6. FÜGGELÉK

6.1. Hivatkozások

ALLEN, T. F. H., HOEKSTRA, T. W. 1992: Toward a unified ecology. Columbia Univ. Press,New York.

ANDREASEN, C., STRYHN, H., STREIBIG, J.C. 1996: Decline of the flora in Danish arable fields.Journal of Applied Ecology 33: 619–626.

ÁNGYÁN J. 1991: A növénytermesztés agroökológiai tényezôinek elemzése (gazdálkodásistratégiák, termôhelyi alkalmazkodás). Kandidátusi értekezés, Gödöllô.

ÁNGYÁN J. 2005: Az agrár-környezetgazdálkodás és vidékfejlesztés. Agrárium 15: 18–21.ÁNGYÁN J., TARDY J., VAJNÁNÉ MADARASSY A. (szerk.) 1997: Védett és Érzékeny Természeti

Területek mezôgazdálkodásának alapjai. Környezet és tájgazdálkodás I. Mezô-gazda Kiadó, Budapest.

ÁNGYÁN J., PODMANICZKY L., FÉSÛS I., TAR F. (szerk.) 1999: Nemzeti Agrár-környezetvédel-mi Program a környezetkímélô, a természet és a táj megôrzését szolgáló mezô-gazdasági termelési módszerek támogatására. I. kötet. Alapok. Kézirat, Budapest.

ÁNGYÁN J., PODMANICZKY L., SZABÓ M., VAJNÁNÉ MADARASSY A. (szerk.) 2001: Az ÉrzékenyTermészeti Területek (ÉTT) Rendszere. Tanulmányok Magyarország és az EurópaiUnió természetvédelmérôl 1. ELTE-TTK – SZIE-KGI – KöM-TvH – TEMPUS,Budapest-Gödöllô.

ARADI CS., GÔRI SZ., LENGYEL SZ. 2004: Természetvédelmi gyakorlat és konzerváció-biológia: a kutatás szerepe a gyakorlati természetvédelemben. TermészetvédelmiKözlemények 11: 21–30.

ARRHENIUS, O. 1921: Species and area. Journal of Ecology 9: 95–99.BAGI I. 1997: A vegetációtérképezés elméleti kérdései. Kandidátusi értekezés. SZTE,

Szeged.BAGI I. 1998: A Zürich-Montpellier fitocönológiai iskola lehetôségei és korlátai a vege-

táció dokumentálásában. Tilia 6: 239–252.BARRETT, G. W., VAN DYNE, G. M., ODUM, E. P. 1976: Stress ecology. Bioscience 26: 192–194.BARTHA S. 2000: In vivo társuláselmélet. In: Vegetáció és dinamizmus. (szerk.: VIRÁGH K.,

KUN A.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 101–141.BARTHA S. 2001: Életre keltett mintázatok. In: Teremtô sokféleség. Emlékezések Juhász-

Nagy Pálra (szerk.: OBORNY B.). MTA ÖBKI Vácrátót, pp. 61–95.BARTHA S. 2002: Társulásszervezôdési törvényszerûségek keresése. In: A Magyar

Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve, 1952–2002(szerk.: FEKETE G.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 99–113.

BARTHA S. 2003: A természetvédelmi kezeléseket megalapozó vegetációkutatásokról. In:A természetvédelmi kezelési tervek készítéséhez szükséges vegetációdinamikai,természetességi és regenerációs kérdésekrôl (szerk.: BARTHA S., MOLNÁR ZS.).Tanulmány a Természetvédelmi Hivatal számára. Vácrátót, pp. 1–18.

BARTHA S. 2004: Paradigmaváltás és módszertani forradalom a vegetáció vizsgálatában.Magyar Tudomány 2004/1: 12–26.

221

BARTHA S. 2005. Mikrocönológiai módszerek alkalmazási lehetôségei a vegetáció moni-torozására. MBT Botanikai Szakosztály elôadás, Budapest.

BARTHA, S., HORVÁTH, F. 1987: Application of long transects and information theoreticalfunctions to pattern detection. I. Transects versus isodiametric sampling units.Abstracta Botanica 11: 9–26.

BARTHA, S., KERTÉSZ, M. 1998: The importance of neutral-models in detecting inter-specific spatial associations from ‘trainsect’ data. Tiscia 31: 85–98.

BARTHA, S., CZÁRÁN, T., SCHEURING, I. 1997: Spatio–temporal scales of non–equilibriumcommunity dynamics: a methodological challange. New Zealand Journal ofEcology 21: 199–206.

BARTHA, S., CZÁRÁN, T., PODANI, J. 1998: Exploring plant community dynamics in abstractcoenostate spaces. Abstracta Botanica 22: 49–66.

BARTHA S., KERTÉSZ M., MOLNÁR ZS., CSECSERITS A., HENEBRY, G., KOVÁCS-LÁNG E.1999/2000: Homoki gyepek dinamikájának rekonstrukciója felhagyott szántó-földek és zavart gyepek mintázataiból. Botanikai Közlemények 86–87: 248–249.

BARTHA, S., CAMPATELLA, G., CANULLO, R., BÓDIS, J., MUCINA, L. 2004: On the importanceof fine-scale spatial complexity in vegetation restoration studies. InternationalJournal of Ecology and Environmental Sciences 30: 101–116.

BARTHA S., KUN A., RUPRECHT E., HÁZI J., KERTÉSZ M., VIRÁGH K., HORVÁTH A. 2006a:Társulási szabályok idôbeli változatossága gyepekben. Elôadás, 7. MagyarÖkológus Kongresszus, Budapest. Elôadások és poszterek összefoglalói, p. 22.

BARTHA S., HORVÁTH A., TÜRKE I., VIRÁGH K., MOLNÁR E., ILLYÉS E. 2006b: Mikrocönológiaimonitorozás – módszertani vizsgálatok. Botanikai Közlemények 93: 126.

BARTHA S., BALOGH L., BIRÓ M., BÓDIS J., CSETE S., CSIKY J., FRÁTER E., HAYEK ZS., LÁJER

K., PURGER D., SZIGETVÁRI CS. 2006c: Nyílt és záródó homokpusztagyepek társu-lási viszonyainak összehasonlítása a vácrátóti Tece legelôn. In: Kutatás, oktatás,értékteremtés (szerk.: MOLNÁR E.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 111–132.

BARTHOLY J., PONGRÁCZ R., MATYASOVSZKY I., SCHLANGER V. 2004: A XX. században bekö-vetkezett és a XXI. századra várható éghajlati tendenciák Magyarország terü-letére. „AGRO-21” Füzetek 33: 3–18.

BELYEA, L. R., LANCASTER, J. 1999: Assembly rules within a contingent ecology. Oikos 86:402–416.

BERGERUD, W. A., REED, W. J. 1998: Bayesian statistical methods. In: Statistical methodsfor adaptive management studies. Land Management Handbook No. 42. (eds.:SIT, V., TAYLOR, B.). BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC, pp. 89–104.

Biodiversity Action Plan for Agriculture. EU Commission, Brusseles, 2000.Biodiverzitás Konvenció. http://www.biodiv.orgBIRÓ M. 2006: A történeti térképekre alapuló vegetációrekonstrukció és alkalmazásai a

Duna–Tisza közén. Ph.D. értekezés. Pécsi Tudományegyetem, Pécs.BIRÓ M., MOLNÁR ZS. 1998: A Duna–Tisza köze homokbuckásainak tájtípusai, azok kiter-

jedése, növényzete és tájtörténete a 18. századtól. Történeti Földrajzi Tanulmá-nyok 5: 1–34.

BÓDIS J. 1993. A feketefenyô hatása nyílt dolomit sziklagyepre. I. Texturális változások.Botanikai Közlemények 80: 129–139.

BOLFÁN L. 2005: Korszerû magyar agrárpolitika, mai teendôk, éves távlatok. Agrárium 15:6–9.

222

BORBÁS V. 1900: A Balaton tavának és partmellékének növényföldrajza és edényes nö-vényzete. A Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei II./2: 1–432.

BORBÁTH P., SCHMOTZER A., TÓTH L. (szerk.) 2003: Hevesi-sík ÉTT természetvédelmi szem-pontú monitorozása. Kézirat, Eger.

BORHIDI A. 1997: Gondolatok és kételyek: Az Ôsmátra-elmélet. Studia PhytologicaJubilaria, Pécs: 161–188.

BORMANN, B. T., CUNNINGHAM, P. G., BROOKES, M. H., MANNING, V. W., COLLOPY, M. W. 1994:Adaptive Ecosystem Management in the Pacific Northwest. General TechnicalReport. PNW-GTR 341. United States Department of Agriculture, Forest Service,PNW Research Station, Portland Oregon.

BOTTA-DUKÁT, Z. 2005: The relationship between Juhász-Nagy’s information theory func-tions and the log-linear contingency table analysis. Acta Botanica Hungarica 47:53–73.

