Analitika I. a 13. H osztály részére 2011/2012

Analitika I. a 13. H osztály részére

2011/2012

Bevezetés, fogalmak

http://tp1957.atw.hu/an_00.ppt

rész neve cím tartalom bevezetés tananyag osztály-lap ismétlés függelék szakirodalom

össz.

oldalszám 1 1 5 12 1 5 16 1 40

13. H

Tartalom

Bemutatkozás

Követelmények, értékelés

Feladattípusok

A tantárgy tartalma

Mérés, mértékegységek

SI mértékrendszer

Analitika

A mennyiségi analitika lépései

Ismétlő kérdések

Függelék

Szakirodalom

Bemutatkozás

Tihanyi Péter

Végzettségeim (a „Petrik” után): BME vegyészmérnök, mérnök-tanár, környezetvédelmi szakmérnök, analitikai szakmérnök.

B épület, 220. szoba (a 2. emeleten rögtön balra)

telefon: 114-es mellék

e-mail: [email protected] (?)

Tantárgyaim: minden, ami kémia, labor, környezet.

Jelenleg: analitika, alapozó kémiai labor, környezetvédelmi alap labor, méréstechnika labor, műszeres labor.

Diákok: név, iskola, miért (indíttatás), mit tesz, mit szeretne dolgozni?

Követelmények

Az órákon való pontos megjelenés, figyelés, jegyzetelés.

Füzet: bármilyen, de célszerű a francia kockás (pl. 88-32)A dolgozatokat írólapra vagy a kiadott feladatlapra írják.A lehetséges kérdéseket (ellenőrző kérdések és feladatok) előre megadom (internet).Házi feladat (szintén internetre feltéve) többször lesz, nem füzetben, papíron kell beadni.Szóbeli felelés lehetséges.

13. H

K 5. ó. A 220.

Értékelés

Az év során legalább 6 (félévenként 3) témazáró dolgozat.A házi feladatokra (összesen 10, félévenként 5) 2 osztály-zat, félévenként 1 db.Felelés, ha szükséges (pl. hiányzott a dolgozatról).A pontszámok, illetve %-os teljesítés átváltása osztályzatra:Érettségiig (9-12, ill. 13. évf.) technikusi évf. (13., 14.)0..33 % elégtelen (1) 0..50 %34..49 % elégséges (2) 51..60 %50..69 % közepes (3) 61..70 %70..84 % jó (4) 71..80 %85..100 % jeles (5) 81..100 %A félévi és év végi osztályzat átlagszámítás eredménye.

Feladattípusok a dolgozatokban

Amilyenek a technikus minősítő írásbelin lesznek:

Teszt (kevés)

Esszé: definíció vagy felsorolás

Gondolkoztató (Miért? Hogyan?)

Párba állítás

Sorrend (időbeli, nagyság szerinti, stb.)

Táblázat kitöltés, besorolás

Ábra értelmezés, kiegészítés

Számítási feladat

A tantárgy tartalma

Témák:

0. Bevezetés, fogalmak (mérés, analitika)

1. Mérési adatok értékelése

2. Mintavétel

3. Tömeg szerinti elemzés: gravimetria

4. Szín szerinti elemzés: kolorimetria

5. Térfogatos elemzés: titrimetria

– Sav – bázis titrálások

– Komplexometriás titrálások

– Oxidációs – redukciós titrálások

– Csapadékos titrálások

0.1 A mérés fogalma

A méréskor valamilyen jellemző mennyiségét határozzuk meg, úgy, hogy azt valamihez (mértékegység) hasonlítjuk.Így az eredmény két részből áll:

számérték ésmértékegység.

Egyik a másik nélkül semmit sem ér!(Egy szakállas vicc: a kapitány látja, hogy a hajósinas mért valamit és megkérdezi tőle:– Mennyi? – A hajósinas válaszol:– Harminc.– Mi harminc? – kérdi a kapitány.– Mi mennyi? – felel a hajósinas.)

