Kapunyitás előtt a Közlekedési Múzeum

A Budapestre érkező Ide- forintos munká t 1964 végé- és azon keresztül mér ik a genek, akik rövid t a r t ó z ó - re fejezik be. illetve ekkor jüvő fej lődésének távlatát, dás esetén is meglátogat ják kerül sor a teljesen ű j j áépü- A Közlekedési Múzeum a Margitszigetet, Par lamen- 16 múzeum megnyitáséra. örülne ha széles körű társa-tet. Halászbástyát, Oellért- Az Újjászülető intézmény dalmi összefogás révén mi-hegvet, egyik-másik gyógy, időszaki kiállítások révén is nél több történelmi és jélen-fürdónket , a Nemzeti Múze. igyekszik kapcsolatot tar tani kori szakanyaghoz ju thatna .

0 ~ l " a közlekedés különböző ága . fgy a háború során pll lana-zatal i ránt érdeklődőkkel. A tok a la t t tönkrement ér té-Közlekedési Múzeum ú j j á - keket ls könnyebben pótol-szervezőjének tá jékoztatása hatná. Cél ja: komoly kiállí-

b« is e l jutni , meglepődve ál- szerint az ü j múzeum első- lést anyag révén biztosítani lapí t ják meg, hogy Budapest sorban a magyar közlekedés a közlekedési hagyományok

fejlődését szemléltető mo- ápolását és az ú j vívmányok delieket, régi okmányokat , széles körben történő is-könyveket és egyéb kiadvá- mertetését. Ez a ket tős cél nyaka t szeretne korszerű, a jövőbe muta tó szemléletben köareadnl.

um, Szépművészeti Múzeum és Nemzeti Galéria megte-kintése után, ha még ma-rad idejük más müzeum-

múzeumokban is gazdag fő-város. A technika i ránt ér-deklődök számára rendkívü-li élményt, n y ú j t a Közleke-dési Múzeum kiáll í tásainak megtekintése.

PusmtíltÍH után Az 1897-ben, a mil lenniumi

kiál l í tás után, ü j múzeum nyílt Budapesten, amely vi- I M I lágvlszonylatban is az első múzeum egyik fő fe ladata a ilyén intézmények közé szú- műszaki emlékek megörzé-mított a Közlekedési Müae- sének problémája . Ipari for -

a ku l túra szeretetének egyik fokmérője lesz.

Drégely Vilmos

Fakertészek — utódok nélkül Mi les* a szőregi faiskolával? — Világverseny, világhírnév Mér az évszázad elején korszerű, nagyüzemi faisko- — A -faiskolának- pedig

híresek voltak az újszegedi iák tud ják ellátni csemeték- nagy jövője van Szőregen — hegemóniát . , Történt k i é r t e t mond ja a taz elnöke. Boldog set. l o r t en t is erre kísérlet Q y u l a __ A z { d é n 7 3 Q . —

ezer forintot ruházunk be. Ez

„ , . , , , már jövőre megtérül. Szeret-Csakhogy akkor a gazdasagi , , , , , , . . . . . . . . . „ nénk elemi az évi masfel

faiskolák. A azonban lassan magukhoz ragadták a szőregi kerté- Szoregen, amikor még há-szek, akik az újszegedi Hof- rom tsz volt a községben, véth-, Zsemberi- és Hoff-mann-oégnél tanultak. Azt h „ „ „ — — már nem lehet tudni, hogy a v e r s e n g e s b e n ~ h o g y m e l y l k millió tiszta jövedelmet. Kür-töld kedvezett-e jobban a tud többet profi tálni - ^ ü z e m i m k o l á t szoregieknek vagy a hozzá- jobbéra rablógazdálkodás értésük a facsemeték neveié* f b ] y t séhez volt-e nagyobb. Egy-

Mindent elölről kettőre szárnyra kap ta őket a hír. Az elaprózott gazdasá-gok azonban nem tudták ki-elégíteni a nagyüzemi gaz-daságok szükségletét. A nagy gyümölcstelepítéseket csak

Nem telepítettek, a beru-házást sa jná l ták . A három t e k l n t v i l s z a -tsz egyesülése előtt a készle-

akarunk létesíteni a követ-kező években. Ez a mostani még nagyon fiatal, mindösz-sze háromesztendős múltra

