Upload
aaron-davenport
View
77
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Az élőlények szabályozó működése. Idegrendszer. Szabályozás, vezérlés. Vezérlés : a központ egyértelműen irányítja a rendszer működését (élőlényekben nem jellemző). Szabályozás: A szabályozás élettani folyamat. információ f eldolgozás válasz. - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Az élőlények szabályozó működése
Idegrendszer
Szabályozás, vezérlés
• Vezérlés: a központ egyértelműen irányítja a rendszer működését (élőlényekben nem jellemző).
• Szabályozás: A szabályozás élettani folyamat.
információ feldolgozás válasz
Elgondolások az idegrendszer működéséről
• Viasztábla• Telefonközpont• Számítógép• Holográfia
4
Az idegsejtek működése• Inger: kívülről vagy belső szervekből érkező jelzés• Ingerület: az idegrostban a központ felé haladó inger• Ingerválasz: a központtól visszaérkező inger• Az idegvégződésektől>> az idegsejtbe jutó
ingerületnek>> a másik sejtbe való átjutása>> nyúlványok révén történik: -részben ingerátvivő anyagok képződésével-részben ionok segítségével (elektromosság)
• Ingerület sebessége = átjutás gyorsasága>> óránként 600-700 km
• Ingerület továbbításának helye: szinapszis (sejttest v. dendrit és axonvégződés között)
A reflexív és a reflexkör • Az idegrendszer működési egysége a reflexív, receptor, érző idegsejt, interneuron,
a mozgató idegsejt és a végrehajtó sejt vagy szerv alkotja. A reflexíven valósul meg a reflex, az ingerre adott válasz.
• A reflexkör akkor alakul ki, amikor a központ a végrehajtó állapotáról tájékoztatást kap, visszajelzés jut a központba. Ugyanakkor központi neuron irányító akciós potenciálokat küld a receptorokhoz, beállítva annak ingerküszöbét.
6
Az idegrendszerszerkezeti ésműködésialapegysége: neuron
Részei: -sejttest, sejtmag, -rövid nyúlványok
(dendritek), -hosszú
nyúlványok vagy tengelyfonal (axon),
-végfácska (hosszú nyúlvány idegvégződése),
-myelin-hüvely (tengelyfonalat körülvevő velős hüvely)
• - Az idegsejt sejmagja kromatinban szegény, ezért kevés a DNS tartalma, osztódásra képtelen az idegsejt. /Emiatt akkor van a legtöbb idegsejtünk, amikor megszületünk. Életünk során pusztulnak idegsejtek, és ezek már újratermelődni nem tudnak. Az idegsejteket legjobban a merev részegség és a tudatmódosító szerek rombolják, ezért ajánlatos őket kerülni, illetve mértékkel fogyasztani alkoholt./
• - Az axonban tehát nem játszódik le fehérje szintézis, és mérete az 1 mm-től az 1 m-ig terjedhet. A velős hüvellyel borított axon neve: Idegrost.
Az idegsejtek típusai
Működésük szerint csoportosíthatjuk
- Érző neuron /Információt visz be a központba./- Mozgató neuron /Parancsot hajtat végre. (pl. izmok működése)/- Vegetatív neuron /Zsigeri működéseket szabályozza. (táplálkozás, hőmérséklet, stb…/- Inter neuron /képzelt társításban van szerepe. Asszociációs neuronnak is hívjuk, az idegsejtek között teremt kapcsolatot. Ezek segítségével gondolkodunk./
A velőshüvely kialakulása
Az idegrendszert felépítő egyéb sejtek
• neuronok• gliasejtek
Astrociták (csillagsejt) légzés??
mikrogliák
Mikroglia
• mikroglia sejtek száma felszaporodik az idegszövet károsodása esetén
• A központi idegrendszer gyulladásos megbetegedéseiben immunológiai végrehajtó sejtekké alakulnak. Nyúlványaikat visszahúzzák és a károsodás helyére vándorolnak.
