Embed Size (px)
Citation preview
2 0 1 8
„SZABAD -E ADÓT FIZETNI A CSÁSZÁRNAK?”
H A L Á S Z Z S O L T
Adótan
Az állam, mint a pénzügyi jogviszonyok alanya 2
Az állam közjogi és magánjogi jogalanyként lehet pénzügyi jogi jogviszonyok alanya.
Állam, mint közjogi jogalany:
- mint adóztató közhatalom
- mint pénzügyi támogatást nyújtó közhatalom
Állam: mint magánjogi jogalany:
- állami vagyonnal kapcsolatos jogviszonyok (vagyonhasznosítás, vagyonszerzés, vagyonértékesítés)
Az állami bevételek rendszere
3
Az állam bevételei között megkülönböztethetünk közjogi bevételeket, és az államot, mint magánjogi jogalanyt megillető bevételeket.
A közjogi bevételek közé tartoznak a közjogi kötelezettségen alapuló bevételek, mint
- az adók,
- a vámok,
- az illetékek,
- a díjak,
- a járulékok és hozzájárulások.
Az állam magánjogi bevételei közé soroljuk
- az állami vagyon hasznosításából (koncessziós szerződésekből, az állami vagyon értékesítéséből), valamint
- a költségvetési szervek vállalkozási tevékenységéből
származó bevételeket.
Az adójog a közpénzügyek jogában 4
A közpénzügyek elemei:
Közbevételek
Közkiadások, költségvetés
A pénz és pénzrendszer joga
A közbevételek elemei
5
Közbevételek (elméleti felosztás):
Fiskális közbevételek: adók, vámok, illetékek
Díjak
Járulékok, hozzájárulások
Az adóztatás történeti alapjai
6
Adam Smith: egyéni képességek szerinti adózás; legyen általános, igazságos, olcsó és kényelmes
US Függetlenségi nyilatkozat: Képviselet nélkül nincs adózás
US Alkotmány 8. cikk: A Kongresszus hatásköre az adók bevezetése
Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata – a közteherviselés alapelv és nem alapvető kötelezettség
XIII. cikk: A karhatalom és a közigazgatás költségeinek fedezésére nélkülözhetetlenül szükséges mindenkinek közös hozzájárulása; s e hozzájárulást kinek-kinek képessége szerint, a polgárok összessége között egyenlően kell elosztani Képességek szerinti adózás
XIV. cikk: A polgároknak saját személyükben vagy képviselőik útján joguk van e közös hozzájárulás szükségességét megállapítani s azt szabadon megszavazni, valamint felhasználását nyomon követni, s meghatározni mennyiségét, alapját, elosztását, behajtását és időtartamát.
HU: 1840. évi XXXIX tc.: nemesek adómentessége elvének megtörése (Lánchíd-vám), 1848. évi VIII. tc.: általános közteherviselés; 1949 évi XX. tv.: 1989-ig nem rendelkezik a közteherviselésről
Az adó fogalma
7
Hazai szabályozás (Alaptörvény, adótörvények) nem definiálja.
Német Abgabenordnung (AO): Az adók
pénzszolgáltatások, amelyek nem valamely szolgáltatás ellenszolgáltatásai,
valamely közjogi közösség által bevételek elérése érdekében kerülnek kiszabásra, amennyiben azon tények megvalósulnak, amelyekhez a törvény szolgáltatási kötelezettséget ír elő,
a bevételek elérése az adóztatás mellékcélja is lehet.
Az adó fogalma (2.)
8
Az közterhekhez való hozzájárulás alapvető kötelezettség.
Az adó pénzfizetésre irányuló kötelezettség. (A nem pénzfizetésre irányuló kötelezettség nem adó).
Az adókat az állam egyoldalúan vetheti ki. Az állam adókivetési joga a szuverenitásának alapeleme. (Az állam részére tett önkéntes felajánlások, ajándékok nem adók).
Az adófizetéshez főszabályként nem kapcsolódik közvetlen ellenszolgáltatás. Kivétel: járulékok (nyugdíj, egészségbiztosítás), hatósági díjak
Az adóbevétel jogosult valamely közjogi entitás: állam (központi költségvetés), TB alap, helyi önkormányzat (egyes országokban mások, pl. közalapítványok, egyházak is). Magánjogi jogalanyok irányában fennálló fizetési kötelezettség nem minősül adónak.
Az adó alapvető célja a közbevételek biztosítása. Emellett lehetnek másodlagos céljai is. Ugyanakkor egy pénzfizetés, mint szankció nem minősülhet adónak, mivel kizárólag célja valamely magatartás kikényszerítése.
Az adókötelezettség feltételeinek meghatározása általános jelleggel történik.
Az adó vagy az áruk és szolgáltatások forgalmához, vagy az adófizetők jövedelméhez
illetve vagyonához kapcsolódik.
Díjak és járulékok
9
Díjak:
- közfeladatokat finanszíroznak,
- igénybevétel alapúak, igénybevétel esetén kötelezőek
- olyan közjószágok esetén amelyek egyénileg igénybe vehetők
- pl: szemétdíj, parkolási díj
Járulékok, hozzájárulások:
- Általános jellegű közszolgáltatások fedezésére
- olyan közjószágok esetén amelyek nem – csak – egyénileg vehetők igénybe
- Pl.: idegenforgalmi adó, TB járulékok, EHO, kötelező kamarai tagdíjak, munkavállalói járulék
Az adó, mint alapvető kötelezettség
10
Alapvető kötelezettségek az Alaptörvényben: - tankötelezettség (alapfokú oktatásban való
részvétel), - gyermekekről való gondoskodási köletelezettség (a
szülők által), - hadkötelezettség, honvédelmi munkakötelezettség,
polgári védelmi kötelezettség - közteherviselési kötelezettség Más Alkotmányok: Az adózást nem sok helyen tekintik alapvető kötelezettségnek (PL, IT), inkább törvényalkotási hatásköri kérdés. (AT, SK, DE, CH, SE, FR)
Ideális adófogalom 11
Az adó
az állam által egyoldalúan meghatározott,
közvetlen ellenszolgáltatás nélküli,
pénzfizetésre irányuló kötelezettség,
amely első sorban és legalább az államháztartás valamely alrendszerén keresztül a közkiadások általános fedezésére irányul, de egyéb céljai is lehetnek.
A közbevételeknek lehetnek egyéb speciális formái is, amelyek bizonyos közszolgáltatások tényleges igénybevételéhez, vagy az igénybevétel lehetőségéhez kapcsolódnak.
Közteherviselési kötelezettség az Alkotmányban és az Alaptörvényben
12
Alkotmány 70/I. §
Minden természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni. – Elsődleges az adótárgy védelme
Alaptörvény XXX. Cikk
Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez. – Elsődleges az adóforrás védelme
A német AB az elvet a jogegyenlőség követelményével kapcsolja össze. Gazdaságilag azonosan erőseket azonos mértékben kell terhelni, illetve a magasabb jövedelmek erősebb terhelését jelenti.
