1 GAZDASÁGI ÉS

Rev.

KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM

Robbanásbiztos berendezések, védelmi rendszerek

biztonsági követelményei (ATEX)

1418

ITD

Hankó János igazgató ExVÁ Kft.

Budapest, 2007. március 26.

Robbanásbiztos berendezések, védelmi rendszerek biztonsági követelményei

1. CE jelölés - miért és hogyan? Az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat keretében Magyarország nemzeti jogszabályként bevezette az új megközelítésű irányelveket. A termékbiztonsággal kapcsolatos magyar jogszabályok a piacra helyezés feltételeként kötelezően előírják a megfelelőségi jelölés használatát. A termékek szabad áramlásának alapja a CE jelölés. Az új megközelítésű irányelvek a különféle termékek alapvető biztonsági és egész-ségvédelmi követelményeit szabályozzák. Azt, hogy az alapvető követelményeket hogyan lehet teljesíteni, vagyis a műszaki részleteket az ún. harmonizált szabvá-nyok határozzák meg, melyek ajánlásként kezelendők. Ezek a műszaki előírások megmutatják, hogyan kell a terméket tervezni és gyártani, és hogyan kell vizsgálni az alkalmazott irányelveknek való megfelelőségét. Az európai szabványok és ezen belül a harmonizált európai szabványok nagy szerepet játszanak Európában a kereskede-lem technikai akadályainak elhárítása területén. Az európai szabályozás szerint a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője felelős a Műszaki dokumentáció összeállításáért, a Megfelelőségi nyilatkozat el-készítéséért és a CE megfelelőségi jelölés terméken való elhelyezéséért. Ez a fele-lősség nem hárítható át harmadik félre. A gyártó meghatalmazott képviselője olyan természetes személy vagy jogi személyiség legyen, aki a gyártó nevében jogosult fellépni. A CE jelöléssel kapcsolatosan a sorozat Alapvető tudnivalók című 1. füzetében található további információ.

2. Az Uniós irányelvek és a magyar jogszabályok 2.1. Előzmények A potenciálisan robbanásveszélyes környezetben alkalmazható berendezésekre vo-

natkozóan az EGK-ban az alábbi irányelvek jelentek meg.

76/117/EGK tanácsi irányelv a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben üzemelő villamos berendezésekről (ún. keret irányelv), 79/196/EGK tanácsi irányelv a robbanásveszélyes környezetben használt olyan villamos üzemi eszközökre, amelyeket meghatározott védelmi módokkal láttak el (ún. specifikus irányelv), 82/130/EGK tanácsi irányelv a sújtóléggel veszélyeztetett bányákban alkalmazható villamos berendezésekről (ún. sújtólég irányelv). Ez a három irányelv nem tartozik ugyan az új megközelítésű irányelvek körébe, de sok azokkal rokon elemet tartalmaz, például a részletes műszaki követelményeket európai szabványok határozzák meg, melyekre az irányelvek direkt hivatkozást tar-talmaznak.

2 / 25

A fenti irányelveket harmonizálta egy közös magyar jogszabályként a 25/1996. (IV. 17.) IKM rendelet a sújtólég- vagy robbanásbiztos védelmű villamos gyártmá-nyok vizsgálatáról és tanúsításáról. A fenti irányelvek 2003. június 30-ig voltak hatályban, a hazai rendelet ugyanezen

időpontban került hatályon kívül.

2.2. Jelen helyzet 1994. március 23-án jelent meg az új megközelítésű 94/9/EK irányelv a potenciáli-san robbanásveszélyes környezetben alkalmazható berendezésekről (ún. ATEX irányelv). Ennek önkéntes alkalmazása a tagállamok részére 1996-tól vált lehetővé, 2003. július 1-től pedig alkalmazása kötelezővé, és ezzel egyidejűleg a régi irányel-vek hatályukat vesztették. Ezen irányelv hatálya a korábbiaknál szélesebb. A villamos berendezéseken túlme-nően kiterjed: – a nem elektromos berendezésekre, – az éghető porok által veszélyeztetett alkalmazási területre, – a biztonsági és védelmi rendszerekre. Jellemzője a CE jelölés alkalmazása és a szabványok önkéntes használatának elve. A 94/9/EK ATEX irányelv harmonizációja 2002-ben megtörtént a potenciálisan rob-banásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 8/2002. (II. 16.) GM rendelettel. A magyar rendelet az eredeti 94/9/EK irányelvvel azonos időpontban 2003. július 1-jén lépett hatályba.

3. Alkalmazási terület, kivételek, fogalommeghatározások

3.1. Alkalmazási terület A rendelet hatálya a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben való alkalma-zásra szánt berendezésekre, védelmi rendszerekre terjed ki. A rendelet hatálya kiterjed azokra a biztonsági, vezérlő és szabályozó eszközökre is, amelyeket robbanásveszélyes környezeten kívüli használatra szántak, de amelyek szükségesek a berendezések biztonságos használatához, és elősegítik a robbanás kockázatának csökkenését ilyen környezetben. E rendeletnek a berendezésekre vo-natkozó rendelkezéseit - eltérő rendelkezés hiányában - az e bekezdésben szabá-lyozott eszközökre is alkalmazni kell. 3.2. Kivételek Nem tartoznak e rendelet hatálya alá a) az orvostechnikai berendezések; b) azok a berendezések és védelmi rendszerek, amelyeknél a robbanásveszélyt ki-zárólag robbanóanyagok vagy instabil vegyi anyagok okozzák;

