A KAPOSVÁRI BERZSENYI DÁNIEL SZABADKŐMŰVES PÁHOLY TÖRTÉNETE

(1902-1903) (Első rósz)

ANDRÁSSY ANTAL

1902. november 30-án Kaposváron, Kemény Samu kereskedő lakásán, tizenhét Somogyban lakó polgár, akiket korábban a fővárosi Erzsébet anyapáholy a tagjai sorába felvett, ideiglenesen megalakította a Berzsenyi Dániel Szabadkőműves Páholyt. A páholy alakításának egyik kezdeményezője az akkor megválasztott főmester: dr. Müller Nándor (1859-1906) köz- és váltóügyvéd lett. A páholy ideiglenes helyisége irodájában: a Kanizsai utca 2. szám alatt működött. Müllert 1902. április 20-án vette fel tagjai sorába a fővárosi Erzsébet páholy. Rendkívül sokoldalú ember, a művészetekért rajongó, azokat támogató és zongorista is volt. Nőtlensége lehetővé tette, hogy keresetét a közjó céljaira áldozta. Korán: 1906 decemberében már a helyi izraelita temetőbe kísérték.1 Az alapítók között négy főgimnáziumi tanárt, három állami főtisztviselőt, két kereskedőt, valamint egy-egy földbirtokost, orvost és polgári iskolai tanítót találunk.2

Az alakuláson részt vett Mártonffy Márton, a Magyar Symbolikus Nagypáholy helyettes nagymestere mellett, dr. Bakonyi Kálmán is. Az anyapáholyt a főmester, valamint még négy vezetőségi tag is képviselte. A vezetőségbe ekkor a három kaposvári főgimnáziumi tanár, két ügyvéd és a két tisztviselő mellett egv gazdag kereskedőt is beválasztottak. Megállapodtak az alapítók, hogy minden második pénteken, este 8 órakor tartják gyűlésüket.3

Az alakulásról a Symbolikus Nagypáholynak erről 1903 januárjában a következőket jelentették, munkaengedélyt kérve: „Exponált keleten dolgozunk, s ha valahol úgy itt forog fenn szüksége annak, hogy a szabadkőműves testvérek nemes és magasztos céljainak fejlesztése és előmozdítása érdekében páhollyá alakuljunk. A Dunántúl a keletünkkel szomszédos vármegyében szabadkőműves otthon nincs, ellenben nagy latifundiumok, amelyeknek tulajdonosai, birtokosai s haszonélvezői: a főurak, klérus s velük együtt a középnemesi gentry-osztály ma is még elfogultan, illiberálisan gondolkodnak, embertársaikat legtöbbnyire csak önző céljaikra hasz­nálják fel, s amellett lenézik, és mert a maradiság sötét ösvényéről le nem téríthetők, csak természetes tehát, hogy a szabadkőműves nemes és magasztos eszméit, céljait perkorreskálják, — legtöbbször azért is, mivel hatalmukat féltik.

Ez otthonalapítás tehát szellemi és erkölcsi szükséglete az itt elszórtan élő szabadkőműves testvéreknek. Mert midőn az egyes testvérek buzgalma, lelkesedése, tettereje a legyőzhetetleneknek látszó akadályok láttára lankadni kezd, midőn közel áll a csüggedéshez, — akkor a templomba, a világosság csarnokába kell, hogy betérhessen, hol az eszmék hatalmától az összes szabadkőműves testvérek erejétől

s

meríthet új buzgalmat, új lelkesedést, új tetterőt a nemes szabadkőműves testvéri munkához, — a világosságnak mennél szélesebb körben való terjesztéséhez.'"4

A jelentésben lévő szabadkőműves fogalmazás mellett a 17 alapító tag, akik közül 8 mester és 9 tanonc volt, elhatározta, hogy Somogy megyén kívül Déldunántúl szellemi és polgári, gazdasági haladásáért, a demokratikus testvéri eszmékért áldozzák további életüket. A páholyalakítókról a Symbolikus Nagypáholy helyettes főszónoka: Frankel Sándor 1903. február 3-án a következőket írta: „Társadalmi állásuk, és egyik-másiknak országszerte ismeretes hírneve teljes megnyugvásunkra szolgál... "5 Javasolta egyúttal az ideiglenes munkaengedély azonnali megadását, és az Erzsébet anyapáholybóli kiadásukat az alapítóknak.

A megválasztott vezetőség tagjai dr. Müller Nándor főmester, Endrei Ákos helyettes főmester, Kemény Samu titkár, Bakonyi Ferenc első felügyelő, Esik Andor másodfelügyelő és Faragó Lajos szónok azonnali közös munkája a páholy házszabá­lyának és ügyrendjének az elkészítése volt. Mindehhez a nagypáholy „alkotmánya" mintául szolgált. Az I-XI. fejezet 41. &-ából álló alapszabály IV. fejezete tartalmazta a munkarend leírását. Benne megállapították, hogy kéthetenként: a hónap első és harmadik péntekjén, este fél kilenckor tartják az összejövetelt. A VII . fejezetben a páholy különféle bizottságoknak a feladatát is körvonalazták. A közművelődési bizottság feladata volt a tudományt terjeszteni különféle fölolvasások útján, méhek jelentőséggel bírhatnak a szabadkőműves ' eszmék szempontjából (30. &. ) . A jótékonysági bizottság feladata a segélynyújtás (32. &. ) volt, a kincstári bizottságé pedig a pénzkészlet biztos és gyümölcsöző elhelyezése (31. &•)• A tagok fölvételi díja 100 korona, míg a I I . és a I I I . fokba való „felemelés" díja pedig 50-50 korona volt . 6

A díjak magas volta bizonyította, hogy Kaposváron is az értelmiség és a polgárság tehetősebb tagjai tudták csak vállalni a tagsággal járó összegeket. Az alapszabály mellett elkészült a páholy belső házszabálya és ügyrendje is, mely később 1903- február 13-án végső formát öltött.

A házirend és házszabály kidolgozásában részt vett Mihalik Gyula, dr. Löwentritt Ödön és dr. Véniss Károly, akik a fővárosi Erzsébet, a nagykanizsai Munka és a győri Philantropia páholyok házirendjét is tanulmányozták. A házirend sürgős kidolgozását Mihalik Gyula gimnáziumi tanár sürgette, és az ő kézírásában maradt fenn az első változat is. Az ügyrend meghatározta valamennyi választott tisztségviselő feladatát, valamint az értekezletek lebonyolításának rendjét és folyamatát.

Feltűnő gyorsasággal Budapesten készült a Berzsenyi páholy pecsétje is, amelyet már az alapszabály felterjesztésekor február elején használtak. A kör alakú pecsét tartalmazta a belső körben a szabadkőműves szimbólum (körző, csillag és derékszög) mellett a páholy nevét és alakulási évét, valamint a páholy Berzsenyitől kölcsönzött jelmondatát: „Megyek rendeltetésem pályafutásain. A jobb s nemesb lelkeknek utján... "h Ezt a mottót 1903. január 30-i értekezleten Endrei Ákos ajánlotta.

A páholy 1903 tavaszán elkészített és később nyomtatásban is megjelent munkaterve, betekintést adhat a szabadkőművesek megyei és déldunántúli tevé­kenységéhez. 9 Február 28-án tartott páholyértekezleten Endrei Ákos olvasta fel az. általa készített tervezetet, amelyet dr. Fekete Gyula ügyvéd, Eapp Kálmán árvaszéki ülnök, dr. TelegdiZsigmond'kórházi orvos,dr. Löwentritt Ödön ügyvéd, Vajthójenő tanító, Mihalik Gyula gimnáziumi tanár, Kemény Samu kereskedő és Bakonyi Ferenc takarékpénztáti vezérigazgató hozzászólásai és javaslatai után a következő bővítéssel fogadta el:

. .1. Ipari szakoktatási iskolák létesítése, 2. Az ízlés nemesítése és finomítására kiállítások rendezése, 3. Magyarosítás a megyében, 4. Harc az egygyermekrendszer ellen, 5. Rab és gyógyult elmebetegsegélyző egyesület, 6. Tüdővészesek szanatóriumának létesítése, 7. A Szabad Lyceumnak kultúregyesülete való fejlesztése." 1 0

Ekkor elhatározták, hogy a programot egész terjedelmében közzéteszik, és dr. Müller Nándor főmester indítványára Endrei Ákost a páholy tagjai a „szép munkájáért tapssal" köszöntöttek. Március 20-án megtartott értekezleten Endrei bejelentette, hogy a végleges szöveggel elkészült, a betoldásokat, javaslatokat is figyelembe vette. A kinyomatás előtt a program, valamennyi páholytag előtt felolvasásra került." Ezután, valamint a Symbolikus Nagypáholy jóváhagyása után rendkívüli gyorsasággal került kinyomtatásra a fővárosi Márkus Samu-féle szabadkő­műves nyomdában. Ezután a program a munkaterv nevet kapta. 1 2 „A Berzsenyi-pá­holy min lkat erve" a XX. század modern és a polgári haladást képviselő program volt. Ekkor egyetlen pártnak, így sem kormány, sem ellenzékinek mondhatóknak nem volt semmiféle helyi programja. A maroknyi szabadkőműves-páholy-tagság a tevé­keny munkát feltételező munkaterve lehetett a baloldali értelmiségieknek, a haladó gondolkodású polgároknak is minta. A szocialisták Kaposváron egy évvel később, 1903 novemberében alakították meg a szervezetüket. Világos, helyi programjuk, amely Somogy helyzetét elemezte volna, hosszú ideig azonban nekik nem készült.

A páholy vezetősége és tagsága a megye jól felkészült értelmiségéből toborozta tagjait. Felismerték Somogy és Kaposvár elmaradottságának, lemaradásá­nak az okait. A megye legnagyobb problémája szerintük is, a nagybirtokrendszer gazdasági és politikai túlsúlya volt. Kaposvár tőkés fejlődése, polgárosodása több évtizedet késett. Bár a fejlődés a századforduló idején rendkívül felgyorsult. 1 3

Tulajdonképpen a város fejlődését is gyűrűként fojtogató Eszterházy-féle nagybirtok­kal az élen Somogy a Dunántúlon, a nagybirtokok terén, Fejér megye után következett. Az ezerholdas nagybirtokok száma 203 volt, és ez az összes bir tok 0,5 "b-a, összesen 614212 kh területtel, ami pedig a megye területének 58,9 %-avolt. Ez az országos részesedést is (32,3 %) jóval megelőzte."

