„SIKLÓSNAGYFALUI TANODA” › new › storage › efop_331_16_koncepcio.pdfI.2. A TANODA CÉLCSOPORTJA ÉS ELÉRÉSÉNEK MÓDJA I.2.1. A T anoda tanulói A Tanodába 25 fő 3.-8

„SIKLÓSNAGYFALUI TANODA”

TANODAMEGVALÓSÍTÁSI KONCEPCIÓ

Készült:

„ Tanoda programok támogatása ”

című felhíváshoz.

Kódszám: EFOP-3.3.1-16

Pályázó szervezet:

Új Esély Közhasznú Egyesület 7775 Magyarbóly, József Attila u. 11.

EFOP-3.3.1-16 Siklósnagyfalui Tanoda

2

Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék a Kiválasztási szempontok szerint

a Felhívás 4.4.2. fejezet 3. pontja alapján ........................................................................ 4 I. HELYZETELEMZÉS – előzetes igényfelmérés, háttérelemzés .................................... 5

I.1. A TANODA KÖRNYEZETE .................................................................................................... 5 I.1.1. Siklósnagyfalu elhelyezkedése, a szolgáltatások hiányának feltárása ...................... 5 I.1.2. Siklósnagyfalu társadalmi, gazdasági, szociális helyzete ......................................... 6 Demográfiai és etnikai összetétel ........................................................................................ 6 Iskolai végzettség szerinti összetétel ................................................................................... 6 Gazdasági, Munkaerő-piaci jellemzők ................................................................................ 6 Szociális helyzet .................................................................................................................. 7

I.2. A TANODA CÉLCSOPORTJA ÉS ELÉRÉSÉNEK MÓDJA ........................................... 7 I.2.1. A Tanoda tanulói ....................................................................................................... 7 I.2.2. A Tanoda programba bevont tanulók családja .......................................................... 7 I.2.3. A nem hátrányos helyzetű tanulók ............................................................................ 8 I.2.4. A célcsoport elérésének módja ................................................................................. 8 Tájékoztatás, toborzás lépései: ............................................................................................ 8 A bevonás ............................................................................................................................ 9

I.3. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLAT ....................................... 9

I.4. A KORÁBBI PROGRAMOK TAPASZTALATAI ................................................................. 9

I.5. Összegzés.................................................................................................................................... 11 II. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA ............................................................................... 12

A projekt általános célja ................................................................................................................. 12

A projekt konkrét célja ................................................................................................................... 12

A projekt hosszú távú hasznosulása .............................................................................................. 12

II.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK CÉLJAI ....................................................................... 13 II.1.1. A fejlesztések általános célja .................................................................................. 13 II.1.2. A tanulókat fejlesztő tevékenységek céljai ........................................................... 13 II.1.3. A tanulók családját fejlesztő tevékenységek céljai ................................................ 14 II.1.4. A nem hátrányos helyzetű tanulókat fejlesztő tevékenységek céljai ..................... 14

II.2. A TANODA TEVÉKENYSÉGEI .......................................................................................... 15

Kötelezően megvalósítandó tevékenységek ................................................................................... 15

II.2.1. A programból való lemorzsolódás megakadályozása ....................................................... 15

II.2.2. Tanulástámogatás ................................................................................................................. 16

II.2.3. Életpálya-építés ..................................................................................................................... 20

II.2.4 Szociális hátrányok kompenzálása, közösségfejlesztés, integrált közösségi programok 21

II.2.5. Hálózatosodás, kapacitásfejlesztés ...................................................................................... 22

Választható tevékenységek ............................................................................................................. 23 III. A TANODA TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI ............................................ 23


3

III.1. Tárgyi feltételek ..................................................................................................................... 23

III.2. Személyi feltételek .................................................................................................................. 24 IV. AZ ELÉRNI TERVEZETT CÉLOK SZÁMSZERŰSÍTHETŐ EREDMÉNYEI . 25 V. A MEGVALÓSÍTÁS KOCKÁZATAI ÉS KEZELÉSÜK MÓDJA ......................... 26 VI. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK TARTALMI ELEMEI, MÓDJA ............................ 26 AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁHOZ KAPCSOLÓDÓ TEVÉKENYSÉGEKTŐL VALÓ

LEHATÁROLÁS .......................................................................................................... 26 VII. FENNTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGEK ................................................................ 29

VII.1. Fenntartási kötelezettség teljesítése .................................................................................... 29

VII.2. Horizontális vállalások ......................................................................................................... 29

Esélyegyenlőségi vállalások ............................................................................................................ 29

Környezetfenntarthatósági vállalások ........................................................................................... 29 VIII. A TANODAI DOKUMENTUMOK ......................................................................... 30

VIII.1. A Tanoda működésével kapcsolatos dokumentumok ...................................................... 30

VIII. 2. A Tanoda program során használt dokumentumok ....................................................... 30 IX. NYILVÁNOSSÁG BIZTOSÍTÁSÁNAK TEVÉKENYSÉGEI ................................ 30 X. CSELEKVÉSI ÉS ÜTEMTERV ................................................................................... 31


4

Tartalomjegyzék a Kiválasztási szempontok szerint a Felhívás 4.4.2. fejezet 3. pontja alapján

1. A támogatást igénylő szervezetre vonatkozó kiválasztási szempontok 1.1. ………………………………………………………………………………………..9 1.2. ………………………………………………………………………………………..9 1.3 ……………………………………………………………………………………..9,23 1.4 ……………………………………………………………………………………….24 1.5 …….…………………………………………………………………………………24

2. A támogatási kérelemnek a Felhívás céljaihoz való illeszkedése 2.1 …………………………………………………………………………………………12

2.2 …………………………………………………………………………………………12 2.3 ………………………………………………………………………………………..…7 2.4 ………………………………………………………………………………………....13 2.5 ………………………………………………………………………………………....12 2.6 ……………………………………………………………………………….……… 16

3. A támogatási kérelem szakmai tartalma 3.1 ………………………………………………………………………………………....15 3.2 ………………………………………………………………………………………....15 3.3 ………………………………………………………………………………………....15 3.4 ………………………………………………………………………………………....25 3.5 ………………………………………………………………………………………....31 3.6 ………………………………………………………………………………………....15 3.7 ………………………………………………………………………………………....26

5. Fenntarthatósági szempontok 5.1 ………………………………………………………………………………………....29

5.2 ………………………………………………………………………………………….…29 5.3 …………………………………………………………………………………………...29

6. Horizontális szempontok 6.1 ………………………………………………………………………………………...29 6.2 ………………………………………………………………………………………...29

7. Előnyt jelentő szempontok 7.2 ……………………………………………………………………………………..….25 7.3 ……………………………………………………………………………………..….24

8. Specifikus kiválasztási szempontok 8.1 …………………………………………………………………………………….….26 8.2 ……………………………………………………………………………….……8,. 15 8.3 ………………………………………………………………………………….…….15 8.4 ………………………………………………………………………………….…….15


5

I. HELYZETELEMZÉS – előzetes igényfelmérés, háttérelemzés (Az elemzéshez primer kutatást végzetünk, melyben felhasználtuk a KSH, Munkaügyi Központ, Siklósnagyfalu Önkormányzat, Egyházasharaszti Körzeti Általános Iskola, a megvalósított Tanoda program adatait, valamint secunder kutatás keretében kérdőívek, interjúk formájában gyűjtöttünk adatokat.)

I.1. A TANODA KÖRNYEZETE I.1.1. Siklósnagyfalu elhelyezkedése, a szolgáltatások hiányának feltárása Siklósnagyfalu Baranya megye déli részén, a Siklósi járásban, a Villányi – hegységtől délre, a magyar-horvát államhatártól 10 km – re terül el. A Harkány – Siklós – Villány idegenforgalmi területről néhány kilométerre fekszik. A Siklósi járás a Dél-dunántúli Régió külső perifériáján helyezkedik el. A járást a 290/2014.(XI.26.) számú Kormányrendelet a kedvezményezett járások közé sorolja. A 105/2015.(IV.23.) számú Kormányrendeletben Siklósnagyfalu valamint a szomszédos települések társadalmi, gazdasági és infrastrukturális szempontból kedvezményezett és jelentős munkanélküliséggel sújtott települések között szerepel. A járás 53 települése közül a kedvezményezett települések jegyzékébe 39 került. A járás legjelentősebb útvonala a mindössze 4 települést érintő 58-as számú másodrendű főút. A térség közlekedési adottságai igen kedvezőtlenek. A járás településeinek harmada zsáktelepülés. Az 53 település nagy része (36 község) - közöttük Siklósnagyfalu - csak mellékutakon vagy bekötőutakon keresztül közelíthető meg. Siklósnagyfaluban az autóbuszjáratok sűrűsége gyér, a települések nagy részét érintő megközelíthetőségi problémák komoly gondot jelentenek az iskolába, illetve munkába járásnál, valamint a különféle (köz- és egyéb) szolgáltatások elérhetőségében. Vasúti közlekedés nincs. Siklósnagyfalu alapoktatási feladatait az Egyházasharaszti-i Körzeti Általános Iskola látja el. Siklósnagyfaluban az általános iskola tagiskolájaként 1-3 osztályig alsó tagozat működik. Az iskola az 1962-es körzetesítéssel jött létre. Öt község gyerekei járnak ide (Kistapolca, Old, Siklósnagyfalu, Alsószentmárton, Egyházasharaszti) közösségi közlekedést biztosító autóbuszjáratokkal. Az iskolában 8 osztály van (4 alsós, 4 felsős). A gyerekek létszáma jelenleg 123 fő, ebből 57 tanuló alsó tagozatos 66 tanuló felső tagozatos. A sajátos nevelési igényű tanulók létszáma 18 fő, melyből 4 fő a Siklósnagyfalui tagiskola tanulója. A pedagógusok elmondása szerint a tanulási zavarral küzdő gyerekek aránya 70%. Az évismétlések aránya magas. Továbbtanulás: a 8. osztály tanulói közül minőségi középiskolai oktatásra a létszám kb. 10%-a jelentkezik, a többiek az Alsószentmártoni Kistigris gimnáziumba mennek. Jellemző, hogy a középiskolát elkezdő tanulók néhány hónap után kimaradnak az oktatásból. Az Egyházasharaszti Körzeti Általános Iskolába (benne a Siklósnagyfalui tagiskola gyerekei) 82%-ban roma nemzetiségűek. Az iskolában tanító tanárok száma 17 fő, akik közül csupán 2 fő helyi. Az iskolában semmilyen szakkör nem működik, IPR nincs, használható tornaterem nem áll rendelkezésre. A Siklósnagyfaluban és környékén élő gyerekek nem csak a körzeti általános iskolába járnak, hanem egyéni igények alapján a környék általános iskoláiba: Beremendre, Nagyharsányba, Siklós 3 általános iskolájába. Az Óvoda 25 fővel működik. A településen a Család és gyermekvédelmi szolgáltatást a Beremendi Családsegítő Szolgálat látja el, heti egy fogadónapot biztosítva a lakosoknak. Egy-egy családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz a kistérségben szétszórtan több település tartozik, ahová csak heti 2 óra rendszerességgel jutnak el a családgondozók. A nagy távolságok és a rövid ideig tartó