0.2 A mértékegységekMértékegységek régen, már az ókorban is voltak.A hosszúság régi egységei testméretekhez kapcsolódtak: a hüvelyk, az arasz, a könyök, a láb.Nagyobb hosszúságegységek inkább a távolságokhoz: lépés, napi járás (járóföld), később a mérföld volt.Az űrmértékek egy része is ilyen volt: csipet, marék (drakhma a görög drax = marék szóból), más részük tárgyakhoz kapcsoló-dott: zsák, kosár, puttony, mérő, véka, tömlő, kulacs, hordó.Tevékenységhez kötött mértékek: idő – miatyánk, távolság – napi járás, köböl űrmérték és területegység, mivel ennyi mag kellett az adott terület bevetéséhez.Ezek a mértékek nagyon különbözőek lehettek, ezért vezet-ték be a mértékrendszereket (MKS, CGS, technikai, SI).

Régi mértékegységeket ld. a függelékben.

Forrás: Ókori és középkori mértékek (http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)

0.3 Az SI mértékrendszer (olvasmány)A Mértékegységek Nemzetközi Rendszere, röviden SI (Système International d’Unités) modern, nemzetközileg elfogadott mértékegységrendszer, amely néhány kiválasztott mértékegységen, illetve a 10 hatványain alapul. A jelenleg használt SI mértékegység-rendszert a 11. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia (General Conference on Weights and Measures) fogadta el 1960-ban.A korábbi, nemzetközileg is elfogadott mértékegységrendszert MKSA-nek nevezték, amely a méter, a kilogramm, a másodperc (secundum) és az amper mértékegységeken alapult, nevét ezek kezdőbetűiből alkották. Ezt egészítették ki később (1948-ban) 3 alapmérték-egységgel: a erő (newton), az energia (joule) és a teljesítmény (watt) egységekkel.A mértékegységek rendszerét az alapegységek, a kiegészítő egységek és a velük leírható származtatott egységek alkotják.A mértékegységek nagyságrendjét a prefixumok (előtagok) adják meg.A Magyar Népköztársaságban már 1960-tól az SI figyelembevételével készült kormány-rendelet (50/1960. Korm. sz.) szabályozta a mértékegységek használatát. 1972-ben megjelent az MSZ 4900 „Fizikai mennyiségek neve, jele és mértékegysége” című magyar szabvány, amely teljes egészében a nemzetközi mértékegységrendszert használta, de kötelező használatát nem írta elő. 1976-ban kiadták a 8/1976.(IV. 27) MT. sz. miniszter-tanácsi rendeletet, amely már előírta az SI rendszerre való kötelező áttérést. Ez a rendelet az SI kizárólagos, kötelező használatát (azaz más mértékegységek használatának tilalmát) 1980. január 1-jétől írta elő. A Magyar Köztársaság országgyűlése az 1991. évi XLV. törvény 1. mellékletében ismét meghatározta a szabványos magyar mértékegység-rendszer alapjait, az 1976 óta ismertté vált tudományos eredmények figyelembevételével. Jelenleg (2008-ban) ez az idevágó joghatályos előírás.

Forrás: SI mértékegységrendszer (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9grendszer)

0.4/A Az SI alapegységek

A mennyiség mértékegység

neve jele neve jele

hossz ℓ méter m

tömeg m kilogramm* kg

idő t másodperc s

elektromos áramerősség I (nagy i) amper A

abszolút hőmérséklet T kelvin K

anyagmennyiség n mól mol

fényerősség Iv kandela cd

Forrás: SI mértékegységrendszer (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9grendszer)

0.4/B Származtatott SI egységekneve jele származtatása mértékegysé

g nevejele

terület A = ℓ2 négyzetméter m2

térfogat V = ℓ3 köbméter m3

tömegkoncentráció ρB = m/V kilogramm per köbméter

kg/m3

sebesség v = ℓ/t méter per másodperc

m/s

gyorsulás a = v/t = ℓ/t2 méter / másodperc2

m/s2

erő F = m·a newton (kg·m/s2) N

mech. fesz., nyomás

p = F/A pascal (N/m2) Pa

munka, energia W, E = F·ℓ joule (N·m) J

teljesítmény P = W/t = U·I watt (J/s = V·A) W

elektromos töltés Q = I·t coulomb (A·s) C

feszültség U = W/Q volt V

anyagm. koncentráció

c = n/V mol per köbméter mol/m3

0.4/C Az SI egységek

SI mértékegységek I-II.