Szinapszisok
• elektromos szinapszisok– szinaptikus rés 1-3 nm – konnexonfehérjék – mindkét irányú
Elektromos szinapszis
Tulajdonság
Szinaptikus rés vastagsága
Max. 3,5 nm
Citoplazma-folytonosság
van
Transzmitter ionáram
Jelátviteli késés nincs
Jelátvitel iránya lehet kétirányú is
Szinapszisok 2
Kémiai szinapszisok– szinaptikus rés 20-50nm– végfácskáknál kalcium ioncsatornák – potenciálváltozás arányos az ingerületátvivő anyag
mennyiségével
Kémiai szinapszisok
• Az ingerületátvivő anyag: aminosav: glutaminsav, GABA, és glicin
• aminosav-származék: acetilkolin, noradrenalin, dopamin és szerotonin
• Peptidek: encefalin, szomatosztatin
• A központi idegrendszerben a leggyakoribb ingerületátvivő anyag a glutaminsav, acetilkolin , szerotonin
Kémiai szinapszis és a jelátvitel mechanizmusa
Tulajdonság
Szinaptikus rés vastagsága
20-40 nm
Citoplazma-folytonosság
nincs
Strukturális jellemző
vezikulumok, dokkolófehérjék, postszinaptikus
receptorok
Transzmitter kémiai
Jelátviteli késés 1-5 msec
Jelátvitel iránya egyirányú
Elemi idegjelenségek
• Membránpotenciál: membrán 2 oldala közti feszültségkülönbség / Bioáram
• Nyugalmi potenciál: a sejt belseje= intracelluláris tér és a sejten kívüli tér=extracelluláris tér közötti feszültségkülönbség– Minden élő sejt produkálja – Értéke átlag -70 mV– Ionok egyenlőtlen eloszlása a sejtmembrán 2 oldala között
• Ingerküszöb: az az ingererősség amivel az idegsejteket és izomsejteket ingerelni lehet
• Mindent vagy semmit tv: – Ha az inger erőssége nem haladja meg az
ingerküszöböt, akkor nincs akciós potenciál– Ha az inger erőssége meghaladja az ingerküszöböt
akkor max amplitúdójú akciós potenciál
Potenciálkülönbség
Na beáramlás
Csúcspotenciál
K kiáramlás
HiperpolarizációCl beáramlás
Pumpa helyreáll
Kialakulása
• K,Na, ATP áz: ionpumpa, ATP bontó enzim– 1 mol ATP bontásából származó energiával
• 2 mol K-ot szív be a sejtbe • 3 mol Na-ot fúj ki a sejtből
• Több pozitív töltés hagyja el a sejtet, mint amennyi bejut
• Fehérjék- citoplazma fehérjéi anion formában vannak- negatív töltés intracellulárisan
• Sejten belüli tér negatívabb, mint a sejten kívüli
Serkentő szinapszis (hipopolarizáció )
• A membrán polaritását a depolarizáció felé mozdítja el, fogadómembrán Na+ és K+ csatornáit nyitja meg. A válasz nem éri el az ingerküszöböt, de az idegsejt nyugalmi potenciálját az ingerküszöb felé mozdítják el, azaz hatásukra a sejthártya külső és belső felszíne között mérhető potenciálkülönbség, a feszültség csökken. A membrán polaritásának csökkenése miatt csökken az ingerküszöb. Érkező újabb, akár a szokásosnál kisebb inger is kiválthat tovaterjedős akciós potenciált
• kialakuló helyi potenciálok azonban összegződhetnek
Gátló szinapszis (hiperpolarizáció)
• Glutaminsav, acetilkolin, a γ-aminovajsav (GABA), glicin, K+ és a Cl- csatornák kinyílását váltja ki, következménye a membrán polaritásának fokozódása, a potenciálkülönbség növekedése. Pl.: nyugati potenciál értéke -90m–ról -120mV–ra változik. A fogadósejt az átlagos ingerekre nem reagál, nem alakul ki tovaterjedő akciós potenciál, hiszen a membrán túlpolarizlása (hiperpolarizáció) ingerküszöb növeldését eredményezi.