Szépen keresnek a kerté-

Élethii modellek Az ú jonnan megnyíló

um, Gyűj teményeinek alap-já t a millenniumi kiáll í tás anyaga vetet te meg. A mo-dellekből és eredeti közleke-dési eszközökből álló, kül -földön is jól ismert múzeum 1944-ben háborús események áldozata lett, gyűj teményei-nek mintegy 90 százaléka elpusztult . A veszendőbe ment anyag egy része pótol-hatat lan. Igy pl. megsemmi-sültek a magyar repülés út-törőinek repülőgépei, a f iu-mei és váci hajógyár ér tékes modelljei. Ugyanígy meg-semmisült a főváros lóvasúti köziekedósének minden anyaga és így tovább.

A megmarad t modell- és járműroncsok helyreáll í tásá-val a múzeum új jáépí tése 1933-ben indult meg. A fel-újítási munka ma már a be-fejezéshez közeledik.

A múzeum újjáépí tése és átrendezése folytán jelentős ú j gyűjteménycsoportok a la -kultak ki, pl. gépjármű- , fo-lyamhajózási, repülő-, vasúti mozdony- és kocsigyűjte-mény.

A mai gyűjtemény, a ki-állítási tárgyak széma, va-lamint az anyag rendszere-zése tekintetében utoléri a régit, sőt több vonatkozás-ban fe j le t tebb is a múzeum, mint a régi volt.

25 millióért A múzeum épületének

helyreállítása 1954-ben kez-dődött meg s a 25 millió

radalom küszöbén ál lunk és éppen ezért minden alkotás, amely a dolgozók életének szebbé tétele céljából szüle-tik, fontos a történelem előtt.

A múzeum emlékei között sok a nagy térfogatú tárgy (mozdonyok, kocsik stb.). Ezeknek elhelyezése sok gondot okoz, mivel a kiállí-tandó tárgyakat széles ská-lában szeretnék bemutatni . Tehát a helynyerés érdeké-ben modelleket készíttet, amelyekkel szemben komoly igényeket támaszt. A készí-tőnek teljes hűségre kell tö-rekednie.

A múzeum tudós igazgató-ja ós új jászervezője elisme-réssel nyilatkozik Miskolc és környékének lelkes segítsé-géről, többek között a diós-győri Lenin Kohászati Mű-vekről, ahol a műszaki gon-dolat légkörét megteremtet-tek. A miskolci MÁV Fűtő-ház tanműhelyében a lelkes tanulók harmadik éve döl-doznak egy szép modell el-készítésén, amelynek ér téke egymillió forintot tesz ki. Ennek a munkának eredmé-nyét méltón őrzt m a j d meg a múzeum. A Hermann Ot-tó Múzeum pedig a közel-jövőben a megyetörténeti kiállítás keretében bemuta t -ja Észak-Magyarország köz-lekedésfejlődésének törté-netét. I t t m a j d színvonalas anyagot lá tha tnak azok. akik szeretik a közlekedést.

Jövő évi tervekre készül nek

Ahhoz, hogy nemzetközi árucsere-kapcsolatokat ala-kíthassunk ki, Olyan gyárt-

látstík, hogy lehetőség nyílik nagyobb arányú gépesítésre és automatizálásra. Ezenkí-

mányokat kell termelnünk, vül több és nagyobb szalag-melyek versenyképesek a egységeket alakí thatnak kl,