2 DVD lemez 5.999 Ftismertető megnézés letöltés

Eddig ismeretlen oldaláról ismerhet-jük meg a fizika és a mérés történe-tét. Hogyan jött létre az időmérés, vagy mi a méter etalon, de betekint-hetünk az ifjú James Watt kaland-jába is a bányalóval.Szabó Sipos Tamás sajátos humo-rú, szórakoztató rajzfilmje Avar István felejthetetlen hangján vezeti be a nézőket a mérés történetébe, és az egységes mértékegység-rendszer sajátos világába. A hat részes sorozat igazi ritkaság.Sokak örömére végre megjelent DVD-n. Az SI sorozat garantált szórakozás – és tanulás – gyermek-nek, felnőttnek egyaránt.

0.4/D Az SI prefixumok

Forrás: SI-prefixum (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI-prefixum

Előtag Jele Szorzó Előtag Jele Szorzó

hatvánnyal számnévvel hatvánnyal számnévvel

yotta- Y 1024 kvadrillió – – 100 egy

zetta- Z 1021 trilliárd deci- d 10−1 tized

exa- E 1018 trillió centi- c 10−2 század

peta- P 1015 billiárd milli- m 10−3 ezred

tera- T 1012 billió mikro- µ 10−6 milliomod

giga- G 109 milliárd nano- n 10−9 milliárdod

mega- M 106 millió piko- p 10−12 billiomod

kilo- k 103 ezer femto- f 10−15 billiárdod

hekto- h 102 száz atto- a 10−18 trilliomod

deka- da (dk) 101 tíz zepto- z 10−21 trilliárdod

– – 100 egy yokto- y 10−24 kvadrilliomod

13. H órái szeptember – októberben

2011. 09. 06. KBevezetés, követelmények, mérés2011. 09. 13. KAz analitika2011. 09. 20. KMérési adatok értékelése2011. 09. 27. KMintavétel

Ellenőrző kérdések kiadása (internet)

2011. 10. 04. KIsmétlés2011. 10. 11. K1. témazáró dolgozat2011. 10. 18. KA dolgozat eredménye, 1. havijegy

Új tananyag: Gravimetria

0.5/a Az analitika fogalma, felosztása

Az analitika, analízis elemzést jelent. Az elemzés többféle lehet.

Célját tekintve– minőségi és– mennyiségi,módszerét tekintve– klasszikus és– műszeres,a felhasznált anyag mennyisége szerint– hagyományos és– mikroelemzés lehet.

az anyagra való hatása szerint– roncsolásos és– roncsolás nélküli,

0.5/b A klasszikus mennyiségi analitika felosztása

A vizsgált jellemző alapján 3 csoportot különböztetünk meg:

1. Tömeg szerinti elemzés (gravimetria): a mérés alapja a tömegmérés. Általában lassú, idő- és munkaigényes, de pontos.

2. Térfogat szerinti elemzés (titrimetria): a mérés alapja a térfogatmérés. Gyorsabb, kevésbé idő- és munka-igényes, de nem is annyira pontos, mint a gravimetria.

3. Szín szerinti elemzés (kolorimetria): a mérés alapja a színek összehasonlítása szemmel. Igen gyors, idő- és munkaigénye kicsi, de a legkevésbé pontos.

0.6 A mennyiségi analitikai módszerek lépései

1. Mintavétel (a tervezéstől a tartósításon át a beszállításig)

2. Laboratóriumi minta előkészítése

3. Kalibrálás és mérés

4. Eredmények számítása

5. Eredmények értékelése és megbízhatóságának becslése

A tanév során röviden szó lesz az 5. és az 1-2. lépésről, de a 3-4. lépést tárgyaljuk részletesen.

0.7/a Ismétlő kérdések

1. Mi a mérés? Milyen részekből áll a mérési eredmény?

2. Mi volt a mértékegységek alapja régen? Soroljon fel néhányat ezek közül!

3. Miért vezették be az SI mértékrendszert?

4. Sorolja fel a 7 SI alapmennyiséget, jellel és egységgel!

5. Melyek a gyakrabban használatos prefixumok (4-4)?

6. Csoportosítsa az analitikát különböző szempontok szerint!

7. Melyek a klasszikus mennyiségi analitikai módszerek nagyobb csoportjai?

8. Mi az analitikai módszerek lépéseinek sorrendje?

0.7/b Ismétlő kérdések


neve jele neve jele

hossz

m

másodperc

A

kelvin

anyagmennyiség

Egészítse ki a következő táblázatot!

