ünnepi könyvhét

előkészületei A május 23-tól 31-ig meg-

rendezendő ünnepi könyvhét elqkeszületei már előrehala-dott állapotban vannak. A Kiadói Főigazgatóságtól nyert értesülés szerint a könyv-hétre 63 mű jelenik meg 1.1 millió példányban. Ez a példányszám másfélszerese a tavalyinak.

A kiadványok általáhan nagy példányszámban látnak napvilágot. A verseskötetek átlagosan 7—8Q0Ü példány-ban. a regények 20—30 000 példányban, a klasszikusok között pedig akad százezren felüli Réldányszámú kiadás is.

A megyei és helyi rendező hizottságok már megkezdték j az író—olvasó találkozók, irodalmi estek, irodalmi is-meretterjesztő előadások elő-^ z i t p s é t ,

A könyvhét alatt a köny-vesboltok a szükségletnek megfelelően meghosszabbít-juk a nyitvatartási időt. A városi nagyobb sájrakban egész héten árusítanak.

A rendező szervpk a könyv-árusítást pagys^ahásu könyv-tombojával kapcsolják öszr sze. (Minden 2q forintos könyvvásárlás után égy-pgy tombolajegyét adnak. Áz el-ső díj egy tízezer forint ér-tékű, szabadon kiválasztható könyvtár és egy háromajjóq köpyvszelfrény. A legkisebb nyeremény 300 forint értékű kpnyyutalyány. (MTI)

Szakmai-ideológiai viták 14MMM MŰIM - a e -

Szakniai-ideplógiaj VU$: így qpvezik qzokat a fenáps-kózáspkat az egyetemen, amelyeket egy vagy több táp-szpk" íéléyepként Ifetszpr-pp-vpm'szpf rendez pz okfefpszp-mpfyzet száiyiára, hogy egy-egy icfpp.logial szempctflfbúl'js fpnjqs és akjuqlfe tudomá-nyba probfpmát n;pgyifessu-npk. Mi a céljuk, jelen; gük. fpláfloíuk és eyedmé-qyüjr ezpkpgk a tanácskozá-soknak? Ezekről a kérclések-ypj beszélg'effüpk df. Fuuyp Antal egyetemi tanárral, a József Attila Tudqmány-egyetem 311%!- és ' jogjuuq-mányi karának dpkánjáva'j és dr. V,Htt,-p]an Tibor egyetemi tanárral, a bplcsésipltúdpma-nyi kár dékánhelyettésével.

Célok és feladatok A szakmai-ideológiai vi-

tálp célja, hpgy egy-egy tu-dományát; legifjabb eredmé-nyeit az qkjatók kiitikailqg értgkeljpk, s a megtárgyalt kopgrét anygg segítségével, alapvetői, idqológíai ^érdese-ket közelítsenek meg. 4 z p feladatlak tgbát, hogy — ryűRt a nevük is mutatja — az ok-tatók szakmai és ideológiai fejlődését szolgálják.

l'prmps+atespn nqm ezqk a piték az tgügaúji eszközei az egyetemi oktatók képzésé-nek- Más formái is vapnak

ennek, mint például a disz-szpytáeiq|p, dPigözatok meg-beszélésé- a munkatársak be-számoltatása és jgy tovább-iig, mint a szakjnai-jdpQlQgini képzés kiegészít fii, ezpk a YÍÍftk feflfes. jelentós szere-pet fölfehek be. Az élő, pfe-ven, ízgajmnsan ákfetaS nyoldétníik mpgyjtatása al-kalma* orra is, jfegy a tqr-feftfthnigyakmint számára ta-tittaftöp'fftf ngj'fjtsqií.

Élst és tudomány A v i f e k módszere m a g á z o l

é p f e t ő d d e n n e m az , h o g y m e c h a n i k u s m ó d o n i d e o l ó -giai tételekből közvetlenül mulassák ki — például a jo-gi karon — ilyen vagy olyan jpgi jnfezménynek, megoldás-nak, tormának a szükséges-ségét. Arr.pl van szó, hogy bizonyos ideológiai tételek napjainkban is aktuális tar-talmát kell tisztázni, megbe-szélni, megvitatni és ezt al-kotó módon felhasználni a gyakorlat számára.

