Amióta Világ a Világ...

Apáinknak ...

Amióta Világ a Világ...

Hagyományozóoptikum

� készítették �Henics Tamás

Klebercz Gábor

�Bécs-Mecsér-Budapest

2010

Apák és fiúk...

© Henics Tamás, Klebercz Gábor

Kiadja a Ladikos Közhasznú Alapítvány, Mecsér

Grafikai tervezés és nyomdai előkészítés:KG Grafikai Stúdió, Budapest

Nyomta a Doba Nyomda,, Budaörs

isbn 978-963-06-8950-2

Apáról fiúra …

� Az apáról fiúra történő tudásátoltás, szokások, ha-gyományok továbbadása, az iskolateremtés ősi rendet rejt, a  világban való elhelyezkedés és igazodás elsajátításának nagyszerű folyamatát. �� Nem véletlen, hogy ebbe a képsorozatba zenész-tán-cos barátainkról készült fotográfiákat választottunk. A  be-szélt anyanyelv mellett a zenei-táncos anyanyelvünk számos olyan kommunikációs elemet hordoz és közvetít, amiket szavainkkal nem tudunk kifejezni; úgy is mondhatjuk, sza-vakkal meg nem szólaltatható hangjai ezek egy olyan kife-jezésformának, melyre mindnyájunknak szükségünk van, csak éppen ma már kevesen jutunk el olyan mezsgyékre, ahol ezek a hangok tisztán meghallhatók. Ugyanez vonat-kozik kézműves hagyományainkra, mesterségeinkre. Nincs is szükség ilyenkor szavakra. Az együtt muzsikálás, a tánc, de bármilyen alkotás során is olyan támpontokat, útmuta-tásokat kapunk, melyeknek épp az a szépségük, hogy nem kívánnak magyrázatot: az együtt alkotás vagy működő vagy sem, hallatszik, látszik, érződik ami jó. �

� Ma másfelől érkeznek közénk a jónak, köve-tendőnek vélt utasítások, kopik az emberöltők során megta-pasztalt és bevált hagyományozódás gyakorlata. Ez az album olyan apákat és fiúkat mutat be, akik mindent elkövettek és elkövetnek azért, hogy a régiektől nehezen megszerzett tu-dás élvezettel és élőn juthasson újabb generációk birtokába,

„apjáról fiára”, mindannyiunkat gazdagítva. �

�„Hagyományozó optikum” e kötet,

melyet nagy élvezettel készítettünk, mindannyiunk örömére, nem megfeledkezve a hátországról,

a valamennyiünk életében meghatározó anyákról, asszonyokról, lányokról. Nekik ajánljuk ezt az albumot

nagy-nagy szeretettel és hálával.

�� Henics Tamás �

A képek elé…

� Ki ne tudná a képeken szereplő apák és fiúk és e köny-vet a kezükben tartó olvasók közül, milyen hatalmas tudás, ismeretanyag halmozódott fel a népi kultúráról, közelebbről a népzenéről és a néptáncról az elmúlt évtizedek során? Talán csak a legfiata labbak nem tudják. De az ő számukra nyomta-tásban és minden más, főleg digitális formában is biztosított, hogy egyszer majd hozzáférhessenek. Ez a hagyománykincs nemcsak állandóan újratermeli önmagát, hanem újra is te-remti: a régi formát tiszteletben tartva minden új nemze-dék a maga képére formálja kicsit. Amint újrateremtődnek a a szakmai kapcsolatrendszerek is az idősebbek útmutatása nyomán a fiatalabbak kezén, a világ kisebbé válásával egyre bővülő körökben. �

� Ennek a nagy, az egész magyar nyelvte rület re, egész Közép-Európára sőt, az egész világra kiterjedő szöve-vényes összefüggésrendszernek egyes szereplőit ábrázolja a  szerzők kivételes érzékenységgel készült arcképsoroza-ta. Ez az album remekül ábrázolja azt, amit tulajdonkép-

pen se leképezni, se szavakba foglalni nem lehet: a  szak-ma, a mesterség szeretetét, a tudás átadásának ethoszát. A mű vésszé érés különféle stációit. Azt a végtelen türelem-mel párosult szigorú ságot, amely az atyai szeretet mellett szakmai dolgokban könyörtelen; amely nem mást mond és kíván, mint magánál nagyobb tudású, különb zenésszé vagy táncossá nevelni a fiút. �

� A könyvben szereplők között vannak hivatásosak, és olyanok, akik más, esetenként igencsak nájmódi kenyérkereső foglalkozásuk mellett zenélnek a maguk és mások mulatságára (akár a kutató orvos-sejtbiológus szerző). De hivatásos volt-e például Pálóczi Horváth Ádám? Költői kérdés. Tény, hogy

„Ó és Új, mintegy Ötödfélszáz énekek, ki magam csinálmánya, ki másé ” (1813, megj. 1953) szerzője-lejegy-zője dicsőségére, a mi örömünkre fennmaradt. Ő, aki szerette a jó népzenét, gondolt ugyan gyűjteménye közreadására, de hi-ába szerette volna megjelentetni, akkor nem lehetett. Ma nem a megjelentetés kérdéses, nem a dokumentáció, inkább az, hogy lesz-e népzenére, néptáncra szükség, igény a korszakküszöb átlépése után is. A könyv szereplőinek arckifejezését tekintve, ahogy a fotográfus láttatja őket, sem az idősebbek, sem a fiata-

labbak részéről nem kétséges, hogy szíves-örömest megosztják velünk azt kincset, ami a birtokukban van. És mi? Akiknek az életét végigkísérte a néptánc, a népzene? Mi, idősebb nézők és hallgatók örömmel adjuk át magunkat a Nesztór-i ráisme-résnek, aki az ifjú Télemakhosz láttán először az apját dícséri, a fényes Odüsszeuszt, s utána a fiút méri fel becsülő szemmel: „ ... ha rádpillantok, a bámulat elfog. Mert a szavadjárása is éppolyan; ennyivel ifjabb emberről hinnéd-e, hogy ennyire illően szól?”

(Odüsszeia, Devecseri Gábor fordítása)

�� Jó érzés számunkra az új zenész-táncos nemze-dékek játékában, táncában az előttük járók motívumait fel-ismerni, büszke örömmel látjuk-nyugtázzuk, hogy rendben van, illőn szól. Az alkotók egész munkássága bizton hozzá-járul a könyvből sugárzó életöröm továbbörökítéséhez, adja Isten, hogy mindenkit felvidítson, aki a kezébe fogja! �

� Deréky Pál

Apák és fiúk (2004–2010) �

�

„Légy tisztességtudó ...

... mint apád elvárom...”

. . . Légy tisztességtudó, becsületes, engedelmes, szófogadó, jóindulatú, türelmes, igazságos, emberséges, küzdőképes és bizakodó, szelíd, szemérmes, szorgalmas és mindenekelőtt vallásos. Magatartásoddal mutass példát embertársaidnak, ahogy azt tőled mint apád elvárom. . .

� István király intelmei Imre herceghez

a

� Agócs Gergely � etnográfus, népzenekutató, népzenész

A Felvidék hangszeres és énekes hagyományainak elismert gyűjtője,

kutatója. A Fonó Zenekar alapító tagja.

Sokoldalú munkásságával, tudásával, kritikus szemléletével számos népzenei rendezvény és verseny sikeréhez járul

hozzá folyamatosan. Mindkét fia,

� Agócs Márton és Agócs István � zenét tanul, illetve zenél.

�

„Légy tisztességtudó ...

... mint apád elvárom...”

. . . Légy tisztességtudó, becsületes, engedelmes, szófogadó, jóindulatú, türelmes, igazságos, emberséges, küzdőképes és bizakodó, szelíd, szemérmes, szorgalmas és mindenekelőtt vallásos. Magatartásoddal mutass példát embertársaidnak, ahogy azt tőled mint apád elvárom. . .

� István király intelmei Imre herceghez

a

� Agócs Gergely � etnográfus, népzenekutató, népzenész

A Felvidék hangszeres és énekes hagyományainak elismert gyűjtője,

kutatója. A Fonó Zenekar alapító tagja.

Sokoldalú munkásságával, tudásával, kritikus szemléletével számos népzenei

rendezvény és verseny sikeréhez járul hozzá folyamatosan.

Mindkét fia, � Agócs Márton és Agócs István �

zenét tanul, illetve zenél.

�

� Bardócz Sándor �televíziós szerkesztő, népzenész

A kolozsvári Tarisznyás Együttes prímása. Kezdetektől rendszeres oktatója

és zenekarával táncházi muzsikusa a kalotaszegi és mezőségi népzenei és

néptánctáboroknak. Számos fesztivált és népzenei

rendezvényen való részvételt tudhat maga mögött.

Legidősebb fia, � Bardócz Botond Sándor �

a Kolozsvári Zenelíceum gordonka-szakos növendéke, az épülő családi zenekar

immár aktív tagja.

�

� Bardócz Sándor �televíziós szerkesztő, népzenész

A kolozsvári Tarisznyás Együttes prímása. Kezdetektől rendszeres oktatója

és zenekarával táncházi muzsikusa a kalotaszegi és mezőségi népzenei és

néptánctáboroknak. Számos fesztivált és népzenei

rendezvényen való részvételt tudhat maga mögött.

Legidősebb fia, � Bardócz Botond Sándor �

a Kolozsvári Zenelíceum gordonka-szakos növendéke, az épülő családi zenekar

immár aktív tagja.

�

� Becker Tibor �okleveles villamosmérnök,

műszer- és irányítástechnikai szakmérnök, amatőr népzenész.

A 80-as évek eleje óta zenél, tagja volt a székesfehérvári Ikarusz Néptáncegyüttes

kísérőzenekarának, majd a Fuszulyka Zenekarnak.

Fia, � Becker Balázs �

állatorvos, amatőr népzenész Apjával a 90-es évek közepe óta együtt

muzsikálnak a Fuszulyka családi zenekarban, rendszeres

kísérői a Csomádi Dalkörnek. Mindketten alapító tagjai az Ausztriában működő

Bécsi Bandának.

�

� Becker Tibor �okleveles villamosmérnök,

műszer- és irányítástechnikai szakmérnök, amatőr népzenész.

A 80-as évek eleje óta zenél, tagja volt a székesfehérvári Ikarusz Néptáncegyüttes

kísérőzenekarának, majd a Fuszulyka Zenekarnak.

Fia, � Becker Balázs �

állatorvos, amatőr népzenész Apjával a 90-es évek közepe óta együtt

muzsikálnak a Fuszulyka családi zenekarban, rendszeres

kísérői a Csomádi Dalkörnek. Mindketten alapító tagjai

az Ausztriában működő Bécsi Bandának.

�

f

„ E. . . Én azzal vígasztalom magamat,

hogy te majd folytatni fogod mívemet,

és így a magyar kultúrának

és tudományosságnak megalapítása

ha nem is az én, legalább kettőnk

nevéhez lesz kötve.

Kollektív dicsőségül. . .”

Eötvös József sorai fiához, Eötvös Lórándhoz � egy, az 1860-as évek végén kelt leveléből

� Berán István �fényképész,

kémia, majd ének-zene-népzene tanár Népi fúvós hangszerek

megszólaltatójaként tagja volt a Mákvirág, Kamarás, Méta

és a Magyar Tekerőzenekaroknak. Jelenleg a folkMAGazin

tervező-szerkesztője és a Táncház Egyesület ügyvezetője.

