1

Antal Judit mentálhigiénés tanácsadó:

A kiégés veszélye és a megelőzés lehetőségei

(Részletek Antal Judit: És Veled ki törődik című könyvéből)

„Nekem jobban kell vigyáznom magamra, mint másoknak, mert mások sokan vannak, de

belőlem csak egy van.” (Ismeretlen szerző)

A kiégés az óvodai dolgozók hivatásának egyik veszélye

A munka edzettséget, frissességet, a jól végzett feladat tartást, önbizalmat, önmegvalósítást

jelenthet. De a felesleges munka, a túlterheltség, az elviselhetőnél gyorsabb tempó, a pihenés,

feltöltődés hiánya, a túl sok stressz, és az éretlen megküzdés kiégéshez, testi, lelki leépüléshez

vezethet.

Az emberekkel való foglalkozás, így a óvodai dolgozópálya is magában hordozza az

úgynevezett kiégési szindróma veszélyét, azt az állapotot, amikor az egyébként motivált,

érzelemgazdag személyiség telítődik az életében, munkájában jelentkező problémákkal. A

kiégés oka származhat a magánéleti és a munkahelyi problémákból egyaránt.

Barth A. R. a kiégés okaként három dolgot említ:

Sok stressz, nagy megterhelés, amelyből érzelmi kimerülés keletkezik. Kevés motiváció a

munkában, kismértékű munkahelyi megelégedettség, mely csökkent teljesítményhez vezet.

A munkahelyen a megromlott kapcsolatok dehumanizálódást okoznak. Barth a kutatásai során

azt állapította meg, hogy az öt szolgálati évet betöltő tanárok mintegy 25%-a mutatja a

burnout jeleit.

Burnout – azaz a kiégés-szindróma

„A szindróma a krónikus érzelmi megterhelések, stresszek nyomán fellépő fizikai, mentális,

emocionális kimerülés, mely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, célok és ideálok

elvesztésével jár, melyet a saját személyre, munkára, illetve másokra vonatkozó negatív

attitűdök jellemeznek” (Herbert J. Freudenberger, 1974).

A kiégés folyamata

„A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a óvodai dolgozónak egyetlen

karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa.” (Karácsony Sándor)

A munkához hit, elhivatottság, motiváció és lelkesedés kell. Csak gondoljunk bele, hogy

mennyivel könnyebben és eredményesebben végzünk el egy házimunkát, ha azt örömmel

tesszük. Illetve mennyivel több időbe és több vesződségbe telik ugyanaz a munka, ha valaki

utálattal vagy közömbösséggel végzi, sőt olyankor az eredmény is általában rosszabb.

A motiválatlan óvodai dolgozótól ugyanazt elvárják, mint a motiválttól. Nekem gyakran

mondta egy motiválatlan munkatársam, hogy könnyű nekem, mert én lelkes vagyok, szeretem

a munkámat, tele vagyok ötlettel, mindent hamarabb meg tudok oldani, mint ő. Hatlovas

hintón szárnyalok, miközben ő a csigaháza alatt araszol. Azt is elmondta, hogy mennyire

elkeseredik, amikor jutalomosztás van, és ő úgy érzi, hogy rengeteget dolgozott, sok időt

rászánt, és mégsem ért el eredményt, elégedettséget. Ez a hozzáállás is vezethet érzelmi

kimerüléshez és kiégéshez. A jó vezető megismeri és motiválja a dolgozóit, de a saját

motivációnkért, önmagunkért mi vagyunk a felelősek. A motiváció hiánya éppúgy probléma,

2

mint a túlzott lelkesedés. A szélsőséges magatartás általában bajt okoz.

A kiégés egyik legjellemzőbb oka, ha valaki túl nagy fokozaton ég, túlságosan elhivatott, és

önmagával szemben is túl magas elvárásai vannak. Szinte teljesen azonosul a munkájával,

úgy érzi, hogy csak ezáltal van értelme az életének. Aki szinte a világ minden bajáért

felelősséget érez, az gyakran nagyobb terheket vállal, mint az indokolt lenne, vagy mint amit

elbír. Aki nem mond nemet, az könnyen feláldozza önmagát. Csak ad, nem kér segítséget,

nem osztja le a feladatokat, a felelősséget, mert úgy érzi, hogy egyedül gyorsabban boldogul.

Sodródik az árral, nincs ideje megállni, önmagába nézni. Ekkor úgy érezheti, hogy ő mindent

megtett, és ha ez kevés, talán másoknak is legalább ennyit kellene tenniük. A külső

tényezőket okolja, negatív hozzáállása rontja a kapcsolatai minőségét, így egyre inkább befelé

fordul. A túlterhelés miatt érzelmi kimerülés, teljesítménycsökkenés és elégedetlenség vagy

negativizmus jelenik meg.