Némileg ellentétes az egykulcsos jövedelemadóztatás koncepciójával.
Alkotmányossági követelmények
13
nullum tributum sine lege
a közteherviselési kötelezettség tartalma
arányosság követelménye
vélelem alkalmazásának feltételei
az adómérték alkotmányossága
kedvezmények csökkentésének feltételei
szerzett jogok védelme
visszamenőleges hatály tilalma
Az adó jogi fogalmának hiánya
14
Nem terheli alkotmányellenes mulasztás a jogalkotót azért, mert sem az Szja.-törvény, sem pedig az áfatörvény nem tartalmazza az adó jogi fogalmát. Megfelel a jogbiztonság alkotmányos követelményének az, hogy az adó fogalma az Alkotmányból, az Áht.-ból és az Art.-ból egyértelműen, világosan és az adóztatás egészére irányadóan meghatározható.
(544/B/1997. AB határozat)
Az adóztatás célja 15
Az adóbevételek – a többi közbevétellel együtt – első sorban az állami költségvetés finanszírozását szolgálják és fedezik
az állam által nyújtott közszolgáltatásokat (honvédelem, társadalombiztosítás, stb.),
az államapparátus működtetését,
az államadósság finanszírozását, valamint
az állami beruházásokat.
A költségvetési finanszírozása mellett egyéb célok:
Valamely adózói magatartás befolyásolása (gazdaságpolitikai eszköz)
Pl.: környezeti adók, chipsadó, vámok, jövedéki adók
Konfliktus a költségvetési bevételi cél és a másodlagos cél között, optimalizáció
Az adóztatás célja (2.)
16
A költségvetés finanszírozás melletti egyéb célok (folyt):
Újraelosztás – a közkiadások nem egyenlő arányban történő finanszírozása – a terhek kiegyenlítése a teherviselő képesség arányában Regresszív, egyenes arányos, vagy progresszív adóztatás
Egyszerűsítés: jóváírásokkal, tételes adókkal Pl. EVA, KATA, KIVA
az arányosság kérdésessé válhat
Az irányító adók
17
Német jogirodalom (Insensee-Kirchhof): Lenkungsteuer
Olyan adó, amelyet nem a költségvetési bevétel elérésére, hanem valamely a törvényhozó által kívánatosnak tartott magatartás kiváltására használnak akként, hogy a nem kívánt magatartás következménye egy terhesebb adófizetési kötelezettség.
Az irányító adók
18
Elsődleges cél nem a költségvetési bevétel, hanem valamely társadalmilag, gazdaságilag kívánatosnak tartott magatartás
Minden adónak van másodlagos hatása (pl. szja – családtámogatás)
Lehet-e a másodlagos hatás kizárólagos cél?
Ha a célt sikerül elérni, akkor már senki nem fizet ilyen adót, így az adó elsődleges célját zárja ki…
Pl. chipsadó, öko-adó, 98 %-os különadó, házipénztáradó
Megengedhető-e az elkobzás jellegű adó? A Spanyol Alkotmány (31. § (1) bek) kifejezetten tiltja.
Jogirodalom: sem a teljesítőképesség szerinti adózással, sem a jövedelem/vagyonarányos adózással nem hozható összhangba.
Az adóztatás alkotmányos célja az AB szerint
19
A közterhek mértéke akkor válik alkotmányellenessé, ha konfiskatórius jellegű, illetve ha olyan nagyságot ér el, hogy a nyilvánvalóan eltúlzott mérték már minőségi kategóriává, aránytalanná és indokolatlanná válik. (…)
Valamely juttatásnak az adójogszabályokkal történő aránytalan elvonását az jellemzi, hogy az adó lényegében lehetetlenné teszi, hogy az adóalany éljen a juttatásból eredő jogaival, illetve hozzájusson a jogosultságból eredő juttatáshoz, annak lényeges részéhez. A törvényhozónak az ilyen adóval a költségvetési bevétel növelése, az arányos közteherviselés biztosítása csak másodlagos, esetleges célja. A jogalkotó közvetlen célja ugyanis az, hogy adójogi eszközökkel egyfajta jövedelemkorlátot állapítson meg. Ennek azonban alkotmányosan nem megfelelő eszköze az adó, illetve egyéb adó jellegű teher kivetése.
(184/2010. (X. 28.) AB határozat a 98%-os különadóról)
Irányító adók – alkotmányos határok
20
A 98 %-os különadó példája (részletesen)
1) 184/2010 Abh (Jogállamiság elve, közteherviselési kötelezettség) a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatására adott az
alkotmányos lehetőség, de nem jogalkotói kötelezettség.
A visszaható hatályú jogalkotás azonban tilos .
Az adómérték csak kivételesen lehet alkotmányossági kérdés: ha diszkriminatív, ha nyilvánvalóan eltúlzott, az adóalapot elvonó. 98% adó + 27% EHO konfiskatórikus és ellentétes a 70/I. § rendelkezéseivel
Az adó a jövedelemkorlát meghatározásának nem alkotmányos eszköze
2) 37/2011 Abh (Emberi méltóság új értelmezése) A 98%-os visszamenőleges hatályú különadó sérti az emberi méltóságot
A mérték és a visszaható hatály együtt sérti és veszélyezteti a méltóságot, veszélyezteti a magánszemélyek megélhetését
3) EJEB (41838/11, 49570/11 és 66529/11) A 98 %-os külön adó ellentétes az EJENY 1. sz. kieg. jegyzőkönyv 1. cikkével, a tulajdonjog védelmére
vonatkozó előírásokkal
4) 6/2014 Abh (Nemzetközi szerződésbe ütközés) A 98%-os különadó mértéke nemzetközi szerződésbe ütközik, ezért valamennyi, bármely bíróság előtt
folyamatban lévő ügyben nem alkalmazható.
Irányító adók – alkotmányos határok
21
A házipénztáradó példája
A házipénztáradó, mint vagyoni típusú különadó nem áll közvetlen kapcsolatban az alanyi kötelezettek jövedelmi, illetve vagyoni viszonyaival (helyzetével), s ebből következően nem felel meg az arányos közteherviselés alkotmányi rendelkezésének.
(61/2006. (XI. 15.) Abh.)
A fejadó
22
A fejadó független a jövedelemtől és a vagyontól.
Az AB gyakorlata tiltja:
A személyi igazolvány nem lehet alapja vélelmezett jövedelemnek (37/1997 Abh)
Nem lehet adóztatni a vállalkozás házipénztárában tárolt pénzkészletet sem (61/2006 Abh).