Kanyar József Kaposvár XVlll-XX. századi művelődéstörténetéről írt tanulmá­nyában a téma tekintetéből elsősorban a páholy munkatervéből a város kulturális elmaradottságának a felszámolását emelte ki. 1 "' Ő tíz legfontosabb területet sorolt fel, amelyet a szabadkőművesek befolyásolni, változtatni, vagy létrehozni akartak.

A munkaterv a mai korban is figyelemre méltó megállapításokat közölt: „Miként naprendszerünk ezernyi ezer bolygója anyagában azonos azzal a

központi égitesttel, melytől fényét és melegét nyeri, s mely körül az. idők végtelenségéig folytatja megszabott örök törvények szerint körforgását, miközben maga is szüntelenül forog tengelye körül, s élettel és tenyészettel látja el a rajta levő szerves és szervezetlen valóságokat: úgy az. a kis emberi társaság is, amely a Balaton és Dráva közében verődött össze magasztos munkálkodásra, azonos célú része ama nagy világszövetségnek, amely az egész Föld lakóinak boldogítását tűzte k i feladatául; működésében e hatalmas szövetség eszméi mozgatják és éltetik, emellett azonban ama speciális követelményeknek megfelelően, amelyeket munkálkodásának helye és környezete szab eleibe, — a részletekben bizonyos sajátos és egyéni irányú működést is fejt k i , amellyel az emberiség azon részének üdvét és tökéletesedését

véli előmozdíthatónak, amely a magyar föld délnyugati szegletén, a tiszta magyar faj lakta Somogyban él.

Volt anyapáholyunk, a budapesti Krzsébet páholy örökségül hagyta ezt reánk, midőn munkatervében e vidéket is kijelölte, mint olyant, amelyben égető szükség volt a szeretetnek és világosságnak legtisztább fényű oltárait felavatni, hogy azoknak tüze szerteterjessze a bölcsességnek fényét és a szeretetnek melegét.

Midőn tehát kitűzzük ama feladatokat, melyeknek megoldását a kir. műv. (királyi művészet, azaz szabadkőművesség) segélyével e Földön legszentebb életcélunkul tekintjük: az. ember értelmi és erkölcsi tökéletesítésének és a szeretet uralomra juttatásának nemes eszméit — kötelességünk rövid pillantást vetni azon hely viszonyaira, amely jövendő szabadkőműves testvéri munkánk színtere lesz.

A természettől dúsan megáldott, társadalmi fejlődésre azonban mostoha, igen mostoha Föld ez. Van széles rónája, ahol acélos búza buján tenyészik, vannak szelíd dombjai, melyeken a legnemesebb emberi ital terem, van vize, mely hallal, vannak erdei, melyek fával látják el, de másrészt a széles Balaton északról, a Dráva délnyugatról földjét elzárttá, a mívelt északtól és nyugattól elszigeteltté teszi; a határszéli, pusztító háborúskodások, a törökdúlás a benne való lakást hosszú időn át bizonytalanná tették, sőt nemegyszer kipusztították, a nagy és kötött birtokok óriási területei pedig megakadályozták s részben megakadályozzák még ma is. hogy végre gazdaságilag erősödjék, polgáriasodjék, városiassá, civilizálttá váljék; ezeken kívül pedig nagy erdei és lakatlansága hosszú ideig az emberi társadalom salakjainak, a személy- és vagyonbiztosságot veszélyeztető elemeknek elhatalmasodását és garáz­dálkodását is lehetővé tették.

Mindeme viszonyok együttesen eredményezték azt, hogy Somogy legújabb időkig a műveltség és emberszeretet számára alig létezett. Lakói falusi tulajdonságai­kat csak lassan vetkőzhették le. Városok képződése, a nyugati szokások terjedése csaknem lehetetlen volt.

Végre azonban, midőn a demokrácia áramlata ide is ellenállhatatlanul behatolt, midőn a nyugati kultúrával a modern élet leghatalmasabb közvetítő eszköze, a vasút érintkezésbe hozta: egyszerre megindult a nemesebb fejlődés és amerikai módon kezdett ama központi hely, mely néhány évtized előtt még nagyságra is alig különbözött a megye többi faluitól és pusztáitól, civilizált várossá fejlődni, előbb csak lakosainak számával, majd modern intézményeivel és külső díszével: a 6000 lakosból 20 000 lett: iskolák, kultúrintézetek, ipartelepek támadtak; utcák nyíltak; pompás épületek emelkedtek; szóval külsőleg minden arra mutat már, hogy Somogy székhelye, Kaposvár, modern nyugati várossá fejlődött, és Somogy nemcsak Magyarországonban, hanem a szó nemesebb értelmében vett Európában terül el.

Sajnos azonban, minden hirtelen, erőltetett fejlődésnek megvannak a maga végzetes hátrányai. Szervezetet mesterségesen fejleszteni, embereket tisztán, külső intézményekkel egy csapásra átváltoztatni nem lehet.

így van ez, fájdalom, Somogy vármegyében is! Az őslakosság eredeti természete csak lassan alakul át, csak fokról fokra

nyerhető meg a kultúra és az emberszeretet gyakorlati eszméinek. Míg a gazdasági téren szép haladást jelent a takarékpénztárak, hitelszövetkezetek szaporodása, ipartelepek és kereskedelem fellendülése, addig a szellemi téren, a tudomány és művészetek ápolásában még mindig nagy a pangás, a városi élet iránt csekély az érzék és az erkölcsi felfogás is sokat megtartott eredeti vadságából.

Ii lég rámutatnunk csak néhány szembeszökő hiányra. Míg az alig felényi területű Csongrád megyében — mindamellett, hogy a megye lakossága nagyrészt földmívesekből áll, s a vasúti fővonal csak a megye szélét érinti, — három modern város képződött, mindegyik jórészt saját erejéből fenntartott kellő számú közép- és polgári iskolákkal, színházzal, polgári körökkel, dal- és zeneegyesületekkel, addig a csaknem háromszorta nagyobb Somogyban csak egy kisebbszerű város van, középiskoláit csaknem teljesen az állam tartja fenn, polgári fiúiskolája csak egy van, közös polgári köre, dalegylete, színháza egy sem. Míg a szomszéd megyék (Zala. Baranya, Tolna) múzeumokkal, irodalmi egyesületekkel is dicsekedhetnek, addig Somogyban még az. ősök által létesített nagy könyvtár is úgyszólván nyugalomba van helyezve, az egyesek buzgalma által létesített múzeum pedig a megyeház padlására vándorolt. Míg más megyék nagyjaikat emlékünnepekkel, szobrokkal tisztelik meg, addig Somogy két nagy költőjének, Berzsenyinek és Csokonainak emlékével csak annyit sem törődik, hogy a mások által tiszteletükre rendezett kegyeletes ünnepeken hivatalosan megjelenjék. Midőn Berzsenyinek Szombathelyen szobrot állítottak, a Dunántúl minden megyéje elküldte fényes küldöttségét, csak a niklai remete megyéje maradt távol; sőt midőn Csokonai emlékének, k i legremekebb műveit e megyében írta, itt Somogy-Csurgón a csurgói gymnasium bevándorolt tanárai százados ünnepet rendeztek, s arra az Akadémia, a Kisfaludy-társaság s még a távoli Debrecen is elküdte képviselőit, a hivatalos Somogy és Kaposvár akkor is távol volt. Míg az ország legkisebb megyéi és városai is, mint Alsó-Fejérmegye s az összes dunántúli megyék, nagy áldozatok árán megíratták monoraphiájukat, addig Somogy vármegye megelégedett azzal, hogy e célra adót vessen ki, s a begyűlt pénzt további nemtörődömséggel kamatoztassa. Hogy a művészet iránti érdeklődés, a színeszet, festészet, zene pártolása mily alacsony fokon áll, azt felemlítenünk is fölösleges.

Azt hiszem, mindezek szomorúan bizonyítják megyénk nagy hátramaradott-ságát a kultúra terén, s ha még hozzátesszük azt, ami különben e viszonyok egyszerű folyománya, ha nem forrása, hogy a kulturális intézmények iránt egyenesen ellenszenv mutatkozik a törzslakosság körében, aminek bizonyítékai az iskolák és a tanítással foglalkozó egyének lenézése s a nemrég létesült egyetlen irodalmi intézmény fel sem vevése, sőt kigúnyolása a benszülöttek részéről, s ha végül meggondoljuk, hogy megyénkben egyetlen, feladatának mind értelmi minél erkölcsi tekintetben színvonalán álló sajtóorgánum sincs, akkor tisztán, elszomorítóan áll előttünk az a gyászos kép. melyet megváltoztatni és örvendetesebbé varázsolni egyik legfontosabb és legsürgősebb feladatunkat képezi.

De vajon társadalmi viszonyaink megfelelnek-e ama magasabb követelmé­nyeknek, melyeket egy civilizált társadalomtól várni, egy modern városhoz fűzni lehet és kell? Nem számtalan válaszfal különíti-e el az embert az embertől s teszi lehetetlenné az egy ének szabad érvényesülését? Gentri és polgár, polgár és lateiner, adófizető és tisztviselő, benszülött és jövevény, keresztény és nem keresztény, katona és civil nem a legélesebb ellentétben állnak-e itt egymással szemben, megszégyenítve és semmibe sem véve ama szabadabb eszmeáramlat összes eredményeit, melyeket Nyugat-Európában a 18. század vége inaugurált? Van-e oly közös gyülekezőhely, a sörházak és kávéházak alantas élvezetet nyújtó légkörén kívül, ahol polgártárs a polgártárssal, szót és eszmét vált, s ahol a különböző rangú, vallású és foglalkozású egyének egymással szeretettel érintkezve előkészítsék egy hatalmas városi polgári osztály megteremtését? Talán az úri kaszinó vagy az iparoskör ilyenek? Amott a párbajképes elem űzi gavalléros mulatozásait, itt a napi

küzdelmekben kifáradt munkás iparkodik utánozni az urakat. Sehol magasabb törekvés, sehol valmelyes egészséges közszellem. A város ügyeit egy, csak néhány tagból álló érdekközösség irányítja magasabb erkölcsi eszme nélkül; a megyei intézményeken néhány befolyásos családnak elszegényedett vagy uralomvágytól sarkallt tagjai uralkodnak. S hogy a kép itt is teljes legyen: elszomorító az a látvány, amelyet az. emberi társaság alaptényezőjének, a családnak körében látunk. Míg a családfő a munka fáradalmait a fönt leírt módon igyekszik kipihenni, addig a család nemtője. a nemzet jövendőjének a gondviselője: az. anya maga is a kártyaasztal mellett tölti drága délutánjait, és ahelyett, hogy gyermekeinek kedélyét képezné és a családfő számára az otthont kedvessé tenné, saját maga is családja egészsége, jóléte és boldogsága ellen tör. Sőt van vármegyénknek egy egész vidéke, ahol a családok pusztulásának egy átkos kórja a nép közé is behatolt: az annyiszor elpanaszolt, de sohasem orvosolt egygyermekrendszer nyavalyájában, amely fajunk fejlődésének életgyökerét támadta meg. Ez még az újabban nagy mérvet öltött kivándorlásoknál is veszedelmesebb baj.