6

fogadóórák nem teszik lehetővé azt, hogy bizalomteljes kapcsolat alakuljon ki az ügyfél és a segítő között. Siklósnagyfalu és a környező települések egészségügyi ellátás szempontjából is hátrányos helyzetben vannak, hiszen a településeken heti rendszerességgel csak 1-2 alkalommal van háziorvosi rendelés, mely nem korlátozódik külön a felnőtt, vagy gyermekek ellátására, hanem összevontan kezeli a betegeket. A védőnői szolgálat központja Siklóson van, a védőnők innen látják el a térséget Az egészségügyi szolgáltatások hiánya, illetve a szolgáltatáshoz való hozzájutás akadályozottsága nagy terhet ró az itt élőkre. Siklósnagyfalu és Alsószentmárton Közös Hivatala a településen működik. Helyben bolt nincs, ami nagymértékben megdrágítja és nehézkessé teszi a mindennapi életvitelhez szükséges termékek beszerzését. Két közösségi tér áll rendelkezésre, a futballpálya és a Csillagház. Civil szervezet a településen jelenleg nem működik. I.1.2. Siklósnagyfalu társadalmi, gazdasági, szociális helyzete Demográfiai és etnikai összetétel Siklósnagyfalu lakossága 477 fő (2016. decemberi felmérés alapján Önkormányzati adat). Korösszetétel szerint: a 14 év alattiak száma 166 fő, a 15-59 év közöttiek száma 266 fő a 60 éves és e feletti lakosok száma 45 fő. A település mintegy 88%-a roma nemzetiségű, beás cigány lakos. A település népességmozgására a növekedés jellemző, 2012 óta 27 gyermek született. A településen lakók 175 önálló háztartásban élnek. A háztartások 68%-ban nevelnek gyermeket. Az átlagos gyermekszám a gyermeket nevelő családokban 3 fő. A háztartások elenyésző része 1 fős, ez azonban majdnem minden esetben idős embert takar. Iskolai végzettség szerinti összetétel A lakosság döntő többsége 8 általános iskolát végzett, azonban jelentős azoknak a száma, akik alapvégzettséggel nem rendelkeznek. Közülük leginkább azoknak a fiataloknak a száma magas, akiknek már a 10 osztály számít alapfokú végzettségnek, és nekik ennél kevesebb van. A lakosság között analfabéták is vannak, arányuk 5-7%-ra tehető. Ennél jóval magasabb a funkcionális analfabéták száma, melynek oka nem csupán az alacsony iskolai végzettség és a képesség hiánya, hanem a beás nyelv hétköznapi használata is, aminek következtében a köznapi magyar beszéd is sok esetben nehézkes, helytelen. A településen 8 fő korai iskolaelhagyó, tanulmányi kötelezettségüket szülés és a kötelezettség teljesítése iránti felelősség hiánya miatt hagyták abba. Középiskolai végzettséggel 10 % , felsőfokú végzettséggel 1 fő rendelkezik. Jelenleg 14 fő jár valamilyen középiskolába, és egy fő egyetemre. A korábban felsőfokú képzésbe felvételt nyert 3 fő egy félév elvégzése után abbahagyta tanulmányait anyagi okokra hivatkozva. A munkaképes korosztály vonatkozásában a szakképzettséggel rendelkezők aránya elenyésző. Gazdasági, Munkaerő-piaci jellemzők Siklósnagyfaluban a 2016. novemberi adatok alapján 341 fő munkavállalói korú személy él. A családok jövedelme zömében közmunkából származik, legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. Jelenleg a közmunkaprogram keretében 300 fő dolgozik. Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban 11 fő részesül, járulék típusú ellátásban 1 fő, rendszeres szociális segélyben 1 fő részesül. Elsődleges munkaerőpiacon jelenleg 3 fő dolgozik, az aktív korú személyek mintegy 1,9%-a. A településen élők egy része alkalmi és feketemunkával egészíti ki a fő megélhetésül szolgáló jövedelmét, támogatását vagy a gyermekek után járó ellátásokat. A településen vállalkozás nincs.


7

Szociális helyzet A célcsoport jellemzően alacsony komfortfokozatú vagy komfort nélküli, felújításra szoruló házakban él. A háztartások felszereltsége hiányos, pl. nincs mosógép, centrifuga, jól működő tűzhely. Megélhetési forrásaik ingadozásnak vannak kitéve a közmunka programok időkeretei valamint a szezon jellegű munkalehetőségek miatt. Rendszeres gyermekvédelmi támogatásra 113 jogosult. A települési önkormányzat ezeken túlmenően rendkívüli települési támogatással, nyári gyermekétkeztetéssel támogatják a rászorultakat. A megkérdezettek 68%-a konyhakerti termelést nem végez, haszonállatot nem tart, s az ehhez szükséges ismeretei hiányoznak.

I.2. A TANODA CÉLCSOPORTJA ÉS ELÉRÉSÉNEK MÓDJA I.2.1. A Tanoda tanulói A Tanodába 25 fő 3.-8. osztályos tanulót vonunk be. A belépési határokat annak érdekében határoztuk meg, hogy a Tanoda fokozott segítséget tudjon nyújtani az iskolai átmentekhez. A tanulók 90%-a hátrányos helyzetű, 90%-a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, 80%-a roma nemzetiségű. Az alacsony iskolázottság jelentős arányt képvisel a roma származású népesség körében. A település munkaerő-piaci adatai is bizonyítják, hogy magas az alacsony iskolai végzettségű álláskeresők, közmunkások aránya. Sajnálatos, hogy a településen jelen van a végzettség nélküli elhagyás jelensége. A negatív családi, lakókörnyezeti minta kedvezőtlenül hat a felnövekvő fiatalok életpályájára, munkaerő-piaci szerepvállalására, szocializációs deficittel, szociokulturális és szocioökonómiai hátránnyal sújtottak. A korábbi Tanoda program során megvalósított kompetencia felméréseken elért alacsony eredmények bizonyítják, hogy a gyerekek a különböző kompetencia területeken lemaradtak. Bemenetkor a szövegértés, szövegalkotás területén 57,5%-uk nem érte el az 50%-ot és további 27,5%-uk teljesített 60% alatt. Még rosszabb képet mutatott a matematikai kompetencia felmérés, amit a gyerekek 90%-a 50% alatt tudott teljesíteni. Az alacsony teljesítmény kihat iskolai sikerélményeikre, a tanuláshoz való viszonyulásaikra és a jövőben továbbtanulásukra, gazdasági szerepvállalásukra, egyéni életvitelükre. A szociális kompetencia felmérésben a társas készségek, a kommunikációs készség, a problémamegoldó készség volt kiemelkedően alacsony szintű. Szociális kompetenciáik alacsony szintje szocializációs hátárnyaikból ered. A mintakövetés gyerekkori fejlődésünk alapvető mozzanata. Sem a lakókörnyezettől, sem a családtól, sem pedig az iskolától nem kapják meg azt a fejlesztő hatást, melyre szükségük lenne. Szocializációs, kulturális jellemzőkkel összefüggő hátrányok kezelése csak lépésről lépésre történő beavatkozással lehetséges. A településen működtetett Tanoda programok és szolgáltatások révén pozitív elmozdulásokat, változásokat sikerült elérni személyes tapasztaltunk és a gyerekek iskoláinak visszajelzése alapján –tovább tanulás, magatartás, iskolai szerepvállalás, tanulási kedv és készség területén. A beavatkozások minél korábbi életévben történnek, annál eredményesebbek lehetnek, ezért jelen Tanoda programban már az alsó tagozatos gyerekeket jelentős számban bevonjuk. I.2.2. A Tanoda programba bevont tanulók családja Siklósnagyfaluban a lakosok túlnyomó része alacsony iskolai végzettségű. Az alacsony iskolai végzettségű szülők többségében a tanulás, a jól elsajátított, megélhetést és sikerélményt nyújtó szakma nem megfelelő értékkel bír. Torz képük van a vezetői pozícióról, a „főnök, aki sokat keres és nem dolgozik”. Ezáltal hiányzik a hozzá vezető út és tényleges tartalmának ismerete is. A szűkös anyagi helyzet, a folyamatos pénzhiány körüli életvezetés miatt gyakran a nagyobb gyerekek azért hiányoznak az iskolából, mert napszámba mennek


8

dolgozni szüleikkel. A továbbtanulás a nagyobb testvérek körében sem elterjedt, többségük a tankötelezettség elérésekor abbahagyja az iskolát. Motivációjuk többnyire gyenge, jellemző a kívülről jövő segítség elvárása. Fogyasztási szokásaik sajátos státusz szimbólumok mentén zajlanak, melyben fontosabb a számlák befizetésénél vagy a hitel törlesztésénél az újabbnál újabb okostelefon, az egészséges ételnél az energia ital vagy az alkohol, a higiénés eszközöknél a műköröm vagy a tetoválás, a jövőbeni előrelépésnél (pl. lakáskörülmény fejlesztése) az aznapi „jólét”. A rossz anyagi helyzetből adódó számos problémával sújtottak: rossz lakáskörülmény, egészségtelen életmód, mentális problémák, adósság spirálba került anyagi helyzet. A munkaerő-piacon és a társadalmi életben szükséges kulcsképességeik hiányosak, kapcsolati hálójuk beszűkült. A bizonytalan, kiszolgáltatott élethelyzet életmód, életviteli problémákat is indukál. Az utóbbi években az alkoholfogyasztás mellett erőteljesen megnövekedett a kábítószer fogyasztás a gyerekek körében is, ami a családoknál megoldhatatlan problémákként jelentkeznek. Tapasztalataink szerint laza a kötelezettségek teljesítése iránti felelősségük, így gyermekeik iskolai megjelenését illetően is. A családok ezeket a mintákat közvetítik gyermekeiknek, ezért kiemelkedően fontos feladat az értékrend alakítása. Korábbi Tanoda program során a szülői felelősség, a családi életvezetés terén is minimális fejlődést sikerült elérni, ami javítja a tanulókat támogató hátterét. a nem hátrányos helyzetű tanulók családja többnyire pozitív mintát közvetítenek, azonban a kölcsönös elfogadás akadályoztatja a hatásgyakorlást. A feladat az elfogadás, a tolerancia, az együttműködés erősítése a két réteg képviselői között. I.2.3. A nem hátrányos helyzetű tanulók Olyan családi mintában nevelkednek, ahol az értékek között szerepel a tudás, a tanulás, céltudatosság, jövőkép. A mindennapi életvezetésben jelen van az egészség, mint érték, ami a táplálkozásban, higiéniában, környezettudatosságban is megnyilvánul. A gyerekek megkapják az adottságaiknak megfelelő lehetőségeket külön órák biztosításával. Többnyire támogató családi háttérrel rendelkeznek. Az integráció segítése, az együttműködés, szolidaritás, tolerancia erősítése érdekében fontos, hogy a Tanodában jelen legyenek. I.2.4. A célcsoport elérésének módja A támogatás elnyerése esetén több irányú tájékoztatást indítunk annak érdekében, hogy minél több emberhez, a legteljesebb körű információ eljusson. Tájékoztatás, toborzás lépései:

a.) Személyes tájékoztatás: fölkeressük együttműködő partnereinket (önkormányzat, Családsegítő Szolgálat, Nemzetiségi Önkormányzat, Egyházasharaszti Általános iskola), és azon iskolákat, ahová a gyerekek eljárnak, valamint a környező települések önkormányzatait és részletes tájékoztatást nyújtunk a Tanodáról (sajátosságairól, programjairól, működéséről, bekerülés feltételeiről), a későbbiekben ők is aktív résztvevői lesznek a tájékoztatásnak.

