12
Árpád-kori magyar nevek Az embereknek csak egy nevük volt. Ez elegendőnek bizonyult, néha hozzátették, kinek a fia az illető, például Bozeta fia Fonsol. A 13. század elejétől a nemesek, a szerviensek és egyes várjobbágyok nemzetségi neveket kezdtek használni, például Besét eztán Aba nembeli Besének hívták. Ezek a nemzetségi nevek hamar vezetéknevekké alakultak át, majd lassacskán a polgárok és a parasztok is vettek föl családnevet. A régi nevek lassan vesztek ki a köztudatból, jórészt a 14. század elején tűntek el. Addig a keresztények is ezeket a neveket viselték. A mostani utónévkönyvekben található nevek közül ezért óvatosan válogass, mert a 13. században még a régi nevek divatja élt. Tartalmaznak ugyan pár ősi eredetű nevet, de a választék eléggé szűkös. Oklevelekben maradtak fönn személynevek, ám olvasatuk sokszor kétséges. Gyakran nem is magyarok írták ezeket, tehát számukra ismeretlen neveket kellett a betűkészletével arra alkalmatlan latinul lejegyezniük. „A Szák (Zaak, Zak, Zac, Saak, Sach, Chaak) nemzetséghez tartozó Miklós nádor atyját 1212-től összesen 31 esetben Barch, Baroch, Borc, Bors, Borz, Borzh, Boz, Burch, Burichnévváltozatokkal jegyezték fel. A Vas megyében birtokos Ják nemzetségnek és egyik tagjának neve az eredeti és átírt oklevelekben a következő: Iak, Iaku, Gaku, Sahu, Iaac, Iach, Iac, Schau, Thayk, Jacus, Chak, Gak.” (Fehértói Katalin) Ómagyar személynevek Ezzel a megnevezéssel a régi, keresztény kor előtti neveket szokás illetni. A kereszténység fölvételéig csak elvétve akadunk fönnmaradt nevekre, ezek jórészét görög forrásból ismerjük, például Konstantin és Bölcs Leó írásaiból. Nehéz ezekből visszakövetkeztetni az eredeti neveket. Például a Falicsi nevet sokáig a Fajsz névvel azonosították, de a legújabb kutatások szerint ez a vélekedés alaptalan. További buktató, hogy könnyen lehet, hogy a vezéri családok más névadási szokásokat követtek, mint az egyszerű harcosok vagy a szolgák. Ezeknek a neveknek jó része visszavonatkoztatás. A férfiakkal még csak elboldogulunk, de női névből csak hármat ismerek a korból: Enéh-Emese, Sarolt és Karold. Ezért a későbbi női neveket megszűrtem, kivettem belőlük a latin eredetűeket, hogy az anakronizmus legnyilvánvalóbb esetei eltűnjenek. A megmaradtak lettek az ómagyar női nevek. Az alábbi névlistát ezekkel a fenntartásokkal olvasd. Zárójelben a latin vagy görög alak. A -csa végződés becézést jelent, mint például Jutosből Jutocsa. Ómagyar férfinevek 800-1000 Acsád magyar Adony magyar Ajtony tör-magy Ákus Álmus Apor magyar Árpád Bánd ? Bátur =bátor

Árpád-kori Magyar Nevek

  • Upload
    dudus

  • View
    39

  • Download
    1

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Árpád-kori Magyar Nevek

Árpád-kori magyar nevek

Az embereknek csak egy nevük volt. Ez elegendőnek bizonyult, néha hozzátették, kinek a fia az illető, például Bozeta fia Fonsol. A 13. század elejétől a nemesek, a szerviensek és egyes várjobbágyok nemzetségi neveket kezdtek használni, például Besét eztán Aba nembeli Besének hívták. Ezek a nemzetségi nevek hamar vezetéknevekké alakultak át, majd lassacskán a polgárok és a parasztok is vettek föl családnevet. A régi nevek lassan vesztek ki a köztudatból, jórészt a 14. század elején tűntek el. Addig a keresztények is ezeket a neveket viselték. A mostani utónévkönyvekben található nevek közül ezért óvatosan válogass, mert a 13. században még a régi nevek divatja élt. Tartalmaznak ugyan pár ősi eredetű nevet, de a választék eléggé szűkös.

