Az ember és világa - mek.niif.hu

AZ

EMBER EacuteS VILAacuteGA

PHILOSOPHIAI KUTATAacuteSOK

IacuteRTA

Dr Boumlhm Kaacuteroly egyetemi tanaacuter

V REacuteSZ

AZ ERKOumlLCSI EacuteRTEacuteK TANA

Mikes International Haacutega Hollandia

2007

BOumlHM KAacuteROLY AZ EMBER EacuteS VILAacuteGA mdash V Reacutesz Az erkoumllcsi eacuterteacutek tana

___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - II -

Kiadoacute

Stichting MIKES INTERNATIONAL alapiacutetvaacuteny Haacutega Hollandia

Szaacutemlaszaacutem Postbank reknr 7528240

Ceacutegbejegyzeacutes Stichtingenregister S 41158447 Kamer van Koophandel en Fabrieken Den Haag

Terjeszteacutes

A koumlnyv a koumlvetkező Internet-ciacutemről toumllthető le httpwwwfederatioorgmikes_biblhtml

Aki az email-levelezeacutesi listaacutenkon kiacutevaacuten szerepelni a koumlvetkező ciacutemen iratkozhat fel

mikes_int-subscribeyahoogroupscom

A kiadoacute nem rendelkezik anyagi forraacutesokkal Toumlbbek aacuteldozatos munkaacutejaacuteboacutel eacutes adomaacutenyaiboacutel tartja fenn magaacutet Adomaacutenyokat sziacutevesen fogadunk

Ciacutem

A szerkesztőseacuteg illetve a kiadoacute eleacuterhető a koumlvetkező ciacutemeken

Email mikes_intfederatioorg

Levelezeacutesi ciacutem PO Box 10249 2501 HE Den Haag Hollandia

_____________________________________

Publisher

Foundation Stichting MIKES INTERNATIONAL established in The Hague Holland

Account Postbank reknr 7528240

Registered Stichtingenregister S 41158447 Kamer van Koophandel en Fabrieken Den Haag

Distribution

The book can be downloaded from the following Internet-address httpwwwfederatioorgmikes_biblhtml

If you wish to subscribe to the email mailing list you can do it by sending an email to the following address


The publisher has no financial sources It is supported by many in the form of voluntary work and gifts We kindly appreciate your gifts

Address

The Editors and the Publisher can be contacted at the following addresses


Postal address PO Box 10249 2501 HE Den Haag Holland

_____________________________________

ISSN 1570-0070 ISBN-10 90-8501-101-9

ISBN-13 978-90-8501-101-9

NUR 730

copy Mikes International 2001-2007 All Rights Reserved


___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - III -

A KIADOacute ELŐSZAVA

2003 szeptember 10-eacuten elkezdtuumlk Boumlhm Kaacuteroly AZ EMBER EacuteS VILAacuteGA ciacutemű hatkoumltetes rendszereacutenek elektronikus kiadaacutesaacutet Ezennel folytatjuk vaacutellalkozaacutesunkat Jelen kiadaacutesunk a rendszer oumltoumldik koumlteteacutenek (rsquoAz Erkoumllcsi Eacuterteacutek Tanarsquo) eredeti kiadaacutesaacutet hűen koumlveti amely 1928-ban jelent meg Budapesten a LUTHER-TAacuteRSASAacuteG kiadaacutesaacuteban

A Mikes International felkeacutereacuteseacutere Veres Ildikoacute a Miskolci Egyetem Filozoacutefiatoumlrteacuteneti Tanszeacutekeacutenek docense magaacutentanaacuter iacutert bevezető tanulmaacutenyt A koumltetben szereplő s Tavaszy Saacutendor hagyateacutekaacuteboacutel szaacutermazoacute Boumlhm-feacutenykeacutepet Tonk Maacuterton a Pro Philosophia Alapiacutetvaacuteny eacutes Kiadoacute igazgatoacuteja bocsaacutetotta rendelkezeacutesuumlnkre

Jelen koumltet technikai előaacutelliacutetaacutesaacuteban koumlzreműkoumldoumltt Brem Walter az Erdeacutelyi Magyar Műszaki Tudomaacutenyos Taacutersasaacuteg (Kolozsvaacuter) programszervezője Ezeacutert itt haacutelaacutes koumlszoumlnetet mondunk

A Bibliotheca Mikes International koumlnyvkiadaacutesunk kereteacuteben az alaacutebbi koumltetek jelentek meg eddig a filozoacutefiai sorozatban

Al-Ghazaacuteliacutej Abuacute-Haacutemid Mohammed A teacutevelygeacutesből kivezető uacutet

Boumlhm Kaacuteroly Az Ember eacutes Vilaacutega I ~ Dialektika vagy alapphilosophia ~

Boumlhm Kaacuteroly Az Ember eacutes Vilaacutega II ~ A szellem eacutelete ~

Boumlhm Kaacuteroly Az Ember eacutes Vilaacutega III ~ Axiologia vagy eacuterteacutektan ~

Boumlhm Kaacuteroly Az Ember eacutes Vilaacutega IV ~ A logikai eacuterteacutek tana ~

Brandenstein Beacutela Emleacutekkoumlnyv (szerk Veres Ildikoacute)

Kajloacutes (Keller) Imre (szerk) Dr Boumlhm Kaacuteroly eacutelete eacutes munkaacutessaacutega I-II-III

Kibeacutedi Varga Saacutendor A magyarsaacutegismeret alapfogalmai ndash The Hungarians ndash Les Hongrois ndash Das Wesen des Ungartums ndash La esencia del pueblo huacutengaro

Kibeacutedi Varga Saacutendor A szellem hatalma

Kibeacutedi Varga Saacutendor A transcendentalis deductio Kantnaacutel ~ Bevezeteacutes Kant philosophiaacutejaacuteba ~

Kibeacutedi Varga Saacutendor Henrik Rickert filozoacutefiaacuteja ~ A modern eacuterteacutekfilozoacutefia alapveteacutese ~

Kibeacutedi Varga Saacutendor Rendszeres filozoacutefia

Kibeacutedi Varga Saacutendor Valoacutesaacuteg eacutes eacuterteacutek ~ Az ismeretelmeacutelet eacutes eacuterteacutekelmeacutelet alapprobleacutemaacuteja ~

Mariska Zoltaacuten A filozoacutefia neveacuteben

Maacutelnaacutesi Bartoacutek Gyoumlrgy A goumlroumlg filozoacutefia toumlrteacutenete ~ Az indiai eacutes a kiacutenai filozoacutefia roumlvid vaacutezlataacuteval ~

Maacutelnaacutesi Bartoacutek Gyoumlrgy A koumlzeacutepkori eacutes uacutejkori filozoacutefia toumlrteacutenete

Maacutelnaacutesi Bartoacutek Gyoumlrgy A filozoacutefia leacutenyege ~ Bevezeteacutes a filozoacutefiaacuteba ~

Maacutelnaacutesi Bartoacutek Gyoumlrgy Az erkoumllcsi eacuterteacutekeszme toumlrteacuteneti eacutes kritikai taacutergyalaacutesa ~ Az erkoumllcsi eacuterteacutekeszme toumlrteacutenete ~

Maacutelnaacutesi Bartoacutek Gyoumlrgy Az erkoumllcsi eacuterteacutek philosophiaacuteja

Maacutelnaacutesi Bartoacutek Gyoumlrgy Boumlhm Kaacuteroly

Maacutelnaacutesi Bartoacutek Gyoumlrgy Akadeacutemiai eacutertekezeacutesek ~ A bdquoRendszerrdquo filozoacutefiai vizsgaacutelata ndash Az bdquoEszmerdquo filozoacutefiai vizsgaacutelata ndash A bdquoSzellemrdquo filozoacutefiai vizsgaacutelata ndash A metafizika uacutetja s ceacuteljai ndash A leacutet boumllcseleti probleacutemaacuteja ndash Oumlsztoumln tudat oumlntudat ~

Maacutelnaacutesi Bartoacutek Gyoumlrgy Ember eacutes eacutelet ~ A boumllcseleti antropologia alapvonalai ~

Maacutelnaacutesi Bartoacutek Gyoumlrgy Faj Neacutep Nemzet

Maacutelnaacutesi Bartoacutek Gyoumlrgy Die Philosophie Karl Boumlhms


___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - IV -

Maacutelnaacutesi Bartoacutek Gyoumlrgy Kant

Maacutelnaacutesi Bartoacutek Gyoumlrgy Kant etikaacuteja eacutes a neacutemet idealizmus erkoumllcsboumllcselete

Segesvaacutery Viktor Existence and Transcendence ~ An Anti-Faustian Essay in Philosophical Anthropology ~

Vatai Laacuteszloacute Az Isten szoumlrnyetege ~ Ady liacuteraacuteja ~

Vatai Laacuteszloacute Aacutetsziacutenezett teacuterkeacutep ~ magyar vaacuteltozatok az uacutejkorban ~

Vatai Laacuteszloacute Dosztojevszkij ~ A szubjektiacutev eacuteleteacuterzeacutes filozoacutefiaacuteja ~

Vatai Laacuteszloacute Oumlneacuteletrajzi iacuteraacutesok ~ Gyanuacutetlanul - Eacuteletem első tiacutez eacuteve Az 1947-es sorsdoumlntő eacutevről ndash boumlrtoumlneacutelmeacutenyeim alapjaacuten ~

Vatai Laacuteszloacute Taacutersadalomboumllcseleti tanulmaacutenyok ~ 1 A szociaacutelis filozoacutefia alapjai Boumlhm Kaacuteroly tanaacuteban 2 Az egyeacuteniseacuteg eacutelete 3 A Fuumlggetlen Kisgazdapaacutert taacutersadalomboumllcselete 4 Harc az uacutej vilaacutegkeacutepeacutert ~

Veres Ildikoacute A Kolozsvaacuteri Iskola I

Tonk Maacuterton Idealizmus eacutes egzisztenciafilozoacutefia Tavaszy Saacutendor gondolkodaacutesaacuteban

Haacutega (Hollandia) 2007 januaacuter 6

MIKES INTERNATIONAL


___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - V -

PUBLISHERrsquoS PREFACE

On September 10 2003 we commenced to publish electronically the six-volume large opus magnum (entitled lsquoMAN AND HIS WORLDrsquo) of Kaacuteroly Boumlhm founder of the first authentic Hungarian school of philosophy Today we continue this work with the publishing of the fifth volume entitled lsquoTheory of the Ethical Valuersquo The text of present volume is unabridged and authentic that follows the original edition (in traditional paper-based format) published in 1928 in Budapest

On request of Mikes International Ildikoacute Veres professor of philosophy at the University of Miskolc (Department of History of Philosophy) wrote an introductory essay to this volume The photograph of Boumlhm published in this volume was found by Maacuterton Tonk director of the Pro Philosophia Foundation and Publisher in the bequest of professor Tavaszy We publish this photograph by courtesy of him

Walter Brem program manager of the Hungarian Technical Scientific Society of Transylvania (KolozsvaacuterClujKlausenburg mdash Romania) contributed to the production of the electronic version of this book We wish to express our deepest gratitude to him

Other works within our philosophy section include

AL-GHAZALI Abu-Hamid Mohammed DELIVERANCE FROM ERROR (Translated from Arabic into Hungarian by NEacuteMETH Paacutel)

BOumlHM Kaacuteroly MAN AND HIS WORLD ~ Part I Dialectics or Basic Philosophy ~ (in Hungarian)

BOumlHM Kaacuteroly MAN AND HIS WORLD ~ Part II Life of the Spirit ~ (in Hungarian)

BOumlHM Kaacuteroly MAN AND HIS WORLD ~ Part III Axiology or Value Theory ~ (in Hungarian)

BOumlHM Kaacuteroly MAN AND HIS WORLD ~ Part IV Theory of the Logical Value ~ (in Hungarian)

VERES Ildikoacute (Ed) BEacuteLA BRANDENSTEIN MEMORIAL (in Hungarian)

KAJLOacuteS (KELLER) Imre (Ed) LIFE AND WORK OF DR KAacuteROLY BOumlHM I-II-III (in Hungarian)

KIBEacuteDI VARGA Saacutendor A MAGYARSAacuteGISMERET ALAPFOGALMAI ~ THE HUNGARIANS ~ LES HONGROIS ~ DAS WESEN DES UNGARTUMS ~ LA ESENCIA DEL PUEBLO HUacuteNGARO (in Hungarian English French German and Spanish)

KIBEacuteDI VARGA Saacutendor POWER OF THE SPIRIT (in Hungarian)

KIBEacuteDI VARGA Saacutendor KANTrsquoS TRANSCENDENTAL DEDUCTION ~ Introduction into Kantrsquos Philosophy ~ (in Hungarian with summary in German)

KIBEacuteDI VARGA Saacutendor HEINRICH RICKERTrsquoS PHILOSOPHY ~ Foundation of the Modern Value Philosophy ~ (in Hungarian)

KIBEacuteDI VARGA Saacutendor SYSTEMATIC PHILOSOPHY (in Hungarian)

KIBEacuteDI VARGA Saacutendor REALITY AND VALUE ~ The fundamental issue of epistemology and axiology ~ (in Hungarian)

MARISKA Zoltaacuten IN THE NAME OF PHILOSOPHY (in Hungarian)

MAacuteLNAacuteSI BARTOacuteK Gyoumlrgy HISTORY OF PHILOSOPHY I THE HISTORY OF THE GREEK PHILOSOPHY ~ With a Brief Introduction into the Hindi and Chinese Philosophy ~ (in Hungarian)

MAacuteLNAacuteSI BARTOacuteK Gyoumlrgy HISTORY OF PHILOSOPHY II THE HISTORY OF PHILOSOPHY OF THE MIDDLE AGES AND MODERN TIMES (in Hungarian)

MAacuteLNAacuteSI BARTOacuteK Gyoumlrgy THE ESSENCE OF PHILOSOPHY ~ An Introduction into Philosophy - (in Hungarian)

MAacuteLNAacuteSI BARTOacuteK Gyoumlrgy CRITICAL HISTORY OF THE IDEA OF THE MORAL VALUE (in Hungarian with German summary)

MAacuteLNAacuteSI BARTOacuteK Gyoumlrgy THE PHILOSOPHY OF THE MORAL VALUE (in Hungarian)


___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - VI -

MAacuteLNAacuteSI BARTOacuteK Gyoumlrgy KAacuteROLY BOumlHM (in Hungarian)

MAacuteLNAacuteSI BARTOacuteK Gyoumlrgy ACADEMIC TREATISES (in Hungarian with summaries in German and English)

MAacuteLNAacuteSI BARTOacuteK Gyoumlrgy MAN AND LIFE ~ Fundamentals of Philosophical Anthropology ~ (in Hungarian)

MAacuteLNAacuteSI BARTOacuteK Gyoumlrgy RACE PEOPLE NATION (in Hungarian)

MAacuteLNAacuteSI BARTOacuteK Gyoumlrgy THE PHILOSOPHY OF KAacuteROLY BOumlHM (in German)

MAacuteLNAacuteSI BARTOacuteK Gyoumlrgy KANT (in Hungarian)

MAacuteLNAacuteSI BARTOacuteK Gyoumlrgy KANTrsquoS ETHICS AND THE MORAL PHILOSOPHY OF THE GERMAN IDEALISM (in Hungarian)

SEGESVAacuteRY Viktor EXISTENCE AND TRANSCENDENCE ~ An Anti-Faustian Essay in Philosophical Anthropology ~ (in English)

VATAI Laacuteszloacute GODrsquoS BEAST ~ Adyrsquos Lyre ~ (in Hungarian)

VATAI Laacuteszloacute REPAINTED MAP ~ Hungarian Variations in Modern Times ~ (in Hungarian)

VATAI Laacuteszloacute DOSTOEVSKY ~ The Philosophy of Subjective Awareness of Life ~ (in Hungarian)

VATAI Laacuteszloacute AUTOBIOGRAPHICAL WRITINGS (in Hungarian)

VATAI Laacuteszloacute ESSAYS ON SOCIAL PHILOSOPHY (in Hungarian)

VERES Ildikoacute THE KOLOZSVAacuteR SCHOOL OF PHILOSOPHY I (in Hungarian)

TONK Maacuterton IDEALISM AND EXISTENTIALISM IN SAacuteNDOR TAVASZYS THINKING (in Hungarian)

The Hague (Holland) January 6 2007

MIKES INTERNATIONAL


___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - VII -

VERES ILDIKOacute

ELŐSZOacute BOumlHM KAacuteROLY ERKOumlLCSI EacuteRTEacuteK-ELMEacuteLETEacuteHEZ1

bdquoMert az ember egyszer eacutel helyrehozhatatlan

annaacutel fogva minden mulasztaacutes amit eacuteletuumlnkben

az erkoumllcsi teacuteren elkoumlvetuumlnkrdquo2

Boumlhm Kaacuteroly etikai keacuterdeacuteseket elemző munkaacuteinak neacutehaacuteny alapkeacuterdeacuteseacutet jelző Bartoacutek Gyoumlrgy bevezető gondolatait figyelembe veacuteve a koumlvetkezőkben olyan megkoumlzeliacuteteacutesi eacutertelmezeacutesi szempontokat proacutebaacutelunk meg adni amellyel szaacutendeacutekunk szerint a huszonegyedik szaacutezad olvasoacuteja szaacutemaacutera segiacutetuumlnk eligazodni a fogalomhaacuteloacuteban3 Megkiacuteseacutereluumlnk eacuterteacutekelmeacuteleteacutenek eacutes etikaacutejaacutenak neacutehaacuteny kulcsprobleacutemaacutejaacutera koncentraacutelni elősegiacutetve a temporaacutelis interpretaacutecioacuteban a bdquohorizontoumlsszeolvadaacutestrdquo Nem fogalommagyraacutezatra szoriacutetkozunk hanem neacutehaacuteny leacutenyeges oumlsszefuumlggeacutes haacuteloacutejaacutet proacutebaacuteljuk felfejteni Alapvetően arra a keacuterdeacutesre keressuumlk a vaacutelaszt hogy Boumlhm szellemiseacutege eacutes az eacutertelmező olvasoacute koumlzoumltt milyen ma is eacuterveacutenyes autentikus kapcsoloacutedaacutesi pontok lehetnek az etikai keacuterdeacutesek vonatkozaacutesaacuteban Vagyis a tizenkilencedik szaacutezadi nyelvezettel iacuteroacutedott mű milyen uumlzenetet hordozhat a ma embere szaacutemaacutera Talaacuten ha megtalaacuteljuk eacutes felfejtjuumlk a koumlzponti fogalmakat nem veszuumlnk el Boumlhm erkoumllcsfilozoacutefiaacutejaacutenak labirintusaacuteban

Mindezekben a dialogikus hermeneutika eszkoumlztaacutera igen nagy segiacutetseacuteguumlnkre lehet s iacutegy elsősorban a gadameri fogalomhaacuteloacutet talaacuteljuk hasznaacutelhatoacutenak

Alapvető a megeacuterteacutesben ha tudjuk milyen keacuterdeacutesre vaacutelasz az adott szoumlveg A keacuterdeacutes eacutes a vaacutelasz a szoumlvegben kuumlloumlnboumlző reacutetegekben felfejthetők de a temporaacutelis interpretaacutecioacuteban nemcsak a tartalmi vonatkozaacutesok hanem a nyelviek is megfejteacutesre megeacuterteacutesre vaacuternak Termeacuteszetszerűleg a boumlhmi terminoloacutegia mdash mint az első hazai filozoacutefiai rendszer mdash egyreacuteszt hasznaacutelja a maacuter megleacutevő klasszikus filozoacutefiai-nyelvi eszkoumlzoumlket maacutesreacutesz uacutejakat konstruaacutel megkeresve a korabeli magyar szavakat szoacuteoumlsszeteacuteteleket hozzaacute A teljes megeacuterteacutest igazaacuteboacutel az segiacuteteneacute ha elkeacuteszuumllne egy a huszonegyedik szaacutezadi nyelvhasznaacutelatban eacutertelmezett Boumlhm-szoacutetaacuter

Valoacutejaacuteban ha ismerjuumlk Boumlhm alapkeacuterdeacuteseit eacutes azokat amelyeket a tovaacutebbiakban e keacuterdeacutesek involvaacutelnak akkor az adott vaacutelasz koumlnnyebben feldolgozhatoacute Ezek a koumlvetkezők mi az eacuterteacutek melyek a becsleacutes az eacuterteacutekiacuteteacutelet folyamatai taacutergyai mit jelent a Maacutesik milyen ereacutenyekkel eacutes koumltelesseacutegekkel kell az intelligibilis vilaacutegban jelen lennuumlnk Milyen moacutedon eacutelhetjuumlk meg doumlnteacuteseikben cselekveacuteseinkben a szabadsaacutegot s milyen moacutedon segiacutethet a lelkiismeret cselekedeteinkben

A boumlhmi rendszer eredetileg nem tartalmazta az etikaacutet maacutesodik tervezeteacuteben amelyet a Mi a filozoacutefia ciacutemű posztumusz munkaacutejaacuteban reacuteszletez a deontoloacutegiaacuteban helyezi el az eacuterteacutekdiszcipliacutenaacutek koumlzoumltt Magaacutet Az erkoumllcsi eacuterteacutek tanaacutet Bartoacutek Gyoumlrgy illesztette a logikai eacutes az eszteacutetikai tan koumlzeacute Etikaacutejaacuteban az eacuterteacutekelmeacuteleti fejezetekben feltett eacutes kidolgozott keacuterdeacutesek tovaacutebbkeacuterdezeacutese toumlrteacutenik meg Leacutenyegesnek tartom itt jelezni hogy dilemmaacutet jelent a boumlhmi filozoacutefia koherenciaacuteja mely dilemmaacutet ő is eacuterzi hiszen szinteacuten az Axioloacutegia bevezeteacuteseacuteben jelzi hogy az a huszonkeacutet eacutev amely elvaacutelasztja a hat koumltetes munka első eacutes harmadik koumlteteacutet jelentős vaacuteltozaacutesokat hozott szemleacuteleteacuteben rendszerfelfogaacutesaacuteban Nemcsak a filozoacutefia rendszereacuteről vaacuteltozott meg felfogaacutesa hanem az emberi alkotaacutesnak mint az emberi leacutetben eacutes vilaacutegban meghataacuterozoacute terreacutenumnak a jelentőseacutegeacuteről is Ehhez a konkluacutezioacutehoz az vezette hogy az emberben a műveacutesz kezdte eacuterdekelni aki bdquohellip a vilaacutegot sajaacutet tartalmaacuteboacutel eacutes sajaacutet formaacuteiban alkotja megrdquo4 Az eszteacutetikai

1 A tanulmaacuteny az OTKA 046757 szaacutemuacute kutataacuteshoz kapcsoloacutedik 2 Boumlhm Kaacuteroly Az ember eacutes vilaacutega tovaacutebbiakban EV V reacutesz Az erkoumllcsi eacuterteacutek tana Budapest 1928 10 3 Mivel toumlbbszoumlr elkezdte erkoumllcstanaacutet bevezetőnkben a Bartoacutek Gyoumlrgy aacuteltal rendezett szerkesztett 1900-1901-ből szaacutermazoacute szoumlveget vettuumlk figyelembe 4 EV III Axioloacutegia vagy eacuterteacutektan Mikes International Haacutega 2006 XV


___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - VIII -

eacuterteacutek tanaacuteban egyeacutertelműen azt fogalmazza meg hogy az eszteacutetikai bdquoaacutellaacutespontbanrdquo magatartaacutesban nem azt vizsgaacuteljuk hogy koumlveti-e a műveacutesz az erkoumllcsi toumlrveacutenyeket amelyeket az intelligencia diktaacutelna Mindenek foumlloumlttinek tartja az eszteacutetikai szabadsaacutegot amely szerinte bdquohellip az a felemelő hatalom is amely a vallaacuteshoz vonzza az embereket Nem az erkoumllcsiseacuteg a vallaacutes leacutenyege mdash amint Kant eacuteleselmeacutejűen de rigoristice taniacutetotta ez csak a dogmaacuteknak eacutertelme amelyet Kant az erkoumllcsi toumlrveacutenyből akart beleacutejuumlk magyaraacutezni Az a belső vonzalom amely az embert az istenhez ragadja az aesthetikai szabadsaacuteg utaacuten valoacute kiiacuterthatatlan vaacutegy Innen a műveacuteszet eacutes a vallaacutes oumlroumlk oumlsszefuumlggeacutese a reliacutegioacute eacutes az aesthetikai eacutelvezet elszakiacutethatatlan koumlteleacutekerdquo5 E gondolatok reacuteszletes cizellaacutelt formaacuteban mint laacutetni fogjuk az eszteacutetikaacuteban jelentős szerepet kapnak

Az eacuterteacutekelmeacutelet immaacuter deontoloacutegiaacutet jelent rendszereacuteben s mint ilyen az ember vilaacutegaacutenak azon feleacutet taacutergyalja amely a toumlbbreacutetegű eacutes toumlbbfajta hiaacutenyboacutel mint ontoloacutegiai metafizikai probleacutemaacuteboacutel kiindulva taacutergyi eacutes alanyi szinten gondolja veacutegig a poacutetlaacutesi kieleacutegiacuteteacutesi lehetőseacutegeket

Boumlhm Kaacuteroly tehaacutet uacutegy veacuteli hogy az eacuterteacutekelmeacuteleteacutenek eddigi reacuteszei az axioloacutegia eacutes a logika az ott reacuteszletezett probleacutemaacutek mintegy prooemiumkeacutent aacutellnak az etikai eacutes az eszteacutetikai eacuterteacutek-probleacutemaacutek megoldaacutesai előtt hiszen az Axioloacutegia Bevezetőjeacuteben is megerősiacuteti ezt bdquohellip az eacuterteacutekelmeacutelet veacutegső feladata meacutegis csak a moraacutelis eacutes az aesthetikai eacuterteacutek megmagyaraacutezaacutesa Ezen ceacutelnak szolgaacutelnak művemben az oumlsztoumln az eacuterzeacutes az eacutelvezet termeacuteszeteacutere vonatkozoacute kutataacutesok s ezen ceacutelt szem előtt tartva taacutergyaltam kuumlloumlnoumlsen az oumlntudat fejlődeacutesi fokait is Mert ezek neacutelkuumll az erkoumllcsiseacuteg sajaacutetossaacutegaacutet megeacuterteni s nyilvaacutenulaacutesainak sokszor fogyateacutekos formaacuteit szeretetteljes igazsaacutegossaacuteggal megiacuteteacutelni nem lehet mdash De nem lehet megeacuterteni a műveacuteszi phantasia eacutes az aesthetikai szemleacuteleacutes kuumlloumlnboumlző fokait sem s ha azzal tisztaacuteba nem joumlvuumlnk homaacutely marad a bdquojelenseacutegrdquo (Schein) a bdquoformardquo a bdquobeleeacuterzeacutesrdquo fogalmain eacutes sok maacutes fontos dolgon amelyek az aesthetika alapvető keacuterdeacuteseit keacutepezikrdquo6

Mindezek vonatkozaacutesaacuteban leacutenyeges keacuterdeacuteskoumlroumlknek tartom a hiaacuteny filozoacutefiai probleacutemaacuteinak aacutetgondolaacutesaacutet a becsleacutes az eacuterteacutekeleacutes processzusaacutenak a Maacutesik-Eacutennel valoacute kontaktus a koumlzoumls eacuteletteacuter eacutes a szabadsaacuteg a lelkiismeret műkoumldeacuteseacutenek keacuterdeacuteskoumlreacutet Mindezzel jelezni proacutebaacuteljuk a boumlhmi koncepcioacutenak neacutehaacuteny olyan sajaacutetossaacutegaacutet amely a filozoacutefiai antropoloacutegia jellegzetesseacutegeit mutatja fel

A deontoloacutegia mint bdquohiaacutenyfilozoacutefiardquo Vilaacutegos tehaacutet hogy a hiaacuteny alapfogalom Boumlhm filozoacutefiaacutejaacuteban s mint ilyen elsősorban ontoloacutegiai keacuterdeacutest

jelent azonban a hiaacutenyok kieleacutegiacuteteacuteseacutenek mikeacutentje eacutes eacutertelmezeacutese az eacuterteacutekelmeacutelet terreacutenumaacuteba tartozik A hiaacuteny keacuterdeacuteskoumlre a filozoacutefia toumlrteacuteneteacuteben igen gyakran alapvető probleacutemakomplexum Arisztoteleacutesz eacutes

Schopenhauer neacutezeteit kell roumlviden szemuumlgyre vennuumlnk hiszen mindkeacutet gondolkodoacute befolyaacutessal volt filozoacutefiaacutejaacutera

Arisztoteleacutesz az Organon 10 fejezeteacuteben haacuterom felteacutetelt szab a hiaacuteny bdquomegleacuteteacutehezrdquo illetve bdquoműkoumldeacuteseacutehezrdquo eacutes ezek a koumlvetkezők bdquoA hiaacuteny eacutes a birtoklaacutes ugyanarra a dologra vonatkozik pl a laacutetaacutes eacutes a vaksaacuteg a szemre Aacuteltalaacutenossaacutegban mondva aminek termeacuteszete a birtoklaacutes arra vonatkozoacutelag mondhatoacute mindkettő Abban az esetben mondjuk hogy hiaacutenyzik valamije annak ami birtoklaacutesra keacutepes amikor egyaacuteltalaacuten nincs abban a reacuteszeacuteben birtoklaacutes aminek termeacuteszete hogy birtokoljon eacutespedig ha akkor nincs amikor termeacuteszete volna Foghiacutejasnak ugyanis nem azt mondjuk aminek nincs foga eacutes vaknak nem azt ami nem rendelkezik laacutetaacutessal hanem azt aminek akkor nincs amikor pedig termeacuteszete volna hogy legyen Mert egyes leacutenyeknek szuumlleteacutesuumlktől fogva (ill szuumlleteacutesuumlkkor) nincs sem laacutetaacutesuk sem foguk meacutegsem mondjuk sem foghiacutejasnak sem vaknakrdquo7

Schopenhauer szenvedeacutes-filozoacutefiaacutejaacutenak azon reacutesze hatott Boumlhmre amelyben a boldogsaacutegot uacutegy eacutertelmezi mint az oumlsztoumlnoumlk kieleacutegiacuteteacuteseacutet a hiaacutenyok megszűneacuteseacutet amellyel azonban uacutejabb hiaacutenyok keletkeznek A kieleacutegiacutetett hiaacutenyok a javak birtoklaacutesa a beteljesuumlleacutes csupaacuten időleges az akarat csak ideig-oacuteraacuteig nem talaacutel taacutergyat A folyamatos hiaacuteny-kieleacutegiacuteteacutes a szenvedeacutest folyamatossaacute teszi s mineacutel fejlettebb egy organizmus mineacutel toumlkeacuteletesebbeacute vaacutelik az akarat annaacutel nagyobb a hiaacuteny-lista annaacutel nagyobb az akarat kieleacutegiacutető mechanizmusa

Boumlhm Kaacuteroly keacutet vonatkozaacutesban beszeacutel hiaacutenyroacutel Egyreacuteszt metafizikai eacutertelemben amely tulajdonkeacuteppen azt jelenti hogy bdquohellip minden defectus akaacuter testi akaacuter lelki teacuteren hiaacuteny Ezt metaphysikai hiaacutenynak nevezhetjuumlkhellip a kifejlett oumlsztoumlnnek aktuaacutelis visszaszoriacutetaacutesaacutet psycholoacutegiai hiaacutenynak kell tekintenuumlnk

5 EVVI Az aesthetikai eacuterteacutek tana Budapest 1942 44 6 EVIII XVII 7 Arisztoteleacutesz Organon Budapest 1979 51


___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - IX -

amelynek psycholoacutegiailag a hiaacutenyeacuterzet felel megrdquo8 Az előző az arisztoteleacuteszi eacutertelemben vett hiaacutenyok rendszere a maacutesik a bdquotaacutersas vilaacutegfonatokbanrdquo keletkezik Vagyis a moralitaacutes az Eacuten eacutes a Maacutes-eacuten bdquokoumlzoumls eacutelettereacutebenrdquo a cselekveacutesek erkoumllcsi vonatkozaacutesaiban a lelkiismeret műkoumldeacuteseacuteben a szabadsaacuteg birodalmaacuteban a hiaacuteny lelki defektusokat faacutejdalmat avagy kiacutent okoz

Fontos aacutettekinteni melyek azok az oumlsztoumlnoumlk amelyek hiaacutenyok kiinduloacutepontjaikeacutent szerepelnek a boumlhmi koncepcioacuteban

1 fenntartoacute egyeacuteni taacuteplaacuteloacute mozgaacutesi eacutes nemi oumlsztoumlnoumlk 2 kifejtő felfogoacute intellektuaacutelis eacutes szenzuaacutelis eacutes alkotoacute egyeacuteni eacutes taacutersas bdquovilaacutegfonatokrdquo

Ebből koumlvetkezően rendszereacuteben a hiaacutenynak keacutet alapvető fajtaacuteja van

1 fenntartaacutes hiaacutenyai a taacuteplaacutelkozaacutes a mozgaacutes a nemi eacutelet tereacuten keletkeznek 2 kifejleacutes hiaacutenyai a receptiacutev-eacuterzeacuteki eacutertelmi eacuterzelmi valamint b reactiacutevndashegyeacuteni taacutersas vonatkozaacutesokat eacuterinti

Ennek megfelelően alakulnak a poacutetleacutekok A kieleacutegiacuteteacutes annyifeacutele ahaacutenyfeacutele a hiaacuteny A hiaacutenyt kieleacutegiacutető cselekveacutesek soraacuten az eacuterteacutekiacuteteacuteletben dől el a preferaacutelt eacuterteacutekek vilaacutega Mint laacutetni fogjuk ez

műkoumldik az erkoumllcsi az Eacuten- Maacutesik Eacuten viszonyaacuteban is

A bdquobecsleacutesrdquo eacutes a bdquosalakiacutezrdquo Ahhoz hogy eljussunk a tiszta moralitaacutes eacutertelmezeacuteseacutehez neacutehaacuteny olyan boumlhmi kategoacuteriaacutet kell

aacutetgondolnunk amelyeket a koraacutebbiakban maacuter hasznaacutelt eacutes kidolgozott eacutes az etika fejezeteiben ezen előző eacutertelmezeacutesekhez nyuacutel vissza illetve utal az ott megfogalmazottakra

A becsleacutes fogalma talaacuten maacuter első megkoumlzeliacuteteacutesben eacutertelmezhető szaacutemunkra de hogy a bdquosalakiacutezrdquo milyen kontextusban fordul elő eacutes mit jelenthet a boumlhmi szoacutekeacuteszletben az alaposabb aacutetgondolaacutest igeacutenyel

A becsleacutes folyamata abboacutel indul el hogy valami felkelti eacuterdeklődeacutesuumlnket egy taacutergy vagy egy szemeacutely iraacutent ami tulajdonkeacuteppen mindig valami hiaacutenyeacuterzet feacutenyeacuteben aacutell elő A folyamat soraacuten kialakuloacutejelenleacutevő eacuterteacutek a taacutergyban a Nem-Eacutenben reaacutelis alappal biacuter ugyanakkor a becslő szemeacutelyeacutetől is fuumlgg hiszen olyan eacuteletbeli teveacutekenyseacutegeken beluumll joumln leacutetre amelyekben a taacutergy hataacutesaacutera megszűnik a hiaacutenyeacuterzet A kettőnek alanynak eacutes taacutergynak egyuumltt kell jelen lennie akkor eacuterzeacutekelhetők a becsleacutesi folyamatok jellegzetesseacutegei eacutes egyeacutenenkeacutenti eacutes helyzetbeli kuumlloumlnbseacutegei

Az oumlsztoumlnoumlk hataacuterozzaacutek meg az eacuterzeacutesek eacuterzelmek minőseacutegeacutet hiszen maacutes jellegű faacutejdalmat vagy oumlroumlmeacuterzeacutest jelent az eacutehseacuteg ill annak kieleacutegiacuteteacutese eacutes maacutest a szerelmi vaacutegy de mindkettő az Eacutenből ered s mindkettőben jelen van bizonyos faacutejdalmas vonaacutes Hogy hogyan finomul tovaacutebb az egyes individumoknaacutel azt a bdquosalakiacutezrdquo jelzi

A bdquosalakiacutezrdquo fogalmaacutet eredetileg akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute beszeacutedeacuteben bontja ki Az oumlntudatban egyreacuteszt kialakul egy sajaacutetos oumlsszeacuterzet amely keacutet elem kevereacuteke egyreacuteszt az Eacuten tiszta eacuterzete amely az eacuterzeacuteskomplexumnak a pozitiacutev vagy negatiacutev előjeleacutet adja meg maacutesreacuteszt a bdquosalakiacutezrdquo amelyet a bdquohelliprendkiacutevuumll complikaacutelt organikus vegyes eacuterzetek hellipbdquo9 adjaacutek Iacutegy peacuteldaacuteul az eacutehseacuteg vagy a joacutellakottsaacuteg eacuterzeacutese az eacutetkezeacutesi hiaacutenyok kieleacutegiacuteteacuteseacuteneacutel Ez az individualitaacutes eacutes az eacuterteacutekek szintjeacuten kuumlloumlnboumlző

A bdquosalakiacutezrdquo minden eacuterteacutekeleacutesi staacutediumban az eacuterteacutekmappa mindegyikeacuteben jelen van bizonyos fokig Azonban abban kuumlloumlnboumlznek hogy a bdquotiszta eacuteneacuterzetrdquo-tel milyen araacutenyban vegyuumllnek Az eacuterteacuteksorozat a kellemes-hasznos-szeacutep-toumlkeacuteletes-joacute azt is jelzi hogy megvaloacutesiacutetaacutesukkor az Eacuten szabadsaacutega annaacutel nagyobb mineacutel kevesebb a bdquosalakiacutezrdquo Vagyis iacutegy a kellemesneacutel az oumlsszeacuterzetben veacutegtelen lehet mint mondja miacuteg az erkoumllcsiben a joacuteban nulla Laacutetszoacutelag neacutemi ellentmondaacutesba keruumll oumlnmagaacuteval amikor itt az erkoumllcsi joacutet helyezi a szeacuteppel szemben a szabadsaacuteg megvaloacutesulaacutesaacutenak felső fokaacutera De ez az ellentmondaacutes feloldoacutedik majd eszteacutetikaacutejaacuteban amelyet ott kell uacutejra aacutetgondolnunk eacutes eacutertelmeznuumlnk A tisztaacutenlaacutetaacutes eacutes a keacutesőbbi probleacutemaacutek eacuterthetőseacutege miatt Boumlhm preciacutez matematikai formulaacutekat aacutelliacutet oumlssze s ha valaki olvassa műveit s nem ismeri roumlvidiacuteteacuteseit eacutes jeloumlleacuteseit nem tud kiigazodni neacutehaacuteny keacuterdeacuteskoumlroumln

Az oumlsszeacuterzet lesz tehaacutet az alapja a becsleacutesnek vagyis az eacuterteacutekiacuteteacuteletnek amely mindig az eacutelvezet feletti magasabbrendű iacuteteacutelet amely a kellemes a hasznos eacutes a bdquonemesseacutegirdquo iacuteteacuteletek komplexumaacuteban fogalmazoacutedik meg

A tetszeacutes illetve becsleacutes indexek kvalitatiacuteve kuumlloumlnboumlznek egymaacutestoacutel s kuumlloumlnboumlzőseacuteguumlk elsősorban a bdquosalakiacutezbenrdquo keresendő

Az alapeacuterzeacutes a bdquokellemesrdquo az amikor bdquopozitiacutevvaacute vaacutelik a hiaacutenyeacuterzetrdquo vagyis a fenntartaacutesi eacutes a bdquokifejleacutesirdquo eacuterzeacuteki eacutertelmi oumlroumlmbeli ill egyeacuteni eacutes taacutersas hiaacutenyaim megfelelő poacutetleacutekot talaacutelnak A hasznossaacuteg a 8 EVV 51 Az erkoumllcsi eacuterteacutek tana Budapest 1928 9 Boumlhm Kaacuteroly Az eacuterteacutekelmeacutelet feladata eacutes alapprobleacutemaacuteja Budapest Athenaeum 1900 Akadeacutemiai szeacutekfoglaloacute 18


___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - X -

hiaacutenypoacutetlaacutes folyamataacuteban szinteacuten leacutenyeges szempont de minden eacuterteacutekeleacutesnek veacutegső soron akkor van eacutertelme ha a nemes intelligencia alapjaacuten doumlntuumlnk

A boumlhmi szellemfilozoacutefiaacuteban ez az intelligencia valamifeacutele bdquoősintelligenciaacuteboacutelrdquo ősintuiacutecioacuteboacutel eredeztethető Valoacutejaacuteban hogyan is műkoumldik Mindent magaacuteban rejt a koumlvetkező boumlhmi jellemzeacutes bdquoAz Eacuten a legnagyobb

aristokrata s az intelligentia exlusive sőt ellenseacutegesen vonatkozik mindenre a mi nem szellem eacutes nem oumlntudatos Kis gyermekneacutel nyilvaacutenul azon iszonyat amelylyel a nemtelen betoumllti szivecskeacutejeacutet miacuteveletlen emberek sokszor a legbiztosabban keruumllik ki az utjokba aacutelloacute meacuteltatlansaacutegokat tudatlan nők lelki finomsaacuteggal riasztanak el maguktoacutel mindent a mi eacutes a ki aljasrdquo10

A tovaacutebbiakban azt gondoljuk aacutet hogy az intelligencia műkoumldeacutese mit jelent a Maacutesikkal belakott vilaacutegban a koumlzoumls bdquoeacuteletfonatokbanrdquo eacutes a szabadsaacuteg terreacutenumaacuteban

A Maacutesik eacutes a hiaacuteny Az erkoumllcs vilaacutega a szocialitaacutes vilaacutega ahol a logikai eacuterteacutek az igaz eacuterveacutenyesuumll a joacute cselekedetek kuumlloumlnboumlző

formaacuteiban mondja a kolozsvaacuteri mester Hiszen az oumlneacuterteacutek intellektuaacutelis vonatkozaacutesai a logikai eacutes a moraacutelis eacuterteacutekek egymaacutesra vonatkozaacutesaacutet jelenti az erkoumllcs szfeacuteraacutejaacuteban Iacutegy az erkoumllcsi eacuterteacutekek megvaloacutesulaacutesa tulajdonkeacuteppen nem maacutes mint a Maacutesikkal bdquobelakottrdquo koumlzoumls teacuterben koumlzoumls eacuteletvilaacutegban műkoumldő moraacutelis projekcioacute E vonatkozaacutesban a Nem-Eacuten nem a taacutergyi vilaacuteg valamely objektuma hanem egy Maacutesik-Eacuten akivel eleinte oumlntudatlanul hatunk egymaacutesra oumlntudatlanul vesszuumlk tudomaacutesul egymaacutes vilaacutegaacutet eacutes projekcioacuteit Amikor oumlnmagamat bdquoprolongaacutelomrdquo az eacuterzeacuteki vilaacutegban akkor azt tapasztalom hogy a Maacutesik is prolongaacutelja belső vilaacutegaacutet s iacutegy keruumll egy koumlzoumls teacuterbe az eacuterzeacuteki siacutekban az bdquoEacutenmagam eacutes a Maacuteseacuten Ego-Alterrdquo Ezt Spinoza contactusnak nevezte ami a boumlhmi felfogaacutesban a koumlvetkezőkeacuteppen fogalmazoacutedik meg bdquohellipamennyiben az Eacuten magaacuteroacutel tud annyiban nemcsak az objektumban hanem a Subjektumban is keresi ezen contactust melyet magaacuteban mint oumlnelhataacuterozaacutest talaacutel Az Eacutennek ezen oumlntudatos contactusa az akarat mely a tudatba felszaacutellott keacutepek jelenteacuteseacutet oumlntudatos visszahataacutessal a kuumllső eacuterzeacuteki siacutekba projiciaacutelja a cselekedetben hellip A moralitaacutes enneacutel fogva az Eacuten legbensőbb pontjaacuteban szeacutekel de csak amennyiben cselekedetekben nyilvaacutenul iacuteteacuteljuumlk annakrdquo 11

Az alanynak tehaacutet kettős a viszonya az eacuterteacutekhez egyreacuteszt megvaloacutesiacutetja cselekedeteiben ezzel hiaacutenyait poacutetolja az adott folyamatban maacutesreacuteszt oumlnmagaacutenaacutel eacutes a Maacutesiknaacutel felfogja eacutes iacuteteacuteletet alkot roacutela A cselekedet mindenkori centrumaacutet az akarat iraacutenyiacutetja amely az oumlnteacutet uralma a vaacutegyak felett a motivaacutelt cselekveacutesben A cselekedet fő mozzanatai a motiacutevum az elhataacuterozaacutes a ceacutel kitűzeacutese valamint a megvaloacutesiacutetaacutes eszkoumlzei De mi az erkoumllcsi cselekedet Mivel a cselekedet mindenkori dominaacutens eleme Boumlhm szerint az elhataacuterozaacutes amelyben az dől el hogy hogyan iacuteteacuteltem meg oumlnmagamat egy adott cselekedetben amely immaacuter nem tartozik a partikulaacuteris vaacutegyak kieleacutegiacuteteacuteseacutehez kellemes hasznos hanem kifejezetten az intellektuaacutelis eacuterteacutekek iacutegy a joacute megvaloacutesiacutetaacutesaacutet jelenti A cselekedethez az eredmeacutenye csak annyiban tartozik amennyiben eredetileg feltettem hogy azt akarom megvaloacutesiacutetani amely teacutenylegesen az eredmeacuteny lett Ennek koumlvetkezteacuteben az eszkoumlzoumlk sem tartoznak erkoumllcsi megiacuteteacuteleacutes alaacute Veacutegső konkluacutezioacuteja A cselekedet joacutesaacutega csak az elhataacuterozaacutes joacutesaacutegaacutetoacutel fuumlgg Itt a kanti etika alapteacutetelei fogalmazoacutednak aacutet azzal hogy Boumlhm szerint az erkoumllcsi iacuteteacuteletet az Eacuten minőseacutege felett hozzuk s nem a cselekedet felett Nem azt mondjuk valakire hogy joacutet cselekedett hanem azt hogy joacute ember Az Eacuten szabad elhataacuterozaacutesaacutenak eredmeacutenye a joacute szaacutendeacutekuacute cselekedet amelyben az igaznak mint az Eacuten vilaacutegaacuteban legmagasabb eacuterteacuteknek a megvaloacutesiacutetaacutesa toumlrteacutenik Ennek objektiacutev eredmeacutenye pedig az bdquohellipabszoluacutetum oumlnprojectioacutejaacutenak iraacutenyaacuteba esik iacutegy oumlroumlk eacuterteacuteket nyerrdquo12 A keacutesőbbiekben ezt a keacuterdeacuteskoumlrt reacuteszletesebben aacutetgondoljuk

A Maacutesik ember bdquotetszeacutesindexeitrdquo amivel a taacutersas kapcsolatban az Eacuten kieleacutegiacuteti hiaacutenyait Boumlhm a koumlvetkezőkben laacutetja bdquo1 chemiai alkataacutenak elemei aacuteltal okozhat tetszeacutest mely az iacuteze szaga melege tapintata hangja uacutetjaacuten taacutemad bennuumlnk a neacutelkuumll hogy erről ő maga tudna Ezen tetszeacutes az eacuterzeacuteki tetszeacutes hellip2 amikor nyilvaacutenulaacutesainak egyseacutege taacutemad bennuumlnk a szem koumlzvetiacuteteacuteseacutevel hellipeacuteszreveacuteti aesthetikai tetszeacutes kiacuteseacuterihellip3 ha az embertaacuters ideaacutejaacutet vagyis lelkeacutenek alkataacutet sikeruumll megkonstruaacutelni ezen tetszeacutes az eacutertelmi tetszeacutes logikai vagy intellektuaacutelis tetszeacutes13 Mindez meacuteg nem a kiteljesedett oumlntudattal rendelkező ember sajaacutetja hanem baacuterkieacute Abban a pillanatban amikor bdquohellip a tetsző taacutergy az oumlntudatossaacuteg a centraacutelis oumlnuralom jegyeit nyiacutelvaacuteniacutetja mindezen tetszeacutesekhez egy uacutej tetszeacutes jaacuterul 4 az erkoumllcsi tetszeacutesrdquo14 10 uo 40 11 EV III Axioloacutegia vagy eacuterteacutektan Haacutega 2006 148 12 EV V 134 13 uo 29 14 uo skk


___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - XI -

Mivel az erkoumllcsi tetszeacutes az erős intellektusuacute szabad Maacutesik individumra vonatkozik ezeacutert Boumlhm szigoruacute skaacutelaacutet aacutelliacutet fel Hiszen mint mondja amiacuteg az ember bdquohellipoumlnkeacutenytelenuumll buumldoumls hideg nedves sterilis goumlrbe eacutes ruacutet testű feledeacutekeny vak siket eacutertelmetlen uumlgyetlen vagy gyenge hajladozoacute Eacutenű vagy akaratuacute aluszeacutekony mulya feacutekezhetetlen fajtalan falaacutenk kegyetlen mdash mindaddig moraacutelis tetszeacutes vagy visszatetszeacutes nem kiacuteseacuterirdquo15 A leacutetezeacutes ezen szintjeacuten alacsony az intelligencia hataacutesfoka moraacutelis leacutenykeacutent meacuteg nem funkcionaacutel az ember

A bdquokedveacuterzetetrdquo tehaacutet a Maacutesik-Eacuten eseteacuteben is a haszon eacutes az oumlneacuterteacutek hataacuterozza meg az interperszonaacutelis kapcsolatokban s a moralitaacutes mindenkor az intellektushoz koumltődik Eacutes ez az oumlntudatos intellektus mdash eacutes itt is mint toumlbb maacutes alapkeacuterdeacutesneacutel Hegel a kiinduloacutepont mdash mindig oumlnnmaga eacutes koumlrnyezete felett hatalommal biacuteroacute Eacuten16 szemleacuteleti formaacuteban megnyilvaacutenuloacute leacutelek amelyet szellemnek nevez