A kiégés egy lassú folyamat, amit egyes szerzők különböző szakaszokban, lépcsőkben írnak

le. Azt szoktam mondani, hogy az a baj, hogy eközben egyszer sincs kiírva, hogy „Vigyázz

lépcső!”. És éppen a lassú átmenet miatt lehet, hogy nem tudatosul bennünk, hogy hol, mifelé

tartunk.

A fásultság ára

„Ha beteszünk egy békát a hideg vízbe, vidáman úszkál majd benne. Ez nem meglepő, hiszen

az állat kedveli a hűs vizet. Ha azonban forró vízbe tesszük, kiugrik belőle. Ez sem meglepő,

hiszen nem kedveli a forró vizet. Most jön azonban a különös dolog. Ha hideg vízbe tesszük a

békát, és fokozatosan növeljük a folyadék hőfokát egészen addig, amíg forrni nem kezd, a

békának eszébe sem jut elmenekülni. Lassan hozzászokik a változáshoz, és ezzel megadja

magát a halálnak.” (Ismeretlen szerző)

Edelwich Brodsky és Georg E. Becker a burnout kialakulását öt fázisba sorolta.

1. A remények fázisa

2. A realizmus, a munka szeretetének fázisa

3. A stagnálás vagy kiábrándulás fázisa

4. A frusztráció fázisa

5. Az apátia fázisa

Hézser Gábor (1996) megközelítésében „a kiégés tünetegyüttesének kialakulása 12 lépcsős

folyamatként képzelhető el. Az egyes szakaszokat nem éles határok választják el, azok olykor

összemosódnak. Az egyes szakaszok az élethelyzettől és személyiségtől függően különböző

intenzitásúak lehetnek.”

A 12 lépcsős kiégési folyamat és az oldási lehetőségek

Dr. Ónody Sarolta: Kiégési tünetek (burnout szindróma) keletkezése és megoldási

lehetőségei című cikke felhasználásával

1. A bizonyítani akarástól a bizonyítási kényszerig

Helyzet: Az óvodai dolgozó arra törekszik, hogy ideális, tökéletes legyen életének,

munkájának minden területén. Ezért sokkal jobban figyel másokra és a feladatokra mint az

elvárható lenne. Törekvését környezete elismeréssel, jutalommal még tovább fokozhatja.

Oldás: Figyeljen magára, és vegye észre, ha a természetes szükségleteiből kényszeresség kezd

kialakulni! Az önmagára és a másokra, feladatokra való odafigyelés természetes egyensúlyát

alakítsa ki!

2. Fokozott erőfeszítés

Helyzet: A bizonyítási kényszer miatt egyre több és egyre sürgősebb feladat terhe hárul az

óvodai dolgozóra. Ezeket leginkább egyedül valósítja meg, egyrészt a bizonyítás miatt,

másrészt a sietség miatt. Eközben egyre jobban fél attól, hogy a dolgok kicsúsznak a kezéből.

Kívülről szorgalmasnak és célratörőnek látszik, de egyre fáradtabb, és csökken az

eredményessége.

3

Oldás: Csökkentse a túlterhelést! Ne vállalja el, amit nem bír teljesíteni! Szükség esetén

mondjon nemet! Adjon le a feladatokból, vagy kérjen segítséget, így javulhat az

eredményessége, és jobban fogja érezni magát!

3. A személyes igények elhanyagolása

Helyzet: A bizonyítási kényszer és a túlterhelés következtében a feladatok elvégzéséhez kevés

lesz a munkaidő, egyre több munkát visz haza. Személyes dolgai egyre inkább háttérbe

kerülnek, nem figyel magára, a pihenésre, a feltöltődésre, a közvetlen kapcsolataira. Eltűnik

az életéből az érzelem, a szerelem, és a vidámság.

Oldás: Ismerje fel, hogy a bizonyítási kényszer felőrli! Gyűjtse össze, hogy régebben mi

vezetett feltöltődéshez? Tegye rendbe az életét, a munka maradjon a munkahelyen, a

magánéletben pedig törődjön magával, a legfontosabb kapcsolataival (család, barátok) és

kedvelt tevékenységeivel. Tervezzen egy új életritmust, a kiegyensúlyozottságot elősegítő

napi- és hetirendet!