Fia, � Berán Gábor �

hegedűművész, a Budafoki Dohnányi Ernő

Szimfonikus Zenekar koncertmestere és az Auer Vonósnégyes II. hegedűse.

Zenei példaképei Fodor” Neti” Sándor és Nathan Milstein.

�

� Berán István �fényképész,

kémia, majd ének-zene-népzene tanár Népi fúvós hangszerek

megszólaltatójaként tagja volt a Mákvirág, Kamarás, Méta

és a Magyar Tekerőzenekaroknak. Jelenleg a folkMAGazin

tervező-szerkesztője és a Táncház Egyesület ügyvezetője.

Fia, � Berán Gábor �

hegedűművész, a Budafoki Dohnányi Ernő

Szimfonikus Zenekar koncertmestere és az Auer Vonósnégyes II. hegedűse.

Zenei példaképei Fodor” Neti” Sándor és Nathan Milstein.

�

f

„ E. . . Én azzal vígasztalom magamat,

hogy te majd folytatni fogod mívemet,

és így a magyar kultúrának

és tudományosságnak megalapítása

ha nem is az én, legalább kettőnk

nevéhez lesz kötve.

Kollektív dicsőségül. . .”

Eötvös József sorai fiához, Eötvös Lórándhoz � egy, az 1860-as évek végén kelt leveléből

� Berecz András �jogász, énekes, mesemondó

A magyarországi táncházmozgalom létrejötte óta meghatározó hangot,

irányvonalat mutat. Előadóművészi aktivitása mellett a Kárpát-medencei

magyarság körében folytat gyűjtő tevékenységet, de megfordult

már a csuvasoknál is. � Berecz István �

néptáncos, zenész, joghallgató Furulyásként és táncosként is számos

produkciót tudhat maga mögött. � Berecz Misi és Berecz Marci �

tanulók, hiteles világban követhetik

az apai mintát, táncolnak, zenélnek, tán “félszegen” énekelnek is.

�

� Berecz András �jogász, énekes, mesemondó

A magyarországi táncházmozgalom létrejötte óta meghatározó hangot, irányvonalat mutat. Előadóművészi aktivitása mellett a Kárpát-medencei

magyarság körében folytat gyűjtő tevékenységet, de megfordult

már a csuvasoknál is. � Berecz István �

néptáncos, zenész, joghallgató Furulyásként és táncosként is számos

produkciót tudhat maga mögött. � Berecz Misi és Berecz Marci �

tanulók, hiteles világban követhetik

az apai mintát, táncolnak, zenélnek, tán “félszegen” énekelnek is.

�

� Bergics Lajos �népzenész, zenepedagógus

A pécsi Zengő Együttes alapító tagja, vezetője.

A Kárpát-medencei magyar népzene és a pécsi táncházi élet töretlen ápolója.

Zenekarával az ország, de Európa távolabbi vidékein is

rendszeresen megfordul. Fiai,

� Bergics András � és

� Bergics Balázs �bekapcsolódtak az együttes és a táncházi

muzsikálás munkájába. Klasszikus zenei tanulmányaikat illetve a néprajzi

ihletésű fotografálást is művelik.

�

� Bergics Lajos �népzenész, zenepedagógus

A pécsi Zengő Együttes alapító tagja, vezetője.

A Kárpát-medencei magyar népzene és a pécsi táncházi élet töretlen ápolója.

Zenekarával az ország, de Európa távolabbi vidékein is rendszeresen megfordul.

Fiai, � Bergics András �

és � Bergics Balázs �

bekapcsolódtak az együttes és a táncházi muzsikálás munkájába. Klasszikus

zenei tanulmányaikat illetve a néprajzi ihletésű fotografálást is művelik.

�

B

„Ha . . . Ha lesz olyan szerencsés,

hogy meghallgatja és

meg is szívleli

leláncolt apjának szavait,

aki elég drágán fizetett meg

a tapasztalatért és bölcsességért,

akkor jó emberből

»kiváló« emberré lehet…”

� Gróf Széchenyi István intelmei Béla fiához, 1857

� Borbély Mihály �zenész, zenepedagógus.

A Vujicsics Együttes alapító tagja, jelentős jazz-és kortárs zenei

formációk (Borbély Műhely, Quartett B,Borbély-Dresch Quartet ) vezetője

illetve szólistája. A Bartók Béla Zeneművészeti

Szakiskola valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Jazz Tanszékének tanára. � Borbély Miklós �

zenész, édesapja egykori növendéke Elsősorban a jazz műfajában,

de általában zenei határok nélkül tevékenykedik,

így nép- és világzenei produkciók kedvelt közreműködője is.

�

� Borbély Mihály �zenész, zenepedagógus.

A Vujicsics Együttes alapító tagja, jelentős jazz-és kortárs zenei

formációk (Borbély Műhely, Quartett B,Borbély-Dresch Quartet ) vezetője

illetve szólistája. A Bartók Béla Zeneművészeti

Szakiskola valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Jazz Tanszékének tanára. � Borbély Miklós �

zenész, édesapja egykori növendéke Elsősorban a jazz műfajában,

de általában zenei határok nélkül tevékenykedik,

így nép- és világzenei produkciók kedvelt közreműködője is.

�

B

„Ha . . . Ha lesz olyan szerencsés,

hogy meghallgatja és

meg is szívleli

leláncolt apjának szavait,

aki elég drágán fizetett meg

a tapasztalatért és bölcsességért,

akkor jó emberből

»kiváló« emberré lehet…”

� Gróf Széchenyi István intelmei Béla fiához, 1857

� Csík János � népzenész

A mára méltán nagy hírnevet szerzett Csík Zenekar alapítója, vezetője.

Zenei stílusa, egyéni énekhangjanagyban hozzájárul a zenekar

hangzásvilágának egyediségéhezcsakúgy, mint az újabban tudatosanvállalt közelítés a jazz, a blues és a

rockzene egyes válfajaihoz.Nemcsak szűkebb pátriája, a Kiskunság

zenei hagyományainak hiteles tolmácsolója, hanem az egész magyar népzenéé szerte a világban.

Fia, � Csík Balázs �

tanuló, remények szerint az apai példa követőjévé válik.

�

� Csík János � népzenész

A mára méltán nagy hírnevet szerzett Csík Zenekar alapítója, vezetője.

Zenei stílusa, egyéni énekhangjanagyban hozzájárul a zenekarhangzásvilágának egyediségéhez

csakúgy, mint az újabban tudatosanvállalt közelítés a jazz, a blues és a

rockzene egyes válfajaihoz.Nemcsak szűkebb pátriája, a Kiskunság

zenei hagyományainak hiteles tolmácsolója, hanem az egész magyar népzenéé szerte a világban.

Fia, � Csík Balázs �

tanuló, remények szerint az apai példa követőjévé válik.

�

� Csoóri Sándor � népzenész

Több népzenei-didaktikai kiadvány szerzője.

A Muzsikás együttesben eltöltött meghatározó évtizedek után megalapította új együttesét,

az Ifjú Muzsikást, melyben együtt tevékenykedik fiával,

� Csoóri Sándor „Sündi” -vel. � Apa és fia, sajátos elképzeléseik nyomán

új és meghatározó zenei megnyilvánulások és pedagógiai

módszerek megalkotói.

�

� Csoóri Sándor � népzenész

Több népzenei-didaktikai kiadvány szerzője.

A Muzsikás együttesben eltöltött meghatározó évtizedek után megalapította új együttesét,

az Ifjú Muzsikást, melyben együtt tevékenykedik fiával,

� Csoóri Sándor „Sündi” -vel. � Apa és fia, sajátos elképzeléseik nyomán

új és meghatározó zenei megnyilvánulások és pedagógiai

módszerek megalkotói.

�

f

f„E . . . Egyszer valaki megkérdezte

Árus Ferit (Berki Ferenc “Árus”, a legendás, mérai zenész és táncos)

- Te Feri, ki a legjobb zenész Kalotaszegen?

Árus Feri pedig ezt válaszolta:

-Én s apám! … ”

� Czilika Gyula � prímás

A bogártelki zenészdinasztia tagja,a kalotaszegi Nádasmente

(cifra Kalotaszeg) falvaiban keresett zenész. Az autentikus

játékstílus mellett alkalmazkodik az újabb keletű zenei igényekhez is, bandájában elektromos hangszerek is előkerülnek. A mai generációk

lakodalmi igényeit is kiszolgálja fia, � Ifj. Czilika Gyula �

segítségével.

�

� Czilika Gyula � prímás

A bogártelki zenészdinasztia tagja,a kalotaszegi Nádasmente

(cifra Kalotaszeg) falvaiban keresett zenész. Az autentikus

játékstílus mellett alkalmazkodik az újabb keletű zenei igényekhez is, bandájában elektromos hangszerek

is előkerülnek. A mai generációk lakodalmi igényeit is kiszolgálja fia,

� Ifj. Czilika Gyula � segítségével.

�

f

f„E . . . Egyszer valaki megkérdezte

Árus Ferit (Berki Ferenc “Árus”, a legendás, mérai zenész és táncos)

- Te Feri, ki a legjobb zenész Kalotaszegen?

Árus Feri pedig ezt válaszolta:

-Én s apám! … ”

� Eredics Gábor � zenetanár, népzenész

A Vujicsics Együttes alapító tagja és vezetője. A magyarországi tánchá-

zas világ kezdetektől aktív résztvevője, szervezője, építő kritikusa.

A magyarországi délszláv népzenei kultúra továbbéltetője, terjesztője.

A Liszt Ferenc ZeneművészetiEgyetem Népzenei Tanszakának tanára.

Fia, � Eredics Vince �

kezdetektől figyeli az apai tevékenységet, zenei debütálása még várat magára,

ám nagy hajlandóságot mutat arra, hogy ez egykor megtörténjen.

�

� Eredics Gábor � zenetanár, népzenész

A Vujicsics Együttes alapító tagja és vezetője. A magyarországi táncházas

világ kezdetektől aktív résztvevője, szervezője, építő kritikusa.

A magyarországi délszláv népzenei kultúra továbbéltetője, terjesztője.

A Liszt Ferenc ZeneművészetiEgyetem Népzenei Tanszakának tanára.

Fia, � Eredics Vince �

kezdetektől figyeli az apai tevékenységet, zenei debütálása még várat magára,

ám nagy hajlandóságot mutat arra, hogy ez egykor megtörténjen.

�

� Eredics Kálmán � népzenész

A magyarországi délszláv zenei hagyományokat ápoló és továbbéltető

Vujicsics Együttes alapító tagja.Háza immár évtizedek óta nemcsak

együttese próbáinak színhelye, hanem olyan új kezdeményezéseké is, amelyek

sorából kiemelkedik a szentendrei Vujicsics tér megvalósítása.

Fiai, � Eredics Áron �

prímtamburás, � Eredics Benjámin �

tamburakontrás és � Eredics Salamon �

fúvós, harmonikás, basszprím tamburás a méltán élvonalba emelkedett

Söndörgő együttes tagjai, a Liszt Ferenc Zenemüvészeti Egyetem

Népzenei Tanszékének növendékei.

�

� Eredics Kálmán � népzenész

A magyarországi délszláv zenei hagyományokat ápoló és továbbéltető

Vujicsics Együttes alapító tagja.Háza immár évtizedek óta nemcsak

együttese próbáinak színhelye, hanem olyan új kezdeményezéseké is, amelyek

sorából kiemelkedik a szentendrei Vujicsics tér megvalósítása.