Klasszikus fogalmak boumlhmi eacutertelmezeacutese szabadsaacuteg koumltelesseacuteg lelkiismeret A moraacutelisan cselekvő individuumnak tehaacutet mindig szabad akaroacute oumlntudatos szellemnek kell lennie de az

erkoumllcsi joacutesaacuteghoz nem eleacuteg az erkoumllcsi toumlrveacuteny ismerete Emiatt mondja hogy toumlbbek koumlzoumltt eacuteppen ezeacutert nem teacuterhetuumlnk vissza Kanthoz bdquoMert ha azt vesszuumlk zsinoacutermeacuterteacutekuumll hogy cselekveacutesuumlnk szabaacutelya egyetemes toumlrveacuteny lehessen mdashhellipakkor meacutegis azt keacuterdezhetjuumlk mikor vagyunk ezen szerencseacutes helyzetben hogy egyetemes toumlrveacutenyhozoacutek legyuumlnk S akkor megint csak vagy a ceacutel vagy az eredmeacuteny lehet kriteacuterium ami cum grano salis veacuteve egy eacutes ugyanaz ennek kriteacuteriuma pedig vagy az eacuteszszerűseacuteg vagy az eacutelvezetesseacuteg maacutes nincsen Kanthoz ezeacutert nem teacuteruumlnk visszardquo17 A bdquokellrdquo parancsa nem eleacuteg a lelkiismeretem jutalmazhat vagy buumlntethet a cselekedeteim utaacuten s tulajdonkeacuteppen ebben nyilvaacutenul meg az abszoluacutetum oumlnprojekcioacuteja s az erkoumllcsiseacuteg csak ennek feacutenyeacuteben az oumlroumlkleacutet feacutenyeacuteben vilaacutegiacutet Az oumlroumlkleacutet pedig a halhatatlasaacutegot jelenti mdash mondja Boumlhm

Kant az erkoumllcsi toumlrveacuteny műkoumldeacuteseacutet uacutegy teacutetelezi mint ami az emberrel eleve adva van gyoumlkereiben nyitott a joacutera mint szellemi leacuteny Szuumlkseacutegszerű felteacutetele az akarat szabadsaacutega meacutegpedig a joacuteakarateacute Boumlhm tehaacutet nem fogadja el a fenti oumlsszefuumlggeacutest mert eleve a szabadsaacuteg eacuteszszerűseacutege a doumlntő kriteacuterium hiszen eacuten csak magamtoacutel eacutes az abszoluacutet szellemtől fuumlggoumlk bdquohellip s ha az eacuten oumlntudatom helyesel akkor erkoumllcsileg tiszta vagyok magam előtt Isten előtt is mert az ő oumlnprojekcioacuteja az ami bennem a cselekedetemen aacutet nyilvaacutenul ezeacutert csak lelkiismeretem jutalmazhat eacutes buumlntethet mert ebben nyilvaacutenul az absoluacutetum oumlnprojektioacutejardquo18 A hegeli Abszoluacutetum-felfogaacutes az Abszoluacutetum mint teremtő szellemiseacuteg kap helyet itt Boumlhmneacutel az isteni oumlnprojekcioacute amely a szubjektiacutev szellemet is teremti amely a szabadsaacutegot is realizaacutelja a toumlrteacutenelemben Hiszen a szabadsaacuteg a hegeli eacutertelemben előbbrejutaacutes amit szuumlkseacutegszerűseacutegeacuteben kell felismernuumlnk Ugyanakkor Boumlhm a keacutenyszerűseacuteg eacutes a szabadsaacuteg dilemmaacutejaacutet elemezve azt teszi vilaacutegossaacute hogy mindkettő az emberi oumlnprojekcioacute staacutediumait is jelenti s mint ilyenek az előző elkeruumllhető a maacutesik elkeruumllhetetlen s a kettő koumlzoumltt a remeacuteny fon fonalat Az akarat amely a hiaacutenyok megszuumlnteteacuteseacuteben mint fundamentaacutelis erő műkoumldik győzelme eseteacuten a szabadsaacuteghoz ellenkező esetben a keacutenyszeres cselekedethez vezet Ez a szellem a koumltelesseacuteg parancsaacutenak hataacutesa alatt aacutell lehet nem teljesiacuteteni de kikeruumllni nem lehet illetve nem szabad A koumltelesseacuteg csak azokban a cselekedetekben van jelen ahol az oumlntudat mint az Eacuten bdquolegfőbbrdquo parancsnoka szoacutelal meg Aki ezt fel nem fogja mondja Boumlhm meacuteg nem az oumlntudataacutera eacutebredt Ember

Az erkoumllcsi cselekedetben az oumlntudatos Eacuten az eacuteszszerű ceacutelt szabad elhataacuterozaacutesboacutel hozza leacutetre melyet koumltelesseacutegkeacutent hajt veacutegre Az oumlntudat legfejlettebb fokaacuten a legnagyobb szabadsaacuteg feleacute visznek a cselekedeteink bdquoKi a szabad Az aki erős annyira hogy maacutesoktoacutel menekuumlljoumln Ki a keacutenyszeriacutetett Az akit maacutesnak hataacutesa korlaacutetol annyira hogy a maacutesnak iraacutenyaacuteba mozog Ki a legszabadabb Az ki legerősebb S ki a legerősebb Az aki a legeacuterteacutekesebbrdquo19 A legeacuterteacutekesebb pedig az intelligenciaacuteval az igaz eacutes a szeacutep felismereacuteseacutevel cselekvő ember

Az erkoumllcsi cselekedet vizsgaacutelatakor meacuteg egy leacutenyeges fonalat kapcsol be a bdquosanctioacutetrdquo Bentham felfogaacutesaacuteval szemben aki neacutegyfeacutele sanctioacutet kuumlloumlnboumlztet meg olyan koumlvetkezmeacutenykeacutent iacuterja le

amely valamely cselekedet utaacuten a cselekvőre szuumlkseacutegkeacuteppen visszahat visszaaacuteramlik A koumlvetkezmeacutenyben benne van a motiacutevum is S mint maacuter laacutettuk igen erős motiacutevum amely a faacutejdalomboacutel a kiacutenboacutel taacuteplaacutelkozik Aziraacutent valoacute faacutejdalomboacutel ami nincs a birtokunkban Hiszen a cselekedet indoka mint az a fentiekben laacutettuk 15 uo skk 16 uo 26 laacutesd Boumlhm hivatkozaacutesaacutet Hegel Eszteacutetika I ciacutemű munkaacutejaacutera 17 EV V 208 18 uo V 209 19 uo V 232


___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - XII -

mindig valamilyen hiaacuteny s mint ilyen leacutelektanilag indiacutetoacute eacutes visszahatoacute ok bdquoArra neacutezve aki minden eacutelvezet birtokaacuteban van a joumlvő eacutelet oumlroumlmei hataacutestalanok aki azonban szenved arra neacutezve a joumlvő eacutelvezet ceacutelul lebeg szeme előtt s ennek eleacutereacuteseacutere a jelen sanyaruacutesaacutega oumlsztoumlnzirdquo20 Az oumlntudatos Eacuten erkoumllcsi cselekedeteinek sanctioacutei a lelkiismeretben jelennek meg leginkaacutebb Erre utal Boumlhm akkor amikor Raszkolnyikov tetteacutere utalva mondja ki a lelkiismeret az oumlnvaacuted szavaacutet bdquohellip a gonoszsaacuteg maga boldogtalanabb mint veacuterző aacuteldozatardquo21

Rendszerek eacutes etikaacutek Ha a boumlhmi etika helyeacutet proacutebaacuteljuk kijeloumllni a huszadik szaacutezad első feleacutenek magyarorszaacutegi erkoumllcsfilozoacutefiai

gondolkodaacutesaacuteban akkor egyreacuteszt a korabeli rendszerfilozoacutefiaacutek koumlreacuteben kell gondolkodnunk maacutesreacuteszt hataacutesaacutet tekintve a Kolozsvaacuteri Iskola gondolkodoacuteinak munkaacutessaacutegaacuteban Ezek reacuteszbeni elemzeacutese elkezdődoumltt de meacuteg vaacuterat magaacutera az alapos hermeneutikai oumlsszehasonliacutetaacutes eacutes eacutertelmezeacutes E helyen csupaacuten jelezni tudunk neacutehaacuteny vonatkozaacutest

A hazai filozoacutefiai gondolkodaacutes muacutelt szaacutezadi toumlrteacuteneteacuteben Boumlhm Kaacuteroly rendszere utaacuten szuumlletett Pauler Aacutekos eacutes Brandenstein Beacutela filozoacutefiaacuteja szinteacuten a rendszeralkotaacutes igeacutenyeacutevel leacutep fel Iacutegy szuumlkseacutegkeacuteppen elhelyezik az etikai probleacutemaacutekat rendszeruumlkoumln beluumll s keresik a vaacutelaszokat a joacute az emberi moraacutelis cselekedet keacuterdeacuteseire Pauler szerint az igazsaacuteg az alapeacuterteacuteke mindennek amely magaacuteba foglalja a joacutet eacutes a szeacutepet Boumlhmneacutel mint tudjuk az intellektuaacutelis eacuterteacutek reacutesze a moraacutelis mellett a logikai vagyis az igaz Iacutegy a fentiek feacutenyeacuteben nem talaacuteljuk Pauler azon eacuterveleacuteseacutet elfogadhatoacutenak22Boumlhmmel szemben miszerint az eacutesz eacutegisze alatt el lehet joacutet eacutes rosszat is koumlvetni hiszen az mint laacutettuk Boumlhm szerint az intellektus doumlnteacuteseiben ott van az igaz vagyis az amit az oumlntudatos szellem igaznak veacutel

20 uo 247 21 EVII XII Itt mindenkeacuteppen jeleznuumlnk kell hogy a keacutesőbbi unitaacuterius puumlspoumlk Varga Beacutela sajaacutetos moacutedon viszi tovaacutebb a kanti eacutes a boumlhmi lelkiismeret-felfogaacutest A lelkiismeretnek mint bdquobecsleacutesi processzusnakrdquo eacutertelmezeacutese a lelki eacutelet teoretikus vizsgaacutelata keacutet tanulmaacutenyaacuteban toumlrteacutenik meg Az 1909-ben keletkezett A lelkiismeret eacutes a huacutesz eacutevvel keacutesőbbi A fausti eacutes a karamazovi leacutelek (1929) ciacutemű munkaacuteiban a vallaacutes eacutes az irodalom vonatkozaacutesi pontjait figyelembe veacuteve gondolja aacutet a keacutet alrendszer koordinaacutetaacutein beluumll az elmeacuteletileg logikailag is elemzett probleacutemaacutet

A lelki eacutelet kuumlloumlnoumlskeacuteppen az erkoumllcsi eacuterteacutekek vonatkozaacutesaacuteban dominaacutens mondja hiszen az akarat mint a cselekveacutes alapvető meghataacuterozoacuteja eacutes a lelkiismeret leacutenyeges pontokon fuumlggenek oumlssze

A lelkiismeret reacuteszt vesz a haacuterom alapeacuterteacutek fajainak (logikai etikai eszteacutetikai) megaacutellapiacutetaacutesaacuteban a ldquobecsleacutesi processzusrdquo folyamataacuteban Varga szerint s ezzel kapcsoloacutedik mdash toumlbbnyire elvetve a metafizikai- teoloacutegiai iraacutenyzatot mdash az axioloacutegiai eacutertelmezeacuteshez

A processzus a koumlvetkező

1 Az Eacuten1 (eacuterzeacutekiseacuteg szintje) oumlsztoumlnszinten eacuterteacutekel 2 Eacuten2 (eacutertelmi szint) a racionalitaacutes eszkoumlzeivel proacutebaacutelja meg poacutetolni a hiaacuteny(ai)t 3 Eacuten3 az előző kettőtől fuumlggetlenuumll oumlnmaga minőseacutege miatt becsuumlli eacuterteacutekeli sajaacutet magaacutet eacutes maacutesokat Ez a meacuterteacutek

vaacuteltozik A magasabb eacuterteacutekek leacutetrejoumlttekor megvaloacutesiacutetaacutesuknaacutel az intelligencia oumlnfenntartoacute aktusaacuteroacutel van szoacute s a haacuterom eacuterteacutek valamelyikeacutenek nem-leacutete mint lelki hiaacuteny eacutertelmeződik e hiaacuteny keacuteszteti az ideaacutek megvaloacutesiacutetaacutesaacutera az oumlntudatot bdquoLelkiismeretről tulajdonkeacuteppen ezen a fokon beszeacutelhetuumlnk mert itt a meacuterteacutek oumlntudatos eacutenuumlnk oumlnismerete Lelkiismereti keacuterdeacutesekben pedig eacuteppen ez szuumlkseacuteges mert csak ehhez viszonyiacutethatjuk a dolgok eacuterteacutekeacutet vagyis előbb fel kell ismernuumlnk a meacuterteacuteket s csak azutaacuten eacuterteacutekelhetuumlnk az Eacuten3 a taacutergyakban is a nemesseacuteget keresi amit magaacuteban maacuter felismerthellip Ez az az oumlneacuterteacutek mely megvaloacutesulaacutesaacutehoz keacutepest haacuterom eacuterteacutekjelzőben nyer kifejezeacutest Ezek az igaz a szeacutep eacutes a joacuterdquo Varga Beacutela A lelkiismeret Kolozsvaacuter 1909 72

A megvaloacutesulaacutesban jelenlevő akarat kiinduloacutepontja a hiaacuteny (utal Schopenhauerre) A folyamatban egy sajaacutetos nyugalmi aacutellapot koumlvetkezik be akkor amikor az Eacuten meghozza becslőiacuteteacuteleteacutet bdquohellip az oumlnteacutet a lelkiismeret megnyugvaacutesaacuteban semmi uacutejat nem nyert de visszanyerte oumlnmagaacutet s az akadaacutelyokat elhaacuteriacutetva oumlnmagaacutet aacutelliacutetotta S ezzel visszaszerezte nyugalmaacutet eacuteleteacutenek harmonikus egyseacutegeacutet S ha csak ennyit nyert is uacutegy is megeacuterdemelte ez a kuumlzdelmet amelyen keresztuumll ment Mert ezen nyugalomban meacutegsem vagyunk indifferens aacutellapotban Az eacuten ugyanis midőn magaacutet aacutelliacutetotta oumlroumlmet eacuterez azon ereje miatt amely őt erre keacutepesiacutetette Minden kuumlzdelem utaacuten ha győztuumlnk oumlnerőnk tudata eacutes eacuterzeacutese toumllti el kebluumlnket Mineacutel nagyobb erőt kellett kifejtenuumlnk annaacutel intenziacutevebb az erőeacuterzet keltette oumlroumlm

A meacuterkőzeacutesben az eacuten minőseacutege a doumlntő ez pedig a reflexio fokaacutetoacutel fuumlgg Az eacuten reflexio fokai azonban nincsenek egymaacutestoacutel teljesen elszigetelve finom aacutetmenetek vannak egyikből a maacutesikba S igen gyakran noha tisztaacuten eacuterezzuumlk eacutenuumlnknek minőseacutegeacutet a kuumllső vilaacuteg hataacutesai a taacutersadalmi szokaacutesok nyomaacutesa arra visz hogy az alsoacutebb fok győzzoumln bennuumlnk s ilyenkor a taacutergyakra alkalmazott meacuterteacutekuumlnk is maacutesrdquo uo 66 A teacutenyleges teljes nyugalmat azonban csak az intelligencia oumlntudatosodott magasabb eacuterteacutekeinek megvaloacutesiacutetaacutesa segiacutet eleacuterni 22 laacutesd Pauler Aacutekos Bevezeteacutes a filozoacutefiaacuteba Aacuteron Kiadoacute Budapest 2001 169-170


___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - XIII -

Pauler korai etikai felfogaacutesaacuteban amely Boumlhm Kaacuteroly Axioloacutegiaacuteja utaacuten egy eacutevvel 1907-ben jelent meg a van eacutes a kell vilaacutegaacutet szinteacuten kantiaacutenus eacutertelemben gondolja veacutegig amelyen eacuteszrevehető Brentano eacutes Husserl intencionalitaacutes-elmeacutelete Keacutesőbb a rendszeren beluumll elhelyezett etikaacutejaacuteban szaacutemaacutera erkoumllcsoumlsnek lenni annyit jelent mint az igazsaacutegot szem előtt tartani cselekedeteinkben Boumlhm mint laacutettuk ezt nem zaacuterja ki ellenkezőleg egyuumltt veacuteli megvaloacutesiacutethatoacutenak a joacuteval

Brandenstein rendszereacuteben minden bdquoeacuteletaacutegbanrdquojelenleacutevő erkoumllcsiseacuteget teacutetelezi s iacutegy az etika metafizikai alapozaacutest kap A haacuterom bdquoeacuteletaacutegrdquo a mindennapi a műveacuteszi eacutes a tudomaacutenyos eacutelet egeacuteszeacuteben meg kell valoacutesulnia az erkoumllcsiseacutegnek Az eacuterteacutekek hierarchiaacutejaacuteban a szentseacuteg jelenti az abszoluacutet eacuterteacutekteljesseacuteget amelyben a joacute az igaz eacutes a szeacutep egyuumltt harmoacuteniaacuteban eacuterveacutenyesuumll Egyeacuteni eacutes taacutersadalmi jelenseacutegkeacutent kezelve az erkoumllcsoumlt az eacuterteacutekek rendjeacutet az Abszoluacutetum ősvaloacutesaacutegaacuteboacutel eredezteti amely ősoka a teremtett szellemi leacutenyek vilaacutegaacutenak

Boumlhm a toumlkeacuteletesseacuteg eacutes a bdquokozmikus eacuterteacutekrdquo fogalmaacutenak elemzeacutesekor hasonloacute koumlvetkezteteacuteshez jut Ő is azt vallja hogy a szentseacuteges nem kuumlloumln eacuterteacutek hanem magaacuteban hordozza a haacuterom alapeacuterteacuteket s tartalmaacutet logikai uacuteton lehet megfejteni nem vallaacutesos extaacutezissal hiszen mindenkiben benne rejlik A szentseacuteges a teljes toumlkeacuteletesseacuteget is jelenti amely mindig egyetemes s mint ilyen a tisztelet egyetemesseacutegeacutet is okozza Nem puszta ismereti taacutergyhoz koumltődik hanem ens perfectissimumhoz De Brandensteinnel szemben azt mondja hogy a szentseacuteges nem valamifeacutele kuumlloumln valoacutesaacutegban jelentkezik eacutes nem is a valoacutesaacuteg attributuma hanem bdquohellip csak a hataacutes melyet a toumlkeacuteletes valoacutesaacuteg baacutermely esete bennuumlnk foumllkelt s mely specifikus formaacuteban akkor bdquovallaacutesirdquo-nak neveztetik amikor a perfectioacutenak totalitaacutesaacutet elkeacutepzeljuumlk Ennek az elkeacutepzeleacuteseacutehez pedig nincs maacutes moacuted mint az intellektuaacutelis munkardquo23

Buumlkkszentkereszt 2007 januaacuter

__________________

Veres Ildikoacute (1954)

A debreceni Kossuth Lajos Tudomaacutenyegyetemen szerzett oklevelet 1978-ban magyar eacutes kulturaacutelis menedzsment szakon majd 1981-ben a budapesti Eoumltvoumls Loacuteraacutend Tudomaacutenyegyetemen filozoacutefia szakon 1991-ben filozoacutefiaacuteboacutel kandidaacutetusi fokozatot szerez 2005-ben habilitaacutel A Miskolci Egyetem Filozoacutefiatoumlrteacuteneti Tanszeacutekeacutenek docense ahol toumlbbek koumlzoumltt magyar filozoacutefiatoumlrteacutenetet ad elő Fő kutataacutesi teruumlletei a Kolozsvaacuteri Iskola eacutes Brandenstein Beacutela Szaacutemos filozoacutefiatoumlrteacuteneti koumlnyv szerzője illetve szerkesztője

23 EVIV A logikai eacuterteacutek tana Mikes International Haacutega 2006 29


___________________________________________________________________________________


BOumlHM KAacuteROLY (1846-1911)


___________________________________________________________________________________


AZ


V REacuteSZ


SAJTOacute ALAacute RENDEZTE S A BEVEZETEacuteST IacuteRTA

BARTOacuteK GYOumlRGY


___________________________________________________________________________________


ELŐSZOacute Irta D Kovaacutecs Saacutendor

A Luther-Taacutersasaacuteg kettős koumltelesseacuteget teljesiacutet Boumlhm Kaacuteroly nagy műve AZ EMBER EacuteS VILAacuteGA oumltoumldik koumlteteacutenek koumlzrebocsaacutetaacutesaacuteval Egyreacuteszt a kegyelet toumlrveacutenyeacutenek hoacutedol hogy a nagy gondolkodoacute emleacutekeacutet a halvaacutenyodaacutestoacutel megoacutevja maacutesreacuteszt e nagy eacuterteacutekű kincscsel gazdagiacutetani akarja a magyar philosophiai irodalmat s lehetőveacute tenni hogy Boumlhm Kaacuteroly műve csonkiacutetatlan egeacuteszeacuteben szolgaacutelhasson az eacuterdeklődők tanulmaacutenyaacutenak taacutergyaacuteul Remeacuteljuumlk hogy a Luther-Taacutersasaacuteg aacuteldozata meacuteltaacutenylaacutesra talaacutel s Boumlhm Kaacuteroly műveacutet nem csupaacuten a reacutegi taniacutetvaacutenyok fogadjaacutek lelkendező oumlroumlmmel hanem utat toumlr oly koumlroumlkbe is ahol eddig meacuteg nem ismerteacutek vagy szellemeacutenek meacutelyeacutere nem hatoltak

Egyuacutettal ezen az uacuteton tesszuumlk koumlzhiacuterreacute hogy Isten segiacutetseacutegeacutevel a koumlvetkező esztendőn Az Ember eacutes Vilaacutega VI koumlteteacutet (Eszteacutetika) adjuk ki azutaacuten pedig az alapvető reacuteszt az első koumltetet mely maacuter reacutegen nem kaphatoacute uacutej kiadaacutesban jelentetjuumlk meg hogy a művet az uacutejabb nemzedeacutek is teljes egeacuteszeacuteben megszerezhesse

Ezzel uacutetjaacutera bocsaacutetjuk Boumlhm Kaacuteroly szellemeacutenek e szeacutep gyuumlmoumllcseacutet Hirdesse e koumltet is mit birtunk eacutes mit birunk benne mert az igazi eacuterteacutekek el nem avulnak

Veacuteguumll koumlszoumlnetet mondunk a Luther-Taacutersasaacuteg eacutes koumlzoumlnseacuteguumlnk neveacuteben Dr Bartoacutek Gyoumlrgy egyetemi tanaacuter uacuternak aki a sajtoacute alaacute rendezeacutes terhes munkaacutejaacutet a taniacutetvaacuteny aacutehitatos kegyeleteacutevel s a tudoacutes lelkiismeretesseacutegeacutevel eacutes alapossaacutegaacuteval veacutegezte

Budapest 1928 maacutejus 1-eacuten

D KOVAacuteCS SAacuteNDOR

A LUTHER-TAacuteRSASAacuteG FŐTITKAacuteRA


___________________________________________________________________________________


BEVEZETEacuteS Boumlhm erkoumllcsphilosophiai felfogaacutesaacutenak fejlődeacutese Irta Bartoacutek

Gyoumlrgy

Boumlhm Kaacuteroly kora ifjuacutesaacutegaacutetoacutel kemeacuteny eacutes koumlnyoumlrtelen kuumlzdelmet folytatott szellemiseacutegeacutenek oumlnaacutelloacute kifejlődeacuteseacuteeacutert Előbb theologus aki sziacutevesen meruumll el a keresztyeacuten dogmatoumlrteacutenet szoumlveveacutenyes probleacutemaacuteiba majd elkeseredett eacutes meggyőződeacuteses materialista aki keacutesőbb borzadva gondol eacuteleteacutenek erre a korszakaacutera fejlődeacutese elejeacuten hegelista aki Kant tanaacutetoacutel a boumllcselet eacuteletbevaacutegoacute keacuterdeacuteseinek semmifeacutele megoldaacutesaacutet nem remeacuteli fejlődeacutese tovaacutebbi folyamaacuten azonban mind teljesebb meacuterteacutekben hoacutedol a koumlnigsbergi boumllcs meacutely szelleme előtt amelynek vezeteacutese mellett reaacuteismer a philosophia igazi ceacuteljaacutera A szellem birodalmaacuteban leacutepeacutesről-leacutepeacutesre veti meg laacutebait s a nagy kuumlzdelem aacuteraacuten megszerzett szellemi birtok bdquooumlroumlkkeacute valoacute ragadomaacutenya lesz amely fejlődeacutese egeacutesz folyamaacuten elidegeniacutethetetlen kincse marad Nem lehet itt feladatunk ennek a tanulsaacutegokban gazdag eacutes eredmeacutenyekben gyuumlmoumllcsoumlző fejlődeacutes meneteacutenek reacuteszletes rajzolaacutesa habaacuter joacutel tudjuk hogy e rajz ha sikeruumll a magyar szellemtoumlrteacutenet egyik legeacuterteacutekesebb fejezeteacutet adja Megeleacutegeduumlnk most azzal hogy vaacutezlatos keacutepet nyuacutejtsunk Boumlhm erkoumllcsphilosophiai aacutellaacutespontjaacutenak lassuacute kialakulaacutesaacuteroacutel eacutes arroacutel a fejlődeacutesről amely Boumlhm erkoumllcsi felfogaacutesaacuteban jelentkezik A reacuteszleteket itt is mellőzzuumlk a keacutep egyseacutegeacutere fektetjuumlk a suacutelyt eacutes arra hogy neacutemileg eacutereztessuumlk azt a nagy erőfesziacuteteacutest amellyel Boumlhm a maga erkoumllcsi felfogaacutesaacutenak őszinte eacutes lelkiismeretes kialakiacutetaacutesaacuteeacutert kuumlzdoumltt

Boumlhm első erkoumllcsphilosophiai elmeacutelkedeacuteseivel egy a 70-es eacutevek maacutesodik feleacuteből szaacutermazoacute keacutezirataacuteban talaacutelkozunk Az egeacutesz elmeacutelkedeacutes az indus boumllcselet eacutes a Schopenhauer tanaacutenak hataacutesaacutet mutatja Az ember termeacuteszeteacuteneacutel fogva ragadozoacute amely csak oumlnfenntartaacutesaacutera toumlr Ez az oumlnfenntartaacutes pedig annyi mint oumlnkifejleacutes s ennek vezetője az oumlnzeacutes Az ember minden leacutepeacuteseacutet az iraacutenyiacutetja hogy lehetőleg kikeruumllje a faacutejdalmat A maacutesokon ejtett seb szaacutenalomra keacutesztet a rajtunk uumltoumltt seb bosszuacutera oumlsztoumlnoumlz Emezt csak a feacutelelem korlaacutetolja miacuteg a szaacutenalomboacutel a szeretet szuumlletik A szeretet mdash uacutegy mond Boumlhm mdash maacutesnak sebeit heggeszti hogy a maga sebeire enyhiacutető tapaszt rakhasson A feacutelelemre eacutepuumll a jog a szeretetre az erkoumllcs Aki belaacutetta hogy minden faacuteradozaacutesa hiaacutebavaloacute mert kieleacutegedeacutest nem talaacutel az olyan ember lemond a maacutesok javaacutera eacutes joacutet cselekszik maacutesokkal szaacutenalomboacutel bdquoAmiacuteg eacuteluumlnk eacuteszbeli koumltelesseacuteguumlnk magunkroacutel lemondva maacutesoknak szolgaacutelni A fődolog az oumlnmegtartoacuteztataacutes s a jogtalansaacuteg uumlldoumlzeacutese mert a jog a hataacutesfonatok egyensuacutelya Az oumlnfelaacuteldozaacutesban magunkat tagadjuk meg s veacuteguumll megszűnik a leacutet raacutenk neacutezve legalaacutebb oumlntudatos minőseacutegeacuteben Keacutetfeacutele erkoumllcstan van A plebs csak a kuumllső formaacutekban nyilvaacutenuloacute erkoumllcstant laacutetja mdash a sociaacutelis ereacutenyeket mdash a boumllcs ellenben a sociaacutelis ereacutenyeknek megfelelő egyeacuteni fejlettseacutegi jellemvonaacutesokat keresi s ezekben birja annak biztosiacuteteacutekaacutet hogy leacutete meg fog szűnni A leacutettől azonban csak a teljes kifejleacutes utaacuten vaacuteltatunk meg Előbb tudnunk kell hogy mitől szuumlkseacuteg megszabadulnunk Aacutet kell haacutet menni mindenen Ezeacutert van erkoumllcsi vonatkozaacutes az eacutetkezeacutesben a szerelemben az eacuterzeacutekiseacutegben a gondolkozaacutesban a beszeacutedben mdash mert ezek mind szuumlkseacutegesek a kifejleacuteshez De kivaacutelt maacutesokhoz valoacute viszonyban aacutell elő az erkoumllcsiseacuteg

Ez a pesszimista vilaacutegfelfogaacutes legsoumlteacutetebb sziacutenekkel festi az ember termeacuteszeteacutet eacutes az emberi eacuteletet Iacutegy aposztrofaacutelja Boumlhm az embert bdquoTe absolut semmi vagy pillanatnyi buboreacutek egy az eacutelet kazaacutenjaacuteboacutel kiszoumlkellő gőzsugaacuter viraacuteg amelyet feacutereg raacuteg Aacutemde nincs igaza Schopenhauernek mikor azt mondja hogy az ember gonosz az ember csak eacutehes Előszoumlr physikai majd psychikai eacutehseacuteg gyoumltri ezeacutert megeszi előszoumlr eacuterzeacutekeit azutaacuten eszeacutet s veacuteguumll embertaacutersait Ebből az egoismusboacutel fejlődik ki a gonosz mihelyt az ember sajaacutet ceacuteljai koumlzeacute felveszi a maga oumlnfenntartaacutesaacutet is Mert ekkor hatalmat vagyont birtokot akar szerezni s ezeacutert lesz kiacutemeacuteletlen tolvaj csaloacute paraacutezna lusta hazug kegyetlen doumllyfoumls veacuterengző kemeacuteny sziacutevű Szaacutendeacutekosan tesz rosszat ember- eacutes aacutellattaacutersaival eacutes ez a szaacutendeacutekossaacuteg a gonoszsaacuteg A szaacutendeacutekossaacuteg azonban a tudatlansaacutegboacutel fakad Aki belaacutetja hogy minden ami koumlruumlloumltte van az Őmaga az kiacutemeacuteletes igazsaacutegos egyenes uacuteton jaacuteroacute A tudatlansaacutegboacutel fakadoacute szaacutendeacutekossaacuteggal lesz az oumlnteacutet befejezetteacute A gonoszsaacuteg az oumlnmagaacutet felteacutetlenuumll aacutelliacutetoacute szabad akarat A gonoszsaacuteg az oumlnmaga korlaacutetoltsaacutegaacutet aacutelliacutetoacute Eacuten Gonosz a teacutepett leacutelek amelyben egyezeacutes nincs az egyes oumlsztoumlnoumlk duumlhoumlngenek s az Eacuten gyenge Ezzel a tudatlansaacuteggal van tele a vilaacuteg

A nyomoruacutesaacutegokkal teljes eacutelet szuumlkseacutegszerűen folyik le Lefolyaacutesa az eacuteletkorok eacutes a foglalkozaacutesok szerint kuumlloumlnboumlző Itt az a keacuterdeacutes hogy mifeacutele erkoumllcsi qualitaacutesok eacuteszlelhetők a kuumlloumlnboumlző korokban Minthogy pedig az erkoumllcsiseacuteg az oumlnmegtagadaacutessal kezdődik azeacutert az oumlnmegtagadaacutes fonalaacutenak kipuhatolaacutesa a fő Gyermekneacutel oumlnmegtagadaacutes nincs ő az absolut egoista Az ifjuacutekorban leacutep fel mdash uacutegy laacutetszik mdash az oumlnzetlenseacuteg habaacuter nem oumlnakaratuacute formaacuteban A nemi oumlsztoumln kieleacutegiacuteteacutese meacuteg csupa oumlnzeacutes de a tudomaacuteny


___________________________________________________________________________________


szeretete oumlnzetlen eacutes erkoumllcsoumls A feacuterfi maga alkotja vilaacutegaacutet hogy ezaacuteltal kieacutelje magaacutet s iacutegy leacuteteacutet megszuumlntethesse Mert oumlnmegeacuteleacutes annyi mint oumlnmegemeacuteszteacutes bdquoViharos alkotaacutesok eacutes tomboloacute rombolaacutes jelzik az ifjuacute Mars leacutepteit Ez a katona kora Felleacutep az egoizmus kemeacutenyseacutege s a Maacutes toumlbbeacute nem a feacutelelem hanem a szaacutemiacutetaacutes taacutergya Raacutejoumln veacuteguumll a feacuterfi hogy a Maacutes is ő eacutes belső kuumlzdelemben legyőzi magaacutet hogy mehessen az oumlnkeacutenytes pusztulaacutes feleacute A veacutenseacuteg kora iacutegy eacuterkezik meg s lesz nagy eacutelvezet annak a szaacutemaacutera aki maacuter nem csuumlng az eacuteleten Az ilyen oumlreg nem toumlrődik semmivel nem vaacutegyakozik semmire elszakad a vilaacutegtoacutel eacutes ezen sublimis oumlngyilkossaacuteg aacuteltal halad hazafeleacute

Meacutely pillantaacutest nyuacutejtanak Boumlhm lelkeacutebe azok a fejtegeteacutesek amelyekben az egyes eacuteletpaacutelyaacutek erkoumllcsi habitusaacutet vizsgaacutelja s azoknak eacuterteacutekeacutet megmeacuteri A Sansara paacutelyaacutei mdash uacutegy mond Boumlhm mdash a megeacutelheteacutest szolgaacuteljaacutek a boddhisatva a boumllcs ellenben azt neacutezi hogy melyik paacutelya milyen megvaacuteltoacute erővel biacuter azaz mennyiben mozdiacutetja elő az oumlnteacutet veacutegceacuteljaacutet a nyugalmat Nekuumlnk a modern eacutelet forgatagaacutet szem előtt tartva a Sansara eacuteletpaacutelyaacuteit kell vizsgaacutelnunk amelyek az egyes oumlsztoumlnoumlkre eacutepuumllnek eacutes azok hiaacutenyait poacutetoljaacutek 1 Az eacuteltető oumlsztoumln mesterseacutegei (foumlldmiacuteveleacutes szakaacutecsmesterseacuteg korcsmaacuterossaacuteg stb) a felebaraacutet kaacuteraacutera spekulaacutelnak 2 A mozgatoacute oumlsztoumln mesterseacutegei fuvarozaacutes napszaacutemosok hordaacuterok kocsisok stb 3 A nemi oumlsztoumln mesterseacutegei keriacutetők bordeacutelyhaacutezak stb 4 Az eacuterzeacuteki oumlsztoumln mesterseacutegei laacutetszereacuteszek zeneszerszaacutemkeacutesziacutetők esztergaacutelyos stb 5 A jelentő oumlsztoumln mesterseacutegei taniacutetoacutek koumlltők műveacuteszek tudoacutesok papok jogaacuteszok orvosok hivatalnokok uralkodoacutek katonaacutek eacutes rabloacutevezeacuterek Ezen foglalkozaacutesok erkoumllcsiseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacuteseacutere első kriteacuterium az eacutesz nagysaacutega illetve az eacutesz szabad eacuterveacutenyesiacuteteacutese az Eacuten aacuteltal az oumlsztoumlnoumlkkel szemben A maacutesik a faacutejdalom hőfoka mert a faacutejdalom eacutes a neacutelkuumlloumlzeacutes a legjobb taniacutetoacute Az eacuteltető oumlsztoumln emberei koumlzoumltt erkoumllcsileg legjobb helyzetben van a foumlldmiacutevelő kinek eacutertelmi ereje korlaacutetolt ugyan de a foumlld rendhez tuumlrelemre munkaacutera sokszor neacutelkuumlloumlzeacutesre eacutes lemondaacutesra szoktatja Nehezebb helyzetben van a toumlbbi (kereskedő meacuteszaacuteros stb) kiknek teveacutekenyseacutegeacutet a nyereseacutegvaacutegy vezeti Ugyanilyen megiacuteteacuteleacutes alaacute esnek a mozgatoacute oumlsztoumln mesterseacutegei amelyek nemzetgazdasaacutegi szempontboacutel fontosak de egyeacutebkeacutent improduktiacutevek A nemző oumlsztoumln mesterseacutegei a paacutelya gazsaacutega miatt a legalacsonyabb fokon aacutellanak Az eacuterzeacuteki oumlsztoumlnoumlk emberei abban kuumlloumlnboumlznek a koumlzoumlnseacuteges mesteremberektől hogy az eacuterzeacutekek fontos teveacutekenyseacutege aacuteltal a jelentő oumlsztoumlnt elősegiacutetik A jelentő oumlsztoumln mesterei koumlzuumll kizaacuterandoacutek a sziacuteneacuteszek bdquoa fiakker a testeket a sziacuteneacutesz a gondolatokat szaacutelliacutetja Kizaacuterandoacutek a hiacuterlapiacuteroacutek is kiknek sajaacutet gondolatuk nincs Egyeacutebkeacutent a toumlbbi foglalkozaacutesok is taacutevol vannak az igazi erkoumllcsiseacutegtől mert nincs bennuumlk oumlnmegtagadaacutes

Teljesen ebben a szellemben fogja fel Boumlhm az eacutelet titkaacutet is amikor az erkoumllcstan probleacutemaacutejaacutet a lemondaacutes probleacutemaacutejaacuteval azonosiacutetja Nem az az erkoumllcstan alapkeacuterdeacutese hogy mit cselekedjem mdash hanem ez mieacutert mondjak le E keacuterdeacutesre pedig az egyetlen eacuteszszerű felelet csak ez lehet mert ceacuteltalan a vilaacutegalkotaacutesod Minden ceacutel ceacuteltalan s ezeacutert megvaloacutesiacutetaacutesa nem lehet eacuterdem Ha nem eacuterdem uacutegy keacutenyszer Tenned kell mindazt ami a vilaacutegtervben reaacuted esik meg kell vaacuteltanod magad Az oumlnmegvaacuteltaacutes az erkoumllcstan alapelve Megvaacuteltod magad maacutesokkal joacutet teacuteve mdash ez az eacutelet titka Mert a megvaacuteltaacutes az Eacuten szabad megsemmisiacuteteacutese erre pedig magadon kivuumll senki sem keacutepes Az ereacuteny is abban aacutell hogy maacutesokat is elősegiacutetuumlnk hasonloacute toumlrekveacutesuumlkben Meg kell haacutet vaacutelnunk az Eacutentől Mivel ezt a megvaacuteltaacutest csak a szabadsaacuteg eszkoumlzoumllheti ezeacutert a legfőbb erkoumllcsiseacuteg a szabadsaacuteg előmozdiacutetaacutesa Eacutes tovaacutebbaacute miutaacuten a szabadsaacuteg szeretet amely az oumlnfelaacuteldozaacutesban nyilvaacutenul azeacutert főkoumltelesseacuteg a szeretet

Ez az erkoumllcsi aacutellaacutesfoglalaacutes szinte a maga teljesseacutegeacuteben mutatkozik Boumlhm 1893 februaacuterius havaacuteban keletkezett jegyzeteiben is Nincs sem absolutum sem egyeacuteniseacuteg hanem van Te-magad s te egyeduumll Ten-magadat ismered De ebben a te ismeretedben nincs egyeacuteb mint ami a te oumlnteacutetedben rejlik Az Eacutennek egy fix pontja van a jelen pillanat amelyben eacuten vagyok eacutes pedig valahogyan vagyok Azaz vagy eacutelvet vagy kiacutent eacuterzek A kiacuten azeacutert kell hogy valami ceacutel joumljjoumln leacutetre Az eacutelv viszont azeacutert van mert valami ceacutel joumltt leacutetre Mivel pedig oly ceacutel nincs amely helyeacutet megaacutellhatnaacute nincs maacutes haacutetra mint a lemondaacutes A hedonismus aacutellaacutespontja lehetetlen bdquoMert nem az eacutelvez aki eacutelvez hanem az eacutelvez aki nem eacutelvez mdash ez az eacutelet titka Az erkoumllcsi keacuterdeacutes megfejteacutese ez a kivaacutent ceacutel ceacuteltalan le kell haacutet mondani Ez az ethika fundamentaacutelis dialektikaacuteja

Ez időben kezd Boumlhm eacuterdeklődeacutessel fordulni az akaratszabadsaacuteg probleacutemaacuteja feleacute uacutejoacutelag Az akaratszabadsaacuteg keacuterdeacutese előtte egy bdquoszoumlrnyű probleacutema amely metaphysikailag megfejthetetlen s ezeacutert el kell taacutevoliacutetani az ethikaacuteboacutel Az oki oumlsszefuumlggeacutes nem lehet az Eacuten szabadsaacutegaacutenak determinaacutetioja Az Eacuten vaacutelaszt mdash ez teacuteny ez aacuteltal az Eacuten ura oumlnmagaacutenak Az oktoumlrveacuteny tehaacutet nem lehet uacuter foumlloumltte Baacutermint aacutelljon is azonban a dolog akaacuter van akaratszabadsaacuteg akaacuter nincs annyi bizonyos hogy mi cselekeduumlnk s ezen cselekedetuumlnknek nemcsak most hanem oumlroumlk időkre befolyaacutesa van a mi eacuteletuumlnkre bdquoTetteink motivaacutetioja csak kibuacutevoacute ajtoacute melyen a felelősseacuteg aloacutel kihuacutezoacutedni kiacutevaacutenunk

E feljegyzeacutesek csak eacuterzelmen eacutepuumllő metaphysikai alaproacutel tekintik az erkoumllcsiseacuteg termeacuteszeteacutet s az egyes erkoumllcsi probleacutemaacutekat E metaphysikai alap mellett az ismeretelmeacuteleti szempont alig jut eacuterveacutenyre Lassan-lassan azonban az ismeretelmeacuteleti szempont is előteacuterbe leacutep az erkoumllcsiseacuteg keacuterdeacuteseinek


___________________________________________________________________________________


taacutergyalaacutesaacuteban Boumlhm az egyes ethikai teacutenyek eacutes keacuterdeacutesek elemzeacuteseacutere fordiacutetja figyelmeacutet Az akaratszabadsaacuteg probleacutemaacutejaacuteval egyidőben vizsgaacutelja az ereacuteny fogalmaacutet s arra az eredmeacutenyre jut hogy az ereacuteny probleacutemaacuteja nagyon bonyolult bdquoHanem e bonyodalom az egeacutesz erkoumllcstan sajaacutetos suacutelya eacutes terhe Lehet ezt (ti az erkoumllcstant) bdquoszabadsaacutegtannak mdash lehet bdquokoumltelesseacutegtannak mdash lehet a bdquofelelős tettek tanaacutenak nevezni mdash de lehet a bdquokoumlnyoumlruumllet a bdquoszeretet az bdquoigazsaacutegossaacuteg stb tanaacutenak beacutermaacutelni Mindezek egy keacuterdeacutes koumlruumll forognak mi az ember veacutegső ceacutelja Ennek fejtegeteacutese mindezen keacuterdeacutesek fejtegeteacuteseacutet magaacuteban foglalja s az ethika rendszeresseacutege attoacutel fuumlgg megtalaacutelja-eacute az Ariadneacute-fonalat vagyis megtalaacutelja-eacute azon kezdőpontot amelyből a toumlbbi probleacutema levezethető lebonyoliacutethatoacute mdash A pesszimista alaphangulat tovaacutebb is uralkodoacute marad Boumlhm lelkeacuteben eacutes ethikai felfogaacutesaacuteban de az ismeretelmeacuteleti elmeacutelyuumlleacutes hivatva van arra hogy e soumlteacutet eacutes szomoruacute felhőt a maga vilaacutegossaacutegaacuteval diadalmasan aacutettoumlrje A sziacutevoacutes kuumlzdelem amelyet szellemeacutenek oumlnaacutelloacute kialakiacutetaacutesaacuteeacutert folytat megtermi gyuumlmoumllcseit a lassuacute eacutereacutes annaacutel becsesebb termeacutest ajaacutendeacutekoz Az emberi termeacuteszet hitvaacutenysaacutegaacuteroacutel vallott felfogaacutes mdash uacutegy laacutetszik mdash meacutelyen gyoumlkerezik Boumlhm lelkeacuteben mert 1895 januaacuterius havaacuteban az aacutellam eacutes taacutersadalom formaacutei felett elmeacutelkedve abboacutel a teacutetelből indul ki hogy a hiba eacutes a baj sohasem az aacutellami formaacuteban van hanem az emberben akiben mindig feleacuteled a farkas legyen akaacutermilyen formaacutejuacute az aacutellam Kuumlloumlnben minden neacutepneacutel egyik aacutellamforma a maacutesikat vaacuteltja fel egyik szuumlkseacutegkeacuteppen csap aacutet a maacutesikba Legtovaacutebb az a forma tartja foumlnn magaacutet amelyik a hasnak eacutes adnexumainak hiacutezeleg bdquoMert nem aacutellamforma kell az embernek hanem panem et circenses A toumlrteacutenelemnek nincs sajaacutet toumlrveacutenye Az oumlsztoumlnoumlk vadsaacutega a toumlrteacutenelem motora A szocialismussal sincs mit dicsekedni mert az a legszoumlrnyűbb tyrannis

A sok reacuteszletmunka eacutes toumlredeacutekes megjegyzeacutes melyekkel eddig foglalkoztunk nemcsak Boumlhm erkoumllcstani felfogaacutesaacutera vet eacuteles vilaacutegossaacutegot hanem Boumlhm pesszimismusra hajloacute lelkeacuteről is neacutemi keacutepet ad Hogy e lelki hangulat mifeacutele forraacutesokra vezethető vissza mdash ez a keacuterdeacutes Boumlhm leacutelekrajzaacutera neacutezve keacutetseacutegtelenuumll fontos de feleletet adni raacuteja nem tartozik feladatunk koumlreacutebe Azt azonban meg kell jegyeznuumlnk hogy az erkoumllcstan feladataacutenak megfogalmazaacutesa mdash feleletet adni az eacutelet ceacuteljaacutera vonatkozoacutean mdash egyenesen Boumlhm hangulataacutenak kifejezője az eacuteletnek eacutertelmeacutet nem talaacuteloacute leacutelek szuumlntelenuumll keresi a ceacutelt s amikor azt sehogysem talaacutelja a lemondaacutes boumllcseleteacuteben szeretne megnyugvaacutest talaacutelni De hasztalan Boumlhm energiaacuteval telt lelkeacutetől a lemondaacutes gondolata idegen Eacutes valoacuteban mihelyt a leacutelek soumlteacutet hangulata deruumllni kezd Boumlhm is a reacutegi kedvvel eacutes erővel keacutel uacutej csataacutera hogy veacutegre-valahaacutera kikuumlzdje az oumlnaacutelloacute sajaacutet szellemeacuteben gyoumlkerező erkoumllcstani aacutellaacutespontot

Boumlhm a sok kuumlzdelemben meacuteg megaceacutelozva kezd 1894 februaacuter 4-eacuten farsang utolsoacute vasaacuternapjaacuten ethikaacutejaacutenak immaacuter oumlsszefuumlggő rendszeres kidolgozaacutesaacutehoz Maradt ugyan foumlnn Boumlhm jegyzetei koumlzoumltt egy ethikai eacutes aacutellamtani feldolgozaacutes is amely az Ember eacutes Vilaacutegaacutenak I illetve Il-ik koumlteteacutehez csatlakozik s az 1892mdash94 eacutevek koumlzoumltt keletkezett Ezzel a feldolgozaacutessal azonban itt tuumlzetesen nem foglalkozunk mert a vele valoacute foglalkozaacutes egy oumlnaacutelloacute tanulmaacutenyt koumlvetelne Csak annyit emliacutetuumlnk meg hogy itt az erkoumllcstan szorosan oumlsszefuumlgg a leacutelektannal Az erkoumllcstan mdash uacutegy mond Boumlhm mdash rendszeres alapultsaacutegaacutet a leacutelektanboacutel meriacuteti eacutes feladata az erkoumllcsi eacuteletet kifejezeacutesre juttatoacute fogalmaknak gondos elemzeacutese Ezen elemzeacutes veacutegrehajtaacutesa neacutelkuumll nem lehet kieleacutegiacutető feleletet adni az erkoumllcstan tulajdonkeacuteppeni keacuterdeacuteseacutere amely iacutegy formulaacutezhatoacute milyen cselekedettel fejlik az Eacuten uacutegy hogy leacutenyegeacutevel ellenteacutetbe nem keruumll Eacutes erkoumllcsi megiacuteteacuteleacutes taacutergya csak az a cselekedet lehet amely nem az egyes eacutenre hanem Maacutesra vonatkozik Hogy pedig ezen cselekedetek koumlzuumll melyik előnyoumls az oumlnteacutetre neacutezve arra neacutezve sohasem az eacuterzeacutes hanem csak az eacutertelem adhat felvilaacutegosiacutetaacutest Az erkoumllcstan az eacuterzeacutesre nem eacutepuumllhet fel hanem az eacuteszre csupaacuten Az erkoumllcsiseacuteg kriteacuteriuma pedig ez csalhatatlannak csak az az eset tekinthető amikor sajaacutet kaacuterunk aacuteraacuten maacutesok javaacutet elősegiacutetjuumlk Az erkoumllcsiseacuteg alapelve tehaacutet az oumlnzetlenseacuteg oumlnmegtagadaacutes eacutes megsemmisuumlleacutes E megaacutellapiacutetaacutesok soraacuten Boumlhm tuumlzetes vizsgaacutelaacutes taacutergyaacutevaacute teszi a kuumlloumlnboumlző erkoumllcstani fogalmakat kuumlloumlnoumlsen figyelemremeacuteltoacute az hogy maacuter most felismeri a kuumlloumlnbseacuteget amely van a termeacuteszeti keacutenyszerűseacuteg eacutes az erkoumllcsi bdquokellrdquo koumlzoumltt s a koumltelezettseacuteg veacutegső forraacutesaacutet az eacuteszben keresi Figyelemremeacuteltoacute azonban az is hogy ezekben a fejtegeteacutesekben meacuteg nem talaacutelkozunk az eacuterteacutek fogalmaacuteval jeleacuteuumll annak hogy Boumlhm ebben az időben az eacuterteacutek fogalmaacutet csak a gazdasaacutegi eacuterteacutekre korlaacutetolta