Az állam- és jpgfedftmíí-nyi karon tartott ' egyik leg-utóbbi szakmai-ideológiai vi-tán az államjogi, államigaz-gatási és düntgtőjogi tanszé-kek Qkfetqi egyes jqgppliíi-kai kérdések társadalmi tar-talmával foglalkoztak. A bün-tetőjogi és büntelqpljárásjogi tanszék oktatói a meggyőzés

es a kétszer prpbfetajíf Vi-tatják meg- A nemzetközi jp-gi tanszéken az új szellemű jiemzetko-i jpsról tanácskqz-jqk. A Rplgárj jogj és q muR-knifigi tqnszpk ogfetpi ÚT-iíexnenes fiélci dékanttplyet-fes és dr. Nngy László tap-szekvezetp egyetemi tanár re-ferátuma alapján a tervszer.4 termelésre qsrtqrczés jpflj esz/cqspjnpk problematikáját vitatta meg. A két referá-tumban egyebek közt szó esptt a tepvszerződéseknek (szállítási, beruházási, stb. szerződések), a minőségvéde-lemnek, az qj'toi jognak, az úgynevezett felelősségi kö-vetkezmények népgazdasági hatásának, valamiijt a válla-lati rmjqkaszeryezásnek. a munkaberréndszer jogi vonátkozáspinák probie-matíkájárói.

A vita véggn érdekes yál-lalas szé}éiett. Az egyetem okfetoi felmerést végeznek mqjd a vállalatoknál, hpgy a kifizetett jpólfségpk milyep méretűek, és bogy miképppn líá'fnajk a nyet'eségrészesedps-re. Á vizsgalat fo szempont-ja, hpgy megállapítsa, eléggé hátrányosak-e ezek a kötbé-rek, vqgyis hqtásuk elég nagy-e ajihqz, ifpgy elkerülé-sükbe ösztönözzön. Az elem-zés eredményét az egyetem pkíatpi feldolgozzák és nyomiatásban is megjelente-

m. u| h a n g v e r s e n y e v a c j m ű s o r t e r v é t

Az első hazai május l-ről Katonai és rendfri szuronyok át i/sMót>an

Még ma is — 7f év távla-tából — dpbbenetes gfŐv'el Íjat az olvasóra mindaz, amit az 1890. április 29-én megje-jRb 1 jhinólíhnn í f t a k - A z q l f j a -3lirol bl^sa éjq tpj-téne-

l e m s u g á r z i k . E u r ó p a m m -ÓPfl . fií-szásáhnp '•ál lal ; ,a hangját a kizsukmanyoii m u n k á s o s z t á l y : a p á r i z s i m u n k á s k o n g r e s s z u s h a t á s á r a az elnyp'mptfak a-kcipba kez-denek.

prno: A helyi ^ to j ja}

hogy a felvonulók elöl „el-ísgjslisk s térd'. •

Berlin: 4 városban óllo-ma^ozo katonai alakulatikui ajgg tqjtépnyel já"ák pb

B i t t e s t : A ferpnp- és jó-zsefvárosi légszeszgyár (io]-gozpi sztrájkba Ipptefe. KöVp-ffehk: a naó' P Ófás mankó-idét (} f l - i l prát dolgoztak), 50 szazaiékos fizetesemebMh valamint a társulat kezelesé :

'fen ]p)'ó figtesfegéiy-ppn?1?1-

átadasat az alfalano's mun-ráSsegcly^pneH : • ; A óó' sza -?ose§|édek sztfájkja tovább art. TCcivétéfesőik nem telje-

sítése esetén kivándorolnak Bécsbe, Sgrlinbe és Párizs-ba . . . a jogaíkóri kapóid ÍP-rencvárosi njhpbmóksi i katonaság szurpnyrohámma'l oszlatia s zé t . . . A városrész k ü i ö n b ő z p p o n t j a i n í n z

van • • • Ilyen volt a fpré"fjc.iózsefi

i,boldog idők'1 " sajtójának nébány napi híranyaga. © Három

dzsidás, huszárok, . rendőrök...