Fiai, � Eredics Áron �

prímtamburás, � Eredics Benjámin �

tamburakontrás és � Eredics Salamon �

fúvós, harmonikás, basszprím tamburás a méltán élvonalba emelkedett

Söndörgő együttes tagjai, a Liszt Ferenc Zenemüvészeti Egyetem

Népzenei Tanszékének növendékei.

�

f

f

„ O . . . Olyan népzene- és néptánckutatók, koreográfusok, néprajzosok, irodalmárok, költők, filmrendezők, építészek, képző művészek és tanáremberek gyermekei vagy tanítványai vagyunk, akik a népi műveltséget kikerülhetetlennek tartották, munkáikban és műveikben mindig ebből a közös tudásból merítettek, ebből táplálkoztak. Az akkori hatalom személyre szabott toleranciájától függően kinek könnyebben, kinek nehezebben ment ez, de egy biztos, hogy szellemi kisugárzásuk meghatározó volt számunkra. Így lettünk mi a „Nomád nemzedék”, amely minden apa-fia közti ellentét és lázadásaink ellenére össze tudott szellemileg ölelkezni a szülők nemzedékével …”

� Kiss Ferenc

� Éri Péter �népzenész

Táncos életszakaszát követően a Sebő majd a Muzsikás Együttes

meghatározó tagja. Munkásssága nagyban hozzájárult a népzene legmagasabb kulturális

körökbe való emeléséhez. A Muzsikás albumain kívül számos

hanghordozón hallható közreműködőként. 2007 óta az MR1 Kossuth Rádió Népzene

határok nélkül c. műsorát szerkeszti.� Éri Márton �

népzenész, kultúrantropológusKezdetekben a Berkó Együttes, majd a

Rekontra Zenekar és a Buda Folk Band zenésze. Tudatosan egyengeti generációja

népzenére épülő új útjait.

�

� Éri Péter �népzenész

Táncos életszakaszát követően a Sebő majd a Muzsikás Együttes

meghatározó tagja. Munkásssága nagyban hozzájárult

a népzene legmagasabb kulturális körökbe való emeléséhez.

A Muzsikás albumain kívül számos hanghordozón hallható közreműködőként. 2007 óta az MR1 Kossuth Rádió Népzene

határok nélkül c. műsorát szerkeszti.� Éri Márton �

népzenész, kultúrantropológusKezdetekben a Berkó Együttes, majd a Rekontra Zenekar és a Buda Folk Band zenésze. Tudatosan egyengeti generációja

népzenére épülő új útjait.

�

f

f

„ O . . . Olyan népzene- és néptánckutatók, koreográfusok, néprajzosok, irodalmárok, költők, filmrendezők, építészek, képző művészek és tanáremberek gyermekei vagy tanítványai vagyunk, akik a népi műveltséget kikerülhetetlennek tartották, munkáikban és műveikben mindig ebből a közös tudásból merítettek, ebből táplálkoztak. Az akkori hatalom személyre szabott toleranciájától függően kinek könnyebben, kinek nehezebben ment ez, de egy biztos, hogy szellemi kisugárzásuk meghatározó volt számunkra. Így lettünk mi a „Nomád nemzedék”, amely minden apa-fia közti ellentét és lázadásaink ellenére össze tudott szellemileg ölelkezni a szülők nemzedékével …”

� Kiss Ferenc

� Fajkusz Attila �népzenész, zenepedagógus

Sopron népzenei és népművelődési életének motorja.

Saját zenekarával táncházak, kiállítások, népzeni koncertek

rendszeres közreműködője. Fiai,

� Fajkusz Levente � hegedűn,

� Fajkusz Domonkos �csellón, illetve bőgőn

családi zenekart alkotva édesapjukkal együtt muzsikálnak

a táncházas alkalmakon.

�

� Fajkusz Attila �népzenész, zenepedagógus

Sopron népzenei és népművelődési életének motorja.

Saját zenekarával táncházak, kiállítások, népzeni koncertek

rendszeres közreműködője. Fiai,

� Fajkusz Levente � hegedűn,

� Fajkusz Domonkos �csellón, illetve bőgőn

családi zenekart alkotva édesapjukkal együtt muzsikálnak

a táncházas alkalmakon.

�

Hf

„ E. . . Én még tizennyolc esztendős nem voltam,

Én még tizennyolc esztendős nem voltam,

Az apámtul csikót lopni tanultam,

Az apámtul csikót lopni tanultam. . .”

Betyárballada, � Szék, Mezőség, Kallós Zoltán gyűjtése, 1970

� Fekete Antal „Puma”� néptáncművész, népzenész

Az 1976-ban kezdett, évtizedeken át foly-tatott – erdélyi lakodalmakban és egyéb

jeles alkalmakkor rögzített – gyűjtései ma felbecsülhetetlen értékei népzenei hagyo-

mánykincsünknek.Számos zenekar, színpadi produkció

és népzenei tábor szabadúszó kontrás muzsikusa.

� Fekete Antal Márton „Kispuma” � 14 éves koráig gyerekszínész volt

az egri Gárdonyi Géza Színházban. A Pikéthy Tibor Zeneművészeti

Szakközépiskola népi brácsa tanszakán érettségizett.

Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi brácsa szakos

hallgatója.

�

� Fekete Antal „Puma”� néptáncművész, népzenész

Az 1976-ban kezdett, évtizedeken át foly-tatott – erdélyi lakodalmakban és egyéb

jeles alkalmakkor rögzített – gyűjtései ma felbecsülhetetlen értékei népzenei hagyo-

mánykincsünknek.Számos zenekar, színpadi produkció

és népzenei tábor szabadúszó kontrás muzsikusa.

� Fekete Antal Márton „Kispuma” � 14 éves koráig gyerekszínész volt

az egri Gárdonyi Géza Színházban. A Pikéthy Tibor Zeneművészeti

Szakközépiskola népi brácsa tanszakán érettségizett.

Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népi brácsa szakos

hallgatója.

�

Hf

„ E. . . Én még tizennyolc esztendős nem voltam,

Én még tizennyolc esztendős nem voltam,

Az apámtul csikót lopni tanultam,

Az apámtul csikót lopni tanultam. . .”

Betyárballada, � Szék, Mezőség, Kallós Zoltán gyűjtése, 1970

� Fodor Sándor „Neti” �kalotaszegi prímás

(1924-2005)Hosszú és meghatározó életútjával példát teremtett,

legendává vált. Különleges egyénisége és muzsikája

több generácíó felnövekvő zenészeit kötötte össze és köti össze a mai napig.

Ifj. Fodor Sándor zenész

Édesapja nyomdokain indulva hamar keresett zenész lett, tevékenysége

a népzene mellett a kávéházi muzsikálásra is kiterjed.

�

� Fodor Sándor „Neti” �kalotaszegi prímás

(1924-2005)Hosszú és meghatározó életútjával példát teremtett,

legendává vált. Különleges egyénisége és muzsikája

több generácíó felnövekvő zenészeit kötötte össze és köti össze a mai napig.

Ifj. Fodor Sándor zenész

Édesapja nyomdokain indulva hamar keresett zenész lett, tevékenysége

a népzene mellett a kávéházi muzsikálásra is kiterjed.

�

� Gémesi Zoltán �táncművész, néptáncpedagógus

A Magyar Állami Népi Együttes, majd az Állami Budapest Táncegyüttes

egykori tagja. Több mint húsz éve tanít rendszeresen

együttesekben, táncházakban, tanfolyamokon, táborokban itthon

és külföldön egyaránt. Jelenleg a tatabányai Bányász és

a pozsonyi Szőttes Kamara Táncegyüttes művészeti vezetője.

� Gémesi Áron �tanuló, a biatorbágyi

Sóvirág Gyermek Táncegyüttesben táncol. Apa-fia első közös” fellépése” idején

alig 3 éves volt; hatalmas sikert aratott a széki sűrű és ritka tempó.

�

� Gémesi Zoltán �táncművész, néptáncpedagógus

A Magyar Állami Népi Együttes, majd az Állami Budapest Táncegyüttes

egykori tagja. Több mint húsz éve tanít rendszeresen

együttesekben, táncházakban, tanfolyamokon, táborokban itthon

és külföldön egyaránt. Jelenleg a tatabányai Bányász és

a pozsonyi Szőttes Kamara Táncegyüttes művészeti vezetője.

� Gémesi Áron �tanuló, a biatorbágyi

Sóvirág Gyermek Táncegyüttesben táncol. Apa-fia első közös” fellépése” idején

alig 3 éves volt; hatalmas sikert aratott a széki sűrű és ritka tempó.

�

� Halmos István �népzenekutató,

klasszikus hegedűtanulmányait 6 évesen kezdte Fia,

� Halmos Attila �népzenész, ének- és zenetanár,

szintén 6 évesen kezdett hegedűlni. A Tükrös Együttes prímása.

A Kárpát-medence magyarságának minden vonószenei dialektusában

otthonosan mozog. Szatmár hangszeres népzenéje gyűjtőként és előadóként

egyaránt érdeklődése középpontjában áll. Két nagyobb fia

� Ifj. Halmos Attila és Halmos Domokos� is 6 éves koruktól tanulnak hegedűlni,

illetve bőgőzni apjuktól, zeneiskolában gitározni, illetve basszusgitározni.

Két kisebb fia, � Halmos Mátyás és Halmos Boldizsár �

szintén 6 éves koruk óta tanulnak zenét (zongora, furulya). A piliscsévi

Hangfestő Művészeti Iskolában édesanyjuk néptáncos növendékei.

�

� Halmos István �népzenekutató,

klasszikus hegedűtanulmányait 6 évesen kezdte Fia,

� Halmos Attila �népzenész, ének- és zenetanár,

szintén 6 évesen kezdett hegedűlni. A Tükrös Együttes prímása.

A Kárpát-medence magyarságának minden vonószenei dialektusában

otthonosan mozog. Szatmár hangszeres népzenéje gyűjtőként és előadóként

egyaránt érdeklődése középpontjában áll. Két nagyobb fia

� Ifj. Halmos Attila és Halmos Domokos� is 6 éves koruktól tanulnak hegedűlni, illetve bőgőzni apjuktól, zeneiskolában

gitározni, illetve basszusgitározni. Két kisebb fia,

� Halmos Mátyás és Halmos Boldizsár �szintén 6 éves koruk óta tanulnak

zenét (zongora, furulya). A piliscsévi Hangfestő Művészeti Iskolában édesanyjuk

néptáncos növendékei.

�

� Hamar Dániel �geofizikus, népzenész

A Muzsikás Együttes alapító tagja és vezetője. Szerteágazó érdeklődése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy

együttese olyan zenei tájakra kalandozott, mely megalapozta a zenei átjárások

addig elképzelhetetlen útjait. Fiai:

� Hamar Dávid � klasszikus hegedűt tanult és gitározik

� Hamar Domonkos �cimbalmozni tanult, jelenleg

elektromos gitáron játszik, önképzés útján zongorázni is megtanult és sokféle hangszert

képes megszólaltatni. � Ifj. Hamar Dániel �

nem tanult hangszeren, később azonban önállóan képezte magát

djembe-n, és más ütőshangszereken. � Hamar Donát �

klasszikus bőgőt tanult, jelenleg zenekarban gitározik és énekel.

Önszántából alapszinten megtanult zongorázni.