0.7/c Ismétlő kérdések


neve jele származtatása neve jele

A =

térfogat =

= ℓ/t

= m/s2

= newton (kg·m/s2)

mech. fesz., nyomás

=

W, E =

= W/t = U·I

= mol/m3

Egészítse ki a következő táblázatot!

0.7/d Ismétlő kérdésekVáltsa át a következő mennyiségeket!

A mennyiség átváltva

számértéke mértékegysége számértéke mértékegysége

1,74 m cm

45 dag (dkg) kg

1,5 h s

253 mmol mol

1012 hPa Pa

1500 kW MW

0,123 MJ J

2,3 mol/m3 mmol/dm3

0.7/e Ismétlő kérdések

Fáni néni 101 kilogramm volt tavalyelőtt, 156 cm, 87 éves, cukorbeteg

25 F fok a múlt télen, nappal, kint, talaj, 20 cm mélyen, lombhullató erdőben, volt hó.

1020 hektó…

Kérdezzünk minél többet!

0.8 Függelék – A) Kínai mértékegységek a Han-korban


1. Hosszmértékek1 yin = 23,1 m1 cun = 0,0231 m = 23,1 mm1 hao = 0,0231 mm1 yin = 10 zhang = 100 chi = 1000 cun1 cun = 10 fen = 100 li = 1000 hao

2. Térfogatmértékek1 yue = 9,98 cm3

1 hu = 19 968 cm3

1 hu = 10 dou = 100 sheng = 1000 ge = 2000 yue

0.8 Függelék – A) Kínai mértékegységek a Han-korban


3. Súlymértékek (ma: tömeg)

zhu liang jin jan si (dan) SI-ben

zhu 1 0,64 g

liang 24 1 15,25 g

jin 384 16 1 244,0 g

jan 480 30 1 7,32 kg

si (dan) 120 4 1 29,28 kg

0.8 Függelék – B) Bibliai mértékegységek

Mérték fajta Ószövetség Újszövetség

Hosszmértékek ujj = kb. 18.75 mmtenyér = 4 ujj = kb. 75 mmarasz = 3 tenyér = kb. 22.5 cmrégi könyök = kb. 52.5 cmkönyök = kb. 45 cmmérőnád = 6 könyök = kb. 270 cm

láb = kb. 30 cmkönyök = kb. 55 cmöl = kb. 1.85 mstádium = kb. 185 mmérföld (ezer kettős lépés) = kb. 1478 m

Területmérték 1 iga (egy iga ökörrel naponta felszántható terület) = kb. 0.25 ha

Térfogatmértékek(nem folyadék)

log = kb. 0.3 lkab = kb. 1.2 lomer = kb. 2.2 lsea (véka) = kb. 7.3 lefa = kb. 22 lletek (fél homer) = kb. 110 lhomer = kb. 220 l

choinix = kb. 1.2 lmódiosz (véka) = kb. 8.7 lszatón = kb. 13 lkorosz = 40,5 szatón = kb. 525 l

Űrmértékek(folyadék)

log = kb. 0.3 lkab = kb. 1.2 lhin = kb. 3.66 lbat = kb. 22 lhomer vagy kor = kb. 220 l

xesztész = kb. 0.3 lbát vagy metrétész = kb. 39.5 l

Súlymértékek gera = kb. 9.5 gbeka (fél sékel) = 10 gera = kb. 6 gkirályi nehéz sékel = kb. 13 gsékel = 2 beka = kb. 11 gmina = 50 sékel = kb. 500 gtalentum vagy kikkar = 60 mina = kb. 30 kg

1 talentum = 20-40 kg között1 libra = kb. 327 g


0.8 Függelék – C) Ókori görög mértékegységek


attikai euboiai aiginai alexandriai

Hosszmértékek daktülosz (ujj) 1/16 láb 1.8 cm 1.93 cm

-

paleiszté (tenyér) 4 ujj 7.2 cm 7.72 cm

púsz (láb) 16 ujj 29,6 cm 32,8 cm

pékhüsz (könyök) 1.5 láb 0,444 m 0,492 m

orgüa (öl) 6 láb 1,776 m 1,968 m

plethron 100 láb 29.6 m 32,8 m

sztadion 600 láb 077,6 m 196,8

olümpiai sztadion - 192,27 m

attikai sztadion - 164 m

sszkhoinosz 60 sztadion kb. 11 km

szkhoinosz - kb. 27,5

Területmértékek arura - kb. 2760 m2

plethron 100 x 100 láb kb. 950 m2

0.8 Függelék – C) Ókori görög mértékegységek


attikai euboiai aiginai alexandriai

Térfogatmértékek(nem folyadék)