A létminimum adómentességéről
23
Alkotmányi rendelkezések szerint teherbíró képességnek, illetve jövedelem/vagyoni viszonyoknak megfelelően kell a közterhekhez hozzájárulni.
Német AB (2 BvL 42/93): a család adózásánál a család tagjaira eső létminimum összeget adómentesen kell hagyni.
Existenzminimum: Az állam köteles az adózók jövedelmét addig a mértékig adómentesen hagyni, ameddig az egy emberhez méltó minimális létezés feltételeihez szükséges.
Magyar AB: A létminimum adómentességét csak a szociális biztonsághoz való joggal összefüggésben vizsgálta, de nyitva hagyta az emberi méltóság és a teherbíró képesség szerinti adózás tekintetében (85/B/1996 Abh)
Az adó fogalma a hatályos adójogban
24
Az Art. adónak tekinti
- a központi költségvetés,
- a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, az Egészségbiztosítási Alap, valamint a Nyugdíjbiztosítási Alap vagy
- az önkormányzat
javára teljesítendő, törvényen alapuló kötelező befizetéseket.
Az Art. az adónak nevezett kötelező befizetéseken túl adónak tekinti
- a járulékokat, a hozzájárulásokat,
- az illetékeket, a díjat, valamint
- az adóelőleget, a bírságot, a pótlékot, és a költséget.
Az Art. nem tekinti adónak a vámokat, valamint a vámjogszabályok hatálya alá tartozó egyéb kötelező befizetéseket. A vám, adó, díj, költség, bírság, pótlék, kamat elszámolására az Art. csak a vámjogszabályok eltérő rendelkezése hiányában alkalmazható.
A jövedéki adó esetén a Jöt. alapján folytatott engedélyezési és tevékenység nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárásokban az Art. Alkalmazandó.
A költségvetési támogatások 25
Költségvetési támogatásnak minősül az Art. szerint a központi költségvetés, törvényben, kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben meghatározott feltételek alapján juttatott támogatás.
A forgalmi adók vonatkozásában az adó-visszaigénylés és az Szja. vonatkozásában az adó-visszatérítés tekintetében a költségvetési támogatásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az Art. hatálya nem terjed ki a TB ellátásokra.
Szabályozás: az adójoggal szemben nem átfogó törvényekben, hanem a támogatás fajtájától függően, sok esetben alacsonyabb szintű jogszabályokban.
Az adórendszerről általában 26
Az adórendszer egy adott országban működtetett adókból tevődik össze.
Minden állam szuverenitásának fontos eleme a pénzügyi szuverenitás, ami azt jelenti, hogy saját maga dönt arról, hogy mikor és milyen adókat kíván bevezetni.
Pénzügyi szuverenitás elemei az adóztatás terén:
az adójogalkotás,
az adóigazgatás és
az adóbevételekből való részesedés
Az adórendszer számokban
27
Adófajta Költségvetési bevétel 2018 (millió Ft)
Általános forgalmi adó 3 838 645,6
Szociális hozzájárulási adó 2 469 590,5
Személyi jövedelemadó 2 096 209,1
Nyugdíjjárulékok 1 316 616,9
Jövedéki adó 1 099 300,0
Egészségbiztosítási járulékok 936 871,4
Társasági adó 369 600,0
Pénzügyi tranzakciós illeték 204 700,0
Lakossági illetékek 188 600,0
Egészségügyi hozzájárulás 183 339,8
Kisadózók tételes adója 113 000,0
Rehabilitációs hozzájárulás 88 200,0
Innovációs járulék 77 000,0
Szakképzési hozzájárulás 74 436,3
Egyszerűsített vállalkozói adó 69 600,0
Közműadó 55 000,0
Távközlési adó 52 100,0
Energiaellátók jövedelemadója 51 900,0
Pénzügyi szervezetek különadója 50 400,0
Gépjárműadó 44 000,0
Bányajáradék 36 800,0
Baleseti adó 36 565,5
Biztosítási adó 35 200,0
Cégautóadó 33 300,0
Népegészségügyi termékadó 30 487,7
Kisvállalati adó 27 200,0
Játékadó 25 900,0
Regisztrációs adó 24 400,0
Energiaadó 19 000,0
Reklámadó 14 000,0
Turizmusfejlesztési hozzájárulás 11 400,0
Környezetterhelési díj 5 000,0
Kulturális adó 120,0
A jövedelemadók
28
A jövedelem fogalmának meghatározása
Bevételek és elismert költségek
Adóalap korrekciók a vállalkozások adózásában (Ta., vállakozói szja).
Lineáris adómérték (Ta., szja)
Progresszív családi kedvezmény
Egyszerűsítő KKV adók
Vagyonadók 29
Az adóztatás irányulhat:
a vagyon állagára (építményadó telekadó), vagy
a vagyon szerzésre (illeték)
Terjedelmét tekintve lehet
Általános (teljes vagyonra)
Részleges (egyes vagyonelemekre)
Szerepe lehet (összege, szerepe alapján):
Főadó
Kiegészítő adó (jövedelemadók mellett)
A vagyonátruházás esetén: jövedelemadó, mert a vagyonnövekményt adóztatja.
Kulcskérdés: az adóalap meghatározása:
Vagyonnövekmény esetén
Vagyonállag esetén (érték alapú ingatlanadó)
Történeti példák: Róma: tributum , HU Anjou kortól: házadó. A jövedelemadókat megelőzte.
Vagyonadók alkotmányossági kérdései 30
A képesség/vagyonarányos közteherviselési kötelezettség egyértelműen megalapozza.
Alapkérdés: az adóalap meghatározása az érték alapú vagyonadóztatás esetén.
A vagyon adóztatása nem csak érték, hanem egyéb szempont alapján is történhet. Pl. gépjárműadó (126/B/1999. Abh, 8/2010 Abh)
Luxusadó és a törvényileg vélelmezett adóalap (155/2008 Abh)
jogalkotónak jogában áll a fizetendő adó mértékének megállapítására különböző jogalkotási technikákat választani
vélelem alkalmazása esetén az ellenbizonyítás lehetőségét nem lehet kizárni.
vagyoni típusú adó esetében az arányosságnak az adózók viszonyában az adó alapja és mértéke kérdésében is fenn kell állnia
Forgalmi adók
31
A teljes értékesítési folyamatra vagy
Az értékesítési folyamat csak egy pontjára
Bruttó vagy nettó
Hozzáadottérték típusú vagy
A teljes forgalmat adóztatja – többszörös adóztatás problémája
Adómentesség vs 0%-os adókulcs
Az adók rendszerezése
32
a teherviselés szerint az adóalany körülményeinek figyelembe vétele szerint az adóztatás iránya szerint
az adóztatási jog szerint az adóbevételek felhasználása szerint az adóigazgatás szerint
az adó mértékének meghatározása szerint (%-os, tételes,
vegyes) az adómegállaptás módja szerint az adófizetés módja szerint
Az adók rendszerezése (2.)