Ingerület terjedése
• Velőtlen axonon pontról-pontra terjed– lassú
• Velőhüvelyes axonon szaltatórikusan terjed– Ranvier befűződésről- Ranvier befűződésre ugrál– Gyors vezetés– Minél vastagabb a velőhüvely annál gyorsabb a
vezetés
Kialakulása
Központi idegrendszer
Gerincvelő
Gerincvelő működése
• Reflexközpont – Szürkeállomány
• Szomatikus– Izom eredetű– Bőr eredetű
• Vegetatív
• Ingerületvezető rendszer– fehérállomány
Elülső Köteg (2db)
Oldalsó köteg (2 db)
Elülső köteg (2 db)
33
A gerincvelői idegek
• A gerincvelőhöz kétoldalt kapcsolódnak• Szimmetrikus elhelyezkedésűek
• Tartalmazzák:– Az érző idegsejtek bevezető rostjait – hátsó gyökér– A gerincvelői mozgató (illetve vegetatív) sejtek kivezető rostjait –
elülső gyökér– A két gyökér egyesülésével jön létre a gerincvelői ideg, ami KEVERT
ideg
• 31 pár:– 8 pár nyaki, 12 pár mellkasi, 5 pár ágyéki, 5 pár keresztcsonti, 1 pár
farki
A környéki idegrendszer ( 31 pár gerincvelői ideg)
36
• Metszete:– Szürkeállomány:
• belül, pillangó alakú• hátsó, oldalsó és elülső
szarv• mozgató és asszociációs
neuronok sejtestjei vannak itt
– Fehérállomány• axonokból áll – pályák• felszálló pályák: hátul és
oldalt• leszálló pályák: elöl és
oldalt
– Központi csatorna• benne agyfolyadék• az agykamrákban
folytatódik
Fehérállomány
• Felszálló pálya– Gerincvelőből
• Nyúltvelőbe• Kisagyba• Köztiagyba/ talamuszba
• Leszálló pálya– Agykéregből gerincvelőbe
• Piramidális• extrapiramidális
• Asszociációs pálya– Gerincvelőben kezdődik, gerincvelőben végződik
38
gerincvelői reflex
• akaratunk nem képes befolyásolni• két nagy csoportja az izomeredetű és a
bőreredetű reflexek– Izomeredetű: térdreflex ősi gerincvelői reflex
Térdreflex
A gerincvelői idegek felépítése
bőreredetű reflexek
• erős nyomás-vagy fájdalominger hatására
• végtag hajlításával távolítja el az ingerelt testrészt az ingerforrástól a reflex
• Pl.: keresztezett hajlító- feszítő reflex
Agy
45
A nagyagy>Kéreg (cerebral cortex)>Féltekék közti összeköttetés (corpus callosum)
• Legnagyobb, legfejlettebb agyterület
• Agyhártyák borítják• Felszíne barázdált,
tekervényes• Két féltekéből áll – ezeket a
kérgestest kapcsolja össze• Lebenyekre osztható – a
koponyacsontoknak megfelelően
• Homloklebeny• Fali lebeny• Halánték lebeny• Nyakszirti lebeny
• Szürke és fehérállománya elkülönül
Az agy - lebenyek• -Központi barázda -
Homloklebenyt a Falilebenytől
• -Sylvius árok: -Halánték lebenyt a Falilebenytől
Agy- gerincvelői burkok
Kemény agyhártya
Pókhálóshártya
Lágyagyhártya
Rostos kötőszövet
Vékony, erek, idegek, liquort termel
Agy, gerincvelő felszínére tapad
49
A gerincvelő
• A csigolyák alkotta gerinccsatornában helyezkedik el• Kisujjnyi vastag• Az agyvelő és a gerincvelő között nincs éles határ• Az agytörzstől a 2. ágyéki csigolyáig tart, ettől kezdve csak
idegrostok vannak• Agyhártyák burkolják
• Az idegek kilépése alapján a szakaszai:• Nyaki• Mellkasi• Ágyéki • Keresztcsonti
50
AGYHÁRTYÁK • Skin = bőr• Skull = koponya• Dura mater =
kemény agyhártya• Arachnoidea =
pókhálóhártya• Pia mater =
lágyagyhártya• Brain = agy
51
LIQUOR= agyvízaz agyállomány belsejében, a négy agykamrában képződik és kering, majd felszívódik
Liquor- agy-gerincvelői folydék
• Pókhálóshártya termeli• Funkciója: táplálás és védelem• Pókhálóshártya és a lágy agyhártya között• Valamint a gerincvelő központi csatornájában
és az agykamrákban található
• A központi idegrendszer szürkeállományból, és
fehérállományból áll. A két állomány a színéről kapta a nevét. A nagy tömegben előforduló neuronok
sejttestei képezik a szürkeállományt, míg a velőshüvellyel burkolt axonok tömegei a fehérállományt alkotják.