A megsárgult lapokaf ol-f é f t p t ö . b ? I mfy í f t -

ku jefefem, ami belfetdon, külföldön egyaránt lapasz-filfoaíé ¥ r h nz' hbn'hddó psz-tályok részéről. Számtalan híraöás felpnt . meg arrój, hogy a mdOHé^ÓO Európa-szerte készülnek a május l-f tfjjngpjegejj megtartására. A szervezeti feimbásqli vezetői felvonulási szándékukat írás-tan fctaóttpb á rhtapégíi íó-kapltánnyáj, aki va[aszaban az alábbiakra vqnatkozva bo

...4 ha jelent is tudomásul nem vétetik és a gyűlés meg-tartható neifi Igsz. mert a beiefentés nem felel meg az 1848. éfUahs 2 'sr«n Mt 2?6. számú rendelet alaki ifglfetó-leinek; a.z április 9-én keif beadvány az egyes csoportok

felvonulását olyanrnódon je-m mP£t (tviely már eleve a 3176 1390. sz. kelt rendcls. megszegésének tekinthető. Ugyanis a fejit érintett fdka" PBgntjt elvi fiatqrpzát ^zerijjí miijdeá fiinteté$sz'éru jfícm felvonulás, amely altal az ut-pfli psatfekflzpsg és a közforgalom megakasztása elemeztetnék, a jjözrejfd és a i O i í t í t t f l veszélyeztetőéi-nek mellőzendő . . F g t a n n t a t a s ^ p á r y ta1" ugyntiniszter a íqvagqsban megjelenő lapq^bafj az aláfcj:

biakat adta híryl: " 4 B W H 3fls(tl? háToyn s u g ^ -

tfítt őnszqr érkezett ft fgva-rpspg PebfédrŐk Tatáról ye-diy itatígtfeh'tvi dfeidós. Fpi-reáfieftek 0 hprív edkajzeti összes gyakig zflsztgqljqkaj f*. Az qlFqnqrenágTségn'ef mindfn'fajtq szabqcfsqgglqst leáiiitóftftk..."

A szei'Vjízett dqlgozé)k ve-zpj.őin.ek lóllebezésere a fő-kqmtqriy ily koflájqzó natá-rözátbí' adotj jri:

„A gyűlés q bejelentés sze-rint május 1-én délután 3 árqkar kezdqdik és 5 áráig befejezendő, hpgy p csejppr-tqnkénti elvonulás 6 óráig befejezve legyqi}. A felvonu-lásnál. valamint az elvonu-lásnál is. zqsz]ók, jnluéfíwk mellőzendők, hasonlóké ftfwn zene, ének és csendháborító zgj y^z egyes csoportok kirpnejpjesi 'tejein egy-egy fqqcfyfsegi tisztviselő fog

áki q felugyefqfí íef jqegmzgtott. A csóportps fcfvpntifqsqql a Kerépesi-iíi. ftlfgf Ú-iftfáj Ándrássy-ű't, szóba} q fqkpzlpkedési vón'q-lak melfpzendök'*

© Kwenlét^pr? a katonaság

szervpzett előzn

munbásqb „ygn etflzmenyeb jípzepajte |íeszültp)í fel uz ej{K) magyqr rijájtjs 1. megünpeP'éserp. A tajjjay- és a hadügymi-niszterek jefentps rpnqqri es katonai erőkej vezenyeltek a Ligetbe. A középületeket, gyárakat katonai ÖÍSPS vptte korul a Ppstí nírlftp máin s

l-l szamának 7. oldalán Pót olvashatjuk:

,.A fegyveres erők lépése esetében q legnagyobb szigor fog alkalmaztatni- (tt mindjárt megjegyezzük, J jgou a kqtqnqnak 0 " D i c n s t -regjerqcnt« értelme ben csu-. pán éles töltéseket szabad hqsznáiniok, 'vqlqmirit, hogy a magasabbra lövés tiltpq van}''

A m i n t o l v a s h a t i H k , m p g f é -le j j j J j lpspén n e m VOlt I j i a n / -, \ z ü n n e p s é g u t á n meá jp l ' - n f u i s a g o k b ó i k i t n b i k , b e g y B u -d a p e s t m u n t a s á i h ó m f p t j p n -t ek m e g a f e n y p g p t é s q k j p l . E i l e n k e z p í e g ! A í e i v o n u i á a p -k p n r p s z t y e v ő k ' j p j s z á m a s q k r s z q r p s a vo l t az p n g p d e l y e z e t j -n e k . A z pgykopi t u d ó s í t ó jp -í i 'ása s z e r i n t s z p m p t g y ö n y ö r -k ö d t e t ő l á t v á n y vo l t , a m i n t Ü j p e s t fp lq l a Váci ú t o n b a -l a d v a b á r o m e z e r f e k e t e r u -h á b a q l tözö t t m u n k á s k ö z ö t t e z e r fehérruhás m u n k á s n ő h a l a d t .

