Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet ...17112/ai...A K I I Adatbázis és módszer 9 azt tekintjük, amely több őstermelőből, egyéni gazdaságból áll, de a gyakorlatban

Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet

A TESZTÜZEMEK FŐBB ÁGAZATAINAK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE

2002-BEN

A K I I

Budapest 2003

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

A K I I

2

Agrárgazdasági Tanulmányok 2003. 6. szám

Kiadja: az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet

Főigazgató:

Udovecz Gábor

Szerkesztőbizottság: Alvincz József, Dorgai László, Harza Lajos, Kamarásné Hegedűs Nóra (titkár), Kartali János, Kapronczai István, Kovács Gábor, Popp József, Potori Norbert,

Udovecz Gábor

Készült: az Informatikai Igazgatóság

Költség-és Árelemzési Osztályán

Szerzők: Béládi Katalin, Kertész Róbert

Közreműködött: Dudás Gyula, Kárpáti Andrea, Kolozsváriné Csontos Magdolna,

Szlovák Sándor

Opponensek: Hodina Péter

Kapronczai István

HU ISSN 1418 2130 TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

A K I I

3

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetés..................................................................................................................... 5

1. Adatbázis és módszer .............................................................................................. 7 1.1. Adatbázis.......................................................................................................... 7 1.2. Módszer............................................................................................................ 8

2. A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete ......................................... 8 2.1. A szántóföldi növények termelési költségei .................................................... 8 2.2. A szántóföldi növények hozamai..................................................................... 8 2.3. A szántóföldi növények önköltségei................................................................ 8 2.4. A szántóföldi növények önköltségeinek szóródása ......................................... 8 2.5. A szántóföldi növények értékesítési árai ......................................................... 8 2.6. A szántóföldi növények jövedelemtartalma..................................................... 8 2.7. A szántóföldi növények ágazati eredménye .................................................... 8 2.8. A szántóföldi növények jövedelmezősége....................................................... 8 2.9. A szántóföldi növények fedezeti hozzájárulása............................................... 8

3. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő költség- és jövedelemhelyzete ................... 8 3.1. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő termelési költségei .............................. 8 3.2. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő hozamai............................................... 8 3.3. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő önköltségei.......................................... 8 3.4. A zöldségek, az alma és a borszőlő értékesítési árai ....................................... 8 3.5. A zöldségek, az alma és a borszőlő jövedelemtartalma................................... 8 3.6. A zöldségek, az alma és a borszőlő ágazati eredményei ................................. 8 3.7. A zöldségek, az alma és a borszőlő jövedelmezősége..................................... 8 3.8. A zöldségek, az alma és a borszőlő fedezeti hozzájárulása ............................. 8

4. Az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzete .................................. 8 4.1. Az állattenyésztési ágazatok költségei............................................................. 8 4.2. Az állati termékek önköltségeinek szóródásai................................................. 8 4.3. Az állati termékek értékesítési árai .................................................................. 8 4.4. Az állati termékek jövedelemtartalma ............................................................. 8 4.5. Az állattenyésztési ágazatok eredményei......................................................... 8 4.6. Az állattenyésztési ágazatok jövedelmezősége................................................ 8 4.7. Az állattenyésztési ágazatok fedezeti hozzájárulása........................................ 8

Táblázatok jegyzéke .................................................................................................... 8

Mellékletek .................................................................................................................. 8

Mellékletek jegyzéke................................................................................................... 8

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

A K I I Bevezetés

5

Bevezetés

A mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelem helyzetének vizsgálata mindig fontos része volt az agrárgazdasági kutatásoknak. Ez döntően abból adódik, hogy a mezőgazdasági vállalkozások (mind az egyéni, mind a társas gazdaságok) helyzete, gazdálkodásuk eredménye végső soron az általuk előállított mezőgazdasági termékek jövedelmi viszonyaitól függ.

Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok az utóbbi években még inkább hangsúlyosakká váltak. A 2004. május elsejével történő Európai Unióhoz való csatlakozásunk ugyanis mind határozottabban veti fel a magyar mezőgazdaság versenyképességének kérdését. Ez pedig nem más, mint annak elemzése, hogy mely ágazatok azok, amelyekkel versenyképesek leszünk az Unióban és melyek azok, amelyek jelenleg versenyhátrányban vannak, illetve ezek miként fognak alakulni a jövőben.

Mindezek indokolják, hogy az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) továbbra is kiemelt feladatának tekinti az ágazati szintű költség- és jövedelem vizsgálatokhoz szükséges adatok gyűjtését és feldolgozását, melyek részben hátterét képezik a mezőgazdasági ágazatok ökonómiai elemzésének.

Jelen kiadványunkkal a korábbi évek hagyományait követve a főbb ágazatok költség, hozam-, ár- és jövedelemhelyzetéről adunk áttekintést. A tanulmány tematikájában a korábbi évek társas gazdaságokat bemutató sorozatához tartozik, de 2001 óta a tesztüzemi rendszerhez tartozó gazdaságok adatai alapján állítjuk össze kiadványunkat, amely már együttesen tartalmazza az egyéni és a társas gazdaságok ágazati költség-jövedelem mutatóit.

A tesztüzemek 2002. évi gazdálkodásáról már megjelent első – a vállalkozások egészének pénzügyi és jövedelmi helyzetét bemutató – és a jelenlegi, második kiadvány remélhetőleg hasznos segítséget nyújt a termelők, a szakemberek, a szakmai szervezetek, a döntéshozók mindennapi munkájához.

Végezetül köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik adataik rendelkezésünkre bocsátásával, valamint azok összegyűjtésével és feldolgozásával hozzájárultak a tanulmány elkészítéséhez.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

A K I I Adatbázis és módszer

7

1. Adatbázis és módszer

Az AKII-ben a mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemviszonyainak vizsgálatához szükséges adatgyűjtés és feldolgozás több évtizedes múltra tekint vissza. Az információs rendszerek mindenkor igyekeztek megfelelni az adott időszak követelményeinek, választ adni a szakmai döntéshozói igényekre, kérdésekre. Az adatbázisok felépítésénél, működtetésénél alapvető szempont volt, hogy azok megfelelően reprezentálják a magyar mezőgazdaságra jellemző termelési és üzemstruktúrát.

Az 1990 előtti időszak kétpólusú (nagyüzemek és az általuk integrált árutermelő kisgazdaságok) termelői szerkezete sokszínűbbé vált. Nagy számban jelentek meg az egyéni, családi gazdaságok, valamint a kilencvenes években az átalakult, és új társas (Bt., Kft., Rt., szövetkezetek, stb.) vállalkozások.

E változás megkövetelte a meglévő információs rendszerek átalakítását, valamint újak létrehozását. Ennek a folyamatnak a keretében az AKII fokozatosan kiépítésre került a magyarországi tesztüzemi rendszer, amely számos hazai és EU-s feladata között az ágazati költség-jövedelem vizsgálatok adatbázisának az alapját is képezi.

1.1. Adatbázis

A mezőgazdasági vállalkozások 2002. évi tevékenységének eredményeit bemutató, 2003-ban megjelent intézeti kiadvány1 részletesen ismerteti a tesztüzemi információs rendszer kialakítását, fejlődését, szervezeti felépítését. Ezért itt csak azokat az információkat említjük meg újra, amelyek az ágazati adatok megértéséhez nélkülözhetetlenek.

Az EU tagországai a 60-as évek közepétől kialakították – és napjainkban is működtetik – a reprezentatív üzemgazdasági információs rendszert, amely a gazdálkodók különböző csoportjainak jövedelmezőségéről szolgáltat adatokat az EU tagországok tájékoztatása céljából.

Magyarországon az EU-csatlakozásra történő felkészülés jegyében 1996-tól kezdődött el a tesztüzemi rendszer gyakorlati kialakítása. A fokozatosan kiépülő üzemgazdasági hálózat teljes körű területi lefedettsége 2001-re valósult meg, ami egyben azt is jelenti, hogy az ország 19 megyéjében mintegy 1900 gazdaság tartozik az adatszolgáltatói körbe.

Az üzemkiválasztás alapvetően négy szempont (üzemméret, termelési irány, cégjogi forma, regionális elhelyezkedés) alapján történt. Ezzel kapcsolatban feltétlen fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a korrekt reprezentatív minta összeállításához

1 Keszthelyi Szilárd, Kovács Gábor: A tesztüzemek 2002. évi gazdálkodásának eredményei, 2003. 2. szám

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

Adatbázis és módszer A K I I

8

szükséges Mezőgazdasági Összeírást 2000. év áprilisában végezte el a Központi Statisztikai Hivatal. Erre épülve készült el a magyarországi üzemtipológia, melyet a 2002. évre vonatkozó gazdaság kiválasztásnál tudtunk először figyelembe venni.

Az 1999-2001-es időszakokat tekintve a méret tekintetében a naturális mutatók alapján kerültek a mintába a gazdaságok. A minimum szint a földterületnél 5 hektár, a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelő üzemeknél 1 hektár, míg az állattartó gazdaságoknál 5 számosállat volt.

2002-től viszont – az összeírás eredményeinek felhasználásával – az ökonómiai méretet kifejező, a tagországokban használatos ún. európai méretegység (EUME) szerint történt a kiválasztás. Itt a magyarországi üzem és termelési méretet figyelembe véve a 2 méretegységet meghaladó üzemek kerülnek be a tesztüzemi rendszerbe. A 2001. évi adatok feldolgozásánál is már csak azoknak a gazdaságoknak az adatai kerültek feldolgozásra, amelyek mérete meghaladta ezt a szintet. Az EUME részletes tartalmát a módszertani részben külön ismertetjük.

Természetesen a méretre vonatkozó minimum kritériumok a vizsgálatba vont gazdaságok egészére vonatkoznak, így az ágazati adatok esetében ennél kisebb méretek is előfordulhatnak.

Termelési irány szerint a következő hat gazdaságtípust különböztetjük meg a tesztüzemi rendszerben:

• árunövény-termelő • tömegtakarmányt-fogyasztó állattartó • abrakfogyasztó állattartó • ültetvénnyel foglalkozó • kertészettel foglalkozó • vegyes tevékenységű gazdaságok

A csoportosítás alapja az volt, hogy az üzem (vállalkozás) összes fedezeti hozzájárulásának minimum a kétharmadát az adott tevékenység tegye ki.

Cégjogi forma alapján – és a kiadvány adatközlésében is – alapvetően két csoportot különböztetünk meg. Egyik az egyéni gazdaságok, másik a társas vállalkozások köre. Ezzel kapcsolatban néhány gondolatot fontosnak tartunk kihangsúlyozni, a félreértések elkerülése érdekében. Gyakran nem tesznek különbséget az egyéni gazdaságok és a kisüzemek, valamint a társas vállalkozások és a nagyüzemek között. Elegendő utalni a néhány hektáros betéti társaságokra, vagy pár tíz hektáros Kft.-kre, melyekkel szemben számos, több száz hektáros egyéni (sokszor családi alapon szerveződő) mezőgazdasági vállalkozás található. Közismert, hogy a vállalkozási formák megválasztása mögött nem egyszer adó- és pénzügyi megfontolások is meghúzódnak.

Az AKII – a KSH gyakorlatával megegyezően – egyéni gazdaságokhoz sorolja az őstermelőket, az egyéni gazdálkodókat (cégbíróságon bejegyzett vállalkozások), a családi gazdaságokat és az összevont gazdaságokat. Ez utóbbinak

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


9

azt tekintjük, amely több őstermelőből, egyéni gazdaságból áll, de a gyakorlatban közös irányítás alatt működik, úgy mint egy önálló, egységes vezetéssel rendelkező vállalkozás. Minden egyéb gazdasági forma a társas gazdasági körbe került besorolásra.

A cégjogi formán túl a mellékletekben üzemméret szerint is csoportosítottuk a költség- és jövedelemadatokat. A gazdaságok nagysága alapján történő kategorizálás sajátossága, hogy ennek kifejezésére az Európai Unióban használatos standard fedezeti hozzájárulást (SFH) használjuk. (Ennek tartalmát is a módszertani részben ismertetjük.)

Az adatbázissal kapcsolatban még egy lényeges kérdést kell megemlíteni. A magyarországi tesztüzemi rendszer kialakításával arra törekedtünk, hogy a gazdaságoknál (főleg az egyénieknél) olyan analitikus nyilvántartást és könyvelést alkalmazzunk, amely lehetőséget biztosít az ágazati mélységű költség- és eredmény-elszámolásra.

Természetesen ez többletmunkát és nagyobb körültekintést igényel, így a rendszer bevezetésénél kiemelt szempont volt, hogy területenként (megyénként) a tipikus üzemcsoportokon belül a gazdaságok legalább 50 százalékában készüljenek ágazati mélységű nyilvántartások, illetve év végi eredmény-kimutatások.

Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy a könyvelőirodák érdekeltségi rendszerét úgy alakítottuk ki, hogy többségük az üzemek 80 százalékánál elkészítette az ágazati költség-jövedelem adatok összeállítását.

Mindezeket figyelembe véve a kiadványban szereplő ágazati adatok 1606 mezőgazdasági vállalkozástól kerültek összegyűjtésre és feldolgozásra.

A 2001. évtől kezdődően az ÁMÖ adatainak felhasználásával elvégeztük az adatok ún. „súlyozását”. Ez azt jelenti, hogy a táblázatban szereplő adatok az üzemek súlyozott átlagait mutatják. Az üzemi súlyozás pedig annak alapján történt, hogy a rendszerben szereplő gazdaság hány másik gazdaságot reprezentál az alapsokaságból, illetve annak hasonló üzemcsoportjából. Ezzel a módszerrel a korábbi évekhez képest reálisabb képet kaphatunk az ágazatok költség-jövedelem helyzetéről. Ezt tükrözi az így kialakult reprezentációs fok, mely ágazattól függően átlagosan 30-60 százalék közötti arányt képvisel a vizsgált tevékenységekben. Remélhetőleg az üzemkiválasztás pontosításával ezek az arányok az elkövetkezendő időkben tovább növelhetők és így az adatok felhasználhatósága tovább javul.

A területi kiválasztásnál a megyéket tekintettük alapegységnek, melyek (a ma érvényes döntéseknek megfelelően) hét magyarországi régióba sorolhatóak.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


10

1.2. Módszer

A tesztüzemek ágazati költség- és eredmény-elszámolásának vizsgálatához új adatstruktúra került összeállításra. Ennek során igyekeztünk az EU-ban alkalmazott költségszámítást és mutatórendszert figyelembe venni, de emellett törekedtünk a hazai igényeknek is megfelelni. Ebből adódóan, a kiadványban közölt adatok egyes elemei mind a számítás módszerében, mind a mutatórendszer tartalmában eltérnek a korábbi évek kiadványainak hasonló mutatóitól.

Az egységes értelmezés, az előző évek adataival való összehasonlítás érdekében szükségesnek tartjuk összefoglalni a vizsgált ágazatok költség- és jövedelemszámításának módszertani sajátosságait, a közölt mutatók tartalmát és azok kiszámítási módját.

A termelés költségei: a költségek számbavétele többféleképpen történhet. A hazai termékszintű önköltség-számításnál a számviteli előírásokat, illetve módszereket figyelembe véve a csoportosítás fő szempontjai a közvetlen és közvetett költségek elkülönítése volt.

Az így elkészített utókalkulációk megfeleltek a számvitel által támasztott igényeknek. A módszer előnye, hogy viszonylag egzaktan eldönthető egy-egy ráfordításról, hogy melyik csoportba tartozik. Problémája ugyanakkor, hogy a közvetett elemeket fel kell osztani az ágazatokra és a felosztásnál alkalmazott vetítési alap vitákat válthat ki, illetve egyértelműen már nem rendelhetőek az adott ágazathoz az egyes elemek.

A másik fő kategorizálási elv a változó és állandó költségekre való bontás. Ez különösen a gazdasági elemzéseknél, a döntés-előkészítési folyamatokban, a tervezés során kap kiemelt hangsúlyt, illetve egyes vizsgálatoknál csak ezek által kaphatunk megfelelő eredményt.

Ez utóbbi módszer gondja azonban, hogy nem lehet egyszer és mindenkorra rögzíteni, hogy egy adott költségtényező melyik csoportba tartozik. Ez alapvetően a meghozandó döntéstől és a szóban forgó időtartamtól függ. (Pl. egy meglévő traktor amortizációja állandó költség, de ha új vásárlásáról kell döntenünk, akkor változó elemnek kell tekintenünk.)

A csoportosítást tovább bonyolítja, hogy a két ismérv szerinti megbontás átjárható. Így pl. vannak olyan változó ráfordításelemek, amelyek egyben közvetettek, valamint olyanok, amelyek közvetlenek (egy ágazathoz kapcsolhatók), de állandó költségek. Az előbbire példa a traktorok üzemanyag-felhasználása, míg az utóbbi kategóriába tartozik a cukorrépa-betakarítógép amortizációja.

Az elmondottakból következően a tesztüzemi kérdőívünkben törekedtünk a lehető legrészletesebb ágazati költségstruktúra összeállítására. Elsődleges csoportosítási elvként a változó és állandó költség elkülönítést választottuk, mert az Európai Unióban követett gyakorlat is ez.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


11

Az adatok tagországi összehasonlítása, az alkalmazott mutatórendszer és majdani adatközlésünk Brüsszel felé is, ezt teszi szükségessé. Ugyanakkor a mellékletekben közölt részletes költségszerkezetek lehetőséget biztosítanak az érdeklődők számára a korábbi évekhez hasonló tartalmú adatok összeállítására.

Mindezeket figyelembe véve a költségek tartalma a következő:

• Változó költségek: azok a költségek, amelyek a termelés szintjével változnak, ezért ha nincs termelés, ezek a kiadások nem merülnek fel.

• Állandó költségek: azok a költségek, amelyek nagysága (meglévő eszközstruktúra mellett) változatlan marad függetlenül attól, hogy folytatnak-e termelést, vagy sem.

Az EU-ban használatos definíciót (85/377/EEC Bizottsági Határozat) figyelembe véve a változó költségeket közvetlen és közvetett részre különítjük el. E csoportosítás abból a gyakorlati elvből indul ki, hogy az üzemek összehasonlítása, kategorizálása, csoportosítása tagországi és közösségi szinten csak a közvetlen költségek alapján lehetséges. Pontosabban fogalmazva, az üzem tipológia alapját képező Standard Fedezeti Hozzájárulások (SFH) kiszámításánál csak ezeket az elemeket lehet figyelembe venni.

A növénytermelésben ezek a közvetlen változó költségek a következők:

• vetőmagok és szaporítóanyagok, • műtrágyák, • növényvédő szerek, • öntözés, • fűtés, • szárítás, • közvetlen marketingköltségek (osztályozás, tisztítás, csomagolás) és

feldolgozási költségek, • közvetlen biztosítási költségek, • egyéb közvetlen változó költségek.

Az állattenyésztés közvetlen változó költségei:

• állománypótlás költsége; tenyészállatoknál az állatok elszámolt értékcsökkenése,

• takarmányok költsége, • állatorvosi díjak, • természetes és mesterséges termékenyítés költségei, • teljesítményvizsgálat költségei, • közvetlen marketingköltségek (osztályozás, tisztítás, csomagolás) és

feldolgozási költségek, • közvetlen biztosítási költségek, • egyéb közvetlen változó költségek. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


12

A közvetett változó költségekhez tartoznak a saját gépek változó ráfordításai (üzem- és kenőanyagok, javítás, stb.), a fenntartási és egyéb segédüzemek változó költségei, az idegen gépi szolgáltatások díjai.

A két csoport együttesen adja az adott ágazat összes változó költségét. Az összes többi – nem említett – ráfordításelem (földbérleti díj, munkabér és terhei, amortizáció, általános költségek, stb.) az állandó költségek között kerül elszámolásra.

Termelési költség összesen: az állandó és a változó költségek együttes összege.

A főtermék önköltsége: az ágazat melléktermékének értékével csökkentett termelési költség és az előállított főtermék hányadosa.

Értékesítési átlagár (Ft/t, l, kg, db): az értékesített termék összes árbevételének és az értékesített termék mennyiségének a hányadosa. Amennyiben tényleges értékesítés nem történt, akkor az adott térségben potenciálisan elérhető értékesítési átlagár kerül figyelembe vételre.

Az ágazat összes árbevétele: az értékesített fő- és melléktermékek után kapott tényleges nettó árbevétel, mely ezen felül tartalmazza azokat az árbevételt módosító tételeket, amelyeket a termelők ágazati árbevételként számolnak el. Ilyenek pl. a mennyiségi, minőségi felárak.

Közvetlen állami támogatás: ide tartozik minden olyan támogatás, amelyet az ágazat megléte esetén kap a termelő, amelyek egyértelműen az ágazathoz, illetve tevékenységhez kapcsolódnak, kapcsolhatók.

Egyéb bevételek: ide tartozik minden nem ár és támogatás jellegű, de az ágazathoz kapcsolódó bevétel, pl. biztosító térítése, árvíz-, belvíz kárrendezése.

Termelési érték: az ágazat által előállított fő- és ikertermékek mennyisége és a realizált vagy az adott körzetben potenciálisan elérhető értékesítési átlagár szorzata. Ehhez kerül hozzászámításra a közvetlen támogatások összege, az ágazat egyéb bevételei, valamint a melléktermék értéke. A melléktermék értéke az elérhető értékesítési ár vagy a helyettesítési érték alapján kerül meghatározásra.

Fedezeti hozzájárulás I.: a termelési érték és a közvetlen változó költségek különbözete.

A változó költségeknél már említést tettünk a Standard Fedezeti Hozzájárulásról (SFH). E normatív mutató az egyes ágazatok, valamint gazdaságok tartós jövedelemtermelő-képességét fejezi ki és ezáltal alkalmas a mezőgazdasági üzemek ökonómiai méretének a meghatározására, pontosabban ennek alapján történik az Európai Méretegység (EUME) meghatározása. Az SFH és az Európai Méretegység kapcsolata ugyanis a következő: 1 EUME egyenlő 1200 euró üzemi SFH-val.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


13

Az 1200 euró értéket az Unió szintjén központilag határozzák meg és értéke az infláció hatására hosszabb időszak alatt változhat. Jelenleg 10 méretkategóriát határoznak meg, az elsőbe a 2 EUME alatti üzemek tartoznak, míg az utolsóba a 250 felettiek.

Az adatbázissal kapcsolatban már említésre került, hogy a tesztüzemi rendszerbe a 2 EUME feletti gazdaságok kerülhetnek be. Ennek alsó SFH értéke 2400 euró, ami 250 Ft-os árfolyamon 600 ezer forintot jelent. Ez képezi tehát az alapját az Európai Unióban használt farmtipológia elkészítésének, az üzemek méret és tevékenység típus szerinti osztályozásának.

Ezek az SFH-értékek minden tagországban az éves fedezeti hozzájárulások három egymást követő év adatainak átlagolásával kerülnek megállapításra. Ez indokolja tehát, hogy a számítás minden tagországra kötelező Bizottsági Határozat alapján és tartalommal kerüljön elkészítésre. Az 1999-2001. évekre vonatkozó SFH 2000 értékeket 2003-ban kell elkészíteniük a tagországoknak, valamint a csatlakozó országoknak. Így ekkor a Magyarországra vonatkozó adatok is összeállításra kerülnek.

Fedezeti hozzájárulás II.: a termelési érték és a közvetlen és közvetett változó költségek különbözete.

Ágazati eredmény: a termelési érték és a termelési költség különbsége, de a fedezeti hozzájárulás II. és az állandó költség különbözete is ezzel az eredménnyel egyezik meg. Ez tehát azt jelenti, hogy az ágazatok jövedelemhelyzetének megítélésénél valamennyi bevételi és kiadási tétel figyelembe vételre kerül, valamint a készleten maradó termékek áron kerülnek értékelésre. A fedezeti hozzájárulás és az ágazati eredmény közötti differencia végeredményben az ágazatok ún. rezsitűrő képességének vizsgálatához is kellő információt szolgáltat.

Főtermék jövedelem tartalma: az értékesítési átlagár és az önköltség különbözete. A mutató a termékek költség- és árszínvonalának egymáshoz való viszonyát mutatja és választ ad arra a kérdésre, hogy a tényleges felvásárlási áraknak adott időszakban volt-e jövedelemtartalma, és ha igen, mekkora volt annak nagysága.

A felsorolt mutatók vetítési alapja növények esetében a földterület, vagyis egy hektár, valamint a főtermék mennyiségi egysége (egy tonna). Az állattenyésztési ágazatoknál az egyik vetítési egység szintén a mennyiség (liter, db, kilogramm), míg a másik az állatlétszám. Ez utóbbi minden esetben éves átlagos állatlétszámot jelent, ami a takarmányozási napok számának 365 nappal való osztásával kerül meghatározásra.

A kiadványban használt legfontosabb mutatók tartalmának ismertetése után végezetül még egy fontos szempontra kívánjuk felhívni a figyelmet. Annak ellenére, hogy egységes az adatgyűjtés az egyéni és a társas gazdaságokban, a gazdálkodásuk módjában meglévő – többnyire objektív okokból adódó – eltérések mégis a két termelői kör adatainak elkülönített közlését indokolják. Ez természetesen nem jelenti

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


14

azt, hogy az eredmények ne lennének összevethetőek, de az ehhez szükséges korrekciók számszerűsítésére terjedelmi korlátok miatt e kiadvány kereteiben nem vállalkozhatunk, sőt elsődleges célunk ezzel az anyaggal pont a valós, tényszerű helyzet bemutatása volt.

Ezért célszerűnek tartjuk röviden összefoglalni azokat a legfontosabb eltéréseket, amelyek a két termelői csoport gazdálkodásában léteznek, mert ezeket szükséges szem előtt tartani az adatok összehasonlításánál, valamint egységes értelmezésénél. Ezek a következők:

• saját tulajdonú föld után nem kerül bérleti díj elszámolásra, így ezeknél a gazdaságoknál a föld értéke nem jelenik meg a költségek között;

• tulajdonosi munkavégzés után többnyire csak a törvényileg kötelező minimális bér kerül kivételre (a közterhek elkerülése miatt) és ezáltal költségként való elszámolásra. Így ezekben a gazdaságokban a kimutatott nyereség részben tartalmaz a tiszta hasznon túl személyi jövedelmet is;

• eltérő a gazdaságok gépi munka felhasználása és ezáltal költségelszámolása (idegen-saját, régi-új beszerzésű gépek keveredése, ebből adódóan az amortizációs költség nagysága, stb.);

• a hitelhez jutás feltételeiben meglévő differenciák az általános költségek eltérő alakulását eredményezik, ráadásul itt jelentkeznek a cégjogi forma megválasztását is befolyásoló adózási feltételek különbségeinek hatásai is;

• a differenciált támogatás az ágazatok bevételi oldalára hat, így az eredmények vizsgálatánál, összevetésénél szintén jelentős a szerepe.

A korántsem teljes felsorolással csupán azt kívántuk érzékeltetni, hogy az összehasonlításnál fokozott mérlegelést kell alkalmazni és a vizsgálatok céljainak megfelelően esetleges korrekciókat szükséges alkalmazni.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

A K I I A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

15

2. A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A magyar mezőgazdaságot a kilencvenes évtizedben jellemző gondok és nehézségek az új évezred első éveiben sem enyhültek. Továbbra is az egyik legnagyobb problémát az alacsony jövedelmezőség, nem ritkán annak hiánya jelenti. Ezt a kedvezőtlen helyzetet csak fokozza, hogy az amúgy is mérsékelt jövedelmek elérése igen kiszámíthatatlan. Ezek a tényezők, valamint az egyébként természetesnek tekinthető változó időjárási körülmények (aszályok, ár- és belvizek, fagyok stb.) együttesen folyamatosan növelik a termelés és ezen keresztül a realizálható eredmény kockázatát.

Napjainkban ezek a kérdések kiemelt hangsúlyt kapnak, mert az egyes ágazatok költség- és jövedelemhelyzete, a kritikus pontok feltárása segíthet versenyképességünk javításán, amely fokozott figyelmet érdemel az EU-hoz való csatlakozásunk kapcsán. Gazdaságaink, termelőink jövedelemhelyzete ugyanis attól függ, hogy az egységes európai piacon miként tudjuk felvenni a versenyt a tagországok gazdáival, valamint milyen gyorsan tudunk alkalmazkodni a csatlakozással járó megváltozott feltételrendszerekhez.

Ezért is tartjuk fontosnak az egyes ágazatok költség-jövedelemhelyzetének folyamatos vizsgálatát, a kritikus pontok feltárását. Végső soron ugyanis ezek határozzák meg a mezőgazdasági üzemek eredményeit. Nem kielégítő jövedelem esetén pedig elmaradnak a szükséges fejlesztések, melyek tovább növelik a már jelenleg is meglévő versenyhátrányunkat.

2.1. A szántóföldi növények termelési költségei

A mezőgazdasági termelés jellegéből adódóan az ágazatok költségalakulását döntően a termék-előállításhoz felhasznált anyag- és anyagjellegű kiadások határozzák meg. Ezen belül is meghatározó szerepe van az ipari eredetű anyagoknak, gépeknek és eszközöknek, vagyis ezek felhasznált mennyiségének és árszínvonalának. Az elmúlt években az üzemi tevékenység összes ráfordításaiból ezek a kiadások többnyire 70 százalékos arányt képviseltek. Mindebből következik, hogy a termelők igen érzékenyen reagálnak a felhasznált ipari anyagok és eszközök ármozgásaira, az ún. inputokra.

Természetesen az anyagjellegű ráfordítások mellett még több más tényező hatása is kifejezésre jut a termelési költségek alakulásában, illetve azok változásának irányában és ütemében. Ilyen pl. a bér- és bérjellegű kifizetések, a kamatkiadások, a beruházásokkal változó amortizáció, a szolgáltatások díjai stb.

Értelemszerűen az általános költségtendenciák ágazatonként differenciáltan jutottak érvényre (mértéküket és intenzitásukat tekintve) az egyes gazdaságokban. Mielőtt rátérnénk az egyes ágazatok költség változásainak ismertetésére, röviden szólnunk kell a KSH által közölt legfontosabb 2002. évi input árváltozásokról. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A K I I

16

A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala 2002-ben átlagosan 2,2 százalékkal haladta meg a 2001. évi szintet. Az átlagon belül az energiákat 3,3 százalékos csökkenés jellemezte, annak ellenére, hogy 2002. negyedik negyedévében 18,7 százalékos volt a növekedés mértéke. A műtrágya árak szintén 3,3 százalékkal csökkentek 2001-hez képest. A később tárgyalandó állattenyésztési ágazatok kiadásait érintette kedvezően, hogy a takarmány árak átlagosan 1,7 százalékkal mérséklődtek a vizsgált időszakban. A 2002. év során az egyik legnagyobb mértékű drágulást a növényvédő-szereknél lehetett megfigyelni, amely 2001-hez képest 5,4 százalékos növekedést jelentett.

Mindezek együttes hatásaként a szántóföldi növényeknél a termelési költség változása összetett képet mutat 2002-ben. Az ágazatok egy részénél mérséklődtek, míg másik részüknél nőttek a területegységre jutó kiadások, de összességében talán a szinten maradással lehetne jellemezni az ágazatok költség alakulását. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a ráfordítások hatékonyság romlása ebben az évben mérséklődött (1. és 2. táblázat).

1. táblázat A szántóföldi növények termelési költségének alakulása

az egyéni gazdaságokban

Ágazat Mérték-egység 1999 2000 2001 2002 2002/2001,

%

Búza Ft/ha 71669 79666 92084 90018 98 Durumbúza Ft/ha 68032 84758 85662 88464 103 Szemes kukorica Ft/ha 94059 96320 116906 113548 97 Őszi árpa Ft/ha 64628 71728 85955 79601 93 Tavaszi árpa Ft/ha 56151 69336 80762 75828 94 Triticale Ft/ha 50676 62305 75132 74917 99 Rozs Ft/ha 47309 58193 74376 71542 96 Zab Ft/ha 52373 59176 75082 72568 97 Napraforgó Ft/ha 75991 75774 89128 93885 105 Repce Ft/ha 71566 71623 96414 86496 90 Cukorrépa Ft/ha 209309 231861 235807 247089 105 Szója Ft/ha 87420 92229 95851 100004 104 Silókukorica Ft/ha 68248 80821 85527 100745 118 Lucerna Ft/ha 54804 59581 58509 57375 98

A szántóterület mintegy 40 százalékát elfoglaló kalászos gabonáknál az egyéni gazdaságokban az egy hektárra jutó költségek 72 és 90 ezer forint között alakultak 2002-ben. Ugyanezen értékek a társas gazdaságokban 60 és 100 ezer forint között szóródtak.

A legmagasabb költség a kalászosok vezető növényénél a búzánál figyelhető meg. Az egyéni gazdaságoknál 90 ezer forint volt a területegységre jutó kiadások TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


17

nagysága, míg a társas vállalkozásoknál 100 ezer forint. Az egyéni termelőknél ez 2 százalékos csökkenést jelent, ami döntően a gépi munkák költségének mérséklődéséből adódik. A társas gazdaságokban fordított volt a helyzet, 2 százalékkal emelkedtek az ágazat költségei 2002-ben az előző évhez viszonyítva. Ezt a növekedést a földbérleti díjak és a munkabérek emelkedése okozta.

2. táblázat A szántóföldi növények termelési költségének alakulása

a társas vállalkozásokban


% Búza Ft/ha 87323 92990 98097 100036 102 Durumbúza Ft/ha 82565 - 99493 93037 94 Szemes kukorica Ft/ha 108276 119031 130461 138082 106 Őszi árpa Ft/ha 72583 77692 86393 90685 105 Tavaszi árpa Ft/ha 64482 76883 86323 84258 98 Triticale Ft/ha 53380 61475 66620 85509 128 Rozs Ft/ha 55849 58769 58042 59776 103 Zab Ft/ha 62661 87226 77671 76288 98 Napraforgó Ft/ha 87568 96670 102574 108133 105 Repce Ft/ha 86069 78324 92246 98860 107 Cukorrépa Ft/ha 241137 256960 244464 262119 107 Szója Ft/ha 89934 112325 110298 107923 98 Silókukorica Ft/ha 82335 84218 105823 103350 98 Lucerna Ft/ha 56587 51211 67009 78647 117

A folyó áras költségváltozásokból kitűnik, hogy mindkét termelői körnél gyakorlatilag változatlan maradt a ráfordítás struktúra, ami részben abból is adódik, hogy ennél a terméknél meglehetősen egységes termesztéstechnológia valósul meg az országban.

Hasonló tendenciák figyelhetők meg a többi kalászos növénynél is. Az egyéni gazdaságoknál a durumbúza kivételével mindenütt néhány százalékkal mérséklődtek a termelési költségek, míg a társasoknál a durumbúza és a tavaszi árpa kivételével nőttek.

Mindezeket azért szükséges külön hangsúlyozni, mert a ráfordítások egy részénél bekövetkezett árcsökkenésektől a ráfordítások növelését várhattuk volna. Különösen igaz ez akkor, ha az anyagfelhasználásokra (műtrágya, vetőmag, minőségi talajmunkák stb.) gondolunk, melyek még mindig elmaradnak a 80-as évek végét jellemző szinttől.

Ezzel szemben az említett jövedelembizonytalanság továbbra is óvatosságra inti a termelőket és ez tükröződik vissza a 2002. évi, gyakorlatilag változatlan költségekben.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


18

Szántóföldi növénytermelésünk másik meghatározó növényénél, a kukoricánál a kalászosokhoz hasonló tendenciák alakultak ki. Az egyéni gazdaságokban 3 százalékkal mérséklődtek az egy hektárra jutó költségek, ami alapvetően a gépi munkák költségcsökkenéséből adódik, de szerepet játszott ebben a műtrágyára és a szántásra fordított kiadások alacsonyabb szintje is.