54
Agykéreg felépítése:• Szürkeállomány:
– Idegsejtek sejttestjei alkotják – agykéreg– Jellemző idegsejtjei: piramis sejtek– Működési egységei a sejtoszlopok
– d=0,3 mm henger, amiben kb. 5000 neuron van
• Fehérállomány:– Idegsejtek idegrostjai alkotják – pályák– Ezek lehetnek:
• Felszálló érzőpályák• Leszálló mozgatópályák• Egy féltekén belüli részeket összekötő pályák• A két félteke szimmetrikus pontjait összekötő pályák
– A fehérállományban is vannak idegsejtcsoportok: magoknak nevezzük
Agykérgi oszlopok
• a besüllyedt kérgi területekből magok• Az idegsejtek két jellegzetes sejttípusa a
piramissejt és a szemcsesejt.
• A bal agyfél a tudatosabb, itt van a beszédértés, az olvasás, a beszédmozgatás és az írás központja. A jobb kezet vezérli. A bal féltek a domináns féltek. Ha a két félteket szétválasztjuk, akkor csak a bal félteke működései tudatosulnak. Innen származik a mondás: „nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal.” A bal féltekéhez kötődik az éntudat is. Felelős a tudományos gondolkozásért, a számolási készségért, a logikai készségért, elvont gondolkodásért.
• A jobb agyfél a harmóniára, az arányokra, a térbeli viszonyokra érzékenyebb. Felelős a művészi hajlamért. Nincs időérzéke, nincs éntudata, a bal kezet vezérli. Hozzá köthető a zenei hallás, az intuíció, a kreativitás, a fantázia, a humorérzék, térlátás, alkotókészség.
• a kérgestesten keresztül szoros kapcsolatban van egymással.
Agytörzs
• a nyúltvelő, a híd és a középagy alkotja.
Nyúltvelő
• Itt életfontosságú vegetatív központok vannak, ilyenek a légzés, a nyelés, a köhögés, a tüsszentés kiváltásáért felelős agyterületek. A nyúltvelő központjai egy –egy szerv vagy szervrendszer működését befolyásolják.
• belégzőközpont, érszűkítő és azt gátló központ, valamint itt van az úgynevezett nyálkahártyareflexek központja: (nyelés, szopás, hányás, köhögés, tüsszentés, szemhéjzárás, könnyezés.
Nyúltvelői reflexek
• Inger által irányított reflexek- külső inger kell– Nyálkahártya reflexek
• Tüsszentés felső, alsó légút ingerlése • Köhögés erőltetett kilégzés• Könnyezés valami a kötőhártyára kerül
érzelmi hatás, orr ingerlése• Szemhéjzárás valami közelít a szemhez
Légzésszabályozás
• Nyúltvelői belégző központIngere a vár Co2 koncentráció emelkedése
A nyúltvelő teljes szövete érzékeliIngerület a leszálló pályán a gerincvelőbe
Elülső szarv mozgató neuronjára kapcsolódik átÖsszehúzza a légző izmokat
Belégzés
Vér O2 koncentráció csökkenését az aorta falában lévő kemoreceptorok érzékelik
Ingerület felmegy a nyúltvelőbeIngerli a belégző központot
Belégzés
Belégző központ gátolja a kilégző központot
Híd• A nyúltvelő felett található a HÍD, amely a nyúltvelői központok
működését, felülről látja” és összehangolja. Pl.: ha nyelni és beszélni akarunk egyszerre, akkor a hídi központok gondoskodnak a gégefedő egyértelmű működéséről. A híd tehát néhány szervrendszer működésének egymással való összehangolására képes.
• A híd onnan kapta a nevét, hogy a kisagy két féltekéjét hídként köti össze. A hídban van az V-VIII. agyideg magjai, és itt van a nyúltvelői légzőközpontot felülszabályozó serkentő – és gátlóközpont, valamint a nyúltvelői központokat összehangoló központok találhatók a hídban. Ezeknek az összehangoló központoknak a működését mutatja, hogy a köhögési ingert gyakori nyeléssel, pl.: cukorka szopogatásával csökkenteni lehet.
Középagy
• leszálló pályák átkapcsolódási helye. Az itt elhelyezkedő magok több reflexből összetevőkből egyszerűbb mozgások (pl.: járás) befolyásolására is képesek.