3 / 25

c) a háztartási és nem kereskedelmi használatra szánt olyan berendezések, ame-lyeknél potenciális robbanásveszély csak ritkán, kizárólag fűtőgáz véletlen szivárgá-sa következtében jön létre; d) az egyéni védőeszközök; e) a tengeri hajók és mozgó part menti egységek, beleértve ezek fedélzetén lévő be-rendezéseket; f) a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben használtak kivételével a kizáró-lag személy-, illetve áruszállító légi, vízi, közúti vagy vasúti járművek; g) a kizárólag haditechnikai célú berendezések. 3.3. Fogalommeghatározások A rendelet alkalmazásában a) berendezés (termék): olyan gép, készülék, rögzített vagy mozgatható eszköz, vezérlő rész és műszerezése, érzékelő vagy hibaelhárító rendszer, amelyeket önmagában vagy együtte-sen, energia fejlesztésére, szállítására, tárolására, mérésére, vezérlésére és átalakítására és/vagy anyagok feldolgozására szántak, és amelyek saját potenciális gyújtóforrásuk által robbanást okozhatnak; b) védelmi rendszer: abból a célból kialakított egység, hogy azonnal megszakítsa és/vagy korlátozza a robbanás hatását, és amely vagy beépítve vagy önálló rendszerként különállóan kerül forgalomba; c) alkatrész: a berendezés minden olyan része, amely a berendezés biztonságos működé-séhez szükséges, de önálló funkciója nincs; d) robbanásveszélyes környezet: a gáz, a gőz, a köd vagy a por formájú gyúlékony anyagok keveréke a levegővel, atmoszférikus feltételek mellett, melyben, miután a gyújtás bekövetke-zett, az égés átterjed az egész keverékre; e) potenciálisan robbanásveszélyes környezet: az a környezet, amely a helyi és használati feltételekből következően robbanásveszélyessé válhat; f) a berendezések alkalmazási csoportjai és kategóriái: - az I. alkalmazási csoportba azok a berendezések tartoznak, amelyeket bányák föld alatti részében, valamint az ilyen bányák külszíni részeiben történő használatra szántak, és ame-lyeket sújtólég és/vagy éghető por robbanása veszélyeztet, - a II. alkalmazási csoportba azok a berendezések tartoznak, amelyeket egyéb olyan helyen való használatra szántak, ahol robbanásveszélynek vannak kitéve, - a berendezések kategóriája a kívánt védelmi szintet határozza meg. A berendezéseket, védelmi rendszereket egyedi robbanásveszélyes környezetre is megen-gedett tervezni. Ebben az esetben megjelölésük ennek megfelelően történjék; g) tervezett használat: a berendezés védelmi rendszer és eszköz alkalmazási csoportjának, kategóriájának megfelelően, a gyártó által javasolt alkalmazás, amely a berendezés bizton-ságos használatához szükséges; h) honosított harmonizált európai szabvány: az európai szabványügyi szervezetek által jóvá-hagyott és az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétett szabvány, amelyet a ma-gyar eljárási rendnek megfelelően honosítottak, és nemzeti szabványként közzétettek.

4 / 25

4. Alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények Az Európai Unió minden gyártmánycsoportra a vonatkozó irányelvben meghatározza az ún. alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket. Ennek alapja, hogy az adott gyártmánycsoport milyen potenciális kockázatot jelent az ember, a háziálla-tok, az anyagi javak biztonsága és a környezet (ökológia) veszélyeztetettsége szempontjából. Amennyiben a termék kielégíti az alapvető biztonsági követelményeket, úgy CE jelöléssel forgalomba hozható. Az alapvető biztonsági követelményeket két módon lehetséges teljesíteni: a.) az irányelvhez kapcsolódó, abban hivatkozott harmonizált szabványokban megadott

követelmények maradéktalan teljesítése révén; b.) olyan megoldások révén, melyek az a.) pontban meghatározott biztonsági színvonallal

egyenértékű biztonságot adnak. Az alapvető követelményeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza. Ezek között vannak álta-lános (közös), valamint az alkalmazási csoporttól és kategóriától függő kiegészítő követel-mények, melyek a tervezés, gyártás, dokumentálás, üzemelés, karbantartás feltételeire egy-aránt kiterjednek. Az ún. integrált robbanásbiztosság érdekében a gyártónak olyan intézkedéseket kell tennie, hogy a következő három feltétel teljesüljön: • legyen elkerülhető, hogy a berendezések maguk idézzenek elő robbanásveszélyt, • ne következzen be a robbanásveszélyes környezet gyújtása a villamos és nem villamos

gyújtóforrások által, • ha mindezek ellenére mégis gyújtás következne be, úgy az égés ill. robbanás térben és

időben korlátozható legyen. Az alapvető követelmények teljesülésének részletes feltételeit a harmonizált szabványok tartalmazzák. 5. A megfelelőség értékelése

A megfelelőség értékelési eljárás célja annak megállapítása, hogy a termék megfelel-e a rá vonatkozó előírásoknak, azaz jogszabályoknak és szabványoknak. A megfelelőség értékelé-se a Tanács 93/465/EGK határozatában foglalt ún. megfelelőség értékelési modulok sze-rint történik. A megfelelő modult a termék használatából eredő kockázat mértéke szerint írja elő az irányelv. A robbanásveszélyes környezetben alkalmazott berendezések kockázata természetszerűleg igen magas, ezért ezen a területen 0-s és 1-s zónás alkalmazásokban harmadik, független fél általi megfelelőség értékelést és tanúsítást írnak elő kötelezően a jogszabályok.

6. A rendelet műszaki követelményei és a szabványok kapcsolata A robbanásbiztos gyártmányok tervezésénél, vizsgálatánál, tanúsításánál és létesítésénél az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeket kell teljesíteni. Ennek két módja van: a) A harmonizált szabványoknak megfelelő berendezésekről vélelmezni kell, hogy azok meg-

felelnek az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek, tehát a jogsza-bály követelményeinek is.

5 / 25

b) A berendezés tervezhető és kivitelezhető a szabványoktól eltérő módon is. Ebben az esetben bizonyítandó az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek való megfelelőség.