© Ezrek az utcán A déli órákban a város kü

lönböző poijtjairól megindul-tak a munkások sokezres tö-megei. Ízelítőnek néhány számadat: „fjbqdai Hajpgyár 1600' fo) f órakor a gyjjf elqf-ti térről, vezető Bálazs Mj-háiy; fibhd3i nitataszítpk (2q fp) Laios ptpábol. vezeiq Brandt 4d"U'i süipk (1000 főj 2 órakor <j Ljób pipa 28. alpi; Ganz-féle vagqngyár (200Ü fő) 1 órákor 'á' ÉSbányai* útf ról, vezető Kálmán Lajos; pipeszek, psjznjadiák Í8QQ főj a Stáciq' qtca j5. szám alól 1 prakor, vezető Vankó Ká-roly . . .'I é.s még SRkjjjg ídózr hetném a történelmi adqtor kat.

A tudósító — majd három-negypdszáz pyvel ezelőtt — így látta 4 pesti múnkásoij nagy spppgszgpjlpjpj.

„A csapátolc katonás rend-bey érkez-gek. Zqri SRrflféjfen jönnek a város minden ré-széből. a Liget határán ki-bontják a'zászlót magasra emelik a jelszavakat hirdető-táblákat, amelyeken a párizsi fcongresszus három nyolcasa sötétlik: 8 órai mqnkpdp. órai alvás, 8 órqt szprako-zás ... Megilletődve. szintq elfogódvq yg?»gjf Rdff, áll?1 0 fák közf qzyqk rqorqjiq' Őqng-zik, s a zászlók tömdge ra-gyfíg ft rnpbw- Arpl0eiéz<í-súkre rairva... bizva-biznafc valamiben, ami helyzetükön segít."

4Z plső magyar május 1-i ünnepség utáni napokban megjeleni újságok rövid hí-rekben közölték. hogy a rendőrség a különböző üze-mekben és gyárakban mun-k á s v e z e t ő k g t t a r t ó z t a t o t t lg.

De hasztalan volt a fenye-getés, a szuronyroham. 4 Z

eszme élt tovább, diadalmas-kodva az elnyomókon, az erqszqkpri.

Dorosz l a i G j ö r g y

tik. Történelem és esztétika

A bpl'5seszettudqmányi kq-ron fpgutóbb a flqmaqd re-aíizmysjpí rendeztpk szqkmal vjtqt. Középponjjaban Boscji muvpszéte állt, akit többen a rijodepn festészet ősének te-kintenek, csupán azért, mer j njűypiben fantasztikus fpr-maj megP'dósokat alkalma-zott. Dr. Wíjtman Tibpr re-fprátupia és a vija megállq-Ilítqtta. hogy a híres flamand í'esjő művészplénak sajatps-ságai a x y . század yégi f j and t i á appttságaibql meb-Ujagyafázbajq. Ijf ugyanis, a feud.abznip8 eyófs> bjftaipn válsága kövpfjcpzptt be, de úgy, hogy a manufakturális kanijálizmús nem alakulha-jptt ki- Bqsch fantasztikus elemPl>kpl építkpző festészete ebbpn a fojtp légköpben szü-letett. Ez a feszültség azop-ban magától értetődően negt

i t r .odern . A yjja azérj fe jelentős

volt, mért Di'zbnyította, hogy a történelmi szemlélet érvé-nyesítésének milyen nqgy je-lentősége van qz észlel1

problémák megoldásában.

A F i l h a r m ó n i a d z o s e d i ^ a r a t q i n a k ' Ü 'á rsa^ága leg-u t ó b b i ü l é s p n m e g t á r g y a l t a Ós e l f o g a d t a a z ősze i k e z d ő -d ő h a n g v e r s e n y é y a d m ű s o r -t e r v é t . E t e r y p k s z p r j n j q k ö v e t k e z ő szpzdbba i r a ' S z e -g e d i Nemzp' t i % | n i 3 a ? t a n ta n a g y z e n e k a r i k o n c e p t e t t q c t a -báb, s mPa^í-Tftzik a kam§ : rqzenpi hangvprsenb-bprlpfe-kpj is. pz utóbbiakat azon-ban azzal a változással, hqgy az edRigi báróm, iigyrjpvezeU B. C, D sorozat hplyett kat kamárzpngi béplpfet szpi*vez-nek. A hangVerseijy-I„íogá-tp közönséget azonbqn nppi érj fcftrpfedftí- E tarIetpk kpnpprtjpinpk számát ugyan-is fejpmef}?:: egy-egy sqpq-zájbqn az pd'giPl0Pl eltérő-en nem négy, hapem Öt hangversenyt rendeznek- A z

eddigi D-bprlpt helyett pedig hárpm konpprtből álló spp-cjábs hangvqvsqny-.soxozq-ípí szerveznek Korunk ka-marazenéje címmel. A ka-marazenei hangyepspnyek száma npm csökken, hanem eftj elkqftik.