Visszateacuterve maacuter most az 1894 eacutevből eredő fogalmazaacutesra azt kell megaacutellapiacutetanunk hogy Boumlhm itt is az ethikaacutenak a szellem eacuteleteacuteről szoacuteloacute tannal valoacute koumlzvetlen oumlsszefuumlggeacuteseacutet hangsuacutelyozza mert hiszen ezen tan aacuteltal szolgaacuteltatott teacutenyezők esnek az erkoumllcstan szabaacutelyozaacutesa alaacute Az Ember eacutes Vilaacutega keacutet első de kuumlloumlnoumlsen a Il-ik koumlteteacuteben kifejtett tanok szolgaacuteltatnak szilaacuterd alapot az erkoumllcstan szaacutemaacutera Az ethika feladata ui a reacutegi erkoumllcsi fogalmak eacuterveacutenyesseacutegeacutenek vizsgaacutelata nem pedig ezen fogalmak haacuteloacutezataacutenak szoumlvoumlgeteacutese Felmeruumll haacutet itt az eacuterveacutenyesseacuteg fontos eacutes messze kihataacutesuacute fogalma amelynek az ethikai vizsgaacutelatokban valoacute szerepe ettől az időtől fogva tisztaacuten aacutell Boumlhm szeme előtt

Az ethika keacutet fogalom koumlruumll forog az egyik a cselekveacutes ceacutelja a maacutesik az akarat szabadsaacutega E keacutet fogalmat pedig csak uacutegy lehet megvizsgaacutelni hogy ha szellemuumlnk alapszervezeteacutevel azokat oumlsszhangba hozzuk A rendszeres aacutellaacutespont kiindulaacutesa eacutes alapja az egyeacuten oumlntudata A veacutegső igazsaacuteg amely minden


___________________________________________________________________________________


maacutes igazsaacutegnak megadja a bizonyossaacutegot ez bdquomagamroacutel tudom hogy vagyok eacutes azt is tudom hogy erről tudok Ebből a tudatboacutel szaacutermazik a Maacutes a Nemeacuten tudata Ez a Maacutes az amit a szellemtan bdquoleacutelek-nek nevez Ez a Maacutes az Eacutenhez veacutegzetszerűen hozzaacutetartozik s az Eacuten eacutes a Nemeacuten egyseacutege keacutepezi azt amit embernek nevezuumlnk A Maacutes hat az Eacutenre s ezen hataacutes kifejezeacutese a leacutetezeacutes Lenni eacutes az Eacutenre hatni mdash a philosophiaacutera neacutezve azonos teacutetelek A hataacutes viszonyaacuteboacutel keletkeznek azok a formai alapfogalmak (cselekveacutes eacutes okozaacutes) amelyeket Boumlhm főműveacutenek I koumlteteacuteben taacutergyalt eacutes amelyek minden ismereacutesnek alapfelteacutetelei Az oktoumlrveacuteny aacuteltal mdash uacutegymond Boumlhm a keacutesőbbi felfogaacutesaacutetoacutel elteacuterően mdash nem a leacutetet szabaacutelyozzuk az oktoumlrveacuteny nem a leacutet hanem az ismereacutes toumlrveacutenye Az oktoumlrveacuteny aacuteltal szabaacutelyozott cselekveacutes mindig vaacuteltozaacutes ami ebben a vaacuteltozaacutesban aacutellandoacute az a leacutenyeg Az aacutellandoacute leacutenyegnek tulajdonsaacutegai az accidentiaacutek Amiacuteg a leacutenyeg aacutellandoacute addig tulajdonsaacutegai a vaacuteltozaacutesnak vannak alaacutevetve bdquoEgy olyan leacutetezőt amely a maga tulajdonsaacutegait maga hozza leacutetre amelyet tulajdonsaacutegai alkotnak ahol az egyik tulajdonsaacuteg a maacutesiktoacutel fuumlgg mdash nevezzuumlk oumlnteacutetnek koumlzoumlnseacutegesen a nyelv ceacutelnak nevezi Az oumlnteacutetben van egyseacuteg amely a reacuteszeket felteacutetlenuumll oumlsszetartja mdash eacutes vannak reacuteszek amelyek az egyseacuteget alkotjaacutek eacutes a melyek egymaacutest is fenntartjaacutek

Ez az oumlnteacutet Boumlhm tanaacutenak alapvető fogalma s termeacuteszeteacutenek vizsgaacutelata bevezet a vilaacutegalkotaacutes reacuteszleteibe E vizsgaacutelat eredmeacutenye doumlntő hataacutessal van Boumlhm tovaacutebbi fejlődeacuteseacutere eacutes tanaacutenak veacutegleges kialakulaacutesaacutera itt jelenik meg előszoumlr teljes vilaacutegossaacuteggal az ontologiai eacutes az axiologiai aacutellaacutespont kuumlloumlnbseacutegeacutenek felismereacutesre mdash Ez a vizsgaacutelat keacutet szempontot koumlvethet I uacutegy neacutezzuumlk az Eacuten fejlődeacuteseacutet amint az az Eacutentől fuumlggetlenuumll veacutegbe megy mdash vagy 2 uacutegy neacutezzuumlk amint azt az Eacuten oumlnkeacutenye igazgatja eacutes vezeacuterli Az első szempontboacutel veacutegzett vizsgaacutelat nyuacutejtja a leacutelek termeacuteszettanaacutet vagy physikaacutejaacutet (ezt nyuacutejtotta az Ember eacutes Vilaacutegaacutenak II koumltete) A maacutesodik szempontboacutel toumlrteacutenő vizsgaacutelat azokat az alkotaacutesokat tekinti amelyeket az Eacuten eacuterteacutekuumlk szerint megkuumlloumlnboumlztet s rangfokozatba aacutelliacutet oumlssze Az első szempontroacutel vizsgaacutelva a dolgokat az eacuterteacutek utaacuten senki sem keacuterdezőskoumldik mdash senkinek sem jut pld a leacutenyeg fogalmaacutet bdquoeacuterteacutekeacutere neacutezve vizsgaacutelni Az eacuterteacutek ott leacutep fel ahol az Eacuten az oumlsztoumlnoumlk felett uralomra vergődik s olyan kapcsolatok leacutetesuumllnek amelyeket az Eacuten akar nem pedig azok amelyeket az oumlnteacutet kierőszakol Itt az Eacuten a szabaacutelyozoacute aki mindennek meghataacuterozza iraacutenyaacutet eacutes jogaacutet mdash ezzel e merő keacutenyszerűseacuteg teruumlleteacuteről a szabadsaacuteg mezejeacutere leacuteptuumlnk Az ethika taacutergya is ezen szabad kapcsolatok

Az ethika jellege eacutes taacutergya ekkeacutent megleacuteveacuten aacutellapiacutetva az erkoumllcstan aacutellaacutespontjaacutet veszi Boumlhm vizsgaacutelat alaacute Az erkoumllcsi toumlrveacutenyt az egyes ember termeacuteszeteacutenek vagy folyomaacutenyaacuteul vagy alkotoacute reacuteszeacuteuumll kiacutevaacutenja felfogni miutaacuten az oumlntudat adatain kiacutevuumll biztos adatunk maacutes nincsen Ezeacutert elvet minden heteronomikus mechanistikus eacutes naturaacutelis theosophikus vagy theologiai felfogaacutest A materiaacutelis eacutes mechanistikus aacutellaacutespont meacuteltatlan eacutes minőseacutegileg is nemtelen aacutellaacutespont A monistikus eacutes theosophiai aacutellaacutespontok pedig azeacutert elfogadhatatlanok mert az absolutum veacutegtelen hatalma eacutes szabadsaacutega nehezen egyeztethető a rossz leacutetezeacuteseacutevel eacutes az egyeacuten felelősseacutegeacutevel Maacuter pedig ha az egyeacuten nem felelős akkor a tettek eacuterteacuteke elesik csak hasznuk marad meg a haszonnak pedig moraacutelis eacuterteacuteke nincs A szabadsaacuteg a felelősseacutegnek a felelősseacuteg az eacuterteacuteknek forraacutesa mdash mondja Boumlhm s ezen teacuteteleacuteben az erkoumllcsiseacuteg leacutenyegeacuteről vallott felfogaacutesa doumlntő erővel bontakozik ki Ha nincs szabadsaacuteg eacutes nincs felelősseacuteg nincs koumltelesseacuteg sem Nagy elmeruumlleacutessel s nem kisebb elkeseredeacutessel taacutergyalja Boumlhm a rossz leacutetezeacuteseacutenek eacutes szuumllő okaacutenak probleacutemaacutejaacutet de megnyugtatoacute feleletre szert tennie nem sikeruumllt

Ezek a fejtegeteacutesek amelyek Boumlhm erkoumllcstani felfogaacutesaacutenak elmeacutelyuumlleacuteseacuteről eacutes egy iraacutenyban valoacute hataacuterozott kialakulaacutesa mellett tanuacuteskodnak arra a veacutegleges megaacutellapiacutetaacutesra vezettek hogy az erkoumllcstan a toumlbbi tudomaacutenyoktoacutel fuumlggetlen tartalommal biacuter amelyet nem lehet kuumllső eacuteszreveveacutessel tapasztalni hanem csak belső megfigyeleacutessel oumlsszeaacutelliacutetani Az oumlsszeaacutelliacutetott anyagot azutaacuten csak az egyeacutenből lehet magyaraacutezni Moacutedszere az elemzeacutes első sorban az erkoumllcsi teacutenyek elemzeacutese eacutes a kritika

Az elemzeacutes az erkoumllcsi becsleacutes elemzeacuteseacutevel kezdődik Amiacuteg az igaz eacutes szeacutep a taacutergy felett valoacute oumlroumlmben illetve faacutejdalomban nyernek kifejezeacutest addig a joacute az oumlnteveacutekenyseacutegemmel valoacute egyezeacutes az oumlnteveacutekenyseacutegemben valoacute megnyugvaacutesnak kifejezeacutese Ezeacutert az erkoumllcsi becsleacutest csak ott szoktuk alkalmazni ahol oumlntudatos tettekről van szoacute azaz olyanokroacutel amelyeknek kezdő eacutes indiacutetoacute pontja az Eacuten A becsleacutesnek kifejezője egy iacuteteacutelet amelynek alanya a becsleacutes taacutergya aacutelliacutetmaacutenya pedig a becsleacutes minőseacutege Joacutel laacutettaacutek ezt maacuter Shaftesbury Hutcheson Hume Smith akik igyekeztek ezen becsleacutes forraacutesaacutet is kimutatni Ezeknek a toumlrekveacuteseknek roumlvid ismerteteacutese kapcsaacuten elveti Boumlhm azt a felfogaacutest amely szerint az erkoumllcsi becsleacutes forraacutesa az eacutesz Ez az egyenlet erkoumllcs = tudaacutes hamis maacuter csak azeacutert is mert az ismeret csak akkor lehetne az erkoumllcs forraacutesa ha a dolgok valoacutedi leacutenyegeacutet kimutatni keacutepes lenne Ha az ismeret lenne az erkoumllcs forraacutesa akkor meg kellene mondania hogy a taacutergyat mely vonaacutesa teszi joacutevaacute ezt pedig ennek a felfogaacutesnak egyetlen keacutepviselője sem tudta megmondani aminthogy nem is mondhatta meg mert amint Hume joacutel laacutetta a taacutergyban semmifeacutele eacuterteacutek eacutes becsleacutes nem foglaltatik Szoacuteval az erkoumllcstan tudomaacuteny mert objektiacutev viszonyokat fejteget de az eacuterteacutekeleacutes nem az ismeretből fakad bdquoAz erkoumllcsi toumlrveacuteny nem a tudoacutesnak sem az eacuteletoumlsztoumlnoumlknek a toumlrveacutenye hanem az oumlntudat szabadsaacutegaacutenak toumlrveacutenye Tehaacutet az erkoumllcsiseacuteg


___________________________________________________________________________________


meacuterteacuteke nem lehet sem az eacuterzeacutes sem az eacutesz hanem csak a szabadsaacuteg eacutes annak foka Ez a teacuteny kizaacuterja annak lehetőseacutegeacutet is hogy az erkoumllcsi eacuterteacutek az eacutelvvel vagy a hasznossal azonosiacutettasseacutek Ha a haszon teacutetetik az erkoumllcsiseacuteg kriteacuteriumaacutevaacute akkor az erkoumllcstan tisztaacuten okossaacuteg-tannaacute vaacutelik A hasznos kuumlloumlnben is az eacutelvre utal mert jelenteacutese az eacutelvben gyoumlkeredzik A hasznossaacuteg a taacutergynak eacutelv-okozaacutesra valoacute ceacutelszerűseacutege hasznos a ceacutelszerű taacutergy amely az eacuten oumlsztoumlneimnek kifejezeacuteseacutet elősegiacuteti A haszon eacuteletjele az eacutelv s az eacutelv ereje a haszon meacuterteacuteke bdquoHasznos az ami valamely oumlsztoumlnt kifejt toumlkeacutelyre segiacutet s ezaacuteltal az Eacuten eacutelveacutet okozza A haszon tehaacutet taacutergyi vonaacutes amely az Eacuten eacutes a taacutergy koumlzoumltt levő viszonyban eacuterveacutenyesuumll Azaz a haszon relatiacutev Aacutemde az ember eacutes a philosophia nem eleacutegedett meg a viszonyos joacuteval hanem kereste az oumlnmagaacuteban vett joacutet A legfőbb joacute pedig az emberre neacutezve az Eacuten Az erkoumllcsiseacuteg keacuterdeacutese tehaacutet nem a minőseacuteg hanem a leacutet keacuterdeacutese mdash Ha az eddig mondottakon veacutegig tekintuumlnk uacutegy laacutetjuk hogy haacuterom foka van a becsleacutesnek amelyet az oumlntudat a maga taacutergyaacuteval szemben veacutegrehajt első fokon hasznosnak maacutesodik fokon joacutenak mondja a taacutergyat eacutes veacuteguumll a harmadik fokon igenli azt vagy tagadja E harmadik fokot tekinti Boumlhm az erkoumllcsi foknak Az eddigi erkoumllcstanok mind a haszon aacutellaacutespontjaacutera aacutellottak mert hiszen a joacute is valamire vagy valakire neacutezve joacute azaz valakinek hasznos A joacute is a maga jelenteacuteseacutet a haszon gyoumlkereacuteből meriacuteti Joacute az aki hasznomra van rossz az aki kaacuteromra van Ezen eacuterteacutektani elemzeacutesek utaacuten sorra jutna az eacuterteacutek jelenteacuteseacutenek tuumlzetesebb vizsgaacutelata mdash de itt a keacutezirat megszakad eacutes Boumlhm uj kidolgozaacutesba kezd

Ez az ujabb kidolgozaacutes ugyanebből az időből (1898) valoacute s a koumlvetkező tartalmat mutatja Az erkoumllcstan uacutegymond Boumlhm nem tekintheti feladataacuteul azt hogy erkoumllcsi toumlrveacutenyt aacutellapiacutetson meg A cselekedetek iacuteteacuteleacuteseacutere az embernek mindig meg volt a maga meacuterteacuteke ha olykor oumlntudatlanul is alkalmazta azt A szeretet az őstoumlrveacuteny s ha ezt az emberiseacuteg olykor helytelenuumll is alkalmazta nem csoda mert bdquohisz az aranymeacuterleg eacuterzeacutekenyseacutegeacutet is csoumlkkenti a rozsda Az erkoumllcstan feladata az hogy az erkoumllcsi eacuteletre vonatkozoacute elemeket egy elv alaacute fogja mdash de maacutesfelől miutaacuten az erkoumllcstantoacutel nem a pillanat hanem az oumlroumlkkeacutevaloacutesaacuteg fuumlgg ezeacutert az erkoumllcstan levonja azokat a koumlvetkezmeacutenyeket is amelyek abboacutel az elvből az oumlnteacutetre neacutezve folynak ha annak erkoumllcsi struktuacuteraacutejaacutet teljesen aacuteteacutertjuumlk Ez a feladat az erkoumllcstant oumlsszefuumlggeacutesbe hozza a toumlbbi tudomaacutenyokkal de nem hozza fuumlggeacutesbe főleg metaphysikaacutetoacutel amely folyton vaacuteltozik s ingatag alapra eacutepuumll metaphysika kuumlloumlnben mdash uacutegymond Boumlhm mdash nincs is csak metaphysikai kiacuteseacuterletek vannak

Neacutemi eacuterteacutekelmeacuteleti fejtegeteacutesek utaacuten ez az ethikai kiacuteseacuterlet is eredmeacutenytelen marad a moacutedszer keacuterdeacuteseacutenek vizsgaacutelata s a kellő aacutellaacutespont tisztaacutezaacutesa minduntalan neheacutezseacutegekbe uumltkoumlzik 1898 oktoacuteber 16-aacuten egy uj tervezet kidolgozaacutesaacuteba kezd Boumlhm eacutes december hoacute 2-ig mdash eddig tartanak ui a feljegyzeacutesek mdash a koumlvetkező eredmeacutenyekre jut bdquoHaacutenyszor fogtam bele ebbe a keacuterdeacutesbe eacutes mindanynyiszor letettem roacutela mdash iacutegy kezdi Boumlhm elmeacutelkedeacuteseit eacutes bevallja hogy teacutenyleg meacuteg mindig szkeptikus ezen keacuterdeacutesekkel szemben bdquoelvileg megaacutellapodott erkoumllcstanom nincs ami nagy baj eacutenraacutem neacutezve mdash eacutes szeacutegyenletes mint philosophusra Hogy pedig iacutegy aacutellok annak oka az hogy studiumom mindig maacutes iraacutenyba vert el Mundus se expedit mdash gondoltam mikor meacuteg koumlzigazgataacutesi koumlzeg voltam s ezzel elvesztettem az időmet Teacutenyleg ott aacutellok hogy a keacuterdeacuteseket veacutegig nem gondoltam s azeacutert nem biacutertam azt a fonalat megtalaacutelni ahonnan a gombolyag lebonyoliacutethatoacute S ennek egyik oka ismeacutet az hogy a veacutegső keacuterdeacutesek megfejteacuteseacutet lehetetlennek tartom Vannak pedig ilyenek az erkoumllcstanban nevezetesen a ceacutel keacuterdeacutesei Igy az eacutertelmi erő oda vitt hogy a veacutegső keacuterdeacutesekről lemondjak ezzel lemondtam az erkoumllcs főprobleacutemaacuteiroacutel s iacutegy jutottam el a skepsishez mely ha magam iraacutent őszinte vagyok mdash egyeacuteni eacutes taacutersadalmi iacuteteacutelkezeacutesemben vezeacuterel S meacutegsem mondhatnaacutem elvtelennek eacuteletemet csakhogy nem tudom melyik az az uralkodoacute elv mely vezeti Most mikor 52 eacuteves lettem talaacuten meacutegis sikeruumll erről tudomaacutest szereznem e ceacutelboacutel meacuteg egyszer neki akarok vaacutegni ezen labyrintusnak haacutetha meacutegis kijutok valamikor belőle mdash Kiindulhatneacutek a taacutersadalom iacuteteacutelkezeacuteseacuteből s iparkodhatnaacutem innen a hataacuterozott fogalmazaacutesra De mi legyen ebben a meacuterteacutekem A taacutersadalom lop paraacuteznaacutelkodik erőszakoskodik taacutemogat eacutes akadaacutelyoz felszabadiacutet a gőz erejeacutevel s lebilincsel szokaacutesaival Ha eacuten itt vaacutelogatni akarok s csak iacutegy csatlakozni egyik vagy maacutesik iraacutenyhoz akkor meg kell lenni a meacuterteacutekemnek akaacuter eacutertelem akaacuter eacuterzeacutes akaacuter maacutes meacuterteacutek de meg kell lennie Honnan kapjam az erkoumllcstanokboacutel haacutet ezek honnan szedteacutek Nincs itt maacutes forraacutes mint magam oda kell fordulnom A megiacuteteacuteleacutes meacuterteacuteke magamban keresendő mdash ez absolut teacuteny Nem fogok tehaacutet neacutezni sem jobbra sem balra csak magamba Ezen philosophiai eltoumlkeacuteltseacuteg alapjaacuten a koumlvetkező tervrajzot keacutesziacuteti el Boumlhm I szakaszban a maga erkoumllcsi teacutenyeit szaacutendeacutekozik oumlsszeaacutelliacutetani A II szakasz arra a keacuterdeacutesre keres feleletet hogy mieacutert helyeslek neacutemely esetet eacutes mieacutert helyteleniacutetek maacutesokat A III szakasz az erkoumllcsi megiacuteteacuteleacutes alapjaival foglalkozik A IV szakasz azt a keacuterdeacutest kutatja hogy mikeacutent lehetek eacuten erkoumllcsoumls Az V szakasz a taacutersas viszonyok erkoumllcsiseacutegeacutevel foglalkozik A VI szakasz azt vizsgaacutelgatja bdquohogy ebből a tanulmaacutenyboacutel az emberi eacutelet szaacutemaacutera lehet-e valami elő- eacutes haacutetteret kifundaacutelniacute bdquoIacutegy fogok haladni Leacutepeacutesről-leacutepeacutesre eacutes ha a halaacutel megszakiacutetja is a fonalat mdash nem sietek bogokat koumltni idő előtt mdash az Eacutenem utat talaacutel magaacutenak oumlntudatlanul mert oumlsztoumlne oacutevja mdash a vilaacutegossaacuteg csekeacutely laacutempaacuteja megvilaacutegiacutetja eacuteletem keskeny oumlsveacutenyeacutet mdash a praxisra ez eleacuteg Azt a nagy gaacutezlaacutempaacutet vagy viacutellanyossaacutegot egyelőre neacutelkuumlloumlzhetem majd ha meghalunk kigyullad az oumlroumlkleacutet feacutenyesseacutege mdash vagy a Nirvaacutena jobb leszen-e Laacutem az eacuten skepsisemnek forduloacutepontja Talaacuten meacutegsem voltam olyan koumlnnyelmű mint maacutesok kik oumlsszeadtak eacutes sommaacutet kerestek


___________________________________________________________________________________


mielőtt az oumlsszes posztokat megkaptaacutek volna Voltakeacutepen az erkoumllcstan nem is lehet őszinte mindaddig miacuteg az eacutelet tart a halaacutel perceacuteben valljuk meg magunknak az igazat mert akkor toumlbbeacute senkinek nem hazudunk Itt a hiuacutesaacuteg haacutelyogot von a szemuumlnkre melyet mi maacutesokra szeretuumlnk aacutetplaacutentaacutelni ott a halaacutel leraacutentja sajaacutet szemuumlnkről eacutes maacutesokeacuteroacutel Tehaacutet lassan előre

Ezen lassuacute előhaladaacutesban kialakulnak Boumlhm erkoumllcstani felfogaacutesaacutenak veacutegső alapjai miacuteg veacutegre előttuumlnk aacutell Boumlhm erkoumllcstana a mai formaacutejaacuteban Itt maacuter egeacuteszen vilaacutegosan kidomborodik az erkoumllcsiseacutegnek eacuterteacutek-jellege eacutes az a meggyőződeacutes hogy erkoumllcstannak mint eacuterteacutek-disciplinaacutenak az aacuteltalaacutenos eacuterteacutektanra kell feleacutepuumllnie Ezeacutert ezekben a jegyzetekben Boumlhm a becsleacutesnek egeacutesz teruumlleteacutet megvizsgaacutelja hogy azutaacuten abboacutel az erkoumllcsi eacuterteacutek mezejeacutet kihasiacutethassa Az aacutesvaacuteny- eacutes az aacutellat- illetve noumlveacutenyvilaacutegban a becsleacutes tere nem nagyon taacuteg habaacuter az aacutellatvilaacutegban maacuter koumlzeleduumlnk az erkoumllcsi becsleacuteshez mert az aacutellatok zaacutert egyseacutegek eacutes leacutelekkel biacuternak A becsleacutes azonban itt is főleg a termeacuteszeti adomaacutenyokra vonatkozik Kitaacutegul eacutes vaacuteltozatos a becsleacutes az emberneacutel Mindennemű becsleacutes felett aacutell eacutes minden szabad alkotaacutest szabaacutelyoz az Eacuten azaz az oumlntudat Az Eacuten absolute eacuterteacutekes s mivel minden alkotaacutesunk tőle fuumlgg kosmikus eacuterteacutekű Absolut becsesseacute teszi az Eacutent 1 az hogy tőle nyer vilaacutegossaacutegot minden alkotaacutesunk 2 az hogv az Eacuten szabadon fogad el minden indokot eacutes azt valoacutesiacutetja meg ami aacuteltal oumlnaacutelloacute eacutes szabad Eacutes szabad az Eacuten akkor amikor a maga eszes termeacuteszeteacutet koumlveti A maga eszes termeacuteszeteacutet koumlvető Eacuten szabad Eacuten a szabad Eacuten joacute Eacuten

Tovaacutebbi fontos keacuterdeacutes amelyre az erkoumllcsi eacuterteacutek vizsgaacutelata vezet mi az eszes ceacutel Kuumlloumlnboumlző korokban eacutes kuumlloumlnboumlző neacutepekneacutel igen ellenteacutetes ceacutelok voltak a legfőbb becsleacutes taacutergyai Az a keacuterdeacutes itt ki doumlnt a ceacutel felett

E keacuterdeacutes vezet aacutet a helyesleacutes eacutes helyteleniacuteteacutes teacutenyeacutenek vizsgaacutelataacutera A helyesleacutes veacutegső alapja a tetszeacutes A tetszeacutes pedig eacutelveacuterzet A megiacuteteacuteleacutes alapja tehaacutet mindig az eacutelv- illetve a kiacuten-eacuterzet Az Eacutennek ez az ellenteacutetes aacutellapota forraacutesa a becsleacutesnek A becsleacutes alapja pedig a dolgoknak valamely vonaacutesa mert ez indiacutet a megiacuteteacuteleacutesre

E ponton azutaacuten az eacuterteacutek fogalma toumlbb aacutegra szakad 1 aesthetikai 2 mechanikai (physikai) 3 oekonomiai 4 sociaacutelis 5 moraacutelis eacuterteacutek Ahol a taacutergyat egeacutesz eacuterteacutekeacuteben becsuumlljuumlk ott keletkezik az oumlssz-eacuterteacutek a taacutergynak kosmikus eacuterteacuteke

A neacutegy első eacuterteacutekneacutel meacutelyrehatoacute kuumlloumlnbseacutegek vannak Koumlzoumls vonaacutes valamennyineacutel hogy az eacutelv adja meg az eacuterteacuteket de ezen eacutelv eacuterteacuteke kuumlloumlnboumlző Az aesthetikai eacuterteacutek fuumlggetlen minden haszontoacutel A maacutes haacuterom eacuterteacutekneacutel azonban nem maga a taacutergy tekintetik hanem azon hataacutes amelyet az oumlsztoumlneinkre gyakorol Ezt a hataacutest nevezi most Boumlhm haszonnak Az aesthetikai eacuterteacutek koumlzvetlen haszon-neacutelkuumlli a 2 3 4 eacuterteacutek koumlzvetett eacuterdekelt eacuterteacutek Az aesthetikai taacutergy ceacuteltalan a hasznos taacutergy eacuterteacuteke a ceacutelban rejlik

Ami maacuter most az erkoumllcsi eacuterteacuteket illeti mindenek előtt jellemzi az hogy nem lehet a haszonnal azonosiacutetani Aki az erkoumllcsi eacuterteacuteket a hasznossal azonosiacutetja az leacutenyegeacutet merőben feacutelre ismeri A haszon ui relatioacute az alany eacutes a taacutergy koumlzoumltt mieacutert is egyetemes meacuterteacutekuumll nem szolgaacutelhat Erkoumllcsi meacuterteacutek pedig csak egyetemes eacutes absolut becsű eacuterteacutek lehet Melyik haacutet az absolut becsű ceacutel Az eacutelv nem lehet a legfőbb ceacutel mert ebben az esetben a vilaacuteg nem lenne eacuteszszerűen berendezve az oumlsztoumln toumlbb eacutelvet ad mint az eacutesz A haszon sem lehet az a keresett legfőbb ceacutel mert hiszen a haszon alapja az eacutelveacuterzet mdash Felteacutetenuumll eacuterteacutekes csak az Eacuten az oumlntudat amely paacuteratlan eacutelveacuterzet forraacutesa Az erkoumllcsoumls Eacuten aacuteltal a haszon is erkoumllcsoumlsseacute vaacutelik Aacutemde az oumlntudat cselekveacutese meacuteg nem az eo ipso joacute joacutevaacute tehaacutet erkoumllcsoumlsseacute csak uacutegy vaacutelik hogyha az absolut joacutet valoacutesiacutetja meg Roumlviden tehaacutet ezt mondhatjuk A joacute akkor aacutell elő amikor az absolut eacuterteacutekest az eacutelv neacutelkuumll is megvaloacutesiacutetjuk Az eacutelv itt csak jaacuteruleacutek lehet de sohasem ceacutel

A becsleacutes forraacutesaira vonatkozoacute vizsgaacutelataiban Boumlhm kereken visszautasiacutetja uacutegy a sensuaacutelismus mint az intellektuaacutelismus taniacutetaacutesaacutet eacutes a kuumlloumln erkoumllcsi eacuterzeacutekről szoacuteloacute felfogaacutest is eleacutegtelennek tartja Tudnunk kell hogy az erkoumllcsi iacuteteacutelet nem fakad sem az oumlsztoumlnoumlk aacutellapotaacuteboacutel sem a taacutergy eacutes a keacutep viszonyaacuteboacutel sem a taacutergy eacutes az alany viszonyaacuteboacutel hanem az Eacuten eacutes az Eacuten viszonyaacuteboacutel bdquoA helyesleacutes az Eacutenre neacutezve eacuteletkeacuterdeacutes a cselekedet helyteleniacuteteacuteseacutevel sajaacutet magaacutet aacutelliacutetja helyre az Eacuten A joacute az Eacuten eacutelete a rossz az ő halaacutela azeacutert legiszonyatosabb neki a gyilkossaacuteg legmagasabb a szeretet Az erkoumllcsi iacuteteacuteletben az Eacuten halaacutelkuumlzdelme nyer kifejezeacutest Ezeacutert az erkoumllcsi iacuteteacutelet a legmeacutelyebb legegyeacutenibb legkeacutetseacutegbevonhatatlanabb Az a keacuterdeacutes maacuter most hogy mely vonaacutesok teszik az erkoumllcsi iacuteteacuteletet erkoumllcsiveacute azaz melyek az erkoumllcsiseacuteg ismeretelmeacuteleti felteacutetelei Leacutelektani felteacutetelek soraacuteban a koumlvetkezőket emliacuteti Boumlhm a szaacutendeacutek a megfontolaacutes a veacutegrehajtaacutes menete Ismeretelmeacuteleti felteacutetelek pedig ezek az akarat eacutes a motiacutevumok viszonya az akarat termeacuteszete a beszaacutemiacutetaacutes a koumltelesseacuteg A cselekveacutes finom leacutelektani elemzeacuteseacuteből kideruumll hogy a reflex mozdulat meacuteg nem cselekedet azzaacute csak az oumlntudatossaacuteg eacutes a szaacutendeacutek teszik Az erkoumllcsi becsleacutes taacutergya tehaacutet csak az oumlntudatos eacutes szaacutendeacutekolt cselekveacutes lehet A szabadsaacuteg eacuteszszerűseacuteg koumltelesseacuteg teszik a cselekedetet joacutevaacute azaz erkoumllcsoumlsseacute Az oumlnelhataacuterozaacutes az a pont amelyen a cselekedet eacuterteacuteke eldől Az oumlnelhataacuterozaacutes mdash mondja Boumlhm mdash mysteacuterium amely az Eacuten valoacutejaacutet hozza napfeacutenyre s a motiacutevumok koumlzt haacutenykoacutedoacute Eacuten egyseacutegeacutet aacutelliacutetja helyre


___________________________________________________________________________________


Az elmeacutelkedeacutesek most maacuter annyira haladtak hogy csak az eacuteszszerű ceacutel megaacutellapiacutetaacutesa van meacuteg haacutetra hogy azutaacuten a koumltelesseacuteg fogalma tiacutesztaacuteztasseacutek Boumlhm itt főkeacutent azt emeli ki hogy ha nem lenne eacuteszszerű ceacutelom akkor szabadsaacutegom csak kosmikus lehetne de nem lehetne semmikeacutepen ethikai ebből pedig az koumlvetkezneacutek hogy eacuten sem lehetneacutek sem joacute sem rossz Az eacutesz termeacuteszeteacutenek megfelelő ceacutelt szabadon valoacutesiacutetom meg s erre a megvaloacutesiacutetaacutesra eszes oumlntudatom koumltelez Ahol oumlntudat eacutes szabadsaacuteg van ott van koumltelesseacuteg Szabadsaacuteg neacutelkuumll csak keacutenytelenseacuteg van bdquoA legfőbb koumltelesseacuteg hogy az Eacuten a koumltelesseacuteget elvaacutellalja hogy koumltelesseacuteg-eacuterzete legyen

Ezen ismeretelmeacuteleti fejtegeteacutesek utaacuten teacuterne aacutet Boumlhm a taacutersas alakulaacutesok erkoumllcsiseacutegeacutenek vizsgaacutelataacutera de roumlvid elmeacutelkedeacutesek utaacuten az egeacutesz elemzeacutes a legnagyobb skepsisbe veacutesz bdquoaz egeacutesznek szelleme keacutetsziacutenű mdash kiaacutelt fel Boumlhm mdash bdquosimulaacutens nem akarok lenni E szavakkal veacutegződik az 1898 dec havaacuteboacutel szaacutermazoacute kidolgozaacutes amely beveacutegzetlenseacutege dacaacutera is nagy eacuterteacutekkel bir Boumlhm felfogaacutesaacutenak kialakulaacutesaacutera ezek a vizsgaacutelatok veacutegleg tisztaacuteztaacutek az erkoumllcsiseacuteg eacuterteacutek-jellegeacutet eacutes megaacutellapiacutetottaacutek az erkoumllcsi cselekedet ismeretelmeacuteleti felteacuteteleit A fejlődeacutes immaacuter egy oly hataacuterozott eacutes magas pontra jutott amelyről az erkoumllcsiseacuteg egeacutesz teruumlleteacuten philosophusi szemmel veacutegigtekinteni lehet Boumlhm ezen a biztos ponton vetve meg laacutebaacutet dolgozza ki erkoumllcstanaacutet az 1900mdash1901 eacutevekben megtartvaacuten az eddig nyert szilaacuterd eredmeacutenyeket s az erkoumllcsphilosophiaacuteban az erkoumllcsi eacuterteacutek boumllcseleteacutet advaacuten

Ez a koumlnyv az 1900mdash1901 eacutevi kidolgozaacutest nyuacutejtja a sziacuteves eacutes tuumlrelmes olvasoacutenak eacutes uacutegy tekinthető mint az Ember eacutes vilaacutega V koumltete

A VI koumltet az aesthetikai eacuterteacutek tanaacutet tartalmazza s egyuacutettal az Ember eacutes Vilaacutega bejező reacuteszeacutet keacutepezi Boumlhm szellemi alkataacutenak keacutepe csak ezen befejező eacuteletteljes reacutesz koumlzzeacuteteacutetele aacuteltal lesz beveacutegzett eacutes toumlkeacuteletes

Szeged 1928 huacutesveacutet uumlnnepeacuten



___________________________________________________________________________________


TARTALOM

A Kiadoacute előszava III

Publisherrsquos prefaceV

Veres Ildikoacute Előszoacute Boumlhm Kaacuteroly erkoumllcsi eacuterteacutek-elmeacuteleteacutehezVII

ELŐSZOacute Irta D Kovaacutecs Saacutendor V

BEVEZETEacuteS Boumlhm erkoumllcsphilosophiai felfogaacutesaacutenak fejlődeacutese Irta Bartoacutek Gyoumlrgy VI

AZ ERKOumlLCSI EacuteRTEacuteK TANA1 1 sect Erkoumllcstan Erkoumllcsoumlk philosophiaacuteja Az erkoumllcsphilosophia ismeretelmeacuteleti alapjai E mű ceacutelja 1 2 sect A metaphysikai eacutes psychologiai igazolaacutes eleacutegtelenseacutege Ismeretelmeacuteleti elődoumlk Kant Beneke

Az angolok Simmel 2 3 sect A feladat eacutes a mű ciacuteme A moacutedszer vaacutezlatos rajza Ez előadaacutesokkal jaacuteroacute felelősseacuteg Tanmenet 4 4 sect Az anyag felosztaacutesa 5

I FEJEZET A becsleacutes taacutergyai aacuteltalaacuteban eacutes a tetszeacutes fajai 7 5 sect A tetszeacutes teacutenye A tetszeacutes fajai Eacuterzeacutekleti eacutes eacuteszreveacuteti tetszeacutes 7 6 sect A noumlveacutenynek sensuaacutelis intellectuaacutelis eacutes aesthetikai tetszeacutes felel meg Az alak A toumlmoumlriacuteteacutes 8 7 sect A taacutergy eacutes az alany oumlnaacutelloacutesaacutegaacutenak paacuterhuzamossaacutega Az aacutellat keacutepeacutehez fűződő tetszeacutes

A contemplativ tetszeacutes 9 8 sect Az embertaacuters aacuteltal okozott tetszeacutes csoportjai Az erkoumllcsi tetszeacutes 11 9 sect A neacutegyfeacutele tetszeacutes kuumlloumlnbseacutegeacutenek alapja A moralitas csak az oumlnkeacutenytesseacutegre vonatkozik

A művek eacuterteacutekeleacutese 13 10 sect Az erkoumllcsi becsleacutes taacutergyai a vad neacuteptoumlrzsekneacutel Annak elve eacutes magyaraacutezata 15 11 sect A vad toumlrzsek becsleacuteseacutenek taacutergyai koumlzuumll a szellemi tulajdonsaacutegok hiaacutenyzanak A becsleacutesi taacutergyak

koumlreacutenek kibővuumlleacutese Moacutezes eacutes Jeacutezus eacuterteacutekeleacuteseacuteben A szabad ember eacuterteacutekeleacutese 17 12 sect Koumlvetkezmeacutenyek 20 13 sect Az 5mdash12 sectsect eredmeacutenyeinek oumlsszefoglalaacutesa 21

II FEJEZET Az eacuterteacutek aacuteltalaacutenos elmeacutelete 22 14 sect A tetszeacutes alapiacuteteacutelete A becslő iacuteteacutelet a tetszeacutes megbecsleacutese Az eacuterteacutek mint objectiv fokozat a

kosmikus rendben 22 15 sect A tetszeacutes keacutet alkotoacute eleme A salakiacutez eacutes az oumlsztoumln 23 16 sect A tetszeacutes kifejezője a kedveacuterzet A kellemes csak subjectiv jaacuteruleacutek Az eacuterteacutek a taacutergy objectiv

alkataacutetoacutel fuumlgg 25 17 sect A bdquokellemesrdquo forraacutesai Az oumlsztoumln mdash hiaacuteny mdash poacutetleacutek taacuteblaacutezata 26 18 sect A hasznossaacuteg Az eacutelv mint kiseacuterő A hasznossaacuteg mint ceacutel- eacutes okszerűseacuteg A hasznossaacuteg csak a

veacuteges leacutenyekre vonatkozik de nem az universumra 27 19 sect A hasznos taacutergyak aacutettekinteacutese Physiologiai eacutes pyschologiai haszon Az oumlsztoumlnoumlk felszaacutelloacute eacutes

leszaacutelloacute hasznossaacutega 29 20 sect A kellemes eacutes hasznos tuumlzetes megkuumlloumlnboumlzteteacutese A haszon reacuteszletezeacutese eacutes realis eacutertelme 31 21 sect Az ember kettős hasznossaacutega Az ok eacutes ceacutel dialektikaacuteja Absolut ok eacutes ceacutel nincs Absolut eacuterteacutek

van a felfogoacute szaacutemaacutera ő maga 31 22 sect A hasznossaacutegi sorozat veacutegpontja az ember szabadsaacutega Ontogenetikus eacutes phylogenetikus teacutenyek

mint bizonysaacutegok 33 23 sect A perceptiv tetszeacutes kuumlloumlnbseacutege a kellemestől eacutes a hasznostoacutel 34 24 sect A szeacutep tetszeacuteseacutenek okozoacuteja a projiciaacutelt keacutep A szeacutep tulajdonsaacutegai A bdquokeacuteprdquo elemzeacutese A tartalom

hataacutesa a műveacuteszetekre Az aesthetikai tetszeacutes elemei 36 25 sect A phantasiakeacutep csontalkata az intellectualis alkat Az intellectualis tetszeacutes termeacuteszete

Viszonya az aesthetikaihoz Koumlzoumls eredetuumlk a toumlmoumlriacutető szemleacuteleacutes 38 26 sect Az oumltfeacutele tetszeacutes jellemvonaacutesainak aacutettekinteacuteseacuteből koumlvetkezik hogy a salakiacutez oly araacutenyban fogy

amint az Eacuteneacuterzet noumlvekedik E viszony schematikus kifejezeacutese 41 27 sect Az eacuterteacutek nincs sem a taacutergyban sem a tetszeacutesben hanem az Eacutenben Az Eacutennek legjobban tetszik

az ő qualitativ oumlnfenntartaacutesa Nem egyenlő-e az eacuterteacutek eacutes az oumlnfenntartaacutes 42 28 sect Az eacuterteacutek meacuterője az Eacuten minőseacutege Relativ eacutes absolut haszon- eacutes oumlneacuterteacutek 43


___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - XIV -

29 sect A haszoneacuterteacutek eacutes az oumlneacuterteacutek viszonya uacutegy foghatoacute fel hogy a haszon = oumlneacuterteacutek de a haszon az oumlneacuterteacutektől fuumlgg 45

30 sect A haszoneacuterteacutek eacutes az oumlneacuterteacutek viszonyaacutenak veacutegleges tisztaacutezaacutesa A hasznossaacuteg mint heuristikus elv Az utilismus eacutes idealismus objectiv harmoniaja 46

31 sect Az oumlneacuterteacutek fajai A toumlkeacuteletes eacutes a szeacutep oumlsszefuumlggeacutese A hasznossaacuteg mint eacuterdekesseacuteg 48 32 sect Az eacuterteacutekek taacuteblaacutezata 50

III FEJEZET Az erkoumllcsi eacuterteacutek hordozoacuteja s ismeretelmeacuteleti felteacutetelei 51 33 sect Az erkoumllcstan keacutet főkeacuterdeacutese mi a joacute hogyan fogjuk fel a joacutet mdash A taacutergy felosztaacutesa keacutet szakaszra 51

I szakasz Az erkoumllcsiseacuteg ismeretelmeacuteleti felteacuteteleiről 51 34 sect Az erkoumllcsi eacuterteacutekeleacutes aacuteltalaacutenos taacutergya az emberi cselekedet 51 35 sect A cselekedet aacuteltalaacutenos fogalma bdquoaz ember centrumaacutenak nyilatkozatardquo Eliminatioacuteja a rokon

alakoknak 52 36 sect A cselekvő centrum termeacuteszete A centrum reactioacutejaacuteban van az elhataacuterozaacutes mysticuma 54 37 sect A cselekedet folyamataacutenak momentumai Az előzmeacuteny eacutes eredmeacuteny viszonya a cselekedethez

a felelősseacuteg csiraacuteja az okozaacutes 56 38 sect Az erkoumllcsi becsleacutes reacuteszletes objectumai a cselekedetben Az elhataacuterozaacutes mint egyeduumlli erkoumllcsi

objectum A veacutegrehajtaacutes eacutes eredmeacuteny csak hasznossaacutegi megiacuteteacuteleacutes taacutergyai 58 39 sect Az erkoumllcsi becsleacutes egyeduumlli taacutergya az elhataacuterozaacutes a cselekedet joacutesaacutega az elhataacuterozaacutes

joacutesaacutegaacutetoacutel fuumlgg 61 40 sect Mikor joacute az elhataacuterozaacutes mdash Az anyag 3 alszakaszra oszlik melyek az erkoumllcsiseacuteg vonaacutesainak

felteacuteteleit foglaljaacutek magukban 62 I alszakasz Az elhataacuterozaacutes szabadsaacutegaacuteroacutel eacutes a felelősseacutegről 63

41 sect A cselekedet viszonya a cselekvőhoumlz Oumlntudatossaacuteg szaacutendeacutekossaacuteg eszkoumlzi vagy ceacuteli szerepe a tettnek 63

42 sect A beszaacutemiacutetaacutes eacutes felelősseacuteg minősiacuteteacutese mint bűntudat eacutes tiszta oumlntudat 63 43 sect A cselekedet fogalmaacutenak elmeacutelyedeacutese mint a bűntett szociaacuteloacutedaacutesaacutenak alapja 64 44 sect A cselekvőnek szabad akaroacute oumlntudatos bdquovalakinekrdquo kell lennie A szabadsaacuteg magyaraacutezata az

oumlnelhataacuterozaacutes leiacuteraacutesaacuteval 65 45 sect Az erkoumllcsiseacuteg eacuterteacutekeacutet az oumlnelhataacuterozaacutes minőseacutege adja meg Az oumlnelhataacuterozaacutes keacuterdeacuteseacutere adott

feleletek 67 46 sect Az egoismus eacutes a mysticismus magyaraacutezoacute keacutepesseacutegeacutenek vizsgaacutelata A doumlnteacutes az Eacuten kuumlzdelme

oumlnmagaacuteval Csak ez felel meg a cselekedet teljes fogalmaacutenak 68 47 sect Mit jelent az Eacutennek ezen oumlnmagaacuteval valoacute kuumlzdelme Az oumlnelhataacuterozaacutes mint a beszaacutemiacutethatoacute

cselekedetnek ismeretelmeacuteleti felteacutetele Annak mysteriuma 69 48 sect Az oumlnelhataacuterozaacutest a cselekedet veacutegső forraacutesaacuteul mindenki elfogadja de senki sem magyaraacutezza meg 71 49 sect Az oumlntudat bdquohatalmassaacutegardquo mint magyaraacutezoacute elv a koumltelezettseacuteget nem magyaraacutezza Koumlteles

cselekedet eacutes lelkiismeret 72 50 sect A bdquohatalomrdquo fejleacutesi fokai a kosmosbanLinearis eacutes reflektaacutelt projectio Az Eacuten oumlnuralma 74 51 sect A legeacuterteacutekesebb a leghatalmasabb Első megnyilvaacutenulaacutes a kategorikus imperativusban

A determinismus eacutes az indeterminismus mint a mechanikai eacutes az axiologiai szempont oumlsszezavaraacutesa 76

52 sect A deterministikus keacuterdeacutes Eredete a theologiaacuteboacutel Ugroacutepontja a causalitas egyeduumlliseacutege 78 53 sect A vulgaris eacutes a transcendens indeterminismus eacutes determinismus A szabadsaacuteg mint keacutetfeacutele

felfogaacutes lehetőseacutege A determinismus keacuterdeacuteseacutenek megoldaacutesa a mechanikai eacutes az axiologiai szempont megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutevel 80

54 sect Megoldaacutesunk teljesen eleget tesz azon szuumlkseacutegletnek amelyet az ethika a szabadsaacuteghoz fűz A felelősseacuteg hataacuterai 83

II alszakasz Az eacuteszszerűseacuteg mint az erkoumllcsi cselekedet tovaacutebbi minősiacutető vonaacutesa 84 55 sect A szabadsaacuteg a joacutenak csak formai felteacutetele amelyhez materialis kriterium kell Kant tana az

erkoumllcsi toumlrveacutenyről 84 56 sect Az erkoumllcsiseacuteg meacuterteacuteke nem lehet az eredmeacuteny de lehet a ceacutel oumlntudatos eacuteszszerűseacutege 85 57 sect Az eacuteszszerű ceacutel mint a joacutesaacuteg felteacutetele Az oumlnfenntartaacutes eacutes eacutelvezet csak eredmeacuteny

A veacutegső ceacutel emberi eacutertelme Az eszkoumlzoumlk mint ideiglenes ceacutelok 86 58 sect A ceacutelok dialektikaacuteja A relativ bdquoveacutegső ceacutelrdquo A Foumlldre neacutezve az ember az emberre neacutezve az

intelligentia a veacutegső fok Az bdquointelligentiardquo elemei 88 59 sect A ceacutelok dialektikaacuteja (folytataacutes) Az intelligentia elemei koumlzoumltt bdquoveacutegső ceacutelrdquo szerepeacutere

legalkalmasabb az oumlntudatos szellem ideaacuteja magunkban eacutes a mindenseacutegben Az Isten tisztelete 89 60 sect A ceacutelok dialektikaacuteja (folytataacutes) Az eszkoumlzoumlk a szabad eacuteszszerűseacuteg iraacutenyaacuteba vezessenek

ennek alapjaacuten az egyeacuteni oumlsztoumlnoumlk s alkotaacutesaik szabaacutelyozaacutesa Ereacutenyek eacutes koumltelesseacutegek 90


___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - XV -

61 sect A ceacutelok dialektikaacuteja (folytataacutes) Mire valoacute az intelligentia szabadsaacutega A keacuterdeacutes hedonistikus eacutertelemben a leacutet eacutes nem-leacutet keacuterdeacutese Ennek eldoumlnteacutese eacutes a koumltelesseacuteg 91