küathosz 1/6 kotülé 0,045 ℓ 0,063 ℓ

-kotülé 6 kuathosz 0,274 ℓ 0,379 ℓ

khoinix 4 kotülé 1,094 ℓ 1,515 ℓ

hekteusz 8 khoinix 8,75 ℓ 12,12 ℓ 13,13 ℓ

hekteuszmedimnosz

("mérő")52,53 ℓ 72,74 ℓ 78,79 ℓ

Űrmértékek(folyadék)

daktülosz (ujj) 1/12 khusz 0,274 ℓ 0,38 ℓ

-khusz 12 kotülé 3,275 ℓ 4,55 ℓ

amphora 6 khusz 19,647 ℓ 27,28 ℓ

metrétesz 2 amphora 39,294 ℓ 54,56 ℓ

medimnosz - - 78,79 ℓ

Súly (tömeg)mértékek

gramma (ritka) - 1,44 g

drakma 1/100 mina 6,00 g 4,32 g 6,18 g 6,55 g

mina 100 drakhma 0,6 kg 0,43 kg 0,62 kl 0,65 kg

talentum 60 mina 35,96 kg 25,92 kg 37,8 kg 39,29 kg

0.8 Függelék – D) Ókori római mértékegységek


1. Hosszmértékekdigitus (ujj) = 1/16 láb = 0.0185 m = 18.5 mmpalmus (tenyér) = 1/4 láb = 4 ujj = 0.074 m = 74 mmpes (láb) = 0.2963 m = 29.63 cmpalmipes (1 tenyér + 1 láb) = 0.3703 m = 37.03 cmgradus (lépés, egyik lábbal) = 2.5 láb = 0.74 m = 74 cm(ritkán használt) passus (lépés, mindkét lábbal) = 5 láb = 1.4815 m millum (mérföld) = 8 stadium = 1000 passus = 5000 láb = 1481.5 m (mille passuum: ezer lépés, millarium)iter pedestre (napi járóföld) = 18,75 millum = 27 750 mstadium = 125 passus = 625 láb = 10 000 ujj = 184.98 mEredetileg (a görögöknél) 600 láb, aztán tényleges építményben mérték, később "szabványosított".



2. Területmértékekpes quadratus (négyzetláb) = 0.0875 m2

actus quadratus (120 láb oldalú négyzet) = 1259.1 m2

(14400 négyzetláb) jugerum = 2 actus quadratus (120x240 láb, "hold") = 2518.2 m2

(28800 négyzetláb) centuria = 200 jugerum = 503 640 m2 = 50.364 hektár

3. Térfogatmértékek (nem folyadék)hemina = 1/32 modius = 0.274 ℓsextarius = 1/16 modius = 2 hemina = 0.547 ℓsemodius ("semi"modius) = 1/2 modius = 4.377 ℓmodius = 8.754 ℓ (katonai modius = 2 modius = 17.5 ℓ)



4. Űrmértékek (folyadék)

cyathus = 0.456 dℓ acetabulum = 1.5 cyathus = 0.684 dℓ quartarius = 3 cyathus = 1.368 dℓ hemina vagy cotyla = 6 cyathus = 2.736 dℓ sextarius = 12 cyathus = 0.5472 ℓcongius = 6 sextarius = 72 cyathus = 3.2832 ℓurna = 4 congius = 13.1328 ℓamphora (quadrantalius) = 8 congius = 26.2656 ℓculleus = 20 amphora = 575.27 ℓ



5. Súly (tömeg) mértékek (*: görög rendszerbõl közvetlenül átvett mértékek)granum = 0,057 g siliqua = 1/144 uncia = 0.189 g * obulus = 1/48 uncia = 1/6 drachma = 0.568 g scripulum = 1/24 uncia = 1.137 g * drachma = 1/8 uncia = 1/2 sicilicus = 3.411 g sextula = 1/6 uncia = 4.548 g * sicilicus = 1/4 uncia = 2 drachma = 6.822 g semuncia = 1/2 uncia = 13.644 g uncia = 1/12 libra = 27.288 g sextans = 2 uncia = 1/6 libra = 54.58 g quadrans = 3 uncia = 1/4 libra = 81.86 g triens = 4 uncia = 1/3 libra = 109.15 g semis = 6 uncia = 1/2 libra = 163.73 g libra = 12 uncia = 327.45 g = 0.327 kg libra = 12 uncia = 24 semuncia = 48 sicilicus = 72 sextula = 96 drachma = 288 scripulum = 576 obulus = 1728 siliqua = 327.45 g