�

� Hamar Dániel �geofizikus, népzenész

A Muzsikás Együttes alapító tagja és vezetője. Szerteágazó érdeklődése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy

együttese olyan zenei tájakra kalandozott, mely megalapozta a zenei átjárások

addig elképzelhetetlen útjait. Fiai:

� Hamar Dávid � klasszikus hegedűt tanult és gitározik

� Hamar Domonkos �cimbalmozni tanult, jelenleg

elektromos gitáron játszik, önképzés útján zongorázni is megtanult és sokféle hangszert

képes megszólaltatni. � Ifj. Hamar Dániel �

nem tanult hangszeren, később azonban önállóan képezte magát

djembe-n, és más ütőshangszereken. � Hamar Donát �

klasszikus bőgőt tanult, jelenleg zenekarban gitározik és énekel.

Önszántából alapszinten megtanult zongorázni.

�

F

F

„A . . . Az építés, az építés gondolatának a drámája a legfontosabb. � Egy öregebbnek nincs nagyobb öröme, mint egy nála fiatalabb tehetségét elismerni …”

� Makovecz Imre

� Harai László �népzenész

Kezdetben patikus édesapja tanitványa, majd a marosvásárhelyi Ördögszekér,

később a Maros Művészegyüttes zenekarának primása lett.

Muzsikált a Barozdában, majd zenélt és tanitott a Kolompos és

a Jászsági együttesekben. Éveken át a bécsi Kaláris Együttest vezette.

Nagyobbik fia,� Harai Levente �gyógyszerészhallgató,

a marosvásárhelyi Üver zenekar brácsása.

�

� Harai László �népzenész

Kezdetben patikus édesapja tanitványa, majd a marosvásárhelyi Ördögszekér,

később a Maros Művészegyüttes zenekarának primása lett.

Muzsikált a Barozdában, majd zenélt és tanitott a Kolompos és

a Jászsági együttesekben. Éveken át a bécsi Kaláris Együttest vezette.

Nagyobbik fia,� Harai Levente �gyógyszerészhallgató,

a marosvásárhelyi Üver zenekar brácsása.

�

F

F

„A . . . Az építés, az építés gondolatának a drámája a legfontosabb. � Egy öregebbnek nincs nagyobb öröme, mint egy nála fiatalabb tehetségét elismerni …”

� Makovecz Imre

� Hrúz Dénes �zenepedagógus, népzenész

Hamar létrehozta saját zenekarát,a Dűvő Együttest, mely azóta bejárta a fél

világot, megörvendeztetve sokakat a magyar népzene legszebb dallamaival.

Szűkebb hazája, a nógrádi vidék hangszeres-énekes örökségével foglalkozik

úgy, hogy mindezt átadja tanítványain kívül gyermekeinek is,

akik közül itt most � Hrúz Márton �

látható, zeneiskolás, apja tanítványa, tehetséges kis prímás.

�

� Hrúz Dénes �zenepedagógus, népzenész

Hamar létrehozta saját zenekarát,a Dűvő Együttest, mely azóta bejárta a fél

világot, megörvendeztetve sokakat a magyar népzene legszebb dallamaival.

Szűkebb hazája, a nógrádi vidék hangszeres-énekes örökségével foglalkozik

úgy, hogy mindezt átadja tanítványain kívül gyermekeinek is,

akik közül itt most � Hrúz Márton �

látható, zeneiskolás, apja tanítványa, tehetséges kis prímás.

�

H„A . . . Apja fújja furulyája,

hogy a fia jól csinálja …” �

Juhász Zoltán: a Tímár testvérek laudációja

� Juhász Zoltán � fizikus, népzenész

Az Egyszólam Zenekar tagja,a moldvai és gyimesi csángó magyarság,

de a Kárpát medence más furulyás és dudás zenei hagyományainak

szakértő megszólaltatója és kutatója.Számos formációval és szólistakéntis fellép a legkülönfélébb népzenei

rendezvényeken, táncházakban.Saját, számítógépes összehasonlító és

elemző programja segítségével tett megfigyelései és összefüggésábrázolása

új utakat tárt fel a népzenekutatásban. Tanítványai és fia,

� Juhász Dénes �egyaránt részesülnek különleges

tudásából.

�

� Juhász Zoltán � fizikus, népzenész

Az Egyszólam Zenekar tagja,a moldvai és gyimesi csángó magyarság,

de a Kárpát medence más furulyás és dudás zenei hagyományainak

szakértő megszólaltatója és kutatója.Számos formációval és szólistaként

is fellép a legkülönfélébb népzeneirendezvényeken, táncházakban.

Saját, számítógépes összehasonlító és elemző programja segítségével tett

megfigyelései és összefüggésábrázolása új utakat tárt fel a népzenekutatásban.

Tanítványai és fia,� Juhász Dénes �

egyaránt részesülnek különleges tudásából.

�

H„A . . . Apja fújja furulyája,

hogy a fia jól csinálja …” �

Juhász Zoltán: a Tímár testvérek laudációja

� Kása Béla �fotóművész, zenész, gyűjtőKülönleges látásmódjával,

érzékenysége révén olyan világokba (erdélyi muzsikusok, vándor cigányok,

indiai nomád pásztorok) viszi fotóinak szemlélőjét, ahova

egyébként nem jutnának el. Emellett kezdetektől nélkülözhetetlen

dokumentálója a magyarországi táncházi világ zenekarainak,

táncegyütteseinek, de a kiemelkedő Utolsó Óra program résztvevői képi megörökítésének is.

Kása Kelemen táncművész, zenész

a Tűz Virága Együttes alapító tagja.

�

� Kása Béla �fotóművész, zenész, gyűjtőKülönleges látásmódjával,

érzékenysége révén olyan világokba (erdélyi muzsikusok, vándor cigányok,

indiai nomád pásztorok) viszi fotóinak szemlélőjét, ahova

egyébként nem jutnának el. Emellett kezdetektől nélkülözhetetlen

dokumentálója a magyarországi táncházi világ zenekarainak,

táncegyütteseinek, de a kiemelkedő Utolsó Óra program résztvevői képi megörökítésének is.

Kása Kelemen táncművész, zenész

a Tűz Virága Együttes alapító tagja.

�

� Kilyénfalvi Gábor �hangszerkészítő mester, zenész, táncos

Az ausztriai St. Pöltenben él, hangszerkészítői és restaurátori munkája

mellett aktív tagja a bécsi Délibáb Táncegyüttesnek, illetve

a Bécsi Banda népzenei együttesnek.Fia,

� Kilyénfalvi Áron �táncos, tanuló,

s majd elválik, megígézi-e őt is a hangszerek világa.

�

� Kilyénfalvi Gábor �hangszerkészítő mester, zenész, táncos

Az ausztriai St. Pöltenben él, hangszerkészítői és restaurátori munkája

mellett aktív tagja a bécsi Délibáb Táncegyüttesnek, illetve

a Bécsi Banda népzenei együttesnek.Fia,

� Kilyénfalvi Áron �táncos, tanuló,

s majd elválik, megígézi-e őt is a hangszerek világa.

�

„ K . . . Kapuban állva, kisfiu, mezítláb, piszkál lábujjal százlábut, gilisztát; hosszan bámul pókhálót, hangyajárást, hogy könnyebbé bűvölje azt a várást… � És végre csengő, áldott kis-harangszó, megváltón s meg-megszázszorozva hangzó, hogy elfeledkezik minden bajáról! Mert a Kollégjum kapuja kitárul, � s az utca végén, fölnyesett, nyakigláb akácok alján ott-terem, akit várt, és jön-jön, hosszú léptekkel sietve, hóna alatt száz dolgozat-füzettel. � Olyan nagy már, az árnyékból kibomlón, mint egy órjás, tán ő maga a templom; elől keskenyre gyűrt vadászkalapja magasabb, mint a nagy torony sisakja – � És elborítja, mint valami felleg: mily pöttöm ő roppant alakja mellett! S most lehajol s félkarral ölbekapja: mint az Isten, olyan erős az Apja … ”

� Jékely Zoltán: Apa-váró

d

D

� Kiss Zoltán „Zolti” �kocsmáros, táncos

A mezőségi Visa közösségének elismert alakja, aki ősei nyomdokait követve

földműveléssel foglalkozik,de tevékeny részese olyan hagyományok

őrzésének is, mint a falujában még élő ” juhmérés”.

Fia, � Kiss Levente �

mindebben édesapja nyomdokain jár, hagyományőrző táncosként

rendszeresen szerepel különféle táncfesztiválokon is.

Faluja táncainak tolmácsolójaként eljutott többek között a

budapesti Tancháztalálkozóra és Európa több országába.

�

� Kiss Zoltán „Zolti” �kocsmáros, táncos

A mezőségi Visa közösségének elismert alakja, aki ősei nyomdokait követve

földműveléssel foglalkozik,de tevékeny részese olyan hagyományok

őrzésének is, mint a falujában még élő ” juhmérés”.

Fia, � Kiss Levente �

mindebben édesapja nyomdokain jár, hagyományőrző táncosként

rendszeresen szerepel különféle táncfesztiválokon is.

Faluja táncainak tolmácsolójaként eljutott többek között a

budapesti Tancháztalálkozóra és Európa több országába.

�

„ K . . . Kapuban állva, kisfiu, mezítláb, piszkál lábujjal százlábut, gilisztát; hosszan bámul pókhálót, hangyajárást, hogy könnyebbé bűvölje azt a várást… � És végre csengő, áldott kis-harangszó, megváltón s meg-megszázszorozva hangzó, hogy elfeledkezik minden bajáról! Mert a Kollégjum kapuja kitárul, � s az utca végén, fölnyesett, nyakigláb akácok alján ott-terem, akit várt, és jön-jön, hosszú léptekkel sietve, hóna alatt száz dolgozat-füzettel. � Olyan nagy már, az árnyékból kibomlón, mint egy órjás, tán ő maga a templom; elől keskenyre gyűrt vadászkalapja magasabb, mint a nagy torony sisakja – � És elborítja, mint valami felleg: mily pöttöm ő roppant alakja mellett! S most lehajol s félkarral ölbekapja: mint az Isten, olyan erős az Apja … ”

� Jékely Zoltán: Apa-váró

d

D

� Kodoba Márton �prímás

(1943-2006)A magyarpalatkai zenészek

legendás alakja. Az 1960-as évek végétől már különféle formációkban látjuk zenélni, majd a 80-as évek közepétől

nagy megbecsülésnek örvendő, egyedi megszólalású tagja

a magyarpalatkai bandának. Különleges érzékenységgel átélt

muzsikálását fia, � Ifj. Kodoba Márton „Florin” �

viszi tovább, aki immár kedvelt szereplője

az erdélyi, magyarországi, illetve a világ minden táján rendezett

táncházi alkalmaknak is.

�

� Kodoba Márton �prímás

(1943-2006)A magyarpalatkai zenészek

legendás alakja. Az 1960-as évek végétől már különféle formációkban látjuk zenélni, majd a 80-as évek közepétől

nagy megbecsülésnek örvendő, egyedi megszólalású tagja

a magyarpalatkai bandának. Különleges érzékenységgel átélt

muzsikálását fia, � Ifj. Kodoba Márton „Florin” �

viszi tovább, aki immár kedvelt szereplője

az erdélyi, magyarországi, illetve a világ minden táján rendezett

táncházi alkalmaknak is.

�

� Kostyák Imre � (1913 – 2009)

egykori piarista diák, teológus, zenetanár, zenész

Zenét, biológiát és méhészetet tanított Gyulafehérvárott a kántoriskolában

és a teológián. Öt fia közül � Kostyák Alpár �

zenész, zenetanár, az erdélyi táncházmozgalom egyik alapítója.