Ilyenek nagyjában a mi társadalmi viszonyaink és közéletünk. Örömmel kell azonban feljegyeznünk, hogy az elégedetlenség e téren még széles körökben tapasztalható, s bár még aránylag többségben vannak az elmaradottak és léhán gondolkozók, de elég szép számmal találhatók azon nemesebb gondolkozású egyének, kikre a javítás munkájában mint buzgó segítőtársakra bizton számíthatunk.

Végül társadalmunk szorosabb értelemben vett erkölcsi viszonyaiban is kevés nyomát láthatjuk a szeretet uralmának. Hogy a közéletben mennyire előtérben van egyes családok és érdekszövetkezetek önzése és haszonlesése, arról már a fentebbiekben is meggyőződhettünk. Vegyük még ehhez a cselédügynek kétségbe­ejtően elhanyagolt állapotát, amit egy ugyancsak sötét statistikai adat világít meg. A cselédség erkölcsi viszonya ugyanis szoros összefüggésben van a városunkban állomásozó katonaság erkölcsi viszonyával. Egy öt év előtti statistika pedig azt a megszégyenítő adatot juttatta nyilvánosságra, hogy a közös hadsereghez tartozó legénység erkölcsi feslettsége az. egész osztrák magyar monarchiában egy lengyel községben és Kaposvárott szolgáltat okot a legnagyobb aggodalomra. Ha meggon­doljuk, hogy Somogy magyar népének fiai, leányai, évről évre mind nagyobb tömegben tódulnak a megye központjába, és hogy az. erkölcsi baj ragályként terjed át a katonai osztályról a polgári osztályra, akkor lehetetlen, hogy az emberszeretet szemet hunyjon e fenyegető veszedelem előtt. Hasonlóképpen elszomorító az a statistikai adat, amelyet vármegyénkben a tüdővészben elpusztultaknak aránytalanul nagy száma és a gyermekhalandóság tüntetnek fel, s amelyeknek okát elsősorban társadalmunknak a egészségi viszonyok iránt tanúsított közönyére kell vissza­vezetnünk.

Ugyancsak az emberszeretet fokozását teszik szükségessé jótékonysági intézményeink rendezetlen és célszerűtlen volta. Jótékony egyleteink egy része tőkegyűjtésre törekszik, más része pedig nem rendelkezik sem elég anyagi erővel, sem buzgó, ideális törekvésű vezetőkkel. Egyes jótékonysági intézményiek pedig, mint: népkonyha, melegedőhelyiségek, munkaközvetítő hivatalok még teljesen hiányoznak városunkban. A börtönt erkölcsileg megjavulva elhagyó rabok s az elmegyógyintézetből gyógyultan kikerülő elhagyott embertársaink további sorsával sem igen törődik elfásult lelkületű társadalmunk.

íme ezek azok a főbb bajok és vérző sebek, amelyek mielőbbi gyors orvoslásra szorulnak megyénkben és városunkban.

Egy részük közös széles ez ország, sőt az egész világ társadalmával, más részük speciálisan helyi érdekű. Ezeknek fokozatos leküzdése a világosság és szeretet eszközeivel képezheti a Berzsenyi-páholy működésének feladatát.

A bajok felsorolásában mintegy implicite benne rejlik azon remediumok megjelölése is, amelyeket szent feladatunk megoldásában alkalmaznunk kell.

A sötétségnek ellensége a világosság, az erkölcsi ridegségnek a szeretet melege. E két fáklya tüzével kell nekünk eloszlatni a sötétség és szeretetlenség ködös, fagyos éjszakáját.

Először is a kulturális intézmények fejlesztésére, erősítésére s a hiányzók létesítésére kell gondolnunk.

Elengedhetetlen kötelességünk egy oly sajtóorgánum megteremtése profán testvéreink segélyével vagy útján, amely a mi eszméinknek bátor, független és okos szószólója legyen.

Támogatnunk kell az iskolák és kulturális intézetek működését, főképpen a mi initiatívánkra létesült ifjúsági egyletét és szabad lyceumét, melyek ügyének az egész művelt közönséget meg kell nyernünk.

Elő kell mozdítanunk egy polgári fiúiskola létrejöttét, amely nélkül mívelt polgári elemet ma már nem is képzelhetünk, s előkészítenünk egy ipari szakiskola felállítását, hogy népünk azon része, mely földet nem szerezhet; ne legyen kénytelen a Dráván, sőt a tengerentúli földre menekülni, hanem új, jövedelmező keresetforrás­hoz jusson.

Ki kel l eszközölnünk Somogy megye könyvtárának minél hozzáférhetőbbé és használhatóbbá tételét.

Azon kell lennünk, hogy az évek előtt tervbe vett monographia helyi erők közreműködésével mielőbb létre is jöjjön, bel kell támasztanunk hamvaiból a régi múzeumegyesületet. Elő kell segítenünk egy irodalmi egyesület alakítását, a színház építését, képkiállítások rendezését, zene- és dalegylet alakítását.

Minden alkalmat meg kell ragadnunk, hogy helyi jeleseink emlékeit méltó ünnepélyek rendezésével, esetleg képeik megfestésével vagy szobraik ércbe öntésé­vel fölelevenítsük és megörökítsük. Elő kell mozdítanunk a magyarosodást megyénk azon helységeiben, melyeknek lakói nem magyar anyanyelvűek, s Horvátországba szakadt testvéreinket is meg kell tartanunk a nemzetnek.

Társadalmi téren arra kell törekednünk, hogy mielőbb egy, a város lakosságá­nak többségét magába fogadó polgári kör alakuljon, mely az együttérzés alapján ledöntse a társadalmi válaszfalakat, megkedveltesse a nemesebb élvezeteket, külön kebelbéli dalkör és zenekedvelő kör alakításával; felébressze a közügyek iránti általános érdeklődést ún. közügyi bizottsága útján; s a társadalmunkban annyira elharapódzott párbajmániát becsületbírósága segélyével elenyésztesse.

Fajunk erősödése érdekében pedig létre kell hoznunk egy közegészségügyi egyesületet, propagálnunk a tüdővész korlátozására szanatórium felállítását, s felvennünk a küzdelmet az egygyermekrendszer és angyalcsinálás ellenében.

Be kell hatolnunk testvéreink közvetítésével a megye és város közgyűlési termeibe, a kaszinók és egyesületek választmányába, hogy mindenütt elvessük .a mi emberszeretetet és felvilágosodást hirdető eszméink magvait.

És végül az erkölcs és jótékonyság érdekében oda kell hatolnunk, hogy a cseléd- és munkaközvetítés ügye rendeztessék, a jótékonyság munkája egyesülete­inkben minél intenzívebb legyen, létrejöjjön városunkban is a népkonyha, a melegedő helyiség, a napközi otthon, rabsegélyző, gyógyult elmebetegeket gyámolí­tó, gyermekvédő egyesület és a pauperismusnak sok más modern enyhítője.

íme ezek ama főteendők, melyeket a Berzsenyi-páholy munkálkodásának programjába fölvennünk kell. Nagy és nehezen megoldható feladat ezeknek fokozatos megvalósítása és hosszú időt, talán évtizedeket vesz igénybe, de céltuda­tos, kitartó munka, az erőknek koncentrálása és tervszerű, okos beosztás és szeretetteljes együttműködés mellett nem lehetetlen a siker. Bízunk a kir. műv. (királyi művészet, azaz a szabadkőművesség) nemes erejében, és a V. E. N. É. M. (a világegyetem nagy építőmestere) bizonyára eredményre vezérli magasztos törekvé­sünket, ha jelszóul vesszük egyrészt az. írás eme szavait:

„A ki egymást szereti, a törvényi betöltötte'" (Szt. bál levele a rómaiakhoz, 13, 8. )

másrészt pedig szentélyünk védőszellemének, a nagy Berzsenyinek mondását: „ A leg) >ek rei tc/éltetésem paly r/jtttásctii t A főbb és nemesb lelkeknek útján. " (Fohászkodás 6 v.) A tizenhárom oldalas munkaterv megvalósításában az alapító páholytagok és

a lassan szaporodó tagság mellett a város és a megye polgári haladásával azonosulók is részt vettek.

Ma kilenc évtized után, elemezve a programot elmondható, hogy a francia felvilágosodás és polgári forradalom szellemét vezérelvként tisztelő kaposvári páholytagok; a kulturális munka mellett az egészségügyi, a szociális feladatokra figyeltek. A Közegészségügyi Egyesület létrehozását sürgetve a páholytagok a tüdővész elleni küzdelmet, egy tüdőszanatórium létrehozását, valamint az egyke és a tiltott „angyalcsinálás" felszámolását sürgették. Már a páholyalapítók között volt dr. Telegdy Zsigmond ( 1862—1944?), aki 1898-tól a kaposvári elmeosztályon dolgozott, és 1900-tól huszonnyolc évig annak vezető főorvosa volt. Valószínű, hogy a szakorvosi tapasztalatának is volt köze ahhoz, hogy a páholy munkatervébe bekerült az. akkor súlyosnak mondható társadalmi probléma. Dr. Bodosi Mihály kutatásai megerősítettek abban, hogy Telegdy főorvos megszállott harcosa volt az elmebete­gek munkára nevelésének és a társadalomban hasznos munkavégzésének, azaz a munkaterápiának. Külföldi tanulmányútjai is ebben megerősítették. 1901-ben 542 elmebeteg és 346 kretén élt Somogyban, akik közöl csak 150 főt tudtak a kórház­ban ellátni. Hasonlóan sokat foglalkozott az. elmebeteggé nyilvánítás, azok bíró­sági és szakértői véleményezésének kérdéseiről. Mindezekről több publikációja jelent meg.'