Az európai szabványokat az európai szabványügyi szervezetek dolgozzák ki. A 94/9/EK irányelvhez eddig számos villamos (CENELEC) és általános (CEN) kiadású harmonizált szabvány jelent meg, és a szabványosítási terv mindkét területen rendkívül gazdag. Ugyan-akkor szoros az együttműködés a nemzetközi szabványosító szervezet az IEC tevékenysé-gével, a villamos területen a CENELEC és a nemzetközi IEC szervezet összehangolja a munkáját, és átveszik egymás eredményeit. A magyar szabványhonosítás igyekszik lépést tartani az európai fejlődéssel, az MSZT leg-újabb gyakorlata szerint a megjelenő, és harmonizáltnak nyilvánított európai szabványok átvétele legfeljebb 6 hónapon belül megtörténik, általában első lépésben jóváhagyó közle-ménnyel, majd az egyre szűkülő anyagi lehetőségektől függően magyar nyelven is. Ez any-nyit jelent, hogy gyakorlatilag a honosított harmonizált szabványok listája megegyezik az európai harmonizált szabványokkal, de azok nagy része jóváhagyó közleményes formában érhető el. 7. Kijelölt tanúsító szervezet A GKM a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kije-lölésének részletes szabályairól szóló 4/1999. (II. 24.) GM rendelet szerint a 49/2004. (IV. 22.) GKM rendelettel módosított 8/2002. (II. 16.) GM rendelet szerinti vizsgálati és tanúsítási eljárásra a Robbanásbiztos Berendezések Vizsgáló Állomását (ExVÁ Kft.) jelölte ki. Az in-tézmény az új feladatokra megfelelő felkészültséggel rendelkezik, nemzetközileg és hazailag is akkreditált. Uniós csatlakozásunk óta a magyar tanúsító szervezet bejelentett (notifikált) szervezetként 1418-as azonosító számmal működik az európai rendszerben. A GKM kijelölés elérhetősége: http://www.gkm.gov.hu/feladataink/ipar/kijeloles/kijeloltek_list.html EU Notified Bodies Group bejelentés elérhetősége: http://ec.europa.eu/enterprise/newapproach/nando/index.cfm?fuseaction=notification.pdf&dir_id=14&ntf_id=106924 Európában az ATEX irányelv szerinti tanúsítási eljárásokra a 25 tagállamból összesen mint-egy 60 szervezet került bejelentésre (közzétéve az Európai Közösségek hivatalos lapjában). 8. A termékek forgalomba hozatala A robbanásbiztos kivitelű termék akkor hozható forgalomba, ha megfelel az alapvető egész-ségvédelmi és biztonsági követelményeknek, elvégezték a előírt megfelelőség értékelési eljárásokat, és ennek alapján a gyártó vagy meghatalmazott képviselője elhelyezte a termé-ken a megfelelőségi jelölést. Ezen túlmenően ki kell állítani a gyártói megfelelőségi nyilatkozatot és össze kell állítani a műszaki dokumentációt. 8.1 Megfelelőségi nyilatkozat A Megfelelőségi nyilatkozat a műszaki dokumentáció tényadatain alapszik és a következőket kell tartalmaznia:

a gyártó vagy a gyártó meghatalmazott képviselőjének nevét és címét, a termék leírását,

6 / 25

hivatkozást azokra az előírásokra amelyeknek való megfelelőségéről nyilatkoz-nak,

a kijelölt tanúsító szervezet nevét, címét, azonosító számát, a tanúsítvány szá-mát, (amennyiben a tanúsítást az ATEX irányelv előírja),

a gyártó vagy a gyártó meghatalmazott képviselőjének nevében aláíró, kötelezett-ség vállalására felhatalmazott személy azonosítását,.

A Megfelelőségi nyilatkozat joghatályos okirat. Az abban foglaltak helyességéért az aláíró viseli a felelősséget. 8.2 Műszaki dokumentáció A műszaki dokumentációnak lehetővé kell tennie a termék értékelését az irányelv követel-ményeinek való megfelelőség szempontjából, vagyis az értékeléshez a szükséges mérték-ben ki kell terjednie a termék kialakítására, gyártására és működésére. A műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell

a termék általános leírását, az elvi kialakítást, gyártási rajzokat és alkatrész vázlatokat, részegység rajzokat,

áramköri rajzokat stb., ezeknek a rajzoknak, vázlatoknak, illetve a termék működésének megértéséhez

szükséges leírásokat és magyarázatokat, az egészében, illetve részben alkalmazott szabványok jegyzékét, illetve azoknak

a megoldásoknak a leírását, amelyek az ezen rendeletben rögzített biztonsági kö-vetelmények kielégítését szolgálják olyan esetekben, amikor a szabványokat nem alkalmazták,

a konstrukciós számításokat és az elvégzett vizsgálatok eredményeit, a vizsgálati jegyzőkönyveket, megfelelőségi tanúsítványt ha van ilyen, a Megfelelőségi nyilatkozat egy példányát.

A gyártónak, a gyártó meghatalmazott képviselőjének, vagy ha a gyártó nem rendelkezik az EU területén meghatalmazott képviselővel, akkor a termék forgalomba hozójának biztosíta-nia kell, hogy az utolsó termék gyártásától számított 10 évig ellenőrzés céljából a műszaki dokumentáció meghatározott időn belül az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen. 9. Megfelelőségi jelölés A korábbiakban leírt követelményeknek való megfelelőséget a CE jelölés fejezi ki, amelyet a gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője helyezhet el a terméken. Az ATEX irányelv alá eső termékeknél amennyiben kijelölt szervezet igénybevétele szükséges, éspedig cse-kély kivételtől eltekintve ez a követelmény, a CE jelölést ki kell egészíteni a közreműködő tanúsító szervezet 4 jegyű azonosító számával.

7 / 25

10. Piacfelügyelet A piacfelügyelet feladata, hogy a rendeletek előírásainak betartását ellenőrizze, illetve ki-kényszerítse. A 8/2002. (II.16.) GM rendelet szerint ha a külön jogszabályban meghatározott hatóság megállapítja, hogy a megfelelőségi jelölést jogosulatlanul tüntették fel a rendelet hatálya alá tartozó berendezésen, kötelezi a gyártót vagy meghatalmazott képviselőjét, hogy a terméket módosítsa a megfelelőségi jelölésre vonatkozó előírások szerint, és szüntesse meg a továb-bi jogsértést. Ha a nem-megfelelőség továbbra is fennáll, a hatóság köteles minden szükséges intézke-dést megtenni, hogy az adott termék forgalomba hozatalát korlátozza, megtiltsa, illetve ren-delkezzen a forgalomból való kivonásáról. 11. Az irányelv és a magyar rendelet karbantartása Az Európai Unió Bizottsága mint minden területen, az ATEX irányelvhez kapcsolódóan is szakértői bizottságokat működtet. Az ATEX Standing Committee a tagálla-mok, a gyártók és forgalmazók, valamint a szabványosítók és notifikált szervezetek képviselőinek részvételével rendszeresen ülésezik, feladata az irányelv alkalmazásával, módosításával kapcsolatos kér-dések, problémák egyeztetése, szabványosítási kérdések és piacfelügyeleti tapasztalatok megvitatása, alkalmazási útmutatók kiadása. Ennél szűkebb csoport az ún. ADCO testület, amelyben a tagállamok és csatlakozó orszá-gok hatóságai vesznek részt, a gazdasági élet szereplői nem, és fő feladata a jogalkotási és a piacfelügyeleti kérdések megtárgyalása. Az európai bizottságokban szerzett információ megosztása, valamint a hazai alkalmazási tapasztalatok megvitatása érdekében nálunk is megalakult az ATEX szakértői csoport a jogalkotók, a piacfelügyeleti hatóságok, szabványosító, akkreditáló, kijelölő szervezetek, vizsgáló és tanúsító intézmények, továbbá a gyártók forgalmazók és üzemeltetők képviselői-nek részvételével. A szakértői csoport elérhetőségi adatai és működésének eredményei a GKM honlapján az érdeklődők számára megtalálhatók. 12. Kapcsolat a 99/92/EK (ATEX 137) irányelv követelményeivel Az ATEX irányelv illetőleg az azt harmonizáló hazai GM rendelet alapvetően a területen érin-tett gyártókra vonatkozik.

