“A coworking modell összehasonlító tanulmánya a magán, az állami és a civil szektor területén.”

A PROJEKT HIVATALOS ELNEVEZÉSE: The European Coworking NetworkA projekt referenciaszáma: 2015-1-HR01-KA205-012734

Szerző: Renāte Lukjanska

Társszerzők: A European Coworking Network partnerei 2016

Stratégiai partnerségen alapuló projekt

7 Bevezetés

8 A kutatás módszertana

10 Mit jelent a coworking?

11 I. A coworking gazdasági szerepe

15 II. Coworking irodák alapvető értékei, alapelvei és különbségei

16 III. Közösségi iroda indításának előfeltételei

18 A tér megalkotása és működtetése

22 A társadalom ismeretei a coworking koncepcióról

23 A coworking koncepció népszerűsítése

25 Pénzügy

28 A közösségi kultúra építése fejlesztés, oktatás és közösségi

programok által

31 A potenciális partnerek megtalálása és hajlandóságuk az

együttműködésre

32 Az emberi erőforrások szerepe

33 Egy coworking iroda beindításának gyakorlati példája

Zadarban (Horvátország)

39 IV. Legjobb példák a világ körül

62 A coworking irodák alapítóinak véleménye

65 A válaszok megoszlása

66 Az online kérdőív eredményei

72 A közösségi irodák helyzete és működtetésük folyamata

78 Javaslatok a projekt partnereitől

Tartalom

Ábrák jegyzéke

12 1. ábra: Coworking irodák fejlődése

17 2. ábra: Coworkerek számára fontos feltételek

25 3. ábra: Bevétel tervezése

29 4. ábra: Coworkereket érdeklő események

66 5. ábra: Közösségi iroda indításának fő motivációi

67 6. ábra: Közösségi iroda indításához szükséges három fő tevéke-

nység

69 7. ábra: A közösségi irodák fő pénzügyi forrása

70 8. ábra: Másik coworking iroda megismerése és tapasztalatcsere

71 9. ábra: Sikeres coworking irodához szükséges képességek, tudás és

hozzáállás

72 10. ábra: Közösségépítés

73 11. ábra: Jövedelmezőség és idő kapcsolata

74 12. ábra: Közösségi irodákkal való együttműködés

75 13. ábra: Közösségi irodák közti együttműködés hatása

75 14. ábra: Sikeres működtetéshez szükséges tevékenységek

76 15. ábra: Közösségi iroda működését akadályozó fő tényezők

76 16. ábra: A coworking koncepció ismertségének jelenlegi helyzete

77 17. ábra: A közösségi iroda hatása a környezetére

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez.Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottságnem tehetõ felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért.

Az elmúlt években a coworking koncepciója különböző területeken

keltett figyelmet mind helyi, mind országos szinten, a tudományos

kutatástól kezdve a saját vezérelvek kialakításáig. A közösségi

modellt gyakran for- vagy non-profit magánszervezetek indították,

melyet a flexibilis munkaidő egyéni igénye, valamint a helyi

közösségek és a társadalmi, szakmai szféra összekapcsolásának

kidolgozása motivált. Ritkán önkormányzatok és más állami szervek

az elindítói vagy partnerei a közösségi kezdeményezéseknek,

ennélfogva, ezeket a kivételes példákat fontos megosztani más

állami szervekkel.

A European Coworking Network kezdeményezése, számos

szerencsés véletlennek, spontán tevékenységnek, találkozónak

köszönhetően, lehetőséget teremtett a coworking modell európai

szintű továbbgondolására.

Mivel minden érintett partner hisz a coworking modell mint a

vállalkozói, társadalmi és személyes fejlődés eszközében, ezért

2014-ben, különféle résztvevőkkel elindult a projekt.

Az Erasmus+ finanszírozási program 2015-ben megadta az

engedélyt a Zadra Nova számára, hogy elindítsa a “The European

Coworking Network” elnevezésű projektet. A projekt jogosult

különböző, a társadalmi és ökonómiai változások iránt elkötelezett

fiatalokra koncentráló különböző tevékenységek megszervezésére,

hogy tudásukat, képességeiket és kapcsolataikat a fejlődés

érdekében fejlesszék. Emellett vállalkozókat segítő oktatási

irányelveket, tanulói modulokat is kidolgoz. Ezeken kívül civil,

magán- és állami információkkal, ajánlókkal támogatja a potenciális

alapítókat. Ez azért fontos, mert megállapítható, hogy sok

országban még mindig hiányoznak a lehetséges alapítók számára

összegyűjtött információk, jó példák, ajánlások. A projekt fő célja,

hogy a horvátországi, magyarországi, spanyol, belga és lett fiatalokat,

startupokat és más érdeklődőket képzési, információs és kapcsolati

lehetőségekkel lássa el. Ezen kívül, mivel az anyag angol nyelven is

elérhető, lehetőség szerint minél szélesebb körben már meglévő és

potenciális közösségek felé is terjesztésre kerül.

És végül, a projekt célkitűzése, hogy Európa számos országában

lehetőséget teremtsen az olyan tanulásra és tapasztalatszerzésre,

melyek irányt mutatnak a coworking modell jövőjének.

Bevezetés

A projektről további információk az alábbi linken találhatók:

http://eucoworknet.com/

007

8

A European Coworking Network csapata azt vállalta, hogy releváns

és időszerű képet ad a különböző területeken és helyszíneken (de

különösen az Európai Unió területén) működő coworking irodákról,

ezzel egyszerre kutatva, illetve motiválva az érintetteket az alábbi

négy célt illetően:

1. cél: egy coworking iroda elindításához és működtetéséhez

kapcsolódó legjobb gyakorlatokat és annak különböző elemeit

feldolgozó és összefoglaló, átfogó, több szektort is értintő

áttekintés;

2. cél: coworking irodák megkeresése annak megismeréséhez,

hogy mely módszereket alkalmazzák az iroda elindításához és

működtetéséhez, valamint eddig ismeretlen módszerek felkutatása;

3. cél: a legjobb példák összegyűjtése és bemutatása egy

esettanulmány keretében;

4. cél: potenciális coworking irodák támogatása helytálló

ajánlásokkal.

A kutatás két kritikus pontra koncentrált:

• coworking iroda indításához szükséges előfeltételek;

• coworking iroda működtetésének folyamata.

A kutatás nagy részét annak szenteltük, hogy a potenciális

coworking irodát alapítók számára megfelelő elemzést nyújtsunk,

így a hangsúly a coworking iroda elindítására került. A kutatás

során elsődleges és másodlagos kiindulási adatokkal dolgoztunk.

A másodlagos adatokat az országok jellemzői, valamint a globális

trendek és gyakorlatok ismeretében gyűjtöttük össze, az elsődleges

adatokat pedig a célcsoport (coworking irodák) körében végzett

online felmérés során nyertük.

Tartalomelemzés. A tartalomelemzés az elérhető nemzetközi

és helyi dokumentumokon, törvényhozáson, valamint különféle

területeken működő coworking irodák tevékenységén alapul. A

tartalomelemzés és a szövegtest elemeit empirikusan értékeltük

A kutatás módszertana

009

ki, hogy kimutassuk és alátámasszuk a köztük lévő kapcsolatot.

A tartalomelemzés szavakat, kifejezéseket, paragrafusokat,

cikkeket vagy egész újságok teljes tartalmát magában foglalja. A

lépések sajátos sorrendje megengedte a kutatást végzőnek, hogy

érdemben értelmezze a kutatás tartalmát, így következtetve az

adott szöveg konkrét elemei közötti kapcsolatra. Az összegyűjtött

eredményeket az adott cím vagy kivonat érvényessége szerint

szűrtük attól függően, hogy a talált szövegek témája kapcsolódott-e

a tanulmányhoz. Annak érdekében, hogy viszonylag aktuális

folyamatokat és adatokat vizsgáljunk, csak 2010 után született

esettanulmányokkal dolgoztunk. A tartalomelemzés célja, hogy

meghatározzuk az Európai Unión belül és kívül jelentkező trendeket,

fejlesztési és támogatói gyakorlatokat. Ugyanakkor a tanulmány

számos, a coworking irodákat érintő kihívásra is rámutat (fenntartás,

hatások, közösségépítés és egyéb területek). Az online kérdőívet a

későbbiekben mutatjuk be.

Mit jelent a coworking?

11

A nemzetközi gazdaság különböző trendjei és a demográfiai

változások folyamatosan alakítják a munkavállalás különböző formáit,

melynek része a szabadúszók és vállalkozók számára lehetőséget

teremtő coworking mozgalom. A munkavállalók fokozatos mobilissá

válása kapcsán a The Economist magazin a következőket jósolta:

„challenge many of the fundamental assumptions of 20th-century

capitalism, from the nature of the firm to the structure of careers.”

Továbbá a fogyasztók fokozatosan az on-demand gazdasághoz

kapcsolódnak a számítógépek és mobil eszközök segítségével.

A változó gazdaságban a coworking mozgalom az egyik legjobb

lehetőség, hogy a társadalom új igényeit megismerjük. Ezek

a helyek az új gazdaság számára is alkalmazható környezetet

biztosítanak – ahogy a szabadúszók egy új generációjának is. A

2000-es években (2010–2015) egy újfajta munkahely lépett

színre: a coworking iroda. A coworking irodák mint shared office

helyszínek indultak, egyedül vagy csapatban dolgozók számára

biztosítva az irodai infrastruktúrát. Az elmúlt időszakban a koncepció

tovább fejlődött és ma már tér- és kapcsolatmegosztáson alapuló

közösséget jelent. Minden közösségi irodában közös, hogy hasonló

igényekkel rendelkező egyéneknek kínálnak közös használatú

munkaállomást és irodai szolgáltatást. A közösen használt tér

egyedi lehetőséget kínál számukra a flexibilis munkavégzésre.

Mindez azt jelenti, hogy a coworking irodát használók tényleg akkor

használják a teret, amikor szükségük van rá – akár napi munkához,

akár kapcsolatépítésre (partnerekkel, ügyfelekkel, mentorokkal),

akár önmaguk motivációjára, inspirálására. Sok felhasználó számára

a flexibilitás költségcsökkentést is jelent, amely életbevágó lehet

egy szabadúszó, startup vagy egyetemista számára – különösen

azoknak, akik pénzügyileg korlátozottabbak vagy nem rendelkeznek

állandó bevétellel. A Global Coworking felmérés legújabb adatai

szerint 2015-ben világszerte 7800 iroda működött, több mint

félmillió taggal. Az „Emergent Research” tanácsadó cége a 2014-et

követő 5 évre 30%-os növekedést jósolt. Az előrejelzés szerint a

felhasználók száma 2018-ra várhatóan 1 millió fölé fog emelkedni,

köszönhetően a nagyobb és hatékonyabb új helyeknek (l. 1. ábra).

A coworking gazdasági szerepe I

12

Haldane (2015) a „The Ultimate Guide to Co-working Spaces”

című cikkében azt állítja, hogy 2020-ra a munkaerő 40%-át

szabadúszók, egyéni vállalkozók és független tanácsadók teszik

majd ki. Ez az irány világosan megmagyarázza a coworking koncepció

fellendülését és terjedését, ahogy a foglalkoztatási formák is

manapság változnak. Haladane szerint a jelenleg működő coworking

irodák 92%-a elégedett ezzel a fajta berendezkedéssel, és ebbe az

irányba haladnak tovább. A Global Coworking Survey (2015) adatai

is hasonló trendet mutatnak, az adható 10 pontból 8,38 pontos

elégedettséggel.

A cikk említést tesz arról is, hogy a coworkerek 91%-a szerint ez a

munkamódszer nagyszerű találkozási lehetőség más területeken

dolgozókkal, ezzel fejlesztve a kommunikációs készséget is.

A Deskmag (2015) szerint a coworkerek 75%-a tart igényt

beszélgetési lehetőségre.

Végül, Haldane (2015) szerint a coworkerek 70%-a szerint sokkal

jobb önállóan, de együtt, egy térben dolgozni, mint egy zsúfolt

irodába szorítva. A változó coworking kultúra fő mozgatórugói a

különböző, növekvő számú munkamodellek. A coworking koncepció

megoldást jelenthet a cégek számára, függetlenül attól, hogy a

helyi gazdaság mennyire stabil. Egy 2014-es World Bank (Világbank)

jelentés szerint közel 100 coworking iroda működik Afrikában, az

1. ábra: Coworking irodák fejlődése Forrás: Emergent Research

Coworking irodák fejlődésének várható alakulása

2013

2014

2015

2016

2017

20180

3000

6000

9000

12000

15000

13

informatikai szektort a „home-grown” munkavégzés irányába terelve.

Kwiatowski (2012) a „The impact of coworking spaces on the

local economy” című cikkében három olyan területet említ, ahol a

coworking irodák hatást gyakorolnak a helyi gazdaságra.

A coworking modell a városban tartja a tehetséget

A coworking irodák a tehetséges, magabiztos embereket

támogatják. A coworking lehetősége nélkül a közepes méretű

városokban sokaknak ingázniuk kell vagy több lehetőséget kínáló

nagyobb városba költöznek. Egy coworking iroda megteremti a

lehetőséget, hogy a városban maradjanak, így a város számára is

megőrizve a bevételi lehetőséget, tehetséget és a helyi gazdaság

használatát.

A coworking modell támogatja a kisvállalkozásokat

A coworkerek között szép számmal vannak kisvállalkozók. Ezek a

vállalkozások, a növekedéshez, fejlődéshez szükséges biztonságos

helynek köszönhetően, csökkentik a munkanélküliségi rátát.

A coworking megteremti a közösségi fogyasztáshoz szükséges kapcsolati hálót

A közösségi fogyasztás a vásárlással ellentétben az

újrafelhasználást, a termelést, a bérlést, a bartert és az alkotást

jelenti. A megosztáson alapuló közösség csak barátságos,

megbízható emberekkel működhet. Ilyen kapcsolatok pedig könnyen

kialakulnak egy coworking irodában.

A coworking irodákat (a továbbiakban: „CI”) a véletlenek, váratlan jó

dolgok gyorsítójának, a kreatív emberek és vállalkozók törzshelyének,

a magány ellenszerének, motiváló környezetnek tekintik, amely

segíti az együttműködést. A mozgalom kezdetén a CI intézménye

csupán magánkezdeményezés volt, de ma már úgy jellemezhető

mint a technikai, gazdasági és szociális csoportok közötti határok

elmosódása és a hibridizációs folyamatok eredménye (Moriset,

2014).

Várhatóan a közösségi iroda az együttműködésen és megosztáson

alapuló gazdaságban működő új munkaformák egyike lesz (Botsman

és Rogers, 2011). A coworking irodák jobb megértéséhez

mindenképp tisztázni kell magát a fogalmat. A közösségi irodában

a kreatív és tudásalapú iparágak szakterületeiről különböző

szakemberek (főként szabadúszók) dolgoznak együtt. Gandini

(2015) szerint a közösségi iroda egy „harmadik típusú” munkaforma

14

félúton a klasszikus, jól körülhatárolt, közösségszerű munkahely és

a szabadúszókra jellemző, otthoni magányban történő, de szabad

és független munkaforma között. Ez a harmadik út a kötőjel nélküli

coworking, amely az önállóan, de megosztott térben való munkát

jelenti – ellentétben a co-workinggel (kötőjellel), amely egy témán

való szoros, közös munkát jelez (Fost, 2008) – habár e két fogalmat

gyakran felcserélik.

Azt a következő évek fogják eldönteni, hogy a coworking jelensége

szükségszerűen pozitív-e, vagy csak egy éppen emelkedő

„coworking buborék” (Moriset, 2014).

A coworking mozgalom vezető online felülete, a Deskmag

(2014) alapján e közösségi modell folyamatosan fejlődik a fejlett

gazdaságok kreatív városaiban, pl. Európában Londonban, Berlinben

és Párizsban, az Egyesült Államokban San Franciscóban és New

Yorkban. Ugyanakkor Moriset (2014) arra is rámutat, hogy Japánban

129, Brazíliában 95, Ausztráliában 60 és Oroszországban 39 hely

van jelen vagy mutat potenciális fejlődést. Az Egyesült Államokban

működő coworking irodákról szóló tanulmányában Spinuzzi (2012)

amellett érvel, hogy a coworking a „megosztott munka” egy új

formája; a tudásalapú gazdaság munkaszervezésének egy új trendje.