b.) Családlátogatás: az átmeneti időszakban tanodás gyerekeket és szüleiket tájékoztatjuk a Tanoda további működésének feltételeiről, szolgáltatásairól.

c.) Szórólapot készítünk, amit a Siklósnagyfaluban, Kistapolcán és Egyházasharasztiban élő családokhoz juttatunk el. A szórólapon tájékoztatjuk a családokat a Tanoda elindulásáról, szolgáltatásairól, belépési feltételekről.

d.) Tájékoztató rendezvényt tartunk, ahová meghívjuk az együttműködő partnereinket, az iskolás korú gyermekeket nevelő családokat a környező településekről is, és bemutatjuk a Tanodát. A Tájékoztató rendezvényen már jelentkezhetnek az érdeklődő tanulók a programba, ahol fölvesszük az Adatlapot.

Ezen lépésekkel biztosított, az egyenlő hozzáférés a Tanoda programjaiba.


9

A bevonás A tanodában való részvétel alapelve az önkéntes részvétel, a tanuló akarjon a tanodába járni. A tanodába kerülés feltételei között elsődlegesek a Felhívásban szereplő kritériumok: hátrányos helyzetű, illetve rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő tanuló. Feltétele továbbá, hogy a diák vállalja a Házirend betartását, a szülő hozzájárul, hogy a gyermeke a Tanodába járjon. A Tájékoztató rendezvényen kívül a Tanoda leendő helyszínén tartott nyitva tartási időben jelentkezhetnek az érdeklődők. A tanodai programban való részvétel feltétele a tanodai tagság, amely szerződéssel jön létre a Tanoda és a szolgáltatásait igénybe vevő tanuló szülője/törvényes képviselője között.

I.3. A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKKEL VALÓ KAPCSOLAT A korábbi Tanoda programok kapcsán eredményes együttműködést alakítottunk ki azon iskolákkal, ahová a tanulók járnak. A Tanoda indulásakor fölvesszük a kapcsolatot ezen köznevelési intézményekkel, tájékoztatást adunk a Tanoda programjairól. A tanulók bevonását követően egyeztetünk a tanulók osztályfőnökeivel a gyerekek egyéni szükségleteinek meghatározása érdekében, majd 3 havonként hospitálás keretében a gyerekek fejlődését nyomon követjük, kölcsönös visszajelzést nyújtunk, mellyel összehangolt pedagógiai munkát valósítunk meg a gyermekek fejlődése érdekében. A szakmai, módszertani tapasztalatcserét biztosítjuk a tanodai nyitott programokra valamint a szakmai műhely találkozókra való meghívással. A környező középiskolákkal az életpálya-építés, pályaorientáció kapcsán vesszük föl a kapcsolatot annak érdekében, hogy megkönnyítsük a továbbtanulás előtt álló tanulók iskola és szakma választását. A Tanoda nyitva tartása, programjainak időbeni megvalósítása nem akadályozza az iskolai működést.

I.4. A KORÁBBI PROGRAMOK TAPASZTALATAI Az Új Esély Közhasznú Egyesület 2002-ben szellemi műhelyként alakult meg. Célja, hogy választ, megoldásokat találjon - s azokat a gyakorlatban is megvalósítsa - a környezete társadalmának kihívásaira, problémáira, közösségi igényeire. Mindezt az egyesület saját kutatásain, programmegvalósításain keresztül, valamint partnerségi hálózatának működtetésével teszi. Az Egyesület Alapszabályában foglalt célok között megfogalmaztuk, hogy „Kiemelten foglalkozik a hátrányos helyzetű csoportok, azon belül is a … fiatalok és romák munkaerő-piaci kirekesztődésének megakadályozásával, … foglalkoztathatóságuk növelésével, a szociális hátrányokból adódó problémák kezelésével, életminőségük és a közösségben elfoglalt helyük javításával, az ezek megoldását szolgáló alternatív, komplex projektek és módszerek kidolgozásával és megvalósításával, oktatások szervezésével mind iskolarendszerű, mind iskolarendszeren kívüli képzési formák működtetésével”. Tevékenységeinkben szerepel: „nevelés és oktatás képességfejlesztés és ismeretterjesztés, kompetenciafejlesztés a gyermek és felnőtt lakosság körében különös tekintettel a hátrányos helyzetű rétegekre.” Az Egyesület felvételét kérte a Magyarországi Tanodahálózatba, tagja az Újra Dolgozom Programok Országos Szövetségének, valamint a Siklósi Foglalkoztatási Paktumnak. Az egyesület ügyvezetője a paktum irányítócsoportjának alelnöke, továbbá a Civilek a foglalkoztatásért csoport vezetője. Az Egyesület számos Európai Uniós és hazai támogatású programot valósított meg. 2002 óta folyamatosan végzi tevékenységét a Siklósi járásban. A HEFOP 2.3.2-1-2004-08 és a HEFOP-2.3.2-05/1-2005, TÁMOP-5.3.1-08/2 és a TÁMOP-5.3.1-C-09/2 TÁMOP-1.4.5-12/1 projektek komplex szolgáltatási csomagot tartalmaztak a


10

célcsoport és családtagjaik számára, hozzájárulva képességeik, képzettségük, önálló életvezetésük fejlesztéséhez egyben a szegénység, a kirekesztődés megakadályozásához. Az egyén fejlesztésétől - felismerve a társadalmi változásokat - fokozatosan tértünk át olyan programok megvalósítására, melyek a teljes családot illetve a gyerekeket helyezték a szolgáltatások középpontjába. Az Egyesület a Siklósi Kistérségi Társulással konzorciumban valósította meg a TÁMOP-5.1.3-09/2 „Létérdek” c. projektet. A projekt célja a szegénység kezelése, generációkon történő átörökítésének csökkentése. A projekt számos olyan elemet is tartalmazott, mely a szegénységben élő ügyfelek családjára és gyermekeire irányultak (pl. Tanulási készségfejlesztő csoportfoglalkozás, Pályaorientációs csoportmunka, Számítógépvilág csoportmunka, Családi napok, közösségfejlesztési célú művészeti foglalkozás). 2014. június 1.- 2015. január 31. közötti időszakban valósítottuk meg a KAB-ME-14-C-16510 pályázati azonosító számú Védőháló című programot, melyben célzott prevenció keretében 30 család erősítése, felkészítése történt meg a drogelkerülő, tiszta, józan életvitel megerősítése, a drogproblémával kapcsolatos szemléletformálás érdekében. Az Egyesület ügyvezetője a TÁMOP-5.2.5-08/1 „Az elérhető segítség- mobilprevenció a hátrányos helyzetű gyermekekért” c. projekt projektvezetője volt. A projekt a hátrányos helyzetű gyermekek tanulási problémáinak kezeléséhez járult hozzá. A TÁMOP-3.3.9.C-12-2012-0040 sz. Siklósnagyfalui tanoda mérföldkő volt a gyerekek és családjaik életében. 2012-ben a pályázat benyújtását követően elkezdtük a Tanoda működtetését önkéntes munkában 2 pedagógus, egy felnőttképzési szakember, 1 szociális munkás és 1 mentor közreműködésével. A pályázat elnyeréséig alapkészség fejlesztő foglalkozásokat, egyéni korrepetálást, személyiség – és szociális készségfejlesztő programokat valósítottunk meg a tanodai tanulók, családtagjaik és a lakosok bevonásával. A pályázat tartaléklistáról került megvalósításra így a két éves időtartamra tervezett program minden programelemét 9 hónap alatt teljesítette az Új Esély Közhasznú Egyesület. A korábbi működést rendkívül megszínesítő programok és új eszközök a tanulók komplex fejlesztését szolgálták és a gyerekek tanulástámogatásán túl személyiségük, készségeik széles körét érintették, megismertetve a tanulókat az elvárt normákkal, személyes tulajdonságaikkal, értékeikkel, identitásukkal. A tanodai komplex fejlesztés magába foglalta a szülőkkel való szoros kapcsolattartás mellett a szülők szülői készségfejlesztését is. Egy hetes szülői csoportmunka keretében dolgoztuk föl a nevelés alapszabályait, buktatóit, a harmonikus családi légkör fenntartásának összetevőit. A beavatkozások, hatások rendkívül intenzív módon érték a gyerekeket, családjaikat és a lakóközösséget. Az intenzitás pozitívan járult hozzá a projekt sikeréhez. A projektmegvalósítás során 34 tanodán kívüli programot (7 Sportnap, 6 kirándulás, 20 Együtt lenni jó klubfoglalkozás, 1 db egyhetes nyári tábor), valamint 7 tanodai nyitott napot, 2 db egy hetes csoportmunkát a szülőknek, 2 információs napot, 2 szülői értekezletet, 1 projektközi értékelő fórumot, 3 workshopot szerveztünk. Ez, a szakmai stáb minden tagjától rendkívüli odafigyelést és koncentrációt igényelt. A mentorokra hangsúlyos feladatot rótt annak tudatosítása - mind a gyerekekben, mind a szülőkben -, hogy a tanodai tagság kötelezettségekkel is jár és az eredményesség eléréséhez nemcsak elfogadni, de tenni is kell. A gyerekeknek nagy élményt nyújtott a szüleikkel való közös játék, a közös szituációs gyakorlatok megoldása, közös alkotás. A szülők is új élménnyel gazdagodtak, hiszen legtöbbjük nem szervez tudatosan a gyerekével együtt töltött programokat. A nyitott programok családias, oldott légkörben zajlottak, ahol a bizalmi légkör egyre érezhetőbbé vált. A gyerekközpontúság, a személyre szabottság, az innovatív módszerek és programelemek tették kedveltté, látogatottá és eredményessé a programot. A Tanoda működtetésével Siklósnagyfaluban – a siklósi járás egyik leghátrányosabb helyzetű településén – olyan