A társas vállalkozásoknál 6 százalékkal nőttek a termelési költségek 2002-ben az előző évhez viszonyítva, amiben az anyagköltségek, a bérköltségek, és a földbérleti díj emelkedése játszotta a döntő szerepet.

Ezek a változások itt is az óvatos gazdálkodást, valamint a bizonytalan jövedelemhelyzetet tükrözik vissza. Azt azonban mindenképpen megállapíthatjuk, hogy a kukorica termelés területegységre jutó költségei napjainkban már tartósan meghaladják a 100 ezer forintot.

Az ipari növények költség-jövedelem viszonyainak alakulásával kapcsolatban kiemeljük, hogy ezen ágazatok helyzete nagymértékben függ az ipari háttértől, a feldolgozó szervezetek pénzügyi helyzetétől, magatartásától, üzletpolitikájától. A termelésszervezés és -irányítás, szűkebb értelemben a gazdálkodás előfinanszírozása itt valósult meg a legnagyobb mértékben, illetve legszélesebb körben. Ebből adódóan a szántóföldi kultúrák közül ezeket a növényeket jellemzi a leginkább kötött termesztéstechnológia és a legzártabb termékpálya.

Az olajos növények (főleg a napraforgó) termelésével foglalkozó gazdaságok komoly gondokkal néztek szembe az elmúlt években. Az időjárási körülmények, a növény-egészségügyi problémák, valamint a növényi olajok iránti keresletcsökkenés miatt kialakult alacsony árak következtében jelentős veszteségeket kellett elkönyvelniük a termelőknek. Ez a negatív folyamat 2001-től megváltozott, az ágazatok helyzete stabilizálódott. Részben ezt tükrözik az utolsó két év költség-adatai is.

A napraforgó termelési költsége mindkét termelői körben 5 százalékkal nőtt 2002-ben és ez döntően az anyagköltségekkel hozható kapcsolatba. A gabonaféléknél zártabb termékpálya, illetve az ezzel összefüggésben levő 2001. évi kedvezőbb jövedelempozíció, kis mértékben ugyan, de növelte a termelői kedvet, ami a ráfordítások fokozásában jutott érvényre a termelőknél.

Mindezek következtében a napraforgó egy hektárra jutó költségei napjainkban 100 ezer forint körül mozognak. Az egyéni gazdák átlagában kicsit elmaradnak ettől a szinttől, míg a társas gazdaságoknál meghaladják azt.

A különbség gyakorlatilag a földbérleti díjra és a bérekben meglévő különbségekre vezethető vissza.

A repcét ettől eltérő költségmozgások jellemezték 2002-ben. A társas vállalkozásoknál 7 százalékkal emelkedtek a termelők kiadásai, míg az egyénieknél 10 százalékkal csökkentek. Ezt utóbbi azonban a 2001. évi magas költségekhez

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


19

viszonyítva jelent ilyen mértékű változást, mivel a közel 90 ezer forintos egy hektárra jutó költség egyáltalán nem jelent alacsony szintet.

Ez a változás inkább az előbb elmondottakat támasztja alá. A napraforgónál bizonytalanabb jövedelembiztonság nagyobb mértékben befolyásolja a gazdák ráfordítás struktúráját és ezáltal költségeit.

Az olajos növényekkel szemben a cukorrépa-termeléssel foglalkozó gazdaságok helyzete már három éve stabilizálódni látszik. Az ágazat igen komoly krízisen ment át a kilencvenes években. A cukor iránti fogyasztói igények mérséklődése, az ebből származó kapacitáskihasználási gondok (feldolgozó ipar) csaknem minden negatív ódiuma az alapanyagtermelő mezőgazdaságot súlytotta.

Úgy tűnik, hogy a jó irányú szelekció következtében a mára kialakult termelési méretek (drasztikusan lecsökkent vetésterület, ehhez kapcsolódó kevesebb termés) az életben maradt gazdaságoknak már elfogadható szintű megélhetést biztosítanak, amit részben a kiegyensúlyozott ágazati termelés, illetve költségfelhasználás is tükröz. Az egyéni gazdaságoknál 247 ezer, míg a társas vállalkozásoknál 262 ezer forint az egy hektárra jutó termelési költség. Ez 5, illetve 7 százalékos költség növekedést jelent az előző évhez viszonyítva.

Ennél az ágazatnál azért hangsúlyozzuk külön is a kiegyensúlyozottságot, mert ezt a növényt még az olajos magvak termelésénél is zártabb termesztés-technológia jellemzi. A ráfordítás-struktúra változtatásában viszonylag kicsi a termelők mozgástere és a mennyiségében és minőségében nem megfelelően végrehajtott munkák itt okozhatják a legnagyobb veszteségeket.

A fehérjenövények méltánytalanul csekély figyelmet kaptak a 90-es években. Az ésszerű földhasználat ugyanakkor napjainkra újra előtérbe hozta ezen növények termesztését, és az állattenyésztés relatív olcsó fehérje iránti igénye szintén erősítette ezt a folyamatot. Ugyanakkor ez utóbbi ágazatok jövedelemhelyzetének bizonytalansága visszahat a fehérje növényeket előállító gazdaságokra.

Ez a kettősség tükröződik az 1999-2002. közötti időszak szójatermelésének költségeiben. Az egyéni termelőknél folyamatos növekedés figyelhető meg és 2002-ben az egy hektárra jutó termelési költség elérte a 100 ezer forintot. Ez a termelői kedv pozitív voltát tükrözi.

Ezzel szemben a társas vállalkozásoknál a 2000. évi 112 ezer forintos termelési költség azonban folyamatosan csökkent a következő két évben, ami döntően az állattenyésztés említett bizonytalanságaival, jövedelem kockázatával hozható összefüggésbe.

A tömegtakarmányt fogyasztó állatok két meghatározó növénye a lucerna és a silókukorica, amelyek esetenként kizárólagos szerepet töltenek be a téli etetésben, de szerepük a nyári időszakban (természetesen tartástechnológiától függően) sem elhanyagolható. Költség vizsgálatukkal kapcsolatban feltétlenül utalni kell néhány

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


20

speciális sajátosságra, amelyek a tömegtakarmány-termelést általában jellemzik, illetve amelyek a kilencvenes években kerültek felszínre és napjainkban is éreztetik hatásukat.

Ezek röviden a következőkben foglalhatók össze:

• általánosan elmondható, hogy az állattartók a tömegtakarmány-szükségletüket saját termelésből igyekeznek biztosítani, ebből adódóan csak a feleslegek kerülnek piaci forgalomba;

• a gazdálkodók szempontjából nem közömbös, hogy az állati termék-előállítás eredményességét a jó színvonalú (hatékony) takarmánytermeléssel javítani tudják-e vagy fordítva, a gazdaságos állattartást a nem megfelelő (drága) tömegtakarmány-előállítás hátráltatja;

• a kárpótlás során az állattartók egy része nem jutott megfelelő takarmánytermelő területhez, így a tömegtakarmányokat is vásárlás útján tudják biztosítani állataiknak. Ez egyrészt drágítja az állati termék-előállítást, másrészt kiszolgáltatottabbá teszi a termelőket;

• az elmúlt évtizedben az állatállomány csökkenésével megbomlott a tömegtakarmány-termelés korábbi egyensúlya és ez komoly bizonytalanságot okozott mind a takarmánytermelésben, mind az állatok takarmányozásában.

Ezeket a sajátosságokat is figyelembe véve elmondható, hogy 2002-ben az egyéni gazdálkodóknál a silókukorica termelési költsége is átlépte a hektáronkénti 100 ezer forintos szintet, és gyakorlatilag a társas gazdaságoknál is hasonló nagyságrend (103 ezer forint) alakult ki 2002-ben A lucernánál ezek az értékek 57 és 79 ezer között alakultak. A nagyobb költség szóródás mögött döntően az eltérő termesztés technológia (kaszálások száma, betakarítás módja stb.) húzódik meg.

A módszertani részben részletesen szóltunk a változó költségek fogalmáról, tartalmáról, amelyek a termelés szintjének módosulásával változnak. A termelőknek legnagyobb ráhatásuk, módosítási lehetőségük ezen költségek esetében van. Mind pozitív, mind negatív változásokra ezeken keresztül tudnak – rövid távon – legkönnyebben hatást gyakorolni az eredményekre. A 3. és 4. táblázatokban éppen ezért összefoglaltuk, hogy miként alakultak ezek a közvetlen változó költségek a szántóföldi növényeknél az elmúlt négy évben.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


21

3. táblázat A szántóföldi növények közvetlen változó költségének alakulása



% Búza Ft/ha 29926 30708 35889 34046 95 Durumbúza Ft/ha 31902 38262 29464 44904 152 Szemes kukorica Ft/ha 43959 40793 52748 49495 94 Őszi árpa Ft/ha 24666 25689 31039 29548 95 Tavaszi árpa Ft/ha 17992 20603 22880 23115 101 Triticale Ft/ha 18418 20450 27562 25059 91 Rozs Ft/ha 15151 17730 15218 19981 131 Zab Ft/ha 16385 18601 23355 18885 81 Napraforgó Ft/ha 33571 28889 34036 35379 104 Repce Ft/ha 27778 25016 34079 35015 103 Cukorrépa Ft/ha 79644 88568 92594 100743 109 Szója Ft/ha 39042 41739 49079 48914 99 Silókukorica Ft/ha 25160 27600 28822 34587 120 Lucerna Ft/ha 7615 10176 8212 5583 68

4. táblázat A szántóföldi növények közvetlen változó költségének alakulása



% Búza Ft/ha 34935 34667 40660 39585 97 Durumbúza Ft/ha 40224 - 30504 38395 126 Szemes kukorica Ft/ha 45502 45891 57972 60763 105 Őszi árpa Ft/ha 23071 25073 29681 31827 107 Tavaszi árpa Ft/ha 23642 25160 34042 31668 93 Triticale Ft/ha 20594 18756 26339 26426 101 Rozs Ft/ha 14899 17015 17231 18313 106 Zab Ft/ha 16148 23073 23115 21550 93 Napraforgó Ft/ha 37924 38272 38498 43759 114 Repce Ft/ha 34397 29626 39992 43820 110 Cukorrépa Ft/ha 100694 140173 108778 111610 103 Szója Ft/ha 33118 37667 60029 36835 61 Silókukorica Ft/ha 29437 26150 39717 44078 111 Lucerna Ft/ha 11052 10349 10313 14574 141

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


22

Említést érdemel továbbá, hogy az azonos irányba változó két költségcsoportnál mindkét termelői körben az ágazatok többségénél a változó költségek mozdultak el nagyobb mértékben. Ez egyértelműen az elmondottakat támasztja alá, vagyis ezen a területen direkt ráhatásuk van a termelőknek kiadásaik nagyságának befolyásolására.

2.2. A szántóföldi növények hozamai

A mezőgazdasági ágazatok jövedelemhelyzetét alapvetően a ráfordítások és a hozamok viszonya határozza meg. Pontosabban fogalmazva, az adott termék jövedelem tartalma az input és az output árak egymáshoz viszonyított nagyságától függ. A területegységre jutó költségnövekedések ugyanis önmagukban még nem tekinthetők kedvezőtlennek, ha ezek az emelkedő, illetve többletkiadások megtérülnek a többlethozamokban.

A terméseredmények alakulásával kapcsolatban a korábbi évekhez hasonlóan most is szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy a növénytermesztésben a természeti adottságoknak és az időjárási tényezőknek közvetlen termelést befolyásoló szerepük van, melyeknek pozitív és negatív hatásai a gazdasági feltételektől, a fajok és fajták biológiai termőképességétől részben függetlenül az évenkénti hozamingadozásokban érvényre is jutnak.

A hozamalakulásokkal kapcsolatban azonban feltétlenül említést kell tenni az elmúlt több mint egy évtizedet jellemző kedvezőtlen időjárásról is. Az elért eredmények kapcsán sokan és sokféleképpen nyilatkoztak erről, ami miatt úgy tűnhet, hogy az agrárgazdaság produktumának értékelésekor túlságosan nagy hangsúlyt kap az időjárásra való hivatkozás. Nem vitatva e véleményt, kétségtelen tényként kell megemlíteni, hogy az elmúlt 10-15 évben jelentősen több volt a szélsőséges hőmérsékletű és csapadékviszonyú esztendők száma, mint a hosszú idősoros meteorológiai adatok alapján ez várható lett volna.

Ezt, az egyébként „természetesnek” tekinthető termelési kockázatot növelték a gazdaságok azzal, hogy – sok esetben persze kényszerből – főleg a kilencvenes évek első felében csökkentették anyagfelhasználásaikat, agrotechnológiai és növényvédelmi munkákat hagytak el, stb., vagyis csupán annyi ráfordítást eszközöltek, amennyi optimális időjárás mellett biztosítja az elvárt hozamokat. Főleg azok a ráfordítások maradtak el, amelyekkel részben mérsékelni lehet a külső környezeti tényezők negatív hatásait. Ez különösen nagy gondot jelentett, mert hatása több évre kiterjed. Ezen túlmenően a gyengébb eredményekben az is szerepet játszik, hogy a kívánt agrotechnikai színvonalat sok esetben továbbra sem sikerült visszaállítani.

A viszonylag kedvezőnek mondható 2001-es esztendő után 2002. ismét komoly gondokat okozott a szántóföldi növénytermelésben. Tavasszal ár- és belvíz pusztított, emiatt nőtt a vetetlen terület, majd később aszály súlytotta szinte a teljes

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


23

növényi kultúrát. Ennek következtében gyakorlatilag valamennyi növénynél romlottak az átlaghozamok (5. és 6. táblázat).

A búza egy hektárra jutó terméseredménye 3,5 tonna volt az egyéni termelőknél, míg a társas gazdaságokban 3,7 tonna 2002-ben. Ez mintegy 20 százalékkal maradt el az előző évi szinttől, és még többel ha, az 5 tonnás hozamokat tekintjük jó színvonalúnak.

A többi kalászos gabonánál még ettől is kedvezőtlenebb helyzet alakult ki, hiszen az ágazatban a 3 tonnás hektáronkénti átlagterméseket sem érték el a gazdálkodók.

Hasonló helyzet jellemzi a kukoricát is 2002-ben. Az egyéni termelők csupán 5,4-es t/ha eredményt értek el, de a társas gazdaságok is elmaradtak a 6 tonnás átlagtól.

Szinte kuriózumként értékelhetjük a napraforgót, ahol gyakorlatilag az előző évi szintet érték el mindkét termelői körben a tesztüzemi gazdaságok. A repcénél azonban már a kívánatos 2 tonnás hozamoktól közel fél tonnával maradtak el a gazdaságok 2002-ben.

5. táblázat A szántóföldi növények átlagos hozamának alakulása



% Búza t/ha 3,78 3,61 4,22 3,52 83 Durumbúza t/ha 3,96 4,12 4,00 3,49 87 Szemes kukorica t/ha 6,99 4,65 6,94 5,44 78 Őszi árpa t/ha 3,79 3,52 3,94 3,08 78 Tavaszi árpa t/ha 2,94 2,83 3,23 2,92 90 Triticale t/ha 2,77 2,95 3,50 2,80 80 Rozs t/ha 2,15 2,22 2,53 2,23 88 Zab t/ha 2,48 2,21 2,57 2,50 97 Napraforgó t/ha 1,66 1,66 2,01 1,98 98 Repce t/ha 2,07 1,67 2,19 1,53 70 Cukorrépa t/ha 48,12 35,51 43,56 41,29 95 Szója t/ha 1,83 2,04 1,96 1,96 100 Silókukorica t/ha 27,96 23,32 25,18 27,60 110 Lucerna t/ha 6,17 5,59 5,44 5,70 105

Ugyancsak romlottak a cukorrépa termelés naturális eredményei. Az egyéni termelők valamivel 40 tonna feletti hektáros hozamot értek el, míg a társas gazdaságok pár tizeddel ugyan, de elmaradtak ettől a szinttől. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


24

A napraforgóhoz hasonlóan ugyancsak kivétel a szója, ahol sikerült megismételni a 2001. évi teljesítményt és ugyanez a tendencia jellemzi az egyéni termelők tömegtakarmány termelését is.

6. táblázat A szántóföldi növények átlagos hozamának alakulása



% Búza t/ha 3,64 3,74 4,56 3,74 82 Durumbúza t/ha 3,04 - 3,13 3,45 110 Szemes kukorica t/ha 6,99 4,99 6,83 5,97 87 Őszi árpa t/ha 3,74 3,99 4,18 3,06 73 Tavaszi árpa t/ha 2,83 2,74 3,25 3,38 104 Triticale t/ha 2,25 2,54 3,68 2,94 80 Rozs t/ha 1,43 2,02 2,31 1,63 71 Zab t/ha 2,63 2,00 2,71 2,74 101 Napraforgó t/ha 1,47 1,80 1,90 1,97 104 Repce t/ha 1,96 1,42 1,87 1,69 90 Cukorrépa t/ha 47,30 29,80 44,52 39,75 89 Szója t/ha 2,57 1,29 1,69 1,76 104 Silókukorica t/ha 25,79 15,27 26,10 24,51 94 Lucerna t/ha 5,28 4,20 6,17 5,44 88

2.3. A szántóföldi növények önköltségei

A mezőgazdasági ágazatok termelési színvonalát többféle mutatóval lehet jellemezni, illetve értékelni. Ezek közül talán az egyik leggyakrabban használt a ráfordítások és az előállított hozamok együttes alakulását, illetve ezek egymáshoz való viszonyát tükröző fajlagos költségek, másként fogalmazva a termékek önköltségei.

A termelőknek elemi érdekük, hogy munkájuk során kiemelt figyelmet fordítsanak a rendelkezésükre álló erőforrások optimális felhasználására, az élő- és holtmunka ráfordítások, valamint a várható termelési eredmények harmonizálására, vagyis a versenyképes termék-előállításnak a megteremtésére.

Természetesen a ráfordítás-hozam viszonyok optimalizálása nem csak a gazdálkodók termelési szándékától függ, hiszen a ráfordítások racionális mérlegelésével, a technológiai követelmények pontos betartásával, stb. esetenként csak mérsékelni lehet a kedvezőtlen közgazdasági és természeti tényezők negatív hatásait. Ezekre a korábbi években gyakran láttunk példát. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


25

A 2002. évi önköltségekről összességében elmondható, hogy azok döntően az alacsony hozamok miatt az előző évhez képest kedvezőtlenül alakultak, de ha a korábbi éveket vesszük figyelembe, az ágazatok többségében ugyancsak lehangoló a 2002-es esztendő.

Az egyéni gazdaságoknál a lucerna kivételével minden ágazatban nőttek a fajlagos költségek. Hiába csökkentek tehát a területegységre jutó termelési költségek, az alacsony hozamok miatt ez nem jutott érvényre az önköltségekben. A társas gazdaságokban négy terméket (durumbúza, tavaszi árpa, zab, szója) kivéve ugyancsak nőttek az egységnyi termékre jutó kiadások összegei 2002-ben (7. és 8. táblázat).

Mindkét termelési körben gyakorlatilag 25 ezer forint felett alakult a kalászos gabonák önköltsége, de ezek közül is kiemelkedik a rozs, ahol a 30 ezer forintos szintet is meghaladták a termelők. A termék csoport legfontosabb növényének, a búzának a fajlagos költsége az egyénieknél 25 ezer, míg a társas vállalkozásoké 20 ezer forint volt 2002-ben.

Hasonló tendencia jellemzi a kukoricát. Az egyéni gazdák 25 százalékkal, míg a társas vállalkozások 21 százalékkal drágábban állították elő a terméket, mint 2001-ben. Ezzel mindkét termelői körben ismét 20 ezer forint fölé emelkedett a tonnánkénti költség.

Az ipari- és takarmánynövényeknél összetettebb kép figyelhető meg. Az egyéni termelőknél a napraforgó önköltsége 7, míg a társas vállalkozásoké csupán 2 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ezzel a 48, és 55 ezer forintos önköltség a vizsgált négy év átlagában elfogadható szintet tükröz.

Ezzel szemben a repce fajlagos költsége igen kedvezőtlenül alakult 2002-ben, gyakorlatilag mindkét termelői csoportnál megközelítette a tonnánkénti 60 ezer forintos szintet.

A cukorrépa önköltségének változása gyakorlatilag a két olajos növény között helyezkedik el, de inkább a napraforgóhoz közelít mind a változás mértékét, mind pedig irányát tekintve.

Az elfogadható hozamok következtében a szója önköltsége nem emelkedett drasztikusan, sőt mint említettük a társas vállalkozások átlagában még mérséklődött 2001-hez képest. Nagyjából hasonló változások jellemezték a lucerna és a silókukorica önköltségének változását is a 2002. évben.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


26

7. táblázat A szántóföldi növények önköltségének alakulása



% Búza Ft/t 18460 21975 21535 25137 117 Durumbúza Ft/t 16957 20586 21388 24702 115 Szemes kukorica Ft/t 13449 21265 16883 21029 125 Őszi árpa Ft/t 15640 20158 22359 25309 113 Tavaszi árpa Ft/t 18799 25911 24988 25479 102 Triticale Ft/t 17386 20964 20056 25456 127 Rozs Ft/t 21305 24584 26790 30100 112 Zab Ft/t 20507 31912 27789 28327 102 Napraforgó Ft/t 45807 48501 44354 47545 107 Repce Ft/t 34626 45440 44083 57727 131 Cukorrépa Ft/t 4349 6529 5413 5985 111 Szója Ft/t 47812 45156 48986 51564 105 Silókukorica Ft/t 2441 3707 3400 3658 108 Lucerna Ft/t 8876 10645 10682 10088 94

8. táblázat A szántóföldi növények önköltségének alakulása



% Búza Ft/t 23725 24474 21157 26258 124 Durumbúza Ft/t 25821 - 31826 26894 85 Szemes kukorica Ft/t 15486 24083 19145 23142 121 Őszi árpa Ft/t 19185 19298 20377 29324 144 Tavaszi árpa Ft/t 22486 28206 26501 24667 93 Triticale Ft/t 23551 27946 17617 28587 162 Rozs Ft/t 33517 27639 25109 35435 141 Zab Ft/t 23518 40369 28340 26564 94 Napraforgó Ft/t 59396 55691 53934 54872 102 Repce Ft/t 43862 58127 49366 58841 119 Cukorrépa Ft/t 5098 8624 5492 6645 121 Szója Ft/t 34975 86969 65384 61420 94 Silókukorica Ft/t 3193 5536 4054 4544 112 Lucerna Ft/t 10722 12138 10863 14509 134 TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


27

2.4. A szántóföldi növények önköltségeinek szóródása

Az előzőekben bemutatott költségadatok a tesztüzemi rendszer által reprezentált gazdaságok átlagos értékeit tükrözték. Az átlaggal kapcsolatban azonban gyakran felmerül az a jogos kritika, hogy azok elfedik a valóságban létező különbségeket.

A következőkben röviden bemutatjuk, hogy milyen szóródás jellemzi az önköltségeket a megfigyelt ágazatokban, illetve a gazdaságok hol helyezkednek el az átlaghoz képest. Mivel 2001-től ismerjük azt, hogy az egyes üzemek hány másikat reprezentálnak az összes gazdaságból, így a számításoknál ezekkel az értékekkel korrigáltuk a mintánkat. Ennek eredményeként a közölt adatok országos átlagként értelmezhetőek.

Vizsgálataink egyik iránya a szélső értékek meghatározására terjedt ki. „Az egy gazdaság adata nem adat” elvéből kiindulva a minimum és maximum értékek kiszámításánál az üzemek alsó és felső 10-10 százalékának (decilisének) adatait vettük figyelembe. Ez értelemszerűen ágazatonként eltérő üzemszámot jelent. A táblázatokban azokat az ágazatokat nem szerepeltettük, amelyeknél csoportonként minimum 3 üzem adata nem állt rendelkezésünkre. (9. és 10. táblázat).

A közölt adatok alapján megállapítható, hogy a szántóföldi növényeknél a fajlagos költségek szóródása a minimum és maximum értékek között kettő-ötszörös eltéréseket mutat. Így például a búzánál az egyéni gazdaságoknál 3,5, a társas vállalkozásoknál 2,9-szeres a különbség. A kukoricánál ezek az értékek 4,3 és 3,1-szeres eltérést mutatnak, de ehhez hasonló különbségek figyelhetők meg az ipari növényeknél is.

Figyelmet érdemel, hogy az ipari növények közül mindkét termelői csoportnál a cukorrépa és a napraforgó önköltség szóródása nem éri el a háromszoros értéket a szélső határok között. Ennek oka a már említett zártabb termékpályában és termesztéstechnológiában keresendő.

Az egységesebb termesztéstechnológiával magyarázható, hogy a társas vállalkozásoknál kisebbek a szóródások, mint az egyéni termelőknél. Természetesen ebben az eltérésben szerepet játszik az is, hogy az egyéni termelők száma nagyobb és termelési felkészültségük, tapasztalatuk sokkal heterogénebb.

A 2002. évi adatok ezen túl arra is felhívják a figyelmet, hogy a jelentős hozamkiesések (kedvezőtlen időjárás) szintén hozzájárulnak a szélső értékek közötti különbségek növekedéséhez.

Az átlagtól való eltérésekről elmondható továbbá, hogy valamennyi ágazatnál lefelé, vagyis a kedvezőbb önköltségek felé mindig kisebb a differencia, (többnyire 50% alatti) mint felfelé. A maximum önköltségek sokszor 100 százalékkal haladják meg az átlagot, de előfordulnak 200 százalékos, vagy azt közelítő értékek is (pl. egyéniek őszi árpája, vagy a társas vállalkozás repce termelése).

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


28

9. táblázat A szántóföldi növények önköltségének szóródása az egyéni gazdaságokban

2002. év

Ágazat Mérték-egység

Minimum (alsó decilis) Átlag Maximum

(felső decilis)

Búza Ft/t 14664 25137 50812 Szemes kukorica Ft/t 11943 21029 51059 Őszi árpa Ft/t 15075 25309 77224 Tavaszi árpa Ft/t 12532 25479 62590 Triticale Ft/t 14937 25456 48956 Rozs Ft/t 15302 30100 53040 Zab Ft/t 14441 28327 67087 Napraforgó Ft/t 30966 47545 83127 Repce Ft/t 28355 57527 33009 Cukorrépa Ft/t 3920 5985 10956 Szója Ft/t 32349 51164 64631 Silókukorica Ft/t 2362 3658 7342 Lucerna Ft/t 5185 10088 19084

10. táblázat A szántóföldi növények önköltségének szóródása a társas vállalkozásokban

2002. év



(felső decilis)

Búza Ft/t 16881 26258 49725 Szemes kukorica Ft/t 16327 23142 49979 Őszi árpa Ft/t 17380 29324 76937 Tavaszi árpa Ft/t 17520 24667 63045 Triticale Ft/t 17075 28587 57429 Zab Ft/t 16557 26564 70231 Napraforgó Ft/t 39382 54872 99723 Repce Ft/t 36335 58841 177927 Cukorrépa Ft/t 4428 6645 11867 Silókukorica Ft/t 2603 4544 7347 Lucerna Ft/t 5969 14509 24992

Az átlag mögötti tények feltárásának – az eddigi szélső értékek mellett – másik lehetséges iránya, annak vizsgálata, hogy hányan helyezkednek el az átlag közeli mezőben és hányan találhatók azon kívül pozitív, illetve negatív irányú tartományban.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


29

Ennél a csoportosításnál centrumnak tekintettük azokat a gazdaságokat, melyeknél az önköltség nem több, mint 10 százalékkal tért el (plusz-mínusz) irányba az országos átlagtól. A többi üzem pedig a fajlagos költsége alapján vagy a „centrumtól kedvezőbb”, vagy a „centrumtól kedvezőtlenebb” elnevezésű csoportba került. A szóródás bemutatásához pedig az üzemszám helyett jobbnak találtuk a vetésterület alapján történő aránycsoportosítást, mely pontosabban tükrözi a termelési lehetőségek szóródását. A bemutatott táblázatokban természetesen az arányok feltüntetése mellett az adott üzemcsoport önköltségeit is szerepeltetjük (11. és 12. táblázatok).

A számítások eredményeit összefoglalva elmondható, hogy az egyéni gazdaságoknál a búzatermeléssel hasznosított terület 24 százalékán a centrum körüli önköltséget értek el a termelők. Kedvezőnek ítélhető, hogy a terület 41 százalékán ettől kedvezőbben alakultak a fajlagos költségek, és csak mindössze 35 százalék tartozik a kedvezőtlen önköltségű kategóriába. Nagyjából hasonló arányok figyelhetők meg a többi kalászos gabonánál is.

Ezzel szemben a kukoricánál a legnagyobb (39%-os) területi arány az centrumtól kedvezőtlenebb csoportba tartozó gazdaságoknál található, míg a középen elhelyezkedők 26 százalékot képviselnek. A centrumtól kedvezőbb költségfelhasználás a vetésterület egyharmadán valósult meg 2002-ben.

Hasonló arányok alakultak ki az egyéni gazdaságok napraforgó termelése esetében is, míg a repcénél a többség (48%) a kedvezőtlen önköltségű kategóriában foglal helyet.

Különleges az egyéni termelők cukorrépa ágazata. Itt a vetésterület 62 százalékán a centrum önköltségi szinten folyik a termelés, míg az azon kívüli területek közel azonos arányban részesülnek a kedvező és kedvezőtlen csoportból.

A társas vállalkozások elemzésénél említést érdemel, hogy a búzatermelés tekintetében közel normál szóródás (egyharmad-egyharmad) alakult ki 2002-ben. A többi kalászos gabonánál szélsőségesebb arányok figyelhetők meg. Szembetűnő, hogy az őszi és tavaszi árpánál, valamint a zabnál a centrum költségszinthez a terület csekély részesedése tartozik.

A kukoricánál az egyéni gazdaságokhoz hasonlóan a kedvezőtlenebb kategóriához kapcsolódik a legnagyobb terület. Az is igaz ugyanakkor, hogy a kedvező önköltségű területek 36 százalékos aránya mindössze egy százalék ponttal marad el ettől.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


30

11. táblázat A szántóföldi növények önköltségének és területi arányának

szóródása az egyéni gazdaságokban 2002. év

Önköltségek Ft/t A vetésterület aránya %

Ágazat Önköltség centrumtól kedvezőbb

Önköltség centrum

Önköltség centrumtól kedvezőtle-

nebb

Önköltség centrumtól kedvezőbb



nebb Búza 19083 24911 36528 41 24 35 Durumbúza 21047 26490 31279 46 12 42 Szemes kukorica 15201 20957 30928 35 26 39 Őszi árpa 18436 25042 42034 46 19 35 Tavaszi árpa 17740 25522 38362 44 15 41 Triticale 18271 24775 39285 44 17 38 Rozs 19745 29793 39479 36 5 59 Zab 18024 27466 39726 37 10 53 Napraforgó 37040 46736 64522 37 26 37 Repce 38119 55109 87807 32 20 48 Cukorrépa 4613 5838 9110 20 62 18 Szója 40800 50355 63474 33 14 53 Silókukorica 2493 3717 5371 26 42 32 Lucerna 6876 9817 15838 43 13 44

12. táblázat A szántóföldi növények önköltségének és területi arányának

szóródása a társas vállalkozásokban 2002. év

Önköltségek Ft/t A vetésterület aránya %




nebb




nebb Búza 20916 26244 36437 37 32 31 Szemes kukorica 18259 22748 32907 36 27 37 Őszi árpa 21137 28832 44430 42 12 46 Tavaszi árpa 19086 25114 39119 44 28 28 Triticale 20779 28216 37589 47 5 48 Zab 20375 25715 43241 55 10 35 Napraforgó 43670 54114 74336 39 22 39 Repce 44944 57128 92613 42 16 42 Cukorrépa 5008 6878 9259 38 21 41 Silókukorica 3429 4643 5887 39 16 45 Lucerna 9241 14842 19927 32 27 41

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


31

Figyelmet érdemel, hogy mindkét olajos növénynél a kedvező és kedvezőtlen önköltségű területek aránya megegyezik. A napraforgónál 39, míg a repcénél 42 százalék ez az érték. Ebből adódóan átlagos szinten csak a terület 22, illetve 16 százalékán folyik termelés.

A cukorrépánál a kukoricához hasonló arányok jellemezték a társas vállalkozások önköltség szóródását 2002-ben. A kedvezőtlen kategóriába tartozott a legnagyobb terület (40%) és az átlag körülibe a legkisebb (21%).

Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy nem tagadva ugyan a külső természeti tényezők termelést befolyásoló és ezáltal önköltségre gyakorolt hatását, a termelők kezében még vannak tartalékok a fajlagos költségeken keresztül javítani az eredményes gazdálkodáson.

2.5. A szántóföldi növények értékesítési árai

A szántóföldi növények termelés költségeivel kapcsolatban már említettük, hogy az ágazatok jövedelempozíciója, illetve annak változása befolyásolja a termelőket ráfordításaik mennyiségi és strukturális összetételének megválasztásában. E gazdálkodói magatartás alapvetően abból adódik, hogy az üzemek gazdasági és ágazati szintű eredménye végső soron a kiadások és a bevételek nagyságától, pontosabban ezek egymáshoz való arányától függ. A két tényezőre viszont nem egyformán tudnak hatni a termelők.

Az önköltségek szóródásai is azt jelezték, hogy az input oldalon a mezőgazdasági vállalkozásoknak még mindig van mozgástere. Ez természetesen nem mond ellent annak a közismert ténynek, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva az utóbbi években e területen szűkültek a lehetőségek, egyre inkább csökken a termelők tartaléka. Ugyanakkor az is igaz, hogy az output oldalhoz viszonyítva még mindig itt vannak szabadabb mozgás lehetőségek a gazdáknak.

A bevételek nagysága ugyanis döntően az értékesítés árbevételétől függ, aminek összegét a piacra kerülő termékek mennyisége és az árak színvonala dönt el.

Elméletileg a termelők a piacra kerülő termékek mennyiségére közvetlenül tudnak hatást gyakorolni, míg az árakra csak közvetve. Ez pontosan azt jelenti, hogy az árukínálattal befolyásolni tudják az árakat (kereslet-kínálat egyensúlya). Hangsúlyozzuk, hogy ez csak elviekben van így, mert a mezőgazdasági termékek egy része nem, vagy alig tárolható, valamint tárolókapacitás nincs minden termelőnél, így az árak befolyásolásának lehetőségével nem tudnak élni a termelők. Az említett időszak gyakorlati tapasztalatai mindezeket vissza is igazolták.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a mezőgazdasági termékek árszínvonala 2002-ben összességében 0,4 százalékkal csökkent az előző évhez képest. Ezen belül a növényi termékek árszintje (és ide tartoznak a szántóföldi TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


32

növények) 3,0 százalékkal nőtt. Természetesen ez a szerény árnövekedés is eltérő mértékben jelentkezett az egyes ágazatokban és gazdaságokban.

A mezőgazdaság termelési szerkezetében – mind a múltban, mind pedig napjainkban – meghatározó szerepet töltenek be a gabonafélék. Ebből következik, hogy az árak és a jövedelmek alakulása alapvetően meghatározza a mezőgazdasági vállalkozások éves eredményét (13. és 14. táblázat).