• A középagy a bonyolult testtartási reflexek (járás, futás) központja. A mozgást az agykéreg indítja, de az agykéreg -pl.: séta közben- már nem foglalkozik a mozgás kivitelezésével. A gerincvelő bőr eredetű szomatikus reflexénél is elősegíti a mellső és a hátsó végtag keresztezett hajlítását és feszítését. A középagyban van a kéregből induló szomatikus leszállópálya egy részének átkapcsoló magja. A középagyban található a szemmozgató idegek magja.
64
A köztiagy(talamusz, hipotalamusz)
• Még itt sincs elkülönülve a szürke és fehérállomány
• Talamusz: (felső rész)– Az érzékszervektől érkező
pályák itt kapcsolódnak át (kiv.:szaglópálya)
– Előzetes feldolgozás – átengedi, felerősíti…
• Hipotalamusz: (alsó rész)– Vegetatív működések
központja: hűtő, fűtő, éhség, jóllakottság, vízforgalom szab. központjai vannak itt
– Hormonokat termel: oxitocin, vazopresszin
– Dühközpont is itt van
AGYTÖRZSI HÁLÓZATOS ÁLLOMÁNY(formatio reticularis)
• Az agytörzsi hálózatos állomány fő működése az állandó, enyhe, általános ingerlés, azaz a tónus kialakítása. Tónusról nem csak izmok esetében beszélhetünk, hanem az idegrendszernek is van tónusa, ez az ébrenlét.
• Minden felszállópálya valahol az agytörzsben átkapcsolódik, és így ingerli az agytörzsi hálózatos állományt, és ezzel fokozza az ébrenlétet. Pl.: szemünkbe világít a lámpa, akár zaj van, akár fáj a fogunk
Az agytörzs funkciói
Reflexműködések– Rágóizmok proprioceptív reflexközpontja– Nyelés reflexközpontja – Nyálkahártyareflexek – tápcsatorna szekréciós és motoros
működésének reflexközpontjai– Légzőközpont (ki és belégző központok, apneusztikus,
pneumotaxikus)– Szívműködést fékező központok– Pupillaszűkítés reflexközpontja– A fej fény és hang irányába való elmozdításának reflexközpontjaIngerületvezetés– felszálló és leszálló pályák révén
A kisagy
• A kisagy az agykéreggel több pályarendszeren átkapcsolódik. A nagyagy érzőkérgéből is és mozgatókérgéből is megy egy – egy pálya a kisagyba
• célvezérelt mozgások, mozgások (pl.: kődobás) tervezésébe
• mozgást gátol, amely az egyensúly elvesztését okozná gátolja az agytörzsi hálózatos állomány izomtónust fokozó működését
• alkohol hatására a kisagy az egyik leghamarabb kieső funkció
A környéki idegrendszer ( 12 pár agyideg)
I. Szaglóideg szaglás é.i.
II. Látóideg látás é.i.
III. Közös szemmozgatóideg
szem mozgatása, pupilla, sz.lencse m.i.
IV. Sodorideg szem mozgatása m.i.
V. Háromosztatúideg arc m.i.ízérzékelés é.i.
VI. Távolítóideg szem mozgatása m.i.
VII. Arcideg arc m.i.ízérzékelés é.i.
VIII. Egyensúlyozó és hallóideg
hallás, egyensúlyé.i.
IX. Nyelv-, garatideg ízérzékelés é.i.nyelvmozgás m.i.
X. Bolygóideg belső szervek parasz.beidegzése é.,m. i.
XI. Járulékos ideg nyel és nyak mozgatása m.i.
XII. Nyelvalatti ideg nyel és nyak mozgatása m.i.
Agyidegek
Szaglóideg és a háromosztatú ideg
A vegetatív idegrendszer
• szabályozza az összes önfenntartó életműködést, mint a táplálkozás, a légzés, az anyagszállítás és a kiválasztás.