11

program valósult meg, mely életet vitt a település mindennapjaiba, irányt mutatott a szocializációs hátrányok leküzdésére, lehetőséget biztosított az értelmes szabadidő eltöltésére, felkeltette a jövőkép kialakításának igényét, növelte az esélyét az iskolai előmenetel, a tartalmas jövőbeni élet megvalósulásának. Kialakult a nyitott, elfogadó közeg a szülők, gyerekek, lakosok részéről. A gyerekek iskoláitól pozitív visszajelzéseket kaptunk a tanodai munkáról és a tanulók iskolai megítélése is javult, ami hatással volt önértékelésükre, önbecsülésükre. Különösen nagy jelentőségű ez egy olyan településen, ami halmozottan hátrányos helyzetű, kedvezőtlen a lakókörnyezeti minta, laza a kötelességek iránti felelősség, a gyerekek nagy része problémás családi háttérrel rendelkező, szociokulturális, szocioökonómiai hátránnyal küzdő. A résztvevő gyerekek és családjaik megfogalmazása szerint a településen nélkülözhetetlen a Tanoda program folytatása. Az Egyesület támogatási kérelmet nyújtott be az EFOP-3.3.1-15 projektre, ami sajnos elutasításra került. A Tanoda minimális működésének fenntartása nehézségbe ütközött a korábban gazdag programkínálattal megvalósított Tanoda után, hiszen nehezen értették meg a családok, hogy miért nincs pl. kirándulás, közös főzés, iskola látogatás. Az átmeneti időszakhoz elnyert támogatás biztosítja a motiváció szinten tartását és a hátránykompenzáló tevékenységek sokszínű megvalósítását. Az Új Esély Egyesület megvalósított programjainak fő célja a társadalmi kirekesztődés, a leszakadás, a szociális hátrányok mérséklése, a térség munkaerő-piaci és humán erőforrás fejlesztése a halmozottan hátrányos helyzetű réteg esélyeinek növelése. A programokat széleskörű partnerségi háló kialakításával és működtetésével valósítják meg: helyi önkormányzatok, humán szolgáltató szervezetek, munkáltatók, civil szervezetek, egyéb térségi szereplők. Az Egyesület ügyvezetője elvégezte a Tanoda szakmai vezető, titkára pedig a Tanoda szakmai vezető és a Tanoda tanácsadó képzést. Az Egyesület könyvelője felsőfokú pénzügyi végzettséggel, 46 éves pénzügyi gyakorlattal valamint felsőfokú projektvezetői végzettséggel rendelkezik. A jelenleg megpályázott projekt megvalósításához megfelelő helyi ismerettel és szakmai tapasztalattal rendelkeznek. A Tanoda programot Siklósnagyfaluban, a Csillagházban valósítjuk meg.

I.5. Összegzés A Siklósnagyfalut sújtó földrajzi, gazdasági, infrastrukturális hátrányok, az ingerszegény környezet következtében az itt élők perspektívája kilátástalan, a fiatalok lehetőségei beszűkültek, a célok többnyire hiányoznak, a vágyak irreálisak vagy minimum szintűek. A meglévő hiányok és sajátosságok – alacsony iskolázottság, életmód, szociális készségek alacsony szintje - következtében a család nem nyújt követendő modellt a gyermekek számára. Nem biztosítottak a pozitív minták sem családi sem lakókörnyezeti szinten. Szocializációs hátrányaik mellett szociális, szocioökonómiai hátrányaik is fokozzák lemaradásukat, a fejlődéshez szükséges tárgyi feltételek hiánya miatt. A településen az elmúlt években megvalósított Tanoda és Tanoda jellegű projektek – nyitott, befogadó és komplex szemlélete révén - nyújtották az egyetlen fejlesztő, kulturális, tartalmas szabadidős, közösségi lehetőségeket. Felmérésünk alapján ezt igénylik és várják a továbbiakban is.


12

II. A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA

A projekt általános célja A tanoda tevékenységei és programjai révén:

o a Siklósnagyfaluban és környékén élő fiatalok iskolai és iskolán kívüli sikerességének javítása és társadalmi beilleszkedésük segítése,

o a szociokulturális másságból fakadó esélykülönbségek csökkentése a továbbtanulás esélyének növelése céljából

o a családi háttérből fakadó hátrányok csökkentése, támogató környezet kialakítása o hozzájárul az Európa 2020 Stratégiában, valamint a Magyar Nemzeti Társadalmi

Felzárkóztatási Stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez, a Végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni stratégiában foglalt célok eléréséhez, az iskolai lemorzsolódás arányának csökkentéséhez, a hátrányos helyzetű és roma gyerekek végzettségi szintjének növeléséhez.

o hozzájárul a Köznevelés Fejlesztési Stratégia céljainak eléréséhez, gyermekközpontú, komplex pedagógiai szemléletű, befogadó és nyitottságra ösztönző nevelés megvalósítása révén.

A projekt konkrét célja Siklósnagyfaluban és környékén (Egyházasharaszti, Kistapolca) élő 25 fő - hátrányos helyzetű (földrajzi, társadalmi, szociális, egzisztenciális) és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő - tanuló önkéntes részvételével, extrakurrikuláris, iskola utáni időben történő, egyéni igényekre és helyi szükségletekre reagáló, komplex kompetencia, személyiség és készségfejlesztése pályaorientációt támogató programok, foglalkozások megvalósítása kreatív és innovatív módszerek, megoldások személyre szabott alkalmazásával a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkentése, felzárkózási esélyeinek növelése, az iskolai sikeresség előmozdítása, az egyéni képességek kibontakoztatása, az iskolai átmenetek segítése, továbbtanulási esélyek javítása érdekében. A célok sikeres megvalósítása érdekében széleskörű fejlesztő és motiváló hatás kiváltása a gyermekek családja, a nem hátrányos helyzetű tanulók és az együttműködő partnerek részvételével zajló programok biztosításával valamint a tanodát már elhagyó kortárs önkéntesek bevonásával. A fenntarthatóság, az integráció erősítése, a magas szakmai színvonal biztosítása, a jó gyakorlatok megosztása, a szolgáltatás fejlesztése érdekében a stáb és az együttműködő partnerek részére közös szakmai műhelyek, tanodai nyílt napok megvalósítása. A projekt eredményeként az iskolai lemorzsolódás csökken, az egyéni fejlesztési tervben rögzítetteket sikeresen megvalósítók száma legalább 20 fő, min. 80%.

A projekt hosszú távú hasznosulása o nő a hátrányos helyzetű gyerekek piacképes szakképesítésének megszerzése, ezzel nő

a munkaerő-piaci esélyük, életmódjuk, életminőségük, értékrendjük javul o a Siklósi járás, benne Siklósnagyfalu település képzettségi szintje javul o a térségben jelenlévő veszélyek: a kirekesztődés, a halmozottan hátrányos helyzet

mérséklődik o a hátrányok újratermelése csökken o csökken a végzettség nélküli iskolaelhagyás o a tanoda szemlélet elterjedése nő, a tanoda szakmai társadalmi elismertség növekszik a

térségben


13

II.1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK CÉLJAI

II.1.1. A fejlesztések általános célja Reflektálva a meglévő deficitekre, egyéni igényekre és helyi szükségletekre a halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű gyerekek esélyeinek növelése érdekében oldott légkörben, játékos formában, gyermekközpontú, új pedagógiai módszerek alkalmazásával olyan ismeretátadás, személyiség, képesség és készségfejlesztés megvalósítása, mely növeli iskolai előmenetelük sikerességét, javítja közösségi létüket, segíti jövőbeni eredményes pályafutásukat, a felnőtt életben való boldogulásukat, és megmutatja, hogy a tanulás élmény lehet. Mindezt a tanoda képzett szakemberekkel, komplex pedagógiai programmal, széleskörű együttműködéssel - a szülők, önkéntesek, kortársak bevonásával - kívánja megvalósítani. II.1.2. A tanulókat fejlesztő tevékenységek céljai A halmozottan hátrányos helyzetű, szociokulturális és szocioökonómiai hátrányú tanuló társadalmi integrációjának elősegítése, esélyegyenlőséget biztosító komplex pedagógiai szemléletű oktatás - nevelés megvalósításán keresztül, személyiségének és mindazon képességének, készségének fejlesztése, mely megalapozza, hogy társadalmilag értékes, egyénileg eredményes életet éljen az alábbiak szerint: 1. Az iskolai sikeresség segítése - Tanulástámogatás

o befogadó, családias légkör megteremtése a foglalkozásokon, megmutatni, hogy a foglalkozás örömforrás is lehet, egy-egy óra élményeket is adhat

o a tanulók alapképességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, kiemelten a szövegértés, szövegalkotás, matematikai képességek fejlesztése

o a tanulók tantárgyi felzárkóztatása, új ismeretek átadása, új szemlélet kialakítása o az önálló tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztése, erősítése, a különböző

tanulási módszerek megismertetése, az egyénnek legmegfelelőbb módszerek alkalmazásának segítése

o a tudásvágy kialakítása o az infokommunikációs eszközök tudatos, ésszerű, sikerélményt gazdagító

használatának támogatása, az infokommunikációs eszközök használatában való jártasság fejlesztése

o a tanulók körülményeiből fakadóan korlátozottan elsajátítható ismeretek átadása o fegyelem, felelősség és kötelességtudat erősítése o az iskolai átmenetek segítése

2. Tudatos élet-pálya építés segítése o a tanulók jövőképének kialakítása, fejlesztése o tudatos iskolaválasztás segítése, iskolalátogatások o a tanulók önismeretének, személyiségének, szociális képességeinek fejlesztése o pályaválasztással kapcsolatos ismeretek bővítése o pályaorientáció segítése o a tanulók előrelépésének ösztönzése, megerősítése, pozitív minták bemutatása o „a munka, mint érték” szemlélet kialakítása o „a tudás, mint érték” szemlélet kialakítása

