetegek esetében is, melyek segítségével „si-keresen” tudják távol tartani magukat a probléma/be-tegségbelátás lehetõségétõl.

Elõadásomban egy-egy rövid példán keresztüligyekszem bemutatni a rendszerszemlélet–családterá-pia módszertani megfeleltetését, az egyén – mint rend-szer – felvetésem kapcsán.

A cselekményre adott pszichés reakciók vizsgálataéletellenes elkövetõknél

Lehoczki ÁgnesIgazságügyi Megfigyelõ és Elmegyógyító Intézet, [email protected]

Az emberölési cselekményekre vonatkozóan számtalanelképzelés, klasszifikáció, motivációs tipológia létezik,amelyek mind azzal foglalkoznak, hogy milyen szocio-lógiai és személyiségbeli tényezõk, pszichopatológiai fo-lyamatok, interperszonális történések vezetnek el egyéletellenes cselekményhez. Azzal kapcsolatosan azon-ban már jóval kevesebb kutatás áll rendelkezésünkre,hogy az elkövetõ az emberölést milyen fokú stressznekéli meg, milyen emóciókat él át ennek során, és utánamilyen lélektani folyamatokon és változásokon megy át,hogyan viszonyul a cselekményhez. Ezzel kapcsolatospilot kutatásunkban az érzelmi reakciók differenciálat-lansága mellett a fiziológiás reakciók túlsúlya, koncent-rációs nehézségek, betörõ gondolatok és emlékképek,alvási nehézségek, rémálmok jelentek meg jellemzõ re-akcióként. Felvetõdik a kérdés: lehetséges, hogy az em-berölési történés, nemcsak a szélesebb értelemben vettáldozatokra van traumatizáló hatással, hanem eseten-ként az elkövetõre is? Vajon az elkövetõ hogyan éli mega cselekményét és az utána következõ idõszakot? Elõ-adásomban ezekre a kérdésekre keresem a választ az idevonatkozó szakirodalom, kutatási eredmények, és azéletellenes elkövetõkkel folytatott munka tapasztalatainkeresztül.

66


Korlátok és lehetõségek ma Magyarországon apszichiátriában

Lehóczky Pál1, Emberi ErõforrásMinisztériumának képviselõje2

1L+L Pszicho-Építészeti Studió Bt., Budapest2Emberi Erõforrás Minisztérium, [email protected]

A kerekasztal résztvevõinek felkérése mögött is már aza szándék húzódik meg, hogy lehetõség szerint minélszélesebben fogalmazódjanak meg a kérdések és a le-hetséges válaszok arra: hogyan zajlik ma Magyarorszá-gon az ellátás? Melyek azok a kiemelt területek,amelyek támogatását a korszerû ellátás fenntartása ér-dekében biztosítani kell? Lesznek-e nyertesei és veszte-sei az elkövetkezendõ idõszak változásainak? Milyenlehetõségek vannak a kutatás, fejlesztés területén? Holjobb ma Magyarországon dolgozni: vidéken, a fõvá-rosban, fekvõbeteg intézményben, a járóbeteg rend-szerben, állami szektorban vagy a magánrendelésekkeretei között? Fiatalnak vagy idõsnek jobbak a lehetõ-ségei? A korlátok vagy a lehetõségek az erõsebbek, lát-ványosabbak ma Magyarországon? Mik lehetnek afeladatai a korszerû pszichiátria kialakításában azegyes szereplõknek a minisztériumtól, az MPT-n át afiatal pályakezdõkig?

Depresszió és temperamentum: ambulánsdiabéteszes betegek vizsgálata

Leniczki Csilla, Kecskés IstvánPszi-Med Bt., [email protected]

A pszichiátriai és szomatikus betegségek kapcsolatátszámos alkalommal tanulmányozták már. A személyi-ségtipológia fejlõdése, a modernkori temperamen-tum-kutatások eredményei felvetették aszemélyiségvonások és szomatikus betegségek kapcso-lata vizsgálatának igényét is. Vizsgálatunkban a de-presszió és a diabétesz kapcsolatát, a diabéteszesbetegek depressziójának sajátosságait és a jellemzõ sze-mélyiségvonásokat vizsgáltuk.

Módszer: Diabetológiai ambulancián 102 diabéte-szes beteggel vettük fel a Beck Depression Inventorykérdõívet a depressziós tünetek meghatározására és azAkiskal-féle TEMPS-A kérdõívet a temperamentumokvizsgálatára, ezen kívül demográfiai és a diabéteszrevonatkozó kérdéseket tettünk fel.

Eredmények: a BDI alapján a vizsgálati minta29,5%-a bizonyult depressziósnak. A nõk szignifikán-san (p<0,02) depressziósabbnak bizonyultak, mint aférfiak; a nem inzulin-dependens (2-es típusú) cukor-betegek szignifikánsan (p<0,01) több depressziós tü-netrõl számoltak be, mint az inzulin-dependensek,illetve az egyedülálló nõk szignifikánsan gyakrabbanbizonyultak depressziósnak. Legjelentõsebb problé-mának a szexuális zavar, fáradtság, ingerlékenység,elégedetlenség, munkaképesség csökkenés bizonyult,legkevésbé az önvádlásokra, sírásokra és étvágycsökke-nésre panaszkodtak. A temperamentumok vizsgálatátilletõen eredményeink szerint a diabéteszes minta pro-filja hasonló az egészséges kontrollokéhoz. A diabéte-szes mintán belül vizsgálva a hipertim karaktert kivéveaz összes temperamentum szignifikánsan erõteljeseb-ben jelentkezik a depressziós betegek között

Következtetések: eredményeink megerõsítik a de-presszió és a diabétesz magas együttes elõfordulási ará-nyát, hiszen a hasonló környezetben végzettvizsgálatok eredményei között szórnak (20–50%). Adiabétesz megjelenésének nincs módosító hatása a de-presszió nemi megoszlására. A diabéteszes betegek de-presszióját inkább atípusos tünetek uralják, ami az erõsszomatikus betegségtudattal együtt nehezíti depresszi-ójuk felismerését és kezelését. Feltûnõ, hogy a vizsgála-ti mintánkban a BDI pontszámok és a temperamentumskálákon (kivéve hipertim karaktert) kapott pontszám-ok szignifikáns pozitív együttjárást mutatnak. Ezenösszefüggés ok-okozati irányának eldöntése továbbivizsgálatokat igényel.

67


Elmém korlátainak elismerése - a bizonytalanság,mint a tolerancia alapja és hajtóereje

Lõke János, Havas LászlóSzent Borbála Kórház, Tatabá[email protected]

Nemcsak divat, de egyenesen követelmény manapság atoleranciáról beszélni, azt alapvetõ értékként kezelni.A szótári értelem szerint a tolerancia türelmesség má-sok véleménye, fõleg vallása iránt. A szó értelmezésemára a vallási türelmen messze túlnõtt – általában a kü-lönbözõ normákhoz való kívánatos viszony egyik alap-tételévé vált.

A gyakorlati értelmezésekben azonban implicitebenne van, hogy a toleráló fél valamilyen igazságnakteljes, vagy legalább is „teljesebb” birtokában van, mintaz, akit tolerál. Ez a gondolatmenet azonban nem szá-mol azzal, hogy az egyes, egymást toleráló felek a tole-rancia szempontjából szimmetrikusak. Amennyiben aszimmetricitást szem elõtt tartjuk, bizonytalanság éskognitív disszonancia keletkezik. Mindkettõ feloldha-tó azzal, ha azt gondoljuk, a másiknak nyilvánmégsincs igaza. Feloldható azonban azzal is, hogy fel-tételezzük: a mi álláspontunk is lehet téves, legalábbistudásunk lehet hiányos.

Akármelyik következtetésre jutunk, annak hatásavan az egymást tolerálandó felek párbeszédére mind avallás terén, mind a profán jellegû területeken.Amennyiben saját álláspontunk, illetve sajátmagunkbizonytalanságát elfogadjuk, nyilvánvaló, hogy a má-sik féllel szembeni párbeszéd nyitottabbá válhat.Ugyanakkor egyfajta lélektani veszteség is keletkezhet:amiben bizonytalanok vagyunk, arra nehezebben moz-gósítunk lelki – és testi – energiákat.

Az elõadás konkrét példákon keresztül igazolja ésvezeti végig a fenti feltevéseket és azok lehetséges kö-vetkezményeit.

Szakértõi vélemények ellentéteinek a feloldása –múlt és jelen.

Magyar Iván György, Haszmann AndreaKispesti Egészségügyi Intézet, Pszichiátriai és AddiktológiaiGondozó, [email protected]

Az ellentétes szakértõi vélemények feloldását a Bíróságszámára korábban az ETT IB felülvéleménye tette egy-értelmûen lehetõvé. Az IB megszûnését követõen az újETT ISZT véleménye már csak a szakértõi véleményekegyikeként jön szóba, nem felülvélemény. Ezt is csakpolgári ügyekben adja az ISZT (büntetõügyekben csakkivételes – elsõsorban orvosellenes ügyekben ad véle-ményt). A tárgyaláson akár számos szakértõi munka-csoport próbálja feloldani az ellentéteket, illetve alakítki kompromisszumot, ha az lehetséges.

Esetismertetésünkben egy – amúgy pszichiáterkéntdolgozó – bipoláris affektív zavarban szenvedõ szerzõ-déskötõ ügyével kapcsolatosan eljáró ügyvéd esetét is-mertetjük, aki ellen azért indult eljárás – és azt kérdezte abíróság –, hogy köteles volt-e felismerni az elmebetegsé-get. A korábban kirendelt szakértõk a szerzõdéskötõnélaz ügyei viteléhez szükséges belátási képességet teljesmértékben hiányzónak véleményezték a szerzõdéskötésidõpontjában is. Erre alapozva indult az eljárás az ügyvédellen. Szakvéleményünkben az amúgy szakemberként iskiváló disszimulációs képességû szerzõdéskötõnél azügyei viteléhez szükséges legalább minimális belátási ké-pességet véleményeztük. A feltett kérdésre adott vála-szunk: a szerzõdés megkötésében résztvevõ ügyvédneknem kellett kétséget kizáróan felismernie a fennálló el-mebetegséget. Ezzel a megállapítással a korábban eljárószakértõk egyetértettek.

68


Határok közt korlátlanul

Magyar Iván György, Kaszás Nóra Mária, BalkayLászlóKispesti Egészségügyi Intézet, Pszichiátriai és AddiktológiaiGondozó, [email protected]

A Gyógyító Mûvészeti Mûhely és Tárt Kapu Színházeddigi 8 éve a Lipótmezõtõl a Forrásházig

Konferenciánk idején határtalan boldogságunkróltudunk beszámolni, hiszen új székhelyünkön, a kis-pesti Forrásházban mûködik tovább mûhelyünk ésszínházunk.

Az elmúlt évek során mindig azt hittük, hogy azadott hely, ahol éppen dolgozunk, hosszú távú ottlétetbiztosít, ahol lesz idõnk és lehetõségünk szakmailag ki-bontakozni. Az évek során azonban mindig valahováköltözködnünk kellett. Minden egyes költözés utánegyre szûkebbé váltak anyagi lehetõségeink. Zavarta-lan mûködésünk személyi és tárgyi feltételei nem fel-tétlenül feleltek meg az elvárható szakmaiminimum-feltételeknek. Sokszor éreztük úgy, hogy amûködésünket korlátozó tényezõk, együttesen, egyfaj-ta gazdasági és szakmai vasfüggönyként vesznek körülbennünket.

De talán éppen ezért is, szakmai kreativitásunk azobjektív határok ellenére is szárnyalni kezdett. Olyanmegoldásokat kellett keresnünk – és találtunk is! –,amelyek idõrõl-idõre átlendítettek bennünket, az utó-lag már pillanatnyinak tûnõ nehézségeken.

Munkánkat mindig úgy végeztük, hogy pácienseink,– akiknek pszichiátriai betegségük miatt eleve korláto-zottabbak az anyagi, megélhetési, önérvényesítési lehe-tõségei – minél kevésbé érezzék ezen nehézségeket.

Olyan módszerekkel dolgozunk, amelyek folyama-tosan arra inspirálják közösségünk tagjait, hogy küzd-jenek meg a hétköznapok kihívásaival és kellõönbizalommal, önismerettel felvértezve, találjanakmaguknak alternatívákat azok megoldásához.

Közös munkánk során azonban azt látjuk, hogy akorlátoknak nemcsak a lehetõségeket gátló, hanem sokesetben azt szabályozó, akár védõ funkciója is van, pl.összetartja a közösséget, biztosítja együttélésünk alap-vetõ kereteit.

Workshopunk keretében részben vetített képekkel kí-sért szakmai elõadással, részben pedig a Gyógyító Mûvé-szeti Mûhely és Tárt Kapu Színház néhány jelenlévõtagjával, egy zenés-irodalmi mûsor keretében illusztráljukszakmai módszerpalettánkat, amellyel immár 8 esztende-je napról napra közös erõvel dolgozunk.

Forrásház - Megvalósult álom

Magyar Iván György1, Simon Lajos1,Sárkány-Balogh Csilla2

1Kispesti Egészségügyi Intézet, Pszichiátriai és AddiktológiaiGondozó, Budapest2Forrásház, [email protected]

A 2012 novemberében végre megvalósuló KispestiForrásház magában foglalja a mentális ellátás teljesegészségügyi és szociális spektrumát és az utóbbi éveksikertörténete a krízisekkel szemben. Egy épületbenmûködik (az emeleten) a Pszichiátriai és AddiktológiaiGondozó és Szakrendelõ, a szorosan hozzá kötõdõGyógyító Foglalkoztató Mûvészetterápiás Mûhely és aTárt Kapu Színház (utóbbi az OPNI V. Osztályán jöttlétre 2005 februárjában, onnan költözött Kispestre).Ide költözik a Gyermekpszichiátriai szakrendelés is. Aföldszinti szociális ellátásban családsegítõ, szociális se-gítõ szolgálat, (perspektivikusan terápiás és rehabilitá-ciós munkalehetõség is), illetve a munkavállalást ismétlehetõvé tételére felkészítõ programok, szociális kész-ségeket fejlesztõ tréningek lesznek elérhetõk. A bõvülõterápiás foglalkozásokat (pl. zeneterápia,biblioterápia, mozgásterápia, kerámiázás) több terape-uta tudja majd segíteni. Az intézmény keretein belülközösségi pszichiátriai ellátás is megvalósul. A szociálisnappali ellátás 9–16 óra között elérhetõ. A Forrásházszolgáltatásainak igénybevétele önkéntes, kérelem be-nyújtásával. Hosszú távú cél a szakmai program sze-rint, hogy Kispesten olyan komplex szolgáltatásvalósuljon meg, amely a pszichiátriai betegek részére –a szociális izoláció megelõzése, az életvezetési képessé-gek erõsítése és az alkalmazkodóképesség javítása mel-lett – több foglalkoztatási formán keresztül adlehetõséget a nyílt munkaerõpiac elvárásaira való fel-készülésre, a munkavégzõ-képesség fejlesztésére, amunkaerõpiaci reintegrációra.

69


A szegénység és adósság mentálhigiénés problémái(Egy training for trainers elvû edukatívprogramsorozat összegzése)

Majoros MártaSzerencsés Segítség Alapítvány, [email protected]

2010. január – 2011. december között Pénzügyi Ön-gondoskodás címmel szegénység- és adósságkezelésitovábbképzés zajlott az ország 11 helyszínén helyi dip-lomás humánsegítõ szakemberek részvételével.

Az program inputjaként az adott terepre irányuló sze-génység- és adósság problémakataszter felvétele történt,ennek mentálhigiénés vonatkozásait adjuk közre.

Cél: a mutatkozó mentálhigiénés (pszichés-szociál-pszichológiai) problémák leírása és értékelése.

Módszer: a helyi szegénység- és adósságproblémafókuszcsoportos feldolgozása összesen 11 alkalommal,142 fõ humánsegítõ szakember részvételével. A részt-vevõk az elemzési egységekhez-indikátorokhoz doku-mentumelemzést (esetelemzést); eü. nyilvántartásokat;eü. statisztikai jelentések összesítését, illetve az eü.(mentálhigiénés) ellátás-szervezés adatait használták.

Eredmények: A szegénység és adósság felõrölte agondozotti kör értékpreferenciájában kiemelt jelentõ-séggel bíró biztonságot és az egzisztenciális boldogulásreményét. A jövõnélküliség, kilátástalanság, gyengemotiváltság, identitás-bizonytalanság tünetegyütteseimutatkoznak. Így pl. a fel nem dolgozott veszteségekokozta patológiás gyász (társadalmi veszteségként – akiszámítható megélhetés elvesztése, kirekesztõdés a va-lódi fogyasztói létbõl, a „tanult tehetetlenek” esélyte-lensége, stigma, a morális semlegesség érzésénekelvesztése, a megszerzett tudás leértékelõdése, a csa-ládszerkezet megbomlása, kegyeleti jogfosztottság, kri-minális kényszerek); az affektív-neurotikus zavarok; akülönbözõ addikkciók (kodependencia/párkapcsolatifüggõség), nikotin és alkohol („szegénydrogozás”) ,cyber-függõség, valamint bizonyos szociálpszichológi-ai eltérések (sztereotípia, kommunikációs szakadékok,analfabétizmus, szubkultúrák) jelentõsége emelhetõ ki.

Következtetések: Az állandó teljesítmény-,teljesítõkényszer kimutathatóan megbetegítõ stressz-forrás. A 2013.01.02-tõl a járásokhoz kerülõ szociálisdöntési szint a gondozottak nagymérvû elbizonytala-nodását tovább növeli, a segítõ kapcsolat eredményes-ségét biztosító bensõséges kapcsolatrendszer sérül.Miközben a megküzdési képesség célzott, átgondoltfejlesztése, a mentális sérültek pszichoszociális funkci-óinak építése alapvetõ szükséglet, felváltandó a túlélés– a vizsgált terepen is megtapasztalt – meglévõ, beszû-kült érzelmi copingjait.

Az antipszichotikumok hatásosságának vizsgálataa SCHIZOBANK klinikai adatai alapján, különöstekintettel a kombinációra

Makkos Zoltán1, Kéri Szabolcs2,3, Fejes Lilla1,Bai-Nagy Katalin1, Nuridsány Eszter1,Inczédy-Farkas Gabriella4, Barta Alíz1,Kassai-Farkas Ákos1, SCHIZO-08Konzorcium5,6,7,8,9

1Nyírõ Gyula Kórház I. Pszichiátriai és PszichiátriaiRehabilitációs Osztály, Budapest2Szegedi Tudományegyetem, Élettani Intézet, Szeged, OrszágosPszichiátriai Központ, Budapest,3Rutgers University,Center for Molecular and BehavioralNeuroscience, Newark, USA4Semmelweis Egyetem, Genomikai Medicina és RitkaBetegségek Intézete, Budapest5DEOEC, Debrecen6Richter Gedeon Nyrt., Budapest7Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság, Budapest8UD-Genomed Kft., Budapest9Astrid-Research Kft., [email protected]

Bevezetés: Elõadásunkban a magyar SCHIZOBANK(szkizofrénia biobank) klinikai adatainak vizsgálata so-rán kapott új eredményekrõl számolunk be. Osztá-lyunk a közremûködõ öt hazai pszichiátriai centrumegyikeként vesz részt a projektben. A SCHIZOBANKprojekt célja olyan biomarkerek és eljárások kidolgozá-sa, melyek elõsegítik a személyre szabott orvoslás al-kalmazását. A SCHIZOBANK projektben a biológiaimintákhoz (DNS és RNS minták) részletes, széles körûklinikai adatgyûjtés is kapcsolódik. A nemzetközi éshazai ajánlások a monoterápiák preferenciáját javasol-ják, de nem megkerülhetõ a kombinált terápia helye,indikációja. Vizsgálatunkban ennek alapján elemeztükaz antipszichotikum terápiák hatásosságát.

Betegek és módszerek: Beválasztási kritérium volt a18–60 életév közötti életkor, a szkizofrénia diagnózisaés a hospitalizációt igénylõ akut pszichotikus állapot. Abetegek klinikai állapotának követése két alkalommalfelvett PANSS skála alapján történt. Elemeztük azantipszichotikum terápiák hatásosságát mind a pozitív,negatív és általános tünetek tekintetében. Összehason-lítottuk a mono- és a kombinált terápiák jellegzetessé-geit a PANSS itemekre lebontva. Vizsgáltuk azadatokat a szkizofrénia populáció-sûrûség hipotézisé-nek szempontjából is.

Eredmények: A vizsgált 327 szkizofrén beteg közül210 részesült monoterápiában, 104 esetében kétantipszichotikum került alkalmazásra. A klinikai álla-potjavulást eredményezõ antipszichotikumok átlagosterápiás dózisai a közepes és maximális értékek közöttmozogtak A hatásos kombinált terápiák esetén a N1,N2, N4, N6, G11, G13, G15, G16 tünetek szignifi-kánsan súlyosabbak voltak a hospitalizációt indokló ál-lapotban, a súlyosabb negatív tüneteket mutatóbetegek esetében történt kombinált terápia alkalmazá-sa. A pozitív tünetek egyaránt nagyobb mértékben re-dukálódtak a mono- és kombinált terápiák mellett,mint a PANSS többi tünetei. A kombinált terápiák szig-nifikánsan nagyobb javulást eredményeztek a N1, N4,G13, G16 tünetek esetében.

70


Következtetés: A vizsgálatban szereplõ betegek64%-a részesült monoterápiában, tehát a centrumokezen kezelési módot részesítik elõnyben. A súlyosabbnegatív tüneteket mutató betegek esetében történtkombinált terápia alkalmazása arra utal, hogy elsõsor-ban a negatív tünetek súlyossága határozza meg, hogykombinált terápiát alkalmazunk-e. Az eredmények aztsugallják, hogy kombinált terápia alkalmazása azon be-tegeknél indokolt, akiknél súlyos negatív tünetek áll-nak fenn.

Árok vagy mezsgye? A kibontakozó felnõttkorpatológiás és kezelési sajátosságai

Mangel Berény, Csáky-Pallavicini Krisztina, BorosEdit, Görbe Katalin, Milák Piroska, HorváthKlára, Harmatta János, Petrovszki IrénOORI Tündérhegy, [email protected]

Az elmúlt évtizedekben jelentõsen megváltozott a felnõt-té válás folyamata. Míg Erikson még a kamaszkor végé-hez kötötte a felnõtté válást megelõzõ normatív krízist,addig Jeffrey Arnett úgy véli, hogy mára a kamasz- és a fi-atal felnõttkor közé egy mindkettõtõl elkülönülõ korszakékelõdik: a kibontakozó felnõttkor (emergingadulthood). Ez az életszakasz, amelyet õ a 18. és a 29.életév közé helyez, mind fejlõdési feladataiban, mind ve-szélyeiben elkülönül a másik két korszaktól. Arnett ésmunkatársai úgy találták, hogy a kibontakozó felnõttkorfokozott kockázatot jelent a pszichiátriai problémák te-kintetében is. Kessler és Merikangas arról számoltak be,hogy a kibontakozó felnõttkorban lévõk 50 %-ánál talál-tak legalább egy pszichiátriai zavart. Egyfelõl, számospszichiátriai probléma éppen ebben az életszakaszban je-lenik meg, másfelõl, a korábban kialakult problémák isgyakran ebben a korban válnak klinikailag relevánssá.Ezek a kórképek, problémák megnehezítik az érintettek-nek, hogy elérjék azokat a célokat, amelyek ehhez az élet-szakaszhoz kötöttek, és továbbléphessenek a fiatalfelnõttkorba.

A kibontakozó felnõttkor, mint fejlõdési korszak,hazánkban – az ismert társadalmi folyamatok hatására– némileg késõbb jelent meg, mint a nyugati országok-ban. Pszichoterápiás osztályunkon magunk is tapasz-taljuk, hogy – eltérõen attól, ahogyan a korábbiakbanjellemzõ volt – számos olyan páciens jelenik meg, akikkiléptek a kamaszkorból, de életvezetésük nem felelmeg a klasszikus értelemben vett fiatal felnõtt mûkö-désnek. Ezeknek a pácienseknek az esetében az életkorsajátosságai miatt sajátos szempontok is érvényesülnekmind a problémák megítélésében, mind a terápiás cél-kitûzésekben. Diagnosztikus nehézségekkel is szembekell néznünk: ezek a páciensek gyakran mutatják kü-lönbözõ személyiségzavarok tüneteit, borderline,dependens, vagy pszichopátiás vonásokat észlelünk,sokszor pszichotikusan dekompenzálódnak. Ilyenkorazt is el kell döntenünk, hogy személyiségzavar szintûproblematikáról, esetleg pszichotikus processzusról,vagy a kibontakozó felnõttkor jellegzetes problémáirólvan szó, mindezt az elsõ diagnózis felállításának fele-lõsségével.

Workshopunkban a kibontakozó felnõttkor sajátos-ságaival foglalkozunk, részben elméleti szempontból,részben esetpéldákon keresztül.

71


Autizmussal élõ személyek pszichokatívszer-használata

Marjai Kamilla Diána1, Gerevich József2

1ELTE PPK Pedagógiai és Pszichológiai Kar NeveléstudományiDoktori Iskola, Budapest2Addiktológiai Kutató Intézet, ELTE Bárczi GusztávGyógypedagógiai Kar, [email protected]

Háttér: Az autizmus spektrum zavarról (a továbbiak-ban ASD) szerzett ismereteink az elmúlt évtizedekbenrohamosan gyarapodtak. Az elsõ leírások Leo Kannerés Hans Asperger tollából származnak a negyvenesévekbõl egy olyan szindrómáról, amelyrõl ma már tud-juk, hogy eltéréseit és a fokozatosságot tekintve szélesspektrumon helyezhetõ el. Autista triász néven ismert atünetegyüttes, mely eltérésekre utal az alábbi területe-ken: a társas viselkedés, a kommunikáció és a viselke-désszervezés rugalmassága. Az utóbbi évekbenkerültek reflektorfénybe az autizmus és addikció kö-zötti összefüggések.

Célok: Jelen szakirodalmi áttekintés azt tûzte ki cé-lul, hogy az ASD és addiktív kórképek közötti össze-függések szakirodalmi adatainak feldolgozásávalkijelölje azokat a hazai kutatási irányokat, amelyek ki-indulási alapot szolgáltatnak egy átfogó interdiszcipli-náris kutatásnak.

Módszer: A dokumentumok összegyûjtése, kivá-lasztása és feldolgozása a PubMed, a PsychInfo és aLibgen adatbázisokól történt. A feldolgozás az alábbitárgyköröket érintette: a két zavarspektrum közöttiösszefonódások természete; a biológiai éspszichoszociális háttértényezõk, a komorbiditás lehet-séges következményei, prevenciós és intervenciós vo-natkozások.

Eredmények: Elméleti megfontolások alapján azASD számos tünete tekinthetõ rizikótényezõnekaddiktológiai zavarok kialakulásában. Ide sorolható aszociális izoláció jelensége, az ingerekkel szemben ta-núsított hipo- vagy hiperszenzitivitás, illetve azASD-hez nagy arányban társuló elakadás az értelmi fej-lõdésben, amennyiben iskolai kudarcokat eredményez.Ornitz és Ritvo az ASD-vel összefüggésben az ingersza-bályozás zavarát hangsúlyozta, valamint az elégtelen éstúlzott izgalmi szint (underarousal, overarousal) jelen-ségét, mely az addiktológiai szakirodalomban legin-kább az újdonságkeresés, illetve szenzációkeresésfogalmaival van összhangban. A hazai kutatás szem-pontjából legfigyelemreméltóbb összefüggések az ag-resszivitással, impulzivitással, bullyinggel ésADHD-vel kapcsolatos eddigi megfigyelésekkel kap-csolatban kerültek elõ, amelyek további vizsgálatokatsürgetnek.

Az igazság és annak ügye

Markos ValériaVác Jávorszky Ödön Kórház Pszichiátria Osztály, Vá[email protected]

A jogszabályok ismerete és annak megfelelõ módonvaló mûködés, mindannyiunk feladata.

Az igazságügyi kérdés leginkább a beszámíthatóság,belátási képesség, kényszergyógykezelés és bizonyosfokú jogi korlátozások szempontjából vetõdik fel. Ezegy nagyon fontos kérdés, ugyanis ideiglenesen, vagypedig tartósan elõfordulhat, hogy betegségek, vagy pe-dig nem betegségnek számító elváltozások (pl.öregség,mentális retardációk stb.) nagy mértékben korlátoz-zák, vagy teljesen meg is szüntetik a belátási képességetés a beszámíthatóságot.

Rövid elõadásomban egy másik szempontból isigyekszem a jogszabályok mögött rejlõ emberi történe-teket megmutatni, és esetlegesen közös elmélkedést,eszmecserét indítani. A teljesség igénye nélkül elem-zem a köztudatban, és a jogalkotókban és a jogszabálytalkalmazókban felvetõdõ kérdéseket, elképzeléseket.Részint szeretnék rámutatni azokra a pontokra, ahol ajogi végzettségû szakemberek és az egészségügybendolgozók másként vélekednek az adott szabályozásról.

Az elõadás részben érinti a korlátozással kapcsola-tos kérdéseket, és annak fonákságait.

Másrészt viszont szeretném az egészségügyi dolgo-zókra/orvosokra vonatkozó egészségügyi törvényekegy részét boncolgatni, és ennek a határait keresni.

Ehhez kitérek „Ne árts!” õsi alaptétel és a „legkörül-tekintõbb gondosság, pontosság” kérdéseire is.

Mindezt egy esetbemutatáson – ami jogi kérdések-ben bõvelkedik – keresztül teszem meg.

72


A „COOL-élés törvényei” – egy serdülõkoriszociális készségfejlesztõ tréningmegvalósíthatóságának pilot vizsgálata

Marossy Zsófia, Gregó Enikõ, Garas Péter,Kellner-Póta Beáta, Kollár Kristóf, MészárosGergely, Nagy Péter, Gádoros JúliaVadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia,[email protected]

Háttér: A kamaszkorba lépõ gyermekek kortárskapcsola-ti konfliktusai és esetleges bántalmazása, izolációja, alap-vetõ jelentõséggel bírhat számos szomatikus ésemocionális probléma kialakulásában. Ezek kezelése so-rán a kognitív viselkedés-terápia mellett egyre inkábbszükségesnek tûnik az alapvetõ szociális készségek célzottfejlesztése is, amelynek segítségével a serdülõk hatéko-nyabbá válhatnak a kezdeményezés, kommunikáció, ön-védelem és problémamegoldás terén.

Hipotézis: Elõadásunk célja egy kamaszok számárakidolgozott szociális készségfejlesztõ csoportmódszerbemutatása. A szociális készség deficit, szociális szo-rongás mellett depresszió elõfordulása gyakoribb. Aszülõk gyermekeik kapcsolati és proszociális készségei-nek értékelésekor több eltérést észlelnek.

Módszer: Csoportunknak a fiatalok könnyebb meg-szólítása érdekében a „COOL-élés törvényei” nevetválasztottuk. Célcsoportunk a szorongásos panaszok-kal küzdõ 10–17 év közöttiek. A program során napi 2csoportot tartunk, 5 napon keresztül. A csoportok 6–8fõbõl állnak, amelyen a gyermekek mellett az osztályorvosa, pszichológusa és részlegvezetõ foglalkoztatójavesz részt. A csoport kórházi osztályos felvétel kereté-ben valósul meg a Vadaskert Kórházban. A résztvevõ-ket Gyermek Depresszió (GYD) és SDQ kérdõívkitöltésére kérjük, szülõi SDQ-t is felvettünk. A szociá-lis készségfejlesztõ program interaktív, vizuális, dra-matikus elemeket használ. Az egyes készségek biztoselsajátításához 4 modulba épített feladat és játékkészletnyújt segítséget. A csoportmódszert eddig 5 alkalom-mal, összesen 28 résztvevõvel vizsgáltuk.

Eredmények: A vizsgált klinikai populáció 28%-ában mértünk küszöb feletti GYD értéket. A szülõiés gyermeki SDQ kapcsolati skálájának átlageredmé-nye alapján, az értékelés gyermekeknél határérték felé(3,93), szülõknél kóros tartomány(4,86) felé mutattendenciát.

Megbeszélés: Tapasztalataink alapján a módszer acélcsoporttal elvégezhetõ, élményt ad, aktív bevonó-dást vár el. A megcélzott készségek direkt fejlesztését,katarzisélményt, modellálást nyújt, ami a szociális szo-rongás csökkentésének hatékony kiegészítõje lehet.További célunk az elkövetkezõ csoportokon továbbipszichológiai mérõskálák segítségével hangulati, szo-rongásos tünetek és proszocialitás mérése, kellõ számúrésztvevõt követõen a módszer hatékonyságának sta-tisztikai elemzése. Az így kapott eredményeinkrõl a ké-sõbbiekben beszámolni is tervezünk.

A nikotin és az alkohol együttes használatánakösszefüggései a fizikai agresszióval és az ADHDtüneteivel magyar serdülõk körében

Matuszka Balázs1,2, Bácskai Erika2, Egri Tímea3,Gerevich József3,2

1Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- ésTársadalomtudományi Kar, Piliscsaba2Addiktológiai Kutató Intézet, Budapest3Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bárczi GusztávGyógypedagógiai Kar, [email protected]

Cél: A fizikai agresszió és az ADHD tüneteinek vizsgá-lata az alkohol és a dohány együttes használatánakfüggvényében 15 éves serdülõk körében.

Módszer: Az iskolai agresszió háttértényezõinek fel-tárására irányuló keresztmetszeti kutatást a kilencedikévfolyamba járó tanulók körében végeztük. A felmérés944 tanuló részvételével zajlott Budapesten. A minta-vételi keretet az állami vagy önkormányzati fenntartá-sú iskolák képezték, melybõl szisztematikus, rétegzettmintavétellel választottuk ki a résztvevõ osztályokat. Akutatási minta a vizsgált iskolatípusok (gimnázium(n=373), szakközépiskola (n=410), szakiskola(n=161) tekintetében reprezentatívnak tekinthetõ. Je-len vizsgálat során a következõ mérõeszközöket hasz-náltuk: A Buss-Perry Agresszió Kérdõív (AQ) FizikaiAgresszió Alskála, a Figyelemhiányos HiperaktivitásZavar (ADHD) Skála, a Junior Temperamentum ésKarakter Kérdõív Újdonságkeresés Alskála, valamintaz EuroADAD dohányzással és alkoholfogyasztássalkapcsolatos tételei.

Eredmények: A dohányzás és az alkoholfogyasztás sú-lyosságát a legfrissebb CDC definíciók alapján határoz-tuk meg. Eszerint a diákok 29,5%-a volt jelenlegidohányos, míg 41,4%-a jelenlegi ivó. A két szer jelenlegiegyüttes fogyasztása a tanulók 21,6%-ánál volt megálla-pítható. A tanulmányi eredményre kontrollált ÁltalánosLineáris Modell (GLM) elemzés kimutatta, hogy a jelen-legi alkoholfogyasztás és dohányzás szignifikáns magya-rázó változója volt mind a fizikai agressziónak, mindpedig az ADHD tüneteinek. Az agresszió és ADHD pont-szám a jelenleg dohányzó és egyidejûleg alkoholt fo-gyasztó fiataloknál volt a legmagasabb. A fizikai agressziópontszáma önmagában leginkább a jelenlegi dohányzásfõhatásával (p<0,001) és a jelenlegi dohányzás és a jelen-legi alkoholivás fõhatásának interakciójával (p=0,041)függött össze. Az ADHD pontszám esetén a két fõhatásinterakciója nem érte el a statisztikai szignifikancia szint-jét, de nominális különbség mutatkozott a két szert az el-múlt 30 nap során nem használó és a jelenlegi használókközött (12,6 és 18,07).

Következtetések: A két szer együttes használatánakprevalenciája jelentõsnek tekinthetõ. A szerek jelenlegiegyüttes használata és a fizikai agresszió között jelentõsösszefüggés volt kimutatható, ezért eredményeink arrautalnak, hogy a dohányzás és az egyéb szenvedély-szer-prevenciós programoknak tartalmazniuk kelleneaz iskolai erõszak kezelésének lehetséges stratégiáit.

73


Evészavar kontra testedzésfüggõség. Lelki gondoka fitnessteremben

Menczel Zsuzsa1, Kovács Eszter2, DemetrovicsZsolt3

1Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest2Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest3Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet,[email protected]

Bevezetés: A testedzésfüggõség, olyan zavar, melyet atúlzott, a testi, lelki egészségre káros mértékû sportte-vékenység jellemez, s amely szoros együtt járást mutataz evészavarokkal.

Célkitûzések: Jelen vizsgálat a fitnesstermeket láto-gatók pszichés státuszát, evészavarait és testedzésfüg-gõségét célozta felmérni.

Módszer: Az adatfelvétel 2010-ben, 32 budapestifitnessteremben zajlott (n=1745). A végleges mintá-ban az az 1439 fõ szerepelt, akiknél nem volt azonosít-ható evészavar. A nõk aránya 54,6%, az átlagéletkoruk32 év (szórás=8,4). A kérdõívben két testedzésfüggõ-séget mérõ kérdõívet használtunk (TestedzésfüggõségSkála, EDS; Testedzés Addikció Kérdõív, EAI).

Eredmények: A résztvevõk 30,5%-a heti két,26,5%-a heti három alkalommal sportol. A verseny-szerûen sportolók aránya 6,5% mintánkban. A meg-kérdezettek 65,6%-a elõnyben részesíti a kardio típusúórákat, emellett 56,3% azok aránya, akik elsõsorbanaz alakformáló órákat látogatják. Az EDS segítségévelmegállapítottuk, hogy a testedzésfüggõk aránya 2,2%,míg a veszélyeztetettek aránya 69,3%. Az EAI skálaesetében a testedzésfüggõk aránya 7%.

Konklúzió: Eredményeink szerint a testedzésfüggõ-ség elõfordulása a vizsgált populációban jelentõsenmeghaladja az átlagnépességben mérhetõ prevalenciát.A résztvevõk közel háromnegyede ráadásul a veszé-lyeztetett kategóriába került, ami különösen hangsú-lyossá teszi a megelõzés fontosságát annak érdekében,hogy a szabad idõben és önként vállalt sporttevékeny-ség ne váljék ártalmas tényezõvé az egyén életében.

Fiatal szkizofrén betegek kognitív pszichoterápiája

Mersich Beatrix, Bitter IstvánSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Az elmúlt évtizedek pszichiátriai kutatásai világossátették, hogy a súlyos, pszichotikus mentális zavarbanszenvedõ páciensek számára a farmakoterápiás kezelésmellett nyújtott komplex pszichoszociális, pszichote-rápiás rehabilitációs kezelések javítják a terápiásegyüttmûködést, növelik a remisszióban töltött idõtar-tamot, csökkentik a relapszusok számát.

Különösen fontos, hogy a fiatal, elsõ epizód utánipácienseknek komplex kezelést tudjunk nyújtani a mi-nél sikeresebb reintegrálódás érdekében.

A Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterá-piás Klinikáján 2012 õszétõl kognitív pszichoterápiáscsoportot indítottunk elsõ epizód utáni fiatal szkizof-rén betegek számára. A kognitív terápia pszichotikusbetegeknél használt változata elsõsorban a betegek ál-tal elmondottak normalizálására, az átélt élményekreadott alternatív magyarázatkeresésre, félelmekdekatasztrofizálására épül, valamint segít alternatív vi-selkedésmódok kipróbálásában, a maladaptív viselke-déses és kognitív válaszok módosításában, valamintmetakognitív változtatási stratégiákat is használ pl. agondolkodási kontroll változtatása, pozitív és negatívtünetekrõl alkotott hiedelmek változtatása.

A kognitív csoportos és egyéni terápia mellett a be-tegek mûvészetterápián, szociális készségfejlesztésen,kommunikációs gyakorlatokon és sportfoglalkozáso-kon is részt vesznek.

A kezdeti tapasztalataink – összhangban a nemzet-közi eredményekkel – azt mutatják, hogy a szkizofrénbetegeknek nyújtott kognitív terápia segít nekik a tü-netek felismerésében, megértésében, ezáltal csökkentia betegség által okozott stresszt, és javítja a terápiásegyüttmûködést.