4. A személyes igények és konfliktusok elfojtása

Helyzet: A túlpörgés, túlterhelés és a magára való odafigyelés hiánya miatt romlik az óvodai

dolgozó egészségi állapota. Ez különböző jelekben mutatkozhat meg: mellkasi szorítás,

gyorsabb pulzus, ideges tikkelés, emésztési és alvási zavarok, szexuális problémák stb. A

probléma gyökeres megoldása helyett a tünetek elfojtására törekszik. A testi kimerültség jeleit

észlelve túlreagálja a dolgot, átalussza a hétvégét, vagy a munkából hazaérve egyből álomba

zuhan, esetleg túlzott sporttal, több kávéval, energiaitalokkal próbálja helyrebillenteni a testi

állapotát.

Oldás: Vegye komolyan az intő jeleket, a túlzott és egyszeri megoldások helyett egészséges

napirendet alakítson ki, amely rendszeres levegőzést, alvást és mozgást, egészséges

táplálkozást tartalmaz.

5. Az értékrend megváltozása

Helyzet: A fáradtsághoz fásultság is társul. Ezen a szinten az óvodai dolgozó már szinte

teljesen lemond az igényeiről, ennek következtében egészsége romlik, és torzul az ítélő- és

érzékelő képessége is. Eddigi közvetlen kapcsolatai fellazulnak, egyre inkább egyedül marad.

Vigyáznia kellene, „nehogy úgy járjon, mint a szegény ember lova, ami éppen akkor döglött

meg, amikor már kezdte megszokni az éhezést!”

Oldás: Objektíven elemezze, hogy hol tart, mi felé halad! Őszintén fogalmazza meg, hogy

milyen értékek és milyen sorrendben fontosak számára! Vázolja fel, hogy hogyan szeretne

élni, és mit szeretne elérni! Ehhez egy konkrét cselekvési tervet dolgozzon ki, és minden nap

végén értékelje az elért apró eredményeit!

6. A fellépő problémák tagadása

Helyzet: Minden megszűnt számára létezni, ami a teljesítménykényszeren kívül esik, az

óvodai dolgozó gondolatvilága beszűkült. Nem érdeklődik a társadalmi, politikai események,

vagy közvetlen környezetének történései iránt. Minden nyomasztja, ami eltéríti a feladattól,

legyen az baráti látogatás vagy beszélgetés. Egyre kevésbé tud tolerálni dolgokat. A

problémát logikus magyarázatokkal próbálja elnyomni: „Csak front van! Most csúcsidőszak

van.” Nagy a baj, ha már erre a lépcsőre lépett. Mert elfogadhatóbb számára a rutint követni,

mint változtatni, egyszerűbb eltagadni a valóságot, mint megoldásokon dolgozni, könnyebb

másokért küzdeni, mint magában hinni, magáért küzdeni.

Oldás: Gyakoroljon kemény, őszinte önkritikát! Csak akkor kezdődhet el a változás, ha

felvállalja azt, amit eddig eltagadott önmaga elől. Egy őszinte beszélgetés barátokkal,

családtagokkal sokat segíthet. Valósítsa meg azokat a lehetőségeket is, amelyek már az előző

oldási javaslatokban szerepeltek!

7. Visszahúzódás

Helyzet: Az óvodai dolgozó nem enged a környezet befolyásának. Sem másokkal, sem

önmagával nem beszélget el. Egyedül maradt, és nem érdekli különösebben semmi. Egyre

eredménytelenebbnek érzi magát, érzelmei és reményei kihunynak. Egyre erősebb benne a

visszahúzódás vágya, amit azért megterhel a magánytól való félelem. „Állítsátok meg a

4

földet, ki akarok szállni!”

Oldás: Markolja meg a saját haját, és húzza ki magát a gödörből! Tegyen félre mindent, és

töltse idejét pihentető tevékenységekkel, töltődjön családtagjaival, barátaival! Kérjen tőlük

tárgyilagos véleményt és segítséget! Lássa meg, hogy szüksége van törődésre, nem élhet

emberi kapcsolatok nélkül!

8. Magatartás- és viselkedésváltozás

Helyzet: Ha az előzőekben javasoltakat nem tette meg, akkor valószínűleg odaérkezik, ami

felé tartott. Az eddig kialakított magatartása állandósulni kezd. A kapott szeretetre

érzéketlenné válik. Az őszinte és szeretetteljes véleményeket is kemény kritikaként hallja

meg. Egészséges szenvedélyeit, hobbijait káros szenvedélyek válthatják fel. Magatartásában

egyre több szélsőség jelenik meg.

Oldás: Ismerje fel a megváltozott viselkedését, és azt is, hogy merre tart, ezt tudatosítsa!