Táncházzenészként kezdetben a Bodzafa, majd a Barozda Zenekarok muzsikusa.

Ma a Román Televízió Magyar Szerkesztőségének főmunkatársa,

a kolozsvári Tarisznyás Együttes brácsása. Fia

� Kostyák Márton Ákos �zenész,

a Marosvásárhelyi Filharmónia nagybőgőse. Kezdetben bőgősként, és kontrásként

a Bogáncs-Zurboló táncegyüttes kisérőzenekarában zenélt, jelenleg

a Tüske táncházzenekarban muzsikál.

�

� Kostyák Imre � (1913 – 2009)

egykori piarista diák, teológus, zenetanár, zenész

Zenét, biológiát és méhészetet tanított Gyulafehérvárott a kántoriskolában

és a teológián. Öt fia közül � Kostyák Alpár �

zenész, zenetanár, az erdélyi táncházmozgalom egyik alapítója.

Táncházzenészként kezdetben a Bodzafa, majd a Barozda Zenekarok muzsikusa.

Ma a Román Televízió Magyar Szerkesztőségének főmunkatársa,

a kolozsvári Tarisznyás Együttes brácsása. Fia

� Kostyák Márton Ákos �zenész,

a Marosvásárhelyi Filharmónia nagybőgőse. Kezdetben bőgősként, és kontrásként

a Bogáncs-Zurboló táncegyüttes kisérőzenekarában zenélt, jelenleg

a Tüske táncházzenekarban muzsikál.

�

� Kovács Márton „puki” �bőgős

Régóta meghatározó alakja a mindenkori Magyarpalatkai Bandának.

Közvetlen egyénisége, alázatos zenészi tevékenysége szeretett vendéggé tünteti ki

szűkebb otthona (Észak-Mezőség) falvainak jeles ünnepi alkalmain, sőt számtalan hazai és külföldi

rendezvényen is. Mesterségét fia,

az ugyancsak kiváló bőgős, � Kovács Mircea „kis puki”�

viszi tovább.

�

� Kovács Márton „puki” �bőgős

Régóta meghatározó alakja a mindenkori Magyarpalatkai Bandának.

Közvetlen egyénisége, alázatos zenészi tevékenysége szeretett vendéggé tünteti ki

szűkebb otthona (Észak-Mezőség) falvainak jeles ünnepi alkalmain,

sőt számtalan hazai és külföldi rendezvényen is. Mesterségét fia,

az ugyancsak kiváló bőgős, � Kovács Mircea „kis puki”�

viszi tovább.

�

� Könczei Árpád � zeneszerző, táncos, népzenész, koreográfus.

1977-ben egyik létrehozója a kolozsvári táncházmozgalomnak. Koreográfus

művészeti vezetője volt egykoron a Háromszék Táncegyüttesnek, majd

a Maros Művészegyüttesnek. Jelenleg a Duna Televízió munkatársa, az Élő Népzene c. sorozat szerkesztője.

Számos zongoradarab, kamarazenei és zenekari mű szerzője.

Fia, � Könczei Bálint �

népzenész, zenepedagógusGyerekkora óta brácsázik, főiskolai zenei

tanulmányai befejezte óta rendszeresen oktat erdélyi nyári tánctáborokban.

Jelenleg az Ethnokol és az Újra zenekarok muzsikusa.

�

� Könczei Árpád � zeneszerző, táncos, népzenész, koreográfus.

1977-ben egyik létrehozója a kolozsvári táncházmozgalomnak. Koreográfus

művészeti vezetője volt egykoron a Háromszék Táncegyüttesnek, majd

a Maros Művészegyüttesnek. Jelenleg a Duna Televízió munkatársa,

az Élő Népzene c. sorozat szerkesztője. Számos zongoradarab, kamarazenei és

zenekari mű szerzője. Fia,

� Könczei Bálint � népzenész, zenepedagógus

Gyerekkora óta brácsázik, főiskolai zenei tanulmányai befejezte óta rendszeresen

oktat erdélyi nyári tánctáborokban. Jelenleg az Ethnokol és az Újra

zenekarok muzsikusa.

�

d

D„A . . . Az események rohanása megmutatta nekünk,

hogy a magyar szellemi élet egyik legnagyobb

betegsége a tradíció folytonosságának hiá-

nya. Úgy éreztük, hogy a különféle szélső-

séges jelenségek oka az, hogy habár nagyon

sokat emlegetjük a múltat, igazi kapcso-

latunk a magyar múlttal nincsen, nem is-

merjük eléggé régi, igazi értékeinket … ” � Kner Izidor: Félévszázad mezsgyéjén, 1931

� Lakatos András �és

� Ifj. Lakatos András �a Nagy-Szamos menti Magyardécse egyetlen cigány családjának tagjai,

kovácsmesterek és muzsikusok.A helyi közösség megbecsült zenészeit

adják generációk óta.Nem csupán a zenei tálentum,

de az erős kéz és a kovácsmesterség töretlen szeretete is öröklődik

apáról fiára.

�

� Lakatos András �és

� Ifj. Lakatos András �a Nagy-Szamos menti Magyardécse egyetlen cigány családjának tagjai,

kovácsmesterek és muzsikusok.A helyi közösség megbecsült zenészeit

adják generációk óta.Nem csupán a zenei tálentum,

de az erős kéz és a kovácsmesterség töretlen szeretete is öröklődik

apáról fiára.

�

d

D„A . . . Az események rohanása megmutatta nekünk,

hogy a magyar szellemi élet egyik legna­

gyobb betegsége a tradíció folytonosságának

hiá nya. Úgy éreztük, hogy a különféle szélső­

séges jelenségek oka az, hogy habár na­

gyon sokat emlegetjük a múltat, igazi kapc­

solatunk a magyar múlttal nincsen, nem

ismerjük eléggé régi, igazi értékeinket … ” � Kner Izidor: Félévszázad mezsgyéjén, 1931

D

„A . . . Apám megírta

fiatalságának küzdelmeit.

Nem volt semmi más útravalója,

mint a tehetség,

a szorgalom, akarat és a becsület …” �

Kner Imre, apjáról Kner Izidorról

� Lengyel László „Türei” � kalotaszegi énekes, táncos, szervező

Rokoni-baráti-ismerősi hálózata révén számos gyűjtőt és zenészt kalauzolt

és teremtett számukra olyan kapcsolatokat, melyeknek gyümölcseit

ma mindnyájan élvezzük. Évtizedek óta szervez koncertkörútakat,

fellépéseket, kalotaszegi, mezőségi, Gyimesből vagy Moldvából való

zenészeknek, zenekaroknak, hagyományőrző táncosoknak

Magyarországon és Európa szerte. Fiai,

� Lengyel Gyurika és Lengyel Zsombor � járni tanulásuk óta

rendszeres résztvevői az erdélyi tánctáboroknak, táncos kedvük és

tehetségük máris nyilvánvaló.

�

� Lengyel László „Türei” � kalotaszegi énekes, táncos, szervező

Rokoni-baráti-ismerősi hálózata révén számos gyűjtőt és zenészt kalauzolt

és teremtett számukra olyan kapcsolatokat, melyeknek gyümölcseit

ma mindnyájan élvezzük. Évtizedek óta szervez koncertkörútakat, fel-

lépéseket, kalotaszegi, mezőségi, Gyimesből vagy Moldvából való

zenészeknek, zenekaroknak, hagyományőrző táncosoknak

Magyarországon és Európa szerte. Fiai,

� Lengyel Gyurika és Lengyel Zsombor � járni tanulásuk óta

rendszeres résztvevői az erdélyi tánctáboroknak, táncos kedvük és

tehetségük máris nyilvánvaló.

�

D

„A . . . Apám megírta

fiatalságának küzdelmeit.

Nem volt semmi más útravalója,

mint a tehetség,

a szorgalom, akarat és a becsület …” �

Kner Imre, apjáról Kner Izidorról

� Liber Endre � népzenész

Az egykori táncos ma számos hangszeren muzsikál. A 80-as évek közepétől

rendszeresen megfordul Erdélyben. Legkedvesebb zenéi

az életre szóló élményeket nyújtó Székhez, Nagysármáshoz, Mezőkeszühöz,

Mezőkölpényhez és Kalotaszeg egyes falvaihoz kötődnek.

A hajdani Lókötő és Marton zenekarok után a Tükrös Együttes

és a Gázsa Zenekar tagja lett, akikkel azóta is muzsikál.

Fia, � Liber Ágoston �

már egy ideje hegedül, így az apai nyomdokokon lépkedve

szép jövő elé nézhet.

�

� Liber Endre � népzenész

Az egykori táncos ma számos hangszeren muzsikál. A 80-as évek közepétől

rendszeresen megfordul Erdélyben. Leg-kedvesebb zenéi

az életre szóló élményeket nyújtó Székhez, Nagysármáshoz, Mezőkeszühöz,

Mezőkölpényhez és Kalotaszeg egyes falvaihoz kötődnek.

A hajdani Lókötő és Marton zenekarok után a Tükrös Együttes

és a Gázsa Zenekar tagja lett, akikkel azóta is muzsikál.

Fia, � Liber Ágoston �

már egy ideje hegedül, így az apai nyomdokokon lépkedve

szép jövő elé nézhet.

�

� Megyeri István � táncművész, táncpedagógus, koreográfus

Jelenleg az Uszódi Néptáncegyüttes művészeti vezetője.

Lelkes gyűjtője és rendszerezője számos tájegység táncos és zenei hagyományának.

Szoros kapcsolatokat ápol elsősorban a Mezőség és Gyimes egyes falvainak

családjaival, ahol rendszerező és feltáró gyűjtőmunkát

végez évtizedek óta. Kisfia,

� Megyeri Kiss István �egész apró kora óta szüleivel tart

nem csak a gyűjtőutakra, de a fellépésekre, fesztiválokra is.

Már bőszen csapkodja a térdeit.

�

� Megyeri István � táncművész, táncpedagógus, koreográfus

Jelenleg az Uszódi Néptáncegyüttes művészeti vezetője.

Lelkes gyűjtője és rendszerezője számos tájegység táncos és zenei hagyományának.

Szoros kapcsolatokat ápol elsősorban a Mezőség és Gyimes egyes falvainak

családjaival, ahol rendszerező és feltáró gyűjtőmunkát

végez évtizedek óta. Kisfia,

� Megyeri Kiss István �egész apró kora óta szüleivel tart

nem csak a gyűjtőutakra, de a fellépésekre, fesztiválokra is.

Már bőszen csapkodja a térdeit.

�

D

D„A . . . Amit nem szeretnék soha elfelejteni,

az egy kép: apámmal csavargunk Kispesten

– akinek pénz van a zsebében, az sétál,

akinek nincs, az csavarog – s amikor néha

megszomjaztam, apám egyik kezével

nyomta az utcai nyomókutat, a másikat

a kifolyó víz alá tartotta, és én,

az ő kisfia, a tenyeréből ihattam.

Az a víz volt a legjobb.

Néha a tenyeréhez ért a szám, a nyelvem.

Ez az apás íz máig az ínyemen van.

Azt üzente ez a víz, hogy az élet

körülbelül örökké tart.

Így tudta ezt jó Krúdy Gyula is … ”

� Apáti Miklós

� Mester László „Pintyő” � népzenész, zenepedagógus

Kezdetben az Ökrös Együttes, jelenleg a pozsonyi Ifjú Szívek Táncegyüttes

zenekarának tagja. Különleges zenei érzékenysége,

és hangszeres tudása révén rendkívül keresett zenész, színpadi produkciókban

éppúgy, mint számos énekes előadóművészt kísérő formációban,

illetve lemezfelvételeken. Fiai,

� Mester Bandi, Mester Laci �� Mester Misi �mind a zeneiskolában,

mind az apai kéz alatt fejlesztik tudásukat, viszik tovább a zenész hagyományokat.