8 / 25

Természetszerűleg egy ilyen gyártmány nem tekinthető veszélyesnek, mindaddig míg rob-banásveszélyes közegben nem alkalmazzák. Az ilyen berendezések technológiai alkalma-zása, üzemeltetése, az ennek során követendő biztonsági előírások teljesítése számos köte-lezettséget ró a felhasználóra. Az ún. felhasználói kötelezettségeket a 99/92/EK irányelv tartalmazza. Ez szabályozza, hogy a tűz, robbanás megelőzése, illetőleg a bekövetkező balesetek határának térben és időben történő korlátozása céljából milyen műszaki, szervezési, munkavédelmi, tűzvédelmi intézke-dések történjenek. A munkáltató kötelessége az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelmények teljesí-tése. A munkavállalók részére biztosítani kell az egészséget nem veszélyeztető és biztonsá-gos munkavégzés körülményeit. A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítására vonatkozó intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelv (keretszabályozás) alapján kiadott, a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben végzett munka során, a munkavállalók biz-tonságát és egészségének védelmét szolgáló minimális követelményekről szóló 99/92/EK irányelvet a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben lévő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről szóló 3/2003. (III. 11.) FMM-ESzCsM együttes rendelet harmonizálja. Az irányelv (rendelet) műszakilag teljes mértékben az ATEX irányelvre épül. Egyszerűsítve azt lehetne mondani, hogy a gyártóra az ATEX, míg a felhasználóra (létesítőre, üzemeltető-re) a 99/92/EK irányelv vonatkozik. Az irányelv, illetve a magyar rendelet fő előírásai az alábbiak: a.) Szervezeti intézkedések – Oktatás A robbanásveszélyes légtérben munkát végző munkavállalókat a munkáltatónak

megfelelő oktatásban kell részesítenie a robbanásvédelem témakö-rében. – Írásbeli utasítások engedélyek Munkát robbanásveszélyes területen csak a munkáltató írásbeli utasításainak meg-

felelően szabad végezni.

b.) Robbanásvédelmi intézkedések A nem szándékoltan szabadba jutó, szivárgó, robbanásveszélyt okozó gázokat, gőzö-

ket, ködöket vagy porokat biztonságos helyre kell eltávolítani, áthelyezni vagy ameny-nyiben ez nem lehetséges össze kell gyűjteni vagy valamilyen módszerrel meg kell semmisíteni.

– Munkaeszközök kiválasztása Berendezéseket, védőrendszereket és a hozzájuk csatlakozó készülékeket csak

akkor szabad üzembe helyezni, ha a robbanásvédelmi dokumentum rendelkezésre áll, és ebből megállapítható, hogy a robbanásveszélyes légtérben milyen módon és feltételek mellett lehet azokat biztonságosan üzemeltetni.

Berendezéseket és védelmi rendszereket a rendelet előírásai szerint kell kialakítani. Ezek a termékek elégítsék ki a 94/9/EK irányelv követelményeit.

A munkáltatónak az összes szükséges intézkedést meg kell tennie annak érdeké-

ben, hogy a munkahely, a munkaeszköz és a hozzá tartozó csatlakozó berendezé-sek, amelyeket a munkavállaló rendelkezésére bocsátanak oly módon kerüljenek megtervezésre, kialakításra összeépítésre és alkalmazásra, továbbá karbantartásra és üzemeltetésre, hogy a robbanás kockázata a lehető legalacsonyabb legyen, illet-ve ha a robbanás mégis bekövetkezne, a robbanás üzemen belüli továbbterjedésé-nek munkahelyeket és/vagy munkaeszközöket érintő hatása a legkisebb mértékű legyen, és ellenőrzött módon következzék be.

9 / 25

– Egyéni munkavédelmi eszközökre vonatkozó minimális követelmények A gyújtóforrásokat értékelni kell, az elektrosztatikus feltöltődést figyelembe kell ven-

ni. A munkavállalók részére olyan egyéni védőfelszerelést kell rendelkezésre bocsá-tani, amely anyagánál fogva az elektrosztatikus kisülést kizárja. A munkavállalók ré-szére menekülő eszközöket kell biztosítani és ezek karbantartásáról is gondoskodni kell, annak érdekében, hogy a munkavállalók veszély esetén a veszélyeztetett terü-letet gyorsan és biztonságosan elhagyhassák.

– Robbanásveszélyes légtér kialakulásának felügyelete A robbanásveszélyes légtér olyan mértékű kialakulása esetén, amely a munkaválla-

lók vagy más személyek egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatot jelent, műszaki megoldás alkalmazásával (gázérzékelő rendszer) folyamatos felügyeletet kell biztosítani. A munkavállalókat indokolt esetben, a robbanásveszélyes körülmé-nyek bekövetkezését megelőzően optikai illetve akusztikai módon riasztani kell és a robbanásveszélyes környezetből haladéktalanul el kell távolítani.

– Energia-kimaradásra, vészlekapcsolásra vonatkozó követelmények Ha a kockázatértékelés során megállapításra kerül, hogy energia-kimaradás esetén

a robbanásveszély fokozódhat, akkor biztosítani kell, hogy a készülékek és a vé-delmi rendszerek az egyéb üzemi rendszerektől függetlenül energia-kimaradás ese-tén is biztonságos üzemállapotban legyenek.

– Egyéb tilalmak, jelölés A robbanásveszélyes zónába gyújtóforrást vagy egyéb nyílt láng létrehozására al-

kalmas eszközt bevinni tilos. E tilalmat a robbanásveszélyes légtér bejáratánál elhe-lyezett jól látható tájékoztatással a munkavállalók tudomására kell hozni. Biztosítani kell, hogy a robbanásveszélyes légtérbe illetéktelenek ne lépjenek be. Az erre vo-natkozó tilalmat jól látható helyen a robbanásveszélyes légtér bejáratánál kell elhe-lyezni. A jelölésre szolgáló ábra a következő:

c.) Dokumentációs követelmények. Robbanásvédelmi dokumentáció Minden új üzem ill. azon belüli technológiai egységek tartós üzembevételét megelőzően (az eljárás feltételeként) el kell készíteni az ún. Robbanásvédelmi dokumentációt. Tekintettel arra, hogy hazánk 2004. május 1-jén lépett be az Európai Unióba, ezen dokumen-tációkat visszamenőleg is el kell készíteni. Annál is inkább, hogy többnyire olyan besorolási kategóriákat tartalmaznak, mint pl. villamos veszélyességi övezetek ill. már régen nem al-kalmazott kódolást a védelmi módok jelölésére. A robbanásvédelmi dokumentáció elkészíté-se kötelező, és a munkáltató feladata. A biztonság garantálása viszont állami feladat, amely ezen kötelességét az illetékes hatóságok révén gyakorolja. A dokumentáció elkészítésébe szükség szerint bevonhatóak az érintett kijelölt vizsgáló, tanúsító intézmények. Ezek bevo-nása történhet munkáltatói ill. hatósági részről is. Bizonyos esetekben (lásd c/1 pont) e be-vonás kötelező. A munkáltató köteles a robbanásvédelmi dokumentációt a munkavégzés megkezdése előtt (az üzembe helyezést megelőzően) elkészíteni, változások esetén módosítani kell, ha tevé-kenységet (munkahelyet) bővítették, átalakították vagy az alkalmazott technológiában, mun-kafolyamatban változás történt.

10 / 25

A robbanás elleni védelem komplex feladat. A technológiát a tervezéstől a gyártáson át, az üzemeltetés és karbantartáson át az ún. integrált biztonság elveinek figyelembe vételével kell kialakítani. Minden, a robbanásveszélyes térségben alkalmazott technológiai folyamat baleseti kockáza-ta összefügg az előforduló anyagok tulajdonságaival, a technológia folyamat sajátosságaival, a biztonsági és védelmi rendszereken át, az alkalmazott dolgozók képzettségével, munkafe-gyelmével stb. Dokumentációs követelmények – A technológia ismeretében munkabiztonsági és munkaegészségügyi szempontból azo-

nosítani kell a várható veszélyeket. Ennek során: a ) Ismertetni kell a technológiai műveletet. b ) Elemezni kell a robbanásveszélyes légtér kialakulásának okait, fennmaradásának va-

lószínűsíthető időtartamát. c ) Fel kell sorolni a lehetséges kibocsátó forrásokat, azok jellegét. A szellőzés és egyéb

befolyásoló tényezők (fajsúly, nyomás, hőmérséklet stb.) figyelembe vételével meg kell határozni a zónák típusát és kiterjedését. Éghető gázok, gőzök, ködök által ve-szélyeztetett környezetet 0-ás, 1-es, 2-es zónába ill. éghető porok által veszélyezte-tett környezetet 20-as, 21-es és 22-es zónába kell sorolni. El kell készíteni a zónatérképeket.

d ) Elemezni kell a lehetséges robbanásvédelmi védőintézkedéseket a robbanóképes közeg kialakításának térbeli és időbeli korlátozása céljából.

e ) Elemezni kell a potenciális gyújtóforrások kialakulásának minimalizálása érdekében. Meg kell határozni a készülékek és védelmi rendszerek robbanásvédelmi követelmé-nyeit. Fel kell sorolni a potenciális gyújtóforrások (ív, szikra, forró felületek, mechani-kai szikrák, elektromágneses terek, villámhatások, sztatikus feltöltődés, kóboráramok stb.) kialakulása elleni intézkedéseket. Egyértelműen meg kell határozni a dolgozók munkaruházatával, az alkalmazott kézi-szerszámokkal szembeni elvárásokat.

f ) Az üzemvitel során potenciálisan bekövetkező üzemzavarok elhárítását, a javítás, karbantartás tartalmi és formai követelményeit.

g ) A munkaköröket robbanásvédelmi kockázati szempontból ismertetni kell. Meg kell ha-tározni a kockázati szinteket, azok csökkentésének módjait.

h ) A védelmi és biztonsági rendszerek megfelelőségének értékelésénél az integrált biz-tonsági szintek (S.I.L) elméletét és gyakorlatát célszerű alkalmazni.

i ) A robbanásvédelmi dokumentáció részét képezik azok a határterületek melyeknél a gyártói és felhasználói felelősség együtt jelenik meg. Lévén ez alapvetően ATEX alá tartozó terület, szükséges valamely kijelölt (notifikált) vizsgáló tanúsító intézmény be-vonása:

Ezek a határterületek a következők: 12.1 Helyszínen vizsgálandó és tanúsítandó berendezések - Saját használatra gyártott termékek Bárki aki az irányelv hatálya alá tartozó olyan terméket helyez üzembe, melyeket a saját használatára gyártott, gyártónak tekintendő. Az üzembe helyezésre nézve köteles megfelelni az irányelv követelményeinek. Például ha IP54 védettségű szekrénybe építenek be tanúsított robbanásbiztos kivitelű jelzőlámpákat, sorkapcsokat, kapcsolókat, tömszelencéket, úgy kell eljárni, mint általában a gyártmányok vizsgálatánál és tanúsításánál.

11 / 25

– Helyszínen egybeépített berendezések Amennyiben egy technológiai egység különböző gyártók által előállított (egyébként tanúsí-tott) gyártmányból helyszíni szerelés révén jön létre, úgy azt üzembe helyezés előtt vizsgálni és tanúsítani kell a teljes rendszert. (Ilyenek pl. gázmotorok, kompresszor vezérlés stb.).

– Biztonsági rendszerek Ezek a berendezések egy komplett létesítmény esetében mindig egyediek, már a tervezés indításakor figyelembe kell venni az irányelv II. mellékletében megadott követelményrend-szert, kiemelve az 1.5 szakasz előírásait. A megfelelőség értékelést a biztonságot elősegítő összeépített berendezés együttesre ki kell terjeszteni. Mivel ezek a robbanásveszély tekintetében a rendszer biztonságos üzemviteléhez szüksé-gesek, akkor is az irányelv hatálya alá tartoznak, ha robbanásveszélyes övezeten kívül van-nak.

12 / 25

Biztonsági berendezések fogalma - a teljesség igénye nélkül - a következőket foglalja magá-ba: – hőmérséklet, nyomás, rezgés stb. vészjelző áramkörök,

– vészkikapcsoló rendszerek,

– gázérzékelők,

– szikrafelismerő és -kioltó rendszerek,

– inertizáló rendszerek,

– a robbanástól eltérő folyamatok során fellépő túlnyomások, lefúvató rendszerei,

– tűzérzékelő és tűzvédelmi rendszerek,

13 / 25

– technológiai folyamatokat szétválasztó rendszerek stb.