BOTTA-DUKÁT Z. 2006. A különbözô élôhelyek elözönölhetôsége a MÉTA adatbázisalapján. Poszter, 7. Magyar Ökológus Kongresszus, Budapest. Elôadások ésposzterek összefoglalói, p. 34.

BOTTA-DUKÁT Z., DANCZA I. 2004: Magas aranyvesszô és kanadai aranyvesszô. – In: Bioló-giai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivata-lának tanulmánykötetei 9. (szerk.: MIHÁLY B., BOTTA-DUKÁT Z.). TermészetBÚVÁRAlapítvány Kiadó, Budapest. pp. 293–318.

BÖLÖNI J., KUN A., MOLNÁR ZS. 2003: Élôhely-ismereti Útmutató. Kézirat. MTA ÖBKI, Vác-rátót.

BURROWS, C. J. 1990: Processes of vegetation change. Unwin Hyman Press, London.BUSCH, E. D., TREXLER, J. C. 2003: The importance of monitoring in regional ecosystem

initiatives. In: Monitoring ecosystems: Interdisciplinary approaches for evaluatingecoregional initiatives (eds.: BUSCH, E. D., TREXLER, J. C.). Island Press,Washington, D.C., pp. 1–23.

CALLICOTT, J. B. 1995: The value of ecosystem health. Environmental Values 4: 345–361.CAMPETELLA, G., CANULLO, R., BARTHA, S. 2004: Coenostate descriptors and spatial

dependence in vegetation – derived variables in monitoring forest dynamics andassembly rules. Community Ecology 5: 105–114.

CAREY, P. D., BARNETT, C. L., GREENSLADE, P. D., HULMES, S., GARBUTT, R. A., WARMAN, E. A.,MYHILL, D., SCOTT, R. J., SMART, S. M., MANCHESTER, S. J., ROBINSON, J., WALKER, K.J., HOWARD, D. C., FIRBANK, L. G. 2002: A comparison of the ecological quality ofland between an English agri-environment scheme and the countryside as awhole. Biological Conservation 108: 183–197.

CHASE, J. M., LEIBOLD, M. A. 2002: Spatial scale dictates the productivity-biodiversityrelationship. Nature 416: 427–430.

CLEMENTS, F. E. 1916: Plant succession, an analysis of the development of vegetation.Carnegie Inst. Washington Publ., 242 pp.

CLIVE, J. 2006: Global status of commercialized biotech/gm crops: 2006. ISAAA Brief No.35. International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications.http://www.isaaa.org

COLLINS, S. L. 1992: Fire frequency and community heterogeneity in tallgrass prairie vegetation. Ecology 73: 2001–2006.

223

COLLINS, S. L., GLENN, S. M., ROBERTS, D. W. 1993: The hierarchical continuum concept.Journal of Vegetation Science 4: 149–156.

CONNELL, J. H., SLATYER, R. O. 1977: Mechanisms of succession in natural communitiesand their role in community stability and organization. American Naturalist 111:1119–1144.

CORNELL, H. V., LAWTON, J. H. 1992: Species interactions, local and regional processes,and limits to the richness of ecological communities: a theoretical perspective.Journal of Animal Ecology 61: 1–12.

COSTANZA, R., D’ARGE, R., DE GROOT, R., FARBER, S., GRASSO M., HANNON B., LIMBURG K.,NAEEM S., O'NEILL R. V., PARUELO J., RASKIN R. G., SUTTON P., VAN DEN BELT M. 1998:The value of the world’s ecosystem services and natural capital. EcologicalEconomics 25: 3–15.

CRITCHLEY, C. N. R., MASKELL, L. C., MITCHLEY, J., ADAMSON, H. F., BURCH, F. M., CAREY, P.D., FIRBANK, L. G., FOWBERT, J. A., PARKIN, A. B., SMART, S. M., SPARKS, T. H. 2002:Review and Recommendations of Methodologies to be used for BotanicalMonitoring of Agri-Environment Schemes in England. Report to the Departmentfor Environment, Food and Rural Affairs.

CROFTS, A., JEFFERSON, R. G. (eds.) 1999: The Lowland Grassland ManagementHandbook (2nd ed.). English Nature/The Wildlife Trusts.

CSECSERITS, A., RÉDEI, T. 2001: Secondary succession on sandy old-fields in Hungary.Applied Vegetation Science 4: 63–74.

CSETE S., PÁL R. 2006: A Szarvasi-1 energiafû (Elymus elongatus subsp. ponticus cv.Szarvasi-1) inváziós képességének kritikai értékelése. Botanikai Közlemények 93: 124.

CSORBA P. 2003: Lehetôségek a tájképi érték monetáris kifejezésére. Tájökológiai Lapok1: 7–17.

CZÁRÁN T. 1998: Populáció- és társulásdinamika térben és idôben: tömeg- és objektum-kölcsönhatási modellek. In: A közösségi ökológia frontvonalai (szerk.: FEKETE G.).Scientia Kiadó, Budapest, pp. 35–58.

CZÁRÁN, T., BARTHA, S. 1989: The effect of spatial pattern on community dynamics: acomparison of simulated and field data. Vegetatio 83: 229–239.

DALE, M. R. T. 1999. Spatial pattern analysis in plant ecology. Cambridge Univ. Press,Cambridge.

DARVAS B. (szerk.) 2006: Részletek az Országgyûlés Felsôházi Termében 2006. november22-én 10 órakor tartott „Mezôgazdasági géntechnológia – elsôgenerációs GM-növények” címû Országgyûlési Nyílt Napok programjából. Budapest, 82 pp.https://www.nakp.hu/download/GK10Dar7.pdf

DAVIS, F. W. 1993. Introduction to spatial statistics. In: Patch dynamics (eds.: LEVIN, S.A.,POWELL, T.M., STEELE, J.H.). Springer-Verlag, Berlin, pp. 16–26.

DELCOURT, H. R., DELCOURT, P. A., WEBB, T. III. 1983. Dynamic Plant Ecology: The spec-trum of vegetational change in space and time. Quaternary Science Reviews1: 153–175.

DIAMOND, J. M. 1975: Assembly of species communities. In: Ecology and Evolution ofCommunities (eds.: CODY, M. L., DIAMOND, J. M.). Harvard University Press,Cambridge, pp. 342–444.

DONALD, P. F. 1998: Changes in the abundance of invertebrates and plants on Britishfarmland. British Wildlife 9: 279–289.

224

DONALD, P. F., GREEN, R. E., HEATH, M. F. 2001: Agricultural intensification and the collapseof Europe’s farmland bird populations. Proceedings of the Royal Society ofLondon Series B-Biological Sciences 268: 25–29.

DRURY, W. H., NISBET, I. C. T. 1973: Succession. Journal of Arnold Arboretum 54:331–368.

DUPRÉ, C. 2000: How to determine a regional species pool: a study in two Swedishregions. Oikos 89: 128–136.

ECNC: Agri-Environmental Indicators. ELISA project for the European Commission’sResearch Directorate-General.

EGLER, F. E. 1954: Vegetation science concepts. I. Initial floristic composition – a factorin old-field vegetation development. Vegetatio 4: 412–417.

ERIKSSON, O. 1996: Regional dynamics of plant: a review of evidence for remnant,source-sink and metapopulation. Oikos 77: 248–258.

ERZ W. 1978: Probleme der Intergration des Naturschutzgesetzes in Landnutzungs-programme. TUB, Zeitschrift der Technischen Universität 10: 1–19.

European Commission, 2002: Integration indicators and environmental issues in agricul-tural policy.

European Environment Agency 1999: Environmental Indicators: Typology and Overview.Technical report, Copenhagen. http://www.eea.europa.eu/

European Environment Agency 2000: Transport Indicator Groups.http://themes.eea.europa.eu/Sectors_and_activities/transport/indicators

FEKETE G. (szerk.) 1985: A cönológiai szukcesszió kérdései. Akadémiai Kiadó, Budapest.FEKETE, G. 1992: The holistic view of succession reconsidered. Coenoses 7: 21–29.FEKETE G. 1998: Vegetációtérképezés: visszatekintés és hazai körkép. Botanikai Közle-

mények 85: 17–30.FEKETE G. 2005: A fülöpházi homokterület, ahogyan azt az 1970-es évektôl fogva látom.

In: IV. MÉTA-túra Túravezetô Füzet (szerk.: PÁNDI I., MAJORNÉ T., GREZNERNÉ R.).Kézirat. MTA ÖBKI, Vácrátót.

FEKETE G., MOLNÁR ZS., HORVÁTH F. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozóRendszer II. A magyarországi élôhelyek leírása, határozója és a Nemzeti Élôhely-osztályozási Rendszer. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.

FEKETE G., VARGA Z. 2006: Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társa-dalomkutató Központ, Budapest.