A libra éppen fele az alexandriai (ill. késői attikai) kereskedelmi mina súlyának (lásd a görög mértékeknél): 1 mina (654.9g) = 2 libra

0.8 Függelék – E) Régi orosz mértékegységek

Forrás: Régi orosz mértékegységek (http://mertekegyseg.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1117259)

1. Hosszúság1 vonal = 2,54 mm1 hüvelyk = 10 vonal = 25,4 mm1 versok = 1,75 hüvelyk = 44,5 mm1 láb = 6,87 versok = 12 hüvelyk = 0,3048 m1 arsin = 2,334 láb = 28 hüvelyk = 0,7112 m1 szazsen = 3 arsin = 2,134 m1 verszt = 500 szazsen = 1,0668 km

2. Terület1 négyzetláb = 0,0929 m2

1 négyzetarsin = 5,44 négyzetláb = 0,506 m2

1 négyzetszazsen = 9 négyzetarsin = 4,55 m2

1 deszjatina = 2400 négyzetszazsen = 109,2 m2

1 négyzetverszt = 104,2 deszjatina = 1,138 km2

0.8 Függelék – E) Régi orosz mértékegységek

3- Űrmérték1 kruzska = 10 csatki = 1,23 ℓ1 vedró = 10 kruzska = 12,3 ℓ1 bocska = 40 vedró = 492 ℓ1 granec = 3,28 ℓ1 csetverik = 8 granec = 26,24 ℓ1 csetvert = 8 csetverik = 209,9 ℓ

4. Tömeg1 zolotnik = 4,3 g1 lot = 3 zolotnik = 12,8 g1 font = 32 lot = 0,4095 kg1 pud = 40 font = 16,38 kg1 berkovec = 10 pud = 163,8 kg

Forrás: Régi orosz mértékegységek (http://mertekegyseg.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1117259)

0.8 Függelék – F) Középkori magyar királysági egységek


1. Hosszmértékek(*: "királyi", pontosan meghatározott mértékegységek)ujj (digitus) = 1/4 tenyér = 1/10 arasz = 1/16 láb = kb. 1.9 - 2 cm

(királyi ujj = 1.95 cm lenne, de nem volt leírva)hüvelyk v. nagyujj = 1/12 láb = 2.63 cm körül

(nyugati hatásra jelenik meg, nálunk viszonylag ritka)tenyér (palmus minor) = 4 ujj = 1/4 láb = kb. 7.5 - 8 cm

(négy ujj, a hüvelyk nélkül)kisarasz = 8 ujj = 2 tenyér = 1/2 láb = kb. 15 - 16 cm

(palmus major: nagy tenyér, a hüvelyk- ill. mutatóujj közötti távolság)arasz = 10 ujj = 2.5 tenyér = kb. 18 - 20 cm

(a hüvelyk- ill. kisujj közötti távolság)*királyi arasz = 19.53 cmláb (pes) = 16 ujj = 12 hüvelyk = 4 tenyér = kb. 30 - 32 cm*királyi láb = 31.26 cmsing = 1.5 láb = kb. 45 cm

(könyök, alkar: a könyöktől az ujjvégekig, de lehet a rőf neve is)

0.8 Függelék – F) Középkori magyar királysági egységek


1. Hosszmértékekrőf = 2 láb = 24 hüvelyk = 32 ujj = kb. 60 - 65 cm

(kar hossza, a sing sokszor ugyanezt jelentette)(rőf, mint későbbi textilmérték: kb. 70 - 78 cm)(brachium, cubitus: rőf vagy sing értelemben használták, de ritkábban jelenthet (nyugat-európai) öl mértékegységet is.)

fél lépés (gradus) = 2.5 láb = kb. 75 cm (ritka)lépés (passus) = 5 láb = kb. 1.5 m* királyi lépés (passus) = 5 láb = 1.56 m öl = 3 rőf = 6 láb = kb. 1.8 - 2 m