�

� Mester László „Pintyő” � népzenész, zenepedagógus

Kezdetben az Ökrös Együttes, jelenleg a pozsonyi Ifjú Szívek Táncegyüttes

zenekarának tagja. Különleges zenei érzékenysége,

és hangszeres tudása révén rendkívül keresett zenész, színpadi produkciókban

éppúgy, mint számos énekes előadóművészt kísérő formációban,

illetve lemezfelvételeken. Fiai,

� Mester Bandi, Mester Laci �� Mester Misi �mind a zeneiskolában,

mind az apai kéz alatt fejlesztik tudásukat, viszik tovább

a zenész hagyományokat.

�D

D„A . . . Amit nem szeretnék soha elfelejteni,

az egy kép: apámmal csavargunk Kispesten

– akinek pénz van a zsebében, az sétál,

akinek nincs, az csavarog – s amikor néha

megszomjaztam, apám egyik kezével

nyomta az utcai nyomókutat, a másikat

a kifolyó víz alá tartotta, és én,

az ő kisfia, a tenyeréből ihattam.

Az a víz volt a legjobb.

Néha a tenyeréhez ért a szám, a nyelvem.

Ez az apás íz máig az ínyemen van.

Azt üzente ez a víz, hogy az élet

körülbelül örökké tart.

Így tudta ezt jó Krúdy Gyula is … ”

� Apáti Miklós

� Mohácsy Albert � népzenész, zenepedagógus

A kezdeti Váraljai Hagyományőrző,majd a Szélkerék zenekarok után a Méta,

a Gömbszörp és legújabban a Dűvő Zenekar bőgőse, gardonosa,

a Hagyományok Háza állandó munkatársa.

Nevéhez fűződik a bőgőoktatás tananyagának feldolgozása és lejegyzése

népzenei iskolák és oktató táborok számára, mely tankönyvként

méltán vált népszerűvé. Rendszeresen tart kurzusokat,

hazai és külföldi népzenei táborokban. Fia

� Mohácsy Lőrinc �tanuló, elválik majd, mely hangszerrel

indul el az apai nyomdokokon.

�

� Mohácsy Albert � népzenész, zenepedagógus

A kezdeti Váraljai Hagyományőrző,majd a Szélkerék zenekarok után a Méta,

a Gömbszörp és legújabban a Dűvő Zenekar bőgőse, gardonosa,

a Hagyományok Háza állandó munkatársa.

Nevéhez fűződik a bőgőoktatás tananyagának feldolgozása és lejegyzése

népzenei iskolák és oktató táborok számára, mely tankönyvként

méltán vált népszerűvé. Rendszeresen tart kurzusokat,

hazai és külföldi népzenei táborokban. Fia

� Mohácsy Lőrinc �tanuló, elválik majd, mely hangszerrel

indul el az apai nyomdokokon.

�

� Montanaro Miquèu � occitán trubadur, zenész, előadóművész

Saját pátriája zenéjén túl fokozott érdeklődéssel fordul a kelet-európai,

balkáni és észak-afrikai népek zenei kultúrája iránt.

Magyarországi kapcsolatai régre nyúlnak vissza, gyakori vendégművésze

többek között a Vujicsics Együttes koncertjeinek is.

Nevéhez fűződik a több magyarországi zenésszel együtt létrehozott Vents D´Est (Keleti Szél)

nevű produkció is. Fia,

� Montanaro Baltazár � virtuóz hegedűjátékos

Apa és fia nagysikerű koncerteket adnak világszerte.

�

� Montanaro Miquèu � occitán trubadur, zenész, előadóművész

Saját pátriája zenéjén túl fokozott érdeklődéssel fordul a kelet-európai,

balkáni és észak-afrikai népek zenei kultúrája iránt.

Magyarországi kapcsolatai régre nyúlnak vissza, gyakori vendégművésze

többek között a Vujicsics Együttes koncertjeinek is.

Nevéhez fűződik a több magyarországi zenésszel együtt létrehozott

Vents DEst (Keleti Szél) nevű produkció is.

Fia, � Montanaro Baltazár �

virtuóz hegedűjátékos Apa és fia nagysikerű koncerteket

adnak világszerte.

�

H H

„N . . . Ne rejtőzz, ne rejtőzz

apám a berekben,

jövök ide énekeddel,

torkodból vettem,

haj rege, rege, rege,

haj rege rajta! …”

� Nagy lászló: Rege a tűzről és jácintról

� Nagy Zsolt � népzenész, zenepedagógus

A Méta Együttes, újabban a Dűvő Együttes és számos más népzenei formáció állandó tagja.

Következetes gyűjtői és lejegyzői munkássága eredménye

számos népzenei témájú kotta megjelentetése.

Pedagógiai képességei révén népzenei táborok és kurzusok

állandó oktatója. Mukája nyomán sok zenész került ki

eddig is a keze alól. � Nagy Zsombor �

tanuló, lelkes, az apai kézen nevelkedő kis-muzsikus.

�

� Nagy Zsolt � népzenész, zenepedagógus

A Méta Együttes, újabban a Dűvő Együttes és számos más népzenei formáció állandó tagja.

Következetes gyűjtői és lejegyzői munkássága eredménye

számos népzenei témájú kotta megjelentetése.

Pedagógiai képességei révén népzenei táborok és kurzusok

állandó oktatója. Mukája nyomán sok zenész került ki

eddig is a keze alól. � Nagy Zsombor �

tanuló, lelkes, az apai kézen nevelkedő kis-muzsikus.

�

H H

„N . . . Ne rejtőzz, ne rejtőzz

apám a berekben,

jövök ide énekeddel,

torkodból vettem,

haj rege, rege, rege,

haj rege rajta! …”

� Nagy lászló: Rege a tűzről és jácintról

� Nagymarosi András „Ánti” � geológus, népzenész

Fő hangszere, a nagybőgő mellett számos más hangszeren is játszik.

Az egykori Mákvirág, majd a Kalamajka zenekar muzsikusa volt.

Számtalan zenei kiadvány, fontos gyűjtés és koncert fűződik a nevéhez.

Nevelt fia, � Hetényi Milán �

népzenekutató, énekes, tamburás népzenész

Kezdetben nevelőapjától, majd falusi zenészektől tanulta a magyar népi tamburajátékot. Muzsikált vagy énekelt

hosszabb-rövidebb ideig a Kalamajka, a Kokojza, a Sárkányfű, a Valkó

és a Szárma együttesekben. Énekhangját több mint húsz, emlékezetes

népzenei kiadvány őrzi.

�

� Nagymarosi András „Ánti” � geológus, népzenész

Fő hangszere, a nagybőgő mellett számos más hangszeren is játszik.

Az egykori Mákvirág, majd a Kalamajka zenekar muzsikusa volt.

Számtalan zenei kiadvány, fontos gyűjtés és koncert fűződik a nevéhez.

Nevelt fia, � Hetényi Milán �

népzenekutató, énekes, tamburás népzenész

Kezdetben nevelőapjától, majd falusi zenészektől tanulta a magyar népi tamburajátékot. Muzsikált vagy énekelt

hosszabb-rövidebb ideig a Kalamajka, a Kokojza, a Sárkányfű, a Valkó

és a Szárma együttesekben. Énekhangját több mint húsz, emlékezetes

népzenei kiadvány őrzi.

�

� Oberhoffer Fritz � táncos, táncpedagógus, rádiós-szerkesztő A bécsi magyar táncház és népzenei élet

meghatározó alakja. A bécsi Délibáb Táncegyüttes művészeti

vezetője és koreográfusa, valamint a Bécsi Banda népzenei együttes

zenész tagja. Fia,

� Oberhoffer Csenger � zenész, táncos,

a váci Művészeti Iskola növendéke, ugyancsak a Bécsi Banda tagja.

�

� Oberhoffer Fritz � táncos, táncpedagógus, rádiós-szerkesztő A bécsi magyar táncház és népzenei élet

meghatározó alakja. A bécsi Délibáb Táncegyüttes művészeti

vezetője és koreográfusa, valamint a Bécsi Banda népzenei együttes

zenész tagja. Fia,

� Oberhoffer Csenger � zenész, táncos,

a váci Művészeti Iskola növendéke, ugyancsak a Bécsi Banda tagja.

�

H

„N . . . Nem akar semmit, nem szól semmit.

Könnyezhetek a pogány apámon.

Levegő is csak úgy kell neki,

Ha átszívhatja dohány-parázson…”

� részlet Nagy lászló: Apám, a Csodafiú-szarvas c. kötetből, 1977

� Okos Tibor � népzenész

Az egri Gajdos Zenekar alapító tagja Zenekarával a magyar nyelvterület

minden vidékéről szólaltatnak meg tánczenét.

Ő készítette a magyar népi hangszerek hangzóanyaggal kiegészített

leíró példatárát. Fia

� Okos Gergely � a legkülönfélébb ritmushangszerek megszólaltatója, a népzenén kívül

modern és jazz irányzatokban is szívesen muzsikál.

Apja nyomdokait követve máraa Gajdos Zenekar állandó tagja.

�

� Okos Tibor � népzenész

Az egri Gajdos Zenekar alapító tagja Zenekarával a magyar nyelvterület

minden vidékéről szólaltatnak meg tánczenét.

Ő készítette a magyar népi hangszerek hangzóanyaggal kiegészített

leíró példatárát. Fia

� Okos Gergely � a legkülönfélébb ritmushangszerek

megszólaltatója, a népzenén kívül modern és jazz irányzatokban

is szívesen muzsikál. Apja nyomdokait követve máraa Gajdos Zenekar állandó tagja.

�

H

„N . . . Nem akar semmit, nem szól semmit.

Könnyezhetek a pogány apámon.

Levegő is csak úgy kell neki,

Ha átszívhatja dohány-parázson…”

� részlet Nagy lászló: Apám, a Csodafiú-szarvas c. kötetből, 1977

� Pál Lajos � zenetanár, zenész

Magyarországra költözése előtt a kijevi Operaház segédkarnagyaként

is tevékenykedett. Harmonikásként különböző néptánc-együttesek színpadi produkcióinak muzsikusa, változó formációkban.

Fia � Pál István „Szalonna” �

a mai magyarországi népzenei élet emblematikus alakja,

a Magyar Állami Népiegyüttes és a Szalonna és Bandája zenekar

prímása, zenei vezetője. Szerteágazó zenei képzettsége és tudása

révén keresett zenész, önálló lemezén túl számtalan kiadványban

szerepel, mint közreműködő.

�

� Pál Lajos � zenetanár, zenész

Magyarországra költözése előtt a kijevi Operaház segédkarnagyaként

is tevékenykedett. Harmonikásként különböző néptánce-

gyüttesek színpadi produkcióinak muzsikusa, változó formációkban.

Fia � Pál István „Szalonna” �

a mai magyarországi népzenei élet emblematikus alakja,

a Magyar Állami Népiegyüttes és a Szalonna és Bandája zenekar

prímása, zenei vezetője. Szerteágazó zenei képzettsége és tudása

révén keresett zenész, önálló lemezén túl számtalan kiadványban

szerepel, mint közreműködő.