33
1) Közvetlen és közvetett adók
Közvetlen: jövedelemhez ill. vagyonhoz kapcsolódó adók, ahol az adóalany és az adó teherviselője azonos személy
Közvetett: jellemzően forgalmi adók, ahol az adóalany és az adó teherviselője elválik, az adóalany áthárítja az adót a teherviselőre
2) Személyi és tárgyi adók
A személyi adók figyelembe veszik a természetes és jogi személyek teherviselő képességét, illetve jellemzőit, mint pl. családi állapot, kor, jogi forma, stb. Irányulhatnak egyénekre, vagy családokra, háztartásokra. (Pl. Szja, vagyonszerzési illeték)
A tárgyi adók, valamely ingatlanra vagy tárgyi jellemzőre irányulnak, az adóalany személyes helyzetét nem veszik figyelembe. Pl. építményadó, telekadó, iparűzési adó
Az adók rendszeretése (3.)
34
3) Fogyasztási adók és forgalmi adók
Forgalmi adók: áruk vagy szolgáltatások értékesítését, leginkább ezen ügyletekben a hozzáadott értéket adóztatják (pl. Áfa) – nettó: HÉ levonható, bruttó: HÉ nem levonható
Fogyasztást terhelő adók: áruk vagy szolgáltatások fogyasztását, vagy ezekkel összefüggő reálaktust adóztatnak (pl. vagyonszerzési illeték, vám, jövedéki adó), akár adótöbbszörözéshez is vezethet
4) Adóztatás a gazdaság különböző pontjain
- jövedelemadó: a jövedelem keletkezésekor
- vagyonadó: a felhalmozott jövedelemre
- fogyasztási adó: a felhasznált jövedelemre
Az adók rendszerezése (4.)
35
5) Az adóztatási jog szerint: az állam belső tagolódása határozza meg:
Központi (szükségszerű)
Tagállami/tartományi (esetleges)
Helyi (jellemző)
6) Az adóbevételek felhasználása szerint: az állam belső tagolódása határozza meg, de nem feltétlenül esik egybe az adóztatási jog szerinti felosztással (pl. lehet központilag beszedett, de helyi szinten felhasznált adó).
7) Az adóigazgatás felosztása szerint
Adók rendszerezése (5.)
36
7) Az adóalap/mérték meghatározása szerint
Mennyiség alapú adók: tételes
Értékalapú adók: százalékos
Vegyes: dohánytermékek
8) Az adófizetés módja szerint
pénz
bélyeg
termék, szolgáltatás (történelmi)
9) Az adómegállapítás módja szerint
önadózás (legjellemzőbb)
hatósági adómegállapítás (bejelentés, bevallás alapján, vagy utólagosan)
egyéb (beszedés)
Pénzügyi szuverenitás – központi és helyi adóztatás
37
A pénzügyi szuverentás az állami szuverenitás egyik alapvető eleme.
Részei:
- a pénzrendszer meghatározása és a pénzkibocsátás monopóliuma monetáris politika meghatározása
- az adókivetési jog, az adórendszer meghatározása fiskális politika meghatározása
Az alapvető döntéshozatali jogkör az Országgyűlésé, mivel alapvető kötelezettségekről van szó.
Az OGY jogosult az adótörvényeket elfogadni. E jogkör egyes elemeit törvény keretei között továbbdelegálhatja pl. a települési önkormányzatokra (Helyi adókról szóló törvény).
Szuverén adórendszer az EU-ban 38
Ami nincs:
Nincs az EU-nak adókivetési joga
Nincs EU adó
Nincs EU adóhatóság
Ami van:
- jogharmonizáció a forgalmi adók területén (irányelvek)
- közös vámrendszer (rendeletek)
- nincs érdemi jogharmonizáció a közvetlen adók területén
Az adójog forrásai
39
Alaptörvény: közteherviselési kötelezettség, megkülönböztetés tilalma
(Ket./Ákr. nem háttérszabály)
Adótörvények
eljárási: Air., Art.,
anyagi: anyagi adótörvények
Kormányrendeletek: nem alapvető jogot és kötelezettséget szabályozó szabályok (pl. 465/2017. K.r.)
Önkormányzati rendeletek (helyi adók)
EU szabályozás
EUMSZ: adóharmonizáció, vámunió, alapvető szabadságok
irányelvek (adóharmonizáció), rendeletek (vámjog)
Az adójog forrásai (folyt).
40
AB határozatok (2010. óta hatáskörkorlátozás)
Bírósági határozatok (egyedi ügyekben)
Adóhatósági jogértelmezés: tájékoztatás és nem jogalkotás (ABh!)
Közigazgatási eljárás és adóeljárás 2017-ig
41
Régi Art. 5. § (1), (2),
5. § (1) Ha e törvény vagy adót, adófizetési kötelezettséget, költségvetési támogatást megállapító törvény másként nem rendelkezik, az adóügyekben (…) a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Adóügyekben nem kell alkalmazni Ket.
a) az eljárás megindítására, az újrafelvételi eljárásra, a hatósági szolgáltatásra, a végrehajtási eljárásra és az ügyfél kérelmére történő ellenőrzés lefolytatására, az ügyintézési rendelkezésre, elektronikus irat előterjesztése esetén az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó szabályait,
b) a kiskorú adózó esetében az ügyintézés soronkívüliségére és határidejére vonatkozó szabályait,
c) függő hatályú döntésre vonatkozó rendelkezéseit.
Közigazgatási eljárás és adóeljárás 2018-tól
42
Az adóeljárás függetlenedik a közigazgatási eljárás általános szabályaitól Az Ákr. nem háttérszabálya az új Art.-nak (2017. évi CL. tv.) Önálló adóigazgatási rendtartás (Air. – 2017. évi CLI. tv.) Számos kérdés kormányrendeletben szabályozva - 465/2017 K.r. az adóigazgatási eljárás részletszabályairól DE! Közös végrehajtási szabályozás (az adóhatóság által) – 2017. évi CLIII. tv. Közös közigazgatási perrendtartás - 2017. évi I. tv. (adóperek is)
Alkotmányos alapelvek
43
Alaptörvény XXX. cikk
(1) Teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való részvételének megfelelően
mindenki hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
Az általánosság elve – mindenkire kiterjedő kötelezettség
Az egyenlőség elve – megkülönböztetés tilalma – általános feltételrendszer
Az arányosság elve – teherbíró képességének, illetve a gazdaságban való
részvételének megfelelően
Egyelőség az adójogban
44
Horizontális igazságosság: azonos tényállások azonos adóterheléssel legyenek adóztatva. (Kérdés azonban, hogy milyen részletek alapján ítélhető két tényállás azonosnak.) Eszközei:
1) Nettó jövedelemadóztatás elve: a jövedelemadóztatás alapja nem a bevétel, hanem annak elérése érdekében felmerült ráfordításokkal csökkentett része – a jövedelem.