Oklevelekben maradtak fönn személynevek, ám olvasatuk sokszor kétséges. Gyakran nem is magyarok írták ezeket, tehát számukra ismeretlen neveket kellett a betűkészletével arra alkalmatlan latinul lejegyezniük. „A Szák (Zaak, Zak, Zac, Saak, Sach, Chaak) nemzetséghez tartozó Miklós nádor atyját 1212-től összesen 31 esetben Barch, Baroch, Borc, Bors, Borz, Borzh, Boz, Burch, Burichnévváltozatokkal jegyezték fel. A Vas megyében birtokos Ják nemzetségnek és egyik tagjának neve az eredeti és átírt oklevelekben a következő: Iak, Iaku, Gaku, Sahu, Iaac, Iach, Iac, Schau, Thayk, Jacus, Chak, Gak.” (Fehértói Katalin)

Ómagyar személynevek

Ezzel a megnevezéssel a régi, keresztény kor előtti neveket szokás illetni. A kereszténység fölvételéig csak elvétve akadunk fönnmaradt nevekre, ezek jórészét görög forrásból ismerjük, például Konstantin és Bölcs Leó írásaiból. Nehéz ezekből visszakövetkeztetni az eredeti neveket. Például a Falicsi nevet sokáig a Fajsz névvel azonosították, de a legújabb kutatások szerint ez a vélekedés alaptalan. További buktató, hogy könnyen lehet, hogy a vezéri családok más névadási szokásokat követtek, mint az egyszerű harcosok vagy a szolgák. Ezeknek a neveknek jó része visszavonatkoztatás. A férfiakkal még csak elboldogulunk, de női névből csak hármat ismerek a korból: Enéh-Emese, Sarolt és Karold. Ezért a későbbi női neveket megszűrtem, kivettem belőlük a latin eredetűeket, hogy az anakronizmus legnyilvánvalóbb esetei eltűnjenek. A megmaradtak lettek az ómagyar női nevek. Az alábbi névlistát ezekkel a fenntartásokkal olvasd. Zárójelben a latin vagy görög alak.A -csa végződés becézést jelent, mint például Jutosből Jutocsa.

Ómagyar férfinevek 800-1000

Acsád magyarAdony magyarAjtony tör-magyÁkus  Álmus  Apor magyarÁrpád  Bánd ?Bátur  =bátorBese, Becse tör-magyBerény magyarBod tör-magyBogát szláv-magyarBojta törökBors magyar

Botmagyar jelentése: buzogány

Botond magyarBotos, Botus  Bökény tör-magy

Buda magyarBulcsu tör-magyCsaba tör-magyCsanád magyarCsege, Csegő magyarCseka, Cseke tör-magyElőd  Ete magyarEzelek  Falicsi  Farkas, Forkos  Gyeicsa, Gyeücsa, Gyécse(Geysa, Geisa stb.)

tör-magy, több alakja volt

Hetény magyarHollós, Hollus magyarHodos, Hudus magyarHuba  Jelek, Ilek  Jutos, Jutocsa  

Kadocsa  Kál tör-magyKaplony tör-magyKarád tör-magyKarsa, Karcsa tör-magyKartal, Kortol, Kortul tör-magy

Kecsen, Kücsen kücsüm=erő

Keled, Kelad magyarKerecse, Kerecsen (Kereche, Kerechen)

magyar

Ketel tör-magyKeve magyarKund magyarKósa magyar =kosKölcse  Köncs, Köncse,

 

Page 2: Árpád-kori Magyar Nevek

Küncs, KüncseKuppány tör-magyKurd török =farkasKusid  Kuszál  Lél  Levedi, Levente, Levéd

 

Makó  Móg  Nyárád magyarObus  Ócsád kabar? vezérOnd magyarÖden  Örkény, Örkönd  

Örs  Súr  Szabolcs  Szecsőd ?Szemus, Szemes  

Szerénd  Szoárd (Zoard)Szónuk (Zolnuk)Toksuny, Tokszun >Taksony

Tarcal  Tarkacsu  Tas, Tasi  Teveli  Tormacsu  Turda, Torda  Turul  Tühütüm  Vajk  Vál  Vata  Zolta, Zoltán  Zsolt  Zombor, Zsombor  