3. Szociális hátrányok kompenzálása, közösségfejlesztés o a tanulók körülményeiből fakadóan korlátozottan elérhető – középosztálybeli

társaikéhoz hasonló - élmények, tapasztalatok megszerzésének biztosítása o a tanulók személyiségének, önismeretének, szociális kompetenciáinak fejlesztése o a tanulók nyitottságának, fogékonyságának elősegítése az értékek befogadására o a tanulók kreativitásának fejlesztése a szerzett képességeik alkalmazásában


14

o életmód, életvezetési ismeretek fejlesztése o közös élmények biztosítása, közösségi lét erősítése o elfogadott kommunikációs formák, viselkedésminták megismertetése, használati

módjuk elsajátítása o az identitástudat erősítése, másság tudatos vállalásának és elfogadásának erősítése,

tolerancia kialakítása o fizikai és lelki kondíció, a testkultúra, az egészséges életmód fejlesztése,

sporttevékenységeken keresztül 4. Társadalmi integráció elősegítése

o együttműködési készség fejlesztése, erősítése o vitakultúra fejlesztése o integrált közösségi tapasztalatok biztosítása

II.1.3. A tanulók családját fejlesztő tevékenységek céljai A gyerekek eredményes iskolai teljesítményének, jövőbeni munkaerő-piaci és társadalmi szerepvállalása minőségének elengedhetetlen feltétele a harmonikus családi élet, a támogató családi háttér, aminek fejlesztését célul tűztük ki, az alábbiak szerint: 1. Családok erősítése

o közös élményt biztosító programok szervezése o a szabadidő produktív eltöltési lehetőségeinek bemutatása, szélesítése o igénykeltés és cselekvésre ösztönzés az együtt töltött programok iránt

2. Elköteleződés kialakítása a Tanoda iránt o személyes, bizalmas kapcsolat kialakítása o rendszeres tájékoztatás biztosítása a gyermek tanodai munkájáról, a tanoda

programjairól o a tanodai munkába való cselekvő részvételre ösztönzés, az aktív szerepvállalásnak

teret adó programok biztosítása 3. Elköteleződés kialakítása, erősítése a gyermek életpályája iránt

o pályaorientációs foglalkozások a családok részvételével történő megvalósítása o saját életpálya problémák felismertetése, töréspontok azonosítása o a gyermek jövője iránti saját felelősség felismertetése o tudatos iskolaválasztás segítése, tájékozottság növelése a továbbtanulási lehetőségeket

illetően o „a tanulás, tudás, mint érték” szemlélet kialakítása

4. Szociális hátrányok kompenzálása o tájékoztatás az igényelhető támogatásokról

II.1.4. A nem hátrányos helyzetű tanulókat fejlesztő tevékenységek céljai Célunk: a támogató környezet erősítése, a hátrányos helyzetű csoportokhoz való viszonyulás kedvező irányba történő elmozdítása az alábbiak szerint: 1. Érzékenyítés

o integrált közösségi programok megvalósításával az integrált közösségi tapasztalatok biztosítása

2. Szolidaritás, tolerancia erősítés o együttműködési készség erősítése o a sokszínűség elfogadtatása


15

II.2. A TANODA TEVÉKENYSÉGEI A Tanoda elindulása, mintegy az átmeneti időszakban működő Tanoda folytatása, de változás lehet a tanulók összetételében, új szakmai munkatársak lépnek be, a Tanodai programok új elemekkel bővülnek. Mindezek miatt szükséges az ún. beszoktatási szakasz, amelyben a gyerekek és munkatársak kölcsönösen megismerik egymást, megvalósul a Tanoda megismertetése, a tanodaközösséghez tartozás kialakítása, a mindenki számára elfogadható, megbízható, biztonságos, családias légkör kialakítása érdekében a szabályok közös megalkotása, megtanítása, a bizalomépítés a gyerekekkel és családjaikkal, az együttműködések kialakítása. Ennek az időszaknak nagy része a nyári szünidőre esik, ami várhatóan kedvezően befolyásolja a tanodai munkát, a gyerekek aktivitását. A tanulástámogatás, tanulási képességfejlesztő tevékenység mindig az iskolai idő előtt egy hónappal kezdődik a sikeres iskolakezdés, az esetleges pótvizsgákra történő felkészítés miatt. December az ünnepi készülődés, a feltöltődés időszaka a tanodában. A tevékenységeket a Tanodasztenderddel összhangban határoztuk meg. A tevékenységek egymásra épülnek, egymást kiegészítő, erősítő hatást váltanak ki és gyakran komplex módon jelennek meg a tanodai munkában. A foglalkozások légkörében közvetlen, nyitott, olyan hangulat megteremtésére törekszünk, ahová a gyerekek vágynak, várják a következő alkalmat, s amelyben az ismeretelsajátítás, fejlesztés szinte észrevétlenül történik.

Kötelezően megvalósítandó tevékenységek II.2.1. A programból való lemorzsolódás megakadályozása A lemorzsolódás megakadályozására több megoldást alkalmazunk. a) szülőkkel való kapcsolattartás: Ahhoz, hogy a tervezett tevékenységek minél nagyobb

hatékonysággal megvalósulhassanak, a tanodaprogram szerves része a szülőkkel való széleskörű együttműködés. A kölcsönös együttműködés nélkülözhetetlen feltétele a gyerekeket támogató családi háttér kialakításának, a lemorzsolódás megakadályozásának, motivációjuk szinten tartásának valamint a szülők tanoda iránti elköteleződésének, a gyermekek iránti felelősségük növelésének. A családokkal való együttműködés tevékenységei: o a szülők részvételével megvalósított programok (pályaorientációs foglalkozás, tanodán

kívüli programok, Tanodai nyitott napok) o Családlátogatás (6 havonta) o Szülői értekezlet (Tanév elején és végén, valamint szükség szerint) o Fogadóóra (Negyedévenként) Családlátogatás: A tanoda indulásakor a mentorok személyesen felveszik a kapcsolatot a családokkal annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtsanak a tanodai munkáról és információkat gyűjtsenek a család helyzetéről, viszonyairól, és feltérképezzék a szükséges beavatkozási pontokat. A Tanoda nem végez családgondozást, de mindent megtesz annak érdekében, hogy a szülők is aktív részesei legyenek gyermekeik és a közösség fejlődésének. A későbbiekben a szociális tanácsadó a feltárt szükségletek szerinti időben látogatja meg a családokat. Családlátogatást a tanév kezdetén és végén végeznek a mentorok, tájékoztatják őket a tanodai programokról és motiválják őket a programokon való részvételre. Szükség esetén gyakrabban, és más tanodai munkatárs is felkeresheti a családot, a szakmai vezetővel történt egyeztetés után. Szülői értekezlet: Szülői értekezletet a Tanoda indulásakor, a tanodai tanévek elején és végén tartunk. Fogadóóra: Negyedévenként fogadóórát biztosítunk a szülők részére, ahol a szakmai munkatársaktól tájékozódhatnak gyermekeik eredményeiről, megismerhetik fejlesztési


16

tervét, és a pedagógusok, mentorok szóbeli tájékoztatást adnak a gyermekkel való tapasztalataikról. Mód van arra is, hogy közösen megfogalmazzák egymás iránti kéréseiket.

b) tájékoztatás nyújtása a támogatási rendszerekről: A családok szociális hátrányainak enyhítése érdekében a mentorok bizalmon alapuló kapcsolatot alakítanak ki a családokkal. A családlátogatások alkalmával életmód, életviteli tanácsokkal segítik előrelépésüket, szociális problémának megoldásához a szülőkkel közösen keresik a megoldási lehetőségeket, szükség esetén segítő szervezethez delegálják őket. A mentorok feladata, hogy rendszeresen tájékozódjanak a családokat érintő támogatásokról, felhívásokról és arról tájékoztassák a családokat. A szociális tanácsadás alkalmával a mentorok felvilágosítják a szülőket és a gyermekeiket jogaikról, kötelezettségeiről ezáltal informáltabbá válnak, és önmagukat hatékonyabban képviselve tudnak eljárni ügyeik intézésében. Ahhoz, hogy tényleges előrelépést érjünk el a családok érdekérvényesítő képessége területén, a mentornak nem a családok helyett kell eljárnia, hanem őket kell képessé tenni a saját érdekben történő eljárásra, azaz az empowerment folyamatát kell követnie. A szociális tanácsadás keretében a mentorok a gyermek továbbtanulása vagy kollégiumba kerülése esetén segítik a családot abban is, hogy képesek legyenek érzelmileg elengedni, a családról való - kezdetben átmeneti - leválást érzelmileg feldolgozni, a gyermeket a továbbtanulásra ösztönözni, törekvéseit támogatni.

c) a Tanoda szellemiségét, szemléletét magvalósító működtetés, az alábbiak szerint: o A Tanoda működésének, minden tevékenységének gyermekközpontú, egyéni

igényeknek megfelelő, személyre szabott megvalósítása oldott légkör kialakításával. o A megvalósítók magas szakmai felkészültsége, tapasztalata révén innovatív módszerek

alkalmazása, mely élménnyé teszi a gyerekek számára a tanulást. o Az egyéni bánásmód érvényesülése, a motiváció szinten tartása érdekében mentorálás

valamint kortárs segítők biztosítása. o A tanodaszemlélet érvényesülése, mely szerint a tanoda partnernek tekinti,

gondolkodásra és tevékenységekre hívja a tanulókat. o Élményt nyújtó, vonzó szabadidős programok biztosítása.

II.2.2. Tanulástámogatás A felzárkóztatás, az iskolai sikeresség, előmenetel elősegítése az önálló tanuláshoz szükséges alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésével érhető el és illeszkednie kell a tanuló egyéni igényeihez. A Tanodában a tanulástámogatás tevékenységet az alábbiak szerint valósítjuk meg: a) Bemeneti mérés

Minden gyermeknek más-más problémája adódik a tanulással, az iskolában, az iskolai közösségben, más fejlesztendő készségei, képességei, egyéni adottságai, hozott attitűdjei vannak. A hiányok feltárásának, azonosításának és az egyéni szükségletek, szükséges beavatkozási pontok, fejlesztések, meghatározásának objektív alapját a mérések biztosítják. A bemeneti mérés a minden gyerekkel a korának megfelelő kompetenciamérés, annak érdekében, hogy felmérjük a gyermekek meglévő képességeit és készségeit, hogy a fejlesztések során a hiányzó, vagy gyenge készségeket, képességeket erősíteni tudjuk. A bementi és kimeneti mérések elvégzése, kiértékelése érdekében együttműködünk az EFOP- 3.1.7. Esélyteremtés a köznevelésben kiemelt projekttel.