�

� Porteleki László � népzenész

A Téka, majd a Muzsikás együttes prímása.

Szenvedélyes továbbéltetője szükebb dunántúli pátriája népzenéjének

és hagyományainak. Hangszeres megszólalása mellett

figyelemre méltó egyéni és szenvedélyes énekhangja is.

� Porteleki Áron �zenész

A kiskorától meghatározó népzeni gyökerek mellett, a kortárs

zenei törekvéseket is fontosnak tartja.Kontrásként és dobosként számos

formációban aktív. � Porteleki Ágoston �

óvodás.Már saját hegedüjén igyekszik ellesni

az apai mesterség fogásait.

�

� Porteleki László � népzenész

A Téka, majd a Muzsikás együttes prímása.

Szenvedélyes továbbéltetője szükebb dunántúli pátriája népzenéjének

és hagyományainak. Hangszeres megszólalása mellett

figyelemre méltó egyéni és szenvedélyes énekhangja is.

� Porteleki Áron �zenész

A kiskorától meghatározó népzeni gyökerek mellett, a kortárs

zenei törekvéseket is fontosnak tartja.Kontrásként és dobosként számos for-

mációban aktív. � Porteleki Ágoston �

óvodás.Már saját hegedüjén igyekszik ellesni

az apai mesterség fogásait.

�

f

f

„H . . . Hogy mért lelik kedvük lakhely építésében épp azok, akik már nem soká lakoznak e földön, ezt az ellentmondást is az oldja meg: az öregek hisznek a múlhatatlanságban, voltaképpen emlékműveket építenek, afféle modern sírkamrákat, a szellemüknek, korszerűsödött fáraói gúlát...

� . . . Bizalmat érdemlő körték és almák gyanánt

érünk egyszeri életünkkel fajunk fáján. Sőt, még azután is, szemelt árpába vagy almárium tetőszegélyére rakva . . .

� . . . Gyümölcsnek az leszünk, ami virágnak voltunk… ” � Illyés Gyula: Kháron ladikján, 1962

�

� Salamon Ferenc � orvos-pathológus, népzenész

A kezdeti Lókötő, majd Marton zenekarok után az Eszterlánc zenésze lett.

Mindez megalapozta azóta is folyamatos muzsikálását táborokban

és egyéb alkalmakkor. Nagyobbik fia,

� Salamon Soma � egyetemi hallgató, furulyás, harmonikás,

a Tűz Lángja, az Ifjú Muzsikás és a Buda Folk Band zenésze.

Kisebbik fia, � Salamon Gáspár �

gimnazista, a martonvásári Százszorszép Táncegyüttes oszloplábú

tagja, Ezüstpitykés ifjúsági táncos.

�

� Salamon Ferenc � orvos-pathológus, népzenész

A kezdeti Lókötő, majd Marton zenekarok után az Eszterlánc zenésze lett.

Mindez megalapozta azóta is folyamatos muzsikálását táborokban

és egyéb alkalmakkor. Nagyobbik fia,

� Salamon Soma � egyetemi hallgató, furulyás, harmonikás,

a Tűz Lángja, az Ifjú Muzsikás és a Buda Folk Band zenésze.

Kisebbik fia, � Salamon Gáspár �

gimnazista, a martonvásári Százszorszép Táncegyüttes oszloplábú

tagja, Ezüstpitykés ifjúsági táncos.

�

f

f

„H . . . Hogy mért lelik kedvük lakhely építésében épp azok, akik már nem soká lakoznak e földön, ezt az ellentmondást is az oldja meg: az öregek hisznek a múlhatatlanságban, voltaképpen emlékműveket építenek, afféle modern sírkamrákat, a szellemüknek, korszerűsödött fáraói gúlát...

� . . . Bizalmat érdemlő körték és almák gyanánt

érünk egyszeri életünkkel fajunk fáján. Sőt, még azután is, szemelt árpába vagy almárium tetőszegélyére rakva . . .

� . . . Gyümölcsnek az leszünk, ami virágnak voltunk… ” � Illyés Gyula: Kháron ladikján, 1962

�

� „Széki” Soós János � író, népzenész

Könyveiben, írásaiban hitelesen tárja elénk szülőfaluja,

a mezőségi Szék régi életét.Szellemi örökségével zenészként

indította útnak fiát, � Soós András �

prímást, a magyarországi népzenei világ mára

sikeres és keresett alakját,aki az Ifjú Muzsikás, és további

meghatározó formációk muzsikusa, majd legutóbb a Téka Együttes

prímása lett.

�

� „Széki” Soós János � író, népzenész

Könyveiben, írásaiban hitelesen tárja elénk szülőfaluja,

a mezőségi Szék régi életét.Szellemi örökségével zenészként

indította útnak fiát, � Soós András �

prímást, a magyarországi népzenei világ mára

sikeres és keresett alakját,aki az Ifjú Muzsikás, és további meghatározó formációk muzsikusa,

majd legutóbb a Téka Együttes prímása lett.

�

� Szabó Szilárd � táncművész, néptáncpedagógus

A magyarországi táncházmozgalom kezdetei óta elkötelezetten kutatja,

oktatja szinte valamennyi tájegységünk táncos hagyományait.

Számos előadás, tánctábor és színpadi műsor szervezője, koreográfusa. � Szabó „Csobán” Gergely �

népzenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Népzenei Tanszékének hallgatója.

�

� Szabó Szilárd � táncművész, néptáncpedagógus

A magyarországi táncházmozgalom kezdetei óta elkötelezetten kutatja,

oktatja szinte valamennyi tájegységünk táncos hagyományait.

Számos előadás, tánctábor és színpadi műsor szervezője, koreográfusa. � Szabó „Csobán” Gergely �

népzenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

Népzenei Tanszékének hallgatója.

�

B

„H . . . Hajdan, ha férfigyermek született, miután

apja kalapját a csecsemő fölé emelve, a most

érkezettet „beáldotta” a családba- vitte ki

az istállóba, s a meztelenkét egy percre a ló

hátara tette. A ló megérzi, ha férfigyermek

születik, tartják még ma is a csángó öregek,

s „várja”, hogy találkozzanak. A csecsemő is

„óhajtja” e találkozást minden zsigerében…”

� Molnár V. József: Ég és föld ölelésében, Örökség Könyvműhely, 1998

� Szabó Zoltán � etnográfus, dudás-népzenész

A bunyevác zenei hagyományok elsajátításával vált aktív zenésszé.

Zenei pályáján meghatározóak a pécsi Vizin Zenekarban

eltöltött évek. 1990-től tagja a tököli Kolo együttesnek, táncházaik

kiválóan működnek. Muzsikus múltjának külön színfoltja

a Carmina Danubiana együttes létrehozása.

Fiai, � Szabó Márton és Szabó András �

szívesen énekelnek, de a közös muzsikálás is kedvükre való.

Velük együtt épül a Szabó család zenekara.

�

� Szabó Zoltán � etnográfus, dudás-népzenész

A bunyevác zenei hagyományok elsajátításával vált aktív zenésszé.

Zenei pályáján meghatározóak a pécsi Vizin Zenekarban

eltöltött évek. 1990-től tagja a tököli Kolo együttesnek, táncházaik

kiválóan működnek. Muzsikus múltjának külön színfoltja

a Carmina Danubiana együttes létrehozása.

Fiai, � Szabó Márton és Szabó András �

szívesen énekelnek, de a közös muzsikálás is kedvükre való.

Velük együtt épül a Szabó család zenekara.

�

B

„H . . . Hajdan, ha férfigyermek született, miután

apja kalapját a csecsemő fölé emelve, a most

érkezettet „beáldotta” a családba- vitte ki

az istállóba, s a meztelenkét egy percre a ló

hátara tette. A ló megérzi, ha férfigyermek

születik, tartják még ma is a csángó öregek,

s „várja”, hogy találkozzanak. A csecsemő is

„óhajtja” e találkozást minden zsigerében…”

� Molnár V. József: Ég és föld ölelésében, Örökség Könyvműhely, 1998

� Szép Gyula � zenetanár, népzenész

Kezdetben a székelyudvarhelyi Venyige brácsása, jelenleg a kolozsvári

Tarisznyás Együttes bőgőse. A válaszúti Kallós Alapítvány keretein belüli tevékenysége, az alapítvány által

létrehozott és működtetett népzenei és néptánctáborok szervezésében

és lebonyolításában példaértékű és nélkülözhetetlen.

Nagyobbik fia, � Szép Bálint �

harmadéves hegedűszakos a kolozsvári Zeneakadémián, népzenét

hegedűn és brácsán játszik. Kisebbik fia,

� Szép András � a kolozsvári Zeneművészeti Liceum

zongorista növendéke, brácsás.

�

� Szép Gyula � zenetanár, népzenész

Kezdetben a székelyudvarhelyi Venyige brácsása, jelenleg a kolozsvári

Tarisznyás Együttes bőgőse. A válaszúti Kallós Alapítvány keretein

belüli tevékenysége, az alapítvány által létrehozott és működtetett népzenei

és néptánctáborok szervezésében és lebonyolításában

példaértékű és nélkülözhetetlen. Nagyobbik fia,

� Szép Bálint � harmadéves hegedűszakos

a kolozsvári Zeneakadémián, népzenét hegedűn és brácsán játszik.

Kisebbik fia, � Szép András �

a kolozsvári Zeneművészeti Liceum zongorista növendéke, brácsás.

�

� Szőke Ernő� agrár-gazdasági mérnök, népzenész

Egyetemista kora óta folyamatosan zenél, brácsán, bőgőn

játszik, jelenleg a soproni Fajkusz Attila és Zenekara

népzenei együttes bőgőse. Fia

� Szőke Gergely � informatikus, népzenész

Apja nyomdokain haladva mára kizárólag muzsikálással

foglalkozik, apa-fia együtt muzsikál táncházakban, fellépéseken,táncegyüttesek kísérőjeként.

�

� Szőke Ernő� agrár-gazdasági mérnök, népzenész

Egyetemista kora óta folyamatosan zenél, brácsán, bőgőn

játszik, jelenleg a soproni Fajkusz Attila és Zenekara

népzenei együttes bőgőse. Fia

� Szőke Gergely � informatikus, népzenész

Apja nyomdokain haladva mára kizárólag muzsikálással

foglalkozik, apa-fia együtt muzsikál táncházakban, fellépéseken,táncegyüttesek kísérőjeként.

�

„A

H

H

. . . Azér dobom a kezemet a szájamhoz,

hogy segélje meg egy kicsit a hangot.

Ahol kell segélje,

és ahol kell, állítsa le egy kevéskét.

Ezt csinálom.

De ebbe nőttem fel,

és apámtól tanultam,

nyúgodjék a föltámadásig! … ”

� Székely Ferenc sz. 1927. Csíkszentgyörgy,

Csíkcsomortán (Csík), � 1996/ Berecz András:

Bú hozza, kedv hordozza c. kötetéből

� Toni Rudolf „Öreg Rudi” � kontrás

A kalotaszegi Méra legendás zenész diasztiájának tagja.

Apja mellett, majd később önállóan is Kalotaszeg majd minden neves

prímásával muzsikált, juhméréseken, keresztelőkben, lakodalmakban.

Számos külföldi koncert, táncház és fesztivál résztvevője.

Tudását fia, � Ifj. Toni Rudolf „Rudika”�

örökölte, s tovább is fejleszti. A Kalotaszeg-szerte ismert és keresett

fiatal Csűrös Banda kontrása, zenekarával tánctáborokban,

táncegyüttesek kísérőzenekaraként, külföldi fesztiválokon, turnékon is muzsikál.