Ismerje fel a másoktól kapott gondoskodás és a kritika közötti különbséget. Fogadja el, hogy a

kritikát megérdemli, és szüksége van támogatásra. Akarjon segíteni magán, és tegyen is ezért.

9. Deperszonalizáció

Helyzet: Ha az óvodai dolgozó erre a lépcsőfokra lépett, akkor már teljesen elveszítette az

önlátás, önérzékelés képességét, és már a belső világával is megszűnt a kapcsolata. Idegennek

érzi a testét, és eltűnik a veszélyérzete.

Oldás: Ismerje fel, hogy a helyzet teljes mértékben túlnőtt rajta, és sürgősen forduljon

szakorvoshoz!

10. Belső üresség

Helyzet: Az előző lépcsőfoknál már úgy tűnhetett, hogy ennél rosszabb már nem is lehetne a

helyzet. De sajnos ehhez az állapothoz más lelki betegségek is társulhatnak, pl. erős félelmek,

pánikrohamok, klausztrofóbia stb.

Oldás: Sürgősen szakszerű kezelést kell kapnia, és mindent megtenni, hogy a szakemberrel

együttműködve kijusson a gödörből.

11. Depresszió

Helyzet: Az óvodai dolgozó számára az élet már teljesen értelmetlennek, reménytelennek,

örömtelennek, tehernek tűnik. A fáradtság és a kétségbeesés érzése állandósul. Lehet, hogy

leginkább a lakása legkisebb szobájában, zárt redőnyök mögött fekszik, és nem akar az

ágyból felkelni. A depresszió mellé újabb pszichoszomatikus betegségek* is társulhatnak.

Oldás: Engedje meg hozzátartozóinak, hogy szakorvosi, pszichoterápiás kezelésre vigyék!

Éljen a segítséggel. Fogadja el, hogy ami történt, megtörtént, azon már nem tud változtatni.

Szedje össze minden maradék erejét, hogy felépíthesse egy újabb, tudatosabb önmagát.

12. Teljes kiégettség

Helyzet: A helyzet egyre súlyosabb, a óvodai dolgozó immunrendszere legyengül. A testi és a

lelki veszélyeztetettség egyidejűleg jelentkezik.

Oldás: Ismerje fel, hogy valahol a tudata legmélyén ott pislákol a remény, ott gubbaszt az

életre szomjazó teste és lelke. Hagyja, hogy a szakszerű segítség, mint egy újszülött

csecsemőt, életre keltse, és tanuljon meg lépéséről lépésre járni, élni, felfedezni egy

élvezetesebb látásmódot, egy jobb életműködést. Ahol most van, az nem a

szerencsétlenségének, hanem a félresiklott jóakaratának a következménye. Megfizette a

tanulópénzt. Megszenvedett egy élettapasztalatért, ami felhívhatja a figyelmét arra, hogy mit

kell a továbbiakban elkerülnie, és hogyan érdemes élnie.

*A 11. lépcsőnél, a depresszió leírásában megemlítettem, hogy ehhez más pszichoszomatikus

betegségek is társulhatnak. Pszichoszomatikus betegségek akkor jelentkeznek, amikor

felborul a test (görögül szóma), a lélek (psziché) és a környezet egyensúlya. Számos olyan

tünet jelenik meg, amelynek hátterében egyértelműen felismerhetőek a lelki okok, a

megoldatlan konfliktusok. Ezek a lelki zavarok a vegetatív idegrendszeren keresztül szervi

tünetekben jelennek meg. Egyértelműen rámutatnak az idegállapot és az immunrendszer

közötti kapcsolatra. A leggyakoribb pszichoszomatikus megbetegedések: gyomorfekély,

5

magas vérnyomás, egyes szív- és érrendszeri betegségek, pajzsmirigy-működési

rendellenesség, krónikus sokízületi gyulladás, asztma, pikkelysömör, különböző

bélgyulladások, evészavarok, migrén stb.).

Ezenkívül a kiégési folyamatot egyéb magánéleti váratlan események (mint pl. hozzátartozó

elvesztése, csalódás stb.) tovább nehezíthetik.

A könyv 35-37. oldalán arról olvashatnak, hogy az óvoda működésének mely hibái

járulhatnak hozzá a dolgozók kiégéséhez.

Az oldásoknál leírt jó tanácsok nagy része nemcsak a kezeléshez, hanem a megelőzéshez is

segítséget nyújthat. Emellett az És veled ki törődik című könyv (40-45. o) nagyon sok jó

tanáccsal szolgál még a kiégés megelőzéséhez is.

„A világon mindenkinek hinnie kell abban, hogy képes valami olyasmit nyújtani, amit a világ

nélküle nem kapna meg.” (Gilbert Keith Chesterton)