13. táblázat A szántóföldi növények értékesítési árainak alakulása



% Búza Ft/t 20263 27405 20597 22300 108 Durumbúza Ft/t 15621 28720 19833 26828 135 Szemes kukorica Ft/t 15518 27063 18075 21582 119 Őszi árpa Ft/t 15202 26006 19439 21308 110 Tavaszi árpa Ft/t 17199 25758 23848 22942 96 Triticale Ft/t 16340 26030 18785 20121 107 Rozs Ft/t 14117 25575 18644 19877 107 Zab Ft/t 15929 30586 24241 23450 97 Napraforgó Ft/t 48115 43888 57724 61988 107 Repce Ft/t 46729 40734 50849 51171 101 Cukorrépa Ft/t 5869 6875 7860 9017 115 Szója Ft/t 43883 45862 57353 55739 97

Hangsúlyozottan igaz volt ez az elmúlt 10 év során, amikor is szélsőséges árhullámzások jellemezték a gabonapiacot. Az 1998. évi mélypont után 1999-ben már emelkedtek az árak, melyek 2000-ben ugrásszerűen meglódultak. A 30-40 százalékos, illetve az azt meghaladó növekedés egyértelműen a kedvezőtlen időjárás által előidézett terméskiesések következménye volt. 2001-ben viszont fordított folyamat zajlott le. A javuló terméseredmények hatására csökkent a kereslet és ezáltal a felvásárlási árak is lefelé mozdultak el. A 2002-es esztendőt ellentétes folyamatok jellemezték. A terméskiesések ellenére éves átlagban csak kis mértékben növekedtek az árak.

Az egyéni gazdaságok 2001-ben a megtermelt búzát tonnánként átlagosan 22300 forintért adták el, ami 8 százalékkal haladta meg a 2001. évi szintet, ez a javulás a jobb minőséggel hozható összefüggésbe. A társas vállalkozások ettől 1500 forinttal magasabb árat értek el 2002-ben, de ez gyakorlatilag megegyezett az előző évi árral.

A többi kalászos gabonánál ellentétes irányú változások alakultak ki éves szinten. A tavaszi árpa és a zab kivételével valamennyi termék ára nőtt 2001-hez képest az egyéni termelőknél. A társas vállalkozásoknál szintén csökkent a tavaszi

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


33

árpa ára, hasonlóan a durumbúzához és a rozshoz, míg a többi terméké nőtt. Az árak nagyságát tekintve továbbra is többnyire a társas gazdaságok érték el a kedvezőbb értékeket. Ebben a jobb minőség mellett az erősebb alkupozíció is szerepet játszott.

Megállapítható továbbá, hogy a korábbi évekhez képest napjainkra szorosabb kapcsolat alakult ki a búza és a többi kalászos gabona ármozgásai között. A vezető termék változásait érzékenyebben követi a többi termék. Ez azonban azzal is jár, hogy a kisebb szereppel bíró termékeknél a követés sokszor túlreakcióba is átcsaphat. Az alul, vagy felülértékelt árak pedig a jövedelemkockázat növelésén keresztül kiszámíthatatlanabbá, bizonytalanabbá teszik ezen ágazatok termelését.

14. táblázat A szántóföldi növények értékesítési árainak alakulása



% Búza Ft/t 21622 28459 23555 23795 101 Durumbúza Ft/t 19502 - 34543 24750 72 Szemes kukorica Ft/t 16228 24591 20014 21292 106 Őszi árpa Ft/t 16612 26774 21417 22008 103 Tavaszi árpa Ft/t 18117 28366 28034 26024 93 Triticale Ft/t 16808 26176 19908 20199 101 Rozs Ft/t 21670 27581 18651 17839 96 Zab Ft/t 17400 31170 21640 24508 113 Napraforgó Ft/t 47481 46915 60314 64978 108 Repce Ft/t 45529 38749 51131 52156 102 Cukorrépa Ft/t 5754 7602 7859 8462 108 Szója Ft/t 45669 48787 52361 60509 116

Szántóföldi növénytermelés ugyancsak meghatározó növénye a kukorica. Az ágazat helyzete sajátságosan alakult az elmúlt időszakban. A búzával szemben szerepe mérséklődött az elmúlt évtized derekán, amiben szerepet játszott a csökkenő állatállomány következtében kialakult keresletcsökkenés, valamint a gyengébb hozamokból adódó jövedelmezőségi gondok.

Ez az 1996 óta tartó tendencia 2000-ben mérséklődött, amit az akkori árakban tapasztalható különbségcsökkenés is tükrözött. A 2002. évben ez a folyamat részben megismétlődött. Ekkor az egyéni termelőknél alig volt különbség a két ár között, míg a társas vállalkozások átlagában is mindössze 2500 forintos differencia alakult ki.

Mindez adódik abból, hogy a gabonafélék közül (az egyéniek durumbúzáját kivéve) a kukorica ára emelkedett a legnagyobb mértékben. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


34

Ezt azért tartjuk fontosnak hangsúlyozni, mert az EU-ban fordított a helyzet, vagyis a kukorica pozíciója a kedvezőbb, és mivel a búza és a kukorica intervenciós ára azonos, a csatlakozás után a kukorica termelő gazdaságaink számíthatnak kedvezőbb változásokra.

Összességében tehát elmondható, hogy 2002-ben a gabonaárak csekély mértékben emelkedtek, sőt egyes termékeknél csökkenés következett be, ami hátrányosan érintette a termelőket.

Az ipari növények értékesítési árai szintén ellentmondásosan alakultak a 2002. évben. Az 1999 óta tartó árcsökkenés 2001-ben megállt és ekkor jelentősnek tekinthető 25-32 százalékos növekedés történt ezeknél a termékeknél. Ez a folyamat nem folytatódott a következő évben, de az elmúlt esztendő áralakulásait figyelembe véve a napraforgó 7 és 8 százalékos áremelkedése kiemelkedőnek mondható a szántóföldi növények közül. Ezzel az egyéni termelők is átlépték a tonnánként 60 ezer forintos szintet.

A repce esetében már kedvezőtlenebb a kép. Itt ugyanis gyakorlatilag változatlanok maradtak az árak 2002-ben az előző évhez viszonyítva.

E termékeknél azonban hangsúlyozni kell, hogy az árak nagyságát döntően a gyakran monopolhelyzetben lévő feldolgozó szervezetek határozzák meg. Így azok pénzügyi, gazdasági helyzete, valamint a monopolizált piaci viszonyok alapvetően meghatározzák a meghirdetett árakat. A mezőgazdasági alapanyagot előállító termelők alkupozíciója ezen ágazatok esetében meglehetősen csekély. Ez részben a többi növényhez képest kötöttebb értékesítési lehetőségekkel is összefügg. Ebből következően 2002. évi árak tartósságára is csak ennek függvényében számíthatnak a termelők.

A cukorrépánál a növények átlagához képest (3,0 százalék) jelentősnek mondható árnövekedés következett be 2002-ben. Az egyéni gazdaságok átlagában 15 százalékkal nőttek a termékértékesítés bevételei, míg a társas vállalkozásokban 8 százalékkal. Figyelmet érdemel, hogy ezzel az egyéni gazdálkodók magasabb árat értek el 2002-ben, mint a társas vállalkozások. Ez egyértelműen a jobb minőséggel magyarázható, valamint ennél az ágazatnál figyelhető meg a leginkább egységes termeléstechnológia és termékértékesítés. A kedvező árváltozások azt tükrözik, hogy a cukorvertikum 2000. évre kialakult viszonylagos egyensúlyi helyzete 2002-ben folytatódott. Ez pedig a termelők számára feltétlen pozitív a hosszabb távra való tervezés szempontjából.

A fehérjenövények közül a kiadványunkban vizsgált szója termelői ára a társas vállalkozásokban 16 százalékkal emelkedett 2001 és 2002 között. Ezzel az átlagár átlépte a tonnánkénti 60 ezer forintot. Ezzel szemben az egyéni gazdaságok átlagában 3 százalékos árcsökkenés történt a vizsgált évben. E terméknél azonban mindig figyelembe kell venni, hogy az állattenyésztés helyzete (igénye), az import fehérjetakarmányok árai mindig is jelentős hatást fognak gyakorolni hazai szójatermelésünkre és ezen belül az értékesítés áraira.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


35

2.6. A szántóföldi növények jövedelemtartalma

A mezőgazdasági ágazatok, illetve tevékenységek (így a szántóföldi növények) eredményeit végső soron a termeléshez felhasznált ráfordítások volumene és azok értéke, valamint az előállított termékekért és szolgáltatásokért kapott bevételek nagysága, pontosabban ezek egymáshoz való viszonya határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági termékek jövedelme végeredményben az input és az output árak színvonalától függ. Természetesen ezt még módosítják (növelhetik) a támogatások és az egyéb bevételek nagyságai, valamint a termelés hatékonyságának javítása.

A következőkben röviden összefoglaljuk, hogy a magyarországi tesztüzemek legfontosabb szántóföldi növénytermelési ágazatainak miként alakult a jövedelemhelyzete az elmúlt időszakban.

Ennek bemutatása többféle mutatóval lehetséges, melyek közül egyik a termékek jövedelemtartalma, ami a mezőgazdasági termékek értékesítési árának és az önköltségének a különbségével egyenlő. E mutató tehát gyakorlatilag az árak tisztajövedelem tartalmát fejezi ki, vagyis azt tükrözi, hogy a piaci viszonyok – adott időpontban – biztosították-e a termelők számára a szükséges jövedelmet.

A vizsgált szántóföldi növények jövedelemhelyzete jelentősen romlott a 2000 és 2001 közötti időszakban. Az ágazatok döntő többségében romlott a jövedelempozíció, sőt jelentősen nőtt azoknak az ágazatoknak a száma, ahol az árak nem nyújtottak fedezetet a termelés költségeire (15. és 16. táblázat).

15. táblázat A szántóföldi növények jövedelemtartalmának alakulása


Ágazat Mérték-egység 1999 2000 2001 2002

Búza Ft/t 1803 5430 -938 -2837 Durumbúza Ft/t -1336 8134 -1556 2126 Szemes kukorica Ft/t 2069 5798 1192 553 Őszi árpa Ft/t -438 5848 -2920 -4001 Tavaszi árpa Ft/t -1600 -153 -1140 -2537 Triticale Ft/t -1046 5066 -1271 -5335 Rozs Ft/t -7188 991 -8147 -10223 Zab Ft/t -4578 -1326 -3549 -4877 Napraforgó Ft/t 2308 -4613 13370 14443 Repce Ft/t 12103 -4706 6766 -6556 Cukorrépa Ft/t 1520 346 2447 3032 Szója Ft/t -3929 706 8367 4575 TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


36

Kifejezetten kedvezőtlen helyzet alakult ki a kalászos gabona termelésben. Az egyéni termelők durumbúzáját és a és a társas vállalkozások tavaszi árpáját kivéve, mindkét termelői körben és minden ágazatban veszteséges volt a termelés 2002-ben. Az alacsony hozamok miatt megemelkedett önköltségeket a kialakult árakban nem ismerte el a piac.

A termékcsoport vezető növényénél, a búzánál az egyéni termelőknél 2800 forint veszteség keletkezett tonnánként, míg a társas vállalkozásoknál 2500 forint. Kifejezetten kedvezőtlen a rozs jövedelempozíciója, ahol mindkét termelői csoportnál a veszteség meghaladja a tonnánkénti 10 ezer forintot, sőt a társas vállalkozásoknál ez inkább a 20 ezer forinthoz áll közelebb.

16. táblázat A szántóföldi növények jövedelemtartalmának alakulása



Búza Ft/t -2103 3985 2398 -2463 Durumbúza Ft/t -6319 - 2717 -2144 Szemes kukorica Ft/t 742 508 869 -1850 Őszi árpa Ft/t -2573 7476 1040 -7316 Tavaszi árpa Ft/t -4369 160 1533 1357 Triticale Ft/t -6743 -1770 2291 -8388 Rozs Ft/t -11847 -58 -6458 -17596 Zab Ft/t -6118 -9199 -6700 -2056 Napraforgó Ft/t -11915 -8776 6380 10106 Repce Ft/t 1667 -19378 1765 -6685 Cukorrépa Ft/t 656 -1022 2367 1817 Szója Ft/t 10694 -38182 -13023 -911

Ugyancsak elgondolkodtató, hogy az utolsó négy évben a zab is mindig veszteséges volt, függetlenül a termelői körtől. Ezek az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy napjainkban a felvásárlási árak önmagukban nem elegendőek a kalászos gabonáknál a jövedelem biztosítására.

Ez azért hangsúlyos kérdés, mert Uniós csatlakozásunkkal, illetve az ezzel együtt megvalósuló támogatások hatására kialakuló ármozgások alapvetően nem vezetnek majd látványos általános áremelkedéshez. Épp ezért kívánatos lenne, hogy a termelés hatékonyságának javításával olyan önköltségeket érjünk el, amelyek többé-kevésbé megtérülnek az árakban. Ekkor a támogatás tényleg jövedelmet tud biztosítani a termelőknek, mert különben árkompenzációra cserélődik a támogatás és így nem segíti a termelés fejlesztését. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


37

A kukorica jövedelempozíciója szintén kedvezőtlenül alakult a vizsgált évben. Igen szerény vigasz, hogy az egyéni termelőknél legalább nem volt veszteséges az ágazat, de az árak tonnánkénti 553 forintos jövedelemtartalma nem segíti az ágazat fejlődését. A társas vállalkozásoknál még ennél is rosszabb volt a helyzet, hiszen az árak közel 2000 forinttal maradtak el a fajlagos költségektől. Ezek az adatok egyértelműen az ágazat bizonytalan helyzetére utalnak.

A bemutatott gabonaárak egyértelműen a termelők kiszolgáltatottságára hívják fel a figyelmet, mert az árak hullámzásai jelentősen növelik a termelés kockázatát.

Az elmúlt években többször is megfigyelhető volt, hogy a piaci zavarok miatt kialakult szélsőségesen magas felvásárlási árak hosszabb távon inkább hátrányosak a gazdálkodók számára. Egy adott évben ugyan jól járnak a termelők, de a piaci egyensúly visszaállta előtt ezek az árak ellenkező irányba lendülnek ki és esetenként a kiindulási szint alá is zuhanhatnak. Sajnos a kalászos gabonák 2002. évi árai mérsékelt ütemben ugyan, de ezt igazolták.

Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a hullámzó jövedelemalakulások megváltoztathatatlanok és törvényszerűen bekövetkeznek. Más ágazatok példái bizonyítják, hogy a termékpályák valamennyi szereplőjének ésszerű a kölcsönös érdekeket elismerő egyezségeivel, megállapodásaival a negatív folyamatok szélsőséges hatásai mérsékelhetőek. A jövedelemtartalom előre kiszámítható, tervezhető szinten tartható és az erre épülő támogatásokkal a szükséges ágazati eredmények is biztosíthatóak.

Ugyancsak az elmondottakat erősítik az ipari növények 2002. évi jövedelemalakulásai, csak esetenként fordított előjellel. A napraforgó tisztességes árnövekedése lehetővé tette, hogy a termelők költségeiket fedezni tudják az értékesítés után kapott bevételeikből. Kifejezetten kedvező eredményt értek el az egyéni termelők, mert átlagosan 14443 forint jövedelmet realizáltak tonnánként a napraforgó termeléssel 2002-ben. Szintén kedvező volt a társas gazdaságok számára is ez az esztendő, mivel a napraforgó árai itt is 10 ezer forint hasznot eredményeztek a termelők számára. Ezzel szemben a másik olajos növény, a repce jövedelempozíciója jelentősen romlott. Mindkét termelői körben valamivel több, mint 6 ezer forint veszteség keletkezett 2002-ben.

A cukorrépánál a növekvő árak fedezetet nyújtottak a költségekre, sőt az egyéni termelőknél a 2001. évhez viszonyítva is kedvezőbb fajlagos jövedelem alakult ki. Ezek az adatok megerősítik az ágazatról az áraknál leírtakat. A jelenlegi termelési méretek mellett kiegyensúlyozott jövedelemhelyzet jellemzi a cukorrépa vertikumot.

A szójatermelésben ellentmondásos helyzet alakult ki 2002-ben. Az egyéni gazdaságok átlagában tonnánként 4575 forint jövedelmet realizálhattak a termelők. Ezzel szemben a társas vállalkozásoknál az előző évhez hasonlóan az árak nem fedezték az igen magas önköltségeket. A változások irányát tekintve azonban

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


38

fordított helyzet alakult ki a két termelői kör között. Az egyénieknél közel felére csökkent a jövedelem, míg a társas vállalkozásoknál szintén közel felére mérséklődött az egy tonnára jutó veszteség.

2.7. A szántóföldi növények ágazati eredménye

Az ágazatok jövedelemhelyzete – közismerten – a kiadások és a bevételek nagyságától, ezek egymáshoz való viszonyától függ. Ez utóbbiak mértékét pedig döntően az értékesítési árak, pontosabban az értékesítésből származó bevételek határozzák meg. Emellett azonban fontosak az ágazatokhoz kapcsolható támogatások és egyéb bevételek szerepe is. Láttuk ugyanis, hogy amíg a termékek egy részénél az árak biztosították az elvárható hasznot, addig más részüknél az értékesítés után kapott bevételek elmaradtak a termék-előállítás költségeitől.

A következőkben röviden összefoglaljuk, hogy miként alakultak a szántóföldi növények ágazati eredményei az elmúlt időszakban. A mutató kiszámítását és tartalmát a módszertani részben részletesen összefoglaltuk, itt most csak annyit kívánunk megismételni, hogy az ágazati eredmény kiszámításánál valamennyi, az ágazathoz kapcsolódó kiadási és bevételi tétel figyelembevételre került.

A növénytermelés jövedelemhelyzetének megítélésénél – az elmondottakon túl – még egy fontos szempontra kívánjuk ráirányítani a figyelmet. Ez pedig a föld szerepének a kérdése. Közismert ugyanis, hogy a termőföld az agrártermelés legfontosabb, semmi mással nem pótolható, de évről-évre termőerejében megújítható termelési eszköze. Hazánk természeti erőforrásokban szegény, ezért a termőföld jelentőségét az erőforrások között kiemelten kell hangsúlyozni, és a termőföldet ennek megfelelően kell kezelni. Azt, hogy a gazdálkodók a földdel összefüggő potenciális lehetőségeket ki is használják, vagyis a rendelkezésükre álló földterületet (akár saját, akár bérelt) meg is műveljék, alapvetően az érdekeltségi viszonyok döntik el. A területegységre vetített ágazati eredmények tehát az általános jövedelmi helyzeten túl egyben a termőföld kihasználását, illetve hasznosulását is tükrözik.

Az ágazati eredmények összességében a jövedelemtermelő képességnél tapasztalt tendenciákat követik a szántóföldi növénytermelésben. Ennek megfelelően a gabonafélék jelentős eredménykiesést okoztak, míg az ipari növények többnyire többletbevételt biztosítottak a mezőgazdasági termelőknek 2002-ben az előző évhez viszonyítva (17. és 18. táblázat).

Az egyéni gazdaságok adatait tekintve elmondható, hogy a támogatásokat és az egyéb bevételeket is figyelembe véve a búza, a durumbúza és tavaszi árpa esetében pozitív eredményt értek el a termelők. A többi kalászos gabonánál a támogatások csak a veszteségek mérséklését tették lehetővé. A búza és a tavaszi árpa azért is érdemel figyelmet, mert az árak önmagukban nem tartalmaznak jövedelmet. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


39

Ugyancsak pozitív maradt a kukoricaágazat kiadás-bevétel szaldója. Ezek az eredmények azonban elmaradnak a 2001. évi szinttől és jelentős a lemaradás a kedvezőnek mondható 2000. évi eredményektől. Ez utóbbi évnek a búza esetében csupán 10 százalékát tudták eredményben elérni a termelők, de a kukoricánál is 58 százalék a lemaradás.

17. táblázat A szántóföldi növények ágazati eredményének alakulása



Búza Ft/ha 13243 25243 4145 2332 Durumbúza Ft/ha 2099 37735 -205 17727 Szemes kukorica Ft/ha 21367 34346 17177 14442 Őszi árpa Ft/ha 3100 26337 -2519 -1530 Tavaszi árpa Ft/ha 192 4346 2022 3492 Triticale Ft/ha 2912 19164 4129 -3500 Rozs Ft/ha -11147 6721 -12410 -16216 Zab Ft/ha -4350 553 -514 -1864 Napraforgó Ft/ha 6322 -2414 35610 40386 Repce Ft/ha 30580 -1521 21818 500 Cukorrépa Ft/ha 80513 20320 111790 135529 Szója Ft/ha -572 12714 27584 23398

A társas vállalkozásokban szintén romlottak a gabonafélék ágazati eredményei, sőt a tavaszi árpát és a zabot kivéve valamennyi ágazat veszteséges volt 2002-ben. A hozamkiesések miatti önköltség növekedésekből és a stagnáló árakból adódó negatív hatásokat tehát nem tudták a támogatásokkal és az egyéb bevételekkel (természeti károkért kapott bevételek) kivédeni a gazdaságok.

A kalászos gabonákhoz hasonlóan a kukorica termelés is veszteséges volt a társas vállalkozások átlagában 2002-ben. Ez azért tekinthető kedvezőtlennek, mert az utóbbi években ez az ágazat viszonylag stabil jövedelmet biztosított ezen gazdaságok számára.

Az ipari növényeknél összetettebb kép figyelhető meg 2002-ben. A napraforgó-termelésben mindkét termelői csoportnak az előző évhez képest nőttek a területegységre jutó ágazati eredményeik. Kifejezetten jónak mondható az egyéni termelők átlagában elért 40386 Ft/ha-os eredmény, de ugyancsak elfogadható a társas gazdaságok közel 25 ezer forintos értéke is.

Ezzel szemben a repce termelésben komoly gondok alakultak ki 2002-ben. Mindkét termelői körben romlott az eredmény, olyannyira, hogy a társas gazdaságokban az ágazati kiadások összege meghaladta a bevételekét és ezáltal veszteségessé vált az ágazat. Az egyéni termelők sem jártak jobban, mert a TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


40

hektáronként elért 500 forint eredményt inkább értékelhetjük úgy, hogy nem keletkezett veszteség a termék-előállításban ezekben a gazdaságokban.

Külön ki kell emelnünk a cukorrépát, mely mindkét gazdálkodói körben nyereséges volt 2002-ben, sőt az egyénieknél hektáronként közel 136 ezer forint eredményt értek el, de a társas vállalkozások 81483 Ft/ha-os jövedelme is jónak ítélhető.

18. táblázat A szántóföldi növények ágazati eredményének alakulása



Búza Ft/ha -5352 19097 14824 -4299 Durumbúza Ft/ha -19100 - 14370 -7223 Szemes kukorica Ft/ha 8268 13232 8868 -5924 Őszi árpa Ft/ha -6618 33654 6868 -15572 Tavaszi árpa Ft/ha -11445 4493 12565 9136 Triticale Ft/ha -13371 -1468 9486 -18489 Rozs Ft/ha -16885 1979 -8832 -26054 Zab Ft/ha -14721 -14868 -15617 4175 Napraforgó Ft/ha -15567 -10873 15438 22599 Repce Ft/ha 5583 -22432 7798 -4917 Cukorrépa Ft/ha 37300 -2249 109593 81483 Szója Ft/ha 28486 -48654 -21976 251

A szójával kapcsolatban csak megismételni tudjuk a korábbiakat. Az egyéni gazdaságokban eredményes növény volt 2002-ben, míg a társas vállalkozásokban gyakorlatilag nem tudtak eredményt realizálni az üzemek.

2.8. A szántóföldi növények jövedelmezősége

A mezőgazdasági termékek jövedelemtartalma, az ágazatok eredményei pontosan jelezték, hogy egy adott időszakban miként alakul a jövedelemhelyzet, és ebből adódóan hogyan változtak a termelők érdekeltségi viszonyai.

Emellett azonban az is lényeges kérdés, hogy a termelők rendelkezésére álló erőforrások hogyan hasznosulnak a különböző termékek előállításával. A költségarányos ágazati eredmények tehát választ adhatnak arra a kérdésre, hogy az ágazatok egymással összevethető jövedelempozíciója miként alakul egy adott időszakban.

A rendelkezésünkre álló adatokból általánosságban megállapítható, hogy 2001-hez viszonyítva 2002-ben a szántóföldi növénytermelés ágazatainak döntő TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


41

többségénél romlott a jövedelmezőségi szint. Ezeknél ugyanis a 100 Ft termelési költségre jutó eredmények kedvezőtlenebbül alakultak, mint korábban (19. és 20. táblázat).

19. táblázat A szántóföldi növények 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének

alakulása az egyéni gazdaságokban


Búza Ft 18,48 31,69 4,50 2,59 Durumbúza Ft 3,09 44,52 -0,24 20,04 Szemes kukorica Ft 22,72 35,66 14,69 12,72 Őszi árpa Ft 4,80 36,72 -2,93 -1,92 Tavaszi árpa Ft 0,34 6,27 2,50 4,61 Triticale Ft 5,75 30,76 5,50 -4,67 Rozs Ft -23,56 11,55 -16,69 -22,67 Zab Ft -8,31 0,93 -0,69 -2,57 Napraforgó Ft 8,32 -3,19 39,95 43,02 Repce Ft 42,73 -2,12 22,63 0,58 Cukorrépa Ft 38,47 8,76 47,41 54,85 Szója Ft -0,65 13,79 28,78 23,40

20. táblázat A szántóföldi növények 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének

alakulása a társas vállalkozásokban


Búza Ft -6,13 20,54 15,11 -4,30 Durumbúza Ft -23,13 - 14,44 -7,76 Szemes kukorica Ft 7,64 11,12 6,80 -4,29 Őszi árpa Ft -9,12 43,32 7,95 -17,17 Tavaszi árpa Ft -17,75 5,84 14,56 10,84 Triticale Ft -25,05 -2,39 14,24 -21,62 Rozs Ft -30,23 3,37 -15,22 -43,59 Zab Ft -23,49 -17,05 -20,11 5,47 Napraforgó Ft -17,78 -11,25 15,05 20,90 Repce Ft 6,49 -28,64 8,45 -4,97 Cukorrépa Ft 15,47 -0,88 44,83 31,09 Szója Ft 31,67 -43,32 -19,92 0,23

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


42

Említést érdemel az egyéni gazdaságok gabonaágazatainak jövedelmezősége, ahol csupán a durumbúza és a kukorica haladja meg az igen csekély 10 százalékos szintet. A többi terméknél vagy veszteséges volt a termelés, vagy 5 százalék alatt maradt a jövedelmezőség.

Hasonlóan lehangoló helyzet jellemzi a társas vállalkozásokat is. Itt csupán a tavaszi árpa éri el a 10 százalékos szintet és a zabnál található még 5 százalékos jövedelmezőség. A többi gabona – mint azt az eredményeknél láttuk – veszteséges volt 2002-ben.

Ezzel szemben a repce kivételével az ipari növények költség hatékonysága igen kedvezően alakult mindkét termelői csoportnál. Különös figyelmet érdemel, hogy az egyéni termelők átlagában a napraforgó jövedelmezősége 43, a cukorrépáé pedig 55 százalékos volt 2002-ben. De a társas vállalkozások is 20, illetve 30 százalék feletti szintet értek el ezeknél a termékeknél.

A vizsgált növények közül még az egyéni termelők szójatermelésének jövedelmezőségét szükséges megemlíteni, ahol a gazdák 100 forint költségükre 23,40 forint jövedelmet tudtak realizálni.

2.9. A szántóföldi növények fedezeti hozzájárulása

A korábbiakban már említettük, hogy a mezőgazdasági ágazatok jövedelemhelyzetének bemutatása többféle mutatóval lehetséges. Az előző részekben ezek közül összefoglaltuk, és röviden elemeztük, hogy miként alakult az egyes termékek jövedelemtartalma, eredménye és jövedelmezősége az elmúlt négy év során a tesztüzemi gazdaságok átlagában.

A következőkben még egy jövedelemmutatóra kívánunk kitérni. Ez pedig az ágazatok fedezeti hozzájárulása. Tesszük ezt azért, hogy az olvasó számára még több információt juttassunk el ezen kiadványon keresztül, hiszen nem egy gazdasági döntéshez elegendő az ágazatok fedezeti hozzájárulásának ismerete, sőt egyes kérdésekben csak ezek alapján tudunk helyes döntést hozni.

A másik fontos kérdés, ami miatt külön is kitérünk ezekre az adatokra, az az, hogy ezek az információk képezik a Standard Fedezeti Hozzájárulás (SFH) értékeinek alapját. Az Európai Unió tagországaiban és 2001-től hazánkban is a mezőgazdasági vállalkozások üzemméret és tevékenység szerinti csoportosítása pedig ezen ágazati, ágazatcsoporti adatok alapján történik.

A módszertani fejezetben részletesen összefoglaltuk ezen mutató tartalmát és kiszámítási módját. Itt csak annyit kívánunk megemlíteni, hogy a közölt táblázatokban az EU-ban alkalmazott mutatót szerepeltetjük, vagyis a termelési értékből csak a közvetlen változó költségek kerültek levonásra. Ebből adódik, hogy tartalmában a mellékletekben közölt fedezeti hozzájárulás I. mutatóval egyezik meg. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


43

21. táblázat A szántóföldi növények fedezeti hozzájárulásának alakulása



Búza Ft/ha 54985 74200 60341 58304 Durumbúza Ft/ha 38230 84231 55992 61286 Szemes kukorica Ft/ha 71467 89873 81336 78494 Őszi árpa Ft/ha 43063 72377 52397 48523 Tavaszi árpa Ft/ha 38350 53079 59904 56206 Triticale Ft/ha 35171 61019 51699 46359 Rozs Ft/ha 21011 47185 46748 35344 Zab Ft/ha 31638 41128 51212 51819 Napraforgó Ft/ha 48742 44471 90703 98892 Repce Ft/ha 74368 45087 84153 51981 Cukorrépa Ft/ha 210178 163614 255004 281876 Szója Ft/ha 47806 63204 74355 74488 Silókukorica Ft/ha 57975 62323 68775 105002 Lucerna Ft/ha 51907 71976 70365 75556

22. táblázat A szántóföldi növények fedezeti hozzájárulásának alakulása



Búza Ft/ha 47036 77420 72262 56153 Durumbúza Ft/ha 23241 - 83358 47419 Szemes kukorica Ft/ha 71041 86372 81357 71395 Őszi árpa Ft/ha 42894 86273 63580 43286 Tavaszi árpa Ft/ha 29395 56217 64845 61726 Triticale Ft/ha 19415 41251 49767 40593 Rozs Ft/ha 24065 43734 31979 15409 Zab Ft/ha 31792 49285 38940 58914 Napraforgó Ft/ha 34078 47525 79514 86973 Repce Ft/ha 57256 26265 60053 50123 Cukorrépa Ft/ha 177743 114537 245280 231991 Szója Ft/ha 85301 26003 28292 71339 Silókukorica Ft/ha 58295 50692 93572 72854 Lucerna Ft/ha 35581 40836 61015 68066

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


44

A jövedelemhelyzetről már az eddig elmondottakból értelemszerűen következik, hogy a gabonafélék döntő többségénél csökkentek a fedezeti hozzájárulások 2001 és 2002 között. Ennek okairól már szóltunk, így ezeket nem kívánjuk megismételni.

Említést érdemel viszont, hogy a két termelői csoport adatait figyelembe véve 2001-ben a gabonák FH-ja hektáronként 31 ezer és 83 ezer forint között szóródott, addig 2002-ben 15-78 ezer forint között helyezkedtek el az értékek. Az intervallum növekedése és ezen belül is az alsó érték felé történő nagyobb elmozdulás szintén az ágazatok jövedelempozíciójának romlását tükrözi (21. és 22. táblázatok).

Továbbra is megfigyelhető, hogy az abszolút értékek között az FH-k tekintetében legkisebbek a két termelői csoport között a különbségek, ami az állandó költségekben meglévő különbségek nagyobb voltát jelenti.

Az olajos növények javuló jövedelempozícióját jelzi, hogy a napraforgó fedezeti hozzájárulása jelentősen meghaladta mind a búzáét, mind a kukoricáét 2002-ben.

Az elmúlt évekhez hasonlóan 2002-ben is a legnagyobb fedezetet a cukorrépánál figyelhetjük meg a szántóföldi növények közül. Az egyéni gazdák által elért hektáronkénti 282 ezer és a társas vállalkozások 232 ezer forintos FH-ja kifejezetten magasnak tekinthető.

A tömegtakarmányok jövedelemhelyzetét nem vizsgáltuk (csak költségeit), mivel ezeket elsősorban saját felhasználásra termelik a gazdaságok, és így piaci forgalmuk csekély. A fedezeteket azonban ezeknél az ágazatoknál is kiszámítottuk, és ezen termékek FH-ja 68 és 105 ezer forint között mozgott 2002-ben.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

A K I I A zöldségfélék, az alma és a borszőlő költség- és jövedelemhelyzete

45

3. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő költség- és jövedelemhelyzete

A kertészeti kultúrák termelése fontos szerepet tölt be a magyar mezőgazdaságban. A zöldségek a szántóterület 2,5 százalékát foglalták el 2002-ben, ami 113 ezer hektárt jelent. Ez a terület megegyezik a silókukorica területével és meghaladja a cukorrépa és burgonya együttes területét. A gyümölcsök termőterülete 97 ezer hektár, míg a szőlő 93 ezer hektár volt. Ezen túlmenően 98 ezer ha a kertészeti művelési ág termőterülete, amelyen döntően zöldség- és gyümölcs, valamint szőlő termelés folyik. Ezek az adatok érzékeltetik, hogy a zöldségek és gyümölcsök költség- és jövedelemhelyzetének vizsgálata szintén fontos területe az ágazati elemzéseknek.

A kertészeti ágazatok költség- és jövedelemviszonyait elsősorban az egyéni gazdaságok adatai alapján mutatjuk be. Ezek az ágazatok döntően jövedelmezőségi okok miatt ugyanis visszaszorultak a társas vállalkozások termelési szerkezetében. Ez a folyamat már a 90-es évek előtt is megfigyelhető volt. A tesztüzemi hálózat gazdaságainál ugyanez a helyzet. Ezek az ágazatok többnyire az egyéni gazdaságok termelési szerkezetében találhatók, sőt a kiválasztásnál mindössze arra vállalkozhattunk, hogy zöldség- és gyümölcstermelő üzem kerüljön a mintába. Ebből adódóan ezen ágazatok sem fedik le a teljes hazai termelési szerkezetet. Ennek ellenére a rendelkezésünkre álló adatokat közöljük kiadványunkban, remélve, hogy ezzel is segítjük az ez iránt érdeklődők munkáját. Ezen túlmenően azoknál az ágazatoknál ahol értékelhető adatok álltak rendelkezésünkre a társas gazdaságokról szintén közreadjuk. A két termelői csoport ágazati struktúrája tehát nem egyezik meg, valamint az idősoros adatok sem állnak mindig rendelkezésre. Ezen túlmenően a korábbi évekhez képest az egyéni termelőknél is növeltük a bemutatott ágazatok számát.

3.1. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő termelési költségei

A zöldségféléket vizsgálva megállapítható, hogy szemben a szántóföldi kultúrákkal gyakorlatilag valamennyi ágazatnál nőttek a termelés költségei 2001 és 2002 között. Ez alól csupán – a megfigyelt termékek közül – a fejes káposzta kivétel, ahol gyakorlatilag nem történt változás. Figyelmet érdemel azonban, hogy a növekedés mértéke többnyire 10 százalék alatt maradt, egyedül a zöldborsónál figyelhető meg ennél nagyobb, 19 százalékos növekedés. Ez azért is említést érdemel, mivel a társas gazdaságoknál szintén magas (27 százalékos) volt a zöldborsó termelés költségemelkedése. Ezt utóbbi nyilvánvalóan a termelői kedv növekedésével hozható összefüggésbe, amit az országos vetésterület 26 százalékos gyarapodása is jelez (23. és 24. táblázat).