2) Szintetikus jövedelemadóztatás elve: a jövedelmek különböző forrását az adóztatás ne vegye figyelembe. (pl. különböző gazdasági tevékenységek azonos megítélése)
3) Tiszta vagyonnövekedés elve: az adóztatás a vagyon növekedését veszi alapul, függetlenül a forrásától. Ellentéte a forráselv: az adóztatás csak egy adott forrásból rendszeresen származó jövedelmekre irányul (a forrást és annak értékváltozását azonban nem veszi figyelembe, pl. ingatlan kiadás esetén csak a befolyó bérleti díjat)
Egyenlőség az adójogban
45
A horizontális igazságosság kihívásai:
Egyes termékekre különleges fogyasztási adók alkalmazása
Más termékekre kedvezményes fogyasztási adók alkalmazása
A horizontálisan igazságos adórendszer elemei:
Szintetikus nettó jövedelemadó és a tiszta vagyonnövekedés adóztatása
Mindenre egységes fogyasztási adómérték alkalmazása
Az adótényállás
46
Az adókötelezett és az adóztató állam (adójogosult) jogainak és kötelezettségeinek kerete.
Tartalma:
- Eljárási szabályok (pl. együttműködési kötelezettség)
- Anyagi adótényállás
Az adótényállás
47
Az adótényállás az a szabályozási keret, amely elemeinek megvalósulása esetén – az adójogviszony létrejöttével – az adófizetési kötelezettség illetve az egyéb adókötelezettségek beállnak. Az adótényállás elemei:
a. az adókötelezett,
b. az adótárgy,
c. az adóalap,
d. az adómérték,
e. az adókedvezmény,
f. az adómenetesség.
Az adókötelezettek
48
Akit
- az adófizetési kötelezettség terhel;
- az adó megfizetéséért felelősséggel tartozik;
- eljárási adókötelezettségek terhelnek (bevallás, könyvvezetés, bejelentés, nyilatkozattétel, stb.)
Anyagi jogi: adóalany, adó megfizetésére kötelezett
Eljárásjogi: adózó
Az adókötelezettek 49
1. Az adóalany az a személy, aki az adótényállást saját nevében megvalósítja. (pl. az Szja. esetében jövedelmet szerez, az Áfa. esetében terméket értékest, vagy szolgáltatást nyújt) Az adóalany anyagi jogi kategória, fő kötelezettsége az adófizetés.
2. Az Art. adózónak azt a személyt tekinti, akinek adókötelezettségét kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy maga az Art. írja elő. Az adózó eljárási kategória, az ő kötelezettsége az eljárási adókötelezettségek teljesítés (pl. bejelentkezés, bevallás).
3. A kizárólag az adó megfizetésére kötelezett személy is gyakorolhatja az adózót megillető jogokat, kötelezettsége azonban csak az adott esetben felmerülő adó megfizetésére korlátozódik (pl. örökös, tulajdonostárs, beltag).
4. Egyéb személyek: különféle jogok, vagy kötelezettségek illetik, illetve terhelik őket. (pl. ügyvéd, adószakértő)
Adófizető
50
Az adófizető lehet
- az adóalany (ha saját maga adófizetési kötelezettségének tesz eleget)
- az adó megfizetésére kötelezett (más személy helyett, pl. bt. beltag, kezes)
- harmadik személy, akire az adót áthárították (pl. Áfa esetén a végső felhasználó)
Az adótárgy
51
Az adótárgy az
a dolog (pl. gépjármű),
tény (pl. ingatlan tulajdonjoga),
tevékenység (pl. vállalkozási tevékenység, gazdasági tevékenység)
a tevékenység eredménye (pl. jövedelem)
jogcím (pl. vagyonátruházás) vagy
jogviszony,
amelyre az adóztatás irányul.
Gyakorlatilag bármi adótárgy lehet.
Az adóalap
52
Az adóalap az adótárgy – első sorban – pénzben kifejezett értéke, illetve mennyisége. (pl. a megszerzett jövedelem összege, vagy Áfa. esetében a teljesítés ellenértéke).
Az adóalap lehet pozitív és negatív is (pl. ha a költségek meghaladják a bevételeket).
Az adóalap meghatározásához kapcsolódó kérdések:
- vállalkozások, társaságok: egyéni vagy csoportszintű adózás
- magánszemélyek: egyéni, házastársi, háztartási, illetve családi adózás
A csoport/családi adózás a progresszív adómérték alkalmazása esetén merül fel.
Adóalap meghatározás
53
Forgalmi adók
Áfa
Jövedéki adó
Hipa
Jövedelemadók
Számviteli alapon
Pénzforgalmi alapon
Vegyes megoldás
A társasági adóalap megállapítása
Kiindulópont: a számviteli adózás előtti eredmény (eredménykimutatás)
Tao. adóalap: adózás előtti eredmény +/- növelő és csökkentő tételek.
A számviteli szabályok szerintit adózás előtti eredmény adóalap-meghatározási célokra egy az egyben nem vehető figyelembe, ezért kell azt korrigálni.
E korrekció háttere: a számviteli eredménykimutatás, valamint az adózásra, adóalap-meghatározására vonatkozó szabályok eltérő célokat szolgálnak.
A számviteli szabályok alapvető célja, hogy az érintett vállalkozás (cég) tulajdonosai, hitelezi, üzleti partnerei megbízható és valós képet kapjanak a vállalkozás elért eredményéről, gazdasági helyzetéről. E szabályok első sorban nem adóztatási célokat szolgálnak!
Az Szmt. több esetben is a választási lehetőséget biztosít a vállalkozó számára a számviteli kimutatások elkészítése során, illetve az óvatosság elvére figyelemmel nem enged eredményt kimutatni olyan esetekben, ahol az eredmény tényleges realizálása bizonytalan.
Az adójogi szabályozás fő célja a közterhekhez való hozzájárulás biztosítása, és ezzel összefüggésben az adóalap védelme. Az adóalap védelme mellett egyéb célokat is szolgál(hat)nak egyes korrekciós tételek, így
- a kétszeres adóztatás megakadályozását (pl. osztalék),
- vannak kvázi szankció jellegűek (pl. alultőkésítés), és
- vannak kvázi adókedvezmény jellegűek (pl. kutatás-fejlesztés költségei) is.
Vélelmezett jövedelem adóztatása 55
A törvényes vélelem csupán a jogszabályszerkesztés és a jogalkalmazás egyszerűsítésének kivételes eszköze.
A vélelem megdöntésére irányuló bizonyítás lehetőségét kizárni nem lehet.