Rádióműsor Kedd

KOSSUlil KADIO 4.30 Hirek. 4.38 vldttman-frls-

«en! 6.0« Hírek. 0.05 Falurádió. 6.45 Postabontói . 7.00 Hirek. 7.10 UJ könyvek. 7.30 Sainhái- es mo-ziműsor. 8.00 Hírek. 8.05 Műsor-ismertetés. 8.15 Harsan a kürt-szó 8.65 Kamarazene. 0.35 Napi-renden . . . 0.30 Színen népi mu-zsika. 10.00 Hirek. 10.10 Hotel Univerzum. Hadlószatlra. 11.06 Operarészletek. 13.00 Hirek. 13.15 Tánczenei koktél. 13.611 A vidé-ki színházak műsora. 13.00 Olva-sónaplómból. 13.18 Lehár-operet-tekböl. 13.48 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 14.00 Hírek. 14.10 Zenekari mu-zsika. 15.08 Színészek emlékezé-sei. 13.31 Könnyűzene nyugdíja-soknak. 16.00 Hírek. 16.10 A Jég-világ Robinsonja. 16.30 Llszt-zon-goraművek. 17.08 Milliárdos hul-lámok. 17.40 Muzsikáló képesla-pok. 18.00 Hírek. 18.10 VUlanó-íényben. 18.15 A Magyar Rádió és Televízió észtrádzenekara Ját-szik. 16.48 Takarodó előtt. 18.00 Székely Mihály felvételeiből. 19.35 A Szabó család. 19.33 Jó estét, gyerekekI 20.00 Ksti Króni-ka. 20.23 Könnyűzenei híradó. 21.18 Háború és boke. 31.31 A Magyar Rádió és Televízió szim-fonikus zenekarának hangverse-nye. 22.00 Hírek. 22.18 Sporthí-rek. 22.31 Don Quijote halála. Színjáték. 23.12 Pygmallon. 24.00 Hirek. 0.10 Marenzlo-madrlgirt-lok.

P E T Ő F I R A D I O 6.00 Hlrck. 8.10 Torna, 6.30 Hí-

rek. 7.00 1,'lrek. 7.15 Postabontás. 8.00 Hirek. 14.00 A Dobsa-együt-tes játszik. 14.10 Idfi járá:jelen-tés. lt.CS Kórusok és nepl zo-nekarck műsorából. ls.Ofl Hí-rek. 13.05 Barokk operamuzslká. 13.48 Az elsií magyar utazok Japánban, m.oo Könnyű dalla-mok. 16310 Keresztrejtvény. 17.00 Hírek. 17.03 Peskó György <s Szász Árpad hangversenye n stú-dióban. 17.33 Hogyan nézzük" 17.31 Dietr lrh: Concertino zon-gorán és fúvószenekarra. ín.tS A nagymama temetése. Elbeszé-lés. 18.43 Virágénekek. 10.00 Ml történt a nag . világban? 19.13 Oz. Részletek filmzenéből. 19.28 A MAV Szimfonikusok hangver-senye a stúdióban. 20.25 Halha-tatlan halandók. 21.00 Hírek. 21.05 Mozart: Cosl fan tut te — ária. 21.15 Gyöngyöst Rárz Géza népi zenekara Játszik. 21.48 Kás-mlrt kertek. 22.00 Tánczene. 23.00 K'trek.

T e l e v i z l ó m Q s o r 18.03 Hírek. 18.10 A Ma-

gyar Hirdető műsora. 18.20 Nap-ló. 1914. Július 28-a. az első vi-

lágháború kitörése. 18.28 Mik-roszkóp alatt az építőipar. A mezőgazdasági építkezésekről. 18.43 Kantáta Egerről. Az egri dalőstalálkuzóról. 19.00 A ma-gyar tudomány nagy öregei. Dr. Issekutz Béla professzor. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.59 Egy balett története. 19 50 Ku-bai kis ti lm. 20.18 Nappali sötét-ség. Magyar film. (14 éven fe-lülieknek I) 21.35 Költészet. „Hogy Júliára talála" Balassi Bálint verseiből. 22.15 Tv-hlr-adó. 2. kiadás.

s ezeket célgépekkel lá that-ják m a j d el.

— Előzetes terveink sze-rint olyan cikkeket is gyér-tünk, amelyek ez ideig is hoz-zánk tartoztak ugyan, de nem itt, a mi vél lalatunknál készültek.

— Azért mondtam, hogy most érik meg több éves munkánk gyümölcse, mert ez ideig főként a gyártáafej-lesztés volt fő feladatunk.

. .. , .. , . „ Most már elér tük azokat az . " i t í í eredményeket, melyek lehe-

külföldi piacokon is. A kor-szerű termékek készítésének pedig fontos tényezője a szakosított, nagy szériában, korszerű, automatizált gép-parkkal dolgozó üzem.