Megjegyzendő továbbá, hogy a fontosabb zöldségfélék területegységre jutó költségei – a zöldborsó és a csemegekukorica kivételével – átlagosan 500 ezer forint

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

A zöldségfélék, az alma és a borszőlő költség- és jövedelemhelyzete A K I I

46

körül alakultak 2002-ben. Ezt csak a zöldpaprika termelése haladja meg, ahol az egy hektárra jutó kiadások közel 780 ezer forintot értek el a vizsgált évben.

Az ültetvények közül az almát és a borszőlőt vontuk be vizsgálataink körébe. E két ágazatról elmondható, hogy termelési költségük ellentétes irányban változott a 2001 és 2002 közötti időszakban. Az egyéni gazdaságoknál 13 százalékkal nőttek az almatermelés területegységre jutó költségei és ezzel elérték a hektáronkénti 550 ezer forintos szintet. Ez a változás döntően a műtrágya és főleg a növényvédőszer árak növekedéséből adódik. A társas vállalkozásoknál hasonló nagyságrendű (közel 30 ezer forinttal nagyobb) volt a termelési költség 2002-ben.

23. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő termelési költségének alakulása



% Burgonya Ft/ha 436695 462940 468 398 483467 103 Zöldborsó Ft/ha 152167 - 146 828 175049 119 Paradicsom Ft/ha 430557 482518 541 857 585084 108 Zöldpaprika Ft/ha - 666806 - 779082 - Fűszerpaprika Ft/ha - - - 464591 - Vöröshagyma Ft/ha 470998 329897 550 432 582452 106 Görögdinnye Ft/ha 341398 388247 483 364 497832 103 Fejes káposzta Ft/ha 331495 321361 552 775 546444 99 Csemegekukorica Ft/ha - - - 240039 - Alma Ft/ha 375358 505202 487 931 549997 113 Borszőlő Ft/ha 229815 386995 387 499 369408 95

24. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő termelési költségének alakulása

a társas gazdaságokban


% Burgonya Ft/ha 953678 375733 464317 480640 103 Zöldborsó Ft/ha 210720 - 202040 255835 127 Paradicsom Ft/ha - - - 628295 - Csemegekukorica Ft/ha - - - 299149 - Vöröshagyma Ft/ha - - - 709726 - Alma Ft/ha 355528 - 296019 584939 198 Borszőlő Ft/ha 374477 277042 407280 375659 92 TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


47

A borszőlő esetében 5 százalékkal mérséklődtek az egyéni termelők területegységre jutó kiadásai, ami következtében a költségek 370 ezer Ft/ha-os nagyságot értek el 2002-ben. Gyakorlatilag hasonló változások és nagyságrendek jellemezték a társas vállalkozások borszőlő termelésének költségeit is.

A közvetlen változó költségeket vizsgálva elmondható, hogy a költség változások mértéke és iránya részben megegyezik, részben pedig eltér a termelési költséghez viszonyítva. Így például az egyéni termelők paradicsom termelésénél a közvetlen változó költségek 3 százalékkal mérséklődtek 2001 és 2002 között, miközben az összes költség 8 százalékkal nőtt. Ez egyértelműen az anyagjellegű ráfordítások visszafogásával magyarázható. Hasonló folyamat figyelhető meg a fejes káposztánál is (25. és 26. táblázat).

25. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő közvetlen változó költségének alakulása



% Burgonya Ft/ha 253265 232799 250938 264911 106 Zöldborsó Ft/ha 51307 - 67077 80224 120 Paradicsom Ft/ha 185284 205255 262892 254656 97 Zöldpaprika Ft/ha - - - 472303 - Fűszerpaprika Ft/ha - - - 271257 - Vöröshagyma Ft/ha 213421 141716 193792 229797 119 Görögdinnye Ft/ha 170371 236268 223973 227205 101 Fejes káposzta Ft/ha 159363 153351 329765 302725 92 Csemegekukorica Ft/ha - - - 93583 - Alma Ft/ha 123607 206607 154786 172549 111 Borszőlő Ft/ha 99182 119621 114202 108430 95

26. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő közvetlen változó költségének alakulása



% Burgonya Ft/ha 584000 178035 272380 247059 91 Zöldborsó Ft/ha 83523 - 97007 125763 128 Paradicsom Ft/ha - - - 217801 - Csemegekukorica Ft/ha - - - 152799 - Vöröshagyma Ft/ha - - - 434250 - Alma Ft/ha 145218 - 114658 224521 196 Borszőlő Ft/ha 134511 68593 199280 111132 56 TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


48

Mindezek a kertészti termékeknél megfigyelt költség alakulások szintén megerősítik a szántóföldi növényeknél leírtakat. Nevezetesen azt, hogy a termelők az évközi pozitív, de főleg negatív hatásokra többnyire a változó (anyagjellegű) ráfordításaikkal tudnak a leggyorsabban és a legközvetlenebben érdemben reagálni, amivel végső soron az eredmény alakulását tudják befolyásolni.

3.2. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő hozamai

A zöldségek, de főleg a gyümölcsök a szántóföldi növényeknél is érzékenyebbek a környezeti, főleg időjárási tényezőkre. Ezért ezeknél az ágazatoknál az átlaghozamok ingadozása sokkal nagyobb az egyes évek között. Emellett ebben a termékkörben az átlagtermések számbavétele is nagyobb gondot okoz. A termeléstechnológiai változatok igen széles skálán mozognak a zöldségeknél és gyümölcsöknél, ami szintén jelentős terméseredmény különbségeket okoz. A termelők körében végzett technológia váltások is eredményezhetnek tehát ingadozásokat az egyes évek között. Például magról vagy dughagymáról történő vöröshagyma termesztés, fürtös vagy kígyóuborka, síkfóliás vagy hagyományos paradicsomtermelés stb. ezekre a különbségekre a jelenlegi információs rendszerek még nem tudnak kielégítő válaszokat adni.

Az elmondottakat is figyelembe véve összességében elmondható, hogy a kertészeti ágazatok hozamai eltérően változtak 2002-ben az előző évhez viszonyítva (27. és 28. táblázat).

Kifejezetten jó évet zártak a dinnye termelők. A 2001-es évhez képest közel duplájára (186%) emelkedtek az átlagtermések. Az egyéni termelők átlagában elért 26,60 t/ha-os eredmény kifejezetten jónak mondható. Ugyancsak kedvező hozamokat produkáltak a paradicsom termelésben is az egyéni gazdák 2002-ben.

A burgonya termelők már szerényebb teljesítményeket tudnak felmutatni. Az egyéni termelők ugyan 10 százalékkal növelték hozamaikat, de a társas gazdaságokban 20 százalékos csökkenés következett be. Ez összességében a KSH adatai szerint is országos szinten 14 százalékos csökkenést jelentett. Ennek oka a csapadék, illetve az öntözés hiányában keresendők.

A vöröshagyma és a fejeskáposzta esetében elmaradnak az előző évi eredményektől a termelők, és csupán a zöldborsónál sikerült nagyjából elérni a 2001. év átlagterméseit.

A gyümölcsöknél igen lehangoló a kép. Az egyéni termelőknél gyakorlatilag mind az alma, mind a borszőlő hozama az előző évi érték egynegyedével csökkent 2002-ben. Ezek az adatok is jelzik, hogy ezeknél az ágazatoknál évek óta komoly gondok vannak. A 2001. évi kedvezőnek mondható eredmények is csak belföldi körülmények között mutattak elfogadható képet. Amennyiben a versenytársakkal hasonlítjuk össze ezeket a hozamokat, akkor lehangolóak az eredményeink. Ezt azért tartjuk fontosnak hangsúlyozni, mert hiába van előnyünk a költségfelhasználás

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


49

oldalán az EU-tagországok gazdáival szemben, ha az alacsony hozamok miatt nem tudjuk azokat kihasználni. Nem beszélve arról, hogy az input árakban meglevő előnyünk már így is fokozatosan eltűnik.

27. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő átlagos hozamának alakulása



% Burgonya t/ha 24,55 22,22 18,73 20,60 110 Zöldborsó t/ha 4,98 - 4,03 3,74 93 Paradicsom t/ha 13,18 18,45 19,25 26,44 145 Zöldpaprika t/ha - - - 27,20 - Fűszerpaprika t/ha - - - 8,96 - Vöröshagyma t/ha 20,83 13,02 27,36 21,56 79 Görögdinnye t/ha 23,88 20,12 14,26 26,60 186 Fejes káposzta t/ha 20,98 19,83 28,35 25,34 89 Csemegekukorica t/ha - - - 12,74 - Alma t/ha 14,07 20,87 21,41 15,81 74 Borszőlő t/ha 4,57 9,31 9,89 7,54 76

28. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő átlagos hozamának alakulása



% Burgonya t/ha 21,53 19,13 22,04 17,45 79 Zöldborsó t/ha 4,35 - 5,26 5,43 103 Paradicsom t/ha - - - 28,32 - Csemegekukorica t/ha - - - 15,12 - Vöröshagyma t/ha - - - 24,31 - Alma t/ha 7,64 - 17,19 24,91 145 Borszőlő t/ha 8,33 11,57 11,90 6,99 59

3.3. A zöldségfélék, az alma és a borszőlő önköltségei

A kertészeti termékek – mint említettük – időjárástól függő hozamingadozásai nagyobbak, mint a szántóföldi növényeké, ezért ezeknél az ágazatoknál még nehezebb a gazdálkodóknak a ráfordítás-hozam viszonyok optimalizálására. A ráfordítások visszafogásával sokszor már csak az irreálisan magas önköltség kialakulásokat tudják mérsékelni, ezen túlmenően pedig a veszteségeket csökkenteni.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


50

Részletesen áttekintve a termékek 2002. évi önköltségeit, elmondható, hogy a kedvező hozamoknak köszönhetően az egyéni termelők által előállított görögdinnye fajlagos költsége közel a 2001. évi szint felére csökkent. Ezáltal egy kilogramm dinnyét kevesebb, mint 20 forintért termeltek meg a gazdák. E termelői körben ugyancsak csökkent a paradicsom (21%) és a burgonya (6%) önköltsége 2002-ben. Ezeknél a termékeknél is egyértelműen a hozam javulás okozta a kedvező változást (29. és 30. táblázat).

29. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő önköltségének alakulása



% Burgonya Ft/t 17791 20833 25011 23471 94 Zöldborsó Ft/t 30548 - 44031 46834 106 Paradicsom Ft/t 32664 26156 28146 22344 79 Zöldpaprika Ft/t - - - 28644 - Fűszerpaprika Ft/t - - - 51825 - Vöröshagyma Ft/t 22608 26640 20115 27015 134 Görögdinnye Ft/t 14295 19301 34078 18714 56 Fejes káposzta Ft/t 15803 16202 19501 21985 113 Csemegekukorica Ft/t - - - 18833 - Alma Ft/t 26682 25382 24165 35422 147 Borszőlő Ft/t 50324 41860 39895 49090 123

Az említett ágazatokkal szemben jelentősnek mondható, 34 százalékos mértékben nőttek a vöröshagyma fajlagos költségei, de 10 százalékot (13%) meghaladó mértékű volt a fejeskáposzta önköltség növekedése is és mindössze a zöldborsónál maradt 10 százalék alatt a változás mértéke.

A társas gazdaságokban, ahol már számszerűsíthető volt az önköltség mozgása, ott az egyénieknél nagyobb növekedés következett be 2002-ben.

Az ültetvényeknél szintén döntően az alacsony hozamok következtében jelentős mértékben nőttek a fajlagos költségek. Az egyéni termelők átlagában az almát 47 százalékkal drágábban állították elő 2002-ben, mint az előző évben, ami kilógrammonként 35,4 forintos önköltség kialakulását okozta.

A borszőlőnél pedig gyakorlatilag 50 forintba került egy kiló termék előállítása, ami 23 százalékkal múlta felül a 2001. évi önköltség szintjét.

A zöldség- és gyümölcsféléknél a tesztüzemi minta nagysága (csak két ágazatot kivéve) alapvetően csak átlagos tendenciák vizsgálatát teszi lehetővé. A szántóföldi növényeknél bemutatott szórásvizsgálatot ezen a mintán megalapozottan nem tudtuk elvégezni, illetve a kapott eredmények nem elégségesek általános

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


51

tendenciák levonására, csupán egyedi vizsgálatokhoz nyújtanak támpontot. Ebből adódóan ennél a termékcsoportnál a szóródásvizsgálat eredményeinek közlésétől eltekintünk.

30. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő önköltségének alakulása



% Burgonya Ft/t 44298 19636 21070 27539 131 Zöldborsó Ft/t 47514 - 38384 47791 125 Paradicsom Ft/t - - - 22187 - Csemegekukorica Ft/t - - - 20222 - Vöröshagyma Ft/t - - - 29187 - Alma Ft/t 46517 - 20111 23480 117 Borszőlő Ft/t 44928 23938 34224 53797 157

3.4. A zöldségek, az alma és a borszőlő értékesítési árai

A mezőgazdasági termékek termelői árszínvonalának 2001 és 2002 közötti 2,2 százalékos átlagos növekedésén belül a növénytermelési és kertészeti termékek árai 3,4 százalékkal nőttek. Amint az előzőekben láttuk a szántóföldi növényeknél átlagosan 3,0 százalékos volt az árnövekedés mértéke, amiből az is következik, hogy a kertészeti termékeknél az átlagot meghaladó mértékű változás történt 2002-ben. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a zöldségféléknél éves átlagban 3,4 százalékkal emelkedtek a termelői árak, ettől magasabb 12,4 százalékos növekedést mértek a gyümölcsök átlagában, míg a borszőlő, must és bor kategóriában 2,6 százalékos csökkenés következett be a vizsgált időszakban.

Természetesen ezek az átlagos változások – hasonlóan a szántóföldi növényekhez – a kertészeti termékeknél is ágazatonként differenciáltan jutottak érvényre (31. és 32. táblázat).

A zöldségek egyik meghatározó növényénél, a burgonyánál gyakorlatilag nem változtak az értékesítési árak 2001 és 2002 között. Az egyén termelők átlagában kilógrammonként mindössze 80 filléres árcsökkenés következett be, míg a társas vállalkozásoknál 2,30 forintos növekedés. Ezzel gyakorlatilag a két termelői csoport árai azonos szintet (31-32 forint/kg) értek el a vizsgált évben.

A csökkenő hozamok következtében keresleti piac alakult ki a vöröshagymánál és a fejeskáposztánál, ennek következtében az árak 27, illetve 66 százalékkal haladták meg a 2001. évi szintet. A többi vizsgált zöldségnél árcsökkenés történt 2002-ben. Ezek közül legdrasztikusabb változás (50%) a TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


52

görögdinnye termelőket érte, aminek következtében a felvásárlási árak ismét 30 forint/kg körüli szintre estek vissza.

31. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő értékesítési árainak alakulása



% Burgonya Ft/t 27881 33403 33350 32532 98 Zöldborsó Ft/t 47936 - 67603 50944 75 Paradicsom Ft/t 23939 21154 33227 26670 80 Zöldpaprika Ft/t - - - 50650 - Fűszerpaprika Ft/t - - - 58811 - Vöröshagyma Ft/t 31780 48544 28447 36190 127 Görögdinnye Ft/t 19339 22418 41773 20769 50 Fejes káposzta Ft/t 23869 16823 21958 36412 166 Csemegekukorica Ft/t - - - 20104 - Alma Ft/t 34094 28563 27206 34071 125 Borszőlő Ft/t 37769 49379 49137 44898 91

32. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő értékesítési árainak alakulása



% Burgonya Ft/t 45691 16508 29134 31380 108 Zöldborsó Ft/t 42244 - 61611 51194 83 Paradicsom Ft/t - - - 15758 - Csemegekukorica Ft/t - - - 21994 - Vöröshagyma Ft/t - - - 35478 - Alma Ft/t 39337 - 16257 22032 136 Borszőlő Ft/t 34928 48559 47334 46359 98

Az alma és a borszőlő esetében ellentétes irányú változás figyelhető meg. Az előbbi termék mindkét termelői csoportnál jelentős (25 illetve 36%) mértékben drágult 2002-ben, míg a borszőlő ára szinten maradt, illetve mérséklődött. Figyelmet érdemel, hogy a szőlő felvásárlási ára 2000-től folyamatosan megközelíti az 50 forint/kg-os szintet, de elérni egyik évben sem sikerült. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy az évek óta stagnáló árak nem segítenek az ágazat, illetve a termelők krónikus gondjain. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


53

A kertészeti termékek értékesítési árainak értékelésénél néhány, talán természetesnek tűnő szempontra azért célszerűnek tartjuk még felhívni a figyelmet:

• ezeknél a termékeknél a minőségi eltérések a szántóföldi növényeknél sokkal markánsabban differenciálják a termelői-felvásárlási árakat (pl. I. osztályú és léalma);

• többnyire könnyen romló, nehezebben tárolható árukról van szó, ami a gyors értékesítést indokolja, és ezáltal lerövidül az értékesítési időszak hossza;

• az előzőekkel szoros összefüggésben a fajtaösszetétel ugyancsak jelentős árkülönbségeket okoz az egyes termékeknél, még azonos minőségen belül is, amit tovább differenciál az exportpiacok értékítélete.

3.5. A zöldségek, az alma és a borszőlő jövedelemtartalma

A vizsgált kertészeti termékek jövedelemtartalma – hasonlóan az előző évhez – a szántóföldi növényekkel ellentétben egységesebb és kedvezőbb képet mutat 2002-ben. Valamennyi zöldségről (kivéve a társas gazdaságokban a paradicsomot) elmondható, hogy a termelői-felvásárlási árak fedezték az előállítás költségeit (33. és 34. táblázat).

33. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő jövedelemtartalmának alakulása



Burgonya Ft/t 10090 12570 8339 9061 Zöldborsó Ft/t 17388 - 23572 4110 Paradicsom Ft/t -8725 -5002 5081 4326 Zöldpaprika Ft/t - - - 22006 Fűszerpaprika Ft/t - - - 6986 Vöröshagyma Ft/t 9172 21904 8332 9175 Görögdinnye Ft/t 5044 3117 7695 2055 Fejes káposzta Ft/t 8066 621 2457 14427 Csemegekukorica Ft/t - - - 1271 Alma Ft/t 7412 3181 3041 -1351 Borszőlő Ft/t -12555 7519 9242 -4192

A zöldségek közül kifejezetten jónak tekinthetjük a zöldpaprika 22 Ft/kg-os és a fejeskáposzta 14 Ft/kg-os jövedelmét. Ezen túlmenően az egyéni termelők burgonya és vöröshagyma ágazatának jövedelemtartalma javult 2002-ben az előző évhez viszonyítva. Mindkét terméknél az árak jövedelemtartalma ismét megközelítette a kilógrammonkénti 10 forintos szintet. Ezzel szemben a paradicsom, a zöldborsó és a görögdinnye termelők rosszul jártak a vizsgált évben. Értékesítési áraik ugyan fedezték költségeiket, de a 2001-es esztendőhöz

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


54

viszonyítva a realizálható jövedelmük csökkent. Ez különösen a zöldborsó és görögdinnye termelőket érintette hátrányosan. A kínálati piac miatti árcsökkenés következtében ezen ágazatok jövedelemtermelő képessége az előző évi szint 17, illetve 27 százalékára esett vissza 2002-ben.

34. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő jövedelemtartalmának alakulása



Burgonya Ft/t 1393 -3128 8064 3841 Zöldborsó Ft/t -5270 - 23227 3403 Paradicsom Ft/t - - - -6429 Csemegekukorica Ft/t - - - 1772 Vöröshagyma Ft/t - - - 6291 Alma Ft/t -7180 - -3854 -1448 Borszőlő Ft/t -10000 -24621 13110 -7438

Az alma és a borszőlő jövedelemtartalma egyformán kedvezőtlen irányban változott 2001 és 2002 között. A felvásárlási árak egyik terméknél sem nyújtottak fedezetet a felmerült költségekre. Ezzel mindkét ágazat jövedelempozíciója veszteségessé vált az árak függvényében.

A társas gazdaságok zöldség- és gyümölcs ágazatainál az egyéniekétől kedvezőtlenebb képet találunk. Egyedül talán a vöröshagyma jövedelemtartalma tekinthető elfogadhatónak. Ezek az adatok tehát megerősítik azt a korábban lezajló folyamatot, mely szerint ezek az ágazatok többnyire kikerültek a társas vállalkozások termelési szerkezetéből és átkerültek az egyéni termelők körébe. Itt csupán azoknak van bármilyen versenyképességük, amelyek gépesítése viszonylag megoldott és ebből adódóan nagyobb méretekben gazdaságosan termeszthetők.

3.6. A zöldségek, az alma és a borszőlő ágazati eredményei

Az előzőekben már említettük, hogy az ágazati eredmény valamennyi a termékhez közvetlenül kapcsolódó kiadási és bevételi tételek különbözetét tükrözi, így az árbevételen kívül a támogatások is figyelembe vételre kerülnek.

Mindezeket tekintve összességében megállapítható, hogy a zöldség- és gyümölcs ágazatok eredménye kedvezőbben alakult, mint amit az árak jövedelemtartalmát vizsgálva láthatunk (35. és 36. táblázat).

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


55

35. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő ágazati eredményének alakulása



Burgonya Ft/ha 254253 284586 164471 192730 Zöldborsó Ft/ha 91822 - 86550 31658 Paradicsom Ft/ha -104028 -91284 99641 121071 Zöldpaprika Ft/ha - - - 599831 Fűszerpaprika Ft/ha - - - 71118 Vöröshagyma Ft/ha 196699 279651 235620 210086 Görögdinnye Ft/ha 124620 72359 113936 64667 Fejes káposzta Ft/ha 175446 20176 79835 361494 Csemegekukorica Ft/ha - - - 31009 Alma Ft/ha 106725 70194 115025 11858 Borszőlő Ft/ha -49740 76379 98128 -21337

36. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő ágazati eredményének alakulása



Burgonya Ft/ha 30001 -51411 180223 74740 Zöldborsó Ft/ha -22945 - 123838 39245 Paradicsom Ft/ha - - - -179731 Csemegekukorica Ft/ha - - - 61344 Vöröshagyma Ft/ha - - - 188864 Alma Ft/ha -52179 - 38693 36609 Borszőlő Ft/ha -83377 288683 169131 -49840

Így például a paradicsom ágazati eredménye kedvezőbben alakult 2002-ben, mint az előző évben, holott a jövedelemtartalma tekintetében fordított volt a helyzet. Ugyanez figyelhető meg az alma esetében is. Az ágazati eredmények már pozitív helyzetet tükröznek mindkét termelői csoportnál, ami egyértelműen a léalma felvásárlásáért adott támogatásokból adódik.

Természetesen ezzel szemben ellentétes példát is találunk. Ilyen például a vöröshagyma, ahol a jövedelemtartalom változása mutat kedvezőbb képet 2001 és 2002 között.

Az élőmunka-intenzív ágazatoknál általában a hektáronkénti 150-200 ezer forintos jövedelem szintet tekintjük kiemelkedőnek. Ezt a szintet négy ágazatban (burgonya, zöldpaprika, vöröshagyma, fejeskáposzta) érték el az egyéni gazdaságok TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


56

2002-ben. Ezen túl kedvezőnek ítélhető még a paradicsom termelés 121 forintos hektáronkénti ágazati eredménye is.

A zöldborsó és a csemegekukorica helyzete sajátságos, ugyanis termesztéstechnológiai oldalról a szántóföldi növényekkel lenne célszerű összevetni e két növényt. Ebből a szempontból a hektáronkénti 30 ezer forintot meghaladó eredményt igen kedvezőnek kell értékelnünk, főleg ha a 2002-es esztendő kedvezőtlen időjárását is figyelembe vesszük.

Az ültetvények közül az almáról már tettünk említést. A borszőlő kedvezőtlen jövedelem helyzetét a ágazati eredmények is tükrözik. Az egyéni gazdaságok átlagában hektáronként 21 ezer forint veszteség keletkezett 2002. évben, de a társas vállalkozásoknál ez a jövedelem kiesés megközelítette az 50 ezer forintot.

Feltétlen meg kell azonban azt is említeni, hogy a borszőlő és a paradicsom kivételével a társas gazdaságok többi zöldség és gyümölcs ágazata kedvezőbb képet mutat, mint amit a jövedelemtartalom alapján láttunk.

3.7. A zöldségek, az alma és a borszőlő jövedelmezősége

A folyamatos ráfordítások együttes hatékonyságát kifejező ágazati eredmények a jövedelemhelyzetről az eddigiekben elmondottakból következően meglehetősen összetett képet mutatnak a zöldség és gyümölcs ágazatoknál (37. és 38. táblázat).

Az egyéni termelőknél a burgonya, a paradicsom és a fejeskáposzta 100 forint termelési költségre jutó ágazati eredménye javult 2002-ben az előző évhez képest. Ezek közül kifejezetten jónak mondható a fejeskáposzta 66 és a burgonya 40 forintos jövedelmezősége. E mellett igen kiemelkedő még a zöldpaprika 77 százalékos eredményrátája. (Ennél az ágazatnál sajnos nincs összehasonlítási alapunk a korábbi éveket tekintve.)

A zöldborsó és a vöröshagyma esetében csökkent ugyan a jövedelmezőség, de a 18 és 36 forintos értékek ugyancsak kedvezőnek ítélhetőek.

A legkedvezőtlenebb eredményeket a görögdinnye és a csemegekukorica termelők érték el, de itt is 10 százalék fölötti jövedelemrátáról beszélhetünk, ami a szántóföldi kultúrákkal összevetve (főleg a csemegekukorica esetében indokolt is) jónak értékelhető.

Az ültetvényeknél sajnos itt is kedvezőtlen képet kapunk 2002-ben. Az alma esetében 100 Ft költségre mindössze 2 forint eredményt értek el az egyéni termelők, míg a borszőlő, mint már többször említettük, veszteséges volt a vizsgált évben.

A társas gazdaságok zöldség és gyümölcs ágazatainak jövedelmezősége az ágazati eredménynél elmondottakat támasztják alá.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


57

37. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő 100 Ft termelési költségre jutó ágazati

eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban


Burgonya Ft 58,22 61,47 35,11 39,86 Zöldborsó Ft 60,34 - 58,95 18,08 Paradicsom Ft -24,16 -18,92 18,39 20,69 Zöldpaprika Ft - - - 77,00 Fűszerpaprika Ft - - - 15,31 Vöröshagyma Ft 41,76 84,77 42,81 36,07 Görögdinnye Ft 36,50 18,64 23,57 12,99 Fejes káposzta Ft 52,93 6,28 14,44 66,15 Csemegekukorica Ft - - - 12,92 Alma Ft 28,43 13,89 23,57 2,16 Borszőlő Ft -21,64 19,74 25,32 -5,78

38. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő 100 Ft termelési költségre jutó ágazati

eredményének alakulása a társas gazdaságokban


Burgonya Ft 3,15 -13,68 38,81 15,55 Zöldborsó Ft -10,89 - 61,29 15,34 Paradicsom Ft - - - -28,61 Csemegekukorica Ft - - - 20,50 Vöröshagyma Ft - - - 26,61 Alma Ft -14,68 - 13,07 6,26 Borszőlő Ft -26,26 104,20 41,53 -13,27

3.8. A zöldségek, az alma és a borszőlő fedezeti hozzájárulása

A zöldségek és gyümölcsök jövedelemhelyzetének bemutatása végén az ágazatok fedezeti hozzájárulásának alakulását foglaljuk össze (39. és 40. táblázat).

A zöldségféléknél a zöldborsó és a csemegekukorica kivételével valamennyi vizsgált ágazatnál a fedezeti hozzájárulások 2002-ben meghaladták a 200 ezer forintos szintet hektáronként. Ezen belül is kiugróan magas a zöldpaprika, a fejeskáposzta és a vöröshagyma FH-ja. Mindhárom ágazatnál az 500 ezer forintot meghaladják a 2003. évi értékek. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


58

39. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő fedezeti hozzájárulásának alakulása



Burgonya Ft/ha 437682 514727 381931 411287 Zöldborsó Ft/ha 192682 - 166301 126484 Paradicsom Ft/ha 141245 185979 378606 451499 Zöldpaprika Ft/ha - - - 990131 Fűszerpaprika Ft/ha - - - 264452 Vöröshagyma Ft/ha 454276 467833 592259 562741 Görögdinnye Ft/ha 295648 224339 373327 335295 Fejes káposzta Ft/ha 347577 188186 302845 605214 Csemegekukorica Ft/ha - - - 177465 Alma Ft/ha 358475 368789 448169 389306 Borszőlő Ft/ha 80893 343753 371425 239639

40. táblázat A zöldségfélék, az alma és a borszőlő fedezeti hozzájárulásának alakulása



Burgonya Ft/ha 399679 146289 372160 308321 Zöldborsó Ft/ha 104251 - 228871 169317 Paradicsom Ft/ha - - - 230763 Csemegekukorica Ft/ha - - - 207693 Vöröshagyma Ft/ha - - - 464340 Alma Ft/ha 158131 - 220053 397027 Borszőlő Ft/ha 156589 497132 377131 214686

Ezt azért hangsúlyozzuk, mert a módszertanban említettük, hogy a tesztüzemek a 2 európai méretegység feletti (EUME) gazdaságok megfigyelésével foglalkoznak, ennek meghatározása pedig a standard fedezeti hozzájárulások (SFH) alapján történik.

A 2 EUME az 2400 euro SFH-t jelent egy gazdaság esetében, ami 250 forintos árfolyamon 600 ezer forint SFH-nak felel meg. Mindezt csupán azért említettük meg itt, hogy a kertészeti termékek fedezeti hozzájárulása elhelyezhetőek legyenek az üzemméret szempontjából.

Meg kell említenünk, hogy a 200 ezer Ft/ha alatti fedezettel bíró zöldborsó és csemegekukorica a szántóföldi növényekkel összevetve mintegy három-négyszeres értékeket jelentenek. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


59

A zöldségfélék fedezeti hozzájárulásának évek közötti változását vizsgálva, az eddig elmondott tendenciák figyelhetők meg, melynek okai megegyeznek az ágazati eredménynél leírtakkal, így ezeket nem kívánjuk megismételni. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

A K I I Az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzete

61

4. Az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzete

A magyar mezőgazdaság termelési szerkezetén belül a növénytermelés és az állattenyésztés általában fele-fele arányt képvisel. Természetesen az egyes évek között kismértékű mozgások megfigyelhetők, de ez többnyire a növények időjárástól való nagyobb kitettségéből adódik.

Az állattenyésztés 2002. évi teljesítménye (a KSH adatai alapján) közel 2 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az állattartók – az árcsökkenés miatt – közel 10 százalékkal kisebb termelési értéket állítottak elő annak ellenére, hogy az állattartás volumene 1 százalékkal nőtt. Az állati termékek termelési volumene pedig ettől is nagyobb, 3 százalékos mértékben nőtt 2001-hez képest. Ez értékben 7,5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet.

A sertés- és a baromfiágazat változása közel azonos mértékű volt (a vollumennövekedés 2 százalék körüli), a szarvasmarha-ágazat kibocsátása viszont közel 4 százalékkal visszaesett.

Ez a néhány kiragadott adat is bizonyítja, hogy az állattenyésztési ágazatok költség-jövedelemhelyzetének vizsgálata hasonlóan fontos, mint a növényeké, hisz mint említettük a termelői érdekeltség fenntartása alapvetően a jövedelemhelyzeten keresztül biztosítható.

4.1. Az állattenyésztési ágazatok költségei

Az állattenyésztés költség- és jövedelemhelyzetének bemutatása előtt fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet néhány olyan szempontra, amelyeket az ágazatok költségeinek értékelésekor célszerű szem előtt tartani. Így a létfenntartó takarmányozás, az alapvető állategészségügyi követelmények, nem utolsó sorban a tartástechnológia által megkövetelt költségráfordítások kielégítése mindent megelőz. Tudott, hogy a költségeknek – állatfajtól függően – 45-75 százalékát a takarmányköltségek teszik ki, de a másik két említett ráfordításelem is évről-évre drágul. Mindebből következik, hogy az állattenyésztésben – szemben a növénytermesztéssel – korlátozottabbak a termelők lehetőségei a ráfordítás-struktúra változtatására.

A másik, ugyancsak lényeges szempont, hogy az állattenyésztésben a külső környezeti tényezők közvetlenül nem éreztetik hatásukat – bár a takarmányokon keresztül indirekt módon befolyást gyakorolnak az eredményekre –, így a termék-előállítás költségei között kisebb hullámzások figyelhetők meg az egyes évek között, mint a növénytermesztésben.

Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy a fajlagos hozamoknak (napi súlygyarapodás, egy tehénre jutó tejtermelés, stb.) az állattartó ágazatok önköltség-alakulásában ne lenne fontos szerepe. Sőt, igen lényeges szempont ezek nagyságának alakulása, hiszen a költségeken keresztül alapvető hatást gyakorolnak

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

Az állattenyésztési ágazatok költség- és jövedelemhelyzete A K I I

62

az egyes termékek jövedelemhelyzetére. Itt csupán azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy az állattenyésztés hozamai döntően a fajtától, a tartástechnológiától, és ez utóbbiak maradéktalan betartásától függenek, nem pedig külső, pl. időjárási tényezőktől, ezáltal meglehetősen állandónak tekinthetők az egyes évek között.

A következőkben ismertetett adatokkal kapcsolatban még egy, a módszertani részben már említett dologra kívánjuk felhívni a figyelmet. Az állatokra vetített mutatóknál éves átlag állatot kell érteni, mely például a vágósertés esetében (folyamatos termelést feltételezve) 2,2-2,4 db vágóállatot jelent egy évben. (Az éves átlag állat definíciója a módszertanban található.)

Az állattenyésztés adatait áttekintve, összességében elmondható, hogy vizsgált ágazatok többségében csökkentek, vagy az előző évi szint körül maradtak a termelés költségei 2002-ben. A változás mértéke természetesen eltérően alakult az egyes állatfajoknál, valamint a két termelői csoportnál. Ebben meghatározó szerepet játszott az egyes termékek jövedelempozíciója, illetve az erre alapozott termelői elvárások, magatartások (41. és 42. táblázat).

41. táblázat Az állati termékek költségalakulása


Ágazat Mérték- egység 1999 2000 2001 2002 2002/2001,

% Közvetlen változó költség

Tejelő tehén Ft/tehén 157654 194450 186984 184913 99 Étkezési tyúktojás Ft/tojó 2104 2634 2983 2878 96 Vágómarha Ft/állat 92311 103797 94495 104203 110 Vágósertés Ft/állat 47530 54334 64653 56250 87 Húscsirke Ft/állat 1143 2256 2754 2473 90

Összes költség Tejelő tehén Ft/tehén 211056 257468 259104 293888 113 Étkezési tyúktojás Ft/tojó 2441 3134 3774 3656 97 Vágómarha Ft/állat 107847 131769 111574 120646 108 Vágósertés Ft/állat 55185 63539 74472 69036 93 Húscsirke Ft/állat 1664 2495 3074 2865 93

Önköltség Tejelő tehén Ft/l 43,87 45,9 54,02 61,29 113 Étkezési tyúktojás Ft/db 10,57 11,88 13,03 13,29 102 Vágómarha Ft/kg 227,40 266,20 268,39 275,51 103 Vágósertés Ft/kg 195,02 227,81 273,69 254,71 93 Húscsirke Ft/kg 175,48 173,56 206,39 193,82 94 TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


63

A 2002. évről általánosságban még egy fontos tényezőt ki kell emelni. A KSH mérései szerint a takarmányárak 1,3 százalékkal mérséklődtek az előző évhez képest. Ezen belül a legnagyobb mértékű csökkenés (10,9 százalék) a takarmányként felhasznált gabonafélék és malomipari melléktermékek árában ment végbe, amely a gabonafélék termelői árindexének 2001 során bekövetkezett 19,1 százalékos átlagos csökkenésének a következménye. Az átlagtermésben pedig a takarmányozásra fordított kiadások az összes költség jelentős hányadát teszik ki, így ez a folyamat kedvezően érintette 2002-ben az állattartókat.

