Az államháztartási hiány és az államadósság

7. gyakorlat

2009.03.24.

Az államháztartás egyenlege makrogazdasági értelmezésben

• az elsődleges egyenleg – pénzforgalmi szemléletben mutatja az államháztartás tényleges kiadásainak és bevételeinek arányát

• elsődleges kiadás: kamatkiadások nélküli kiadások

• elsődleges bevétel: hitelfelvétel nélkül• elsődleges egyenleg: az államháztartás

finanszírozási igényét mutatja

hiány eredete

• elsődleges kiadások meghaladják a bevételt

• korábbi hitelek kamatterhei miatt keletkezik

• mindkét esetben az elsődleges egyenleget kell javítani

adósság/GDP alakulására ható tényezők

• a gazdaság (GDP) növekedési üteme• az elsődleges hiány mértéke• az államadósság kamatlába

• ha a GDP növekedési üteme nagyobb, mint a reálkamatláb, akkor – elsődleges többlet esetén az adósságráta csökken– elsődleges deficit esetén az adósságráta egy darabig nő, aztán

elkezd csökkenni• ha a GDP növekedési üteme kisebb, mint a

reálkamatláb, akkor– elsődleges hiány esetén az adósságráta korlátlanul nő– csak elsődleges többlet esetén érhető el az adósságráta

csökkenése

a hiány mérésére szolgáló mutatók

• statisztikai mérőszámok – konvenciókon alapul– IMF – GFS Government Finance Statistics– SNA – System of National Accounts– ESA – European System of Accounts– EDP – Excessive Deficit Procedure

• közgazdasági mérőszámok– fenntartható hiány– hiány okaira mutató mérés: strukturális és ciklikus

mutató– infláció hatását kifejező

A különféle egyenlegek

1. Teljes deficit: $forgalmi szemléletű összes bevétel és kiadás egyenlege

2. Teljes deficit: eredményszemléletben

3. Elsődleges egyenleg: kamatterhek, hitel- és privatizációs bevételek nélküli

4. GFS egyenleg – könnyen előállítható

5. SNA egyenleg: eredményszemléletű – nehezebben előállítható

A különféle egyenlegek

6. Operacionális egyenleg: 5. vagy 6. megtisztítva az inflációtól. Magas π esetén a nominális kamat részben a hitel reálértékének megőrzését szolgálja. Nemzetközi összehasonlításra alkalmas

7. Működési egyenleg8. Kiterjesztett egyenleg: jegybankkal,

adósságlevél-kibocsátásokkal és állami tulajdonú pénzintézetek újratőkésítésével

A deficit megközelítésének három egyéb módja

I. Musgrave: a fiskális politika funkciói1) Allokációs

2) Elosztási

3) Stabilizációs – jellemzően ez nincs egyensúlyban

II. A stabilizációs politika értékelésére

II.1. Strukturális és ciklikus hiány

• csak ökonometriai elemzéssel mutatható ki• ciklikus hiány: a gazdasági ciklus alakulásától

függően változó kiadások-bevételek hatása, automatizmus – gyakorlatilag a tényleges és a strukturális hiány különbsége

• strukturális egyenleg: mennyi lenne az egyenleg, ha a gazdaság a potenciális kibocsátás mellett termelne – ezzel a költségvetés gazdaságra gyakorolt hatását lehet kimutatni

• inflációs hatás: bevétel növekszik, mert nomináljövedelmek nőnek

II.2. szándékolt és automatikus hiány

• Szándékolt: állami kiadások és az adóteher-változások különbsége

• Automatikus: teljes és szándékolt deficit különbsége

Egyéb hiányelemzési szempontok

• átmeneti

• tartós

• jövedelemi csoportok közötti átrendeződés

III. korosztályok közötti átrendeződés – a fenntarthatóság elemzésére használható

GFS egyenleg

• Tőkejellegű pénzmozgások kiszűrése

• Hitellel kapcsolatos tételeket nem, privatizációs bevételeket tartalmaz

• Vonal alatti tételek: finanszírozási műveletekkel kapcsolatos hitelmozgások (hitelfelvétel, $maradvány-felhasználás, adósságtörlesztés, $maradvány letéti számlára helyezése)

GFS egyenleg

• az államháztartás adósság-pozíciójának változását mutatja

az egyes egyenlegek a GDP %-ában 2009-re tervezett, államháztartás (kormányzati szektor)

• elsődleges egyenleg +1,1

• GFS egyenleg – 3,1

• ESA egyenleg – 2,9

A hiány finanszírozásánakhárom elvi lehetősége

• Új pénz kibocsátása

• Tőkepiaci finanszírozás – hitelfelvétel a magánszektortól*

• Külföldi hitelfelvétel és/vagy devizában denominált értékpapírok állampapírok kibocsátása (M↑, majd a hitel visszafizetésével↓)

A hiány finanszírozása

• belső pénzpiacról

• külső pénzpiacról

• saját valutában

• devizában

• rövid és hosszú lejáratú állampapírokkal

konvergencia-kritériumok

• árstabilitás – legalacsonyabbnál nem lehet 1,5%-kal több– 2008-ban Mo. 7,5, referencia-érték 3,2

• költségvetési hiány GDP 3, az adósság legfeljebb 60%– Mo. 5,5 illetve 66

• kamatláb 2%-kal haladhatja meg a legalacsonyabbat– Mo. 6,9, referencia-érték 6,5

• Árfolyam-stabilitás – ERM2, vagyis rögzített euró-árfolyam – még nincs

Állampapírpiac 2008 végén

max = magyar államkötvény indexmax C = composite, államkötvény + diszkont kincstárjegy

2009-re várható finanszírozási igény

általános jellemzők