Javul a gyártinányösBzetétcl

— Több éves munkánk gyümölcse érik be már a következő évben. Nehéz fel-adatok megoldása elé állf-

ság m á r ebben az esztendő-ben ls. És ha most a további elképzelésekről beszélek, meg keli mondanom, hogy az 1965-öe esztendő is bővel-kedik megoldásra váró prob-lémák sokaságában.

A Szegedi Ruhagyár fő-mérnökével, Szabó Sándorral beszélgetünk. A flaptár lap-

tővé teszik, hogy több gon-dot és energiát fordí thassunk a gyártmányok fejlesztésé-re. Ez pedig nemzetközi kap-csolataink kialakítása érde-kében elengedhetetlen köve-telmény.

Segít a minisztérium 4.i 4,Mi„. ^ „ t - t u i , — A következő esztendő a f<5memökt fte!dJ»n lertt- ^ a KGST feladataival kott i ra thalmaz tetején már ott van a jövő évi tervelkép-zeléseket számon tar tó dosz-szié.

— Az 1965. évi tervekről azt mondhatom, hogy jelen-tősen Javul a vállalat gyárt-

összehangolva igyekszünk összeállítani. Előre kell lép-nünk, hiszen nemzetkőzi együttműködésünk alapja, hogy versenyképesek le-! gyünk.

teket is eladták. Nem volt szek, pedig mint hangoztat-csemete. Jó formán elölről ják, nincs a mesterségükről kellett kezdeni m i n d e n t . . . oklevelük. Dobó József pél-

Hogy most mégis ú j r a már - d á u l gyerekkora óta ker-ka a szőregi facsemete, sőt t é s z k e d l k " A . t u d ó s á t

Erfur tban két a ranyérmet ls nyert a tsz, az annak kö-szönhető, hogy a község va-lamennyi kertésze összefo-

H M hoz-záértését senki sem vonta kétségbe, pedig neki sincs pap í r ja a szakmáról. Az 52 esztendős Hegyközi Anta l

go t t Hogy a tsz-nek az a z t m o n d J a n e v e t v e : ' Egyetértés nevet adták, az a — í n talán a faiskolában jelent, s még inkább a jövőt »« születtem. Hát azóta meg-jelképezi. tanulhattam a kertészkedés

ötvenholdas faiskolában minden csínját-bínját. jobb és eredményesebb a Ökrös János csak úgy em-gazdálkodás, min t a parcel- lékezetből számol visszafelé. Iákon. Hogy ki mennyi t ér t A műi t esztendőt mérlegeli a szakmához, azt most bebi- kereset szempontjából:-Zonyíthatja. Közel húszan — Ha jól vélekszem, na-dolgoznak együtt. Szorgalo- pemta 80—85 forintra rúgott mért, tudásér t nem is men- a. keresetem. Az idén meg nek á t a szomszédba. Ab- csak több lehet, kevesebb ban ls közös nevezőre ju- aligha, merthogy többet is tottak, hogy Bálint Pál lett dolgoztam. az üzemegység vezetője, Do- Kellenének a fiatalok

A törekvő kertészek bár-melyike megkeresi havonta a másfél-kétezer forintot. Vi-szont nemhogy tanulónak, de a szemzés kötözésére sem kapnak fiatal f iúkat, vagy lányokat munkára . Mi lesz a neves szőregi faiskolával, ha

S ott van a többi jó szak- > z i d ő t € k helyére nem lép-ember is: Hegyközi Ferenc, n e k í i 4 t a l o k ? Tavaly is ha-Kiss Menyhért, Hegyközi Un á u t f t k w a BOrból> és

Antal, ök rös János, s a há- m e n t e k n y u g d í j b a . rom Lengyel-rokon, József,

bő József és Kovács Árpád pedig a két munkacsapatot vezeti, hasonlóképpen Szal-ma Kálmán bécsi is egy hat-holdas kertben csak nemesí-tett rózsáinak élhet. Ezért is ragadt rá a név: rózsa-király.