42. táblázat Az állati termékek költségalakulása



% Közvetlen változó költség

Tejelő tehén Ft/tehén 189188 244551 256985 294971 115 Étkezési tyúktojás Ft/tojó 1935 2408 2644 1965 74 Vágómarha Ft/állat 64788 129998 110801 94591 85 Vágósertés Ft/állat 40581 45277 60838 58146 96 Húscsirke Ft/állat 1979 2183 2511 2152 86

Összes költség Tejelő tehén Ft/tehén 308725 375208 412573 453518 110 Étkezési tyúktojás Ft/tojó 2811 3165 3112 2586 83 Vágómarha Ft/állat 82168 173608 157213 99374 63 Vágósertés Ft/állat 47884 53495 74747 69480 93 Húscsirke Ft/állat 2164 2530 2875 2580 90

Önköltség Tejelő tehén Ft/l 53,41 58,92 62,86 67,06 107 Étkezési tyúktojás Ft/db 9,01 11,95 12,31 12,27 99 Vágómarha Ft/kg 222,43 305,16 307,45 277,30 90 Vágósertés Ft/kg 197,35 228,87 285,05 260,98 92 Húscsirke Ft/kg 157,94 173,97 192,00 187,85 98

Ezek után részletesen áttekintve az ágazatokat elmondható, hogy a tejelőtehén tartás az egyedüli ágazat, amelynél mindkét termelői csoportnál emelkedtek a költségek 2001 és 2002 között. Az egyénieknél 13, a társas vállalkozásoknál pedig 10 százalékkal nőttek az egy állatra vetített kiadások. Ez végeredményben 294 ezer, illetve 454 ezer forint költséget jelent tehenenként.

Ez a költségnövekedés részben annak tudható be, hogy a korábbi években (komoly kompromisszumos ártárgyalások hatására) viszonylagos egyensúly és kiegyenlített termelés jellemezte az ágazatot, ez pedig nem késztette a termelőket ráfordításaik mérséklésére. Azt is meg kell említeni ezen felül, hogy az év második

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


64

felétől a tömegtakarmányok a kedvezőtlen hozamok miatt drágultak. Ezt pedig a lehetőségeik függvényében saját maguk állítják elő a termelők.

A fajlagos hozamok tekintetében az egyéni gazdáknál nem történt érdemi változás, így egy liter tej önköltsége 13 százalékkal nőtt 2002-ben és így elérte a 61,29 Ft/l-es szintet. Ezzel szemben a társas gazdaságoknál a 6 százalékos hozamjavulás következtében csak 7 százalékkal nőttek a fajlagos kiadások, ami 67,06 Ft/l-es önköltséget jelentett.

A módszertani részben említettük, hogy kiadványunkban mindössze bemutatjuk a két nagy termelői csoport (egyéni és társasok) költség-jövedelem adatait és nem kívánunk – már csak terjedelmi okok miatt sem – kitérni a különbségek elemzésére. A tejtermelés esetében azonban kivételt teszünk, mivel az összes megfigyelt ágazat közül (a szántóföldi növényeket is beleértve) itt van a legmarkánsabb különbség a két termelői csoport tartástechnológiája között. Ez különösen a takarmányozás területén, az épület- és eszközellátottságban érhető tetten. Ebből adódik, hogy az egy-két állatot tartó gazdáknál látszólag kedvezőbb a tej jövedelempozíciója. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a tartástechnológia elsősorban tehéntartást jelent és nem árutermelésre alapozott tejtermelést. Ami viszont azt jelenti, hogy országos szinten ez a fajta tejelőállítás nem perspektivikus. A tehénlétszám növelés ugyanis már más technológiát igényel, ami a költségek közeledésével jár a két csoport között.

Az elmondottakat támasztja alá, hogy a tesztüzemi minta alapján végzett számítások szerint az egyéni termelők 63 százalékánál 5 tehénnél kevesebb található. Az 5-10 tehenes gazdaságok 28 százalékot képviselnek, és 50 feletti tehénnel a termelőknek csak 0,4 százaléka rendelkezik.

A társas vállalkozásoknál 100 fölötti állomány a gazdaságok 98 százalékában található. A maradék 2 százaléknál 50-100 között mozog az állatlétszám. Ez alatt gyakorlatilag nem található gazdaság.

Hasonló arányokat mutat az országos átlaghoz való viszonyítás is. Az üzemszámot tekintve a társas vállalkozások 4 százalék körüli arányt képviselnek, de itt található a tehénlétszám több mint 74 százaléka, és ezek a gazdaságok állítják elő a hazai tej 81 százalékát.

A tejtermeléssel szemben a marhahizlalással foglalkozó gazdaságok évek óta rendkívül nehéz helyzetben vannak. A kilencvenes évek elején a világ több pontján megjelent és azóta időről-időre fellépő szivacsos agyvelőgyulladásos betegség kritikus helyzetbe sodorta az ágazatot. Annak ellenére, hogy hazánkban még nem észleltek BSE fertőzést, a fogyasztói bizalmatlanság mégis jelentősen csökkentette a marhahús iránti keresletet. Ez mind a belső piacra, mind a külföldi értékesítéseinkre igaz.

Kissé leegyszerűsítve úgy is fogalmazhatunk, hogy a húsmarha-tartás, mint önálló tevékenység, gyakorlatilag megszűnt. A termelés döntően a tejtermelésből TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


65

kikerült állatok (bikaborjak, selejt üszők) hizlalására, mielőbbi értékesítésére redukálódott. Mindezek részben tükröződnek a szélsőséges költségváltozásokban, mely abból adódik, hogy a termelők igen bizonytalanok az optimális költségszint beállításában. Ez tükröződik a 2002. évi adatokban is.

Az egy állatra vetített költségek a társas vállalkozásokban valamivel több, mint 30 százalékkal csökkentek. Ez döntően az egyre külterjesebb tartással, az igen kis súlyig való hízlalással, a rövid ideig való tartással hozható összefüggésbe. Ezzel szemben az egyéni termelőknél 8 százalékkal nőttek a hízóállatra jutó kiadások, ami a drágább tömegtakarmány előállításából adódik döntően, de szerepet játszott ebben a bérköltségek növekedése is.

Mindezek továbbra is azt jelzik, hogy a termelők nem látják az ágazat jövőjét és gyakorlatilag 2002-ben ún. kényszerhízlalás folyt a gazdaságok többségében.

Összességében ez azt jelentette, hogy az egyéni termelőknél az élősúly önköltsége 276 forint kilógrammonként a vizsgált évben, míg a társas vállalkozásoké 277 forint.

A kilencvenes években az állattenyésztés talán legstabilabb ágazata a tojástermelés volt. Az évtized elejei árrobbanás, és az azt követő termelési zavarok helyreállítása után hosszabb távra sikerült az ágazat szereplőinek megteremteniük a kereslet-kínálat egyensúlyát. Az elmúlt évek gabonatermesztési gondjai (évek közötti jelentős hullámzások) kedvezőtlenül érintették a tojástermelő gazdaságokat, és ezzel romlott az ágazat jövedelempozíciója, növelve így a termelés kockázatát.

A 2001. esztendőben már kissé enyhültek ezek a feszültségek, és a tendencia 2002-ben is folytatódott. A társas gazdaságokban az egy tojásra jutó költségek 17 százalékkal mérséklődtek. Ez döntően az abraktakarmányok említett 2001. évi árcsökkenésével hozható összefüggésbe. Az egyéni termelőknél mindössze 3 százalékkal csökkentek az egy tojásra jutó költségek, ami végeredményben a ráfordítások szerény növelését jelenti.

Mindezek következtében az egyéni gazdák egy állatra jutó kiadásai továbbra is meghaladták a 3500 forintos szintet, ami a 273 db-os átlaglétszámot figyelembe véve 13,29 forintos önköltség kialakulását okozta. Ez gyakorlatilag megegyezik a 2001. évi értékkel.

A társas gazdaságoknál romlott a hozam, így az említett költségcsökkenés egy tojásra vetítve nem éreztette hatását. Az azonban figyelmet érdemel, hogy a 12,27 Ft/db-os önköltség 1,02 forinttal elmarad az egyéni termelőkétől.

A baromfitartás másik fő termelési irányát a húscsirke előállítást szintén költség csökkenés jellemezte a 2002. évben. Az egyéni gazdáknál 7, míg a társas vállalkozásoknál 10 százalékkal mérséklődtek az egy átlagállatra jutó kiadások, ami gyakorlatilag a takarmány felhasználásra vezethető vissza. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


66

Közismert, hogy a nyolcvanas években mezőgazdaságunk egyik siker ágazata a broiler-előállítás volt, termelésünk a hazai fogyasztói igényeket 80 százalékkal meghaladta, az ágazat tehát erősen export orientált volt. Ebből adódóan a kilencvenes évek változásai ezt az ágazatot érintették a legérzékenyebben. A kibocsátások drasztikusan visszaestek és igen komoly jövedelmezőségi gondok, hiányok léptek fel, melyek kisebb-nagyobb hullámzásokkal napjainkig megmaradtak.

A 2001. után a 2002. év is némiképp kedvezőbb volt a termelők számára mint a 2000-es esztendő. Ezt tükrözik a költségek változásai, ami nem jelenti azt, hogy megfelelő az ágazat jövedelemhelyzete. Állami támogatás nélkül ugyanis veszteséges lett volna a termékelőállítás.

Azt azonban feltétlen meg kell említeni, hogy az elmúlt évtizedben szorosabbá vált a sertés- és húscsirke-ágazat egymásra gyakorolt hatása. A korábbi időszakhoz képest a hízósertés jövedelem-pozíciójának hullámzásait, illetve az ebből adódó termelésváltozásokat sokkal jobban követte a baromfihús termelése. A csökkenő sertéshús árak mérsékelték a baromfi iránti keresletet, ami a húscsirke árak csökkenését vonta maga után és ezáltal bizonytalanná tette az ágazat jövedelempozícióját.

Mindezeket összegezve a közölt adatok alapján megállapítható, hogy 2002-ben 1 kg húscsirke előállítása az egyéni gazdaságokban 194, míg a társas vállalkozásokban 189 Ft-ba került. A tyúkféléknél tapasztalható közel azonos nagyságú fajlagos költségek (ugyanez vonatkozik az étkezési tojásra is) azt tükrözik, hogy ezekben az ágazatokban meglehetősen egységes technológia szerint történik a termék-előállítás, és a termékpályán nagyfokú a koncentráció.

Állattenyésztésünk egyik meghatározó ágazata a sertéshizlalás. Az ezzel foglalkozó gazdaságoknak igen nehéz gondokkal kellett megküzdeniük az elmúlt évtizedben, melyre részletesen nem kívánunk kitérni. Itt csupán egy dolgot, a szakirodalomból is ismert ún. sertésciklust (termeléshullámzás, aminek az időintervalluma nagyjából három év) tartjuk szükségesnek kiemelni. Ez gyakorlatilag természetesnek tekinthető kereslet-kínálat változást jelent a termékpályán.

A hazai sertéstartóknak ennek a jelenségnek a hihetetlen felgyorsulásával kellett szembenézniük az elmúlt időszakban. Az egyébként normálisnak tekinthető keresletváltozás előbb éves, majd éven belüli mozgást vett fel és ezt a termelők gyakorlatilag képtelenek voltak követni.

Mindezek jelentős hatást gyakoroltak a vágósertés termelési költségeire. A nagyfokú bizonytalanság miatt az átlagos vagy az átlag alatti szinten termelő gazdaságok gyakorlatilag semmilyen kockázatot nem mertek, illetve nem tudtak vállalni, ezért ráfordításaikat megpróbálták a minimálisan szükséges szinten tartani. Az ennél kedvezőbb eredményeket elérő üzemek voltak azok, amelyek a TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


67

lelhetőségeik határain belül megkísérelték növelni termékkibocsátásukat az ágazat számára kedvező időszakokban.

A 2002. évi költségek ismét a folyamatot tükrözik. Mindkét termelői csoportnál csökkentek a termelés költségei. Különösen igaz ez az egyéni termelőkre, ahol az egy éves átlag hízóra jutó kiadások összege 7 százalékkal maradt el a 2001. évi szinttől, hasonlóan a társas vállalkozásokhoz.

Mindezek alapvetően két okra vezethetők vissza. Egyik a már említett takarmányár csökkenés, míg másik a rendkívül romló piaci helyzet, a dinamikusan zuhanó sertés felvásárlási árak, amelyek a termelés, a ráfordítások visszafogására ösztönözték a termelőket.

A költségcsökkenések eredményeként a sertéshízlalás önköltsége 2002-ben az egyéni gazdaságokban kilógrammonként 255 forint, míg a társas vállalkozásokban 261 forint volt. A két termelői kört a baromfihoz hasonlóan közel azonos nagyságú fajlagos élősúly költség jellemzi, ami itt is az egyre inkább egységes tartástechnológiából adódik.

Összegezve az állati termékek 2002. évi költségalakulását, megállapítható, hogy az ágazatok döntő többségénél mérséklődtek a termékelőállításra fordított kiadások, ami természetesen ágazatonként differenciált volt. A tömegtakarmányt fogyasztó állatoknál figyelhető meg csupán növekedés, de a társas vállalkozások marhahízlalása kivétel ez alól. Itt ugyanis az egyénieket közelítő külterjesség felé tendáló tartástechnológia miatt csökkenés következett be. Az abrak fogyasztóknál egyértelműen mérséklődtek a kiadások.

Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy a termékegységre jutó költségek az esetek egy részében kisebb arányban mérséklődtek, mint az állatra jutóak. Ez pedig azt jelenti, hogy a fajlagos hozamok kedvezőtlenebbül alakultak az előző évhez képest. Márpedig a magyar állattenyésztés komoly gondja, hogy a versenytársainkkal szemben rosszabbak a hatékonysági mutatóink (hozamok, napi súlygyarapodás stb.) és ezek javítása lehet az egyik legfontosabb eszköz a uniós gazdákhoz való felzárkózás érdekében, versenyképességünk javításában.

4.2. Az állati termékek önköltségeinek szóródásai

A szántóföldi növényekhez hasonlóan az állati termékeknél is elvégeztük az átlagtól való eltérések vizsgálatát. Módszerét a növényeknél már említettük, így most ezekre külön nem térünk ki, csupán az eredmények bemutatására.

Az állattenyésztésben minden tekintetben kisebb különbségek figyelhetők meg a szóródást illetően. A minimum és a maximum önköltségek közötti eltérés mindössze a tejtermelésben éri el a kétszeres mértéket. A többi ágazatnál 1,3-szeres, és 1,7-szeres differenciák tapasztalhatóak csupán (43. és 44. táblázat). TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


68

Mindebből következik, hogy az átlagtól való különbségek mértéke is szűkebb határok (10-50%) között mozog, mint a szántóföldi növénytermelésben. Ez nyilvánvalóan a növénytermesztéshez viszonyított, sokkal egységesebb technológiával függ össze, valamint azzal, hogy az állattenyésztésben a hozamok alakulása kevésbé függ az időjárási viszonyoktól. Ezáltal nem annyira terület, illetve termelő differenciáltságú, hanem sokkal inkább az alkalmazott technológia függőek az önköltségek. Nem véletlen, hogy a tejtermelésben tapasztalhatóak a legnagyobb eltérések, hiszen ez az ágazat, ahol – a bemutatott ágazatok közül – a legváltozatosabb tartási módok valósíthatók meg.

43. táblázat Az állati termékek önköltségének szóródása az egyéni gazdaságokban

2002. év



(felső decilis)

Tejelő tehén Ft/l 47,12 61,29 91,76 Étkezési tyúktojás Ft/db 9,84 13,29 16,38 Vágómarha Ft/kg 219,31 275,51 353,51 Vágósertés Ft/kg 208,08 254,71 349,77 Húscsirke Ft/kg 172,73 193,82 231,67

44. táblázat Az állati termékek önköltségének szóródása a társas vállalkozásokban

2002. év



(felső decilis)

Tejelő tehén Ft/l 45,81 67,06 90,98 Étkezési tyúktojás Ft/db 11,03 12,27 17,88 Vágómarha Ft/kg 248,82 277,30 335,37 Vágósertés Ft/kg 213,93 260,98 327,17 Húscsirke Ft/kg 162,18 187,85 223,39

A szélső értékek szóródásánál az állattenyésztés esetében is igaz, hogy döntően a kedvezőtlenebb (magasabb) önköltségek esetében nagyobbak az átlagtól való eltérések.

Figyelmet érdemel továbbá, hogy a különbségek mértéke a tej kivételével, mindig az egyéni termelőknél a nagyobb. Ez részben adódhat a nagyobb mintaszámból, de sokkal inkább a gazdaságok pénzügyi erejével, és a szakemberek felkészültségével magyarázható.

Az elmondottakat támasztják alá másik szóródás vizsgálatunk eredményei is. Ennél a csoportosításnál – hasonlóan a növényekhez – arra kerestük a választ, hogy TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


69

hányan helyezkednek el az átlag körül és hányan esnek ezen értékeken kívül pozitív, illetve negatív irányban (45. és 46. táblázat).

45. táblázat Az állati termékek önköltségének és az állatlétszám arányának

szóródása az egyéni gazdaságokban 2002. év

Önköltség Ft/l, db, kg Állatlétszám aránya %




nebb




nebb Tejelő tehén 51,48 58,74 84,19 34 37 29 Étkezési tyúktojás 10,01 12,41 15,53 37 6 57

Vágómarha 233,53 278,30 322,76 23 63 14 Vágósertés 217,57 251,05 318,47 24 63 13 Húscsirke 168,75 190,55 224,59 6 81 13

46. táblázat Az állati termékek önköltségének és az állatlétszám arányának szóródása a

társas vállalkozásokban 2002. év

Önköltség Ft/l, db, kg Állatlétszám aránya %




nebb




nebb Tejelő tehén 54,05 67,85 79,66 20 61 19 Étkezési tyúktojás 11,03 11,73 14,92 27 36 37

Vágómarha 249,02 275,43 316,35 4 87 9 Vágósertés 218,16 261,41 310,33 22 61 17 Húscsirke 162,18 188,98 217,15 6 90 4

Az önköltség szóródásának ilyetén való vizsgálatánál markánsan eltérő képet figyelhetünk meg a 2002. évben. A három hústermelő ágazatnál (vágómarha, vágósertés, húscsirke) az állatlétszám tekintetében a gazdaságok döntő többsége az átlagos önköltségű kategóriába tartozik és ez igaz mindkét termelői csoportra. Ezen belül is a legegységesebb a húscsirke ágazat.

A tejtermelésnél már eltérő helyzet jellemzi a 2002-es évet. A társas gazdaságok esetében itt is az átlag körül található az állatállomány 61 százaléka, míg pozitív és negatív irányban azonosan szóródnak az üzemek. Az egyéni termelőknél azonban normál eloszlást közelíti a szóródás, bár az kétségtelen igaz, hogy az átlagos kategóriában található a legnagyobb tehénlétszám. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


70

Az állati termékek önköltségeinek szóródásai a növényekhez hasonlóan azt tükrözik, hogy ha a szélsőséges eseteket (időjárás, árhullámzás stb.) figyelmen kívül hagyjuk, a gazdaságok egy részében nagyobb odafigyeléssel, a technológiai fegyelem szigorúbb betartásával, a gazdálkodási feltételek pontosabb mérlegelésével, racionálisabb döntések meghozatalával még költség oldalról is javítható a termelés hatékonysága és ezáltal növelhető az ágazati eredmény.

4.3. Az állati termékek értékesítési árai

Az állati termékek előállítási költségei, mint láttuk, a tej kivételével szinten maradtak, vagy csökkentek 2001 és 2002 között. Ez önmagában kedvezőnek ítélhető, mert ez azt jelenti, hogy az ágazatok jövedelempozíciója nem romlott, illetve a csökkenő kiadások miatt még pozitívan is változott a költségek oldaláról. Kérdés ilyenkor, hogy az árak ezt a tendenciát hogyan követték, segítették vagy éppen fordítva, nem engedték érvényre jutni a kedvező folyamatokat.

A Központi Statisztikai Hivatal adataiból megállapítható, hogy a 2002. évi felvásárlási árak a termelők számára kedvezőtlenül alakultak. Az élő állatok és állati termékek átlagában arányos szinten 5 százalékos értékcsökkenés következett be 2002-ben az előző évhez viszonyítva. Ezen belül a tej és a vágómarha ára emelkedett, míg a többi a terméké csökkent. Természetesen ezek az átlagos tendenciák termékenként eltérő mértéket takarnak, és ugyancsak differenciált az ármozgás a két termelői csoport között is (47. és 48. táblázat).

A tejtermelésben a társas gazdaságok 72,82 Ft/l-es átlagárat értek el, ami 5 százalékos növekedést jelent 2001-hez képest. Ez a változás mértékét tekintve gyakorlatilag megegyezik az országos szinttel, ami a korábban leírt tejtermelési volumenekből és arányokból egyenesen következik.

Ettől a szinttől nagyobb az egyéni termelők ára, de a 76,32 Ft/l-es értékben benne van a háztól történő, nyers tej értékesítése is. Ez esetenként eléri a 90-100 forintos literenkénti szintet is. Ez a fajta termékértékesítés azonban hosszú távon nem tartható fenn, ami komoly gondokat jelenthet a gazdák számára a jövőt illetően.

A tej esetében azonban feltétlen el kell mondani, hogy 2002-ig viszonylagos egyensúly alakult ki a termékpályán. Ha néha kemény egyeztetések árán is, de a termékpálya szereplőinek sikerült megegyeznie egymással és ésszerű kompromisszumokat kötniük a közös érdekek alapján, mind a termelés mennyiségéről, az árakról és a támogatásokról. Sajnos a 2003. évi előzetes adatok és információk ennek az egyensúlynak a megbomlását jelzik.

A tejárakkal kapcsolatban még egy fontos tényezőt kell kiemelnünk. Ez pedig a minőségi termékelőállítás. Mivel az EU szabályozása csak az extra minőségű tejet ismeri el emberi fogyasztásra alkalmas terméknek, így csak azok a termelők tudnak a jövőben ezzel az ágazattal versenyképesek maradni, akik ezen követelményeknek meg tudnak felelni.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


71

A költségekkel kapcsolatban már említettük, hogy a szarvasmarha-tartás másik fő termelési irányánál, a hizlalásnál továbbra is igen komoly gondok vannak.

Az Európában tapasztalható BSE betegség úgyszólván lehetetlenné tette az exportot annak ellenére, hogy a hazai állomány továbbra is fertőzés mentes. Emellett a hazai kereslet is drasztikusan csökkent az utóbbi években.

47. táblázat Az állati termékek értékesítési árainak alakulása



% Tej Ft/l 57,79 60,80 65,85 76,32 116 Tojás Ft/db 12,18 15,56 14,51 14,74 102 Vágómarha Ft/kg 218,92 254,32 271,37 266,39 98 Vágósertés Ft/kg 198,11 252,00 340,23 281,91 83 Húscsirke Ft/kg 159,07 170,88 203,01 188,91 93

48. táblázat Az állati termékek értékesítési árainak alakulása



% Tej Ft/l 61,28 65,22 69,63 72,82 105 Tojás Ft/db 8,84 12,72 14,02 13,11 94 Vágómarha Ft/kg 209,63 222,17 259,37 286,75 111 Vágósertés Ft/kg 195,92 250,35 319,26 277,10 87 Húscsirke Ft/kg 156,76 169,38 195,78 189,08 97

A 2002. év némi enyhülést hozott ezen a téren. A fogyasztók bizalmatlansága mérséklődött, ami időnként már keresleti piacot alakított ki és ez kedvezően hatott a sokáig nyomott felvásárlási árakra. A társas vállalkozások kilógrammonkénti 287 forintos ára 11 százalékos javulást jelent 2001-hez képest. Ezzel szemben az egyéni termelőknél gyakorlatilag nem változtak az árak, sőt enyhe csökkenés történt 2002-ben.

Mindezek a folyamatok továbbra is azt jelzik, hogy alapvetően hiányzik a tudatos marhahízlalás (kettős- vagy húshasznosítású fajták tartása) Magyarországon. E tevékenység még mindig döntően a tejtermelő tehenészetekből kikerült bikaborjak és tenyésztésre nem alkalmas üszők felnevelésére korlátozódik, illetve gyakoriak a fiatalkori kivágások. Ez tükröződik az egyéni gazdák áraiban. A keresleti piacot pont az idézte elő, hogy kevés volt a jó minőségű húsmarha kínálat, és aki ezzel rendelkezett az tudott viszonylag kedvezőbb árakat elérni. Ezek a tendenciák TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


72

azonban nem a stabil jövőt sejtetik az ágazat számára, ahhoz átfogó koncepció váltásra van szükség a termékpálya szereplői részéről.

A sertéshízlalással foglalkozó gazdaságok az értékesítési árak tekintetében kedvezőtlen évet zártak 2002-ben.

A 2000-es évtől dinamikusan emelkedő felvásárlási árak 2001-ben érték el a csúcsot. Ekkor voltak időszakok, amikor a feldolgozók kilónként több, mint 400 forintot is fizettek az élősertés kilójáért. 2002-ben a folyamat megfordult és az árak meredeken zuhanni kezdtek és az év végére, illetve 2003 elejére 200 Ft/kg-os szintre is visszaestek.

Ez a drasztikus árcsökkenés a 2002. évi átlag árakban talán nem is tükröződik, mivel igen magas szintről történt a visszalépés. Így az egyéni termelőknél 17 százalékkal mérséklődtek az árak 2001-hez viszonyítva, ami éves szinten 282 forintos árnak felel meg, míg a társas vállalkozásoknál 277 Ft/kg-nak, ami 13 százalékkal marad el az előző évi átlagtól.

Ezek a változások továbbra is arra figyelmeztetnek, hogy a hazai sertéstenyésztés helyzete nem megoldott. A rendkívül szélsőséges értékek közötti áringadozások ugyanis inkább hátrányosan érintik a termelőket és kiegyensúlyozatlanná, bizonytalanná teszik a termékpálya egészét, beleértve a fogyasztókat is.

Mindez változatlanul azt jelenti, hogy a magyar mezőgazdaság egyik meghatározó ágazatának kiegyensúlyozott termeléséhez halaszthatatlanul szükség lenne a termékpálya valamennyi szereplőjének az eddigieknél nagyobb fokú együttműködésére, a közös érdekeken alapuló termelés- és piacszabályozásra.

A társadalmi-gazdasági rendszerváltozás óta az egyik legkiegyensúlyozottabb fejlődés a tojástermelést jellemezte. Ésszerű kompromisszumok révén viszonylag hosszú távon sikerült a kereslet-kínálat igen kényes egyensúlyát fenntartani, aminek következtében a termelői-felvásárlási árakat a hullámzásoktól, szélsőséges mozgásoktól mentes trend jellemezte a 90-es évek során.

Az 1990-es évtized végén ez az egyensúly bomlott meg, de a 2000. év után a 2001. és a 2002. évi adatok is azt jelzik, hogy ez nem vált tartóssá. Az egyéni gazdaságok (2002-ben) által tojásonként elért közel 15 forintos, valamint a társas gazdaságok több mint 13 forintos értékesítési árai a korábbi helyzet visszatérését jelzik.

Ez nem mond ellent annak, hogy 2001 és 2002 között a társas vállalkozások átlagában 6 százalékkal mérséklődtek a felvásárlási árak. Ez ugyan mindössze 90 fillér változást jelent tojásonként és oka csupán a szezonális túlkínálatból adódik.

A baromfitartás másik termelési iránya, a húselőállítás már nem alakult ilyen kedvezően az elmúlt években. A piaci gondok miatt itt is (hasonlóan a sertéshez) TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


73

hektikusan alakultak az értékesítési árak, ami bizonytalanná tette az ágazat eredményességét.

Az előző két évvel ellentétben 2002-ben ismét csökkentek a felvásárlási árak. Az egyéni gazdaságok esetében ennek mértéke 7 százalék volt, míg a társas vállalkozásoknál 3 százalék. Ez azt jelenti, hogy a felvásárlók gyakorlatilag azonos áron (189 Ft/kg) vették át a húscsirkét mindkét termelői körtől.

Ezekben az árcsökkenésekben alapvetően a kínálati piac játszotta a vezető szerepet és ez nem csak a baromfihúsra, hanem az egyéb húsokra is értendő. Ez is jelzi, hogy a sertés és a baromfi ágazatok kapcsolatrendszere az utóbbi időszakban egyre inkább szorosabbá vált, az egyiknél bekövetkezett változások nagymértékben hatnak a másikra. Ezt csak kismértékben módosítják a fogyasztói szokások, egészségesebb (baromfihús) táplálkozás iránti igények stb.

4.4. Az állati termékek jövedelemtartalma

A növényi termékekhez hasonlóan az állati termékeknél is a bevételek döntő hányada az értékesítési árakból származik. Ebből következően az állattenyésztési ágazatok jövedelempozícióját is alapvetően a felvásárlási árak tiszta jövedelem tartalma (ár-önköltség= jövedelem) határozza meg (49. és 50. táblázat).

49. táblázat Az állati termékek jövedelemtartalmának alakulása



Tej Ft/l 13,92 14,90 11,83 15,03 Tojás Ft/db 1,61 3,68 1,48 1,45 Vágómarha Ft/kg -8,48 -11,88 2,98 -9,12 Vágósertés Ft/kg 3,09 24,19 66,54 27,20 Húscsirke Ft/kg -16,41 -2,68 -3,38 -4,91

50. táblázat Az állati termékek jövedelemtartalmának alakulása



Tej Ft/l 7,87 6,30 6,77 5,76 Tojás Ft/db -0,17 0,77 1,71 0,84 Vágómarha Ft/kg -12,80 -82,99 -48,08 9,45 Vágósertés Ft/kg -1,43 21,48 34,21 16,12 Húscsirke Ft/kg -1,18 -4,59 3,78 1,23 TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


74

A közölt adatokból megállapítható, hogy a növénytermeléshez hasonlóan az állati termékek jövedelempozíciója is differenciáltan változott az elmúlt időszakban. Az ágazatok nagyobb hányadában a termelői árak kompenzálták az előállítás költségeit, de egyes esetekben ezt nem sikerült elérniük a termelőknek.

E mellett általánosságban még azt is meg kell említeni, hogy 2001-hez viszonyítva szinte minden vizsgált állati terméknek romlott a jövedelemtartalma.

Ezen sommás megállapítás alól a tejtermelés az egyik kivétel. Az egyéni termelőknél ugyanis az árak literenként 15 forint hasznot eredményeztek a gazdáknak 2002-ben, ami 27 százalékkal haladja meg az előző évi értéket.

Ezzel kapcsolatban azonban feltétlen utalnunk kell a már korábban említettekre. Ennél a termelői körnél jelentős a háztól történő értékesítés, ami ugyan magasabb ár elérését teszi lehetővé, de komoly egészségügyi kérdéseket vet fel, és EU csatlakozásunk után ebben a formában legálisan az a fajta megoldás nem folytatható.

A társas vállalkozásoknál már kedvezőtlenebbül is alakult a 2002. évi tejtermelés jövedelempozíciója az előző évhez képest. Az árak jövedelem tartalma literenként 6 forint alá csökkent a gazdaságok átlagában, ami már részben előrevetítette a 2003. évi tejértékesítési és árproblémákat. Sajnos a vertikum egészét évek óta jellemző viszonylagos egyensúly megbomlott, aminek mielőbbi helyreállítása a termékpálya valamennyi résztvevője számára elemi érdek, 2004. május 1. után ugyanis igen komoly verseny vár az ágazatra.

A marhahizlalásban a tejhez képest pontosan ellentétesen alakultak a jövedelempozíciók 2002-ben. Az egyéni termelők zártak rossz évet, ugyanis áraik nem nyújtottak fedezetet a költségeikre és ezáltal veszteséges lett a termelés.

Ezzel szemben a társas vállalkozások ki tudták használni azt a lehetőséget, amit a kínálati piac nyújtott számukra és a megtermelt áruknak és a csökkenő önköltségeknek köszönhetően javítani tudták az ágazat jövedelem helyzetét. A 2002-ben elért 9,45 Ft/kg-os jövedelem a korábbi évek eredményéhez képest figyelemre méltó teljesítmény. Kérdés természetesen, hogy ez mennyire tekinthető tartósnak.

A két termelői csoport adatait tekintve ugyan azonos változás jellemezte a 2002. évi tojástermelést, hiszen mind az egyénieknél, mint a társasoknál csökkent a termelők jövedelemtartalma 2001-hez képest, de a változás mértékében már jelentős a differencia.

A társas vállalkozásoknál ugyanis 50 százalékkal mérséklődött a jövedelem, ami azt jelenti, hogy az árak egy forintnál kisebb hasznot nyújtottak tojásonként a gazdaságoknak. Ezzel szemben az egyéni termelőknél a 8 százalékos csökkenés gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem változott a termék jövedelempozíciója a vizsgált időszakban. A társas vállalkozásokkal kapcsolatban azért korrektül meg kell említeni, hogy a nagymértékű csökkenésben szerepet játszik a 2001. évben elért igen

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


75

magas 1,71 Ft/db-os érték is. Ez ugyanis ebben a termelői körben kiugróan jónak tekinthető.

A jövedelempozíció tekintetében ugyancsak azonos irányú változások történtek a két termelői kör húscsirke-termelőinél, de az ár és önköltség egyenlegét összevetve ellentétes előjellel.

A társas vállalkozásoknál az elért értékesítési átlag árak kilógrammonként 1,23 forint hasznot biztosítottak a gazdaságok számára 2002-ben. Ez ugyan csak egyharmada az előző évi értékeknek, de mégis azt kell mondanunk, hogy legalább a költségekre fedezetet nyújtottak az árak.

Az egyéni termelők viszont továbbra sem tudták áraikban elismertetni költségeiket, sőt 2001-hez képest tovább nőtt a hiány és 2002-ben elérte a kilógrammonkénti 5 forintot.

Hazai állattenyésztésünk talán legfontosabb ágazatának, a sertés-tenyésztésnek – és ezen belül is a hizlalásnak – rendkívül hullámzóan alakult a jövedelempozíciója az utóbbi évtizedben.

A felvásárlási árak igen szélsőséges ingadozásai következtében a termék jövedelemtermelő képessége tág határok között változott, amit a termelők gyakorlatilag nem tudtak követni. Nagyon sokan abbahagyták a termelést, és más ágazatokhoz viszonyítva nem alakultak még ki azok a stabil termelői rétegek, amelyek a piaci igények folyamatos kielégítését biztosítanák. Ebből adódóan az ágazat egyensúlyi helyzete még napjainkra sem állt helyre, a sertéshizlalással való foglalkozás továbbra is nagyfokú kockázatot jelent a termelők számára.

Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a 2000. évtől felfelé ívelő szakasz jellemezte az ágazatot, mely 2001-ben érte el csúcspontját. Ekkor az árak tisztajövedelem tartalma az egyéni gazdák átlagában 67, míg a társas vállalkozásokéban 34 forint volt kilógrammonként.