Alkotmányos követelmény, hogy a tényleges helyzet bizonyításának feltételeit az adó megfizetésére kötelezett részére biztosítani kell.
Csak kivételesen és többletgaranciák mellett kerülhet sor az adóeljárásban a vélelem alkalmazására, és nem lehet eszköze nem valós jövedelem adóztatásának.
Az átalányadózást és a törvényes vélelem, mint adótechnikai megoldást nem kifogásolhatónak, ha azokat kivételesen alkalmazza a jogalkotó, és a vélelem megdöntésére is lehetőséget biztosít. (5/1997 Abh)
Az adómérték 56
Az adómérték az adótörvényben meghatározott, és az adóalapra vetített százalékos vagy tételes arányszám, amely az adóalap alapján egy adóösszeget eredményez. Az adómérték meghatározása lehet:
arányos (legtöbb esetben), vagy
tételes (pl. KATA, Szja tételes átalányadó)
vegyes (pl. cigaretta jövedéki adója)
Az arányos adómérték lehet: lineáris (egyenes arányos) egykulcsos (pl. társasági adó) vagy többkulcsos
(pl. Áfa)
lineáris, indirekt progresszív: az adóalap meghatározott részét teljesen figyelmen kívül hagyva mentesít
lineáris, adómentes sávval: az adóalap meghatározott részét csak a mentes összeg tekintetében hagyja figyelmen kívül, afelett beleszámítja
progresszív: az adóalap növekedésével az átlagos adóterhelés is növekszik (folyamatosan vagy lépcsőzetesen)
regresszív: az adóalap növekedésével az átlagos adóterhelés csökken
Az adó mértékének alkotmányossága
57
Az AB az adó mértékét, az összegszerűség kérdését általában – mint nem alkotmányossági problémát – nem vizsgálja, de ha „adó címen olyan elvonást alkalmaz egy norma, amely az adóalany ellehetetlenülését eredményezi, az már nem adó. ”
531/B/1991 ABh, később 184/2010 Abh (98+27%)
Az adó mértékének alkotmányossága
58
A német Alkotmánybíróság:
az adóterheléssel kapcsolatban alkalmazott alapelv, hogy az összes adóterhelésnek a felező felosztás közelében kell lennie az adófizető és a kincstár között (Halbteilungsgrundsatz, lásd 1995. június 22-i határozat, 2 BvL 37/91),
nem érvényesül abszolút tilalomként a jövedelem típusú adóknál (2006. január 18-i döntés, 2 BvR 2194/99), ahol a 60% körüli adóztatás alkotmányosnak találtatott.
A magyar Alkotmánybíróság állandó gyakorlatának megfelelően az adó és az illeték mértékét, összegszerűségét csak kivételesen vizsgálja. A közterhek mértéke akkor válik alkotmányellenessé, ha konfiskatórius jellegű, illetve ha “olyan nagyságot ér el, hogy a nyilvánvalóan eltúlzott mérték már minőségi kategóriává, aránytalanná és indokolatlanná válik”. (1558/B/1991. Abh, 360/B/1996. ABh)
Az arányosság követelménye
59
Az államnak az Alkotmányból levezethető joga, hogy a közfeladatok ellátásához szükséges fedezetet adók megállapításával biztosítsa.
Szuverén módon határozza meg azt, hogy milyen alanyi körben, mit, milyen alapon és mértékben adóztat.
Az államnak ez az igen széles körű jogosítványa azonban nem korlátlan, nem sérthet alkotmányos jogokat és elveket.
Az arányosság követelménye
60
Az Alkotmánybíróság az elvárt adóról szóló 8/2007. (II. 28.) AB határozatában rámutatott, hogy a jövedelmi és vagyoni típusú adók esetében az alkotmányos mérce több fogalmi elemből tevődik össze.
Ezek a fogalmi elemek:
– az adó alanyi kötelezettek jövedelmi és vagyoni viszonyainak való megfelelése;
– az adó és az alanyi kötelezettek adófizetési kötelezettség alá vont jövedelme, illetve vagyona között fennálló közvetlen kapcsolat;
– az alanyi kötelezettek által ténylegesen megszerzett jövedelem, illetve vagyon Adóztatása;
– az adó alanyi kötelezettek teherviselő képességével való arányossága.
Az arányosság követelménye
61
Az Szja. adóalap meghatározás szuperbruttósítás (127%) módszerével alkotmányossága (110/2009 ABh):
- a jogalkotó szabadon határozza meg az adóalapot – előírhatja azt is, hogy a jövedelem 127%- az adóalap
- a számítási módszer mindaddig alkotmányos, amíg a korrekció alapja a ténylegesen megszerzett jövedelem és kimutatható a közvetlen összefüggés a jövedelem és a korrekciós tényező, vagyis az adóalap között.
Az adómentesség és adókedvezmény
62
Az adómentesség esetén az absztrakt adójogviszony létrejön, de nem válik konkréttá.
Ezzel szemben az adókedvezmény esetén az absztrakt mellett létrejön a konkrét adójogviszony is, adófizetésre is sor fog kerülni, de nem olyan mértékben/összegben, mint amekkorára a kedvezmény figyelembe vétele nélkül sor került volna.
Adómentesség, kedvezmény ≠ adómérséklés, fizetési könnyítés!!!
A kedvezmények alkotmányos követelményei
63
A jogalkotónak joga van a változtatásokat elrendelni akár a mentességek, akár a kedvezmények vonatkozásában.
Alapvető kérdés: az állam biztosít-e kellő időt a változások bevezetésére, és hogy intézkedésével nem sért-e szerzett jogot.
A szerzett jogok védelme
64
43/1995. (VI. 30.) AB határozat: „[a] jogállamisághoz hozzátartozik a szerzett jogok tiszteletben tartása.(…) A szerzett jogok szempontjából nem közömbös a szerzett jogok tárgyát képező jogalkotói ígéret érvényesülésének időtartama.
A rövid időre szóló ígéretek fokozott védelmet élveznek, azok idő előtti, lejárat előtti megszüntetése szerzett jogot sért, ezért általában alkotmányellenes.
A hosszú távú ígéretek esetében a gazdasági helyzet változása alkotmányosan elfogadható indoka lehet az állam, a jogalkotó által végrehajtott, szerzett jogokat érintő változtatásnak.
A kedvezményt, minél hosszabb időtartamra adták, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy idő közben az alapul vett körülmények jelentősen változnak.”