74


Gyermekkori traumatizáció, disszociáció ésönsértõ viselkedés borderline személyiségzavarban

Merza Katalin1, Harmatta János2, Papp Gábor3,Kuritárné Szabó Ildikó1

1DE OEC Népegészségügyi Kar Magatartástudományi Intézet,Debrecen2Tündérhegyi Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás Osztály,Budapest3Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar PszichológiaIntézet, [email protected]

Háttér: A borderline személyiségzavar etiológiájában asúlyos és hosszan tartó gyermekkori traumatizációnakfontos szerepe van, a páciensek 81%-a számol be gyer-mekkorában átélt traumáról. Empirikus vizsgálatok jel-lemzõ együttjárást mutattak ki a gyermekkoritraumatikus élmények és a borderline személyiségzavarsúlyossága, valamint számos tünet, közöttük a disszociá-ció, az öngyilkos és az önsértõ viselkedés között.

Az elõadás, mely egy nagyobb kutatás része, aborderline személyiségzavarban szenvedõ páciensekkörében elõforduló disszociatív jelenségeknek, az ön-sértések és szuicid kísérletek jellegzetességeinek, vala-mint a hátterükben álló gyermekkori traumatikusélményeknek a feltárását ismerteti.

Módszer: A vizsgálati mintát hospitalizált,borderline személyiségzavarral diagnosztizált pácien-sek (N=59) vs. depressziós kontrollszemélyek (N=52)alkották. A gyermekkori traumatikus élményeket aTAQ és ETI kérdõívekkel tártuk fel, az önsértõ és ön-gyilkossági viselkedés felmérésére az OSI kérdõívet, adisszociáció felmérésére a DISQ-H kérdõívet alkal-maztuk.

Eredmények: A depressziós kontrollcsoporthoz vi-szonyítva a borderline személyiségzavarban szenvedõpáciensek élettörténetében szignifikánsan gyakoribbvolt a gyermekkori traumatizáció, a borderline betegektöbb önsértésrõl és súlyosabb disszociatív tünetekrõlszámoltak be. A szexuális abúzust elszenvedett és anem abuzált borderline betegeket összehasonlítva, azabúzustörténettel rendelkezõk körében gyakoribb voltaz önsértõ viselkedés és a disszociáció, valamint a sze-xuális abúzus súlyosabb borderline pszichopatológiá-val járt együtt.

Konklúzió: Tudomásunk szerint magyar mintánilyen típusú vizsgálat még nem történt. Eredményeinkszerint a gyermekkori szexuális abúzus a hazai mintá-ban jóval ritkább, mint a külföldi, elsõsorban amerikaikutatásokban. Az önsértések gyakoriságának, valaminta disszociáció és a pszichopatológia súlyosságánakszempontjából nem az abúzus megtörténte/hiánya, ha-nem az abúzus súlyossági paraméterei jelentõsek.

Tartalomelemzés a telemedicinában

Mezei Ágnes1, Fritz Adorján1, Ehmann Bea2, GüleçHayriye1, Túry Ferenc1

1Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest2MTA Pszichológiai Kutatóintézete, [email protected]

A hagyományos orvosi ellátás mellett az elmúlt évtized-ben egyre szélesebb körben terjed el a telemedicina is: atelekommunikációs eszközök megelõzésben, gyógyítás-ban és utánkövetésben való alkalmazása. Az internetenelõforduló írott szövegek (fórum, e-mail, chat) igen al-kalmasak tartalomelemzésre. Az elmúlt években csupánnéhány kutatás foglalkozott ilyen szövegek tartalom-elemzésével különbözõ módszerek és szoftverek alkal-mazásával. Az elõadásban ezeket a módszereketmutatjuk be irodalmi áttekintés formájában.

Az egyik tanulmány egy e-mailes utókezelés ered-ményeit foglalja össze. A kórházi ellátást követõen azérzelem-, személyiség-, viselkedés- és neurotikus za-varral kezelt résztvevõknek kevesebb tünettel kellettmegküzdeniük, s a társas beilleszkedés is könnyebbvolt, mint olyan betegek esetében, akik nem vettekrészt ilyen támogatásban. Néhány tanulmány arról szá-mol be, hogy a tematikus chatek és fórumok résztvevõijelentõs társas támogatást érzékeltek a csoporttól, ésakik a kérdõíves mérések alapján profitáltak a csoport-ból, azok jelentõsen több pozitív és kevesebb negatívjelentésû szót használtak a kommunikációjukban. Egyközlemény arra világít rá, hogy rákos betegek chatestámogató csoportjában magas a komfortérzet, s a ta-gok könnyebben tudnak egyébként nehezen kifejezhe-tõ érzelmekrõl beszámolni, és a csoport többi tagjábavetett bizalmuk is nõ. Érdekes nemi különbségekre isvannak adatok: egy kutatás szerint a nõk inkább társasés érzelmi támogatást, míg a férfiak információt keres-nek interneten. Vizsgálták az anorexiás szubkultúrátjelentõ Pro-ana weboldalak és anorexiából kigyógyulónõk írott szövegeinek hasonlóságait és eltéréseit is, ésfény derült arra, hogy a Pro-ana oldalakon több a pozi-tív, a jelen idejû és az evésre utaló szó, míg kevesebb aszorongást kifejezõ, kognitív folyamatokra, az önma-gukra, a halálra utaló szó. Egy másik tanulmány evés-zavarral kezelt páciensek utókezelésben részt vevõcsoportját és egy ilyen támogatást nem kapó csoportotösszehasonlítva azt az eredményt kapta, hogy a folya-matos figyelem szignifikáns növekedést eredményezetta testsúlyban.

Az eddigi adatok alapján a telemedicinális írott szö-vegek tartalomelemzése elõrelépést jelenthet a terápiásfolyamat irányának, illetve a prognózis meghatározá-sában, különös tekintettel az evészavarokra.

75


Az egészség önértékelése és a kognitív érzelem-szabályozó stratégiák kapcsolatának vizsgálata

Miklósi Mónika1,2, Martos Tamás3, Kocsis-BogárKrisztina1,4. Perczel Forintos Dóra4

1Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola, Budapest2Heim Pál Gyermekkórház, Budapest3Semmelweis Egyetem, Mentálhigiéné Intézet, Budapest4Semmelweis Egyetem, ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék,[email protected]

Bevezetés: Az egészség önértékelése (self-rated health;SRH) mint globális egészségindikátor, a kutatások szerintszoros összefüggést mutat az életminõséggel és a mortali-tás rizikójával. Bár számos tanulmány foglalkozik a nega-tív érzelmi állapotok és az egészség önértékelése közöttikapcsolattal, az érzelmek szabályozásában szerepet játszókognitív folyamatok szerepét mindeddig nem vizsgálták.Jelen tanulmány célja a kognitív érzelem-szabályozó me-chanizmusok és az egészség önbecslése közötti kapcsolatvizsgálata volt.

Minta és módszer: 257 egyetemi hallható válaszoltameg egy 4-fokú Likert skálán az egészség szubjektívbecslésére vonatkozó kérdésünket („Korosztályáhozviszonyítva milyennek találja egészségi állapotát?”) éstöltötte ki a Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdõívet.Logisztikus regresszió-elemzéssel vizsgáltuk az egész-ség önbecslése (jó/nagyon jó vs. kielégítõ/rossz) és azérzelemszabályozó stratégiák (önvád, rumináció,katasztrofizálás, mások hibáztatása, elfogadás, pozitívfókuszváltás, tervezés, átértékelés) kapcsolatát. Elem-zésünkbe a vizsgálati személyek nemét, életkorát,szocio-ökonómiai státuszát kontrollváltozóként von-tuk be.

Eredmények: Az egészség önbecslése szignifikánspozitív összefüggést mutatott a tervezés (OR=1,19p=.02) és a pozitív átértékelés (OR=1,15 p=0,04)használatával. Szignifikáns negatív összefüggést talál-tunk azonban az egészség önbecslése és akatasztrofizálás (OR=0,82 p=0,02) gyakori alkalma-zása között.

Következtetések: Az érzelmek szabályozásában sze-repet játszó kognitív folyamatok összefüggést mutat-nak az egészség szubjektív becslésével. Ezen kognitívtényezõk terápiás módosítása fontos szerepet játszhat aprevencióban.

Kognitív tényezõk és a stresszre adott reakciókösszefüggéseinek vizsgálata hospitalizáltgyermekek szüleiben

Miklósi Mónika1, Galambosi Elvira2, PerczelForintos Dóra3

1Semmelweis Egyetem, Mentális Egészségtudományok DoktoriIskola, Budapest2Heim Pál Gyermekkórház és Rendelõintézet, Budapest3Semmelweis Egyetem, ÁOK, Klinikai Pszichológia Tanszék,[email protected]

Bevezetõ: Kórházban kezelt gyermekek szüleinek astresszre adott reakciói a vizsgálatok szerint befolyá-solják a compliance-t, az ellátással való elégedettséget,valamint a szülõ és a gyermek hosszú távú alkalmazko-dását. A stresszre adott válaszban szerepet játszó kogni-tív faktorok, mint módosítható háttértényezõkvizsgálata ezért elengedhetetlenül fontos. Célunk akognitív érzelem-szabályozó mechanizmusok és az ész-lelt szülõi hatékonyság szerepének vizsgálata volt astresszre adott reakcióban, hospitalizált gyermekekszüleinek körében.

Minta és módszer: Tervezett mûtéti beavatkozás miatta Heim Pál Kórházba felvett gyermekek szülei (n=114)töltöttek ki egy kérdõívcsomagot a hospitalizációt meg-elõzõen, mely demográfiai jellemzõk mellett a szülõ általalkalmazott kognitív érzelem-szabályozó mechanizmuso-kat és az észlelt szülõi hatékonyságot vizsgálta. A mûtétután 1–6 órával önkitöltõ kérdõívvel mértük a szülõ szo-rongásának szintjét.

Eredmények: Többszörös lineáris regresszió-elem-zéssel vizsgálva az észlelt szülõi hatékonyság (â=-0,263p=0,006), a nem-adaptív kognitív érzelem-szabályozóstratégiák (önvád, rumináció, katasztrofizálás, másokhibáztatása) alkalmazása (â=0,222 p=0,018), valamint e

két független változó interakciója (â=0,256 p=0,007) a

szorongás szignifikáns prediktorának bizonyult.Következtetések: A szülõi kognícióknak fontos sze-

repe van a szülõk stresszre adott reakcióiban. Ezek fel-mérése és módosítása elengedhetetlen a gyermekbetegségéhez, kórházi kezeléséhez való sikeres alkal-mazkodásban.

76


Szakmai közösség reflektív térben

Milák Piroska1, Gál Béla2, Kavetzky Péter2, TerenyiZoltán3

1OORI Pszichoterápiás és Pszichoszomatikus Rehab. Osztály2magánpraxis3Kaposi Mór Oktató Kórház, Pszichiátriai és Addiktoló[email protected]

A workshop annak a projektnek az egyik eleme, amely-nek keretében csoportozásban jártas szakemberekbõlálló 4 fõs team az MPT vándorgyûlésének részekéntszakmai nagycsoportot hoz létre. A rendezvény idõtar-tama alatt 3 nagycsoportot szervezünk – ez elegendõahhoz, hogy a nagycsoportokon átívelõ folyamat is ér-zékelhetõ legyen.

A szakmai nagycsoport szabad verbális kapcsolódá-son és a résztvevõk azonos pozícióján alapuló, vezetett,nem strukturált csoport. A kötetlen tematika lehetõvéteszi, hogy a témák széles skálája megközelíthetõ le-gyen: a személyestõl az általános társadalmi szintig ter-jedhet a jelenidõben érvényes konferencia-közeggelmint realitás háttérrel.

A személyesség a szakmai nagycsoport esetében el-sõsorban az úgynevezett szakmai személyiség/identitásszintjén jelenik meg. A szakmai nagycsoport a nyilvá-nosságot jelenti, egyfajta agora szerepét tölti be, ahol acsoportkeretek sajátos funkciókat biztosítanak.

A szakmai nagycsoport több funkciót szolgálhat:megadhatja egy sajátos közegben való szakmai találko-zás élményét, lehetõséget teremt a rendezvény egészé-re történõ reflektálásra, a rendezvény különbözõszínterein szerzett tapasztalatok megosztására, integrá-lására és a szakmai közösség belsõ nyilvánosságánakegyedi lehetõsége.

A résztvevõk számára a „közönség/hallgatóság” stá-tuszánál intenzívebben adhatja a személyes jelenlét él-ményét és ezen keresztül a szakmához való viszony, asaját szakmai identitás átgondolására nyújt mással nemhelyettesíthetõ lehetõséget. Ezek az alkalmak a résztve-võk, pszichiátriában dolgozó szakemberek számára aszakmai szocializáció fontos színterei. Számos kollégailyen szakmai fórumokon találkozik ezzel a csoportfor-mával, és ezek az alkalmak adnak indíttatást arra, hogya munkahelyükön, osztályos közegükben elkezdjék al-kalmazni, beépíteni a nagycsoportot.

A workshop a szakmai nagycsoport elméleti hátte-rébõl és az aktuálisan megvalósuló nagycsoport-ülé-sekbõl kiindulva kognitív szintû feldolgozást –reflexiót a reflexióra – tesz lehetõvé, ilyen módon ki-teljesítve a résztvevõk számára a szakmai szocializációsés tanulási funkciót.

Egészség-szocializáció szerepe a rehabilitációban

Móré E. CsabaSántha Kálmán Szakkórház Nonprofit Kft., Nagykálló[email protected]

Mi az emberi fejlõdés célja?A felvilágosodás eszméinek hatására a tudományos,

gazdasági fejlõdés lett a cél. Feltételezték, hogy a foko-zódó „jólét” a „jól-lét” jelentõs javulásával fog együttjárni. A gazdaság egy bizonyos jóléti szintjéig valóbanjavul az emberek „jól-léte”, afölött már nem.

A fejlõdés központjában az emberi psziché erõssége-inek, az érett személyiség támogatásának kellene áll-nia, az egész-ségnek = biopszichoszocio(spirituális)egység-nek.

A szerzõ a szocializáció, majd az egészség és a reha-bilitáció összefüggéseinek, egymást segítõ tevékenysé-gének bemutatásával folytatja. Az egészségre neveléscélja az egészségkulturáltság kialakítása.

A szocializáció folyamatában a biológiai egyedbõltársadalmi lény alakul ki (érett individuum), melyneksorán az egyén internalizálja közvetlen környezete kul-túráját.

A pszichiátriai rehabilitáció nem a sérülés révén ke-letkezett veszteségre, hanem a meglevõ/ megmaradtkapacitásokra koncentrál.

Arra törekszik, hogy mozgósítsa a sérült latens erõ-it, melyeknek jelentõs szerep jut a fogyatékosság kom-penzációjában.

A gyakorlati rehabilitációt team-munkának tekinti,melyben különbözõ típusú szakemberek tevékenyked-nek.

A rehabilitációt folyamatként fogja fel, melyben egyidõben jelen van minden lehetséges hatótényezõ, így arehabilitációt csak akkor tekinti befejezettnek (teljes-nek), ha a sérültet eljuttatja a társadalmi adaptációig.

A szerzõ ezen részek összefüggéseit, téziseit vázoljafel elõadásában.

77


Döntés, kockázat- és felelõsségvállalás aszorongásos zavarok patomechanizmusában

Mórotz KenézEI-TEAM Humán Szolgáltató BT, [email protected]

Az emberi lét egyik megkerülhetetlen jellemzõje, hogydöntéseink meghozatalában sem teljes szabadságot,sem teljes, rajtunk kívül álló determinációkat nem él-hetünk meg. Választanunk és döntenünk azonban kell,„szabadon”, s e döntés teljes felelõssége áll az egyik ol-dalon, szemben a 100%-ig nem befolyásolható, isme-retlen tényezõk által is befolyásolt kimenettel, ajövõvel. E folyamat szükségszerûen involválja a kocká-zatvállalást, s egyben természetessé teszi a törekvéstennek a kockázatnak az optimalizálására. Szorongásosbetegeknél a kimenettel kapcsolatos kockázat félelmeolyan mértékûvé válik, hogy a beteg a szubjektumtólfüggetlen, külsõ döntési kritériumokat és algoritmuso-kat keres (számok, idõpontok együttállások stb.), ame-lyeknek az a funkciója, hogy megszabaduljon aszemélyes felelõsségvállalás rémétõl. A mûhelyfoglal-kozás során e folyamat jellemzõit és a korrekciós lehe-tõségeket esettanulmányok segítségével elemezzük.

The European Mental Health Action Plan

Muijen, MattWHO Regional Office for [email protected]

During the last few years the economic crisis hasfocused attention on the dual need to protect thewellbeing of the population and safeguard the care andtreatment of people with mental disorders. Manycountries are facing budget cuts, resulting in higherrates of unemployment, which is associated withdepression and suicide. Countries are also committedto reform in mental health. This commitment isattributable to a combination of obsolete institutionalforms of care, awareness of modern and effectiveforms of treatment, concerns about human rights and astronger voice of advocacy groups.

But countries are facing a number of healthpriorities. At the top of the international agenda arenon communicable diseases and their risk factors suchas obesity, alcohol and smoking. However, NCDs andmental disorders interact, and there is no healthwithout mental health.

This combination of factors is raising the priority ofmental health, and in response the WHO RegionalOffice for Europe is drafting the European MentalHealth Action Plan, outlining strategic objectives toaddress the need for effective and efficient mentalhealth promotion and for the prevention andtreatment of mental disorders. The European ActionPlan is developed in close cooperation with the GlobalAction Plan.

The Action Plan proposes a model that builds on theinteractions between social determinants, mentalwellbeing, vulnerability to risk factors, prevalence ofNCDs and access to health services, which in turndetermine quality of life, functioning and productivity.Mental disorders and mental health services interactwith all these factors, affected by stigma anddiscrimination.

The European Mental Health Action Plan putsforward actions that have the potential to improvewellbeing of populations and access and quality ofservices. Particular emphasis is given to the point thatservice structure, however excellent, is necessary buton its own insufficient. Safety, effectiveness andabsence of stigma as experienced by patients and theirfamilies will determine acceptability and outcome ofcare.

This is an important time to advocate for sustainedinvestment in mental health care. In order for this to besuccessful, associations and organizations need tostand together, agreeing on principles and priorities inmental health care. The European Action Plan offers aplatform for such consensus.

78


Titokzatos némaság - felnõttkori mutizmus akombinált terápia tükrében

Nagy Andrea, Tullner GabriellaSántha Kálmán Szakkórház Nonprofit Kft., Nagykálló[email protected]

A mutizmus (latin: mutitas némaság) egy olyan kommu-nikációs zavar, amiben az érintett személy csak egyesszemélyekhez, vagy senkihez sem beszél, és ez nem ma-gyarázható halláskárosodással, vagy beszédzavarral. Kéttípusa van: az elektív vagy szelektív mutizmus, és a totá-lis mutizmus. Totális mutizmusban az érintett elvbentud beszélni, de gyakorlatilag nem, vagy csak suttognitud. A szelektív mutista rendszerint csak a családi és ba-ráti körben tud beszélni, de ha úgy érzi, hogy más is hall-ja, akkor elnémul. Szakirodalomban talált adatokszerint gyermekkorban is ritkán elõforduló zavar (sze-lektív mutizmus 10000 gyerekbõl 5–8 esetben fordulelõ), felnõttkori megjelenésérõl szinte alig hallhatunk,szórványosan találunk erre utalást. Hátterében tévesz-mék által meghatározott viselkedés állhat pszichotikuskórkép keretén belül, de pszichogén tényezõket is való-színûsíthetünk – ambivalens szülõi viszonyulásmód,pszichotraumák.

Poszterünkön egy jelenleg is kezelés alatt álló totálismutizmus tüneteit mutató fiatal férfibetegünk esetétszeretnénk prezentálni. Elsõ kórházi felvételére materkíséretében érkezett, anamnézis nem volt nyerhetõ to-tális mutizmusa miatt. Heteroanamnézis szerint az el-múlt hónapokban viselkedése megváltozott,izolálódott, érdeklõdése beszûkült, egyre kevesebbetkommunikált, felvételét megelõzõ napokban már egy-általán nem beszélt. Többszöri antipszichotikum mó-dosítás ellenére állapota hónapokig stagnált,gyakorlatilag csak alapszükségleteit elégítette ki. Ezértdöntöttünk úgy, hogy a farmakoterápiát adjuváns pszi-choterápiás módszerekkel egészítjük ki (zeneterápia,meseterápia, imaginatív technikák).

A kombinált kezelés hatására állapotában fokozatosjavulás következett be, mutizmusa kezdetben szelektív-vé vált, majd verbális képességei helyreálltak. Érteke-zésünkben hangsúlyozni szeretnénk a kombináltterápia kiemelkedõ hatékonyságát egy felnõttkorbanunikumnak számító zavarban.

„Bizony, javamra vált a nagy keserûség” –A poszttraumás növekedésrõl

Nagy Beáta MagdaVas Megyei Markusovszky Kórház Nonprofit Zrt.,[email protected]

Bár a különbözõ vallási hagyományokban, filozófiaitanokban és a mûvészetekben mindig is tudtak a szen-vedés transzformatív erejérõl (gondoljunk csak a ke-resztény vallásban a megváltást jelentõ kereszthalálra,vagy a buddhista tanításokra a szenvedés szükségessé-gérõl), a pszichológia az 1990-es évekig inkább a krízi-sek negatív következményeire fókuszált. A pozitívpszichológia eredményeire építõ, azokat a kognitív lé-lektan teoretikus keretébe beillesztõ poszttraumás nö-vekedés (posttraumatic growth, PTG) elmélete szerintugyanakkor a traumával való eredményes megküzdésnemcsak a felépülést (recovery), vagyis az emocionálisdistressz elõtti funkcionáláshoz való visszatérést jelen-ti, hanem a fejlõdés lehetõségét is hordozza.

Tedeschi és Calhoun, a PTG elméletének két vezetõteoretikusa szerint e növekedés – amely nem a traumaszükségszerû velejárója vagy közvetlen következmé-nye, hanem annak az erõfeszítésnek a gyümölcse,ahogy a traumával megküzdünk – egyaránt érinthetiönmagunk észlelését (pl. fokozott személyes erõ meg-élése a sérülékenység egyidejû tudatával), interperszo-nális kapcsolatainkat (pl. szorosabbá váló kötelékek, abensõségesség növekvõ érzése) és egész életszemléle-tünket (pl. hitünk erõsödése, az élet értékének foko-zottabb megbecsülése és változások a prioritásokban).

Az elõadás célja az elméleti keret áttekintése mellettannak bemutatása, hogyan illeszthetõ a poszttraumásnövekedés koncepciója a PTSD pszichoterápiájába.

79


Sámánok, táltosok, tudók - Mit tanulhatunk azõsi tudások õrzõitõl?

Nagy Enikõ ÉvaBelvárosi Egészségcentrum, Tinnitus Centrum, [email protected]

A sámanizmus nem vallás. A sámán „szó szerinti jelen-tése: aki tud, tudós. A sámánnak többféle funkciójavan, a legfontosabb a gyógyító tevékenysége. De in-kább spirituális gyógyító, mert alapvetõen a lelki ba-jokra koncentrál, nem a testiekre. Igaz, ma már senkisem vonja kétségbe, hogy a testi és lelki egészség össze-függ.” – mondja Hoppál Mihály egy interjújában.

A bio-pszicho-szocio-spirituális egység élménye se-gít a testi és lelki bajjal küszködõnek mélységében meg-élni önmagát, és mivel az õsi, törzsi társadalmakban asámán gyógyítás közösségi, az egyén betegsége az egészközösség ügye. Egyszerre sugározzák felé a jó energiát.A közösség védelmezõ erejét is megélheti a gyógyított.

A sámán történeteket mesél a közösség archaikusgyökereirõl, melyek tanítanak, utat mutatnak, s legfõ-képpen identitást adnak. Mert az identitás a túlélésalapja.

A sámán – és általa a beteg – kapcsolatban van a ter-mészettel, annak minden aspektusával, a hagyományosértelemben vett élõkkel él élettelenekkel egyaránt. Azanimizmus, melyben lelke van mindennek a körülöt-tünk lévõ világban, élõvé varázsolja az élettelent. Azember az egység része, és õ, mint rész, egység. „A lel-ked legmélyén meglátod az Egyet.” – írja Lao Ce, ésmég számtalan bölcseletben látjuk viszont a világegye-tem egységének és azon belül az emberi lény léténekfolytonosságát, folyamatos tükrözõdését. Az egyén ez-által közvetlenül találkozik az Istenséggel, mely bennelakozik, általa teljesedik ki. Ebben a sámán csak közve-títõ. Míg a késõbb oly elterjedt világvallások kötelezika hívõt a csak bonyolult „apparátus” által bemutathatószertartásokon való részvételre, szabályok, kötöttségekbetartására, melyben a hívõ óriási szakadékot él megsaját maga és az Istenség között, addig a sámánok általközvetített egység-élményben a természet rendje mu-tatkozik meg.

A sámán dobja, tánca, ritmusos verselése, kántálása,ruháján a csengõk, a különféle tudatmódosító anyagok(gombák, növények kivonatai) a sámán és betegeitranszállapotának létrehozásában játszanak nagy szere-pet. A transzon keresztül áll be a gyógyító tudatállapot.

A közösséghez tartozás, az identitás és a természetiegység-élmény hiánya ott rejtezik minden betegség mé-lyén, legyen az lelkinek, vagy testinek nevezett. Ha eze-ket is szem elõtt tartjuk betegeink kezelése,pszichoterápiás vezetése közben, már sokat tanultunka sámán gyógyítóktól.

A pszichiátriai ellátás struktúraváltásaÉszak-Magyarországon

Nagy Katalin1, Cseszkó Géza2

1Markhot Ferenc Kórház Kft., Pszichiátriai Gondozó, Eger2Markhot Ferenc Kórház Kft., Fõigazgatóság, [email protected]

Az egészségpolitika számára már jó ideje ismertek azegészségügy elõtt álló kihívások. A Semmelweis tervkísérleteket is tett e nemkívánatos hatások legkülönfé-lébb döntések által történõ megfékezésére vagy leküz-désére. Sajnálatos módon a törekvések nemmindegyike járt eddig sikerrel. Az elõadás megpróbáljagórcsõ alá venni a pszichiátriai ellátás mai és elõre lát-ható jövõbeni kihívásait. Az elõadás készítõi az elmúltkét év döntéseinek eredményeit, a változások legvaló-színûbb tendenciáját figyelembe véve, elõnyöket éshátrányokat villantanak fel, melyeket a legkülönbö-zõbb tényezõk még befolyásolhatnak.

Nyilvánvaló, hogy a pszichiátriai ellátások jövõjétazok a rendszerrel kapcsolatos alapvetõ döntések fog-ják meghatározni, hogy milyen válaszokat kapunk akövetkezõ kérdésekre: Állami vagy magán? Nemzetivagy európai? Proaktív vagy reaktív? Lehet a szolgálta-tásokat racionalizálni? Átláthatók az egészségügyi ada-tok? Le lehet küzdeni a bürokráciát és létezik olyanszabályozás, mely nem eredményez költségnöveke-dést? Elképzelhetõ, hogy az erõforrásokat a társada-lom legkiszolgáltatottabb tagjainak (idõsek, szegények,mentális betegségben szenvedõk és etnikai kisebbsé-gek) megsegítése felé irányuljanak? Kaphat-e egyre nö-vekvõ szerepet a magánszektor?

Az elõadás bemutatja a struktúraváltást követõensajátságosan és különlegesen „kettévágott” Heves me-gyében zajló erõfeszítéseket a megoldási lehetõségekmegtalálására, alapvetõen megváltozott ellátási kötele-zettséggel, évtizedes szakmai kapcsolatokat aláásó in-tézkedések elleni védekezéssel. A járó-, fekvõ- ésgondozói betegellátás adatainak feldolgozásával, min-dennapi ügyeskedésekkel, túlélésre „sarkalló” törvényiszabályozással, teljesíthetetlen minimumfeltételeknektörténõ megfeleléssel, értelmetlennek tartott feltétel-rendszerrel, a teljesítmények „bûvkörében” rögzültmenedzsmentgondolkodás fellvillantásával, uniós pá-lyázati pénzek eredményes felhasználásának reményé-vel szeretnénk felvillantani a jelen pszichiátriaiellátását kettõsségét a „végeken”.

80


Az életminõség befolyásoló tényezõi – egymulticentrikus kutatás eredményei

Nagy Marietta1, Égerházi Anikó1, Frecska Ede1,Sándor János2, Puschner Bernd3

1DE Orvos- és Egészségtudományi Centrum, PszichiátriaiTanszék, Debrecen2DE Népegészségügyi Intézet, Debrecen3Department of Psychiatry II, Ulm University, [email protected]

Az életminõség megõrzése központi kérdés a hosszúideje súlyos mentális betegségben szenvedõk pszichiát-riai gondozásában. Ellenben keveset tudunk arról,hogy valójában mik azok a tényezõk, amelyek az élet-minõségre, annak változására hatással vannak. Ezen is-mereteink bõvítésére adott lehetõséget a 2008-banindult CEDAR kutatás az Európai Unió 7. Keretprog-ramjának finanszírozásával.

A betegek szubjektív életminõségének számszerûsí-téséhez a MANSA kérdõívet alkalmaztuk, mely azadatgyûjtés elején és végén történt meg. Rögzítettük abeteg szociodemográfiai adatait (kor, nem), felmértükéletkörülményeiket (CSSRI-Eu), szükségleteiket(CAN), a klinikai kimenetelt (OQ-45). A diagnóziso-kat a DSM-IV alapján adtuk meg, annak súlyosságát aTAG kérdõív mérte, a mindennapi funkciókat a GAFpontértékkel jellemeztük.

A kutatásban hat országban centrumonként nagyjá-ból 100 beteg vett részt. A 12 hónapig tartó megfigye-lési idõszakot 548 beteg, és az õket gondozó 212egészségügyi dolgozó kezdte el, melynek végére – a ku-tatásból útközben kiesett betegekkel nem számolva –317 beteg adataival tudtunk dolgozni. A diagnózisokközött döntõen a pszichotikus, és az affektív spektrum-ba tartozó betegségek, illetve szorongásos kórképekszerepeltek. Kezdeti eredményeink alapján az életmi-nõséggel a leghatározottabb kapcsolatot a beteg általértékelt klinikai kimenetel mutatja, melyet az életkor, abetegség súlyossága és típusa követ.

A vizsgálat során kapott eredmények segítségetnyújthatnak abban, mire érdemes odafigyelni a súlyospszichiátriai betegek hosszú távú kezelése során. Atöbb centrumban végzett kutatásnak további fontosüzenete, hogy az Európai Unión belül is jelentõs kü-lönbségek mutatkoznak a betegellátásban a földrajziközelség ellenére, melyet nem lehet klinikailag mérhe-tõ tényezõkkel magyarázni.

PREDI-NU: A „Kiút a depresszióból ” önsegítõinternetes program bemutatása

Németh Adrienn1, Tóth Mónika2, Cserháti Zoltán2,Purebl György2, Székely András2, Túry Ferenc2

1Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és Szakambulancia,Budapest2SE Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Háttér: A depresszió a WHO elõrejelzései szerint2020-ra a második legnagyobb népegészségügyi problé-mává válik az Egészségkárosodással Korrigált Életévek(DALYs) tekintetében. A depresszió felismerésében és ke-zelésében, ezáltal az öngyilkosságok megelõzésében azEurópai Szövetség a Depresszió Ellen (EAAD) több sike-res közösségi alapú programot hajtott végre. Ennek elle-nére vannak társadalmi csoportok, melyek elérésenehézségekbe ütközik, így pl. a férfiak és a fiatalok szá-mára a világháló teremthet kapcsolódási felületet. A kog-nitív viselkedés-terápián alapuló módszerek hatékonyakaz enyhe és középsúlyos depressziós tünetek kezelésében,valamint internet alapú programokban is megfelelõenadaptálhatók. Az internetes beavatkozások akkor haté-konyak, ha megfelelõ szakemberi háttér által támogatot-tak, ezért egy komplex internetes program aháziorvosok, pszichológusok, lelki egészség szakemberekképzésével válik teljessé.

Célkitûzés:A PREDI-NU (Preventing Depressionand Improving Awareness through Networking in theEU) nemzetközi pályázati program keretében egyinternetes alapú önsegítõ program kialakítása enyhevagy középsúlyos depressziós tünetekkel küzdõ felnõt-tek és fiatalok számára, a meglévõ, tudományos bizo-nyítékokkal alátámasztott tapasztalatokfelhasználásával. A konzorcium által közösen fejlesz-tett programot 6 országban (közöttük Magyarorszá-gon) adaptálták, a hozzá kapcsolódó információshonlapon pedig 9 nyelven érhetõk el szakmai anyagokdepresszióval küzdõ egyének, hozzátartozóik és szak-emberek számára.

Módszerek:A szakirodalom áttekintését követõenazoknak a kognitív viselkedés-terápiás (CBT) alapúinternetes programoknak az elemzésére került sor,amelyek felnõttek vagy 15 év feletti fiatalok számára,enyhe vagy középsúlyos depressziós tünetek eseténnyújtanak segítséget, a kliens számára térítésmentesen.14 felnõtteket és 3 fiatalokat célzó honlap anyagait éstapasztalatait felhasználva a nemzetközi munkacsoportkialakította azokat a modulokat, amelyek a „Kiút a de-presszióból” program alapját képezik. A központi mo-dulok az egészséges életmódról, valamint a fiatalokszámára a kapcsolatokról, illetve szociális szorongásrólszóló fejezetekkel egészültek ki. Az angol nyelvû esz-köz adaptációja során elkészült az önsegítõ program ésa hozzá kapcsolódó munkafüzet magyar változata,mely a www.ifightdepression.com weboldalon érhetõel elõzetes regisztrációt követõen. Az eszköz továbbfej-lesztése a beavatkozások elsõ évében szerzett tapaszta-latok alapján folytatódik.

81


A MATRICS tesztcsomag segítségével kimutatottkognitív deficit összefüggése a hippocampusszerkezetével szkizofréniában

Németh Renáta1, Gyüre Tamás2, KériSzabolcs3,4,5, Kelemen Oguz6

1MTA Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet,Budapest2BME Kognitív Tudományi Tanszék, Budapest3SZTE ÁOK Élettani Intézet, Szeged4Országos Pszichiátriai Központ, Budapest;5Rutgers University, Newark, USA6Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, PszichiátriaiOsztály, Kecskemé[email protected]

Bevezetés: A MATRICS (Measurement and TreatmentResearch to Improve Cognition in Schizophrenia)tesztcsomag hatékony eszköz a szkizofréniában alkal-mazott terápia hatékonyságának mérésére. Ennek elle-nére az agyi szerkezeti eltérésekkel mutatottösszefüggése nem ismert.

Módszerek: A vizsgálatban 20 szkizofrén páciens és20 nemben, korban és iskolázottságban megfelelõegészséges kontrollszemély vett részt. Aneuropszichológiai funkciókat a MATRICS kilenctesztjével mértük fel, öt egységnek megfelelõen (az in-formációfeldolgozás sebessége, figyelem, munkame-mória, verbális és vizuális tanulás, problémamegoldás).Az agyi struktúrák volumetriás adatait FreeSurferszoftverrel értékeltük.

Eredmények: A páciensek az összes tesztben szigni-fikáns károsodást mutattak (Z=1,1–2,5), legkifejezet-tebben a feldolgozási sebességben és a figyelmifolyamatokban. A térfogatmérések szignifikáns bilate-rális hippocampus volumencsökkenést mutattak(8,1%). A lineáris regresszió-analízis szerint ahippocampus volumene összefüggött a memóriafunk-ciókkal és a figyelemmel, míg a klinikai tünetekkelnem. A teljes szürke- és fehérállomány térfogata nemkorrelált a neuropszichológiai teljesítménnyel.

Következtetés: Eredményeink szerint a MATRICStesztcsomag szenzitív a szkizofrén páciensekneuropszichológiai eltérések mentén történõ differen-ciálására, valamint specifikus kapcsolatot mutat ahippocampus térfogatával. Ez túlmutat a klasszikusmemóriafunkciókon. Vizsgálatunk felhívja a figyelmeta tesztcsomag magyar nyelvi környezetre történõadaptálásának fontosságára a klinikai hatásvizsgálatokkeretében.

A koragyermekkori pszichoszomatikus betegségekés ellátási lehetõségeik

Németh TündeOGYEI, Magyarországi Bálint Mihály PszichoszomatikusTársaság, [email protected]

A viselkedésszabályozás problémái az úgynevezett re-gulációs zavarok – az excesszív sírás, a krónikus nyug-talanság, az alvászavarok, valamint a táplálkozási ésgyarapodási zavarok – klinikai szempontból a csecse-mõ- és gyermekkori pszichoszomatikus megbetegedé-sek formáinak tekinthetõk. A köztudatban akoragyerekkori regulációs zavarokat elsõdlegesen gon-dozási, nevelési problémának tartották, amelyek meg-oldásával a családok többnyire magukra maradtak. Mamár ezekkel a tünetekkel a gyermekrendeléseken, a vé-dõnõi tanácsadóban, a bölcsõdei játszócsoportban, abölcsõdében, a pszichológusoknál egyre több családkér segítséget. Intézményi keretek közt, kifejezetten0–3 éves korú gyermekekkel és családjaikkal foglalko-zó rendelések itthon ma még nem állnak széles körûena kliensek rendelkezésére. A szülõ–csecsemõ konzultá-ció egy tudományosan megalapozott metódus a regu-lációs zavarok gyógyítására.

Az elõadásban bemutatunk egy esetrészletet, ahol anagyszülõ–szülõ–gyermek interakciókban bekövetkezettváltozás hozott gyógyulást. A Gyermekjóléti Szolgálat –gyerekorvos és a védõnõ javaslatára, mivel organikus el-térést nem találtak folyamatos súlycsökkenés mögött –védelembe vette azt a nyolchónapos csecsemõt, akit aszakemberek szerint már csak a nagyszülõk tudtak mege-tetni, gyakorlatilag az anyának már nem engedték meg agyerek etetését. A szülõ–csecsemõ konzultáció során ké-szült videófelvételeken látható epizódok – nagyszü-lõ–csecsemõ, anya–csecsemõ–nagypapa, anya–csecsemõ– szemléltetik a hét alkalomból álló sikeres konzultációfolyamatát.

A témáról részletesen a XII. Családbarát Konferen-cia 2010. kiadványában olvashatnak, amely letölthetõa www.ogyei.hu oldalról.

82


A transzcendencia elmélyülésének nyomonkövetése alkoholbetegek önsegítõ csoportjában

Németh Viola Luca1,2, Kovács Ildikó1,2, AndóBálint1, Szikszay Petronella3, Kurgyis Eszter1,4,Demeter Ildikó1, Rózsa Sándor5, Janka Zoltán1,Álmos Péter1


A vizsgálat célja: Az alkoholbetegség legelterjedtebb ke-zelési formája az Anonim Alkoholisták (AA) csoportja,ezért is fontos ennek a kezelésmódnak a vizsgálata. AzAA szemléletben hangsúlyosan megjelenik a spiritualitás,ezért jelen vizsgálatban a Cloninger-féle Temperamen-tum és Karakter Kérdõív (TCI-R) segítségével vizsgáltukmeg a transzcendencia elmélyülését AA csoportban fel-épülõ alkoholbetegek körében. Azt a hipotézist fogal-maztuk meg, hogy az AA csoportban eltöltött idõ hosszaegyütt jár a magasabb transzcendencia értékkel. A vizsgá-lattal pontosabban megismerhetjük azokat az alkoholbe-tegeket, akik képesek fenntartani hosszú távúabsztinenciát.

Módszer: A teljes minta 127 fõbõl állt, amit 3 cso-portra osztottunk: kezelésük elején álló alkoholbete-gek (N=33), osztályos AA szemléletmódú kezelésbenrésztvevõ alkoholbetegek (N=48), valamint olyanok,akik legalább 3 éve részt vesznek AA szemléletû keze-lésben (N=46). Vizsgálatunkban a TCI-R Transzcen-dencia skáláját vizsgáltuk meg, valamint a MegküzdésStresszhelyzetben Kérdõívet alkalmaztuk.

A változók normalitásának vizsgálata Kolmogorov-Smirnov próbával történt, továbbá elemzéseink soránkorrelációt, parciális korrelációt és több szempontosANOVA próbát alkalmaztunk.

Eredmények: Kimutatható, hogy az AA szemléletûkezelésben eltöltött idõ hosszával együtt szignifikánsannõtt a TCI-R Transzcendencia skálájának értéke. To-vábbá a Transzcendencia pozitív összefüggést mutatotta Megküzdés Stresszhelyzetben Kérdõív problémafó-kuszú megküzdés alskálájával.