Ugyanakkor, a Deskmag által végzett Second Coworking Survey

(Foertsch, 2011) szerint a CI egy kevésbé fényes oldala, hogy az

irodák többsége (60%) nem jövedelmező. Emellett az is igaz, hogy

a Deskmag felmérése alapján a nagy irodák (50 tag fölött) 70%-a

jövedelmező. Coiffard (2012) szerint a CI értékének egy része nem

kézzelfogható, valamint külső forrásokkal (pl. állami támogatás),

egyéb szolgáltatásokkal (pl. tárgyaló bérbeadása, szemináriumok

szervezése, kávézó funkció) és nagy cégek szponzorálásával további

források teremthetők. Habár a nagy cégek nem csak a közösségi

irodák szponzorálásával juthatnak előnyökhöz a modell által.

Jól szervezett cégek a coworking együttműködési modelljéből

is profitálhatnak. A Fast Company (2013) magazin szerint a A

Fortune 500 listába (az USA 500 legnagyobb árbevételű nyílt

részvénytársaságot felsoroló lista) tartozó cégek fele (pl. Google,

Amazon, Twitter) coworking tagságot kínál a munkavállalóinak. A

globális felmérés értelmében (Deskmag 3. felmérés) világszerte a

coworkerek 47%-a még nem szabadúszó, ám számuk fokozatosan

növekszik. A coworking bizonyos előnyei nemcsak a vállalkozókat,

hanem minden munkatípust érintenek. A nagy munkáltatók is

értékelik az ezekre a terekre jellemző szinergiát és lelkesedést.

Összefoglalva, a coworking irodákra úgy kell tekintenünk, mint a

munka és munkaszervezés legújabb megközelítésére, amely a

megosztott kapcsolatokon alapuló együttműködésben gyökerezik.

Ugyanakkor, a közösségi irodák gazdaságban betöltött szerepének

elemzésekor számításba kell venni Moriset (2014) által említett

„coworking buborék” kritikáját is.

15

Az inkubátorházak, az akcelerátorok és a közösségi irodák az üzlet

elindításának terepei. Ezek a viszonylag újfajta munkahelyek és

startupokat támogató rendszerek az elmúlt 10–15 évben folyamatosan

növekedtek, ennek ellenére azonban még mindig nehézkes különbséget

tenni közöttük. Mit jelent az inkubátorház, az akcelerátor program

és a coworking iroda – teszi fel a kérdést és ad rá magyarázatot

Douglass (2014) „The value of incubators, accelerator, and coworking

spaces” című cikkében. Szerinte az inkubátorházak startupok és

fiatal vállalkozók számára biztosítanak munkateret és üzletfejlesztési

szolgáltatásokat (pl. számvitel, branding, szellemi tulajdon fejlesztése)

bérleti díj-alapú egyéni csomagokkal. Az inkubátorházak egyáltalán

nem, vagy csak nagyon alacsony induló költséggel értékesítik a

munkaállamásokat, valamint a szervezet egyéb erőforrásait, mint

mentorok, befektetőkhöz való kapcsolatrendszer. Az akcelerátor

programok inkább amolyan „startup iskolák”. A programban startupok

tudnak részt venni fejlesztésre vagy nyilvántartásba vételre váró

termékeikkel. A program során (általában 3 - 4 hónap) munkaállomáshoz,

minimális alaptőkéhez, mentorációhoz és üzleti kapcsolati tőkéhez

juthatnak. Douglass szerint a coworking iroda inkább egy munkastílus,

semmint egy strukturált környezet vagy oktatási program. Gyakran –

határozottan holisztikus szemlélettel – a közösségi irodák támogató

és kiegyensúlyozott munkakörnyezetet kínálnak, miközben élénk és

együttműködő környezetet biztosítanak a fiatal cégek számára az

ötleteik alakításához, megfogalmazásához.

Természetesen a coworking koncepciója nem keverendő össze a

piacon elérhető többi, flexibilis irodai lehetőséget kínáló megoldással.

Ezek bérlési lehetőséget, shared office-t kínálnak, de nem

törekednek semmifajta együttműködő gyakorlat vagy atmoszféra

megteremtésére. Ahogy korábban említettük, az inkubátorházak korai

stádiumban lévő kis cégekkel foglalkoznak, főként startup projektekkel.

A projekteket egyedi tényezők alapján válogatják és ez nem fér

össze a CI koncepciójával. Mindazonáltal, a coworking irodák körüli a

jelenlegi felhajtás arra inspirálják az alapítókat és managereket, hogy

a CI szellemiségét az inkubátorházakban és a különböző vállalkozói

központokban is megvalósítsák. Ez a folyamat beleillik a munkahelyek

és munkamódszerek világszerte jelentkező hibridizációjába (Moriset,

2014). Ebben a folyamatban, a szociális értékek átalakításával, fontos

szerepet játszanak a közösségi irodák.

Coworking irodák alapvető értékei, alapelvei és különbségeiII

16

A coworking koncepció „mozgalommá” vagy „filozófiává” válásában

négy közös érték jellemző: együttműködés, nyitottság, közösség és

fenntarthatóság (Reed, 2007), valamint néha a hozzáférhetőséget

is nevesítik. Majdnem ugyanezekkel az értékekkel találkozhatunk a

Coworking Wiki The Values of Open Coworking (2013) részében, ahol a

megközelíthetőség szintén szerepel.

Közösségi iroda indításának előfeltételei

A coworking leggyakrabban egy olyan közösség, amely vonzza az

embereket. A közösségi irodák általában biztosítják azt a berendezést,

felszerelést és feltételeket, melyeket egyébként nem engedhetnének

meg maguknak. Így a közösség mellett más szempontok is vannak,

melyek különösen a magánvállalkozóknak, csábítóvá teszik a coworking

koncepciót. Ha közösségi irodát szeretnénk nyitni, fontos, hogy

számításba vegyük a coworkerek számára legfontosabb jellemzőket (a

2. éves Global Coworking Survey alapján) és olyan teret hozzunk létre,

ahol az alábbi összes feltétel teljesül:

• másokkal való interakció lehetősége

• flexibilis munkaidő

• random felfedezések és lehetőségek

• tudásmegosztás

• alapvető infrastruktúra

• alacsony árak

• nyugalom és intim szféra megléte.

Nagyon nehéz általánosítani és megmondani, hogy pontosan kik azok,

akik coworking irodát alapítanak, de a tapasztalatok azt mutatják,

hogy főleg olyan fiatal szakemberek, vezetők, akik széleskörű szakmai

tapasztalattal rendelkeznek és olyan munkahelyet álmodtak meg,

amely a szokásostól különbözik, ezzel lökést adva másoknak a bennük

rejlő kreativitás fellendítésére és a másokkal való kapcsolatépítésre.

A coworking irodát alapítók háttere és a működés értéke jelentősen

eltérhet attól függően, hogy milyen típusú irodát kívánnak nyitni.

Minden más tevékenységnél fontosabb, hogy olyan csapatot találjanak,

akiknek világos és hasonló elképzeléseik vannak az iroda megnyitásával

kapcsolatban.

Közösségi iroda indításának előfeltételei III

17Az első és legfontosabb, hogy meglegyen a közös értékeken és

küldetésen alapuló elképzelés, melyet útnak akarnak indítani.

Csak ha ez világos, akkor kezdődhet a közösségi iroda tervezése

és megnyitása. Mindenekelőtt szükséges egy részletes

piackutatást végezni, hogy képesek legyenek meghatározni a

piacot és megismerni a célcsoport különböző igényeit. Szintén

fontos feltérképezni a lehetséges partnereket és támogatókat,

akik hasonló vagy kiegészítő területen dolgoznak. Ezek lehetnek

különböző civil társadalmi szervezetek, magáncégek, állami

intézmények vagy intézetek, alapítványok, szövetkezetek,

lakossági kezdeményezések, véleményvezérek stb. Ezek azok a

szervezetek, csapatok és emberek, akiktől sokat lehet tanulni,

akikkel potenciálisan kapcsolatba lehet lépni, akik segítenek a

további kapcsolatépítésben, adománygyűjtésben, vagy akár akikkel

közös eseményeket lehet szervezni, ha az iroda már működik. Ezzel

párhuzamosan a legfontosabb a közösségépítés elkezdése már

jóval a coworking iroda megnyitását megelőzően. A közösségi iroda

modellje sokat változott az eredeti shared office koncepcióhoz

képest, ma már a hasonlóan gondolkodó egyének, a jövőbeli

ügyfelek és partnerek közösségét, inspiráló teret, innovációt és

hatékonyságot magában foglaló elképzeléssé fejlődött (mindezek

nagyban függnek az iroda fókuszától és/vagy küldetésétől). Ez azt

jelenti, hogy a közösségépítés alapvető előfeltétele egy közösségi

iroda sikerének – mint alapító nemcsak világosan ismerni kell a létező

igényeket, de arra is biztosítékot szükséges adni, hogy a leendő

közösség létrejön és növekedésnek indul. A közösségépítés korai

84% - Másokkal való kapcsolat

83% - Rugalmas munkaidő

82% - Random felfedezések és lehetőségek

77% - Tudásmegosztás

75% - Alapvető infrastruktúra

69% - Alacsony költségek

54% - Nyugodt, privát környezet

Mi fontos számunkra?

0 20 40 60 80 100

2. ábra: Coworkerek számára fontos feltételekForrás: 2. éves Global Coworking Survey (Deskmag).

18

szakaszában a jövőbeni iroda belső kultúráját is formáljuk. E folyamat

a coworking iroda értékeinek világos kommunikációját, küldetését és

jelentőségét foglalja magába, ami elengedhetetlenül fontos az iroda

megnyitásakor egy olyan piacon, ahol hasonló helyek már léteznek.

Ahol a közösségi iroda modellje még csak egy márka vagy egy új

koncepció, ott a közösségépítés folyamata egyben a koncepció

és jelentésének aktív és folyamatos promócióját is jelenti. Ennek

érdekében különböző nyilvános és privát eseményeket érdemes

szervezni, mint információs események, workshopok, meetupok

stb. Mindezek mellett a közösségépítés eszköze lehet a személyes,

mély beszélgetés a potenciális felhasználókkal, partnerekkel és

támogatókkal. E beszélgetések nemcsak arról szólhatnak, hogy

milyen valós igények vannak a coworking iroda tekintetében,

hanem a tartalmazott és a választható szolgáltatásokról, valamint

a szélesebb közönség felé kommunikált jellegzetességekről

is. A coworking irodának mint az együttműködés helyének és

egy új munkaparadigmának, társalkotásnak is kell lennie, ahol

alapító és jövendőbeli használó egyformán fontos, egyformán

részt vesz a modell alakításában. Azzal, hogy a leendő ügyfelek

hangját meghalljuk és kívánságaikat, igényeiket beépítsük a térbe,

nemcsak annak a kockázatát csökkentjük, hogy olyan termékkel

lépünk piacra, amelyre nincs szükség, hanem a közösen használt

tér létrehozásával a közösség úgy fogja érezni, hogy ők is a modell

részesei és valóban igyekezni fognak, hogy minden lehetséges

módon együttműködjenek. Még az is előfordulhat, hogy a kezdeti

közösség egy tagja társalapító lesz, vagy akár egy másik iroda

társalapítójává válik.

A tér megalkotása és működtetése

A tér megalkotása szorosan összefügg a célközönséggel. Egy

közösség, ahogy erről korábban írtunk, különböző emberekből áll,

akik különböző területeken dolgoznak, amely eltérő környezetet és

helyet igényelhet. Tehát a legfontosabb előfeltétele a coworking

iroda sikeres működtetésének a közösség pontos meghatározása.

Csak a közösség megismerése után, igazodva a tagok igényeihez,

lehet kiválasztani és megteremteni a megfelelő helyszínt.

A Global Coworking Survey (2015) eredményei szerint új épületben

alig található coworking iroda. 42%-uk 50 évesnél öregebb épületben

kapott helyet, és ezeknek csak a fele található az eredetileg

kiválasztott kereskedelmi egységében, valamint minden ötödik

iroda korábbi gyáripari területre költözött. A helyszínválasztáskor

19

azt is számításba kell venni, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a tágas

helyiség és a megfelelő bérleti díjak között.

Emellett a közösségi iroda egy üzlet, rezsivel, bevétellel és rengeteg

adatgyűjtéssel, elemzéssel és összegzéssel – mondja Angel

Kwiatkowski (2013) –, miközben az adminisztrációs feladatok, mint

a tagok és a foglalási naptár kezelése, számlázás és fizetések,

jelentések és rendszerintegráció időt vesznek igénybe, és ennek

eredményeként a legfontosabbra, a közösségépítésre kevesebb

idő marad. A munkavégzés megkönnyítésére számos software

létezik, kifejezetten coworking irodák számára fejlesztve (pl. Cobot,

Desktime, Liquidspace stb.). Az adminisztrációhoz szükséges

technológia tehát már adott, így csak egy munkatársra van szükség.

A coworking irodákat vezető munkatársak („operator”) 74%-a olyan

más forrásból is szerez jövedelmet magának, mint külső megbízások

elvállalása, vagy a saját irodai szükségleteinek ingyenes biztosítása

(forrás: 2. éves The Global Coworking Survey). Ezáltal az iroda

alapítója / managere időt tud szánni a közösségépítés stratégiájára

és a koncepció kidolgozására.

Spinuzzi (2012) az Egyesült Államokban, Austin környékén vizsgált

közösségi irodákat és számos közös jellemzőt talált közöttük,

melyeket az alábbiakban szemléltetünk:

• tárgyaló

• konyha

• egyterű helyiségek

• kávézó vagy kávézási lehetőség

• nyomtató, fénymásoló

• könyvtár

• munkaállomás

• telefonszoba

• bérelhető irodák

• üzleti tanácsadás (pl. jog, pénzügy, könyvelés, kreatív területeken)

• esetenként meghatározott tematika

• rendezvények, workshopok, meetupok és kapcsolatépítési

lehetőségek szervezése, befogadása

A fenti jellemzők számításba vételével megfelelő teret hozhatunk

létre.

Megfelelő berendezés Fontos, hogy a tagok jól érezzék magukat

munka közben, így a tér mellett a bútorok is alapvető és fontos

tényezők. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy minden közösségi

irodának drága székekkel kell rendelkeznie, de kényelmes és

megbízható bútorokat kell biztosítani. Nem a művészi értéket is

képviselő szék a fontos, hanem a kényelem.

20

Ne becsüljük alá a stabil bútorokat! Szilárd lábakon álló asztalon

és biztonságos székben jó dolgozni. A rosszul megtervezett

bútorok, mint például egy ingadozó asztal vagy egy himbálózó szék,

feleslegesen zavarja a coworkert. Ha pedig mindez állandó probléma,

a tagok végül nem fogják kényelmesen érezni magukat és másik

helyet keresnek.

Egyéb bútorokkal (pl. kanapé, babzsák) feldobhatjuk a teret. Ezek

a lehetőségek felszabadítják a coworkereket, és nem fogják úgy

érezni, hogy az asztalhoz vannak szögezve és szabadon tudnak

mozogni. A különböző ülőalkalmatosságok különböző munkához

is használhatók, pl. a napi munkát valaki az asztalnál végzi, majd a

kreativitást igénylő feladatoknál átül a fotelbe vagy a babzsákba.

Megfelelő technika A közösségi iroda semmiképp ne emlékeztesse

a tagokat a korábbi kávézói vagy más munkahelyen tapasztalt

élményeire! Ne azzal töltsék az idejüket, hogy konnektort vadásznak

vagy az internet sebességén bosszankodnak. A technikának

maradéktalanul és mindenki számára elérhető módon kell működnie.

Az asztalok körül legyen elegendő konnektor. Amikor kiválasztjuk az

asztalokat, fontos, hogy olyanok legyenek, amelyekbe beépíthető a

megfelelő számú konnektor, hogy a tagoknak ne kelljen négykézláb

keresnie azokat a laptopok feltöltéséhez. Az sem vet jó fényt az

irodára, ha a coworkerek egymást zavarják azzal, hogy közösen

használnak egy konnektort.

Az internet ma már életbevágó egy cég számára, ezért a coworking

irodáknak is erős wifivel kell rendelkezniük. Bizonyosodjunk meg róla,

hogy a router központi és magas helyen van. A router továbbítja

a rádióhullámokat, ezért a magasabb elhelyezés előnyösebb.

Semmi nem idegesíti fel olyan hamar a coworkereket, mint egy

megbízhatatlan wifi.

Megfelelő tárgyaló Egy coworking iroda számára életbevágó a

megfelelő tárgyaló. Egy professzionális tér élménye nem hasonlítható

össze azzal, hogy valaki otthon vagy egy kávézóban végzi munkáját.