A megyében súlyos népbetegségnek számítolt a tüdővész. A város gyors növekedésével ezrével költöztek falai közé a lakisi nincstelenek, a legszegényebb agrárréteg. A legtöbbjének emberhez, méltó lakásra nem tellett, ezért egészségtelen odúkban, pincékben, istállókban kellett évekig lakniok. A tüdővész adta a halálozás 30-35 VÍ J -át. A század elején a megye községeinek 5/6-a fertőzött volt, és mintegy 2300 fő volt a gümőkórosak száma, amely évről évre növekedett. 1904-ben a páholytagok nem kevés közreműködésével és dr. Szaplonczay Manó megyei tiszti orvos buzgólkodása nyomán megalakulta Tüdővész Ellen Védekező Egyesület. Ennek volt fő harcosa dr. Csurgó Jenő ( 1S~4—1956) belgyógyász főorvos, akit 1903. május 19-én vettek fel a Berzsenyi páholy tagjai közé. Dr. Csurgó 1901-től dolgozott a kaposvári kórházban, először mint segéd, majd alorvos dr. Ullmann Antal belgyó­gyász főorvos osztályán. 1912 májusában a főorvosi kinevezését megkapta. 1906-ban megszervezte a tüdőbeteg-gondozót. Tevékenységében a megelőzés különös fon­tossággal bírt. A századfordulótól számtalan előadást tartott a különböző néposztá-

Iyoknak a kórról és a kórokozóról. A kaposvári tbc-pavilon szakmai előkészítését,ter-vezését vállalta, melyet megelőzően osztrák, svájci, francia és német tanulmány­utak előztek meg. Az 1911-ben elkészült új pavilonnak rövidesen a főorvosa lett. 1936-ig, nyugdíjba vonulásáig fáradhatatlan harcosa volt a fertőző betegségek elleni, közöttük a tbc elleni küzdelemnek. Előadásaiban a megelőzést, a szegény népréte­gek szociális helyzetének javítását követelte. Az ő tevékenysége alapján nyílott meg a városban az ún. „erdei iskola", a nehéz anyagi helyzetben lévő elemista gyermekek­nek. Neki köszönhető a megyében kialakított gondozói hálózat is . 1 8

Dr. Csurgó Jenő 1903. február 28-án kelt fölvételi kérelmében a Berzsenyi Szabadkőműves Páholy azon kérdésére, hogy7 mi az ember rendeltetése, a követke­zőt írta: „Hogy magát és embertársait lehetőleg boldoggá tegye!" Ezt várta a szabadkőművesi szövetségtől is. S ezért „Erőmet ezen cél elérésének előmozdításá­hoz"— ajánlom, írta. 1 9

1903. május 19-én vette fel a Berzsenyi páholy tagjai sorába dr. Szigeti-Gyula Sándor (1872—1935) kórházigazgató főorvost. Kevés olyan nagytudású és munkabí­rású orvos volt a kórház élén mint ő. Tulajdonképpen kórházigazgató atyja gondos, céltudatos neveltetésének köszönhető, hogy halála után fia 1900. január 23-án, átvehette örökét. Ekkor Budapesten a I I . számú sebészet első tanársegéde volt, s aki előtt a professzorok is nagy karriert jósoltak. Atyjának a halálos ágyán tett kérésére hazajött, és nyolc kisebb testvére neveltetési gondját is vállalta. Apja, dr. Szigeti Gyula János (1840—1900) korábbi kórházfejlesztő terveit fogja megvalósítani. Amikor átvette a kórházat 355 ágyas volt, s 1935-ben halálakor egy 612 ágyas korszerű kórházat és szakmailag magas színvonalú vezetést hagyott utódjára. Dr. Szigeti igazgatósága idején 1901-től a három és fél évtized alatt a kórház máig is működő képét alakította ki . Kitűnő szervező és koncepciózus ember volt. „A fejlesztés állandósága eletettek a fő törekvése volt."20 1903. április 2-án aláírt páholyfelvételi kérelmében, dr. Szigeti-Gyula Sándor az ember rendeltetésére, kérdésre a követ­kező választ írta: „Hogv az állati életen kívül a szellemi életével, ami őt az állattól megkülönbözteti, az emberiség javára munkálkodjék, a jó és igaz terjesztésével, a szenvedés és szűkölködés megszüntetésére törekedjék, s egész életével azon legyen, hogy minél közelebb hozza egymáshoz az embereket, a szeretet hatalmával és hirdetésével javukra munkálkodjék." Arra a kérdésre pedig, hogy mit vár a szabadkőművesektől dr. Szigeti-Gyula Sándor ezt írta: „Hogy mentes minden egyéni és önző szándéktól, a hatalmában levő összes eszközökkel azon munkálkodik, hogy a nyomorúság, a civódás és torzsalkodás az emberek között szűnjön meg."

S végül a szövetség ezt várhatja tőle, írja: „Hogy teljes erőmtől azon munkálkodom, hogy ideális céljainak megvalósításában közreműködhessem."" 1

1903-ban nem vettek fel több orvost a páholyba. A következő év januárjában dr. Gold Samu (1863-19..) marcali járási főorvos került felvételre. Igaz, ő 1903. október 28-án kelt levelében már kérte felvételét dr. Müller Nándortól: „Mint orvosnak ugyan bőven van alkalmam az emberiséget szolgálni, de boldog lennék, ha bár mint szerény közlegény azon kiváló emberek társaságába kerülhetnék, akik a hazáért és emberiségért munkálkodnak. " n

A munkaterv egészségügyi és szociális tennivalóinak egy részét a következő években sikerült megvalósítani. A cseléd és munkaközvetítést, és a népkonyha létrehozását csak az első világháború előtt sikerült megvalósítani. Mindezt a város, illetve a megye képviselő-testületében, illetve azok bizottságaiban tudták elérni. Ezenkívül a különböző egymás után alakult egyesületekben és kaszinókban a páholy tagjai tevékenyen a munkaterv szellemében vettek részt.

A Berzsenyi-páholy kéthetente tartott értekezletein az egészségügyi és szociális kérdések, problémák megoldása között elsőként szerepelt a gimnáziumi ifjúsági segélyegylet támogatása. Már 1902. december 19-én tartott értekezletén szerepelt az ifjúsági segélyegylet támogatása és a megyei könyvtár létrehozása. 2 3

1903. januárban ismét szerepeltek a fenti témák. Az ősz folyamán a kisgyermekek napközi otthonának megvalósítása a páholy napirendjében ismét szerepelt. 2 1

A szabadkőműveseket a kispolgári-jótékonysági cselekedet mellett a városi közügyekben való részvétel, valamint a polgárság különböző rétegeinek műveltségi és politikai konvergenciája hatotta át. Azon fáradoztak, hogy miután bejutottak valamennyi városi-megyei testületbe, bizottságba és egyletbe, ott a nyugati polgári, elsősorban francia, angol és amerikai példákat követve egységesen progresszív intézkedéseket fogadtassanak el. Elvetették a társadalom alulról jövő osztályharcát, s ellene voltak a forradalmi megoldásoknak. Noha túlnyomó többségük isten­hívő ember volt, mégis felléptek — páholytagságuk előtt is — a klerikalizmus, a bigottság ellen. A franciák voltak az eszmei példaképek és az amerikaiak gyakorlatias­ságé. A szabadkőművességet az elmúlt fél évszázadban a polgári, de a szocialista történészek nagy többsége is kétkedve, számtalan fenntartással, gyakran rosszindu­latú jelzőkkel illették. Horváth Zoltán is azt látta, hogy „propagandája legfeljebb olyan városi polgári réteghez jutott el, amelyek amúgy sem tartoztak a klérus támogatói közé... "25

A szabadkőművesek Kaposváron, illetve a megyében a leghatásosabb ered­ményt a szabadművelődés, a polgárság kulturális szintjének emelésében és egységes nézeteinek a kialakításában érték el. Kaposváron ez két „patakból" folyt össze, a páholytevékenység a Szabad Lyceum tanári karából, valamint az ügyvédeknek a társadalmi igazságtalanságokra érzékeny kis csoportjának a működéséből.

A Szabad Lyceumot 1893-ban a fővárosi Könyves Kálmán-páholy kezdemé­nyezte és céljának rövid összefoglalóját az akkori programból megtudhatjuk: „Azt akarjuk, hogy bármely osztály; gazdag és szegény, férfi és nő, fővárosi és vidéki egyaránt vehesse ki és vegye ki a műveltségből a maga részét..." Irányelve volt: „...Olyat tanítani, amit azok, kiket tanítunk, részben tanulmányaik hézagossága miatt, részint az iskolai vagy i rodalmi eszközök szűk volta következtében el nem sajátíthattak." Módot akartak adni a gyakorlati ismeretek megszerzésére is . 2 6

Ismeretterjesztő előadásokat néhányan a kaposvári állami főgimnázium tanári karából már tartottak a századforduló előtt is. így Baló Gyula és Endrei Ákos tanárok például a kaposvári iparos fiatalok önképző körében tartottak évente egy-egy-előadást. A gimnáziumi tanárok mellett a tehetséges és progresszív szemléletű Vajthó Jenő (1876-1958) elemi iskolai tanító, majd 1904. júniusától a polgári iskolai tanár, a fiúpolgári tanára érdemelt nagyobb figyelmet. Vajthó az iparos és kereskedő­tanoncokat oktatta munka után, maga is rendkívül érzékeny volt a szociális problémák iránt. Vajthó Jenő a századforduló tájékán ismerkedett meg Mártonffy Márton ipariskolai főigazgatóval, országos iparoktatási felügyelővel, aki 1896-tól a Demokrácia szabadkőműves-páholy tagja volt . 2 Mártonffy 1902. március 7-én meglátogatta a kaposvári iparos és kereskedőiskolát és nagyon elégedett volt az elért eredményekkel. 2 8

A Kaposvári Szabad Lyceum Egyesület rövid előkészület után 1901. január 20-án tartotta alakuló közgyűlését Tallián Gyula főispán elnöklete alatt. A jelenlévő 80 fő között ott volt a város „ intelligenciájának a színe-java".