Ez a folyamat 2002-től drasztikusan megváltozott és az árak rendkívül gyors ütemben zuhanni kezdtek. Ennek következtében az ágazat jövedelemtartalma az egyénieknél 27 Ft/kg-ra, míg a társas vállalkozásoké 16 Ft/kg-ra esett vissza egy év alatt.

A 2003. évi előzetes adatok további csökkenést jeleznek, és az árak ismét nem nyújtottak fedezetet a költségekre. Ez ismét az állam beavatkozását igényelte. Ez önmagában nem lenne baj, de a fő problémát az ágazat említett instabil jövedelempozíciója jelenti.

4.5. Az állattenyésztési ágazatok eredményei

A növénytermeléshez hasonlóan az állattenyésztésnél is a végleges eredményalakulást a főtermék árbevételén túl az „egyéb” címeken kapott bevételek

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


76

nagysága határozza meg. Ezen ágazatok egy részénél a főtermék mellett – szükség-szerűen – keletkező egyéb (iker) termékek értékesítése számottevően hozzájárul a realizálható haszon nagyságához. Elég talán a tehéntartást említeni, ahol az ágazat bevételeit növeli – a tejértékesítésen túl – a borjú és a kiselejtezett állatok eladása után kapott összeg is. Ezen túlmenően természetesen a különböző címeken kapott, ágazatokhoz kapcsolódó támogatások is befolyásolják a végleges eredmények kialakulását (51. és 52. táblázat).

Mindezeket figyelembe véve elmondhatjuk, hogy a tesztüzemekhez tartozó egyéni gazdaságok átlagában egy tehén után 121 ezer forint eredményt értek el az üzemek 2002-ben. Kedvező jelenség, hogy ez az összeg 33 százalékkal haladja meg az előző évi szintet.

51. táblázat Az állati termékek ágazati eredményének alakulása



Tej Ft/tehén 104872 130627 98770 121366 Tojás Ft/tojó 468 1231 519 1191 Vágómarha Ft/állat -3095 -22333 1944 -6856 Vágósertés Ft/állat 2545 7910 19008 4158 Húscsirke Ft/állat -86 -29 -2 1

52. táblázat Az állati termékek ágazati eredményének alakulása



Tej Ft/tehén 71081 69265 103916 112997 Tojás Ft/tojó 101 497 526 326 Vágómarha Ft/állat -9738 -83530 -44986 10906 Vágósertés Ft/állat 1675 2772 9232 3662 Húscsirke Ft/állat 87 52 174 230

A társas gazdaságok ugyanezen időszakban 113 ezer forint eredményt realizáltak a tejelő tehén tartásával, ami 9 százalékos javulást jelent az előző évhez viszonyítva. Ez azért is érdemel említést, mert mint már említettük, a hazai tejelőtehén állomány körülbelül 74 százaléka e termelői csoportnál található, így az itt elért eredmények határozzák meg alapvetően az ágazat helyzetét.

A marhahízlalásnál évek óta húzódó gondokról az előzőekben már említést tettünk, melyeket az ágazati eredmények csak alátámasztanak. Az egyéni termelőknél tovább nőttek a veszteségek, 2002-ben hízóállatonként megközelítették TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


77

a 7 ezer forintos szintet. A társas vállalkozások 11 ezer forintos pozitív eredménye kedvező, de az összképet nem képes javítani, mivel mint említettük ennek tartóssága jelen körülmények között nem látszik biztosítottnak.

A tojótyúk-tartás jövedelemhelyzete ellentmondásosan alakult. Az egyéni termelőknél az egy állatra jutó eredmények (1191 Ft/tojó) több mint duplájára nőttek 2000 és 2001 között. Ezzel szemben a társas vállalkozásoknál, közel 40 százalékkal mérséklődtek az ágazati eredmények.

Külön kell szólnunk a baromfitartás másik termelési irányáról, a hústermelésről. A jövedelemtermelő képesség vizsgálatánál említettük, hogy az egyéni gazdaságokban a pecsenyecsirke felvásárlási ára nem fedezte a hizlalás költségeit, vagyis az ágazat pusztán a piaci viszonyok figyelembevétele mellett veszteséges helyzetet tükrözött. Az állami támogatások és az egyéb bevételek segítségével azonban megváltozott a jövedelempozíció és az ágazat éves eredménye a pozitív tartományba került. Természetesen az egyéni gazdák által elért, az átlagosan egy állatra jutó évi 71 forintos eredmény egyáltalán nem tekinthető kedvezőnek.

A társas vállalkozásokban kedvezőbben alakultak a 2002. évi eredmények. A támogatásokkal egy átlagos hízóállatra vetítve éves szinten 230 forint jövedelmet értek el a gazdaságok. Az adatok azonban azt is jelzik, hogy az ágazat jövedelempozíciója alapvetően támogatásnál volt fenntartható. Ennek megszűnése ennél a termelői körnél is komoly gondokat vetít előre. Az EU-s csatlakozásunk, tehát egyre sürgetőbbé teszi a termelés hatékonyságának javítását (kiváló minőségű alapanyag-előállítás, takarmányok beltartalmi értékének javítása, technológiai fegyelem betartása stb.) annak érdekében, hogy költség oldalról lehessen megoldani az eredmény javulását.

A sertéshízlalás ágazati eredményei szintén a korábban leírtakat erősítik meg, vagyis hogy a 2002. esztendő kedvezőtlen volt a termék előállítással foglalkozó gazdaságok számára. Döntően a csökkenő árak következtében az egyéni termelőknél az előző év 22 százalékára, míg a társas vállalkozásoknál 40 százalékára esett vissza az egy éves hízóállatra vetített ágazati eredmény.

4.6. Az állattenyésztési ágazatok jövedelmezősége

Az állattenyésztési ágazatok jövedelmezősége a növénytermelésnél is fontosabb. Ezeknek az ágazatoknak egy része ugyanis folyamatos bevételt biztosít a gazdaságoknak, ami például likviditási szempontból igen lényeges kérdés. Ebből következik, hogy itt a 100 forint költségre jutó eredménynek kiemelt fontossága van (53. és 54. táblázat).

A növénytermeléshez hasonlóan az állattenyésztési ágazatok eredményessége is heterogén képet mutat a vizsgált években. A legkedvezőbb jövedelmezőséget a tejtermelésben érték el a gazdaságok. Ez az egyénieknél 41 százalékos, míg a társas TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


78

vállalkozásoknál 25 százalékos szint volt 2002. évben. A két termelői kör különbözőségéről már szóltunk, így ezeket nem kívánjuk megismételni, itt csak annyit tartunk szükségesnek megjegyezni, hogy a társas gazdaságok jövedelmezőségi szintje az ami a magyarországi tejtermelést jellemzi a vizsgált években. A 2002-ben elért 25 forintos szint pedig kedvezőnek tekinthető.

53. táblázat Az állati termékek 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének

alakulása az egyéni gazdaságokban


Tejelő tehén Ft 49,69 50,74 38,12 41,30 Étkezési tyúktojás Ft 19,17 39,28 13,75 32,57 Vágómarha Ft -3,67 -4,41 1,25 -3,07 Vágósertés Ft 3,70 12,11 24,08 10,88 Húscsirke Ft -6,89 2,39 2,39 1,04

54. táblázat Az állati termékek 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének

alakulása a társas vállalkozásokban


Tejelő tehén Ft 23,02 18,46 25,19 24,92 Étkezési tyúktojás Ft 3,59 15,70 16,90 12,59 Vágómarha Ft -5,50 -27,20 -15,64 6,46 Vágósertés Ft 2,98 11,37 14,79 10,10 Húscsirke Ft 5,18 2,89 8,26 9,31

Ugyancsak jó színvonalú volt az egyéni termelők tojástermelésében elért eredménye 2002-ben. A 100 forint költségre jutó 33 forintos haszon kifejezetten pozitívan értékelhető. Ebben az ágazatban a társas vállalkozások szintén elfogadható, 13 százalékos jövedelemrátát értek el.

Figyelmet érdemel, hogy a sertéshízlalásban mindkét termelői csoport 10 forint körüli jövedelmezőséget produkált 2002-ben. Ez a szint önmagában talán elfogadhatónak lenne tekinthető, de az előző évekkel összevetve azonban mindenképpen komoly visszaesést jelent, melynek okait az áraknál láttuk.

A húscsirke- és a marhahízlalás jövedelemrátája továbbra is 10 százalék alatt van, sőt a hízómarha-ágazat az egyéni termelőknél veszteséges is volt. Ez ismételten a két ágazat gondjaira hívja fel a figyelmet. Azt azonban feltétlen szükséges külön hangsúlyozni, hogy a húscsirke társas vállalkozásokban elért jövedelmezőség az utóbbi két évben enyhén javuló helyzetet mutat, ami a kilábalás lehetséges célját is jelenti. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


79

4.7. Az állattenyésztési ágazatok fedezeti hozzájárulása

A fedezeti hozzájárulás, amint a módszertani részben ismertettünk a termelési érték és a közvetlen változó költségek különbözete. Ebből következik, hogy nagyságát az állattenyésztési ágazatoknál alapvetően az állati termékek árai és a takarmányozásra fordított kiadások határozzák meg (55. és 56. táblázat).

55. táblázat Az állattenyésztési ágazatok fedezeti hozzájárulásának alakulása



Tej Ft/tehén 158272 193645 170890 230341 Tojás Ft/tojó 805 1731 1310 1969 Vágómarha Ft/állat 12440 5639 19023 9587 Vágósertés Ft/állat 9700 17114 28826 16945 Vágócsirke Ft/állat 134 210 317 394

56. táblázat Az állattenyésztési ágazatok fedezeti hozzájárulásának alakulása



Tej Ft/tehén 190619 199922 259505 271544 Tojás Ft/tojó 977 1254 995 947 Vágómarha Ft/állat 7642 -39920 1426 15688 Vágósertés Ft/állat 8978 10989 23140 14996 Vágócsirke Ft/állat 271 399 538 658

A közölt adatok alapján megállapítható, hogy a vizsgált ágazatoknál differenciált változások következtek be 2001 és 2002 között.

Az egyéni termelőknél a tej, a tojás és a húscsirke esetében nőttek a fedezeti hozzájárulások, melyek mértéke 24 és 50 százalék között mozgott. Ezzel szemben a vágómarhánál 26, a vágósertésnél 41 százalékos csökkenés történt 2002-ben.

A társas gazdaságoknál szintén javult a tej és a húscsirke FH-ja, és ezen felül kedvezően változott a vágómarha fedezeti hozzájárulása is. A vágósertés és a tojás viszont elmaradt az előző évi szinttől, de a tojás esetében csupán 5 százalékot jelent.

Figyelmet érdemel, hogy a társas vállalkozásoknál – a vágómarhát kivéve – többnyire kisebb ingadozás figyelhető meg, mint az egyéni termelőknél. TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


80

A két termelői kör FH-i közötti differenciák változásai többnyire a takarmány előállítás, illetve beszerzés különbségeire, pontosabban ezek költségeire vezethetők vissza. A tartástechnológiák ugyanis – a tehenészetet kivéve – viszonylag egységesek, az árak is közel azonosak, így a differenciát a közvetlen változó költségek között elszámolt takarmányozási kiadások különbségei, valamint a takarmányozás hatékonyságaiban meglévő eltérések jelentik. Ezt azért tartjuk fontosnak ismételten hangsúlyozni, mert állattenyésztésünk versenyképesebbé tételének egyik lehetséges területe a takarmányozás (mind naturális, mind érték oldalon) javítása.

A legfontosabb mezőgazdasági ágazatok (mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés) jövedelemhelyzetét röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy a 2002. évben az ágazatok egy részében romlottak a jövedelemszerzési lehetőségek, más ágazatoknál eredményjavulás következett be és sajnálatos módon maradtak olyan termékek, melyek jövedelempozíciója továbbra is kedvezőtlen.

Az egyik alapvető problémát – és ez a kedvező jövedelemmel bíró termékekre is igaz – továbbra is a termelés nagyfokú kockázata jelenti. Az igen erős jövedelem hullámzások bizonytalanná teszik a termelőket és ez végeredményben gátolja a termékpályák harmonikus fejlődését.

Nem véletlenül hangsúlyozzuk a termelői biztonságot. A 2004. évi Európai Uniós csatlakozás ugyanis stabil mezőgazdaságot igényelne, annak érdekében, hogy gazdáink megfelelő eséllyel versenyezhessenek a rendkívül kiélezett és az egységes piacon nagy rutint szerzett gazdákkal szemben. Márpedig Magyarország földrajzi és gazdasági adottságai mindenképpen lehetőséget adnak az intenzív mezőgazdasági termelésre, és az ország érdeke is az, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

A K I I Táblázatok jegyzéke

81

Táblázatok jegyzéke

1. táblázat: A szántóföldi növények termelési költségének alakulása az egyéni gazdaságokban ........................................................................................... 8

2. táblázat: A szántóföldi növények termelési költségének alakulása a társas vállalkozásokban........................................................................................ 8

3. táblázat: A szántóföldi növények közvetlen változó költségének alakulása az egyéni gazdaságokban ............................................................................... 8

4. táblázat: A szántóföldi növények közvetlen változó költségének alakulása a társas vállalkozásokban........................................................................................ 8

5. táblázat: A szántóföldi növények átlagos hozamának alakulása az egyéni gazdaságokban ........................................................................................... 8

6. táblázat:A szántóföldi növények átlagos hozamának alakulása a társas vállalkozásokban........................................................................................ 8

7. táblázat: A szántóföldi növények önköltségének alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................................... 8

8. táblázat: A szántóföldi növények önköltségének alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8

9. táblázat: A szántóföldi növények önköltségének szóródása az egyéni gazdaságokban 2002. év .......................................................................... 8

10. táblázat: A szántóföldi növények önköltségének szóródása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8

11. táblázat: A szántóföldi növények önköltségének és területi arányának szóródása az egyéni gazdaságokban......................................................................... 8

12. táblázat: A szántóföldi növények önköltségének és területi arányának szóródása a társas vállalkozásokban......................................................................... 8

13. táblázat: A szántóföldi növények értékesítési árainak alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................................... 8

14. táblázat: A szántóföldi növények értékesítési árainak alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8

15. táblázat: A szántóföldi növények jövedelemtartalmának alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................................... 8

16. táblázat: A szántóföldi növények jövedelemtartalmának alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8

17. táblázat: A szántóföldi növények ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................................... 8

18. táblázat: A szántóföldi növények ágazati eredményének alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8

19. táblázat: A szántóföldi növények 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban ................................ 8

20. táblázat: A szántóföldi növények 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása a társas vállalkozásokban ................................ 8

21. táblázat: A szántóföldi növények fedezeti hozzájárulásának alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................... 8

22. táblázat: A szántóföldi növények fedezeti hozzájárulásának alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

Táblázatok jegyzéke A K I I

82

23. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő termelési költségének alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8

24. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő termelési költségének alakulása a társas gazdaságokban............................................................................8

25. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő közvetlen változó költségének alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................8

26. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő közvetlen változó költségének alakulása a társas gazdaságokban.............................................................8

27. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő átlagos hozamának alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8

28. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő átlagos hozamának alakulása a társas gazdaságokban.............................................................................8

29. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő önköltségének alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8

30. táblázat: A zöldségfélék, az alma és a borszőlő önköltségének alakulása a társas gazdaságokban.............................................................................8

31. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő értékesítési árainak alakulása az egyéni gazdaságokban ........................................................................8

32. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő értékesítési árainak alakulása a társas gazdaságokban.............................................................................8

33. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő jövedelemtartalmának alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8

34. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő jövedelemtartalmának alakulása a társas gazdaságokban.............................................................................8

35. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8

36. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8

37. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban ....................8

38. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása a társas gazdaságokban........................8

39. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő fedezeti hozzájárulásának alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8

40. táblázat: A zöldségek, az alma és a borszőlő fedezeti hozzájárulásának alakulása az egyéni gazdaságokban .........................................................................8

41. táblázat: Az állati termékek költségalakulása az egyéni gazdaságokban ..............8 42. táblázat: Az állati termékek költségalakulása a társas vállalkozásokban ..............8 43. táblázat: Az állati termékek önköltségének szóródása az egyéni

gazdaságokban 2002. év...........................................................................8 44. táblázat: Az állati termékek önköltségének szóródása a társas

vállalkozásokban 2002. év .......................................................................8 45. táblázat: Az állati termékek önköltségének és az állatlétszám arányának

szóródása az egyéni gazdaságokban ........................................................8 46. táblázat: Az állati termékek önköltségének és az állatlétszám arányának

szóródása a társas vállalkozásokban ........................................................8

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

A K I I Táblázatok jegyzéke

83

47. táblázat: Az állati termékek értékesítési árainak alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................................... 8

48. táblázat: Az állati termékek értékesítési árainak alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8

49. táblázat: Az állati termékek jövedelemtartalmának alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................................... 8

50. táblázat: Az állati termékek jövedelemtartalmának alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8

51. táblázat: Az állati termékek ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban......................................................................................... 8

52. táblázat: Az állati termékek ágazati eredményének alakulása a társas vállalkozásokban...................................................................................... 8

53. táblázat: Az állati termékek 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása az egyéni gazdaságokban ................................ 8

54. táblázat: Az állati termékek 100 Ft termelési költségre jutó ágazati eredményének alakulása a társas vállalkozásokban ................................ 8

55. táblázat: Az állattenyésztési ágazatok fedezeti hozzájárulásának alakulása az egyéni gazdaságokban........................................................................ 8

56. táblázat: Az állattenyésztési ágazatok fedezeti hozzájárulásának alakulása a társas vállalkozásokban......................................................................... 8

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

A K I I Mellékletek

85

MELLÉKLETEK

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

Mellékletek A K I I

86

Mellékletek jegyzéke

A fontosabb mezőgazdasági termékek előállításának költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban...........................................................................................87

A fontosabb mezőgazdasági termékek előállításának költsége és jövedelme a társas gazdaságokban ............................................................................................118

A fontosabb mezőgazdasági termékek előállításának költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban ..............145

A fontosabb mezőgazdasági termékek előállításának költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban..................176

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


87

1. melléklet A búzatermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban

Sor-szám Megnevezés Mérték-

egység 2000 2001 2002

1. Vetőmagköltség Ft/ha 11319 13770 130912. Műtrágyaköltség Ft/ha 10658 14504 137973. Növényvédőszer-költség Ft/ha 6469 5804 58284. Egyéb anyagköltség Ft/ha 557 329 3415. Öntözési költség Ft/ha 0 39 66. Közvetlen marketingköltség Ft/ha 184 176 2087. Szárítási költség Ft/ha 94 333 2228. Közvetlen fűtési költség Ft/ha 6 4 09. Közvetlen biztosítási költség Ft/ha 153 315 229

10. Változó gépköltség Ft/ha 14696 16509 1550911. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 4747 1793 87312. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 8106 13323 1484713. Egyéb változó költség Ft/ha 1268 614 32414. Közvetlen munkabér Ft/ha 3485 4432 377115. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 1209 1174 110316. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 5162 8129 791217. Földbérleti díj Ft/ha 3019 2415 200018. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 2858 1567 356419. Egyéb állandó költség Ft/ha 41 129 16720. Tevékenység általános költsége Ft/ha 1490 2278 245721. Gazdasági általános költség Ft/ha 4144 4445 376922. Változó költség összesen Ft/ha 58258 67514 6527523. Állandó költség összesen Ft/ha 21408 24570 2474324. Termelési költség összesen Ft/ha 79666 92084 9001825. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 89287 67403 7510226. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 5483 7895 1059727. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 444 151 168828. Melléktermék értéke Ft/ha 1505 2474 182629. Termelési érték Ft/ha 104908 96229 9235030. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 74200 60341 5830431. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 46651 28715 2707532. Ágazati eredmény Ft/ha 25243 4145 233233. A főtermék önköltsége Ft/t 21975 21535 2513734. Értékesítési átlagár Ft/t 27405 20597 2230035. Átlaghozam t/ha 3,61 4,22 3,5236. Átlagos aranykorona érték AK/ha 21,05 20,57 21,05TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


88

2. melléklet A durumbúza-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Változó gépköltség Ft/ha 22883 24296 609511. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 5071 0 61312. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 3438 6077 1872413. Egyéb változó költség Ft/ha 1717 0 42614. Közvetlen munkabér Ft/ha 3113 4156 572715. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 4447 1624 264116. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 558 15371 337217. Földbérleti díj Ft/ha 0 963 100818. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 1547 0 44519. Egyéb állandó költség Ft/ha 0 0 2920. Tevékenység általános költsége Ft/ha 3200 2360 79121. Gazdasági általános költség Ft/ha 2239 1351 411622. Változó költség összesen Ft/ha 69654 59837 7033623. Állandó költség összesen Ft/ha 15104 25825 1812824. Termelési költség összesen Ft/ha 84758 85662 8846425. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 53134 76431 9498126. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 4258 6025 1007827. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 0 0 23028. Melléktermék értéke Ft/ha 33 0 225329. Termelési érték Ft/ha 122493 85456 10619130. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 84231 55992 6128631. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 52839 25619 3585532. Ágazati eredmény Ft/ha 37735 -205 1772733. A főtermék önköltsége Ft/t 20586 21388 2470234. Értékesítési átlagár Ft/t 28720 19833 2682835. Átlaghozam t/ha 4,12 4,00 3,4936. Átlagos aranykorona érték AK/ha 23,44 20,49 26,08TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


89

3. melléklet A rozstermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Változó gépköltség Ft/ha 12630 14851 1516711. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 3990 1655 44312. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 5973 14213 1884413. Egyéb változó költség Ft/ha 358 152 28614. Közvetlen munkabér Ft/ha 4350 12750 510615. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 1915 5062 158516. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 1625 4987 600317. Földbérleti díj Ft/ha 2334 960 27518. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 4235 81 10819. Egyéb állandó költség Ft/ha 0 0 3620. Tevékenység általános költsége Ft/ha 743 1189 246421. Gazdasági általános költség Ft/ha 2669 3410 152822. Változó költség összesen Ft/ha 40323 45937 5443523. Állandó költség összesen Ft/ha 17871 28439 1710624. Termelési költség összesen Ft/ha 58193 74376 7154225. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 40980 19078 2834826. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 4190 8158 626927. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 333 0 028. Melléktermék értéke Ft/ha 3696 6716 531429. Termelési érték Ft/ha 64914 61966 5532530. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 47185 46748 3534431. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 24592 16030 89032. Ágazati eredmény Ft/ha 6721 -12410 -1621633. A főtermék önköltsége Ft/t 24584 26790 3010034. Értékesítési átlagár Ft/t 25575 18644 1987735. Átlaghozam t/ha 2,22 2,53 2,2336. Átlagos aranykorona érték AK/ha 12,37 12,85 9,70TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


90

4. melléklet Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


91

5. melléklet A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


92

6. melléklet A zabtermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


93

7. melléklet A triticale-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Változó gépköltség Ft/ha 12250 15970 1454111. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 4001 1306 64412. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 9077 11267 1465813. Egyéb változó költség Ft/ha 1843 1558 40614. Közvetlen munkabér Ft/ha 3295 3393 418515. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 1313 1106 130616. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 4318 6469 522317. Földbérleti díj Ft/ha 1929 1353 52218. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 1163 1081 315619. Egyéb állandó költség Ft/ha 239 80 10420. Tevékenység általános költsége Ft/ha 460 1535 215521. Gazdasági általános költség Ft/ha 3810 4009 336422. Változó költség összesen Ft/ha 45778 56105 5490223. Állandó költség összesen Ft/ha 16527 19027 2001624. Termelési költség összesen Ft/ha 62305 75132 7491725. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 59884 43325 3611326. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 4473 8565 1030627. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 80 3 111228. Melléktermék értéke Ft/ha 1831 5005 371729. Termelési érték Ft/ha 81469 79261 7141830. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 61019 51699 4635931. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 35691 23156 1651632. Ágazati eredmény Ft/ha 19164 4129 -350033. A főtermék önköltsége Ft/t 20964 20056 2545634. Értékesítési átlagár Ft/t 26030 18785 2012135. Átlaghozam t/ha 2,95 3,50 2,8036. Átlagos aranykorona érték AK/ha 13,93 15,19 14,96TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


94

8. melléklet A kukoricatermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Változó gépköltség Ft/ha 14287 18266 1691711. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 4983 1615 117212. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 11609 15547 1844613. Egyéb változó költség Ft/ha 1320 846 100614. Közvetlen munkabér Ft/ha 3560 5588 482215. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 1176 1505 149716. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 4399 9543 855217. Földbérleti díj Ft/ha 3711 2826 242418. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 5246 2512 302319. Egyéb állandó költség Ft/ha 176 91 11720. Tevékenység általános költsége Ft/ha 989 2257 339021. Gazdasági általános költség Ft/ha 5393 4409 369222. Változó költség összesen Ft/ha 71671 88175 8603023. Állandó költség összesen Ft/ha 24649 28731 2751824. Termelési költség összesen Ft/ha 96320 116906 11354825. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 106548 93541 9892726. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 7112 8753 1028727. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 995 196 117128. Melléktermék értéke Ft/ha 73 96 829. Termelési érték Ft/ha 130666 134083 12799030. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 89873 81336 7849431. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 58995 45908 4196032. Ágazati eredmény Ft/ha 34346 17177 1444233. A főtermék önköltsége Ft/t 21265 16883 2102934. Értékesítési átlagár Ft/t 27063 18075 2158235. Átlaghozam t/ha 4,65 6,94 5,4436. Átlagos aranykorona érték AK/ha 21,59 21,37 21,20

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


95

9. melléklet A napraforgó-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Változó gépköltség Ft/ha 14606 13431 1622211. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 5116 1628 49012. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 5952 19175 1663413. Egyéb változó költség Ft/ha 526 367 72614. Közvetlen munkabér Ft/ha 3059 4537 463215. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 1291 1001 127116. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 7549 5868 846817. Földbérleti díj Ft/ha 2632 2366 261718. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 1814 1165 118319. Egyéb állandó költség Ft/ha 35 677 27220. Tevékenység általános költsége Ft/ha 768 1320 322621. Gazdasági általános költség Ft/ha 4065 3926 349122. Változó költség összesen Ft/ha 54563 68270 6872523. Állandó költség összesen Ft/ha 21211 20859 2516124. Termelési költség összesen Ft/ha 75774 89128 9388525. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 68472 112607 12043626. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 4583 8620 1048927. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 209 129 139328. Melléktermék értéke Ft/ha 0 0 5529. Termelési érték Ft/ha 73360 124739 13427130. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 44471 90703 9889231. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 18797 56469 6554732. Ágazati eredmény Ft/ha -2414 35610 4038633. A főtermék önköltsége Ft/t 48501 44354 4754534. Értékesítési átlagár Ft/t 43888 57724 6198835. Átlaghozam t/ha 1,66 2,01 1,9836. Átlagos aranykorona érték AK/ha 19,40 20,13 21,16TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


96

10. melléklet A repcetermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


97

11. melléklet A szójatermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


98

12. melléklet A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


99

13. melléklet A burgonyatermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


100

14. melléklet A lucernatermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


101

15. melléklet A silókukorica-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


102

16. melléklet A rét költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


103

17. melléklet A fejeskáposzta-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


104

18. melléklet A vöröshagyma-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


105

19. melléklet A görögdinnye-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


106

20. melléklet A zöldborsótermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002

1. Vetőmagköltség Ft/ha 39969 418242. Műtrágyaköltség Ft/ha 10427 118083. Növényvédőszer-költség Ft/ha 8541 153534. Egyéb anyagköltség Ft/ha 0 05. Öntözési költség Ft/ha 3228 96876. Közvetlen marketingköltség Ft/ha 0 07. Szárítási költség Ft/ha 0 08. Közvetlen fűtési költség Ft/ha 0 09. Közvetlen biztosítási költség Ft/ha 0 32

10. Változó gépköltség Ft/ha 20485 1966711. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 3228 012. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 19966 4514413. Egyéb változó költség Ft/ha 4912 151914. Közvetlen munkabér Ft/ha 5401 603015. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 2150 214916. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 13536 696017. Földbérleti díj Ft/ha 2768 549918. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 0 7719. Egyéb állandó költség Ft/ha 0 31820. Tevékenység általános költsége Ft/ha 4418 136121. Gazdasági általános költség Ft/ha 7799 761922. Változó költség összesen Ft/ha 110756 14503523. Állandó költség összesen Ft/ha 36072 3001424. Termelési költség összesen Ft/ha 146828 17504925. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 225415 19266726. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 7963 1578027. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 0 52128. Melléktermék értéke Ft/ha 0 029. Termelési érték Ft/ha 233378 20670730. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 166301 12648431. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 122622 6167232. Ágazati eredmény Ft/ha 86550 3165833. A főtermék önköltsége Ft/t 44031 4683434. Értékesítési átlagár Ft/t 67603 5094435. Átlaghozam t/ha 4,03 3,7436. Átlagos aranykorona érték AK/ha 29,80 24,93

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


107

21. melléklet A paradicsomtermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban

Sor-szám Megnevezés Mérték

-egység 2000 2001 2002



SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


108

22. melléklet A zöldpaprika-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


-egység 2000 2001 2002

1. Vetőmagköltség Ft/ha 1807812. Műtrágyaköltség Ft/ha 606643. Növényvédőszer-költség Ft/ha 654384. Egyéb anyagköltség Ft/ha 703895. Öntözési költség Ft/ha 64666. Közvetlen marketingköltség Ft/ha 07. Szárítási költség Ft/ha 08. Közvetlen fűtési költség Ft/ha 09. Közvetlen biztosítási költség Ft/ha 663

10. Változó gépköltség Ft/ha 8790211. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 336712. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 3542913. Egyéb változó költség Ft/ha 438114. Közvetlen munkabér Ft/ha 13329115. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 3211216. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 1698917. Földbérleti díj Ft/ha 692418. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 866219. Egyéb állandó költség Ft/ha 020. Tevékenység általános költsége Ft/ha 1997021. Gazdasági általános költség Ft/ha 4565322. Változó költség összesen Ft/ha 51548023. Állandó költség összesen Ft/ha 26360224. Termelési költség összesen Ft/ha 77908225. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 137763526. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 45727. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 82628. Melléktermék értéke Ft/ha 029. Termelési érték Ft/ha 137891330. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 99013131. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 86343332. Ágazati eredmény Ft/ha 59983133. A főtermék önköltsége Ft/t 2864434. Értékesítési átlagár Ft/t 5065035. Átlaghozam t/ha 27,2036. Átlagos aranykorona érték AK/ha 17,29

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


109

23. melléklet A fűszerpaprika-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


-egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


110

24. melléklet A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


-egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


111

25. melléklet Az almatermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


112

26. melléklet A borszőlőtermelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Változó gépköltség Ft/ha 9181 25104 2853311. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 1604 659 189212. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 51956 49955 2911513. Egyéb változó költség Ft/ha 25376 36739 1124214. Közvetlen munkabér Ft/ha 80432 80155 10501315. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 16873 12363 1187916. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 11036 24647 2962217. Földbérleti díj Ft/ha 15784 2972 388718. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 36914 41369 2180319. Egyéb állandó költség Ft/ha 8581 0 83120. Tevékenység általános költsége Ft/ha 1788 11788 1356921. Gazdasági általános költség Ft/ha 33226 24284 1483322. Változó költség összesen Ft/ha 182362 189921 16797023. Állandó költség összesen Ft/ha 204633 197578 20143824. Termelési költség összesen Ft/ha 386995 387499 36940825. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 416347 402130 31148626. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 6885 8257 886527. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 0 0 137728. Melléktermék értéke Ft/ha 2 0 029. Termelési érték Ft/ha 463374 485627 34807130. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 343753 371425 23963931. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 281012 295706 18010032. Ágazati eredmény Ft/ha 76379 98128 -2133733. A főtermék önköltsége Ft/t 41860 39895 4909034. Értékesítési átlagár Ft/t 49379 49137 4489835. Átlaghozam t/ha 9,31 9,89 7,5436. Átlagos aranykorona érték AK/ha 29,06 30,23 33,84

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


113

27. melléklet A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002

1. Állománypótlás költsége Ft/tehén 35656 18369* 17494*2. Saját termelésű abraktakarmány Ft/tehén 32457 45467 418533. Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Ft/tehén 36812 27776 329014. Saját termelésű tömegtakarmány Ft/tehén 37655 40812 385715. Vásárolt tömegtakarmány Ft/tehén 13816 27148 257756. Egyéb takarmányok Ft/tehén 18393 5761 104357. Állategészségügyi költség Ft/tehén 5522 5458 79488. Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége Ft/tehén 5022 3902 44259. Teljesítményvizsgálat költsége Ft/tehén 742 525 721

10. Közvetlen marketingköltség Ft/tehén 2 0 20011. Közvetlen biztosítási költség Ft/tehén 273 95 9912. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/tehén 12030 10549 1275013. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/tehén 420 237 311514. Egyéb változó költség Ft/tehén 8100 11671 448915. Közvetlen munkabér Ft/tehén 19506 18275 3814416. Közvetlen munkabér közterhei Ft/tehén 6995 4822 1109917. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/tehén 1660 2278 737218. Értékcsökkenési leírás Ft/tehén 4819 14412 399119. Egyéb állandó költség Ft/tehén 486 282 131720. Tevékenység általános költsége Ft/tehén 1505 6877 1658921. Gazdasági általános költség Ft/tehén 15597 14389 1459822. Változó költség összesen Ft/tehén 206900 197770 20077723. Állandó költség összesen Ft/tehén 50568 61334 9311024. Termelési költség összesen Ft/tehén 257468 259104 29388825. Az ágazat összes árbevétele Ft/tehén 355458 310566 35398426. Közvetlen állami támogatás Ft/tehén 11836 12184 1302627. Az ágazat egyéb bevételei Ft/tehén 397 485 29028. Melléktermék értéke Ft/tehén 5528 6046 621529. Termelési érték Ft/tehén 388095 357874 41525430. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/tehén 193645 170890 23034131. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/tehén 181195 160104 21447632. Ágazati eredmény Ft/tehén 130627 98770 12136633. A tej önköltsége Ft/l 45,90 54,02 61,2934. A tej értékesítési átlagára Ft/l 60,80 65,85 76,3235. Átlaghozam l/tehén 5242 4505 4526

* Tenyészállatok után elszámolt értékcsökkenés

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


114

28. melléklet Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002

1. Állománypótlás költsége Ft/tyúk 526 255 6412. Saját termelésű abraktakarmány Ft/tyúk 153 114 1873. Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Ft/tyúk 187 1741 17054. Saját termelésű tömegtakarmány Ft/tyúk 0 0 05. Vásárolt tömegtakarmány Ft/tyúk 0 0 06. Egyéb takarmányok Ft/tyúk 1582 689 07. Állategészségügyi költség Ft/tyúk 51 24 238. Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége Ft/tyúk 0 0 09. Teljesítményvizsgálat költsége Ft/tyúk 0 0 0