A gyors és egyszerű teremfoglalást minden üzletember értékeli.

Ha az ügyfél egy arra alkalmas teremben tudja a megbeszélésre

érkező ügyfeleiket leültetni, akkor azzal le is tudjuk őt nyűgözni. Egy

egyszerű online program segíthet a foglalások kezelésében.

A tárgyaló felbecsülhetetlen érték egy vállalkozó számára. Alternatív

lehetőségekkel (pl. tárgyaló kávézósarokkal, különböző méretű

helyiségek kialakítása) növelhetjük az irodánk reputációját.

Telefonszoba Az egyterű irodák közösségi asztalaikkal nagyszerű

lehetőséget kínálnak az együttes munkavégzésre és a coworkerek

közti együttműködésre, de néha zavaró és hangos is lehet, illetve

21

megnehezítheti az ügyfelekkel történő telefonbeszélgetéseket is. A

háttérzaj, és annak ténye, hogy az ügyfél folyamatosan visszakérdez,

egyszerre lehet kínos és zavaró mind a coworkernek, mind az

ügyfelének. Ezt a forgatókönyvet kerülhetjük el csendes szobákkal.

A telefonszoba csendes és nyugodt pillanatot kínál a tagoknak.

Könnyen kiléphetnek a napi nyüzsgésből és nyugodt körülmények

között telefonálhatnak.

Az iroda méretétől függően érdemes több telefonszobát kialakítani,

hiszen egy időben többeknek is lehet fontos hívása. Ha a tagok

elégedetlenkedni kezdenek a szoba elérhetősége miatt, érdemes

egy kezelőprogramot bevezetni, amelyet minden terembe ki lehet

helyezni, így a tagok maguk tudják használni és foglalni azt.

Konyha és ingyenes italok A coworking iroda igazi értéke a

konyhában születő és véletlenszerűen alakuló ötletekben rejlik.

Alkalmatlan lehet, ha valakit munka közben zavarunk ismerkedéssel,

de a konyhában, miközben kávét csinálunk magunknak, könnyen

indulnak beszélgetések. A konyhában könnyebb megtörni a csendet

és belevágni a közösségépítésbe. Steve Jobs szerint „a legjobb

ötletek informális beszélgetések során születnek”. A coworking

koncepciója olyan informális beszélgetéseknek ad teret, melyek

során új ötletek születhetnek és sikeressé válhat egy üzlet. A

spontán együttműködések érdekében az iroda ingyenes kávét

és teát is kínálhat. Habár az ilyen jellegű kedvezményeket a tagok

mindig értékelik, a lényeg a konyha összehozó jellegén van. Ha a

tagok behozzák a saját kávéjukat, ebédelni pedig kimennek, sosem

fogják használni a konyhát. Az ingyenes kávé és tea azonban okot

szolgáltat arra, hogy a coworkerek megálljanak, valamint növeli a

tagok közötti interakció lehetőségét.

Érdemes megfontolni, hogy egyéb alapvető termékeket is tartsunk

a konyhában.

Akár új coworking irodát nyitsz, akár a már meglévőt szeretnéd

fellendíteni, az ideális coworking irodát jellemző tényezőket

érdemes szem előtt tartani. Olyan teret szükséges teremtened,

amely kényelmes, funkcionális és egy szimpla asztalnál többet kínál

(roomzilla, 2015 november).

Az alábbiakban néhány, a sikeres téralkotásra és működtetésre

vonatkozó, általános ajánlás található.

• Szenteljünk figyelmet a tagok kiválasztására – a tagok érezzék

jól magukat, fogadják el a coworking tér szabályait és tartsák

tiszteletben a közösséget.

• Ne kerüljük a különböző területekről érkező tagokat – maradjunk a

szellemi iparágaknál, de ne definiáljuk a teret túl szűken, törekedjünk

a változatosságra a gazdagabb közösség érdekében.

22

• Támogassuk az interakciót – ezért választanak az emberek

közösségi irodát. Minél több tere van az interakciónak, annál több

együttműködés és innováció születik (Allison Schultz, 2013). A

konyha, az étkező, az előtér, a relaxációs és szabadidős helyiségek

kényelmes bútorokkal és némi sportolási lehetőséggel az informális

beszélgetések, az ismerkedés legnépszerűbb helyszínei.

• Figyeljünk az emberekre – figyeljük meg a tagok szokásait, hogy

tudjuk, milyen változtatások, fejlesztések szükségesek. Egy

coworking közösség állandóan változik, ahogy változnak a vágyak,

igények és a tagok is, ezért a térnek is változtathatónak kell lennie.

• Hagyjuk, hogy a tagok személyre szabják a teret – olyan apróságok,

mint a mosogatás, családi fotók kihelyezése az otthonosság érzetét

keltik, ezért a teret is inkább magukénak fogják érezni.

A társadalom ismeretei a coworking koncepcióról

Az első Global Coworking Survey (2015) adatai szerint a közösségi

irodák száma világszerte elérte a 7800-at és több mint félmillió

tag használja azokat – ez a trend pedig folyamatosan növekszik.

Mindez azonban nem jelenti, hogy a koncepció eléggé ismert már.

A közösségi megmozdulás láthatóságát egy következő szintre kell

emelni, és nem csupán csak az egyes helyek konkrét promóciójával.

Az elmúlt években számos városi egyesületet hoztak létre annak

érdekében, hogy a közösségi iroda koncepcióját megismertessék a

szélesebb közönséggel is. Torontóban (Kanada) például létrehoztak

egy „Coworking Pass”-t a város különböző közösségi irodáiban

dolgozóknak, akik ezáltal több közösséget ismerhettek meg.

Hasonló projektet valósítottak meg 2 éve Németországban is,

„Coworking Summer” néven. Az Egyesült Államokban, Seattle-ben

a „Space Traveller Program” állandó kínálatával lehetőséget ad arra,

hogy mindenki megtalálja a neki legmegfelelőbb coworking irodát

(Foertsch, 2011): „Do Coworking Spaces Need A Coworking Lobby?”. A

coworking koncepció promotálásának egyik útja, hogy „kívülállóknak”

(pl. helyieknek, városi csoportoknak) privát eseményeket

szervezünk. Ezeken az eseményeken számos lehetőség kínálkozik

a koncepció szélesebb körben való megismertetésére és közelebbi

megfigyelésére, ezzel potenciálisan növelve a közösséget, valamint

a teret is alaposan ki használjuk általa.

Felbecsülhetetlen értékű, ha a potenciális tagok megtapasztalhatják

23

a hasonló gondolkodásúakkal való együttműködés izgalmát. Az

emberek akkor szeretnek dolgozni menni, ha olyanok veszik körül

őket, akiket kedvelnek, ha ezt látják, jelentkezni is könnyebben

fognak. Fontos, hogy ilyen jellegű események szervezését már

abban a stádiumban ösztönözzük, amikor a közösségépítés még

csak épp, hogy elkezdődött .

Jó példa erre a Cambridge Innovation Centre „Venture Cafe”

kezdeményezése. A kávézó hivatása, hogy összekösse a a Boston

területén tevékenykedő vállalkozókat az innovációs közösségekkel.

A kávézó gondozza az innovációs projekteket, valamint

beszélgetéseken, előadásokon keresztül építi az innovációs

gazdaságot és munkatérrel és programokkal gyorsítja fel ezeket a

folyamatokat. Ezzel a tevékenységgel egy nagyon speciális piacra

tör be a vállalkozói kultúrán belül, ahol mások még nincsenek jelen.

A coworking koncepció népszerűsítése

Kereskedelmi „desk share” helyszínek már egy ideje működnek,

professzionális körülményeket kínálva az egyéni vállalkozóknak

az ügyfeleikkel való találkozáshoz és a mindennapi munkához. A

közösségi iroda azonban egy másfajta koncepciót képvisel. Egy

coworker kapcsolatokat akar építeni, együttműködéseket és

tudásmegosztást keres. Egy közösségi iroda olyan embereket gyűjt

össze, akik egyedül dolgoznak, de hasonló értékeket vallanak és

keresik azokat a váratlan lehetőségeket, amelyeket egy tehetséges

emberekkel teli közösségi tér hozhat számukra. Hillman szerint a

közösségi iroda lehetővé tette a szociális tényező munkatérbe való

behozatalát (Leforestier, 2009).

Habár a közösségi iroda ellenszere lehet a magánynak, a tagság

nem azt jelenti, hogy az embernek minden rezdülésére reagáló

figyelmes kollégái lesznek. Liz Elam, a Link Coworking és a Global

Coworking Unconference Conference (GCUC) alapítója ötleteléshez,

brainstorminghoz kitalálta a „Bounce Hours”-t. Ezeken az események

minden péntek délután összejönnek a tagok és kör alakban leülnek.

Elam egy strandlabdát dob valaki felé, az illetőnek így 5 perce van

egy ötlet bedobására vagy kérdésekre. Ezek a meghallgatások

rövid visszajelzésre adnak lehetőséget. Ha az idő lejár, a labdát egy

következő embernek dobják. Miután az alkalom véget ért, a tagok

felkeresik egymást, hogy folytassák a megkezdett beszélgetéseket.

A Bounce Hours így válik az együttműködések katalizátorává.

Amikor Jamie Russo, az Enerspace alapítója, kibővítette közösségi

irodáját egy konyhával, nem is gondolta, hogy a tagok önként

jelentkezni fognak, hogy egy heti ebéd keretében megmutathassák

a főzőtudományukat. Hozzávetőlegesen 15 és 30 fő közötti

érdeklődő vesz részt a pénteki ingyenes ebédeken. Azonban

Russo bízik abban, hogy az ingyen étel csak a kezdet. Miközben egy

coworker éppen hámoz, darabol és szeletel, a többiek köré gyűlnek

és megindul a beszélgetés.

Ahogy Jenny Poon közösségi irodájának neve is mutatja, a CO+HOOTS

helyi vállalkozásokkal fog össze, hogy a coworkerek és a közösség

számára szórakoztató, informatív programokat szervezzen. Építve

a közösség étkezési kultúrájára, valamint arra, hogy a food truckok

mindig örülnek az éhes vevőnek, a CO+HOOTS hetente, csütörtök

délben food truck látogatást szervez tagjainak. A vendégek

összegyűlnek, hogy megismerjék a legújabb mozgó büféket, mint a

Hao Bao, azaz az első phoenixi food truckot. Ahogy az várható volt, ez

a szokatlan és szórakoztató helyzet tökéletes lehetőséget biztosít

a kapcsolatépítésre és az ismerkedésre.

Másik példaként a Santa Cruz-i NextSpace hozható fel, ami a városi

Museum of Art and History-val fogott össze, hogy egy utazó ún.

Pop Up Museumba invitálja a vendégeket. „Vállalj felelősséget” volt

az esemény témája. A résztvevőket arra bíztatták, hogy hozzanak

magukkal egy, a kockáztatást jelképező tárgyat, és osszák meg a

történetét a többiekkel. Ezeken az alkalmakon a NextSpace csapat

tartja az intrót és gondoskodik arról, hogy mindenki otthon érezze

magát (Canty, 2013).

24

Pénzügy

A helyi szervek, a kreatív kerületek megjelenése érdekében

végzett nagyobb városfejlesztési projektek keretében, a közösségi

irodákat is támogatják. E törekvések motorjai a technológiai

cégek. Mindazonáltal a coworking irodák alacsony profitja miatt

megkérdőjelezhető a fenntarthatóságuk és növekedésük. Ahogy a

2. Global Coworking Survey kimutatta, a coworking irodák bevétele

számos forrásból származik, nemcsak a havi tagsági bevételekből,

hanem egyéb tevékenységikörökből is (ld. az alábbi grafikán, 3. ábra).

25

3% - Virtuális iroda

4% - Jegyértékesítés eseményekre

5% - Étel és ital

8% - Egyéb

9% - Rendezvényterek bérbeadása

10% - Tárgyaló bérbeadása

61% - Munkaállomások bérbeadása

Bevételi források

3. ábra: Bevétel tervezéseForrás: 2. Global Coworking Survey (Deskmag)

26

A 2011-ben Berlinben megrendezett Coworking Europe Conference

keretében a spanyol Manuel Zea által vezetett workshopon

felállítottak egy tízes listát a coworking irodák jövedelmezővé

tételéért (Cashman & Voll, 2011) az alábbiak szerint:

• Terembérbeadásból származó bevétel

Alapvetően a tagdíjakból/coworking csomagokból áll a pénzügyi

terv, amely minden, az iroda által nyújtott elérhető szolgáltatást

magába foglal. Azonban a több bevétel és a koncepció reklámozása

érdekében a tagsággal nem rendelkezőknek is lehet teret kiadni.

Függetlenül attól, hogy coworkerek-e vagy sem, azzal egy időben,

hogy „kívülállók” (pl. helyiek, városi csoportok) számára privát

eseményre bérelhető helyet biztosítunk (akár egy egész termet,

akár csak annak egy részét), a ezzel egy időben a közösségünkbe

is meghívhatjuk őket. A terembérlésre vonatkozó feltételek a

bérlő igényei szerint változhatnak annak fényében, hogy pl. az

iroda alkalmazottját is igénybe veszik-e, használja-e a kávéfőzőt,

megkapja-e a wifi kódot, de ezeket a szolgáltatásokat akár a bérleti

csomagokban is meg lehet határozni. Mindenesetre úgy ne adjuk

bérbe a teret, hogy az kárt okozhat a közösségnek. Ez azt jelenti, hogy

a fix hellyel rendelkezőknek ne kelljen gyakran asztalt cserélnie, és ne

zavarjuk a coworkereket túl sok eseménnyel, mialatt dolgoznának.

• Kreditrendszer bevezetése

Hasonlóan a telefonos feltöltőkártyához és a Visa-kártyához,

a coworkereknek is meg lehet adni annak lehetőségét, hogy

jövőbeni felhasználásra krediteket gyűjtsenek, nem feltétlenül

időalapú verzióban (pl. egy lehetséges modell, hogy 1 kredit = 1 óra

munkaállomás használat, 10 kredit = 1 óra tárgyalóhasználat).

A kreditrendszer egyik előnye, hogy megkönnyíti és meggyorsítja

a költségek kiszámolását, valamint képes előre jelezni a változó

forgalom egy részét. Ezen kívül könnyen megoldható, hogy a

krediteket valaki másra átruházzuk, így a coworkerek meg tudják

hívni a barátaikat vagy ajándékba is adhatják az együttműködésre

alkalmas munkahelyet.

• Szponzorált programok, események szervezése

Egy közösségi iroda meg tud nyerni nagy cégeket tereik

szponzorálására. Például az olyan nagy cégek mint a Google tarthat

27

egy startupversenyt, melynek nyertesei coworking helyet kaphatnak.

A drezdai (Németország) Neonworx-ben egy helyi könyvtár 15

egyetemi hallgatónak szponzorál kedvezményes munkaállomásokat.

A helyeket a lottó sorsoláshoz hasonló módon osztják ki (Cashman

& Voll, 2011).

Közösségi irodát olyan cégek is bérelhetnek, akik üzleti vagy

társadalmi tevékenységet folytatnak és szokatlan, érdekes helyszínt

keresnek ezen tevékenységükhöz. Az a tény, hogy egy közösségi

irodában dolgoznak, akár őket is nyitottabbá teheti egy esetleges

jövőbeni együttműködés vagy egyéb alternatív munkastílusok iránt.

• Gasztronómiai események

A közösségi irodák számára az elsőszámú javaslat, hogy érdemes

bor-, sajt- és sonkakóstolókat tartani. A terek gasztronómiai

események otthonául is szolgálhatnak, melyek a „kívülállóknak”

bepillantást engednek az iroda életébe, a coworkereknek pedig

lehetőséget teremtenek, hogy „külsős” közösségekkel is

találkozzanak. Ez utóbbi nemcsak pénzügyi szempontból fontos,

hanem a coworking koncepció promotálásában is szerepet játszik.

• Workshopok szervezése a városvezetéssel, minisztériumokkal

karöltve

Az ötletet egy bilbaói coworking–kormányzati együttműködés

adta, ahol a Foglalkoztatásért Felelős Minisztérium munkanélküliek

számára rendezett kreatív iparágakat érintő workshopokat. A

program 6 hónapig tartott, nem hozott anyagi hasznot, de segített

a coworkerek számát növelni. Ennélfogva az önkormányzati, állami

szintű szervezetekkel való együttműködés jó lehetőség mind az

anyagiak, mind a közösség gyarapítására.