62 sect Az alszakasz recapitulaacutetioacuteja Az erkoumllcsiseacuteg praktikus kriteriuma Az erkoumllcsiseacuteg intimitaacutesa eacutes a gyakorlati megiacuteteacuteleacutes 93

III alszakasz A koumltelezettseacuteg fogalma 95 63 sect A koumltelezettseacuteg csak az akaratra vonatkozik A szuumlkseacutegkeacutepeniseacuteg eacutertelme eacutes fokozatai

a remeacutenyen aacutet a szabadsaacutegig 95 64 sect A keacutenyszerűseacuteg az oumlntudatlan vilaacutegban erkoumllcsi kategoriaacutek alaacute keruumll az oumlntudatnaacutel Amaz a

keacutenyszeruumlltseacuteg eacuterzeteacuteben emez a vaacutegy remeacuteny eacutes koumltelezeacutes formaacutejaacuteban A vilaacutegformulaacuteba a koumltelesseacuteg is beleszaacutemiacutetandoacute 97

65 sect A keacuteszteteacutes kuumlloumlnboumlzeacutese a keacutenyszerűseacutegtől A keacuteszteteacutes az Eacutenen aacutet haladoacute keacutenyszerűseacuteg 98 66 sect A teveacutekenyseacuteg kategoriaacuteinak oumlsszefuumlggeacutese Realistikus eacutes subjectivistikus felfogaacutes

Eacutervek mellete eacutes ellene 99 67 sect A keacutet antinomia megoldaacutesa a koumltelezettseacuteg eacuterzeteacuteből lehetseacuteges Ezen eacuterzet termeacuteszetrajza eacutes

alkotoacute teacutenyezői 101 68 sect Nem minden keacuteszteteacutes maacuter bdquomoralisrdquo keacuteszteteacutes A bdquomoralisrdquo koumltelesseacuteg jellemzője a parancsolaacutes

Ennek eacutertelme 104 69 sect Az erkoumllcsiseacuteg haacuterom momentumaacutenak recapitulatioacuteja Neacutemely neacutepszerű kifejezeacutes magyaraacutezata

a helytelen personificatioacuteboacutel 106 70 sect Folytataacutesa a neacutepszerű kifejezeacutesek magyaraacutezataacutenak 108 71 sect A moralitaacutes az erkoumllcsi eacuteletben legfőbb de az emberi eacuteletben csak a legdoumlntőbb pillanatban

szuumlkseacuteges 109 72 sect A sanctio A sanctio eacutes indok Bentham tana 109 73 sect A koumltelezettseacuteg teacuteves levezeteacutesei I A supranaturalistikus aacutellaacutespont Paley Cathrein

A theologusok 111 74 sect A koumltelezettseacuteg teacuteves levezeteacutesei II Az empirikus aacutellaacutespont Reacutee 115 75 sect A koumltelezettseacuteg teacuteves levezeteacutesei III Az empirikus aacutellaacutespont (folytataacutes) Darwin Paulsen

Spencer Wundt 117 76 sect A koumltelezettseacuteg Simmel tana 119

___________


___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - 1 -


1 sect Erkoumllcstan Erkoumllcsoumlk philosophiaacuteja Az erkoumllcsphilosophia ismeretelmeacuteleti alapjai E mű ceacutelja

Rendszeres erkoumllcstan (Ethik Sittenlehre) eacutes az erkoumllcs philosophiaacuteja (Moralphilosophie prakt Philos) annyi jeles eacutes reacuteszletes munkaacuteban taacutergyaltatott uacutegy a theologusok (Martensen H Rothe Rich Cathrein Victor S I) mint a philosophusok reacuteszeacuteről (Paulsen Houmlffding Wundt) s oly terjedelmes gondolattoumlmeg hogy ezen heti 2 oacuteraacutes előadaacutesok iraacutent keacutetely meruumllhet fel vajjon mi a ceacuteljuk ezen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt Ezen bevezető fejtegeteacuteseknek feladata az hogy e keacutetelyeket az előadaacutesok ceacuteljaacutenak kijeloumlleacuteseacutevel eloszlassuk

Rendszeres erkoumllcstant (vagyis az emberi szokaacutesok eacutes szabaacutelyok foglalatjaacutet melyek az egymaacutes koumlzti eacuterintkezeacutesre vonatkoznak) adni nem szaacutendeacutekozunk mert egyreacuteszt az erkoumllcsoumlk (Sitten) oly elaacutegazoacutek eacutes sokfeacuteleacutek hogy ily roumlvid időben azokat felsorolni eacutes megbiacuteraacutelni lehetetlenseacuteg maacutesreacuteszt pedig amennyiben meglevő neacutepszokaacutesokra vonatkozik teljesen maacutes feladata van mint amelyet az erkoumllcs philosophiaacuteja tart szem előtt Amaz ugyanis bdquoeine Summe von Vorschriften uumlber das sittl Verhalten des Menschen emez pedig az erkoumllcstani szabaacutelyok rendezeacuteseacutet s veacutegső okaikra valoacute visszavezeteacuteseacutet tekinti feladataacuteul1 Az erkoumllcstan tehaacutet mint az erkoumllcsi eacutelet szabaacutelyainak teacutenyleges rendszere az erkoumllcs philosophiaacutejaacutenak koumlreacutet megelőzi annak anyagaacutet keacutepezi

De az erkoumllcsoumlk philosophiaacutejaacutenak rendszereacutet sem akarom adni keacutet oknaacutel fogva Az első ok a reacuteszletek toumlmeacuterdekseacutege melyet ily roumlvid idő alatt koumlzoumllni charlataneria neacutelkuumll nem lehet igeacuterni A maacutesik ok az hogy ilyen aacuteltalaacutenosan elismert eacutes befejezett rendszer nincsen vannak philosophiai erkoumllcstanok de ezeknek aacutellaacutespontja kriteriuma egyes alapfogalmaiknak meghataacuterozaacutesa oly elteacuterő hogy indokolaacutes neacutelkuumll egyikhez vagy maacutesikhoz csatlakozni s ezen szempontboacutel az eacuteletfelfogaacutesok felett biacuteraacutelatot mondani meggondolatlansaacutegnak tekintem Maacuter pedig ha valahol akkor erkoumllcsi keacuterdeacutesekneacutel mindent joacutel kell megfontolni nemcsak az egyeacuten privaacutet koumltelesseacutege ez mitől egyeacuteni kharaktere fuumlgg hanem meacuteg suacutelyosabb koumltelesseacutege annak ki ezen eacuteletbe vaacutegoacute probleacutemaacutekat maacutesok előtt fejtegeti s iacutegy az ő meggyőződeacutesuumlket befolyaacutesolni esetleg vaacuteltoztatni eacutes uacutej alapokra fektetni vaacutellalkozik Ez egyszerűen a becsuumlletesseacuteg keacuterdeacutese mely ha integritaacutesaacutet maacutesutt koumlveteljuumlk a tudomaacutenyos emberneacutel a megbiacutezhatoacutesaacuteg eacutes szavahihetőseacuteg mellőzhetetlen felteacutetele (Kant Kritik der Urth II)

Eacuten tehaacutet nem vaacutellalkozom sem arra hogy a teacutenyleges erkoumllcsoumlket egyszerűen rendszeresiacutetsem sem arra hogy okaikra eacutes elveikre visszavezetni iparkodjam Amaz nekem nem eleacuteg mert nem philosophia emez nem eleacuteg mert a teacutenyleges elvekben nem biacutezom Eacuten uacutegy vagyok most az erkoumllcs philosophiaacutejaacuteval mint harmadfeacutelszaacutez eacutevvel ezelőtt Descartes volt a korabeli tudomaacutennyal legyen tabula rasa előttuumlnk fuumlggesszuumlk fel iacuteteacuteletuumlnket arroacutel mi a joacute mi az ereacuteny mi a koumltelesseacuteg s ne csatlakozzunk egy magyaraacutezathoz sem miacuteg csak valami oly pontot meg nem talaacutelunk mely mint az Archimedesi pont vagy Descartes bdquoCogito-ja biztos sziklaalapot nyujt erkoumllcsi meggyőződeacutesuumlnk megeacutepiacuteteacuteseacutere

Nagy szoacute az amit kimondottam Haacutet nincsen-e biztos vezeacuterlője az embernek az eacutelet hullaacutemzoacute tengereacuten Nem taniacutetottaacutek-e a helyes utat az erkoumllcsi geniusok Buddha Moacutezes Jeacutezus hogy ilyen aacutelliacutetaacutest kockaacuteztatunk Ily keacuterdeacutesekneacutel illő dolog hogy egeacutesz vilaacutegosan laacutessunk eacutes distingvaacuteljunk Eacuten nem tagadom hogy az erkoumllcsi toumlrveacuteny melyet Jeacutezus felaacutelliacutetott igaz de nem is aacutelliacutetom hogy hamis vagy igaz Sziacutevem mondhatja termeacuteszetes vonzalmaacuteval hogy iacutegy kell eacutelnem magaacuten- eacutes koumlzeacuteletemben de eacutertelmemnek ez nem elegendő nekem doumlntő eacutervek kellenek arra neacutezve hogy valamit tudomaacutenyosan igaznak tartsak baacuter cselekedeteimhez elegendő ha lelkiismeretem helyesleacuteseacutevel talaacutelkoznak (Descartes is De Meth III) Eacuten azeacutert az erkoumllcstanhoz az erkoumllcsoumlk philosophiaacutejaacutet ezen philosophiaacutehoz pedig alapjainak igazolaacutesaacutet koumlvetelem amaz a teacuteny a maacutesodik a magyaraacutezat a harmadik e magyaraacutezat igazolaacutesa s megbizonyiacutetaacutesa Ha modern term technikussal kellene vaacutellalkozaacutesomat jeloumllni akkor azt mondanaacutem eacuten az erkoumllcs philosophiaacutejaacutenak

1 Eacuten ezen distinctioacutet bdquoSittenlehre eacutes bdquoMoralphilos koumlzoumltt helyeslem s azeacutert hasznaacutelom Cathrein V bdquoMoralphilosophie I k 1 lapjaacutet helyeslem


___________________________________________________________________________________


ismeretelmeacuteleti igazolaacutesaacutet keresem azaz keresem azon legmeacutelyebb gyoumlkeacuterszaacutelakat melyekből az erkoumllcs philosophiaacuteja eacutes maga az erkoumllcsiseacuteg kinőtt S aki ezen meacutelyseacutegekbe velem le akar szaacutellani azt uumldvoumlzloumlm neheacutez de roppant fontossaacuteguacute eacutes nagy sikerrel kecsegtető baacutetorsaacutegaacuteban

2 sect A metaphysikai eacutes psychologiai igazolaacutes eleacutegtelenseacutege Ismeretelmeacuteleti elődoumlk Kant Beneke Az angolok Simmel

Nem vagyok oly hiuacute hogy ezen gondolatot uj eacutes sajaacutet felfedezeacutesemuumll hirdessem Amikor a philosophiaacutenak oumlnigazolaacutesaacutet tervbe vetteacutek akkor az erkoumllcs philosophiaacutejaacutetoacutel is kezdteacutek az igazolaacutest koumlvetelni s azon időtől kezdve ismeacutetelten proacutebaacuteltaacutek Minden erkoumllcs-philosophiai rendszer igazolja a maga igazaacutet mdash aacutellaacutespontjaacutet elveacutet toumlrveacutenyeit fogalmait mihelyst az elődoumlktől elteacuterő uacuteton keacuteszuumll haladni De az igazolaacutesokban nem talaacutelom azon fundamentaacutelis fogalomnak keacutetseacuteget nem engedő taacutergyalaacutesaacutet melytől oumlsszes fejtegeteacuteseik fuumlggnek Ezen fogalom az eacuterteacutek fogalma Az igazolaacutesok toumlbbnyire abban aacutellanak hogy vagy 1 a metaphysika alapjaival hozzaacutek oumlsszefuumlggeacutesbe az erkoumllcsnek felfogaacutesaacutet vagy 2 a psychologiaacuteboacutel kiacutevaacutenjaacutek az erkoumllcsiseacuteget s toumlrveacutenyeit levezetni mdash amihez onto- eacutes phylogenetikus tekintetből tartott fejlődeacutesi (evolutionistikus) magyaraacutezatokat szoktak ragasztani Ezen igazolaacutesokroacutel az a neacutezetem hogy eleacutegtelenek A metaphysikai igazolaacutes az erkoumllcsi toumlrveacuteny fuumlggetlen eacuterveacutenyesseacutegeacutet ignoraacutelja a leacutelektani fejtegeteacutes pedig a meglevőből eacutes a voltboacutel akarja magyaraacutezni azt ami bdquokell s ezen vaacutellalkozaacutesaacuteban okvetlenuumll csaloacutedaacutesok eacuterik

Az igazolaacutesi kiacuteseacuterletek tehaacutet reacutegoacuteta toumlrteacutennek s mineacutel keacutesőbbiek eacutes ujabbak annaacutel rosszabbak (lehetne mondani) Mert az akinek nagy elmeacutejeacuteben az igazolaacutes szuumlkseacutege megfogantatott Kant meacuteg mindig a legjobb legalaacutebb a legtisztaacutebb minden zavaroacutetoacutel s legvilaacutegosabban laacutetta ezen igazolaacutes szuumlkseacutegesseacutegeacutet eacutes koumlvetendő iraacutenyaacutet Nevezetes munkaacutejaacutenak cime ez volt bdquoGrundlegung zur Metaphysik der Sittenrdquo s megjelent 1785-ben neacutegy eacutevvel a T Eacute Kr-ja utaacuten s ceacuteljaacutet ekkeacutep adja elő (Vorrede 9 l) bdquoGegenwaumlrtige Grundlegung ist nichts mehr als die Aufsuchung und Festsetzung des obersten Princips der Moralitaumltrdquo Moacutedszereacuteről maga a nagymester ugyanott iacutegy nyilatkozik bdquoIch habe meine Methode in dieser Schrift so genommen wie ich glaube dass sie die schicklichste sei wenn man vom gemeinen Erkenntnisse zur Bestimmung des obersten Princips desselben analytisch u wiederum zuruumlck von der Pruumlfung dieses Princips u den Quellen desselben zur gemeinen Erkenntniss darin sein Gebrauch angetroffen wird synthetisch den Weg nehmen woll Az egeacutesznek meneteacutet pedig (uo 10 l ed Rosenkranz) ekkeacutep adja elő 1 Erster Abschnitt Uumlbergang von der gemeinen sittl Vernunfterkenntniacutess zur philosophischen 2 Zweiter Abschnitt Uumlbergang von der popul Moralphilosophie zur Metaphysik der Sitten 3 Dritter Abschnitt Letzter Schritt von der Metaph der Sitten zur Kritik d r prakt Vft Tehaacutet a koumlzfelfogaacutesban talaacutelja az erkoumllcsiseacuteg főjellemzőjeacutet s aacuteltalaacutenos toumlrveacutenyeacutet azutaacuten a koumltelesseacuteg parancsszavaacutet eacutes alaptoumlrveacutenyeacutet fejtegeti s veacutegre a szabadsaacutegban talaacutelja az erkoumllcsi toumlrveacutenynek reaacutelis felteacuteteleacutet s magyaraacutezza a kateg imperativus lehetőseacutegeacutet

Az erkoumllcsiseacuteget nem vezeti le a koumlzoumlnseacuteges felfogaacutesboacutel hanem kielemezi belőle az eacutertelmeacutet ennek a toumlrveacutenynek előzmeacutenyeit mint felteacuteteleit aacutelliacutetja oda s raacuteutal arra hogy a veacutegleges megfejteacutes csak a Gy Eacute Kr-jaacuteban lehetseacuteges mely az akaratra neacutezve olyan mint az eacutertelemre neacutezve volt a T Eacute Kr-ja

Teljesen osztom azon neacutezetet hogy erkoumllcstant rendszeresen csak ilyen ismeretelmeacuteleti alapon lehet eacutepiacuteteni valamint Kant is erre eacutepiacutetette a Kr d pr Vft koumlzvetiacuteteacuteseacutevel a bdquoRechtslehre eacutes bdquoTugendlehre rendszereit Nekem azonban uacutegy laacutetszik hogy a Kant-feacutele alapveteacutesből hiaacutenyzik valami Ezen valami egyreacuteszt az hogy elmeacutelete nem eleacuteg universalistikus egeacutesz kutataacutesa az erkoumllcsi joacute kereteacuten beluumll marad s fejtegeteacutesei nem emelkednek fel azon belaacutetaacutesig hogy a bdquojoacute mellett maacutes eacuterteacutekjelzők is vannak s hogy mindezeknek a koumlzoumls gyoumlkereacutet kell felmutatni ha biztosan s helyesen oacutehajtjuk az eacuterteacutekeleacutes egeacutesz koumlreacutet megvizsgaacutelni Eacuten enneacutelfogva taacutegabb teacutert kiacutevaacutenok ezen fejtegeteacuteseimnek nyitni s azt azzal veacutelem eleacuterhetni hogy az eacuterteacutektanok (disciplinaacutek) koumlzoumls gyoumlkereacutet az eacuterteacuteket aacutelliacutetom a kutataacutes centrumaacuteba Ily moacutedon veacutelem eleacuterhetni azt hogy a philosophiaacutenak keacutet paacuterhuzamos aacuteramaacutet oumlsszekapcsolom valamint ugyanis az bdquoelmeacuteleti aacuteg a receptiv lelki műkoumldeacutesnek fejtegeti főfogalmait uacutegy a bdquogyakorlati aacuteg a reactiv műkoumldeacutes toumlrveacutenyeit fogja koumlzoumllni Minthogy pedig a receptiv műkoumldeacutes ugyanazon erőre taacutemaszkodik mint a reactiv mdash amennyiben mind a keacutet esetben a mi eacutertelmiseacuteguumlnk alkotja a vilaacuteg keacutepeit amott oumlntudatlanul emitt oumlntudatosan azaz megelőző becsleacutes alapjaacuten annyiban a legmeacutelyebb vonatkozaacutesoknak kell előfordulniok az ontologia eacutes deontologia alapfogalmai koumlzoumltt s ami amottan mint substantia aacutelliacutettatik a dolgoknak suacutelypontjaacuteba azt emitten mint eacuterteacuteket fogjuk a dolgok sziacuteveacuteben talaacutelni Azon koumlzoumls erő pedig mely mind a kettőben nyilvaacutenul az oumlnmagaacutet aacutelliacutetoacute intelligentiaacuteban lesz talaacutelhatoacute


___________________________________________________________________________________


De a moacutedszerben Kanthoz csatlakozom A lelki teacutenyek a fogalmak minden oldaluacute elemzeacutese aacuteltal akarok az eacuterteacutek leacutenyegeacutebe behatolni s ezzel a sziacutevvel a toumlbbi veacuteredeacutenyeket kapcsolatba hozni mik az eacuterteacutekdisciplinaacutekba a taacuteplaacuteloacute tartalmat viszik Enneacutelfogva a pusztaacuten leacutelektani magyaraacutezatot a problema megfejteacuteseacuteuumll nem tekinthetem előbb kell magaacutet a problemaacutet logikai jelenteacuteseacuteben megelemezni s azutaacuten neacutezhetjuumlk hogy a leacutelek milyen mechanismusa aacuteltal leacutetesuumllnek a keacuterdeacutes szaacutelai Ezek voltak akkor is vezeacuterlő indokaim mikor az aacuteltalaacutenos eacuterteacutekelmeacuteletből a psychologiai fejtegeteacuteseket mint ceacutelra nem vezetőket kizaacuterandoacuteknak aacutelliacutetottam1 A logikai elemzeacutes a fő mdash a psychologiai keletkezteteacutes a melleacutekes amannak logikai structuraacutejaacutet vaacuteltozatlanul kell megaacutellapiacutetanunk csak azutaacuten lehet a problematikus leacutelektani constructioacutet raja alkalmazni A megfordiacutetott menetneacutel azon veszeacutely fenyeget hogy annyifeacutele eacuterteacutekfogalmat nyeruumlnk ahaacutenyfeacutele a leacutelektani aacutellaacutespont miről construaacutelunk ez volna az eset akkor is pl ha a logikai toumlrveacutenyeket eacutepiacutetenők a leacutelektanra

S ez kuumlloumlnboumlzteti meg az eacuten alapveteacutesemet Beneke Ed Fr alapveteacuteseacutetől melyet 1822-ben adott ezen ciacutem alatt bdquoGrundlegung zur Physik der Sitten ein Gegenstuumlck zu Kants Grundl zur Metaphysik der Sitten nebst einem Anhange uumlber das Wesen u die Erkentnissgrenzen der Vernunft (Berlin) Amint a ciacutem mutatja Beneke az erkoumllcs physikaacutejaacutet azaz valoacute eredeteacutet akarja megmagyaraacutezni s Jacobira taacutemaszkodva hevesen tiltakozik az erkoumllcsi szabaacutely despotismusa s Kant transcendentalis szabadsaacutegtana ellen Ő annaacutelfogva egeacuteszen maacutest eacutert az erkoumllcsiseacuteg alatt mint Kant s leacutelektani magyaraacutezataacuteboacutel maacutest is hoz ki mint Kant a caacutefolatot azeacutert nem a leacutelektan hanem a logika tereacuten eacutes ennek fegyvereivel kellett volna adni mdash mert amit ő most eredmeacutenyuumll nyer az nem az amit Kant taniacutetott s ami ellen Beneke a maga tanaacutet felaacutelliacutetja Mi uacutegymond Beneke a dolgok eacuterteacutekeacutet azon hataacutesok szerint eacuterteacutekeljuumlk melyeket a mi lelki teveacutekenyseacutegeinkre gyakorolnak tehaacutet az eacuterteacutek az eacutelv eacutes kiacuten szerint aacutellapiacutettatik meg Beneke azon koumlruumllmeacutenyeket tuumlzetesen fejtegeti melyek az eacutelv (bdquoSteigerung) eacutes kiacuten (bdquoHerabstimmung) magassaacutegaacutera (bdquoHoumlhe) befolyaacutessal vannak s azt talaacutelja hogy ezen gyarapodaacutesban s csoumlkkeneacutesben fokok vannak melyek a javak fokozataacutet (bdquoAbstufung) szolgaacuteltatjaacutek Amit azeacutert mint bdquomagasabbat eacuterzuumlnk s kiacutevaacutenunk az az erkoumllcsileg koumlvetelt Aacutemde miben aacutell az a bdquomagassaacuteg s milyen uacuteton toumlrteacutenik annak biztos megaacutellapiacutetaacutesa arra B-nek csak a bdquogyarapodaacutes aacuteltalaacutenos szava van Ezen leacutelektani levezeteacutes enneacutelfogva a moralitaacutes tartalmaacutet eacutes jelenteacuteseacutet nem eacuterinti s eacutepp uacutegy egyezhetik Kantnak mint Benthamnek bdquomoralitaacutesaacuteval A forma melyben a becsleacutes veacutegbemegy helyes lehet de nem ez a keacuterdeacutes az erkoumllcsoumlsseacutegneacutel hanem az mi a tartalma az erkoumllcsoumlsseacutegnek S azt az eredmeacutenyt amit Kant elemzeacutese napfeacutenyre hozott Beneke bdquoalapveteacutese nem caacutefolta meg A bdquotranscend szabadsaacuteg tagadaacutesa pedig egyenesen arroacutel tanuskodik hogy Benekeacutenek az erkoumllcsoumlsseacutegről egeacutesz maacutes neacutezete van mint Kantnak s hogy az ő leacutelektani deductioacuteja enneacutelfogva a Kant-feacutele fejtegeteacutesek eacuterveacutenyesseacutegeacutet nem alteraacutelja mert egeacuteszen maacutes teacuteren mozog s maacutes problemaacutet old meg

Benekeacuten kiacutevuumll emliacuteteacutest eacuterdemelnek Whewell William kinek műve a Herbarti 5 ideaacutenak hataacutesaacutet nem tagadhatja meg Sidgwick Henry bdquoMethod of Ethics (1875 4 ed 1890) az utilitarianismusnak uj taacutemaszokat kiacutevaacuten nyujtani Leslie Stephen bdquoScience of Ethics (1882) az utilismust az evolutionismussal akarja oumlsszefűzni Green Thomas Hill bdquoProlegomena to Ethics (2 ed 1884) hasonloacutean vizsgaacutelja az erkoumllcsiseacuteg alapjait Beaussire bdquoLes principes de la morale mdash s maacutesok nem mozognak olyan teacuteren amilyent eacuten akarok magamnak kijeloumllni Mert ezek vagy particularistice egyes rendszerekre ceacutelozva dolgoznak vagy pedig aacuteltalaacuteban fejtegetik a maacuter meglevő rendszerek elveit

Koumlzelebb aacutell intentioacutemhoz egy ujabb munka melyet Simmel Gyoumlrgy adott ki 1892-ben bdquoEinleitung in die Moralwissenschaftrdquo ciacutemeacuten Ezen munka valoacuteban kritikaacuteja az erkoumllcs-philosophia legtoumlbb fogalmainak miknek alkotoacute szaacutelait s egymaacuteskoumlzti oumlsszefuumlggeacuteseacutet ritka dialektikai uumlgyesseacuteggel mutatja ki vezeti pedig azon gondolat hogy az erkoumllcsiseacuteg abban aacutell amit a faj fenntartaacutesa ceacuteljaacuteboacutel annak tapasztalt Futoacutelagos bepillantaacutes a feloumllelt keacuterdeacutesekbe meggyőz arroacutel hogy kereteacuteben a legfőbb erkoumllcsi fogalmak talaacutelnak helyet s elinteacutezeacutest Az első fogalom a bdquokell (das Sollen) a maacutesodik probleacutemaacutet az egoismus eacutes altruismus viszonya keacutepezi harmadszor erkoumllcsi eacuterdem eacutes erkoumllcsi bűnoumlsseacuteg negyedszer a boldogsaacuteg (Gluumlckseligkeit) oumltoumldik keacuterdeacutes a kategor imperativus hatodik a szabadsaacuteg hosszas vizsgaacutelaacutesa (II p 131mdash306) hetedik a ceacutelok egyseacutege eacutes ellenkezeacutese (Einheit u Wiederstreit der Zwecke) (II 307mdash426) A mű enneacutelfogva az erkoumllcstannak főproblemaacuteit oumlleli fel uacutegymint a ceacutel az egyes eacutes koumlzoumls ceacutel a boldogsaacuteg a szabadsaacuteg a koumltelesseacuteg az ereacuteny keacuterdeacuteseit s baacuter a szerző egymaacutestoacutel fuumlggetlen cikkekben taacutergyalja valamennyi cikk ugyanazon eredmeacutenyre jut el bdquodass jeder derselben (eth Grundbegriffe) eine Sammlung der mannigfaltigsten oft entgegengesetzten Tendenzen u Denkmotive darstellt ja oft nur scheinbar irgend einen Inhalt hatrdquo (Vorrede II k 1) A mű tanulmaacutenyozaacutesaacutet az neheziacuteti hogy az eacuterteacutek fogalmaacutet tuumlzetesen nem vizsgaacutelja s iacutegy az egyes fogalmaknak tartalma rendszeres oumlsszhangban nem egyesuumll Eacuten aki szinteacuten az erkoumllcstan alapfogalmait akarom megvizsgaacutelni ezen oknaacutel fogva Simmelre sokszor vissza fogok teacuterni de methodusaacutet csak előkeacutesziacutetőuumll fogom hasznaacutelni s nem felejtem el a reacuteszletes dialektika mellett azon 1 Vouml akad szeacutekfoglaloacutemat bdquoAz eacuterteacutekelm feladata st 11 l


___________________________________________________________________________________


feladatomat sem hogy a fejtegeteacutesek veacutegeacuten ne morzsaacutekat hanem egybegyuacutert kenyeret nyujtsak hallgatoacuteimnak

3 sect A feladat eacutes a mű ciacuteme A moacutedszer vaacutezlatos rajza Ez előadaacutesokkal jaacuteroacute felelősseacuteg Tanmenet

Előadaacutesaimnak ceacutelja most maacuter hataacuterozottabb koumlrvonalakat mutat Eacuten nem fogok adni rendszeres moraacutelt hanem annak alapfogalmait teszem kritikaacutem taacutergyaacutevaacute s azoknak tartalmaacutet akarom szabatosan meghataacuterozni Azeacutert ciacutemoumlk bdquoa philos erkoumllcstan alapvető keacuterdeacutesei vagy bdquoa philos erkoumllcstan alapfogalmainak kritikaacuteja vagy bdquoanalysise ami egyeacutertelmű azzal hogy bdquoaz erkoumllcsiseacuteg alapjai Mert azon fogalmak fejtegeteacutese raacute fog vezetni azon erőkre melyek az erkoumllcsiseacuteget leacutetesiacutetik de mivel koumlzvetlen kiindulaacutesom a moraacutelphilosophiaacuteboacutel toumlrteacutenik azeacutert az első ciacutemet vaacutelasztom fejtegeteacuteseim szaacutemaacutera

A ceacutel tehaacutet nem az erkoumllcstani rendszer hanem alapkoumlveinek megvaacutelogataacutesa elkeacutesziacuteteacutese a rendszer ceacuteljaacuteboacutel S ez adja meg eljaacuteraacutesomnak a moacutedszereacutet is Keacutet szeacutelsőseacuteget kell s akarok ezen moacutedszerrel elkeruumllni minden dogmatismus ki legyen zaacuterva (1 sect) legyen az akaacuter a gondolatok akaacuter a teacutenyek dogmatismusa Nem helyezkedem enneacutelfogva sem a metaphysikai magaslatra sem pedig nem meruumlloumlk el az empirismus tengereacuteben amaz keacutesz haacuteloacutet boriacutet a teacutenyekre emez uacuteszkaacutelni engedi a halakat roumlpkoumldni a madarakat pedig egy nyaacutejba akarja oumlsszeterelni A metaphysikai felteveacutesek mellett amint az utolsoacute fejezetben reacuteszletezni fogom nem lehet sem a szabadsaacuteg sem a felelősseacuteg eacutes beszaacutemiacutethatoacutesaacuteg sem a koumltelesseacuteg sem az ereacutenyt tisztaacuten megeacuterteni a metaphysikai prisma szeacutetveti sugarakba s meghamisiacutetja a tiszta feheacuter feacutenyt Viszont a puszta empiacuteria mint pl Spencer bdquoData of Ethics Wundt bdquoEthik s maacutes művek oumlsszegyűjtoumlgetik kivaacutelt neacuteprajzi viraacutenyokon a kuumllsőneacutel marad lehet itt ugyan bizonyos haladaacutesi toumlrveacutenyeket abstrahaacutelniacute de az emberi termeacuteszet alkataacuteba ezzel nem hatolunk pedig onnan akarjuk a cselekedetek erkoumllcsi qualitaacutesaacutet megeacuterteni Nekuumlnk nem az empiria vaacuteltozoacute tuumlnemeacutenyeinek kuumllső (sociologiai) toumlrveacutenyeire van szuumlkseacuteguumlnk hanem amaz oumlroumlk toumlrveacutenyre mely ezen metamorphosisokban nyilvaacutenul s vaacuteltozatlan marad azok előre- vagy visszafejlődeacuteseacuteben

Neheacutez ugyan reacuteszletes keacutepet adni ezen moacutedszeres kezeleacutesről melyet az egyes keacuterdeacutesekneacutel alkalmazni fogunk s meacutegis hogy előre tisztaacuteban legyuumlnk legalaacutebb fő vonaacutesaival aacuteltalaacutenos rajzaacutet megadni proacutebaacutelom A mi ceacutelunk az erkoumllcsi eacuterteacutekeleacutes alkalmazaacutesa az emberi cselekedetekre Enneacutelfogva nekuumlnk első dolgunk azon taacutergyakat oumlsszeaacutelliacutetani melyekneacutel az ember az eacuterteacutekeleacutest aacuteltalaacuteban veacutegzi Ezen merően empirikus adatgyűjteacutes csak a tovaacutebbi munka alapjaacuteul szolgaacutel s legfeljebb arra az eredmeacutenyre vezet hogy az eacuterteacutekeleacutesnek kuumlloumlnfeacutele formaacuteit azoknak toumlrteacutenelmi aacutetalakulaacutesaival egyuumltt mint magyaraacutezandoacute teacutenyeket constataacutelja Ez az empirismus első jogosult alkalmazaacutesa ezen keacuterdeacutesekneacutel Az eacuterteacutekeleacutesnek magaacutenak mint alanyi teveacutekenyseacutegnek a formaacutei keacutepezik a tovaacutebbi elemzeacutesnek taacutergyaacutet eacutes anyagaacutet Van-e ezen eacuterteacutekeleacutesekben valami koumlzoumls vonaacutes miben aacutell a meacuterteacutek melyet a kuumlloumlnboumlző esetekre alkalmazunk nincs-e ennek az eacuterteacutekeleacutesnek valami egyetemes felteacutetele a felfogoacute alanyban hogyan lehet ezen felteacutetelből az egyes eacuterteacutekeket levezetni Ez nyiacutelvaacuten az eacuterteacutek aacuteltalaacutenos elmeacuteleteacutere vezet melynek utolsoacute fejtegeteacutesei az erkoumllcsi eacuterteacutekben veacutegződnek

Az erkoumllcsi eacuterteacutek megaacutellapiacutetaacutesaacuteval nyertuumlk feladatunk tulajdonkeacutepeniacute taacutergyaacutet eacutes teruumlleteacutet Minek tulajdoniacutetjuk ezen eacuterteacuteket mely felteacutetelektől fuumlgg maga ezen taacutergy mely erkoumllcsi eacuterteacutekkel bir Ez tovaacutebbi meacutelyebb elemzeacutesnek lesz teendője mely addig folytatandoacute miacuteg mindazon elemeket meg nem talaacuteltuk amelyek az erkoumllcsi taacutergy nemes qualitaacutesaacutet alkotjaacutek Ezen elemek tartalmaacutenak elemzeacutese keacutepezi maacuter az erkoumllcsi alapfogalmak dialektikaacutejaacutet mely az ereacutenyek eacutes koumltelesseacutegek rendszereacuteben aacutellapodik meg

Ez volna roumlvid vonaacutesokban azon moacutedszer alkata melyet koumlvetni keacuteszuumlloumlk Ezzel azt eacuterem el hogy 1 az empiriaacutenak kellő jogaacutet eacuterveacutenyesiacutetem s benne azon taacutergyat lelem amelyet magyaraacuteznia kell az erkoumllcs philosophiaacutejaacutenak 2 munkaacutem teljesen elfogulatlan eacutes szabad semmi dogmaacutera nem tekint csak elemez de alapjai a teacutenyekben vannak s azeacutert a reaacute eacutepuumllő erkoumllcstan igazaacuten positiv eacutes tudomaacutenyos erkoumllcstan lehet 3 munkaacutem mindveacutegig ellenőrizhető teacutenyeacutekneacutel marad s ezen teacutenyekből lesz keacutepes azok toumlrveacutenyeacutet megtalaacutelni s arra is hogy ezen egyes teacutenyeket az emberi termeacuteszet veacutegső functioacuteival kapcsolatba hozza Ily moacutedon veacutelem azon paradox ceacutelt eleacuterhetni hogy az erkoumllcsnek positiv metaphysikaacutejaacutet adom meg

A mi utunk enneacutelfogva bizonyos eacutertelemben koumlruacutet lesz olyan amilyent a tapasztalati tudomaacutenyok kiveacutetel neacutelkuumll elveacutegezni keacutenytelenek Fele az uacutetnak az alapokig halad vagy ahogy mondani szoktaacutek felfeleacute vezet a determinatio leacutetraacutejaacuten ez az analytikus fele az uacutetnak s tart addig mig az oumlsszes elemeket meg nem talaacuteltuk Eacuten ezen eljaacuteraacutest inkaacutebb lefeleacute valoacute haladaacutesnak kutatoacute aacutesaacutesnak nevezneacutem mely addig tart miacuteg azon gyoumlkeret kiaacutestuk s napfeacutenyre hoztuk melyből az erkoumllcsiseacuteg gyuumlmoumllcsei kinőttek A maacutesik feleuacutet ennek


___________________________________________________________________________________


proacutebaacuteja amint az alaphoz eacuterkeztuumlnk ismeacutet oumlsszerakjuk egyenkeacutent a felteacuteteleket s visszafeleacute iparkodunk a verőfeacutenyes napsugaacuter honaacuteba ahol a kiindulaacutesi pontunkat (az eacuterteacutekeleacutes taacutergyait) mint ereacutenyeket eacutes koumltelesseacutegeket talaacuteljuk uacutejboacutel S csak ha ezt sikeruumllt eleacuterni lehet az erkoumllcsphilosophia maacutes constructioacuteit biacuteraacutelat alaacute venni s kimutatni mennyire keacutepesek azok azon teacutenyeket magyaraacutezni melyeket mi elemeztuumlnk

Raacutem neacutezve ezen eljaacuteraacutes kettős koumltelesseacuteg egyeacuteni kharakterem s tanaacuteri aacutellaacutesom koumltelesseacutege Az erkoumllcstani elmeacutelet nem hasonliacutet maacutes elmeacuteletekhez Maacutes teacuteren teacutevedhetek minden veszeacutely neacutelkuumll mert a teacutevedeacutes megjaviacutetaacutesa neheacutezseacuteg neacutelkuumll toumlrteacutenhetik maacutes elmeacuteletek ugyanis a keruumlletre vonatkoznak physikai erőkre aacutesvaacutenyokra tőlem kuumlloumlnboumlző eacutelőleacutenyekre meacuteg a magam lelkeacuteneacutel is annak egyes teveacutekenyseacutegei csak keruumlleti eacuterteacutekkel biacuternak Ha ezeknek oumlsszefuumlggeacuteseacutet neacutehol helytelenuumll fűztem oumlssze gondolataimban akkor csak keacutepeimre terjed ki a teacutevedeacutes mdash felbontom a helytelenuumll oumlsszefűzoumltt szaacutelakat s megfoltoztam objectiv ismereteimet Az erkoumllcs philosophiaacuteja azonban a centrumnak a philosophiaacuteja melyből minden cselekedetuumlnk szaacutermazik jaj nekem ha e cselekedetek forraacutesa felől helytelenuumll elmeacutelkedem mert cselekedeteimet ezen helytelen elmeacutelet fogja vezetni egeacutesz eacuteletem boldogsaacutega eacutes eacuterteacuteke forog tehaacutet a kockaacuten Eacuten azeacutert eacutevtizedek oacuteta kutatom e keacuterdeacuteseket s nem aacutellapodtam meg koumlnnyelműen valamely hitcikkneacutel nehogy eacuteletem ferde iraacutenyban haladjon Mert az ember egyszer eacutel helyrehozhatatlan annaacutelfogva minden mulasztaacutes amelyet eacuteletuumlnkben az erkoumllcsi teacuteren elkoumlvetuumlnk S kettős koumltelesseacuteg nehezedik reaacutem amikor mint professor azaz az igazsaacuteg felkent hirdetője eacuteletem vezeacuterlő gondolatait előadom Jaj nekem ha hallgatoacuteim valamelyikeacuteneacutel teacuteves eacuteletfelfogaacutesra okot adok vagy megbotraacutenkoztatom ahogy az iacuteraacutes mondja

Eacuten ezen okboacutel keacutestem az erkoumllcstan rendszeres előadaacutesaacuteval mert baj az ha magam nem laacutetok tisztaacuten meacuteg nagyobb azonban a baj akkor ha maacutesnak szemeacutet megvakiacutetom vagy kivaacutejom Eacuteppen azeacutert most sem adok rendszert mely a hallgatoacutet foglyul ejti1 hanem kutataacutesaimat uacutegy rendezem be hogy hallgatoacuteim velem egyuumltt meggondolhassanak minden reacuteszletet az okoskodaacutes teacutevedeacuteseit esetleg megjaviacutetsaacutek s meggyőződeacutesuumlket ne eacutentőlem vegyeacutek hanem oumlnerővel kuumlzdjeacutek ki maguknak a felhozandoacute teacutenyek alapjaacuten Ezen ceacutelboacutel eszkoumlzlendő a taacutergynak berendezeacutese is

4 sect Az anyag felosztaacutesa

Mikeacutepen haladunk tehaacutet legoacutevatosabban hogy ezen felelősseacuteg ellen ne veacutetsuumlnk

Hogy az erkoumllcstan a positiv alapokroacutel le ne teacuterjen hogy az erkoumllcsiseacuteget uacutegy fogjuk fel ahogy az teljesseacutegeacuteben van ne pedig uacutegy ahogy csak fictioacutejaacutet alkottuk meg magunknak elmeacutenkben mdash elsősorban az erkoumllcsi teacutenyeket kell ismernuumlnk Teacuteny pedig az hogy bizonyos dolgokroacutel eacuterteacuteket aacutelliacutetunk s azeacutert hogy kiacutetudjuk miben aacutell az erkoumllcsi eacuterteacutek elsősorban szuumlkseacuteges hogy mindazon teacutenyeket aacutettekintsuumlk melyekhez az ember eacuterteacuteket fűz vagy amelyeket becslő iacuteteacutelettel kiacuteseacuter

Ezen teacutenyek oumlsszesseacutege tehaacutet gyűjtendő Elkezdhetneacutem pl az uacutegynevezett erkoumllcsi teacutenyekkel uacutegymint az ereacutenyekkel vagy a koumltelesseacutegekkel s azt mondhatnaacutem bdquoiacuteme az ereacutenyek eacutes koumltelesseacutegek keacutepezik az anyagot melyből az elemzeacutesnek ki kell indulnia Igy jutnaacutenk előszoumlr a SokratesmdashPlatoni uacutetra mely Platon dialogusaiban az egyes ereacutenyek elemzeacuteseacuteből indul ki s azok fogalmaacuteig akar eljutni Eljutnaacutenk maacutesodik esetben Paul Janet uacutetjaacutera aki a koumltelesseacutegekben laacutetja az erkoumllcsi teacutenyek legfőbbjeacutet s azeacutert az erkoumllcstani anyagot a koumltelesseacutegek felsorolaacutesaacutera szoriacutetja meg2 bdquoNous proposons donc de donner agrave la morale une base plus solide en commenccedilant par la morale particuliegravere et pratique (a koumltelesseacuteggel) et en terminant par la theacuteorique Ezen bdquomorale pratique naacutela a bdquodevoirs felsorolaacutesaacuteban aacutell

Az utak egyike sem vezet ceacutelra A Sokratesi az ereacutenyek definitioacutejaacuten tuacutel nem vezetett eacutes sok szerencse volt maacuter az is ha odaacuteig vitt a Paul Janet-feacutele sem vezet el az erkoumllcsiseacuteg teljes elemzeacuteseacuteig hanem megaacutellapodik a Kant aacuteltal megaacutesott alapoknaacutel s mdash minthogy maga Paul Janet toumlbbre nem volt keacutepes mdash ez volt a legokosabb amit tehetett Azonban van maacutes neheacutezseacutege is az ilyen kezdetnek Nemcsak hogy az bdquoereacutenyek koumlre nem fix mdash mert a bdquovirtue fogalma sokkal taacutegabb Humenaacutel mint pl Kantnaacutelmdash de maga az bdquoereacuteny eacutes a bdquokoumltelesseacuteg is keacutetseacutegbe vonatik speciaacutelis moralitaacutesukban Lehet az ereacutenyt physikai arravaloacutesaacutegul tekinteni (Tugend = taugen = tuumlchtig sein) s lehet a koumltelesseacuteget egyszerűen illuacutezioacuteul hirdetni mint szaacutemosak koumlztuumlk utoljaacutera M Guyau3 Mit csinaacutelok maacuter most ezekkel fenntartom-e azt hogy az ereacuteny

1 Az erkoumllcstani oktataacutesra neacutezve 1 Aristoteles mondaacutesat Eth Nic A taniacutetoacutekra is szoacutel 2 P Janet Traiteacute eacuteleacutementaire de philosophie (7 Ed 1889) p 552 3 M Guyau Esquisse dune morale sans obligation ni sanction 3-me eacuted Paris 1893


___________________________________________________________________________________


nem egyenlő aacuteltalaacuteban tehetősseacuteggel eacutes hogy a koumltelesseacuteg az erkoumllcsiseacutegtől elvaacutelaszthatatlan Aacutelliacutetaacutes aacutellana szemben aacutelliacutetaacutessal ha ezt tenneacutem caacutefolatot az eacuten aacutelliacutetaacutesom nem keacutepezne Nekem meacutelyebbre kell aacutesnom mint Guyau tette ha caacutefolni akarom S ezen ceacutelra szolgaacutel a becsleacutes taacutergyainak oumlsszesseacutege mert csak ezen sommaacutenak elemzeacutese keacutepes kimutatni vajjon egyformaacutek-e a physikai eacutes a moraacutelis taacutergyak eacuterteacutekeleacutesei Ez keacutepezi tehaacutet a mi kutataacutesunk első taacutergyaacutet az első leacutepeacutes az eacuterteacutekeleacutes taacutergyainak aacutettekinteacutese s az eacuterteacutekeleacutesi moacutedok constataacutelaacutesa

De mit jelent aacuteltalaacuteban az hogy bdquoeacuterteacutekeluumlnk haacutenyfeacutele meacuterteacutekkel meacuterjuumlk az eacuterteacuteket mik az eacuterteacutekeleacutes fokozatai vagy csak egy-e az eacuterteacutek A feladat magaacuteba foglalja az eacuterteacutek aacuteltalaacutenos elmeacuteleteacutet

Miutaacuten az eacuterteacutekek koumlzoumltt fokozatot talaacuteltunk az elemzeacutes megkorlaacutetolja teruumlleteacutet s az erkoumllcsi eacuterteacutekre szoriacutetkozik Milyen felteacutetelek mellett lehetseacuteges az erkoumllcsi eacuterteacutek Ezen 3 pont az erkoumllcsiseacuteg ismeretelmeacuteleti felteacuteteleit foglalja magaacuteban

Ha iacutegy a gyoumlkeacuterig leaacutestunk akkor a reconstructiacuteo kezdődik Az előzmeacutenyekből meg kell eacuterteni az ereacutenyeket eacutes egyuacutettal azon koumltelezteteacutest is mely ezekkel egyuumltt jaacuter Ez a 4mdash5 feladat

S csak azutaacuten teacuterhetuumlnk aacutet azon fejtegeteacutesekre melyek maacutes moraacutelrendszerek eacuterteacutekeacutere vonatkoznak A moraacutel aacutellaacutespontjainak kritikaacuteja keacutepezi a befejező fejezetet Ezen kereten beluumll taacutergyalandoacute az individuaacutelis eacutes sociacutealis ethika megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutenek jogosultsaacutega is ellenben az eudaemonismus keacuterdeacutese maacuter az eacuterteacutekelmeacuteletben nyeri veacutegleges elinteacutezeacuteseacutet A problemaacutek felsorolaacutesa pedig mutatja hogy az oumlsszes erkoumllcsi alapfogalmak majd taacutergyalaacutes alaacute keruumllnek a mi keretuumlnkben

Taacutergyunk enneacutelfogva a koumlvetkező fejezetekben tagosodik

1 A becsleacutes taacutergyai aacuteltalaacuteban

2 Az eacuterteacutek aacuteltalaacutenos elmeacutelete

3 Az erkoumllcsiseacuteg ismeretelmeacuteleti felteacutetelei

4 Az ereacutenyek constructioacuteja

5 A koumltelesseacutegek paacuterhuzama

6 Erkoumllcstani aacutellaacutespontok s erkoumllcsphilosophiai iraacutenyok kritikaacuteja


___________________________________________________________________________________


I FEJEZET

A becsleacutes taacutergyai aacuteltalaacuteban eacutes a tetszeacutes fajai

5 sect A tetszeacutes teacutenye A tetszeacutes fajai Eacuterzeacutekleti eacutes eacuteszreveacuteti tetszeacutes

Azon taacutergyak melyeknek oumlsszesseacutege vilaacutegkeacutepuumlnket alkotja bennuumlnk nemcsak objectiv keacutep alakjaacuteban jelentkeznek hanem mindenkor bizonyos alanyi aacutellapot kiacuteseacutereteacuteben melyet e helyen mdash nem keacuterdve termeacuteszeteacutet mdash tetszeacutes vagy nemtetszeacutes neveacutevel jeloumlluumlnk S ezen fejezetnek feladata azon vonaacutesok feltuumlnteteacutese melyek a taacutergyakban tetszenek valamint azon alanyi aacutellapotok oumlsszeaacutelliacutetaacutesa melyek a taacutergyak hataacutesaacutet kiacuteseacuterik Minthogy a taacutergyak veacutegtelen sokasaacutega a reacuteszletezeacutest lehetetlenneacute teszi azeacutert legjobb ezen aacutettekinteacutest uacutegy eszkoumlzoumllni hogy eacutelettelen eacutes eacutelő leacutenyekre osztjuk fel s az eacutelőknek aacutettekinteacuteseacutet a noumlveacuteny aacutellat eacutes ember ciacutemei alatt veacutegezzuumlk

Az eacutelettelen taacutergyakat eleacuteg ceacutelunkra alaktalan eacutes alakos taacutergyakra felosztani Amazokhoz szaacutemiacutetjuk az elemeket eacutes azoknak alaktalan kevereacutekeit vagy egyesuumlleacuteseit emezekhez az alakos taacutergyakat amelyek egyreacuteszt a termeacuteszet maacutesreacuteszt az ember kezeacuteből keruumlltek ki Hataacutesuk az eacuterzeacutekek uacutetjaacuten joumln lelkuumlnkbe eacutertve itt az eacuterzeacutek alatt minden szervi keacuteszuumlleacuteket mely az egyeacuteni oumlnfenntartaacutes ceacuteljaacutenak szolgaacutel az ezekre hatoacute ingereket physikai eacutes chemiai erőknek nevezzuumlk a tetszeacutest eacuterzeacuteki eacuterzelem alakjaacuteban ismerjuumlk