Következtetések: A Transzcendencia-élmény elmé-lyülése nyomon követhetõ AA csoportban felépülõ al-koholbetegek körében a TCI-R segítségével.Alkoholbetegségben a transzcendens szemléletmód afelépülést elõsegíti, tehát adaptív személyiségvonásnaktekinthetõ; az absztinencia hosszához, annak fenntar-tásának képességéhez hozzájárul a fokozott transzcen-dens szemléletmód és összefügg az adaptívabbmegküzdési stratégiák alkalmazásával.

Önismereti munka hozzátartozókkal

Oriold KárolyOriold Károly Lélekben Otthon Alapítvány, [email protected]

Már-már közfelfogás, hogy a kórházi és pszichoterápi-ás osztályokon gyógyult beteg, ha ugyanabba a családiközegbe tér vissza, mint ahonnan bekerült, felmerülannak az esélye, hogy újra rosszabb állapotba kerül. Agyógyuláshoz szükséges a családi viszonyokban törté-nõ változás. Elõadásomban azon tapasztalataimat osz-tom meg, amit három éve mûködõ analitikus jellegûcsoportommal szereztem. Többek között szkizofrén,alkoholbeteg, borderline, depressziós hozzátartozók-kal dolgozom. A csoportba a jelentkezõk hirdetés útjánkerülnek többnyire nem a hozzátartozó kórházi keze-lésekor, hanem azután. Azért is alakult ez így, mert asúlyos diagnózis sokszor olyan traumatizáló sokkot je-lent, ami szinte lebénítja a hozzátartozót és megakadá-lyozza a közös munkát. A csoportban meglehetõsenhosszú idõt vesz igénybe az a folyamat, amelyben a cso-porttag rájön arra, hogy akár hozzátartozójától függet-lenül is lehet hogyléte. Megpróbáljuk azonosítaniazokat a patológiás játszmákat, amik a gyógyulás útjá-ba állnak, és sokat dolgozunk a felelõsség kérdésén,amit a beteg kezelése jelent, s ami a betegség különbö-zõ fázisaiban a hozzátartozóra különbözõ fokban há-rul. Meggyõzõdésem és tapasztalatom, hogy ahozzátartozókkal folytatott önismereti munka javítja abeteg hozzátartozó felépülésének esélyeit.

83


A pszichiáterré válás nehézségei – a szakmaiközösség szerepe a képzés javításában és azidentitás fejlesztésében

Osváth Péter1, Kárpáti Róbert2

1PTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pécs2Fejér Megyei Szent György Kórház Pszichiátriai Centrum,Székesfehérvá[email protected]

Az elmúlt évek negatív társadalmi-gazdasági folyama-tai következtében számos kedvezõtlen változás követ-kezett be a pszichiátriai ellátásban is. A hazaipszichiátereknek egyre több szakmai, ellátási és egzisz-tenciális nehézséggel kellett szembenézniük. A foko-zott pszichológiai-érzelmi és fizikális túlterheltségkövetkeztében sok kollégánk a külföldi munkavállalásmellett döntött. Így mind nagyobb problémát jelent aszakemberhiány, mely – az ellátókapacitás beszûkülé-sén túl – fokozza az itthon maradók túlterheltségét és aszakmai utánpótlás biztosításban is komoly problémátokoz. Hiszen éppen annak a generációnak a tagjaifogytak el, akiknek kulcsszerepe van egyfajta generáci-ós szerepmodell nyújtásában és a fiatalok képzésében.Vannak olyan régiók, ahol alig néhány szakember dol-gozik, ez a fentieken túl a szakmai marginalizálódás éselmagányosodás veszélyét is magában rejti. Ez nem-csak a szakmai identitás gyengüléséhez, de akár identi-táskrízis kialakulásához is vezethet, mely a fiatal –formálódó identitással bíró – kollégák számára foko-zott rizikót jelent hivatásunk feladására.

A fentiek miatt a Magyar Pszichiátriai Társaság ki-emelt feladatának tekinti a fiatal szakemberek szakmaiközösségünkbe való integrációjának és a közéletben valóaktív részvételének elõsegítését. Ez a tudományos ismere-tek elsajátítása mellett, szakmai identitásuk megalapozá-sában és fejlõdésében is kiemelt fontosságú.

Ennek érdekében szeretnénk ösztönözni a fiatal kol-légákat, hogy minél nagyobb számban váljanak Társa-ságunk tagjává, és így a késõbbiekben egypszichiáter-rezidens szekciót tudjanak létrehozni.Kerekasztalunkon szeretnénk bemutatni legfontosabbcéljainkat és ennek elérése érdekében tervezett lépése-inket. Várjuk a fiatal kollégák részvételét, hogy véle-ményük és visszajelzéseik segítségével meg tudjukismerni a legfontosabb problémáikat annak érdekében,hogy ezek megbeszélésével eredményesen tudjuk kép-viselni közös dolgainkat.

„Az anyanyelv gyilkolása”: Az emigráns lét kritikustudatállapotai Ágota Kristóf szépirodalmi mûveiben

Pálosi Vivien1, Gerevich József2,3

1Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Piliscsaba2ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar, Budapest3Addiktológiai Kutató Intézet, [email protected]

Ágota Kristóf Magyarországon született, de 1956-banemigrált, így Svájcban élõ és alkotó írónõként vált is-mertté. Emiatt inkább svájci írónak tartják, hiszen mû-veit franciául írta. Írásait áthatja egyfajta sötéthangulat, mindenhol megjelenik az emberi kegyetlen-ség, illetve emellett valamilyen formában az otthonszeretete, vagy az otthon utáni vágyakozás. Trilógiájá-ban az identitás kettõségének problémája is tetten ér-hetõ csakúgy, mint Schütz leírása alapján az emigránsszemélyben. Schütz maga is kikényszerített emigrációjasorán írta meg az idegen helyzetérõl szóló tanulmá-nyát, ezért ez különösen hasznos az írónõ helyzeténekmegértésében, ezáltal az írásaiban is megjelenõ emigrá-ció megértésében.

Az emigráció során az egyén személyes válságot élát, mely a gondolkodás biztonságos kulturális hátteré-nek megszûnésébõl következik (Schütz, 1984). Azegyéni krízis, a trauma olyan feldolgozási módja a mû-vészi, jelen esetben írói elaboráció, melynek számos re-mekmû megszületését köszönhetjük. Jelen elõadás azemigráns helyzetének pszichológiai vonatkozásait mu-tatja be Ágota Kristóf mûvein keresztül.

„Több mint harminc éve beszélek, húsz éve írok isfranciául, de még mindig nem ismerem. Nem beszélemhiba nélkül, és csak szótár gyakori használatával tudokrajta helyesen írni. Ezért hívom a francia nyelvet is el-lenséges nyelvnek. És van még egy oka, amiért így hí-vom, és ez az utóbbi a súlyosabb. Ez a nyelv az, amelyikfolyamatosan gyilkolja az anyanyelvemet.” (ÁgotaKristóf: Az analfabéta)

84


Önéletrajz-írás és javulás a pszichoterápiában

Papp Barbara1, Harmatta János2, Péley Bernadette1

1PTE BTK Pszichológiai Intézet, Pécs2OORI, [email protected]

Általában az orvosi kezelések – így a pszichoterápiák –célja valamiféle javulás elérése. Azonban a pszichoterá-piás javulás megragadása nem könnyû feladat, hiszenszámos esetben nem áll elegendõ anyag a kutató ren-delkezésére.

Az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Pszicho-szomatikus és Pszichoterápiás-rehabilitációs Osztályá-nak („Tündérhegy”) gazdag dokumentációja van apácienseirõl. A felvételt követõen minden betegnekmeg kell alkotnia önéletrajzát, valamint ki kell töltenieegy orvosi anamnézis kérdõívet és egy szociális kérdõ-ívet. Ezek mellett egy MMPI-2 tesztet szintén el kellkészíteniük – utóbbit az elbocsátáskor megismétlik.

Jelen kutatásban 105 páciens dokumentációját vizs-gáltuk. Feltételeztük, hogy már a bekerüléskor írottönéletrajzok árulkodóak lehetnek a késõbbi pszichote-rápiás javulás szempontjából, vagyis az eltérõ mértékûjavulást mutató betegcsoportok önvallomásai más-másnyelvi jellegzetességet mutatnak. Elsõ lépésben azMMPI-2 bizonyos indexeinek (depresszió, szorongás,scutter) kezelés során történõ változásai alapján háromcsoportot különítettünk el: a leginkább, az átlagosan ésa legkevésbé javuló páciensekét. Ezután a legkevésbé ésa legjobban javuló csoport önéletrajzainak narratívpszichológiai tartalomelemzését végeztük. Ennek ré-vén megállapítható volt, hogy valóban fellelhetõk bi-zonyos nyelvi különbségek a két csoport szövegeiben,vagyis a kezelés várható kimenetérõl már a terápia kez-detén írott önéletrajzok adhatnak némi támpontot.

Korai Mentális Teszt: az enyhe kognitív zavarszûrésének lehetõsége a háziorvosi praxisban

Papp EdinaSzegedi Tudományegyetem Általános Orvosi Kar, [email protected]

Bevezetõ: A Korai Mentális Teszt (KMT) fejlesztéseimmár négy éve tart. Célunk, egy olyan enyhe kognitívzavar (EKZ) szûrõteszt kidolgozása, mely a háziorvosipraxisba rutinszerûen beilleszthetõ: azaz gyors,könnyen felvehetõ és megbízható. Hiszen aprodromális szakasz idõbeni felismerése és az idõbenmegkezdett kezelés által a neurodegeneratív elváltozásfolyamata lassítható, az életminõség javítható. Jelenelõadásunkban a KMT 7.2 változatának eredményeitismertetjük.

Módszer: A vizsgálat jelen szakaszában 199 fõ (127nõ, 72 férfi) vett részt. Az életkori átlag 66,3 év(SD+7,8), az iskolai végzettség 12,8 év (SD+3,3) volt.A vizsgálatokat elsõ körben a háziorvosi rendelõkbenvégeztük el. A vizsgálati személyeket 55 év feletti szub-jektív memóriapanasszal önként jelentkezõk, valaminta háziorvos javaslatára beutalt személyek alkották. Akövetkezõ vizsgálati módszereket alkalmaztuk: MiniMentál Teszt (MMT), Alzheimer’s Disease AssessmentScale kognitív alteszt (ADAS-Cog), KMT 7.2 változat.A kontrollcsoport tagjai az MMT pontszám (29–30pont) alapján kerültek ki, s velük mindhárom tesztetelvégeztük. A 28 MMT pontszám alatti személyek be-utalót kaptak a Memória Ambulanciára. Itt mindenszemélyt a magyar demencia protokollnak megfelelõvizsgálatnak vetettünk alá. A diagnosztikai vizsgálatután a személyeket a következõképpen csoportosítot-tuk: kontroll (n=138), primer degeneratív EKZ(n=36), vaszkuláris EKZ (n=25).

Eredmények: Iskolai végzettség és nem tekintetébennem találtunk különbséget a csoportok között, az élet-kori átlagban viszont igen. A KMT 7.2 érzékenységemagas az EKZ betegek kiszûrésében (AUC:0,828,szenzitivitás=86,4%, specificitás=65,2%), s csak kissémarad el az MMT (AUC:0,901), valamint azADAS-Cog (AUC:0,912) értékeitõl.

Következtetés: A KMT 7.2 változata megfelelõenérzékeny, gyorsan és könnyen felvehetõ, így alkalmasarra, hogy a háziorvosi praxisban mint enyhe kognitívzavar szûrõteszt alkalmazható legyen.

A kutatást a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0052számú pályázat támogatja.

85


Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral élõfelnõttek klinikai jellemzõi és egészséggelösszefüggõ életminõsége

Papp Szilvia1, Pulay Attila József1, Bitter István1, V.Hevér Noémi2, Baji Petra2, Gulácsi László2, PéntekMárta2

1SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest2Egészség-gazdaságtani és Egészségügyi TechnológiaelemzésiKutatóközpont, Budapesti Corvinus Egyetem, [email protected]

Bevezetés: A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral(Attention Deficyt Hyperactivity Disorder, ADHD) élõfelnõtt páciensekrõl kevés hazai adat áll rendelkezésre.

Célkitûzés: Vizsgálatunk célja a felnõtt ADHD-valélõ betegek demográfiai és klinikai jellemzõinek,egészséggel összefüggõ életminõségének felmérése.

Módszer: Keresztmetszeti kérdõíves vizsgálatot végez-tünk a klinikánkon megjelenõ, ADHD diagnózisú felnõttbetegek körében. A demográfiai adatok, kísérõbetegségek,gyógyszerek felmérése mellett a betegség súlyosságát aszakorvosok a Clinical Global Impression (CGI) és vizuálisanalóg skálán (VAS) értékelték. Az életminõséget azEQ-5D és SF-36 kérdõívekkel vizsgáltuk.

Eredmények: Összesen 75 beteget (férfi 77,3%)vontunk be a vizsgálatba, átlagéletkor (SD) 30,4 (10,5)év, a diagnózis 5,9 (6,6) éve ismert. Nõtlen/hajadon 52(69,3%) beteg, kapcsolatban él 18 (24,0%), elvált 5(6,7%) és 20-nak (26,7%) van gyermeke. A legmaga-sabb iskolai végzettség többségüknél középiskola(50,7%), szüleiknél a fõiskola vagy egyetem (16,0% il-letve 52,0%). A felméréskor (n=72) 46 (63,9%) dol-gozik, 18 (25,0%) tanuló, 5 (6,9%) munkanélküli, 3(4,2%) egyéb státuszban.

Pszichiátriai kísérõbetegségeik: major depresszió 16(21,3%), bipoláris affektív zavar 3 (4,0%), szorongá-sos kórképek 12 (16,0%), szerhasználat 4 (5,3%), sze-mélyiségzavar 9 (12,0%), egyéb 7 (9,3%). Összesen 51(68,0%) beteg szed gyógyszert, methylphenidat a leg-gyakoribb (38 beteg, 50,6%), de buproprion (6),paroxetine (4), clomipramine (2), olanzapine,mirtazapine, lithium, zopiclone, quetiapine,citloprane, venlafaxine is elõfordul (1–1 beteg). A CGI(n=70): normál 4,3%, határeset 4,3%, enyhe 42,9%,közepes 32,9%, kifejezett 14,3%, súlyos 1,4%. AzEQ-5D dimenziókban a problémát jelzõk aránya: moz-gékonyság 12,0%, önellátás 4,0%, szokásos tevékeny-ségek 61,3%, fájdalom/rossz közérzet 54,7%,szorongás/lehangoltság 68,0%. Az EQ-5D index átlag0,735 (SD 0,223), szignifikánsan alacsonyabb a korraillesztett átlagos lakosságénál (p<0,05). Az EQ VAS69,6 (19,4), az orvosok értékelése 62,5 (18,9).

Következtetések: A klinikán szakellátásban megjele-nõ ADHD-s felnõttek döntõen fiatal férfiak, és a szü-lõk kétharmada értelmiségi. Életminõségük rosszabb ahazai átlagos lakosságénál, legtöbb problémát a hangu-lati életben és a szokásos tevékenységek elvégzésébenjeleznek. EQ-5D eredményeket nemzetközi viszony-latban is elsõk között közlünk, költséghatékonyságielemzésekben való alkalmazhatóságuk miatt kiemeltjelentõségûek.

Emlékbetörések és kényszerképzetek:poszttraumás jellemzõk vagy transzdiagnosztikusjelenségek?

Perczel Forintos DóraSE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék, [email protected]

A poszttraumás stressz betegség egyik fõ diagnosztikuskritériuma az „emlékbetörés”, azaz a traumatikus élet-események képének önkéntelen felidézõdése. Ezek amentális képek tulajdonképpen a trauma emlékénekérzékszervi/szenzoros felidézõdései, bevillanásai,amelynek során a személy újraéli a kritikus pillanatokszagát, látványát, testérzéseit, hangjait és érzelmi álla-potát. Ezeknek a mentális képeknek a megtapasztalásarendkívül megterhelõ, nyugtalanító és épp ezért terápi-ás szempontból nagyon fontos lenne megérteni, ho-gyan alakulnak ki és miért maradnak fenn. Vannakolyan visszatérõ képzetek is, amelyek a valóságbannem történtek meg, ilyenek a fantáziák, nappali álmo-dozás, hamis emlékek vagy akár a vizuális hallucináci-ók. A legfontosabb közös elem ezekben az, hogy aképzet szenzoros bemenet híján, a memóriából szár-mazik vagy a képzelet szülötte, illetve, hogy önkéntele-nül és kontrollálhatatlanul tör be a tudatba.

A PTSD emlékbetörések a mentális képzetek csupánegyik fajtájának tekinthetõk. Negatív életeseményekemlékképei a mindennapi életben is gyakran önkénte-lenül felötlenek. A páciensek a legkülönfélébb pszichésproblémáknál számolnak be önkéntelenül felötlõ kép-zetekrõl, pl. szociális fóbiában, depresszióban, hipo-chondriában vagy kényszerbetegségben, tehát ún.„transzdiagnosztikus” jelenséggel állunk szemben. Akutatások szerint az emlékbetörések gyakorisága és in-tenzitása prediktív értékû a visszaesés szempontjából,feltehetõen a képek/képzetek intenzív emocionális töl-tése miatt. Ha ez így van, akkor a PTSD és más pszichészavarok pszichoterápiájában a verbális módszerek mel-lett érdemes lenne az eddiginél lényegesen nagyobbhangsúlyt fektetni az emlékképekkel való munkára,ezen belül az emlékképek átstrukturálására.

Az elõadásban pszichoterápiás ambulanciánkon je-lentkezõ PTSD-vel diagnosztizált páciensek klinikaipéldáin keresztül szeretnénk bemutatni a fenti össze-függéseket.

86


A börtönként megélt nõi test Frida Kahlomûvészetében

Péter Orsolya MártaSE ÁOK Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Az apai ágon magyar származású mexikói festõmû-vésznõ, Frida Kahlo (1907–1954) nem csupán DiegoRivera feleségeként, hanem saját jogán, rendkívülegyéni képi világot teremtõ festõként is beírta magát azegyetemes mûvészettörténetbe.

Mûvészetének vezérmotívumát jelenti a börtönkéntmegélt nõi test. Hatéves korában Frida Kahlopoliomyelitis-fertõzésen esett túl, aminek köszönhetõ-en egyik lába megrövidült, 18 évesen pedig súlyos köz-lekedési baleset áldozatává vált, amelynek sorángerince, medencecsontja és mindkét lába eltört. A bal-eset következményeit élete végéig viselte, többek kö-zött festeni is ágyhoz kötöttsége miatt kezdett.Mûvészetének elemzõi sokszor minõsítik alkotásaitszürreálisnak, azonban Kahlo szimbolikája – élettörté-netének ismeretében – viszonylag könnyen megfejthe-tõ. Képein visszatérõ motívum a roncsolt nõi test,amely kínozza és gátolja „lakóját” a fizikai kiteljesedés-ben; bizarr módon azonban pontosan e roncsolt test-nek köszönheti az utókor az átütõ erejû alkotásokat,amelyek utat és eszközt jelentettek a mûvésznek az ön-kifejezéshez, ezáltal pedig oldották a „bezárt” lelketsújtó korlátozottság-élményt.

Az elõadás során a hallgatók betekintést nyerhetnekFrida Kahlo alkotásainak világába, elsõsorban a test éslélek viszonyára, ezen belül is a roncsolt test által aka-dályozott nõi kiteljesedés, a gyermek iránti vágy és afrusztrálódott anyaság képi megjelenítésére koncent-rálva.

Sportolás és depresszió kapcsolata a gyakorlatban:a prevenciótól a terápiáig

Petrika Erzsébet1, Szabó Pál21Magán praxis, DE Humán Tudományok Doktori Iskola,Debrecen2Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet, [email protected]

Bevezetés: Napjaink egyre növekvõ méretû társadalmiproblémáját jelenti a depresszió. Az eredményes, denem mindig elérhetõ terápiás lehetõségeken túl, a ha-tékony prevenció is kiemelt jelentõségû. Ezek közöttegyre több szó esik a sportolásról, hiszen már az egy-szeri sportolás is jó hatással van az ember közérzetére,hangulatára, még önbecsülésére és munkakedvére is. Arendszeres sportolás még ennél is többet ad, ezt gya-korlati tapasztalatok és vizsgálatok is alátámasztják. Je-len elõadásban saját kutatásunk eredményeit vetjükössze a szakirodalmi adatokkal. A sportolás mint tevé-kenység prevenciós és adjuváns terápiás hatásait vizs-gáljuk fiatal felnõtt populáció (fõiskolai hallgatók)rendszeresen sportoló és nemsportoló mintáin.

Célkitûzés és módszer: a depressziós tünetek epide-miológiai vizsgálata sportolás mellett, a sportnak a de-presszióval kapcsolatos terápiás effektusáról valóismeretek és attitûdök feltárása, az edzett test és asportaktivitás hatásának vizsgálata. Kutatásunkban az1998–2009 közötti idõszakban, Zung Depresszió Ská-lát és a saját kialakítású Testmozgás és Depresszió Kap-csolata Kérdõívet (Petrika, 2002) alkalmaztuk.

Eredmények: Rendszeres sportolás mellett a Zungpontátlagok szignifikánsan alacsonyabbak voltak,trendjelleggel is: 35,72 (SD:6,121) vs. 39,19 (SD:6,669). Trend: 34,65; 38,07; 35,87; 45,29. Sportolókdepresszió terápiára nagyobb arányban javasolják ésvélik hatékonynak a sportolást, saját maguk és ismerõ-sük részére is. (Saját: 62,43% vs. 45,40%. Ismerõs:56,18% vs. 35,05%) A testi erõnlétet és hangulatot tí-zes skálán önértékeléssel mértük. Sportolók nagyobberõnlét átlagot de hasonló hangulati átlagot jeleztek,mint a nemsportolók. Erõnlét: 6,92 (SD:1,370) vs.5,62 (SD: 1,635). Hangulat: 6,45 (SD: 1,954) vs. 6,02(SD:2,129).

Megbeszélés: A sportolás depresszióval kapcsolatosprevenciós hatását bizonyítottnak találtuk. A sportolásdepresszióval kapcsolatos terápiás hatását a sportolóknemcsak felismerik, hanem tudatosan alkalmazzák is,maguk és ismerõseik javára. A depresszió csökkentõhatást a sportolás hordozza, függetlenül a testi erõnlét-tõl. Mivel a depresszió visszatérõ epizódokban zajlókrónikus betegség, lényeges az elsõ epizódot megelõ-zõen, fiatal korban elkezdett prevenciós célú sportolás.További kutatások feladata lehet vizsgálni, a sportoló„kapcsolati hálójában”, személyes életterében hogyanjelenik meg ez a jótékony prevenciós és terápiás hatás?

87


Képi kifejezés gyermekotthonban nevelkedett,érzelmileg sérült identitását keresõ fiatal rajzain

Platthy IstvánPécsi Gyermekotthon , Pé[email protected]

Az eredendõ kifejezésmódot és a belsõ látást elõhí-vó, projektív folyamatokra épülõ rajzterápiás mûhely-ben több éven keresztül alkotó tehetséges fiatal egymásután következõ alkotásainak sorozatát mutatom be. Afiú rajzainak sorozatában feltárulnak az alkotó szubjek-tív, verbális, nonverbális, tudatos és tudattalan világa,traumái, érzelmi deficitjei, szelfrészeinek sérülései.Rajzain visszatérõ jegyek, motívumok, személyes szim-bólumok hordozzák a benne lezajló lelki folyamatokatés annak változásait, mutatják a rendezõdés folyama-tát, a gyógyulás dinamikáját. Rajzait személyes interp-retációkkal egészítette ki. Alkotásai embert próbálóküzdelmet mutatnak be annak érdekében, hogy lelkerendezõdjön, traumái elaborálódjanak, érzelmi elaka-dásai feldolgozódjanak, deficitjei pótlódjanak. Mind-ezt összevetem személyes életútjával, csalódásaival,kapcsolatainak alakulásával.

Hányatott élete során rengeteg traumát élt át, ame-lyek többségében ambivalenciát hordozó élmények vol-tak életében. Alkotásaiban egy heroikus küzdelmetlátunk saját identitásának keresésében. Szürrealista al-kotásai hasításról, kettõs személyiségrõl, disszociatív ál-lapotokról számolnak be. A jó és a rossz küzdelmétlátjuk, amelyben úgy tûnik, hogy végül a jó gyõzedel-meskedik. Serdülõkori viselkedészavarában inkább atagadás nyilvánult meg, azonban éppen kreatív alkotá-sai késztették arra, hogy szembenézzen lelki gyötrelmei-vel, szorongásaival. Ez segítette õt a feldolgozásban, aszemélyes életút keresésében.

Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral élõfelnõttek foglalkoztatottsági jellemzõi ésmunkaképessége

Pulay Attila1, Papp Szilvia1, Bitter István1, V. HevérNoémi2, Baji Petra2, Gulácsi László2, Péntek Márta2

1SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest2Egészség-gazdaságtani és Egszségügyi TechnológiaelemzésiKutatóközpont, Budapesti Corvinus Egyetem, [email protected]

Bevezetés: A felnõttkori figyelemhiányoshiperaktivitás-zavarral (Attention DeficitHyperactivity Disorder, ADHD) kapcsolatos társadal-mi terhek hazánkban nem ismertek.

Célkitûzés: Vizsgálatunk célja az ADHD miattigénybe vett egészségügyi ellátások felmérése és a bete-gek munkaképességének vizsgálata.

Módszer: A klinikánkon megjelenõ felnõtt ADHDdiagnózisú betegeket vontunk be a keresztmetszeti kér-dõíves vizsgálatba. Az elmúlt 12 hónapra vonatkozóanfelmértük az igénybe vett járó- és fekvõbeteg ellátáso-kat. A munkaképességet a Work Productivity andActivity Impairment (WPAI) kérdõívvel vizsgáltuk.

Eredmények: A résztvevõ 75 beteg (férfi 77,3%,életkor átlag 30,4 SD 10,5 év) legmagasabb iskolai vég-zettsége: általános iskola 7 (9,3%), középiskola 38(50,7%), fõiskola 11 (14,7%), egyetem 19 (25,3%).

Foglalkoztatottság (n=72): 46 (63,9%) dolgozik,18 (25,0%) tanuló, 5 (6,9%) munkanélküli, 3 (4,2%)egyéb. Vezetõ beosztásban dolgozik 6 (8,0%) beteg,szakalkalmazott 19 (25,3%), ügyviteli munkatárs 2(2,7%), betanított munkás 5 (6,7%), segédmunkás 1(1,3%), 10 (13,3%) beteg vállalkozó, 1 (1,3%) terápiásmunkát végez. Részmunkaidõben 14 (18,7%) betegdolgozik, közülük 2 (2,7%) pszichiátriai problémájamiatt. Az elmúlt 12 hónapban a páciensek átlagosan(SD) 1,6 (5,3) napot voltak táppénzen, 4 (16,7) napotfizetett szabadságon, 0,3 (1,0) napot fizetés nélküli sza-badságon betegségük miatt.

A WPAI alapján (n=41) az elmúlt hét napban amunkaidõ 10,0%-ában (SD 20,7) hiányoztak munka-helyükrõl és 39,8%-ában (SD 24,7) dolgoztak csök-kent hatékonysággal betegségük miatt.

Az elmúlt évben háziorvosnál 11 beteg átlagosan(SD) 3,8 (6,9) alkalommal járt, szakorvosnál (n=75)7,6 (5,9) alkalommal. Balesetet (n=11) átlagosan (SD)1,8 (1,1) alkalommal szenvedtek, közülük 6 szerintezek összefüggésbe hozhatók betegségükkel. Balesetmiatti ellátások: háziorvos (n=2) 6 (4,2), szakorvos(n=6) 4,8 (3,1), mentõszállítás (n=1) 1 alkalom, kór-házi felvétel (n=2) 1 (0) alkalom.

Következtetések: A klinikán szakellátásban megjele-nõ ADHD felnõttek jellemzõen a szakorvosi járóbetegellátást veszik igénybe, kórházi ellátás balesettel kap-csolatosan fordult elõ. A betegek több mint fele dolgo-zik, a munkaképességben a teljesítõképességérintettsége jelentõs, az elmúlt hét napra vonatkozóanátlagosan a munkaidõ több mint egyharmadában dol-goztak csökkent hatékonysággal betegségük miatt. Is-mereteink szerint WPAI eredményeket nemzetköziviszonylatban is elsõként közlünk.

88


Öngyilkosság és mikroRNS: a végrehajtó funkciókgenetikája

Pulay Attila, Réthelyi JánosSE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, [email protected]

Bevezetés: Az öngyilkosság a pszichiátriai betegségek leg-tragikusabb következménye, a lehetséges rizikófaktorokezért intenzív kutatás tárgyát képezik. Újabb kutatásokszoros összefüggést találtak a végrehajtó funkciók káro-sodása és az öngyilkossági magatartás között, amelyösszefüggés pszichiátriai zavartól függetlenül is kimutat-ható volt. A végrehajtó funkciók genetikai háttere nemteljesen tisztázott, újabb eredmények génexpresszió sza-bályozása által a szinaptikus plaszticitást nagymértékbenbefolyásoló mikroRNS molekulák (miRNS) szerepét ve-tették fel. Kutatásunk célja a végrehajtó funkciók szerve-zõdésében meghatározó dorsolaterális frontális körelmeiben megkülönböztetten expresszálódó miRNS gé-nek és a szuicid magatartás gén alapú asszociációs vizsgá-lata volt bipoláris és major depresssziós mintán.

Módszerek: Az NCBI GAIN bipoláris (kód:phs000017.v3.p1, n=999) és major depressziós (kód:phs000020.v2.p1, n=1753) eset-kontroll mintáit ele-meztük. Az öngyilkos magatartást hetente többször is-métlõdõ szuicid ideáció, konkrét tervek, illetve kísérletmeglétével definiáltuk, a kontrollcsoportot a nemszuicid bipoláris és major depressziós egyének alkot-ták. A miRNS géneket az EBI Gene Expression Atlassegítségével választottuk ki, imputációt követõen a ki-választott 91 génbõl 53 volt jelen a mintában. A génalapú statisztikai analízist a VEGAS program segítségé-vel végeztük, a két minta random effekt metaanalízisselelemzett, egyedi nukleotid polimorfizmus alapú asszo-ciációit felhasználva. A többszörös összehasonlítás kor-rekcióját 1000.000 ciklusú permutációval végeztük. Apopuláció stratifikáció hatását a genomikus inflációkontrolljával korrigáltuk.

Eredmények: a vizsgált 53 génbõl nominálisan szig-nifikáns p-értéket a DICER1 (p=0,0042) és a MIR765(p=0,0253) géneknél észleltünk, többszörös összeha-sonlítás korrekciója után csak a DICER1 maradt szig-nifikáns (p=0,048).

Konklúzió: A DICER1 gén terméke, a dicerribonukleáz alapvetõ szerepet játszik a génexpressziótszabályozó miRNS szintézisben, és újabb állatkísérle-tek szerint jelentõs hatást gyakorol a végrehajtó funkci-ókra. Vizsgálatunkban észlelt statisztikailagszignifikáns összefüggése a szuicid magatartással újabbbizonyíték a végrehajtó funkciók és az öngyilkosságpszichiátriai diagnózisokon is átívelõ kapcsolatára, éssegíthet etiológiájának és rizikófaktorainak jobb meg-értésében.

A kutatást az OTKA-PD 83876 sz. posztdoktori pá-lyázat támogatta.

Létezik-e kétfajta pszichológia? - Az énkoncepció,érzelmek és motívumok kulturális különbségei

Purebl GyörgySE ÁOK Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Az emberi személyiséget autonóm, másoktól jól elkü-lönülõ, tulajdonságok egyedi kombinációjából állókonstruktumnak gondoljuk – legalábbis ennek akonstruktumnak a kutatása a pszichológiai egyik fõkérdése. A koncepció axiomatikus értéktelítettsége so-káig fel sem tûnt, annak ellenére, hogy számoskultúrközi konfliktus nehezen volt ebben a keretbenértelmezhetõ, és még az adott kultúrán belüli kutatá-sok is a konzisztencia-paradoxon jelenségébe ütköz-tek. Számos jelenség, valamint antropológiai éskultúrközi pszichógiai kutatások alapján a személyiségaxiomatikus fogalma relativizálódni látszódik: úgy tû-nik, a kollektivista (elsõsorban ázsiai) kultúrákban azént egy alternatív személyiségkoncepció ragadhatjameg jobban, mely az autonómia helyett a szociálisinterdependenciát helyezi középpontjába. Eszerint aszemélyiséget nem elsõsorban saját tulajdonságai, ha-nem szociális beágyazottsága határozza meg, ezekhezképest az egyéni tulajdonságok másodlagosak.

89


Miért van szükség többszintû megközelítésre aprevencióban?

Purebl GyörgySE ÁOK Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb hangsúly kerüla megelõzésre a depresszió és öngyilkosság megelõzés-ben is. Számos kampány, illetve megelõzõ programtörtént az elmúlt évtizedekben, ezek közös jellemzõje,hogy átmeneti hatásuk volt – bármerre is tekintünk avilágon, végül is a XXI. század elsõ évtizedére a de-presszió az egyik vezetõ népegészségügyi problémávávált. Nürnbergben az ezredforduló táján ugyanakkorelindult egy társadalmi kezdeményezés, amelynek ha-tása, úgy tûnik, tartósabb – ennek mintájára indultak elSzövetség a Depresszió Ellen programok elõször Né-metországban, majd – az EU támogatásával – egész Eu-rópában. A programok legfontosabb újdonsága atöbbszintû megközelítés. Ennek jellemzõi: 1. A prog-ram egyszerre több csoportot igyekszik befolyásolni.Ezek részben professzionális, részben civil segítõk,hozzátartozók, magas kockázatú csoportok, illetve ahelyi kommunikáció kulcsfigurái (helyi média, taná-rok, rendõrök, lelkészek). 2. A különbözõ csoportokatcélzó beavatkozások egyszerre történnek – szinergikushatások. 3. A program célja a helyi közösségben a civil-szakmai összefogás erõsítése, a kollaboráció fokozásaaz ellátórendszeren belül, illetve az ellátórendszer és acivil szolgálatok között, valamint a hatékony megelõzõkészségek minél szélesebb körû oktatása.

A többszintû megközelítés segítségével a különbözõnemzetközi, illetve hazai vizsgálatok szerint a beavat-kozási közösségekben az öngyilkosságok 57–47%-oscsökkenése érhetõ el.

“Hogyan lehet pszichoszomatikus orvoslásMagyarországon?”

Purebl György1, Lehóczky Pál2, Harrach Andor3,Vizi Janos4, Nagy Enikõ2, Túry Ferenc1

1SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Budapest2Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest3Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaság, Budapest4OPK, [email protected]

A kerekasztal beszélgetés során a pszichoszomatikusoktatás és praxis magyarországi bevezetésének témájátszeretnénk körbejárni.

Miközben a bizonyítékokon alapuló orvostudo-mány számos hatékony eszközzel rendelkezik ugyan-csak számos betegség kezelésében, a nem kielégítõklinikai javulás, a csak részleges remisszió nagyon gya-kori jelenségek.

Az egyik fontos háttértényezõt a krónikus betegsé-gekkel társuló pszichés problémák jelentik. Akomorbid pszichológiai tünetek és a pszichiátriai zava-rok (leggyakrabban a depresszió) hatékony kezelésenélkül a legtöbb krónikus betegségben nagyon nehézhosszú távú sikereket elérni.

További fontos és a legtöbb gyakorlati orvostudo-mányi ágban egyre központibb helyet elfoglaló kérdésa beteg-együttmûködés (compliance), a terápiahûség(adherencia) és a terápiás összhang (konkordancia)kérdései, hiszen az elmúlt tíz évben világossá vált, hogya hatékony kezelések hétköznapi akadályait a legtöbbesetben ezek jelentik.

Mindezek miatt paradigmaváltásra van szükség amedicinában, és számos országban meg is indult már apszichoszomatikus ellátás önálló diszciplínává fejlõ-dése. A pszichiátria ennek a paradigmaváltásnak akulcszakmája lehet.

90


Számítógép függõség: változó trendek. A játékoktóla Facebookig

Rappant GyörgyFejér Megyei Szent György Kórház Pszichiátriai Centrum,Székesfehérvá[email protected]

A számítógép-függõség a viselkedési addikciókhoz tar-tozó, jól körülhatárolható fogalom. Elõfordulása 1,2% a teljes pupulációban, a rendszeres használók között10% körül van.

A számítógép fogalmának átalakulásával, kiterjesz-tésével a használati szokások is megváltoztak. A mobil-telefonok, táblagépek komplett számítógépkéntmûködhetnek. A mindennapi élet szerves részévé válttárgyakhoz kapcsolódó addikciók is megváltoztak. Ahardver változásához a szoftver és a felhasználói szoká-sok változása is társult. A web 2.0, a közösségi hálóza-tok megjelenése a hordozhatósággal együtt fokozottaddikciós potenciált jelent. A jelenlegi trendek szerinta közösségi hálózatok és a mobil eszközök a folyama-tos jelenlét érzetét keltik, és egyre inkább beépülnekéletünkbe. Mindez egyre inkább az állandó on-linekapcsolat, egyes esetekben információ-függõség irá-nyába mutat.

A számítógép függõség fõ formái:– internet függõség– felnõtt tartalmak túlzott fogyasztása– szociális háló és chat– játékok, online játékok– vásárlás

Azok a formák, amelyekben a felhasználó nem kapvisszajelzést (ahogy pl. a telefonbeszélgetés, chat soránigen) erõsebb függõségi potenciállal bírnak. Gyakori akomorbiditás depresszióval, szorongásos zavarokkal.

A felnõttek és gyermekek számára különbözõ megol-dási lehetõségek adottak. Gyermekek számára a hozzá-férhetõség, az idõ, a tartalmak korlátozása sokszormegoldást jelent. Ez szoftveresen könnyen megoldható.A fejlett operációs rendszerek alkalmasak a szülõi kont-rollra, de számos egyéb program is alkalmazható. Emel-lett a prevenció, nevelési minták rendkívül fontosak.

Felnõttek számára egyéni és csoportos pszichoterá-pia; illetve súlyos esetben, komorbiditás esetén gyógy-szeres kezelés jön szóba.

Az elõadás áttekinti a témáról szóló szakirodalmat,a megoldási, kezelési lehetõségeket.

Személyiségmérés az internet segítségével – azInternational Personality Item Pool (IPIP)bemutatása

Reinhardt Melinda, Vass ZoltánKároli Gáspár Református, BTK, Pszichológiai Intézet,Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék, [email protected]

Kulcsszavak: International Personality Item Pool (IPIP),személyiségmérés, internet, Psychogalaxy-projekt

A személyiség vizsgálatának egy új, dinamikusan fej-lõdõ, internet alapú lehetõségét teremtette meg azInternational Personality Item Pool (IPIP) rendszere.Elõadásunk ezt a közösségi oldal alapú mérési mód-szert (Goldberg, 1999) mutatja be: annak nemzetköziés hazai történetét, valamint kurrens eredményeit.

Az IPIP-rendszer megalkotásának alapvetõ célja aszemélyiséglélektan kutatói számára egy szabad fel-használású, ingyenes mérõeszköz-gyûjtemény létreho-zása és egy intenzív nemzetközi tudományosegyüttmûködési lehetõség kialakítása volt (Goldberg ésmtsai., 2006).

Az IPIP weboldalán (http://ipip.ori.org) aktuálisan2413, a személyiség felmérésére alkalmas tétel szere-pel, melyek 269 skálába szervezõdnek. A honlap tartal-mazza az egyes skálák kiértékelését és azokpszichometriai tulajdonságait is.

Az IPIP-kérdõíveket közel 40 nyelvre fordították le,köztük magyarra is. A magyar fordítást Vass Zoltán ésSváb Péter végezte. A hazai változat 2008 márciusától ér-hetõ el a világhálón a Psychogalaxy-projekt keretében(www.psychogalaxy.hu). A Psychogalaxy-honlapon elér-hetõ IPIP-kérdõíveket eddig több ezren töltötték ki.