A későbbi szabadkőművesek között: Endrei Ákos titkár, dr. Telegdi Zsigmond orvos, dr. Vér üss Károly megyei aljegyző, dr. Kohlbach Bertalan, Mihalik Gyula és Faragó Lajos főgimnáziumi tanárok is részt vettek a választmányban.2 9 Érdekesnek tartjuk, hogy először csak a gimnáziumra óhajtották alapozni a lyceumot. A lyceum ötlete kétségkívül közös óhajként Endrei Ákos és dr. Szabó Kálmán tevékenysége révén látott napvilágot.3 0 Az első előadást február 6-án, Endrei tartotta a magyar lantosokról, amit énekszóval és harmóniumkísérettel illusztrált 3 1 Mihalik Gyula főgimnáziumi tanár a huszadik századi festészetről február 20-án, dr. Telegdi Zsigmond, Az ép és beteg elme működéséről március 6-án, 20-án pedig Hornyánszky Gyula tartott előadást Szocializmus a régi görögöknél címmel. 3 2 1901. október 16-án a főgimnázium zsúfolásig megtelt tornatermében megkezdődött a második lyceumi év, amikor elsőként Faragó Lajos tanár illusztrált előadást tartott; A magyar zene a 18. században címmel. 3 3

1901. október 27-én Endrei Ákos titkár beszámolt a január óta végzett munkáról, amelyen új vezetőséget is választottak, ahova Endreit titkárnak, dr. Véniss Károlyt jegyzőnek választották meg. A választmányban pedig Faragó Lajos, Mihalik Gyula, dr. Telegdi Zsigmond, Psik Andor, dr. Szigethi-Gyula Sándor későbbi páholytagok foglaltak helyet. 3 4 Az új 1901-1902 „tanévben" 12 előadás hangzott el, közöttük többségében társadalomtudományi témáké. Ebben az évben már dr. Csurgó a mérgezésekről, Vajthó a gyermekpszichológiáról és dr. Telegdi a higiéniá­ról tartott előadást.3"1

Az 1902-1903 „tanévben" Faragó Lajost, dr. Csurgó Jenőt, Mihalik Gyulát, Endrei Ákost, dr.Kohlbach Bertalant, Vajthó Jenőt, dr. Fekete Gyulát, dr. Szigeti-Gyula Sándort és Szabó Kálmánt találjuk az előadók sorában. 3 6 dr. Csurgó az öltözködésről és a fertőző betegségekről, dr. Szabó Samu a fogászatról, valamint az ország fürdőhelyeiről tartott előadást. A páholy munkaterve alapján az egészségügyi kérdések mellett szerepelt még néhány társadalmi kérdés. így a városban elharapód­zott párbajmániáról is előadást tartott dr. Telegdi Zsigmond ó n o s . 3 A múlt század végétől a párbajozást a szabadkőművesek nyíltan elítélték, mint a középkorból itt maradt és a polgári osztály körében is elterjedt „intézményt". A páholyok tagjaikat eltiltották nemcsak a párbajozástól, de még az abban való részvételtől is. A szabadkőművesek sugallatára Nagyváradról ki indult párbajellenes mozgalomhoz azonnal csatlakozott a kaposvári páholy is . 3 8 Jellemzőnek tartjuk, hogy a párbaj mánia még a felvilágosult izraelita polgárokat is áthatotta. 1902. december 28-án. a kaposvári izraelita hitközség vezetőségválasztásakor a páholytag Bakonyi Ferencet dr. Berger Samu provokálta. Bakonyi válaszában immár megsértette Bergert, aki őt másnap két honvédtiszttel fegyveres elégtételre szólította fel. Bakonyi csak a Nemzeti Kaszinó keretében alakítandó becsületbíróságnak volt hajlandó alávetni magát. 3 9

A Szabad Lyceum 1903-as előadásai közül március 4-én, A magyar hadsereg fejlődése 1848-ig című felolvasás okozott nagy feltűnést. Noszlopy Tivadar sokéves kutatásai után nemcsak hadtörténeti, hanem egyik első helytörténeti előadását tartotta meg. Igényes levéltári kutatás után elsőként hallottak katonaállításról, a jakobinusokról az 1800-as évek és a napóleoni nemesi felkelés somogyi adatairól. 4 0

A páholytagok leglátványosabb rendezvénye a tavaszi tárlat volt. 1903. május 10-től 24-ig az újonnan épült siketnéma intézet emeletén 3 nagyteremben, mintegy 200 darab műtárgyat, festményt, rajzot és iparművészeti tárgyat állítottak ki . Ennek fő mozgatója a páholy részéről dr. Fekete Gyula ügyvéd volt. A katalógus előszavát Ly'ka Károly írta. Az első igényes helyi kiállítás különteremben Vaszary János és

Rippl-Rónai József állította ki képeit. Rajta kívül Kwiffy Lajos, Bacskay Béla, Kopils János és Mihalik Gyula főgimnáziumi tanár, páholytag volt a kiállító. A kiállítás első napján mintegy 630 látogatójegy kelt e l . 1 1

A Berzsenyi-páholy másik szülötte a Kaposvári Zenekedvelők Egyesülete volt. A szervezőmunka eredményeként tavasszal már 350 jelentkező tagja volt az egyesületnek. 4 3 Szeptember 27-én megtartott első közgyűlésén a megválasztott vezetőségben alelnök dr. Müller Nándor lett. A választmányi tagok között akkori páholytag, szabadkőműves 10 fő volt, azaz a vezetőség egyharmada. 4 4 Október 3-án a Korona szálló nagytermében tartották meg első bemutatkozó hangversenyüket. Ezen kilenc kaposvári zenekedvelő szerepelt. Köztük egyetlen hivatásos zenész csak Gyenes Lzsó, a későbbi zeneiskola megteremtője volt. A hangversenyen dr. Müller mellett még dr. Véniss Károlyné, valamint Pete Lajos (1867-1924) vármegyei aljegyző, híres nótaköltő szerepelt.

A páholy másik jelentős eredménye 1903 augusztusában a Kaposvár című hetente kétszer megjelenő lap szerkesztése volt. Csondor János betegségével a lapot dr. Véniss Károly vármegyei aljegyző (1872-1912), a páholy alapító tagja szerkesztet­te. 4 6 Véniss 1903 februárjától a Kaposvári Iparos Ifjúság Önképző és Betegsegélyező Egyletének volt az elnöke. 4

A Berzsenyi-páholy emellett részt vett, a megyei i rodalmi társaság megalakításának előkészületeiben is. 1904 tavaszán sikerült a Berzsenyi Irodalmi Társaságot Kaposváron létrehozni. Az előkészítő bizottságban öt páholytag, a megválasztott nyolctagú vezetőségben három, a húsztagú választmányban pedig négyen voltak tagjai a páholynak. 4 8

A páholy munkatervében szereplő megyei könyvtár nyilvánossá tétele nagy gondot jelentett Kaposváron. A mil lennium évében megépülő új gimnáziumban elhelyezett tanári és megyei könyvtár, évekig az esti órákban zárva volt. A nyitva tartás meghosszabbításáért 1903 januárjától kampányt indított a páholy. Ez tavaszra eredményt hozott és a szabályzat módosítása után a könyvtár az esti órákban is látogatható vol t . 4 9 Mivel ez volt a város egyetlen mindenki által látogatható könyvtára, kardinális művelődési kérdés volt. A főgimnázium akkori igazgatója a haladt) polgári eszmék iránt érzékeny DanilovicsJános volt (J850-1924), aki 1889-től 1907-ig állt az iskola élén. Danilovicsnak-jelentős szerepe volt a Szabad Lyceum előadásainak segítésében, feltételeinek a megteremtésében.

Mindenki által elismert eredményt hozott a páholytagoknak az általuk szorgalmazott polgári fiúiskola létrehozása is. 1903. február 8-án alakult meg az előkészítő bizottság és április 26-án 70 fővel az iskolai egyesület is létrejött. A háromezer koronás alaptőkével létrejött egyesület elnöke dr. Szabó Kálmán ügyvéd, titkára Endrei Ákos főgimnáziumi tanár, ügyésze pedig dr. Löwentritt Ödön, valamennyien a páholy tagjai voltak.

A választmányban dr. Bakonyi Ferenc, dr. Kohlbach Bertalan, dr. lelegeli Zsigmond, a pártoló tagok között Honig Dávid, Kemény Samu, a rendes tagok között dr. fekete Gyula ügyvéd, Vajthó Jenő, Gálos Ferenc tanító és dr. Szigethi-Gyula Sándor kórházigazgató került? 1 Az iskolát irányító 19 főnyi iskolaszék tagjai között a páholytagokból 10 fő volt?" Az iskola első tanítási évét 1903 őszén, a Zárda utcai ún. szolgahegyi-féle városi házban kezdte. Első megbízott vezetője Endrei Ákos főgi m ná-zitimi tanár, őt követte 1904 őszétől Gálos Ferenc ( 1879-19.. ) polgári iskolai tanár, későbbi ( 1905. március) páholytag? 3 Gálosról a páholyba ajánlásakor a legjobbat

írták dr. Bakonyi, dr. Löwentritt és Faragó?' Jelentkezésekor Gálos vallomása a következő volt: „Hogy az erények forrásától, a szeretettől áthatva nivellálja az ember és ember között lévő különbséget, s hogy előkészítője (legyen ) a jó birodalmának."^

Gálos irányítása alatt 8 fős tantestület a második tanévben az első és második osztályban 104 tanulót tanított. A tanulók többsége iparos (33), tisztviselő (18), kereskedő (17), szolga (14), valamint magánzó (13) foglalkozású szülők gyermeke volt. A 104 tanuló közül katolikus 58, izraelita vallású pedig 35, református 8, evangélikus pedig 3 fő volt. Kaposvár későbbi iskolázott iparos, kereskedő és tisztviselő rétegét ez az iskola készítette fel. Amikor a megyében összesen kettő ilyen típusú iskola volt, a kaposvári kezdeményezés lett az elindítója, hogy a járási székhelyeken egymás után jöttek létre a hasonló tanodák. A polgári iskolában tanított 19194g Vajthó Jenő is (1876-1958), a páholy alapító tagja is. A tanácsköztársasági szerepléséért — a megyei oktatás és művelődés vezetője lett — másfél évi börtönt és hivatalvesztést szenvedett. 1943 januárjában mentesítette csak a Kaposvári Törvény­szék a megkülönböztetés alól. A polgári fiúiskolában tanított még Kecskés Ernő (1867-19..) tanító is, aki az évtized végén (1909) lett tagja a páholynak. Kecskés kiváló zene és énektanár volt, aki gazdag pedagógiai tapasztalatát mintegy tucatnyi tankönyve és félszáznyi tanulmánya, cikke mellett előadásaiban adta tovább. „Nemes gondolkodású emberek ismeretségét és barátságát." — tanulta a szövetségből. Tőle pedig a „nemes céljaiknak önzetlen és rendületlen támogatását.'"1