• Tagsági díj szedése az iroda megnyitása előtt

A The Hub Madrid ajánlása szerint – akik maguk is éltek ezzel a

stratégiával – a közösség tagjaitól kisebb összegű tagsági díjat

kértek (15€/hónap) a még térrel nem rendelkező közösséghez

való tartozásért, így a tagok már akkor fizettek a közösségben

való részvételért, mielőtt maga a közösségi iroda létrejött volna.

Ez a stratégia segített a megnyitáshoz szükséges pénzalap

összegyűjtésében, valamint azt is jelentette, hogy a közösséget

már azelőtt megalapították, hogy a The Hub Madrid megnyitott volna.

Habár ez a módszer sikeres volt a The Hub Madrid esetében, ehhez

28

mindenképpen hozzájárult egy jól csengő márkanévvel való munka.

Egy még ismeretlen márkával ez kevésbé lenne sikeres, hacsak

valaki nem egy született közösségépítő.

A közösségi kultúra építése fejlesztés, oktatás és közösségi programok által

Néhány, a közösségi kultúra építésére vonatkozó tevékenységet

már említettünk korábban, és valójában ugyanarról van szó, mint

a coworking közösség és koncepció építésénél, promotálásánál.

Habár a közösség nem egy fizikai tényező, ugyanolyan fontos eleme

a közösségi irodának. A coworkerek a tér alapvető „részét” képezik.

A közösség határozza meg a munkahely hangulatát, és ugyanígy

ez különbözteti meg a többi irodától azt. Egy coworking irodában

a közösség nem magától alakul ki és ugyanez igaz a közösségi

kultúrára is. A coworkereknek szüksége van saját munkaidőre

és helyre, ezért, akár a társadalomban vagy egy nagy családban,

szükség van szabályokra, melyek a közösségi koncepción alapulnak.

Legtöbbször nincsenek írott szabályok, a közösségek az elfogadásra

és tiszteletre épülnek, melyek a fő kulturális alapvetéseket jelentik.

A tag és az iroda közötti szerződés az irodák többségében fontos

tényező és legtöbbször a következőket tartalmazza:

1. a közösség és a tagok iránti tisztelet – a magánszféra és a

zavartalanság tiszteletben tartása;

2. a felszerelés megfelelő használata – ez egyaránt vonatkozik

az iroda és a coworkerek fizikai tulajdonára;

3. házirend – taralmazza a dohányzásra, parkolásra, állatokra és

gyerekekre vonatkozó belső információkat.

A 3. Global Coworking Survey eredménye azt mutatja, hogy a

coworkereknek más elvárásai vannak a fejlesztés, oktatás és

közösségi jellegű aktivitások terén. Megfigyelhető, hogy vannak

olyan oktatási, szórakozási vagy informális kommunikációs

tevékenységek, melyet a coworkerek előnyben részesítenek (ld. 4.

ábra).

29

75% - kapcsolatépítés

72% - workshop

65% - prezentáció, előadás

56% - buli

46% - esettanulmány/bemutató

25% - filmnézés

19% - praktikus tanácsadás

2% - egyéb

0 10 20 30 40 50 60 70 80

Milyen rendezvényeken veszel részt szívesen a coworking irodában?

4. ábra: Coworkereket érdeklő eseményekForrás: 3. Global Coworking Survey (Deskmag)

A legfőbb különbséget egy coworking és egy hagyományos iroda

között a közösség megléte jelenti. A tagokat bemutató fotótabló,

a térben folyó fejlesztések, a tagoknak járó különleges ajánlatok,

továbbképzési lehetőségek és a távmunka eszközeit bemutató

rendszeres hírlevelek szolgálnak a közösséggel történő interakciók

módjául. Vegyétek fel a kapcsolatot a tagokkal a közösségi médiákon

keresztül és használjátok a platformokat eseményeitek és tagjaitok

vállalkozásainak népszerűsítésére! A péntek esti italozások,

pizzázások (a tech startup coworking terek alapélelmiszere) a

behűtött sör, az alkalmi ebédek és az alternatív ismerkedés remek

módjai a tartós kapcsolatok kiépítésének a coworkerek között.

Mindamellett, hogy az események kiegészítő bevételi források,

segítenek a terek marketingjében is a közösséghez tartozók olyan

köreiben is, akik elsőre nem feltétlenül tudják magukat tagként

elképzelni egy coworking irodában (Glaveski, 2014). Természetesen

a külsős esemény típusának is igazodnia kell a márkádhoz és

vonzónak kell lennie piacod számára. Például, ha a céged olyan

általános szolgáltatásokra fókuszál mint‹ a számvitel, ügyvédi

30

szolgáltatás, vagy könyvelés, egy „Hogyan maximalizáld adó-

visszatérítésed!” témájú előadás segít továbbépíteni a márkát és

megszilárdítja hírnevedet mint a téma szakértője.

Biztosítsátok tagjaitok számára az eseményen való ingyenes

részvételt, bátorítsátok őket saját eseményeik megrendezésére.

Az ott lakó adótanácsadó egy workshop megtartásával nemcsak

hiteles előadóvá válhat, de további érdeklődőkre és ügyfelekre

is szert tehet. Legyen szó bármilyen eseményről, legyen bárki

is az előadó, biztosítsatok számára egy 30-60 perces blokkot

a prezentáció után a vegyülésre és a kötetlen beszélgetésre. A

tanulás túlmutat a workshopokon. Honlapotoknak legyen egy blogja,

ahol ti, vagy tagjaitok megoszthatják írásaikat a hatékonyságról, az

együttműködésről és a távmunka eszközeiről. Ezeket az ismereteket

újra felhasználhatjátok a közösségi oldalaitokon és hírleveleitekben.

Egy akár digitális, akár nyomtatott könyvtár is rendkívül hasznos,

ahonnan könyveket, újságokat vagy más ismeretterjesztő

anyagokat kölcsönözhetnek tagjaitok, így változtatva át tereteket

egy univerzális megosztó központtá (sharing hub).

A fejezet zárásaként pedig íme, pár remek tanács Lars Hasselblad

Torres-től arról, hogy hogyan is kezdjetek hozzá születendő

közösségetek felépítéséhez. (Vermont Centre for Emerging

Technologies & Local, 64, Coworking in Vermont: A Starter

Guide.) Itt érhető el: https://crowdfundingpr.files.wordpress.

com/2015/03/coworking-in-vermont-a-starter-guide.pdf

• Mutassátok be felmérésetek eredményeit, hogy lássák

törekvéseitek alaposságát és gondosságát, keltsétek fel az

emberek érdeklődését a másik ember és a coworking által

megtapasztalható élmények iránt.

• Adjatok ízelítőt kultúrátokból, teremtsétek meg az alkalmat az

emberek közötti kapcsolatok megszilárdítására, mozgassátok meg

partnereiteket is pop-up művészeti show-k, közösségi étkezések és

hasonló happeningek szervezésével.

• Ha egy (vagy több) helyszín nyitásán gondolkoztok, fontos, hogy

felkeltsétek az emberek érdeklődését a fizikai tér adottságai iránt.

Tartsatok bejárást a terekben, és biztosítsatok lehetőséget arra,

hogy a résztvevők visszajelezzenek.

31

A potenciális partnerek megtalálása és hajlandóságuk az együttműködésre

Bruno Moriset szerint a nagy high-tech vállalatoknak több

motivációja is van a coworking kezdeményezések támogatására.

Nyilvános profiluk javításának egyik marketingeszköze lehet. Habár

legfontosabb céljuk a „kapcsolat a helyi vállalkozói ökoszisztémával”

(Malecki, 2011), a termelés széles körben történő – a vállalat falain

kívüli – terjesztése érdekében. Az innováció egyre inkább gyorsul és

nyitottá válik (Chesbrough, 2003; Huizingh, 2011). Mivel a tehetség

és a képességek kevésbé mobilisak, mint a tőke, ez lokálisan rögzített

marad. Moriset szerint éppen ezért a nagyvállalatoknak „dupla

network”-öt kell alkalmazniuk az olyan ötletek és kezdeményezések

megtalálására, kiválasztására és összeállítására, amelyek saját K+F

kampuszukon kívülről származnak. Cashman és Voll szerint (2014) a

coworking tereknek a pénz tekintetében inkább felfelé, mint lefelé

szükséges tekintenünk, igénybe véve a nagy cégek támogatását

a tér egy bizonyos részének szponzorálására vonatkozóan. Például

a Google-höz hasonló nagyvállalatok felajánlhatják egy startup

verseny számára nyeremény gyanánt, hogy a győztes részére

coworking munkaállomást biztosítanak.

Fejvadászokkal és nagy cégek HR munkatársaival való

együttműködéseknek köszönhetően, a vállalkozók és

szabadúszók ötleteinek eladását hatékony módon lehet növelni.

Az önkormányzatok és állami szervek pedig növelhetik a tagság

számát, tehát minden együttműködési lehetőséget gondosan

mérlegelni kell.

32

Az emberi erőforrások szerepe

A coworking iroda egyik legfontosabb aspektusa a közösségi

kultúra ápolása, amely tevékenység valahol az üzlet működtetése

és a közösség építése között helyezkedik el. Az üzletkötés menete

egyértelmű, kompetens és izgalmas kell legyen. A közösségépítés

mozgatói pedig a nyitottság, áttekinthetőség és részvétel. Az

üzlet és közösség közötti egyensúly megtalálása nem egyik

napról a másikra történik, de a választott eszközök, folyamatok és

tevékenységek – és ezek használata – mély nyomot hagynak majd

a vállalkozásról kialakított képen. Rendkívül fontos, hogy tagjaitok

szívesen látottnak és erősnek érezzék magukat, nem irányítottnak

– mondja Lars Hasselblad Torres (Coworking in Vermont: A Starter

Guide.Elérhető:https://crowdfundingpr.files.wordpress.

com/2015/03/coworking-in-vermont-a-starter-guide.pdf).

Ugyanakkor ez azt jelenti, hogy az állandó munkaerőnek, legyen az

fizetett vagy önkéntes, felkészültnek és megbízhatónak kell lennie,

hogy kiszolgálják a közösség igényeit. Ezen okból kifolyólag az

emberi erőforrások menedzsmentje fontos tényező.

A coworking irodák főleg a nyitottság, megosztás és a közös

alkotás kultúráját osztják, és a vezetői csapat, valamint annak

kommunikációja, a munkavégzés módja gyakran az adott

coworking iroda értékeinek valós illusztrációja. A coworking terek

dinamikus helyek, ezért gyakran, főleg a kezdeteknél, a csapat

tagjainak alaposan fel kell készülnie a legváratlanabb helyzetekre

is, függetlenül munkakörüktől. A csapattagok jó koordinációja, a

gyakori hibák és javítási lehetőségek beazonosítása alapfeltételei a

szolgáltatás minőségének javításának. Mindezek mellett a pozitív és

optimista hozzáállás, szociális és érzelmi intelligencia olyan erények,

amelyek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a tér használói a legjobb

élményekben részesüljenek. Ezen információk főképp a hosztok

számára fontosak, hiszen ők azok, akik közvetlen interakcióban

állnak az ügyfelekkel.

Egy csapat számára, amely napi szinten üzemeltet egy coworking

irodát, nagyon fontos, hogy egyértelműen meghatározzuk a

feladatokat és a felelősségi köröket, alapul véve az egyének

tapasztalatait, érdeklődési körét és motivációit. Fontos, hogy

33

a lehető legtöbb területet lefedjük: irodai adminisztráció,

pénzügyi menedzsment, közösségi hoszt, rendezvényszervezés,

üzletfejlesztés, befektetőkkel való kapcsolattartás, marketing

és promóció, sales. Eltekintve a szakértelemtől, a személyzetnek

rendelkeznie kell egy közös magatartási kultúrával, amely

egyértelműen kommunikálva van közöttük és az ügyfelek felé

egyaránt.

A menedzsmenttel és stratégiai fejlesztéssel kapcsolatos

döntések meghozatalában ugyanakkor szakértők véleményére van

szükség, ennélfogva létfontosságú, hogy a kapcsolatokat életben

tartsuk és biztosítsuk a tér közösségi hálózatának folyamatos

frissítését és áramlását. Gyakran a partnerek azok, akik előállhatnak

a szükséges szakértelemmel kétség vagy döntéshozatal esetén.

Így a tanácsadói testületnek magabiztos, megbízható és változatos

szakértőkből kell állnia, és ami még fontosabb, osztaniuk kell az

alapítók elképzeléseit, támogatniuk kell küldetésüket és meg kell

érteniük a vállalkozás alapelveit.

Egy coworking iroda beindításának gyakorlati példája Zadarban (Horvátország)

Létrehozás

A Coworking Zadar kezdeményezést a COIN Zadar projekt csapata

hívta életre 3 éve. A csapat tagjai vállalkozókat segítő intézményekből

érkeztek. Logikus lépés volt részükről ennek elindítása, hiszen a

világon egyre növekedtek coworking kezdeményezések. A projekt

továbbá beleillett Zadar városának fejlesztési stratégiájába,

mivel felismerték, hogy a kreatív ipar nagyban hozzájárulhat Zadar

gazdaságának és vállalkozói világának fellendítéséhez. Így tehát

a coworking bemutató hét folyamán megszületett az ötlet, hogy a

zadari Kereskedelmi és Kézműves Szövetség egykori, elhagyatott

épületét átalakítsák egy coworking irodává. A helyszín megfelelt

egy 30-40 fősre becsült közösség befogadására, akik különböző

képzettséggel rendelkeznek (ICT, újságírók, tanácsadók, építészek,

mérnökök, tervezők, fordítók stb.) és a 360 m2-es tér több, mint

elegendőnek bizonyult. Nem sokkal az infrastruktúra fejlesztésére

irányuló EU-s pályázat megírása után a COIN célja már az lett, hogy

az új ötletek, innováció és kreativitás – vállalkozói világba integrált –

poligonjává váljon.

34

Tervezés

A fizikai tér kialakításánál az elsődleges cél a produktivitás,

kreativitás, növekedés, barátságos és együttműködő légkör,

valamint a véletlenszerű interakciók elősegítése volt. Mindezek

elérése nem volt egyszerű feladat, tekintve, hogy a COIN egy

viszonylag kicsi coworking irodának számít. A COIN néhány csendes

és egy nagy, nyüzsgő munkatérrel rendelkezik, hogy egyszerre

stimulálja a produktivitást és alkalmazkodjon a különböző habitussal

rendelkező felhasználókhoz. A nagy, nyüzsgő munkateret egy kisebb

társalgó követi, ahol a felhasználók kikapcsolódhatnak, tévét

nézhetnek, kávézhatnak és kötetlenül ötletelhetnek másokkal úgy,

hogy az a többiek számára ne legyen zavaró, de mégis finoman

csábítsa őket a pihenésre és becsatlakozásra. Van egy multimédia

terem is 40 fős rendezvények és 30 fős meetingek befogadására. A

nagy munkatér minden asztala elmozdítható, hogy nagyobb (kb. 100

fős) rendezvényeket is befogadhasson a tér. A COIN úgy döntött,

hogy megfelelő hangerőn tartva zenét is szolgáltat a háttérben.

Minden ügyfél szabadon kiválaszthatja a hangulatának megfelelő

zenét vagy ízlésének megfelelő rádióadót, tiszteletben tartva a

többieket is.

Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) és térhasználati

software

A COIN olyan ÁSZF-et szabott, amely felvázolja a tér használatának

lehetőségeit. Az ÁSZF elérhető minden lehetséges tag és ügyfél

számára még a szerződés aláírása előtt, hogy elkerüljék az esetleges

félreértéseket és konfliktusos helyzeteket. Rendszeresen frissítésre

kerül, hogy a COIN-ban felmerülő egyedi esetekre is megoldásokat

nyújtsanak. Továbbá, a Házirend határozottan lefekteti a közösségi

és viselkedési normákat. Habár már léteznek olyan coworking irodák

számára készült térhasználati szoftverek mint a Cobot, a COIN

rendelkezik egy saját szoftverrel a rutinfeladatok automatizálása

érdekében, hogy mindenki a legfontosabbra fókuszálhasson,

a coworkingre. Mindazonáltal a térhasználati szoftvert még

szükséges a coworking igényeihez szabni, ami teljesen átalakítja

majd a használati élményt.

35

A társadalom ismeretei a coworkingről

Jelenleg Horvátországban csak kevés coworking iroda található és

a koncepció is kezdeti fázisban van, de az elmúlt időszakban több

kezdeményezés is indult országszerte. A coworking koncepció

megismertetése és népszerűsítése az egyik legnagyobb kihívás.