Az ATEX szerint kötelezően vizsgálat és tanúsítás tárgya. – Védelmi rendszerek A védelmi rendszerek olyan egységek, melyek célja, hogy azonnal megszakítsák és/vagy limitálják a robbanás által kiváltott tűz és robbanási nyomás hatását. Az ilyen funkciójúnak tekintett termékek a következők: – szétkapcsoló rendszerek pl. láng, robbanás, detonáció zárak;

– nyomáscsökkentő rendszerek (pl. hasadótárcsa, ajtó); – robbanásokat elnyomó rendszerek (pl. oltóanyag berendezés belsejébe történő gyors

befújására kialakított rendszer). Ezek a berendezések az irányelv hatálya alá tartoznak. Amennyiben egyedileg forgalomba kerülnek, értékelni kell az irányelv II melléklete szerinti alapvető biztonsági követelmények szerinti megfelelésüket, a terméket meg kell jelölni, a gyártói megfelelőségi nyilatkozatot és a gépkönyvet a felhasználónak át kell adni. Amennyiben az irányelv hatálya alá tartozó más berendezésbe – annak integráns részeként – kerül beépítésre, akkor az összeépítés megfelelőség értékelése történik meg. Amennyiben a védelmi berendezés rész önállóan nem kerül forgalomba, akkor azt nem szükséges külön megjelölni. Az ATEX szerint a vizsgálat és tanúsítás kötelező. 12.2 Nem ATEX irányelv szerint készített termékek EU területen kívül gyártott termékek Ha nem rendelkeznek notifikált európai szervezet tanúsítványával, a tanúsítást ezekre a be-rendezésekre is el kell végezni.

14 / 25

13. ROBBANÁSVESZÉLYES KÖRNYEZET OSZTÁLYOZÁSA, LÉTESÍTÉS 13.1 Robbanásveszélyes környezet osztályozása Vonatkozó szabvány: MSZ EN 60079-10:2003 - Villamos gyártmányok robbanóképes köze-gekben. 10. rész: A robbanásveszélyes térségek besorolása A robbanásveszélyes térségeket az éghető gázok, gőzök, ködök előfordulásának valószínű-sége alapján zónákba sorolják be.

Zóna Meghatározás Jelölés

0-s Zóna

– olyan térségek (övezetek), ahol a veszélyes rob-banóképes közeg állandóan vagy hosszú ideig jelen van.

1-es Zóna

– olyan térségek, ahol azzal kell számolni, hogy a veszélyes robbanóképes közeg a technológia velejárója, előfordulása esetleges.

2-es Zóna

– olyan térségek, ahol azzal kell számolni, hogy a veszélyes robbanóképes közeg csak ritkán és akkor is csak rövid ideig fordulhat elő.

1. táblázat Zónabesorolás az MSZ EN 60079-10:2003 szerint

– A 0-s zónabesoroláshoz a tartályok, csővezetékek belső terei, szeparátor-, slop tartályok

és nyílt felületkezelési (sztatikus festés, lakkozás) eljárások tartoznak.

– Az 1-es zónába a szokásos tűz- és robbanásveszélyes technológiai folyamatok berende-zései tartoznak, ahol a karimás kötések, forgó berendezések (szivattyúk, kompresszorok) tömítetlenségei, valamint a villamos szerelvényeknél (mágnesszelep, elzáró szerelvé-nyek) fellépő szivárgások következtében robbanásveszély állhat elő.

– A 2-es zóna általában az 1-es zónával határos térrész, valamint többnyire raktár, tárolótéri

technológiai részekre terjed ki.

A fenti táblázatban közölt meghatározás nem elég egzakt ahhoz, hogy minden esetben egy-értelművé tegye a besorolást. Az alábbi táblázat olyan adatokat tartalmaz, amelyek mintegy számszerűsítik a robbanásveszély jelenlétének valószínűségét.

Besorolás A robbanóképes keverék jelenlétének

valószínűsége/év A veszély időtartama/év

t 0 Pign > 10-1 t > 1000 h 1 10-1 ≥ Pign > 10-3 1000 h ≥ t > 10 h 2 10-3 ≥ Pign > 10-4 10 h ≥ t > 1 h

2. táblázat

Összefüggés a robbanóképes keverék jelenlétének valószínűsége és a veszély-helyzet időtartama között.

15 / 25

A következő diagramból jól követhető az éghető gázok, gőzök, ködök, valamint a gyújtási energia és a robbanóképes keverék jelenlétének valószínűsége/év összefüggés.

Gyújtási energia

1. diagram A 0-s zónában az év döntő többségében 1-es illetve 2-es zónának megfelelő robbanóképes koncentráció fordul elő. Minimálisan 1000 h/év a 0-ás zónának megfelelő robbanóképes ke-verék előfordulásának valószínűsége. Az 1-es zónában általában nem veszélyes, illetve 2-es zónának esetenként 0-ás zónának megfelelő robbanóképes keverék van jelen. Évi átlagban 1000 h-nál kevesebb, de 10 h-nál több az 1-es zónának vagy annál magasabb koncentrációjú éghető keverék jelentlétének valószínűsége. A 2-es zóna általában nem veszélyes, az 1-es zóna vagy annál magasabb (0-ás zóna) kon-centrációjú keverék előfordulásának valószínűsége 10 h-nál kevesebb, de évi 0,1 h-nál több. A biztonsági rendszabályoknak ez esetben olyanoknak kell lenniük, hogy biztonsággal elke-rülhető legyen a 0-s zóna feltételeinek kialakulása. A fenti 1. táblázatban illetve 1. diagramban szereplő értékek a szabványokban nem találha-tóak, de azok szelleméből, illetve a defíniált feltételekből következnek. A fenti numerikus adatok jól felhasználhatók a konkrét besorolásokhoz illetve az elméletileg számított zónahatárok empirikus ellenőrzéséhez.

