Áramlástan mérés beszámoló előadás

Áramlástan mérés beszámoló előadásBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

ÁRAMLÁSTAN TANSZÉK

2010. 05. 05.Áramlástan laborgyakorlat mérési jegyzőkönyv beszámoló

A mérést végezték:

M3. ZÁRT CSATORNÁBAN ELHELYEZETT HENGERRE

HATÓ ERŐ MÉRÉSE

Mérésvezető oktató: Istók Balázs

2.Laborgyakorlat jegyzőkönyv beszámoló

A mérés rövid ismertetése

A mérés célja:

A mérés célja a 20 mm átmérőjű hengerre ható erőknek a mérése és kiértékelése a faltól való távolság függvényében.

A mérési feladat ismertetése

Kisebb méretű szélcsatornát használtunk a feladat elvégzéséhez. A radiális ventilátor szolgáltatja a szükséges légáramlatot, amely szabályozható az előtte elhelyezett fojtással. A ventilátor után elhelyezett áramlásrendezőnek köszönhetően az áramvonalak rendezettek. A kocsi oldalán mérhető a referencia nyomáskülönbség, ebből számolható a kiáramlási sebesség, amelyhez szükséges a kalibrációs összefüggés is. A kocsi tetején található a 150x150 keresztmetszetű mérőcsatorna. A csatorna első részének közepén, mind a 4 oldalon található egy-egy kivezetés, amely segítségével mérhető a statikus nyomás a henger előtt. A henger által okozott nyomásváltozást a hengeren elhelyezett apró furattal mértük. . A két érték közötti különbség adja meg a szükséges ∆p nyomáskülönbséget.


A mérőberendezés ismertetése

A mérés során mérni kell a ∆p értékének változását, konstans sebesség mellett, a falhoz való közelség függvényében. A hengert 15˚ fokonként el kell forgatni, a faltól 4 különböző távolságban mérve.


Az alkalmazott összefüggések

Levegő hőmérséklete t=22,9 ˚CLevegőnyomás plev=1010 mbarReferencianyomás ∆pref=362 PaFaltól való távolság s1=63 mm

s2=13 mm s3=7 mm s4=2 mm

Sűrűség meghatározása

Ebből a sebesség

A nyomástényező

A csőre ható erők

Ellenállás-tényező

Felhajtóerő-tényező

Reynolds-szám

Abszolút hiba

Relatív hiba


A vizsgált fizikai paraméter

Paraméterek:

• Nyomástényező

A 0˚-hoz tartozó nyomástényező

Mérési szög [˚] cp1 [-] cp2 [-] cp3 [-] cp4 [-]

0 1,082949 1,134955 1,162488 1,06153515 0,673019 0,902458 0,841274 0,75561730 0,412989 0,238616 0,122367 0,07036145 -0,53842 -0,69137 -0,72197 -0,801560 -1,34604 -1,52959 -1,4317 -1,5142975 -1,74373 -1,81409 -1,44087 -1,4378190 -1,52041 -1,59689 -1,24814 -1,26344105 -1,42864 -1,53877 -1,25732 -1,28485120 -1,4164 -1,55406 -1,26956 -1,22367135 -1,43781 -1,59995 -1,28485 -1,20838150 -1,45923 -1,63972 -1,28485 -1,19308165 -1,49288 -1,68561 -1,28485 -1,18084180 -1,52959 -1,73455 -1,27568 -1,1839195 -1,52347 -1,72538 -1,28485 -1,19002210 -1,48676 -1,68561 -1,2818 -1,20226225 -1,45923 -1,63972 -1,27874 -1,22979240 -1,44393 -1,59383 -1,27262 -1,27874255 -1,43781 -1,56018 -1,23285 -1,28485270 -1,4164 -1,61831 -1,29709 -1,70396285 -1,62136 -1,83551 -1,54488 -1,35522300 -1,68255 -1,6336 -1,08601 -0,3824315 -0,99729 -0,71891 -0,32427 0,168255330 -0,00306 0,107071 -0,55983 0,565948345 0,767854 0,884102 1,037061 0,933049

• Ellenállás-tényezők

Az áramlás irányú Fx erőkomponenst nevezzük Fe erőellenállásnak, amelyből a ce számítható

1.mérésisorozat

2.mérésisorozat

3.mérésisorozat

4.mérésisorozat

ce 1,384245 1,598753 1,248296 1,190666

• Felhajtóerő-tényező

. Az Fy komponensből pedig a megfúvási irányra merőleges cf felhatóerő-tényezőt kapjuk.

1.mérésisorozat

2.mérésisorozat

3.mérésisorozat

4.mérésisorozat

cf 0,084661 0,044333 -0,02194 -0,09494

• Az abszolút hiba

Ezeket a számolásokat végre kell hajtani az összes mérési sorozatra

1. Sorozat

2. Sorozat

3. Sorozat

4. Sorozat

• Relatív hiba

1. Sorozat

2. Sorozat

3. Sorozat

4. Sorozat


Tapasztalat

A mérésből megállapítható következtetések, összefoglalás:

A mérés számomra azért volt hasznos, mert bemutatta,hogy milyen mértékben befolyásolja a fal a kialakult áramlási képet.

A mért mennyiségeket kis relatív hibával lehet mérni, ebből látszik,hogy a mérést szükségtelen tovább javítani.

Felhasznált irodalom:

Dr. Lajos Tamás: Az áramlástan alapjai

Elektronikus mérési útmutató

Documents

Áramlástan mérés beszámoló előadás