Az alaktalan termeacuteszeti erők uacutegymint a chemiai elemek a levegő a viacutez a szeacutel a tűz koumlzvetetlen hataacutesa a megfelelő eacuterzeacutekek elvaacuteltozaacutesaacuteban eacuteszleltetik amely az oumlntudatban eacuterzeacutest kelt Ezen eacuterzeacutest kellemesnek vagy kellemetlennek nevezzuumlk s mindeniknek van maga objectiv vonaacutesa mely azt maacutestoacutel megkuumlloumlnboumlzteti Igy a chemiai elemek joacute eacutes rossz szagok kellemes vagy kellemetlen iacutezek durva vagy sima eacutes behiacutezelgő bőradatok kellemes vagy kellemetlen hangok eacutes sziacutenek alakjaacuteban leacutepnek fel a levegő a leacutelekzeacutes folyamataacutera a tűz a temperatura felfogaacutesaacutera van hataacutessal Ezen oumlsszhataacutesban meg kell kuumlloumlnboumlztetni az objectiv alapnak az adataacutet (szag iacutez nyomaacutes st) azon alanyi kiacuteseacuterőtől mely a tetszeacutes nyilatkozata Ez utoacutebbi minden qualitativ kuumlloumlnbseacuteg mellett egyforma kellemes vagy kellemetlen eacuterzeacutes mely azt jelenti hogy az eacuterzeacutekek alkotoacute anyaga eacutes ereje felemeacutesztetik vagy gyarapodik s enneacutelfogva az oumlntudatban mint az egeacutesznek gyarapodaacutesa (kellemes eacutelv) vagy fogyaacutesa (kellemetlen kiacuten) jelenik meg (Ezen koumlzvetlen adattoacutel kuumlloumlnboumlzik a maacutesodfokuacute eacuterzeacutes mely azaacuteltal keletkezik hogy a kellemes vagy kellemetlen a leacutelekben levő maacutes keacutepzetekkel keruumll oumlssze Igy pl az eacutelv eacutes kiacuten quantitativ fokozaacutesa kuumlloumlnfeacutele indulatokban veacutegződik melyek az okozoacute taacutergynak kuumlloumlnoumls sziacutenezetet koumllcsoumlnoumlznek aneacutelkuumll hogy az alapvonaacutest megvaacuteltoztatnaacutek Igy pl a hatalmas viacutezaacuteradaacutesok feacutelelmet okozhatnak s fenseacutegesekkeacute lesznek mdash azeacutert alapjukban meacutegis kellemetlen eacuterzelmekkel jaacuternak)

Mondhatjuk enneacutelfogva hogy az alaktalan physikai erők bennuumlnk elsősorban csak kellemes vagy kellemetlen eacuterzelmeket keltenek s ezt az alanyi aacutellapotot eacuterzeacuteki tetszeacutesnek nevezhetjuumlk Az eacuterzeacuteki tetszeacutes annak kifejezője hogy az illető erők physikai oumlnfenntartaacutesunkat elősegiacutetik vagy akadaacutelyozzaacutek toumlbb nem rejlik benne Ezen tetszeacutes kiacuteseacuteri mindazon taacutergyakat melyek pl taacuteplaacuteleacutekul szolgaacutelnak aacuteltalaacuteban eacutertve itt a taacuteplaacuteleacutek alatt nem csak azt ami a torkon lemegy hanem a meleget feacutenyt levegőt s a toumlbbit mind ami baacutermely physikai szervuumlnk erejeacutet veacutedi gyarapiacutetja vagy ellenkezőleg (tehaacutet a ruhaacutezat lakhely eszkoumlzoumlk stb)

Az alakos termeacuteszeti taacutergyak koumlzvetlen hataacutesa amiacuteg oumlntudat eacutes eacutelet bennuumlk nem nyilvaacutenul nem sokban kuumlloumlnboumlzik az alaktalanokeacutetoacutel A jegecalakban felleacutepő elemek eacutes vegyuumlleteik elsősorban chemiai hataacutest gyakorolnak de maacuter ezekben meacuteg inkaacutebb a hegytoumlmegek alakulaacutesaacuteban a folyoacutek eacutes tavak havasok eacutes pusztaacutek tűzhaacutenyoacutek csillagok physikai hataacutesa egy vonaacutessal megbővuumll Ezen megbővuumlleacutes egyfelől azzal aacutell elő hogy a szemre hatnak amit az alaktalanok nagy reacutesze nem tesz maacutesfelől azonban azzal hogy mint oumlnaacutelloacute taacutergyak vaacutelnak ki a toumlbbiekből A keacutep melyet bennuumlnk okoznak egyseacuteggeacute eacutes tagolttaacute zaacuteroacutedik oumlssze s az oumlntudat nem csak az alkotoacute reacuteszeket szemleacuteli s kiacuteseacuteri tetszeacutese nyilvaacuteniacutetaacutesaival hanem a maga oumlsszefoglaloacute tetteacutet (projectioacutejaacutet) is ami a hataacutesban uj elemet leacutetesiacutet Az okozott keacutepben azonban e kettő egyseacuteget keacutepez mi neki tulajdoniacutetjuk az oumlsszetartoacute egyseacutegesiacutető erőt s objectiv keacutepuumlnknek vagy a taacutergynak magaacutenak szaacutemiacutetjuk be az alany ezen reactiv hataacutesaacutet Az alakos baacuter eacutelettelen taacutergyak tehaacutet a szem objectiv teveacutekenyseacutege alapjaacuten nem csak eacuterzeacuteki (taacutergytoacutel fuumlggő) tetszeacutesben reacuteszesuumllnek hanem a felfogaacutes toumlmoumlruumllt formaacuteja miatt kuumlloumln tetszeacutest is keltenek Ezen tetszeacutes ugyan meacuteg mindig eacuterzeacuteki de nem pusztaacuten elemi


___________________________________________________________________________________


hanem egyseacutegi s ha az elsőt sensualisnak (eacuterzeacuteki) nevezzuumlk ez utoacutebbit perceptiv (eacuteszreveacuteti) tetszeacutesnek nevezhetjuumlk

Az alakos taacutergynaacutel tehaacutet nem csak alkotoacute elemei hanem egyseacutege is hat s azeacutert a hataacutesban sensualis eacutes perceptiv tetszeacutes vegyuumll oumlssze Ha amazt egyszerűen physiologiai hataacutesaacuteban tapasztaljuk emezt maacuter a psychologiai hataacutes elemi fokaacuten eacuteszleljuumlk azeacutert amazt physiologiai emezt pedig aesthetikai vonaacutesnak minősiacutethetnők Amott meacuteg a puszta anyag a hatoacute emitt maacuter az anyag reacuteszeinek viszonya is amott a taacutergy csak eacuterzeacutekeink szaacutemaacutera van azoknak izgalmaacuteban mintegy belemeruumll eacutes uacuteszik emitt a taacutergy maacuter oumlnaacutelloacutenak laacutetszik az eacuterzeacutekek hullaacutemzaacutesaacuteban fix-pontnak tetszik s baacuter magaacuteroacutel mint egyseacutegről nem tud meacutegis lelkuumlnkre mint egyseacuteg hat s egyseacuteges projectioacuteban aacutell az Eacuten eleacute

Ezen hataacutest aacuteltalaacuteban az aesthetikai tetszeacutes elemeacuteuumll lehet tekinteni baacuter meacuteg igen primitiv eacutes homaacutelyos de maacuter nem az elemek hanem a taacutergy egyseacutege okozza s azeacutert a sensualis tetszeacutestől kuumlloumlnboumlzik Alapjaacutet pedig az alany azon felfogaacutesaacuteban talaacuteljuk mely a taacutergyat egy projectioacuteval fixirozza elemeit toumlmoumlriacuteti s ezzel maacutes egyseacutegektől elvaacutelasztja Azeacutert ezen fokon nem is akarom meacuteg aesthetikai tetszeacutesnek nevezni hanem egyszerűen eacuterzeacuteki de contemplativ vagy perceptiv tetszeacutesnek (azaz egyseacuteges perceptioacutehoz eacuteszreveacutethez koumltoumltt tetszeacutesnek nevezem Miacuteg amott a taacutergy csak az eacuten oumlnfenntartaacutesomra valoacute vonatkozaacutesban szemleacuteltetik addig itt ettől elvaacutelasztva mint oumlnmagaacuteba toumlmoumlruumllt keacutep oumlnaacutelloacutesaacutegot nyer s ezen oumlnaacutelloacutesaacutega aacuteltal okoz tetszeacutest

Az eacutelettelen taacutergyak okozta tetszeacutesnek elemzeacutese tehaacutet azon nevezetes eredmeacutenyre vezetett hogy azok keacutetfeacutele iraacutenyban tetszhetnek egyreacuteszt elemeik viszonyaacuteban a mi oumlnfenntartaacutesunkhoz maacutesreacuteszt elemeik viszonyaacuteban egyseacuteguumlkhoumlz Amaz egyszerűen eacuterzeacutekleti emez eacuteszreveacuteti tetszeacutes mindkettőnek alapja azonban az eacuterzeacuteki anyag csakhogy ez anyag keacutetfeacutele felfogaacutesban keacutetfeacutele eacuterzelmeket okoz

6 sect A noumlveacutenynek sensuaacutelis intellectuaacutelis eacutes aesthetikai tetszeacutes felel meg Az alak A toumlmoumlriacuteteacutes

Tetszeacutes kiacuteseacuteri az eacutelőleacutenyek keacutepeit is lelkuumlnkben A noumlveacutenyek chemiai alkata taacuteplaacutelkozaacutesunkkal hozza viszonyba mint taacutepanyagot s bizonyaacutera ezzel fuumlgg oumlssze az egyes noumlveacutenyek illataacutenak hataacutesa is mintegy előőrsuumll szolgaacutelvaacuten a taacuteplaacutelkozaacutesnak eacutes iacuteze az egyes esetekben tapasztalhatoacute tapintaacutesi hataacutes (pl a csalaacutennaacutel) szinte az eacuterzeacuteki tetszeacutes koumlreacutehez tartozoacute alanyi eacuterzelmeket szolgaacuteltat Sziacutenpompaacuteja koumlzvetlenuumll eacuterzeacuteki tetszeacutesben reacuteszesuumll

A noumlveacuteny enneacutelfogva eacuterzeacuteki eacuterzelmeket hoz elő bennuumlnk amelyek az oumlnfenntartaacuteshoz vonatkozaacutesban aacutellanak s az elemek aacuteltal okozott tetszeacutestől qualitative nem kuumlloumlnboumlznek A koumlzoumlnseacuteges szemleacutelő egyebet nem is szokott a noumlveacutenyen eacuteszrevenni mint illataacutet iacutezeacutet tapintataacutet sziacuteneit s a tapasztalat alapjaacuten azon vonatkozaacutest melyben gyomrunkkal eacutes veacuterkeringeacutesuumlnkkel aacutell

De a noumlveacuteny nemcsak ezen sensualis hataacutest ideacutezi elő bennuumlnk tuacutelsuacutelyban aacutell ugyan ezen szempont de hataacuterozottabban mint az alakos eacutelettelen taacutergyaknaacutel domborodik ki az eacuteszreveacutet aacuteltal koumlzvetett perceptiv tetszeacutes is A noumlveacutenyek realis egyseacutege sokkal erősebb hataacutesuacute mint peacuteldaacuteul a kristaacutelyeacute Miacuteg a kő csak homogen reacuteszek stereometriai elhelyezeacuteseacutet mutatja s iacutegy az egyseacuteges projectio egyszerűbb addig a noumlveacuteny heterogen alkotoacute reacuteszei (tagjaival) erősebb oumlsszefoglaloacute projectioacutet igeacutenyelnek s a sajaacutet eacuteszrevevő projectioacutenk alapjaacuten egy ilyen projectiv erőt a noumlveacutenyben realiter is aacutelliacutetunk Ekkeacutep a noumlveacutenyben az aacutesvaacutenyok reacuteszeinek linearis oumlsszerakoacutedaacutesa maacutes elvnek kezd hoacutedolni marad ugyan itt is meacuteg a linearis iraacuteny amint a sejtek iuxtapositioacuteja mutatja de ezen egyenes iraacuteny maacuter egy pontboacutel veszi kezdeteacutet s felsőbb noumlveacutenyekneacutel egy ceacutelpontban meg is nyugszik miaacuteltal a lineaacuteris terjeszkedeacutes egy centrum aacuteltal vezetett projectioacuteul tűnik elő A noumlveacutenynek ezen centruma kuumllsőleg a gyoumlkeacuter veacutegpontja pedig a viraacuteg A gyoumlkeacuter elemei koumlzuumll bizonyos elemek a projectiv erő centrumaacuteba keruumllnek amelyet a noumlveacuteny alkata suacutelypontjaacutenak nevezhetuumlnk

Ezen suacutelypontboacutel fakad a noumlveacuteny keruumllete s a suacutelypont eacutes keruumllet realis viszonya az amit a noumlveacuteny alakjaacutenak nevezuumlnk mely a suacutelypont alkataacutetoacutel (structuraacutejaacutetoacutel) fuumlgg A noumlveacuteny ezen alakja maacuter most a perceptiv teveacutekenyseacutegre hat s a perceptio termeacuteke a kivetiacutetett keacutep maacuter ezen tagoltsaacutegot mutatja mely a valoacutesaacutegban a suacutelypont eacutes keruumllet koumlzti viszonyban az alakban nyilatkozik meg A noumlveacutenyi alak hataacutesa mely toumlbbeacute nem az eacuterzeacutekek csupasz hataacutesa maacuter megeacuterdemli az aesthetikai tetszeacutesnek neveacutet Mert itt az illat iacutez tapintat s minden vonatkozaacutes melyben a noumlveacuteny oumlnfenntartaacutesunkkal aacutell egeacuteszen haacutetteacuterbe szorul meacuteg a sziacutenpompa is csak idealisabb ugyan de meacutegis csak eacuterzeacuteki hataacutes Az aesthetikai tetszeacutes leacutenyege a noumlveacuteny alakjaacutenak vagyis az egyseacuteg (suacutelyponti projectio) eacutes reacuteszek (keruumllet) harmoniaacutejaacutenak a hataacutesa A sejtes algaacutek finom hajszaacutelai a paacutefraacutenyok merev symmetriaacuteja a gombaacutek ezernyi alakvaacuteltozatossaacutega az edeacutenyes


___________________________________________________________________________________


noumlveacutenyek eacuteleteszkoumlzei oly csodaszerű symmetrikus tervet vallanak melyet a legfeluumlletesebb szemleacutelő sem mellőzhet1

S ha a noumlveacuteny ezen alkataacutet eacuterzeacuteki keruumlleti accessoriumaitoacutel elvonatkozva szemuumlgyre vesszuumlk akkor uj tetszeacutessel talaacutelkozunk Mi az alkatot a suacutelypont eacutes keruumllet viszonyaacuteban eacutelvezzuumlk szemleacuteletileg azaz aesthetikailag uacutegy ahogy realis szemuumlnk azt nyuacutejtja Ha ezen eacuterzeacuteki formaacutetoacutel elvonatkozva csak az alkat componenseinek oumlsszetartozaacutesaacutet neacutezzuumlk akkor annak eacutertelmeacutet jelenteacuteseacutet kiseacuterjuumlk tetszeacutesuumlnkkel Ezen szemleacuteleacutesneacutel a centrum a szuumllő ok a keruumllet az okozat alakjaacuteban leacutep fel a centralis vonaacutesok a leacutenyeget a keruumlletiek a jaacuteruleacutekot (substantiamdashaccessorium) keacutepviselik S a kettő eacutertelmeacutenek megeacuterteacutese a centrum eacutes keruumllet jelenteacuteseinek intuitiv oumlsszefoglalaacutesa ezen oumlsszefuumlggeacutesnek a jelenteacutesek koumlzt felfedezeacutese sajaacutetsaacutegos tetszeacutestől van kiseacuterve melyet eacutertelmi tetszeacutesnek nevezhetuumlnk (logikai vagy intellectualis tetszeacutes) S mineacutel magasabb eacutes kosmice fontosabb a centralis jelenteacutes annaacutel bőseacutegesebb lesz a keruumllet is annaacutel fokozottabb eacutes intenziacutevebb a suacutelypont eacutes keruumllet oumlsszetartozaacutesa annaacutel eacuteleacutenkebb az aesthetikai hataacutes amelyet az ilyen tagolt egyseacuteg a szemleacutelőben előideacutez

A noumlveacuteny alkotoacutereacuteszeinek felsorolaacutesa nem esik ezen jelenlegi fejtegeteacutes kereteacutebe (l erről a II Fej 25 sect) de megemliacutethető meacutegis hogy az eacutertelmi tetszeacutes itt az aacutesvaacutenyokkal oumlsszehasonliacutetva annyival azeacutert magasabb mert az aacutesvaacutenyok homogen alkotoacutereacuteszeivel szemben a suacutelypont itt complikaacutelt vegyuumllet s mert oumlnfenntartaacutesa nem pusztaacuten egyenes iraacutenyban eacuterveacutenyesuumll mint az aacutesvaacutenynaacutel hanem az első oumlnmagaacutebateacutereacutest laacutetszik mutatni az eacuterzeacutekenyseacutegben (= reflectaacutelt projectio) Vajjon a noumlveacutenyben szabad-e a centrum helyeacutere egy lelket tenni mint a koumlltők sensibilis termeacuteszetű emberek s a philosophusok koumlzuumll Fechner teszi az nem ezen pontra tartozik Ha van lelke akkor ezen leacutelek nem concentraacutelt hanem inkaacutebb elterjedő szinte folyeacutekony leacutelek lenne

Ha tehaacutet a tetszeacutes fajait oumlsszefoglaljuk amelyek a noumlveacutenyek reaacutenk valoacute hataacutesaacutet kiacuteseacuterik akkor azt talaacuteljuk hogy a noumlveacuteny 1 sensualis 2 perceptiv vagy aesthetikai 3 logikai vagy intellectualis tetszeacutest keacutepes bennuumlnk előideacutezni Ezen tetszeacutesekneacutel a viszony taacutergy eacutes alany koumlzoumltt kuumlloumlnboumlző az eacuterzeacuteki tetszeacutesneacutel a taacutergy aacutetmegy egeacuteszben vagy reacuteszleg az alany keruumlleteacutebe (megesszuumlk vagy szagaacutet iacutezeacutet besziacutevjuk feacutenyeacutet absorbeaacuteljuk) a perceptiv eacutes intellectualis tetszeacutes a taacutergyat oumlnaacutelloacuteul meghagyja ezen oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteban kidomboriacutetja s ha a taacutergy maacuter termeacuteszeteacuteneacutel fogva oumlnaacutelloacute (mint az aacutellat eacutes ember) akkor ez oumlnaacutelloacutesaacutegaacutenak reaacute hataacutesaacutet is a tetszeacutes bizonyos nemeivel kiacuteseacuteri Ez azonban a noumlveacutenyneacutel aligha van helyeacuten csak az aacutellatnaacutel jaacuterunk iacutegy biztosan el

7 sect A taacutergy eacutes az alany oumlnaacutelloacutesaacutegaacutenak paacuterhuzamossaacutega Az aacutellat keacutepeacutehez fűződő tetszeacutes A contemplativ tetszeacutes

Amint az eacutelőleacuteny oumlnmagaacuteban oumlnaacutelloacutesaacuteg tekinteteacuteben gyarapodik uacutegy bonyoloacutedik a tetszeacutes is mely hataacutesaacutet reaacutenk kiacuteseacuteri Az oumlnaacutelloacutesaacuteg realiter a mi keacutepuumlnkben is vissza fog tuumlkroumlződni idealiter s ennek koumlvetkezmeacutenye az hogy a toumlmoumlriacutető szemleacuteleacutes az eacutelőleacuteny felfogaacutesaacuteban mind erősebben eacuterveacutenyesuumll vagyis hogy az aesthetikaiacute eacutes logikai tetszeacutes mindinkaacutebb haacutetteacuterbe szoriacutetja a sensualis az oumlnfenntartaacutesra valoacute vonatkozaacutesboacutel szaacutermazoacute eacuterzelmi aacutellapotot Eltűnni ugyan nem fog mert ő az oumlnaacutelliacutetaacutesnak felteacutetele eacutes bizonyos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt ez ragad bennuumlnket elemi hataacutessal de az eacutertelmes megfigyelő szaacutemaacutera a keacutet maacutes tetszeacutes erejeacutevel szemben csekeacutelyebb psychologiai nyomateacutekkal fog biacuterni A dolgok oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteval paacuterhuzamosan azeacutert az alanynak is mind oumlnaacutelloacutebbaacute kell lennie ha objective akarja a dolgok oumlsszes vonaacutesait visszatuumlkroumlztetni Ezen oumlsszefuumlggeacutest a taacutergy eacutes az alany paacuterhuzamos emelkedeacutese koumlzoumltt mindig szemmel kell eacutes fogjuk tartani (Vouml 10 eacutes koumlv sect-okat)

Ezen teacutenyt igazolva laacutetjuk az aacutellatok aacuteltal bennuumlnk felideacutezett tetszeacutes fajaiban Az aacutellat tehaacutet szinteacuten eacuterzeacuteki tetszeacutesnek okozoacuteja annyiban mennyiben alkata elemei az oumlnfenntartaacutessal vonatkozaacutesban aacutellanak Elsősorban szaga huacutesaacutenak iacuteze testfedőjeacutenek simasaacutega eacuterdesseacutege puhasaacutega eacutes kemeacutenyseacutege szaacuterazsaacutega eacutes nyaacutelkaacutessaacutega hidegseacutege eacutes melegseacutege okoznak ilyfajta alanyi aacutellapotokat mely tulajdonsaacutegok mind az ember keruumlleteacutebe keacutenytelenek aacutetkeruumllni hogy hassanak Ugyanez aacutell az aacutellatok (pl tengeri leacutenyek) szinezeteacuteről hangjaacuteroacutel (a behemoth boumlmboumllő a csiacuteznek finom behiacutezelgő hangja) Az aacutellatnak izomzata azonban maacuter toumlbbfeacutele vonatkozaacutesban aacutell az oumlnfenntartaacutesunkhoz aszerint amint megesszuumlk vagy sajaacutet izomzatunk megkiacutemeacuteleacuteseacutere hasznaacuteljuk (tehaacutet koumlzvetlenuumll vagy koumlzvetiacutetve alkalmazzuk ceacuteljainkhoz) Mekkora eacutelvsommaacutet koumlszoumln az emberiseacuteg az aacutellatoknak maacuter az eacuterzeacuteki tetszeacutes fokaacuten azt alig lehet kifejezni is de nem

1 Vouml bdquoAacuteltalaacutenos Eacuterteacutekelmeacutelet E eacutes V III K


___________________________________________________________________________________


jaacuterunk teacutevuacuteton ha azt mondjuk hogy az ember csak az aacutellatok aacuteltal lehetett polgaacuterosodott leacutennyeacute mdash emberreacute

Ezen tetszeacutesen kiacutevuumll mely eacuterzeacuteki kedveacuterzetben nyilvaacutenul az aacutellat mdash uacutegy mint a noumlveacuteny mdash alakja aacuteltal is tetszik nemcsak sziacutene teste tapintata stb hanem ettől eltekintve egyseacuteges megjeleneacutese aacuteltal is tetszik vagy visszatetszik ezen tetszeacutes akkor is megvan amikor az aacutellat egyeacutebkeacutent kiacuteneacuterzelmeket ideacutez elő (pl kiacutegyoacute a ragadozoacute macskaacutek stb feacutelelmet gerjeszt) s eacuteppen ebben van egyik keacutetseacutegtelen bizonyiacuteteacuteka annak hogy az eacuteszreveacuteti tetszeacutes minden maacutes tetszeacutesektől kuumlloumlnboumlző taacutergyi vonaacutesokra vonatkozik

Ha pedig az alak elemzeacutese utaacuten annak logikai structuraacuteja feltaacuterul előttuumlnk akkor meacuteg vaacuteltozatosabb elemeket talaacutelunk az okozott tetszeacutes oumlsszegeacuteben Az aacutellat ideaacutejaacuteban is suacutelypontot eacutes keruumlletet kuumlloumlnboumlztetuumlnk meg leacutenyeget eacutes jaacuteruleacutekot de ezen suacutelypontban toumlbbeacute nem az egyszerű eacuterzeacutekenyseacuteget laacutetjuk (mint a noumlveacutenyek linearis eacuterzeacutekenyseacutegeacutet) hanem az oumlnmagaacutera visszahajtott eacuterzeacutekenyseacuteget az oumlneacuterzetet Ez oumlneacuterzetben birja az aacutellat koumlzeacuteppontjaacutet s innen indul ki azon impulsus mely az aacutellat teveacutekenyseacutegeacuteben mint oumlnkeacutenyes mozgaacutes szerepel Azon ceacutelgondolat pedig mely az aacutellati leacutelekben a toumlkeacuteletesseacutegi fokozat szerint helyet foglal folyton nagyobb vaacuteltozatossaacutegot eacutes fenseacuteget mutat Az aacutellat lelkeacuteben a kuumllső taacutergyak visszatuumlkroumlződnek igaz hogy erről behatoacutebb ismeretuumlnk nincsen de feltehetjuumlk hogy az aacutellati szervek finomodaacutesaacuteval folyton complikaacuteltabb eacutes finomabb lesz a tuumlkoumlrkeacutep is melynek alkotoacute elemeit az aacutellat egyes oumlsztoumlnei szolgaacuteltatjaacutek Ott tehaacutet ahol az aacutellati eacutelet csak a taacuteplaacutelkozaacutesban meruumll ki az oumlneacuterzetben ezen oumlsztoumln fogja a suacutelypontot keacutepezni ezutaacuten a szaporodaacutes azutaacuten ezek mindinkaacutebb alakosodnak a taacuteplaacuteleacutek az ivarpaacuter keacutepei az oumlneacuterzetben mind hataacuterozottabb eacuterzeacuteki alakot fognak nyerni Ezen keacutepek folytaacuten az oumlneacuterzetben is fognak vaacutegyak eacutes toumlrekveacutesek feltuumlnedezni mivel az oumlneacuterzet eacuteppen magaacutenak aacutelliacutetaacutesa s ezen maga itt egyenlő az aacutellati oumlsztoumlnoumlkkel Igy lesznek az aacutellatokban hiaacutenyeacuterzetek reactioacutek a kuumllső keacutepek ellen mely reactioacutek a kuumllsőben (izmokban) nyilvaacutenulnak s minket megeacuterteacutesuumlkre vezetnek S tapasztaljuk hogy mindezen vaacuteltozatos nyilvaacutenulaacutesok az indulatokban eacutes szenvedeacutelyekben a centrumtoacutel a suacutelyponttoacutel fuumlggnek miaacuteltal az aacutellat oumlnaacutelloacutesaacutega nemcsak a miaacuteltalunk roacutela keacutesziacutetett keacutepben hanem magaacuteban az aacutellatban is helyet foglal

Az aacutellat enneacutelfogva nemcsak eacuterzeacuteki eacutes eacuteszreveacuteti tetszeacutest okoz bennuumlnk hanem igen complikaacutelt eacutertelmi tetszeacutest is Nekuumlnk nemcsak az actualis hataacutesok tűnnek fel hanem felteszuumlnk az aacutellatban egy aacutellandoacute erőforraacutest mely azt mint egyseacuteget mozgatja s mely hasznunkra vagy kaacuterunkra lehet Ezen utoacutebbi szempontboacutel nyilvaacuten csak anticipaacutelt eacuterzeacuteki tetszeacutes vagy visszatetszeacutes kiacuteseacuteri az aacutellat keacutepeacutet bennuumlnk de az oumlnmagaacutera aacutelliacutetott egyseacuteg ettől eltekintve is tetszik Ezen egyseacuteg nem azeacutert tetszik mivel nekuumlnk eacuterzeacuteki eacutelvet okozhat mdash ez csak egyes reacuteszeinek az eacutertelme mdash hanem mint egyseacuteges oumlnteacutet eltekintve ezen actualis hataacutesaitoacutel Ezen tetszeacutes az eddigiekkel szemben objectiacutev tetszeacutesnek minősiacutetendő Maacuter az eacuteszreveacuteti tetszeacutesben is ez a hataacuterozoacute de meacuteg az eacuterzeacuteki tetszeacutes erősen bele van keverve itt a keacutet alsoacute tetszeacutes haacutetteacuterbe szorul mi az aacutellatot ezen intellectualis structuraacuteja szerint szemleacutelhetjuumlk s ekkor egeacuteszen objectiv keacutepet nyeruumlnk valoacutejaacuteroacutel tetszeacutesuumlnk enneacutelfogva egeacuteszen objectiv mert contemplatioacutenk is objectiv eacutes eacutertelmi

Ezen tetszeacutesnek leacutelektani magyaraacutezata a koumlvetkező Az aacutellat keacutepe azon vonaacutesokboacutel alakul oumlssze miket lelkuumlnk roacutela felfog vagy keacutepez Ezen vonaacutesok egyreacuteszt az eacuterzeacutekek izgalmaiboacutel szaacutermaznak mikhez az eacuterzeacuteki tetszeacutes csatlakozik maacutesreacuteszt a perceptio egyseacuteges actusaacuteboacutel miaacuteltal a laacutetott reacuteszek egyseacutegbe aacutellanak oumlssze s az egyseacuteg eacutes reacuteszek koumlzoumltti harmoacuteniaacuteboacutel ered az eacuteszreveacuteti contemplativ tetszeacutes Veacutegre pedig oly vonaacutesokboacutel alakul oumlssze miket az aacutellat megfigyelt actioacuteinak magyaraacutezataacuteul beleacuteje helyezuumlnk s ennek folytaacuten neki addig sajaacutetjaacuteul tulajdoniacutetunk miacuteg meg nem caacutefol Ezen harmadik fajta vonaacutesok keacutepezik az aacutellat jelenteacuteseacutet s idealis structuraacutejaacutet Felteszuumlnk tehaacutet benne oumlneacuterzetet keacutepeket a kuumllvilaacutegroacutel s az ezeket kiacuteseacuterő vaacutegyakat az ezeket szolgaacuteloacute mozgalmakat s mindezeknek koumlzeacuteppontjaacuteba helyezzuumlk azon gondolatot mely valamennyinek magyaraacutezataacutera alkalmas az aacutellat suacutelypontjaacutenak centralis jelenteacuteseacutet Ez vezeacuterli az aacutellat oumlsszes actioacuteit Ezen keacutep szinte contemplatio koumlvetkezmeacutenye eacutes eredmeacutenye szemleacuteleti kidomboriacutetaacutes neacutelkuumll az aacutellat keacutepeacuteben a leacutenyegest a jaacuteruleacutektoacutel nem birnoacutek megkuumlloumlnboumlztetni

S maacuter most a tetszeacutes az első vonaacutesoknaacutel pusztaacuten eacuterzeacuteki a maacutesodrendűekneacutel szemleacuteleti contemplativ de eacuterzeacuteki a harmadrendűekneacutel szinteacuten contemplativ de toumlbbeacute nem eacuterzeacuteki mert a contemplatio taacutergya maga az aacutellat az ő eacutertelmi nem kuumllszemleacuteleti eacutes eacuterzeacuteki egyseacutegeacuteben Mi enneacutelfogva az aacutellatban nemcsak azon tulajdonsaacutegait kiseacuterjuumlk tetszeacutesuumlnkkel melyek organikus functioacuteinkra hatnak hanem azokat is melyek arra keacutesztetnek hogy a sokfeacuteleseacuteget egyseacuteges projectioacuteval oumlsszefoglaljuk s veacutegre azokat is melyek a sokfeacuteleseacuteg valoacute egyseacutegeacutet a realis aacutellatban veluumlnk megeacutertetik S mineacutel jobban biacuterjuk az aacutellat logikai structuraacutejaacutet megeacuterteni annaacutel tarkaacutebb lesz azon eacuterzelmi aacutellapot melyet bennuumlnk az aacutellat keacutepe előideacutezni keacutepes azaz annaacutel teljesebb eacutes sokoldaluacutebb lesz a tetszeacutes mellyel az aacutellat keacutepeacutet kiacuteseacuterjuumlk

Minthogy pedig az aacutellat keacutepeacutet mi alkotjuk azeacutert alkotoacutereacuteszei mibelőluumlnk erednek Az aacutellat oumlneacuterzete a laacutetaacutesa hallaacutesa taacuteplaacutelkozaacutesa szaporodaacutesi gerjedelmei haragja hűseacutege tisztasaacutega mdash mindezek olyan vonaacutesok miket tőluumlnk kapott az aacutellat keacutepe s amik enneacutelfogva azeacutert tetszenek az aacutellatban mert sajaacutet


___________________________________________________________________________________


magunkban tetszenek Az aacutellatot bdquoanalogia uacutetjaacuten eacutertjuumlk meg a mi oumlnteacutetuumlnk analogonja azon oumlnteacutet melyuumll az aacutellatot eacutertjuumlk A tetszeacutes oka enneacutelfogva abban rejlik hogy az aacutellat eacutertelmi vonaacutesait a mi eacutertelmi vonaacutesainkkal oumlsszehasonliacutetjuk s ez egyezeacutes tetsző vagy visszatetsző volta alapjaacuten mondjuk az aacutellat eacutertelmi keacutepeacuteről hogy tetszik vagy nem tetszik

Ezen tetszeacutesről aacutelliacutetom hogy egeacuteszen objectiv azaz oumlneacuterdektől fuumlggetlen eacutes szuumlkseacutegkeacutepen jelentkező tetszeacutes eacuterzete

Minthogy ezen contemplativ tetszeacutes a legfontosabb szerepet jaacutetssza a megiacuteteacuteleacutesneacutel annak leacutelektani magyaraacutezata maacuter e helyen adandoacute mert az ember megbecsleacuteseacuteneacutel ismeacutet raacute fogunk akadni Elsősorban tehaacutet eacutertsuumlk meg annak objectivitaacutesaacutet Nekuumlnk peacuteldaacuteul egy oacuteriaacutesi polyp hataacuterozottan undok feacutelelmetes ruacutet laacutetvaacuteny a zoologus azonban eltekint ezen eacuterzeacuteki eacutes aesthetikai oldaltoacutel s gyoumlnyoumlrkoumldni fog abban ha e nagy aacutellatnak structuraacutejaacutet keacutepes megeacuterteni Az nem fogja keacuterdezni aacutertalmas aacutellat-e baacutentja-e az embert mdash hanem oumlrvendeni fog azon eacuteleterő felett mely ez alaktalan toumlmeget mozgatja s tetszeacutessel fogja neacutezni egyes tagjainak teveacutekenyseacutegeacutet Igy tehetjuumlk a feacutelelmetes emberrel is mi utaacutelhatjuk retteghetuumlnk tőle mdash gyűloumllhetjuumlk mdash ezek mind subjectiv aacutellapotaink visszatuumlkroumlződeacutesei sajaacutet magunk elveacuterzetei ragyogjaacutek koumlruumll az alakot tetszeacutessel vagy nemtetszeacutessel De magaacutenak a feacutelelmetes embernek aceacutelizma laacutetaacutesaacutenak eacutelesseacutege hallaacutesaacutenak eacuteberseacutege a szenvedeacutelyek ereje az akarat aacutellhatatossaacutega szaacutemiacutetaacutesaacutenak logikaacuteja ha vesztuumlnkre toumlr is tetszeni fognak Az eacutertelmi tetszeacutes tehaacutet objectiacutev tetszeacutes bele vegyuumllhet az alanyi kedveacuterzet is eacutes pozitiacutev vagy negatiacutev iraacutenyban reacuteszlehajloacutevaacute fog tenni de ha ettől eltekintuumlnk a taacutergynak magaacutenak ideaacuteja fog tetszeni (bizonyos esetekben a ruacutet is) vagy visszatetszeni (a szeacutep is)

8 sect Az embertaacuters aacuteltal okozott tetszeacutes csoportjai Az erkoumllcsi tetszeacutes

Mindezen eacuterteacutekeleacutesi moacutedok az emberrel szemben is eacuterveacutenyesuumllnek baacuter moacutedosult alakban

Az ember chemiai alkataacutenak elemei oumlntudatlanul hatnak reaacutenk csak az iacutezleleacutes szorul itt egeacuteszen haacutetteacuterbe mert a sokat emlegetett szerelmes bdquonyalakodaacutes csak tropus s tapintoacute eacuterzeacutekre hatoacute ellenben az ősemberneacutel eacutes a vad toumlrzsek neacutemelyikeacuteneacutel az embereveacutes iacutezleleacutesi adatokkal is jaacutert1 A szaglaacutesra azonban nagy befolyaacutessal van a kigőzoumllgeacutes annyira hogy Jaumlger szerint2 az indokolatlan ellen- eacutes rokonszenveket sokszor ezen forraacutesra lehetne visszavezetni mint az aacutellatoknaacutel Legfontosabb azonban az eacuterzeacuteki tetszeacutes előideacutezeacuteseacuteneacutel a tapintaacutesra valoacute hataacutes Az emberi test melegseacutege a mi eacuteleterőnknek is fokozoacuteja az anya meleg karjai koumlzoumltt eacutes oumlleacuteben a csecsemő eacutelvezeteinek legmagasabbjaacutet leli Hozzaacutejaacuterul az eacuteleterő ezen fokozaacutesa koumlvetkezmeacutenyekeacutep azon direkt hataacutes melyet az aacutellati meleg a nemi oumlsztoumlnben ideacutez elő Veacutegre a test feluumlleteacutenek simasaacutega a megtapintott izmok kemeacutenyseacutege eacutes puhasaacutega maacuter magaacuteban kedveacuterzetekkel jaacuter a hangnaacutel is van ezen minőseacutegileg kuumlloumlnoumldoumltt kedveacuterzet mint hataacutesaacutenak kiacuteseacuterője

Ezen eacuterzeacuteki hataacutes koumlreacutebe tartoznak azon eacuterzelmek is melyeket egyeacuteb oumlsztoumlneinkre valoacute hataacutesuk okoz A legnevezetesebb ezek koumlzuumll a nemi oumlsztoumlnre valoacute instinctiv hataacutes eacutes az izomerő felhasznaacutelaacutesaacuteboacutel eredő kedveacuterzet Ezen utoacutebbi azonban maacuter nem koumlzvetlen hataacutes hanem koumlttagokon aacutet eacuterveacutenyesuumll s azeacutert maacutes oumlsszefuumlggeacutesben taacutergyalandoacute (Vouml 21 sect)

Maacuter az eacuteszreveacutetnek koumlreacutehez tartozik azon hataacutes melyet az ember testi mondhatnaacutem bdquoplastikai megjeleneacutese okoz Ezen hataacutes koumlzvetiacutetője a szem A test egyseacutege s reacuteszei koumlzti araacutenyossaacuteg azon oumlntudatlan geometria mellyel ezen araacutenyokat utaacutena keacutepezzuumlk a megjeleneacutes tetszetősseacutegeacutet vagy visszatetszeacuteseacutet okozza maacuter pusztaacuten szemleacuteletileg is Az aesthetikai hataacutes tehaacutet itt is az oumlsszefoglaloacute projectio s a reacuteszek oumlnprojectioacuteja koumlzoumltti egyezeacutesből szaacutermazik S ezzel nyerjuumlk azon kuumllső keretet melyen beluumll az ember egyeacuteb tetsző vonaacutesait elhelyezzuumlk A kereten beluumll van a suacutelypont eacutes a keruumllet elhelyezve mint az ember ideaacutejaacutenak tartalma Aacutell pedig ezen tartalom oly teveacutekenyseacutegekből (mi bdquotehetseacutegeknek bdquoerőknek is szoktuk nevezni) melyekkel az egyik ember a maacutesikra koumlzvetve vagy koumlzvetlenuumll hat Kiindulva a keruumlletből ott talaacuteljuk az ember ideaacutejaacuteban az oumlnfenntartaacutes tehetseacutegeacutet melynek alapja a taacuteplaacuteloacute oumlsztoumln oumlsszes adnexumaival a szaporodaacutes oumlsztoumlneacutet mint ennek folyomaacutenyaacutet a mozgatoacute izomoumlsztoumlnt mint mindkettőnek szolgaacutejaacutet ott a keruumlleten veacutegződnek a koumlzpontboacutel kiinduloacute eacuterzeacutekek amelyekhez a beszeacutedet is vehetjuumlk meacutelyebben fekszik az oumlnkeacutenyes mozgaacutes forraacutesa melyből a perceptioacutenak egyseacutege is laacutetszik eredni

1 Most is kuumlloumlnoumlsen iacutezletes bdquofalatnakrdquo talaacuteljaacutek a polynesiai neacutepek koumlzt neacutemelyek 2 Jaumlger S bdquoDie Entdeckung der Seele


___________________________________________________________________________________


az egyseacuteges keacutepeket szerkesztő koumlzeacuteppontok a jelentő keacutepek az oumlntudatos Eacuten mint az eacuterzelmek (indulatok) vaacutegyak (szenvedeacutelyek) eacutes akaratnak koumlzeacuteppontja

S ami az aacutellatoknaacutel nem szokott előfordulni (hacsak a szemnek kifejezeacutesteljes ragyogaacutesaacutet az indulatok typikus mozdulatait fogcsikorgataacutes fuumllnek hegyezeacutese farkcsoacutevaacutelaacutes hozzaacutesimulaacutes stb ide nem szaacutemiacutetjuk) az emberneacutel ezen belső az egeacutesz keruumlleten oumlmlik el benne talaacutelja kifejezeacuteseacutet eacutes realis leacuteteacutet miaacuteltal az ember testi megjeleneacutese egeacuteszen maacutes jelentőseacuteget nyer mint az alantas aacutellatnaacutel A test ezzel aesthetikailag sokkal meacutelyebben keacutepes hatni mint ott ahol ezen kuumllső valoacutesaacuteg mintegy csak az egyforma homogen nem kuumlloumlnoumldoumltt oumlsztoumlnnek egyseacuteges merev kifejezeacutese Az aacutellatok aesthetikai formaacuteja azeacutert szigoruacutebb eacutes merevebb mert csak az abstract homogen oumlsztoumlnt jeloumlli ellenben az emberi alak nemcsak megbővuumllt tartalmat jelent uj tehetseacutegek felmeruumlleacuteseacutet hanem ezen tartalomnak veacutegtelen szem eacutes elme aacuteltal ki nem meriacutethető aacutet nem tekinthető kuumlloumlnoumldoumlttseacutegeacutet belső organikus tagoltsaacutegaacutet Mindez oumlnkeacutenytelen complikaacutelt hataacutest gyakorol mireaacutenk a szemnek finom megkuumlloumlnboumlztető keacutepesseacutege a fuumllnek eacuterzeacutekenyseacutege minden aproacute hangmoacutedosulaacutes iraacutent keacutepezik azon alapot melyről a felebaraacutet lelkeacutebe behatolunk Mert ezen eacuteszrevett kuumlloumlnoumldoumltt vonaacutesok eacuterzeacuteki keacutepeacutehez hozzaacuteragasztjuk a magyaraacutezoacute oumlnerőt mely a maacutesban ilyen nyilvaacutenulaacutesokat bir okozni S iacutegy nyerjuumlk a felebaraacutet intellectualis structuraacutejaacutenak a szemleacuteleteacutet mely az eacutertelmi tetszeacutest paacuterosiacutetja a szemleacuteleti eacutes eacuterzeacuteki tetszeacutessel

Milyennek talaacuteljuk maacuter most a felebaraacutet lelkeacutenek structuraacutejaacutet Mert hiszen maacuter az eddigiekből is gyaniacutethatta mindenki hogy az a belső mely ezen szemleacuteleti formaacuteban nyilatkozik nem maacutes mint a megnyilvaacutenuloacute leacutenyeg melyet leacuteleknek szellemnek nevezuumlnk Ezen leacutelek toumlbbeacute nem nyilvaacutenul puszta eacuterzeacutekenyseacutegben sem pedig az eacuterzeacutekenyseacuteg aacuteltal okozott oumlnkeacutenyes mozdulatokban hanem oumlnmaga eacutes koumlrnyezete felett hatalommal biroacute oumlntudatos Eacuten alakjaacuteban1 Az ember oumlnmaga tetteiről tud s ezeknek legnagyobb reacuteszeacutenek az ura gyakorlat aacuteltal a maga teveacutekenyseacutegei felett teljesen oumlntudatos rendelkezeacutesi erőt gyűjthet vagy fejthet ki magaacuteboacutel s szabadsaacutega csak ott akad hataacuterra ahol a keruumlletet a koumlrnyezet eacuterinti

Ezen alkatnaacutel fogva az ember a felebaraacutet minden actioacutejaacutet az oumlnkeacutenyes eacutes oumlntudatos Eacuten centrumaacutehoz koumltjuumlk s ennek tulajdoniacutetjuk vagy szaacutemiacutetjuk be az oumlsszes nyilvaacutenulaacutesokat S amilyennek tapasztaljuk magunkban az Eacutennek eacuteleteacutet olyannak construaacuteljuk a felebaraacutetnak a keacutepeacutet is mindazon erőkkel megaacuteldva eacutes felruhaacutezva keacutepzeljuumlk amiket a mi suacutelypontunkban tapasztalunk Hogy veluumlk mikeacutepen eacutel eacutes rendelkezik azt neki szaacutemiacutetjuk fel eacuterdemuumll vagy hiaacutenyul2 mert hiszen ő ura magaacutenak s csak a nagy vilaacuteg hatalma előtt keacutenytelen meghajolni Mindaz ami csak oumlnkeacutenytelen eacutes a felebaraacutet aacuteltal nem szaacutendeacutekolt nyilvaacutenulaacutes az eacuterzeacuteki eacuteszreveacuteti eacutertelmi tetszeacutes előideacutezője ott ahol a felebaraacutet oumlntudattal eacutes Eacutenjeacutenek uacuteri voltaacuteval veacutegez vaacutelasztoacute eacutes doumlntő actioacutekat megfontolt mozdulatokban nyilvaacutenuloacute (beszeacuted gesztus) oumlnelhataacuterozaacutesokat mdash ott uj tetszeacutes leacutep fel melyet moralis vagy erkoumllcsi tetszeacutesnek akarunk nevezni

A moralis tetszeacutes tehaacutet csak az oumlntudat kuumlzdelmeire szoacutel mert az oumlntudatban rejlik az uacuteri uralkodoacutei hatalom Ahol ezen oumlnurasaacuteg csiacuteraacuteira akadunk ott a moralis tetszeacutes kiacuteseacuteri a roacutela alkotott keacutepuumlnket Koumlvekneacutel eacutes noumlveacutenyekneacutel azt nem tehetjuumlk mert a projectioacutejuk csak linearis magaacuteban nem toumlmoumlruumllt ellenben az aacutellatoknak neacutemely cselekedeteire maacuteris alkalmazzuk s az embernek oumlsszes cselekedetei esnek ezen megiacuteteacuteleacutes kereteacutebe is

Mikeacutepen toumlrteacutenhetik ez leacutelektanilag A dolog magyaraacutezata egeacuteszen egyszerű s a fent emliacutetett oumlsszemeacuterkőzeacutesből meriacutetendő Mi a taacutergynak csak azon vonaacutesait eacutertjuumlk miket magunk utaacutena keacutepeztuumlnk amennyi eacutes ahaacuteny arra valoacutesaacutegunk van annyit eacutertuumlnk a taacutergyban (mert hisz a taacutergy mdash a mi keacutepuumlnk) Ezen objectiv keacutepet (azaz a reacuteszletet a mi utaacutenkeacutepző arravaloacutesaacutegunkboacutel) oumlsszemeacuterjuumlk sajaacutet egeacutesz arravaloacutesaacutegunkkal a kettő azutaacuten egyezhetik mennyiseacutegileg (intensitas tekinteteacuteben) vagy nem egyezhetik minőseacutegileg (azaz azon hellyel melyet a vonaacutes a mi suacutelypontunkban elfoglal) vagy nem s ezen egyezeacutes vagy nemegyezeacutes szuumlkseacutegkeacutepeni eacutes minden melleacutekvonaacutestoacutel elvonatkozoacute csak a keacutet mondott oldal meacuterkőzik oumlssze Ezen eredmeacuteny eacuterzete az Eacuten reacuteszeacuteről a tetszeacutes vagy visszatetszeacutes nyilatkozata Enneacutelfogva intensitas eacutes qualitas dolgaacuteban egeacuteszen objectiv elismereacutes

Intensitas dolgaacuteban maacuter most a keacutet aacutellapot egyezik vagy nem egyezik de teacutenyleg az aacutell hogy az intensitas koumlzeacutepereje az ami rendesen tetszik Legyen tehaacutet A a sajaacutet erőnk B a megiacuteteacutelendő akkor haacuterom eset lehet 1 A = B 2 A gt B 3 A lt B Az első esetben az A roumlgtoumln tetszik a maacutesodikban eleinte oumlnerőnk

1 Hegel Aesth I 187 bdquoDas Thier is nur in sich lebendig 171 bdquoDie Seele des Thieres ist nicht fuumlr sich selbst diese ideale Einheit waumlre sie fuumlr sich so manifestirte sie sich auch im diesem Fuumlrsichsein fuumlr andere 2 Burlamaqui bdquoPrincipe du droit de la nature ch III et XI ezt mondja bdquole terme d imputer est pris de larithmetique il signifie proprement mettre une somme sur le compte de quelqursquoun Imputer une action agrave quelquun ces donc la lui attribuer agrave son veacuteritable auteur la mettre pour ainsi dire sur son compte et len rendre responsable (PJanet-ből Traiteacute eacuteleacutementaire de phil p 678 6-me eacuted)


___________________________________________________________________________________


tetszik de lassan a B vissza fog tetszeni s leneacutezzuumlk a harmadikban a B eleinte megdoumlbbent ha azonban fokozott erőnk eleacuterheti akkor felemel Peacuteldaacuteul a harag tetszik amennyiben a mi erőnket feluumll nem muacutelja tehaacutet amennyire mi is keacutepesek vagyunk haragudni ellenben a kis harag mulatsaacutegos keacutesőbb megvetjuumlk a feacutektelen harag megfeacutelemliacutet ha nem birjuk koumlvetni lesuacutejt mdash ellenben ha minket is olyan fokra keacutepes emelni akkor fenseacutegesnek (a feacutelelmetesseacuteg alakja) fogjuk elismerni Mindezekben semmi subjectivitaacutes nem leacutep fel keacutet lelki aacutellapot meacuterkőzik s az Eacuten objective mond iteacuteletet egyezeacutesuumlk minőseacutege felett