Page 3: Árpád-kori Magyar Nevek

Ómagyar női nevek 800-1000

AjándékAjnácskaÁldáskaAranyArikaBarótBíbur (Bibur, Bibura)BogárdBoldaBuga (Buga)Csikó (Chiko)Csente (Chente)

Cseperka (Cheperka)Csepke (Chepke)CsillagCsuda (Chuda)DelinDévaEmeseEmőkeEnéhFehéra (Fehera)Gilvád (Giluad)Gyöngy

HajnaHavadiHeteHitvánd (Hituand)Jóleán (Jolean)Karold (Carold(u))Kecse (Keche)Köncse, Köcse (Cunche)LelleLenteMag (Mag)

Manga (Manga)Nyesta, Nyeste (Nesta, Neste)ÖteRázdi (Rasdi)RékaSáfélySaroltSomocskaSzecsőkeSzépa (Scepa)Virág (Wiraag)

Ómagyar férfi szolganevek 1138-ból

Ezeket a neveket jórészt a Dömösi összeírás (1138) szövege alapján alkottam. Zárójelben feltüntettem a latin alakot, amiből próbáltam visszakövetkeztetni az eredeti nevet. Egyes esetekben valószínűleg ez sikerült, másokban tévedtem. Sajnos nem ismerek olyan munkát, ami az oklevelet ilyen szempontból feldolgozta volna. Tanulságként leszűrhettem, hogy a nevek széles skálája volt használatos, ritka az ismétlődés. Továbbá ekkor talán ha minden huszadik ember viselhetett keresztény nevet, melyeket itt nem tüntettem föl.A nevek gyakran "-di" végződésűek. Ez egy finnugor eredetű képző, a hangalak némely vezetéknévben ismerősen cseng. Jelentése véleményem szerint "-os", bár helyenként furán jön ki. Így értelmes a Korpádi Korpásként, a Tikodi Tikos (tyúkos), az Ebedi Ebes (kutyatenyésztő), a Hazudi pedig Hazudós.Ezek jórészt szolganevek. Könnyen lehet, hogy korábban is használatban voltak, ám a régebbi források nem tüntetnek föl szolganeveket.

Ajánduk, Ajándok (Ajanduk)Albuny, Albony (Albun)Álmus, Álmos (Almus)Antó, Antu (Antu)Apa (Apa)Opos, Opus (Opus)Arudi (Arudi)Atila (Athila)Bagin,.Bogin (Bogin)Bajádi (Baiadi)Bakos (Bacus)Bándi, Bandi (Bandi)Beke (Beke)Bekény (Beken)Beledéj (Beledey)Besenyődi (Besenehdi, Besenudi)Beszédi (Besedi)Beza, Béza (Beza)Boba (Boba)Bocsádi, Bucsádi (Busadi)Bodor (Bodor)

Bogárdi (Bugardi)Bosádi (Busadi)Bökény, Bökén (Buken)Bucsu (Bucu)Buda vagy Boda (Buda)Budi (Budi)Bulcsu (Bulsu)Bulgán (Bulgan)Büki (Buki)Csatádi (Satadi)Csató (Sotu)Csegő (Cegu)Cseke (Ceke)Csenke (Cenke)Csepe (Cepe)Csepődi (Cepudi)Csibe (Cibe)Csiholt (Siholt)Csík (Cik)Csitár (Citar) =kardkovácsCsuda (Suda)Damján

Diós (Dius)Dobor (Dubur)Dobos (Dubos)Domkó (Dumku)Döme (Dume)Ebedi (Ebedi)Egyebendi (Egebendi), óvónévEmődi (Emudi)Erdődi (Erdeidi)Etele, Etela (Ethela-e, Etele)Farkas (Farcas, Forcos) népszerű név voltFekete (Fekete)Feledi (Feledi) =feledékeny?, egyszálbélű, kicsi?Firedi (Firedi) =fürgeFüle (File)Gomba, Gumba (Gumba)Haladány (Haladan)Haláldi (Halaldi)Hazudi (Hozudi)Hazug (Hazug)