A Berzsenyi-páholynak arra is kiterjedt a figyelme, hogy a tehetséges, szegény sorsú gyerekek végezzék el a középiskolát. A különféle jótékony ifjúsági segély és tápegyesületben való részvétel mellett az elemi iskolát végzetteket is segítették. 1902 októberében Ifjúsági Egyesület előkészítő bizottságában vettek részt a páholytagok. Félév múlva vasárnap délutánonként már 50-60 fiatal vett részt Hollósy István, Vajthó Jenő és Cságoly József előadásain? 8 A szellemi segítség mellett az 1903. november 6-i páholy összejövetelen Kertész Béla felvetette, hogy „a gyermekek napközi otthonát szeretne létesíteni s ezt a Zenekedvelők Egyesületének közreműködésével óhajtja megvalósítani." Elhatározták, hogy gyűjtés engedélyezését a városi közgyűlésen elfogadtatják és megkezdik a szervező munkát? 9 Az év végén, az 1903. december 4-én tartott páholy összejövetelen Endrei Ákos a Széchenyi Társaság célját ismertette, s „... azon javaslatokat, melyeket az. utóbbiakba felvétetni célravezetőnek találna." S hasonlóan vázolta azon előzményeket, melyek arra késztették, hogy a Széchenyi Társaság megalapítását tervbe vegye". Végezetül a páholy anyagi támogatását is kérte. 6 0 Az év utolsó összejövetelén, december 29-én a páholy tagjai megszavazták, hogy a páholy 5 éven át évi 100 koronát, valamint a tagok úgyszintén 100 koronát, támogatásként a társaságnak adnak. 6 1 A Széchenyi István Társaság végül is egy év-előkészítő munkája után (1904. december 3.) tudott csak Kaposváron megalakulni. Az országos társaság mögött a szabadkőművesek legkiemelkedőbb tudós és művész tagjai állottak. A választmány valamennyi tagja kiemelkedő személyiség volt. A társaság célja az ifjúság haladó szellemű nevelése, hogy a fiatalok kötelességtudó, a munkát szerető erkölcsös polgárok legyenek. S arra neveli továbbá őket, hogy kölcsönös szeretetben, türelemben és benső egyetértésben élőkké váljanak. A társaság alapítója Kaposváron dr. Szigeti-Gyula Sándor kórházigazgató, dr. Csurgó

Jenő, Endrei Ákos, Kertész Béla, dr. Müller Nándor és Vajthó Jenő) lettek a Berzsenyi-páholy tagjai közül.6"

A kaposi szabadkőművesek első ideiglenes helyisége után, 1903- május 20-án az átalakított páholy-házat a Fő utcában felavatták. Ezen a napon hat új jelentkezőt vettek fel a fővárosi Erzsébet és a Symbolikus Nagypáholy képviselői előtt. 6 3

A páholy munkája rendszeressé és kulturált körülmények közé, csak 1904-ben jutott. A Fő utca 6. szám alatt lévő ház lebontásával a bérlet megszűnt, ekkor félévig dr. Fekete Gyula Fő u. 12. szám alatti lakásán tartották az értekezleteket. 1904 tavaszán vették meg a Zárda utcai páholyházat Holies Gyulától, 11 000 koronáért. A gyors átalakítás 1586 koronába került. A terem átalakítása mellett a „mestermunká­hoz szükséges kellékek beszerzése további 40 koronába került." 6 4

A szabadkőműves-eszme 1904-től nemcsak Kaposvárra terjedt k i . Már a páholy alapítása után gondot fordítottak a szervezet kereteinek kiterjesztésére. Somogyban Csurgón Engi-Angyal-Guidó tanár mellett 1904-ig alig volt vidéki tagja a páholynak. A következő feladata a tekintélyében, eredményeiben és tagságában gyarapodó Berzsenyi-páholynak a szabadkőműves-tagság toborzása lett. Az ő munkájuk révén ezután Pécsett, Dombéwáron, Barcson, Csurgón, Marcaliban és Nagyatádon nyerik meg a legjobb értelmiségieket.

MELLEKLETEK

A „BERZSENYI" •

MÜNK ATE Ii YE.

at

BUDAPEST, MÁRKUS SAMU T.-. KŐN}" VNYOMDÀJA

19U3.

J E G Y Z E T E K

1. SML: X. 63. 2. Berzsenyi-páholy iratai (xerox) . A felvettek anyakönyve. 6. sz. dr. Müller Nándor szül.: Kassa, 1859. nov. 1. meghalt Kaposvár, 1906. dec. 5.

2. Az ügyvédek Mülleren kívül a következők voltak még: dr. Bakonyi Ferenc (Várpalota, 1843. május 25—Kaposvár. 1917. április 19.) a Kaposvári Takarékpénztár Rt. igazgatója, dr. Fekete Gyula ( Kaposvár, 1861 ápr. 6.-1944.) Klein Gyula (Marcali, 1859. ápr. 12-?) dr. Lőwentritt-Oláh Ödön (Kőröshegy, 1857. ápr. 25.-?) Az utóbbiakat feltehetően, mivel Feketén kívül izraeliták voltak, a német és magyar fasiszták ölték meg. Feketét, aki 1882-ben áttért a református vallásra, személyes, antiszemita bosszú áld< izata leti feljelentése alapján. Az akk< >ri alispán,Stephaich Pál mindent elköveteti Fekete megmentésére, de a magyar és német fasiszták 1944 nyarán erősebbek voltak és az internálótáborból a halálba vitték. Somogy és Kaposvár egyik legnagyobb kulturális, művelődési alakját, aki egész, életében a közjót szolgálta. Az alapítók közölt középiskolai tanárok voltak: Endrei Ákos (Hódmezővásárhely, 1860. ápr. 22—Budapest, 1918. márc. 2 9 ) Mihalik Gyula (Budapest, 1874. mác. 26-?) 1920 után Dél-Amerikába emigrált. 1937-ben még élt. Faragó Lajos (Siófok, 1872. febr. 8.-?) Engl-AngyalGuidé) (Kőszeg, 1868. okt. 22.-?) Az utóbbit kivéve, Kaposváron a főgimnázium tanárai voltak. Engl-Angyal a csurgói főgimnáziumban tanított. Valamennyien a tanári kar legjobban felkészüli tudósai voltak, akiknek nevét az ország első pedagógusai között emlegették. A három megyei főtisztviselő: Psik Andor (Kaposvár, 1872. márc. 15—Kaposvár, 1916. jan. 3.) főispáni titkár. dr. Vé)iiss Károly (Kaposvár, 1872. márc. 1—Budapest, 1912. ápr. 18.) vármegyei aljegyző volt, később magánügyvéd lett. Papp Kálmán Tetétlen. 1866. márc. 11-?) vármegyei árvaszéki ülnök. Kereskedők voltak: Kemény Samu (Kaposvár, 1848. aug. 15.-?) Kertész Béla (Toponár, 1866. febr. 8-Kaposvár, 1918. dec. 12.) ezenkívül az. alapítók között voltak: Politzer Géza ( Enying, 1862. aug. 28.-?) földbirtokos. dr. Telegdi Zsigmond (Lutilla, 1862. ápr. 3.-?) kórházi orvos, főorvos, Vajthó Jené) (Kaposvár, 1876. máj. 26-Kaposvár. 1958...) polgári iskolai tanár.

3. SML: X. 63/4. Berzsenyi-páholy iratai, Svmb. Nagypáholy. 132. cs. 38. (76) 4-10. fólió. 4. Uo. 8-9. fólió. 5. Uo. 11 fólió. Az. alapító tagok között a 8 mester a következő volt: Bakonyi Ferenc. Endrei

Ákos, Faragó Lajos, Kemény Samu, Klein Gyula, dr. Müller Nándor, Psik Andor és dr. Véniss Károly. Tanoncok pedig: dr. Fekete Gyula, Kertész Béla. dr. Löwentritt Ödön, Mihalik Gyula, Politzer Géza, dr. Telegdi Zsigmond, Vajthó Jenő, Engel Guido és Papp Kálmán. A mestereket 1902. április 20-án, a tanoncokat pedig félév múlva október 23-, illetve Engelt és Pappot november 27-én vette fel az Erzsébet-páholy Budapesten. (LJo. 4-5. fólió.)

6. Uo. 183-186. fólió. Berzsenyi-páholy ( 1903-1919 ) 7. Magyar Országos Leré/tár. P. 1115. 1. tétel. 14-18. fólió. 8. Lásd. 6. sz. jegyzet 186. fólió. 9. Uo.X. 63. U doboz. 2. sz. 1903. 1-11. old., valamint A Berzsenyi-páholy munkatérre.

Budapest. ( Márkus Samu T. Könyvnyomdája) 1903. 1-1.3. p. 10. Uo. 15. fólió. 1903. febr. 28-i jegyzőkönyv. 11. Uo. 1920. fólió. 1903. márc. 20-ijkv. 12. Uo.X. 63. 1. doboz. 2. szám. 1903. 1-11. old.

13. Tóth Tibor. Félúton a megyeszékhely és megyeközpont között. Megjeleni: Kaposvár várostörténeti tanulmányok. Szerkesztette: Kanyar József. Kaposvár, 1975. 305-319. o ld .

1 i . Kanyar József. Somogy megye agrártársadalma az első földreformtól a szocialista mezőgazdaságig. (1920-1949) Akadémiai, Bp. 1980. 23. old.

15. Kanyar József „Múzsáknak szentelt kies tartomány" (Somogyi Almanach 36-40. sz.) Kaposvár, 1983. 60. old. Kanyar: 1. kulturális intézmények fejlesztése, 2. független sajtóorgánum megteremtése, 3. ifjúsági egylet alapítása. 4. polgári fiúiskola és felsőkereske­delmi létrehozása, 5. ipari szakiskola felállítása, 6. megyei könyvtár hozzáférhetőbbé tétele, 7. megyei monográfia elkészítése, 8. kőszínház építése, 9. képzőművészeti alkotások támogatása, 10. zene- és dalegylet alapítása.

16. lásd. 9- sz. jegyzetet. 17. dr. BodosiMihály ny. főorvos kutatása alapján, dr. Telegdi képzett, több nyelvet ismert, így

német nyelven is publikáló tudós szakorvos volt. Francia és angol kapcsolatai révén több tanulmány utat tett Nyugaton. Szorgalmas munkát követelt beosztottjaitól is. Ő vezette be a kórrajz szerkesztését is. Elkülönítette a heveny és krónikus elmebajokat és azokat megfelelően kezelte. Számtalan egészségügyi felvilágosító előadást tartott, egész életében arra törekedett, hogy Kaposváron idegbeteg-gondozó létesüljön. Tevékenységének kö­szönhető, hogy a kórháznak a város megfelelő területét kertészet céljára adományozott, dr. Telegdi édesapja dr. Trostler Zsigmond Balatonbogláron volt 1859-től vasúti orvos. Kiváló orvos volt. Érdemeiért a királytól a Ferenc József rend keresztjét és a Vörös Kereszt nagy emlékkeresztjét kapta meg.