16 / 25

Amennyiben például egy telepített gázkoncentráció-mérő rendszerrel hosszú időn keresztül (> 1 év) mérjük az előforduló robbanóképes keverék koncentrációját és az a 2. táblázatban megadott minimális érték alatt marad, úgy a zónahatárt szűkebbre lehet venni. Fordított esetben nagyobb kiterjedésűre mindaddig, amíg a 2. táblázat feltételei teljesülnek. Amenniben a robbanóképes keverék évi átlagban mért koncentrációja a 2. táblázatban a zónára megadott felső értéket meghaladja, úgy a zónát veszélyesebb típusba kell átsorolni. Amennyiben a robbanóképes közeg előfordulását időben vizsgáljuk, az alábbi (sematikus) diagrammokat kapjuk.

a) 0-ás zóna

ARH

20%

0-ás zóna

1-es zóna

2-es zóna

← tn → ←t2→ ← t1 →

40%

t(h) 8760 2. diagram

A robbanóképes keverék évi előfordulása:

t1 + t2 + …… + tn ≥ 1000 h Az évi óraszám t = 8760 h.

b) 1-es zóna

20%

40%

0-ás zóna

1-es zóna

2-es zóna

← t1 → ←t2→ ← tn → ARH

t(h) 3. diagram 8760

10 h < t1 + t2 + ….. + tn < 1000 h

17 / 25

ARH

20%

0-ás zóna

1-es zóna

2-es zóna

← t1 → ←t3→ ←tn→ ←t2→

40%

t(h) 8760 4. diagram

0.1 h < t1 + t2 + ….. + tn < 10 h

A 2-es zónabesorolásnál a robbanóképes keverék koncentrációja nem érheti el a 0-ás zónán belül az ARH és FRH asszimptóták között elhelyezkedő görbe által közrefogott területet. Amennyiben az megtörténne, úgy a 2-es zónát át kell sorolni 1-es zónába. 13.2 Porok által veszélyztetett térésgek besorolása 20-as zóna Olyan környezet, amelyben a robbanásveszélyes porfelhő folyamatosan, hosszú ideig vagy gyakran van jelen (pl. tartályok, csővezetékek berendezések belsejében). 21-es zóna Olyan környezet, amelyben a robbanásveszélyes porfelhő normál üzem esetén alkalomsze-rűen fellép (pl. porszűrő vagy leürítési helyek környéke, porleválasztók, felverődő porlerakó-dás stb.). 22-es zóna Olyan környezet, amelyben a robbanásveszélyes porfelhő normál üzem esetén nem lép fel, de üzemzavari állapotban rövid idejű előfordulásával számolni kell (porlerakódás kénőrlők-ben, malmokban stb.). A porokra megadott egyéb feltételek és körülmények a gázoknál tárgyaltakhoz hasonlóan alakulnak.

18 / 25

Zárt téri, gáztömör fémfallal (paraván) védett, alsó elszívással, gázkoncentráció-mérőkkel ellátott gyártási technológia levegőnél nagyobb relatív sűrűségű gáz (ciklopentán) alkalma-zása során. Gyakorlati mérések által nyert zónabeosztás. 13.3 Gyártmányok kiválasztása a zónabesorolásnak megfelelően Az összefüggéseket az alábbi táblázat adja meg:

Zóna 0 20 1 21 2 22

Robbanásveszélyes atmoszféra jellege

G

gáz

D

por

G

gáz

D

por

G

gáz

D

por

Robbanásveszélyes atmoszféra előfordulá-sa

Folyamatos

hosszú idejű, gyakori

Szakaszos

alkalmilag kialakul

Ritka, eseti

rövid ideig tartó

Az alkalmazható gyárt-mány kategória a 94/9/EC ATEX direktí-vának megfelelően

1 2 3

Gyártmány jelölés II 1 G II 1 D II 2 G II 2 D II 3 G II 3 D

Gyártmány kategória jellemző

Alpvédelem és két egymástól független redundáns védelem

Alapvédelem és 1 független redundáns védelem

Alapvédelem (ún. „n” védelem), redundancia nélkül

19 / 25

14 MUNKABIZTONSÁGI ÉS MUNKAEGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATBECSLÉS POTEN-CIÁLISAN ROBBANÁSVESZÉLYES KÖRNYEZETBEN VÉGZETT MUNKA ESETÉN

14.1 Bevezetés

A kockázat, lényegét tekintve, valamilyen ártalmat vagy kárt okozó veszély bekövetkezésé-nek lehetőségét jelöli. A veszélyes esemény bekövetkezése

halált, sérülést, foglalkozási ártalmat, készülékben, környezetben, tulajdonban károsodást vagy veszteséget

jelent.

A kockázatbecslés nem más, mint gondos áttekintése, felmérése annak, hogy milyen veszé-lyek és károsító hatások lehetségesek, azok milyen súlyosságú hatást váltanak ki, milyen bekövetkezési valószínűség mellett. A kapott eredmény ismeretében, célként jelölhető meg, hogy meghatározzuk azokat az in-tézkedéseket, amelyek szükségesek a baj bekövetkezésének megelőzésére vagy valószínű-ségének elfogadható értékre való csökkentésére. Egy tűz- és robbanásveszélyes technológiát alkalmazó létesítményben különböző célú koc-kázatbecslések lehetségesek:

a ) Súlyos balesetek veszélyének azonosítása és kockázatuk elemzése (ún. biztonsági jelentés 2/2002.(I.17.) Korm. Rendelet)

b ) A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok minőségi vagy mennyiségi értékelése az 1993. évi XCIII törvény (Mrt.) 54.§(2) bekezdése szerint.

c ) Potenciálisan robbanásveszélyes környezetben dolgozók veszélyeztetettségének és annak mértékének meghatározása a 3/2003. (III.11.) FMM-ESzCsM együttes rende-let 6.§-a szerint.

d ) A technológiai folyamat kockázatelemzése az MSZ EN 61508-1...-7:2002 ésMSZ EN 61511-1...-3:2005 szabványok szerint (HAZOP = Hazard & Operation)

A következő részben a c) pont szerinti kockázatértékelési eljárást ismertetjük.

14.2 Kockázati elemzés (jelenleg még nem publikus, hatóságokkal egyeztetni kell)

20 / 25

Egy tipikus berendezés zónabesorolását a következő ábra mutatja:

R= 5 m

R = 3 m

R = 2 mR = 2 m

1 m

1 m

2 m

2 m

R = 3 m

R= 5 m

1-es zóna

2-es zóna

21 / 25

14.3 Kockázatok megszűntetése, megelőzése vagy csökkentése Az ismertetett képlet alapján az egyes munkavállalóra a potenciálisan robbanásveszélyes környezetben végzett munka során bekövetkező halálos baleset egyéni kockázata meghatá-rozható. A kockázati mátrixban foglaltak szerint a kapott valószínűségi szintnek megfelelően különbö-ző sürgősségű intézkedés válhat szükségessé a kockázatok megszűntetésére, megelőzésé-re vagy csökkentésére vonatkozóan az alább felsorolt elveknek megfelelően.

a) A kockázatot ki kell zárni - minél kisebb helyen kelljen védekezni ellene, - minél kevesebb munkavállalót érintsen, - a veszélyzónát a lehető legkisebbre kell szűkíteni, lehetőleg 2-s zónának megfelelő

technológiát kell kialakítani.

b) A kockázatos dolgot kevésbé kockázatossal helyettesíteni

c) Az intézkedések nem eredményezzenek újabb, esetleg észrevétlenül maradó kocká-zatot.

d) A kollektív műszaki védelmet előnyben kell részesíteni az egyéni védőeszközök al-kalmazása mellett. Pl. megfelelő szellőztetés, elszívás.

e) Alkalmazni kell a műszaki fejlődés eredményeit.

f) A kockázatok mibenlétét, mértékét a dolgozónak ismernie kell. Szervezési intézkedé-sekkel, ismétlődő oktatással, ellenőrzéssel gondoskodni kell arról, hogy az írásos rendszabályokat, utasításokat s dolgozók betartsák.