Amikor felvetődött az iroda megnyitása Zadarban, még csak

egyetlen hivatalosan működő coworking iroda volt az országban.

Mára már több olyan intézmény is működik, akik magukat coworking

irodaként definiálják. Viszont a legtöbb esetben a lakosság ismeretei

még mindig hiányosak a fogalmat illetően. A nyelv az első akadály,

mivel a kifejezés idegen nyelvű és nehezen fordítható. A coworking

menőnek hat és divatosan hangzik, de a szabadúszók bizonyos

csoportján kívül ez a kifejezés nem mond sokat egy átlagember

számára. További nehézség, hogy sok ember a mai napig úgy

tekint a szabadúszókra és magánzókra, mint akik nem tudnak

„rendes munkát” végezni, így az egyéni vállalkozókról alkotott

előítéletek még mindig élnek ebben a régióban. Azonban a biztos

állásról alkotott hagyományos elképzelések lassan megváltoznak,

hiszen az emberek rájöttek, hogy egy teljes munkaidős állás sem

feltétlenül jelent számukra hosszú távú anyagi biztonságot. A szilárd

kezdeményezések, akár a COIN, segítenek a változások elérésében

és támogatják a szabadúszók számának növekedését.

Pénzügyi kérdések

A többi horvát coworking irodától eltérően a COIN-t európai

támogatásokból alapították, kifejezetten coworking irodaként, így a

maga nemében egyedülálló Horvátországban. A COIN megalapítását

közösen finanszírozta az EU (85%) és az összes projekt partner

(15%). A köztulajdonlás és az EU-s támogatás megkülönbözteti a

régió többi, főleg magántulajdonú coworking irodájától. A pénzügyek

vonatkozásában a partnerek vállalkozókat támogató közintézmények,

amelyek biztosították a büdzsé anyagi fedezetét a személyzet

számára. Míg ebben az aspektusban a partnerek intézményi háttere

könnyebbséget jelentett a COIN számára, hátrányt jelenthet a

magántulajdonú coworking irodákkal szemben, akik ismerik a piacot

és függetlenebbek. Az iroda jövőbeni működtetési, fenntartási és

személyzeti költségeit a partnerek fedezik. A programok költségeit

is a tagsági díjak, EU-s projektek és egyéb tevékenységek

(képzések, terembérlet stb.) fedezik. Geostratégiai helyzetének

és hagyományainak köszönhetően Zadar az Adriai partvidék egyik

legfontosabb közlekedési csomópontja. A turizmusnak és a modern

36

technológiának köszönhetően, a rendszeres tagok és ügyfelek

mellett a szolgáltatást feltételezhetően azok is igénybe vennék,

akik meghosszabbítanák vakációjukat, amennyiben módjukban

állna napi pár órát megfelelő körülmények között dolgozni. A COIN

építési munkálatai alatt az alapítók számtalan megkeresést kaptak

digitális nomádoktól arra vonatkozóan, hogy szívesen választanák

új „otthonukként” Zadart egy jelentősebb időtartamig. Egy másik

bevételi forrásként a COIN folyamatosan bérbe adja tereit,

kereskedelmi eseményeket (tréningek, képzések) szervez, valamint

keresi a további alternatív bevételi lehetőségeket (pl. crowdfunding).

A coworking koncepció népszerűsítése és a közösséghez tartozás kultúrájának felépítése fejlesztési, oktatási és szociális szerepvállalási programok által

A COIN-t létrehozó projekt kezdeteitől fogva a Facebookon startolt

intenzív marketing kampány mellett a lehetséges ügyfeleket célzó

Google Adwords-kampány is elindult. A 18 hónapos projekt első 2

hónapjában kezdetét vették a reggelik, workshopok, képzések és

rendezvények, hogy a coworking ötletét és korlátlan lehetőségeit

megismerhesse a helyi közösség, valamint a jövőbeli ügyfelek

hálózata létrejöhessen.

A helyi közösségben végzett promóciós kampány leendő coworkerek

széles körét célozta meg különböző szakterületekről (film- és kreatív

ipar, IT, női vállalkozók, sikeres startupok) előadók bevonásával. Hogy

az emberek minél szélesebb körét érje el, a COIN népszerűsítette

magát a zágrábi Design Héten és a Zágrábi Egyetemen is.

Közösségüknek lehetősége adódott, hogy első kézből

tanulhassanak veterán coworkerektől és coworking tulajdonosoktól

egy nemzetközi konferencián, ahol összegyűltek a szakma londoni,

belgrádi, szarajevói, milánói és ljubljanai képviselői, valamint egy

tanulmányi kiránduláson is részt vettek a jól ismert horvát coworking

irodákban.

Hogy nagyobb hatással legyen a vállalkozókra, a COIN helyet ad

majd egy egyedülálló call centernek vállalkozók részére, amely

összekapcsolja a vallálkozásokat támogató közintézmények

szolgáltatásait. A vállalkozók könnyebben hozzáférhetnek majd

a legfontosabb információkhoz, és egyúttal növelik a támogató

közintézmények produktivitását és specializációját.

Mi több, hogy létrehozzon egy helyi coworking közösséget és még

inkább népszerűsítse az ötletet a nagy nyilvánosság előtt, az első

pár hónapban a COIN-ban a vállalkozók ingyenesen dolgozhattak.

A potenciális partnerek megtalálása és hajlandóságuk az

együttműködésre

37

A zadari coworking iroda létrehozásának ötlete a vállalkozásokat

támogató intézmények és a helyi ICT közösség, a Developers HUB

Zadar fejében fogalmazódott meg, akik felismerték a coworking

koncepció fontosságát és lehetőségeit. Ekkor egy helyi partneri

együttműködés vette kezdetét, a projekt résztvevői egyesítették

erőiket és benyújtották a coworking projektet az EU egyik kisebb,

üzleti infrastruktúrára vonatkozó felhívására.

A COIN-t támogató intézményi háló tagjai:

• Zadar Város Önkormányzata

• Zadar Megyei Fejlesztési Ügynöksége: ZADRA NOVA (a regionális

és helyi önkormányzat közös tulajdonú non-profit szervezete)

• Zadari Kereskedelmi és Kézműves Egyesület (kézművesek

független, szakmai és üzleti szervezete)

• Horvát Gazdasági Kamara (üzleti szemlélettel rendelkező, jogi

személyeket tömörítő, független szakmai és üzleti szervezet)

• Zadar Megyei Önkormányzat

Helyi szinten potenciális partner lehetne az Innovative Zadar

üzleti inkubátor, amely támogathatná a coworking teret túlnövő

vállalkozókat, valamint a Zadari Egyetem, amely népszerűsítheti a

coworking koncepciót hallgatói, azaz a jövőbeni vállalkozók körében.

A Horvát Munkaügyi Hivatal zadari irodája is potenciális partner lehet,

mivel közvetlen kapcsolatban áll munkanélküliekkel és ajánlhatja

a coworking ötletét, mint problémáik lehetséges megoldását.

Említhetjük a CISOK-ot is, amely egy információs és karrier

tanácsadási központ. További lehetséges partnerek: FINA (Pénzügyi

Ügynökség), Adóhatóság zadari regionális irodája, valamint a Zadar

Megyei Kompetenciafejlesztési, Innovációs és Szakmai Intézet

(INOVAcija).

Magasabb szinteken a COIN potenciális partnerei lehetnek a régió és

Horvátország összes coworking irodája. Tehát bárki, aki támogatja

a coworking koncepciót, érdekelt a COIN-nal és tagjaival való

együttműködésben, valamint a még több coworkinggel kapcsolatos

esemény létrehozásában. Minden korábban említett helyi partner

segítette már a zadari coworking kezdeményezést, vagy jelezte

érdeklődését.

Az emberi erőforrások szerepe

Annak érdekében, hogy a coworking irodákhoz köthető

tevékenységek biztosítottak legyenek, a projekt előrevetítette egy

közösségfejlesztéssel foglalkozó szakember alkalmazását. Ez a

38

személy, a többi kiválasztott és képzett hoszttal együtt a közösség

és a szolgáltatások további fejlesztésén dolgozna. A közösség-

fejlesztő a hosztokat és pénzügyi műveleteket igazgatja, kiosztja a

hosztok feladatait, valamint együttműködik a COIN helyi támogató

intézményi hálózatával. Mivel a coworking nem csupán a munkatér

megosztásáról szól, a tér jellegzetességének kialakításában kiemelt

szerep jut a hosztoknak, akik lehetnek a saját üzleti céljaikból h itt

dolgozó egyének, és szolgáltatásaikért cserébe kedvezményt

kaphatnak tagsági díjukból. A hosztok fő feladata, hogy létrehozzák és

fenntartsák az interakció közegét, amely segíti az együttműködést a

coworkerek között, növeli kreativitásukat és produktivitásukat.

A közösségfejlesztés mellett a hosztok feladata a COIN

tevékenységeinek promóciója, a COIN tagok kezdeményezéseinek

irányítása, valamint a napi üzleti teendők elvégzése (válaszoljanak

az online megkeresésekre, eszközöket rendeljenek és biztosítsák

a készletek stb.). A COIN-ban tevékenykedő emberi erőforrást a

partner intézmények biztosítják, annak érdekében, hogy a létrejött

partneri bizottsággal és a COIN-nal együttműködjenek. A COIN

coworking irodában hosztként tevékenykedő munkaerőt szintén ők

választják ki.

IV

39

A legjobb példák egy sikeres modell példáján keresztül gyakran

bizonyítékként szolgálnak a döntéshozók számára (ebben az esetben

a potenciális irodaalapítók, az érintettek és a nyilvánosság).

A közösségi iroda elindításának ötlete csak akkor lesz sikeres,

ha a felmerülhető kockázatok megfontolása után reálisan

meghatározásra kerül a világos cél. A jó példák mintaként

tanulmányozhatók, megfigyelhetők, kapcsolatba lehet lépni velük,

meg lehet látogatni őket, mielőtt megszületik a közösségi iroda

létrehozásának, működtetésének végső döntése.

A legjobb esetek, vagy más szóval esettanulmányok, sikertörténetet

mesélnek el. Megmutatják, hogy a specifikus coworking irodák hogyan

és miért lettek sikeresek. A jó gyakorlatok általánosan használhatók

a legtöbb coworking iroda számára, ezért minden potenciális

közösségi iroda alapítójának ajánlott néhányat megvizsgálni.

Tanulmányunkban három irodát választottunk ki partnereink közül,

mert nekik már sikeres módszereik vannak az iroda működtetésére.

A többi esetet szavazással és ajánlás alapján választottuk ki, így a

partnerek által választottak is az esettanulmányban szerepelnek.

Legjobb példák a világ körülIV

NextSpace Coworking, USA

Bemutatás:

A NextSpace-t 2008-ban alapították, az első helyszínt Santa

Cruzban (CA) nyitották meg. Fokozatosan California legnagyobb

közösségi irodahálózatává vált. 2011-re ők voltak az első közösségi

iroda, amely hatszámjegyű finanszírozást ért el. Jelenleg (2016) 9

helyszínnel rendelkeznek az Egyesült Államokban. Az egyik fontos

jellemzőjük a helyszínek közötti jó kapcsolat.

„A NextSpace továbblép azon, hogy idegenek osztoznak kávéházi

asztalokon – ez egy élő közösség, melynek tagjai minden területről és

szakmából érkező kreatív emberek. Ennek eredményeként létrejött

egy kapcsolatokkal teljesen átszőtt közeg, amely ötleteket cserél,

a bizalomra épül és valóban összehoz új ötletekhez erőforrásokat,

melyekkel ki lehet lépni a piacra” – mondja Jeremy Neuner, CEO és

co-founder, NextSpace.

NextSpace mindazokat a közösségi és gazdasági feltételeket

biztosítja egy helyen, melyek a tagokat interakcióra bátorítja, s

melyekre egy szabadúszónak vagy szakembernek szüksége van arra,

hogy kihozza magából a legmagasabb kreatív, produktív és innovatív

potenciált. A tagok a legkülönbözőbb területekről érkeznek (pl.

software, design, marketing, jog, építészet, egészségügy, mérnöki

területek). A NextSpace irodáit California-szerte olyan cégek

használják, mint a Google, Yahoo, Cisco.

Amiért jónak találjuk:

• sikeres módszerük van a fejlesztések finanszírozásának

megszerzésében – kb. 2 millió dollárt fektettek be a terjeszkedésbe,

fejlesztésekbe;

• nagyon gyorsan növekedtek és a helyszíneik között hatékony az

együttműködés;

• a coworkerek valódi igényeire figyelnek, pl. a gyerekeikre (NextKids

néven óvodájuk van), nyári táborokat szerveznek nekik, így a szülők

zavartalanul dolgozhatnak, mert tudják, hogy jó kezekben van a

gyerekük.

Forrás: http://nextspace.us

Kapcsolat: contactus@nextspace.us

Cím: több helyszín Californiában

40

Kép: http://nextspace.us

Betahaus, Németország

Bemutatás:

A Betahaus Németország egy legismertebb coworking irodája,

melyet 2009 áprilisában nyitottak meg 2000 m2-en flexibilis

munkavégzésre kialakítva. Egy korábbi felmosórongy-gyárból

kialakítva a Betahaus ma kb. 350 munkaállomással, több mint

500 taggal, kávézóval és stúdióval rendelkezik. Nemcsak startup

alapítók és szabadúszók dolgoznak itt, hanem nagy cégek is,

akik a munkavállalóik számára bérelnek állomást. Hamburgban,

Szófiában és Barcelonában is működik Betahaus. Nagyon aktívak

a szociális, oktatási programok területén, havonta több mint 50

eseményt szerveznek, de sok program van a közösség számára

is. E szervezési értékek erősen az ún. „élethosszig tartó tanulás”

(lifelong-learning) felfogásban gyökereznek (ez segíthet a

munkanélküliség elleni küzdelemben is). Öt emeleten, különböző

berendezéssel, 8 különböző típusú tér várja a coworkereket.

Alapítók: Christoph Fahle, Max von der Ahe és Madeleine

Gummer.

Amiért jónak találjuk:

• online marketing kurzus;

• jogi tanácsadás;

• cégalapítási tanácsadás;

• közösségi reggelik;

• startup brainstorming;

• heti ún. „Food Assembly” szervezése (ahol a termékek

közvetlenül a helyi gazdáktól, termelőktől származnak) ;

• havi közös sörözés;

• film- és dokumentumfilm-vetítés;

• BETAPITCH néven nemzetközi startup verseny.

Forrás: http://www.betahaus.com/berlin/

Kapcsolat: contact@betahaus.de

Cím: Prinzessinnenstraße 19-20, 10969 Berlin

42

Kép:http://www.thestyleoffice.today/2015/09/co-

working-in-berlin-betahaus/

44

Pto de Contato, Brazília

Bemutatás:

A Pto de Contato Brazília első coworking irodájaként 2008-ban

nyitott (az inspirációt a Hat Factory adta számukra). Fernanda

Nudelman otthonról dolgozott, amellyel azonban nem volt

elégedett, így született meg az ötlet. Eredetileg egy kis helyen

indultak (16 munkaállomással), 2 évvel később pedig egy nagyobb

helyszínt (50 munkaállomással) is nyitottak a Jardins negyed

közelében, amely São Paulo legmenőbb helyszíne. A coworkerek

többsége fiatal (vállalkozók, szabadúszók stb.). A mottójuk:

coworking + coolworking.

Amiért jónak találjuk:

• a kapcsolatokra fókuszálnak;

• a sokféleség a közösség legfontosabb jellemzője, nincs egy

kifejezett célközönségük;

• hírességek is indultak innen (ez kapcsolatépítési lehetőséget,

könnyebb közösségépítést, könnyebb segítségkérést jelenthet);

• szabadúszók, vállalkozók, startupperek, szakemberek stb.

alkotják a közösséget.

Forrás: www.ptodecontato.com.br

Kapcsolat: https://www.facebook.com/ptodecontato

Cím: 2015 végén bezárt

Kép: www.queminova.catracalivre.com.br

Talent Garden, Olaszország

Bemutatás:

A Talent Garden (a továbbiakban: TAG) digitális innovátorokból

álló globális hálózat, amely elsősorban a digitális, a technológiai

és a kreatív területen tevékenykedő szakemberekre fókuszál.

2011-ben alapították, az első helyszínt pedig ugyanebben

az évben Bresciában (Olaszország) nyitották meg. Jelenleg

(2016) 16 helyszínen működnek, főleg Olaszországban. Davide

Dattoli, a TAG társalapítójának elmondása szerint, 2018-ra 50

helyszín létrehozását tervezik, főképp Kelet-Közép-Európában és

Afrikában.