Qualitaacutes dolgaacuteban uacutegy laacutetszik mintha nem is lehetne differentia mert hiszen csak azt birjuk megeacuterteni amit magunk alkottunk tehaacutet az oumlsszemeacuterendők qualitaacutesa előre is kell hogy egyezzeacutek De van a qualitaacutesnak bizonyos bdquohelyi jegye (Localzeichen ha a Lotze-feacutele terminust itt alkalmazzuk) ezen helyi jegye abban keresendő milyen helyet foglal el az objectiv vonaacutes a mi oumlnteacutetuumlnkben Ezen bdquohelyi jegyerdquo a vonaacutesnak tehaacutet azon fokozat melyet a mi eacuterteacutekskaacutelaacutenkban elfoglal Peacuteldaacuteul valakinek kitűnő eacutetvaacutegya van amit aacuteltalaacuteban oumlrvendetes tudomaacutesul veszuumlnk mert hiszen a joacute gyomor oumlrvendetes dolog de az a valaki fősuacutelyt helyez az eacutetvaacutegyaacutera amiben elteacuteruumlnk tőle s ekkor a qualitas egyezeacutese dacaacutera dissonantia fog előaacutellani koumlzoumlttuumlnk A minőseacuteg dolgaacuteban tehaacutet az egyezeacutes ismeacutet tetsző minden elteacutereacutes visszatetsző mindaddig miacuteg az egyezeacutes feleacute ismeacutet nem koumlzeleduumlnk

A tetszeacutes ezen leacutelektani eredete alapjaacuten igen ingatag eacutes vaacuteltozeacutekony dolognak laacutetszhatik s teacutenyleg az is A megiacuteteacuteleacutesneacutel nincs ingatagabb functio ameddig csak leacutelektani functio megtoumlrteacutenhetik hogy ugyanazon embernek egy napon vaacuteltozik a tetszeacutese egyes taacutergyak iraacutent (pl a szerelemből neacuteha toumlbbet kiacutevaacutenunk a paacutertoacutel maacuteskor meg sokalljuk az ő szerelmeacutet) mdash s az emberiseacuteg mint egyseacuteg is haacutenyszor vaacuteltoztatta a tetszeacutese taacutergyait De ahol a taacutergyak bdquohelyi jegyei vagy eacuterteacutekei objectiv oumlsszemeacutereacutes alapjaacuten aacutellapiacutettatnak meg ott ezen ingadozaacutes leacutelektanilag be fog ugyan koumlvetkezni de logikailag kikuumlszoumlboumllhető Ha objectiv meacuterteacuteket talaacutel az eacutertelem akkor a subjectiv (= psychol) elteacutereacutesek ki lesznek kuumlszoumlboumllhetők1

9 sect A neacutegyfeacutele tetszeacutes kuumlloumlnbseacutegeacutenek alapja A moralitas csak az oumlnkeacutenytesseacutegre vonatkozik A művek eacuterteacutekeleacutese

Vessuumlnk maacuter most egy oumlsszehasonliacutetoacute pillantaacutest a megelőző sect fontos eredmeacutenyeire

Embertaacutersunk bennuumlnk ezek utaacuten 1 chemiai alkataacutenak elemei aacuteltal okozhat tetszeacutest mely az iacuteze szaga melege tapintata hangja uacutetjaacuten taacutemad bennuumlnk a neacutelkuumll hogy ő maga erről tudna Ezen tetszeacutes az eacuterzeacuteki tetszeacutes Oumlnkeacutenytelenuumll kiseacuteri keacutepeacutet tetszeacutesuumlnk 2 akkor is amikor nyilvaacutenulaacutesainak egyseacutege taacutemad bennuumlnk a szem koumlzvetiacuteteacuteseacutevel s ezen oumlnaacutelloacutesiacutetott egeacutesznek a hataacutesaacutet eacuteszreveacuteti (aesthetikai) tetszeacutes kiseacuteri Oumlnkeacutenytelenuumll taacutemad tetszeacutes bennuumlnk akkor is 3 ha az embertaacuters ideaacutejaacutet vagyis lelkeacutenek alkataacutet sikeruumll megconstruaacutelni s ezen tetszeacutes az eacutertelmi tetszeacutes (logikai vagy intellectualis tetszeacutes) Mindezen tetszeacutesek az embertaacuters keacutepeacutehez oly moacutedon fűződnek hogy őt oumlnkeacutenytelenuumll teveacutekenynek keacutepzeljuumlk S mind ezek a tetszeacutesfajok mindennemű taacutergyat kiacuteseacuterhetnek ameddig oumlnkeacutenytelennek eacutes oumlnuralom neacutelkuumllinek keacutepzeljuumlk

Mihelyest azonban a tetsző taacutergy az oumlntudatossaacuteg a centralis oumlnuralom jeleit nyilvaacuteniacutetja mindezen tetszeacutesekhez egy uacutej tetszeacutes jaacuterul 4 az erkoumllcsi tetszeacutes (moralis helyesleacutes) Mindaddig amiacuteg az ember peacuteldaacuteul oumlnkeacutenytelenuumll buumldoumls hideg nedves sterilis goumlrbe eacutes ruacutet testű feledeacutekeny vak siket eacutertelmetlen uumlgyetlen vagy gyenge hajladozoacute Eacutenű vagy akaratu aluszeacutekony mulya feacutekezhetetlen fajtalan falaacutenk kegyetlen mdash mindaddig moralis tetszeacutes vagy visszatetszeacutes nem kiseacuteri Felkoumllti bennuumlnk az eacuterzeacuteki eacuteszreveacuteti eacutertelmi tetszeacutes nyilvaacutenulaacutesokat s ez fogja adni ez iraacutenyuacute eacuterteacutekeacutet is mdash de moralis eacuterteacuteke nem lesz ilyen magassaacutegig az ilyen ember nem eacuter fel ő meacuteg a kritikaacuten alul van s pusztaacuten defectusban szenved mely az eacuterteacutekek skaacutelaacutejaacuten valami alsoacute fokra helyezi Mihelyest azonban oumlntudata erősnek bizonyult uacuternak az egeacutesz oumlnteacutet felett cselekedetei a szabadsaacuteg szempontjaacuteboacutel is esnek megiacuteteacuteleacutes alaacute s ekkor beszaacutemiacutetjuk eacutes felroacutejuk neki eacuterdemuumll vagy bűnuumll Eacutes ezen megiacuteteacuteleacutesuumlnkneacutel egy aacutetlag chablont alkalmazunk mi az ember ideaacutejaacuteban kuumlloumlnoumls kituumlntető vonaacuteskeacutent azt talaacuteljuk hogy az Eacuten ura legyen magaacutenak ezt tesszuumlk fel mindenkiről mdash mert ameddig nem uacuter addig csak aacutellat mdash s mivel ezzel nem egyezik az erkoumllcsi visszatetszeacutes koumlveti aktusait

1 Ezen elvet maacuter Smith A (Theory of moral sentiments I 20) a moralban fontosnak sőt alapvetőnek gondolta (baacuter csak a megiacuteteacuteleacutesre neacutezve az) s iacutegy fejezte ki bdquoEvery faculty in one man is the measure by which he judges of the like faculty in another I jugde of your sight by my sight of your ear be my ear of your reason by my reason of your resentment by my resentment of your love by my love


___________________________________________________________________________________


Mielőtt azonban ezen becsleacutes teacutenyleges alkalmazaacutesaacutet in concreto peacuteldaacutekon felmutatnoacutek szuumlkseacuteges hogy ezen neacutegyfeacutele tetszeacutes oumlsszefuumlggeacuteseacutenek meacutelyseacuteges szaacutelait felkutassuk s megaacutellapiacutetsuk A tetszeacutes eacuterzeteacutenek elemzeacuteseacutetől e helyen meacuteg el kell tekintenuumlnk (l II Fej-ben) egyelőre az embert mint a tetszeacutes okozoacutejaacutet tekintsuumlk s iacutegy igyekezzuumlnk a tetszeacutesfajok koumlzoumltt az oumlsszefuumlggeacutest felderiacuteteni

Itt maacuter most azt laacutetjuk hogy az ember 1 eacuterzeacuteki tetszeacutest csakis oumlnkeacutenytelenuumll okozhat nem fuumlgg tőle hogy joacute vagy rossz szagot terjesszen maga koumlruumll szoacuteval az elemi hataacutesnaacutel egeacuteszen oumlnkeacutenytelen a hataacutesa Nem fuumlgg tőle 2 a szemleacuteleti hataacutes leacutenyege sem eacutes 3 nem az intellectualis alkata sem S meacutegis ezen egyezeacutes dacaacutera a haacuterom tetszeacutes koumlzoumltt leacutenyeges a kuumlloumlnbseacuteg az eacuterzeacuteki hataacutesnaacutel pusztaacuten keruumlleti vonaacutesaink vannak eacuterdekelve de olymoacutedon hogy oumlnfenntartaacutesunk erősen joumln keacuterdeacutesbe A szemleacuteleti eacutes eacutertelmi tetszeacutesneacutel nem a reaacutenk valoacute uumldvoumls befolyaacutes jaacutetssza a főszerepet hanem a taacutergy (ember) zaacutert egyseacutege tetszik magaacuteban eltekintve attoacutel hogy a mi oumlnfenntartaacutesunkhoz mifeacutele viszonyban van Maga az eacutertelmi s szemleacuteleti tetszeacutes ugyan mdash termeacuteszete szerint mdash annak kifejezeacutese hogy a taacutergy szemleacuteletuumlnknek eacutes eacutertelmuumlnknek megfelelő-e vagy sem s iacutegy jelzője az alanyi eacuterzelem de ezen mondhatnoacutek impressionalis hataacuteson feluumllkerekeduumlnk csakhamar s helyeacutebe tesszuumlk az objectiv oumlsszemeacuterkőzeacutest melyről a 7 sect-ban volt szoacute S ekkor a subjectivistikus eacuterzeacuteki tetszeacutest az objectivistikus tetszeacutes vaacuteltja fel melyet a maga helyeacuten reacuteszletezni lesz koumltelesseacuteguumlnk

Minden ember enneacutelfogva keacutet szempontboacutel tetszhetik 1 amennyiben oumlnfenntartaacutesunkhoz koumlzvetlenuumll hozzaacutejaacuterul akaacuter positiv akaacuter negatiacutev iraacutenyban eacutes 2 amennyiben sajaacutet magunkkal oumlsszemeacuterjuumlk objective eltekintve amaz 1 alatti vonatkozaacutestoacutel Az első vonatkozaacutesban az ember nekuumlnk hasznos mdash s ez lehet minden teveacutekenyseacutegeacutevel mdash a maacutesodikban az ember sajaacutet alkata tetszik az ember raacutenkneacutezve oumlnmagaacuteban tetsző mdash s ez szemleacuteleti eacutes eacutertelmi alkataacuteban lehet Vagyis minden dolognak reaacutenkneacutezve kettős eacuterteacuteke van 1 haszoneacuterteacuteke 2 oumlneacuterteacuteke Ha pedig a haszon abban jelentkezik hogy kedveacuterzetet hoz leacutetre bennuumlnk akkor azt mondhatjuk hogy a haszon azon jelző mely a dolgoknak aacuteltalaacutenos eacuterteacutekesseacutegeacutere figyelmeztet azonban feacutelreeacuterteacutesek elkeruumlleacutese veacutegett inkaacutebb azt fogjuk mondani hogy a kedveacuterzet a dolgok eacuterteacutekeacutenek jelzője (Vouml 28 sect)

Amennyiben maacuter most az ember nem esetleges egyseacuteg mely reacuteszeivel s azok egyseacutegeacutevel reaacutenk oumlnkeacutenytelenuumll hatna hanem organikus eacutes oumlntudatos egyseacuteg annyiban naacutela uacutegy a hasznossaacuteg mint az oumlnmagaacuteban tetszeacutes is keacutetfeacutele eacutertelemben leacutep fel Az ember nekuumlnk oumlnkeacutenytelen eacutes oumlnkeacutenyesen hasznaacutelhat s tetszeacutest okozhat nem csak reacuteszeinek miveluumlnk valoacute oumlntudatlan egyezeacutese folytaacuten hanem azaacuteltal is ami ez egyezeacutest szaacutendeacutekosan leacutetesiacuteti Vagyis az ember tetszhetik 1 azeacutert mert oumlnkeacutenytelenuumll eacutes szaacutendeacutekosan hasznaacutel s 2 azeacutert mert alkataacuteban az oumlntudatos Eacuten oly vonaacutest visz bele mely ennek az alkatnak keacutepeacutet minden maacutesnak keacutepe foumlleacute emeli

A moralis tetszeacutes enneacutelfogva az embernek azon nyilatkozatait is kiseacuteri melyekkel nekuumlnk hasznot hajt azokat is melyek a haszontoacutel el vannak kuumlloumlniacutetve Amennyiben tetteineacutel csak a hasznot neacutezzuumlk annyiban az ember csak hasznos taacutergy raacutenk neacutezve meacuteg azon belső indulataiban is melyek ezen hasznosiacutetaacutesra oumlsztoumlnzik Ezen esetben az oumlntudat a szabad Eacuten csak relatioi miatt tetszik az ember taacutersadalmilag hasznos (socialis haszoneacuterteacutek) Amennyiben azonban őt mint oumlneleacuteg egyseacuteget oumlntudatos egyeacuteniseacuteget magunkkal eacutes typusunkkal oumlsszemeacuterjuumlk annyiban oumlneacuterteacuteket tulajdoniacutetunk neki mely minden hasznossaacutegi szemponttoacutel kuumlloumlnboumlzik

S iacutegy az ember tetszeacutesuumlnk taacutergya lehet 1 azeacutert amit nekuumlnk oumlnkeacutenytelenuumll vagy szaacutendeacutekosan hasznaacutel azaz amennyiben oumlnfenntartaacutesunkra ezen keacutetfeacutele moacutedon befoly ezt teheti vagy a) elemi alkata aacuteltal vagy b) szaacutendeacutekos mozdulataival Amazt physikai emezt socialis haszonnak nevezhetnők s erre eacutepuumll az eacuterzeacuteki eacutes socialis tetszeacutes eacutes helyesleacutes De lehet tetszeacutesuumlnk taacutergya 2 az aacuteltal hogy veluumlnk objective egyezik meacuteg pedig a) szemleacuteleti megjeleneacutese b) intellectualis alkata tekinteteacuteben c) centralis actioacuteja aacuteltal melyből tetteit folyoacuteknak melytől fuumlggőknek tekintjuumlk Az első az aesthetikai a maacutesodik a logikai a harmadik a moralis tetszeacutes melyet bennuumlnk felideacutezett

Ezen tetszeacutesek koumlzoumltt a terjedelemre neacutezve mire vonatkoznak nagy a kuumlloumlnbseacuteg Legkisebb teruumlletre szoriacutetkozik az elemi haszon legnagyobbra a socialis haszon Mert minden szaacutendeacutekos cselekedetnek van vonatkozaacutesa a kuumllsőre a vilaacutegra az embertaacutersra azeacutert pedig mivel az Eacuten meacutelyeibe be nem hatolhatunk maacuteskeacutep hacsak cselekedetei uacutetjaacuten nem igen gyakori a socialis haszon eacutes a moralis tetszeacutes alapjaacutenak oumlsszezavaraacutesa Mi az emberre annak suacutelypontjaacutera mint okra szoktuk aacutetvinni azon tetszeacutest is melyet tettei bennuumlnk okoznak s aszerint joacutenak eacutes rossznak mondjuk amint eacutelv- vagy kiacuteneacuterzeteket okozott Ez azonban keacutet teruumlletnek illeteacutektelen oumlsszezavaraacutesa mi a tettet hasznosnak mondhatjuk s az embert aki veacutegrehajtotta meacutegis alacsonyra becsuumllhetjuumlk Azaz a socialis tetszeacutes meacuteg csak utilistikus tetszeacutes a moralistoacutel teljesen kuumlloumlnboumlző A moralis tetszeacutes csak az intellectualis alkatnak legfelsőbb csuacutecsaacutera annak gyeacutemaacutenthegyeacutere az Eacutenre vagy az oumlntudatos szabadsaacutegra vonatkozik ezt reacuteszesiacutetjuumlk moralis tetszeacutesuumlnkben s csak ennek ragyogaacutesaacuteboacutel jut feacuteny a tettnek is Ha az Eacutennek ezen legsublimisabb de legelrejtettebb actusa moraliter


___________________________________________________________________________________


tetszik akkor fogja moralis tetszeacutes kiseacuterni azon cselekedetet is mely ennek az első actusnak mintegy folytataacutesa Ameddig csak a raacutehataacutes okozta eacuterzelemből folyik a tett addig mindig bizonyos reflexiacutev jelleg tapad hozzaacute s ez meacuteg taacutevol aacutell a moralitaacutes jellemeacutetől

A hasznossaacuteggal szemben tehaacutet aacutell az előkelőseacuteg Ennek alapja az intellectualis alkat melynek centruma az ami moralis tetszeacutest okoz keruumlleti megjeleneacutese pedig az ami szemleacuteletileg tetszik Enneacutelfogva az előkelőseacutegnek alapja az intellectualis alkat centralis csuacutecsa a moralis Eacuten peripheriaacuteja pedig az aesthetikai szemleacuteleti alak Annyi vilaacutegos hogy az egyik oldalon a reacuteszek haszna a maacutesikon az egeacutesznek alkata aacutell s hogy iacutegy az ember megiacuteteacuteleacuteseacuteben keacutet kuumlloumlnboumlző meacuterteacuteket alkalmazunk amelyeket csak azon veacutekony szaacutel tart oumlssze mely kettőjuumlkben koumlzoumls az hogy mindkettőnek jelzője az okozott tetszeacutes vagy kedveacuterzet De az alap a keacutet csoportban teljesen kuumlloumlnboumlző

S hogy az egeacutesz vaacutezat oumlsszes vonaacutesaiban jelezzuumlk meacuteg a koumlvetkező roumlvid megjegyzeacutest kell hozzaacutecsatolnunk A felebaraacutet hataacutesa vagy tűnő mozdulatokban megy veacutegbe vagy pedig aacutellandoacute műveiből sugaacuterzik aacutet reaacutenk a tetszeacutes az egyseacutegből ezen kisugaacuterzaacutesokra is terjed aacutet s amint az egyes művek termeacuteszete magaacuteval hozza kuumlloumlnboumlzőkeacutep fog alakulni Igy keruumll megiacuteteacuteleacutes alaacute a beszeacuted eacutes tett mik a centrumtoacutel nyerik a tetsző vonaacutest iacutegy az intellectualis mű a tudomaacutenyban a műveacuteszeti alkotaacutesok a socialis viszonyok s azoknak tartoacutei melyekben ismeacutetlődik a haszon- eacutes az oumlneacuterteacutek jelzett keacutettaguacutesaacutega

10 sect Az erkoumllcsi becsleacutes taacutergyai a vad neacuteptoumlrzsekneacutel Annak elve eacutes magyaraacutezata

Kutataacutesunk sora maacuter most arra vezet hogy azon cselekedeteket sorba aacutelliacutetsuk amelyeket az emberek erkoumllcsi minőseacutegűeknek tekintettek mert ezekből ki fog deruumllni hogy nagyreacuteszt a socialis eacutes moralis becsleacutes oumlsszezavaraacutesaacutet mutatjaacutek Ezen csoportosiacutetaacutes egyuacutettal azon paacuterhuzamra is vezet majd amely a becsuumllt taacutergyak s a becslő egyeacuten fejlettseacutege koumlzoumltt tapasztalhatoacute (Vouml 7 sect)

A becsuumllt taacutergyak oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutenaacutel szembeszoumlkő a becsleacutes keacutetoldaluacutesaacutega melyneacutel fogva neacutemely dolgok eacutes cselekedetek a veacutegrehajtoacute reacuteszeacuteről helyeseltetnek miacuteg a szenvedő feacutel hataacuterozottan kaacuterhoztatja keveacutes dolognaacutel pedig azt fogjuk tapasztalni hogy egyhanguacute becsleacutesben akaacuter positiacutev akaacuter negatiacutev iraacutenyban reacuteszesuumllnek Vezető kalauzul szolgaacutelhatnak a vad toumlrzsek s a naacuteluk tapasztaltakat a magasabb taacutersadalmi niveaun eacuteszlelhetőkkel meg fogjuk bőviacuteteni

A vad toumlrzsekneacutel enneacutelfogva azt talaacuteljuk hogy

I becsuumllik az izomerőt eacutes a baacutetorsaacutegot A hadifőnoumlkoumlk vaacutelasztaacutesaacutenaacutel ez a meacutervadoacute szempont s aacuteltalaacuteban a physikai erő eacutes uumlgyesseacuteg aacutell a becsleacutes legmagasabb fokaacuten

Ebből koumlvetkezik 1 hogy mindazt megvetik ami physikai gyarloacutesaacuteg s annak megrontaacutesaacutet helyeslik A torzalakot guacutenyoljaacutek a gyenge gyermeket kiteszik a Taygetosra a betegeket sokszor megoumllik (a hottentottaacutek1 eacutes kafferek2) az oumlregeket vagy megoumllik vagy megeszik (a polynesiai Nukukivaacuten3) Koumlvetkezik 2 hogy mindazt helyeslik ami erős izomkifejteacutesnek megindiacutetoacuteja tehaacutet a feacuterfias indulatokat Ilyen elsősorban a baacutetorsaacuteg azutaacuten kegyetlenseacuteg a bujasaacuteg az uacuterhatnaacutemsaacuteg Peacuteldaacutes kegyetlenseacuteget fejtenek ki a Delawarok eacutes maacutes indiaacutenok4 a csataacuteban legyőzoumltt ellen Tahitiban a seacutertő feacutellel szemben a sumatrai Lampongok5 megvetik a szemeacutermetesseacuteget mint gyengeseacuteget New-Caledoniaacuteban6 a polynesiaiak aacuteltalaacuteban a Samoa-sziacutegeteken7 Ezzel oumlsszefuumlgg a nők leneacutezeacutese a hottentottaacuteknaacutel s maacutesutt8 A buumlszkeseacuteget a legtoumlbb neacutep mivel imponaacutel megbecsuumlli ez jellemzi aacuteltalaacuteban a polynesiaikat (Tonga

1 Adatok Waitzboacutel (bdquoAnthropol der Natutvoumllker) II 341 2 II 401 3 VI 158 4 III 151 5 V 158 6 III 111 7 VI 123 8 II 341


___________________________________________________________________________________


Ujseeland1 a malaacutejokat2 S ennek koumlvetkezmeacutenye a kaloacutezok becsuumlleacutese maacuter Homerosnaacutel a mexikoacuteiaknaacutel3 kariboknaacutel4 s maacutesutt

Ezzel szemben becsuumllteacutek a nőket a Caribok5 iacuterokesek6 a Cheppewayans7 s a maorik a bűnoumls nőt rendesen megoumllteacutek8 Ugyanezen keacutetfeacuteleseacuteg tapasztalhatoacute a gyermekekkel szemben kiket peacuteldaacuteul az indiaacutenok eacutehinseacuteg idejeacuten legelsőbben taacuteplaacutelnak9 a lampongok igazaacuten majomszeretettel deacutedelgetnek10 s a maorik ha nem is keacutenyeztetik meacutegis szeretettel ragaszkodnak hozzaacutejuk11 Ellenben a kafferekneacutel12 Ujseelandban13 eacutes Tahitiban14 a gyermekgyilkolaacutes ma is szokaacutesban van s az utoacutebbi helyen annyira elterjedt hogy aacutetlag keacutetharmadaacutet oumllik meg a gyermekeknek

A vad toumlrzsek enneacutelfogva elsősorban a physikai erőt s mindazon cselekedeteket laacutetszanak helyeselni amelyek ezen erőből szaacutermaznak (baacutetorsaacuteg buumlszkeseacuteg kegyetlenseacuteg uumlgyesseacuteg szemeacutermetlenseacuteg gyermekoumlleacutes eacutes nőkkel valoacute rossz baacutenaacutes) Ellenben mindent megvetnek ami gyengeseacutegre vall tehaacutet testi fogyatkozaacutest gyaacutevasaacutegot (eacutes talaacuten mint ennek vaacutelfajaacutet a szemeacutermetesseacuteget is)

II Ezen individuaacutelis vonaacutesokon kivuumll becsleacutes taacutergyaacutet keacutepezik az interindividualiacutes tulajdonsaacutegok eacutes cselekedetek is Ilyenek a sympathetikus indulatok (szeretet eacutes gyűloumllet) a hűseacuteg az igazsaacuteg eacutes csalaacutes a lopaacutes eacutes oumlles a nőkkel valoacute koumlzlekedeacutes az alattvaloacutek eacutes feljebbvaloacutek iraacutenti viselet

A joacuteakarat hiaacutenyaacutet emberekkel eacutes aacutellatokkal szemben laacutetjuk a kannibalizmus nagy elterjedeacuteseacuteből az indiaacutenoknaacutel cariboknaacutel15 s az emberaacuteldozatoknak most is divatos voltaacuteboacutel a deacuteli tenger szigetlakoacuteinaacutel16 A bosszuacuteaacutellaacutes mindenuumltt dicseacuteretes eacutes feacuterfias bdquoaz ellenseacuteg sziacuteveacutet felfalni veacutereacutet meginnirdquo17 volt az indiaacutenok bosszuacuteeskuumlje de nem csak ellenseacuteget faltak fel Ezen kegyetlenseacuteg mellett az indiaacutenoknaacutel a nagylelkűseacuteg is szerepet jaacutetszik s naacuteluk van eacuterzeacutek a becsuumllet eacutes igazsaacuteg iraacutent18 ami mind a feacuterfiassaacuteggal egyező vonaacutes A hűtlenseacuteget a toumlrzs iraacutent nőkneacutel a feacuterj iraacutent19 mindenuumltt buumlntetik a Congo videacuteken a nagy erkoumllcstelenseacuteg dacaacutera a haacutezassaacutegtoumlrőt megoumllik az Edeeyahsnaacutel mindkeacutet feacutelnek egyik kezeacutet vaacutegjaacutek le Aschantiban a hűtlen nőnek az orraacutet a fecsegőnek az ajkaacutet a hallgatoacutezoacutenak a fuumlleacutet nyesik le (II 125)

A csalaacutes eacutes lopaacutes nem szeacutegyen a sumatraiaknaacutel20 tolvajok Cook szerint voltak a Maorik Tongaiak Hawaiiak Tahitiak a taacutersas szigetiek de a Markesanoknak van legalaacutebb annyi becsuumlletuumlk hogy bevalljaacutek21 Idegenekkel szemben harc a rendes aacutellapot baacuter a patagonok eacutes groumlnlandiak beacutekeacutesek1 A veacuterbosszuacutet az 1 VI 115 2 V 161 3 IV 118 4 III 382 5 III 382 6 III 101 7 uo 8 VI 128 9 III 114 10 V 157 11 VI 133 12 II 391 13 VI 138 14 VI 139 aacuteltalaacutenos szokaacutes Polynesiaacuteban 15 VI 157 III 199 375 16 VI 162 17 VI 157 18 III 169 19 II 125 20 V 158 21 VI 109


___________________________________________________________________________________


indiaacutenok ugy laacutetszik nem ismerik2 de ismerik a malaacutejok kik az egeacutesz csalaacutedot kiirtjaacutek hogy biztonsaacutegban legyenek eacutes toumlmeacuterdek maacutes neacuteptoumlrzs3

Az alattvaloacutek iraacutent kegyetlenek a feljebbvaloacutek iraacutent meghunyaacuteszkodoacutek mindenuumltt a physikai erőtől valoacute feacutelelem az ami feacuteken tartja

III Aacutetteacuterve maacuter most a magasabb szellemi miacuteveletekre azt talaacuteljuk hogy a vad neacuteptoumlrzsek bdquoveacutegtelen lustasaacutega (mint Waitz I 342 nevezi) minden szellemi teveacutekenyseacuteget lehetetlenneacute tesz Ott legfeljebb a figyelem eacutes eacuterzeacutekek eacuteleacutenkseacutege s az ezektől fuumlggő keacutezi uumlgyesseacutegek reacuteszesuumllnek becsuumlletben oacutevatossaacuteg ravaszsaacuteg eacutes furfang azon tulajdonsaacutegok melyekre suacutelyt fektetnek A mesterseacutegek koumlzuumll is a legprimitiacutevebbek viraacutegzanak a tudomaacutenyok aacutepolaacutesa ismeretlen ami meg nem lep bennuumlnket ha azt olvassuk a koumlzeacutepkorroacutel hogy bdquoaz (angol) nemesek oly miveletlenek voltak hogy meacuteg a XIV szaacutezad veacutegeacuten oly eset nem fordult elő hogy egy skoacutet baacuteroacute a maga neveacutet le tudta volna iacuterni4

Waitz5 oumlsszefoglalva a vad neacuteptoumlrzsek jellemvonaacutesait ezt a haacutermat aacutelliacutetja fel legfőbbekuumll 1 a termeacuteszettől valoacute passiv fuumlggeacutest 2 veacutegtelen lustasaacutegot eacutes koumlnnyelműseacuteget 3 egoistikus kiacutevaacutensaacutegaik feacutektelenseacutegeacutet s teveacutekenyseacuteguumlkben minden kitartaacutes eacutes tervszerűseacuteg hiaacutenyaacutet Ezen jellemvonaacutesok mind abboacutel eacuterthetők hogy a vad neacutepek meacuteg csak physikai hiaacutenyok aacuteltal indiacutettatnak s enneacutelfogva első sorban a physikai erőben talaacuteljaacutek a leacuteteacutert valoacute harcnak főeszkoumlzeacutet Naacuteluk a reflexiacutev teveacutekenyseacuteg enneacutelfogva az ami jellemző s ahol inger nincsen ott lusta apathiaacuteban merengenek Ebből eacuterthető hogy minden ami a hiaacuteny gyors eacutes biztos kieleacutegiacuteteacuteseacutere szolgaacutel becsuumlletben reacuteszesuumll Enneacutelfogva első sorban a physikai izomerő azutaacuten azon cselekedetek melyekben nyilvaacutenul (rablaacutes oumlles) azutaacuten azon physikai teveacutekenyseacutegek melyek az actioacutet kormaacutenyozzaacutek (kegyetlenseacuteg eacutes bosszuacuteaacutellaacutes ravaszsaacuteg alattomossaacuteg mdash a nagylelkűseacuteg csak kiveacutetel) S ebből folynak sok toumlrzsneacutel a jaacuteteacutekossaacuteg eacutes iszaacutekossaacuteg szoumlrnyű tuacutelzaacutesai amint az elsőt a malaacutejoknaacutel laacutetjuk kik feleseacutegeiket gyermekeiket sőt magukat is eljaacutetsszak (V 158) s az utoacutebbit az egykor joacutezan indiaacutenoknaacutel (III 82)

A becsleacutes elve enneacutelfogva az eacutelvezet eacutes pedig annak egeacuteszen physiologiai formaacuteja az ember meacuteg azon a fokon aacutell amelyen Fichte bdquoeacutertelmes aacutellatnak nevezi Előre tekintő okossaacuteg eacutes oacutevatossaacuteg csekeacutely meacuterteacutekben talaacuten előfordul de ahol tapasztaljuk ott is a physikai eacutelv szolgaacutelataacuteban aacutell Ezen eacuterzeacuteketlenseacuteg okozza azutaacuten hogy az aesthetikai felfogaacutes is lehető alacsony s a legprimitiacutevebb tisztasaacutegra sincs oumlsztoumlnzeacutes a bőr eacuterzeacuteketlenseacutege folytaacuten annyira hogy peacuteldaacuteul a Sandwisch-szigeteken a tetveket leszedik a fejről eacutes megeszik baacuter maacutesfelől oly finyaacutesak hogy undorodnak a taacuteltoacutel amelybe egy leacutegy belefulladt6 Ugyanazt tapasztaljuk a La Plata-aacutellamok visszasuumllyedt s lustasaacutegba meruumllt creol lakosainaacutel kikről Waitz iacutegy beszeacutel bdquoLaumluse zu suchen ist das besondere Vergnuumlgen sie werden als Leckerbissen oft von den gemeinen Spanierinnen in Paraguay angeboten der Schmutz ist ungeheuer und wie die Reinlichkeit fehlt diesen Menschen selbst die Neugierde7

11 sect A vad toumlrzsek becsleacuteseacutenek taacutergyai koumlzuumll a szellemi tulajdonsaacutegok hiaacutenyzanak A becsleacutesi taacutergyak koumlreacutenek kibővuumlleacutese Moacutezes eacutes Jeacutezus eacuterteacutekeleacuteseacuteben

A szabad ember eacuterteacutekeleacutese

A becsleacutes taacutergyai melyeket a vad neacuteptoumlrzsekneacutel talaacuteltunk a koumlvetkező főszempontokat mutatjaacutek 1 az egyeacuteni tulajdonsaacutegokat 2 az egyeacutenek koumlztieket tehaacutet individualis eacutes socialis tulajdonsaacutegok S azt tapasztaltuk hogy az elsőket mindazon szempontboacutel iacuteteacutelik meg amint az egyeacuten eacutelvezeteacutenek szolgaacutelnak (a legeacutelvvaacutegyoacutebb neacutep a polynesiaiak mdash Waitz VI 105mdash106) a maacutesik fajta tulajdonsaacutegokat is elsősorban az egyeacuteni eacutelvezet illetve joacuteleacutet is teszi becsesekkeacute Igy becsuumlltetik az első csoportboacutel a physikai erő az

1 III 309 2 III 133 3 III 157 4 Buckle Hirs of civil in England IV 154 (ford Ritter A) 5 I 342 6 I 367 7 I 370 l


___________________________________________________________________________________


uumlgyesseacutegek (azaz az eacuterzeacutekek fejlettseacutege laacutetaacutes hallaacutes fegyverforgataacutes eacutes a halaacuteszati s maacutes eszkoumlzoumlk kezeleacutese) a tapintaacutes aacuteltal kivaacuteltott mozdulatokkeacutent a lelkiekneacutel a figyelem a baacutetorsaacuteg a ravaszsaacuteg eacutes oacutevatossaacuteg Ellenben nem becsuumlltetnek gyengeacutedseacuteg eacutes fogyateacutekossaacuteg akaacuter testi mdash ehhez szaacutemiacutetjaacutek a tisztasaacutegot is mdash akaacuter szellemi teacuteren A maacutesodik csoportboacutel a kemeacutenyszivűseacuteg (kegyetlenseacuteg bosszuacutevaacutegy) a viteacutezseacuteg a zsarnoksaacuteg a hűseacuteg a gyermekek szeretete maacuter keacutetes a csalaacuted eacutes toumlrzs iraacutenti ragaszkodaacutes mdash mindenuumltt becsuumlletben reacuteszesuumllnek Ellenben a harmadik csoport a szellemi tulajdonsaacutegok meacuteg nem reacuteszesuumllnek megbecsuumlleacutesben

Ezen kereten beluumll tulajdonkeacutepeni moralis becsleacutesről meacuteg nincs is szoacute Az első csoport egyszerűen egyeacuteni joacuteleacutetre valoacute vonatkozaacutestoacutel nyeri eacuterteacutekeacutet a maacutesodikban a socialis haszon laacutetszik maacuter jelentkezni de a motivatio itt is az egyeacuteni eacutelvezetben veacutesz el ez az egyeduumlli indok a hazaszeretet enthusiasmusa csak a roacutemainaacutel eacutes goumlroumlgneacutel leacutep fel Azeacutert mert valami tulajdonsaacuteg vagy cselekedet hasznos azaz eacutelvezetet okoz veacutegrehajtoacutejaacutenak azeacutert eacutes ennyiben van becse az egyesek eacutes az oumlsszesseacuteg szemeacuteben Aesthetikai becsleacutesuumlk is ezen crudelis utilismus aacuteltal van meghamisiacutetva szemuumlk nem eleacuteg gyakorlott hogy az araacutenyokat objective fiacutexirozza s a leacutelekre hatni engedje Logikai becsleacutesre szinteacuten nem szaacutellanak fel s azeacutert lehetetlenseacuteg hogy a moralitaacutesroacutel mdash a mi eacutertelmuumlnkben mdash csak sejtelmuumlk is lehessen Az eacuterteacutekeleacutes egeacuteszen hedonistikus eacutes utilistikus ami nem hasznos az nem okoz tetszeacutest az nem is szeacutep eacutes nem is joacute

A haladaacutes csak a hasznossaacuteg helyesebb megeacuterteacuteseacuteből eredhetett ezen hasznossaacutegi vonatkozaacutesok voltak mintegy azon szellemi traacutegya mely az oumlnzetlenebb eacutes magasabb lelki vonaacutesok gyarapodaacutesaacutet megindiacutetotta s vezette Csak amikor ezen a teacuteren megerősoumldoumltt a felfogaacutes azaz amikor az impresssionismus megszűnt s az oumlntudat bizonyos fokuacute oumlnaacutelloacutesaacutegot eacutes erőt nyert a hataacutesokkal szemben csak akkor vaacutelt lehetseacutegesseacute a nem hasznos vagy nem eacuterzeacuteki eacutelvezetes de azeacutert meacutegis tetsző eacutes iacutegy eacuterteacutekes dolgoknak megiacutezleleacutese eacutes megkedveleacutese is

Ezen fejlettebb becsleacutes előaacutellaacutesa a toumlrteacutenelemben egyes kivaacuteloacutebb egyeacuteniseacutegek felleacutepteacutehez van koumltve kiket a culturneacutepek egyreacuteszt a feltalaacuteloacutek maacutesreacuteszt a toumlrveacutenyhozoacutek szemeacutelyeacuteben illő haacutelaacuteval vesznek koumlruumll Meglehet hogy ezen nevekhez sok olyan is fűződik amit a taacutersaseacutelet nagy aacuterama maga hozott napfeacutenyre de ezen egyeacuteniseacutegekeacute meacutegis azon eacuterdem hogy ezen eacutelettapasztalatokat fiacutexiroztaacutek eacutes a koumlz hasznaacutera felhasznaacuteltaacutek Ezaacuteltal ugyanis uj meacuterteacutek magasabb szempont lett uralkodoacutevaacute a taacutersas megiacuteteacuteleacutesben s ennek visszahataacutesakeacutent jelenik meg az egyeacuteni tulajdonsaacutegoknak tisztultabb eacutes nemesebb eacuterteacutekeleacutese A haladaacutest enneacutelfogva valoacutesziacutenűleg a taacutersas vonaacutesokban eacuteszlelt javulaacutesboacutel kell megeacuterteni proacutebaacutelnunk amint azt a nyugati neacutepek reacuteszeacutere kivaacuteloacutean Moacutezes eacutes Jeacutezus tetteacutek A taacutersas eacutelet biztosiacutetaacutesaacuteboacutel folyt aztaacuten az egyeacuteni eacuterdemnek is helyesebb mert teljesebb megeacuterteacutese

Ezen uacutejiacutetaacutesok azeacutert taacutemadtak mert hasznukat az egeacutesz taacutersadalom koumlzvetlenuumll eacutelvezte s azt ami valamennyi tagjaacutenak volt hasznaacutera tette toumlrveacutennyeacute a nagy toumlrveacutenyhozoacute Első inteacutezkedeacutesei mind a socialis hasznot ceacutelozzaacutek Moacutezes II 20 13mdash17 az inteacutezkedeacutesek tilalmak alakjaacuteban vannak kifejezve mert bizonyaacutera ismeretesebb volt mindenki előtt a kaacuterokozta faacutejdalom mint a joacutetett kedvesseacutegeacutenek emleacutekezete s iacutegy az első formulaacutezaacutes hathatoacutesabbnak bizonyult bdquoNe oumllj ne paraacuteznaacutelkodj ne orozz ne mondj a te felebaraacutetod ellen hamis tanuacutesaacutegot ne kiacutevaacutenjad a te felebaraacutetodnak haacutezaacutet ne kiacutevaacutenjad a te felebaraacutetodnak feleseacutegeacutet se szolgaacutejaacutet se szolgaacuteloacute leaacutenyaacutet se oumlkreacutet se szamaraacutet eacutes semmit mely a te felebaraacutetodeacute Ezen interindividualis cselekedetek szabaacutelyozaacutesa volt tehaacutet az első feladat

Az elsorolt tilalmak mind azt ceacutelozzaacutek hogy a felebaraacutet megkaacuterosiacutetaacutesa elkeruumlltesseacutek Megkaacuterosiacutetaacutesa eacuteleteacuteben ingatlan eacutes ingoacute vagyonaacuteban taacutersas hataacutes fonataiban (nő gyermek cseleacuted) s azon elismerteteacuteseacuteben melyet a taacutersak reacuteszeacuteről szerzett (bdquohamis tanuacutebizonysaacuteg) Taacutersas parancs az is hogy bdquotiszteld szuumlleidet s taacutersadalmi haszna miatt parancsoltatik a szombat megtartaacutesa De a parancs tovaacutebb nem megy meacuteg Moacutezes reacuteszletes toumlrveacutenyei sem hatolnak meacutelyebben a kaacuterteacutekony cselekedetek tiltatnak a sanctio pedig a buumlnteteacutes indok tehaacutet a feacutelelem A negativ koumltelesseacutegek nyilvaacuten csak prohibitiv tilalmakban nyernek kifejezeacutest s e tilalmak csak a leacutetfenntartaacutest akadaacutelyozoacute cselekedetekre vonatkoznak A taacutersadalom nem volt biztos ameddig a vad toumlrzsek aacutellaacutespontjaacuten aacutellott azeacutert az ezekneacutel divatos eacuterteacuteket meg kellett tagadni a kegyetlenseacutegtől az oumlnerő feacutektelen nyilvaacutenulaacutesaacutetoacutel (lopaacutes oumlles nőrablaacutes becsuumlletrablaacutestoacutel raacutegalmazaacutestoacutel alattomos furfangtoacutel) s azon indulatokat kellett dicseacuterni melyek a taacutersas egyuumlttleacutetet lehetseacutegesseacute tetteacutek A baacutetorsaacuteg en passant dicseacutertetik de toumlbbeacute nem keacutepezi a polgaacuteri embernek becsalapjaacutet

Ezzel kapcsolatban az aesthetikai vonaacutesokra is fordul a figyelem a tisztasaacuteg rendszeretet elemei koumlveteltetnek uacutegy a hindu mint a zsidoacute eacutes mohamedaacuten toumlrveacutenyekben (roacutemai goumlroumlg fuumlrdők) s baacuter elvitathatatlan azoknak eredete az egeacuteszseacutegi szempontokboacutel meacutegis kikeruumllhetetlen volt az hogy a kuumllső megjeleneacutes tetszőseacutege is feltűnjeacutek s a tisztasaacuteg utilistiacutekus vonaacutesboacutel aesthetikaivaacute vaacutelt

A tilalmak eacutes parancsok azonban csak a cselekedetekre szoacuteltak (azeacutert merően jogi termeacuteszetűek) s itt is csak a kuumllső volt tekintetbe veacuteve A jogi aacutellaacutespontroacutel haladni lehetett keacutet tekintetben 1 hogy a kuumllsőről az


___________________________________________________________________________________


egyeacuten belsejeacutere vitteacutek a tilalmat s 2 hogy a sanctioacutet a feacutelelemtől kuumlloumlnboumlző indulatba tetteacutek aacutet Ezen nevezetes haladaacutest az emberiseacuteg Jeacutezusnak koumlszoumlni

A hegyibeszeacutedben ezen beljebbezeacutesnek nevezetes eseteit talaacuteljuk Maacuteteacute V 20 felaacutelliacutetja az elvet bdquoMert mondom neacutektek hogy ha a ti igazsaacutegtok feljebb nem bővoumllkoumldeacutendik az iacuteraacutestudoacutek eacutes a Farizeusok igazsaacutegoknaacutel semmikeacutepen sem mehettek beacute a mennyeknek orszaacutegaacuteba Maacuter pedig az bdquoiacuteraacutestudoacutek igazsaacutega abban aacutellott hogy feacutelelemből a toumlrveacuteny parancsait kuumllsőleg betartottaacutek Jeacutezus most ekkeacutep veacutegzi a kiegeacutesziacuteteacutest bdquoHallottaacutetok hogy megmondatott a reacutegieknek ne oumllj mert valaki oumlleacutend meacuteltoacute az iacuteteacuteletre Eacuten pedig azt mondom nektek hogy ha valaki haragszik az ő attyafiaacutera ok neacutelkuumll meacuteltoacute iacuteteacuteletre valaki pedig ezt mondja az ő attyafiaacutenak Raacuteka meacuteltoacute a gyuumllekezetre valaki ismeacutet ezt mondja bolond meacuteltoacute a gyehennaacutenak tuumlzeacutere (Maacuteteacute V 21mdash22) Az oumlles fogalma tehaacutet kiterjesztetik minden seacuterteacutesre szoacutebeli meggyalaacutezaacutes is tiltatik de meacuteg az indulat is (harag) melyből fakad Ugyaniacutegy kiterjeszti a paraacuteznasaacutegot nemcsak a tettlegesseacutegre hanem arra ha bdquovalaki asszonyra tekint gonosz kiacutevaacutensaacutegnak okaacuteeacutert immaacuter paraacuteznaacutelkodott az ő sziveacuteben (Uo V 27mdash28) Ugyanaz toumlrteacutenik azzal hogy bdquoa te eskuumlveacutesedben ne hazudj (uo v 33) mert Jeacutezus az eskuumlveacutest aacuteltalaacuteban tiltja meg S hasonloacute beljebbezeacutes eacutes kiegeacutesziacuteteacutes aacutell be a gyűloumllettel nemcsak nem szabad az ellenseacuteget gyűloumllni hanem szeretni is kell (v 44) Az alamizsnaosztogataacutesnaacutel elkoumlvetett fittogtataacutest bűnnek minősiacuteti (Maacuteteacute VI 1 s koumlv)

Ebből vilaacutegos az hogy Jeacutezus a toumlrveacuteny bdquobetoumllteacutese alatt mit eacutert a kuumllső cselekedetet mely tilos belső indokaiban is tilosnak mondja Ez a kiegeacutesziacuteteacutesi moacutedszere De megvaacuteltozott a motiacutevum is Toumlbbeacute a forraacutes melyből a joacute fakad nem a feacutelelem hanem a szeretet Isten iraacutent (Maacuteteacute XXII 37mdash40) Nem a sunyi feacutelelem hanem a positiv joacuteakarat aacutelliacutettatik indokul mdash s ezzel baacuter eudaemonistikus a motivatio negatiacutev helyett positiacutev indok leacutep előteacuterbe Akiben maacuter most a szeretet nincsen arroacutel baacutetran mondhatta Jeacutezus eacutertelmeacuteben Paacutel apostol (I Kor XIII 1mdash2) hogy bdquozengő eacuterc eacutes pengő cimbalom s minden hitem mellett bdquoha szeretet nincsen eacutenbennem semmi vagyok

A haladaacutes tehaacutet nyiacutelvaacuten az hogy a vad toumlrzsekneacutel a physikai erő ismertetik el a polgaacuteri taacutersadalomban az egyuumlttleacutet eszkoumlzei a polgaacuteri ereacutenyek a keresztyeacutenneacutel a szeretet indulata A becsleacutes enneacutelfogva kiacutevuumllről mind meacutelyebbre hatol s a szeretetben talaacutelja a legleacutenyegesebb pontot A keresztyeacutenseacuteg ezen pontroacutel biacuteraacutelja maacuter most a taacutersadalmi ereacutenyeket eacutes az ember physikumaacutet is tetszeacuteseacutet pedig mindezek csak annyiban nyerik amennyiben a szeretet magasztossaacutegaacuteboacutel fakadnak Ez utoacutebbi tehaacutet minden cselekedettől megvonja az erkoumllcsi eacuterteacuteket mely ha a termeacuteszetes egyuumltteacuteleacutest elő is segiacuteti meacutegis maacutes forraacutesboacutel veszi eredeteacutet

Ezen beljebbezeacutes folytaacuten az eacuterteacutekeleacutes teruumllete a kuumllsőből a belsőbe vitetett aacutet mondhatnoacutek hogy a physikai eacutes aesthetikai tetszeacutes fuumlggőveacute teacutetetett a psychikaitoacutel Az ember nyilatkozatai akaacuter ő magaacutera akaacuter maacutesra vonatkoznak ezen belső pontnak eacuterteacutekeacutetől nyerik a magukeacutet s csak ezzel valoacute conformitaacutesuk teszi tetszőkkeacute A keresztyeacuten bdquoereacutenyek ezen conformitaacutesnak egyes esetei uacutegymint a gyengeacutedseacuteg hűseacuteg lemondaacutes alaacutezatossaacuteg joacuteakarat a baacutetorsaacuteg s hasonloacutek S mivel a belsőtől koumlveteltetik a tisztasaacuteg azeacutert a keresztyeacutenneacutel a kuumllső mocsok is keruumllendő A keresztyeacutenseacutegben enneacutelfogva a physikumnak csekeacutely eacuterteacutekkel kellett biacuternia sokkal eacuterteacutekesebb lett a keresztyeacuten taacutersadalomban az aesthetikai eacuterteacutek (s azeacutert a festeacuteszet mint a belső formaacutessaacutegnak kifejezeacutese a gyengeacutedseacuteg vonaacutesainak az utaacutenkeacutepzeacutese pl a neacutemet iskolaacutekban a XIV eacutes XV szaacutezadban volt az igazi keresztyeacuten műveacuteszet) legmagasabban aacutellott az intellectualis eacuterteacutek melynek suacutelypontjaacuteban a keresztyeacutenneacutel a szeretet indulata helyezkedett el