Az évadnyitó nagyzenekari koncertet októberben rende-zik meg. Ünnepi hqngver-seny fesz ez, kapcsplódik Szeged felszabadulásának 20. évfordulója alkaimáhól tar-tandó ünnepségekhez. 4 hangverseny műsorában az új mqgyqr zpne több repre-zentatív alkotása szerepel: Bqrtpk Béla Divextimentó-ja, Kodály Zoltán Galántai tán-cok és Szabó Ferenc Föltá-madott a tenger című műve. A hangversenyt Lukács Er-vin vezényli, s közreműködik o Szegcdi Zenebarátok Kó-rusa. A felszabadulási ünnep-ségekhez kqppsolódik az pk-tqberi kamarzenpi koncert is. Igor Ojsztcah, a világhírű szpvjpt b eg e dúmüyész szere-Rpl ekkor Szegeden.

Hazánk felszabadulásának

2q. évfordulója is Üfelta1

b a n g y e m e u y kö^zpb j i . A j ö -vő | v áprilisaban a Tátrai y i l m q s v e z e t t e Magyar Ka-marazenekar a d k o n p e r t e t a Sjzegedj N e j u z e i i S iz tnbá iba i i . M ü ^ p r u k p n e g y p b p k kpzí. á z

Üj ' m a e y a r z e h p e g y i g s z j n -v o n a l a s q l k o l á s a , Sárkö-i fs j jyán fílqxinétverse-nye s z e -

Rfeg egy ünnepi hangver-seny fesz a köyplkezö évad-bap. yqszy Viktor "karmes-teri múkpdósének 40, évfor-dulója qlkglmából ünnepi koncertet --,-ndcz a 8-rtój> l_íéla filhapmónikus ..enekai-es a Szegedi Zenebarátok Kójrusa. A két együttes — a iubilálR karmestpr vezetésé-vel — Bqch János passió cí-mű művét mutatja be.

Az ifj évadban több kyl-fejfdi műpész is Szggedre iá-tpgati A kqzönség a nagyze-nekqri hangversenyeken Car-jo Zecpbi oiqs^ kqrmpsterrei, Enripo Mqinqrdi világhírű csellistával és Malcolm Fra-ge? zqpgpraművésszel tajál-kqzbat. A kamarzenekan hangvemenyekon P. Bad-uxa-Sk oda. Vlqdislav Kendra zongoraestjét hallhatjuk.

Lehel György vezényleté-vel a rádiózenekar is szere-pel Szegeden. Koncertjükön a tqbbi közöjt Bartók Bélq hatalmas alkotását, a világ-szerte nagy sikerrel játszo-tt Zene húros és ütőhangszerek-re című művét is előadják.

Jelentős szerepet kaptak az ú j évadban a szegedi mű-vészek is. Bódás Péter, a Bártók Béla Zenekar kísére-tével Meqdelssohn zongora-versenyét játssza. Vezényel: Sándor János, a jónevű fia-tal karmester, aki ez alka-lommal rpütfttkozik be Sze-geden először, önálló kama-razenei hangversenyt ad a Zeneművészeti Szakiskola több tanára.

Középiskolás énekkarok seregszemléje

A regiizmus

i t a -l i H U • á t í h

ifi d j f e e R ögv ik k ó s ^ j j ő m u u -taitaSH tavpfetp r é s z e a a j j -•láp a Xffliizmqs es ft íftbrp-

pimmíwpk p f e ü f p -mq\vq} feglajkoziak. A vitq alapjául s?qigáió dfllSR?ftt )iúipubsősgt fejj bét eddia azonos tariaimópab tartóit esztétikai tétel kösött. üt'-Tamás Attila szerint az, hogy az irodalom tükrözi a valósá-got, nem azonos azzal q má-sik tétéilei, hogy az irqdft-Jomnak és a többi művésze-teknek fő feladata a vqlóság t ü k r ö z é s é . A m ű v é s z e t e k b e n riém a megismerés az elsőd-leges, pem e z ,qz aíapfHPkciő, banprji gz ember pumegvqf-fozfetáSftí iafc jgénye-

a vitában eiientéjes véfe-menye}? js eibpn^fetjftk-"\régsq* mpgóldáa természe-tesen nem s^ujpjptt. LbÜR? majd további viták, rriegbta szelesek.' tanulmányok segí-tenek hozzá.