A TAG-nek egyedi felfogása van a közös munkaállomásokat

illetően. Minden helyszínt elsősorban maga a tér határoz meg.

A helyszíneket ökotudatos bútorokkal, kerti hangulat inspirálta

részletekkel és a legmodernebb technikával tervezték meg, a

kreativitás és produktivitás maximális elérése érdekében. Egy

globális közösség létrehozásán dolgoznak, ahol a közös térben

dolgozó tagok a kreatív együttműködés során egymás számára

értéket közvetítenek.

Amiért jónak találjuk:

• rendelkeznek „know-how”-val a belföldi és külföldi terjeszkedés

módját illetően;

• globális közösséget építenek;

• hangsúlyt fektetnek az eseményekre, oktatási programokra;

• promotálják az innovációs kultúrát, amely fontos része az

irodának (pl. az „Innovation school” kezdeményezéssel);

• inspiráló belső tereket alakítottak ki.

Forrás: www.talentgarden.org

Kapcsolat: info@talentgarden.it

Cím: több helyszínen

46

Kép: www.notia.it

WeWork, USA

Bemutatás:

A WeWork közös használatú munkaállomásokat, közösséghez

tartozást és egyéb szolgáltatást kínál a vállalkozóknak,

szabadúszóknak, startuppereknek és kisvállalkozásoknak. Az

irodát 2010-ben alapította Neumann és McKelvey New Yorkban,

ahol a központjuk is található. 2016 áprilisában a WeWork 98

helyszínnel működött az USA, Európa és Izrael területén. 2017-

re az összes kontinensre (kivéve Antarktisz) szeretnének eljutni.

A cég teljes becsült alapítási költsége 1,43 billió dollár, becsült

értéke 16 billió dollár (2016 tavaszán). A Fast Company magazin

2015-ben a leginnovatívabb cégek között említette a WeWork-

öt. A WeWork maga bérli az irodákat a tulajdonosoktól, amelyeket

menő közösségi irodaként és olyan közösségi térként újítanak fel,

amely támogatja a kapcsolatépítést.

A több mint 30.000 tag számára egészségbiztosítást, nemzetközi

kapcsolatrendszert, közösségi eseményeket és workshopokat,

nyári kikapcsolódási lehetőségeket kínálnak. A WeWork-ön belül

működik a WeWork Labs mint startup inkubátor.

Amiért jónak találjuk:

• ismerik a belföldi és külföldi terjeszkedés, valamint az ehhez

szükséges pénzalap előteremtésének módját;

• a valódi kapcsolatokra helyezik a hangsúlyt, az eseményeket is

ennek szellemében szervezik;

• egy egyszerű applikáció segítségével összekötik a WeWork

tagjait egymással;

• külsős cégektől is érkeznek coworkerek hozzájuk.

Forrás: https://www.wework.com

Kapcsolat: joinus@wework.com

Cím: több helyszínen

48

Kép: www.fastcompany.com

Third Door, Egyesült Királyság

Bemutatás:

A Third Door saját bevallása szerint a család és a munka

ötvözésének úttörője. A munkahelyet és a gyerekszobát

kombinálják egymással, amely egyszerű, flexibilis

munkalehetőséget kínál egy közösségi irodán belül. Az

alapvető közösségi irodai felszerelések mellett (pl. megfelelő

wifi, légkondicionálás, egyterű iroda, elegendő nappali fény,

közösségi terek, tárgyalók, nyomtatási lehetőség stb.), a

Third Door – a már névjegyének számító – telefonfülkéket

is kínál, valamint teljesen akadálymentesített az épület. A

földszinten hivatalosan jegyzett, rugalmas gyerekszoba

működik, tökéletes megoldást kínálva a dolgozó szülők

számára. A Third Doort (napközi és munkahely együttese)

2010 májusában alapították, és tervezik a belföldi és

külföldi terjeszkedést.

Amiért jónak találjuk:

• családorientált megközelítés;

• fontos számukra az akadálymentesítés;

• teljes mértékben flexibilis és a coworkerek igényeit szem

előtt tartja (pl. részmunkaidő lehetősége).

Forrás: https://www.third-door.com

Kapcsolat: hello@third-door.com

Cím: 16 Point Pleasant, Putney, London SW18 1GG

50

Kép: https://www.third-door.com

Nova Iskra, Szerbia

Bemutatás:

A NOVA ISKRA 2013 decemberében Belgrádban nyitott

azzal a céllal, hogy a design iparág Szerbia és környéki

professzionalizálását támogassák. Emellett céljuk, hogy a

kreatív iparágak és gyártók között megteremtsék a kapcsolatot.

A NOVA ISKRA a régió első közösségi irodája volt.

A multifunkcionális munkahelyet a fiatal designerek, építészek,

belsőépítészek, vizuális kommunikációval foglalkozók

stb. támogatására hozták létre. Az iroda egy teljesen új

munkamodellt kínál a „hub”-elven alapulva, megteremtve a

formális és informális kapcsolatok kialakításának lehetőségét

a kreatív szakemberek és egyéb csapatok között. A közösségi

iroda három pilléren nyugszik: DESIGNERS LAB (a közösségi

irodát közvetlenül használók köre), CREATIVE HUB (a design és

építészet vezető szakembereinek hálózata) és az INDUSTRY

HUB (a partner cégek és gyártók hálózata).

Amiért jónak találjuk:

• kiemelkedő térdesign;

• kreatív ötletekbe fektetnek be, valamint olyan résztvevőket

vonnak be projektjeikben, mint az önkormányzatok és

magánvállalkozások;

• a helyi termékekre és azok fontosságára fókuszálnak;

• a nemzetközi együttműködést és a különböző érdekeltek közti

eszmecserét promotálják.

Forrás: http://www.novaiskra.com/

Kapcsolat: office@novaiskra.com

Cím: Gavrila Principa 43,

11000 Beograd – Serbia

52

Kép: http://www.novaiskra.com/

B.Amsterdam, Hollandia

Bemutatás:

Egy olyan innovatív közösségi iroda, amely egy épületen belül

épít egy startup várost. A B.Amsterdam a maga 28.000 m2-vel

Európa legnagyobb startup ökoszisztémája. Az alapítók (Ricardo

van Loenen,  Guus Meulendijks en Bas van Veggel) 2013-ban

azzal a céllal nyitották meg az irodát, hogy startupok számára

hozzanak létre egy központot. Még ambiciózusabb céljuk a „város

az épületben” modell létrehozása, ahol startupokat, kreatívokat

és vállalatokat hoznak össze. Sok vállalat az események,

találkozók miatt költözött a B.Amsterdamba, közülük néhányan

pedig a közösség aktív tagjaivá váltak. Az IBM innovációs

teret nyitott startup- és software-fejlesztők részére az irodán

belül. Az üzleti profil mellett oktatási tevékenységgel (pl. Team

Academy, nemzetközi vállalkozói iskola; Handshake program,

innovációs oktatási projekt) segíti az egyetemistákat abban,

hogy kapcsolatba kerüljenek a B.Amsterdamban található kreatív

cégekkel. Természetesen nem csak kreatív és innovációs

cégeket, startupokat látnak szívesen.

Amiért jónak találjuk:

• a legnagyobb IT-cégek támogatják őket;

• nagy valószínűséggel ez a legnagyobb európai közösségi iroda,

legalábbis az alapterületét tekintve;

• izgalmas extra szolgáltatásokat kínálnak (pl. tetőkert, ahol a

tagok saját növényeket termeszthetnek, edzőterem, moziterem);

• számtalan akcelerátor és inkubátor programot kínálnak.

Forrás: http://www.b.amsterdam/

Kapcsolat: http://www.b.amsterdam/contact/

Cím: Johan Huizingalaan 763A 1066 VH Amsterdam

54

B.Amsterdam, Hollandia

Kép: http://www.meetup.com

Betacowork Coworking, Belgium

Bemutatás:

A Betacowork Coworking elsősorban a startupokra fókuszál,

de emellett a webes vállalkozók és szakemberek legnagyobb

központja Brüsszelben. A Betacoworköt 2010-ben alapították,

mára pedig elérte a közel 200 tagot (a tagok a legkülönbözőbb

területekről érkeznek, de főleg IT, webfejlesztés és startupok).

Küldetésük, hogy olyan innovatív és inspiráló teret biztosítsanak

a vállalkozók és szakemberek számára, amely növeli a térben

születő kapcsolatokat és a kreativitást. Az iroda olcsó és

flexibilis megoldást kínál egy motiváló, bátorító és együttműködő

közegben a szabadúszóknak és a startupoknak üzletük

elindításához és a növekedéshez. A Betacowork komoly

szakértelemmel rendelkezik az együttműködésen alapuló

munkahelyek működtetésében, valamint az itt kialakuló közösség

aktivizálásában. Ramon Suarez, a hely alapítója és egyben

egy coworking kézikönyv (The Coworking Handbook) szerzője,

amelyben megosztja tapasztalatait, praktikus tanácsait a

management minden területét érintve: marketing és sales,

közösségteremtés, adminisztráció és pénzügy.

Amiért jónak találjuk:

• motiváló, bátorító és együttműködő munkakörnyezettel segíti

a fiatal vállalkozókat;

• érdekes eseményeket, workshopokat szerveznek és

szponzorálnak;

• 200 tagot számláló hálózatuk van;

• minden pénteken közös főzést szerveznek, ahol az egyik

coworker főz a többieknek – mindez a közösen átélt pillanatokat

is gazdagítja.

Forrás: www.betacowork.com

Kapcsolat: support@betacowork.com

Cím: Rue des Pères Balncs 4, 1040 Etterbeek – Brussels

56

Kép: saját archívumból.

Loffice Coworking,Magyarország

Bemutatás:

A Loffice egy újgenerációs iroda, ahol a kreatív és üzleti világ egy helyen

találkozik. Egyesíti a munka, a kapcsolatépítés és a pihenés hármasát,

mindenki számára olyan megoldást kínálva, amely a leginkább megfelel

a tevékenységének.

2009-ben úttörőként kezdték a budapesti Zeneakadémia egykori

kottanyomdájában, rövid időn belül pedig Magyarország egyik vezető

startup és kreatív központjává fejlődtek. Jelenleg 5 irodát működtetnek,

négyet Magyarországon, Budapesten és egyet Ausztriában, Bécsben.

Amellett, hogy a Loffice több helyszínen nyújt irodai lehetőséget

vállalkozók számára, jelentős tapasztalattal rendelkezik egyéb

szolgáltatások terén is, mint amilyen a rendezvényszervezés és

a különféle mentor programok, saját kapcsolati hálóját is bevonva

projektjeibe. A cégek növekedési igényeit házon belül biztosítják,

lehetővé téve számukra, hogy felépített közösségüket megtartva

fejlődjenek, bővüljenek. Számtalan vállalkozást segítő feladatot

vállalnak, amelyekkel nagy számban érik el a KKV és startup szektort,

hatékony módon tudják támogatni a magyar startup vállalkozásokat

és megtöbbszörözni hazai és határon túli érvényesülési esélyeiket.

Céljuk, hogy segítsék a vállalkozások ésszerű működését, valamint a

KKV-k fejlődését.

Amiért jónak találjuk:

• ipari design, izgalmas belsőépítészeti megoldások, újrahasznosított

berendezési tárgyak, a környezettudatosság, az ergonómia, illetve

elismert képzőművészek munkáinak irodatérbe való integrálása

jellemzi;

• széles körű partneri hálót, asszisztenciát, tapasztalatmegosztást és

közösséget kínál;

• számos különböző helyszínnel rendelkezik: felújított kottanyomda,

fedett skybar, egykori cipőgyár és egy volt műanyagfeldolgozó üzem;

• export tanácsadással és asszisztenciával segítik a határon átnyúló

üzleti vállalkozásokat.

Forrás: http://budapest.lofficecoworking.com/

Kapcsolat: office@loffice.hu

Cím: H-1061 Budapest, Paulay Ede u. 55.

58

Kép: http://budapest.lofficecoworking.com/

Impact Hub Zágráb, Horvátország

Bemutatás:

Az Impact Hub Zagreb egy olyan helyszínt és közösséget jelent, amely

vállalkozók és társadalmi innovátorok számára nyújt egyedi környezetet,

inspirációt és együttműködési lehetőséget, olyan személyekre vagy

szervezetekre koncentrálva, akik társadalmi hatás elérése érdekében

működtetik a vállalkozásukat. Az Impact Hub Zagreb pedig inspiráló

coworking irodával, rendezvénytérrel, a tagokból és partnerekből

álló közösséghez való kapcsolódással, üzleti ötletekkel és minőségi

inkubációs programokkal támogatja őket. Az iroda az Impact Hub Global

tagja, amely világszerte több mint 85 irodát és 15.000 tagot számlál.

Amiért jónak találjuk:

• a kapcsolatépítés, együttműködés, együttes alkotás és fejlődés a

közösségen belül történik;

• a tereiket úgy tervezték, hogy a tagok természetes módon

összetalálkozzanak, minőségi kapcsolatokat tudjanak kialakítani

egymással;

• a közösség számos területről érkező szakembert egyesít (eltérő

oktatási háttérrel, érdeklődéssel, tapasztalattal, ötlettel, projekttel);

• a programjaikat annak érdekében szervezik, hogy támogassák azokat a

vállalkozásokat, cégeket, amelyek pozitív társadalmi hatást érhetnek el;

• kiterjedt kapcsolati tőkével rendelkeznek, főként a pozitív változások

iránt elkötelezett helyi vezetők tekintetében;

• az tér, az iroda, nappali és egy otthonos kávézó kiegyensúlyozott

keveréke, ahol a részletek és a berendezés állandóan és dinamikusan

változik;

• nagyszerű helyen van az iroda – a városközpontban, egy kis parkkal

körülvett területen, az egyre növekvő kreatív kerületben.

Forrás: http://zagreb.impacthub.net

Kapcsolat: ana.raguz@impacthub.net

Cím: Vlaška ul. 70E, 10000, Zagreb, Croatia

60

Kép: Impact Hub Zagreb

62

A coworking irodák alapítóinak véleménye

Ahogy korábban már volt szó róla, az European Coworking

Network csapata azt is vállalta, hogy a coworking irodát

alapítók tapasztalataira építve, releváns áttekintést nyújtson a

potenciális közösségi irodát alapítók számára. A közösségi iroda

koncepciójának közelebbi megismerése érdekében, az online

kutatás a következő két tényezőn alapult:

1. tényező: coworking iroda indításának motivációi és buktatói

2. tényező: a már működő közösségi irodák helyzete és

működtetésük folyamata

A felmérés második részében található online kérdőív fontos az

Európán belül és határain kívül tevékenykedő potenciális coworking

iroda alapítók számára a javaslatok előkészítése szempontjából.

Online kérdőív Közös döntésünk értelmében a coworking

irodák körében végzendő felméréshez online metódus került

alkalmazásra. A kérdőív három tematikus kérdéscsoportra oszlik.

Az első csoport 10 kérdése általános jellemzőkre vonatkozik.

A második rész ugyancsak 10 kérdés és egy coworking iroda

megalapításának különböző aspektusaira vonatkozik. Az

utolsó rész azt vizsgálja, hogy melyek egy coworking iroda

üzemeltetésének folyamatai, buktatói és motivációi – szintén

10 kérdésben. Van egy kérdésátugrási lehetőség beépítve a

kérdőívbe az első rész után, így amennyiben a kitöltő nem alapító,

közvetlenül az utolsó szekcióra kerül átirányításra, ahol csak a

jelenlegi folyamatokra vonatkozó kérdésekre válaszol, kihagyva a

coworking iroda alapításával kapcsolatos kérdéseket.

A vázlatos coworking iroda kérdőívek kiválasztását a Social

Innovation Centre vezette, figyelembe véve a felmérés

63

célját. Amikor egy kérdőív vázlata elkészült, azt eljuttatták a

partnerek részére 2016 januárjában, majd a partneri meetingen

véglegesítették Brüsszelben (2016 februárja). Amint ez elkészült,

megkezdődött az online verzió adaptálása. Több online eszköz

mérlegelése után a www.surveymonkey.com került kiválasztásra.