Prezentációnk áttekinti a magyar nyelvû IPIP kérdõ-ívek témáit (pl. Big Five-alapú személyiségmérés(Goldberg, 1999), társas kapcsolatok, érzelmek) és rö-viden összefoglalja az egyes kérdõívek felépítését is.

Végül bemutatjuk a 2008–2012 között aPsychogalaxyn online kitöltött IPIP-tesztek összegzettadatain végrehajtott statisztikai elemzések néhány fon-tosabb eredményét. Elõadásunk a további tervezett ku-tatási irányok (pl. kultúrközi összehasonlítás)összegzésével zárul.

91


Közösségi alapú depresszió felismerési ésöngyilkosság megelõzõ programok –A Gotland Study-tól a hazai vizsgálatokig

Dr. Rihmer ZoltánSemmelweis Egyetem, Kliniaki és Kutatási Mentálhigiénésosztály, [email protected]

Az öngyilkossági kísérlet és a befejezett öngyilkosság anépesség szintjén ritka esemény, azonban meglehetõ-sen gyakori pszichiátriai betegek körében, akik az ön-gyilkossági cselekményüket megelõzõen gyakranfelkeresik háziorvosukat. Az unipoláris és bipolárismajor depresszív epizód pont-prevalenciája a házior-vosi gyakorlatban 8–10%, azonban ezen esetek mint-egy fele felismeretlen és kezeletlen marad, vagy abetegeket helytelen diagnózissal kezelik. A major de-pressziós epizód a leggyakoribb fennálló pszichiátriaidiagnózis az öngyilkosságot megkísérlõk és elkövetõkközött (56–87%), és a depresszió sikeres akut és hosszútávú kezelése még e magas rizikójú csoportban is szig-nifikánsan (több mint 80 %-kal) csökkenti az öngyil-kos viselkedés kockázatát. Mivel az öngyilkosságotelkövetõk több mint fele felkeresi háziorvosát a halálátmegelõzõ négy hét során, a háziorvosok fontos szere-pet játszanak az öngyilkosság szempontjából veszélyez-tetettek felismerésében és a szuicidium megelõzésében.Hat nagy, közösségi alapú vizsgálat (Gotland Study1983, Matsunoyama Elderly Suicide Prevention Study,1986, Jamtland vizsgálat, 1994, Nürnberg AllianceAgainst Depression, 2000, a Kiskunhalasi Szuicid Pre-venciós program, 2000, és az European AllianceAgainst Depression keretében végzett szolnoki és mis-kolci vizsgálat, 2005) eredményei egyértelmûen arautalnak, hogy a háziorvosok és egyéb egészségügyiszakemberek képzése a depresszió diagnosztizálásávalés megfelelõ gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelésé-vel kapcsolatban, különösen pszichoszociális beavat-kozások közösségi ismeretterjesztés és „gate-keeper”tréning mellett, lényegesen javítja a depresszió felisme-rését és kezelésének hatékonyságát, és csökkenti az ön-gyilkossági kísérletek és befejezett öngyilkosságokgyakoriságát a képzésen résztvevõk ellátási területén.A szerzõ részletesen ismerteti az e tekintetben úttörõ-nek számító Gotland Study eredményiet és hiányossá-gait, majd röviden kitér az újabb öt vizsgálatértékelésére.

A mentalizáció, a kötõdési stílus, valamint atemperamentum-és karakterdimenziókösszefüggéseinek vizsgálata személyiségzavarokesetén

Ritzl Andrea1, Csukly Gábor2, Frecska Ede1,Égerházi Anikó1

1Debreceni Egyetem OEC Pszichiátriai Tanszék, Debrecen2Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika,[email protected]

A mentalizációs deficitet a személyiségzavarok központiproblematikájaként tartják számon, a mentalizációs defi-cit súlyosságáról azonban az egyes személyiségzavarok te-kintetében megoszlanak a vélemények. Számos szerzõfeltételezi, hogy a mentalizációs képesség a koraianya–gyerek interakciók során alakul ki, és szoros kap-csolatban áll a kötõdési stílus minõségével. Ennek ellené-re kevés olyan empirikus vizsgálat született, mely amentalizációs képesség és a kötõdési stílus, valamint azegyes specifikus személyiségzavarok és a kötõdési stílusösszefüggéseivel foglalkozik. A személyiségzavarok mé-résére gyakran alkalmazott temperamentum- és karak-terdimenziók és ezeknek a mentalizációs képességgel éskötõdési stílussal való kapcsolatának vizsgálata egyre na-gyobb figyelmet kapnak.

Vizsgálatunk célja, hogy az A, B, illetve C klaszterbesorolt páciensek mentalizációs képességét, kötõdésistílusát, valamint temperamentum- és karakterdimen-zióit és ezek egymással való összefüggéseit felmérjük,és egészséges kontrollszemélyek eredményeivel össze-hasonlítsuk.

A személyiségzavar fennállásának és típusának vizs-gálatára a DSM IV. II-es tengely zavarainak felmérésé-re szolgáló Strukturált Klinikai Interjút (SCID-II), aglobális tünetek súlyosságának megállapítására pedig aDerogatis-féle Tünetlista módosított változatát(SCL-90-R) alkalmaztuk mind a vizsgálati, mind akontrollcsoport esetében.

A mentalizációs képesség mérése az Ekman 60 Facesteszt, az RMET (Reading the Mind in the Eyes Test),valamint a Toronto Alexitímia Skála (TAS-20), a kötõ-dési stílus mérése a Közvetlen Partnerkapcsolatok Él-ményei (ECR) kérdõív, a temperamentum- éskarakterdimenziók mérése pedig a TCI (Temperamentand Character Inventory) kérdõív segítségével történt.

A vizsgálatunkban eddig 16 személyiségzavarbanszenvedõ, pszichiátriai osztályon kezelt páciens(A-klaszter: n=3, B-klaszter: n=9, C-klaszter: n=4; át-lagéletkor=38,75±14,73), és 16 egészséges kontrollsze-mély (átlagéletkor=34,06±11,08) vett részt.Az eredmények alapján személyiségzavarban az egészsé-ges kontrollokhoz képest nagyobb valószínûséggel fordulelõ mentalizációs deficit és bizonytalan kötõdési stílus. Abetegcsoport esetén az elárasztott kötõdési stílus jelenikmeg a leggyakrabban a klaszterbe tartozástól függetlenül.Az Ekman teszt alapján az A klaszterbe sorolt betegek amásik két csoporthoz képest szignifikánsan rosszabbmentalizációs képességgel rendelkeznek.

92


Az autizmus spektrum zavar megjelenése egyfelnõtt pszichiátriai gondozó gyakorlatában

Rocsa Ágota, Kõszeg SáraXII. ker. Pszichiátriai Gondozó - FÕPSZICHE, [email protected]

Az autizmus spektrum zavar elõfordulási aránya 0,6–1%,ennek megfelelõen Magyarországon feltételezhetõen60–100 ezerre tehetõ az érintettek száma. Ezzel szembenaz egészségügyi és közoktatási statisztikák jóval kisebbarányszámokat mutatnak. OEP adatok alapján 2007-benMagyarországon járóbeteg-ellátásban 3260 autizmusspektrum zavarral élõ beteg jelent meg, ennek 23 %-avolt 15 és 29 év közötti és csak 2 %-a 30 év feletti.

Az autizmust gyermekpszichiátriai kórképként ta-nuljuk, ismerjük. A gyerekek felnõnek. A súlyosan fo-gyatékos autista betegek krónikus intézményekben élikle az életüket. De hol vannak a többiek?

A XII. kerületi Pszichiátriai Gondozóban korábbancsak súlyos fogyatékos autista betegekkel találkoztunk.Õk családban élnek, napközibe járnak vagy hetes ott-honban laknak. Szorongás, nyugtalanság, indulatkitö-rések, önsértés és egyéb viselkedési zavarok miattszükséges gyógyszeres kezelésük, ezt biztosítjuk szá-mukra rendelõnkben.

2011-ben találkoztunk elõször olyan autizmusspektrumba tartozó beteggel, aki nem súlyosan fogya-tékos. Egyikük, egy 18 éves fiatalember gyermekklini-kai kivizsgálás után, Asperger szindrómáskéntjelentkezett. Szorongás, aggodalmaskodás, kényszerei-nek felerõsödése, iskolába járási képtelensége miattkért segítséget.

Másik, 37 éves nõbetegünk 2012-ben kínzó gondo-latok és alvászavar miatt jelentkezett pszichotikus álla-potban. Pszichológiai vizsgálat vetette fel az autizmuslehetõségét, amit a késõbbi explorációk és az édesanyá-tól felvett további anamnesztikus adatok megerõsítet-tek. Az alkalmazott gyógyszeres terápia mellettpszichotikus tünetei lassanként lecsengtek, és megma-radtak a kisgyermekkortól folyamatosan meglévõautizmusra jellemzõ jegyek. Az új diagnózis a beteg szá-mára megnyugvást hozott és a jövõre nézve új lehetõ-ségeket teremthet.

A felnõtt ellátásban nem vagyunk felkészülve autistabetegek megjelenésére, kezelésére. Mi most a betege-inkkel együtt tanuljuk az autizmus spektrumát.

A fenti két beteg kórtörténetét mutatom be.

A rákbetegség és az öngyilkosság kapcsolata

Rohánszky Léna1, Katonai Rózsa2, Bodoky György1

1Fõvárosi Szent István és Szent László Kórház ésRendelõintézet Onkológiai Centrum2ELTE PPK Pszichológia Intézet, Pszichológia Doktori [email protected]

Bevezetés: Számos vizsgálat bizonyítja, hogy a rákbeteg-séget kísérõ fizikai és pszichés distressz fokozza az öngyil-kosság kockázatát. A rák diagnózisa növeli azöngyilkosság gondolatának , a szuicid kísérletnek és aszuicid tett elõfordulásának arányát. Ez az arány befeje-zett öngyilkosság esetén kétszeres az átlagpopulációhozképest. A vizsgálatok szerint a férfi rákbetegek gyakrab-ban követnek el öngyilkosságot, mint a nõbetegek.

Cél: A pszichoonkológiai rendelésen megjelenõ rák-betegek öngyilkossági késztetéseinek megismerése.

Minta és módszer: Rákbetegek vegyes csoportja(738 fõ, 84% nõ). Kérdés:”A rákbetegség diagnózisaóta voltak-e öngyilkossági gondolatai”. A kérdésreadott válaszokat az érzelmi állapot (szorongás, de-presszió, észlelt stressz) és a megküzdés függvényébenelemeztük.

Eredmények: A minta 14%-a számolt be öngyilkos-sági gondolatokról. Ez az arány a normál populáció ha-sonló kérdésre adott válaszának („Az elmúlt év soránvoltak-e öngyilkossági gondolatai?”, Hungarostudy2006) háromszorosa. Az öngyilkossági gondolat meg-jelenése mintánkban szignifikáns kapcsolatot mutat aszorongás, depresszió és észlelt stressz emelkedettszintjével, valamint a depresszív copingban adott ma-gasabb pontszámmal és a problémamegoldó copingalacsony értékével, valamint a hárító/elfojtó megküz-déssel. Vizsgálatunkban a férfi betegek öngyilkosságikésztetése nem volt erõsebb a nõbetegekénél.

Következtetés: A rákbetegség diadnózisára adott,valamint a betegségfolyamatot kísérõ érzelmi reakciókés állapotok növelik az öngyilkosság kockázatát. Amegküzdés bizonyos formái erõsítik a kockázatot. Azöngyilkossági szándék és az érzelmi állapot szûrésefontos hozzájárulás lehet a beteg számára szükségespszichológiai kezelések és támogatás biztosítása szem-pontjából a megelõzés érdekében.

93


Az alvási EEG spektrum magas frekvenciájúaktivitása és a szérum Il-6 szintjének kapcsolatavesetranszplantált betegek körében

Rónai Katalin Zsuzsanna1, Lázár Sándor Alpár2,Szentkirályi András3, Zoller Rezsõ4, GombosFerenc5, Lindner Anett6, Zsolt László7, PappIstván7, Turányi Csilla1, Szõcs Júlia1, FornádiKatalin1, Molnár Miklós Zsolt8, Mucsi István9,Bódizs Róbert1, Novák Márta1

1Alvásmedicina és Pszichonefrológia Munkacsoport,Magatartástudományi Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest2Centre for Brain Repair, Department of ClinicalNeurosciences University of Cambridge, Cambridge, UK3Westfälische Wilhelms-University, Institution of Epidemiologyand Socialmedicine, Münster, Germany41.Belgyógyászati Klinika, Semmelweis Egyetem, Budapest5Dept. of Cognitive Science, Budapest Mûszaki Egyetem, Budapest6Neurológiai Klinika, Semmelweis Egyetem, Budapest7Dept. of Physics, Babes-Bolyai University, Cluj-Napoca, Romania8Division of Nephrology, Department. of Medicine, UniversityHealth Network, University of Toronto, Toronto, Canada9Division of Nephrology, McGill University Health Centre,Royal Victoria Hospital, Montreal, [email protected]

Bevezetõ: Vesetranszplantált betegek körében gyako-riak a különbözõ alvászavarok. Több gyulladásoscitokin, így az Interleukin-6 (Il-6) és a Tumor NecrosisFactor-á (TNF-á) szintje vesetranszplantált betegekbenmagas. Számos adat ismert e két citokin alvásreguláció-ban betöltött szerepérõl. Az alvás alatti EEG spektráliselemzésével többek között kimutatható az agykéregmagas frekvenciájú aktivitása (MFA), ami fokozottkortikális tevékenységre (hiperarousal), illetverosszabb alvásminõségre utalhat. Vizsgálatunkban aMFA és az Il-6, valamint a TNF-á kapcsolatát elemez-tük vesetranszplantált betegek körében.

Módszerek: Vizsgálatunkba 56 vesetranszplantáltbeteget vontunk be (35 férfi és 21 nõ, átlagéletkor49±13 év, a BMI 26 ±4 kg/m2, becsült GFR50±17ml/min). Az Il-6 és a TNF-á szérumszintjénekmérése ELISA-val történt (R&D Systems,Minneapolis, USA). Éjszakai poliszomnográfiás vizsgá-lat után (SOMNOscreen) meghatároztuk az EEG frek-venciasávokba (béta1, gamma spektrumok a REM ésnon-REM; 2., 3. és 4. stádiumokban) esõ spektrális tel-jesítményeket. A statisztikai elemzést STATA 8software-rel végeztük.

Eredmények: Az Il-6 szintje nem mutatott szignifi-káns összefüggést sem az alváslatenciával, sem a mélyalvás arányával, ugyanakkor az alváshatékonysággalnegatív korrelációt találtunk (r=-0,372, p<0,05). ATNF-á nem állt szignifikáns kapcsolatban a PSG para-méterekkel. Az Il-6 és a REM alatt mért béta1 spekt-rum pozitív korrelációt mutatott (r=0,284, p<0,05),és ez az összefüggés többváltozós lineáris regressziósmodellben független volt az életkortól, a nemtõl, a ve-sefunkciótól az alvás alatti légzészavartól és a BMI-tõlis (â=0,37, p<0,05, a modellben a kimeneti változóntranszformációt végeztünk). A TNF-á szintje az alvásalatti MFA-val nem mutatott összefüggést.

Konklúzió: Megfigyelésünk szerint az Il-6 szintjé-nek emelkedése együtt jár az alváshatékonyság csökke-nésével és az alvás alatti fokozott kortikális aktivitással(hiperarousal) vesetranszplantált betegek körében.

Az alvási EEG spektrum magas frekvenciájúaktivitása és a depressziós és inszomniás panaszokkapcsolata vesetranszplantált betegek körében

Rónai Katalin Zsuzsanna1, Lázár Sándor Alpár2,Szentkirályi András3, Zoller Rezsõ4, GombosFerenc5, Lindner Anett6, Zsolt László7, PappIstván7, Turányi Csilla1, Szõcs Júlia1, FornádiKatalin1, Molnár Miklós Zsolt8, Mucsi István9,Bódizs Róbert1, Novák Márta1

1Alvásmedicina és Pszichonefrológia Munkacsoport,Magatartástudományi Intézet, Semmelweis Egyetem, Budapest2Centre for Brain Repair, Department of ClinicalNeurosciences University of Cambridge, Cambridge, U K3Westfälische Wilhelms-University, Institution of Epidemiologyand Socialmedicine, Münster, Germany41.Belgyógyászati Klinika, Semmelweis Egyetem, Budapest5Dept. of Cognitive Science, Budapest Mûszaki Egyetem, Budapest6Neurológiai Klinika, Semmelweis Egyetem, Budapest7Dept. of Physics, Babes-Bolyai University, Cluj-Napoca, Romania8Division of Nephrology, Department. of Medicine, UniversityHealth Network, University of Toronto, Toronto, Canada9Division of Nephrology, McGill University Health Centre,Royal Victoria Hospital, Montreal, [email protected]

Bevezetõ: Vesetranszplantáltak körében gyakori azinszomnia és a depresszió, sokszor a két kórkép együttfordul elõ. Mind az inszomnia, mind a depresszió ki-alakulásában felmerül a hiperarousal szerepe, amire azalvás alatti EEG-n látható, ébrenlétre jellemzõ, magasfrekvenciájú aktivitás (MFA) megnövekedése is utal-hat. Jelen munkában kvantitatív EEG elemzéssel vizs-gáltuk a MFA és az inszomniás és depressziós tünetekkapcsolatát vesetranszplantáltak körében.

Módszerek: Vizsgálatunkba 56 vesetranszplantáltbeteget (35 férfi, átlagéletkor 49±13 év, BMI 26±4kg/m2, becsült GFR 50±17 ml/min) vontunk be. Azinszomniás és a depressziós panaszok jelenlétét azAthens Insomnia (AIS) és a Center for EpidemiologicStudies-Depression (CESD) skálákkal mértük. A teljeséjszakai poliszomnográfia során nyert alvási EEG-nszerkezeti, illetve kvantitatív elemzést végeztünk, meg-határozva a REM és non-REM alvás alatti EEG béta1(15,25–5 Hz) és gamma (35,25–45 Hz) frekvenciatar-tományokra esõ abszolút spektrális teljesítményét. Astatisztikai elemzést STATA 8 software-rel végeztük.

Eredmények: A mintában a CESD pontszám nem mu-tatott kapcsolatot sem a mély alvás, sem a felületes alvásarányával, sem az alváslatenciával. Az inszomniás pana-szok súlyosságát jelzõ AIS pontszám pozitív korrelációtmutatott az alváslatencia hosszával (r=0,274, p<0,05).Az AIS pontszám pozitív korrelációt mutatott a REM al-vás alatt mért béta1 frekvenciasáv-teljesítménnyel(r=0,294, p<0,05), míg a non-REM alatt regisztráltEEG esetében hasonló kapcsolatot nem láttunk. A CESDpontszám pozitívan korrelált a béta1 sáv teljesítményévelREM-ben (r=0,268, p<0,05) és non-REM-ben(r=0,297, p<0,05), valamint a gamma sáv teljesítményé-vel non-REM-ben (r=0,303, p<0,05).

Konklúzió: Az alvási szerkezettel szemben az alvásiEEG magas frekvenciájú aktivitása érzékeny mutatójaa depressziós és az inszomniás panaszok súlyosságánakvesetranszplantált betegekben. E panaszokneurofiziológiai háttérmechanizmusában az alvás alattihiperarousal jelentõs szerepet játszhat. Mindazonáltalaz inszomniás panaszok vonatkozásában ez az össze-függés csupán a REM alvásra korlátozódik.

94


Az alvászavarok prevalenciája a fizikailagbántalmazott nõk körében

Sándor Imola1, Dr.Gyõrffy Zsuzsa1, Dr.TorzsaPéter2, Dr. Csoboth Csilla1, Dr. Kopp Mária1

1SE ÁOK Magatartásudományi Intézet, Budapest2SE ÁOK Családorvosi Tanszék, [email protected]

Bevezetés: A fizikai bántalmazás egészségre ható kö-vetkezményei jelentõsek: a bántalmazás szoros kap-csolatban áll a szomatikus és a pszichés zavarokkal,valamint az életminõség alakulásával.

Cékitûzés: Jelen vizsgálatunkban a fizikai bántal-mazás és az egyik leggyakoribb népegészségügyi prob-léma, az alvászavarok (inszomnia) összefüggéseinekvizsgálata.

Módszerek: Keresztmetszeti elemzéseink mintáját aHungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérésnõi tagjai szolgáltatták (N=6987). Vizsgálatunkban azalvászavarok méréséhez az Athéni Inszomnia Skálamagyar változatát használtuk.

Eredmények: Az inszomnia és a bántalmazás közöttkimutatható összefüggést találtunk: mintánk fizikailagbántalmazott tagjai szignifikánsan nagyobb aránybanérintettek az alvászavarok problémájában. Mind a ma-gasabb inszomnia skála pontszám, mind pedig az athé-ni inszomnia skála egyes itemjeinek különálló elemzéseután megállapítható, hogy az alvászavarok valamennyimutatója tekintetében a bántalmazott csoport szignifi-káns többletet mutatott. A többváltozós elemzés után,az alvászavar potenciális rizikófaktoraira kontrollálva(életkor, iskolai végzettség, dohányzás, váltott mûszak-ban való munkavégzés, fájdalmak megléte, egészség-ügyi szolgáltatások igénybevételének gyakorisága,valamint a kávéfogyasztás, illetve a depresszió) a fizikaibántalmazás az elalvási- (OR=1,707), átalvási-(OR=1,552) panaszok és nappali teljesítménycsökke-nés (OR=2,024) tekintetében a fizikai bántalmazásfontos, magyarázó tényezõnek bizonyult.

Következtetés: Eredményeink felhívják a figyelmetarra, hogy a fizikai bántalmazás jelentõs hatással lehet azalvászavarok kialakulására és/vagy fenntartására. A fizi-kai bántalmazás és a alvászavarok közötti kapcsolat pon-tosabb megismeréshez további vizsgálatok szükségesek.

Ki védettebb a kiégés ellen?

Sarudi Katalin, Kõvári EditJahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelõintézet, III.Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály, [email protected]

A Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházban minden munkakö-ri csoportban dolgozóra kiterjedõ kérdõíves felméréstvégeztünk. A kiégettség mértékének vizsgálata, a ki-égés folyamatában szerepet játszó komponensek, a leg-nagyobb feszültséget kiváltó okok mellett a kiégésellen ható tényezõket, a megküzdés módjait és a követ-kezményes depresszió, szorongás mértékét is igyekez-tünk feltárni.

Az átfogó vizsgálat számos szakirodalomból ismertés jó néhány nem várt komponensre, relációra hívta fela figyelmet. Az eredmények közül a szociodemográfiaiváltozók és a stressz elleni védõfaktorokat mérõ skálákösszehasonlításából kapott összefüggéseket ismerte-tem jelen elõadásban.

A teljes mintára számolt korrelációs mutatók szorosnegatív irányú kapcsolatot igazoltak a kiégettség mér-téke (MBI) és az Élettel való elégedettség (RAHE 1),Életcél és kapcsolatok (RAHE 2), valamint a Társas tá-mogatottság (ISEL) skálák között, így bebizonyoso-dott, hogy e skálák megfelelõen mérik a kiégés ellenivédõfaktorokat.

Eredményeink szignifikáns eltérést mutattak a nõkjavára az életcélok és a társas támogatottság vonatko-zásában. Mindhárom védõfaktort mérõ skála az iskolaivégzettséggel mutatott szoros kapcsolatot, vagyis a ma-gasabb iskolázottsággal hatékonyabb stressz elleni vé-dekezés jár együtt. Az életcélok megléte azegészségügyben töltött évekkel és az életkorral jelzettszignifikáns összefüggést, míg az összes munkában töl-tött idõvel nem.

A magas mintaelemszám (átlagosan 722teljeskörûen értékelhetõ kérdõív) révén megkockáztat-ható arra következtetni, hogy az egészségügyben vég-zett munka és az idõsebb kor nagyobb mértékben ad adolgozóknak életcélokat és fontosabbá teszi számukraaz emberi kapcsolatokat.

Vajon, lehet-e ez egy újabb magyarázat arra is, hogymiért öregszik el az egészségügyben a dolgozói stáb?

95


A neuregulin-1 (NRG1) által indukáltAKT-foszforiláció összefüggése a kognitívfunkciókkal szkizofréniában

Seres Imola1, Balog Zsolt2, Kelemen Oguz3,Benedek György2, Kéri Szabolcs4,5

1SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest2SZTE ÁOK Élettani Intézet, Szeged3Bács- Kiskun Megyei Önkormányzat Kórháza, PszichiátriaiOsztály, Kecskemét4SZTE ÁOK Élettani Intézet; Országos Pszichiátriai Központ,Budapest5Rutgers University, Newark, [email protected]

Bevezetõ: Számos adat utal a NRG1 szerepére szkizof-réniában, bár az adatok ellentmondásosak. Az NRG1 aRas-MAPK és a phosphatidylinositol-3 kinase-proteinkinase B (PI3K-PKB/AKT) intracelluláris hírvivõrend-szeren keresztül fejti ki a hatását, az ErbB receptorok-hoz kötõdve. Vizsgálatunk célja az NRG1-AKTaktiváció, a klinikai tünetek és a neurokognitív funkci-ók összefüggéseinek megállapítása volt.

Módszerek: A vizsgálatban 40 DSM-IV diagnózissalrendelkezõ szkizofrén páciens és 30 kontrollszemélyvett részt. NRG1a (65 aminosavból álló fragment azEGF doménból) segítségével stimuláltuk a perifériásvérbõl nyert B limfocitákat 30 percig. A sejtekbõl izo-lált proteint Western blott segítségével értékeltük. Afüggetlen változó az aktivált p-AKT és a teljes AKT há-nyadosa volt. A klinikai tüneteket a Positive andNegative Syndrome Scale (PANSS) segítségével szám-szerûsítettük. A kognitív funkciókat (figyelem, rövid-és hosszú távú memória, nyelv, vizuális-téri készségek)a Repeatable Brief Assessment of NeuropsychologicalStatus (RBANS) tesztcsomaggal mértük.

Eredmények: Az egészséges kontrollszemélyekhezviszonyítva a betegek esetében szignifikánsan csökkentpAKT/AKT hányadost találtunk (p<0,001). AzRBANS generalizált neuropszichológiai deficitet iga-zolt (d>0,8 minden doménben). Az AKT-aktiváció ésa neuropszichológiai deficit között nem volt összefüg-gés (r<0,3), viszont a teljes PANSS pontszám fordítottkorrelációt mutatott az aktivációs hányadossal(r=-0,54).

Következtetések: A perifériás biomerkerek közé tarto-zó AKT-aktiváció nem a neurokognitív funkciókkal, ha-nem az általános pszichopatológiai tünetek súlyosságávalfüggött össze. További vizsgálatokat igényel annak meg-állapítása, hogy specifikusabb teszteljárásokkal kimutat-ható-e a jelen vizsgálatban rejtetten maradt összefüggés.

A beszédben mérhetõ akusztikai jellemzõkdepressziós hangmintákon

Simon Lajos1, Vicsi Klára2, Fodor Tamás2,Dér Bálint1

1Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Pszichiátriai ésPszichoterápiás Klinika, Budapest2Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, TMIT,BeszédakusztikaiLaboratórium, [email protected]

A beszédtechnológia tudománya az elmúlt években ro-hamos fejlõdésnek indult. Kialakultak olyan statiszti-kai, mesterséges intelligencia alapú eljárások, amelyeknagyszámú beszédminta akusztikai-fonetikai elemzésé-vel képesek arra, hogy a beszédben megjelenõ érzelme-ket, vagy kóros eltorzulásokat kimutassák. Akialakulóban lévõ módszer alapja az, hogy igen nagy-számú, különbözõ tulajdonságokkal címkézett beszéd-minta – beszédadatbázis – akusztikai elemzéséveljellemzõ paraméterek kereshetõek, és e jellemzõ para-méterek statisztikai feldolgozásával, modellépítésselkülönbség tehetõ különbözõ tulajdonságú, például kü-lönbözõ érzelmi, hangulati tartalmú beszéd között.Ilyenek például a normál, ideges, bánatos, vidám stb.beszéd. De lehetõség nyílik a szervezetben lejátszódó, abeszédben is megnyilvánuló kóros folyamatok kimuta-tására is.

A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pszichiát-riai és Pszichoterápiás Klinika a BME TMIT Beszéd-akusztikai Laboratóriumával együttmûködve adepressziós beszéd akusztikai, statisztikai vizsgálatáttûzte ki célul. A Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klini-kán felvett beszédminták statisztikai elemzésével szá-mos akusztikai jellemzõt találtunk, amelyekszignifikánsan eltérnek az egészséges és a depressziósbeszédmintákon. Ezek a jellemzõk két csoportra oszt-hatóak:1. csoport – egyes beszédhangok akusztikai-fonetikai

paraméterei2. csoport – a beszéd általános prozódiai jellemzõi

Elõadásunkban e jellemzõk leírását, a depressziósbeszédben történõ eltorzulásokat ismertetjük.

96


Hang a hangulatban - Hangelemzéses vizsgálatdepressziós betegeken

Simon Lajos1, Dér Bálint1, Vicsi Klára2, SztahóDávid2

1SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest2Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, TMIT,Beszédakusztikai Laboratórium, [email protected]

A beszéd nem csak nyelvi információt hordoz. A hang-adás csecsemõkortól kezdve a kommunikáció eszköze,és ezt a funkcióját megtartja a beszéd kialakulását kö-vetõen is. Egyes érzelmi állapotokra a hangmagasság-ból, a hangszínbõl a beszéd tempójából, a hangerõbõlcsaknem ugyanolyan biztonsággal lehet következtetni,mint az arckifejezésbõl. A hangadás és beszéd három fõanatómiai résznek köszönhetõ: tüdõ (respiráció), gége(phonáció), szájüreg (artikuláció), melyeket befolyásolaz egyén érzelmi állapota, így a keletkezõ hanghullámjellegzetes eltérést mutat. Az agy, a limbikus rendszerbefolyásolják (tervezés, irányítás, kivitelezés) a respirá-ciót, a phonációt és az artikulációt.

Kutatásunkban arra keresünk választ, hogy a de-pressziós betegek beszédében milyen hangtani eltéré-sek igazolhatóak az egészséges populációhoz képest.Vizsgálatunkban a Beck Depresszió Skálán (BDI) 15pontnál többet elérõ pszichiátriai osztályon fekvõ de-pressziós betegek beszédét vesszük fel. A hangmintafelvétele két részbõl áll, 5 perc szabad beszédet és egystandard szöveg felolvasását rögzítjük, majd ezeket afelvételeket elemezzük számítógépes eszközökkel. Azelemzés kapcsán vizsgálni szeretnénk, hogy a de-pressziós betegek akusztikai jellemzõi milyen mérték-ben térnek el az egészségesekhez képest, vajon ateljesített BDI érték mennyiben befolyásolja a vokálisváltozásokat.

Kutatásunk jövõbeni felhasználhatósága kiterjedhetegy olyan eszközre, amely segítheti a depresszió diagnó-zisának felállítását. Eredményeinknek szerepe lehet a de-pressziós betegek gondozásában, állapotjavulásánakobjektív megítélésében, vagy akár telekommunikációseszközök segítségével történõ diagnózisalkotásban.

Géprajzok és technológia szkizofrén pszichózisban

Simon MáriaPTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pé[email protected]

Ha fenomenológiai szempontból átvizsgáljuk az elmúlt200 év esetközléseit, akkor feltûnõ, hogy az ipari forra-dalom óta a szkizofrén téveszmékben egyre növekvõszámban jelennek meg az éppen legkorszerûbb technikaifejlesztések, mûszaki újdonságok. A pszichoplaszticitáselmélet szerint ez a jelenség elsõsorban a szkizofrén pszi-chózisokat jellemzi, a paranoid és affektív pszichózisokatkevésbé.

Az utóbbi másfél évtizedben pl. nemcsak az ufókkal,hanem mikrochippel, mobiltelefonokkal, GPS-szel,számítógéppel, internettel kapcsolatos élmények, de aMátrix címû film alapgondolata és a Harry Potter féle„boszorkányságok” is a szkizofrén pszichózisokban je-lentek meg legkorábban.

A mûszaki folyamatok és jelenségek fenomenológiá-jának alapjellemzõi olyan közel állnak a szkizofrén él-ményvilághoz, hogy strukturális párhuzam érhetõtetten a technika és a pszichotikus élmények között. El-sõként: a gép mûködése a kívülálló számára nem látha-tó, nem érthetõ, titokzatos, mágikus. Másfelõl, atechnikai berendezésekkel kapcsolatban megtapasztal-ható a határtalanság és az intruzivitás. Hiszen miköz-ben a modern technika és természettudományigyekszik kisöpörni minden irracionális és okkult tant,s egzakt, objektív magyarázatokkal szolgál, ennek a tö-rekvésnek a fonákjaként egy átláthatatlan, kontrollál-hatatlan világot hoz létre, mely egész életünket áthatja,és alkalmas a „láthatatlan erõkkel” kapcsolatos kiszol-gáltatottság élmények megfogalmazására is. Harmad-részt, a legújabb technológiák nemcsak a határainkatmossák el, hanem korlátlan lehetõséget kínálnak az al-ternatív valóságok teremtéséhez is. De (negyedrészt) alegfontosabb párhuzam technika és pszichotikus él-ményvilág között a szkizofréniában megfigyelhetõ lel-ki elgépiesedés szubjektív élménye. A páciensekgyakran beszámolnak arról, hogy életteli (lelki és/vagytesti) folyamataik elveszítik életszerû jellegüket és szin-tetikussá, mechanikussá válnak. Elvész a testben valóotthonlét magától értetõdõ jellege, és a test egyre in-kább elidegenedik. Másrészt a szubjektivitás élményeolyan kvázi-materializált tárggyá válik, mely az agybanhelyezkedik el, s fizikális hatásokkal manipulálható, le-olvasható, kiközvetíthetõ stb.

Számos példával illusztálható, hogy a mûszaki ana-lógia jól alkalmazható a szkizofrén pszichózisok feno-menológiai megközelítésekor, valamint a vizuálisalkotások megértése során.

97


Nõi alkotók a pécsi Reuter-gyûjteményben

Simon MáriaPTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pé[email protected]

A XX. század elsõ felét vizsgálva azt találjuk, hogy anõi alkotók/alkotások jelentõsen alulreprezentáltak apszichiátriai betegek mûveit felölelõ mûvészeti gyûjte-ményekben. Ez az arányeltolódás messze nem tükrözi atartósan intézményben kezelt pszichotikus betegeknemi megoszlását. Különösen jellemzõ ez a pécsi pszi-chiátriai klinika Reuter-gyûjteményre, melyben a 40-esévek második felétõl archiválták az elsõ nõi alkotáso-kat – Jakab Irén tevékenységéhez kapcsolódóan. (Írá-sok, fõleg levelek, korábbról is fennmaradtak.) E kétlegkorábbi nõi alkotó közül az egyik eredetileg pro-fesszionális mûvész, a másik képzetlen, s a rajzok mel-lett számos írást is hátrahagyott (valamennyitpapírszalvétán!).

A jelenség hátterében szociokulturális tényezõk sejt-hetõk, melyek nemcsak az alkotók tevékenységét, de agyûjtõk szemléletét is meghatározták. Nem arról vantehát szó, hogy a nõbetegek kevésbé törekedtek az ön-kifejezésre. Sõt, nõk esetében sajátos médiumpreferen-cia volt megfigyelhetõ (pl. elõnyben részesítették atextíliákkal kapcsolatos technikákat, használati tárgya-kat). A XX. század elsõ felébõl származó feljegyzésekszerint azonban a pszichiátrián kezelt nõbetegek legel-terjedtebben használt önkifejezési felülete a saját testvolt. Ebbõl adódott jellemzõ mûfajuk, a performansz,mely múlékony, ám spontán, expresszív és alkalmasintigen kreatív, eredeti megnyilvánulásokat tett lehetõvé.

A 70-es évekre – társadalmi és kulturális változásokmentén, melyek egyébként a pszichiátriát sem hagytákérintetlenül – megszaporodtak a nõi alkotók a betegekkörében. Papír alapú munkáik többnyire kifejezett ér-zelmi töltésûek, s gyakran alkalmaznak vizes technikát.Az archívumból azonban elõkerült az egyik alkotó pá-ciensnõ anyjának kezelõorvoshoz írt rosszalló levele.Az anya nem tartotta ugyanis kielégítõen gyógyultnakazt a leányt, akinek otthon „elõbbre való a festés, minta házimunka”.

A pszichiátriai gyûjtemények nõi alkotásait – hason-lóan bármely egyéb megnyilvánuláshoz – keresztül-ka-sul átszövik a mindenkori társadalmi diskurzusláthatatlan szálai. Jelen témak szemszögébõl különö-sen meghatározóak a nõk társadalmi helyzetébõl, joga-iból, neveltetésébõl, képzésébõl fakadó rejtett/nyílthatások, melyek sajátos változásokat mutattak a XX.század során. Az elõadás ezen összefüggések és jelensé-gek bemutatására tesz kísérletet.

Mindennapossá váltak az egészségügyi dolgozókatérõ atrocitások

Somoskövi Csilla, Lelovics Zsuzsanna, Repa ImreSomogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház, Kaposvá[email protected]

Míg 2011-ig 17 releváns nemzetközi tanulmány jelentmeg (PubMed) az egészségügyi dolgozókat ért atroci-tásokkal kapcsolatban, addig egyetlen év alatt(2012-ben) ez a szám több mint kétszeresére nõtt.Munkájuk jellegébõl adódóan az egészségügyben dol-gozók számos olyan hatásnak vannak kitéve, amelyekveszélyt jelentenek egészségükre. Az õket érintõ koc-kázatok jelentõs részével rendszeresen foglalkozunk,mint például a fizikai, kémiai, biológiai, ergonómiaikockázat, elemezzük azokat és próbáljuk a lehetõ leg-kisebb mértékre szorítani hatásukat.

Keveset, vagy alig törõdünk azonban apszichoszociális kockázatokkal, ezen belül azokkal azatrocitásokkal, amelyek az egészségügyi dolgozókatérik akár verbális, akár fizikai formában, pedig az Eu-rópai Munkakörülmények Szervezet felmérései szerintaz egyes szakmák közül az egészségügy a legveszélyez-tetettebb a fizikai, valamint a pszichikai erõszak szem-pontjából.

A statisztikák alapján kb. háromnaponta ért valami-lyen támadás – garázdaság vagy testi sértés – orvostvagy ápolónõt. Az adatok szerint pszichiátriai, a sür-gõsségi, a geriátriai, a gyermekosztályokon és a szak-rendeléseken dolgozókat éri a leggyakrabban inzultus,de nincsenek biztonságban az orvosi várókban, illetvea folyosókon sem.

2010 decembere óta valamennyi egészségügyi dol-gozó közfeladatot ellátó személynek minõsül. Aki a fel-adatát ellátó egészségügyi dolgozót erõszakkal vagyfenyegetéssel akadályozza, esetleg bántalmazza, bûn-tettet követ el, és három évig terjedõ szabadságvesztés-sel büntethetõ. A szerzõk elõadásukban aszakirodalom adatainak bemutatásán túl – az egészség-ügyi dolgozókat érõ bántalmazásokra vonatkozóan – ajogszabályváltozás hatására is kitérnek.

98


Bio-pszicho-szociális modell a gyakorlatban - Aszociális munkás szerepe a pszichiátriaiesetkezelésben

Sorompó Anett, Sztanó Flóra, Hirsch AnikóMRE Bethesda Gyermekkórház, [email protected]

Sok olyan esettel találkozunk a gyermek- és minden bi-zonnyal a felnõtt pszichiátriai munka során is, melyektulajdonképpen nem pszichiátriai megoldást igényel-nek. Helyesebben mondva a gyermeknek olyan tüne-tei, környezetének pedig olyan panaszai vannak,melyek a pszichiátria tárgykörébe tartoznak, ám pusz-tán pszichoterápiás vagy gyógyszeres kezeléssel nemorvosolhatók. Az ilyen esetekben lesz „visszajáró ven-dég” a páciensbõl, aki újból és újból megjelenik azegészségügyben, de tünetei mégsem oldódnak megegészen addig, amíg nem tágítjuk ki az intervenciós le-hetõségeinket. A bio-pszicho-szociális modell, amely –mint az orvosi gondolkodást meghatározó keret – rég-óta jelen van a köztudatban, a mindennapi gyógyítómunkának mégsem vált szerves részévé.