Adómentesség vs adómérséklés
65
Adómentesség/kedvezmény:
anyagi jogi kérdés
adótörvény által biztosított alanyi jog
igénybevétele nem függ adóhatósági engedélytől
Adómérséklés/fizetési könnyítés:
eljárásjogi kérdés
méltányosság egyik eleme
nem alanyi jog
egyedi mérlegelés alapján adóhatósági engedélytől függ
Az adójogi norma szerkezete
66
Az adójogi norma szerkezete annyiban tér el az általános normaszerkezettől, hogy itt a pénzfizetési kötelezettség nem a norma szankciója a diszpozícióban előírt magatartás elmaradása, vagy nem megfelelő teljesítése esetén, hanem a pénzfizetési kötelezettséget a diszpozíció írja elő.
Az adójogi normával szembeni követelmények
67
Az adótárgy egyértelmű meghatározása, amely alkalmas mind a fiskális, mind a másodlagos célok elérésére
Az adóalap számítás egyértelmű rögzítése – figyelemmel azon adótárgyakra is, amelyek valamely mentesség, kedvezmény okán az adóalapba nem egészen számítanak bele.
Az adómérték meghatározása
Nullum tributum sine lege
68
Az Alkotmány/Alaptörvény szövegében nem szerepel a nullum tributum sine lege elve, de levezethető azok rendelkezéseiből.
A közteherviselési kötelezettség, mint alapvető kötelezettség az alapvető jogokkal azonos alkotmányos védelem alatt áll.
Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg,
az alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. (62/1991. (XI. 22.) AB határozat)
Visszamenőleges hatály tilalma
69
Alapelvként rögzíti a 9/1994. (III. 25.) AB határozat, hogy „[a]z érintettekre kedvezőtlen módosítás nem lehet visszamenőleges hatályú”.
A visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmán túl az is alkotmányos követelmény, hogy ha az állam nem pusztán az adóügyi jogszabályban állapít meg valamilyen adókedvezményt, hanem kifejezetten abból a célból bocsát ki egy jogszabályt, hogy a gazdasági élet szereplői számára hosszú távra szóló garanciákat nyújtson, akkor ezek módosításának az is korlátja, hogy a módosítás hatálya nem terjedhet ki azokra a személyekre, akik az állami garanciában bízva a módosítás hatálybalépése előtt kezdtek hozzá a kedvezményezett tevékenységhez.
Az adózói jogok
70
a) Törvény előtti egyenlőség és az egyenlő elbánáshoz való jog
b) Jogorvoslathoz való jog
c) Kétszeres ellenőrzés tilalma (adóellenőrzés)
d) Önellenőrzéshez való jog
e) Tájékoztatáshoz való jog
f) Méltányossághoz való jog
g) Iratbetekintéshez való jog
h) Képviselethez való jog
i) Nyelvhasználat (magyar nyelv nem tudása)
j) Nyilatkozattétel joga
Az adókötelezettség fogalma
71
Az adókötelezettség nem pusztán az adófizetési kötelezettséget jelenti.
Az adókötelezettség fogalmába beletartozik minden eljárási adókötelezettség is. Ezek célja a törvényes adófizetési kötelezettség tényszerű megalapozásának biztosítása.
Az egyes adókötelezettségek
72
Anyagi adókötelezettség: az adó és adóelőlegfizetési kötelezettség
Eljárási adókötelezettségek:
a) bejelentkezés, bejelentés, nyilatkozattétel,
b) adómegállapítás,
c) bevallás,
d) bizonylat kiállítás és megőrzés,
e) nyilvántartás vezetés (könyvvezetés),
f) adatszolgáltatás,
g) adólevonás, adóbeszedés,
h) pénzforgalmi számlanyitás és használat.
Felelősség az adójogban
73
Felelősség: az adókötelezettség teljesítéséért való helytállási kötelezettség. A felelősség feltétele az adókötelezettség fennállása, amelynek feltétele az adótényállás létrejötte.
Tárgyi felelősség: a tulajdonos/birtokos személyétől függetlenül az adótárgyból fakadó felelősség (pl. jövedéki termék birtoklása)
Személyi felelősség: ha egy személy saját vagyonával köteles egy adótartozásért helytállni (pl. képviselő (szülő), vagyonkezelő, örökös, beltag)
Felelősség az adójogban
74
Az adókötelezettség (anyagi ill. eljárási) nemteljesítése az állami közpénzügyi érdekek sérelmét okozza.
Közpénzügyi érdek:
- az adóbevételek befolyása
- az adókötelezettséget megalapozó adatok, információk rendelkezésre állása.
Felelősség elemei:
- adókötelezettség nemteljesítése
- állami közpénzügyi érdekek sérelme
- e kettő közötti okozati összefüggés
Felelősség az adójogban
75
Vegyes felelősségi rendszer
a) Objektív felelősség:
- Adótartozásért való helytállás, anyagi adófizetési kötelezettség
b) Kimentésen alapuló felelősség (egyes esetei):
- felszámoló ha jogsértés az ő érdekkörén kívül eső okra vezethető vissza
- pótlékmentes fizetési könnyítés a megbízható adózó részére
- adóbírság, mulasztási bírság, késedemi pótlék alóli mentesülés önellenőrzés esetén
- fizetési kedvezmény: „úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható”
- adóbírság mérséklése: „az adózó az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt el.”
- a késedelem esetén nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó a kötelezettség teljesítése mellett késedelmét annak igazolásával menti ki, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
- a közhiteles adóhatósági nyilvántartás közhitelessége megdönthető vélelem
Az adózási folyamat
76
Az adózási folyamat fő szakaszai:
1. Önkéntes jogkövetési szakasz
2. Adóigazgatási eljárás
2.1 Adóellenőrzés
2.2 Hatósági eljárás(ok)
2.3 Végrehajtási eljárás
3. Közigazgatási per (adóper)
Nemzetközi adójog
77
Minden állam szuverenitásának határa, (adó)jogalkotásának területi hatálya az államhatár által körülvett államterület.
Az adóztatott adótárgyak azonban nem feltétlenül veszik figyelembe az államhatárokat.
A nemzetközi adójog alapvető célja a több állam által adóztatható ügyletek esetén az adóbevételek felosztása.
Nemzetközi adójog
78
A nemzetközi adójog feltételez az adótényállásban valamely külföldi elemet az adóalany vagy az adótárgy tekintetében
Forrásai:
A nemzeti, belső adójog
A kettős adózásra vonatkozó nemzeti és szerződéses szabályok
A külföldi adójog
Nemzetközi adójog
79
Az adójogi illetőség alapja: személyes kapcsolat az adott országgal
Vállalkozások esetén: a bejegyzés helye szerint
Magánszemélyek esetén: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, vagy az állampolgárság szerint
Nemzetközi adójog
80
Az adókötelezettség alapjának meghatározása személyi alapon:
- a lakóhely elve
- állampolgársági elv (leginkább diplomáciai testületek tagjai esetén)
- forráselv
Az adókötelezettség meghatározása tárgyi alapon:
- világjövedelem adóztatása
- területi elv: csak a belföldről származó jövedelem adóztatása.