FEKETE, G., VIRÁGH, K., ASZALÓS, R., ORLÓCI, L. 1998: Landscape and coenological differ-entiation of Brachypodium pinnatum grasslands in Hungary. Coenoses 13: 39–53

FEKETE G., KUN A., MOLNÁR ZS. 1999: Chorológiai gradiensek a Duna–Tisza közi erdeiflórában. Kitaibelia 4: 343–346.

FEKETE, G., VIRÁGH, K., ASZALÓS, R., PRÉCSÉNYI, I. 2000: Static and dynamic approachesto landscape heterogeneity in the Hungarian forest-steppe zone. Journal ofVegetation Science 11: 375–382.

FEKETE, G., MOLNÁR, ZS., KUN, A., BOTTA-DUKÁT, Z. 2002: On the structure of thePannonian forest steppe: grasslands on sand. Acta Zoologica AcademiaeScientiarum Hungaricae 48 (Suppl. 1): 137–150.

FORMAN, R. T. T. 1995: Land mosaics: the ecology of landscapes and regions. CambridgeUniversity Press, Cambridge.

225

FÜHRER E., MÁTYÁS CS. 2005: A klímaváltozás hatása a hazai erdôk szénmegkötô képes-ségére és stabilitására. Magyar Tudomány 2005/7: 837–841.

GALLÉ L. 1998: Ekvilibrium és nem ekvilibrium koegzisztencia életközösségekben. In: A kö-zösségi ökológia frontvonalai (szerk.: FEKETE G.). Scientia Kiadó, Budapest, pp. 11–33.

GERGELY E., ÉRDINÉ SZEKERES R. 2002: Természetvédelem és területhasználat a hullám-tereken. Nemzeti ökológiai Hálózat 5. KvVM TVH, Budapest.

GLEASON, H. A. 1926: The individualistic concept of the plant association. Bulletin of theTorrey Botanical Club 53: 7–26.

GOLDEWIJK, K., BATTJES, J. J. 1997: A hundred year (1890–1990) database for integratedenvironmental assessments. National Institute for Public Health and theEnvironment (RIVM). Bilthoven, Netherlands.

GREIG-SMITH, P. 1983. Quantitative plant ecology. 3rd ed. Univ. California Press, Berkeley.GROSS, J. E. 2003: Developing Conceptual Models for Monitoring Programs.

http://science.nature.nps.gov/im/monitor/docs/Conceptual_Modelling.pdfHAHN, I., SCHEURING, I. 2003: The effect of measurement scales on estimating vegetation

cover: a computer-assisted experiment. Community Ecology 4: 29–33.HANSKI, I., GILPIN, M. 1991: Metapopulation dynamics: brief history and conceptual

domain. Biological Journal of the Linnean Society 42: 3–16.HANSSON, L., FAHRIG, L., MERRIAM, G. (eds.) 1995: Mosaic Landscapes and Ecological

Processes. Chapman & Hall, London.HAWKE C. J., JOSÉ P. V. 2002: A nádasok kezelése gazdasági és természetvédelmi szem-

pontok szerint. RSPB-MME, Budapest.HELM, A., HANSKI, I., PÄRTEL, M. 2006: Slow response of plant species richness to habitat

loss and fragmentation. Ecology Letters 9: 72–77.HENLE, K., ALARD, D., CLITHEROW, J., COBBS, P., FIRBANK, L., KULL, T., MORITZ, R., MÜHLE, H.,

WASCHER, D., WÄTZOLD, F., YOUNG, J. 2003: Agricultural Landscapes ThematicWorking Group Report. In: Conflicts between human activities and the conserva-tion of biodiversity in agricultural landscapes, grasslands, forests, wetlands anduplands in Europe (eds.: WATT et al.). A Report of the Bioforum project.http://www.nbu.ac.uk/bioforum/Bioforum%20report%20_V_5.pdf

HILTY, J., MERENLENDER, A. 2000: Faunal indicator taxa selection for monitoring ecosys-tem health. Biological Conservation 92: 185–197.

HOLE, D. G., PERKINS, A. J., WILSON, J. D., ALEXANDER, I. H., GRICE, P. V., EVANS, A. D. 2005:Does organic farming benefit biodiversity? Biological Conservation 122: 113–130.

HOLLING, C. S. (ed.) 1978: Adaptive environmental assessment and management. JohnWiley & Sons, London.

HOLMES, C.W. 1974: The Massey grass meter. Dairy Farming Annual: 26–30. MasseyUniversity, Palmerston North, New Zealand.

HONTI J., ERÔS ZS., KUN A., RÉDEI T. 2003: A fajkészlet eloszlása egy három növénytársu-lás alkotta tájmozaikban. Poszter, 6. Magyar Ökológus Kongresszus, Gödöllô.Elôadások és poszterek összefoglalói, p. 112.

HORN, H. S. 1974: The ecology of secondary succession. Annual Review of Ecology andSystematics 5: 25–37.

HORN, H. S. 1976: Succession. In: Theoretical ecology: principles and application (ed.:MAY, R. M.). Blackwell Sci. Publ. Oxford, pp. 187–204.

226

HORVÁTH A. 1997: A Kiskunsági Nemzeti Park Miklapusztai területének botanikai állapot-felmérése és vegetációtérképezése. Kutatási jelentés. KNP Ig., Kecskemét.

HORVÁTH A. 1998a: A mezôföldi fátlan löszvegetáció florisztikai és cönológiai jellemzése.Kitaibelia 3: 91–94.

HORVÁTH, A. 1998b: INFOTHEM program: new possibilities of spatial series analysisbased on information theory methods. Tiscia 31: 71–84.

HORVÁTH A. 2002: A mezôföldi löszvegetáció términtázati szervezôdése (SynbiologicaHungarica 5.). Scientia Kiadó, Budapest.

HORVÁTH A. 2006: SynData: szünbotanikai (florisztikai és cönológiai) adatbázis-kezelô és-elemzô program. Poszter: Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-meden-cében VII. Konferencia, Debrecen. Összefoglaló: Kitaibelia 11: 55. (A programletölthetô: http://www.botanika.hu/ahorvat/SynData.zip)

HORVÁTH A., SZITÁR K. 2005: Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer: Bio-diverzitás monitorozás módszertan. Tanulmány a Földmûvelésügyi és Vidékfej-lesztési Minisztérium számára. Kézirat, Vácrátót.

HORVÁTH A., VIRÁGH K., ILLYÉS E. 2006: Florisztikai differenciáció versus mikrocönológiaiszervezettség. Poszter, 7. Magyar Ökológus Kongresszus, Budapest. Elôadásokés poszterek összefoglalói, p. 86.

HORVÁTH F., RAPCSÁK T., SZILÁGYI G. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozóRendszer I. Informatikai alapozás. Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.

HYDE, Land Cover. http://www.mnp.nl/hyde/land_data/cover/IJJAS I. 2002: Területi vízgazdálkodás. In: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései

(szerk.: SOMLYÓDY L.). MTA, pp. 245–277.IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) 2001. IPCC Third Assessment

Report: Climate change 2001 (eds.: WATSON, R. T. and Core Writing Team). IPCC,Genf. http://www.ipcc.ch

ISTVÁNOVICS V., HAHN I., SOMLYÓDY L. 2000: A jövô vízgazdálkodása: kihívás a mérnök ésaz ökológus számára. Magyar Tudomány 45: 1202–1211.

ISTVÁNOVICS V., SOMLYÓDY L. 2002: Ökológia és természetvédelem. In: A hazai vízgazdál-kodás stratégiai kérdései. (szerk.: SOMLYÓDY L.) MTA, pp. 177–204.

IZSÁK J. 2001: Bevezetés a biológiai diverzitás mérésének módszertanába. ScientiaKiadó, Budapest.

JAKUCS, P. 1972: Dynamische Verbindung der Wälder und Rasen. Akadémiai Kiadó,Budapest.

JÁRAI-KOMLÓDI M. 2000: A Kárpát-medence növényzetének kialakulása. Tilia 9: 5–59.JÁSZBERÉNYI M., PÁLFALVI J. 2006: Közlekedés a gazdaságban. Aula Kiadó, Budapest.JEDICKE, E. 1994: Biotopverband. Ulmer Verlag, Stuttgart.JUHÁSZ-NAGY, P. 1967: On some ‘characteristic area’ of plant community stands. Proc.

Colloq. Inf. Theory, Bolyai Math. Soc., Debrecen, pp. 269–282.JUHÁSZ-NAGY P. 1972a: Elemi preferenciális folyamatok információelméleti modellezése

szünbotanikai objektumokon. Kandidátusi értekezés, Budapest.JUHÁSZ-NAGY P. 1972b: A növényzet szerkezetvizsgálata: Új modellek. 1. rész. Beveze-

tés. Botanikai Közlemények 59: 1–6.JUHÁSZ-NAGY P. 1973: A növényzet szerkezetvizsgálata: Új modellek. 2. rész. Elemi

beskálázás a florális diverzitás szerint. Botanikai Közlemények 60: 35–41.