A Bethesda Kórház Pszichoszomatikus részlegén agyógyító team tagja a szociális munkás is. Fontos szere-pet játszik a segítõ folyamatban, hisz a szociális munkaeszköztára nem csak azt teszi lehetõvé, hogy közelebbkerüljünk a pszichiátriai tünetek okainak felderítéshez,hanem sokszor azok megoldásában is segítséget nyújt-hat. A kórházi szociális munka a rehabilitációs alapel-vek szerint használja fel az egyén megmaradtképességeit, erõsíti benne a kompetencia érzését, hoz-zásegít az önsegítõ mechanizmusok beindításához.Kapcsolatot teremt a külvilág és a védett kórházi terá-piás tér között, mintegy visszavezeti az egyént és csa-ládját a normál élet kerékvágásába. Fontos szerepetjátszik a terápiát vállaló egyén felkészítésében, „rászo-cializálja” a terápiára kliensét oly módon, hogy egy se-gítõ kapcsolaton keresztül kiépíti a bizalmat a gyógyítóteammel szemben. A szociális munkás minden esetbena beteg állapotának és terhelhetõségének megfelelõenépíti fel a segítés folyamatát, rugalmasan alkalmazko-dik kliense igényéhez, ezek elérésében maga is segítsé-get nyújt. Kapcsolatot tart az ellátórendszer tagjaival,megszervezi és kiépíti a védõhálót a beteg utógondozá-sa érdekében. A betegek életének minden területére ki-ható professzionális segítségnyújtás elõsegíti a terápiasikerességét, csökkenti a tünetek betegséggé alakulásá-nak esélyét. A terápiával párhuzamosan a szociális tér-ben történõ segítségnyújtással a problémák komplexkezelésére nyílik lehetõség, egymás munkáját kiegé-szítve, erõfeszítéseinket összehangolva érhetünk el si-kereket a pszichiátriai esetkezelésben.

Elõadásunk második felében konkrét példákon ke-resztül kívánjuk bemutatni a fent leírt interdiszcipliná-ris együttmûködés mikéntjét, illetve fontosságát.

“Terápia” egy pszichoterápiás szappanoperamagyar szemmel

Dr. Stark AndrásPTE KK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Pé[email protected]

Pár éve készült egy tele-regény Izraelben, Hagai Levisorozata, a BeTipul, mely egy pszichoterapeuta beszél-getéseit rögzíti legérdekesebb pácienseivel. Az eredetisorozat az HBO számára végül olyan meggyõzõ alap-anyagnak bizonyult, hogy szövegkönyvének egyes ré-szeit, tõlük szokatlanul egy az egyben átvették,amerikai színészekkel, amerikai miliõben újraforgat-ták. Ez év októberében már a magyar változatot kezdtesugározni az HBO Magyarországon. A pszichiátertMácsai Pál alakítja, a szupervízorát Csákányi Eszter, apáciensek is a magyar szociokulturális térhez adaptál-tak. Milyen e tancélosan hiteles izraeli és amerikai so-rozat magyar szemmel? Errõl beszélgetünk amunkacsoport keretében.

99


Pszichológiai indikációbecslés a gerincgyógyászatigyakorlatban

Stoll Dániel Péter, Bagdi Petra, Harkai Viktória,Horváth Dóra, Pataki Natália, Lazáry Áron, VargaPéter Pál, Császár NoémiOrszágos Gerincgyógyászati Központ, [email protected]

A krónikus derékfájdalom a betegeknek okozott szen-vedésen és képességromláson túl komoly társadalmi ésgazdasági problémát jelent napjainkban. A derékfájda-lomhoz közvetlenül köthetõ kiadások összessége azEgyesült Államokban éves szinten 12,2 és 90,6 milliárddollár közé becsülhetõ, valamint a betegség közvetettköltségei is hatalmas terhet jelentenek az egészségügyiellátásnak.

A gerincsebészeti beavatkozások számos esetbendrámai javulás lehetõségét ígérik, azonban a kedvezõhatások túlnyomórészt rövid távon észlelhetõek. Meg-annyi esetben mûtéttechnikailag sikeres beavatkozásokellenére fennmaradnak, visszatérnek vagy súlyosbod-nak a beteg eredeti tünetei drasztikusan rontva az élet-minõséget és a munkába való visszatérés lehetõségét.Ezen betegek aránya meghaladhatja az összes gerincse-bészeti beavatkozás 40%-át, amely sikertelen mûtéteka rossz betegkiválasztásnak, az indokolatlan vagy nemmegfelelõ vagy inadekvát gerincmûtéteknek tulajdo-níthatók.

A tisztán orvosi alapú döntéshozatal állandó küzdel-me, hogy az közel azonos szomatikus státusszal rendel-kezõ betegek mûtéti eredményei között gyakortadrasztikus az eltérés. Korábban kérdéses volt, hogymelyek azok a tényezõk, amelyek megbízhatóan jelzikelõre a mûtét sikerét vagy sikertelenségét, de ma mártudjuk, hogy az ideális kiválasztás egyaránt magábanfoglalja a beteg biológiai (orvosi), pszcichológiai ésszociális jellemzõinek értékelését.

Elõadásunkban bemutatjuk az Országos Gerincgyógy-ászati Központban alkalmazott multidiszciplináris szem-léletet, azt a munkamódot, amelyen keresztülpszichológusaink eredményen segítik az orvosi döntés-hozatalt. Megismerhetik Andrew Block általunk a gya-korlatban is alkalmazott mûtét elõtti pszichológiaiszûrõrendszerét, annak indikációs kritériumait. Részletesismertetjük a legfontosabb mûtéti eredményességet befo-lyásoló környezeti-lélektani jelenségeket, mint az egész-ségmagatartás, családi státusz vagy a depresszió és másklinikai állapotokat. Továbbá eseti példával szemléltetjüka mûtéti rizikófaktorok döntési folyamatban játszott sze-repét, az elsõ orvos–beteg–pszichológus konzultációtólegészen a posztoperatív rehabilitációig.

A Hatvan Másodperces Rajzteszt személy-orientáltstatisztikai elemzései

Surányi Zsuzsanna, Wágner András (hallgató),Vass ZoltánKGRE Pszichológiai Intézet, [email protected]

Vass Zoltán által kidolgozott online, pár perc alatt kitölt-hetõ 60 másodperces rajztesztet, melyben magunkat éshozzánk közel állókat kell körként lerajzolni, Magyaror-szágon immáron közel 3000 kitöltõ végezte el. APsychogalaxy adatbázis a kitöltõkrõl e rajzteszt melletttöbbféle pszichológiai kérdõív, személyiségkérdõiv ada-tait is õrzi.

Elemzéseink rámutattak, hogy a hosszú, sokszor hosszúórákat igénybe vevõ személyiségtesztek skálapontszámai-val szignifikáns összefüggést mutatnak a 60 másodpercesrajzteszt mutatói. Célunk az volt, hogy a hagyományos,korreláció alapú vizsgálatok mellett, modern statisztikák-kal, profilelemzésekkel, neurális háló alapú elemzésekkelis megvizsgáljuk a rajzteszt mutatóiból alkotott profilok ésegy új, 2010-ben publikált személyiségteszt profiljainak(Zuckerman-Kuhlman-Aluja Personality Questionnaire,Aluja, 2010) az összefüggéseit.

Az elõadás amellett, hogy a 60 másodperces rajz-teszt validálási eredményeit bemutatja, módszertaniútmutatóul is kíván szolgálni a diagnosztikai kutatásokszámára. Megmutatjuk, hogy a hagyományos változó-orientált elemzések mellett miért fontos a személyori-entált megközelítés is abban, hogy a tesztjeink alapjánmegbízható profil-értékeléseket tudjunk a vizsgálatialanyainknak adni.

100


A spirituális fogalma a Valláslélektani PszichiátriaiOsztály gyakorlatában

Süle FerencDr. Süle Bt., [email protected]

Civilizációnk válságában az emberi lélekért leginkábbfelelõsséget érzõk két táborának, a pszichiátriának és atörténelmi egyházaknak a válsága is részt vesz. A Val-láslélektani Pszichiátriai Osztályt ez a szükséglet hoztalétre. Betegeink azok voltak, akiknél a pszichopatoló-giai tünetek valamilyen intenzív vallási, spirituális élet-tel keveredve jelentek meg, a többségük pszichotikusvolt. A nyelvzavar, ami ezen a területen uralkodik,szinte lehetetlenné teszi, hogy egymást értsük. Ez elke-rülhetetlen feladatunkká tett, hogy a spiritualitás alap-fogalmait és a lélektani kezelések célját és útját,amennyire lehet egyszerû fogalmakkal határozzukmeg. Így a mindenkire kiterjedõ vezérlõ értékrendneka segítést, a közösségi hasznosságot találtuk. A terápialegáltalánosabb célját az ember fejlesztésében határoz-tuk meg. A spiritualitást, mint a nem érzékelhetõ való-ságok egyik formáját írtuk le, ami az egónak az életünkvégsõ kérdéseihez való viszonyában jelenik meg. Aprojektív vallásosságot a természettudományok fejlõ-dése már lehetetlenné tette, ez a válság egyik összete-võje. A spiritualitás az emberi lélek jelensége, tehátbenne található, ahogy Jézus mondja: „Az Isten orszá-ga tibennetek van.”. A lélekgyógyászat a pszichózisok-ban az emberi létezés legsúlyosabb zavaraivaltalálkozik. A korszerû pszichiátriai ellátás ezt a kezelé-sek három dimenziójával a biológiai, a szocioterápiásés a pszichoterápiás módszerekkel igyekszik kezelni.Ehhez mi 4. dimenzióként a spiritualitást is hozzávet-tük. A személyiség újrafelépítésére van szükség, amit atranzakcióanalízis reparentálásnak nevez. Ez tapaszta-latink szerint a terápiás közösség koncepciójában érhe-tõ el, ahol a mélylélektani pszichoterápia integrálja abiológiai, a szocioterápiás kezeléseket és a spirituálisszemléletet. Ennek szervezési alapmodellje az egészsé-ges családi élet, melyben a jin és jang princípiumok fej-lõdést segítõ módon illeszkednek egymáshoz. Aspiritualitáshoz, mint legfelsõbb rendezõelvhez valóviszonyulás, megadja életünk értelmét és célját. Ez alelki mûködés szempontjából rendezõ, integratív té-nyezõként az entrópiát csökkenti, ami az egónak több-letenergiát ad és ökonomikusabb mûködést teszlehetõvé, azaz több örömmel éli az életét. Az élettelenvilág az entrópia uralma alatt áll. A negentrópia növe-léssel az ember egyben az élõvilág alapmûködésébekapcsolódik be: azaz fejlõdik.

Meddõ kérdések? - Az IVF programban résztvevõ páciensek pszichoterápiája a gyakorlatban

Süli Ágota, Higi Vera, Vereczkey AttilaVersys Clinics Humán Reprodukciós Intézet, [email protected]

A Versys Clinics Humán Reprodukciós Intézet meg-nyitása óta eltelt két év során több, mint 150 gyermek-re vágyó kliens vett részt pszichoterapeutával, illetvepszichológussal egyéni, vagy páros konzultáción. Azoka páciensek, akik pszichoterápiás támogatásban vesz-nek részt gyakori problémaként fogalmazzák meg a ké-sõi gyermekvállalás miatt érzet idõhiánnyalkapcsolatos szorongásaikat, valamint attól való félel-müket, hogy nem lesznek képesek kihordani gyerme-küket, akinek megfoganásához külsõ segítségetkénytelenek igénybe venni. Speciális, ugyanakkor egy-re gyakoribb terület az egyedülálló, donációs program-ban részt vevõ, valamint 40 év feletti páciensekpszichés támogatása az IVF program során.

A klinika pszichoterapeutája esetismertetésen ke-resztül mutatja be az IVF programban részt vevõ páci-ensek támogatásának speciális nehézségeit, valamint azezzel kapcsolatos szakmai dilemmákat.

101


Az antipszichotikumok farmakogenetikája

Süveges Ágnes1, LLerena Adrian2, Berecz Roland1

1DEOEC Pszichiátriai Tanszék, Debrecen2Department of Pharmacology and Psychiatry, University ofExtremadura, Badajoz, [email protected]

A farmakogenetikai kutatások fontos célja a klinikailagjelentõséggel bíró citokróm enzimek genetikai poli-morfizmusának, és a környezeti tényezõk (dohányzás,interakciók) hatásának vizsgálata a pszichiátriai gyógy-szeres kezelés kimenetelére.

A CYP2D6 gyógyszer-metabolizáló enzim kiemel-kedõ szerepet játszik a pszichofarmakonok lebontásá-ban, genetikai polimorfizmusának fontosságát számostanulmány is igazolja.

Az Extremadurai Egyetemmel folytatott közös vizsgá-latunk során összesen 290 beteg adatait dolgoztuk fel.Rögzítettük a betegséggel kapcsolatos anamnesztikusadatokat, szociodemográfiai jellemzõket, a gyógyszereskezelés pontos menetét. A kezelés hatékonyságának meg-állapításához klinikai skálákat használtunk (PANSS,Intersept, CGI). A mellékhatások értékeléséhez laborató-riumi mintavétel, fizikális vizsgálat és EKG történt, vala-mint UKU Mellékhatás Skálát rögzítettünk. Afarmakogenetikai vizsgálatokhoz meghatároztuk a bete-gek CYP2D6 genotípusát.

A kutatás jelen fázisában kiemelkedõ figyelmet for-dítunk a mintában a risperidon kezelésben részesülõpáciensekre. A risperidon elterjedt második generációsantipszichotikum, melynek metabolizmusában aCYP2D6 enzim kiemelkedõ fontossággal bír, arisperidon 9-hydroxy-risperidone (9-OH-risperidone)átalakulás fõ katalizátora. A 9-OH-risperidone szinténaktív antipszichotikus hatással bíró metabolit.

Munkánk során megvizsgáltuk, hogy a risperidonkezelés során alkalmazott dózisa mennyire befolyásoljaa steady state plazmakoncentrációt. Az eredményeinkalapján gyenge korrelációt találtunk a dózis és arisperidon, 9-OH-risperidone, valamint a risperidonés a 9-OH-risperidone összmennyiségével. Mivel aCYP2D6 enzim a risperidon/9-OH-risperidon átalakí-tás fõ enzime, megvizsgáltuk az enzim aktivitásának ésrisperidon/9-OH-risperidon hányados kapcsolatát,amely szoros kapcsolatot igazolt (r=0,8, p<0,0001)

Eredményeink alapján a betegek risperidon/9-OH-risperidon hányadosának meghatározásávalpontos képet kaphatunk a CYP2D6 enzim aktuális ak-tivitásáról. Az enzimaktivitás aktuális mértéke egyrészta genetikai polimorfizmusból adódó eltérésektõl függ,másrészt ahhoz adódnak hozzá az esetenként eltérõkörnyezeti hatások, esetleges gyógyszerinterakciók. Azenzimaktivitás ismerete segítséget nyújthat afarmakokinetikai interakciók kialakulásának valószí-nûségére, illetve segíthet az egyes mellékhatások meg-jelenési valószínûségének megítélésében.

ProYouth – Európai kezdeményezés a mentálisegészség támogatásában és az evészavarokmegelõzésében – elsõ eredmények Magyarországon

Szabó Kornélia, Sándor Imola, Papp Ildikó, MezeiÁgnes, Szumska Irena, Túry FerencSemmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Jelen beszámoló a ProYouth nevû, európai kezdemé-nyezés elsõ magyarországi eredményeit mutatja be. Eza program a mentális egészség szorgalmazása mellettelsõsorban az evészavarok prevenciójára összeponto-sít. A ProYouth egy olyan ingyenes, on-line felület,ahol a regisztrált felhasználók igényüknek, problémá-iknak, érdeklõdésüknek megfelelõ, különbözõ támo-gató modulok közül választhatnak. A kezdeményezésfõ célkitûzése megbízható információ szolgáltatása éspszichoedukáció a mentális egészséggel és evészava-rokkal kapcsolatban, egészségpromóció, a fiatalok se-gítése a gondot jelentõ attitûdök és a rizikósmagatartás feltérképezésében, tanácsadás, mellyel a fi-atalok maguknak vagy másoknak segíthetnek, pro-fesszionális támogatás nyújtása, és amennyiben azon-line támogatás nem kielégítõ, úgy a szakellátásbavaló jelentkezés szorgalmazása. A honlap a következõegységeket tartalmazza: szûrõ kérdõív, támogató álla-potkövetés és visszajelzés, általános információk evés-zavarokról, egyéni és csoportos chat, fórum,újdonságok, hírek.

Az online felület minden egysége – a chat-ülések is –pszichológusok irányítása és felügyelete alatt áll. Jelenelõadás során beszámolunk a PY felülettel kapcsolatos,2012 februártól, az indulástól számított tapasztalata-inkról. Külön kitérünk majd a felhasználók általánosjellemzõire, tüneteik súlyosságára, az oldalon folyta-tott aktivitásukra, az online modulok használatára, va-lamint az egyéni és csoportos chattel kapcsolatostapasztalatokra. A ProYouth kezdeményezés mindenkiszámára lehetõséget biztosít a hozzáférhetõségre,olyan technológiák kizárólagos alkalmazásával, me-lyek széles körben elérhetõek. A platform hazai felüle-tével kapcsolatos tapasztalataink alapján, felvetjükmajd a hosszú távú alkalmazhatóság lehetõségeit, kihí-vásait. A ProYouth program többek között a EAHC(European Commission's Executive Agency for Healthand Consumers) egészségprogramjának támogatásátélvezi.

102


Kalandor, zenész, filozófus, botanikus. Rousseau aparanoiás zseni

Szabó AndrásNyírõ Gyula Kórház, I. Pszichiátriai és PszichiátriaiRehabilitációs Osztály, [email protected]

Mi a közös Robespierre-ben és Tolsztojban? Mi kapcsol-ja össze a jakobinus diktátort, a forradalmi terror meg-szállottját a békés prófétával, aki még a rossznak semakart erõszakkal ellenállni? Egy filozófus: Rousseau.Egyiknek bálványa, másiknak pedig egyik példaképevolt. Ellentmondásos alak lehetett, akinek hatása ilyenszélsõségeket váltott ki.

1712-ben született Genfben, tavaly volt éppen 300éve. Anyja a szülést követõen meghalt, 10 éves koráigapja nevelte, iskolába nem járt. Apjának menekülniekellett, emiatt rokonokhoz került, de így is csak 2 évigkapott rendszeres képzést egy lelkésznél, majd inaslett, a vésnök mesterséget kezdte tanulni. 16 évesen el-szökött Genfbõl, áttért katolikusnak, egy asszony vettepártfogásába. Autodidakta módon folytatta a tanulást,több mesterségbe belekóstolt, úgy folyt az élete, hogykalandor lesz belõle, ami ebben a században gyakorifoglalkozás (a leghíresebbek Casanova és SaintGermain gróf).

30 éves korában szakít ezzel az életmóddal, a zenefelé fordul, kidolgozott egy új kottaírási módszert, ze-nét szerzett, egy operáját bemutatta a párizsi opera, õírja a híres Enciklopédia zenei szócikkeit.

Sikerei ellenére kerüli az embereket, a nõktõl külö-nösen fél. Mai diagnosztikai kategória szerint szociálisfóbiában szenved. Csak egy oligofrén cselédlánnyaltud tartós kapcsolatot kialakítani, aki cselédje, ápolója,majd élettársa lesz, végül kijelenti róla, hogy a felesége.Állítólsg 5 gyermekük született, akiket mind lelencház-ba adtak.

1750-ben jött az újabb fordulat.Egy pályázat jut a tu-domására, melyre értekezést ír, elsõ díjat szerez. Ekkorindul rövid, ám annál zajosabb filozófusi karrierje. Az ér-tekezések mellett írt egy nagysikerû regényt, „Julie, avagyaz új Héloise”, 40 év alatt 50 kiadása volt! Emellett egy600 oldalas nevelési „tanácsadót” is alkotott, „Émile,avagy a nevelésrõl”. Ebben kifejtett vallásfilozófiai néze-tei miatt elõször került összeütközésbe a cenzúrával, me-nekülnie kell, mivel le akarják tartóztatni. Menekül, ésközben egyre jobban elhatalmasodik rajta a paranoia. Ez-után írja meg önéletrajzát „Vallomások” címmel, ekkorírásainak témája szinte kizárólag saját maga.

Újra vált: növénytannal foglalkozik, ebben is szak-értõ lett. De fõ foglalkozása az, hogy menedéket keres.Utoljára Ermenonville-ben találja ezt meg. 1778. július2-án halt meg. Síremléke a Pantheonban van, nagy el-lenfele, Voltaire mellett.

CDT% (carboanhydrat-deficient-transferrin)értéke fiatalkorúaknál

Szabó György1, Zacher Gábor2, Bajnóczky István3,Könczöl Franciska3, Jegesy Andrea3, FrenkelEmil4, Dinya Elek5, Szabó Gergely6

1Táv Kft Enese2Péterffy Sándor úti Kórház3PTE ÁOK Igazságügyi Orvostani Tanszék4Kassa Bel Klinika5Sote Központi Informatikai Csoport6Deutschland Bad Reichenhall Rehabilitácion KlinikInnereMedicin [email protected]

Irodalmi adatok és saját vizsgálataink szerint napi 60galkohol rendszeres és tartós fogyasztása, illetve bizo-nyos egyéb kábítószerek, teljesítmény-fokozók rend-szeres fogyasztása, vagy toxikus gázok rendszeres éstartós belégzése a CDT% (szénhidrátszegénytranszferrin) tartós megemelkedését okozza – az ilyenszereket nem fogyasztó (toxikus szer expozíciójánaknem kitett) személyek átlagához képest. Az összeha-sonlításhoz azonban nem állnak rendelkezésre az absz-tinensek standardjai. Ilyen adatokat aszakirodalomban sem találtunk. (Az alkoholizmus la-boratóriumi differenciáldiagnosztikai kritériuma aGGT, az MCV és CDT% hármasán alapszik.)

Vizsgálataink célja az absztinensek cut-off értékei-nek meghatározása volt.

Vizsgálati anyag és módszer: Vizsgálatainkatimmun-turbidimetriával (2nd genertion Hitachi) végez-tük. A vizsgálati anyagot 300 személytõl (14–18 évesgimnazista) vettük, akik absztinensnek mondták magu-kat. Közülük több, mint 150 soha nem találkozott vala-melyik szerrel; a többiek valamelyik szert (legfeljebb 1–2alkalommal) „kipróbálták”; 30 személy toxikológiai osz-tályra beszállított heveny mérgezett volt.

Eredmények: A „biztosan absztinens” („abszolúttiszta”) fiatalok cut-off értékei 1,6–1,8 közötti, a „nembiztosan absztinens” fiatalok értékei 1,8–4,25 közöttiértékeken voltak. (Az 1,8 feletti értéket mutatóknál azemelkedés – a felnõtt korúakhoz hasonlóan – szignifi-káns.) 6 fiatalkorúnál találtunk 1,5 alatti CDT% érté-ket; mind a 6 fiatal anamnézisében szerepel kezeléstigénylõ, pszichiátriai megbetegedés.

Megbeszélés:Az alkoholfogyasztás az utóbbi évek-ben a fiatalkorúaknál jelentõsen megemelkedett. Ered-ményeink szerint a CDT% a fiatalkorúak esetében ishasznos diagnosztikus információt jelenthet mind arendszeres italfogyasztás mind az egyéb (toxikus) sze-rek fogyasztásának felismerésénél, és – leginkább – azakut segítségre szorulók ellátásánál. A „biztosan abszti-nens” („abszolút tiszta”) személyek CDT% standardja1,6–1,8 közötti érték; az ennél magasabb érték toxikusexpozíció gyanúját veti fel.

Tisztázásra szorul, hogy a CDT% átlag alatti értékejellemzõ-e valamely pszichiátriai betegségre?

103


A mentalizációs készség szerepe a segítõ hivatásiránti tartós elkötelezettség kialakulásában

Szabó József1, Tóth Szilvia2, Karamánné PakaiAnnamária3

1PTE ETK Zalaegerszegi Képzési Központ, Zalaegerszeg2Zala Megyei Kórház, Pszichiátriai Osztály, Zalaegerszeg3PTE ETK Ápolástudományi Tanszék, Pé[email protected]

Háttér: A napjainkban sokat kutatott mentalizáció pszi-chopatológiai jelentõsége közismert ténynek számít. Amentalizációs készség deficitje figyelhetõ meg példáulszkizofréniában (Besche-Richard, C. et al 2012., Bora, E.et al 2010.) depresszióban, demenciában, autizmusban(Gleichgerrcht E, et al 2012) és egyes személyiségzava-rokban is (Shamay-Tsoory, S.G. et al 2010.). A segítõkapcsolatok hatótényezõivel, a segítõ személyiségévelfoglalkozó kutatásokban is egyre inkább elõtérbe került amentalizáció és az érzelmek felismerésének képessége akorábban széles körben elterjedt empátiás készséggelszemben, valószínûleg a kognitív idegtudományok eg-zakt módszereivel történõ könnyebb megközelítés miatt(Jankowiak-Siuda, K. et al 2011.). A kutatásokban mamár gyakran alkalmazott fMRI és PET vizsgálatok ered-ményeibõl azt is tudjuk, hogy ezek a készségek mely agyirégiók aktivitásához köthetõk (Schulte-Rüther, M. et al2008.).

A vizsgálat: Azt szerettük volna bizonyítani, hogy asegítõ hivatás iránti tartós elkötelezettség hátterébenkimutatható a mentalizációs készség magasabb szintje.A jelenség összetettsége miatt csak a mentalizáció egyikszûk, de fontos szegmensét vizsgáltuk, az érzelmek arc-kifejezésbõl történõ felismerésének képességét, amelyegyúttal a vele szoros kapcsolatba hozott érzelmi intel-ligencia fontos komponenseként is értelmezhetõ(Qualter, P. et al 2011.). Hipotézisünk az volt, hogyegészségügyi dolgozók körében az érzelmek felismeré-sének jobb képessége együtt jár a pálya iránti tartós el-kötelezettséggel, így a pályát választó, ám még nemdolgozó hallgatók esetében az mérhetõen alacsonyabb,mint az egészségügyi végzettséggel rendelkezõ, szak-májában dolgozó és munka melletti további képzéstvállaló kollégáik esetében. Ennek megfelelõen egyikvizsgálati csoportunkba elsõ éves, nappali tagozatos,ápolás és betegellátás alapszakon tanuló hallgatók ke-rültek, míg a másikba az intézményünkben folyó esti éslevelezõ tagozatos egészségügyi szakképzésbe járók,akik eredeti szakmájukban (ápoló) dolgoztak. Vizsgá-latukat a Reading the Mind in the Eyes teszt (RMeT), akészítõk által közzétett magyar fordításának segítségé-vel végeztük el (Baron-Cohen, S. et al, 2001). Azt felté-teleztük, hogy pontszámaik T-próbával történõösszehasonlításában szignifikáns különbség mutathatóki a két csoport eredményei között.

Eredmények, megbeszélés: A vizsgálatban nem sike-rült szignifikáns különbséget kimutatnunk.

Depressziós tünetek és a Minnesota Modell: egyutánkövetéses vizsgálat eredményei

Szabó Katalin1,2, Szikszay Petronella3, AndóBálint1, Janka Zoltán1, Must Anita1

1Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar,Pszichiátriai Klinika, Szeged2Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar,Pszichológiai Intézet, Szeged3Minnesota Modell szerint mûködõ Szigetvári AddiktológiaiOsztály, Szigetvá[email protected]

Elméleti háttér, célkitûzés: A Minnesota Modell (MM)egy elsõsorban alkoholbetegek számára létrehozott re-habilitációs kezelési program, melynek célja a teljes ésvégleges szermentesség. A kezelés idõtartama körülbe-lül 5 hónap, melynek többek között része az intenzívegyéni, családi és csoportterápia, gyógyszeres kezeléstcsak az elvonási idõszakban kapnak a betegek. A de-pressziós tünetek gyakran járnak együtt alkoholbeteg-séggel, illetve súlyosbodnak közvetlenül azalkoholfogyasztás felhagyását követõen, ezért a kezeléssorán figyelembe kell venni ezek mértékét. Jelenutánkövetéses vizsgálatunk célja annak feltárása volt,hogy a MM-ben résztvevõ alkoholbeteg páciensek de-pressziós tünetei mutatnak-e változást a kezelés során,illetve az utolsó alkoholfogyasztás idejének növekedé-sével. Hipotézisünk, hogy a MM szerinti kezelésbeneltöltött idõvel (és az absztinencia hosszával) csökke-nek a depressziós tünetek.

Módszerek: A Minnesota Modell szerint mûködõSzigetvári Addiktológiai Rehabilitációs Osztályrólvontunk be 72 résztvevõt (44 férfi, 28 nõ) és velük vé-geztük el az utánkövetést. A depressziós tünetek sú-lyosságának meghatározására a rövidített BeckDepresszió Skálát (BDI) alkalmaztuk. Az utánkövetéssorán 4 idõpontban történt adatfelvétel: a bekerülés-kor, a kezelés során 2 alkalommal, illetve a kezelés vé-gén. A statisztikai vizsgálat során ismételt mérésesvarianciaanalízist alkalmaztunk.

Eredmények: A 4 idõpontban történõ adatfelvételsorán szignifikáns csökkenés figyelhetõ meg a BDIpontszámok esetében (F=11,66, p=0,002).

Következtetés: A MM szerinti kezelés során, illetveaz utolsó alkoholfogyasztás idejének növekedésével,csökkennek a depressziós tünetek, amelynek hátteré-ben leginkább az alkoholbetegség kezelésére irányulóintenzív terápiás beavatkozás állhat. Továbbá körülte-kintõen kell eljárni a depresszió diagnózisának felállí-tásakor alkoholbetegségben, mert felmerülhet, hogy amegváltozott alkoholfogyasztási szokások (fogyasztásfelhagyása) állnak a hangulati problémák hátterében. AMM szerinti kezelés alkalmas az alkoholbetegséghezkapcsolódó depressziós tünetek csökkentésére is.

104


Az élõdonoros vese-transzplantációra valóalkalmasság pszichológiai szempontjai

Szabó Zsuzsa, Gazdag GáborEgyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelõintézet,[email protected]

Az élõdonoros vese-transzplantáció lehetõsége arecipiens túlélési esélyeit jelentõs mértékben növeli avárólistás transzplantációhoz képest. A transzplantációsorán nagy jelentõsége van a donor és a recipiens pszi-chológiai alkalmasságának egyaránt. A recipiens részé-rõl a compliance hosszú távú együttmûködésiképességet, szabálykövetést, a kognitív funkciók kielé-gítõ mûködését jelenti a transzplantációt követõhosszú gondozási idõszakban.

A transzplantációt megelõzõen az orvosi alkalmasságmellett a donor megfelelõsségét illetõen számos kérdésmerül fel a pszichés alkalmasság vonatkozásában is. Amásodlagos elõnyökért vállalt donációt ki kell zárni, éskellõ körültekintéssel kell felmérni azt is, hogy milyenmotiváció vezérli a donort elhatározásában.

Két esetet mutatunk be a vizsgálat összetettségénekérzékéltetésére és a legjellemzõbb problémák bemuta-tására.

Elsõ esetismertetésünkben egy fiatal párt mutatunkbe. A 22 éves fiatalember és 24 éves barátnõje másféléve élnek együtt. A lány gyerekkora óra vesebeteg, ja-nuár óta peritoneális dialízis kezelésben részesül, fel-merült a veseátültetés szükségessége. A várólistán többmint kilencvenen vannak a lány elõtt, ezért a barátjafelajánlotta neki az egyik veséjét.

A pszichiátriai és pszichológiai vizsgálat során a töb-bek közt a következõ kérdésekre kerestünk választ:van-e valamilyen pszichiátriai betegsége, személyiség-zavara, kognitív deficitje bármelyiküknek, milyen aszociális helyzetük, használnak-e drogot, alkoholt, mi-lyen együttmûködésre képesek, mennyire képesek aszabálykövetésre, milyen a kapcsolatuk kohéziója, mimotiválja a donort.

A félig strukturált pszichodinamikus interjú mellettMMPI, Rorschach és kapcsolati leltár (DyAs) készültmindkét féllel. Ezek eredményeképpen alkalmasnakbizonyultak pszichés szempontból a transzplantációra.

Második esetünkben egy középkorú házaspár je-lentkezett a vizsgálatra. A pszichiátriai explorációt kö-vetõen a vizeletvizsgálat a donor részérõl THChasználatot mutatott. A pszichológiai vizsgálatban nembizonyultak együttmûködõnek. Többszöri idõ-pont-egyeztetés ellenére sem jelentek meg a vizsgála-ton. Az elsõ interjú alapján inkább játszmának, mintvalódi elhatározásnak látszott a donor donációs szán-déka. Véleményünkben az együttmûködés hiányát tud-tuk csak leírni.

Esetismertetéseinkkel az élõdonoros transzplantá-ció pszichés vonatkozásainak fontosságára és buktatói-ra szeretnénk felhívni a figyelmet.

A temperamentum és karakter jellemzõk alakulásahangulatzavarokban

Szász Orsolya1, Györkös Eszter2, Lõke János2,Rózsa Sándor3

1Dr. Kenesey Albert Kórház, Pszichiátria, Balassagyarmat2Szent Borbála Kórház, Pszichiátria, Tatabánya3ELTE Pszichológiai Intézet, Személyiség- ésEgészségpszichológia Tanszék, [email protected]

A hangulatzavarban szenvedõk személyiségstruktúrá-jának szervezõdése kulcsfontosságú szerepet játszik apszichodiagnosztikai munkában, a betegség lefolyásá-ban és a hatékony kezelés megválasztásában.

Kutatásunkban a Cloninger-féle átfogóbio-pszicho-szociális személyiségmodell dimenzióinakmintázatait vizsgáltuk 83 hangulatzavarban szenvedõ pá-ciens (71% nõ) körében, különös figyelmet fordítva aszorongás, a depresszió és az észlelt stressz mértékét meg-határozó temperamentum- és karakterjellemzõkre.

A Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kér-dõív (TCI-R) felvétele mellett pácienseink az alábbiönjellemzõ mérõeszközöket is kitöltötték: Depresszió,Szorongás és Stressz Kérdõív (DASS-21), Pozitív ésNegatív Affektivitás Skála (PANAS), Derogatis-féleTünetlista (SCL-90R), Stresszhelyzetek MegküzdésiKérdõíve (CISS-48).

A lépésenkénti lineáris regressziós elemzéseinkalapján a szorongás és a depresszív súlyossági mutatóklegfontosabb prediktorai az Önirányítottság, az Árta-lomkerülés és az Érzelmi fókuszú megküzdés. Az ész-lelt stressz mértékét a fentieken túl a Kitartás isjelentõsen befolyásolta. A vizsgálatba bevont személye-ink túlnyomó többségét (53%) éretlen karakter jelle-mezte (alacsony Önirányítottság és alacsonyEgyüttmûködési készség), ami valamilyen személyiség-zavar meglétét valószínûsíti. A lineáris kapcsolatokonalapuló elemzéseink mellett, a Kitartás dimenzió men-tén magas és alacsony csoportba sorolt személyek de-presszió és szorongás pontszámait is elemeztük. Akapott eredményeink rátmutattak arra, hogy a Kitartásdimenzió jól differenciál a fokozottan szorongó han-gulatzavaros páciensek és a kevéssé szorongók között.A fokozott Kitartás ugyanis mind a pozitív, mind a ne-gatív érzelmek mértékét megnöveli. Ennek alapjánfelthetõ, hogy a Kitartás a depresszió protektív ténye-zõje, ami inkább a szorongás rizikóját növeli.

A kapott eredményeink rávilágítanak a hangulatzavar-ban szenvedõk tünetmintázódásainak sajátosságaira, és aszemélyiségjellemzõk konfigurációs elemzésének szüksé-gességére.

105


Többszintû öngyilkosság-megelõzõ programok éseredményeik Magyarországon. EAAD, OSPI-Europe

Székely András, Purebl GyörgySE ÁOK Magatartástudományi Intézet, [email protected]

A SE Magatartástudományi Intézete által irányított ha-zai öngyilkosság-megelõzõ programok több helyszínenzajlottak 2004 óta. Az elsõ program, az EuropeanAlliance Against Depression (EAAD) Szolnokon zajlott2004–2007 között, ezt követte 2010–2011-ben azOptimizing Suicide Prevention programs and theirImplementation in Europe (OSPI-Europe) Miskolcon.A programokat az EU támogatta, különbözõ források-ból, 17 európai országban.

A programok alapját a Gotland-study és annak to-vábbfejlesztett változata (Nurenberg Alliance AgainstDepression) képezték. A többszintû programok azalábbi csoportokat célozták: háziorvosok, lakosság,közösségi segítõk, veszélyeztetett csoportok. A progra-mok során tájékoztatást, képzést nyújtunk a résztve-võknek a depresszióról, a kezelési lehetõségekrõl,kompetencia-határokról, egyben fejlesztjük a segítõihálózat kiépülését.

EAAD eredmények:A program ideje alatt,2005-ben Szolnokon az öngyilkossági arány 57%-kal,2006-ban 46%-kal volt alacsonyabb az elõzõ 9 év átla-gánál. A férfiak közt nagyobb csökkenés volt megfi-gyelhetõ, mint a nõk közt, valamint a telefonos lelkielsõsegély szolgálatoknál jelentõsen megnõtt a férfiakáltal kezdeményezett hívások száma.

OSPI-Europe eredmények:A program ideje alattMiskolcon 2011-re a befejezett öngyilkosságok arányaa 2009-es szint 79%-ra csökkent (férfiak: 85,4%, nõk59%), míg a kontrollvárosban (Szeged) 133,3% lett(183,3% és 74,3%). Különösen a nõk körében nemvolt soha ennyire alacsony (7,72 százezrelék) az érték.

Kísérletek: Az összegyûjtött kísérletek adatait aMONSUE kérdõív alapján soroltuk be. Az eredmé-nyek alapján a program elsõsorban a férfiak öngyilkos-sági kísérleteinek a számát csökkentette. Miskolcon a19–65 éves korosztályban a férfiak közt a 2009-es szint74%-ra csökkent a kezelt esetek száma (kontroll:98%). A gyógyszerek által elkövetett kísérletek arányaa férfiak közt 67%-ra csökkent (kontroll:111%). Szin-tén a férfiak közt volt megfigyelhetõ a „Serious intentto die” besorolású esetek csökkenése, 85%-ra (kont-roll: 113%).

Értékelés:A programok során a hangsúly a helyi kö-zösségek összefogásának facilitálásán volt, melyet kö-zös programokkal, oktatással, képzéssel értünk el. Azösszefogás, a probléma felismerésének javítása, a la-kosság tájékoztatása során a problémakör különbözõszintjeire sikerült hatni a különbözõ helyszíneken, amiarra utal, hogy a többszintû beavatkozás által keltettszinergikus hatások segítségével érhetõ el az öngyilkos-ság hatékony megelõzése.

A meddõség mint trauma

Szigeti F. JuditSE ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék, [email protected]

A traumatizáltsághoz vezethetõ stresszorok súlyossá-guk szerint egy skálán helyezhetõk el (Weathers ésKeane, 2007). Bár szigorúan véve a meddõség nem illikbele a DSM-IV-R ‘A’ kritériumába, tartóssága és a velejáró kumulatív veszteségek miatt mégis traumának te-kinthetõ (Rosner, 2012). A trauma olyan szignifikánsesemény, mely egyrészt nem ignorálható, másrészt in-kompatibilis a korábbi mentális reprezentációkkal(Perczel Forintos, 2005). Meddõség esetén az egészség,a családalapítás és a társas szerepek betölhetõségénekalapsémája kerül veszélybe (Gibson, 2007). Továbbá, ameddõségi kezelések során adódó új történések, remé-nyek és csalódások akadályozzák a megelõzõtraumatikus események (pl. a meddõségrõl való értesü-lés) feldolgozását (Lalos, 1999). Mindezek alapján ameddõség szakirodalmában szûk, de erõteljes vonula-tot képez a trauma fogalmaiban való értelmezés (Paulet al, 2010; Schwerdtfeger és Sheffler, 2009). Egy frisskutatás szerint a meddõséggel küzdõk 46%-ának álla-pota kimeríti a PTSD kritériumait (Bradow, 2012).

Célkitûzés: a reproduktív traumával gyakranegyütt járó pszichés megbetegedések feltárása magyarnõk körében.