18. dr. Csurgó Jenő Somogyban, Csurgón 1874. szeptember 6-án született és budapesten 1956-ban halt meg. dr. Bodosi Mihály által eljuttatott adatokat itt köszönöm meg.

19. Ok. P. 1115. 3. csomó (B-W) 82-94. fólió. 20. Dr. Bodosi Mihály szíves közlése dr. Szigeti-Gy. Sándor igazgatósága alatt épült, 1904.

igazgatói épületportás, gondnoklakás, a betegfelvételi. 1906: sebészeti pavilon, a teljes közművesítés (víz, villany, szennyvíz, központi fűtés). 1910: célgazdaság, elmeosztály emelet-ráépítés, fertőző osztály, laboratórium, röntgen, ravatalozó. 1911 : tbc. pavilon. Első világháború alatt a kórház mellett egy 2000 ágyas helyi sebészeti hadikórházat is vezetett. 1920: kidolgozta a kórházfejlesztés 15 éves fejlesztési programját éves lebontásban. Tervei alapján 1931-ben elkészült a szülészet, 1933-ban a központi mosoda, kazánház befejezést nyert, 1934-ben pedig a 40 ágyas gyermekosztályt adták át. Halála évében elkészült az új belosztály és bőrosztály terve és kiadták a I I . számú tbc. osztályt és a fertőző osztály tervezésre. 1935. december 22. rövid szenvedés után pnenmoniában meghalt. Utolsó útjára a keleti temetőbe több tízezer ember kísérte. A Kaposvári Református Egyház 1936-ban kiadta dr. Szigethy-Gyula Sándor Emlékezete címmel megemlékezését, kiváló fiáról. Sajnos az egyházi dagályos i rodalmi megfogalmazáson kívül valódi munkásságáról alig esett szó. Egyetlen használható munka a Csurgó Jenő által szerkesztett Emlékkönyv Szigethy-Gyula Sándor ki >rház igazgató) 25 évesjubileumára.

21 OLP. 1115. 3- csomói (B-W)638.fólió. 22. Co.2. csomó) (3 tétel vegyes lei élezés) ló. old.Dr. GoldSamu a marcali járás köztiszteletben

álló orvosa volt. 1919-ben a járási egészségügyi irányítója volt. Rövidesen nyugdíjazták. 23. Uo. 1. csomó. 2. tétel. 1902. dec. 19. 1-2. fólió. 24. Uo. 1903. nov. 6. 65-66. fólió. 25. Horváth'/.oltóm: Magvai' századforduló ( 1896-1914) Bp. 1961. 386. old. 26. A szabadkőművesség hazánkban. (Symb. Nagypáholy) Bp. 1896. 110-112. old. T~!. Palatínus József. A szabadkőművesség bűnei 2. kötet Bp. 1939. 218. old. 28. Mártonffy Márton: Kaposvár (Tovább: K.) 1902. márc. 9. (4.) XVII . 20. 29. A Szabad Lyceum. Somogy (Tovább: S.) 1901. jan. 27. (2.) 30. EndreiÁkos: Hogy született meg a Szabad Lyceum. Somogyi I lírlap. 1912. ápr. 17. (6-7) IX.

79. Lásd még: Kanyar. 71. o. Az. 1901. április 2-i belügyminiszteri jóváhagyás után A Kaposvári Szabad lyceum Egyesület Alapszabályait Kaposvár, (191.3) a következőket rögzítette: — „2. §: Az egyesület célja: az. intelligens közönség körében a tudományok és

művészetek iránt való érdeklődést ápolni s ezáltal az. ismeretterjesztést előmozdítani 3- §. E célt az egyesület az őszi és téli hónapokban tartandó tudományos felolvasások és szabad előadások útján törekszik elérni, melyeket a kör tagjai díjmentesen, nem tagok peoig 20 fillérnyi belépti díjért hallgathatnak meg. - i . E felolvasásokai re.izint a kör egyes tagjai, részint az egyesület körén kívülálló e célra ajánlkozó, vagy felkérendő, tudománnyal foglalkozó egyének tartják a következő tudományágak köréből: i rodalom és nyelvészet, történelem, földrajz, ethnographia, természettudományok, philosophia, jog- és államtudo­mányok, orvostudomány, közgazdaságtan, műszaki tudományok és művészettan."

31. A Kaposvári Szabad lyceum. S., 1901. febr 10 (2.). 32. A Kaposvári Szabad Lyceum. S., 1901. febr. 24. (2), A Kaposvári Szabad Lvceumban K.. 1901.

márc. 3. (4), A Kaposvári Szabad Lyceum. S., 1901. márc. 10. (3), A Kaposvári Szabad Lyceumban, K.. 1901. márc. 17. (4).

33. A Kaposvári Szabad Lyceum. K., 1901. okt. 13. (4). 34. A Kaposvári Szabad Lyceum Egyesület. S., 1901. nov. 3- ( 2 ). 35. Az előadások sorrendje volt: 1901. okt. 16: Faragó Lajos a magyar zene a 18. században, oki .

22: Szabó Kálmán Augusztus császár kora, okt. 30: Mihalik Gyula Munkácsy Krisztusképei, nov. 13: Voss Miklós Árpádok külpolitikája, nov. 27: dr: Csurgó Jenő Otthonunkban előforduló mérgezések, dec. 11: Vajthó) Jenő A gyermekpszichológia köréből, dec 2.3: Czeglédy Tibor Tanulmányutam Svédországban, 1902. jan. 8: Dohmann Mik/ós Petőfi költészete, jan. 22: í/ornyánszky Gyula Görögországi utam, febr. 5: Szabó Kálmán A bölcseleti eszmék miként készítik a medret a világtörténet eseményei levezetésére, febr. 19: Andorka Elek A nemzeti szellem hanyatlása a 18. században, márc. 5: dr.Telegdi Zsigmond Társadalmunk és a hygénia, márc. 19: Endrei Ákos Kölcsey Ferenc a költő és szónok.

36. A Kaposvári Szabad Lyceum S., 1902. okt. 26. (1 2). 37. I'elegdi Zsigmond: Egy társadalmi kérdés. ív. 1003- márc. 22. (1-2). 38. A párbajellenes mozgalom. K., 1902. okt. 9. (3). A cikk szerint a hűntetőtörvénykönyvnek

büntetni kell szabadságvesztéssel a párbajozókat. Valamint meg kell tiltani az állami tisztviselőknek és a katonáknak a párbajozást.

39. Bakonyi Ferenc: Nyílt tér. K., 1903. jan. 4. (4). 40. Szabad Lyceum. S., 1903. márc. 8. (2), A magyar hadsereg fejlődési története. S., 1903. máj.

31.(3-4).' 41. A Kaposvári Szabad Lyceum. S., 1903. ápr. 19. (3). A f. évi május 10-én megnyitó. K., 1903.

ápr. 30. (4). A kaposvári tárlat. K., 1903. ápr. 5. ( 5). A Szabad Lyceum által. K., 190.3. ápr. 9. (3-4) Lásd még: Kanyar: 62. old.

42. A Kaposvári tárlat. K., 1903. máj. 10. (3 ). Az első teremben. Vaszary János. Rippl-Rónai József, külön üvegszekrényben száznál több vázlat és Kopiis N. János iparművészeti tárgyai. A második, teremben: Kunffy Lajos, Bacskay Béla, Bosznay István. K. Horváth Jolán és özv. Koroknyainé festményei, valamint Kopits egy kapu terve. A harmadik terembe)!: Ihr ig Sarolta, Mihalik Gyula, Olofson, Ungváry Sándor, Gerhardné és Koroknyainé festményei, valamint Kopits János kisebb tárgyai.

43. A Kaposvári Zenekedvelők Egyesülete. K., 190.3. júl. 23. (4). 44. A Kaposvári Zenekedvelők. K., 190.3. okt. 1.(3). 45. Uo. Lásd még: Kanyar. 63. old. 46. A Kaposvárt, dr. Véniss Károly 1903. augusztus 23-tól 1905. május 28-ig, megszűnéséig, azaz

a Somogyi Hírlappal való egyesüléséig szerkesztette. 47. Kaposvári Iparos Ifjúság... K., 1903. febr. 5. (4). 48. A Somogy megyei Irodalmi Kör... K., 1904. máj. 5. (3).

A Somogy megyei I rodalmi Kör... K., 1904. máj. 19. (2). 49- Vármegyei Könyvtár. K., 1903. febr. 5. (4). 50. Polgári Iskola. K., 1903. febr. 8. (2) . A kaposvári polgári iskolai egvesület. K., 1903. ápr.

30.'(3). 51. Gálos Ferenc: A kaposvári nyilvánossági joggal felruházott társulati pogári fiúiskola

értesítője az 1904-1905. iskolai évről. Kaposvár, 1905. 7-10. o ld .

52. Uo. 19. old. 53. OL.: P. 1115. 3. csomó (B-W.) 154-166. fólió. 54. Uo. dr. Bakonyi ajánlása: „Gyermekek nevelésével, oktatásával foglalkozván, szövetsé­

günkre csak előnyös, ha ilyen erőket megnyerhetünk. A jövő nemzedék a felvilágosodott önzetlen férfiak magatartásától és oktatásától függvén." dr. Löwentritt ajánlásában írta: „Fiatal kora dacára szilárdnak modható... kötelességeit felismeri s híven teljesíti. Alkalmam volt előző állását igazoló bizonyítványát is megismer­ni... s azt is teljes megelégedésre töltötte be,.." Faragó Lajos szerint: „Gondolkodásmódját valóban a szabadkőműves-eszméinek tartom. A keresőnek derék, lelkiismeretes és szerény egyénisége valóban nyereség leend a szabad kőművességre."

55. Uo. 160. fólió. 56. SML: Kaposvári Tvszék. 1942-R. 1 1 1. sz. 57. OL. : P. 1115. 3. csomó (B-W.) 304. fólió.

Gálos Ferenc ezt írta egyik ajánlójaként Kecskésről: „Csendes, megnyerő modora, munkástevékeny egyénisége, emelkedett tiszta világnézete m i n d arra predesztinálják, hogy szövetségünknek... alkotó tagja legyen." 1 '< >. 309. fólió.