10. Közvetlen marketingköltség Ft/tyúk 5 0 411. Közvetlen biztosítási költség Ft/tyúk 0 0 012. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/tyúk 0 35 5113. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/tyúk 17 111 614. Egyéb változó költség Ft/tyúk 131 160 31815. Közvetlen munkabér Ft/tyúk 119 90 21716. Közvetlen munkabér közterhei Ft/tyúk 62 45 4617. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/tyúk 0 22 7718. Értékcsökkenési leírás Ft/tyúk 73 73 2819. Egyéb állandó költség Ft/tyúk 0 0 12620. Tevékenység általános költsége Ft/tyúk 0 10 8621. Gazdasági általános költség Ft/tyúk 229 404 14122. Változó költség összesen Ft/tyúk 2651 3129 293523. Állandó költség összesen Ft/tyúk 483 645 72124. Termelési költség összesen Ft/tyúk 3134 3774 365625. Az ágazat összes árbevétele Ft/tyúk 4280 4287 397726. Közvetlen állami támogatás Ft/tyúk 0 0 027. Az ágazat egyéb bevételei Ft/tyúk 0 1 028. Melléktermék értéke Ft/tyúk 27 31 2929. Termelési érték Ft/tyúk 4365 4293 484730. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/tyúk 1731 1310 196931. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/tyúk 1714 1164 191232. Ágazati eredmény Ft/tyúk 1231 519 119133. A tojás önköltsége Ft/db 11,88 13,03 13,2934. A tojás értékesítési átlagára Ft/db 15,56 14,51 14,7435. Átlaghozam db/tyúk 261 287 273

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


115

29. melléklet A marhahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002

1. Állománypótlás költsége Ft/kg 72,95 51,10 62,422. Saját termelésű abraktakarmány Ft/kg 56,90 50,17 53,143. Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Ft/kg 12,89 44,86 35,894. Saját termelésű tömegtakarmány Ft/kg 43,11 31,62 45,865. Vásárolt tömegtakarmány Ft/kg 10,58 30,20 28,456. Egyéb takarmányok Ft/kg 3,99 12,13 5,027. Állategészségügyi költség Ft/kg 3,72 5,77 3,388. Teljesítményvizsgálat költsége Ft/kg 0,00 0,00 0,019. Közvetlen marketingköltség Ft/kg 0,00 0,00 0,00

10. Közvetlen biztosítási költség Ft/kg 0,00 0,04 0,7611. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/kg 7,35 8,23 4,6812. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/kg 0,62 0,11 0,0913. Egyéb változó költség Ft/kg 8,21 7,47 3,2614. Közvetlen munkabér Ft/kg 19,90 8,01 10,4315. Közvetlen munkabér közterhei Ft/kg 6,67 2,00 3,2016. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/kg 0,57 2,76 3,4417. Értékcsökkenési leírás Ft/kg 5,44 2,12 1,9418. Egyéb állandó költség Ft/kg 0,00 0,00 0,1219. Tevékenység általános költsége Ft/kg 2,74 5,44 7,9620. Gazdasági általános költség Ft/kg 13,94 12,79 8,0821. Változó költség összesen Ft/kg 220,32 241,70 242,9522. Állandó költség összesen Ft/kg 49,26 33,13 35,1723. Termelési költség összesen Ft/kg 269,58 274,83 278,1324. Közvetlen állami támogatás Ft/kg 0,00 0,32 0,2925. Az ágazat egyéb bevételei Ft/kg 0,00 0,15 0,3026. Melléktermék értéke Ft/kg 3,37 6,43 2,6127. Termelési érték Ft/kg 257,69 278,27 269,5928. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/kg 45,34 44,92 31,4029. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/kg 37,37 36,57 26,6430. Ágazati eredmény Ft/kg -11,88 3,44 -8,5331. Élősúly önköltsége Ft/kg 266,20 268,39 275,5132. Hízóállat értékesítési átlagára Ft/kg 254,32 271,37 266,39

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


116

30. melléklet A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Közvetlen biztosítási költség Ft/kg 0,15 0,08 0,0411. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/kg 5,44 4,00 3,2812. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/kg 1,07 0,95 0,6713. Egyéb változó költség Ft/kg 4,67 4,14 1,8514. Közvetlen munkabér Ft/kg 9,72 10,78 15,9015. Közvetlen munkabér közterhei Ft/kg 2,74 3,04 5,0816. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/kg 0,46 0,98 2,0717. Értékcsökkenési leírás Ft/kg 3,40 4,49 1,6518. Egyéb állandó költség Ft/kg 1,19 0,00 2,0719. Tevékenység általános költsége Ft/kg 3,14 2,20 10,0220. Gazdasági általános költség Ft/kg 6,08 13,87 7,5021. Változó költség összesen Ft/kg 202,69 242,93 212,1022. Állandó költség összesen Ft/kg 26,73 35,35 44,3023. Termelési költség összesen Ft/kg 229,41 278,28 256,3924. Közvetlen állami támogatás Ft/kg 3,56 0,22 0,7125. Az ágazat egyéb bevételei Ft/kg 0,04 0,24 0,0026. Melléktermék értéke Ft/kg 1,61 4,58 1,6827. Termelési érték Ft/kg 257,20 345,28 284,3028. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/kg 61,02 107,30 76,1629. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/kg 54,51 102,35 72,2030. Ágazati eredmény Ft/kg 27,79 67,00 27,9131. Élősúly önköltsége Ft/kg 227,81 273,69 254,7132. Hízóállat értékesítési átlagára Ft/kg 252,00 340,23 281,91

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


117

31. melléklet A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme az egyéni gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


118

32. melléklet A búzatermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


119

33. melléklet A durumbúza-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Változó gépköltség Ft/ha 27647 1159411. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 0 012. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 730 175213. Egyéb változó költség Ft/ha 2740 2614. Közvetlen munkabér Ft/ha 4912 47315. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 1669 4916. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 7614 1559317. Földbérleti díj Ft/ha 4088 41918. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 0 26919. Egyéb állandó költség Ft/ha 6998 020. Tevékenység általános költsége Ft/ha 3672 1461021. Gazdasági általános költség Ft/ha 11659 988422. Változó költség összesen Ft/ha 58882 5174123. Állandó költség összesen Ft/ha 40611 4129624. Termelési költség összesen Ft/ha 99493 9303725. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 95963 6309026. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 5859 16627. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 0 028. Melléktermék értéke Ft/ha 0 39629. Termelési érték Ft/ha 113862 8581530. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 83358 4741931. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 54981 3407332. Ágazati eredmény Ft/ha 14370 -722333. A főtermék önköltsége Ft/t 31826 2689434. Értékesítési átlagár Ft/t 34543 2475035. Átlaghozam t/ha 3,13 3,4536. Átlagos aranykorona érték AK/ha 15,58 18,15

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


120

34. melléklet A rozstermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Változó gépköltség Ft/ha 1254 19262 1497311. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 23837 6428 246412. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 387 357 82613. Egyéb változó költség Ft/ha 224 9 113714. Közvetlen munkabér Ft/ha 1907 943 660715. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 795 348 194216. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 1127 3535 122317. Földbérleti díj Ft/ha 4419 3577 669218. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 1079 15 48119. Egyéb állandó költség Ft/ha 23 2 22620. Tevékenység általános költsége Ft/ha 1769 2634 324821. Gazdasági általános költség Ft/ha 5158 3710 278122. Változó költség összesen Ft/ha 42492 43279 3657623. Állandó költség összesen Ft/ha 16277 14764 2320024. Termelési költség összesen Ft/ha 58769 58042 5977625. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 55219 22209 3772226. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 1914 6107 154827. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 186 0 100028. Melléktermék értéke Ft/ha 2879 0 214429. Termelési érték Ft/ha 60748 49211 3372230. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 43734 31979 1540931. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 18256 5932 -285432. Ágazati eredmény Ft/ha 1979 -8832 -2605433. A főtermék önköltsége Ft/t 27639 25109 3543534. Értékesítési átlagár Ft/t 27581 18651 1783935. Átlaghozam t/ha 2,02 2,31 1,6336. Átlagos aranykorona érték AK/ha 11,87 14,58 13,71

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


121

35. melléklet Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


122

36. melléklet A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


123

37. melléklet A zabtermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Változó gépköltség Ft/ha 15007 27877 1948411. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 3437 0 43812. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 16550 2260 323913. Egyéb változó költség Ft/ha 5155 1714 43314. Közvetlen munkabér Ft/ha 1956 3080 743515. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 832 1418 290316. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 3679 4422 421017. Földbérleti díj Ft/ha 6457 5049 758718. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 3711 720 91519. Egyéb állandó költség Ft/ha 0 0 19320. Tevékenység általános költsége Ft/ha 4532 7562 404721. Gazdasági általános költség Ft/ha 7991 2169 428722. Változó költség összesen Ft/ha 58067 53252 4471123. Állandó költség összesen Ft/ha 29159 24420 3157724. Termelési költség összesen Ft/ha 87226 77671 7628825. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 77666 35403 4245026. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 2266 1191 381427. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 1294 1336 599928. Melléktermék értéke Ft/ha 6352 881 346429. Termelési érték Ft/ha 72358 62055 8046330. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 49285 38940 5891431. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 14291 8803 3575232. Ágazati eredmény Ft/ha -14868 -15617 417533. A főtermék önköltsége Ft/t 40369 28340 2656434. Értékesítési átlagár Ft/t 31170 21640 2450835. Átlaghozam t/ha 2,00 2,71 2,7436. Átlagos aranykorona érték AK/ha 19,14 15,66 16,06

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


124

38. melléklet A triticale-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Változó gépköltség Ft/ha 4154 14782 2024111. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 19804 3330 55612. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 1728 313 649413. Egyéb változó költség Ft/ha 256 2554 97714. Közvetlen munkabér Ft/ha 3384 4238 530415. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 1230 1350 196716. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 2072 4205 564317. Földbérleti díj Ft/ha 3376 3351 653318. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 573 264 49519. Egyéb állandó költség Ft/ha 186 214 14220. Tevékenység általános költsége Ft/ha 2504 2949 592821. Gazdasági általános költség Ft/ha 3707 5285 577922. Változó költség összesen Ft/ha 44443 44764 5371723. Állandó költség összesen Ft/ha 17032 21856 3179224. Termelési költség összesen Ft/ha 61475 66620 8550925. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 27496 36972 3937426. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 2115 1031 510927. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 289 32 109428. Melléktermék értéke Ft/ha 382 1834 138329. Termelési érték Ft/ha 60007 76106 6701930. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 41251 49767 4059331. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 15565 31342 1330332. Ágazati eredmény Ft/ha -1468 9486 -1848933. A főtermék önköltsége Ft/t 27946 17617 2858734. Értékesítési átlagár Ft/t 26176 19908 2019935. Átlaghozam t/ha 2,54 3,68 2,9436. Átlagos aranykorona érték AK/ha 11,55 16,36 16,95

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


125

39. melléklet A kukoricatermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


126

40. melléklet A napraforgó-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Változó gépköltség Ft/ha 5786 17956 2268411. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 19087 7050 186412. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 1609 5943 640713. Egyéb változó költség Ft/ha 923 1789 99414. Közvetlen munkabér Ft/ha 1987 2813 461015. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 729 1120 174216. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 4382 5579 478617. Földbérleti díj Ft/ha 8316 6380 890718. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 679 66 61619. Egyéb állandó költség Ft/ha 180 373 19820. Tevékenység általános költsége Ft/ha 8105 8134 621621. Gazdasági általános költség Ft/ha 7538 8663 634422. Változó költség összesen Ft/ha 64754 69446 7471423. Állandó költség összesen Ft/ha 31916 33128 3341924. Termelési költség összesen Ft/ha 96670 102574 10813325. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 82120 110240 12003226. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 2604 1993 185727. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 1753 1315 82428. Melléktermék értéke Ft/ha 26 55 4629. Termelési érték Ft/ha 85797 118012 13073230. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 47525 79514 8697331. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 21043 48566 5601832. Ágazati eredmény Ft/ha -10873 15438 2259933. A főtermék önköltsége Ft/t 55691 53934 5487234. Értékesítési átlagár Ft/t 46915 60314 6497835. Átlaghozam t/ha 1,80 1,90 1,9736. Átlagos aranykorona érték AK/ha 20,07 20,18 21,18

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


127

41. melléklet A repcetermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Változó gépköltség Ft/ha 4569 17579 1978111. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 11284 2187 72512. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 3406 2819 434613. Egyéb változó költség Ft/ha 1117 1052 66114. Közvetlen munkabér Ft/ha 2882 3635 377715. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 1178 1469 149716. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 3545 7162 485117. Földbérleti díj Ft/ha 8917 6035 677918. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 1247 202 60019. Egyéb állandó költség Ft/ha 70 0 33520. Tevékenység általános költsége Ft/ha 6585 3540 649121. Gazdasági általános költség Ft/ha 5013 7627 585822. Változó költség összesen Ft/ha 48885 62577 6867223. Állandó költség összesen Ft/ha 29439 29670 3018824. Termelési költség összesen Ft/ha 78324 92246 9886025. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 51978 90670 8519626. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 3233 3330 363327. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 447 1153 264628. Melléktermék értéke Ft/ha 0 2 4729. Termelési érték Ft/ha 55892 100045 9394330. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 26265 60053 5012331. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 7007 37468 2527132. Ágazati eredmény Ft/ha -22432 7798 -491733. A főtermék önköltsége Ft/t 58127 49366 5884134. Értékesítési átlagár Ft/t 38749 51131 5215635. Átlaghozam t/ha 1,42 1,87 1,6936. Átlagos aranykorona érték AK/ha 20,09 16,98 19,78

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


128

42. melléklet A szójatermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Változó gépköltség Ft/ha 26238 18371 3528011. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 11358 4673 400112. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 3250 3586 295813. Egyéb változó költség Ft/ha 5906 26377 74414. Közvetlen munkabér Ft/ha 2283 800 174515. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 807 284 60616. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 380 1539 384017. Földbérleti díj Ft/ha 19673 5642 773818. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 1043 0 019. Egyéb állandó költség Ft/ha 0 0 920. Tevékenység általános költsége Ft/ha 3494 6187 649421. Gazdasági általános költség Ft/ha 6132 9187 841822. Változó költség összesen Ft/ha 78513 86658 7907423. Állandó költség összesen Ft/ha 33812 23639 2884924. Termelési költség összesen Ft/ha 112325 110298 10792325. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 64938 44023 7777026. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 664 0 184727. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 0 0 028. Melléktermék értéke Ft/ha 0 0 029. Termelési érték Ft/ha 63670 88322 10817430. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 26003 28292 7133931. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha -14843 1663 2910032. Ágazati eredmény Ft/ha -48654 -21976 25133. A főtermék önköltsége Ft/t 86969 65384 6142034. Értékesítési átlagár Ft/t 48787 52361 6050935. Átlaghozam t/ha 1,29 1,69 1,7636. Átlagos aranykorona érték AK/ha 27,60 21,36 21,24

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


129

43. melléklet A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


130

44. melléklet A burgonyatermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


131

45. melléklet A lucernatermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


132

46. melléklet A silókukorica-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


133

47. melléklet A rét költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


134

48. melléklet A vöröshagyma-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


135

49. melléklet A zöldborsótermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


136

50. melléklet A paradicsomtermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Változó gépköltség Ft/ha 8197711. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 012. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 7658913. Egyéb változó költség Ft/ha 256714. Közvetlen munkabér Ft/ha 20172015. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 393216. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 65717. Földbérleti díj Ft/ha 780318. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 886719. Egyéb állandó költség Ft/ha 395420. Tevékenység általános költsége Ft/ha 2422021. Gazdasági általános költség Ft/ha 77622. Változó költség összesen Ft/ha 37636723. Állandó költség összesen Ft/ha 25192924. Termelési költség összesen Ft/ha 62829525. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 22673226. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 226627. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 028. Melléktermék értéke Ft/ha 029. Termelési érték Ft/ha 44856530. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 23076331. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 7219832. Ágazati eredmény Ft/ha -17973133. A főtermék önköltsége Ft/t 2218734. Értékesítési átlagár Ft/t 1575835. Átlaghozam t/ha 28,3236. Átlagos aranykorona érték AK/ha 9,70

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


137

51. melléklet A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


138

52. melléklet Az almatermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


139

53. melléklet A borszőlőtermelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


140

54. melléklet A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002

1. Állománypótlás költsége Ft/tehén 33730 26535* 34900*2. Saját termelésű abraktakarmány Ft/tehén 56686 58494 616053. Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Ft/tehén 54494 55049 510474. Saját termelésű tömegtakarmány Ft/tehén 42911 52071 651765. Vásárolt tömegtakarmány Ft/tehén 9063 13608 198696. Egyéb takarmányok Ft/tehén 8059 10011 124327. Állategészségügyi költség Ft/tehén 9097 10819 130138. Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége Ft/tehén 6510 6279 81709. Teljesítményvizsgálat költsége Ft/tehén 2047 2057 2355

10. Közvetlen marketingköltség Ft/tehén 320 658 20911. Közvetlen biztosítási költség Ft/tehén 5133 5312 1445212. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/tehén 14033 16378 1586713. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/tehén 2206 4990 528214. Egyéb változó költség Ft/tehén 16499 16090 1174215. Közvetlen munkabér Ft/tehén 28184 39270 3538516. Közvetlen munkabér közterhei Ft/tehén 11379 15150 1289717. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/tehén 7312 3399 350318. Értékcsökkenési leírás Ft/tehén 10343 19191 1581019. Egyéb állandó költség Ft/tehén 2988 6104 534820. Tevékenység általános költsége Ft/tehén 30751 27125 3805121. Gazdasági általános költség Ft/tehén 23463 23981 2640422. Változó költség összesen Ft/tehén 260790 278353 31612123. Állandó költség összesen Ft/tehén 114419 134220 13739724. Termelési költség összesen Ft/tehén 375208 412573 45351825. Az ágazat összes árbevétele Ft/tehén 521584 438888 46980926. Közvetlen állami támogatás Ft/tehén 3873 14734 1611927. Az ágazat egyéb bevételei Ft/tehén 2011 5210 817328. Melléktermék értéke Ft/tehén 4914 6441 323929. Termelési érték Ft/tehén 444516 516489 56651530. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/tehén 199922 259505 27154431. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/tehén 183683 238136 25039532. Ágazati eredmény Ft/tehén 69265 103916 11299733. A tej önköltsége Ft/l 58,92 62,86 67,0634. A tej értékesítési átlagára Ft/l 65,22 69,63 72,8235. Átlaghozam l/tehén 6080 6144 6515

* Tenyészállatok után elszámolt értékcsökkenés

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


141

55. melléklet Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002

1. Állománypótlás költsége Ft/tyúk 346 431 4942. Saját termelésű abraktakarmány Ft/tyúk 1897 1803 10673. Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Ft/tyúk 6 370 3084. Saját termelésű tömegtakarmány Ft/tyúk 0 0 05. Vásárolt tömegtakarmány Ft/tyúk 0 0 06. Egyéb takarmányok Ft/tyúk 0 0 07. Állategészségügyi költség Ft/tyúk 86 7 288. Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége Ft/tyúk 0 0 09. Teljesítményvizsgálat költsége Ft/tyúk 0 0 0

10. Közvetlen marketingköltség Ft/tyúk 0 0 511. Közvetlen biztosítási költség Ft/tyúk 0 0 212. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/tyúk 12 28 1813. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/tyúk 8 27 2114. Egyéb változó költség Ft/tyúk 73 33 6015. Közvetlen munkabér Ft/tyúk 146 138 11916. Közvetlen munkabér közterhei Ft/tyúk 56 54 4117. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/tyúk 9 10 4718. Értékcsökkenési leírás Ft/tyúk 17 12 5219. Egyéb állandó költség Ft/tyúk 105 25 10920. Tevékenység általános költsége Ft/tyúk 283 142 3421. Gazdasági általános költség Ft/tyúk 121 33 18022. Változó költség összesen Ft/tyúk 2428 2699 200423. Állandó költség összesen Ft/tyúk 737 413 58224. Termelési költség összesen Ft/tyúk 3165 3112 258625. Az ágazat összes árbevétele Ft/tyúk 3604 3682 173826. Közvetlen állami támogatás Ft/tyúk 3 14 2727. Az ágazat egyéb bevételei Ft/tyúk 0 0 028. Melléktermék értéke Ft/tyúk 0 0 129. Termelési érték Ft/tyúk 3662 3639 291230. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/tyúk 1254 995 94731. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/tyúk 1235 940 90832. Ágazati eredmény Ft/tyúk 497 526 32633. A tojás önköltsége Ft/db 11,95 12,31 12,2734. A tojás értékesítési átlagára Ft/db 12,72 14,02 13,1135. Átlaghozam db/tyúk 265 253 211

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


142

56. melléklet A marhahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002


10. Közvetlen biztosítási költség Ft/kg 0,91 0,48 4,3111. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/kg 10,43 4,04 3,0512. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/kg 1,50 0,00 0,0313. Egyéb változó költség Ft/kg 2,08 3,79 0,2014. Közvetlen munkabér Ft/kg 24,76 22,07 11,6015. Közvetlen munkabér közterhei Ft/kg 10,25 8,06 4,6116. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/kg 2,84 5,40 1,3317. Értékcsökkenési leírás Ft/kg 2,16 2,02 1,0918. Egyéb állandó költség Ft/kg 0,60 2,33 0,5319. Tevékenység általános költsége Ft/kg 13,93 27,76 3,0120. Gazdasági általános költség Ft/kg 10,66 19,73 10,4221. Változó költség összesen Ft/kg 241,87 222,48 247,3122. Állandó költség összesen Ft/kg 65,20 87,37 32,5823. Termelési költség összesen Ft/kg 307,06 309,85 279,8824. Közvetlen állami támogatás Ft/kg 0,00 0,00 8,2925. Az ágazat egyéb bevételei Ft/kg 0,00 0,00 0,3426. Melléktermék értéke Ft/kg 1,90 2,39 2,5927. Termelési érték Ft/kg 224,07 261,76 297,9728. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/kg -5,86 43,32 53,7529. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/kg -17,80 39,28 50,6630. Ágazati eredmény Ft/kg -83,00 -48,09 18,0931. Élősúly önköltsége Ft/kg 305,16 307,45 277,3032. Hízóállat értékesítési átlagára Ft/kg 222,17 259,37 286,75

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


143

57. melléklet A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


144

58. melléklet A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme a társas gazdaságokban


egység 2000 2001 2002



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


145

59. melléklet A búzatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret

szerint az egyéni gazdaságokban

Üzemméret (SFH 1000 Ft) <=2000 >2000-5000 >5000 Átlag Sor-szám Megnevezés M.e.

1. Vetőmagköltség Ft/ha 13328 12735 13105 130912. Műtrágyaköltség Ft/ha 12812 13483 15643 137973. Növényvédőszer-költség Ft/ha 5568 5732 6331 58284. Egyéb anyagköltség Ft/ha 424 296 261 3415. Öntözési költség Ft/ha 3 2 14 66. Közvetlen marketingköltség Ft/ha 161 320 161 2087. Szárítási költség Ft/ha 92 232 409 2228. Közvetlen fűtési költség Ft/ha 0 0 0 09. Közvetlen biztosítási költség Ft/ha 85 227 450 229

10. Változó gépköltség Ft/ha 13501 15960 18113 15509

11. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 697 577 1459 873

12. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 19762 13679 8542 14847

13. Egyéb változó költség Ft/ha 275 278 446 32414. Közvetlen munkabér Ft/ha 3958 3534 3735 377115. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 1049 1118 1169 1103

16. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 9327 7065 6639 7912

17. Földbérleti díj Ft/ha 1303 1737 3350 200018. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 3449 2980 4357 356419. Egyéb állandó költség Ft/ha 90 377 65 167

20. Tevékenység általános költsége Ft/ha 2944 2176 2007 2457

21. Gazdasági általános költség Ft/ha 4758 3124 2935 376922. Változó költség összesen Ft/ha 66709 63521 64934 6527523. Állandó költség összesen Ft/ha 26879 22110 24257 2474324. Termelési költség összesen Ft/ha 93588 85631 89191 9001825. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 73677 73661 78816 7510226. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 9968 10842 11300 1059727. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 1707 1301 2070 168828. Melléktermék értéke Ft/ha 2071 1747 1534 182629. Termelési érték Ft/ha 91569 90709 95287 9235030. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 58820 57404 58467 5830431. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 24860 27188 30353 2707532. Ágazati eredmény Ft/ha -2018 5078 6096 233233. A főtermék önköltsége Ft/t 26181 24269 24461 2513734. Értékesítési átlagár Ft/t 22264 22224 22432 2230035. Átlaghozam t/ha 3,50 3,46 3,62 3,5236. Átlagos aranykorona érték AK/ha 21,03 20,97 21,16 21,05TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


146

60. melléklet A durumbúza-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)

üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban



10. Változó gépköltség Ft/ha 6363 6095

11. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 923 613

12. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 14162 18724

13. Egyéb változó költség Ft/ha 825 42614. Közvetlen munkabér Ft/ha 2390 572715. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 815 2641

16. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 5619 3372

17. Földbérleti díj Ft/ha 1621 100818. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 444 44519. Egyéb állandó költség Ft/ha 56 29

20. Tevékenység általános költsége Ft/ha 1420 791

21. Gazdasági általános költség Ft/ha 1696 411622. Változó költség összesen Ft/ha 71360 7033623. Állandó költség összesen Ft/ha 14060 1812824. Termelési költség összesen Ft/ha 85420 8846425. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 67988 9498126. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 11360 1007827. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 0 23028. Melléktermék értéke Ft/ha 4368 225329. Termelési érték Ft/ha 83266 10619130. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 33354 6128631. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 11906 3585532. Ágazati eredmény Ft/ha -2154 1772733. A főtermék önköltsége Ft/t 29040 2470234. Értékesítési átlagár Ft/t 24199 2682835. Átlaghozam t/ha 2,79 3,4936. Átlagos aranykorona érték AK/ha 24,67 26,08TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


147

61. melléklet A rozstermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret









17. Földbérleti díj Ft/ha 313 0 438 27518. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 0 277 119 10819. Egyéb állandó költség Ft/ha 0 89 44 3620. Tevékenység általános költsége Ft/ha 3963 831 1767 246421. Gazdasági általános költség Ft/ha 2346 970 891 152822. Változó költség összesen Ft/ha 51882 54609 57639 5443523. Állandó költség összesen Ft/ha 19763 13088 16738 1710624. Termelési költség összesen Ft/ha 71645 67698 74377 7154225. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 37222 36260 10631 2834826. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 6670 9513 3237 626927. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 0 0 0 028. Melléktermék értéke Ft/ha 6761 5641 3168 531429. Termelési érték Ft/ha 59056 57841 48503 5532530. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 38816 36799 29681 3534431. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 7174 3231 -9136 89032. Ágazati eredmény Ft/ha -12589 -9857 -25874 -1621633. A főtermék önköltsége Ft/t 29313 28522 32333 3010034. Értékesítési átlagár Ft/t 20613 19618 19108 1987735. Átlaghozam t/ha 2,21 2,29 2,21 2,2336. Átlagos aranykorona érték AK/ha 9,32 12,25 8,22 9,70TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


148

62. melléklet Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









17. Földbérleti díj Ft/ha 1902 2694 3067 241818. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 1212 928 4046 204919. Egyéb állandó költség Ft/ha 583 28 127 33520. Tevékenység általános költsége Ft/ha 2120 1080 1720 179821. Gazdasági általános költség Ft/ha 3808 2410 2484 312822. Változó költség összesen Ft/ha 59011 57880 56413 5798123. Állandó költség összesen Ft/ha 21588 21196 21926 2162024. Termelési költség összesen Ft/ha 80600 79076 78339 7960125. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 61045 49564 58897 5820026. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 8934 10260 10132 956127. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 1394 442 993 108828. Melléktermék értéke Ft/ha 2931 2121 2211 255229. Termelési érték Ft/ha 78302 78673 77345 7807130. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 48908 47982 48239 4852331. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 19291 20793 20932 2009132. Ágazati eredmény Ft/ha -2297 -404 -993 -153033. A főtermék önköltsége Ft/t 26153 24132 24756 2530934. Értékesítési átlagár Ft/t 21901 20647 20814 2130835. Átlaghozam t/ha 2,97 3,25 3,17 3,0836. Átlagos aranykorona érték AK/ha 17,48 19,78 21,35 19,13TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


149

63. melléklet A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









17. Földbérleti díj Ft/ha 1926 1248 2805 197118. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 5005 7138 7995 620519. Egyéb állandó költség Ft/ha 0 1 4 120. Tevékenység általános költsége Ft/ha 2644 2618 1465 236321. Gazdasági általános költség Ft/ha 4667 4269 3222 423622. Változó költség összesen Ft/ha 50621 50920 53394 5133823. Állandó költség összesen Ft/ha 25700 22428 23813 2449024. Termelési költség összesen Ft/ha 76321 73348 77207 7582825. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 50688 76035 95354 6707726. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 8816 9918 11312 965827. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 1685 1066 362 123128. Melléktermék értéke Ft/ha 2115 462 1219 151729. Termelési érték Ft/ha 67416 92596 93030 7932030. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 44456 71075 67957 5620631. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 16796 41676 39636 2798232. Ágazati eredmény Ft/ha -8905 19248 15822 349233. A főtermék önköltsége Ft/t 29021 22413 22371 2547934. Értékesítési átlagár Ft/t 21431 24952 23592 2294235. Átlaghozam t/ha 2,56 3,25 3,40 2,9236. Átlagos aranykorona érték AK/ha 18,65 21,32 21,44 19,93TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


150

64. melléklet A zabtermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret









17. Földbérleti díj Ft/ha 3267 2719 1021 254618. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 3929 1315 4199 328119. Egyéb állandó költség Ft/ha 0 7 68 1920. Tevékenység általános költsége Ft/ha 981 2309 1838 156321. Gazdasági általános költség Ft/ha 6805 2119 2687 447222. Változó költség összesen Ft/ha 46441 48381 44922 4658723. Állandó költség összesen Ft/ha 29794 24103 20943 2598224. Termelési költség összesen Ft/ha 76235 72484 65865 7256825. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 42298 36607 41588 4055726. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 9281 9763 11797 1005327. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 188 283 386 26428. Melléktermék értéke Ft/ha 781 4200 1181 182029. Termelési érték Ft/ha 69690 69533 73843 7070430. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 51477 51420 52884 5181931. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 23249 21152 28921 2411732. Ágazati eredmény Ft/ha -6545 -2951 7978 -186433. A főtermék önköltsége Ft/t 31898 27868 23159 2832734. Értékesítési átlagár Ft/t 25129 22564 21654 2345035. Átlaghozam t/ha 2,36 2,47 2,79 2,5036. Átlagos aranykorona érték AK/ha 19,50 17,41 19,04 18,81TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


151

65. melléklet A triticale-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









17. Földbérleti díj Ft/ha 136 962 1675 52218. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 3286 2290 3828 315619. Egyéb állandó költség Ft/ha 151 18 10 10420. Tevékenység általános költsége Ft/ha 2034 2494 2221 215521. Gazdasági általános költség Ft/ha 3831 2978 1749 336422. Változó költség összesen Ft/ha 54295 56433 55476 5490223. Állandó költség összesen Ft/ha 18880 23730 19839 2001624. Termelési költség összesen Ft/ha 73175 80163 75316 7491725. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 34237 36297 44604 3611326. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 10042 10208 11687 1030627. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 1212 565 1451 111228. Melléktermék értéke Ft/ha 3679 2939 5044 371729. Termelési érték Ft/ha 68918 74003 79280 7141830. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 45410 46102 51178 4635931. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 14624 17570 23804 1651632. Ágazati eredmény Ft/ha -4257 -6160 3964 -350033. A főtermék önköltsége Ft/t 26085 25775 22497 2545634. Értékesítési átlagár Ft/t 20262 20120 19560 2012135. Átlaghozam t/ha 2,66 3,00 3,12 2,8036. Átlagos aranykorona érték AK/ha 14,21 16,40 16,31 14,96TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


152

66. melléklet A kukoricatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









17. Földbérleti díj Ft/ha 1325 2831 3929 242418. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 2420 2686 4502 302319. Egyéb állandó költség Ft/ha 104 147 106 11720. Tevékenység általános költsége Ft/ha 4020 3011 2700 339021. Gazdasági általános költség Ft/ha 4070 3151 3644 369222. Változó költség összesen Ft/ha 85521 87291 85471 8603023. Állandó költség összesen Ft/ha 26982 26243 29975 2751824. Termelési költség összesen Ft/ha 112503 113534 115446 11354825. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 88967 107052 107361 9892726. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 9092 10973 11638 1028727. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 1067 1678 766 117128. Melléktermék értéke Ft/ha 9 13 0 829. Termelési érték Ft/ha 120263 132515 136612 12799030. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 73061 81750 84473 7849431. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 34742 45224 51141 4196032. Ágazati eredmény Ft/ha 7761 18982 21166 1444233. A főtermék önköltsége Ft/t 22065 20391 20098 2102934. Értékesítési átlagár Ft/t 21595 21528 21623 2158235. Átlaghozam t/ha 5,16 5,60 5,76 5,4436. Átlagos aranykorona érték AK/ha 20,09 22,35 21,84 21,20TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


153

67. melléklet A napraforgó-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)










SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


154

68. melléklet A repcetermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret









17. Földbérleti díj Ft/ha 1334 1030 3882 257718. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 1983 2719 3892 321119. Egyéb állandó költség Ft/ha 24 47 56 4820. Tevékenység általános költsége Ft/ha 5450 1842 3127 312021. Gazdasági általános költség Ft/ha 6527 3030 2538 335722. Változó költség összesen Ft/ha 69081 61184 63421 6367923. Állandó költség összesen Ft/ha 26143 17216 25046 2281724. Termelési költség összesen Ft/ha 95224 78399 88467 8649625. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 81890 64980 80472 7593726. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 9340 11270 7697 907227. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 664 380 1925 123828. Melléktermék értéke Ft/ha 0 0 32 1729. Termelési érték Ft/ha 91894 77405 91065 8699630. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 54425 46226 54581 5198131. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 22813 16221 27644 2331732. Ágazati eredmény Ft/ha -3330 -995 2598 50033. A főtermék önköltsége Ft/t 57578 62127 55724 5772734. Értékesítési átlagár Ft/t 49485 52100 51299 5117135. Átlaghozam t/ha 1,71 1,30 1,61 1,5336. Átlagos aranykorona érték AK/ha 20,61 20,49 21,65 21,12

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


155

69. melléklet A szójatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret






12. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 12876 14530

13. Egyéb változó költség Ft/ha 751 66314. Közvetlen munkabér Ft/ha 3571 400715. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 1222 1254


17. Földbérleti díj Ft/ha 4961 501418. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 6220 538219. Egyéb állandó költség Ft/ha 0 820. Tevékenység általános költsége Ft/ha 625 56221. Gazdasági általános költség Ft/ha 2306 200322. Változó költség összesen Ft/ha 71261 7689723. Állandó költség összesen Ft/ha 24238 2310724. Termelési költség összesen Ft/ha 95499 10000425. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 96736 10048026. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 12816 1277027. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 1931 167128. Melléktermék értéke Ft/ha 0 029. Termelési érték Ft/ha 115305 12340230. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 71622 7448831. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 44044 4650532. Ágazati eredmény Ft/ha 19806 2339833. A főtermék önköltsége Ft/t 53003 5116434. Értékesítési átlagár Ft/t 55802 5573935. Átlaghozam t/ha 1,80 1,9636. Átlagos aranykorona érték AK/ha 22,87 23,34

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


156

70. melléklet A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)




10. Változó gépköltség Ft/ha 24464 19805 16722

11. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/ha 0 81 498

12. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 53572 65655 73812

13. Egyéb változó költség Ft/ha 1608 1748 198814. Közvetlen munkabér Ft/ha 9798 12299 993915. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 2934 2961 3123

16. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/ha 6035 7562 9313

17. Földbérleti díj Ft/ha 1664 6653 628618. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 5429 14405 754419. Egyéb állandó költség Ft/ha 0 6 45120. Tevékenység általános költsége Ft/ha 3098 3363 974221. Gazdasági általános költség Ft/ha 9540 9410 891722. Változó költség összesen Ft/ha 184826 199201 19177523. Állandó költség összesen Ft/ha 38496 56661 5531424. Termelési költség összesen Ft/ha 223322 255862 24708925. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 313697 380990 37507026. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 6453 7390 705727. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 0 5532 328528. Melléktermék értéke Ft/ha 0 0 029. Termelési érték Ft/ha 314016 390610 38261830. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 207227 276950 28187631. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 129190 191409 19084432. Ágazati eredmény Ft/ha 90694 134748 13552933. A főtermék önköltsége Ft/t 6073 5830 598534. Értékesítési átlagár Ft/t 8364 8605 901735. Átlaghozam t/ha 36,77 43,90 41,2936. Átlagos aranykorona érték AK/ha 20,60 23,60 19,07

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


157

71. melléklet A burgonyatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









17. Földbérleti díj Ft/ha 0 954 4792 144518. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 13913 10075 25542 1520819. Egyéb állandó költség Ft/ha 0 333 47 13120. Tevékenység általános költsége Ft/ha 12186 9006 17394 1224121. Gazdasági általános költség Ft/ha 33576 22495 14760 2526722. Változó költség összesen Ft/ha 281959 398305 325031 33367323. Állandó költség összesen Ft/ha 164653 127579 157974 14979524. Termelési költség összesen Ft/ha 446612 525884 483005 48346725. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 457392 637589 587109 55197626. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 303 5452 8125 395227. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 4762 238 457 214628. Melléktermék értéke Ft/ha 0 0 0 029. Termelési érték Ft/ha 525896 851075 671351 67619830. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 310905 515275 428062 41128731. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 243937 452770 346321 34252532. Ágazati eredmény Ft/ha 79284 325191 188346 19273033. A főtermék önköltsége Ft/t 25816 22950 21119 2347134. Értékesítési átlagár Ft/t 30107 36893 28980 3253235. Átlaghozam t/ha 17,30 22,91 22,87 20,6036. Átlagos aranykorona érték AK/ha 9,23 16,18 18,83 13,94

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


158

72. melléklet A lucernatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret










TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


159

73. melléklet A silókukorica-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









17. Földbérleti díj Ft/ha 6463 7984 1432 564018. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 2145 4874 4238 340819. Egyéb állandó költség Ft/ha 0 3 0 1

20. Tevékenység általános költsége Ft/ha 129 897 953 542

21. Gazdasági általános költség Ft/ha 2830 4949 4286 376922. Változó költség összesen Ft/ha 84011 64825 73087 7606123. Állandó költség összesen Ft/ha 21055 31281 24410 2468424. Termelési költség összesen Ft/ha 105065 96106 97497 10074525. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 99136 40618 46632 7016226. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 3428 7460 4544 480827. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 0 0 0 028. Melléktermék értéke Ft/ha 0 0 0 029. Termelési érték Ft/ha 141802 136905 138265 13958830. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 110376 102867 96917 10500231. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 57791 72080 65178 6352732. Ágazati eredmény Ft/ha 36736 40799 40768 3884333. A főtermék önköltsége Ft/t 3891 3399 3510 365834. Értékesítési átlagár Ft/t 5123 4577 4814 489335. Átlaghozam t/ha 27,00 28,49 27,78 27,6036. Átlagos aranykorona érték AK/ha 22,08 22,89 21,82 22,24

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


160

74. melléklet A rét költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint az

egyéni gazdaságokban





12. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 3285 2567 3917 320413. Egyéb változó költség Ft/ha 235 74 99 16814. Közvetlen munkabér Ft/ha 1945 1562 1291 172715. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 368 427 357 382


17. Földbérleti díj Ft/ha 929 824 1100 93118. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 2922 1723 993 226119. Egyéb állandó költség Ft/ha 2 1 28 620. Tevékenység általános költsége Ft/ha 807 299 250 57321. Gazdasági általános költség Ft/ha 2769 552 627 179922. Változó költség összesen Ft/ha 16991 10129 10922 1408723. Állandó költség összesen Ft/ha 11078 6529 7288 919424. Termelési költség összesen Ft/ha 28069 16658 18210 2328125. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 10338 2441 6850 761326. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 742 349 933 67127. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 0 0 0 028. Melléktermék értéke Ft/ha 0 0 0 029. Termelési érték Ft/ha 27983 25155 20803 2596230. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 25897 21939 19096 2364031. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 10992 15026 9881 1187432. Ágazati eredmény Ft/ha -86 8497 2593 268033. A főtermék önköltsége Ft/t 8276 6160 7256 762734. Értékesítési átlagár Ft/t 8031 9176 7917 828635. Átlaghozam t/ha 3,44 2,76 2,86 3,1736. Átlagos aranykorona érték AK/ha 15,51 8,87 14,11 13,49

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


161

75. melléklet A fejeskáposzta-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)










TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


162

76. melléklet A vöröshagyma-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)






12. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 1695 28322 10321

13. Egyéb változó költség Ft/ha 42144 17 3242014. Közvetlen munkabér Ft/ha 53320 47270 6117215. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 2561 6880 6662



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


163

77. melléklet A görögdinnye-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)








17. Földbérleti díj Ft/ha 3041 2901 3323 304118. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 27308 4275 2867 907619. Egyéb állandó költség Ft/ha 0 2694 0 139820. Tevékenység általános költsége Ft/ha 3737 8216 4213 618321. Gazdasági általános költség Ft/ha 38500 24938 11239 2445722. Változó költség összesen Ft/ha 291717 327454 289943 30980323. Állandó költség összesen Ft/ha 303767 172439 118568 18802924. Termelési költség összesen Ft/ha 595484 499893 408510 49783225. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 698245 566459 399277 55302926. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 9370 7355 2758 662527. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 0 6185 647 337528. Melléktermék értéke Ft/ha 0 0 0 029. Termelési érték Ft/ha 702517 581114 402814 56250030. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 466226 349860 191706 33529531. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 410800 253660 112871 25269732. Ágazati eredmény Ft/ha 107033 81221 -5697 6466733. A főtermék önköltsége Ft/t 19379 18794 17753 1871434. Értékesítési átlagár Ft/t 22557 21339 17357 2076935. Átlaghozam t/ha 30,73 26,60 23,01 26,6036. Átlagos aranykorona érték AK/ha 14,86 14,94 23,72 17,18

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


164

78. melléklet A zöldborsó-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)






12. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 45433 4514413. Egyéb változó költség Ft/ha 1743 151914. Közvetlen munkabér Ft/ha 4703 603015. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 1969 2149



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


165

79. melléklet A paradicsomtermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


166

80. melléklet A zöldpaprika-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)






12. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/ha 10054 74670 3542913. Egyéb változó költség Ft/ha 4731 28976 438114. Közvetlen munkabér Ft/ha 160168 110620 13329115. Közvetlen munkabér közterhei Ft/ha 12435 12063 32112



TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


167

81. melléklet A fűszerpaprika-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


168

82. melléklet A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


169

83. melléklet Az almatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret








17. Földbérleti díj Ft/ha 0 0 3037 54318. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 39391 26006 18777 3271319. Egyéb állandó költség Ft/ha 2695 720 44 178020. Tevékenység általános költsége Ft/ha 49178 20019 26389 3858621. Gazdasági általános költség Ft/ha 28733 7682 12093 2105322. Változó költség összesen Ft/ha 252686 285198 277536 26439623. Állandó költség összesen Ft/ha 314840 273768 202640 28560124. Termelési költség összesen Ft/ha 567525 558966 480177 54999725. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 552005 536363 479402 53553026. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 33736 32229 23445 3156027. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 484 0 5467 126728. Melléktermék értéke Ft/ha 0 0 0 029. Termelési érték Ft/ha 589450 558006 474404 56185530. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 430517 379143 264227 38930631. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 336765 272808 196868 29745832. Ágazati eredmény Ft/ha 21925 -960 -5773 1185833. A főtermék önköltsége Ft/t 36001 39226 29402 3542234. Értékesítési átlagár Ft/t 35221 36898 27278 3407135. Átlaghozam t/ha 16,25 14,25 16,33 15,8136. Átlagos aranykorona érték AK/ha 30,53 26,91 29,32 29,50

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


170

84. melléklet A borszőlőtermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









17. Földbérleti díj Ft/ha 595 5561 30710 388718. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 22885 17019 19765 2180319. Egyéb állandó költség Ft/ha 737 1878 0 83120. Tevékenység általános költsége Ft/ha 15560 10073 1315 1356921. Gazdasági általános költség Ft/ha 16221 10583 9203 1483322. Változó költség összesen Ft/ha 160696 157590 249765 16797023. Állandó költség összesen Ft/ha 208692 152496 214748 20143824. Termelési költség összesen Ft/ha 369388 310086 464514 36940825. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 294486 235168 585938 31148626. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 9052 12606 1197 886527. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 1379 2223 0 137728. Melléktermék értéke Ft/ha 0 0 0 029. Termelési érték Ft/ha 322580 338571 591691 34807130. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 215072 243473 453648 23963931. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 161884 180981 341925 18010032. Ágazati eredmény Ft/ha -46808 28484 127177 -2133733. A főtermék önköltsége Ft/t 52846 44826 34947 4909034. Értékesítési átlagár Ft/t 44662 46802 44425 4489835. Átlaghozam t/ha 6,99 7,06 13,29 7,5436. Átlagos aranykorona érték AK/ha 33,14 39,90 30,49 33,84

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


171

85. melléklet A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)



1. Állománypótlás költsége * Ft/tehén 14939 18934 23012 174942. Saját termelésű abraktakarmány Ft/tehén 47014 33608 38015 41853

3. Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Ft/tehén 26826 38882 42524 32901

4. Saját termelésű tömegtakarmány Ft/tehén 38801 37894 38822 385715. Vásárolt tömegtakarmány Ft/tehén 20943 37684 23629 257756. Egyéb takarmányok Ft/tehén 13844 4589 8447 104357. Állategészségügyi költség Ft/tehén 8862 6093 7809 7948

8. Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége Ft/tehén 4050 4406 5552 4425

9. Teljesítményvizsgálat költsége Ft/tehén 196 1640 1005 72110. Közvetlen marketingköltség Ft/tehén 0 199 789 20011. Közvetlen biztosítási költség Ft/tehén 18 4 468 99

12. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/tehén 11011 12669 17965 12750

13. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/tehén 3673 2492 2329 311514. Egyéb változó költség Ft/tehén 2376 6370 8108 448915. Közvetlen munkabér Ft/tehén 45707 31803 24650 3814416. Közvetlen munkabér közterhei Ft/tehén 13155 9372 7433 11099

17. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/tehén 9872 3198 5762 7372

18. Értékcsökkenési leírás Ft/tehén 2777 5892 4948 399119. Egyéb állandó költség Ft/tehén 1752 756 808 131720. Tevékenység általános költsége Ft/tehén 17804 13599 17122 1658921. Gazdasági általános költség Ft/tehén 16195 13363 11608 1459822. Változó költség összesen Ft/tehén 192554 205464 218476 20077723. Állandó költség összesen Ft/tehén 107262 77983 72331 9311024. Termelési költség összesen Ft/tehén 299816 283446 290807 29388825. Az ágazat összes árbevétele Ft/tehén 328218 402552 363000 35398426. Közvetlen állami támogatás Ft/tehén 13557 11844 13087 1302627. Az ágazat egyéb bevételei Ft/tehén 0 814 424 29028. Melléktermék értéke Ft/tehén 6600 5954 5444 621529. Termelési érték Ft/tehén 399090 449287 416024 41525430. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/tehén 221220 258983 217842 23034131. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/tehén 206535 243823 197548 21447632. Ágazati eredmény Ft/tehén 99273 165840 125217 12136633. A tej önköltsége Ft/l 64,47 57,83 57,31 61,2934. A tej értékesítési átlagára Ft/l 76,70 80,32 69,97 76,3235. Átlaghozam l/tehén 4386 4641 4779 4526• Tenyészállat után elszámolt értékcsökkenés TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


172

86. melléklet Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján

számított) üzemméret szerint az egyéni gazdaságokban


1. Állománypótlás költsége Ft/tyúk 625 6412. Saját termelésű abraktakarmány Ft/tyúk 244 1873. Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Ft/tyúk 1382 17054. Saját termelésű tömegtakarmány Ft/tyúk 0 05. Vásárolt tömegtakarmány Ft/tyúk 0 06. Egyéb takarmányok Ft/tyúk 0 07. Állategészségügyi költség Ft/tyúk 26 23

8. Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége Ft/tyúk 0 0

9. Teljesítményvizsgálat költsége Ft/tyúk 0 010. Közvetlen marketingköltség Ft/tyúk 3 411. Közvetlen biztosítási költség Ft/tyúk 0 0

12. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/tyúk 90 51

13. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/tyúk 8 614. Egyéb változó költség Ft/tyúk 529 31815. Közvetlen munkabér Ft/tyúk 215 21716. Közvetlen munkabér közterhei Ft/tyúk 24 46

17. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/tyúk 30 77

18. Értékcsökkenési leírás Ft/tyúk 48 2819. Egyéb állandó költség Ft/tyúk 9 12620. Tevékenység általános költsége Ft/tyúk 129 8621. Gazdasági általános költség Ft/tyúk 153 14122. Változó költség összesen Ft/tyúk 2908 293523. Állandó költség összesen Ft/tyúk 609 72124. Termelési költség összesen Ft/tyúk 3517 365625. Az ágazat összes árbevétele Ft/tyúk 4792 397726. Közvetlen állami támogatás Ft/tyúk 0 027. Az ágazat egyéb bevételei Ft/tyúk 0 028. Melléktermék értéke Ft/tyúk 35 2929. Termelési érték Ft/tyúk 5260 484730. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/tyúk 2449 196931. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/tyúk 2352 191232. Ágazati eredmény Ft/tyúk 1743 119133. A tojás önköltsége Ft/db 12,64 13,2934. A tojás értékesítési átlagára Ft/db 16,57 14,7435. Átlaghozam db/tyúk 275 273

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


173

87. melléklet A marhahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)



1. Állománypótlás költsége Ft/kg 63,69 60,21 60,22 62,422. Saját termelésű abraktakarmány Ft/kg 48,25 70,16 45,22 53,14

3. Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Ft/kg 37,08 24,31 52,35 35,89

4. Saját termelésű tömegtakarmány Ft/kg 42,87 47,38 58,40 45,865. Vásárolt tömegtakarmány Ft/kg 36,29 15,39 13,44 28,456. Egyéb takarmányok Ft/kg 7,20 1,50 0,62 5,027. Állategészségügyi költség Ft/kg 2,71 5,47 2,78 3,388. Teljesítményvizsgálat költsége Ft/kg 0,00 0,00 0,09 0,019. Közvetlen marketingköltség Ft/kg 0,00 0,00 0,00 0,00

10. Közvetlen biztosítási költség Ft/kg 1,19 0,00 0,00 0,76

11. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/kg 4,65 4,79 4,58 4,68

12. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/kg 0,00 0,31 0,10 0,0913. Egyéb változó költség Ft/kg 3,69 1,98 3,52 3,2614. Közvetlen munkabér Ft/kg 7,38 15,96 15,40 10,4315. Közvetlen munkabér közterhei Ft/kg 2,23 5,09 4,51 3,20

16. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/kg 2,61 5,37 3,99 3,44

17. Értékcsökkenési leírás Ft/kg 1,99 2,07 1,40 1,9418. Egyéb állandó költség Ft/kg 0,00 0,46 0,10 0,1219. Tevékenység általános költsége Ft/kg 7,09 7,94 12,46 7,9620. Gazdasági általános költség Ft/kg 7,59 9,84 7,18 8,0821. Változó költség összesen Ft/kg 247,60 231,50 241,31 242,9522. Állandó költség összesen Ft/kg 28,89 46,73 45,05 35,1723. Termelési költség összesen Ft/kg 276,49 278,23 286,37 278,1324. Közvetlen állami támogatás Ft/kg 0,17 0,77 0,00 0,2925. Az ágazat egyéb bevételei Ft/kg 0,47 0,00 0,00 0,3026. Melléktermék értéke Ft/kg 2,97 1,62 2,73 2,6127. Termelési érték Ft/kg 258,08 289,61 290,00 269,5928. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/kg 15,14 63,21 53,36 31,4029. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/kg 10,48 58,11 48,68 26,6430. Ágazati eredmény Ft/kg -18,41 11,38 3,63 -8,5331. Élősúly önköltsége Ft/kg 273,52 276,61 283,64 275,5132. Hízóállat értékesítési átlagára Ft/kg 254,48 287,23 287,27 266,39

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


174

88. melléklet A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)










17. Értékcsökkenési leírás Ft/kg 2,31 2,91 1,15 1,6518. Egyéb állandó költség Ft/kg 6,61 2,43 0,19 2,0719. Tevékenység általános költsége Ft/kg 5,18 5,85 12,76 10,0220. Gazdasági általános költség Ft/kg 14,63 8,10 4,55 7,5021. Változó költség összesen Ft/kg 211,70 221,03 210,53 212,1022. Állandó költség összesen Ft/kg 49,30 40,54 43,03 44,3023. Termelési költség összesen Ft/kg 261,00 261,57 253,56 256,3924. Közvetlen állami támogatás Ft/kg 0,16 1,38 0,80 0,7125. Az ágazat egyéb bevételei Ft/kg 0,00 0,00 0,00 0,0026. Melléktermék értéke Ft/kg 2,46 1,61 1,38 1,6827. Termelési érték Ft/kg 289,77 279,40 283,06 284,3028. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/kg 81,94 65,69 75,87 76,1629. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/kg 78,08 58,37 72,53 72,2030. Ágazati eredmény Ft/kg 28,77 17,83 29,50 27,9131. Élősúly önköltsége Ft/kg 258,54 259,96 252,18 254,7132. Hízóállat értékesítési átlagára Ft/kg 287,15 276,41 280,88 281,91

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


175

89. melléklet A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)










17. Értékcsökkenési leírás Ft/kg 0,26 1,00 1,74 1,0118. Egyéb állandó költség Ft/kg 2,77 0,46 0,39 1,1519. Tevékenység általános költsége Ft/kg 8,09 4,19 2,33 4,8020. Gazdasági általános költség Ft/kg 8,28 3,16 2,44 4,5121. Változó költség összesen Ft/kg 169,90 177,84 171,70 173,4522. Állandó költség összesen Ft/kg 29,84 19,80 12,91 20,7023. Termelési költség összesen Ft/kg 199,74 197,65 184,61 194,1524. Közvetlen állami támogatás Ft/kg 1,83 8,16 10,44 6,9425. Az ágazat egyéb bevételei Ft/kg 0,00 0,00 0,00 0,0026. Melléktermék értéke Ft/kg 0,32 0,36 0,31 0,3327. Termelési érték Ft/kg 204,25 195,64 188,99 196,1728. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/kg 42,25 29,01 29,63 33,2829. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/kg 34,34 17,80 17,28 22,7230. Ágazati eredmény Ft/kg 4,50 -2,01 4,38 2,0231. Élősúly önköltsége Ft/kg 199,42 197,29 184,30 193,8232. Hízóállat értékesítési átlagára Ft/kg 202,09 187,12 178,24 188,91

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


176

90. melléklet A búzatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret

szerint a társas gazdaságokban







17. Földbérleti díj Ft/ha 6024 8388 9113 868518. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 4310 476 536 82619. Egyéb állandó költség Ft/ha 774 304 283 32820. Tevékenység általános költsége Ft/ha 3744 6296 8147 733521. Gazdasági általános költség Ft/ha 4991 5122 6280 589022. Változó költség összesen Ft/ha 71088 65536 66597 6669923. Állandó költség összesen Ft/ha 33769 31580 33929 3333724. Termelési költség összesen Ft/ha 104857 97115 100526 10003625. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 81996 77484 73791 7536426. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 8629 2038 2676 300027. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 282 1628 2200 190428. Melléktermék értéke Ft/ha 2087 1358 2094 191229. Termelési érték Ft/ha 93529 86223 99485 9573730. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 53998 44398 60714 5615331. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 22441 20687 32888 2903932. Ágazati eredmény Ft/ha -11328 -10893 -1041 -429933. A főtermék önköltsége Ft/t 28184 27515 25621 2625834. Értékesítési átlagár Ft/t 22635 23332 24081 2379535. Átlaghozam t/ha 3,65 3,48 3,85 3,7436. Átlagos aranykorona érték AK/ha 20,37 21,60 21,55 21,46

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


177

91. melléklet A rozstermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret








17. Földbérleti díj Ft/ha 6354 669218. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 121 48119. Egyéb állandó költség Ft/ha 263 22620. Tevékenység általános költsége Ft/ha 3115 324821. Gazdasági általános költség Ft/ha 2447 278122. Változó költség összesen Ft/ha 33371 3657623. Állandó költség összesen Ft/ha 22631 2320024. Termelési költség összesen Ft/ha 56002 5977625. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 43175 3772226. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 106 154827. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 793 100028. Melléktermék értéke Ft/ha 483 214429. Termelési érték Ft/ha 31678 3372230. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 16077 1540931. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha -1693 -285432. Ágazati eredmény Ft/ha -24324 -2605433. A főtermék önköltsége Ft/t 32417 3543534. Értékesítési átlagár Ft/t 17681 1783935. Átlaghozam t/ha 1,71 1,6336. Átlagos aranykorona érték AK/ha 10,62 13,71

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


178

92. melléklet Az őszi árpa-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)

üzemméret szerint a társas gazdaságokban








TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


179

93. melléklet A tavaszi árpa-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


180

94. melléklet A zabtermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret









TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


181

95. melléklet A triticale-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)








17. Földbérleti díj Ft/ha 5008 7996 6662 653318. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 1069 178 392 49519. Egyéb állandó költség Ft/ha 418 53 78 14220. Tevékenység általános költsége Ft/ha 2126 6475 6968 592821. Gazdasági általános költség Ft/ha 4298 2540 6984 577922. Változó költség összesen Ft/ha 54986 48449 54548 5371723. Állandó költség összesen Ft/ha 24483 46154 30708 3179224. Termelési költség összesen Ft/ha 79469 94603 85256 8550925. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 63216 44138 30955 3937426. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 9877 664 4675 510927. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 394 3708 703 109428. Melléktermék értéke Ft/ha 293 2243 1518 138329. Termelési érték Ft/ha 83260 67270 61978 6701930. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 57563 36933 36233 4059331. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 28274 18821 7430 1330332. Ágazati eredmény Ft/ha 3791 -27333 -23278 -1848933. A főtermék önköltsége Ft/t 22137 28302 31315 2858734. Értékesítési átlagár Ft/t 20325 18593 20600 2019935. Átlaghozam t/ha 3,58 3,26 2,67 2,9436. Átlagos aranykorona érték AK/ha 15,94 13,57 18,04 16,95

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


182

96. melléklet A kukoricatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


183

97. melléklet A napraforgó-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


184

98. melléklet A repcetermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret









TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


185

99. melléklet A szójatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret








17. Földbérleti díj Ft/ha 7374 773818. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 0 019. Egyéb állandó költség Ft/ha 11 920. Tevékenység általános költsége Ft/ha 6698 649421. Gazdasági általános költség Ft/ha 8620 841822. Változó költség összesen Ft/ha 76130 7907423. Állandó költség összesen Ft/ha 29119 2884924. Termelési költség összesen Ft/ha 105249 10792325. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 65029 7777026. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 720 184727. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 0 028. Melléktermék értéke Ft/ha 0 029. Termelési érték Ft/ha 100243 10817430. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 67975 7133931. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 24113 2910032. Ágazati eredmény Ft/ha -5006 25133. A főtermék önköltsége Ft/t 64835 6142034. Értékesítési átlagár Ft/t 61306 6050935. Átlaghozam t/ha 1,62 1,7636. Átlagos aranykorona érték AK/ha 22,23 21,24

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


186

100. melléklet A cukorrépa-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


187

101. melléklet A burgonyatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


188

102. melléklet A lucernatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret








17. Földbérleti díj Ft/ha 2323 9833 6646 705618. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 1625 3427 425 90319. Egyéb állandó költség Ft/ha 0 378 677 62020. Tevékenység általános költsége Ft/ha 5092 3487 7833 712221. Gazdasági általános költség Ft/ha 4859 3798 7330 674822. Változó költség összesen Ft/ha 22832 46292 45013 4481823. Állandó költség összesen Ft/ha 29607 31408 34362 3382924. Termelési költség összesen Ft/ha 52439 77700 79375 7864725. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 17233 13584 6010 736226. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 485 2959 4208 395227. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 0 0 815 67628. Melléktermék értéke Ft/ha 0 0 0 029. Termelési érték Ft/ha 45981 92439 81617 8264130. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 39226 77880 66874 6806631. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 23149 46146 36604 3782232. Ágazati eredmény Ft/ha -6458 14738 2242 399433. A főtermék önköltsége Ft/t 15056 11787 15129 1450934. Értékesítési átlagár Ft/t 13062 13576 14598 1439135. Átlaghozam t/ha 3,48 6,59 5,27 5,4436. Átlagos aranykorona érték AK/ha 13,32 22,73 19,90 20,22

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


189

103. melléklet A silókukorica-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


190

104. melléklet A rét költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret szerint









TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


191

105. melléklet A zöldborsótermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)









TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


192

106. melléklet A paradicsomtermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)








17. Földbérleti díj Ft/ha 0 8886 780318. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 0 10845 886719. Egyéb állandó költség Ft/ha 0 1962 395420. Tevékenység általános költsége Ft/ha 0 26107 2422021. Gazdasági általános költség Ft/ha 0 136 77622. Változó költség összesen Ft/ha 0 379557 37636723. Állandó költség összesen Ft/ha 0 270598 25192924. Termelési költség összesen Ft/ha 0 650155 62829525. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 0 26751 22673226. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 0 2951 226627. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 0 0 028. Melléktermék értéke Ft/ha 0 0 029. Termelési érték Ft/ha 0 310671 44856530. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 0 119135 23076331. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 0 -68886 7219832. Ágazati eredmény Ft/ha 0 -339484 -17973133. A főtermék önköltsége Ft/t 0 42031 2218734. Értékesítési átlagár Ft/t 0 19895 1575835. Átlaghozam t/ha 0,00 15,47 28,3236. Átlagos aranykorona érték AK/ha 0,00 9,85 9,70

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


193

107. melléklet A csemegekukorica-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)








17. Földbérleti díj Ft/ha 4644 15577 1365718. Értékcsökkenési leírás Ft/ha 272 0 4519. Egyéb állandó költség Ft/ha 587 334 37020. Tevékenység általános költsége Ft/ha 5410 12374 1137221. Gazdasági általános költség Ft/ha 5975 15100 1365922. Változó költség összesen Ft/ha 219857 248628 24463323. Állandó költség összesen Ft/ha 28854 58036 5451524. Termelési költség összesen Ft/ha 248711 306664 29914925. Az ágazat összes árbevétele Ft/ha 291740 332925 33482426. Közvetlen állami támogatás Ft/ha 33551 35527 3489227. Az ágazat egyéb bevételei Ft/ha 0 296 24228. Melléktermék értéke Ft/ha 307 159 18129. Termelési érték Ft/ha 296577 362985 36049330. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/ha 155173 207573 20769331. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/ha 76720 114356 11586032. Ágazati eredmény Ft/ha 47866 56321 6134433. A főtermék önköltsége Ft/t 20210 20155 2022234. Értékesítési átlagár Ft/t 21377 21502 2199435. Átlaghozam t/ha 12,29 15,63 15,1236. Átlagos aranykorona érték AK/ha 29,96 29,85 29,67TI

SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


194

108. melléklet Az almatermelés költsége és jövedelme (az SFH alapján számított) üzemméret









SZTE

LETP

ÉLDÁ

NY


195

109. melléklet A tejelő tehén tartásának költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)



1. Állománypótlás költsége * Ft/tehén 37615 33337 35111 349002. Saját termelésű abraktakarmány Ft/tehén 15960 36856 66781 61605

3. Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Ft/tehén 32096 66116 48860 51047

4. Saját termelésű tömegtakarmány Ft/tehén 98904 45809 67794 651765. Vásárolt tömegtakarmány Ft/tehén 34293 42927 15626 198696. Egyéb takarmányok Ft/tehén 6788 8591 13205 124327. Állategészségügyi költség Ft/tehén 1266 9535 13851 13013

8. Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége Ft/tehén 8566 4703 8755 8170

9. Teljesítményvizsgálat költsége Ft/tehén 2494 1627 2477 235510. Közvetlen marketingköltség Ft/tehén 0 0 250 20911. Közvetlen biztosítási költség Ft/tehén 964 1536 16940 14452

12. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/tehén 9267 16427 15908 15867

13. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/tehén 0 9250 4712 5282

14. Egyéb változó költség Ft/tehén 36444 14617 10740 1174215. Közvetlen munkabér Ft/tehén 49163 42579 33870 3538516. Közvetlen munkabér közterhei Ft/tehén 19306 15791 12270 12897

17. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/tehén 367 2840 3681 3503

18. Értékcsökkenési leírás Ft/tehén 9893 17016 15725 1581019. Egyéb állandó költség Ft/tehén 514 8474 4913 534820. Tevékenység általános költsége Ft/tehén 10004 19040 41882 3805121. Gazdasági általános költség Ft/tehén 12933 12395 29079 2640422. Változó költség összesen Ft/tehén 284656 291331 321011 31612123. Állandó költség összesen Ft/tehén 102181 118135 141420 13739724. Termelési költség összesen Ft/tehén 386836 409466 462431 45351825. Az ágazat összes árbevétele Ft/tehén 380879 411330 481649 46980926. Közvetlen állami támogatás Ft/tehén 26576 23714 14604 1611927. Az ágazat egyéb bevételei Ft/tehén 728 1648 9443 817328. Melléktermék értéke Ft/tehén 4807 2711 3297 323929. Termelési érték Ft/tehén 415179 504344 580274 56651530. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/tehén 139790 238690 279883 27154431. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/tehén 130523 213013 259263 25039532. Ágazati eredmény Ft/tehén 28342 94877 117844 11299733. A tej önköltsége Ft/l 71,77 67,59 66,91 67,0634. A tej értékesítési átlagára Ft/l 69,73 71,46 73,08 72,8235. Átlaghozam l/tehén 5124 5858 6657 6515

* Tenyészállatok után elszámolt értékcsökkenés TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


196

110. melléklet Az étkezési tyúktojás-termelés költsége és jövedelme (az SFH alapján

számított) üzemméret szerint a társas gazdaságokban


1. Állománypótlás költsége Ft/tyúk 420 4942. Saját termelésű abraktakarmány Ft/tyúk 1390 1067

3. Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Ft/tyúk 2 308

4. Saját termelésű tömegtakarmány Ft/tyúk 0 05. Vásárolt tömegtakarmány Ft/tyúk 0 06. Egyéb takarmányok Ft/tyúk 0 07. Állategészségügyi költség Ft/tyúk 23 28

8. Természetes- és mesterséges termékenyítés költsége Ft/tyúk 0 0

9. Teljesítményvizsgálat költsége Ft/tyúk 0 010. Közvetlen marketingköltség Ft/tyúk 7 511. Közvetlen biztosítási költség Ft/tyúk 2 2

12. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/tyúk 13 18

13. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/tyúk 27 21

14. Egyéb változó költség Ft/tyúk 71 6015. Közvetlen munkabér Ft/tyúk 124 11916. Közvetlen munkabér közterhei Ft/tyúk 44 41

17. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/tyúk 53 47

18. Értékcsökkenési leírás Ft/tyúk 49 5219. Egyéb állandó költség Ft/tyúk 82 10920. Tevékenység általános költsége Ft/tyúk 42 3421. Gazdasági általános költség Ft/tyúk 234 18022. Változó költség összesen Ft/tyúk 1956 200423. Állandó költség összesen Ft/tyúk 627 58224. Termelési költség összesen Ft/tyúk 2584 258625. Az ágazat összes árbevétele Ft/tyúk 1451 173826. Közvetlen állami támogatás Ft/tyúk 32 2727. Az ágazat egyéb bevételei Ft/tyúk 0 028. Melléktermék értéke Ft/tyúk 1 129. Termelési érték Ft/tyúk 2945 291230. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/tyúk 1029 94731. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/tyúk 989 90832. Ágazati eredmény Ft/tyúk 361 32633. A tojás önköltsége Ft/db 12,29 12,2734. A tojás értékesítési átlagára Ft/db 13,35 13,1135. Átlaghozam db/tyúk 210 211

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


197

111. melléklet A marhahizlalás (élősúly) költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)



1. Állománypótlás költsége Ft/kg 87,69 45,74 66,122. Saját termelésű abraktakarmány Ft/kg 8,24 74,65 42,65

3. Vásárolt abrak- (keverék-) takarmány Ft/kg 77,35 46,54 60,49

4. Saját termelésű tömegtakarmány Ft/kg 7,04 56,54 32,815. Vásárolt tömegtakarmány Ft/kg 63,68 9,71 35,766. Egyéb takarmányok Ft/kg 0,00 0,12 0,067. Állategészségügyi költség Ft/kg 3,08 0,66 1,828. Teljesítményvizsgálat költsége Ft/kg 0,00 0,00 0,009. Közvetlen marketingköltség Ft/kg 0,00 0,00 0,00

10. Közvetlen biztosítási költség Ft/kg 8,32 0,54 4,31

11. Fenntartó- és egyéb segédüzemek változó költsége Ft/kg 0,15 5,56 3,05

12. Idegen gépi szolgáltatások költsége Ft/kg 0,00 0,07 0,0313. Egyéb változó költség Ft/kg 0,04 0,13 0,2014. Közvetlen munkabér Ft/kg 8,48 14,98 11,6015. Közvetlen munkabér közterhei Ft/kg 3,89 5,26 4,61

16. Fenntartó- és egyéb segédüzemek állandó költsége Ft/kg 0,07 2,65 1,33

17. Értékcsökkenési leírás Ft/kg 1,46 0,77 1,0918. Egyéb állandó költség Ft/kg 1,03 0,05 0,5319. Tevékenység általános költsége Ft/kg 1,91 4,07 3,0120. Gazdasági általános költség Ft/kg 3,54 17,30 10,4221. Változó költség összesen Ft/kg 255,59 240,25 247,3122. Állandó költség összesen Ft/kg 20,38 45,07 32,5823. Termelési költség összesen Ft/kg 275,97 285,32 279,8824. Közvetlen állami támogatás Ft/kg 16,95 0,09 8,2925. Az ágazat egyéb bevételei Ft/kg 0,04 0,66 0,3426. Melléktermék értéke Ft/kg 0,11 5,19 2,5927. Termelési érték Ft/kg 321,25 277,43 297,9728. Fedezeti hozzájárulás I. Ft/kg 65,81 42,81 53,7529. Fedezeti hozzájárulás II. Ft/kg 65,66 37,18 50,6630. Ágazati eredmény Ft/kg 45,28 -7,89 18,0931. Élősúly önköltsége Ft/kg 275,86 280,13 277,3032. Hízóállat értékesítési átlagára Ft/kg 304,16 271,50 286,75

TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


198

112. melléklet A sertéshizlalás (élősúly) költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)











TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY


199

113. melléklet A csirkehizlalás (élősúly) költsége és jövedelme (az SFH alapján számított)











TISZ

TELE

TPÉL

DÁNY

Documents

Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet ...17112/ai...A K I I Adatbázis és módszer 9 azt tekintjük, amely több őstermelőből, egyéni gazdaságból áll, de a gyakorlatban