Módszer: hatvanhárom fõs kényelmi, keresztmet-szeti minta felmérése önkitöltõs, részbensztenderdizált kérdõívekkel.

Eredmények: a vizsgált nõk depresszióértékei szig-nifikánsan magasabbak a Hungarostudy Epidemiológi-ai Panelvizsgálat országos reprezentatív vizsgálatbantalált 2006-os pontszámoknál (BDI-S; p<0,05). Azélet értelmességének mértéke szignifikánsan alacso-nyabb körükben az átlagnépesség sztenderdjeinél(BSCI-LM-7; p<0,05). Állapot- és vonásszoron-gás-szintjük azonban nem különbözik ezektõl(p=0,205; p=0,477).

Konklúzió: a meddõséggel való szembesüléstraumatikus életesemény, melynek következtében atermékenységre várók lényegesen lehangoltabbak éséletüket kevésbé érzik értelmesnek a reproduktív ne-hézségekkel nem küzdõknél. Ez megfontolandóvá teszia meddõségi kezelések során nyújtott pszichés támoga-tás beépítését a szakmai protokollba.

106


Szociológia és spiritualitás

Szilágyi Györgyi1, Kosza Ida2

1Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad2Pomáz, Partiumi Egyetem

Laikus, és idõnként tudományos körökben is elhang-zik, hogy a szociológia tudománya elsõsorban materia-lista szemléletû, melynek fõbb vonulatai az objektívmutatókkal mérhetõ társadalmi adatokra támaszkod-nak. Való igaz, hogy a pozitivizmus és az idõk folya-mán egyre nagyobb szerephez jutó statisztikai elemzésimódszerek kelthetnek ilyen benyomást, ám ha a szoci-ológia klasszikus szerzõinek munkásságát vizsgáljuk,számos olyan általuk vizsgált kérdéskört találunk, me-lyek a spirituális, hitbéli folyamatoknak és jelenségek-nek kitüntetett figyelmet szentelnek. Ráadásul ezeketa tényezõket nem önmagukban, hanem ezek társada-lomra gyakorolt hatását, hatásmechanizmusait vizsgál-va. Munkásságukban a spirituális tartalmak jelentõstársadalmi funkciókat látnak el, vagyis alapvetõenfunkcionalista paradigmában vizsgálták a spirituális je-lenségeket. Úgy vélték, hogy ezek, illetve az egyénekszintjén megjelenõ hitbéliség fontos szerephez jut ak-kor, amikor a társadalmi kohézió megteremtése vagymegtartása forog kockán, amikor az egyéneket integ-rálja a társadalomba, normarendszert állít fel a közös-ségek számára és megvédi azok tagjait.

Mindezek lazulása, háttérbe szorulása olyananómiás állapotot eredményezhet, mely értékvesztés-sel, öngyilkossággal, céltalansággal fenyegeti a közös-ség tagjait. Bár a szociológiatörténet során változó,hogy mely szerzõk milyen paradigmán keresztül igye-keztek a társadalomtudományok fejlõdéséhez hozzájá-rulni, de a szociológiai kutatásokban a mai napig helyevan, és a klasszikusok fogalmi rendszere révén mindigis helye lesz a spirituális folyamatok vizsgálatának, me-lyek meghatározó erõvel bírnak a társadalom jellegére.

Konkrét példa a poszttraumás stressz-zavar, mely aglobalizáció korában szinte epidémiának tekinthetõ atársadalomban megjelenõ számos tünetével. Ezek akülönbözõ súlyosságú tünetek gyakran elkísérhetik azembert élethossziglan. A megoldás, a gyógyulás egyet-len lehetõsége a spirituális gyógyulás.

Az atópiás dermatitisz pszichológiai korrelátumai

Szilágyi Gabriella1, Czeglédi Edit2, Rigó Adrien3

1Egységes Református Pedagógiai Szakszolgálat, Kiskunhalas2SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Budapest3ELTE PPK Pszichológiai Intézet, Személyiség- ésEgészségpszichológiai Tanszék, [email protected]

Bevezetõ: Az atópiás dermatitisz (AD) veleszületettatópiás hajlam alapján kifejlõdõ, multifaktoriális útonöröklõdõ, gyakori, viszketéssel, száraz bõrrel járó, re-cidiváló, idült, esetenként más allergiás betegségekkelkombináltan jelentkezõ bõrgyulladás. Az AD kapcsán apszichés és fiziológiai összefüggések feltárására irányu-ló kutatások a nemzetközi szakirodalommal ellentét-ben hazánkban csak szórványosan fordulnak elõ.

Célkitûzés: A vizsgálat célja az AD pszichológiaikorrelátumainak feltérképezése volt.

Módszerek: Keresztmetszeti kérdõíves vizsgála-tunkban AD-vel élõ felnõttek vettek részt (n=116;71% nõ; átlagéletkor: 30,9 év [SD=13,63 év, terjede-lem: 18–83 év]). Mérõeszközök: az AD objektív sú-lyosságára vonatkozó kérdéssor, a jelen kutatáskeretében magyar nyelvre adaptált BõrgyógyászatiÉletminõség Index, Észlelt Stressz Kérdõív, Beck De-presszió Kérdõív, Vonásszorongás skála.

Eredmények: Az AD objektív súlyossága pozitív irá-nyú kapcsolatot mutat az észlelt stressz-szel (r=0,28;p=0,003), a szorongással (r=0,36; p<0,001) és a de-presszióval (r=0,30; p=0,002); emellett a bõrgyógy-ászati betegséggel kapcsolatos életminõség romlásávaljár együtt (r=0,65; p<0,001). A mediációs elemzéseredményei szerint az észlelt stressz és a bõrgyógyásza-ti betegséggel kapcsolatos életminõség között az ADobjektív súlyossága részleges közvetítõ szerepet tölt be(Sobel z=2,87; p=0,004; R2=43,9%) a nem, az élet-kor és az iskolai végzettség kontrollja mellett. A több-szörös lineáris regresszió-elemzés eredményei szerint apotenciális háttérváltozók (nem, életkor, iskolai vég-zettség, észlelt stressz, vonásszorongás) kontrollja mel-lett a bõrgyógyászati betegséggel kapcsolatoséletminõség a depresszió szignifikáns magyarázó válto-zója (â=0,20; p=0,043). A modellben az AD objektív sú-lyosságának nincs szignifikáns elõrejelzõ értéke adepresszióra nézve (â=-0,05; p=0,608).

Következtetések: Az AD súlyossága kedvezõtlenpszichológiai korrelátumokkal bír. A fokozottstressz-élmény az AD objektív súlyosságának növeke-désével és a bõrgyógyászati betegséggel kapcsolatoséletminõség romlásával, ez utóbbi pedig a depressziónövekedésével jár együtt. Mindez rámutat a stresszme-nedzsment potenciális jótékony hatására az AD-velélõk körében, és intervenciós pontokra derít fényt az ebõrbetegségben szenvedõk kezelésének interdiszcipli-náris megközelítései számára.

107


Kórházunkban elõforduló Creutzfeldt-Jakobbetegekkel való tapasztalataink

Szlávik Gyõzõ, Kis Barna, Vincze GáborPándy Kálmán Kórház, Pszichiátriai Osztály, [email protected]

Prionfertõzést követõen a betegek akár évekig tünet-mentesek. A korai tüneteket – mnesztikus zavarok észavartság – követõen demencia és az agykárosodásegyéb tünetei is jelentkeznek, és hónapok-hetek alattfokozatosan súlyosabb formát öltenek. Ritkán családihalmozódást is leírtak, mely az örökletes genetikai hát-teret is felvetette.

Az utóbbi tíz évben kórházunkban tíz igazolt esetetjegyeztek, melyek közül öt esetben álltak fent akutpszichiátriai osztályos kezelést indokló pszichopatoló-giai eltérések. Egy esetben a Creutzfedt-Jakob beteg-séghez Progressziv Supranucleáris Bénulás is társult. Akét kórkép együttes fennállása ritka, de a magyarorszá-gi prionbetegség gyûjteményben elõfordult. Két eset-ben családi halmozódás is mutatkozott, ami szinténelég ritka.

Rendszerszemléletû gondolkodás a pszichiátriamindennapi gyakorlatában

Szomolnoky TímeaNyírõ Gyula Kórház II. Pszichiátria, [email protected]

A rendszerszemlélet egy komplex megközelítési mód-szer, amelynek alapelve, hogy egy rendszer nem egy-szerûen az alkotóelemek halmaza, hanem azoknakegyüttesként viselkedõ egység. A rendszerszemléletûcsalád- és párterápia célja, hogy elméleti téziseket dol-gozzon ki arra vonatkozóan, hogy a szociális rendsze-rekben élõ emberek, hogyan alakítsák ki sajátvalóságukat, gondolkodási sémáikat, és mindazon kog-nitív és érzelmi viszonyrendszerüket, amelyek gondol-kodásukat, képzetáramlásukat, érzéseiket, éscselekedeteiket befolyásolják

A rendszerszemléletû családterápia fenti hitvallásaalapján egyértelmû, hogy nem lehet nem hatni egymás-ra a családon belül, és mindenki aktív részese a családiösszjátéknak. Ennek tükrében a problémás viselkedés,például az alkoholfüggõség sem izolált jelensége a csa-ládi életnek, hanem a család struktúrájának, és mûkö-désmódjának jellegzetes része, a család egészénekmetaforikus módon megnyilvánuló zavarát,diszfunkcióját leképezõ jelenség. A rendszerszemléletûmegközelítés a családot tekinti a problémák keletkezé-sének és a terápiás beavatkozás leghatékonyabb színte-rének, így elengedhetetlen a páciens és családjánakrendszerszemléletû terápiás megsegítése a rehabilitációfolyamatában.

A Nyírõ Gyula Kórház II. Pszichiátriai osztályánakegyik alapelve, hogy az intézményes alapellátást kiegé-szítõ, és támogató pszichiátriai rehabilitáció kereténbelül a páciens az aktív kórházi kezelést követõen amegfelelõ pszichiátriai szakorvosi kezelés mellett,rendszerszemléletû családterápiás vezetés segítségévelilleszkedjen vissza a családi rendszerbe, illetve a társa-dalomba. Az osztályunk mindennapi gyakorlatábanmegvalósuló betegvezetés, és rehabilitációs program ehatékony formáját szeretném egy eset kapcsán bemu-tatni. Az esetbemutatásban hangsúlyozom a rendszer-szemléletû gondolkodásmód szükségességét ésfontosságát a klinikai gyakorlatban – a diagnózisalko-tás fázisától kezdõdõen az osztályos terápiás munkánát egészen a rehabilitációs programig.

108


A pszichoterápia neurogenezisre, neuroplaszticitásraés génexpresszióra kifejtett hatása

Szondy Máté1, Albu Mónika1, Kõvári Edit2

1Károli Gáspár Egyetem, Pszichológiai Intézet, Budapest2Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelõintézet, III.Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály, [email protected]

A humán neurogenezis XX. század végi felfedezése ótaegyre szélesebb körben vizsgálják a pszichoszociális té-nyezõk neurogenezisre, neuroplaszticitásra ésgénexpresszióra kifejtett hatását.

Jól ismert, hogy a korai elhanyagoló környezet és astresszorok mind állat, mind humán modellekben ká-rosan befolyásolja az idegsejt- és szinapszisképzõdést.Az utóbbi években – az epigenetika, illetve apszichoszociális genomika tudományának fejlõdésévelpárhuzamosan – merült fel annak a lehetõsége, hogyennek a folyamatnak a hátterében az aktivitás/tapaszta-lat függõ génexpresszió áll. Az azonnali korai gének(immediate early genes, IEGs) aktivitását a mindenna-pos események órák, percek alatt megváltoztatják,aminek következtében „olyan fehérjék és növekedésifaktorok termelõdnek, melyek megváltoztatják aneuronok szinaptikus kapcsolatainak erejét és eloszlá-sát (agyi plaszticitás) és a pluripotens õssejtekbõl újidegsejtek kifejlõdéséhez vezethetnek (neurogenezis)(Nagy és Kovács, 2009).

Poszterünk áttekinti azokat a kutatásokat, amelyeka pszichoterápia neurogenezisre, neuroplaszticitásra ésgénexpresszióra kifejtett hatását vizsgálják. Az inter-perszonális terápia (Brody és mtsai, 2001), illetve akognitív viselkedés-terápia (Goldapple és mtsai, 2004)farmakoterápia alkalmazása nélkül is kimutathatófunkcionális agyi változásokat eredményez. A relaxá-ció (Dusek és mtsai, 2008), a hipnózis (Atkinson ésmtsai, 2010) és a tudatos jelenlét (mindfulness)(Creswell és mtsai, 2012) gyakorlása mind igazoltanhatással vannak a génmûködésre.

Az olyan pozitív pszichoszociális élmények, mint apszichoterápia a génmûködés módosításán keresztül isbefolyásolja az idegrendszer szinaptikus kapcsolatait ésígy funkcionális és strukturális agyi változásokat ered-ményezhet.

Intenzív fájdalom-terápiás program a BethesdaGyermekkórházban

Sztanó Flóra, Major János, Szikszai Andrea, HirschAnikóMRE Bethesda Gyermekkórház, [email protected]

A Bethesda Kórházban 6 éve mûködik Pszichoszomati-kus Részlegünk, melynek célja, hogy pszichés problé-mákkal küzdõ gyermekek, illetve családjuk segítségérelegyünk. Az évek folyamán egyre inkább a pszichoszo-matikus zavarok felé fordult figyelmünk, hiszen bel-gyógyászati, illetve neurológiai osztályunkkalegyüttmûködve idõben tudunk beavatkozni az ilyenjellegû problémáknál. Pszichoszomatikus Részlegünk aRehabilitációs Osztállyal közös infrastruktúrával mû-ködik, így nemcsak pszichiáter, pszichológus vesz részta gyerekekkel való munkában, hanem szociális mun-kás, gyógytornász, ergoterapeuta, logopédus is segítimunkánkat. Ágykapacitásunk 8 ágy, osztályunkon ter-vezett módon diagnosztikus kivizsgálás zajlik, illetve amár „ismert” gyerekek számára intenzív egyhetes cso-portterápiás lehetõséget biztosítunk.

2011 tavaszán két belgyógyász kollégánk tanul-mányúton, illetve egyikük több alkalommal önkéntes-ként is Németországban járt a VeszfáliaiGyermekklinia Gyermekfájdalomterápiás Centrumá-ban Dattelnben. Az ottani terápiás rezsimrõl szerzettismereteket és saját terápiás csoportjaink tapasztalataitgyúrtuk össze, és 2012 augusztus végén két hetes Fáj-dalom-terápiás programot szerveztünk krónikus fájda-lommal élõ gyermekek számára. A program integráltmódon tartalmazta azokat a terápiás elveket, melyekma a krónikus fájdalom-terápia területén kiemeltenfontosak: pszichoedukáció, munka a családdal, konk-rét technikák megtanulása a fájdalom kezelésére,kongnitív technikák alkalmazása. Programunkban 8gyermek és családja vett részt.

Elõadásunkban áttekintjük, hogy jelenleg a króni-kus fájdalom területén milyen terápiás módszereketajánlanak, részletesebben kitérünk saját programunkmintájául szolgáló német modell ismertetésére. Bemu-tatjuk saját terápiás foglalkozásunk menetét, illetve aprogram elején és a három hónapos utánkövetés(2012. december eleje) alkalmával felvett hatékonysá-gi, pszichodiagnosztikai tesztek eredményeit.

Tervezzük, hogy csoportprogramunkat kitágítsuk apszichoszomatikus problémákkal küzdõ gyermekekszámára. Hosszú távú célunk, hogy ezzel a „pilot” cso-porttal elindítsunk egyfajta specializációt, hiszen eddigis sok szomatizációs zavarral küzdõ gyermek fordultmeg osztályunkon, ám így célzottan, megfelelõ struk-túrát biztosítva még hatékonyabban tudunk nekik éscsaládjuknak segíteni.

109


Budapesti ÉLETEK szentgotthárdi KÉPEKBEN

Takács MariannaFõvárosi Önkományzat Pszichiátriai Betegek Otthona,Szentgotthá[email protected]

Idén 60 éves a Fõvárosi Önkormányzat PszichiátriaiBetegek szentgotthárdi Otthona. Az évfordulóra az in-tézmény alkotó kedvû lakóinak mûveibõl – ahogy 10évvel ezelõtt is – Prof. Dr. Hárdi István szerkesztésébenképzõmûvészeti album kiadását tervezzük. A kötetet azotthonban folyó mûvészetterápiás csoportokon ké-szült mûvek is gazdagítják. A 734 lakót ellátó intéz-ményben a mûvészetterápiás tevékenységeket háromfõállású mûvészetterapeuta segítségével egységes szem-lélet mentén, de különbözõ módszereket alkalmazvaszervezzük. Az egyéni és csoportos terápiákat az egyesbetegségtípusokhoz, terápiás célokhoz, az aktuális álla-pothoz igazítjuk. A közel két évtizede mûködõ alkotó-mûhelyt nyitott csoportként kialakult, önállóalkotóközösség látogatja. Lehetõséget biztosítunk újtagok csatlakozására, a különbözõ technikák kipróbá-lására, a meglévõ képességek fejlesztésére. Az alkotássorán a pszichés energiákat a pozitív változás irányábaigyekszünk eljuttatni a belsõ, önsegítõ, gyógyító folya-matok elérése érdekében. Lehetõséget teremtünk,hogy a lakók egy biztonságos, empatikus közegben tra-umáikat, konfliktusaikat feldolgozzák. A lakók megta-pasztalhatják indulataik áttételes levezetését, érzéseikmegfogalmazását. Az elkészült képek alapján módunknyílik az alkotók lelki állapotváltozásainak, az alkotá-sok dinamikájának követésére. Az alkalmazott eljárá-sok fontos támogatói az orvosi eljárásoknak. ASzentgotthárdi Gyûjtemény jelenleg csaknem 500 al-kotásból áll és minden héten újabb és újabb mûvekkelgyarapodik. A képeket mindig a beteg személyiségévelegyütt, a betegség történetének függvényében értel-mezzük, rendszeres követéssel, összehasonlító-soroza-tos rajzvizsgálattal, azaz dinamikus rajzvizsgálattal. Azelõadás ebbõl a hatalmas anyagból kíván néhány érde-kes esettörténetet ismertetni az elkészített alkotásokképi kifejezés-pszichológiai elemzése alapján. Mikéntáll saját lábára s talál egyéni stílusára a sokáig félénkenmásoló sok traumát megélt festõ? Hogyan tudja tudat-talanját páratlanul élményszerûen megjeleníteni a kül-sõ ingerekre hiányos érzelmi reakciót mutatómagányos mûvész? Mit rejtenek az élettörténetekszimbólumai? Az egyes motívumok különbözõ össze-függésben történõ ismételt elõfordulásai? A belsõ, oly-kor elrejtett élmények képi kifejezésükkel hogyanválnak megismerhetõ valósággá? Ilyen és ehhez hason-ló kérdésekrõl, sokszor évtizedekig követett ,,képiutakról”, emberi sorsokról készült ez a prezentáció.

Lamotrigine alkalmazása herediter koproporfíriáhoztársuló szkizoaffektív zavarban. Esetismertetés ésirodalmi áttekintés

Dr. Takács Rozália1, Dr. Makkos Zoltán1, Dr.Kassai-Farkas Ákos1, Dr. Pusztai Ágnes2, Dr.Gazdag Gábor3

1Nyírõ Gyula Kórház - I. Pszichiátriai és PszichiátriaiRehabilitációs Osztály,Budapest2Országos Porphyria Központ, Magyar HonvédségHonvédkórház, Budapest3Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Pszichiátriai ésAddiktológiai Ambulancia, [email protected]

Bevezetés: a porfíriák változatos, öröklõdõ,metabolikus betegségcsoportot alkotnak. Egyes vizsgá-latok alapján pszichiátriai betegek körében a különbö-zõ porfíria típusok elõfordulása 0,21%–0,48 %közötti, ami magasabb arányt jelent az átlagpopuláció-hoz képest. Az akut porfíriás rohamok leggyakoribbkiváltó tényezõi a stresszhatás, diéta hibák, hormonálisváltozások, infekciók mellett, a porfirinogén hatásúgyógyszerek alkalmazása. A pszichiátriai tünetek keze-lése alkalmanként nehézségekbe ütközik, mivel a mo-dern pszichiátriai gyógyszerek porfíriában valóalkalmazásáról nem áll rendelkezésre megfelelõmennyiségû információ. A lamotrigine hangulatstabili-záló hatása és különösen depresszív epizódok megelõ-zésében betöltött szerepe bizonyított. Akutporfíriákban való alkalmazásáról azonban nem áll ren-delkezésre megfelelõ számú vizsgálat, illetve a külön-bözõ nemzetközi ajánlások sem képviselnek egységesálláspontot lamotrigine alkalmazására vonatkozóan.

Célkitûzés: tanulmányunkban egy herediterkoproporfíriában szenvedõ, szkizoaffektív zavar tüne-tei miatt akut pszichiátriai osztályra felvett beteglamotrigine-nel történt sikeres kezelését ismertetjük.

Esetleírás: F.M., 38 éves nõbeteg, aktuális, elsõ pszi-chiátriai osztályos felvételére sürgõsséggel került sor,pszichotikus állapot miatt. Herediter koproporfíriáját 9évvel az aktuális felvételt megelõzõen diagnosztizálták.20 mg olanzapine beállítása után a beteg pszichotikus tü-netei háttérbe szorultak. Figyelembe véve a hangulatifluktuációra vonatkozó anamnesztikus adatokat és fõ-ként depresszív epizódok jelentkezését, lamotrigine al-kalmazását kezdtük el, mely mellett a betegtünetmentessé vált. Az akut fázis lezajlását követõen, márlamotrigine alkalmazása mellett végzett kontrollvizsgálata porfíriát inaktívnak mutatta.

Megbeszélés: A rendelkezésre álló adatok alapján alamotrigine porfíriában való alkalmazását a különbözõnemzetközi ajánlások „valószínûleg biztonságosnak”ítélik meg. Lamotrigine sikeres és komplikációmentesalkalmazásáról porfíriában tudomásunk szerint jelenbeszámoló az elsõ az irodalomban.

110


Rehabilitációs lehetõségek a pszichiátriai betegekotthonában

Takácsné Hargitai BeátaFõvárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona,Szentgotthá[email protected]

A Fõvárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Ott-hona Szentgotthárdon, a nyugati határ szélén, az or-szág és Közép-Euróra legnagyobb, pszichiátriaibetegek tartós ápolását-gondozását nyújtó intézménye.A mai modern irányelvek szerint az ilyen nagy létszá-mú otthonok mûködtetése már nem megfelelõ a nagybeteglétszám és a zsúfoltság miatt. Ezen elvekkel össz-hangban intézményünk is habilitációs, rehabilitációscélokat tûzött ki. A célok eléréséhez készült egy prog-ram, melynek segítségével kiválasztjuk és felkészítjük arehabilitációra alkalmas lakókat az elkövetkezõ „bel-sõ” és külsõ kitagolásra. Az otthon rendelkezik máregy 14 férõhelyes lakóotthonnal, ahol gondozottainkkis segítséggel, de önállóan élnek. A további kitagolásilehetõségekhez pedig forrásokat kell találnunk. Jelen-leg az intézményen belül próbálunk nagyobb önállósá-got biztosítani lakóink számára egy részlegátalakításával.

A Rehabilitációra Felkészítõ Részleg 2012 õszénkezdte meg mûködését 22 fõvel, akik megfelelõ felké-szítésben vettek és vesznek részt. A részlegbe került la-kókat egy rehabilitációs szakember által összeállítottún. rehabilitációs szûrõ segítségével választottuk ki azalkalmasnak vélt 98 gondozott közül. Az itt élõ klien-sek számát és autonómiáját fokozatosan bõvítjük.

Elõadásomban a részleg kialakításának és mûködte-tésének céljairól és kezdeti eredményeirõl szeretnékbeszámolni. A program elindítása óta egy jól mûködõterápiás közösséget sikerült kialakítani a rehabilitációsteam segítségével. A kliensek önellátási képességei ésszociális készségei javultak. Minden lakó részt veszmunkaterápiában és különbözõ szocioterápiás foglal-koztatásban, készségfejlesztésben.

A végleges célunk az alkalmas és felkészített klien-sek külsõ lakóotthonokban és védett lakásokban valóelhelyezése.

Szakmai nagycsoport az MPT vándorgyûlésén

Terenyi Zoltán, Gál Béla, Kavetzky Péter, MilákPiroskaMagyar Csoport-Pszichoterápiás Egyesület, [email protected]

A szakmai nagycsoport mind hazánkban, mind nem-zetközileg sok évtizedes múltra tekint vissza. Az MPTmegalakulása például többek között a nagycsoporttalis dolgozó Pszichoterápiás Hétvég közegében születõszervezõdésnek köszönhetõ.

A szakmai nagycsoport szabad verbális kapcsolódá-son és a résztvevõk azonos pozícióján alapuló, vezetett,nem strukturált csoport. A kötetlen tematika lehetõvéteszi, hogy a témák széles skálája megközelíthetõ le-gyen: ezek a személyestõl az általános társadalmi szin-tig terjedhetnek. A személyesség a szakmainagycsoport esetében elsõsorban az úgynevezett szak-mai személyiség/identitás szintjén jelenik meg.

A szakmai nagycsoport általánosságban több funkciótszolgálhat: megadhatja egy sajátos közegben való szak-mai találkozás élményét, lehetõséget teremt a rendezvényegészére történõ reflektálásra, a rendezvény különbözõszínterein szerzett tapasztalatok megosztására, integrálá-sára és végül a szakmai nagycsoport a szakmai közösségbelsõ nyilvánosságának egyedi lehetõsége.

Jelen projektünk célja, hogy az MPT vándorgyûlés-ének részeként szakmai nagycsoportot hozzunk létre.Ennek elõkészítésére, megvalósítására csoportozásbanjártas szakemberekbõl álló 4 fõs team vállalkozik aMaCsopE felkérésére. A csoportüléseket a teambõl ki-kerülõ páros vezeti. A rendezvény idõtartama alatt 3nagycsoport ülés lesz – ez elegendõ ahhoz, hogy anagycsoportokon átívelõ folyamat is érzékelhetõ le-gyen. A szakmai nagycsoport nyilvános tér – egyfajtaagora – a résztvevõk szabadon csatlakozhatnak, illetvedönthetnek a távolmaradás mellett; ezek a döntések isbekerülhetnek a reflektív térbe.

A szakmai nagycsoportnak a programba való beépí-tése mellett a fentieken túl további érvek, szempontokis szólnak:– Újdonságot jelent, színesíti a programot egy szak-

mailag megalapozott eseménnyel;– a vándorgyûlés résztvevõi számára közelebb hozza a

nagycsoport mûfaját. A szakmai nagycsoport nemalternatívája a plenáris elõadásoknak, a tudomá-nyos szekcióknak, inkább egy olyan reflektív tér,amelynek tükrében, más oldalról is megnézhetõ avándorgyûlés mint esemény és mint a tudományostudás komplexitása, sûrítménye. A nagycsoport arésztvevõk számára a “közönség/hallgatóság” státu-szánál intenzívebben adhatja a személyes jelenlét él-ményét és ezen keresztül a szakmához való viszony,a saját szakmai identitás átgondolására nyújt mássalnem helyettesíthetõ lehetõséget.

A nagycsoport ülések mellett a tudományos prog-ram keretében egy önálló workshopot is szervezünk.

111


Magyar orvostanhallgatók mentális egészségénekkövetése

Tolvay Katalin1, Kósa Karolina2

1Pszichiátriai Magánrendelés, Debrecen2DEOEC Népegészségügyi Kar, Egészségfejlesztési Tanszék,[email protected]

Bevezetés: Az orvosi tanulmányok egyéb tanulmányok-kal összehasonlítva magas krónikus stresszt eredmé-nyezhetnek orvostanhallgatók körében. Ez társulhatszorongással, depresszióval, és kiégéshez vezethet.Munkacsoportunk egy követéses longitudinális vizsgá-lat lebonyolítását kezdte meg 2009-ben a DebreceniEgyetem akkor elsõéves orvostanhallgatói körében ta-nulmányaik kezdetén, azzal a céllal, hogy felmérje a diá-kok mentális egészségét, az õket érõ stresszt, illetve arájuk jellemzõ diszfunkcionális attitûdök mértékét. Tel-jes körû lekérdezés történt. Jelen elõadás e felmérés elsõhárom évének eredményeit mutatja be.

Módszerek: A vizsgálathoz egy 87 kérdéses, önki-töltõs, névtelen kérdõívet alkalmaztunk, elõször azelsõ tanulmányi év kezdetén, majd ugyanezt a kérdõ-ívet másod-, harmad- és negyedév elején ismét felvet-tük ugyanebben a hallgatói populációban. Akérdõívben demográfiai adatokat, depresszió-, szoron-gás-, stresszmérõ skálákat, diszfunkcionális attitûd ská-lát, koherencia érzést mértünk, másod- és harmadévenmegkérdeztük az elõzõ év tanulmányi eredményeit.

Eredmények: 2009-ben 201, 2010-ben 156,2011-ben 197 értékelhetõ kérdõívet kaptunk, ez 93,83, illetve 95%-os válaszadási arányt jelent a beiratko-zott hallgatók körében. Másodév elejére a mentálisegészség valamennyi mutatója szignifikáns romlástmutatott. (GHQ-12: p=0,002, PSS4: p=0,000,DASS21 stressz alskála: p=0,000, DASS21 depresszióalskála: p=0,002, DASS21 szorongás alskála:p=0,003). Az eredmények harmadév elejére javulnak,de nem érik el a kezdeti értéket, és nem szignifikánsak.A nem teljesített tárgyak és ismételt vizsgák számaösszefügg a mentális egészség mutatóival. (A regresszi-ós elemzés p értékei: ismételt vizsgák-PSS4: p=0,002,-koherenciaérzés: p=0,001, -társas támogatás:p=0,002, nem teljesített tárgyak-DASS21 szorongásalskála: p=0,008, -DASS21 depresszió alskála:p=0,002, -koherenciaérzés: p=0,001, -társas támoga-tás: p=0,000).

Következtetés: Az elsõ év során drámai mértékbenromlik a hallgatók lelki egészsége. A tanulmányi telje-sítmény összefüggést mutat a pszichés stressz mutatói-val. Fontosnak tartjuk olyan kurzusok szervezését azorvosképzés elsõ éveiben, amelyek az orvostanhallga-tók stresszkezelõ technikáit fejlesztik.

Újranyílik a Tárt Kapu Galéria

Tóth Eszter1, Komáromi Erzsébet Katalin2

1Merényi Gusztáv Kórház, Budapest2Gyógyfoglalkoztatásért Alapítvány, [email protected]

Hazánkban elõször az Országos Pszichiátriai és Neuro-lógiai Intézetben (OPNI) 2004-ben megnyílt TártKapu Galéria adott helyet art brut alkotásoknak. Eztkövetõen a terápiás mûhelyek kiállításait a szakma, aközönség, a kortárs mûvészek és a mûgyûjtõk nagyfo-kú érdeklõdése kísérte és támogatta Magyarországonis. Az alkotói közösségek jelentõs képzõmûvészeti élet-mûvek formálódását segítették; a bemutató kiállításoksorozatát az OPNI bezárása szakította félbe 2007-ben.

5 év kitartó munka, erõfeszítés és 1 éves elõkészületután 2013 januárjában újranyílik a Tárt Kapu GalériaBudapest szívében, a IX. kerületi Önkormányzat támo-gatásával.

Elõadásomban a Tárt Kapu Galéria újranyitásábanrejlõ széles körû lehetõségeket szeretném ismertetni.– A magyarországi art brut mûvészet most elõször kap

bemutatkozási lehetõséget a Belvárosban, mely elõ-segíti integrálását a hazai kulturális és mûvészetiéletbe, szakmai fórumot teremtve a különbözõ mû-helyek együttmûködéseinek. Nemzetközi kapcsola-tainknak köszönhetõen a Galéria európaiszínvonalra emeli és kapcsolatrendszerbe ágyazza amagyarországi art brut mûvészetet, s az ehhez kap-csolódó szakmai munkát.

– Otthont ad a különbözõ diskurzusok termékenyösszefûzésének, több szakterületet (mûvészet, mû-vészetterápia, pszichiátria, orvostudomány, gyógy-pedagógia, mûvészettörténet,társadalomtudomány, szociális szféra) összefogórendezvények, elõadások, konferenciák, tovább-képzések számára, mind hazai, mind nemzetközi vi-szonylatban.

– Edukációs és közösségi programjaink segítségével atársadalom széles rétegeihez juthat el a mentális za-varokkal élõk üzenete a mûvészet non-direkt,non-verbális csatornáin keresztül.A Tárt Kapu Galéria méltó körülmények között, a

Belsõ-Ferencvárosban, az Iparmûvészeti Múzeum és aRáday utca szomszédságában szolgálja a mentális zava-rokkal élõk ügyét. A Galéria programját, mind a kiállí-tásokat, a mûvészeti mûhelyt, a szakmai és közösségirendezvényeket tekintve interdiszciplináris szemléletalapján szervezzük. Olyan projekteket igyekszünkmegvalósítani, melyek a nagyközönségnek szólnak,mégis érzékenyen és beható módon segítenek hozzáegy holisztikus és humánus társadalomszemlélet kiala-kulásához, és a magyarországi art brut mûvészetet épí-tõ kontextusba helyezve mutatják be.

112


PREDI-NU: Európai együttmûködés a depressziómegelõzésére és a kapcsolódó ismeretekbõvítésére. Egy innovatív, e-health alapúintervenció bemutatása

Tóth Mónika Ditta1, Németh Adrienn2, CserhátiZoltán3, Székely András1, Purebl György1, TúryFerenc1

1SE ÁOK Magatartástudományi Intézet, Budapest2Vadaskert Alapítvány, Budapest3Emberi Erõforrások Minisztériuma, [email protected]

Háttér: A depresszió és az öngyilkosság két fontos,nagymértékben átfedõ közegészségügyi probléma Euró-pában. A depressziós páciensek ellátásának fejlesztésehatékony megközelítésnek tekinthetõ az öngyilkosságmegelõzésében. A PREDI-NU (Preventing Depressionand Improving Awareness through Networking in theEU) az Európai Szövetség a Depresszió Ellen közösségialapú intervenciós programra épül, és az abban feltártkét fõ problémát célozza meg: 1. A depressziós pácien-sek pszichoterápiához és farmakoterápiához való korlá-tozott hozzáférése; 2. A korábbi intervenciós eszközöknem illeszkednek kellõképpen a serdülõk igényeihez, il-letve a jól megalapozott hálózatok hiánya, melyek segít-séget nyújtanának serdülõk és fiatal felnõttek számáradepresszió, vagy öngyilkossági magatartás esetén. Ezértkulcsfontosságú a tudatosság fejlesztés, illetve a fiatalokszükségleteihez illeszkedõ innovatív intervenció megva-lósítása.

Célkitûzés: A kutatás elsõdleges célja egy irányított,internet alapú önsegítõ program (Self ManagementProgram, SMP) létrehozása enyhe és közepes de-presszióval érintett fiatalok (15–24 évesek) és felnõt-tek számára. Kitûzött cél a depresszióval ésöngyilkossággal kapcsolatos tudatosság növelése ki-lenc nyelven megjelenõ, sokrétû információt nyújtóweboldal szerkesztésével. A PREDI-NU koncepcióstandard eljárás szerinti megvalósítása és elfogadható-ságának szisztematikus értékelése hat európai régióbantörténik, beleértve Magyarországot, ahol a programirányítását a SE Magatartástudományi Intézete végzi.Az önsegítõ program kifejlesztése a már létezõ,e-health technológiájú programok alapján történt.

Módszerek: Az intervenció megvalósulásának elsõfázisában háziorvosok és a lelki egészséggel foglalkozószakemberek (N=15) átfogó képzésben részesülnek azönsegítõ programról. A tréning befejezése után a szak-emberek bemutatják a PREDI-NU kutatást és az önse-gítõ eszközt azoknak a pácienseknek, akiknek elõnyükszármazhat belõle (N=45). A kutatás második szaka-szában Train The Trainer (TTT) modell alapján továb-bi szakemberek képzése történik, akik saját szakmaikörükben terjesztik a PREDI-NU workshopokat.

Kiértékelés: A projekt valamennyi szakasza átfogókiértékelõ stratégiákat foglal magában. Az önsegítõprogram elfogadottságát a szakemberekkel és a fel-használókkal készült fókuszcsoportok és elégedettségikérdõívek során mérjük. A depressziós tünetek válto-zását a PHQ-9 és a Globális Klinikai Benyomás skálák-kal mérjük a beavatkozási folyamat több pontján.

Interperszonális konfliktusok a szándékosönmérgezés hátterében

Tóth Mónika Ditta, Ádám Szilvia, Székely András,Purebl György, Stauder AdrienneSemmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Célkitûzés: Kvalitatív kutatásunk célja az öngyilkossá-gi kísérletek hátterében meghúzódó akutpszichoszociális stresszorok feltárása, nagy hangsúlytfektetve az interperszonális konfliktusok minõségére,jellegére. Vizsgálatunkat az OSPI – Öngyilkosság Pre-venciós Program beavatkozási régiójában (Miskolc),valamint Budapesten végeztük.

Módszer: Kutatásunkban 151 fõ (átlagéletkor: 40,7év SD: 13,5) vett részt, melybõl 64% nõ (N=98). Avizsgált személyekkel félig strukturált interjú készült,melyben nagy részletességgel kitérünk az öngyilkosságicselekmény okára, körülményére, módszerére. Ezenkívül felvételre kerültek a Rövidített Beck Depresszió,a Társas Támasz, a Reménytelenség Skála, valamint azÉlet Értelme kérdõívek.

Eredmények: A teljes minta 60,1%-a (N=91 fõ) je-lölt meg egy másik személlyel szembeni konfliktustszándékos önmérgezésének okaként. Nemi bontásután látható, hogy a nõk szignifikánsan gyakrabban(p=0,016) számolnak be interperszonális problémá-ról, míg a férfiak anyagi okokat jelölnek meg gyakrab-ban (p=0,048), mint a nõk. Leggyakrabban (43%) aközvetlen partnerrel való probléma a kiváltó tényezõ.Elsõ helyen mindkét csoportban a szakítást/válást jelöl-ték meg a vizsgált személyek, majd ezt követi egy aktu-ális veszekedés (leggyakrabban anyagiakon), majd ahûtlenség elszenvedése és a bántalmazás. Közel négy-szer több korábbi kísérlete volt azoknak, akik párjukhûtlensége miatt kíséreltek meg öngyilkosságot(p=0,003). Az interperszonális konfliktus miatt ön-mérgezõk szignifikánsan kevésbé depressziósak(p=0,011), alacsonyabb a reménytelenségük(p=0,003), nagyobb társas támasszal rendelkeznek(p=0,016), illetve magasabb pontot értek el az Élet Ér-telme kérdõíven is (p=0,058).

Következtetés: A kutatás eredményeibõl látható,hogy a szándékos önmérgezés hátterében igen gyakranvalamilyen személyközi konfliktus húzódik meg, melycselekmény hibás coping mechanizmusként is értel-mezhetõ. Ezt az a megfigyelés is alátámasztja, hogyezek a személyek jobb pszichés mutatókkal rendelkez-nek a minta többi tagjához képest. A prevenciós munkasorán a minél jobb megküzdés elõsegítése érdekébenszükséges figyelembe venni a társas kapcsolatok keze-lésének fejlesztését.

113


Mosoly – több vagy kevesebb, mint egynemspecifikus hatótényezõ

Tóth ErikaCsongrád Megyei Dr. Bugyi István Kórház,[email protected]

A mosoly magyar szó a korai nyelvújítás korából. Azelsõ írásos elmlék, mely õrzi e szót 1763-ból való. Arc-kifejezés, kommunikációs jel és terápiás eszköz egyben.Egy gyermek naponta 400-szor, egy felnõtt mindössze15 alkalommal mosolyog átlagosan. Tanulmányozásaa pszichológia, nyelvészet és a nevetésterápia területé-re tartozik.