• reflexívekre épül
A szimpatikus és a paraszimpatikus idegrendszer
• A) Szimpatikus• Feladata a homeosztázis megőrzése• az energiák mozgósítása Cannon felé vészrekació• A rostok kilépése a gerincvelő mellkasi és ágyéki tájékának
gerincvelői idegei• Ingerületátvivő a szervnél : Noradrenalin, adrenalin• Tartós hatás• Általános hatású (az egész szervezetre ható) szimpatiko-
adrenális rendszer• A dúcok főleg a gerincvelő mellett + hasüregi dúcok• Központ ja a hipotalamo-limbikus rendszer a hipotalamusz
oldalsó-hátsó részére
• B) paraszimpatikus• Feladata az egyensúly visszaállítása, a szervezet
energiájának felhalmozása• A rostok kilépése az agytörzs agyidegei (III., VI., IX., X) és
a gerincvelő keresztcsonti tájékának idegeinél van• Átvivőanyaga az acetilkolin• Rövidebb (megszüntethető) hatású• Általában helyi jellegű (egy szerven, esetleg szétterjedhet• Főleg a zsigerek falában vannak a dúcok• Központja a hipotalamo-limbikus rendszer a
hipotalamusz elülső – oldalsó része
A paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszeri működés
Szimpatikus Paraszimpatikus
Funkció A szervezet felkészítése a védekezésre és az intenzív izommunkára, „harc vagy repülés”
Energiatartalékok feltöltése, energiahasználat csökkentése, homeosztázis fenntartása, „nyugalom és emésztés”
A preganglion idegsejttest helye
a gerincvelő oldalsó szarva a mellkasi és az ágyéki szakaszban
magok a központi idegrendszerben és az oldalsó szürke régió a gerincvelő keresztcsonti szakaszán
Axonelágazások száma sok (-20) kevés (-4)
A ganglionok helye a gerincvelő két oldalán lévő ganglionláncban
a célszerv falában, vagy a célszervhez közel
A paraszimpatikus és a szimpatikus idegrendszeri működés
Szimpatikus Paraszimpatikus
szív működése gyorsul lassul
koszorúerek tágulnak szűkülnek
vérnyomás nő csökken
vércukorszint emelkedik csökken
oxigénfogyasztás nő csökken
tüdő hörgőcskéí tágulnak szűkülnek
bélműködés lassul gyorsul
emésztőnedv-termelés gátlódik fokozódik
nyál mucinózus szerózus
78
Szervi válasz Szimpatikus izgalom hatása
Paraszimpatikus izgalom hatása
Pupillaválasz Tágul Szűkül
Szembelnyomás Fokozódik Csökken
Szívműködés Gyorsul Lassul
Erek Szűkül, vérnyomás nő
Tágul, vérnyomás csökken
Hörgők izomzata Elernyed Összehúzódik
Mirigyek működése
Csökken Fokozódik
Bélmozgás Csökken Fokozódik
Húgyhólyag Tónus csökken Tónus fokozódik
Paraszimpatikus és szimpatikus vegetatív idegek lefutása
Mozgató működés
• Izomműködés= összehúzódás és elernyedés
• Szívizom: autonóm működésű• Simaizom: vegetatív idegrendszer működteti• Harántcsíkolt izom: szomatikus idegrendszer mozgató
neuronjai működtetik
• A harántcsíkolt izom egy ingerre egy összehúzódással válaszol, ez az izomrángás
• Az izomrángás – Kisfokú megnyúlás– összehúzódás – elernyedés
• Az összehúzódott állapotban az izom újra ingerelhető
• Ha az ingerek túl gyorsak, az elernyedés egyre rövidebb, tartós izomösszehúzódás alakul ki
• Szervezetünkben az izmaink állandóan kicsit összehúzódott állapotban vannak – izomtónus– Így könnyebben indul az izmok működése– Test megtartás a gravitációval szemben
• Az egyszerű mozgások reflexek segítségével valósulnak meg
• A bonyolultabb mozgásokat az agykérgi mozgató központok irányítják
Agykérgi befolyás alatt álló mozgások
• Helyzet és helyváltoztató mozgásokért felelős
• Központ:– Az agykéreg homloklebenyének hátsó területén található =
mozgató vagy motoros mező (piramissejtek)– Itt minden egyes izomnak egy kis terület felel meg
• Innen két mozgatópálya indul:– Piramis pálya– Extrapiramidális pálya
Piramis pályaExtrapiramidális
pálya
Jellemzői
Finomabb, pontosabb mozgásokBe nem gyakorolt mozg.Izomtónus fenntartása