A mi eacuterteacutekeleacutesuumlnk taacutergyai most is ugyanazok amelyek a keresztyeacuten egyhaacutez kifejlettseacutegeacuteben voltak azt a magas aacutellaacutespontot melyet a keresztyeacutenseacuteg elfoglalt az emberiseacuteg soha el nem fogja sajaacutet veszte neacutelkuumll hagyhatni De azeacutert elmeacutelyiacuteteni lehetseacuteges A keresztyeacutenseacuteg az intellectualis emberi alkatban a legfőbbet a szeretet indulataacuteban jelezte a meacutelyebben hatoacute szempont az lesz amelyik a szeretetnek is megjeloumlli meacuteg meacutelyebben fekvő forraacutesaacutet Mert a szeretet meacuteg mindig pathema indulat mely nem laacutetszik fuumlggni az embertől amelyet mint Kant helyesen mondta nem lehet erőszakolni majd van majd nincs s az erkoumllcstan mely ezen indoknaacutel aacutellapodik meg ennek hiaacutenyaacuteban motivaacuteloacute alappal nem bir hacsak a feacutelelemre nem akar visszaesni motivatioacutejaacuteban Ha tehaacutet oly termeacuteszetű embert keacutepzeluumlnk akiben ezen indulat nem eleacuteg erős a cselekedet megindiacutetaacutesaacutera mdash nincsen-e az emberben magasabb motiacutevum

A modern erkoumllcstan keresi s az erkoumllcsi nyilatkozatokban uacutegy veacuteli maacuter meg is talaacutelta Ezen motiacutevum az eszes oumlntudatnak oumlnbecsuumlleacutese s a szabad Eacutennek ebből folyoacute oumlnlekoumltelezeacutese Amit az eacutesz legeacuterteacutekesebbnek minősiacutet arra maga magaacutet keacutepes koumltelezni is mert ő mindennek s iacutegy magaacutenak is az ura S ezen oumlnlekoumlteacutesben rejlik azon erő mely a szeretet indulata neacutelkuumll is joacute cselekedetekre visz Ezen szabadsaacutegboacutel megszuumlletik a szeretet is de nem a szeretet toumlbbeacute a veacutegső indok hanem az eacutesznek a szellemnek


___________________________________________________________________________________


szabadsaacutegaacuteban rejlő veacutegtelen eacuterteacuteke Ezen aacutellaacutespont a szabad ember aacutellaacutespontja s eddig a protestaacutens emberben nyerte első baacuter nem elegendő eacutes hataacuterozott kifejezeacuteseacutet1

12 sect Koumlvetkezmeacutenyek

Miutaacuten most maacuter azon taacutergyak koumlreacutet ismerjuumlk melyre az emberi tetszeacutes embertaacutersaival szemben iraacutenyul tartsunk egy kis oumlsszefoglaloacute szemleacutet ezen felfogaacutesok koumlvetkezmeacutenyei felett

Az emberi becsleacutes koumlre uacutegy taacutegult hogy előszoumlr az egyes oumlnfenntartaacutesaacutera szuumlkseacuteges actioacutekat becsuumllte azutaacuten a taacutersas actusait is hozta felsziacutenre s ezekkel korlaacutetolta az egoistikus szenvedeacutelyeket mdash de mindig a cselekedetek kuumllső oldalaacutet tartva szem előtt a harmadik fokon a cselekedeteknek megfelelő belső aacutellapotok lettek megbecsuumllve s ezek koumlzuumll taacutersas haszna miatt elsőuumll a szeretet a negyedik fok a haacuterom megelőzőt előzmeacutenyuumll elfogadva a harmadiknak eacuterteacutekeleacuteseacutet meacutelyebb forraacutessal egeacutesziacuteti ki s az oumlntudatos oumlnmagaacutet megbecsuumllő eacutes lekoumltelező Eacutenből akarja az eacuterteacutekeleacutest megalapiacutetani s levezetni Ezen teacutenyaacutellaacutes toumlrteacutenelmi valoacutesaacuteg s nekuumlnk ezen eacuterteacutekeleacutesek aacutellaacutespontjaacuteroacutel kell neacutehaacuteny koumlvetkezmeacutenyt levonnunk

I Az eacuterteacutekeleacutes eacutes a műveacuteszetek 1 Az bizonyos hogy az első fokon sem aesthetikai sem intellectualis sem moralis eacuterteacutekeleacutesről nincsen szoacute Az ember cselekedetei egeacuteszen hedonistice vannak indokolva ennek megfelelőleg sem műveacuteszete sem tudomaacutenya nincsen

2 A jogi szempont az embert egeacuteszen a taacutersas leacutegkoumlrbe helyezi kuumllsejeacuteben nyeri kifejezeacuteseacutet a belső actusaiban s enneacutelfogva az aacutellaacutespont utilistikus az aesthetikai koumlrből az embert egeacuteszen kuumllsejeacuteben aacutebraacutezoloacute szobraacuteszat a dominaacuteloacute

3 Az eacuterzelmi (vallaacutesos) szempont az eacuterteacutekest a belső structuraacuteban keresi ennek leghalkabb megmozdulaacutesaacutet is figyelme taacutergyaacutevaacute teszi s azeacutert a festeacuteszet a keresztyeacutenseacutegnek a specifikus műveacuteszete melyhez a zene mdash homaacutelyossaacutega folytaacuten mdash csatlakozik2

4 A szabad emberneacutel az oumlnelhataacuterozaacutesra keacutepes akarat uralkodik neki tehaacutet a belsőnek kifejezeacutese szavakban eacutes eacutertelmes gondolatokban a főigyekezete A megfelelő műveacuteszet a koumllteacuteszet

Ha az eacuterteacutekeleacutesi fokozatokat az aesthetikai eacuterteacutekhez vonatkozaacutesba aacutelliacutetjuk akkor tehaacutet a vad toumlrzsek műveacuteszete a mimikai eacutes architektura koumlreacuteben mozog a classikus neacutepekeacute a szobraacuteszatban a keresztyeacuteneacute a festeacuteszet eacutes zeneacuteben a modern protestaacutens neacutepekeacute a koumllteacuteszetben leli correct kifejezeacuteseacutet (Shakespeare)

II Egy maacutes keacuterdeacutes az milyen viszony van az eacuterteacutekeleacutes fokai eacutes az eacuterteacutektaacutergyak koumlzoumltt

A 9 sect keacutetfeacutele eacuterteacuteket talaacutel minden taacutergynaacutel a haszoneacuterteacuteket eacutes az oumlneacuterteacuteket milyen viszony van ezek eacutes a szellemi fejlettseacuteg koumlzoumltt A vad neacutepek szaacutemaacutera nincs oumlneacuterteacutek enneacutelfogva sem aesthetikai sem intellectualis sem moralis becsleacutes A vad neacutepek eacuterteacutekeleacutese teljesen utilistikus Ahol az eacuterteacutekeleacutesben a pillanatnyi haszon a joumlvő haszontoacutel elkuumlloumlnoumldik ott az aesthetikai felfogaacutes is kezd jelentkezni az ember a haszonnal oumlsszefuumlgg de alkata maacuter szemleacutelet taacutergyaacutevaacute lesz Minthogy azonban ez alkat reacuteszei meacuteg csak kuumllsők azeacutert a felfogaacutes leginkaacutebb szemleacuteleti szobraacuteszati Az intellectualis eacuterteacutekeleacutes feltuumlnteacutevel nyiacutelik meg igazaacuten az aesthetikaiacute szem is a belsőre eacutes eacuterzelemre valoacute suacutelyfekteteacutes egyenesen a festeacuteszetre eacutes zeneacutere vezet S az intellectualis szemleacuteleacutes legfőbb fokaacutet keacutepezi az aacuteltalunk moralisnak nevezett eacuterteacutekeleacutes

Van enneacutelfogva oumlsszefuumlggeacutes haszon- eacutes oumlneacuterteacutek s az utilistikus eacutes idealistikus felfogaacutesok koumlzoumltt ameddig csak a haszon a vezeacuterlő az idealismus hallgat amaz kizaacuterja emezt eacutes tuumlrelmetlen emez magaacuteba foglalja legyőzoumltt momentumkeacutent s megtűri de alaacuterendeli

1 Ezen haladaacutes analogonjaacutet a bdquocrimen felfogaacutesaacuteban l a 43 sect-ban 2 Maacuteskeacutepen Henry Thode (Giotto p 150 ed Knackfuss Kuumlnstler-monographien) bdquoin der neuen deutschen Cultur spielt die Musik die gleiche Rolle wie die bildende Kunst in Italien()


___________________________________________________________________________________


13 sect Az 5mdash12 sectsect eredmeacutenyeinek oumlsszefoglalaacutesa

Az eddigi fejtegeteacutesekben keacutet sorozat nincs kellően szeacutetvaacutelasztva baacuter egymaacutestoacutel teljesen kuumlloumlnboumlznek ezt kell most meacuteg moacutedszeres tisztaacutezaacutes ceacuteljaacuteboacutel poacutetolni

A mi első keacuterdeacutesuumlnk az volt mi keacutepezi az emberek tetszeacuteseacutenek a taacutergyaacutet vagyis mi okozza a tetszeacutest Az 5mdash10 sectsect-ok elemzeacuteseacuteből kideruumllt hogy ezen tetszeacutes koumlre az alaktalan termeacuteszeti erőktől az ember oumlntudatos cselekedeteacuteig terjed s hogy a tetszeacutes fokozoacutedaacutesaacutenak az objectiv (okozoacute) oldalon a taacutergy tulajdonsaacutegainak folytonos complikatioacuteja felel meg Mineacutel concretebb a taacutergy annaacutel toumlbbfeacutele a tetszeacutes az embernek keacutepeacutet enneacutelfogva a tetszeacutes minden faja kiacuteseacuteri uacutegymint 1 a koumlzvetlen eacuterzeacuteki (chemicomdashphysikai) 2 a koumlzvetett eacuterzeacuteki (utilistikus) tetszeacutes mdash amely utoacutebbihoz a socialis tetszeacutes egy reacutesze is tartozik (tehaacutet azok a koumlruumllmeacutenyek amelyekneacutel fogva maacutes ember nekuumlnk organikus functioacutei aacuteltal hasznaacutel vagy oumlnfenntartaacutesunkra van befolyaacutessal) tetszeacutes taacutergya egyeacutebkeacutent 3 az ember megjeleneacutese eacutes alakja maacuter kuumllsőleg is 4 annak belsejeacuteben projiciaacutelt vonaacutesai vagyis intellectualis alkata s annak koumlzeacuteppontja az oumlntudatos Eacuten az egeacutesz alkatnak ura Igy tehaacutet a tetszeacutes lehet 1 eacuterzeacuteki a) koumlzvetlenuumll b) koumlzvetve mdash a haszon 2 a szemleacuteleti (eacuteszreveacuteti perceptiv) tetszeacutes 3 az eacutertelmi (intellectualis) tetszeacutes ahova mint legfőbb alkatreacuteszeacutenek koumlzvetlen tetszeacutese a moralis tetszeacutes tartozik

Ezen haacuteromfeacutele tetszeacutesneacutel azon kuumlloumlnbseacuteget tapasztaltuk hogy az első csoport csak vonatkozaacutessal a mi kedveacuterzetuumlnkre eacuterthető tehaacutet a hedoneben nyeri teljes kifejezeacuteseacutet magaacutenak az objectiv vonaacutesnak oumlneacuterteacuteke tekintetbe nem joumln ellenben a 2 eacutes 3 csoport baacuter szinteacuten lehet ily alanyi aacutellapotok előideacutezője maacuter a taacutergynak objectivitaacutesaacutet is szoacutehoz engedi jutni Itt a taacutergynak az oumlneacuterteacuteke leacutep fel A kettőnek oumlsszefuumlggeacuteseacutet iacutesmeretelmeacuteletileg a II fejezet fogja kutatni

Ez maacuter most arra vezetett hogy itt keacutetfeacutele felfogaacutessal van dolgunk az egyik egeacuteszen subjectivistikus a maacutesik objectiv felfogaacutes Ez utoacutebbinak alapjaacutet abban az oumlsszemeacutereacutesben talaacuteltuk amely minden megeacuterteacutesnek előfelteacutetele s amelyben a taacutergy vonaacutesait a magunk alkatvonaacutesaival oumlsszehasonliacutetjuk Ez utoacutebbiboacutel ered oumlnzetlen eacutes objectiv termeacuteszete a tetszeacutesnek

Tovaacutebb haladva azt tapasztaltuk hogy az a keacutet felfogaacutes az egyesnek fejlettseacutegi fokaacutetoacutel fuumlgg s azzal paacuterhuzamos A hasznossaacutegi tetszeacutes koumlzvetlen formaacuteja (chemicomdashphys tetszeacutes) az aacutellati emberben leacutep fel a koumlzvetiacutetett a taacutersadalom kuumllső fonataiban elmeruumllt jogi emberneacutel tehaacutet az első a praesocialis a maacutesik maacuter a socialis emberneacutel Ez utoacutebbinaacutel maacuter az aesthetikai tetszeacutes is laacutethatoacute Az oumlnmagaacutera visszahajloacute magaacutet megfigyelő ember a taacutersaacutenaacutel is a leacutelekben keresi a becsleacutes taacutergyaacutet itt tehaacutet az intellectualis alkatra fordul a fősuacutely Veacutegre a centrum megiacuteteacuteleacutese aacutell elő s ezzel a legfőbb a moralis tetszeacutes Ez utoacutebbiroacutel aztaacuten minden kuumllső nyilvaacutenulaacutesra aacutetterjed az eacuterteacutekeleacutes s onnan van hogy a socialis haszon ettől a moralis centrumtoacutel is nyer maacutesodrendű feacutenyt eacutes vilaacutegiacutetaacutest ezen szempont alaacute helyezkedik s moralis megiacuteteacuteleacutesben reacuteszesuumll Ezen utolsoacute szempont a dolgok moralis megiacuteteacuteleacutese mely az aesthetikai eacutes intellectualis tetszeacutesre is befolyaacutessal van de teljesen kuumlloumlnboumlzik tőle

Az elsorolt neacutegyfeacutele tetszeacutes is az egyeacuten fejlettseacutegeacutetől fuumlgg a toumlrteacutenelmi menetben is kell ilyen evolutioacutenak lennie Ezen neacutegy fokozatot nagy vonaacutesokban 1 praesocialis vad neacutepekneacutel 2 a socialis civilizaacutelt oacutekori neacutepekneacutel (civilisatio eacutes cultura nem esnek oumlssze a cultura a bensőbb) 3 a keresztyeacuten taacutersadalomban 4 a protestaacutens neacutepekneacutel talaacuteltuk s fővonaacutesaiacuteban rajzoltuk Ha e neacutegy fokozatot jeligeacutekkel akarjuk fixiacuterozni akkor azt mondhatnoacutek a praesocialis ember annyit eacutes azt cselekszik amit bir a socialis annyit eacutes azt amit mer a keresztyeacuten azt amit szeret a protestaacutens azt amit szabad Ennek megfelelőleg a sanctio amott a kuumllső keacutenyszer a maacutesodiknaacutel a feacutelelem a harmadiknaacutel az isteni parancs eacutes jutalom a negyedikneacutel a lelkiismeret szava a koumltelesseacuteg


___________________________________________________________________________________


II FEJEZET

Az eacuterteacutek aacuteltalaacutenos elmeacutelete

14 sect A tetszeacutes alapiacuteteacutelete A becslő iacuteteacutelet a tetszeacutes megbecsleacutese Az eacuterteacutek mint objectiv fokozat a kosmikus rendben

Most pedig mi a tovaacutebbi teendőnk Azt laacutettuk hogy a taacutergyak bennuumlnk kuumlloumlnfeacutele tetszeacutest ideacuteznek elő melynek bizonyos vonaacutes felel meg a realitaacutesban Mi ennek maacuter most a koumlvetkezmeacutenye

Az első koumlvetkezmeacuteny az hogy az Eacuten ezen tetszeacutes megleveacuteseacuteről eacutertesuumll s ezt a taacutergyra vonatkoztatja mint okozoacutera Ennek kifejezeacutese az oumlntudat szaacutemaacutera egy iacuteteacutelet melyben a taacutergy = S a tetszeacutes = P s iacutegy hangzik S prop P vagy S gt lt P Ezt az iacuteteacuteletet a tetszeacutes alapiteacuteleteacutenek nevezhetjuumlk s benne egy nevezetes fejlemeacutenynek csiacuteraacutejaacutet laacutetjuk mieacutert is tuumlzetesebben meg kell elemeznuumlnk

Az a bdquotetszeacutes voltakeacutepen hogyan jelentkezik Keacutetseacutegtelenuumll abban amit kedveacuterzetnek nevezuumlnk melynek keacutet iraacutenya az eacutelv eacutes a kiacuten Amikor tehaacutet azt mondjuk bdquoS tetszik akkor ez annyit jelent bdquoS eacutelvet okoz ellenkezőleg pedig annyit bdquoS kiacutent okoz Ezen iacuteteacuteletben csak azon teacuteny van kifejezve mely a taacutergy eacutes az Eacuten koumlzti viszonyban rejlik s minthogy az eacutelv eacutes kiacuten jelenteacutese leacutelektanilag abban aacutell hogy amaz oumlnaacutelliacutetaacutesunk erőnk igenleacutese eacutes szabadsaacutega emez pedig oumlnaacutelliacutetaacutesunk tagadaacutesa vagy korlaacutetozaacutesa azeacutert azt jelenti ezen iacuteteacutelet bdquoS tetszik = S az eacuten oumlnaacutelliacutetaacutesommal egyezik S az eacuten oumlnfenntartaacutesomat elősegiacuteti ellenkező esetben pedig bdquoS az eacuten oumlnaacutelliacutetaacutesomat gaacutetolja vagy csoumlkkenti

Ezzel a teacutennyel foglalkozik maacuter most az oumlntudat Abban a tetszeacutesben vagyis a neki megfelelő kedveacuterzetben bizonyos differentiaacutekat eacuteszlelhet ezen differentiaacutek pedig az eacutelvnek minőseacutegeacuteben rejlenek S ezen minőseacuteget szemuumlgyre veacuteve a tetszeacutes kuumlloumlnboumlző alakot fog oumllteni melynek alapjaacuten a taacutergyra kuumlloumlnboumlző vonaacutesokat viszuumlnk raacute Ekkor azon tetszeacutesi alapiacuteteacuteletet uacutegy moacutedosiacutetjuk hogy az aacutelliacutetmaacutenyt specifikaacuteljuk s azt mondjuk 1 S kellemes vagy kellemetlen 2 S hasznos vagy kaacuteros 3 S szeacutep vagy ruacutet 4 S toumlkeacuteletes vagy toumlkeacuteletlen alkatuacute 5 S joacute vagy rossz Ezen iacuteteacuteletek melyekben a bdquotetszeacutes specifikaacuteloacutedott maacuter nem egyszerű teacutenynek kifejezeacutesei hanem a teacutenyleges viszony feletti iacuteteacuteletek annak meghataacuterozaacutesa milyen termeacuteszetű a tetszeacutes eacuterzete Azaz elsősorban a kedveacuterzet felett mondunk iteacuteletet azt becsuumlljuumlk meg (tehaacutet a kedveacuterzetre bizonyos meglevő kriteriumot meacuterteacuteket alkalmazunk) ennek alapjaacuten pedig tovaacutebbra a taacutergyban keressuumlk a realis vonaacutest mely a tetszeacutest előideacutezte s ezt is nevezzuumlk kellemesnek hasznosnak szeacutepnek toumlkeacuteletesnek joacutenak Az ilyen iteacuteleteket becslő iteacuteleteknek (Werturtheile) fogjuk nevezni (Vouml ennek kifejteacuteseacutet a 27 sect-ban)

Ezen fejtegeteacutesből a koumlvetkező eredmeacutenyek folynak mint corollariumok 1 minden becsleacutes alapja a kedveacuterzet ez jelzője (indexe) a taacutergy bizonyos objectiv vonaacutesaacutenak mely azt a tetszeacutest előideacutezte (vouml 16 sect) de a kedveacuterzet 2 nem a meacuterteacutek mert a becslő iteacutelet eacuteppen a kedveacuterzet minőseacutege felett hozott iteacutelet tehaacutet egy meacuterteacutek alkalmazaacutesaacuteboacutel ered mely nem belőle veacutetetik hanem reaacute csak alkalmaztatik Eacutes 3 minden becsleacutes alanyi a taacutergynak az eacuterteacutek nem objectiv vonaacutesa ezt csak a becsleacutes folytaacuten s viszonyban veluumlnk biacuterja de az eacuterteacuteknek megfelel bizonyos realis vonaacutes a taacutergyban mely a tetszeacutesnek okozoacuteja Mindamellett 4 az eacuterteacutek megaacutellapiacutetaacutesa nem oumlnkeacutenyes mert nem az eacutelv actualis aacutellapota hanem annak maacutes meacuterteacutekkel megaacutellapiacutetott minőseacutege vezet ama realis vonaacutesra a taacutergyban S ebből koumlvetkezik 5 hogy ha a meacuterteacutekben objectiv fokozatot ki biacuterunk mutatni a taacutergyak tetszőseacutegeacutet objective azaz az alany ingatag pillanatnyi eacuterzelmeitől fuumlggetlenuumll keacutepesek vagyunk megindokolni

Van enneacutelfogva 1 az okozoacute taacutergy 2 az okozott tetszeacutes 3 e tetszeacutes szaacutemaacutera meacuterteacutek 4 a tetszeacutesnek megfelelő realis vonaacutes a taacutergyban 5 ezen vonaacutesnak objectiv megbecsleacutese A taacutergy tetszeacutest keltő vonaacutesaacutenak megbecsleacutese a taacutergy eacuterteacutekeacutenek a megaacutellapiacutetaacutesa Az eacuterteacutek enneacutelfogva nem csak subjectiv vonaacutes mely pusztaacuten a becslő alanytoacutel fuumlggne hanem magaacuteban a taacutergyban realis alappal is biacuter mely realis vonaacutes az objectiv vilaacutegkeacutepben valami moacutedon rangfokilag belehelyezkedik s azeacutert objectiv vonaacutes baacuter nem alkotoacute azaz materialis termeacuteszetű S azeacutert nem elegendő az eacuterteacutek ama meghataacuterozaacutesa bdquoaz eacuterteacutek azon jelentőseacuteg (Bedeutung) melyet a javak szaacutemunkra az aacuteltal nyernek hogy szuumlkseacutegleteink kieleacutegiacuteteacuteseacuteben a veluumlk valoacute


___________________________________________________________________________________


rendelkezeacutestől fuumlggeacutesben eacuterezzuumlk magunkat1 Ezen meghataacuterozaacutes ugyanis tuacutelsaacutegos suacutelyt fektet a subjectiv jelentőseacutegre amely pedig nem alapja az eacuterteacuteknek hanem annak csak moacutedosulaacutesaacutera biacuter befolyaacutessal

Az eddigiek megeacuterteacuteseacutere vegyuumlnk egy peacuteldaacutet A roacutezsa peacuteldaacuteul tetszik nekem ez az aacuteltalaacutenos hataacutesa lelkemre Ezen tetszeacutesben elemuumll talaacutelom 1 azon eacuterzeacutest melyet illata okoz nekem 2 azon eacuterzeacutest mely abboacutel szaacutermazik hogy eladhatom s peacutenzt szerezhetek 3 az alak eacutes sziacuten tetszeacutese 4 a roacutezsa ideaacutejaacutenak megfelelő tetszeacuteseacuterzet Az első esetben a roacutezsa kellemes a maacutesodikban hasznos a harmadikban szeacutep a negyedikben toumlkeacuteletes s mindezen eseteknek megfelel bennem hataacuterozott eacuterzelmi aacutellapot Azonban ez alanyi aacutellapotokat kuumlloumlnboumlzőkeacutepen rendezzuumlk el egy rangfokozatba neacutemelyik az illataacutet maacutesik az alakjaacutet s iacutegy tovaacutebb becsuumlli toumlbbre azaz toumlbbre becsuumlli az okozott eacuterzeacutes minőseacutegeacutet amihez nyiacutelvaacuten kell valami meacuterteacutek mely az eacuterzeacutesen tuacutelroacutel veacutetetik Veacutegre pedig a roacutezsa keacutepeacuteben ezen realis vonaacutes domborodik ki kap mintegy accentust s a roacutezsa keacutepeacutenek ez adja a kivaacuteloacute eacuterteacuteket Ennek folytaacuten a roacutezsa maga is eacuterteacutekesseacute lesz azaz nyer bizonyos helyet a vilaacuteg teacutenyei koumlzoumltt melyet nem mi szabunk ki neki hanem az ő sajaacutet realis alkata Ezen kosmikus pont melyre aacutelliacutettatott ez adja meg a roacutezsaacutenak a maga objectiv eacuterteacutekeacutet

Jegyzet Az eacuterteacutek subjectivitaacutesa tehaacutet csak annyit mond hogy 1 minden eacuterteacutek alanyi munkaacuteboacutel aacutellapiacutettatik meg azaz ismertetik fel mdash de ez nem adja neki az eacuterteacuteket ilyen esetben azonban az eacuterteacutek fogalma csak a gondolkodaacutes aacuteltalaacutenos relativitaacutesaacuteban osztozik mert minden gondolat tulajdonkeacutepen subjectiv alanyi munka mondhat azonban annyit is 2 hogy az eacuterteacutek csak az alany eacuterzelmi aacutellapota aacuteltal meacuteretik s akkor a teacutetel egeacuteszen hamis mert az eacuterteacuteket nem az eacutelvezettel aacutellapiacutetjuk eacutes meacuterjuumlk meg hanem mint laacutettuk kuumlloumln kriteriummal Ilyen subjectivismus csak az eacuterteacutek elteacutereacuteseire kibilleneacuteseire van befolyaacutessal de nem magaacutenak az eacuterteacuteknek eredeteacutere

15 sect A tetszeacutes keacutet alkotoacute eleme A salakiacutez eacutes az oumlsztoumln

Az eacuterteacutek enneacutelfogva nem az eacuterzeacutes aacuteltal aacutellapiacutettatik meg ez csak jelzi az eacuterteacutek vagy kosmikus fontossaacuteg megaacutellapiacutetaacutesa maacutes meacuterteacuteket teacutetelez fel S ezt a meacuterteacuteket kell az eacuterteacutekelmeacuteletnek okvetetlenuumll megtalaacutelnia ha oumlnkeacutenyes subjectivismussal az egeacutesz eacuterteacutekeleacutest esetlegesseacute eacutes feacutektelenneacute tenni nem akarja

Ezen ceacutelra pusztaacuten immanens azaz a lelki teacutenyekben rejlő adatok vezethetnek el Hiaacuteba aacutelliacutetanaacutenk itt fel az absolut szellemből eredő parancsokat melyek ezen becsleacutesben meacutervadoacutek legyenek mert ez csak petitio principii volna amely az ignava ratioacuteban veacutegződneacutek minthogy ama parancsnak legitimaacutelnia kellene magaacutet vagyis valami vonaacutest felmutatnia mely neki ilyen tekinteacutelyt koumllcsoumlnoumlz Ezen vonaacutes elismereacutese azonban ismeacutet csak a leacutelek immanens teacutenyeivel valoacute egyezeacutes alapjaacuten volna kipuhatolhatoacute Maradnunk kell enneacutelfogva a tapasztalat aacuteltal adott teacutenyekneacutel

Első tudatos jelzője az eacuterteacuteknek a tetszeacutes teacutenye Ha az eacuterteacutek fajaiban eacutes meacuterteacutekeiben taacutejeacutekozoacutedaacutest keresuumlnk akkor az egyeduumlli biztos kalauzaink a tetszeacutes teacutenyeacutenek kuumlloumlnboumlző alkatreacuteszei lehetnek Van pedig a tetszeacutes fajai koumlzoumltt hataacuterozott kuumlloumlnbseacuteg melynek termeacuteszeteacutet megelemezve megtalaacuteljuk azon gyoumlkereket melyekből az eacuterteacutekek sarjadzanak s egyuacutettal raacutevezettetuumlnk a meacuterteacutekre is melyet itt alkalmazunk Mert maacuter az hogy a kedveacuterzetek a tetszeacutesek koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteget teszuumlnk tanuacuteskodik egy feljebb aacutelloacute meacuterteacutek megleacuteteleacuteről

A kedveacuterzet melyben a tetszeacutes termeacuteszete nyilvaacutenul az okozoacute forraacutes szerint kuumlloumlnboumlző alkatot mutat maacutes componensei vannak az eacuterzeacuteki maacutesok a moralis tetszeacutesnek Ezt a teacutenyt most csak felemliacutetve mdash elemzeacutese keacutesőbbi helyekre marad mdash eredete megeacuterteacuteseacutehez a forraacutesokat kell megismernuumlnk Ezen forraacutesok nyiacutelvaacuten csak magunkban lesznek keresendők mert az okozoacute taacutergy csak annyiban tetszhetik amennyiben belsőnkbe felvettuumlk S iacutegy a tetszeacutes eacuterzeteacutet egyreacuteszt azon teveacutekenyseacutegek hozzaacutek leacutetre melyek a taacutergy hataacutesaacutet befogadjaacutek maacutesreacuteszt az mely e befogadaacutes folytaacuten eacuterzelmi aacutellapotba keruumll magaacuteban a tetszeacutes eacuterzeteacuteben mind a keacutet teacutenyezőnek kell egybeforrnia hogy a tetszeacutes minőseacutegi kuumlloumlnboumlzeacutese eacuterthető legyen A befogadoacute teveacutekenyseacutegeket oumlsztoumlnoumlknek (Trieb) a centralis eacuterző erőt oumlntudatnak vagy Eacutennek nevezhetjuumlk az oumlsztoumlnoumlk aacutellapota adja az eacuterzeacutesnek szinezeteacutet az eacuterzeacutes maga pedig az Eacutennek gyarapodaacutesaacutet vagy csoumlkkeneacuteseacutet jelenti (vouml 14 sect) Igy peacuteldaacuteul az eacutehseacuteg hataacuterozottan maacutes jellemű mint a szerelmi vaacutegy s meacutegis mind a kettőben van a koumlzoumls faacutejdalmas vonaacutes mely az Eacutenből ered a kuumlloumlnboumlző jellemet az eacutehseacutegneacutel eacutes szerelmi vaacutegynaacutel pusztaacuten a megfelelő organikus alapboacutel az oumlsztoumlnből eacuterthetjuumlk meg Ezt a melleacutekiacutezet vagy eacuterzeacutesi sziacutenezetet az eacuterzeacutesi complexus salakiacutezeacutenek neveztem2 s ez elnevezeacutest most is meg fogom tartani

1 C Menger Grundsaumltze der Volkwissenschaftslehre (Wien 1872) p 78 mdash Ugyaniacutegy naacutelunk Gaaacutel Jenő 2 Vouml akadeacutemiai szeacutekfoglaloacutemat bdquoAz eacuterteacutekelmeacutelet feladata s alapproblemaacuteja (1900) p 18


___________________________________________________________________________________


A salakiacutez kuumlloumlnboumlzőseacutege keacutetseacutegtelen teacuteny leacuteveacuten annak magyaraacutezata elsősorban szuumlkseacuteges A magyaraacutezat az oumlsztoumlnből meriacutetendő Eacutertem pedig az oumlsztoumln alatt az emberi egyseacuteg (bdquooumlnteacutet) alkotoacute reacuteszeit melyek qualitative kuumlloumlnboumlző erők (amely qualitas csak tapasztalati teacuteny s ceacuteljaacuteboacutel eacuterthető egyeduumll tehaacutet tovaacutebb le nem vezethető physiologiai ősadat) s melyeknek oumlsszesseacutege eacutes egyseacutege az oumlnteacutet Minden oumlsztoumlnnek tartalmaacutehoz elvaacutelaszthatatlan vonaacutesul azon toumlrekveacutes (Streben) tartozik hogy magaacutet aacutelliacutetja (projiciaacutelja) Ezen toumlrekveacutes akadaacutelyoztataacutesa vagyis a projectio megkoumlteacutese az oumlsztoumln termeacuteszeteacutebe fogyatkozaacutest hoz be melyet hiaacutenynak nevezuumlnk ezen objectiv realis aacutellapotnak a hiaacutenynak tudatos jelentkezeacutese a hiaacutenyeacuterzet a szuumlkseacuteg (Beduumlrfniss) Az ami ezen hiaacutenyt s vele egyuumltt (baacuter időbeli egymaacutesutaacutenban) a hiaacutenyeacuterzetet is megszuumlnteti az a poacutetleacutek eredmeacutenye pedig a kieleacutegedeacutes (Befriedigung)

Eacutes most tiszta bepillantaacutest kell szereznuumlnk ezen momentumok leacutelektani oumlsszefuumlggeacuteseacutebe Minden oumlsztoumln termeacuteszeteacutehez tartozik a toumlrekveacutes de minden oumlsztoumln toumlrekveacutese maacutes toumlrekveacutesek aacuteltal gaacutetoltatik physikailag minden oumlsztoumlnhoumlz enneacutelfogva physiologiailag mint eredeti aacutellapot tartozik a hiaacuteny A pete kifejleacuteseacutet megelőző aacutellapot enneacutelfogva objective hiaacutenyos minden defectus akaacuter testi akaacuter lelki teacuteren hiaacuteny Ezt metaphysikai hiaacutenynak nevezhetjuumlk s benne talaacuteljuk a poacutetleacutek utaacuteni toumlrekveacutesnek csiacuteraacutejaacutet Ellenben a kifejlett oumlsztoumlnnek actualis visszaszoriacutetaacutesaacutet physiologiai hiaacutenynak kell tekintenuumlnk melynek psychologiailag a hiaacutenyeacuterzet felel meg A vaksaacuteg metaphysikai a roumlvidlaacutetaacutes physiologiai hiaacuteny s ebből ered a psychologiai hiaacutenyeacuterzet A psychologiai hiaacutenyeacuterzet pedig aacutell keacutet elemből 1 az oumlsztoumln hiaacutenyaacuteboacutel eacutes 2 az oumlntudat hiaacutenyaacuteboacutel mind a kettő a poacutetlaacutesra toumlrekszik de oumlntudatos poacutetlaacutes csak az Eacuten hiaacutenyaacuteboacutel ered Ezen oumlntudatos poacutetlaacutest a tett a cselekveacutes leacutetesiacuteti s enneacutelfogva a cselekveacutesnek psychologiai indoka veacutegső instantiaacuteban mindig egy hiaacutenyeacuterzet vagy faacutejdalom Meacutegpedig ezen faacutejdalomban mindig keacutet elem van 1 a salakiacutez (s) eacutes 2 a tiszta eacuteneacuterzet (eacute) Schematice tehaacutet a hiaacuteny iacutegy jelezhető H = (s + eacute)

S ugyanilyen moacutedon van a dolog a kiacuteeleacutegedeacutesben csakhogy positiv előjeggyel A kieleacutegedeacutes eacuterzete is keacutet elemből alakul oumlssze tudniillik az (s + eacute) keacutettagboacutel Ezt azonban a poacutetleacutek koumlzbejoumltteacutevel eacuterjuumlk el s azeacutert a hiaacuteny eacutes poacutetleacutek viszonyaacutet kell szemuumlgyre venni

Poacutetleacutek alatt mindazt eacutertjuumlk ami a hiaacutenyt megszuumlnteti ezen megszuumlnteteacutes azzal aacutell elő hogy a poacutetleacutekot a hiaacuteny vetuumlleti siacutekjaacuteba visszuumlk Enneacutelfogva az eacutehseacuteg megszűnik ha a taacuteplaacuteleacutek a gyomorba eacutes adnexumaiba keruumll realiter a tudatlansaacuteg megszűnik ha a keacutepzetek koumlzoumltt az oumlsszekoumltő kapcsot a kellő helyeacutere tesszuumlk stb Lehet pedig itt qualitative eacutes quantitative kuumlloumlnboumlző esetekkel dolgunk a hiaacutenyt ugyan realiter csak egynemű poacutetleacutek szuumlnteti meg (eacutehseacutegmdashtaacuteplaacuteleacutek) s ez a valoacute poacutetleacutek de a hiaacutenyeacuterzetet elaltathatjuk maacutesnemű poacutetleacutekkal is s ezt aacutelpoacutetleacuteknak nevezhetjuumlk (pl a nemi oumlsztoumlnt vallaacutesos rajongaacutessal) Quantitative pedig a hiaacuteny eacutes poacutetleacutek koumlzti viszonynak egyenlőseacutegnek kell lennie a kisebb poacutetleacutek nem fedezi a hiaacutenyt csak csoumlkkenti a faacutejdalmat azaz a hiaacutenyeacuterzetet a nagyobb poacutetleacutek poacutetol ugyan de maacutes tekintetben koumltheti meg az oumlsztoumlnt (pl kicsapongaacutes nemi teacuteren falaacutenksaacuteg eacutes iszaacutekossaacuteg a taacuteplaacutelkozaacutes tereacuten) A taacutergy poacutetloacutekeacutepesseacutege tehaacutet a hiaacuteny eacutes poacutetlaacutes koumlzti viszonytoacutel fuumlgg Ezen poacutetloacutekeacutepesseacuteget a taacutergy hasznossaacutegaacutenak (Nuumltzlichkeit) mondjuk eredmeacutenyeacutet hasznosnak (Nutzen) s a viszonyt a haszon (H) eacutes keacutet teacutenyezője koumlzoumltt uacutegy fejezhetjuumlk ki

p

hH = tehaacutet a kieleacutegedeacutesneacutel (h = p)

Hasznos ennek folytaacuten azon taacutergy mely valamely hiaacutenyunkat poacutetolhatja actualis hasznossaacuteg az mely e hiaacutenyt teacutenyleg poacutetolja szuumlkseacutegeinket fedezi

A tetszeacutes eacuterzeteacutenek fejtegeteacutese enneacutelfogva a koumlvetkező gondolatsorra vezetett A tetszeacutes qualitative kuumlloumlnboumlzik ezen minőseacutegi kuumlloumlnboumlzeacutesnek okaacutet nem az azonos eacuteneacuterzetben hanem a salakiacutezben kellett keresnuumlnk A salakiacutez pedig az oumlsztoumlnre utalt az oumlsztoumln termeacuteszeteacutet a minőseacutegi hataacuterozottsaacuteg toumlrekveacuteseacuteben talaacuteltuk mely az oumlsztoumln hiaacutenyaacuteboacutel eredt A hiaacuteny poacutetleacutekra utalt a poacutetleacutek szuumlkseacutegfedező tulajdonsaacutegaacutet pedig hasznos voltaacutenak talaacuteltuk Ezzel kitakartuk azon geacutepezetet mely minden tetszeacutesneacutel laacutetszik műkoumldni Vajjon megkaptuk-e ezzel maacuter az eacuterteacuteket Egyik formaacutejaacutet biztosan birjuk maacuter a hasznossaacutegot de vajjon minden alakja a hasznossaacutegra vezethető-e vissza azt csak tuumlzetesebb vizsgaacutelaacutes doumlntheti el Forduljunk enneacutelfogva

eddigi formulaacutenkkal (p

hH = ) a tetszeacutes toumlbbi formaacuteihoz


___________________________________________________________________________________


16 sect A tetszeacutes kifejezője a kedveacuterzet A kellemes csak subjectiv jaacuteruleacutek Az eacuterteacutek a taacutergy objectiv alkataacutetoacutel fuumlgg

A keacuterdeacutes melytől az egeacutesz felfogaacutes fuumlgg nyilvaacuten ez minden tetszeacutes a haszon formaacutejaacuteban leacutep-e fel Mert ha a folyamat mindenuumltt ugyanaz akkor uacutegy laacutetszik maacutes alapja a tetszeacutesnek nincs mint a haszon vagy pedig maacutes becsleacutesi moacutednak is kell lenni s akkor a hasznossaacuteg csak alaacuterendelt eacutes formai tekintete az eacuterteacuteknek

S teacutenyleg ha a tetszeacutes fajait psychologiai alkatuk tekinteteacuteben oumlsszehasonliacutetjuk (vouml 13 sect) akkor azt talaacuteljuk hogy minőseacuteguumlkre neacutezve hataacuterozottan kuumlloumlnboumlznek Mindenki tudja hogy a kellemes nem mindig hasznos s a hasznos ideiglenesen kellemetlen is lehet baacuter veacutegleges eredmeacutenye meacutegis kellemes a kellemes tehaacutet taacutegabb koumlrűnek laacutetszik mint a hasznos ez utoacutebbi amannak determinaacutelt formaacuteja Hasonloacutekeacutepen a szeacutepeacuterzet kellemes de a kellemes nem kell hogy szeacutep legyen a szeacutepre neacutezve pedig a hasznos melleacutekes baacuter a szeacutep hasznos is lehet s a hasznos szeacutep A kellemes enneacutelfogva a szeacutepnek is alkotoacutereacutesze ellenben a hasznos eacutes a szeacutep koumlzoumltt alkati kuumlloumlnbseacuteg forog fenn mely csak akkor megy aacutet egyezeacutesbe amikor a szeacutep eacutes hasznos vonaacutesai a kellemesben egyesuumllnek A toumlkeacuteletesseacuteg is kellemes hasznos eacutes szeacutep de alkataacutehoz csak a kellemesseacuteg tartozik S ugyanaz aacutell a joacuteroacutel is legalaacutebb a szeacutep eacutes joacute eacutepp uacutegy kuumlloumlnboumlznek mint a joacute eacutes a toumlkeacuteletes s a toumlkeacuteletes eacutes a hasznos

Ezen roumlvid aacutettekinteacutesből mely azeacutert roumlvid mert koumlzoumlnseacutegesen ismeretes az koumlvetkezik hogy a fundamentalis vonaacutes minden eacuterteacutekjelzőben a kellemes A toumlbbi jelzők a kellemesnek determinaacutelt alakjai lenneacutenek mdash hacsak fuumlggetlenseacutegi viszonyt koumlzoumlttuumlk nem taacuterhatunk fel

Ezen első lehetőseacuteg mintha minden egyeacuteb eacuterteacutekjelző a kellemesnek csak subordinaacutelt azaz hataacuterozott alakulaacutesa volna nagyon koumlzel eső s eacuteppen azeacutert elterjedt felfogaacutesban nyilvaacutenul A kellemes taacutergyi vonaacutes uacutegy laacutetszik eszerint minden taacutergyban szuumlkseacuteges mely tetszeni akar objective eacutes tartalmilag benne foglaltatik S ezen neacutezet szerint a kellemes vonaacutes lesz bizonyos determinatioacuteval hasznossaacute szeacuteppeacute teljesseacute eacutes joacutevaacute Azonban meacutelyebb eacutes helyesebb pillantaacutes mely magaacutet az illeteacutektelen hypostasistoacutel taacutevol tartja ezen laacutetszatot eloszlatja A kellemes nem taacutergyi jelző a taacutergy mely kellemes lehet szagos iacutezes kemeacuteny structuraacutejuacute ezt baacutercsak subjective fogjuk fel meacutegis a taacutergy objectiv keacutepeacutebe annak valoacutesaacutegaacuteba tesszuumlk ki de a kellemes nem olyan termeacuteszetű hogy az objectiv sziacuten meleg stb soraacuteban el lehetne jogosan helyezni Azt semmi objectiv uacuteton sem megfigyelni sem meacuterni a taacutergyban nem lehet s iacutegy realis vonaacuteskeacutent fel sem mutathatoacute benne

Hogyan van azonban ezen koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt hogy minden taacuterggyal egyuumltt jaacuter ha nincsen meg benne Azeacutert jaacuter vele mert a belső keacutepuumlnkhoumlz amint projiciaacuteljuk azonnal hozzaacuteszegezzuumlk de csak a mi belső alanyi keacutepuumlnkhoumlz mert maacutes alany ezen vonaacutesnak talaacuten ellenkezőjeacutet fogja hozzaacutekapcsolni Azon koumlruumllmeacuteny tehaacutet hogy a taacutergy kellemes csak onnan nyeri eredeteacutet hogy a taacutergy tudatunk alkatreacuteszeacuteveacute lett s minthogy minden taacutergyroacutel iteacuteletet csak akkor mondhatunk amikor tudatteacutennyeacute lett azeacutert minden taacutergyhoz subjective hozzaacutejaacuterul a kellemesnek vonaacutesa

A bdquokellemes enneacutelfogva nem keacutepezi egy taacutergynak sem objectiv vonaacutesaacutet (hanem alanyi aacutetvitt aacutellapot projiciaacutelt eacuterzeacutes) s eacuteppen azeacutert nem is lehet semmi olyan determinatioacutenak a kiindulaacutesi pontja mely objectiv taacutergyi vonaacutesban veacutegződneacutek Maacuter pedig a hasznos a szeacutep a joacute mindig valaminek egy (akaacuter kuumllső akaacuter belső) taacutergynak a jelzői Enneacutelfogva rossz uacuteton jaacuternaacutenk ha a hasznos szeacutep joacute stb eacuterteacutekjelzőknek fundamentumaacuteul a kellemest vennők mint alkotoacute teacutenyezőt az hogy S kellemes egyszerűen nem analytikus hanem synthetikus iteacutelet Azon alapul hogy minden oumlntudatos taacutergyra neacutezve az Eacuten felfogaacutesa szuumlkseacutegkeacutepeni jaacuteruleacutek s ezen jaacuteruleacutek a felsőbb szemleacutelő szaacutemaacutera az S-hez szuumlkseacutegkeacutepen tartozoacutenak tűnik fel

Ezen fejtegeteacutesnek eredmeacutenyeacutet roumlviden oumlsszefoglalva azt talaacuteljuk hogy a bdquokellemes nem tartalmi objectiv hanem csak kapcsolt subjectiv synthetikus vonaacutes S enneacutelfogva nem szabad keacuterdeznuumlnk iacutegy bdquomely koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt lesz a kellemesből hasznos stb hanem a correct keacuterdeacutes csak ez bdquomely koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt kiseacuteri valamely taacutergynak a keacutepeacutet a kellemes eacuterzete Szoacuteval a hasznossaacuteg szeacutepseacuteg joacutesaacuteg tartalmilag teljesen kuumlloumlnboumlzik a kellemestől s meacutegis baacuter egymaacutestoacutel is kuumlloumlnboumlznek tartalmilag valamennyijoumlket kiseacuterheti a bdquokellemes A teacutenyt maacuter a 14 sect-ban laacutettuk s akkor uacutegy fejeztuumlk ki hogy az eacutelv az eacuterteacuteknek jelzője

S most visszateacuteruumlnk a felvetett keacuterdeacutesre leacutelektanilag hogyan eacuterthető az hogy minden eacuterteacutekjelzőhoumlz a kellemes vagy kellemetlen eacuterzete csatlakozik s hogyan egyeztethető ez az eddigi 14mdash15 sect-ok fejtegeteacuteseivel


___________________________________________________________________________________


Minden esetben ha valami kellemes az oumlnteacutet valamely teveacutekenyseacutege s maga a centralis Eacuten gyarapodaacutest eacutelt meg A kedveacuterzet csak ennek a gyarapodaacutesnak subjectiv visszhangja ha meacutegis kuumlloumlnboumlzik az egyes taacutergyi hataacutesok szerint akkor ezen kuumlloumlnboumlzeacutes csak a megfelelő objectiv ingerek kuumlloumlnboumlzeacuteseacuteből nyerheti magyaraacutezataacutet Az eacuterteacutekek kuumlloumlnboumlzőseacutege enneacutelfogva nem a kiseacuterő kedveacuterzeteken alapul hanem megfordiacutetva a taacutergy tetszik mert eacuterteacutekes a kedveacuterzet csak figyelmeztet arra hogy valami tetszik de a tetszeacutes forraacutesa eacutes okozoacuteja mindenkor a taacutergynak objectiv alkataacuteban keresendő

17 sect A bdquokellemesrdquo forraacutesai Az oumlsztoumln mdash hiaacuteny mdash poacutetleacutek taacuteblaacutezata

Igy aacutellvaacuten maacuter most a dolog a bdquokellemes eacutes az egyeacuteb eacuterteacutekjelzők koumlzoumltt a mi feladatunk abban aacutell hogy a taacutergyak azon vonaacutesait felderiacutetsuumlk melyek a bdquokellemes alanyi aacutellapotaacutet előideacutezni keacutepesek

Elsősorban meg kell eacutertenuumlnk milyen forraacutesboacutel ered a bdquokellemes aacuteltalaacuteban Ugy laacutetszik hogy keacutet forraacutesboacutel Az első a direct eacutes positiv gyarapodaacutes a maacutesik az indirect gyarapodaacutes amaz a metaphysikai hiaacuteny megszuumlnteteacutese emez a psychologiai hiaacutenynak poacutetlaacutesa Ennek folytaacuten s ennek eacutertelmeacuteben a szabaacutelyos testi noumlvekedeacutes mint az oumlnigenleacutes folytonos sikeres veacutegrehajtaacutesa maacuter magaacuteban kellemes amit az egeacuteszseacuteges gyermeknek szinte oumlntudatlan viacutegsaacutegaacuteban valamint az aacutellati fiak deruumllt jaacuteteacutekaacuteban nyilvaacutenvaloacuteul eacuteszleluumlnk Ezen gyarapodaacutes az oumlnteacutet oumlsszes aacutegteacuteteire vagyis oumlsztoumlneire vonatkozik kellemes a gyermeknek minden foglalkozaacutes akaacuter testi akaacuter szellemi mdash de akadaacutelytalan legyen eacutes sajaacutet belsejeacuteből fakadjon

Ezen paradicsomi aacutellapotot melyben a hiaacutenyt mivel metaphysikai meacuteg nem is eacuterezzuumlk hamar felvaacuteltja a tudatos hiaacutenyeacuterzetek kora Az oumlsztoumln fogyatkozaacutesai előszoumlr kellemetlen eacuterzetekben nyilvaacutenulnak s a hiaacutenyok poacutetlaacutesaacutehoz nem elegendő a belső erő hanem raacuteszorulunk idegen valoacutesaacutegokra is A szuumlkseacuteg ezerfeacutele alakban leacutep fel s poacutetlaacutesa indirect uacuteton hoz leacutetre kedveacuterzeteket S ezen aacutellapot jellemzi az emberi eacuteletet aacutetlagos formaacutejaacuteban az oumlsztoumln hiaacutenyaacutet megeacuterezzuumlk s e kellemetlen eacuterzeacutes oumlsztoumlnoumlz a hiaacuteny poacutetlaacutesaacutera tehaacutet indirecte okozoacuteja a kellemes eacuterzetnek