Elõadásom célja, hogy a hazai és külföldi szakiroda-lom áttekintésével és saját tapasztalatom alapján a kö-vetkezõkre keressem a választ:1. a mosoly ”csak” egy metakommunikációs eszköz,

vagy egy nem specifikus hatótényezõ;2. a mosoly elemzése milyen paramétereit írja le lelki-

állapotunknak;3. használható-e a fenti módszer eredménye elõrejel-

zõként lelki egészségünk tekintetében.Kutatásom eredménye:

1. a mosoly bizalmat, elfogadást, melegséget fejez ki,így méltán emelkedhet a nonspecifikus hatóténye-zõk sorába;

2. a mosoly intenzitása életünkkel és kapcsolati há-lónkkal való aktuális elégedettségi szintünket jelzi,és prediktív jelentõsége is van.

A kötõdési szorongás temperamentális éskörnyezeti meghatározóinak nemiösszehasonlítása

Török Imre András1, Vincze Gábor2

1SE ETK Alkalmazott Pszichológiai Tanszék, Budapest2Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Pszichiátriai Osztály,[email protected]

Cél: A molekuláris genetikai kutatások és kötõdési kí-sérletek a kötõdési elkerülés fokozott szintjének és azújdonságkeresésnek az együtt járását valószínûsítikmeghatározott genetikai adottságok esetén. Kutatásikérdésünk, hogy a kötõdési szorongás vektora a kétnem esetében mennyiben függ temperamentális, neve-lési és saját aktivitásból származó hatásoktól.

Módszer és eszközök: 380 (244 nõ, 136 férfi),19–26 év közötti, felsõoktatásban résztvevõ személlyelvégeztünk vizsgálatot. A temperamentum mérésére azSPSRQ-t, (a viselkedés gátló (BIS) és a viselkedés akti-váló rendszer mûködésének meghatározására ( BAS) )és a Sensation Seeking Scale-V-t alkalmaztuk, a szoron-gásvonást a STAI-val és az FSS-sel mértük fel, a kötõ-dés mérésére pedig az ECR-R kérdõív-et használtuk. Aszülõi nevelési attitûdre való visszaemlékezést a szülõibánásmód kérdõívvel (EMBU-r), a gyermeki játékakti-vitást pedig Játékfelmérõ kérdõívvel vizsgáltuk.

Eredmények: A férfiaknál a lineáris reg-resszió-elemzés a viselkedésgátló rendszer fokozott ak-tivitásának (BIS) és a szocializált élménykeresésnek apozitív hatását emelte ki a kötõdési szorongásra vonat-kozóan. A szorongásvonás hatása is szignifikáns volt.A nevelési hatások közül a túlóvó apai attitûd erõtelje-sen hatott a kötõdési szorongás kialakulására, míg azaktív kortárs iskolai játéktapasztalatok negatívpredikciót mutattak a kötõdési szorongásra. A nõknélnem találtunk temperamentális hatásokat. A melegapai és anyai attitûd negatívan, míg a túlóvó apai atti-tûd pozitívan befolyásolta a kötõdési szorongás kiala-kulását. A szülõk korlátozó, kontrollra valóbeállítottsága, szabadidõt korlátozó aktivitása is pozi-tív hatással volt a kötõdési szorongásra. A férfiakkal el-lentétben a nõknél az agora- és szociális fóbiáselkerülés is pozitív kapcsolatban volt a kötõdési szo-rongással.

Összegzés: A férfiaknál a temperamentum tényezõkerõsebben hatottak a kötõdési szorongás kialakulására,míg a nõknél a szülõk nevelési attitûdje inkább befolyá-solta a kötõdési szorongás kialakulását. Így a nõknélvalószínûleg rugalmasabban érvényesülhetnek a kör-nyezeti faktorok hatásai.

114


Genetikai megalapozottságú temperamentum-faktorok és környezetük hatása a kötõdésielkerülés kialakulására evolúciós pszichiátriaiaspektusból

Török Imre András1, Vincze Gábor2, Kiss Eszter1

1SE ETK Alkalmazott Pszichológiai Tanszék, Budapest2Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház, Pszichiátria, [email protected]

Cél: Kísérleti adatok és empirikus megfigyelések alap-ján a kötõdési stílus befolyásolja az explorációs viselke-dést és ehhez a társas támogatás igénybevételét. Azexplorációs aktivitásra bizonyos nevelési attitûdök éstemperamentum tényezõk is hatással vannak. Moleku-láris genetikai vizsgálatok szerint a DRD4 gén hosszúállélja mind az újdonságkeresés kialakulására, mind akötõdési elkerülés és zavart kötõdési formák kialakulá-sára is hatással lehet. Vizsgálatunkban a férfiak és nõkelkerülõ kötõdési stílusa mögötti temperamentum té-nyezõk, szülõi attitûdök, továbbá a szorongásvonás, éspatológiás fóbiás szorongási formák hatására voltunkkíváncsiak.

Módszer és eszközök: 380 (244 nõ, 136 férfi),19–26 év közötti, felsõoktatásban résztvevõ személlyelvégeztük el a vizsgálatot. Eszközök: A temperamentummérésére az SPSRQ-t, (a viselkedés aktiváló rendszermûködésének meghatározására – BAS) és a SensationSeeking Scale-V-t alkalmaztuk. A szorongásvonás mé-résére a STAI-t és az FSS-t, a kötõdés meghatározásáraaz ECR-R kérdõívet használtuk. Emellett a szülõi neve-lési attitûd kérdõívvel mértük a szülõi hatásokra valóvisszaemlékezést (EMBU-r).

Eredmények: A lineáris regresszió- analízis alapján alányok esetében a fokozott BAS aktivitás és a szociálisújdonságkeresés temperamentum jellemzõi egyértel-mûen hatással voltak a kötõdési elkerülés kialakulásá-ra, amit a túlóvó anyai attitûd is erõsített. A tériszorongás markánsan negatívan volt jelen, ami meg-erõsíti az ellenõrzött megfigyelések adatait a bátrabbgyermeki explorációs viselkedésrõl. Az explorációmellett a nõknél megmutatkozott a felnõttkori térikompetencia, és a személyes biztonságérzés prediktívhatása is. Fiúk esetében az újdonságkeresés (BAS akti-vitás) jelentõs mértékben meghatározta a kötõdési el-kerülés kialakulását, a meleg anyai attitûd hatásamellett. Továbbá enyhe kapcsolat mutatkozott a gyer-mekkori passzív ingerkeresõ, média uraltaexplorációval, szemben a lányok fiús versengõ játékta-pasztalataival.

Következtetések: Az eredmények megerõsítették azújdonságkeresés temperamentális hatását mindkétnemnél. A kötõdési elkerülés enyhébb szintje nem pa-tológiás eltérés, mint a zavart kötõdés, evolúciósanmégis nehezen magyarázható gyermekkorban, hiszen afiatal emlõsöknek szüksége van a gondozó közelségére.Az elkerülés és az újdonságkeresés által motivált foko-zott exploráció szülõi biztonság hiányában hátrányoslehet a felnövekedésre, melyet azonban a gondoskodószülõi magatartás ellensúlyozhat.

Pillantás az elmén túlra

Tringer LászlóSemmelweis Egyetem, [email protected]

A lélektani, különösen a lélekgyógyászati szakiroda-lomban egyre gyakrabban fordul elõ a „spiritualitás”kifejezés, vagy ennek változatai. Az elõadás röviden vá-zolja a fogalom tartalmának változásait. A filozófiaialapokon nyugvó (spekulatív) lélektan az elmúlt évszá-zadban két nagy „csapást” szenvedett el: a század ele-jén a behaviorizmus szakított a szubjektumot elõtérbeállító, „spirituális” lélektannal. A század végén pedig azidegtudományok elõtérbe kerülése a pszichológiátszinte természettudománnyá zsugorította. Számos tényszól amellett, hogy a lelki mûködéseket mégsem redu-kálhatjuk pusztán neurobiológiai folyamatokra. Aszubjektum kitörni készül materiális börtönébõl. Egyeslélekgyógyász gondolkodók (Jung) a „határhelyzetek”formájában érzékelik azt a kaput, amelyen keresztül atranszcendencia felé pillanthatunk. Mások azegzisztenciálokon, mint ablakon keresztül engedik sza-badjára „intencionalitásukat” (Yalom), s tekintetük tá-voli (metafizikai) horizontokra csodálkozik. Az elõadóEric Kandel példáján keresztül mutat rá egy, a pszicho-analízistõl a neurobiológián át a metzafizikai horizon-tokig terjedõ személyes útra. A szubjektumirányultsága, „intencionalitása” egyik, az idegfolyama-tokra teljesen nem redukálható ismérve az emberi lé-leknek. Ezen belül különös jelentõsége van annak,hogy az egzisztencia a jövõre irányul, a Lét önmagaelõtt van (Heidegger). A jövõbe vetülõ intencionalitás a„spiritualitás” egyik lényeges összetevõje. Amennyibenaz elme az agy mûködésének eredménye (epifenomén),a spiritualitás azt jelenti, hogy az ”epifenomén” a szub-jektumban autonóm létre tesz szert azáltal, hogy ön-magát meghaladva intencionalitásával a Létbekapaszkodik.

115


Az alvásparaméterek és a holdfázisok kapcsolata

Turányi Csilla Zita, Véber Orsolya Ágnes, ZollerRezsõ, Dunai Andrea, Szentkirályi András, CziraMária Eszter, Szõcs Júlianna Luca, Rónai KatalinZsuzsanna, Novák Márta, Mucsi IstvánSemmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Számos tudományos kutatás foglalkozott a holdfázisokemberre gyakorolt, vélt és bizonyított hatásaival. Al-vásvizsgálat azonban nagyon kevés áll rendelkezésre etémában.

Célkitûzés:Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogyvan-e összefüggés egyes objektív alvási paraméterek ésa holdfázisok változása között.

Módszerek: Keresztmetszeti vizsgálatunkban 276beteg adatait elemeztük, akik egy egyéjszakáspoliszomnográfiás alvásvizsgálaton vettek részt. A há-lófülkék ablak nélküliek voltak. A vizsgálatból kizártukazokat, akik apnoe hypopnoe indexe?15/h volt. A be-tegek önértékelõ kérdõívcsomagot töltöttek ki, vala-mint rögzítettük a szociodemográfiai adataikat. Astatisztikai elemzéseket ANCOVA és Kruskal-Wallisteszttel végeztük.

Eredmények: A vizsgált betegcsoport 57 %-a férfivolt, átlagéletkoruk 45±14 év, a nõké 52±12 év volt.Az alváshatékonyság átlaga 78,2 %. 215 személy aludtfogyó, illetve növõ Hold, 30 telihold és 31 személy új-hold idején. Nem volt szignifikáns különbség a csopor-tok között a nemi megoszlás, valamint az életkortekintetében. Az életkorra való korrekció után nõk kö-rében, teleholdkor alacsonyabb volt az alváshatékony-ság (átlag%±SD, újhold79±12, változóhold 79±11,telehold73±18, p=0,01), és rövidebb a REM periódus(átlag%±SD, újhold 16±6, változóhold 16±7, telehold12±7, p=0,005). Azok a nõk, akik teleholdkor aludtaka laboratóriumban, az önértékelõ kérdõívben megítélé-sük alapján is csak késõbb tudtak elaludni (p=0,04), vi-szont a reggeli fáradság skálán alacsonyabb pontszámotértek el, mint társaik (p=0,05). Férfiak körében az al-vásidõ szignifikánsan rövidebb volt teleholdkor(p=0,05), míg a többi alvásparaméternél nem mutatko-zott jelentõs különbség a holdfázisok között.

Következtetés: Adataink arra utalnak, hogy nõk kö-rében egyes alvásparaméterek alakulása összefügg aholdciklusokkal. Ennek megerõsítésére további kuta-tások szükségesek.

Antiszociális jellemzõk alkoholbetegségben

Túri Márta1, Andó Bálint1, Rózsa Sándor2, DemeterIldikó1, Kurgyis Eszter1,3, Szikszay Petronella4,Janka Zoltán1, Álmos Péter1

1Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar,Pszichiátriai Klinika, Szeged2Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Személyiség- ésEgészségpszichológiai Tanszék, Budapest3Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet,Budapest4Minnesota Modell szerint mûködõ Szigetvári AddiktológiaiOsztály, Szigetvá[email protected]

Bevezetés:Az antiszociális személyiségjellemzõk alapve-tõen externalizáló tünetekkel korrelálnak, azonbanújabb vizsgálatok arra világítottak rá, hogy az antiszoci-ális viselkedés internalizáló zavarokban is elõfordulhat,ha azok komorbiditást mutatnak alkoholfüggõséggel.Míg az internalizáló zavarok esetében feltehetõen az af-fektív tüneteik enyhítésére fogyasztanak nagyobbmennyiségû alkoholt a páciensek, addig az externalizálózavarral küzdõ személyek szerhasználatának fõ motívu-ma az újdonságkeresés, illetve nem képesek ellenállni apozitív megerõsítésnek és jutalomnak. Jelen vizsgálatcélja az antiszociális személyiségjellemzõkkorrelátumainak feltárása volt alkoholbeteg populáció-ban; megvizsgáltuk a depresszív, valamint a tartósabbszorongásos tünetekkel és az újdonságkereséssel, illetveaz alkoholfüggõség súlyosságával való összefüggéseit.

Módszerek: A vizsgálatba 81 kezelés alatt álló alko-holbeteget vontunk be a szegedi és a szigetváriAddiktológiai Osztályról. Az antiszociális viselkedésmértékének indikátora a Minnesota MultiphasicPersonality Inventory-2 (MMPI-2) Pd (psychopathicdeviate) klinikai fõskálája volt, az újdonságkeresés meg-határozására az átdolgozott Cloninger-féle Tempera-mentum és Karakter Kérdõívet (TCI-R), alkalmaztuk. Aszorongásos tünetek feltárására a Spielberger-féle Vo-násszorongás Kérdõívet (STAI-T), a depresszív tünetekfelmérésére a Beck Depresszió Kérdõívet (BDI), míg afüggõség súlyosságának meghatározására az Alkohol-függõség Súlyossága Kérdõívet alkalmaztuk (SADQ).

Eredmények: Az Alkoholfüggõség Súlyossága és azMMPI-2 Pd skálája (r=0,337, p=0,003) között szigni-fikáns pozitív korrelációt találtunk. A Pd skála aSTAI-T (r=0,256, p=0,025), a BDI (r=0,365,p=0,001), a TCI-R újdonságkeresés (r=0,383,p<0,001), és a SADQ értékeivel (r=0,275, p=0,014)szignifikáns pozitív összefüggést mutatott.

Konklúzió: Jelen vizsgálatban egyszerre vizsgáltunkinternalizáló és externalizáló jellegzetességeket az anti-szociális viselkedéssel összefüggésben alkoholbetegekkörében. Alkoholbetegek esetében a fokozott antiszo-ciális vonások együtt jelentkeznek a szorongásos ésdepresszív tünetekkel, illetve fokozott újdonságkere-séssel, gyengébb impulzuskontrollal. Ez a személyi-ség-konstelláció, tehát a szociális normákmegtartásának nehézségei, illetve a tartósabb vonás jel-legû szorongásos beállítódás, valamint a depresszívhangulat összefügg a súlyosabb alkoholbetegséggel.

116


A hagyományok és a spiritualitás preventívaspektusa az egyén megküzdési stratégiáiban

Turjányi KatalinMagyar Pszichiátriai Társaság, [email protected]

Az egyén identitásának kialakulásában nagy szerepevan az egyéni, a családi és a társadalmi hagyományok-nak. Ezekre a tradíciókra a személyiségfejlõdésben, aziskolai oktatásban kevés figyelem irányul, így egy jelen-tõs veszteség éri az egyént identitásképzésében.

Eközben a modernség, a fogyasztás, a versenyképeseffektivitás kiemelt hangsúlyt kap, és az ennek talajánkifejlõdõ fogyasztói szemlélet kikezdheti a morális tar-tást, megkérdõjelezheti az értékeket, erkölcsi válság-hoz vezethet.

Ez együtt járhat az emberek – fõként a fiatalok –identitásválságával, értékrendjük megroppanásával, agyökértelenség és kapaszkodó-nélküliség érzésével.Ezen a talajon nõ a pszichés sérülések, a traumatizációveszélye.

Fontosnak tartom, hogy az oktatásba és a nevelés-be újra kerüljön be a hagyományok szerepének hang-súlyozása, a szülõi, nagyszülõi generációértékrendjének ismerete, az anyagi világ értékeinekfelmutatása mellett a spiritualitás megjelenítése,énvédõ szerepének bemutatása.

Elõadásomban arra teszek kísérletet, hogy példákonkeresztül bemutassam, milyen erõfeszítéseket tesznekitthon és külföldön a mentálhigiéné különbözõ terüle-tein dolgozók ennek a felismert védõfaktornak az erõ-sítésére.

Szociális háló jellemzõi öngyilkossági kísérletetelkövetett és egészséges nõk körében

Unoka Zsolt1, Bérdi Márk2, Soltész Péter3, BácskaiAnita1, Somogyi Szilvia1, Czégényi Boglárka4, PléhCsaba3

1SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest2Péterfy Sándor utcai Kórház, Krízis Intervenciós ésPszichiátriai Osztály, Budapest3EKF Megismerés és Kommunikáció Kutatóközpont, Budapest4ELTE Pszichológiai Intézet, [email protected]

Bevezetés: Az öngyilkossági kísérletet elkövetõknélmegfigyelték, hogy a társas támogatás lecsökkenésevagy hiánya jelentõs kockázati tényezõ (Wilcox ésmtsai, 2010). A szociális háló Dunbar által meghatáro-zott két belsõ körét vizsgáltuk, mivel az ide tartozókapcsolatoktól várható a legtöbb társas támogatás. Fel-tevésünk szerint az öngyilkossági kísérletet elkövetettszemélyek körében a szociális háló belsõ köre kevesebbtagot számlál és tagjait kevésbé ítélik támogatónak. Adiszfunkcionális kötõdési modellek befolyásolják aszociális háló méretét és a kapcsolatok minõségét.

Célkitûzés: Kutatásunkban a szociális háló méretét,minõségét, és a korai maladaptív sémákkal mutatottösszefüggését vizsgáltuk meg, közvetlen szuicid kísér-leten átesett, krízisosztályon kezelt betegek, valamintegészséges kontrollszemélyek körében.

Minta: 35 a szocioökonómiai státusz szempontjábólillesztett egészséges nõt és a Péterfy Sándor utcai Kór-ház Toxikológiai és Sürgõsségi Baleseti Osztályáraszállított 66 önmérgezéses öngyilkossági kísérleten át-esett nõt (átlag=44 év, szórás=14,8 év) a kórházba ke-rülést követõ 24 órán belül interjús és kérdõívesmódszerrel vizsgáltunk meg.

Módszerek: SCID-II borderline modul segítségévelállapítottuk meg a diagnózist. A szociális háló belsõ kö-rét Dunbar módszerével mértük fel: Kérjük, sorolja felaz összes embert, akikkel az elmúlt 1 hónapban Önkezdeményezte a kapcsolatfelvételt! A kapcsolat roko-na, szerelme volt-e? Mennyire valószínû, hogy komolynehézség esetén gyakorlati tanácsért, érzelmi támoga-tásért fordulna hozzá? A diszfunkcionális kötõdési mo-delleket sémakérdõívvel vizsgáltuk.

Eredmények: A betegek hálózata (2,71, SD: 2,25)szignifikánsan kisebb (7,94, SD: 2,85), volt, és kevésbétámaszkodhatnak az alterekre (beteg: 2,11, SD: 0,65;kontrol: 2,54, SD:0,34). A borderline és nem-borderlineszuicidiumot megkísérlõ nõk csak abban különböztek,hogy az elõzõek kevésbe érezték úgy, hogy rokonaikratámaszkodhatnának a bajban. A sémák szignifikáns kap-csolatot mutattak a hálózat méretével és jellemzõivel.

Következtetések: Az öngyilkosságok megkíséreltszemélyek körében a szociális háló, aktívan mûködte-tett belsõ körének kisebb mérete és az ego–alter viszo-nyok rosszabb minõsége szoros kapcsolatot mutat azöngyilkossággal. A szociális háló belsõ körének beszû-külése és a diszfunkcionális munkamodellek esetén nõa kockázata az öngyilkossági kísérleteknek.

A kutatásokat a TÁMOP 4.2.2.C program támogatja.

117


Az egocentrikus hálózatok kutatásának újszempontjai

Unoka Zsolt1, Kardos Péter2, Soltész Péter3, RáczAnna3, Pléh Csaba3

1SE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest2New School for Social Research, New York3Eszterházy Károly Fõiskola, Megismerés és KommunikációKutatóközpont, [email protected]

Az utóbbi évtizedek hálózati kutatásaiban számos rész-irányzat alakult ki, melyek hol az átfogó hálózatjellem-zõk formai elemzésére, hol társadalmi rétegekhálózatainak összevetésére, hol pedig az Ént körülvevõhálózatok meghatározóira összpontosítanak. Kutatá-saink az utóbbi csoportba tartoznak. Átlagos egyete-mistáknál és szociológiailag reprezentatív mintábanvizsgáljuk az egot körülvevõ intim-, közepes és nagyhálózatok meghatározóit, pszichopatológiailag érin-tett mintákon pedig a hálózatalakulás lehetséges kór-oki szerepét vizsgáljuk. Több éves projektrõl van szó,melynek néhány elõzetes módszertani vonatkozásátmutatjuk itt be, 1–3-ig az általános, 4–6-ig a pszichopa-tológiai mintára.1. A Dunbar-féle kapcsolati hálók részletes elemzése.

Mennyire stabilak a hálózati sávok, milyen statikusés dinamikus mutatóik vannak, mi a rokoni, baráti,intimkapcsolat, munkakapcsolat szerepe. Az utób-bi különösen fontos, mert a Dunbar mûhely expli-citen elhanyagolja.

2. A kapcsolati hálók pszichológiai meghatározói.Összekapcsoljuk az eddig külön vizsgált emlékeze-ti, perspektíva-felvételi és személyiségtipológiaimeghatározókat. Az ész vagy az érzelem függvé-nye-e a mûködtetett háló? Hogyan reprezentáljukaz alterek viszonyát?

3. A kapcsolatminõség szerepe. A mai ”idõ=erõfeszí-tés=kapcsolat” logikája eltekint attól, hogy a szo-ros kapcsolat lehet affiliatív és adverzatív is. AllenFiske kapcsolati modell elméletét használva emel-jük be a minõségi mozzanatot a hálózatkutatásba.

4. A kapcsolati hálók leírása nagyobb pszichopatoló-giai csoportokban. Oksági modelleket keresünk,hogy vajon a kapcsolati zavar a kórfolyamat követ-kezménye vagy oka-e, s vajon a kapcsolati sáv mi-lyen kompenzációs és/vagy rehabilitációslehetõségeket nyújt.

5. A kapcsolati hálók változása terápiás csoportok-ban. Longitudinális vizsgálatban elemezzük azego–-alter és az alter–alter reprezentációk dinami-kus változását bentlakásos csoportterápiás kezeléssorán. A szociometriai elrendezés lehetõvé teszi azalterek kapcsolati reprezentációiról alkotott képpontosodásának folyamatát, ennek prediktorait.

6. A kapcsolati hálók és a személyiség a pszichopato-lógiában. A személyiség funkcionálásának szintjét aszociális háló kialakításának, fenntartásának és mû-ködtetésének mutatóival ragadjuk meg.

A kutatásokat a TÁMOP 4.2.2.C program támogatja.

Egy anorexiás serdülõ szimptomatológiájánakfeltárása a projektív rajzvizsgálat módszerével

Uram Dóra1, Vass Zoltán2

1Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és PszichológiaiKar, Pszichológiai Intézet, Budapest2Károli Gáspár Református Egyetem, BTK, PszichológiaiIntézet, Általános Lélektani és Módszertani Tanszék, [email protected]

Esetbemutatásunk során restriktív típusú anorexianervosa diagnózissal (BNO-10: F50.0) kezelt serdülõnõbeteg szimptomatológiáját kereszt- és hosszmetszetiképben, valamint a pszichodinamikus háttértényezõ-ket járjuk körül fejlõdés-pszichopatológiai megközelí-tésben a hétlépéses képelemzési módszer (SSCA)segítségével. A ház – fa – állat – ember – ember – sza-badrajz (HTAPF) tesztben a felszólító jellegek és szim-bolikák változatossága okán képet kaphatunk a rajzolószemélyiségszerkezetérõl, énhatárairól, énkép-összete-võirõl, testsémájáról, valamint kötõdési és azonosulásimintáiról. A mintázatok azonosítása révén feltárható-vá vált, hogy a testmérettel és -formával kapcsolatosszorongás hátterében a kontrollfunkciók fokozott igé-nye, az énvédelem érdekében mozgósított regresszívtárgykapcsolati sémák, valamint kompenzációs elhárí-tással kezelt alkalmatlansági érzés áll.

118


Mély agyi stimuláció (DBS) terápiarezisztenskényszerbetegségben: mûtéti technika

Valálik István1, Harsányi András2, CsigóKatalin2, Demeter Gyula3, Racsmány Mihály3,Németh Attila2

1Szt. János Kórház, Idegsebészeti Osztály, Budapest2Nyírõ Gyula Kórház, Budapest3BME - Kognitív Tudományi Tanszék, [email protected]

A szabályozható, reverzibilis mély agyi stimuláció(DBS) új lehetõségeket teremtett a terápiarezisztenspszichiátriai kórképek idegsebészeti kezelésére. Ma-gyarországon 2007 júliusában végeztük az elsõ ilyenmûtéti beavatkozást.

Elõadásunkban rövid történeti összefoglalót követõenbemutatjuk az irodalomban közölt és az általunk alkal-mazott agyi célpontok anatómiai elhelyezkedését és pá-lyarendszerét. Részletesen kitérünk a mûtéti tervezésre,rámutatunk az általunk alkalmazott determinisztikus ésprobabilisztikus MR-traktográfiás módszerek lehetõsé-geire és szerepére az egyéni anatómiai célpont meghatá-rozásban. Ismertetjük a mûtét menetét, az intraoperatívelektrofiziológiai technika, valamint a koraiposztoperatív periódus részleteit. Bemutatjuk a beültetettelektródák elhelyezkedését a posztoperatívCT+preoperatív MR+MR-traktográfiás vizsgálati anya-gok számítógépes képfúziójának háromdimenziós teré-ben. Megosztjuk egy fiatal férfibeteg egyéves gondozásasorán szerzett tapasztalatainkat. Hangsúlyozni kívánjuk aposztoperatív neuropacemaker programozás, valamint aszakszerû komplex posztoperatív gondozás és csapat-munka fontosságát a kényszerbetegek DBS mûtéti keze-lését követõen.

A családterápia kihívásai és lehetõségei apszichiátriai rehabilitációban. Esetbemutatás

Valastyán Rita1, Szondy Máté2

1Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelõintézet, Budapest2Károli Gáspár Egyetem, Pszichológiai Intézet, [email protected]

Bemutatott esetünk jól illusztrálja a rendszerszemléle-tû gondolkodás (és rendszerszemléletû technikák)pszichiátriai rehabilitációban betöltött szerepét, vala-mint a családterápia és az egyéni terápia egymást kiegé-szítõ jellegét.

Két indexpáciens volt a családban: az osztályunkon(szorongásos, depresszív tünetekkel) kezelt édesanyaés az anorexia nervosával kezelt fiatalabb, 14 éveslánygyermek. Az édesanya egyéni rehabilitációja soránolyan problémák kerültek elõtérbe, melyek szükséges-sé tették a családi rendszer vizsgálatát, ezért a terápiábabevontuk az édesapát és a 14, illetve 19 éves leánygyer-mekeket.

A családi rendszer: A családon belül a lélektani (és fizi-kai) határok rendkívül elmosódottak voltak, sem a szü-lõk, sem a gyerekek nem rendelkeztek magánszférával. Afeladatok és szerepek felosztása rendkívül egyenetlenvolt: a legtöbb felelõsséggel járó, szülõi feladatot az idõ-sebb leány végezte. A testvérek viszonya jó volt, azonbana szülõi alrendszer „gyenge” volt: a szülõk kapcsolatábólhiányzott az intimitás, a közelség.

Terápiás célok, keretek: A terápia elején a követke-zõ célokat tûztük ki:– a szülõi alrendszer megerõsítése;– a családi alrendszerek közti lélektani (és valóságos)

határok megerõsítése;– az otthoni munkamegosztás egyenlõbbé tétele;– a családi hierarchia helyreállítása, a szülõk döntés-

hozói szerepének megerõsítése.A családdal összesen öt, 1 órás ülésen találkoztunk

az osztályunkon.Alkalmazott intervenciók: A terápiás folyamatban

elsõsorban a családi struktúrára fókuszáló feladatokatalkalmaztunk (családi szobor, ház alaprajz rajzolás, fel-adatkártyák leosztása stb.). Az ülések közt elsõsorbanviselkedésterápiás jellegû házifeladatokat (pl. kölcsö-nös kérések módszere) kapott a család.

A terápia lezárása: A terápia során folyamatosancsökkent az édesapa terápiával kapcsolatos kezdeti el-lenállása. A családi határok tisztábbakká váltak, a szü-lõk egyre több szülõi feladatot vettek át/vissza agyerekektõl.

Az öt alkalmas, a családi struktúrára fókuszáló csa-ládterápia hatékonyan segítette az osztályunkon kezeltindexpáciens rehabilitációját.

119


Az egészségesétel-függõség viselkedéseskorrelátumai

Varga Márta1, Konkoly Thege Barna1, Dukay-SzabóSzilvia1, van Furth Eric F2, Túry Ferenc1

1SE Magatartástudományi Intézet, Budapest2Center for Eating Disorders Ursula, Leidschendam, [email protected]

Az orthorexia nervosa (ON) szakirodalma, illetve ahozzá kapcsolódó empirikus kutatások elsõsorban afokozott kockázatú csoportokat, és a kórkép kialakulá-sához vezetõ háttértényezõket vizsgálják, azonban hát-térbe szorul a tanácsadói gyakorlatban és azesettanulmányokban leírt viselkedéses megnyilvánulá-sok empirikus vizsgálata.

Cél: Jelen elõadás az ON-hajlamhoz kapcsolódóéletmódbeli sajátosságokat, illetve az ON fenomenoló-giai és viselkedéses jellemzõit mutatja be.

Módszer: A vizsgálatban 810 személy (átlagéletkor:32,39±10,37) vett részt. Az online kérdõívcsomagbana szociodemográfiai adatok és az ORTO-15,ON-hajlamot vizsgáló skála mellett tápláléklista, egyeséletmód-sajátosságok, illetve a klinikai gyakorlatbanmegjelenõ, ON-specifikus jellemzõk kaptak helyet.

Eredmények: A nõk magasabb ON-hajlammal ren-delkeztek, mint a minta férfi tagjai (23,6±5,64 vs.20,32±4,62; z=5,271; p<0,01). Az ON klinikumbantapasztalt jellemzõi empirikus megerõsítést nyertek avizsgálatban. Vagyis, az ON-hajlam szignifikáns kap-csolatot mutatott a gyakoribb sporttevékenységgel(z=-2,66; p<0,01) és a gyakoribb gyógyszerfogyasz-tással (z=-1,735; p<0,01). A magasabb ON-hajlamotmutató egyénekre jellemzõbb volt továbbá a diétázás(z=-5,98; p<0,01) és inkább próbálták meggyõznikörnyezetüket az általuk egészségesnek tartott táplál-kozási irányelvek követésének fontosságáról(z=5,613; p<0,01). A magasabb ON-hajlam összefüg-gést mutatott egyes táplálékok fogyasztásával (pl. teljeskiõrlésû gabonafélék, zöldség- és gyümölcsfogyasztás)(p<0,01).

Megbeszélés: Az ON lényegét képezõ egészséges-étel-preferencia mellett megjelenõ egyéb sajátosságokfeltárása segíthet a jelenség pontosabb megértésében,illetve az egészséges és a már patológiássá váló egész-ségre törekvés elkülönítésében. Az operacionalizálhatókülsõ kritériumok pontosabb meghatározása ugyanisjobb mérõeszközök kidolgozását is lehetõvé teszi.Mindez hozzájárulhat az ON hajlammal rendelkezõszemélyek könnyebb azonosításához, illetve a megfele-lõ intervenciók kialakításához.

A közös rajzvizsgálat (Drawing Together Method,DTM) alkalmazása párkapcsolati tanácsadásban

Vass Viola1, Cserny Virág1, Vass Zoltán2

1magánpraxis, Budapest2Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Intézet,[email protected]

Az elõadás a közös rajzvizsgálati módszer (DrawingTogether Method, DTM, Vass és Vass, 2011) alkalma-zását mutatja be párkapcsolati tanácsadás során. A kö-zös rajz a képi elemek projektív értelmezése mellett apár viselkedésének interakció-dinamikai elemzését islehetõvé tette. A DTM mellett a Dyadic AdjustmentScale (Spanier, 1976), a Relationship ScalesQuestionnaire (Griffin és Bartholomew, 1994) és aCoping and Stress Profile (Olson és mtsai, 1991) kér-dõíveket is felvettük a párral. A vizsgálatok választ ad-tak a következõ kérdésekre: (a) mennyire észleliproblémának a pár az aktuális helyzetet; (b) mennyireelkötelezettek a kapcsolat mellett; (c) mely problémákosztják meg õket leginkább; (d) milyen további kérdé-sek jelentenek további problémát számukra; (e) melyekaz összetartó erõk; (f) miben segíthet a tanácsadás. Azelõadás összefoglalja azokat a konklúziókat, amelyekaz egyedi eseten túlmutatva, más párterápiás helyzetreis általánosítható következtetések.

120


A képi kifejezés prototipikus szervezõdése

Vass ZoltánKároli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Intézet,[email protected]

Az elõadás fõ mondanivalója, hogy a képi produktu-mok nem a pszichiátriai taxonómia egymást kölcsönö-sen kizáró, éles határú diagnosztikus kategóriáitjelenítik meg, hanem pszichológiai fogalmakprototipikus kifejezõdési formáinak tekinthetõk. Eb-ben az elméleti keretben a prototípus a fogalom leg-jobb példánya. A fogalom (kategória) más példányai ishasonlítanak a prototípusra, de nem egyformán, ezérteltérõ mértékben tartoznak a kategóriához is. A proto-típus tehát a kép pszichológiai jelentését kifejezõ, el-méleti fogalom, amely nem megfigyelhetõ entitás,hanem absztrakt fogalmi konstruktum (például „szo-rongásos rajz”, „depressziós rajz”). A vizsgált személyrajzában sosem a prototípus látható, hanem annak egyesetleges, sohasem „tökéletes” példánya, aktuális ésegyedi megjelenési formája. Ha viszont a vizsgálatveze-tõ ismeri a rajzok prototípusait, akkor felismerheti,hogy az adott megjelenési forma mely prototípus aktu-ális kifejezõdése. A fenti definíció szerint a genotípus-ok a prototípus (mint legjobb példány) összeskifejezõdési lehetõségeinek gyûjteményei, sûrítmé-nyei. Olyan típusok, amelyek - elméletileg - a prototí-pus összes megjelenési lehetõségét magukbanhordozzák. A prototípushoz hasonlóan, a képi genotí-pus sem (vagy ritkán) megfigyelhetõ jelenség, de nemazért, mert csak gondolatilag létezik, hanem egyszerû-en abból a gyakorlati okból kifolyólag, hogy kevésesély van az összes prototipikus tulajdonság felbukka-nására ugyanazon képen belül. Egy prototípushoz többrajzi genotípus is tartozhat; a prototípust a genotípus-ok összessége alkotja.

Rendszerünkben a képi genotípusok idiografikus for-máit képi fenotípusoknak nevezzük. A fenotípusok tehátazon megfigyelhetõ képi típusok, amelyek egy-egy adottvizsgált személy rajzait, képeit jellemzik. Egy genotípus-hoz sokféle (de korlátozott számú) fenotípus tartozik,azaz a genotípus sokféleképpen jelenhet meg a konkrétképi ábrázolásban. Ezek egymáshoz hasonlóak afogalom-kategorizációban használatos, wittgensteini„családi hasonlóság” értelmében: a fenotípusok úgy vi-selkednek, mint egy család tagjainak arcai, azaz tulajdon-ságaikban hasonlóak egymáshoz, de nem teljesenazonosak.

Az elõadás ezt a gondolatmenetet illusztrálja egy ku-tatás eredményeivel, amelyben agresszív pszichiátriaibetegek (n=266) és emberölést elkövetõ személyek(n=81) rajzaiban mutattunk ki fenotípusokat hierar-chikus klaszterelemzés alkalmazásával.

Öngyilkossági veszélyeztetettség evészavarokban

Végh Viktória, Ludányi Balázs, dr. Szabó PálDebreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet, [email protected]

A pszichiátriai betegségek közül az evészavarok (EZ)mortalitása a legnagyobb. A betegek életét a gyomorvagy a nyelõcsõ sérülése, pancreatitis, a szívmûködészavara vagy az újratáplálási szindróma veszélyezteti.Evészavarban az öngyilkossági veszély is fokozott.

Célkitûzés: az öngyilkosság és az EZ kapcsolatánakelemzése középiskolás tanulókat vizsgálva. Módsze-rek: Az EZ meghatározására antropometriai és menst-ruációra vonatkozó kérdések mellett az EvésiAttitûdök Tesztje rövid változata (EAT; Garner ésGarfinkel, 1979) és az Evészavar Súlyossági Skála(EBSS; Yager és mtsai, 1987) szolgált. Az öngyilkosságiveszély vizsgálatára az Általános Egészségi Kérdõív(General Health Questionnaire, GHQ; Goldberg ésHillier, 1979) Öngyilkossági gondolatok (SuicidalIdeation) alskáláját használtuk, emellett a kérdõív tar-talmazott az öngyilkossági gondolatokra és az öngyil-kossági kísérletre vonatkozó tételt is. A kérdõíveket azEgyetem gyakorló gimnáziumában töltötték ki. A rész-vétel önkéntes és anoním volt. Eredmények: 741 tanu-ló (311 fiú, 430 lány, 7–12. osztály) vett részt avizsgálatban. A válaszolási arány 100% volt, a kérdõ-ívek 98,9%-a volt értékelhetõ. A fiúk 14,7%-a, a lá-nyok 15,8%-a foglalkozott az öngyilkossággondolatával, a fiúk 2,7%-ának, a lányok 2,4%-ánakvolt öngyilkossági kísérlete. Az evészavarral rendelke-zõ lányok (n = 11) 45,5%-ának (n = 5) volt öngyilkos-ság gondolata, az öngyilkossági kísérlet gyakoriságapedig 9,1% volt közöttük. A fiúknál az EZ alacsonyprevalenciája miatt nem értékeltük ezeket az adatokat.Az EAT-ban küszöb feletti pontszámot (> 19 pont) el-érõ fiúk (n = 8; 2,6%) és lányok (n = 41; 9,7%) lénye-gesen gyakrabban számoltak be öngyilkosságikísérletrõl (a fiúk 12,5, a lányok 9,8%-a), mint azEZ-ral nem rendelkezõ kortársaik (fiúk 2,4%-a, lá-nyok 1,6%-a). A GHQ Öngyilkossági gondolatokalskálája és az EAT összpontszáma között szignifikánspozitív korreláció volt mindkét nemnél (fiúk: r =0,285, p < 0,01; lányok: 0,339, p < 0,01).Következtetés: Az eredmények szerint az evészavar fo-kozott öngyilkossági veszéllyel jár mindkét nemnél. Akapcsolat jellege azonban különbözik a fiúk és lányokközött. Ezen összefüggések feltárására további vizsgá-latok szükségesek.

121


A kávéfogyasztás és az evészavarok kapcsolata

Végh Viktória, Ludányi Balázs, Szabó PálDebreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet, [email protected]

Kávét gyakran a koffein éberséget, figyelmi teljesít-ményt fokozó és étvágyat csökkentõ hatása miatt fo-gyasztanak. Ezen hatások miatt az evészavarralrendelkezõ személyek az átlagosnál nagyobb mennyi-ségû kávét fogyaszthatnak.

Célkitûzés: a kávéfogyasztás és az evészavarok kap-csolatának elemzése a középiskolás korosztály vizsgá-lata alapján.