227

JUHÁSZ-NAGY, P. 1976: Spatial dependence of plant populations. Part 1. Equivalenceanalysis (an outline for a new model). Acta Botanica Academiae ScientiarumHungaricae 22: 61–78.

JUHÁSZ-NAGY P. 1980a: A cönológia koegzisztenciális szerkezeteinek modellezése.Akadémiai Doktori értekezés, Budapest.

JUHÁSZ-NAGY P. 1980b: A növényzet szerkezetvizsgálata: Új modellek. 3. rész. Florálisdiverzitás: elemek. Botanikai Közlemények 67: 185–193.

JUHÁSZ-NAGY, P. 1984: Spatial dependence of plant populations. Part 2. A family of newmodels. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 30: 363–402.

JUHÁSZ-NAGY P. 1985: Bevezetés a szündinamikába. In: A cönológiai szukcesszió kérdé-sei (szerk.: FEKETE G.). Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 13–31.

JUHÁSZ-NAGY P. 1986a: Egy operatív ökológia hiánya, szükséglete és feladatai. AkadémiaiKiadó, Budapest.

JUHÁSZ-NAGY P. 1986b: A biológia fogalomrendszerének néhány problémája 2. Tûnôdéshiányzó fogalmakon. Abstracta Botanica 10: 35–78.

JUHÁSZ-NAGY, P. 1993: Notes on compositional diversity. Hydrobiologia 249: 173–182.JUHÁSZ-NAGY, P., PODANI, J. 1983: Information theory methods for the study of spatial

processes and succession. Vegetatio 51: 129–140.KELEMEN J. (szerk.) 1997: Irányelvek a füves területek természetvédelmi szempontú kezelé-

séhez. A KTM TvH tanulmánykötetei 4. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.KELLY, J. R., HARWELL, M. A. 1990: Indicators of ecosystem recovery. Environmental

Management 14: 527–545.KENYERES Z., BAUER N. (szerk.) 2003: Az agrár-környezetvédelmi program ÉTT program-

jának támogatásával fenntartott Marcal-menti élôhelyek természetvédelmi szem-pontú monitorozása (Mintaterületek alapfelmérése). Kézirat.

KERTÉSZ M. 2002: Hosszútávú ökológiai vizsgálatok (LTER). In: A Magyar TudományosAkadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve, 1952–2002 (szerk.:FEKETE G.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 115–124.

KERTÉSZ, M., LHOTSKY, B., HAHN, I. 2001: Detection of fine-scale relationships betweenspecies composition and biomass in grassland. Community Ecology 2: 221–230.

KLEIJN, D., SUTHERLAND, W. J. 2003: How effective are European agri-environmentschemes in conserving and promoting biodiversity? Journal of Applied Ecology30: 947–969.

KLEIJN, D., VAN ZUIJLEN, G. J. C. 2004: The conservation effects of meadow bird agree-ments on farmland in Zeeland, The Netherlands, in the period 1989–1995.Biological Conservation 117: 443–451.

KLEIJN, D., BERENDSE, F., SMIT, R., GILISSEN, N. 2001: Agri-environment schemes do noteffectively protect biodiversity in Dutch agricultural landscapes. Nature 413:723–725.

KNAPP, R. (ed.) 1974: Vegetation dynamics. Junk, The Hague.KNAPP, A. K., BRIGGS, J. M., HARTNETT, D. C., COLLINS, S. L. (eds.) 1998: Grassland dynamics.

Long-term ecological research in tallgrass prairie. Oxford Univ. Press, New York.KNAUER, N. 1980: Möglichkeiten und Schwierigkeiten bei der Schaffung funktionsfähiger

Naturschutzgebiete in der Agrarlandschaft. Landwirtsch. Forsch., Sonderh. 37:105–116. Idézi: ÁNGYÁN J. et al. 1999.

228

KOVÁCS-LÁNG, E. 1997: Developing the framework for a Biodiversity-monitoring Systemin Hungary. In: Proceedings of the „Research, Conservation, Management”Conference. Vol. I. (eds.: TÓTH, E., HORVÁTH, R.). Aggtelek, pp. 147–150.

KOVÁCS-LÁNG E., FEKETE G. 1995: Miért kellenek hosszú távú ökológiai kutatások?Magyar Tudomány 102: 377–392.

KOVÁCS-LÁNG E., FEKETE G., MOLNÁR ZS. 1998: Mintázat, folyamat, skála: hosszú távúökológiai kutatások a Kiskunságban. In: A közösségi ökológia frontvonalai (szerk.:FEKETE G.). Scientia Kiadó, Budapest, pp. 209–224.

KOVÁCS-LÁNG, E., FEKETE, G., HORVÁTH, F., MOLNÁR, ZS., TÖRÖK, K., TARDY, J., DEMETER, A.2000: Development and implementation of a National Biodiversity MonitoringProgramme in Hungary. In: European Monitoring for Nature Conservation (eds.:BISCHOFF, C., DRÖSCHMEISTER, R.). Schriftenr. Landschaftspflege Naturschutz, Bonn(Bundesamt für Naturschutz) 62: 76–89.

KOVÁCS-LÁNG E., TÖRÖK K. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer III.Növénytársulások, társuláskomplexek és élôhelymozaikok. Magyar Természettu-dományi Múzeum, Budapest.

KOVÁCSNÉ LÁNG E., FEKETE G. 2002: A biodiverzitás védelme és monitorozása. In: AMagyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve,1952–2002 (szerk.: FEKETE G.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 153–168.

KÖLLNER, T. 2000: Species-pool effect potentials (SPEP) as a yardstick to evaluate land-use impacts on biodiversity. Journal of Cleaner Production 8: 293–311.

KRÖEL-DULAY GY., GARADNAI J., KOVÁCS-LÁNG E. 2003: Bolygatást követô regenerációhomokpuszta-gyepekben. Elôadás, 6. Magyar Ökológus Kongresszus, Gödöllô.Elôadások és poszterek összefoglalói, p. 160.

KRUESS, A., TSCHARNTKE, T. 2002: Contrasting responses of plant and insect diversity tovariation in grazing intensity. Biological Conservation 106: 293–302.

KUN A., MOLNÁR ZS. (szerk.) 1999: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer XI. Élôhely-térképezés. Scientia Kiadó, Budapest.

KUN A., RUPRECHT E., BARTHA S., SZABÓ A., VIRÁGH K. 2007: Az Erdélyi Mezôség kincse: agyepvegetáció egyedülálló gazdagsága. Kitaibelia 12: 93–102.

KvVM 2005: Jelentés a Duna vízgyûjtôkerület magyarországi területének jellemzôirôl, azemberi tevékenységek környezeti hatásairól és a vízhasználatok gazdaságielemzésérôl. KvVM, Budapest, 2005.

Kyotói Jegyzôkönyv. http://www.unfccc.intLANDRES, P. B., VERNER, J., THOMAS, J. W. 1988: Ecological uses of vertebrate indicator

species: a critique. Conservation Biology 2: 316–328.LÁNG E. 1996: A biológiai sokféleség monitorozása. A Magyar Nemzeti Biodiverzitás

Monitorozó Rendszer kifejlesztésének alapelvei és tervei. Természet Világa 127.Biodiverzitás különszám, pp. 44–46.

LÁNG E., FEKETE G., TÖRÖK K., MOLNÁR ZS., HORVÁTH F., VIRÁGH K., GALLÉ L., PETHÔ Á.,MOLNÁR E., PUKY M. 1995: A Magyar Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer(MNBMR) kifejlesztésének alapelvei, magyarországi céljainak és feladatainak ki-dolgozása, és áttekintés az európai országokban mûködô (regionális és globális)biodiverzitás-monitorozási rendszerek célkitûzéseirôl, prioritásairól és metodoló-giájáról. Tanulmány, MTA ÖBKI, Vácrátót.

229

LÁNYI A. 1999: Ökológia és ökonómia. In: Együttéléstan. A humánökológia a politikaifilozófiában. Liget Mûhely Alapítvány, Budapest, pp. 168–176.

LEGENDRE, P., FORTIN, J. 1989. Spatial pattern and ecological analysis. Vegetatio 80: 107–138.LEPART, J., DEBUSSCHE, M. 1991: Invasion processes as related to succession and distur-

bance. In: Biogeography of Mediterranean Invasions (eds.: GROVES, R. H., DI

CASTRI, F.). pp. 159–177.LIU, J., TAYLOR, W. W. (eds.) 2002: Integrating Landscape Ecology into Natural Resource

Management. Cambridge University Press, Cambridge.LOREAU, M., NAEEM, S., INCHAUSTI, P., BENGTSSON, J., GRIME, J. P., HECTOR, A., HOOPER, D.

U., HUSTON, M. A., RAFFAELLI, D., SCHMID, B., TILMAN, D., WARDLE, D. A. 2001:Biodiversity and ecosystem functioning: current knowledge and future chal-lenges. Science 290: 804–808.