17

b) Egyéni fejlesztési terv készítése A mérések eredményére, valamint a személyes tapasztalatokra és a gyermekkel külön – külön való beszélgetések eredményeként a szakmai vezető egyeztetve a Tanoda szakemberivel elkészíti az egyéni fejlesztési terveket, meghatározza a tanulók fejlesztési igényei szerinti beavatkozásokat rövid és középtávon. A hatékony előrehaladás érdekében negyedévenként az egyéni fejlesztés szöveges kiértékelése alapján szükség szerint a fejlesztési tervet kiigazítják, módosítják.

c) Egyéni haladási napló vezetése A szakmai munkatársak a fejlesztési alkalmak során külön fejlesztési területenként vezetik a gyerekek egyéni haladási naplóját, melybe 6 havonta szövegesen értékelik a tanuló teljesítményét, ezen kívül az egyes fejlesztési szakaszok végén elvégzett köztes mérések szöveges értékelését is rögzítik. Ezzel nyomon követhető a tanuló haladása és alapja az egyéni fejlesztési tervek felülvizsgálatának.

d) Fejlesztő tevékenységek A fejlesztő tevékenységek a tanulók feltárt egyéni szükségleteire építve segítik a gyerekeket az azonosított deficitek korrigálásában, pótlásában képességeik és kulcskompetenciáik fejlődésében, kiemelten a szövegértés, matematikai alapműveletek, szociális kompetenciák és az önálló tanulás képessége területén. A fejlesztő tevékenységet humán pedagógus, fejlesztő pedagógus végzettségű szakemberek valamint a mentorok végzik a Tanoda Tanmenet szerint, egyéni és csoportos formában, differenciált, kooperatív tanulásszervezéssel, élményszerű módszerek - főként drámapedagógiai, társasjáték pedagógiai, disputa és projekt módszerek - alkalmazásával, benne az IKT eszközök használatával. A különböző képességek és készségek fejlesztése érdekében a játékosság és a fokozatosság elvét követjük és nagy hangsúlyt fektetünk a gyakorlásra.

- szövegértési képesség fejlesztése o 3-5.osztályosoknak Mesecsoport foglalkozás, ahol a kedvelt mesék, mondókák

innovatív feldolgozásán keresztül (játékos feladatok pl. rövid mese átírása szinonimákkal, klasszikus mese modernizálása, ismeretlen szavak jelentésének megkeresése az interneten, eszperente fordítás, meselánc alkotás, drámapedagógiai módszerrel történő feldolgozás, disputa módszer – miért olvassuk el az én mesém?, kiscsoportos feladatok, stb.) történik a szövegértés fejlesztése miközben fejlődnek a tanulók szociális kompetenciái, kommunikációs készsége, koncentrációs képessége, gondolkodása, értékrendje is. Minden foglalkozás végén mindenki elmondja, hogy hogy érezte magát, mi tetszett, mi nem tetszett. Időtartam: 110 óra Fejlesztést végző: humán pedagógus

o 6-8. osztályosoknak Híradó csoport foglalkozás, ahol a tanulmányaikhoz, érdeklődésükhöz, identitásukhoz, hétköznapi élethez köthető szövegeket hírként kezelve dolgozzuk föl, egyes szövegek esetében ténylegesen is készítünk video felvételes híradót a gyerekekkel, ezen kívül a mesecsoportnál alkalmazott módszereket is alkalmazzuk. A foglalkozások során a szövegértési képesség mellett számos egyéb készsége is fejlődik a tanulóknak. Minden foglalkozás végén mindenki elmondja, hogy hogy érezte magát, mi tetszett, mi nem tetszett. Időtartam: 110 óra


18

Fejlesztést végző: humán pedagógus

- matematikai alapműveletek elsajátításának fejlesztése o 3-5. osztályosoknak Számkirályság foglalkozás, ahol elsősorban a társasjáték

pedagógia valamint a projektmódszer alkalmazásával fejlesztjük a tanulók matematikai készségét életkoruknak megfelelő feladatokkal pl. számkártya, a baromfiudvar kincsei, állatkerti séta, szeleteljünk, stb. Bizonyos feladatokhoz használjuk az internetet is. A fejlesztés kulcsszavai: játékosság, élményszerűség. Időtartam: 110 óra Fejlesztést végző: fejlesztő pedagógus

o 6-8. osztályosoknak Gazdálkodó foglalkozás, ahol a tanulók érdeklődésének megfelelő feladatokon keresztül, elsősorban projektmódszer alkalmazásával történik matematikai készségfejlesztésük (pl. akciós újságok felhasználásával x keretösszegből buli szervezése x fő részére; hány embert hívhat a házukba, ha az x négyzetméter; sokan mondják, hogy főnökök szeretnének lenni, ezért kiscsoportos feldolgozás keretében cég alapítás; önálló háztartás vezetés 1 hónapra; saját ház megtervezése; az időgazdálkodáshoz kapcsolódó feladatok, játékok pl. kártyázás, ami során össze kell adni a pontokat stb. Egyes feladatokhoz használjuk az internetet is. Időtartam: 110 óra Fejlesztést végző: fejlesztő pedagógus

Az alapkészség fejlesztéshez taneszköz csomagot biztosítunk.

Szinergikus hatás: Az iskolai sikeresség segítése – tanulástámogatás tevékenységei szoros összefüggésben vannak más fejlesztési területekkel is, így a foglalkozásokon a gyerekek személyisége, önismerete, viselkedése, kötelességtudata, szociális készségei is fejlődnek.

- szociális kompetenciák fejlesztése Ahhoz, hogy a gyermekek sikereket tudjanak elérni az iskolában és az életben, fontos személyiségük fejlesztése, a készségeiknek, képességeiknek bővítése, önbizalmuk, identitástudatuk erősítése. Az iskolai eredmények, a diákok önbizalmának, identitás tudatának, készségeinek, képességeinek erősödése, bővülése szorosan összefügg egymással, mivel az egyik erősödése, javulása következtében automatikusan erősödik, javul a másik is. A fejlesztő foglalkozásokat úgy határoztuk meg, hogy felöleljék a társadalmi, társas lét széles aspektusát és segítsék az eligazodást, az elfogadás- és elfogadtatás mechanizmusát, a látókör tágulását, a jövőkép kialakulását, melyek által a személyes boldogulás, az esélyek növelése mellett a település jövőbeni fejlődéséhez is pozitívan járul hozzá. A tanulók személyiségének, készségeinek, képességeinek, önbizalmának, identitástudatának növelése, látókörének szélesítése érdekében az alábbi tevékenységeket biztosítjuk:

o Hétköznapi élet foglalkozás A hátrányos szociális helyzetből fakadó szocializációs közeg nem képes közvetíteni, beépíteni az eredményes iskolai, társas és társadalmi léthez szükséges alapvető mintákat. Rosszabb esetben azokat a negatív mintákat adja a tanulók számára melyek a deviancia, a kirekesztődés, az igénytelenség, a jövőtlenség felé sodorják. A foglalkozások célja, hogy a gyermekekben tudatosuljon, hogy életmódjuk, életvezetésük minősége jelentős részben saját


19

döntéseken, saját cselekvésen alapul, mely hatással van környezetükre, társas kapcsolataikra is. A hétköznapi élet foglalkozásokon a tanulók megismerhetik, magukévá tehetik az egészséges életmód (testi-lelki egészség, étkezést, higiénia, tudatos fogyasztás, drog hatásai), a sikeres életvezetés (az idő jelentősége, tudatos döntésen alapuló beosztása és tartalommal való kitöltése, időtervezés, szabadidő, bűnmegelőzés, játékszenvedély), a társadalomban való eligazodás (állampolgári ismeretek) ismereteit, miközben elsajátítják a társadalmi léthez szükséges szociális kompetenciákat. Hangsúlyt fektetünk a környezeti kultúra, környezetfenntarthatósággal kapcsolatos ismeretek átadására. A tematika szerint zajló, egyéni fejlesztési tervhez igazodó foglalkozásokon alkalmazott módszer a strukturált gyakorlatok, egymást tanító témafeldolgozás, szituációs játékok, bemutatás, disputa, interaktív tematikus beszélgetés, önálló alkotó munka dominál felhasználva az IKT eszközöket is. A foglalkozásokon fejlődik a tanulók személyisége, önismerete, szociális kompetenciái: a viselkedés, kommunikáció, kooperáció, problémakezelés, fegyelmezettség, alkalmazkodó készség, tolerancia, segítőkészség.

Időtartam: 60 óra Fejlesztést végző: fejlesztő pedagógus, közösségi mentor Motivációs eszköz: egészség csomag

o Hagyományőrző foglalkozás A Tanoda a kulturális önazonosság pozitív megélésének fontos színhelye is. A hagyományőrző foglalkozások célja a cigány identitástudat, a reális önkép kialakulásának segítése, a múlt tiszteletének, az átörökítés felelősségének kialakítása. Arra törekszünk, hogy ismerjék meg múltjukat, értékeiket, ezáltal segítve, hogy vállalják másságukat. A foglalkozások csoportmunkában zajlanak, ahol szituációs gyakorlatok, egymást tanító témafeldolgozások, játékos ismeretbővítés módszereket alkalmazzuk, melyben szerepet kap a zene, a tánc valamint az IKT eszközök felhasználása, melyen többek között felkeressük a „Roma kultúra háza” web oldalt. A foglalkozásokat a mentorok végzik. Időtartam: 60 óra Fejlesztést végző: mentorok

o Alkotó foglalkozás Az alkotó foglalkozások az ízlés és esztétikai érzékformálás, a kreativitás, a vizualitás, a képzelet, a figyelem és koncentráció készség mellett fejleszti a tanulók önismeretét, önbecsülését, növeli tiszteletüket az értékek, társaik iránt. Az alkotó foglalkozások témáit úgy határozzuk meg, hogy illeszkedjen az egyéb tanodai tevékenységekhez, ezzel is erősítve a megszerzett tudás, tapasztalat bevésődését. (Pl. folyamatban való gondolkodás, mi tetszett a legjobban, jövőkép alakítás, összehasonlítás stb.). Az alkotó foglalkozáson egyénileg vagy csapat által létrehozott szöveges vagy képi megjelenítéseket hoznak létre a tanulók, mely során felhasználjuk az IKT eszközöket is. A foglalkozások módszere főként a művészet-pedagógia módszer. Időtartam: 60 óra Fejlesztést végző: fejlesztő pedagógus, közösségi mentor


20

- Tanulási képesség fejlesztés Az önálló tanulás képességének fejlesztése önálló foglalkozásként és a tanulási alapképesség fejlesztő foglalkozásokhoz kapcsolódóan is teret kap a Tanodában, amit a pedagógusok végeznek. A fejlesztés felöleli a tanuláshoz való viszony és a rossz élmények okainak feltárását, a tanulók sérelmeinek „kibeszélését”, a tanuló felelősségének azonosítását, az egyéni tanulási kultúra kialakítását, a különböző tanulási módszerek bemutatását, elsajátítását. A fejlesztés egyéni és csoportos formában zajlik, kiemelt figyelmet fordítva az iskolai átmenet időszakában lévő tanulókra. Módszerében a differenciált, társas-játék pedagógia, játékos gyakorlatok és a gyakorlás dominálnak. Időtartam: 60 óra Fejlesztő: humán pedagógus, fejlesztő pedagógus

Szinergikus hatás: Az iskolai sikeresség segítése – a tanulási képesség fejlesztés tevékenységei szoros összefüggésben vannak más fejlesztési területekkel is, így a foglalkozásokon a gyerekek személyisége, önismerete, viselkedése, kötelességtudata, szociális készségei is fejlődnek.