Módszerek: Az evészavarok meghatározásáraantropometriai adatokkal és menstruációval kapcsola-tos tételek mellett az Evési Attitûdök Tesztje 26-tételesváltozata (EAT; Garner és Garfinkel, 1979) és az Evés-zavar Súlyossági Skála (EBSS; Yager és mtsai, 1987)szolgált. A kérdõíveket a Debreceni Egyetem KossuthLajos Gyakorló Gimnáziumában töltötték ki. A vizsgá-latban való részvétel önkéntes volt, a kérdõíveket névnélkül töltötték ki. Eredmények: 741 tanuló (311 fiú,430 lány, 7–12. osztályos tanulók, 12–18 évesek) vettrészt a vizsgálatban. A válaszolási arány 100 % volt.733 kérdõív volt értékelhetõ (98,9 %). A válaszokalapján az evészavarok prevalenciája a lányok körében2,6 % (n = 11), a fiúk csoportjában 0,6 % (n = 2) volt.Küszöb feletti pontszámot (> 19 pont) a lányok 9,7 %,a fiúk 2,6 %-a ért el az Evési Attitûdök Tesztben(EAT). Azok, akiknél a válaszok alapján evészavar va-lószínûsíthetõ, illetve küszöb feletti pontszámot értekel az EAT-ban, több kávét fogyasztottak, mint kortár-saik, mindkét nemnél. A napi kávéfogyasztás mennyi-sége korrelált az EAT-összpontszámával a teljesvizsgálati mintában (r = 0,252, p < 0,01), a fiúknál (r= 0,321, p < 0,01) és lányoknál is (r = 0,233, p <0,01). Következtetés: Az eredmények szerint az evés-zavar és a kávéfogyasztás közötti kapcsolat már a kö-zépiskolásoknál igazolható. A vizsgálat korlátai miattaz eredmények mértéktartással értékelhetõk, tekintet-tel arra, hogy a vizsgálat keresztmetszeti és egylépcsõsvolt, a vizsgálatban a koffein más forrásainak (kóla,energiaitalok) fogyasztását nem vizsgáltuk. A vizsgálttényezõk közötti kapcsolat további tisztázásra vár.

Az életminõség vizsgálata figyelemhiányoshiperaktivitás-zavarban. Attekintõ tanulmány

Velõ Szabina1, Keresztény Ágnes1,2,3, SzentiványiDóra1,2,3, Balázs Judit1,3

1ELTE, PPK, Pszichológia Intézet, Fejlõdés és KlinikaiGyermekpszichológia Tanszék, Budapest2SE Doktori Iskola, Budapest3Vadaskert Gyermekpszichiátriai Kórház és szaambulancia,[email protected]

Háttér: A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD)az egyik leggyakrabban elõforduló gyermekpszichiátriaikórkép, melynek mindennapi hatásaival számos életmi-nõség (QoL) vizsgálat foglalkozik. A QoL az egyén észle-lése önmaga állapotáról, mely tartalmazza a fizikális,pszichológiai és mentális mûködését. Danckaerts és mtsai(2010) áttekintõ tanulmányukban az 1988–2008 közöttpublikált ADHD és QoL kapcsolatával foglalkozó kuta-tásokat dolgozták fel.

Cél: Áttekintõ tanulmányunk célja 1. Az ADHD ha-tásának vizsgálata a QoL-re a 2008 és 2012 közöttpublikált cikkek alapján. 2. Az ADHD QoL-re gyako-rolt hatása az életkor függvényében. 3. Az ADHDQoL-re gyakorolt hatásának összehasonlítása lányokés fiúk esetében.

Módszer: Vizsgálatunkat a sciencedirect.com és aMEDLINE keresõprogramok segítségével végeztük2008 és 2012 között megjelent tanulmányok áttekinté-sével, qulaity of life, QoL, attention defi-cit/hirperactivity disorder, ADHD, gender differences,gender-related, age differences, age-related kulcssza-vak felhasználásával. Feldolgozásunkba angol nyelvûcikkeket vontunk be. Azon cikkeket kizártuk jelen átte-kintésünkbõl, amelyek csak az ADHD kezelésénekQoL-re gyakorolt hatásával foglalkoznak.

Eredmények: 1. Az áttekintõ tanulmányunkba be-vett 15 vizsgálatból 12 foglalkozott az ADHD QoL-regyakorolt hatásaival. Mind a 12 cikk megerõsítette,hogy az ADHD-s személyek életminõsége rosszabb azegészséges kontroll csoportnál. 2. A 15 vizsgálatból 2foglalkozott kor szerint az ADHD QoL-re gyakorolthatásával: a QoL-ben sem az óvodás és a kisiskolás,sem a 8–9 és 10–11 éves ADHD-s gyerekeknél nem ta-láltak szignifikáns különbséget 3. A 15 vizsgálatból 3foglalkozott nemek szerint az ADHD QoL-re való ha-tásával. ADHD-s személyeknél egy vizsgálat a férfiak,egy a nõk QoL-ét találta rosszabbnak, egy pedig a férfi-aknál a szociális funkciók romlását, míg nõknél az ér-zelmi kontroll zavarát találta az élettel valóelégedetlenség hátterében.

Konklúzió: A frissen publikált eredmények(2008–2012) egybehangzóak a 2008-ig született vizs-gálatok közvetkeztetéseivel, miszerint az ADHD-s sze-mélyek életminõsége alacsonyabb az egészségestársaiknál. A kornak és a nemnek az ADHD-s szemé-lyek életminõségére való hatásáról további vizsgálatokszükségesek.

IrodalomDanckaerts és mtsai.: The quality of life of children withattention deficit/hyperactivity disorder: a systematic review. EurChild Adolesc Psychiatry. 2010 Feb;19(2):83–105.

122


Egy hatékony módszer krónikus szkizofrénekszorongásának csökkentésében: hangágyalkalmazása

Vereb-Dér Zsófia1, Völcsey Mónika1, Déri Barna2

1Fõvárosi Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona,Szentgotthárd2magá[email protected]

A vizsgálatokat a Fõvárosi Önkormányzat PszichiátriaiBetegek Otthonában (Szentgotthárd) végeztük szkizof-rén betegekkel. A szkizofrén betegeknek állapotuk, tü-neteik miatt, jelen esetben pedig életkörülményeiknekköszönhetõen is jelentõs szorongással kell megbirkóz-niuk. A szorongás oldására a farmakoterápia nem min-dig bizonyul eredményesnek. Pszichológiai ésalternatív terápiás módszerekkel azonban ekkor is ha-tékonyan tudunk segíteni.

A zeneterápia stresszcsökkentõ, immunerõsítõ hatá-sát kutatások igazolták. Több vizsgálat kimutatta, hogya zeneterápiában részt vevõk kortizolszintje szignifi-kánsan csökken a kontrollcsoporthoz képest. Más ku-tatások az Ig-A szint, illetve egyéb immunsejtekemelkedését mutatták ki zeneterápia hatására, ami azimmunrendszer fokozottabb mûködését jelzi. A zene-terápiát daganatos és alvászavarban szenvedõ betegek-nél is sikeresen alkalmazták már.

Módszer: Jelen vizsgálatban olyan eszköz használ-tunk, melynek alkalmazása a receptív zeneterápia kö-rébe sorolható. A hangágy hatását eddig leginkábbszubjektív élménybeszámolók igazolták, valamint egykutatás készült, mely HRV analízist alkalmazva muta-tott ki pozitív hatásokat.

Jelen vizsgálatunkban pszichológiai teszteket és egyfiziológiai módszert, pulzusmérést alkalmaztunk. Ahangágyas kezelésben résztvevõket összehasonlítottukMozartot hallgatók, illetve csendben fekvõk csoportja-ival, a zene, illetve csend 15 percig tartott. A pulzustmértük a negyedóra megkezdése elõtt, a nyolcadikpercben, a tizenöt perc lejárta után, végül az utóteszte-ket követõen.

Eredmények: A hangágyas kezelés esetén az elsõméréshez képeset mindhárom mérésnél szignifikánsancsökkent a pulzus (p<0,001). A Mozartot hallgatóknála második és harmadik mérésnél szignifikáns csökke-nést tapasztaltunk az elsõhöz képest (p<0,005), de anegyedik mérésre a pulzus emelkedett, és a különbségmár nem volt szignifikáns. A csendben fekvõk csoport-jánál nem találtunk szignifikáns változást egyik esetbensem. A szorongást DES Állapot és STAI-S kérdõívekkelis mértük, mindkét eszköz a szorongás csökkenését je-lezte a hangágyas csoportban (p<0,001 és p<0,005), amásik két kondícióban a két skálán eltérõ eredménye-ket kaptunk.

A hangágy csökkentette a szkizofrének állapotszo-rongását. Ez a hatás hosszabb távú volt, mint amit egybizonyítottan szorongáscsökkentõ Mozart zenével si-került elérni.

A FAL – kamerával a stigma ellen

Vitkai Éva, Erdélyi ÁgnesSántha Kálmán Szakkórház Nonprofit Kft., Nagykálló[email protected]

Az elõadásban azt a fejlõdést szeretnénk bemutatni – oly-kor a kamera objektívén keresztül –, hogy helyi szintenmilyen pozitív fejlõdésen ment keresztül a média, a pszi-chiátriai betegeket érõ stigmatizáció csökkentésében, kö-szönhetõen a velük való közvetlen, tematikus, és a közösgondolkodást segítõ attitûdök kialakításával.

„Arra kellene figyelnünk, hogy a „furcsák” ne jut-hassanak abba a helyzetbe, hogy bezárkózzanak, kiskülön világukból többé ki ne szabaduljanak.

Minden a megelõzésen múlik. „Ne bánts engem, sén se bántalak téged.”

Tolerancia, megértés szükségeltetik ahhoz, hogy eltudjuk fogadni a másikat.

Talán hihetetlennek tûnhet, de mindez a színes és bol-dog gyerekvilágban elkezdõdik. Az otthoni példák meg-ismerése, hogy biztonságban érezzük magunkat az adottkörnyezetünkben, hogy tisztában legyünk önmagunkkal,értékeinkkel pont úgy, mint hibáinkkal. Ha mindezt si-kerrel belénk oltották volna, nem lenne szükség arra,hogy egy másik, a lelki bizonytalanságainktól függetlenember megalázásával önmagunkat erõsítsük. Ha nemakarnánk mindig fölülmúlni, állandóan megfelelni, sok-kal kisebb lehetne rajtunk a nyomás.”

Ezek a szavak egy olyan középiskolás tollából szár-maznak, aki gyõztese volt intézményünk vetélkedõjé-nek, ahol a diákok a mentális egészség témakörébenmérik össze évrõl-évre tudásukat.

Szakkórházunk nem csak a média megjelenéseivel,de programjaival is évek óta azt szeretné elérni, hogy amentális betegségben szenvedõk megbélyegzését csök-kentse. Ennek érdekében csak az elmúlt három évbentöbb mint ötszáz hír, tudósítás, riport összeállítás, élõvitamûsor szolgálta a teljes körû felvilágosítást. Elõ-adásunkban bemutatjuk azokat a stratégiai lépéseket,amelyekkel, számos PR eszköz felhasználásával márasikerült elérnünk, hogy csökkenjen a félelem a mentá-lis betegekkel és a kezelésekkel szemben.

Van még mit tennünk, és talán még csupán az út ele-jén járunk. Bizonyítékul szolgálnak erre azok a sorsok,életutak, küzdelmek, melyek az elkészített dokumen-tumfilmekben visszaköszönnek.

Hisszük, hogy a média és a szakemberek hatékonyegyüttmûködésével, a tárgyilagos, megbízható forrá-sokkal rendelkezõ híradások közlésével életeket ment-hetünk meg, továbbá elkerülhetjük a pszichiátriaiproblémákkal küzdõk hátrányos megkülönböztetését.Egyre többen érzik át, bárki könnyen átkerülhet a túl-oldalra, a megbélyegzettek táborába.

123


A pusztító nõ nyomában a klinikai kriminológiától afilmmûvészetig

Vizi János1, Kugler Gyöngyi2, Hirsh Tibor3

1OPK Budapest2PszichoJog Bt. Budapest3ELTE BTK Mûvészetelméleti és Médiakutatási Inté[email protected]

Médeia, a gyermekölõMég a szakmai közvéleményben is tapasztalható,

hogy a „családon belüli erõszak” döntõen a férfiak ag-resszivitása a gyengébb, kiszolgáltatottabb családtag-okkal szemben. Az errõl szóló kommunikáció, azellenkampányok is általában ideologikusak, nélkülözika megbízható adatokon alapuló megközelítéseket. Ez-zel szemben a tényalapú megközelítés alapján egyálta-lán nem kivételes, hogy a nõ abuzálja a nálagyengébbet, a gyermeket, az öreget, a fogyatékkal élõtés krónikus beteget. Az ilyen magatartás kauzális hátte-re, dinamikája számos ponton megegyezik a férfiakabuzív magatartásáról ismertekkel. Ugyanakkor kimu-tathatók hangsúlyeltolódások, különbségek, a nõkrejellemzõ eltérések is. Az elõadás ezekkel foglalkozik,paradigmaként a gyermek elleni abúzust felhasználva.

Gaia, a kasztráló nõMár a mitológiában megjelenik a kasztráló nõ ar-

chetípusa, aki manipulációval veszi rá gyermekét, hogykasztrálja apját egy sarlóval. A sarlót Gaia készíti,„gyorsan létrehozta a szürke acélt, éles fogú sarlót csi-nált belõle és fiaihoz fordult.”A feminista áldozatvé-delmi irodalom nem szól nõi erõszakról, a fogalmatkizárólag a férfiakhoz köti. A szakértõi munkában és aterápiában is felbukkannak a nõi erõszaktevõk és áldo-zataik, az erejüktõl megfosztott férfiak. Különösen vá-láskor látható a férfi és nõi erõszak jól elkülöníthetõválfaja. A nõi erõszak sokban eltér a fizikai bántalma-zástól, a manipuláció, rejtett agresszió, lelki bántalma-zás formáit ölti, amely éppúgy romboló, esetenkéntpusztító erejû. A jelenség megvilágításán túl eseteket isbemutatunk, ahol a gyermek szemszögébõl láttatjuk anõi erõszakot.

A párkák dicsérete a mozibanA „nõ, mint áldozat” toposza õsrégi, a XX. század

elejétõl a feminista érvrendszerek kiindulópontja.Ugyanebben a században voltak korszakok, amikor akulturális közbeszédben divatba jött a „pusztító nõ”ideája. Ennek a mozgókép is része, néha irányítója: aharmincas évektõl a Film Noir irányzat kínált elõszörolyan nõi hõsöket, akik maguk is öltek, tudatos mani-pulátorként kergettek romlásba férfiakat. A posztmo-dern korszakváltáskor a „pusztító nõ” femmefatale-ból és bûnözõbõl összegyúrt figurája mítoszi ma-gasságokba jut. Több férfirendezõ, kortárs filozófiaitrendekhez igazodva elfogadja, hogy a férfiközpontúcivilizáció végnapjait éljük, melynek (ön)pusztításáhoza nõk aktívan asszisztálnak. Ferreri filmcímével élve„õk a jövõ”, ha az új matriarchátusban van jövõ egyál-talán. Három filmrendezõ szentelte életmûvét részbenennek a témának.

Az új Btk. egyes rendelkezései a forenzikuspszichiátria szemszögébõl

Vizi JánosOrszágos Pszichiátriai Központ, [email protected]

2013. július elsején lép hatályba az új Büntetõ Törvény-könyv, amely a jelenleg még hatályos Btk.-hoz képest je-lentõsen eltérõ szabályokat tartalmaz többek között akóros elmeállapottal, illetve a nemi deliktumokkal kap-csolatosan. Álláspontom szerint a kóros elmeállapot újszabályozása forenzikus pszichiátriai szempontból jelen-tõs elõrelépésként értékelhetõ. A nemi deliktumokkalkapcsolatos egyes rendelkezések véleményem szerintrészben szintén jobbnak értékelhetõk a korábbiaknál.Ugyanakkor elsõsorban a szexuális cselekmény fogalmá-nak bevezetése egyes nemi deliktumokkal kapcsolatbantovább fokozza a jelenleg hatályos Btk. rendelkezéseivelkapcsolatosan büntetõjogászok, civil szervezetek, vala-mint igazságügyi szakértõk által is többször felvetett ko-moly aggályokat. Az elõadás összeveti és forenzikuspszichiátriai szempontból értékeli a régi és az új szabályo-zást, a nemi deliktumokkal kapcsolatos aggályokkal kap-csolatosan vázlatos kitekintést ad az európaimegoldásokra.

124


A Szégyen Élmény Skála adaptációja közvetlenszuicid kísérleten átesett, valamint pszichoterápiásosztályon kezelt pszichiátriai betegek körében

Vizin Gabriella1, Bérdi Márk2, Hekli Judit Anna3,Hutter Marianna3, Strényer Zsuzsanna1, Unoka Zsolt1

1Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika,Budapest2Péterfy Sándor utcai Kórház, Krízis Intervenciós ésPszichiátriai Osztály, Budapest3Eötvös Lóránd Tudományegyetem, [email protected]

Bevezetés: A szégyen egy különösen intenzív, gyakrana cselekvõképességet akadályozó negatív érzelem, ma-gában foglalva a kisebbrendûségi érzést, tehetetlensé-get és félénkséget, valamint a vágyat arra, hogyelrejtõzzünk. A szégyen vizsgálatát az utóbbi évekbenszámos kutatás fókuszába helyezte, felismerve jelentõ-ségét a szociális interakciókban, valamint a legkülönfé-lébb pszichopatológiai állapotok kialakulásában,többek között a szorongásos és affektív zavarok, azevészavarok, a személyiségzavarok területén. A szé-gyen szerepére hívják fel a figyelmet különbözõ önká-rosító magatartásminták hátterében is, különösenborderline személyiségzavar (BPD) esetén.

Célkitûzés: Kutatásunkban a szégyen, mint vo-nás-faktor szerepét vizsgáltuk meg pszichoterápiás osz-tályon kezelt pszichiátriai betegek, közvetlen szuicidkísérleten átesett, krízisosztályon kezelt betegek, vala-mint egészséges kontrollszemélyek körében.

Résztvevõk: A vizsgálatban összesen 189 fõ vettrészt: 66 fõ közvetlen szuicid kísérleten átesett személy(átlagéletkor: 44,1 év, szórás: 14,8), 88 fõ pszichoterá-piás osztályon kezelt pszichiátriai beteg (átlagéletkor:40,6 év, szórás:13,2), valamint 35 fõ kontrollszemély(átlagéletkor: 47,6, szórás: 19,5).

Módszer: Kutatásunkat kérdõíves módszerrel vé-geztük. A szégyent a Szégyen Élmény Skála(Experience of Shame Scale, ESS) segítségével mértükfel. Az ESS a szégyen három területét különíti el: a ka-rakterológiai, a viselkedési és a testi szégyent. A pszi-chopatológiai tünetek szûrése a Derogatis-féletünetlista (SCL-90 R) segítségével történt. A klinikaiminta diagnosztizálása érdekében a SCID-I és aSCID-II strukturált pszichiátriai diagnosztikai szûrõ-kérdõívet vettük fel.

Eredmények: Az ESS kérdõív reliabilitási mutatói ma-gyar mintán jónak bizonyultak (Cronbach Alfa:0,657–0,883). Az ESS kérdõív mindhárom faktoránálszignifikáns különbség (p<0,001) mutatkozott a háromvizsgálati csoport között. A közvetlen öngyilkossági kí-sérleten átesett BPD egyének a karakterológiai és testiszégyen faktoraiban szignifikánsan (p<0,05) magasabbértékeket értek el, mint a nem BPD személyek.

Következtetések: Az ESS magyar adaptációja meg-bízhatónak bizonyult. A pszichoterápiás osztályon ke-zelt pszichiátriai betegek, valamint a szuicid kísérletenátesett páciensek ESS eredményei szignifikánsan maga-sabbak a normál kontrollnál, ami alátámasztja a szé-gyen kapcsolatát különbözõ pszichopatológiákkal,valamint az önkárosító, szuicid magatartással.

A mentálisan egészséges társadalom irányában: 1.Öngyilkosság és megelõzése Magyarországon2013-ban

Wernigg RóbertHeves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi SzakigazgatásiSzerve, [email protected]

Világszerte mentális megbetegedések jelentik azössz-betegségteher 14%-át, a nem-fertõzõ betegségekokozta betegségteher 28%-át. A mentális megbetege-dések a képességcsökkenéssel súlyozott életévek(DALY) tekintetében felülmúlják a daganatos és aszív-érrendszeri betegségek okozta károkat. A mentálismegbetegedések terén számos hatékony megelõzõ ésgyógyító eljárás ismert, melyhez azonban a fejlõdõ or-szágokban a rászorulók 76–85%-a, a fejlett országok-ban 35–50%-a nem jut hozzá.

Magyarország adottságaihoz képest rosszabb men-tális egészségmutatókkal rendelkezik: az öngyilkosságihalálozás a 6., az egy fõre jutó alkoholfogyasztás a 3. avilágranglistán, az elkerülhetõ halálokok tekintetébennagyon sok tényezõ szempontjából (férfiak tüdõrákoshalálozása, nõk méhnyakrákban történõ elhalálozása,szív-érrendszeri halálozás, májbetegségben történõ el-halálozás stb.) az elsõ 10 hely egyikén áll. A hatékonytársadalmi szintû megelõzéshez ismerni kell a jelenhelyzetet, a jövõbeli tendenciákat, valamint az eddigimegelõzési kísérletek tanulságait.

Az elõadás-sorozat elsõ elõadásában külön kitérekaz öngyilkosság kérdésére.

Magyarországon kb. évi 2500 (napi 6–7) ember halmeg öngyilkosság következtében. Az eddigi megelõzésiprogramok (Kiskunhalas, Szolnok, Miskolc, Budapest)mindegyike 10–50%-kal csökkentette az öngyilkosságihalálozást a program tartama alatt, azonban e hatás aprogramok befejeztével halványult. Eddig a leghatéko-nyabbnak a háziorvosok depresszió felismerésére éskezelésére történõ kiképzése, a Lelki Elsõsegély Tele-fonszolgálat tevékenysége, valamint az önkéntes segí-tés tûnt. Lényeges elemek a hálózatiság, asokrétegûség, az idõtartam, a jó gyakorlatok és ”bajno-kok” azonosítása, a lokális alapú megközelítés.

Rövid távon bizonyítottan hatékony az alapellátás-ban dolgozók depresszió kezelésére való kiképzése és ahalálos eszközök elérhetõségének csökkentése. Hosszútávon lehetséges, hogy hatékony a megküzdési készsé-gek iskolai fejlesztése, a társadalom mentális egészség-tudatosságának növelése, a fiatalkori sportolás,valamint az alkohol- és drogfogyasztás és a munkanél-küliség csökkentése.

Elõadásomban ismertetem a brit és az amerikainemzeti öngyilkosság-megelõzési stratégia fõbb pont-jait, majd az EU Joint Action stratégiájának keretébenzajló Heves megyei programot, a Lélekben OtthonAlapítvány hozzátartozók gondozására indított prog-ramját, illetve utalok a Kecskeméten zajló helyi meg-elõzési programra.

125


A mentálisan egészséges társadalom irányában: 2.Környezeti tényezõk szerepe a mentálismegbetegedésekben


Elõadás-sorozatom második elõadásában kiemeltenfoglalkozom az idõjárás, az elektromágneses sugár-zás, valamint a természeti katasztrófák mentális hatá-saival. E helyütt nem térek ki az épített környezetmentális hatásaira.

Rég ismeretesek a napfény és a hangulati állapotösszefüggései, az alvás-ébrenlét napi ritmusánakmelatonin mediálta változásai, a téli depresszió, vala-mint a jet lag szindróma ide kapcsolódó kérdésköre. Anyári idõszak a depressziók egy másik csoportjánakgyakoribb elõfordulásával jár, melyet impulzivitás, ag-resszivitás és violens szuicid magatartás jellemez. Eb-ben a napsütéses órák száma, a hõség, valamint amagas páratartalom egyaránt szerepet játszhatnak.Ugyanezen tényezõk hatására kialakult figyelemzavarmiatt a közlekedési balesetek száma is megnõ ebben azidõszakban. A szárazság és a légszennyezettség ugyan-akkor a pánikrohamok valószínûségét növelheti. Hõ-ség és hirtelen légnyomáscsökkenés idején emellett azidõskori agyi keringési zavarok mutatnak átmenetirosszabbodást. Az alacsony légnyomással járó frontnem kedvez a krónikus fájdalom-szindrómának sem.

Kiemelendõ azonban, hogy különösen a szorongá-sos zavarok esetében torzító hatású lehet az idõjá-rás-fóbia jelenségköre.

Az elektromágneses sugárzás biológiai hatásaivalkapcsolatosan a WHO mintegy 25000 tudományoscikket tart számon (többet, mint a kémiai anyagok ha-tásaival kapcsolatban). Ennek ellenére teljes bizonyos-sággal csak azt lehet kijelenteni, hogy a nagy energiájúelektromágneses sugárzás közvetlen expozíciója a hõ-hatás révén roncsolja a szöveteket. Kevéssé ismert a kisenergiájú, de tartós expozíció (mobiltelefon-használat,elektroszmog) kóroki szerepe (elsõsorban a daganat-képzésben). Egy irányzat ugyanakkor azelektroszmogra vezeti vissza azt a tünetcsoportot, me-lyet az alvászavar, a krónikus fáradtság-szindróma, amemóriazavar, a fejfájás, és a feszültség együttese ké-pez. Aggályos ennek elkülönítése a szorongásos zava-rok egy csoportjától (generaálizált szorongás, kevertszorongásos-depressziós zavar, technológia-fóbia).

Egy mobiltelefon-átjátszóantenna telepítésévelösszefüggõ lakossági reakción keresztül szemléltetem aprobléma sokrétûségét.

A természeti katasztrófák okozta poszttraumásstressz-zavarra való felkészülésre nemzetközi példákathozok. Szintén példákkal szemléltetem azt, hogy a ka-tasztrófák és az öngyilkossági halálozás között negatívösszefügés áll fenn.

A mentálisan egészséges társadalom irányában: 3.A jövõ kihívásai


Világszerte az össz-betegségteher 14%-át, a nem-fertõzõbetegségek okozta betegségteher 28%-át a mentális meg-betegedések teszik ki, mely a képességcsökkenéssel súlyo-zott életévek (DALY) tekintetében felülmúlja a daganatosés a szív-érrendszeri betegségek okozta károkat. A men-tális megbetegedések terén számos hatékony megelõzõ ésgyógyító eljárás ismert, melyhez azonban a fejlõdõ orszá-gokban a rászorulók 76–85%-a, a fejlett országokban35–50%-a nem jut hozzá.

Magyarország adottságaihoz képest rosszabb men-tális egészségmutatókkal rendelkezik: az öngyilkosságihalálozás a 6., az egy fõre jutó alkoholfogyasztás a 3. avilágranglistán, az elkerülhetõ halálokok tekintetébennagyon sok tényezõ szempontjából (férfiak tüdõrákoshalálozása, nõk méhnyakrákban történõ elhalálozása,szív-érrendszeri halálozás, májbetegségben történõ el-halálozás stb.) az elsõ 10 hely egyikén áll. A hatékonytársadalmi szintû megelõzéshez ismerni kell a jelenhelyzetet, a jövõbeli tendenciákat, valamint az eddigimegelõzési kísérletek tanulságait.

Harmadik elõadásomban külön kitérek a jövõ kihí-vásainak egyes kérdéseire.

Ami a rövid távú kilátásokat illeti, az elhúzódó gaz-dasági válság kapcsán az öngyilkossági halálozás emel-kedésére kell számítanunk. Görögországban például azöngyilkossági halálozás 2009–2011 között 17%-kal,az öngyilkossági kísérletek száma 39%-kal emelkedett.A másik valószínû veszély a jóléti kiadások csökkentése(pl. Egyesült Királyság: 4 év alatt 20%), illetve ennekrévén az egészségügyi ellátás általános színvonalcsök-kenése, a társadalmi egyenlõtlenségek növekedése.Kiút lehet a rendelkezésre álló erõforrások optimáliskihasználása a hálózatmunka, a helyi együttmûködé-sek, a civil szféra bevonása révén, valamint az önsegí-tés, a delegálás, illetve az internet adta lehetõségek.

Középtávon kiemelendõ a társadalom elöregedése,mely az Alzheimer-kór és az egyéb demenciák drámaielõretörését hozhatja. 2050-re a Föld minden 85. lakójaAlzheimer-kórban fog szenvedni, és ez az arány a nyugatitípusú társadalmakban ennek többszöröse lehet. Rövidenismertetem Magyarország demencia-stratégiáját, mely aBrit Kormány demencia-stratégiájának tükörképe.

Hosszú távon a globális klímaváltozás mentális ha-tásaira is fel kel készülni. Az idõjárás szárazabbra ésszélsõségesebbre fordulása az impulzivitással összefüg-gõ, valamint a poszttraumás zavarok magasabb jövõbe-li elõfordulási arányát vetítheti elõre.

126


Nagyfeszültségû transzmembrán impulzusterápiahatása a depresszív tünettanra ágyéki és nyakigerincbántalmakban

Zax Ilona1, Buda Botond2, Tóth Gábor3

1TheraCell Deutschland2Ideggyógyászati Magánszakrendelés, Szombathely3Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ,Biológia Intézet, [email protected]

Nikola Tesla (1856–1943), a Puskás Tivadar nevévelfémjelzett budapesti telefonközpont elsõ fõmérnöke(aki már 1 évvel Röntgen elõtt felfedezte a röntgensu-garakat) Edisonnal szemben a nagyfrekvenciájú váltó-áram alkalmazásának elkötelezett híve volt. Már a 19.század végén foglalkozni kezdett a nagyfeszültségû,nagyfrekvenciájú elektromos áram gyógyászati alkal-mazásának számos lehetõségével is.

A TheraCell 100 humán gyógyászati célra kifejlesz-tett berendezés nagyfeszültségû generátora által elõál-lított nanosecundumnyi, 1–3 Hz frekvenciávalismétlõdõ, 15–30 ezer V feszültségû transmembranelektromos impulzusokkal a vonatkozó terápiás aján-lások szerint különbözõ etiologiájú idült krónikus ésfájdalmas állapotokban mintegy 0,18 m szöveti mély-ségig biztosítható effektív terápia.

A szerzõk 46 (26 nõ, 20 férfi; átlagéletkor 33,15 év,SD 11,59) olyan idült, illetve subacut lumbosacralis-,illetve nyakigerinc-fájdalmakkal jelentkezõ beteget ke-zeltek, akik egyikénél sem állt fenn képalkotó vizsgá-lattal igazolható, a gyököt vagy a durát elérõ vagyforamenstenosist okozó discus-hernia, ugyanakkorpárhuzamosan mindegyiküknél kórismézhetõ volt ke-zeletlen, a DSM-IV-TR szerinti depresszív zavar vagydisztímia (F32, F33, F34), s a kezelés megkezdésekor apáciens Beck-pontszáma ? 6 pont.

A fájdalom változását vizuális-analóg skála alkalma-zásával követtük, ugyanakkor a kezelések megkezdéseelõtt a Beck-kérdõívet is kitöltötték a páciensek.

A kezelés megkezdése elõtt 34 betegBeck-pontszáma volt 6–11 közötti (enyhe depressio),12 betegé 12–15 pont közötti (közepesen súlyosdepressio); egy beteg pontszáma sem volt 16 pontosvagy annál magasabb (súlyos depressio). 8 heti kezelésután a betegek 63%-ának fájdalma jelentõsen,29%-ának fájdalma kissé mérséklõdött, 1 beteg állapo-ta nem változott, 1 beteg fájdalmai súlyosbodtak. A fáj-dalomterápiára vonatkozó eredményeink közlésekülföldi szakfolyóiratban folyamatban van.

8 heti kezelés után a Beck-pontszámok csökkenése2–5 pont volt, átlagosan 3,4 pont (SD=1,20). Közepe-sen depressziós mindössze egyetlen beteg (2%) ma-radt, ugyanakkor 16 beteg (35%) pontszáma 5 alácsökkent (euthym), míg 11 beteg (24%) hangulati fek-vése a Beck-pontszám alapján a közepesen súlyos de-presszióból enyhévé változott.

A terápiás effektus pontosabb értékeléséhez az af-fektív statusznak a Beck-féle önbecslõ skálánál érzéke-nyebb nyomon követése, továbbá kontrollált kettõsvakvizsgálatok lennének szükségesek, melyek elvégzését atovábbiakban tervezzük.

Papageno-effektus a filmvásznon

Zsédel Krisztina1, Gerevich József2

1Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológia Intézet,Budapest2Addiktológiai Kutató Intézet, ELTE Bárczi GusztávGyógypedagógiai Kar, [email protected]

Cél: Az öngyilkosságra irányuló média-kutatások elsõ-sorban a Werther-effektust helyezik a figyelem elõterébe.A szuicídiumtól való eltérítést magába foglalóPapageno-effektus (Niederkrokenthaler, 2009) eddig ke-vesebb figyelmet kapott, pedig prevenciós és intervenciósszempontból kiemelkedõ jelentõsége lehet. Míg egy má-sik prezentációnkban (Gerevich, 2013) az öngyilkosságfilm-ábrázolásának átfogó jellegzetességeit vizsgáljuk, je-len elõadásban arra a kérdésre keressük a választ, hogy azöngyilkosság ábrázolására irányuló mozifilmekben meg-jelenik-e a Papageno-effektus, és ha igen, mennyire ered-ményesen.

Módszer: Szakirodalmi adatok és az IMDb nemzet-közi angol nyelvû filmes adatbázis segítségével kigyûj-töttük és elemeztük az öngyilkosságot valamilyenmódon ábrázoló és 1960 után (az új hullám kezdetétõl)készült filmek közül azokat, amelyekben az öngyilkos-ság a film fõ áramlatában jelenik meg, illetve azokat,ahol a fõhõs – vagy valamely szereplõ – öngyilkosságaokán gyökeresen megváltozik a történet sodrása,és/vagy az öngyilkosság a film címében is szerepel, erõsfelhívó jelleggel. Ezután került sor a mintába kerülõ fil-mek (65 db) tartalomelemzésére és további szelekciójá-ra a Papageno-effektus megléte vagy hiánya alapján. APapageno-effektust tartalmazó filmeket adott szem-pontok alapján tovább elemeztük.

Eredmények: Hét olyan filmet találtunk a mintá-ban, amelynek fontos tartalmi eleme a fõhõs vagy vala-mely szereplõ öngyilkosságtól való eltérítése (Thelmaés Louise, Pankrátor, Maradj!, Az órák, Egyszerû eset,Észvesztõ, Elveszettek és eszeveszettek), vagy annak kí-sérlete. Sajátos módon valamennyi film sikertelenmegmentési akcióval zárult (sikertelenPapageno-effektus). A klasszikus Papageno-effektus,amikor a cselekmény elkövetése közben gyõzik meg ajelöltet egy másik alternatíváról, gyakorlatilag nem je-lenik meg az elemzett filmekben. Lényegesen eltérõ azöngyilkosságtól való eltérítés mechanizmusa aszerint,hogy a segítõk szakemberek vagy laikusok. A szakem-bereknél a kellõ odafigyelés hiánya (Észvesztõ), illetvea pszichiáter pszichés problémái (Maradj!) álltak a ku-darc hátterében. A laikusok kudarcai esetében árnyal-tabb a kép.

Következtetések: A sikertelen Papageno-effektusfilmes ábrázolásának dominanciája is hozzájárulhat aWerther-effektushoz, ezáltal nem az öngyilkosságmegelõzésében, hanem – inverz módon – annak elõ-idézésében játszhat szerepet.

127


Érzelmi hullámvölgy és iskolai átmenet: Serdülõkorúfiatalok önértékelése és depresszív hangulata

Zsiros Emese1, Költõ András1, Németh Ágnes1,Arnold Petra1, Kökönyei Gyöngyi21Országos Gyermekegészségügyi Intézet, Budapest2ELTE Pszichológiai Intézet, [email protected]

Bevezetõ: Az iskoláskorú fiatalok önértékelését vizsgá-ló kutatások a serdülõkor elején – az elõzõ életszakasz-hoz viszonyítva – jelentõs csökkenést, késõbbnövekedést találtak (Harter, 1999). Az érzelmi hullám-völgy a középiskolai átmenethez köthetõ. Az iskolavál-tás komoly kihívás, amely önmagában is befolyásolja aserdülõk önértékelését és hangulatát (Wigfield et al,1991; Seidman et al, 1994; Eccles et al, 1996). Azt fel-tételezzük, hogy a kilencedikes középiskolások önérté-kelése és hangulata szignifikánsan negatívabb, mint ahetedikes általános iskolásoké, míg az iskolát nem vál-tó – hat- és nyolcosztályos gimnázium hasonló évfolya-mai között nincs eltérés.

Minta és módszer: Elemzésünket az Iskoláskorúgyermekek egészségmagatartása (HBSC) kutatás 2010.évi országosan reprezentatív adatain végeztük. Min-tánk 7. és 9. évfolyamos, általános iskolás (N=1682),hat- vagy nyolcosztályos gimnazista (N=263), szakkö-zépiskolás vagy gimnazista (N=1528), illetve szakisko-lás vagy szakmunkásképzõs (N=590) tanulókból áll.Az adatgyûjtés önkitöltõs, anonim kérdõívek segítsé-gével történt. A depresszív hangulatot a Gyermek De-presszió Kérdõív rövidített változatával (CDI, Kovacs,1985), az önértékelést Rosenberg (1965) skálájávalmértük. A különbözõ képzési típusban tanuló általánosés középiskolások közötti eltéréseket évfolyam szerintibontásban, variancia-analízissel elemeztük.

Eredmények: A teljes mintában a 9. évfolyamot jel-lemzi a legmagasabb depresszív érték és a legalacso-nyabb önértékelés. A 7. évfolyamon nincs szignifikánskülönbség az általános iskolások és a hat-, nyolcosztá-lyos gimnazisták között. Míg az általános és a középis-kolások önértékelése és depresszív hangulataszignifikánsan eltér, a hat-nyolcosztályos képzésben ta-nulóké nem. A középiskolásokat további képzési típu-sokra bontva a 7-es általános iskolások önértékelése ésdepresszív hangulata csak a 9.-es szakiskolásokétól kü-lönbözik szignifikánsan.

Következtetések: A középiskolába lépés a gyerekekszámára egyéni, társas, iskolai szinten is nagy változás.Az eredmények nem támasztják alá egyértelmûen azt ahipotézist, hogy a középiskolába való átmenetkor aserdülõk önértékelése és hangulata szignifikánsan ne-gatívabb, mint az iskolát nem váltóké. Értelmezési kor-lát, hogy az adatok keresztmetszeti és nemlongitudinális vizsgálatból származnak. Eredményeinkugyanakkor felhívják a figyelmet a szakiskolában to-vábbtanulók önértékelése és iskolai énképe, tanulmá-nyi aspirációja közötti összefüggésre.

Kettõs teher a fordítás – egy pszichiátriaiantropológiai terepmunka tapasztalatai Mauritiuson

Lajtai LászlóSE Magatartástudományi Intézet, [email protected]

Maururitius egy 1.2 milliós lakosságú szigetország azIndiai Óceán közepén. Három kontinensrõl számos,különbözõ etnikai és vallási hovatartozésú népcsoporttelepítette be, ezért társadalma kulturálisan rendkívülbonyolultan tagolt. Három fõ nyelvet beszélnek napiszinten és vagy egy tucat egyéb nyelvet használnak kü-lönbözõ célokra. Az egészségügy elvileg ingyenes és el-érhetõ az álampolgárok számára, de igen nagy aszakadék az állami, a magán és tradionális szektor kö-zött. Az állami rendelésen rendkívül kevés idõ jut a be-tegekkel való beszélgetésekre, de ez a mindenki általbeszélt francia alapú mauritiusi kreol nyelven zajlik.Ugyanakkor az írásos dokumentáció é a jelentések an-gol nyelven történnek, mely a oktatás és az ország hiva-talos nyelve is, A magánrendelés, mely csak agazdagabb népcsoportok számára elérhetõ, franciáulzajlik, mely nyelvre a páciensnek mintegy le kell fordí-tania gondolatait és érzéseit, noha anyanyelve általá-ban a kreol. A hagyományos gyógyítás többnyirekreolul zajlik, ugyanakkor a vallási megosztottság mi-att az egyes etnikai csoportok liturgikus nyelve tovább-ra is fontos marad. A terepmunka egyik fõ konklúziója,hogy a többnyelvûség, mely egy terjedõ jelenség a glo-balizálódó világban, gyakran, mint például a lelki zava-rok ellátása területén, a társadalmi egyenlõtlenségekújratermelõdéséhez vezethet.

128


Documents

A határtalan elme korlátai