Automatikus, egyénre jellemző mozgásokKevésbé differenciált mozgásokJárás, testtartás
kiindulás mozgatókéregMozgatókéreg, egyéb
agyi területek (sok átkapcsolás)
Átkereszteződés nyúltvelőben nyúltvelő
Piramis pályaExtrapiramidális
pálya
Leszálló pálya Gerincvelő fehérállományának elülső kötege
végeGerincvelő elülső szarvi mozgatóneuron,
aminek axonja kilép a gerincvelőből és fut az izomig
sérüléseIzomtónus csökken
Célirányosan nem tud mozogni
Spontán, összerendezetlen
mozgások
• A harmonikus mozgások kialakítását az két rendszer egysége hozza létre
• Az elsődleges mozgató kéreg előtt található a másodlagos mozgató kéreg, ez az automatizált felelős
• A mozgások kivitelezésében fontos szerepe van a kisagynak is
Az idegrendszer mozgató működése
• A mozgató pályák rostjai az agykéreg nagy piramissejtjeiből indulnak ki• piramis rendszer pályája az agykéregből kiindulva az agytörzsön keresztül
a gerincvelő szürkeállományának elülső szarvai felé halad. Az agytörzs területén néhány rostja az agyidegek mozgató neuronjaihoz kapcsolódik, a rostok legtöbbje azonban a nyúlvelő piramisában átkereszteződve, majd továbbhaladva a gerincvelő elülső szarvában lévő mozgató neuronokon végződik. Néhány rost, a nyúlvelőből keresztezés nélkül fut a gerincvelőbe, ezek közvetlenül a mozgató neuronok előtt kereszteződnek át a gerincvelő ellenkező oldalára. Végeredményben tehát a test jobb oldalának mozgató beidegződése a bal oldali agyfélteke felől történik. Hasonlóan ellenoldali beidegződést végez a jobb oldali agyfélteke piramispályája is. A piramis rendszer az akaratlagos mozgások irányítója. A megtanult finom mozgások -pl. írás- gyors beindítását, és az ellentétes izmok összehangolt működését biztosítja.
• Az extrapiramidális rendszerhez tartozik a nagyagy, a köztiagy és a kisagy számos neuron csoportja, valamint az agytörzsi hálózatos állomány egy része. A mozgató kéregből kiinduló leszálló rostok az agykéreg alatti magvakban többször is átkapcsolódnak. Először kétoldalt a lencsemagokban, majd a farkos idegmagokban van egy szinapszis. További átkapcsoló állomásuk a középagyban lévő vörösmag. Az innen induló, továbbra is lefelé haladó rostok többsége átkereszteződik, majd részben az agytörzs, részben a gerincvelő mozgató neuronjain végződik. A pályák rostjai a nyúltvelő piramisát kikerülve érik el a gerincvelőt. Az átkereszteződés következtében a jobboldali rostok egy része a gerincvelő valamelyik szelvényének bal oldali elülső szarvában, a bal oldali rostok egy része a gerincvelő valamelyik szelvényének jobb oldali első szarvában végződik, és kapcsol át a mozgató idegrostokra, amelyek a gerincvelői idegekben hagyják el a gerincvelőt. Ősibb rendszer. E rendszer irányítja a már betanult automatizált mozgásokat, a durvább, a nagy kiterjedésű mozgások végrehajtását, az érzelmeket tükröző kifejező mozgásokat, és részt vesz az izomtónus szabályozásában. Ez eredményezi a testmozgások egyénekre jellemző vonásit is. Fontos a mozgás elindításában. A piramisrendszer és az extrapiramidális rendszer működése szorosan összefonódik egymással.
Az idegrendszer érzőműködése
Látás, hallás
nyomás Merkel-sejtek, Ruffini-testek, intenzitásdetektorok lassúérintés Meissner-testek, sebességdetektorok gyorsvibráció Vater-Pacini-testek, gyorsulásdetektorok nagyon gyors
NYELV – RÉSZEI,ÍZLELÉS
ÍZLELŐSZEMÖLCSÖK
VÍZBEN VAGY NYÁLBAN OLDOTT MOLEKULÁK, IONOK AZONOSÍTÁSÁRA ALKALMAS
A szem felépítése
Receptorok
A VAKFOLT MEGKERESÉSE, AHOL A LÁTÓIDEGEK TÁVOZNAK A SZEMBŐL
Optikai csalódások
nyomás Merkel-sejtek, Ruffini-testek, intenzitásdetektorok lassúérintés Meissner-testek, sebességdetektorok gyorsvibráció Vater-Pacini-testek, gyorsulásdetektorok nagyon gyors