a S á g v á r i E n d r e K u l f e r á -l js S z e m l e ú j a b b j e l e n t ő s e s e m é n y é t b o n y p i ' t o t j á k i e t egnf tP ps tp a S á g v á r i g i m n á -z i u m n a g y t e r m é b e n : a szp-gpdi k ö z é p i s k o l á s é n e b g a r p k v e r s e q y p t . A v e r s e n y e n het i s g o l a k q r u s á i n d q l t .

Az i g é n y e s m ű s o r v é g é n a b j ' p u ó b i z R t j s á g a z a l á b b i é r " t e k e f e s t h i n d é j f e k i : ftfftnK" í ó k ö z f t t u i k a p o j t két gözéR-fehftfa köí 'ü^i- A Tpmörkény awnázuiin — karvezető ÚT-Mibqlvka Gyqrgy es a ŐÜft-

vári gimnázium — karvezető Szécsí Józse f — é n e k k a r a . Ezüstfglcozqttql három Iskpla k ó r u s á t j u t a l m a z t á k : a Köz-gyzdqsqgi Tqclínikum sla-tisztikqi tegozatq — karvpzp-tő Kópzián ./qzs'ef —. a Ró-zsa F q r é n c g i m n á z i u m — k'aftfezftp PPÚU erzsébet — es q flqdqoti gimnázium — k a r v e z e t ő -ÍRÓ E l e — énófe-Uara l . Bronzfokazqtot k ű R o j t az Építőipari fechnikum és az ptáészfH Technikum kp-rtlSa.

— — r s t

Négyévi szabadságvesztésre ítélték a többszörös tolvajt

T e g n a p f f e 'H íán m í m d ó f e í t é l e t e t a s z e g e d i j á r á s b í r ó -s á g d r - F e d o r A t t i i a - t a r j á c s a

ta' s tadfe taritafetap. q n S á n d o r Szegpd . o j h a l p m

u j c q j / b q f e m ' f i f e W IftHfi? feVply F t a t a z e r p s p n ( f e l k e -r e s t e a s z e g e d i b ó F h á z a k a t Ós q z o k b a n a l a k á s p l f b f t n , a t a í P e m fefe'l s e n k i j q l -gufecsai behatolt, s külónbp-ZP h a s z n á ' a t i t á r g y a d a t l p -p p t t 'pl , P l ő s ^ e r e j e j j p l k é s z -P é n z t . ö s s z e s e n 44 e z e r f o -p n j értéktan-

április 25-ig köíise Hfeg a bÓtapz vqjó

jégszállítási szerződését

4ájus bónáPra, befizetés) április 25-ig. UW VERZÁL i r r s z Gogol utca 28.

Tavqjy nyáron nagy fel-háborodást keljett Szegeden a bír: a várasbat} szereplő

,, magyar fUjbóTÍVRlfiíRúRi' jhalpm tagjait megloptak. A fettes

j j j js ^án Sándpr v0jj, ú p i e i a f e í i labaarRgőktR} p ö fpr'niRt töpfljt el az iíltfl-jőból, mjg ajok a pályán játszottak. l ó n tandfif' rendbeli jpgtafen bebafeiaa útján elkpvetetj jppás, vala-mint jppáij kibérlpjek mia f j négyévi szabadságvesztésre ítéltég, és (j évre eltiltották á 4 f l z ü g y e k j p i . p á q S á n d o r ugyevej kappsujgtban ajlt a bíróság plfljj Kiss dőzsgf, H a j n ó c z y p t p a 3. s z a m a , , , ; : laHmt is, ab i j őtrendbeb jRg-talan behatolás útján elkö-vetett lopás hűnsegédi pűn-

. résfesség és orgazdaság miatt 3 bónapi felfüggesztett sza-badságvesztésre ítélték. Az íjélet jfiss József esefebgn jegerős.

S 79 943

Csütörtök, 1964, április 23. OÉL-MAGYARQRSZÁG 5