Általános elv, hogy a belföldi illetőségű a világjövedelme után, a külföldi a belföldről származó jövedelme után adózik. Ez azonban kettős adóztatáshoz vezet.
Nemzetközi adójog
81
A kettős adóztatás elkerülése nem jogi kötelezettség, nincs erre vonatkozó nemzetközi jogi előírás
A kettős adóztatás elkerülése az igazságos adóztatás a gazdasági racionalitás kérdése
A nemzetközi adójog célja mind a kettős adóztatás, mind pedig a nem adóztatás elkerülése
A kettős adóztatás elkerülésére vonatkozó egyezmény nem keletkeztet új adókötezettséget.
Módszerei:
Beszámítás: az illetőség állama levonja a forrásországban fizetett adót a belföldi adókötelezettségből
Mentesítés: az illetőség állama mentesíti az adó alól a forrásországban adózott jövedelmet
Levonás: az illetőség állama megengedi a forrásországban fizetett adó levonását a belföldi adóalapból
Átalányadóztatás (kivételes): az illetőség állama a külföldről származó jövedelmet átalányadóval terheli
EU adójog
82
EUMSz 113 Adóharmonizáció a forgalmi adók területén
Közvetlen adók – általános elvek és szabadságok érvényesülése
EUMSz 18 Megkülönböztetés tilalma
EUMSz 21 Személyek szabad mozgása
EUMSz 28 Áruk szabad áramlása
EUMSz 45 Munkavállalás szabadsága
EUMSz 49 Letelepedés szabadsága
EUMSz 56 Szolgáltatásnyújtás szabadsága
EUMSz 63 Tőke szabad áramlása
EUMSz 267
EU adójog
83
A tagállamok többségében az illetőség szerinti adózás az irányadó (Kivéve Franciaország, amely a területi elvet alkalmazza)
Az illetőség fogalmát a tagállami belső jog határozza meg.
A belső és külföldi illetőségűek között többször előfordul a burkolt hátrányos megkülönböztetés (pl. adókedvezmény a belföldiek számára, de megtagadva a külföldiektől)
EUB esetjog: a bel és külföldi illetőségű adózók a legtöbb esetben nincsenek összehasonlítható helyzetben, ezért nem követelmény az azonos bánásmód. Ha azonban a helyzetük mégis összehasonlítható, akkor lehetővé kell tenni az azonos feltételek szerinti adóelbánást, kivéve ha elismert kimentési ok áll fenn.
Harmadik államokban illetőséggel rendelkező adózók esetében a tagállamok szabadon állapítják meg az adójogi szabályokat.
EU adójog és a kettős adóztatás elleni egyezmények viszonya
84
Az egyezmények tagállamok közötti kétoldalú szerződések, amelyek meghatározzák az adóztatási jogok felosztását. Ezek feltételrendszerét a tagállamok szabadon határozzák meg (C-307/97 Saint Gobain)
Az egyezmények a tagállami nemzeti jog részét képezik, azokat az uniós jog tükrében kell értelmezni és nem lehetnek ellentétesek az alapvető szabadságokkal és tagállami kötelezettségekkel.
A kettős adóztatás elkerülésére meghatározott módszerek nem eredményezhetnek hátrányos megkülönböztetést (C-385/00 De Groot)
Az egyezmények nem ronthatják le az uniós jog érvényesülését (C-294/99 Athinaiki Zythopoiia), a tagállamok nem hivatkozhatnak az egyezményekre az uniós jog megsértése esetén.
Az EU jog nem írja elő az adóztatási joghatóság (jogi kettős adóztatás megosztásának feltételeit (C-513/04 Kerckhaert és Morres), kivéve néhány spec. esetet (Anya-leányvállalati irányelv)
Az EU jog a tagállamok egymás közötti viszonyaira vonatkozik, nem befolyásolja a harmadik országokkal fennálló kapcsolatokat – kivéve: tőkemozgás szabadsága, amire harmadik országok vállalkozásai is hivatkozhatnak (C-157/05 Holböck)
Európai forgalmi adóztatás
85
EU Héa szabályozás
- Általános (minden termékre és szolgáltatásra)
- Fogyasztást terhelő adó
- Szupranacionális szabályozás a kezdetektől fogva
- Rendeltetési ország elve
- 1967: első és második Héa irányelv
- 1977: hatodik Héa irányelv
- 1992-től átmeneti szabályozás (0% helyett mentesség)
- 2007-től 2006/112/EK irányelv (hatályos)
ÁTMENETI (VEGYES) RENDSZER (1992 óta) – oka: eltérő adómértékek (csak minimum szabály) - állami adóbevételi érdekek vs versenysemlegesség
Európai forgalmi adóztatás
86
A Héa rendszer fő elemei:
- A termékértékesítés adóalanyok között a származási országban adómentes
- A harmadik országból történő adóalany és nem adóalany általi termékimport adóköteles a célországban
- A más EU tagállamból történő termékbehozatal adóalanyok között adóköteles a célországban
- A más EU tagállamból történő termékbehozatal nem adóalany által adóköteles a származási országban (kivéve: új közlekedési eszköz, csomagküldő kereskedelem)
- Szolgáltatások esetén is vegyes rendszer (alapvetően származási ország elve) – szolgáltatásfajtától függő
Európai forgalmi adózás
87
Származási vs célország elve termeléshatékonysági kérdés versenyképességi kérdés
Adóztatás a származási országban: A magasabb adómérték nem hárítható át, minden helyben termelt jószágot terhel függetlenül a felhasználás helytől.
Adóztatás a célországban A célország magasabb adómértéke csak a helyben felhasznált termékre alkalmazandó.
Az adóztatás hatékonysága: • Határmenti kereskedelem problémája • Rendszerműködetési és adminisztrációs kérdések
A vámok
A vám általános jellemzője, hogy az állam veti ki, kötelező jellegű, ellenszolgáltatás nélküli befizetés, és az áruk – vámhatáron át történő –, forgalmához kötődik.
A vámok az általuk érintett forgalom irányát tekintve lehetnek exportvámok és importvámok. Gazdaságpolitikai szempontból megkülönböztetünk
kereskedelmi vámot, amely az áruforgalom normál működéséhez kapcsolódik, mint egy forgalmi jellegű adó;
védő vámot, amely az adott ország belföldi termelésének védelme,
antidömping vámot, amelyet akkor alkalmaznak, ha egy országból az ottani előállítási ár alatti áron szállítanak a másik országba árukat.
Az EU vámjogi szabályozása
Az uniós vámjogi szabályozás azok közé a szabályozási területek közé tartozik, amely – szemben például az adókra vonatkozó közösségi szabályokkal – közvetlenül alkalmazható, de néhány területen (pl. a vámszervezet kialakítása) fennmarad a nemzeti szabályozás.