LUNDSTROM-GILLIERON, C., SCHLAEPFER, R. 2003: Hare abundance as an indicator forurbanisation and intensification of agriculture in Western Europe. EcologicalModelling 168: 283–301.

MAES, D., VAN DYCK, H. 2001: Butterfly diversity loss in Flanders (north Belgium): Europe’sworst case scenario? Biological Conservation 99: 263–276.

Magyarországi Élôhelyek Térképi Adatbázisa (MÉTA) 1.0 változat, 2006. MTA ÖBKI,Vácrátót. http://www.novenyzetiterkep.hu/meta

MANLY, B. F. J. 1997: Randomization, Bootstrap and Monte Carlo Methods in Biology (2nd

ed.). Chapman & Hall, London.MANLEY, P. N., ZIELINSKI, W. J., STUART, C. M., KEANE, J. J., LIND, A. J., BROWN, C., PLYMALE,

B. L., NAPPER, C. O. 2000: Monitoring ecosystems in the Sierra Nevada: The con-ceptual model foundations. Environmental Monitoring and Assessment 64:139–152.

MARGÓCZI, K. 1995: Interspecific associations in different successional stages of the veg-etation in a Hungarian sandy area. Tiscia 29: 19–26.

MARGÓCZI, K.,TAKÁCS, G., BÁTORI, Z., SZALMA, E. 2006: Wetland restoration in Hungary, anoverview and evaluation. 5th European Conference on Ecological Restoration,Greifswald. Conference Programme & Abstracts, p. 125.

MCALLISTER, M. K., PETERMAN, R. M. 1992: Experimental design in the management offisheries: a review. North American Journal of Fisheries Management 12: 1–18.

MIHÁLY B., BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.) 2004: Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövé-nyek. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 9. Természet-BÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.

MIHÁLY B., BOTTA-DUKÁT Z. (szerk.) 2006: Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövé-nyek II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 10. Természet-BÚVÁR Alalpítvány Kiadó, Budapest.

MILES, J. 1979: Vegetation dynamics. Outline studies in ecology. Chapman & Hall, London.Millennium Ecosystem Assessment 2005. Our human planet: summary for decision-

makers. Islandpress. Washington, Covelo, London. http://www.maweb.orgMOLNÁR ZS. 1997a: Másodlagos löszpusztagyepek fejlôdése dél-tiszántúli felhagyott

szántókon I. Trendek és variációk. A Puszta 1/14: 80–95.MOLNÁR, ZS. 1997b: The land-use historical approach to study vegetation history at the

century scale. In: Proceedings of the „Research, Conservation, Management”Conference. Vol. I. (eds.: TÓTH, E., HORVÁTH, R.). Aggtelek, pp. 345–354.

230

MOLNÁR ZS. (szerk.) 2003: MÉTA módszertani és adatlapkitöltési útmutató. Kézirat, MTAÖBKI, Vácrátót.

MOLNÁR ZS. 2007: Történeti tájökológiai kutatások az Alföldön. Ph.D. értekezés. PécsiTudományegyetem, Pécs.

MOLNÁR, ZS., BOTTA-DUKÁT, Z. 1998: Improved space-for-time substitution for hypothesisgeneration: secondary grasslands with documented site history in SE-Hungary.Phytocoenologia 28: 1–29.

MOLNÁR ZS., HORVÁTH F., KERTÉSZ M., KUN A., ASZALÓS R., BAGI I., BARABÁS S., BIRÓ M.,CSECSERITS A., CSETE S., GERGELY A., HAHN I., HALASSY M., HORVÁTH A., KÖRMÖCZI

L., MARGÓCZI K., MOLNÁR E., RÉDEI T., CSOMÓS Á., SEREGÉLYES T., SZABÓ M.,SZOLLÁTH GY., TATÁR D., VIDÉKI R. 1998: A vegetáció térképezésének objektivitása.Kitaibelia 3: 307–308.

MOLNÁR ZS., PAPP L., MOLNÁR A., HORVÁTH A., KEVEY B., SCHMOTZER A., VIDRA T., KIRÁLY G.,BÖLÖNI J., VIRÁGH K. 2000: Az alföldi erdôssztyeppek mai helyzete Magyarorszá-gon: a fennmaradt állományok adatbázisa. In: Alföldi erdôssztyepp-maradványokMagyarországon (szerk.: MOLNÁR ZS., KUN A.). WWF füzetek 15., pp. 42–48.

MOLNÁR ZS., VAJDA Z. (szerk.) 2000: A Duna-Tisza köze élôhely-térképezése (D-TMap1996–2000). Kézirat, Vácrátót–Kecskemét.

MOLNÁR ZS., BARTHA S., SEREGÉLYES T., ILLYÉS E., TÍMÁR G., HORVÁTH F., RÉVÉSZ A., KUN A.,BOTTA-DUKÁT Z., BÖLÖNI J., BIRÓ M., BODONCZI L., DEÁK J. Á., FOGARASI P., HORVÁTH

A., ISÉPY I., KARAS L., KECSKÉS F., MOLNÁR CS., ORTMANN-NÉ AJKAI A., RÉV SZ. 2005:Magyarország aktuális vegetációtérképének (MÉTA) koncepciója, módszer-fejlesztése és a módszer szabványosítása. Kézirat, Vácrátót.

MOLNÁR, ZS., BARTHA, S., SEREGÉLYES, T., ILLYÉS, E., BOTTA–DUKÁT, Z., TÍMÁR, G., HORVÁTH,F., RÉVÉSZ, A., KUN, A., BÖLÖNI, J., BIRÓ, M., BODONCZI, L., DEÁK, J. Á., FOGARASI, P.,HORVÁTH, A., ISÉPY, I., KARAS, L., KECSKÉS, F., MOLNÁR, CS., ORTMANN–AJKAI, A., RÉV,SZ. 2007: A Grid Based, Satellite-image Supported, Multi-attributed VegetationMapping Method (MÉTA). Folia Geobotanica et Phytotaxonomica, Praha: in press.

NAGY Z. 2006: Soha rosszabb gazdasági évet a mezôgazdaságnak. Mezôhír 11:24–34.Natura 2000. http://www.natura.2000NÉMETH F., SEREGÉLYES T. 1989: Természetvédelmi információs rendszer: Adatlap kitöltési

útmutató. Kézirat, Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest.NOBLE, I. R., SLATYER, R. O. 1980: The use of vital attributes to predict successional changes

in plant communities subject to recurrent disturbances. Vegetatio 43: 5–22.NOSS, R. F. 1990: Indicators for monitoring biodiversity: a hierarchical approach.

Conservation Biology 4: 355–364.NYBERG, J. B. 1999: An introductory guide to adaptive management for project leaders

and participants. Manuscript. Victoria, Canada. http://www.for.gov.bc.ca/hfp/amhome/Pubs/Introductory-Guide-AM.pdf

NYBERG, J. B., TAYLOR, B. 1995: Applying Adaptive Management in British Columbia’sForests. Proceedings of the FAO/ECE/ILO International Forestry Seminar, PrinceGeorge, BC, September 9–15, 1995. Canadian Forest Service, pp. 239–245.http://www.for.gov.bc.ca/hfp/amhome/apply/applyam.htm

OBORNY B. 1988: Természetes társulások rezisztenciája idegen fajok ellen (az allelopátiaszerepe). Szakdolgozat. MTA ÖBKI, Vácrátót.

231

OBORNY B. 2000: Játék határokkal – Társulási szabályok az ökológiai közösségekben. In:Vegetáció és dinamizmus (szerk.: VIRÁGH, K., KUN, A.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp.79–96.

O’NEILL, R. V., DEANGELIS, D. L., WAIDE, J. B., ALLEN, T. F. H. 1986: A hierarchical conceptof ecosystems. Princeton University Press, Princeton, New Jersey.

ÓNODI, G., KERTÉSZ, M., BOTTA-DUKÁT, Z. 2006: Effects of Simulated Grazing on OpenPerennial Sand Grassland. Community Ecology 7: 133–141.

ÓNODI G., KERTÉSZ M., BOTTA-DUKÁT Z., ALTBÄCKER V. 2007: Birka- és nyúllegelés hatá-sainak vizsgálata az égésre homokpusztagyepen. Kézirat, Vácrátót.

PÁLFAI I. 1994: Összefoglaló tanulmány a Duna-Tisza közi talajvízszint süllyedés okairól ésa vízhiányos helyzet javításának lehetôségeirôl. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 3.Békéscsaba.

PÄRTEL, M., ZOBEL, M., ZOBEL, K., VAN DER MAAREL, E. 1996: The species pool and its rela-tion to species richness: Evidence from Estonian plant communities. Oikos 75:111–117.