Page 4: Árpád-kori Magyar Nevek

Heszedi vagy Hecsedi (Hesedi)Hódos (Hodus)Hólodi (Holudi) Idegdi (Idegdi) =Ideges?Ipolit (Ipolit)Izmény (Izmen)Izsép (Isep)Járódi (Jarudi)Kacsó (Kacu)Kakasdi (Kakasti)Kaszádi (Casadi)Kászodi (Kasudi)Kesedi (Kesedi)Keserű, Keserő (Keseru, Kesero...)Kesző, Kesződ, Kesződi (Keseu, Keseud, Keseudi)Kevereg (Kewereg)Kinizs (Kinis)Koppány, Kuppány (Cuppan, Cupan)Korpádi (Curpadi)Korpás (Curpas)Kozma (Cuzma)Köteles (Kuteles)Kusdi, Küsdi (Kusdi)Lados, Lodus (Lodus)

Lápodi, Lápudi (Lapudi)Látós (Latus) =látnokLevedi (Lewedi)Makó (Mocu)Maradék (Maradek), óvónévMaradi (Maradi)Marót (Maraut)Mikos (Micus)Mógdi (Mogdi)Munkádi (Muncadi)Nemő (Nemwh)Nyájádi (Naiadi) =nyájas vagy pásztorNyomorék (Namurek)Nyulas (Nulos)Patkány (Patkan)Pazari (Pazari) =felcicomázott vagy pazarlóPozsony (Poson)Rádi (Radi)Récse vagy Réce (Rece)Réde (Rede)Recsedi (Recedi)Sarlódi (Sarlaudi)Sebe (Sebe)Sebő (Sebu)Sebődi (Sebeudi)

Serőgdi (Serugdi)Sima (Sima)Simon, Simun (Simun)Sipos, Sipus (Sipus)Suk (Suk)Surándi vagy Szorándi (Surandi)Szobolcsi (Sobolci)Szamodi, Samudi (Samudi)Szedeneg (Sedeneg)Szemét, Szemet (Scemet), óvónévSzerecsen (Scerecin)Szondi, Szundi (Sundi)Szórád (Sourad)Táskádi (Tascadi)Tikodi, Tikodi (Ticudi)Vágdi (Vagdi)Váltódi (Waltaudi)Vándi (Wandi)Várós (Warus)Vasadi (Wasadi)Vásárdi (Wasardi)Vasas (Wosos, Wosas) Vecsésdi (Vecedi)Vendég (Wendeg)Versőnydi (Werswndi)Zádor (Zadur)

Keresztény kori személynevek

A vallásváltás új elnevezéseket is hozott magával. Divatba jöttek a keresztény nevek, de a 13. századig még nagyon kevesen viselték valamely mártír nevét. Az 1279-es budai zsinattól kezdve csak a pap adhatott nevet a gyereknek. Ettől kezdve értelemszerűen a keresztény nevek váltak általánossá, bár egynémely esetben továbbra is használtak magyar neveket. Az sem volt meglepő, ha egy embernek volt keresztény és magyar neve egyszerre. Az idegen nevek átalakultak, igazodtak a magyar hangrendhez. Másokat lerövidítve használtak, például a Benedictusból egyszerűen Bene lett. A források viszont szinte az összes nevet latinul írják, tehát az átalakulás ideje és folyamata homályba vész.A felsorolás nem csak keresztény és értelemszerűen nem csak magyar neveket tartalmaz, hanem olyan neveket, melyeket abban a korban nálunk viseltek. Itt is fontos megemlíteni, hogy akkoriban még nem minden embert hívtak Józsefnek, Istvánnak, Jánosnak, vagyis sokkal többféle név volt használatban, mint a későbbi korokban. A listában csak a gyakoribb változatok szerepelnek. A latin nevek -us végződését levágtam. Sok esetben már ekkor van ennek írásos nyoma az oklevelekben is, de lehet, hogy használták a latinos alakot is, főként az egyháziak.