Ennek mányösszetétele. Nagyobb előkészítése

István és Jáno6. Valamennyi-ük mögött 25—30 éves gya-munkénak az . . „ . , .

megkezdődött, korlat áll. Szamlalhatat lanul lehetőségeink nyílnak a pro-filok kidolgozására, a telep-helyek és a szalagok tevé-kenységének összehangolá-sára. Mindezzel együtt jár, hogy kevesebb lesz az állás-időnk, s több energiánk ma-rad a gyártmányfejlesztésre.

Nemzetközi kapcsolatokért

Számokról, cikkféleségek-

Folyamatban van már a mű-szaki intézkedések kidolgozá-sa, amelyek minőségjavulást, önköltségcsökkenést eredmé-nyeznek jövőre.

Az üzem elképzeléseit, több éves távlatra tervezését világosan látja, megérti a minisztérium. Az előzetes megbeszélések pedig arról tanúskodnak, hogy lényeges kérdésekben nemcsak elfo-

ről még korai volna szót g a d j a , de segíti is azok meg-ejteni. Az azonban mér most valósítását.

sok facsemetét oltottak már be. amelyek azóta on t ják ter-mésüket. De sok kiöregedett közülük.

Túl a hatvanon

A rózsabarackot most sze-dik, rázzák a fáról, s azon mód elültetik. Leszedtek már 12 mázsa vadszllvát is, hogy a leendő oltványokba kajszi-barackot és nemes ringlót szemezzenek majd . A jövő hónapban kezdik 240 ezer csemete szemzését. Kellené-

Sajnos ez a sors vár ker- n a k * d e « fiatalok, akiknek tészeikre ls. Legtöbbjük tűi a tol b d , j a a sok ha j -van már a hatvanon, vagy longáat, s a z k e r " aífelé tart . A legfiatalubb tészek tudását, tapasztalatát a 33 éves Lengyel József. Az á tad ják m a j d az utánuk kö-előtte járó 10 évvel idősebb v e t k e z ö g e n e r 6 c l ó n a k . utána pedig nem következik 6

senki. U. F. •

Szegedieknek — Lódzról

I tex-

kat. Informálva olvasóit varosa ink ' gazdasági, szociális ős kulturál is problémáiról. Felhaszná-lom azt az alkalmat , hogy a Dél-Magyarország szerkesztőségének meghívására Magyarországon Urtózkodhatom, arra, hogy megismertethetem Önöket Lodz néhány p rob lémá jáva l

szcrKrsztosegünk vendégeként hazánkban ta r . r e n d e z é s e k e t , t r a n s z f o r m á t o r o k a t , r u h a és tözkodtk Stefan Kotlarek elvtárs, lengyel test- t j l i n a r i b e r e n d e z é s e k e t g y á r t a n a k vérlapunk, a ludzi Glo. Robotniczv szerkesztő- t u i p a r i B e r e n d e z é s e k e t g> a r t a n a k . •égi titkárt. Üjságirdvendégünk cikkét közöljük Lodz ipara jelentós szerepet vállalt magára az alábbiakban budiról, Szeged lengyel testvér- országunk export tervének teljesítéséből. Váro-vároaárúi. sunkból a népi demokrat ikus országokba, Eu-

Abból az elképzelésből indulok kl, hogy a Dél- [ ó P a 1 3 k a p ' t a b s , t a s o k í ? * 1 ** f ^ 1 " Magyarország olvasói számára Lodz neve nem k a L v a l a m n t f l k ö z é p - és dél-amerikai országba lejmeretlen. Sok év óta tar t fenn ez a város - exportálunk. Ezért nem mondhat ja ma mar sen-amelyben lakom és dolgozom - Szegeddel köz- k ' h < W c s u f a " a

(t € X t i l l P f k o f ^ -

vetlen kul turál is kapcsolatokat. Újságunk, a l a- A z ^ é s z világon ismeretes a Marchlewskt Glos Robotnlczy pedig az Önök lapjával együtt ^ ' T ^ C a D t í e w a ™ k i _ Olimpia Gyár az kölcsönösen közöl szegedi, Illetve lodzl anyago- Obrablarek Üzem, az. E ta Transzformátor Gyúr

es tobb mas nagyüzemünk marká ja . Ezeknek a vállalatoknak termékeivel az összes világré-szeken találkozhatunk.