(nyugat-európai minta, kitárt karok hossza az ujjvégekig, a Magyar Kir. területén usualis = "szokásos" v. communis = "közönséges" ölként ismert)

magyar erdőöl = kb. 2.2 - 2.5 m("eredő" azaz felemelt karú ember magassága, kizárólagos magyar mérték, semmi köze az erdőhöz, bár úgy nevezték.)

bányaöl = 1.75 (Nagybánya, Erdély) - 2.02 (Selmec) m között* királyi öl = 5 rőf = 10 királyi láb = 16 arasz = 3.126 m

(A királyi öl etalonját Székesfehérváron őrizték a középkorban, a többi "hivatalos" magyar hosszmérték ebből számolható.)

stadion = 125 passus = kb. 185 - 200 mmérföld = 1000 passus = kb. 1500 m (ókori maradvány)magyar mérföld = 1.1 - 1.2 ónémet Meile = kb. 8000 m

0.8 Függelék – G) Mai angolszász egységek

Forrás: Angol mértékegységek (http://mertekegyseg.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1117259)

1. Hosszúság1 inch = 25,4 mm1 foot = 12 inches = 0,305 m1 yard = 3 feet = 0,914 m1 furlongs = 220 yards = 660 feet = 201,17 m1 mile = 5000 feet = 1,524 km1 statute mile = 8 furlongs = 1760 yards = 5280 feet = 1,609 km1 nautical mile = 6080 feet = 1,853 km

2. Terület1 sq. inch = 6,451588 cm2

1 sq. foot = 144 sq. inches = 0,0929 m2

1 sq. yard = 9 sq. feet = 1296 sq. inches = 0,836125 m2

1 acre = 160 sq. nods = 4840 sq. yards = 4046,85 m2

1 sq. statute mile = 640 acres = 2,59018 km2

inch = hüvelykfoot (feet) = láb

mile = mérföld

sq (square) = négyzet



3. Térfogat, űrmérték1 cu. inch = 16,3870199 cm3

1 cu. foot = 1728 cu. inches = 0,028316772 m3 = 28,3 ℓ1 cu. yard = 27 cu. feet = 46656 cu. inches = 0,764641 m3

1 imp. gallon = 277,26 cu. inches = 4,54596 ℓ1 firkin = 9 gallons = 40,91 ℓ1 kilderkin = 2 firkins = 18 gallons = 81,83 ℓ1 barrel = 2 kilderkins = 4 firkins = 36 gallons = 163,65 ℓ1 reg. ton = 100 cu. feet = 2,832 m3

1 peck = 2 gallons = 9,09192 ℓ1 bushel = 4 pecks = 8 gallons = 36,36768 ℓ1 quarter = 8 bushels = 32 pecks = 64 gallons = 290,78144 ℓ1 last = 10 quarters = 80 bushels = 320 pecks = 640 gallons = 2907,8144 ℓ



4. Tömeg1 long ton = 20 hundredweights = 80 quarters = 2240 lbs = 1016,0476 kg1 short ton = 2000 lbs. = 907,1853 kg1 stone = 14 lbs. = 6,3503 kg1 quarter = 2 stones = 12,7006 kg1 cwt. = 4 quarters = 50,80235 kg1 lb. (pound = font) = 16 ounces = 7000 troy-grains = 0,452592 kg1 ounce = 28,3495 g1 troy-pound = 12 troy-ounces = 5760 troy-grains = 0,373242 kg1 troy-ounce = 480 troy-grains = 31,1035 g1 troy-grain = 0,064799 g

5. Sebesség1 knot (csomó) = 2025,32 yard/h = 1852 m/h = 0,51444 m/s1 statute mile/h = 1609,34 m/h = 0,4470396 m/s

0.9 Szakirodalom


SI mértékegységrendszer(http://hu.wikipedia.org/wiki/SI_m%C3%A9rt%C3%A9kegys%C3%A9grendszer)

SI-prefixum (http://hu.wikipedia.org/wiki/SI-prefixum)

Ókori és középkori mértékek(http://www.timba.biz/magyar/erdekes/mertek.html)

Régi orosz mértékegységek(http://mertekegyseg.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1117259)

Angol mértékegységek(http://mertekegyseg.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1117259)

Documents

Analitika I. a 13. H osztály részére 2011/2012