Férfinevek

Ábrahám, Ábrám Akillesz (Achilles), Ahillesz Ádám Adrián

Adorján Ambrus (Ambrosius) Sándor, Sándur (Alexander) András, Endre

Page 5: Árpád-kori Magyar Nevek

Andronicus, Andronik Antal, Ant(h)on Arnold Atila, Etele Balásei, Bolosoi

Bánk, BánkóBenedekből a horvát Benkón át

Barnabás, Barlabás, Barabás

Bartolóm, Bartalom, Bertolóm

Bás Batiz, Botiz

Bélalehet magyar, török vagy héber

Benedek, Bene (Benedictus)

Betlehem Bókony (Bokon) német er.Buhta, Buhte latin alak

Csépánaz István szláv változata

Csima, Csom(a) Csomosz, Csomó Csopó Csuda Kornéliusz, Kornél (Cornelius)

Demeter, Deme Dénes Ders Dezső Dominik Dózsa a Dávid becézéseEhellős, Hellős =AkilleszÉliás, Héliás Endere, Endre, András Endus Erdő(s) Erős Fábián (Fabianus) Felicián Fila, File Folkus, Fulkus Fülöp (Philippus)

Gallus Gothárd Gregor, György, Györk, Györe

Gug(a) Gyula Hektor Henrik Horvát Húsvét Imre (Emericus) Ipolit István (Stephanus) Iván, Iváncs, Ivánka, Iváncsa Izsák Izsó, Ezsó Joahim Joánka Jo(h)an, Jánus (Johannes, Ianus)

Jób József Kálmán Karácson, Karácsin, Karácsun

gyakori név

Katapán görögKázmér Keresztes Kerusztus Kilián, Kelián, Gilián Klemensz Konrád, Korlárd Kozma Krisztián Lodomér László Leo, Leu Leonárd Leopold, Lipold Leuka Leuszták Lőrente Lukács, Luka Madács Marcell

Page 6: Árpád-kori Magyar Nevek

Márk Marót Martin, Mortun Máté (Matheus, Mathe) Mátyás (Mathias) Merkur, Merkul, Merk Merse, Mersa Mihael, Mikael Mihál(y) Mihálcs (Mihal) Mikán Mike, Miske, Mika, Mikó Miklós becézveMiklós, Mikolós (Miclous, Nicolaus)Miksa, Mikse Miku(d), Mikus Milest Miskocs, Miszócs Mócs(a), Mócsi, Mókia Móg(d)(i) i csak d után jöhetMojs(a) Móric, Mauriciusz (Mauritius)

Nána szláv er.Oliverius Omodeus Otmár Ozor Pál (Paulus, Paul) Párisz (Paris)Péntek, Péntök Pét, Péte, Péta Péter, Petrus, Petre, Petur v Pétör

Pongrác (Pangracius)Pós, Pósa Pál becézvePetk Sámson

Samud Sámuel Saul, Sal, Sol Sebastianus Siluester Simeon Simon -népszerű névSzalók Szerafin Szerda, Szereda Tomás, Tome, Toma Teodor Texa, Texe Tiburc(ius) Timotheus Tiván Tobias Tumpa, Tompa Trisztán Ubul

Ugrinszlávul magyart jelent

Urbanus Urias

Uros (Uros)szerb név vagy magyar uras jelentéssel

Valentinus Valterus Vászoly (Vazul) Venceslaus Vernerius Vid, Vida Vincencius Zombor Zotmund

Női nevek

Agáta Aglent, Aglencs, Aglincs, Agloncs

Agna Ágnes Albina

Ancilla Angelika, Angelka Anna, Annus Arenta, Arencsa Balzsam Barbara

Beáta Beatrix Dominika Drága (Draga) Erzsébet Gizella

Page 7: Árpád-kori Magyar Nevek

Hanga, Hangucsa Ibolya Ilona Jolánta Judit Kacsi Katalin Kinga

Krabocsa szlávKrisztiána, Krisztina Kunigunda Lilium latinMandula Margaréta, Margaréte

gyakori

Mária Martina

Osanna Pena, Péna Pénteka, Pénteke Pirisk nem piros!Rezeda Rózsa latinSzabina Viola latin

Nemzetségek

Eleinte az embert apjának nevével különítették el, majd a 13. század elejétől megjelentek a nemzetségi nevek. A tulajdonképpeni családnevek a 15. századtól kezdtek kialakulni. A Hunyadiak korától a nemesek írásos említésekor mindig feltüntették birtokuk helyét. A köznép tagjai később kaptak családnevet, ami a jobbágy élethelyzetétől függően megváltozhatott.