�

� Toni Rudolf „Öreg Rudi” � kontrás

A kalotaszegi Méra legendás zenész diasztiájának tagja.

Apja mellett, majd később önállóan is Kalotaszeg majd minden neves

prímásával muzsikált, juhméréseken, keresztelőkben, lakodalmakban. Számos külföldi koncert, táncház

és fesztivál résztvevője. Tudását fia,

� Ifj. Toni Rudolf „Rudika”�örökölte, s tovább is fejleszti.

A Kalotaszeg-szerte ismert és keresett fiatal Csűrös Banda kontrása,

zenekarával tánctáborokban, táncegyüttesek kísérőzenekaraként,

külföldi fesztiválokon, turnékon is muzsikál.

�

„A

H

H

. . . Azér dobom a kezemet a szájamhoz,

hogy segélje meg egy kicsit a hangot.

Ahol kell segélje,

és ahol kell, állítsa le egy kevéskét.

Ezt csinálom.

De ebbe nőttem fel,

és apámtól tanultam,

nyúgodjék a föltámadásig! … ”

� Székely Ferenc sz. 1927. Csíkszentgyörgy,

Csíkcsomortán (Csík), � 1996/ Berecz András:

Bú hozza, kedv hordozza c. kötetéből

� Török Sándor � néptáncos, néptáncpedagógus

A bábolnai Cseperedők Néptánccsoport vezetője,

országszerte oktat, néptánckurzusokat tart,

gyakori vendége a bécsi magyar táncházi élet

meghatározó rendezvényeinek is.Fia

� Török Marci �néptáncos, diák, az apai lépések

ígéretes követője.

�

� Török Sándor � néptáncos, néptáncpedagógus

A bábolnai Cseperedők Néptánccsoport vezetője,

országszerte oktat, néptánckurzusokat tart,

gyakori vendége a bécsi magyar táncházi élet

meghatározó rendezvényeinek is.Fia

� Török Marci �néptáncos, diák, az apai lépések

ígéretes követője.

�

� Tötszegi András „Cucus”� hagyományápoló táncos� Tötszegi Szilárd � táncos, médiaszakember

A ma is a kalotaszegi Mérábanélő apa és fia számos neves

rendezvény szervezője és résztvevője.Forgatások, lemezfelvételek,

zenészportrék és turnék alakítói és szaktanácsadói.

Aktív oktatói és irányítói tevékenységük révén él tovább településük számos

fontos rendezvénye (juhmérés, falunapok, tánctanítási

rendezvények), de a korhű berendezéseket, helyi néprajzi gyűjteményt

őrző mérai tájház is.

�

� Tötszegi András „Cucus”� hagyományápoló táncos� Tötszegi Szilárd � táncos, médiaszakember

A ma is a kalotaszegi Mérábanélő apa és fia számos neves

rendezvény szervezője és résztvevője.Forgatások, lemezfelvételek,

zenészportrék és turnék alakítói és szaktanácsadói.

Aktív oktatói és irányítói tevékenységük révén él tovább településük számos

fontos rendezvénye (juhmérés, falunapok, tánctanítási

rendezvények), de a korhű berendezéseket, helyi néprajzi gyűjteményt

őrző mérai tájház is.

�

„A

H

H

. . . Az apám még vidám legény volt,

Dalolt, hogyha a keresztre nézett,

Én meg apám fia voltam,

Ki unta a faragott képet

S dalolt, hogyha a keresztre nézett.

� Két nyakas, magyar kálvinista,

Miként az Idő, úgy röpültünk.

Apa, fiú: egy Igen és egy Nem,

Egymás mellett dalolva ültünk

S miként az Idő, úgy röpültünk … ”

� részlet Ady Endre: Krisztus-kereszt az erdőn, az Illés szekerén c. Kötetből, 1908

� Tötszegi Sándor � és

� Ifj. Tötszegi Sándor �táncos ezermesterek

A kalotaszegi Méra megbecsült családjának tagjai.

A Martin György, és Borbély Jolánetnográfus-néptánckutatók

által ápolt családi kapcsolat révén kötődésük töretlen az erdélyi

és magyarországi táncházvilág eseményeihez.

Táncosként több neves magyarországi és európai fesztiválon is szerepeltek.A magukban hordozott eredendő

ezermesteri képesség révén számos, a határokon átívelő kaláka

aktív tagjaivá váltak.

�

� Tötszegi Sándor � és

� Ifj. Tötszegi Sándor �táncos ezermesterek

A kalotaszegi Méra megbecsült családjának tagjai.

A Martin György, és Borbély Jolánetnográfus-néptánckutatók

által ápolt családi kapcsolat révén kötődésük töretlen az erdélyi és magyarországi táncházvilág

eseményeihez. Táncosként több neves magyarországi és

európai fesztiválon is szerepeltek.A magukban hordozott eredendő

ezermesteri képesség révén számos, a határokon átívelő kaláka

aktív tagjaivá váltak.

�

„A

H

H

. . . Az apám még vidám legény volt,

Dalolt, hogyha a keresztre nézett,

Én meg apám fia voltam,

Ki unta a faragott képet

S dalolt, hogyha a keresztre nézett.

� Két nyakas, magyar kálvinista,

Miként az Idő, úgy röpültünk.

Apa, fiú: egy Igen és egy Nem,

Egymás mellett dalolva ültünk

S miként az Idő, úgy röpültünk … ”

� részlet Ady Endre: Krisztus-kereszt az erdőn, az Illés szekerén c. Kötetből, 1908

� Tyran Petar � újságíró-szerkesztő, fotográfusA burgenlandi horvát közösség

kulturális életének meghatározó alakja. Az ugyanennek a közösségnek

zenei-táncos örökségét ápoló” Kolo Slavuj” egykori táncosa.

Fia� Tyran Filip �

maga is tehetséges zenész (zongora, tamburák)

A Kolo Slavuj aktív táncosa,zenei koreográfusa, illetve énekes tagja az együttes tagjaiból verbúválódott

” Tri Baritoni” kamara énekegyüttesnek.

�

� Tyran Petar � újságíró-szerkesztő, fotográfusA burgenlandi horvát közösség

kulturális életének meghatározó alakja. Az ugyanennek a közösségnek

zenei-táncos örökségét ápoló” Kolo Slavuj” egykori táncosa.

Fia� Tyran Filip �

maga is tehetséges zenész (zongora, tamburák)

A Kolo Slavuj aktív táncosa,zenei koreográfusa, illetve énekes tagja

az együttes tagjaiból verbúválódott

” Tri Baritoni” kamara énekegyüttesnek.

�

� Versendi Kovács József � tamburaművész, zenetanár

A mohácsi fiatal nemzedék okítása mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti

Egyetem Népzenei Tanszékének tamburatanára is.

Fiai � Ifj. Kovács József és Kovács Zsolt �

apjukkal egyetemben a nagyhírű mohácsi tamburazene

ápolói, tolmácsolói. A virtuozitásáról híres Versendi zenekar

számos fesztivál, lakodalom, rendezvény ünnepelt

résztvevője.

�

� Versendi Kovács József � tamburaművész, zenetanár

A mohácsi fiatal nemzedék okítása mellett a Liszt Ferenc Zeneművészeti

Egyetem Népzenei Tanszékének tamburatanára is.

Fiai � Ifj. Kovács József és Kovács Zsolt �

apjukkal egyetemben a nagyhírű mohácsi tamburazene

ápolói, tolmácsolói. A virtuozitásáról híres Versendi zenekar

számos fesztivál, lakodalom, rendezvény ünnepelt

résztvevője.

�

H

H

„ M . . . Minden iskolának,

a legalacsonyabbtól

a legmagasabbig

első és szent hivatása

és kötelessége

a lélek nevelése,

hogy fiaiból

embert faragjon…”

� Szent-Györgyi Albert

� Henics Tamás � kutatóorvos, fotográfus, amatőr népzenész

Szabadidejét a népi hagyományok, a népzene világának fotódokumentálásával tölti. Zenészként tagja a burgenlandi horvátok táncos-zenés hagyományait őrző Kolo Slavujnak, illetve a Bécsi Banda magyar népzenei

együttesnek. A szigetközi Ladikos Fesztivál megálmodója és szervezője.� Henics Bence �

gimnazista, érdeklődési köre szerteágazó, – ideértvea fotózást és zenélést is – feltehetően az apai minta

nyomán látszatra nehezen összeegyeztethető ” mesterségek” művelőjévé válik majd.

� Klebercz Gábor � grafikus, tipográfus

Egyéb munkái mellett a magyarországi táncházmozgalom kezdetei óta aktívan részt vesz számos

együttes – köztük a Vujicsics, Téka, Muzsikás – grafikai arculatának, lemezeinek, plakátjainak

kialakításában. � Klebercz Soma �

tanuló, az apai inspirációkra fogékony megfigyelő, Vélhetően a nyitott, megfontolt, elemző

apai hozzáállás követője lesz.

�

� Henics Tamás � kutatóorvos, fotográfus, amatőr népzenész

Szabadidejét a népi hagyományok, a népzene világának fotódokumentálásával tölti. Zenészként tagja a burgenlandi horvátok táncos-zenés hagyományait őrző Kolo Slavujnak, illetve a Bécsi Banda magyar népzenei

együttesnek. A szigetközi Ladikos Fesztivál megálmodója és szervezője.� Henics Bence �

gimnazista, érdeklődési köre szerteágazó, – ideértvea fotózást és zenélést is – feltehetően az apai minta

nyomán látszatra nehezen összeegyeztethető ” mesterségek” művelőjévé válik majd.

� Klebercz Gábor � grafikus, tipográfus

Egyéb munkái mellett a magyarországi táncházmozgalom kezdetei óta aktívan részt vesz számos

együttes – köztük a Vujicsics, Téka, Muzsikás – grafikai arculatának, lemezeinek, plakátjainak

kialakításában. � Klebercz Soma �

tanuló, az apai inspirációkra fogékony megfigyelő, Vélhetően a nyitott, megfontolt, elemző

apai hozzáállás követője lesz.

�

H

H

„ M . . . Minden iskolának,

a legalacsonyabbtól

a legmagasabbig

első és szent hivatása

és kötelessége

a lélek nevelése,

hogy fiaiból

embert faragjon…”

� Szent-Györgyi Albert

A könyv alkotói faikkal. Mecsér, 2010 február.

Epilógus …

� Apám nagy gombász volt. Sokan mondták, különleges érzéke volt a legszebb vargányák meg-találásához. Ehhez sokat kellett járnia az erdőt.

Öcsémet és engem gyakran vitt magával.

� Egyik leginkább csodált tevékenysége a ko-sárfonás volt. Nem tudom, honnan, kitől leste el, és hogy szakított időt e mesterségre. Tény, hogy ellátta a rokonságot mindenféle nagyságú és alakú kosarakkal. Órákig képesek voltunk ücsörögni körü-lötte és csak nézni nagy, erős kezét, ahogy alakítja

a vesszőt. Beszereztem a Vesszőfonás c. kötetet...

�Az „egyszerű“, kis dolgok szeretete,

az ezeknek örülni tudás a legnagyobb ajándék, amit apámtól kaptam.

�Henics Tamás

Köszönjük Kiss Ferenc, Deréky Pál és Szijj Ferenc

önzetlen segítségét.�

Köszönet a könyvben szereplőknek barátságukért, a sok élményért, mindazért, ami már volt és azért is,

ami még talán lesz.