Az online verziót az összes partner tesztelte 2016 márciusának

elején. Összegyűjtésre kerültek a visszajelzések, a szükséges

változtatások megtörténtek, hogy a kérdőív biztosan a tervezett

módon jelenjen meg, ne legyenek benne elírások, valamint a

kérdőív logikája és folytonossága adott legyen. A kérdőív angol

nyelven került közzétételre, arra alapozva, hogy a coworking irodák

alapítói / hosztjai megfelelő angoltudással bírnak. A kérdőív a

partnerek honlapjára, Facebook- és Twitter-oldalára is felkerült,

valamint coworking szervezetek, egyetemek, iskolák és más, a

témában érdekelt intézmények útján került terjesztésre. A kérdőív

közzététele eredetileg tervezett időpontja: 2016. március 10. és

25. között. Az utóbbi később április 1. napjára módosult, hogy minél

több válasz érkezzen be. Igény esetén a kérdőív egy egyszerű,

szöveges verziója is rendelkezésre állt.

A kezdő, szűrő kérdések arra szolgáltak, hogy meghatározzák a

válaszadók státuszát, mivel a kérdőív fő célcsoportja a coworking

terek alapítói voltak, valamint a földrajzi lokációt is figyelembe

vették. Az elsődleges terjesztési terület az Európai Unió volt, a

világ többi része pedig csak másodlagos. A terjesztést a partnerek

hajtották végre a meglévő hálózataikon keresztül. Az Impact

Hub, az European Coworking Assembly és a LExC közösségének

tagjai is részei voltak a terjesztési listának. A számítások szerint

a kérdőív legalább 500 coworking irodához jutott el. Összesen

60 válasz érkezett be, ami viszonylag alacsony válaszadási

arányt jelent. Ennek oka valószínűleg az, hogy a célcsoportot

(az alapítókat) nehéz volt elérni. A válaszadók kiválasztásakor

egy szisztematikus, véletlenszerű mintavételi eljárás került

alkalmazásra. A válaszadók 80%-ban európaiak voltak, az Európai

Unió és azon kívüli országokból egyaránt. A válaszok 20 különböző

országból érkeztek.

64

A válaszok megoszlása

A piaci jelenlét éveinek száma szerint: A válaszadók jelentős

csoportját, 43,8%-ot a piacon 2-4 éve már jelenlévő coworking

irodák tették ki. Őket követte a piacon 5, vagy még több éve

jelenlévő irodák csoportja 33,3%-al, a legkisebb pedig a 23,3%-

os arányú 1, vagy annál is kevesebb éve működő irodák voltak.

Profitorientáltság szerint: A coworking irodák többsége, 73%,

profitorientált, míg a maradék 25% non-profit. A szervezet

típusa szerint: a válaszadók 80%-a magánvállalkozás (pl.

korlátolt felelősségű társaság), míg csupán 11,7%-uk tartozik

az ún. harmadik szektorhoz (pl. civil szervezet, alapítvány),

és csak 8,3%-uk közintézmény (pl. önkormányzat, hivatal).

Földrajzi elhelyezkedés szerint: A válaszadók 80%-a európai, míg

Argentínából, Ausztráliából és Kanadából 1-1 válasz érkezett,

a válaszok 15%-a pedig az USA-ból származott. Ázsiai és

afrikaiországokból egyáltalán nem érkezett válasz. A coworkerek

átlagos száma szerint: A válaszadók 45%-a szerint coworking

irodájukban kevesebb, mint 30-an dolgoznak. 45% azt válaszolta,

hogy irodájukban 31-60 coworker dolgozik, míg csupán 6,7%

nyilatkozta azt, hogy 61-100 coworkerrel működnek. Mindössze

8,1%-ukban dolgoznak 101-150 fő között és 10%-ukban még

150-nél is többen. A tendencia azt mutatja, hogy a megkérdezett

coworking irodák többsége meglehetősen kicsi, legfeljebb 60

coworkerrel üzemel. A coworking tér mérete szerint: 31,7%

válaszolta, hogy coworking terük 201-500 m2-es; 28,3% azt,

hogy 501 m2-nél nagyobb, 25% válaszolta, hogy a tér 101-200

m2, míg 11,7% 51-100 m2 méretű és csupán 3,3% válaszolta,

hogy terük kisebb, mint 50 m2. Tehát, annak ellenére, hogy az előző

kérdés szerint a coworkerek száma általában kevesebb, mint 60

fő, a coworking terek többsége így is nagyobb 101 m2-nél.

A munkaállomások száma szerint: A válaszok legnagyobb,

48,3%-os aránya szerint a térben kevesebb mint 30

munkaállomás található; 36,7%-ukban 31-60 közötti

munkaállomás van, 6,7%-uk válaszolta, hogy nálunk 61-100

állomás található és ugyanennyien nyilatkozták azt, hogy több,

mint 151 munkaállomással rendelkeznek. A legkevesebben,

1.7% a 101-150 munkaállomást adták meg. Az alkalmazottak

száma szerint: a válaszadók 50%-ának csupán 1,25%-uknak 5,

vagy több alkalmazottja van, míg a 2 és 3 fő alkalmazását 11,7%

adta meg, 1,7% pedig 4 főt foglalkoztat. A coworking irodák

többségének legfeljebb 3 alkalmazottal dolgozik.

65

A coworking iroda szakmai irányultsága szerint: a coworking

irodák 56,7%-a azt válaszolta, hogy nincs kifejezett szakmai

orientációja; 13,3%-uk technológiai/IT irányultságú; 11,7%-uk

kreatív/művészeti profillal rendelkezik; ugyanekkora arányban

adták meg az „egyéb” válaszlehetőséget; 6,7%-uk pedig szociális

irányultságú. A coworking irodában betöltött pozíció szerint: A

válaszadók 81,6%-a irodaalapító, míg 16,7%-uk alkalmazott és

1,7% önkéntes. Feltételezhető, hogy az alapítók magas aránya

a felmérés egyik pozitív aspektusa, így szolgáltatva értékes

eredményeket az analízishez.

Az online kérdőív eredményei

Az online felmérés fő kiértékelése során az eredmények egyetlen

adatállományként kerültek feldolgozásra, nem téve különbséget

országok, szervezettípusok és a coworking irodákban betöltött

pozíciók szerint. Ez a fajta megközelítés inkább általános

információkat szolgáltat, mégis fontos képet ad a coworking

irodákról és segít megérteni az általános tendenciákat. Egy

mélyebb analízis is elvégezhető az irodák mérete és coworkereik

száma szerint, ami egy tudományos kutatás érdekes alapját

képezheti, de jelen tanulmány célja, hogy rámutasson a jövőbeli

tendenciákra, véleményeket és javaslatokat adjon a potenciális

coworking iroda alapítók számára és átfogó képet mutasson a

coworking szektor helyzetéről az alapítók szempontjából.

Mint azt korábban már leírtuk, az online kérdőív az alábbi két részből tevődött össze:

A közösségi irodák alapításakor felmerülő motivációk és

akadályok

Az elemzés első része egy közösségi iroda alapításakor jelentkező

motivációkat, nehézségeket járja körül. Emellett érinti a napi

működtetésre szánt időt és a többi irodával való együttműködést

is. Mindezek mellett azonban a hangsúly ebben a részben az

alapítók motivációin, az elindulás folyamatán volt. A kérdőív ezen

része csak az irodát alapítók számára volt elérhető. A szekció

első kérdése (Q11) ez volt: „Mi motivált leginkább abban, hogy

közösségi irodát nyiss?” (l. 5. ábra).

28% - közösségi részvétel

40% - hiszek a koncepcióban és népszérűsíteni akarom

15% - szórakozás és jövedelem komibációja

13% - piaci rés

2% - nem tudom / egyéb

2% - szabadság

5. ábra: Közösségi iroda indításának fő motivációiForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

66

Az online kérdőív eredménye szerint az irodát alapítók többségét

a koncepcióban való hit motiválta. Emellett fontos volt még

a közösség szerepe, valamint a szórakozás és jövedelem

kombinációjának lehetősége. A válaszadók közül senki nem

pusztán a jövedelem miatt indított irodát.

A következő kérdés arra vonatkozott, hogy a válaszadó szerint jó

ötlet volt -e coworking irodát nyitni: „Szerinted okos döntés volt a

közösségi iroda megnyitása?” (Q12). A válaszadók 83%-a pozitív,

2,1%-a negatív, 14,9%-uk pedig bizonytalan választ adott. Az

összegyűjtött válaszok azt mutatják, hogy a válaszadók jelentős

része pozitívan viszonyul a döntéshez, és csak egy kis részük

elégedetlen vele. Mivel olyan irodák alapítói is válaszoltak, melyek

kevesebb mint 1 éve működnek, érthető, hogy közülük még nem

mindenki tudott a kérdésre biztos választ adni. A következő

kérdés (Q13) a három fő aktivitásra vonatkozott, amely az iroda

indításakor felmerült. Itt több válaszlehetőség volt megadva (l. 6.

ábra).

67

0 10 20 30 40 50 60

6,4% - egyéb

8,5% - befektetők megtalálása

12,8% - üzleti terv írása

25,5% - marketing tevékenység, social media

34,0% - közösségi események fejlesztése

42,6% - pénzügyi terv készítése

51,1% - hasonlóan gondolkodó csapat megtalálása

55,3% - helyszín megtalálása

55,3% - ügyfelek (coworkerek) megtalálása

6. ábra: Közösségi iroda indításához szükséges három fő tevékenységForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

68

A kutatás eredménye szerint a három legfontosabb tevékenység,

amely egy közösségi iroda megnyitása kapcsán felmerült, az a

hasonlóan gondolkodó csapat megtalálása, a helyszín kiválasztása

és az ügyfelek voltak. Ezek közül legalább kettő bármely üzlet

indításakor alapvető feltétel, hiszen a csapat és az ügyfelek minden

esetben fontos szerepet játszanak. Meg kell említeni azt is, hogy

a legfontosabbak között senki sem említette a cégbejegyzéssel

kapcsolatos teendőket. Ennek valószínűleg az az oka, hogy ez

csupán adminisztrációs feladat és nem érinti a további működést.

A következő kérdés (Q14) azt vizsgálta, hogy az alapítók mennyi

időt töltenek az iroda üzemeltetésével: „Átlagosan hány órát töltesz

egy hét alatt az iroda üzemeltetésével?”. Közel ugyanolyan arányban

érkeztek válaszok: 29,8% kevesebb mint 10 órát tölt működtetési

tevékenységekkel, feltehetően a munkatársaira hagyva ezt; 25,5%-

uk viszont több mint 40 órát foglalkozik az üzemeltetéssel, ezzel

minden feladatot magukra vállalva; a válaszadók 23,4%-a 21–40,

21,3%-a pedig 11–20 órát tölt egy héten ezen feladatokkal. A

számok nem mutatnak egy világos trendet és nagyban függenek az

alapító azon igényétől, hogy mennyire akar belefolyni a napi szintű

munkába, illetve a számot az alkalmazottak száma is befolyásolja.

A következő kérdés (Q15) egy közösségi iroda megnyitását

akadályozó fő tényezőket vizsgálta. Az akadályok és gátak ugyanazok

voltak, amelyeket a Q13-ban megfogalmaztunk. Így a három fő

akadályozó tényező a következő lett: az ügyfelek (coworkerek)

toborzása (57,4%); a tér piacképessé tétele és a befektetők

találása (34%). Habár a finanszírozás szerepe és a tér marketingje

nem volt olyan fontos az iroda indításakor, de itt kiderült, hogy a

már működő iroda kapcsán is felmerülhetnek nehézségek ezzel

kapcsolatban. Mivel a financiális tényező egy üzlet beindításának

gyakori akadálya lehet, a következő kérdés (Q16) a finanszírozás

fő forrására vonatkozott. Hozzá kell tenni, hogy ebben az esetben

csak egy, a legfajsúlyosabb forrást lehetett megjelölni. Függetlenül

attól, hogy esetleg több forrás is felmerül egy hely esetében, csak a

legfontosabbra kérdeztünk rá (l. 7. ábra).

69

25,5% - bootstrap

8,5% - befektetők, alapok (uniós pályázatok is)

4,3% - támogatók

4,3% - kölcsönök

21,3% - család és barátok támogatása

36,2% - önfinanszírozás

7. ábra: A közösségi irodák fő pénzügyi forrásaForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

Fő pénzügyi forrásként az önfinanszírozást, a bootstrap és a

család, barátok támogatását jelölték meg a válaszadók. Néhányan

külső segítséggel is éltek, de senki nem alkalmazta a közösségi

finanszírozás modelljét.

Mivel egy iroda indításakor számos nehézség felmerülhet

(beleértve a pénzügyi jellegűeket is), ezért a következő kérdés

(Q17) az iroda megnyitásának nehézségére irányul: „Könnyű vagy

nehéz volt elindítani az irodát?” Habár a (Q12)-ben a válaszadók

83%-a pozitívan viszonyult az iroda indulásához, ennél a kérdésnél

mégis 46,8%-uk nehéznek találta a kezdeteket, 38,3%-uk szerint

valahol a kettő között volt, de csak 8,5% szerint volt könnyű

a start. A válaszadók 6,4%-a különösen nehéznek találta az

indulást. Senki nem választotta a „nagyon könnyű” lehetőséget.

Mindezekből feltételezhető, hogy egy coworking iroda elindítása

nem egy könnyű folyamat – ezt erősíti meg a válaszadó alapítók

nagy része is.

A következő kérdés (Q18) arra vonatkozott, hogy milyen szintű

a coworking irodák együttműködése: „A coworking iroda indítása

előtt te ajánlanád más irodák meglátogatását, a működésük

megismerését?” (l. 8. ábra).

70A válaszadók több mint fele szerint kikerülhetetlen a másik irodától

való tanulás, ¼-ük pedig kifejezetten előnyösnek tartja azt.

Összességében az alapítók nagy része szerint értékes egy másik

iroda megismerése.

A szekció utolsó kérdése (Q19) azokra a képességekre, tudásra és

hozzáállásra kereste a választ, amelyek egy sikeres coworking iroda

alapítót jellemeznek: „Milyen képességekre, tudásra és hozzáállásra

van szüksége valakinek ahhoz, hogy elindítson és sikeresen

működtessen egy közösségi irodát?” A válaszadók max. 3 opciót

választhattak (l. 9. ábra).

55,3% - kötelező

23,4% - inkább ajánlott

12,8% - az alapító kompetenciáitól függ

2,1% - nem szükséges

4,3% - nincs véleményem

2,1% - egyéb

8. ábra: Másik coworking iroda megismerése és tapasztalatcsere

Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

710 10 20 30 40 50 60 70 80

12,8% - korábbi munkatapasztalat

14,9% - tervezés és priorizálás

17,0% - komplex problémamegoldó készség

25,5% - kisugárzás

25,5% - tervezői készség

29,8% - marketing és PR érzék

29,8% - értékesítési készség

34,0% - vállalkozói készség

55,3% - szociális készség

76,6% - interperszonális készségek / szociális készségek

9. ábra: Sikeres coworking irodához szükséges képességek, tudás és hozzáállás

Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

Az alapítók szerint a legfontosabb a kapcsolatteremtő, szociális

készség, ezt követte a vállalkozói és az értékesítési készség. A többi

képességnek, tudásnak és hozzáállásnak kisebb a jelentősége.

A kutatás ezen részében ajánlást kértünk a válaszadóktól: „Milyen 3

tanácsot adnál a potenciális coworking iroda alapítóknak?”

A válaszokkal a tanulmány végén foglalkozunk majd.

72

19,1% - 2 vagy több évvel a nyitás előtt kezdte

25,5% - 1 évvel a nyitás előtt kezdte

23,4% - 1 évvel a nyitás után kezdte

23,4% - 2–3 évvel a nyitás után kezdte

0,1% - 4–5 évvel a nyitás után kezdte

6,4% - mindig változik; állandó folyamat

10. ábra: KözösségépítésForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

A közösségi irodák helyzete és működtetésük folyamata

Az elemzés második része a coworking irodákban futó folyamatokkal

foglalkozik. A kérdések a közösségre, jövedelmezőségre,

együttműködésre, a működtetés akadályaira és a coworking

koncepció társadalmi ismertségére fókuszálnak.

Ezt a szekciót mind az irodák alapítói, mind a munkavállalók és

önkéntesek elérték, mivel a kérdések nagy része a napi működéshez

kapcsolódott. Mivel a közösség mint a coworking iroda fő

mozgatórugója jelenik meg, az első kérdés (Q21) a közösségépítés

folyamatára vonatkozott: „Mennyi ideig tartott a közösség

összehozása?” (l. 10 ábra).