A fejlesztő foglalkozásokon motivációként alkalmazott módszer a pozitív megerősítés. Minden tanuló kap egy kartonlapot, amin az Ő fája szerepel, a Tanoda kezdetekor még csak kopár formában. Minden foglalkozás végén a fejlesztést végző értékelve a tanuló munkáját jó szereplés esetén levelet, kiváló szereplés esetén gyümölcsöt rajzol az adott tanuló fájára. Fontos, hogy a pedagógus figyelje és vegye észre a tanuló apró előrelépéseit is és azt jutalmazza. A fejlesztő foglalkozások esetében Köztes méréseket végzünk a tanodai pedagógiai munka és a tanulók előrehaladásának nyomon követése, a kitűzött célok és az eredmények összevetése érdekében az egyes fejlesztési szakaszok végén, de minimum tanévenként 2 alkalommal. Ez alapján határozzuk meg a további fejlesztési területeket és/vagy tűzünk ki újabb célokat. A mérések értékelése a projektben % - ban történik, de a gyerekek minden esetben szöveges értékelést kapnak, hogy ne alakuljon ki szükségtelen versengés a tanulók között. A szöveges értékelés fejlesztő hatású, segíti a gyerekeket az erősségek és hiányosságok felismerésében, a célok tudatosításában a reális önértékelésben.

e) A Tanoda programban résztvevő tanulók mentorálása A tanoda nevelő- oktató munkájának eredményessége érdekében az egyes tanulók egyéni problémáinak kezelése, motivációjának, hozzáállásának erősítése, egyéni haladásának sikeressége érdekében a mentorok folyamatosan támogatják a tanulókat. Személyre szabottan választják meg azokat a módszereket, melyekkel a tanodai programban maradásuk, iskolai előrehaladásuk biztosított, attitűdjük pozitívan változik. A tanulók gyermekközpontú, egyéni bánásmódban részesülnek. Az iskolai előmenetel, a végzettségnélküli iskolaelhagyás érdekében végzett tevékenységek hatékonyságát, önkéntes kortárs segítők bevonásával is segítjük. A kortárs segítők a helyi közösség tagjai és a korábbi tanoda programban részt vett középiskolai tanulmányokat folytató tanulók.

II.2.3. Életpálya-építés A tanulóknak jelentős hátránya van az életút tudatos tervezése, önismeret fontossága területén is a családi, lakókörnyezeti minták hiányában. Az esetleges továbbtanulás esetében a rendezőelv többnyire a pénz – könnyű iskola, hogy a családi pótlékot és egyéb támogatást megkapják, ill. hogy minél hamarabb pénzt keresni. Hiányos a szakma ismeretük is, amelynél


21

szintén elsődleges, hogy azzal mennyit lehet keresni és nem az, hogy azt tudná-e, szeretné-e csinálni. A munka alkotás, örömforrás jellege nincs a képzetükben.

A tudatos életpálya-építés segítését Pályaorientációs foglalkozások keretében segítjük. A foglalkozást valamennyi hetedikes, nyolcadikos tanuló számára biztosítjuk tanévenként havonta 2 órás tematika szerint zajló foglalkozás keretében. A pályaorientációs foglalkozások célja: a tanulók jövőképék alakítása, szakismeretének fejlődése, motiváció ébresztés az adott szakma iránt, a célhoz vezető út megismertetése, valamint a munka, mint érték és a tudás, mint érték megjelenítése az értékrendjében. A sikeres élet-pálya feltétele a támogató háttér. Nagyon fontos, hogy a szülők is kellőképpen motiváltak legyenek gyermekük továbbtanulásában, és segítsék gyermekeik tanulmányainak előrehaladását. Ezért a pályaorientációs foglalkozást a gyerekek és a szülők együttes részvételével valósítjuk meg. A pályaorientációs foglalkozások tartalma:

- strukturált gyakorlatokon, drámapedagógiai módszereken keresztül fejlesztjük az önismeretet, a szülők életpálya problémáin keresztül felismertetjük a gyermek jövője iránti felelősséget, segítjük a jövőkép kialakítását.

- személyes tesztek, kisfilmek alkalmazásával fejlesztjük a pálya és szakma ismeretet, megismertetjük a pályák – képességek – tantárgyak összefüggéseit, feltárjuk a továbbtanulást nehezítő körülmények megoldásának lehetőségeit.

- bővítjük a személyes tapasztalat lehetőségét a tanulónak megfelelő továbbtanulás, pályaválasztás érdekében közép és felsőfokú oktatási intézmények felkeresésével, munkáltatókkal kialakított kapcsolatokkal.

- az előrelépés iránti vágy felkeltése érdekében pozitív mintákat mutatunk be a családoknak. Olyan hasonló helyzetű embert hívunk meg, akik felsőfokú képesítést szereztek, vagy szakmájukban sikeresek.

- Növeljük a tájékozottságot a továbbtanulást illetően, feltárjuk, bemutatjuk a lehetőségeket. Időtartam: 26 óra Fejlesztő: közösségi mentor

II.2.4 Szociális hátrányok kompenzálása, közösségfejlesztés, integrált közösségi programok Nagy hangsúlyt fektetünk a gyerekek szabadidő koordinálására, hiszen a szabadidő produktív eltöltése lehetőséget biztosít a gyermekek számára a feltöltő kikapcsolódásra, a játékos tanulásra, közösségformálásra. A tanoda közösségteremtő ereje legfőképpen otthonos légkör megteremtésével fejthető ki, egy olyan közegben, ahol a társadalmi szabályok betartásával mindenki önmaga lehet, és elfogadásra, megbecsülésre talál. A tanodán kívüli programok és a nyitott tanodai programok megvalósításába kérjük a szülők aktív közreműködését is, mellyel növeljük a Tanoda iránti elköteleződésüket. A szabadidős programokat a tanulók legalább 70%-ának részvételével valósítjuk meg. A programok biztosítják a gyerekek sokféle képességének előhívását. Tanodán kívüli programok: - Kirándulás A településen élők hátrányos helyzetük következtében egyre zártabb közösséget alkotnak. Nehezen nyitnak az új felé, ugyanakkor az igény meg van rá. A Tanoda a tanulóknak a körülményeikből fakadóan korlátozottan elérhető élmények, tapasztalatok megszerzését is biztosítja. A projekt során 3 kirándulást szervezünk, melyen az ismeretbővítés, a tájékozottság növelése, a viselkedés, a társas készségek fejlesztése, a tudásvágy, a jövőkép alakítása, az értékek befogadása iránti fogékonyság egyaránt megvalósul és fejleszti a Tanodaközösséget. Kirándulások:

1. Pécs - A város nevezetességeinek megtekintése, 2 szakiskola látogatása, céglátogatás.


22

2. Tihany-Balaton – Történelem óra az ország egyik legrégebbi apátságában, fürdőzés a magyar tengerben.

3. Gemenci Nemzeti Park – környezetismereti foglalkozás a Pörbölyi erdészeti múzeumban ill. a kisvasút tanösvényén.

- Sportnap A közösségi és szabadidős programok között – a rendelkezésre álló eszközök, felszerelések, lehetőségek felhasználásával – különböző sportversenyekkel Sportnapot tartunk. A sport a szórakozás és az örömkeltés mellett fejleszti a kapcsolatteremtő képességet, a toleranciát, az egészséges életmódot, a testkultúrát, a testi és lelki alkalmazkodást, illetve a fizikai és lelki kondíciót. A sportfoglalkozást integrált közösségi programként valósítjuk meg, ezáltal erősítve az együttműködést, toleranciát. Időtartam: 3 alkalom Koordináló: közösségi mentor Nyitott tanodai programok: A program célja a Tanoda iránti elköteleződés kialakítása, térségünkben a Tanoda elismertségének növelése, a szociális hátrányok kompenzálása, az integráció, a tolerancia erősítése, közös szabadidő eltöltésére vonatkozó lehetőségek feltárása, bemutatása, az együttlét öröme, a közös élmények megtapasztalása, a személyiség fejlesztése valamint a szülők ösztönzése minél több gyermekeikkel együtt töltött idő szervezésére. A programokat a tanulók családtagjai, nem tanodás barátai, osztálytársai, osztályfőnökei részvételével valósítjuk meg. A programnak jelentős közösségfejlesztő hatása van, így a családok erősítésén túl a családok közötti kapcsolatokat is erősíti, amely kihat a teljes település közösségére is. A program integrált megvalósítása révén – nyitott a nem hátrányos helyzetű tanulók, osztálytársak, iskolatársak irányába – teret ad a szolidaritás, a tolerancia, a társadalmi kohézió erősítésére, a hátrányos helyzetű csoportok iránti érzékenyítésre, annak érdekében, hogy a hozzájuk való viszonyulás pozitív irányba változzon. - Együtt lenni jó Az Együtt lenni jó program tartalma: tanodai munka bemutatása (Tanodában elkészített munkák bemutatása, alkotások, bemutató foglalkozás), közös játékok, vetélkedők, közös alkotások, sütés-főzés. Időtartam: 8 alkalom Koordinátor: közösségi mentor - Gyermeknap A program során 1 gyermeknapot tartunk, ahová meghívjuk az együttműködő tanodák tanulóit is. A gyermeknapon a főszerep a játéké.

Szinergikus hatás: a tanulók önismeretének, személyiségének, készségeinek, képességeinek fejlődése kihat tanulási eredményességükre is, így az iskolai teljesítményükre, az iskolaelhagyás csökkentésére.

II.2.5. Hálózatosodás, kapacitásfejlesztés a) Kapcsolattartás, együttműködés

A Tanodai munka eredményes, magas szakmai színvonalon való megvalósításához fontos a folyamatos fejlesztés, a tapasztalatok, bevált jó gyakorlatok megismertetése, terjesztése. Ennek érdekében 2 Tanoda programot megvalósító szervezettel működünk együtt és a program során 3 szakmai műhely keretében osztjuk meg egymással tapasztalatainkat.