PETERMAN, R. M., PETERS, C. N. 1998: Decision analysis: taking uncertainties into accountin forest resource management. In: Statistical methods for adaptive managementstudies. Land Management Handbook No. 42. (eds.: SIT, V., TAYLOR, B.). BCMinistry of Forests, Res. Br., Victoria, BC, pp. 105–127.

PETIT, J. R. et al. 1999: Climate and atmospheric history of the past 420,000 years fromthe Vostok ice core, Antarctica. Nature 399: 429–436.

PFISTERER, A. B., SCHMID, B. 2002: Diversity-dependent production can decrease the sta-bility of ecosystem functioning. Nature 416: 84–86.

PICKETT, S. T. A., MCDONNELL, M. J. 1989: Changing perspectives in community dynamics:a theory of successional forces. Trends in Ecology and Evolution 4: 241–245.

PICKETT, S. T. A., WHITE, P. S. (eds.) 1985: The ecology of natural disturbance and patchdynamics. Academic Press Inc., Orlando.

PINKE GY., PÁL R. 2005: Gyomnövényeink eredete, termôhelye és védelme. AlexandraKiadó, Budapest.

PODANI, J. 1984: Spatial processes in the analysis of vegetation. Theory and review. ActaBot. Acad. Sci. Hung. 30: 75–118.

PODANI, J. 1992: Space series analysis of vegetation: processes reconsidered. AbstractaBotanica 16: 25–29.

PODANI, J. 2006: With a machete through the jungle: some thoughts on community diver-sity. Acta Biotheoretica 54: 125–131.

RAKONCZAY Z. 1998: Természetvédelem. Mezôgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest.RAPPORT, D. J. 1995: Ecosystem health – more than a metaphor. Environmental Values

4: 287–309.RAUSZ A. (szerk.) 2003: Környezetstatisztikai évkönyv 2003. Központi Statisztikai Hivatal,

Budapest.RÉV SZ. (szerk.) 2006: A vidék jövôje Magyarországon. MME, Budapest.RÉVÉSZ A., CZÚCZ B., HORVÁTH F. 2004: A települések és az úthálózat szerepe a

Duna–Tisza közi természetközeli gyepek pusztulásában. Poszter. I. MagyarTájökológiai Konferencia, Szirák.

RICKLEFS, R. 1987: Community diversity: relative roles of local and regional processes.Science 235: 167–171.

232

ROSSI, R. E., MULLA, D. J., JOURNEL, A. G., FRANZ, E. H. 1992. Geostatistical tools for mod-eling and interpreting ecological spatial dependence. Ecological Monographs 62:277–314.

ROUTLEDGE, R. D. 1998: Measurements and estimates. In: Statistical methods for adap-tive management studies. Land Management Handbook No. 42. (eds.: SIT, V.,TAYLOR, B.). BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC, pp. 55–68.

RUPRECHT, E. 2005: Secondary succession in old-fields in the Transylvanian Lowland(Romania). Preslia, Praha 77: 145–157.

SCHWARZ, C. J. 1998: Studies of uncontrolled events. In: Statistical methods for adaptivemanagement studies. Land Management Handbook No. 42. (eds.: SIT, V., TAYLOR,B.). BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC, pp. 19–39.

SEREGÉLYES T., CSOMÓS Á. 1995: Hogyan készítsünk vegetációtérképeket? Tilia1: 158–169.

SIMONFFY Z. 2002: Vízigények és vízkészletek. In: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdé-sei (szerk.: SOMLYÓDY L.). MTA, pp. 107–138.

SIMS, R. E. H, HASTINGS, A., SCHLAMADINGERZ, B., TAYLOR, G., SMITH, P. 2006: Energy crops:current status and future prospects. Global Change Biology 12: 2054–2076.

SINGH, J. S., MILCHUNAS, D. G., LAUENROTH, W. K. 1998: Soil water dynamics and vegeta-tion patterns in a semiarid grassland. Plant Ecology 134: 77–89.

SIT, V., TAYLOR, B. (ed.) 1998: Statistical methods for adaptive management studies. LandManagement Handbook No. 42. BC Ministry of Forests, Res. Br., Victoria, BC. URL: http://www.for.gov.bc.ca/hfd/pubs/docs/lmh/Lmh42.pdf

SMITH, G. J. 1998: Retrospective studies. In: Statistical methods for adaptive manage-ment studies. Land Management Handbook No. 42. (eds.: SIT, V., TAYLOR, B.). BCMinistry of Forests, Res. Br., Victoria, BC, pp. 41–53.

SOMODI I. 2004. Degradációs és regenerációs dinamikák egy dombvidéki löszsztyepp-réten. Diplomamunka. ELTE, Budapest.

SOMODI, I., VIRÁGH, K., ASZALÓS, R. 2004. The effect of the grazing on the mosaic of veg-etation patches in a temperate grassland area in Hungary. Ecological Complexity1: 177–189.

SOÓ R., ZÓLYOMI B. (szerk.) 1951: Növényföldrajzi – térképezési tanfolyam jegyzete(Vácrátót). Kézirat, Budapest.

SPOONER, P. G., LUNT, I. D., BRIGGS, S. V., FREUDENBERGER D. 2004: Effects of soil distur-bance from roadworks on roadside shrubs in a fragmented agricultural land-scape. Biological Conservation 117: 393–406.

STAMPFLI, A., ZEITER, M. 1999: Plant-species decline due to abandonment of meadowscannot easily be reserved by mowing. A case study from the southerns Alps.Journal of Vegetation Science 10: 151–165.

STANDOVÁR T., PRIMACK, R. 2001: A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyv-kiadó, Budapest.

SYMSTAD, A. J., TILMAN, D. 2001: Diversity loss, recruitment limitation, and ecosystemfunctioning: lessons learned from a removal experiment. Oikos 82: 424–435.

SZALAI S., KONKOLYNÉ BIHARI Z., LAKATOS M., SZENTIMREY T. 2005: Magyarország éghaj-latának néhány jellemzôje 1901-tôl napjainkig. Országos Meteorológiai Szolgálat,Budapest.http://www.met.hu/pages/climate/Magyarorszag_eghajlatanak_nehany_jellemzoje_1901-tol.pdf

233

SZIGETVÁRI CS. 2002: Az invázív késeiperje Cleistogenes serotina (L.) Keng. szerepe nyílthomokgyepek társulásszervezôdésében. Kitaibelia 7: 119–139.

SZÔCS Z. 1977: Új típusú számítógép-orientált módszerek a vegetáció szerkezeténekelemzésére. Kandidátusi értekezés tézisei. Kézirat, Vácrátót.

TABARELLI, M., MANTOVANI, W., PERES, C. A. 1999: Effects of habitat fragmentation on plantguild structure in the montane Atlantic forest of southeastern Brazil. BiologicalConservation 91: 119–127.

TAYLOR, B., KREMSATER, L., ELLIS, R. 1997: Adaptive Management of Forests in BritishColumbia. BC Ministry of Forests, Forest Practices Branch, Victoria BC.URL: http://www.for.gov.bc.ca/hfd/pubs/docs/sil/sil426.htm

THOMAS, C. D., CAMERON, A., GREEN, R. E. et al. 2004: Extinction risk from climate change.Nature 427: 145–148.

TILMAN, D., DOWNING, J.A. 1994: Biodiversity and stability in grasslands. Nature 367:363–365.

TÓTHMÉRÉSZ B. 1994: Diverzitási rendezések és térsorozatok. Akadémiai Doktori érteke-zés tézisei, Debrecen.

TÓTHMÉRÉSZ B. 1997: Bevezetés a biológiai diverzitás mérésének módszertanába.Scientia Kiadó, Budapest.

TÓTH P., BALCZÓ B. (szerk.) 2006: Érzékeny Természeti Területek monitorozása 2006.Alapállapot felmérés és módszertani javaslatok. KvVM, Természet- és Környezet-megôrzési Szakállamtitkárság, Budapest.

TÓTH Z., BÁLDI A. 2006: Az organikus gazdálkodás hatása a biodiverzitásra. Természet-védelmi Közlemények 12: 17–33.

TÖRÖK K. (szerk.) 1997: Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer IV. Növényfajok.Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest.

TROCMÉ, M., CAHILL, S., DE VRIES, J. G., FARRALL, H., FOLKESON, L., FRY, G., HICKS, C.,PEYMEN, J. (szerk.) 2003: The European Review: Prepared by COST 341. Habitatfragmentation due to transportation Infrastructure.

TUBA Z. 2007: Növényökofiziológia: autökofiziológiától a szünfiziológiáig. MagyarTudomány: in press.

TUBA Z., CSINTALAN ZS., NAGY Z., SZENTE K., KEMÉNY G., TAKÁCS Z., KOCH J., BADACSONYI A.,MURAKEÖZY P., PALICZ G., KÓBOR SZ., ÖTVÖS E., BARTHA S. 1998: Szünfiziológia: ala-pozó gondolatok és exploratív vizsgálatok egy születô növényökológiai tudo-mányterülethez. In: A közösségi ökológia frontvonalai (szerk.: FEKETE G.). ScientiaKiadó, Budapest, pp. 171–196.