73

A válaszok viszonylag egyenlő szórást mutatnak: 25,5%-uk

kevesebb mint 1 éve kezdték a közösségépítést, és ugyanekkora

százalék választotta, hogy ez egy állandó folyamat; 23,4%-nál a

közösségépítés az iroda megnyitása után kezdődött; 19,1% kettő

vagy több évvel korábban kezdte viszont ezt a folyamatot, és cask

6,4% válaszolt úgy, hogy a nyitás után 2–3 évvel kezdtek bele.

Egy coworking iroda közössége kapcsán az egyik vitatható kérdés

a hely jövedelmezősége. Ezért az online kérdőív következő kérdése

(Q22) arra vonatkozott, hogy a válaszadó szerint egy ilyen helynek

jövedelmezőnek kell-e lennie. 80,7% igennel válaszolt, 14%

bizonytalan, és összesen 5,3% szerint nem feltétlenül szükséges

bevételt generálnia.

A következő kérdés (Q23) is a bevételhez kapcsolódott: „Mennyi

ideig tartott jövedelmezővé válni?” (l. 11. ábra).

28% - 1 év

37% - 2–3 év

9% - 4–5 év

24% - még nem jövedelmező

2% - nem akarok válaszolni / nem tudok válaszolni

11. ábra: Jövedelmezőség és idő kapcsolataForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

A válaszadók többsége (37%) szerint 2-3 évbe telt, hogy

jövedelmezővé váljanak, 28% már az első évben elérte ezt, 24%

pedig még mindig nem hoz bevételt. Senki sem választotta az 5

évnél hosszabb időtartamot. Az adatok szerint tehát egy coworking

iroda az első 3 évében válik nyereségessé. A kérdőív kitöltésében

olyan irodák is részt vettek, amelyek kevesebb mint 1 éve vannak a

piacon, ez magyarázza a nagyszámú, „Még nem jövedelmező” választ.

74

16% - nincs együttműködés

33% - 1–3 irodával

22% - 4–5 irodával

5% - 6–10 irodával

21% - több mint 11 irodával

3% - nem akarok válaszolni / nem tudok válaszolni

A válaszok alapján kiderül, hogy a közösségi irodák többsége

együttműködik más irodákkal, coworking szervezetekkel. A

legtöbbnek (33%) 1–3 együttműködő partnere van, ezt követi a 4–5,

majd a 11 vagy több partnerrel rendelkező válaszadó. A válaszadók

kb. 1/5-e nem működik együtt más irodával vagy nem is válaszolt a

kérdésre.

A Q25 mélyebben is rákérdezett az együttműködésre: „Hogyan

működsz együtt más coworking irodákkal?”. Többféle válasz is

megadható volt. 70%-ban a már meglévő kapcsolati hálón belül

működnek együtt más helyekkel; 42%-ban konferenciák kapcsán

dolgoznak együtt; 32% említette az online kommunikációt; 24%

egyéb módon is együttműködik másokkal; 22% csereprogramokban

vesz részt; 18% pedig Európai Uniós projektek keretében dolgozik

össze más irodákkal.

A következő kérdés (Q26) szintén az együttműködésre vonatkozott,

azt vizsgálva, hogy egy kooperáció hogyan lehet egy iroda

segítségére (l. 13. ábra).

12. ábra: Közösségi irodákkal való együttműködésForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

A következő kérdés (Q24) a coworking irodák közötti

együttműködésre kérdezett rá. A „Nem”vagy „Nem akarok válaszolni”

lehetőséget választók közvetlenül a Q27-re ugrottak, átugorva így

az együttműködésre vonatkozó mélyebb kérdést (l. 12. ábra).

75

3,6% - nem fontos

8,9% - egyéb

30,4% - promóció előmozdítása

51,8% - új partnerek megtalálása

55,4% - coworkerek közötti cserelehetőség

64,3% - inspiráció / innováció

82,1% - jó gyakorlatok megosztása0 20 40 60 80 100

A válaszok alapján a coworking irodák közötti együttműködés

leginkább a jó gyakorlatok megosztásában játszik szerepet. Ezt

követték az „innováció / inspiráció” és a „coworkerek közötti

csereüzletre” vonatkozó válaszok.

A (Q27) azokra a fő tevékenységekre vonatkozott, amelyek

elengedhetetlenek a coworking iroda hatékony működtetéséhez:

„Határozd meg, hogy mely tevékenységek szükségesek a coworking

iroda hatékony működtetéséhez!” (l. 14. ábra).

0 10 20 30 40 50 60 70 80

10,3% - egyéb

24,1% - emberi erőforrás

34,5% - pénzügyi keretfeltételek

36,2% - sales

41,4% - adminisztratív feladatok

50,0% - partneri kapcsolatok kiépítése

67,2% - coworking továbbfejlesztésének stratégiai megtervezése

70,7% - Cközösségépítő programok

13. ábra: Közösségi irodák közötti együttműködés hatása

Forrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

14. ábra: Sikeres működtetéshez szükséges tevékenységForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

Az eredmények szerint a legfontosabb tevékenységek közé a

közösségépítő programok, a stratégiai tervezés és a partnerségi

kapcsolatok kiépítése tartozik.

76

0 10 20 30 40 50 60

10,3% - szakértő személyzet hiánya

12,1% - egyéb

12,1% - megfelelő IT hiánya

22,4% - döntéshozók támogatásának hiánya

24,1% - adminisztrációs, jogi problémák

34,5% - időigényes

43,1% - pénzügyi problémák

56,9% - társadalmi tudatosság hiánya

A válaszadók szerint egy közösségi iroda működését elsősorban

a társadalom ez irányú hiányos ismeretei akadályozzák, amellyel

nagy valószínűséggel összefügghetnek az ügyfelek (coworkerek)

nehézkes megtalálása és a pénzügyi problémák. Emellett a

válaszadók azt is megemlítették, hogy az időigényes folyamat is

hátráltató tényező lehet.

Végül arra kértük a válaszadókat, hogy mondjanak véleményt arról,

hogy a környezetükben élő emberek milyen mértékben értették meg

azt, hogy mi az a coworking (Q29). A környezet ebben az esetben

a falut, várost vagy régiót jelenti, ahol az adott coworking iroda

működik (l. 16. ábra).

19% - megfelelő ismertség

31% - mérsékelt ismertség

47% - minimális ismertség

3% - egyéb

15. ábra: Közösségi iroda működését akadályozó fő tényezőkForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

16. ábra: A coworking koncepció ismertségének jelenlegi helyzeteForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

A következő kérdés (Q28) a működtetés nehézségeire kérdezett

rá: „Melyek a közösségi iroda működését akadályozó fő tényezők

(jelenleg és általában)?” (l. 15. ábra).

77

Az utolsó kérdés (Q30) azzal foglalkozott, hogy a válaszadó hogy látja

a coworking iroda környezetére gyakorolt hatását: „Úgy gondolom,

hogy a közösségi irodám pozitív hatással van a környezetemre.” A

környezet ebben az esetben a falut, várost vagy régiót jelenti, ahol

az adott coworking iroda működik (l. 17. ábra).

2% - egyéb

1% - egyáltalán nem ért egyet

2% - nem ért egyet

10% - bizonytalan

33% - egyetért

52% - teljesen egyetért

A válaszadók vagy teljesen mértékben egyetértettek, vagy

egyáltalán nem értettek egyet azzal az állítással, hogy a közösségi

irodájuk hatással van a környezetükre.

Összegzésként elmondható, hogy az online kérdőív értékes

eredményt hozott, hiszen a válaszadásban nagy számban vettek

részt irodalapítók, valamint mind működő, mind pedig most induló

irodákat megvizsgáltunk, mellyel potenciális irodaalapítók számára

fontos és praktikus trendeket fogalmaztunk meg. Általánosságban

meghatároztuk a közösségi irodát alapítók tipológiáját, beleértve

képességeiket, személyiségjegyeiket, kapcsolatépítésre és az

együttműködésre való hajlandóságukat.

17. ábra: A közösségi iroda hatása a környezetéreForrás: A szerzők által összeállított kérdőív adatai alapján

78

A „Javaslatok” szekció a résztvevő szervezetek rövid összefoglalói

és személyes benyomásai alapján készült. Ebben a szakaszban

olyan kulcsfontosságú tényezőkre világítottak rá, melyeket az

összehasonlító tanulmány már kielemzett, így adva a potenciális

coworking alapítóknak egy végső, tömör tanácsot.

A ZADRA NOVA és Zadar Város önkormányzatának javaslatai

Míg a coworking irodák világszerte gombaként szaporodnak a piacon,

a coworking koncepció ismertsége sokkal lassabban növekszik,

kiváltképp a kisebb városokban. Nagy valószínűséggel vannak olyan

emberek a városotokban, akik dolgoznának egy coworking irodában,

de egyrészt vagy nincsenek tudatában, hogy ilyen hely található

a városban, vagy egyáltalán nem is hallottak még a coworkingről.

Tarthatnátok „nyílt napokat”, amikor bárki bemehet hozzátok és

ingyen dolgozhat, vagy csak láthatja a saját szemével, hogy miként is

néz ki egy coworking iroda. Társulhattok más coworking irodákkal is,

ahol más vállalkozókat bátoríthattok arra, hogy nálatok dolgozzanak.

Míg egyes coworking irodák szkeptikusan állhatnak hozzá a

konkurenciával való együttműködéshez, ne feledjük, hogy az igazi

konkurencia az emberek tudatlansága a coworking koncepcióval

kapcsolatban.

Minden coworking iroda tulajdonosa belátja, hogy motorja maga

a közösség. Ezzel egyet is értünk, de hozzátennénk, hogy minél

változatosabbá teszitek a coworking közösségeteket, annál jobb

mindenkinek. Ha a coworkerek megoszthatják munkaterüket más

szakmákból érkező, változatos háttérrel rendelkező vállalkozókkal, az

kitágítja látóterüket, növeli tudásukat és felpörgeti kreativitásukat.

Javaslatok a projekt partnereitől

79

Ez a saját vállalkozásuk számára is előnyös lehet. Például, egy

villamosmérnök, aki épp beindítja vállalkozását egy könyvelő

coworker társától kér tanácsot, mert ismeri a mellette ülő személyt

és megbízik benne, mint könyvelőben.

Egy másik dolog, amire figyeljetek oda, az a belső design. Lehet azt

hiszitek, pontosan tudjátok mire van a coworkereknek szükségük,

de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ez nem mindig van így. Fontos

figyelni arra, hogy mit hiányolhatnak a térből, mi nem tetszik nekik

és igényeik szerint változtatni rajta. Sőt, az akusztika problematikája

is egy gyakran elfeledett dolog, mivel nem magától értetődő. Ti

sem akarhatjátok, hogy a coworkerek úgy érezzék, mintha az utca

közepén dolgoznának, mert a hangok a terem egyik végéből a

másikba csapódnak. Szóval bízzatok meg egy szakembert, hogy a

zajokat a minimumon tudjátok tartani.

A Impact Hub Zagreb javaslataiA coworking tér méretét illetően azt tanácsolnánk, hogy

próbálkozzatok meg más megközelítéssel is. Az egyik megközelítés,

hogy kezdjetek egy kisebb térrel, mérjétek fel a piac reakcióit és

próbáljátok ki üzleti modelleteket kicsiben, és ha bevált és a piacotok

növekszik, új lehetőségek adódnak (új szolgáltatások / termékek,

új piaci szegmens), fokozatosan nagyobb terekbe költözhettek át.

Ez a megközelítés azon alapítók számára előnyös, akik egyrészt

nem rendelkeznek túl nagy induló tőkével, másrészt nyitottak a

fejlődésre, a kísérletezésre és alkalmazkodásra, illetve akik képesek

bármilyen hirtelen piaci változásra azonnal reagálni (ők általában

magánvállalkozók, ellenben a közintézményi alapítókkal, akik

kevésbé alkalmazkodók a hirtelen piaci változások tekintetében).

A másik megközelítés, hogy kezdjük nagyban, azaz egy nagy, jól

felszerelt térrel. Ezt a megközelítést a nagy induló tőkével rendelkező

alapítóknak javasolnánk, de mindenképp érdemes pontosan ismernie

közönségét, azért, hogy a piacon felmerülő kezdeti igényt követően

legyenek fizető ügyfelei is, amint az irodai megnyit és megkezdi

működését.

A Betacowork Coworking Brüsszel javaslatai

A közösség mindenek előtt. A közösség egy coworking iroda igazi

értéke. Meg kell bízniuk bennetek és a többi coworkerben. Ahhoz,

hogy elkezdjetek felépíteni egy közösséget, ki kell mennetek

és beszélnetek az emberekkel az irodátokról. Attól a pillanattól

kezdve, hogy megnyitjátok tereteket, lesz egy kapcsolati hálótok és

80

megérkeznek majd az első tagok. Egy közösség életben tartása soha

véget nem érő feladat. Az egész a tapasztalatok és feladatkörök

megosztásán múlik, valamint a rendezvényeken, workshopokon,

közös étkezéseken kialakuló kapcsolatokon.

Ez valós értéket ad coworking irodátoknak és a tagok vállalkozásainak.

Ti is azt szeretnétek, hogy irodátok tartós, értékes és jövedelmező

legyen. Hogy ez így is legyen, meg kell erősítenetek a tagjaitok

közötti kapcsolatokat és szövetségeket. A coworking irodák azok a

helyek, ahol a véletlenszerű felfedezések történnek, és nektek kell

ezt a folyamatot elősegítenetek. Hogyan? Legyetek figyelmesek,

tudjátok, hogy mit tehettek az emberekért, mik a problémáik és

mire van szükségük! Majd segítsetek nekik megoldani gondjaikat

és elérni céljaikat azáltal, hogy összekapcsoljátok őket a megfelelő

emberekkel közösségetekben / közösségükben.

A SPEGC javaslatai

A coworking szolgáltatás célja az innovatív üzleti projektek,

információs és kommunikációs technológián (ICT) alapuló

szolgáltatások támogatása, valamint fejlesztése a megosztott

munkatérben.

Ezek a terek találkozási pontok, elősegítik a vállalatok és vállalkozók

közötti szinergia kialakulását, valamint növekedésük és üzleti

sikereik lehetőségeit.

További javaslat, hogy alakítsátok át a coworking iroda régióját egy

referenciaponttá, mint a munka- és a tehetségek gyűjtőhelye.

Koordináljátok a partnerek által szervezett, vagy kitalált

rendezvényeket, vagy tevékenységeket, hogy elkerüljétek a kettős

teremfoglalásokat.

A Loffice Budapest javaslataiMi egy coworking iroda esszenciája a Loffice szerint?

Létrehozni egy teret, ami inspirál, segít és támogat. Ahol barátságok

és munkakapcsolat születnek. Ahol mindenki otthon érezheti

magát. Ahol jó lenni, ahova jó tartozni és visszatérni, ahol mindenki a

munkájára fókuszálhat, mert minden szükséges segítséget megkap

ehhez.

Egy coworking iroda kulcsa a közösség, valamint a tudás és a tér

megosztása. A közösség az, ami a leginkább motiváló tényező.

Együtt dolgozni inspiráló, innovatív emberekkel megosztani

ötleteinket, együtt gondolkodni, segítséget adni és kérni – ezek

81

mind egy coworking iroda alapjai. Számunkra fontos egy olyan iroda

létrehozása, ami nem csak pusztán munkahely, hanem egy közösségi

tér, a relaxáció és tanulás terepe. Érdemes elhatározni, hogy milyen

közönséget célzunk meg és irányukba elkezdeni felépíteni a modellt,

mert a mi irodánk igazi értéke nem az infrastruktúra, hanem a

közössége.

A 21. században a tudásmegosztás támogatja a nagy ötleteket és

a fejlődés egyedi módon egyesül a versenypiaci megközelítésekkel.

Ily módon sokkal könnyebb partnereket, befektetőket, valamint új

irányokat találni.

A térmegosztás gazdaságos, olcsó és élhető megoldást kínál a

fiatal cégek és vállalkozók részére. Az iroda minden infrastrukturális

szükségletet biztosít, így a coworkerek céljaikra fókuszálhatnak.

Mindezek mellet egy coworking iroda számára fontos, hogy legyen

egy saját, egyedülálló koncepciója – ez lehet az egyedi design, a

környezetbarát felfogás, a közösségi események, vagy bármi, amire

egy egész koncepció felépíthető.

A coworking modell sokkal több személyességet igényel, mint

a hagyományos ingatlan bérbeadás. Egy üzleti modellt nem

szabad kizárólag az infrastruktúrára alapozni, színesíteni kell más

szolgáltatásokkal. Ez nem csupán pénzügyi szempontból fontos,

hanem a közösség létrehozása szempontjából is az.