23

b) Szakmai megvalósítók fejlesztése Belső képzés A Tanoda szakmai munkatársainak felkészültsége, a tanodaszemlélettel megközelített munkavégzés, a Siklósnagyfalui Tanoda program eredményes megvalósítása érdekében munkatársainknak a projekt indulásakor belső képzést tartunk. A belső képzés tematika szerint zajlik, tartalmazza a közös munka nyelvet, a Tanodasztenderd megismertetését, a Tanodasztenderd szellemének és betűjének való megfelelés módját, A projekt részletes tartalmát, A Tanoda dokumentumok megismertetését. A belső képzés során Esélyegyenlőségi képzést is tartunk. Időtartam: 8 óra Képzés vezető: szakmai vezető Motivációs csoportmunka A csoportmunka a motiváció szinten tartásának, újra élesztésének módszerét mutatja be a szakmai munkatársaknak strukturált gyakorlatokon, szerepjátékokon keresztül annak érdekében, hogy a megtapasztalt apró előrelépések, visszalépések, kudarcok ellenére lelkesedésük fennmaradjon, lássák meg munkájuk értelmét és ezt képesek legyenek közvetíteni a célcsoport felé. Időtartam: 24 óra Fejlesztő: külső szolgáltató

Választható tevékenységek 1. Tanulók toborzása

lásd: I.2.4. pont 2. Tanulástámogatás

- A tanulók iskolai előrehaladásában bekövetkező megtorpanások, az egyéni igények, esetleges pótvizsgára történő felkészítés érdekében a Tanoda munkában szerepet kap az egyéni fejlesztés. Tantárgyi felkészítés keretében heti 4 órában és egyéni szükség szerint ezen túlmenően is biztosítjuk a tanulók számára az egyéni fejlesztést. Időtartam: kb. 130 óra Felkészítést végzők: humán pedagógus, fejlesztő pedagógus - A Tanoda nyitva tartási idejében a Tanodában rendelkezésre álló sporteszközök használatával biztosítjuk a sportolási lehetőséget a tanulók számára.

3. Eszközbeszerzés a) multifunkciós színes nyomtató b) hűtőszekrény c) zárható szekrény d) hagyományőrző foglalkozásokhoz eszközök, gitár, kanna stb.

III. A TANODA TÁRGYI ÉS SZEMÉLYI FELTÉTELEI

III.1. Tárgyi feltételek A szakmai megvalósítást végző Új Esély Egyesület rendelkezik irodatechnikai felszereléssel: fénymásoló, fekete-fehér nyomtató, telefon, notebook. A korábban megvalósított Tanoda program során beszerzett eszközök:

o 1 db digitális tábla o 4 db számítógép o közösségi játékok o sporteszközök szabadidős tevékenységekhez


24

A projekt támogatásból tervezzük: o a Tanoda foglalkozások helyszínének bérleti díja Siklósnagyfalu közösségi házában a

Csillagházban, valamint a szakmai megvalósítók számára biztosított, szülőkkel és gyerekekkel való egyéni fejlesztésre, esetmegbeszélésre alkalmas iroda bérleti díja

o alkotó foglalkozásokhoz szükséges alapanyagok: rajzlapok, festékek, filctollak, textil anyagok, gyurmák, írólapok, üvegfesték, ecsetek, színes drótok, szalagok, vessző, hungarocell alapok, gipszformák, gipsz, fonal kották a zenélő gyerekeknek, nyomtató papír, karton, toll, füzetek, radír, lyukasztó stb.

o sporteszközök szabadidős tevékenységekhez, melyek kiegészítik az előző tanoda programban beszerzett eszközöket: 2-3 db kosárlabda, 2-4 focilabda, kislabdák, szivacslabdák, 4 db tollaslabda készlet, 4 db pingpong szett, 10 db ugráló kötél, 10 db karika stb.

o hagyományőrző foglalkozásokhoz eszközök: 1 gitár, 2 kanna, stb. o 1 db tanszercsomag a tanévkezdéshez 25 fő tanuló számára: füzetek, tollak, ceruzák,

filcek, tolltartó, radír stb. o egészségcsomag 25 fő tanuló részére: fertőtlenítőszer, sebtapasz, sebtakaró, gumis

rögzítő, fogkefe, fogkrém stb. o a tanodai gyerekek élelmiszer tárolásához: 1 db hűtőszekrény o a tanodai gyerekek személyes gyűjtőihez: 1 db zárható szekrény o multifunkciós irodai színes nyomtató, mely alkalmas a tanodai munka előkészítésére,

fénymásolásra, a rögzítendő dokumentumok szkennelésére, továbbítására

III.2. Személyi feltételek A szakmai megvalósítást végzők több éves pedagógiai, mentorálási és humánerőforrás fejlesztési projekt megvalósítási gyakorlattal rendelkeznek. A projektmenedzser felsőfokú pályázati menedzser szakképesítésű, 4 év gyakorlata van a projektmenedzsment területén, benne a Pécs Kulturális Főváros projektek. Széleskörű kapcsolatrendszerrel rendelkezik.

A pénzügyi vezető felsőfokú közgazdasági végzettséggel és 46 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Számos európai unió által támogatott program pénzügyi vezetője volt.

A szakmai vezető felsőfokú pedagógia és romológia végzettségű, 12 év releváns szakmai tapasztalattal rendelkezik a hátrányos helyzetű tanulók nevelése, integrált nevelés terén, melyből 4 év tanoda-megvalósítási tapasztalat. Elfogadott és elismert a település lakosai körében. Részt vett a 3.3.9.C és az átmeneti Tanoda program (OKT-16-ET-TAN-1-0025) megvalósításában. Elvégezte a Türr István Kutató és Képző Intézet által szervezett szakmai vezető képzést.

A fejlesztő pedagógus 15 éves pedagógiai szakmai tapasztalattal rendelkezik. Szakképesítései: Gyógypedagógus - Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakos tanár, Etika, ember-és társadalomismeret szakos tanár, Szociálpedagógus. Ismeri a helyi családok és gyermekek sajátosságait, problémáit, a helyi közösség elfogadja. A Siklósnagyfaluban lévő 3 osztályos tagiskola tanára. Részt vett a TÁMOP-5.3.6-11/1, TÁMOP-3.3.9.C projektek megvalósításában. A gyerekek és szüleik megbíznak benne.

A humán fejlesztő (szövegértés) 12 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, nyitott az új megoldások felé. Részt vett a TÁMOP-3.3.9.C és az átmeneti tanoda program megvalósításában. Széleskörű helyi ismerettel rendelkezik. A lakosokat jól ismerő, általuk elfogadott szakember.


25

A közösségi mentor kulturális mediátor felsőfokú képesítéssel rendelkezik, 10 éves releváns szakmai tapasztalattal rendelkezik oktatás, szervezés, fejlesztés, programmegvalósítás területén. A mentor 1. helyi közösségben élő, a gyerekek és felnőttek körében tekintélyt élvező, több projektmegvalósításban - többek között a TÁMOP-5.3.6-11/1, TÁMOP-3.3.9.C - résztvevő középfokú végzettségű szakember. A mentor 2. kiválasztás alatt A kiválasztás szempontjai minimum középfokú végzettség, Tanodai tapasztalat (akár önkéntesként), helyi ismeret, a célcsoport ismerete. A célcsoport és benne a 25 fő bevont tanuló és a célcsoport komplex fejlesztésének kipróbált személyi és tárgyi feltételei adottak.

IV. AZ ELÉRNI TERVEZETT CÉLOK SZÁMSZERŰSÍTHETŐ EREDMÉNYEI Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény Tanulók tanodából való lemorzsolódás megakadályozása Az eredmény leírása A tanodából lemorzsolódott tanulók arányának maximális

értéke A tulajdonság számszerűsíthető célértéke 20% tanévenként Az igazolás módja tanulói névsor, tanulói szerződések, foglalkozások jelenléti

ívei, egyéni haladási naplók Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény Aktív együttműködésbe bevont partnerek száma Az eredmény leírása Azon partnerek száma, akikkel együttműködési

megállapodást kötött a projektgazda A tulajdonság számszerűsíthető célértéke 9 db Az igazolás módja fotó, jelenléti ív, együttműködési megállapodás Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény Tanodán kívüli programok száma Az eredmény leírása A tanodán kívül megtartott programok/események száma A tulajdonság számszerűsíthető célértéke 6 db Az igazolás módja fotó, jelenléti ív, beszámoló Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény Nyitott tanodai programokon való résztvétel Az eredmény leírása Nyitott tanodai programokon részt vettek száma a tanodások

és a szakmai megvalósítókon kívül A tulajdonság számszerűsíthető célértéke 210 fő Az igazolás módja jelenléti ív, fotó Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény A szövegértési kompetencia területén mérhető javulás a

tanulók esetében Az eredmény leírása Azon tanulók aránya, akik esetében a szövegértési

kompetencia területén minimum 10% mértékű javulás következik be.

A tulajdonság számszerűsíthető célértéke A bevont tanulók 60%-a Az igazolás módja mérési dokumentáció, egyéni fejlesztési terv, egyéni

haladási napló Megvalósítandó műszaki-szakmai eredmény Az egyéni fejlesztési tervben rögzítetteket sikeresen

megvalósítása Az eredmény leírása Az egyéni fejlesztési tervvel rendelkező tanulók közül azon

tanulók aránya, akiknek eredményei min. 10%-ot javultak a bementi és kimeneti mérések között a fejlesztési területek legalább 50%-ban

A tulajdonság számszerűsíthető célértéke A bevont tanulók 80%-a Az igazolás módja Mérési dokumentáció, egyéni fejlesztési terv, egyéni

haladási napló A II. fejezetben bemutatott tevékenységekkel és a megvalósítás személyi és tárgyi feltételeivel a vállalt eredmények teljesülése reális.


26

V. A MEGVALÓSÍTÁS KOCKÁZATAI ÉS KEZELÉSÜK MÓDJA

Kockázat Bekövetkezés következménye

Bekövetkezés megelőzése

Elégedetlenség 1. Kevesebb tanulót tudunk a

programba vonni, mint amennyi jelentkezik.

2. A projekt elérhetővé válása túlzott elvárást generál, elsősorban a szülőkben.

Az egyébként is hiányos támogató közeg mellé a Tanodával szembeni

Documents

„SIKLÓSNAGYFALUI TANODA” › new › storage › efop_331_16_koncepcio.pdfI.2. A TANODA CÉLCSOPORTJA ÉS ELÉRÉSÉNEK MÓDJA I.2.1. A T anoda tanulói A Tanodába 25 fő 3.-8