15 ROBBANÁSVÉDELMI DOKUMENTÁCIÓ (VIZSGÁLAT, TANÚSÍTÁS) KÉSZÍTÉSÉ-

NEK MŰSZAKI, JOGI FELTÉTELEI

Minden olyan dokumentációt, amely joghatállyal bír kizárólag olyan jogi személy (intézmény) készíthet, amely az érvényben lévő törvények, rendeletek szerint az alábbi feltételeknek tesz eleget:

- NAT akkreditált státusz. Ez bizonyítja, hogy az intézmény műszakilag képes az akkredi-tálásban megnevezett műszaki tevékenység ellátására.

- Kijelölt státusz. A kijelölési eljárást szabályozó „A Kormány 247/2006. (XII.5.) Korm. ren-delete a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X.17.) Korm. rendelet” szerint.

- EU szinten történő tevékenységhez. Bejegyzett testület (Notified Body). Brüsszeli re-gisztráció és kódszám. Pl.

BKI ® 1418

További fontos követelmények:

- Akkreditált laboratóriumi státusz önmagában nem létezik. A laboratórium kizárólag va-lamely Tanúsító Testülettel kötött érvényes szerződés, illetve szervezeti együttműködés alapján működhet.

- A Tanúsító Testületnek a tanúsítás területére vonatkozó „Felelősségbiztosítással” kell rendelkeznie.

Fontos körülmény: (Lásd. a fenti rendelet 6§.) „Akkreditált, de ki nem jelölt szervezet nem jogosult arra, hogy a termék jogszabály-nak való megfelelőségét igazoló dokumentumot állítson ki.”

22 / 25

16 TAPASZTALATOK SZERINT AZ ÜZEMELTETŐI INTÉZKEDÉSEK A KÖVETKEZŐ KATEGÓRIÁKBA SOROLHATÓK:

- Az üzemeltető a feladatot komolyan veszi, akkreditált és kijelölt szervezetet von be a

vizsgálati, tanúsítási eljárásba, kompetens munkavédelmi és tűzvédelmi szakembert (szakembereket) alkalmaz (munkavédelmi szakmérnök ill. tűzvédelmi vizsgával és felső-fokú képzettséggel rendelkező szakembert).

- Az üzemeltető elvégzi formailag a szükséges dokumentáció elkészítését, de mellőzi az

ATEX-ben előírt helyszíni vizsgálatokat ill. tanúsítási eljárást, az említett két feladatra nem megfelelő kompetenciájú céget alkalmaz.

- Az üzemeltető olyan vállalkozót bíz meg, melynek jogállása összeférhetetlen a végzett

tevékenységgel (pl. külföldi cég hazai képviselete). A cégnek sem akkreditálása, sem ki-jelölése, felelősségbiztosítása természetszerűleg nincs. Ennek ellenére végez ilyen te-vékenységet ill. hirdeti alkalmasságát. Jogi és műszaki szempontból ez több mint aggá-lyos. Bizonyos műveletek (pl villamos felülvizsgálat) során a negatívan érintett cégnek, mivel az így készült dokumentum nem joghatályos, jogában áll polgári, bírósági pert kezde-ményezni, ill. a megfelelő hatóságnál (felügyeleti szervnél) eljárni, arra hivatkozva, hogy

a felülvizsgáló cég tevékenysége sérti a piaci verseny törvényes szabályait presztízsrontást eredményez anyagi kárt okoz.

A fenti helyzetképekből következik, hogy az EU konform szabályozásnak minden műszaki és jogi feltétele megvan. A vizsgáló, tanúsító tevékenység, ill. a felügyeleti rendszer hatéko-nyabb működtetését még erősíteni kell.

23 / 25

1. Melléklet Robbanásvédelmi terv felépítése

I. BEVEZETÉS II. A LÉTESÍTMÉNY BEMUTATÁSA, A TECHNOLÓGIA RÖVID ISMERTETÉSE III. AZ ÜZEMEKBEN ELŐFORDULÓ TŰZVESZÉLYES ANYAGOK IV. A ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGEK ZÓNABESOROLÁSA V. MŰSZAKI JELLEGŰ ROBBANÁSVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK VI. KÉSZÜLÉKEK ÉS VÉDELMI RENDSZEREK KIVÁLASZTÁSÁNAK KÖVETEL-

MÉNYEI VII. MUNKASZERVEZÉS JELLEGŰ ROBBANÁSVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK VIII. A MUNKAVÉGZÉS FELTÉTELEI ROBBANÁSVESZÉLYES KÖRNYEZETBEN IX. A ROBBANÁSVESZÉLY KOCKÁZAT ÉRTÉKELÉSE X. ÖSSZEFOGLALÁS

24 / 25

2. Melléklet

A termék (berendezés) definíciója

a ) DIRECTIVE 94/9/EC OF THE EUROPEAN PARLIAMENT AND THE COUNCIL of 23 March 1994 on the approximation of the laws of the Member States concerning equipment and protective systems intended for use in potentially explosive atmospheres

CHAPTER I - Article 1 - 3. (a) 'Equipment' means machines, apparatus, fixed or mobile devices, control components and instrumentation thereof and detection or prevention systems which, separately or jointly, are intended for the generation, transfer, storage, measurement, control and conversion of energy for the processing of material and which are capable of causing an explosion through their own potential sources of ignition.

b ) A gazdasági és közlekedési miniszter 49/2004. (IV. 22.) GKM rendeletével mó-dosított 8/2002. (II. 16.) GM rendelete a potenciálisan robbanásveszélyes kör-nyezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizs-gálatáról és tanúsításáról

Általános rendelkezések - 3. § a) berendezés: olyan gép, készülék, rögzített vagy mozgatható eszköz, vezérlő rész és műszerezése, érzékelő vagy hibaelhárító rendszer, amelyeket önmagában vagy együttesen, energia fejlesztésére, szállítására, tárolására, mérésére, vezérlésére és átalakítására, és/vagy anyagok feldolgozására szántak, és amelyek saját potenciális gyújtóforrásuk által robbanást okozhatnak;

25 / 25