58. Ifjúsági Egyesület. K., 1902. okt. 12.(4)., Ifjúsági Egyesület. K„ 1903. febr. 15. (4). 59. OL. P. I l l s . 1. csomó. 2. tétel 1903. nov. 6. 65-66. fólió. 60. Uo. 51-52. fólió. 61. LIo. 57. fólió. 62. Széchenyi István Társaság Kaposvárott. K., 1904. dec. 8. (3)

Az országos választmány tagjai a magyar szellemiség elitje volt: Benedek Elek, Hevesi Jószef, dr Alexander Bernát, Hentaller Lajos, Bársony István, dr. Sebestyén Károly, dr. Fabinyi Rudolf, Gajári Géza, dr. Teleki László, Szatmári Mór, Dessevoffy Arisztid, Ehrlich Gusztáv, 1 leltai Ferenc, Árbányi Emil , dr. Beck Gyula, dr. Greguss Gusztáv, dr. I lornyánszky Gyula, dr. Kovách Aladár, Rauschburg Vilmos, Somló Sándor, Rakovszky István, Szabolcsba Mihály.

63. OL: P. I I I 5 . 3 . csomó. Ajánlottak könyve. 1903. május 20-án lett hivatalos tagja a páholynak azaz felvételt nyer: 18. akv. sz.: dr. Csurgó

Jenő orvos. 20. akv. sz..: Königsberg Viktor fakereskedő, 19. akv. sz.: dr. Kommen Elek Nagyatád ügyvéd, 22. akv. sz.: dr. Szigethy-Gyula Sándor kórházigazgató főorvos, 23. akv. sz.: dr. Tichy Ferenc Pécs, városi aljegyző, 21. akv. sz.: Makay István Pécs, városi másod aljegyző.

64. OU P. 1115. 5. csomó 715-721. fólió.

T A R T A L O M

Borsa Iván: A megyei levéltárak és a megyék középkori oklevelei 3

Tóth Pété)": Somogy vármegye közgyűlési jegyzőkönyvei ( 1658—1718) 15

Varga Károly: Farkas Ferenc dél-dunántúli pásztorember élete 67

Reothy Ferenc: Fejezetek a dél-balatoni borvidék XVIII—XX. századi

történetekből (2. közlemény) 81

Tilkovszky Lóránt: Széchenyi István csokonyai uradalma 111

Dobai András: Somogyi inszurgensek az 1809. évi hadjáratban 155 Andrássy Antal: A Kaposvári Berzsenyi Dániel Szabadkőműves Páholy-

története ( 1902—1903 ) ( 1. közlemény) 169 Bősze Sándor: Az egyesületi hálózat kialakulása a Dél-Dunántúlon

a dualista kor kezdő eveiben (1867—1873) 191

Sárkány Eszter: Színházi kultúra a századfordulón Kaposváron 221

Géger László: Kísérletek a szövetkezetek megmentésére Somogyban 1953 második felében 24f

Bognár Tibor: Törvényesség és törvénytelenség a hazai németek elleni eljárásban a háború előtti és utáni jogalkotás tükrében 263

F ü g g e 1 é k

1. Regionális—tudományos tanácskozás ( 1989. szeptember 22.) Összeállította: Bősze Sándor 283

2. Somogyi Levéltári Nap '89. (1989- november 17.) Összeállította: Bősze Sándor 286

3. A Somogy Megyei Levéltár kiadványainak és közművelődési munkájának 1989. évi krónikája a) A levéltár dolgozóinak tudományos munkái 290 b) A levéltár dolgozóinak közművelődési tevékenysége 291 Összeállította: Bősze Sándor

A kötet fotóit készítették: Makai Károly és Preiszner Gyula

C O N T E N T S

Iván Borsa: The County-Archives and the Medieval Documents in the Counties 3

Péter Tóth: The Decisions of the General Assembly in the Sounty of Somogy

(1658—1718) 15

Károly Varga: Ferenc Farkas, a Southern Transdanubian Herdsman's Life . . . 67

Ferenc Reothy: Chapters from the History of the Southern—Balaton

Wine-disztrict in the 18—20 th Century (2 n d publ icat ion) 81

Lóránt Tilkovszky-. István Széchenyi's Domain in Csokonya I l l

András Dobai: The Insurgents of Somogy in the 1809 Military Expedition . . . 155

Antal Andrássy-. | The History of the Freemasonic Lodge in Kaposvár (1902—1903) (First publication) 169

Sándor Bősze.- The Formation of the Association System in Southern Transdanubia at the Beginning of the Period of the Dual Monarchy (1867—1873) 191

Eszter Sárkány.- Theatreworld in Kaposvár at the Turn of the Century 221

László) Géger: Efforts in Saving the Co-operatives 241 Tibor Bognár: Lawfulness und Unlawfulness in the Procedures versus the

Germans in Hungary in the Survey of the Jurisdiction before and after the War 263

A p p e n d i x

1. Regional Scientific Conference (22. September 1989.) Compiled by Sándor Bősze 283

2. The Archive Day '89 Somogy (17. November 1989.) Compiled by Sándor Bősze 286

3. Chronicle of the publications and the cultural activity of the Somogy County Archive in 1989. a) The archive employees'scientific works 290 b) The archive employees' cultural activity (Compiled by Sándor Bősze) 291

Photoes in the volume made by Károly Makai and Gyula Preiszner.

I N H A L T S V E R Z E I C H N I S

Iván Borsa: Die Komitatsarchive und die mittelalterlichen Urkunden der Komitate 3

Péter Tóth: Beschlüsse der Generalversammlung des Komitats Somogy

(1658—1718) 15

Károly Varga: Ferenc Farkas, das Leben eines Schäfers in Süd-Transdanubien . 67

Ferenc Reothy: Abschnitte aus der Geschichte des Süd-Balatoner Weingebietes

im 18—19. Jahrhundert (2. Mitteilung) 81

Lorant Tilkovszky-. István Széchenyi 's Herrschaftsgut in Csokonya 111

András Dohai: Die Insurgenten von Somogy in Feldzug von 1809 155

Antal Andrássy.- Die Geschichte der Freimaurerloge „Daniel Berzsenyi" zu Kaposvár (1902—1903) (1 . Mitteilung) 169

Sándor Bősze.- Die Herausbildung des Vereinsnetzes in Süd-Transdanubien

in den ersten Jahren des Dualismus (1867—1873) 191

Eszter Sárkány.- Theaterkultur in Kaposvár u m die Jahrhundertwende 221

László Géger- Versuche zur Rettung der Agrargenossenschaften 241 Tibor Bognár: Gesetzlichkeit und Gesetzwidrigkeit i m Verfahren gegen

die Ungar deutschen in der Rechtsetzung der Vor- und Nachkriegsjahre 263

A n h a n g

1. Regionale wissenschaftliche Konferenz (22. September 1989.) Zusammengestellt von Sándor Bősze 283

2. Tag des Somogyer Archivs '89 (17. November 1989.) Zusammengestellt von Sándor Bősze 286

3. Publikationen des Somogyer Archivs und Chronologie der kulturellen Tätigkeit im Jahre 1989. a) wissenschaftliche Publikation der Mitarbeiter 290 b) kulturelle Tätigkeit der Mitarbeiter zusammengestellt von Sándor Bősze 291

Die Photos im Band sind von Gyula Preiszner und Károly Makai gefertigt worden.

T A B L E D E S M A T I E R E S

Iván Borsa: Les archives de comitat et les chartes médiévales des comitats . . . 3

Péter Tóth: Les actes de 1' assemblé générale du comitat Somogy' (1658—1718) 15

Károly Varga: La vie de Ferenc Farkas, d ' u n berger du Sud de la Transdanubie < 67

Ferenc Reothy: Chapitres de 1' histoire du pays vinicole du côté sud du lac

Balaton au X V I I I — X X e ( 2 e publication) 81

Lorant Tilkovszky: Le domaine de Csokonya d'István Széchenyi I l l

András Dobai: Les insurgés de Somogy dans V expédition militaire de 1809. . . 155

Antal Andrássy.- L' histoire de la loge maçonnique nommé Dániel Berzsenyi à Kaposvár (1902—1903) (Première publication) 169

Sándor Bősze: La formation du réseau des associations au Sud de la Transdanubie pendant les premières années du dualisme (1867—1873) 191

Eszter Sárkány.- Le monde du théâtre au tournant du siècle à Kaposvár 221

László) Géger.- Des tentatives pour sauver les coopératives 241

Tibor Bognár.- Légalisme et illégitimité dans les poursuites des Allemands résides en Hongrie dansle mi ro i r de la législation de 1' avat et 1" aprèsguerre 263

A p p e n d i c e

1. Colloque scientifique régional (22. septembre 1989.). Rédigé par Sándor Bősze 283

2. Colloque '89 des Archives de Somogy (17. novembre 1989.) Rédigé par Sándor Bősze 286

3. Le sommaire des publications et des activités culturelles exercées dans le cadre des Archives Départementales de Somogy en 1989. a) Les publications scientifiques des employés des Archives 290 b) Les activités culturelles des employés des Archives Rédigé par Sándor Bősze 291

Les photos du volume étaient faites par Károly Makai et Gyula Preiszner.

L E V É L T Á R I É V K Ö N Y V

21.

S O M O G Y MEGYE MÚLTJÁBÓL

Szerkeszti

K A N Y A R J Ó Z S E F

Kaposvár, 1990.

A tanulmánykötet szerzői:

1 ANDRÁSSY ANTAL, | BOGNÁR TIBOR, BORSA IVÁN, BŐSZE SÁNDOR, DOBAI ANDRÁS, GÉGER LÁSZLÓ, KOMJÁTHY MIKLÓS, REŐTIIY FERENC, SÁRKÁNY ESZTER, TILKOVSZKY LÓRÁNT, TÓTH PÉTER, VARGA KÁROLY

Lektorok:

Andrássy Antal | (10), Für Lajos (5), Kanyar József (3, 6, 7, 9, 11), Lakos János ( 1 ), Muzsnai Lászlóné (2), Rónai Béla (4), Vörös Károly (8,12)

Szerkesztői munkatárs:

Farkas Béla

A táblatervet készítette:

Szekeres Emil

ISSN 0133-7467

Felelős kiadó: Szili Ferenc dr., a Somogy Megyei Levéltár igazgatója

Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat kaposvári üzemében 600 példányban — Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató

SOMOGY MEGYE MÚLTJÁBÓL

t

1990