Bár adatok vannak róla, hogy a honfoglalás kori magyar társadalom nemzetségenként és törzsenként szerveződött, de mégsem bizonyított tény, hogy a 13. századi nemzetségek ezek egyenes utódai. Eredetileg 15-30 nemzetség lehetett. Oklevelekben az első hiteles előfordulásuk 1208-ból való, s a században folyamatosan bukkannak fel. Körülbelül 200 nemzetség nevét ismerjük. Fénykorukat a 13. században élték, majd családnevekké alakultak át. Nevüket nem feltétlen a legelső ismert ősről vették, inkább birtokukról, esetleg a legjelentősebb tagról. A kötőjel után szereplő név a Hont-Pázmányok kivételével a nemzetség oldalága.

Ajánlott irodalom: Erdélyi László: A magyar lovagkor nemzetségei 1200-1408

AbaÁbrányAdorjánAgmánd/FarkasogmándAjka (Veszprém vármegye)AjtonyÁkos (Ákus)AporAtyusz (Ogiuz) - AlmádBaksa - SimonBalogBalogsemjén - UbulBana (Bakonyban)BarocsBor(Bár)kalánBarsaBecse (Beche)Becsegregor v. BecsegergelyBél - UgBicskeiBogátradványBoszligBő (Somony vármegye)

BogomérBucska (Abaúj vármegye és Szlavónia)Budmer (Baranya és Sopron vármegye)Bús (várjobbágy nemzetség, Nyitra vármegye)ChurmugCsabi (várjobbágy nemzetség, Zala vármegye)CsákCsanádCsoltDivékDobra (várjobbágy nemzetség)Dorozsma (Drusba)Elek (Borsod vármegye)ÉrdEthuruh (csallóköz)Etre (várjobbágy, Sopron vármegye)Frangepán (horvát)Gatal

Geregye (várjobbágy nemzetség)GúgGusichGútkeled - Dorog (Kelad, Gut) (német)Győr (német)GyovádGyüreHahót (Hahold)- Búzád (Zala vármegye)HarasztHéder (német, pl. a Kőszegiek)Herény (várjobbágy nemzetség, Vas vármegye)Hermán(y)HodosHolló (Borsod vármegye)Hunt-Pázmány (Hontpaznan) (német)IgmándJák (Vencellin leszármazottai)János hadnagy nemzetsége

Page 8: Árpád-kori Magyar Nevek

(várjobbágy, Zala vármegye, Bak)JenőJőreKaálKacsics (Kachich)KánKaplony (Szatmár vármegye)Kartal - KorszánKáta (Szatmár vármegye)Katapán - EkliKatyuz (Kathyhyz) (Erdély)Kér (várjobbágy nemzetség, Sopron vármegye)Kézdi v. KisdiKisbenedek (Borsod vármegye)KolcsKürt (várjobbágy nemzetség)Lád - VérbulcsúLipovnok - Koros, BerencsLőrinte (Veszprém vármegye)Ludány (Nyitra vármegye)Magyar (várjobbágy nemzetség, Pozsony vármegye)Marcell

MegyesMeyzMiskolc-BésMonoszlóMortumis (várjobbágy, Zala vármegye)Nádasd (Vas vármegye)Nánabeszter (várjobbágy nemzetség, Esztergom vármegye)NémetiNolcsa (várnépi eredetű, 1287-ben nemesítettek)Osl, Osli (Sopron vármegye)Otrokocs (kiemelt várjobbágyok nemzetsége, Gömör vármegye)ÖrsúrPápaPéc (Győr, Veszprém, Zala vármegye)PilisPokPöseRádRátót (Rathold)