UPTON, G. J. G., FINGLETON, B. 1985. Spatial data analysis by example. Vol. 1. Point pat-tern and quantitative data. J. Wiley & Sons, New York.

US Census Bureau. http://www.census.gov/ipc/www/worldpop.html és worldhis.htmlVAHAVA projekt. Változás – hatás – válaszadás. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisz-

térium és a Magyar Tudományos Akadémia közös projektje a globális klíma válto-zásáról, hazai hatásairól és az arra adandó válaszokról, 2003–2006.http://www.vahava.hu

VALK, A. G. 1981: Succession in Wetland. A Gleasonian approach. Ecology 62: 688–696.VAN BUSKIRK, J., WILLI, Y. 2004: Enhancement of farmland biodiversity within set-aside

land. Conservation Biology 18: 987–994.

234

VAN DER MAAREL, E. 1988: Vegetation dynamics: patterns in space and time. Vegetatio 77:7–19.

VERHULST, J., BÁLDI, A., KLEIJN, D. 2004: Relationship between land-use intensity andspecies richness and abundance of birds in Hungary. Agriculture, Ecosystemsand Environment 104: 465–473.

VIRÁGH, K. 1982: Vegetation dynamics induced by some herbicides in a perennial grass-land community. Acta Botanica Hungarica 28: 424–447.

VIRÁGH, K. 1987: The effect of herbicides on vegetation dynamics; A 5–year study of tem-poral variation of species composition in permanent grassland plots. FoliaGeobot. Phytotax., Praha 22: 385–405.

VIRÁGH, K. 1989a. The effect of selective herbicides on temporal population patterns inan old perennial grassland community. Acta Botanica Hungarica 35: 127–143.

VIRÁGH, K. 1989b. The effect of selective herbicides on structural changes of an oldperennial grassland community. An experimental approach to the study of com-munity stability: resilience and resistance. Acta Botanica Hungarica 35: 99–125.

VIRÁGH, K. 1991. Diversity and resilience after herbicide disturbances in a Hungarianperennial grassland community. In: Biological Diversity (eds.: PINEDA, F. D.,CASADO, M. A. et al.). Fundacion Ramon Aceres, Madrid, pp. 223–227.

VIRÁGH K. 1992. Diszturbációt követô vegetációdinamizmus egy sztyepptársulásban.Kandidátusi értekezés, Vácrátót.

VIRÁGH, K. 1994. Spatial aspects of vegetation dynamics induced by herbicide distur-bances in a Hungarian loess grassland community. Tiscia 28: 3–13.

VIRÁGH K. 2000: Vegetációdinamika és szukcessziókutatás az utóbbi 15 évben.Gondolatok a kutatási trendekrôl és módszerekrôl. In: Vegetáció és dinamizmus(szerk.: VIRÁGH K., KUN A.). MTA ÖBKI, Vácrátót, pp. 53–77.

VIRÁGH K. 2002: Vegetációdinamikai kutatások. In: A Magyar Tudományos AkadémiaÖkológiai és Botanikai Kutatóintézete 50 éve, 1952–2002 (szerk.: FEKETE G.). MTAÖBKI, Vácrátót, pp. 65–93.

VIRÁGH, K., GERENCSÉR, L. 1988. Seed bank in the soil and its role during secondary suc-cessions induced by some herbicides in a perennial grassland community. ActaBotanica Hungarica 34: 77–121.

VIRÁGH, K., BARTHA, S. 1996: The effect of current dynamical state of a loess steppe com-munity on its responses to disturbances. Tiscia 30: 3–13.

VIRÁGH K., HORVÁTH A., BARTHA S., SOMODI I. 2006: Kompozíciós diverzitás és términtázatirendezettség a szálkaperjés erdôssztyepprét természetközeli és zavart állomá-nyaiban. In: Kutatás, oktatás, értékteremtés (szerk.: MOLNÁR E.). MTA ÖBKI,Vácrátót, pp. 89–110.

WALTERS, C. J. 1986: Adaptive management of renewable resources. McMillan, NewYork.

WALTERS, C. J. 1997: Challenges in adaptive management of riparian and coastal eco-systems. Conservation Ecology [online] 1: 1.http://www.consecol.org/vol1/iss2/art1/

WALTERS, C. J., GUNDERSON, L., HOLLING, C. S. 1992: Experimental Policies for WaterManagement in the Everglades. Ecological Applications 2: 189–202.

WALTERS, C. J., HOLLING, C. S. 1990: Large-scale management experiments and learningby doing. Ecology 71: 2060–2068.

235

WATSON, D. M. 2003: Long-term consequences of habitat fragmentation – highland birdsin Oaxaca, Mexico. Biological Conservation 111: 283–303.

WATT, A. S. 1947: Pattern and process in the plant community. Journal of Ecology 35:1–22.

WHITE, P. S., JENTSCH, A. 2001: The Search for Generality in Studies of Disturbance andEcosystem Dynamics. Progress in Botany 62: 399–449.

WICKMANN, D. 1999: Bayes-statisztika. Betekintést nyerni és dönteni bizonytalanhelyzetekben. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

WIEGLEB, G. 1989: Explanation and prediction in vegetation science. Vegetatio 83: 17–34.WIENS, J. A. 1989: Spatial scaling in ecology. Functional Ecology 3: 385–397.WIENS, J. A. 1999: The science and practice of landscape ecology. In: Landscape

Ecological Analysis: Issues and Applications (eds.: KLOPATEK, J. M., GARDNER, R.H.). Springer, New York, pp. 371–383.

WU, J. 1999: Hierarchy and scaling: Extrapolating information along a scaling ladder.Canadian Journal of Remote Sensing 25: 367–380.

WU, J., LOUCKS, O. L. 1995: From balance of nature to hierarchical patch dynamics: aparadigm shift in ecology. The Quarterly Review in Biology 70: 439–466.

ZECHMEISTER, H.G., SCHMITZBERGER, I., STEURER, B., PETERSEIL, J., WRBKA, T. 2003: Theinfluence of land-use practices and economics on plant species richness inmeadows. Biological Conservation 114: 165–177.

ZOBEL, M. 1992: Plant species coexistence – the role of historical, evolutionary and eco-logical factors. Oikos 65: 314–320.

ZOBEL, M., VAN DER MAAREL, E., DUPRÉ, C. 1998: The species pool: the concept, its deter-mination and significance for community restoration. Applied Vegetation Science1: 55–66.

ZÓLYOMI, B., FEKETE, G. 1994: The Pannonian loess steppe: Differentiation in space andtime. Abstracta Botanica 18: 29–41.

236

6.2. Rövidítések

Rövidítés Teljes elnevezés

AIR Agrár-környezetgazdálkodási Információs RendszerAKG Agrár-környezetgazdálkodásÁ-NÉR Általános Nemzeti Élôhely-osztályozási RendszerAS AsszociátumCSS Countryside Stewardship SchemeDPSIR Driving forces – Pressures – State – Impact – Responses

(hajtóerô – kényszer – állapot – hatás – válasz)ESA Environmentally Sensitive Area (érzékeny természeti terület)ÉTT Érzékeny Természeti TerületEU Európai UnióFD Florális diverzitásFVM Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési MinisztériumGIS Geographical Information System (térinformatikai rendszer)GPS Global Positioning System (globális helymeghatározó rendszer)KvVM Környezetvédelmi és Vízügyi MinisztériumLTER Long-term Ecological Research (hosszú távú ökológiai kutatás)MEA Millenium Ecosystem AssessmentMÉTA Magyarországi Élôhelyek Térképi AdatbázisaNDVI Normalizált Differenciális Vegetációs IndexSE Standard Error (az átlag szórása)

237

6.3. A monitorozás alapfogalmai

Alapállapot: adott (cél- vagy referencia-) objektumnak a kezelt objektum konkrét kezelé-sének elkezdését közvetlenül megelôzô (az állapot felméréséhez adekvát) idôszakbandetektált állapota. Ideális esetben megegyezik a kezdô állapottal. (Az állapot felmérésé-hez akkor tekinthetô adekvátnak egy adott idôszak (pl. a vegetációs idôszak adott tarto-mánya), ha abban az objektum az indikátorváltozók felvételéhez – méréséhez, becslésé-hez – megfelelô fenofázisbeli állapotban van.)

Állapot: az állapotváltozók alkotta fázistérben az adott objektumnak az állapotváltozókaktuális értékei által kijelölt pozíciója.

Állapotváltozó: az a változó, amely által leírható az adott objektumnak az adott kérdés(modell) szerint releváns valamely tulajdonsága.