Magyarok a testvérvárosban Lodz Ipari fejlődésével párhuzamosan » há-

ború titán a város tudományos és kulturális fej-lődése is meggyorsult. "Jelenleg sok felsőoktatási intézmény működik városunkban: tudománv-

, „ . , , , , , „ H • egyetem, politechnikái felsölskoln. orvostudomk-rlk. Távolról Lodz. gyárépületek tömkelege és n y l e g V e t e m él talános orvosi karral, a.vógysze-kenderrel, valamint lennel megrakott vasúti sze- rész és fogorvosi karral , színház- és f i lmmüvé-relvények sokasága. Ám Lodz nem csupán tex- szetl főiskola, zeneiskola, képzőművészeti iskola tiltpari központ, bár városunkban és környékén stb. Lodzbnn ál talában több, mint hétszáz kül-koncentrálódik Lengyelország texti l iparának földi diák tanul, akik Európa, Ázsia, Afrika-, és csaknem ké tharmad része. A népi Lengyelország Közép-Amerika országaiból érkeztek hozzánk, ideje a la t t a városban olyan üzemek létesültek, Jelentős szerepet játszik városunk az ország tu-amelyek gyakran bonyolult berendezéseket és doményos kutató Intézeteinek m u n k á j á b a n is. A készülékeket, így például vetítőgépeket, órákat, régi "kul turál is puszta*, ahogy a II. világhá-rádió- és televíziókészülékeket, telefonokat, le- honi után neveztek bennünket , a népi Lengyel-mezjátszókat, precíziós orvosi elektroműszere- országban a tudományos élet művelőinek első ket, erőműalkatrészeket , valamint: gépipari be- sorába k e r ü l t

Lengyel Manchester Várusunkat lengyel Manchester néven isme-

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd. 1964. íúllus 28.

Lodzban igen sok színház működik, az egyik színházunk nemrég Pécs városában vendégszere-pelt. Helyette a Pécsi Nemzeti Színház művé-szei j á r tak városunkban, 6 a lodzi előadások né-zői lelkesen tapsoltak a magyar művészek játé-kának. A lodzi f i lharmóniában gyakran adnak koncertet Olyan nemzetközileg elismert művé-szek. mint Ojsztrah és Rubinsteln. Magyar mű-vészeket is gyakran látni a f i lharmónia színpa-dán, így például Ungár Imrét, Radnai Gábort, Koródi Andrást, Palánky Klárát , Antal Ist-vánt, Franki Péter t és Szendrei Karper Lászlót.

A lodzi f i lmgyárban sok Európa-szerte ismert film készül, így például: a Hamu és gyémánt, Keresztesek, Világ vége. Csatorna, melyek közül többet magyar f i lmszínházakban is bemutat-tak.

Pillantás a jövőbe Nehéz egy rövid írásban beszámolni annak a

varosnak az életétől, mélyben lakom. A leg-fontosabb mindenesetre az, hogy Lodz szocialis-ta város jellegét öltötte az elmúlt néhány év alatt. Távlati terveink, melyek részben ebben az ötéves tervben már megvalósultak, jől beren-dezett város perspekt ívájá t rajzoi jék elénk. Vá-rosunk egyre inkább elveszti a csupán textil-ipari jellegét, annak ellenére, hogy ezt az ipar-ágat is szisztematikusan modernizál juk és mind-inkább gépipari, precíziós és elektroipari, vala-mint vegyipari jelleget ölt. A távlati tervek alapjai t m á r leraktuk. Az ltílil—65-ös ötéves tervben 13 milliárd zlotit ruháztunk be váro-sunkba. Hallatlanul nagy összegeket költünk ú j lakások építésére. Az 1965-ös év végéig 120 ezer ú j lakóházat építenek Lodzban, és az ötéves terv első négy évének adatai biztosítanak bennünket , hogy ezt a tervet túl fogjuk teljesíteni. Sok tíz-ezer dolgozó hagyja el a háború előtti korsze-rűtlen, sötét." nedves, zsúfolt lakását, és költözik modernül fölépített ú'j Lakásba. És ez lesz a leg-szebb propaganda a népi hatalom mellett.