RosdSalamon (Pozsony vármegye)Sártvány(vecse)SmaragdSzákSzalók (Zala vármegye)Szentemágocs (Senta et Maguch)- Kölcse (Culcey, Kulchey)Szil - KalocsaSzolnokTétTétényTiboldTomajTürje (Zala vármegye)TúrolyTyukodVojkVojn (várjobbágy nemzetség, Nógrád vármegye)Zágráb-KorpásZáh (Károly Róbert kiirtatta)ZovárdZsadány

Kun nevek

A török nyelvcsaládba tartoztak. A 13. század végén ők is egyre inkább keresztény neveket adtak gyermekeiknek. Az -aba , -oba toldalék apát jelent, nevekben tiszteletbeli címet, lásd Basaraba.

Férfinevek

Abcsük, AbcsikAboska (óvónév)ÁkusAlonAlpra-AlpárAltabarzAltunArbuz, ÁrbocArslanBacskoldaBacsmanBagdasBajdukBalmaz (óvónév)BaltaBanótBaramukBardócBasaraba

BejbarszBelerBeseBokló (óvónév)BolacsukBönek, BönyekBorcBozaBugacButemerBuzkan, BuzganBöcsörCsabakCsakanCsamazCsercsiCsibukCsólyosGedzse-Kecse

(=éjszaka)GugGyolmaGyulaIllanItlarJardarJuhpogoJurgucseKabakKacsalaKajtorKalas (óvónév)KaliKandamKapolcsKarlaKeiranKeldecs

KelducsinKemencseKevergeKisztreKita, KitanKocskarKoncsaKordukKöncsekKöncsögKöteny, Kötön(y)KuncsegKurgonaKurjaKuteskKrulKücsmeg, KücsmekMembrokMenk, Menak,

Page 9: Árpád-kori Magyar Nevek

MonokMicsiMizseMordar (óvónév)OldamurOnaParabucs, ParabohSarukán

SzejhánSzibesTastraTatárTepremez, TerpemezTerterTeszkencs (Thescench)

TiszibaTokomérTolonTomanToktamirTorzsokTörtel, TurtelTugor, Tugorkán

UrsUzurÖgödejVajcsunVancsukVezteg

Női nevek

AiduaKöpcsecsMandula

Magyarországi kun nemzetségek

BorcsolCsertánIloncsuk (belőle Betemer)Kolbaz, KolKöncsögOlás

Jász nevek

Az iráni nyelvcsaládba tartoztak. Egyelőre csak férfinevek. A forrásokban nem mindig lehet biztosan megkülönböztetni őket a kunoktól.

AgaAmbultanArbulthanÁrpánBagdasaBahárBakszánBeegszanBodenBogaBosongaBik

BudmánCsalcsenCsaleanCsamazCsaretCsatarcsCsergeCsivacsFotonFurdacsFurduhGargán

GeiseGrabánGubulHarpuzHurdz, HurzHunokaKaracsinKáskánKeskeneKeianKevanKurman

LarsanMekserMokzunSubulSzaburánTorbaZaducsZakaranZoranZuakanZudak

Besenyő nevek

A török nyelvcsaládba tartoztak. Az -aba , -oba toldalék apát jelent, nevekben tiszteletbeli címet, lásd Tonuzoba.

Férfinevek

AlapBadhurBelcserBogomerBoksa

BorkusCeceCsór (Chour)CsöbörcsökDelko

DormánFilHolduKajárKajdacs

KajdonyKaracsKegenKetelKurja

Page 10: Árpád-kori Magyar Nevek

MocsaNüesÖrköndPadánySengur

TabaTatuszTirekTöbörcsökTonuz, Tanuz

Tolma, Tolmad, TolmajTirákUrkundUz

VajtaZarány

Női nevek

Arta

Besenyő nemzetségek

BikácsVezekény

Források: Kristó: Nem magyar népek a középkori MagyarországonFehértói: Árpád-kori személynévtárNet

Készült: 2004.12.10.Utolsó simítások: 2015.07.11.

Minden jog fenntartva.

Vissza