Attribútum: bizonyos természeti objektum valamely élô vagy élettelen, mérhetô vagybecsülhetô olyan jellemvonása vagy folyamata, amely lehetôvé teszi, hogy az objektum-nak (ökoszisztémának) az adott kérdés szempontjából releváns állapotát megismerjük.Az attribútum az állapotváltozó adott értékével (vagy értékeivel) írható le.

Biodiverzitás monitorozás: biológiai objektumon (általában valamilyen ökológiai rend-szeren) elvégzett monitorozás, amelynek célja a vizsgálandó faj, populáció, fajcsoportvagy életközösség diverzitási állapotában bekövetkezett változás nyomon követése.Tágabb (esetenként félrevezetô) értelmezésben általánosan a biológiai rendszerek moni-torozását értik alatta.

Biológiai rendszerek monitorozása: a biomonitoringgal ellentétben a monitorozásebben az esetben végsô soron magára a vizsgált biológiai (ökológiai) rendszerre irányul;a monitorozás célja az adott ökológiai rendszer állapotában bekövetkezett változásoknyomon követése. A biodiverzitás monitorozás kifejezést gyakran a biológiai rendszerekmonitorozásának szinonimájaként használják. Ez azonban csak akkor igaz, ha a bio-diverzitást ebben a szóösszetételben meglehetôsen tágan értelmezzük, hiszen a bioló-giai rendszereknek a diverzitás (a komponensek sokfélesége) mellett sok más más jel-lemzôje (pl. funkciója, szerkezete) is monitorozandó. Megkülönböztetünk trend- és hipo-tézistesztelô monitorozást.

Biomonitoring: a fizikai környezet valamilyen állapotváltozójának közvetett nyomonkövetése valamilyen faj vagy fajegyüttes felhasználásával. Megkülönböztetendô a bioló-giai rendszerek monitorozásától és a biodiverzitás monitorozástól.

Célállapot: a cél-objektumnak az az elvárt állapota, amely a kezelt objektumon elvégzettkonkrét kezelés hatására feltételezhetôen bekövetkezik. A cél-objektum a monitorozásidôtartama alatt nem feltétlenül éri el a célállapotot; ebben az esetben definiáljuk azelvárt céltrendet, amely megvalósulására a monitorozott trendbôl következtetünk.

Céltrend: A cél-objektum állapotának megváltozásában az elvárásaink szerinti trend,amely a célállapot felé való elmozdulásra utal. A céltrend értelmezhetô egyrészt a cél-objektum alapállapota és célállapota relációjában, másrészt a cél-objektum és a referen-cia-objektum monitorozott állapotának viszonyában.

238

Cél-objektum: az a természeti objektum, aminek az állapotában várhatóan változáskövetkezik be a kezelt objektumon végrehajtott konkrét kezelés eredményeképpen. Azért„cél”, mert a beavatkozás az objektum állapotának közvetlen vagy közvetett megváltoz-tatását, bizonyos célállapotba juttatását tûzi ki célul.

Hipotézistesztelô monitorozás (vagy hatás-monitorozás): adott környezet tényezônekvagy emberi beavatkozásnak az ökológiai rendszer viselkedésére gyakorolt hatását, aprognosztizált változás bekövetkezését figyelemmel kísérô monitorozás.

Indikátorok: adott természeti objektum fizikai, kémiai vagy biológiai elemei vagy folya-matai közül azok a monitoring attribútumok, amelyek különösen információgazdagok,vagyis értékeik jól jelzik annak az ökológiai rendszernek az állapotát (minôségét, egész-ségét, integritását stb.), amelyhez tartoznak.

Indikátorváltozók: a releváns állapotváltozók közül azok, amelyeket módszertani szem-pontok alapján alkalmasnak találunk a célállapot vagy a céltrend hatékony detektálására.

Kezdô állapot: adott (cél- vagy referencia-) objektumnak a monitorozás elsô (alapálla-pot-felvételt célzó) felmérése során detektált állapota. Ideális esetben, vagyis ha a moni-torozás elsô felmérése közvetlenül megelôzi a konkrét kezelés elkezdését, a kezdô állapotmegegyezik az alapállapottal. Elôfordulhat, hogy az elsô felmérés jóval (pl. több évvel) akonkrét kezelés elindítását megelôzôen zajlott le, vagy csak az azt követô években került rásor; ezekben az esetekben a kezdô állapot nem feltétlenül az alapállapotot írja le, és a be-következô állapotváltozások helyes értelmezése is problémás lehet. Megoldást jelenthet, haa cél-objektum kezdô állapotát a referencia-objektum állapotához (mint referencia állapot-hoz) viszonyítjuk.

Kezelt objektum: az a topográfiailag körülhatárolt ökológiai rendszer (életközösség,élôhely vagy élôhely-komplexum), amely valamilyen konkrét kezelés alatt áll.

Konkrét kezelés: az a tevékenység (vagy több tevékenység együttese), amit a kezeltobjektumon végrehajtanak. A konkrét kezelés lehet egy adott beavatkozás, vagy éppenegy adott beavatkozás hiánya.

Kontrollált hatótényezô: a cél-objektumot érô azon általunk befolyásolt hatótényezô,amely a kezelt objektumon elvégzett konkrét kezelés következtében lép fel. Feltételezésszerint a kontrollált hatótényezô következtében a cél-objektum állapota a célállapot feléfog tartani. A cél-objektumot ezen kívül nem kontrollált hatótényezôk is befolyásolják.

Monitorozás (monitoring): valamely objektum állapotára vonatkozó, idôben megismé-telt, meghatározott eljárás szerinti adatgyûjtés. A monitorozás célja az, hogy a relevánsállapotváltozók nyomon követése által értékelje az objektum állapotának változását egyelôre meghatározott tartományban. A monitorozási rendszerek feladata, hogy jelezzék,ha az egy vagy több állapotváltozó aktuálisan mért értéke eltér a várt tartománytól, vagyelérte a kitûzött értéket. A biológiai objektumokkal kapcsolatos monitorozás alapvetôenkétféle lehet: biomonitoring és a biológiai rendszer monitorozása.

Monitorozott állapot: a monitorozás során (a monitorozás elsô felmérését – a kezdôállapot felvételét – követôen) a cél- vagy a referencia-objektum detektált állapota. A cél-objektum monitorozott állapota és a referencia állapot közti eltérés a monitorozott trend.

239

Monitorozott trend: a cél-objektum monitorozott állapota és a referencia állapot köztieltérés. A monitorozott trendbôl következtetünk arra, hogy a cél-objektum állapota a cél-állapot felé tart-e, vagyis bekövetkezett-e a cél-trend.

Nem kontrollált hatótényezô: minden olyan, a cél-objektumra ható tényezô, amely nema kezelt objektumon elvégzett konkrét kezelés következtében lép fel. A nem kontrollálthatótényezô (és hatás) releváns, ha a célállapotot befolyásolja, ha viszont nem feltételez-hetô (bizonyítható), hogy befolyással lenne a célállapotra, akkor nem relevánsnak nevez-zük.

Paraméter: általában egy konstans egy adott kvantitatív modellben. A cél-objektumesetén paraméternek tekinthetô az a változó, amely értéke a cél-trend monitorozásánakidôtartama alatt számottevôen nem változik meg. (Kivételes esetben a modell hosszúidejû mûködése során a paraméter lassan változhat.)

Referencia állapot: az az állapot, amelyhez a cél-objektum valamely monitorozott álla-potát viszonyítjuk az esetlegesen bekövetkezett (a célállapot felé tartó) változások detek-tálása végett. Referencia állapot lehet magának a cél-objektumnak az alapállapota, vagya referencia-objektum ugyanazon idôszakban felvett monitorozott állapota. A cél-objek-tum monitorozott állapota és a referencia állapot közti eltérés a monitorozott trend.

Referencia-objektum: viszonyítási alapnak kiválasztott olyan objektum, amely a cél-objektumhoz képest:

– a monitorozás megkezdésekor megegyezô alapállapotú;– minden olyan attribútumban megegyezô, amelyek a cél-állapot elérését lényege-

sen befolyásolják; – ugyanazok a nem kontrollált hatótényezôk (hatások) érik;– a kezelt objektumon elvégzett konkrét kezelések azonban nem hatnak rá.

Releváns állapotváltozók: az objektum (cél- vagy referencia-objektum) állapotát leíróállapotváltozók, amelyek által meghatározott paramétertérben a cél-objektum állapot-transzformációja (vagyis a változók értékeinek bizonyos – elôre definiált – mértékû ésirányú megváltozása) jelzi a célállapot vagy a céltrend bekövetkezését.

Trend-monitorozás: az élôvilág egységei (populációk, közösségek, közösség-komp-lexek) spontán állapotváltozásának, viselkedésének nyomon követése. Célja a vizsgáltobjektumok természetes dinamikáinak (fluktuációinak, életciklusának, trendszerô vál-tozásainak) rögzítése. Ez viszonyítási alapot adhat a természetestôl eltérô viselkedésekfelismeréséhez, értelmezéséhez.

240