A kellemesnek ezen kettős forraacutesaacuten kiacutevuumll maacutes eredete nincsen minden poacutetlaacutes a sajaacutet erőnknek kicsalaacutesa mi magunk poacutetoljuk sajaacutet tőkeacutenkből a veszteseacuteget s ott is ahol kuumllső ingerhez folyamodunk a nyereseacuteg nem az inger bekebelezeacuteseacuteben hanem abban aacutell hogy e bekebelezeacutes folytaacuten sajaacutet oumlnaacutelliacutetaacutesunk teruumlleteacutet visszanyertuumlk A taacuteplaacuteleacutek nem hasznaacutel annak kinek gyomra megemeacuteszteni nem keacutepes a feacuteny nem annak kinek laacutetoacuteidege elfajult az oktataacutes nem annak aki megeacuterteni nem birja

A kellemes eacuterzeacutes eacuteppen annak jelzője hogy bennuumlnk meg van meacuteg azon tőke melyből oumlnaacutelliacutetaacutesunk szaacutermazik s ennek a megeacuterzeacutese eacutes semmi maacutes a bdquokellemes A bdquokellemes enneacutelfogva oumlnmagunknak eacutelvezeacutese nem a taacutergyat hanem magunkat eacutelvezzuumlk benne teljesen magunkban meruumlluumlnk el a taacutergy csak messze taacutevol koumldalakja ami teljesen elfoglal az a mi oumlnerőnk feletti viacutegsaacutegunk Az eklataacutens peacutelda erre a szerelmes aacutellapot a szerelmi maacutemornak bornirtsaacutega amint fiatal haacutezasok első napjaiban eacuteszleljuumlk (l erről az bdquoAacuteltalaacutenos eacuterteacutekelmeacutelet E eacutes V III K 38 sect-aacutet) Ennek az aacutellapotnak neve a hedonismus oumlntudatunkat csak az eacutelv toumllti el forraacutesa baacutermilyen lehet az eacutelv maga az eacuterteacutekes nem a forraacutesa mert az oumlntudatban maacutes nem foglalhat helyet mint csak az eacutelvezet bdquomaacutemora a keacutej

A hedonismus a toumlretlen koumlzvetlen eacutes kizaacuteroacutelagos eacutelvezet aacutellaacutespontja a legnagyobb keacutej az illető oumlsztoumlnnek feacutektelen eacuterveacutenyesuumlleacutese Ezen fokon aacutellhatnak az aacutellatok s az ember ha itt megaacutellapodik oumlnuralom neacutelkuumlli bdquoGeniessen macht gemein mdash mondja Faust Ha ezen eacutelvezetek forraacutesaacutet tekintetbe vesszuumlk akkor kizaacuteroacutelag az alsoacute physiologiai oumlsztoumlnoumlkben fogjuk talaacutelni s minthogy az eacutelvezetnek tagadhatatlanul roppant szerepe van eacuteletuumlnkben azeacutert szuumlkseacuteges ezen forraacutesoknak rendszeres aacutettekinteacutese Az aacutettekinteacutesneacutel vezeacuterlőuumll most nem az oumlsztoumlnoumlk qualitaacutesaacutet hanem ceacutelteveacutekenyseacutegeacutet hasznaacuteljuk mert hosszasan bizonyiacutetani eacutes fejtegetni nem szuumlkseacuteges hogy az eacutelvezetek taacuteblaacutejaacutet csak az oumlsztoumlnoumlk taacuteblaacutejaacutenak alapjaacuten lehet oumlsszeaacutelliacutetani Ha ugyanis a kellemes = oumlnaacutelliacutetaacutes akkor annyi a kellemes ahaacutenyfeacutele az oumlnaacutelliacutetaacutes aacutelliacutetja magaacutet pedig az ember minden alkotoacute reacutesze ez alkatreacuteszek az oumlsztoumlnoumlk aacutelliacutetja magaacutet minden oumlsztoumln = veacutedi magaacutet a hiaacuteny ellen Ahaacuteny oumlsztoumln annyi hiaacuteny ahaacuteny hiaacuteny annyi poacutetlaacutes s ahaacuteny poacutetlaacutes annyi eacutelvezet (vouml 37 sect) Az eacutelvezetek taacuteblaacuteja enneacutelfogva az oumlsztoumlnoumlk taacuteblaacutejaacutera utal bennuumlnket Ezen taacutebla a ceacutelteveacutekenyseacuteg szempontjaacuteboacutel ekkeacutep aacutelliacutethatoacute oumlssze


___________________________________________________________________________________


Ezen oumlsztoumlnoumlk hiaacutenyai ekkeacutepen csoportosulnak

A megfelelő poacutetleacutekok taacuteblaacutezata ez

A haacuterom taacuteblaacutezat egymaacuteshoz tartozik uacutegy mint a hiaacuteny eacutes a poacutetleacutek az oumlsztoumlnhoumlz Hiaacuteny eacutes poacutetleacutek ugyanannak az aacutellapotnak keacutet fordiacutetott bdquotekintete

Ezen taacuteblaacutezatok most nem eacuterdekelnek reacuteszleteikben mert jelenleg csak azzal foglalkozunk hogy ezen oumlsztoumlnoumlkből milyen moacutedon s milyenfeacutele eacutelvezetek fakadnak A moacutedroacutel aacuteltalaacutenossaacutegban maacuter szoacuteltunk az oumlsztoumln szorultsaacutega visszaverődik az Eacutenre mint hiaacutenyeacuterzet a poacutetlaacutes visszateacuteruumll az Eacutenre mint kieleacutegedeacutes E kieleacutegedeacutes annyifeacutele ahaacutenyfeacutele a hiaacuteny s miutaacuten teljesen ebben az eacutelvkeretben mozog az egyeacuten azeacutert az okozoacute taacutergy haacutetteacuterbe szorul a figyelem mellőzi s pusztaacuten a hedone dominaacutel

18 sect A hasznossaacuteg Az eacutelv mint kiseacuterő A hasznossaacuteg mint ceacutel- eacutes okszerűseacuteg A hasznossaacuteg csak a veacuteges leacutenyekre vonatkozik de nem az universumra

Maacutes termeacuteszetű azon tetszeacutes amelyet a bdquohasznos taacutergyak okoznak Amott a kellemes eacuterzeacutes teljesen elfoglalja az oumlntudatot semmi reflexioacutet nem engedve itt a reflectaacuteloacute eacutertelem kezd szerepet jaacutetszani Az hogy a haszonnak első jelentkezeacutese is az eacutelv bennuumlnket maacuter teacutevuacutetra nem csal mi nem az eacutelvben fogjuk a hasznossaacuteg leacutenyegeacutet eacutes kriteriumaacutet keresni hanem a taacutergyban magaacuteban vagy pedig annak viszonyaiban maacutesokkal Melyikben

Uacutegy laacutetszik az elsőben nem A hasznossaacuteg (amint a latin bdquousus mutatja) egyenesen feltesz valakit aki vele eacutel (utitur) Elsősorban mdash uacutegy laacutetszik mdash az oumlntudat az melyre neacutezve a haszon fennaacutell tuumlzetesebben pedig megszemleacutelve a dolgot azt talaacuteljuk hogy az oumlntudat csak a szeacutelsőseacutege azon sorozatnak melyben a hasznossaacutegi tuumlnemeacuteny nyilvaacutenul A hasznossaacutegnak veacutegső eredmeacutenye leacutep fel az Eacutenben de a viszony maga nincs koumltve ahhoz vajjon oumlntudatunkba leacutep-e a haszonnak leacutenyeges a relatio az ususnak veacutegbemeneacutese de realitaacutesaacutehoz nem szuumlkseacuteges hogy az usus oumlntudattal jaacuterjon

A hasznossaacuteg enneacutelfogva csak viszonyos fogalom oly eacutertelemben hogy a hasznos taacutergyhoz egy maacutes taacutergynak kell jaacuterulnia akinek vagy aminek hasznos a hasznossaacuteg relatioacutekhoz van koumltve Meacutegpedig hasznos


___________________________________________________________________________________


a taacutergy akkor amikor a maacutesikban oly teveacutekenyseacutegnek vagy aacutellapotnak előideacutezője mely termeacuteszeteacutenek megfelelő Minthogy pedig minden taacutergynak termeacuteszeteacutehez minőseacutegi tartalmaacuten kivuumll az tartozik hogy magaacutet aacutelliacutetja eacutes fenntartja azeacutert a hasznossaacuteg a taacutergynak azon keacutepesseacutege mellyel maacutes taacutergynak oumlnfenntartaacutesaacutet elősegiacuteti ellenkező teveacutekenyseacutegeacutet kaacuterosnak nevezzuumlk Minthogy pedig az oumlnfenntartaacutes a taacutergynak toumlrekveacutese (conatus) ezen toumlrekveacutes pedig vagy metaphysikai vagy physiologiai hiaacutenyboacutel fakad azeacutert a hasznossaacuteg a taacutergy azon keacutepesseacutege mellyel maacutesban valami hiaacutenyt (akaacuter objectiv akaacuter subjectiv legyen) poacutetol

Ezen fejtegeteacutes alapjaacuten tehaacutet azt mondhatjuk hogy 1 a hasznossaacuteg objectiv viszonyon alapul 2 nem szorul arra hogy az egyik tag oumlntudatos legyen hanem elegendő 3 hogy az egyik tag a maacutesiknak oumlnfenntartaacutesaacutet elősegiacutetse azaz valamely toumlrekveacuteseacutet taacutemogassa hiaacutenyaacutet poacutetolja s eacuteppen azeacutert vilaacutegos 4 hogy a hasznossaacuteg meacuterteacuteke nem az esetleges alanyi eacuterzelemből meriacutethető hanem valami realis meacuterteacutekre utal

A hasznossaacuteg eszerint a kellemestől leginkaacutebb abban kuumlloumlnboumlzik hogy a kellemes pusztaacuten a taacutergy eacutes eacuterzelmuumlnk koumlzti viszonyboacutel ered ellenben a hasznossaacuteg objectiv relatioacutekat tesz fel melyneacutelfogva a taacutergy eacutes az eacuterzeacutes koumlzeacute valami harmadik realis teacutenyező illeszkedik bele Ezen viszony a hasznos taacutergy (A) eacutes az elősegiacutetett taacutergy (B) koumlzoumltt a haszon realis alapja ezen viszony az Eacutenben eacutelvtől kiacuteseacutertetik de elsősorban őbenne kell a hasznossaacuteg alapjaacutet talaacutelnunk

Ha a hasznossaacutegnak ezen objectiv alapultsaacutegaacutet szemelől teacutevesztjuumlk akkor koumlzte s a kellemes koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteget nem tehetuumlnk pedig teacutenyleg fennaacutell koumlzoumlttuumlk Benthamnek felfogaacutesa tehaacutet mely az utility-t a pleasure-rel directe kapcsolja a hasznossaacuteg leacutenyeges termeacuteszeteacutet feacutelreismeri De ha ilyen objectiv alapja van akkor szuumlkseacuteges hogy ezen realis viszonyok felmutathatoacutek legyenek s ezt igen egyszerűen tehetjuumlk

Egy kis pillantaacutes a realis vilaacutegra meggyőz arroacutel hogy az egyes taacutergyak oumlnaacutelliacutetaacutesa folytonos taacutemogataacutest igeacutenyel egyreacuteszt indirecte az akadaacutelyok elhaacuteriacutetaacutesaacuteban maacutesreacuteszt directe oumlnerejuumlk fokozaacutesaacuteban Az első esetben a segiacutetett taacutergy szaacutemaacutera teacuter nyiacutelik oumlnerejeacutenek eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere a maacutesik esetben a segiacutetett taacutergy mintegy fokozott actioacutera keacutepesiacutettetik Mind a keacutet esetben a taacutemogatoacuteroacutel a hasznos jelzőt hasznaacuteljuk iacutegy hasznaacutel az anorganikus leacutet az organismusnak (a viacutez levegő chemiai elemek stb a noumlveacutenyeknek eacutes aacutellatoknak) iacutegy az organismusok egymaacutesnak (a noumlveacuteny az aacutellatnak az egyik aacutellat a maacutesiknak az aacutellat az embernek az ember az embernek) Azon araacutenyban melyben az A a B-nek oumlnaacutelliacutetaacutesaacutet elősegiacuteti nevezzuumlk hasznosnak s a hasznossaacuteg meacuterteacuteke elsősorban azon objectiv hiaacuteny nagysaacutega melyet B-ben poacutetolni keacutepes Enneacutelfogva lehetseacuteges hogy a hiaacuteny eacutes poacutetleacutek egyformaacuten objective meacuteressenek melyen azutaacuten a hasznossaacuteg objectiv meacuterteacuteke is alapulna (pl a Sacher aacuteltal javaslatba hozott energiaegyseacutegek)

Mielőtt maacuter most a hasznok kuumlloumlnfeacutele formaacuteira raacuteteacuterneacutenk szuumlkseacuteges egy meacutelyebb pillantaacutest vetni a hasznossaacutegi viszony termeacuteszeteacutebe Nyilvaacutenvaloacute ugyanis hogy a hasznos taacutergy azeacutert hasznos mert a maacutesiknak oumlnfenntartaacutesaacutehoz szolgaacutelatokat tesz ekkeacutep neacutezve a dolgot a poacutetlaacutes a ceacutel a hasznos taacutergy az eszkoumlz Meacutegpedig ezen eszkoumlznek első ceacutelja a hiaacuteny megszuumlnteteacutese mert realis viszonyroacutel van szoacute az eacutelvezet mint az oumlnaacutelliacutetaacutes sikeresseacutegeacutenek subjectiv reflexe vagyis az oumlnaacutelliacutetaacutes veacutegbemeneacutese a centralis pontban nem az első ceacutel hanem az oumlnaacutelliacutetaacutesnak kiacuteseacuterője A hasznossaacutegi viszony enneacutelfogva nem fuumlgg eacutes nem nyeri jellemző vonaacutesaacutet a veacutegső eredmeacutenytől az eacutelvtől a termeacuteszetben a hasznossaacuteg csak az eacuterzeacutekenyseacuteg előaacutellaacutesaacuteval nyer eacuterzelmi indexet de ettől eltekintve mint realis viszony is leacutetezik az oumlntudatlan tuumlnemeacutenyek koumlzoumltt

A ceacutel eacutes eszkoumlz szerinti felfogaacutesa a hasznossaacutegnak tehaacutet nem terjedhet ki az egeacutesz termeacuteszetre mi akik az eszkoumlz viszonyaacutet a ceacutelhoz laacutetjuk iacutegy fogjuk fel ceacutelszerűseacutegnek de a viszony ezen szaacutendeacutekossaacuteg neacutelkuumll is realis Szaacutendeacutekossaacutegaacutetoacutel eltekintve a hasznossaacuteg abban aacutell hogy az egyik taacutergy (A) a maacutesikban (B) vaacuteltozaacutest hoz leacutetre mely annak oumlnerejeacutet oumlnaacutelliacutetaacutesaacuteban kifejti A hasznossaacutegnak ezen felfogaacutesa szerint az A taacutergy a B vaacuteltozaacutesaacutenak okozoacuteja a hasznossaacutegnak ezekutaacuten alapja az okszerűseacuteg Enneacutelfogva a poacutetleacutek az ok a poacutetlaacutes az okozat az ok pedig hasznos amennyiben a B-ben ezen okozatot az oumlnaacutelliacutetaacutes akadaacutelytalansaacutegaacutet előideacutezi (Bővebben az 58 sect-ban)

Amikor tehaacutet a dolgokat hasznossaacutegi relatioacuteik szerint neacutezzuumlk akkor azokat voltakeacutepen oki viszonyuk szerint vizsgaacuteljuk ezen oki fuumlggeacutes az egeacutesz vilaacuteg oumlnfenntartaacutesaacutera neacutezve eszkoumlz ha a vilaacutegot ceacutelnak tekintjuumlk Miutaacuten azonban ezen kategoacuteriaacutek csak az egyesek oumlsszefuumlggeacuteseacutere vonatkoznak azeacutert az egeacutesz kosmosra nem alkalmazzuk sem a ceacutelt sem az okisaacutegot Az csak van mint oumlneleacuteg egyseacuteg anyaga eacutes ereje vaacuteltozhatatlan qualitaacutesaacuteban Mert nyilvaacutenvaloacute hogy a hasznossaacuteg előaacutellaacutesaacutehoz az okozoacuteban bizonyos veszteseacutegnek kell előaacutellania a haszon egyik oldalon tehaacutet kaacuterral jaacuter a maacutesikon s a noumlveacuteny mely az aacutellatnak hasznaacutel megsemmisuumll vagyis az aacutellat haszna a noumlveacutenynek kaacutera Magaacutera az egyseacutegre enneacutelfogva ezen relativ apadaacutes eacutes aacuteradaacutes koumlzoumlnyoumls a hasznossaacuteg csak a reacuteszek koumlzti viszonyokat jellemzi a poacutetlaacutes eacutes hiaacuteny csak veacuteges leacutenyekneacutel bir eacutertelemmel Magaacuteban az egeacuteszben csak a fenseacuteges eacutelet oumlroumlk aacuteramlata mozog s ez


___________________________________________________________________________________


aacuteramlat rythmusaacutet amint egyik taacutergyroacutel (A) a maacutesikra (B) terjed aacutet aacutellapiacutetjuk meg tactusaiacuteban mikor okmdashokozat eszkoumlzmdashceacutel szerint tagoljuk

Ezen kitekinteacutest most abbahagyjuk mert koumlvetkezmeacutenyeinek megbeszeacuteleacutese alkalmasabb helyen fog toumlrteacutenni (l 21 sect) ahol a fundamentalis felfogaacutesi kuumlloumlnboumlzőseacuteggel lesz dolgunk (melyet maacuter a 17 sect jelzett is) Sokkal fontosabb a haszon elmeacuteleteacutere neacutezve tisztaacuteba hozni azt hogy az emberneacutel milyen felteacutetelektől fuumlgg a haszon s haacutenyfeacutele haszon leacutetezik az emberre neacutezve

19 sect A hasznos taacutergyak aacutettekinteacutese Physiologiai eacutes pyschologiai haszon Az oumlsztoumlnoumlk felszaacutelloacute eacutes leszaacutelloacute hasznossaacutega

Az emberre neacutezve is a haszon realis alapja eacutes idealis koumlvetkezmeacutenye az eacutelv koumlzoumltt fenntartandoacute a kuumlloumlnbseacuteg Első teendőnk azeacutert azon realis viszonyok felkereseacutese melyek a haszonnak alapul szolgaacutelnak A keacuterdeacutes enneacutelfogva ez milyen taacutergyak hasznosak az embernek szemmeltartvaacuten hogy e helyen meacuteg merően physikai szempontot alkalmazunk s a hasznot csak az oumlnaacutelliacutetaacutes sikeruumlleacuteseacuteben az oumlnfenntartaacutesban laacutetjuk megvaloacutesiacutetva

Minden taacutergy mely az ember oumlnteacuteteacutenek fennaacutellaacutesaacutet eacutes kifejteacuteseacutet elősegiacuteti raacuteneacutezve hasznos Ezen a haszon fogalmaacuteboacutel koumlzvetlenuumll folyoacute axiomaacutet reacuteszletezni szuumlkseacuteges meacutegpedig nem zavartatva magunkat az idealis keacutejreflex teacuteves illuacutezioacutejaacutetoacutel

A reacuteszletezeacutes raacutevezet azokra a teacutenyezőkre melyeket az ember egyseacutegeacuteben alkotoacute elemekuumll talaacuteltunk s azzal keruumlluumlnk beljebb e rengetegbe hogy azt mondjuk hasznos az ami az ember valamelyik oumlsztoumlneacutet fennaacutellaacutesaacuteban s kifejteacuteseacuteben elősegiacuteti (vagy a 18 sect szerint ami valamely realis hiaacutenyaacutet poacutetolja) A hasznossaacutegi sorozat enneacutelfogva a kuumllső valoacutesaacutegnaacutel kezdődik aacutetterjed az oumlnteacutet egyes oumlsztoumlneire melyek e sorozatban eszkoumlzi tagokul szerepelnek s veacutegső pontjaacutet eacuteri el az oumlnteacutet oumlnprojectioacutejaacuteban vagyis annak idealis keacutejreflexeacuteben Hasznosak ezekutaacuten (eacutes kaacuterosak vouml 18 sect) mindazok a teacutenyezők melyek az oumlnfenntartaacutest elősegiacutetik Elsősorban tehaacutet azon teacutenyezők amelyek az egyes oumlsztoumlnoumlk realis valoacutesaacutegaacutet biztosiacutetjaacutek azutaacuten azon oumlsztoumlnoumlk melyek maacutesok valoacutesaacutegaacutet biztosiacutetjaacutek veacutegre mindazok melyek ezen valoacutesaacuteg kifejleacuteseacutet teljes tartalma tekinteteacuteben előmozdiacutetjaacutek A hasznossaacuteg enneacutelfogva 1 a kuumllső taacutergyakra 2 az oumlnteacutet egyes alkotoacuteira is vonatkozik

1 A kuumllső taacutergyak hasznossaacutegaacutet miutaacuten a bdquohasznos nem objectiv absolut vonaacutes hanem csak relatioacuteban nyilvaacutenul magukban a taacutergyakban hiaacuteba fogjuk keresni A hasznossaacuteg fajait azon oumlsztoumlnoumlkből kell meriacuteteni melyekre neacutezve a kuumllső taacutergy a segiacutetseacuteg viszonyaacuteban talaacuteltatik Lesz ugyan az emberre vonatkozoacute hasznossaacutegnak analogonja az objectiv kuumllső viszonyokban is de elsősorban felvilaacutegosiacutetoacute az emberi haszon A kuumllső taacutergyak maacuter most keacutetfeacutele hataacutest gyakorolnak az emberre 1 annak oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet eacutes realitaacutesaacutet mint egyseacutegeacutet biztosiacutetjaacutek vagy kaacuterosiacutetjaacutek eacutes 2 a benne rejlő oumlnerő kifejleacuteseacutet taacutemogatjaacutek vagy haacutetraacuteltatjaacutek Teszik ezt pedig uacutegy a fenntartoacute mint a kifejtő oumlsztoumlnoumlk iraacutenyaacuteban

Az ember egyseacuteges oumlnaacutelloacutesaacutegaacutet elősegiacuteti s biztosiacutetja elsősorban eacutes fundamentaliter a taacuteplaacuteleacutek s annak minden formaacuteja a mozgaacutes mint veacutedőmozdulat a nemzeacutes mint reproductiv oumlnfenntartaacutes Ezen hasznot baacutetran physiologiai haszonnak lehet nevezni mert a fenntartoacute azaz physiologiai oumlsztoumlnoumlk fennaacutellaacutesaacuteban nyilvaacutenul Az bdquoalsoacutebb oumlsztoumlnoumlkben semmi egyeacuteb tartalom eacutes jelenteacutes nem rejlik azoknak gyakorlaacutesa aacuteltal semmi differentia nem fejlik ki s enneacutelfogva akaacutermeddig gyakoroljuk gyomrunkat eacutes nemi szerveinket a bennuumlk realizaacutelt oumlsztoumln semmi qualitativ kuumlloumlnoumldeacutest (azaz toumlkeacuteletesedeacutest) mutatni nem fog A physiologiai haszon enneacutelfogva kuumlloumlnboumlző minőseacutegűnek fog mutatkozni mdash de az illető minőseacutegben semmi differentia nem fog helyet foglalni

De a taacutergyak nemcsak ezen homogen oumlsztoumlnoumlkre hanem azokra is hatnak amelyeknek mint I Ward helyesen mondja bdquocontinuum of presentations azaz kuumlloumlnoumldoumlttseacuteg a jellemzője Ezen oumlsztoumlnoumlk a hataacutesok folytaacuten mindinkaacutebb alakosodnak azaz kuumlloumlnoumldnek s iacutegy minőseacutegileg toumlkeacuteletesednek iacutegy szerzuumlnk a laacutetaacutes uacutetjaacuten folyton toumlbb hataacuterozott keacutepet a taacutergyak alakjaacuteroacutel sziacuteneacuteről stb uacutegyhogy ezen haszon az illető oumlsztoumln minőseacutegi toumlkeacuteletesedeacuteseacuteben fog nyilvaacutenulni Minden eacuterzeacuteki taacutergy enneacutelfogva ezen oumlsztoumlnoumlknek annyiban hasznos amennyiben ezen teveacutekenyseacuteguumlket termeacuteszetuumlknek megfelelőleg kifejleszti illetve kuumlloumlniacuteti Ezt a hasznot miutaacuten a lelki oumlsztoumlnoumlkben nyilvaacutenul psychologiai haszonnak fogjuk nevezni

Mind a keacutet haszon nekuumlnk az Eacuten oumlnaacutelliacutetaacutesaacutenak akadaacutelytalansaacutegaacuteban tehaacutet eacutelvezetben nyilvaacutenul ott joumln tudomaacutesunkra De elsősorban a kuumllső taacutergy eacutes az oumlsztoumln koumlzti realis viszonyban nyilvaacutenul s a hiaacuteny eacutes poacutetleacutek


___________________________________________________________________________________


realis quantitaacutesaacuteban birja megfelelőjeacutet A p

hH = vagyis (h p) viszonyaacuteban rejlik mely az Eacutenben mint

kedveacuterzet tuumlkroumlződik vissza Ezen kedveacuterzet keacutet elemből aacutell 1 az oumlsztoumlnnek salakiacutezeacuteből eacutes 2 a hozzaacutejaacuteruloacute Eacuteneacuterzetből ha pl a gyomor oumlntudatos lehetne akkor neki csak az eacutehseacuteg vagy kieleacutegedeacutese jutna tudomaacutesaacutera uacutegy ahogy az az alsoacutebb aacutellatoknaacutel teacutenyleg van is az emberneacutel azonban az oumlsztoumln oumlroumlmeacutehez hozzaacutejaacuterul az Eacuten oumlroumlme is s az utoacutebbi az elsőtől nyeri specifikus talajiacutezeacutet

Minthogy az oumlnfenntartaacutes leacutenyegileg azzal eszkoumlzoumlltetik hogy a kuumllső taacutergyak valami moacutedon bekebeleztetnek azeacutert a physiologiai haszon mindenkor a fundamentalis haszon s azon teacutenyezőknek melyek leacutetesiacutetik neacutelkuumlloumlzhetetlenseacutege az oumlsztoumln reacuteszeacutere suumlrgetősseacutegnek neveztetik (Dringlichkeit) A physiologiai haszon okozoacutei enneacutelfogva a legsuumlrgősebb szuumlkseacutegletek mert a physiologiai hiaacuteny kieleacutegiacuteteacuteseacutetől fuumlgg a toumlbbieknek eacutelete s ez a gazdasaacutegi taacutergyak oumlnfenntartaacutesi fontossaacutega

2 Az ember csodaacutelatos alkataacutenaacutel fogva melyben az egyik teacutenyező a toumlbbivel ok eacutes okozat eszkoumlz eacutes ceacutel viszonyaacuteban aacutell a bdquokuumllső nemcsak az exentrikus taacutergyra hanem a peripherikus taacutergyra is alkalmazhatoacute Eacutepp uacutegy tehaacutet amint a levegőre szuumlkseacutege van a veacuternek a veacuterre szuumlkseacutege van a toumlbbi oumlsztoumlnoumlknek s azeacutert koumlztuumlk is realis hasznossaacutegi viszonyokat kell elismerni

Ezen viszonyok keacutet dimensioacuteban leacutepnek fel 1 minden egyes oumlsztoumln a maacutesik egyesnek hiaacutenyaival poacutetleacutek viszonyaacuteban aacutell 2 minden oumlsztoumln egyuumlttveacuteve egy sorozatot keacutepez melynek veacutegeacuten az egyseacuteg oumlnfenntartaacutesaacutenak reflexkeacutepe a keacutejreflex helyezkedik el Az elsőt a coordinativ a maacutesikat subordinativ hasznossaacutegnak fogjuk nevezni az első a siacutekbeli elterjedő iraacutenyban okozza a hasznot a maacutesikban az oki fuumlggeacutes laacutencolata az alsoacute vagy első oktoacutel a felső vagy veacutegső okozatig terjed s azeacutert felszaacutelloacute egyenes sort mutat az elsőnek paacuterhuzamos vonalai mellett A coordinatio viszonyaacuteban a taacuteplaacutelkozaacutes keacutepezi peacuteldaacuteul az izom poacutetleacutekaacutet viszont a mozgaacutes a taacuteplaacutelkozaacutes műkoumldeacuteseacutet segiacuteti elő a laacutetaacutes az eacutertelemnek emez viszont a laacutetaacutesnak szolgaacutel A hasznossaacuteg aacuteltalaacutenos elmeacuteleteacuteben ezen reacuteszletezeacutes csak jelezhető mdash a kuumlloumlnoumls elmeacuteletben mellőzhetetlen Mert ezen alapul a hasznok suumlrgetősseacutegi fokozata

A subordinatio viszonya az oumlsztoumlnoumlk koumlzoumltt egy koumlzoumls ceacutel feleacute valoacute iraacutenyultsaacutegukboacutel eacuterthető Miacuteg a coordinatio viszonya folytaacuten minden oumlsztoumln kuumlloumln leacutep fel hiaacutenyaival eacutes poacutetleacutekaival az oumlntudatban a subordinatio viszonyaacuteban az oumlsztoumlnoumlk egymaacutesba kapaszkodoacute fogaskerekek moacutedjaacutera egy veacutegeredmeacutenyre vezetnek mely realiter az oumlnteacutet egyseacutege idealiter a keacutejreflex A kerekek műkoumldeacuteseacutet megindiacutethatja az alsoacute vagy első ok de megindiacutethatja a felső vagy utolsoacute laacutencszem is s akkor kapjuk a felszaacutelloacute eacutes leszaacutelloacute haszonnak leacutetraacutejaacutet Igy peacuteldaacuteul a taacuteplaacuteleacutek lehet az első megindiacutetoacuteja de lehet az eacuterzet is s ez utoacutebbi esetben az egeacutesz actio oumlntudatosan megindokolt oumlnkeacutenyes mozdulatok sorozataacuteban halad el Akaacutermilyen iraacutenyban halad is a folyamat az egeacutesznek alapja az hogy az oumlsztoumlnoumlk koumlzoumltt ok eacutes okozati eszkoumlz eacutes ceacutel szerinti kapcsolat aacutell fenn termeacuteszeti praeformaacuteltsaacuteggal s ezen kapcsolat az melyet a subordinatio viszonyaacutenak neveztem

Ezen subordinatio enneacutelfogva nem oumlnkeacutenyuumlnktől fuumlggő elhelyezeacutese az oumlsztoumlnoumlknek hanem azoknak oumlnerejű elhelyezkedeacutese a poacutetleacutek eacutes hiaacuteny viszonyaacuteban Hogy az emberben mikeacutent sorakoznak concrete az egyes oumlsztoumlnoumlk arra a koumlvetkező megfontolaacutes vezethet A termeacuteszetben az aacutesvaacutenyi eacutelet nem fuumlgg a noumlveacutenyektől a noumlveacutenyekeacute nem az aacutellatokeacutetoacutel az aacutellatokeacute nem az emberektől mdash mert teacutenyleg voltak geologiai korszakok amelyekben az alsoacutebbak (a nem kuumlloumlnoumldoumlttek) a felsőbbek neacutelkuumll voltak Ellenben az ember fenntartaacutesa fuumlgg az alatta aacutelloacutektoacutel Tovaacutebbaacute azt tapasztaljuk hogy vannak az aacutellatok sorozataacuteban olyanok melyek taacuteplaacutelkoznak eacutes szaporodnak izomzat neacutelkuumll eacuterzeacutek neacutelkuumlliek nemi oumlsztoumlnnel eacutes izmokkal () eacutertelem neacutelkuumlliek eacuterzeacutekekkel szabad elhataacuterozaacutes neacutelkuumlliek eacutertelemmel Az emberneacutel pedig a nemzőerőtől nem fuumlgg a taacuteplaacutelkozaacutes az izomerő nem a nemzeacutestől az eacuterzeacutekiseacuteg nem az izomtoacutel az eacutertelem nem az eacuterzeacutekek finomsaacutegaacutetoacutel az eacuterzeacutestől nem az eacutertelem az akarattoacutel nem az eacutertelem A felszaacutelloacute sor enneacutelfogva az emberneacutel ekkeacutep alakul meg ha a realis fuumlggeacutest tekintjuumlk 1 taacuteplaacutelkozaacutes neacutelkuumll nincs nemzeacutes 2 taacuteplaacutelkozaacutes neacutelkuumll nincs izom eacutes eacuterzeacutekenyseacuteg 3 eacuterzeacutekenyseacuteg neacutelkuumll nincs oumlneacuterzet 4 oumlneacuterzet neacutelkuumll nincs eacutertelem 5 eacutertelem neacutelkuumll nincs vaacutelasztaacutes 6 vaacutelasztaacutes neacutelkuumll nincs szabad akarat eacutes Eacuten Vagyis positive a taacuteplaacutelkozaacutes minden maacutes functioacutenak eszkoumlze az izom az eacuterzeacutekenyseacuteg alaacuterendeltje az eacuterzeacutekek szolgaacutelnak ingeruumll az eacutertelemnek az eacutertelem taacuteplaacutelja tartalommal a vaacutelasztoacute centrumot a vaacutelasztaacutes szolgaacutel az akarat szabadsaacutegaacutenak

A felszaacutelloacute haszon soraacuteban enneacutelfogva a suumlrgetősseacuteg mindinkaacutebb fogy ahogy feljebb szaacutellunk a felsőbb functioacutek az alsoacutebbak fenntartaacutesaacutera nem neacutelkuumlloumlzhetetlenek azaz nem suumlrgősek Azeacutert azonban teacutevedeacutes volna ha a hasznossaacutegi sorozatot csak a felszaacutelloacute iraacutenyban veacutelnők meglevőnek nemcsak a taacuteplaacutelkozaacutes hasznaacutel az izomnak hanem az izom is a taacuteplaacutelkozaacutesnak mert ő az eszkoumlz arra hogy a kuumllsőt bekeblezze hasonloacutekeacutep nemcsak az izom hasznaacutel a szemnek peacuteldaacuteul hanem a szem is az izomnak mert a laacutetaacutes iraacutenyiacutetja a mozgaacutest nemcsak a laacutetaacutes szolgaacutel az eacutertelemnek hanem az eacutertelem is vilaacutegossaacute teszi a laacutetaacutest


___________________________________________________________________________________


nemcsak az eacutertelem szolgaacutel az eacuterzeacutesnek hanem az eacuterzeacutes is vezeti az eacutertelmet s nemcsak az eacuterzeacutes hasznaacutel az akaraacutesnak hanem az akaraacutes is coordinaacutelja az eacuterzeacutest a valoacutesaacuteggal s iacutegy tovaacutebb

Van enneacutelfogva az egyes oumlsztoumlnoumlk koumlzoumltti haszonnak helye uacutegy a felszaacutelloacute mint a leszaacutelloacute iraacutenyban de a felszaacutelloacute iraacutenyban a haszon tartalmi a leszaacutelloacuteban inkaacutebb formai Amaz taacuteplaacutelja a felfeleacute koumlvetkező oumlsztoumlnoumlket emezek rendezik eacutes tisztiacutetjaacutek az alsoacutebbaknak adatait

Ha maacuter most azon concret formaacutekat akarnoacutek elemezni melyekben az egyik oumlsztoumln a maacutesiknak hiaacutenyait poacutetolni keacutepes akkor azon rengetegben teacutevedneacutenk el amelyet a kapcsolatok mutatnak a szemleacutelőnek Mert hiszen talaacuten eacuteszrevette maacuter az olvasoacute hogy a kapcsolatok melyeket a leacutelektan az oumlnteacutet eacuteleteacuteben felderiacutet nem egyebek mint az oumlsztoumlnoumlknek elhelyezkedeacutese a hiaacuteny eacutes poacutetleacutek viszonyaacuteban Ezen reacuteszletek a haszon kuumlloumln elmeacuteleteacuteben nagy szerepet jaacutetszanak amennyiben az oumlsszes gazdasaacutegi eacutes taacutersas viszonyok tőluumlk fuumlggnek de az eacuterteacutek aacuteltalaacutenos elmeacuteleteacuteben feleslegesek Mi enneacutelfogva keacutenytelenek vagyunk azon nagy vonaacutesokkal megeleacutegedni amelyekben ezen aproacuteleacutekos hasznossaacutegi viszonyok aacuteltalaacuteban nyilvaacutenulnak

20 sect A kellemes eacutes hasznos tuumlzetes megkuumlloumlnboumlzteteacutese A haszon reacuteszletezeacutese eacutes realis eacutertelme

Ne vesziacutetsuumlk el a reacuteszletek veacutegtelenseacutegeacuteben azon fonalat melyen ceacutelunk feleacute haladnunk kell A 17 sect-ban a bdquokellemest elemeztuumlk a 18 19 sect-ban ugyanazt tettuumlk a bdquohasznossalrdquo A bdquokellemesrdquo a taacutergynak azon jelzője melyet az Eacuten eacuterzelmi aacutellapotaacutehoz valoacute viszonyaacuteboacutel reaacute aacutetviszuumlnk a bdquohasznosnakrdquo alapja azon viszony mely egyik oumlsztoumln hiaacutenya eacutes a poacutetloacute taacutergy koumlzoumltt fennaacutell tehaacutet egeacuteszen objectiv viszony mely a kosmosban mint oki viszony szerepel fordiacutetott formaacutejaacuteban pedig felfogaacutesunkban a ceacutelszerűseacuteg schemaacutejaacuteban jelentkezik Mi a bdquohaszonrdquo alatt azon vaacuteltozaacutest eacutertettuumlk melyet az A taacutergy a B taacutergyban okoz meacutegpedig azaacuteltal hogy oumlnaacutelliacutetaacutesaacutet elősegiacuteti Ezen vaacuteltozaacutes egeacuteszen physikai termeacuteszeti objectiv szempont alaacute esik a hiaacuteny eacutes poacutetleacuteka egyenlőseacutegi viszonyaacuten alapul a haszon objective eacutes realiter s a (h = p) kibilleneacutesei adjaacutek a haszonnak nagysaacutegaacutet Ezen viszony alapjaacuten aacutelliacutettatik a taacutergy hasznosnak Eacuten nem mondom hogy ez maacuter a taacutergy haszoneacuterteacuteke mert eddig meacuteg eacuterteacutekről nem volt szoacute csak tetszeacutesről S azt talaacuteltuk hogy a tetszeacutes melyet a hasznossaacuteg okoz egy uj elemben kuumlloumlnboumlzik a kellemestől ti kitaacutegiacutetja az A taacutergy eacutes eacuterzeacutes koumlzti viszonyt s az A eacutes Eacuten koumlzeacute az A eacutes B koumlzti realis viszonyt helyezi A hasznossaacuteg enneacutelfogva nem pusztaacuten eacuterzelmi forraacutesboacutel ered hanem az eacutertelemből mely az A eacutes B viszonyaacutet az egyenlőseacuteg vagy nem egyenlőseacuteg szempontja alaacute helyezve megiacuteteacutelte Ezen haszon a kuumllső taacutergy eacutes oumlsztoumlneink koumlzoumltt aacutellott fenn egyfelől fennaacutellott maacutesfelől az oumlnteacutet egyes oumlsztoumlnei koumlzoumltt amelyek az (A B) azaz (h p) viszonyaacuteba eacutepp uacutegy leacutephetnek egymaacutessal mint a kuumllső taacutergyakkal Mindenuumltt pedig uralkodoacute szempont volt az oumlnfenntartaacutes sikere hasznos az ami az egyes oumlsztoumlnt taacutemogatja műkoumldeacuteseacuteben s hasznos az ami az embert mint egyseacuteges oumlnteacutetet segiacuteti oumlnaacutelliacutetaacutesaacuteban vagy oumlnfentartaacutesaacuteban A szempont mindenuumltt physikai ha az oumlnfenntartaacutesnak van eacuterteacuteke akkor a haszonnak is meglesz de ezen fokon meacuteg eacuterteacutekről nem beszeacuteltuumlnk

Fejtegeteacuteseink fonalaacuten azonban odaacuteig meacutegis eljutottunk hogy az oumlsszes hasznossaacutegi viszonyok szaacutemaacutera egy centrumot talaacuteltunk melyhez valamennyi fűződik az oumlnfenntartaacutest S teendőnk most maacuter keacutet problemaacutera vezet 1 az oumlnfenntartaacutes egyes moacutedjainak elemzeacuteseacutere eacutes 2 azon vonaacutesra mely az oumlnfenntartaacutes egyes moacutedjait ama koumlzoumls centralis ceacutelhoz csatolja Az első a hasznok fajtaacuteira vezet reacuteszletesebben a maacutesik arra hogy az bdquooumlnfenntartaacutesrdquo complexumaacuteban vajjon micsoda az ami magaacutet aacutelliacutetja azaz van-e valami fokozat a felfeleacute valoacute haszon laacutencolataacuteban

21 sect Az ember kettős hasznossaacutega Az ok eacutes ceacutel dialektikaacuteja Absolut ok eacutes ceacutel nincs Absolut eacuterteacutek van a felfogoacute szaacutemaacutera ő maga

Eddig egeacuteszen aacuteltalaacutenossaacutegban beszeacuteltuumlnk a hasznos taacutergyakroacutel s nem neacuteztuumlk hogy ezen taacutergy milyen termeacuteszetű eacutelettelen-e noumlveacutenyi aacutellati leacuteny vagy ember

S csak ezen aacuteltalaacutenossaacuteg mentett meg attoacutel hogy a korlaacutetolt emberi haszon szűk laacutetoacutehataacuteraacuten beluumll nem rekedtuumlnk meg hanem keacutepesek voltunk a hasznossaacutegot objectiv viszonyul megeacuterteni A hasznos taacutergyak aacuteltalaacutenossaacutegban keacutetfeacutele hasznot hajtottak a physiologiai eacutes psychologiai hasznot Neacutezzuumlk maacuter most az aacuteltalaacutenos esetet concret formaacuteban amikor az ember szemben aacutell az emberrel mint hasznossaacutegi forraacutes Mifeacutele hasznok lehetnek azok pusztaacuten az egyesre szoriacutetkoznak-e az okozaacutes hataacutesai vagy van-e valami


___________________________________________________________________________________


ami a koumllcsoumlnhataacutes folytaacuten mint koumlzoumls productum előaacutell s amihez viszonyiacutetva az ember is csak mint eszkoumlz azaz hasznossaacutegi taacutergy szerepel Ez az első keacuterdeacutesre lesz a felelet

I Ha az embert a valoacutesaacuteg koumlrnyezeteacuteben tekintjuumlk akkor viszonyban talaacuteljuk egyreacuteszt alatta aacutelloacute fejletlenebb leacutenyekkel maacutesreacuteszt vele egyenlő taacutersakkal Uacutegy laacutetszik hogy enneacutelfogva a haszon is melyet hajt csak ilyen direct vagy egyenes haszon egyenesen előmozdiacutethatja vagy kaacuterosiacutethatja az alsoacutebb s vele egyranguacute egyeseket S a koumlzfelfogaacutes ezt a keacutepet meacuteg sem fogja teljesnek talaacutelni s azt aacutelliacutetja hogy van az egyesneacutel magasabb valami a taacutersadalom ehhez keacutepest is lehet bdquohasznos tagjardquo azaz socialis hasznot hajthat Ezen socialis haszon kuumlloumln fajta-e vagy bele van foglalva a fent lehozott keacutetfeacutele haszonban

Ha az egyesnek viszonyaacutet maacutes egyeshez tekintetbe vesszuumlk akkor azt tapasztaljuk hogy az A a B-nek szuumlkseacutegleteit koumlzvetlenuumll a legkevesebb esetben fedezheti legtoumlbbnyire koumlzbeeső eszkoumlzoumlkkel toumlrteacutenik a taacutemogataacutes melyek mint az egyesnek alkotaacutesai oumlnaacutelloacute leacutetre tettek szert (l 8 sect) Koumlzvetlenuumll hasznaacutera lehet az A a B-nek 1 nemzőszervei aacuteltal 2 beszeacuted uacutetjaacuten minden maacutes esetben koumlzvetiacutetőkre szorul melyek koumlzuumll a legnagyobb szerepet az izomerő jaacutetssza mint amely minden kuumllső alkotaacutesnak vehiculuma s iacutegy egyetemes eszkoumlze1

Amennyiben maacuter most az egyes a maacutes egyest koumlzvetlenuumll segiacuteti annyiban koumlzvetlen hasznot hajt neki mert koumlzvetlenuumll fedezi szuumlkseacutegleteit Ezen haszon enneacutelfogva nem lehet maacutes mint baacutermely maacutes haszon azaz vagy 1 physiologiai amely a mozgaacutesi oumlsztoumlnt vagy a nemi oumlsztoumlnt segiacuteti vagy 2 psychologiai mely a maacutesnak lelki aacutellapotait a szoacute eacutes gestus segiacutetseacutegeacutevel emeli

Minden egyeacuteb haszon melyet neki hajt koumlzvetiacutetett vagy megteacuterő haszon Az egyetemes koumlzvetiacutető az izomerő mikor nem az egyesnek pillanatnyi hiaacutenyait segiacuteti elő (pl suacutelyok segiacuteteacuteseacutevel izommunka aacuteltal) hanem objectiv alkotaacutesokat hoz leacutetre amelyek a maacutesnak vagy physiologiai vagy psychologiai hasznot hajtanak Ha ezt a koumlzbeeső tagot munkaacutenak nevezzuumlk akkor azt mondhatjuk A a B-nek koumlzvetve munkaacuteja aacuteltal okoz hasznot Amennyiben maacuter most ezen munka objectiv alkotaacutesokban fixiacuterozoacutedik annyiban az egyesnek jaacuteruleacuteka ezen alkotaacutesokhoz az egyesnek socialis hasznossaacutegaacutet okozza az alkotaacutes maga socialis joacutenak s az egyesneacutel socialis haszonnak mondhatoacute S iacutegy a socialis haszon nem vonatkozik valami entitaacutesra ontologiai leacutenyre a bdquotaacutersadalomra hanem csak oly alkotaacutesokra melyek az egyes A B C-nek szuumlkseacutegleteit fedezni keacutepesek Az egyesnek hasznossaacutegaacutet pedig nem ezen munka oumlneacuterteacuteke hanem ezen munka aacuteltal okozott subjectiv hasznossaacutega szerint aacutellapiacutetjuk meg Azeacutert az abstract tudomaacutenyok miacutevelői a socialis haszon tekinteteacuteben keveacutesre becsuumlltetnek s ezen becsleacutes csak a taacutersadalmi niveau emelkedeacuteseacutevel vaacuteltozik meg

Azt a felfogaacutest tehaacutet mely a taacutersadalomban oumlnceacutelt laacutet a haszon elmeacutelete nem fogadhatja el a taacutersadalomnak mint oumlnaacutelloacute valoacutesaacutegnak felfogaacutesa az utilistikus szempontboacutel eacuterthetetlen itt csak az eszkoumlzt laacutetjuk benne mely az egyesnek hasznossaacutegaacutet koumlzvetve aacutetviszi maacutes egyesre A mostani szempontroacutel mely a relatioacutek haacuteloacutezataacuteban fekszik ezen eacuterteacutekeleacutes meacuteg eacuterthetetlen

II Ha maacuter most a 2-dik keacuterdeacuteshez fordulunk hogy miben aacutell a hasznok laacutencolataacutenak mozgatoacute gondolata akkor azon teruumlletre jutunk amely a ceacutelok dialektikaacutejaacuteval foglalkozik (Erről bővebbet mond az 58 sect)

A vilaacutegon nem leacutetezik absolut egyes ceacutel valamint nem leacutetezik absolut egyes ok Aki az okviszonynak termeacuteszeteacutebe meacutelyebb bepillantaacutest vet s arroacutel győződik meg hogy ok alatt mindig csak azon poacutetleacutekot eacutertjuumlk amely az Eacuten vaacuteltozaacutesaacutet magyaraacutezza az tudja hogy ok eacutes okozat csak alanyi oumlnfenntartaacutesi kategoriaacutek s iacutegy magaacutera a dologra neacutezve koumlzoumlnyoumlsek A dolog van azaz magaacutet aacutelliacutetja ez a valoacutesaacuteg az hogy ok vagy okozat viszonylagos jelző Minden tuumlnemeacutenyes ok maacutes tuumlnemeacutenynek az okozata azaz ok is okozat is

Nyilvaacutenvaloacute hogy miutaacuten a ceacutelviszony csak az okviszonynak fordiacutetott felfogaacutesa (18 sect) absolut egyes ceacutelroacutel sem lehet szoacute Minden ceacutel maacutesra neacutezve eszkoumlz s enneacutelfogva ceacutel is eszkoumlz is egyben Minthogy a valoacutesaacuteg oumlroumlk azeacutert a veacutegső ceacutel csak a valoacutesaacuteg leacutete lehet az oumlnfenntartaacutesban fut oumlssze minden teveacutekenyseacutegnek veacutegszaacutela Ezen oumlnaacutelliacutetaacutes azonban veacutegső ceacutelul csak az absolutumban keacutepzelhető az egyes ok az okozatban veacutesz el az eszkoumlz a ceacutelban Absolut ok eacutes ceacutel enneacutelfogva csak az absolutumra neacutezve aacutell fenn ott pedig az ok eacutes ceacutel elmeruumll a valoacutesaacuteg (τὸ ὄν) az oumlnprojectio oumlnaffirmatio oumlnaacutelliacutetaacutes teacutenyeacuteben

Ezen distinctioacutekat szemmel tartva eacuterthetőveacute lesz azon aacutelliacutetaacutesunk hogy az oki felfogaacutes szaacutemaacutera nem leacutetezik absolut ceacutel ameddig ezen discursiv felfogaacutes uralkodik a ceacutelnak dialektikai termeacuteszete a ceacutelt folytonosan elnyeli Mi peacuteldaacuteul iacutegy okoskodunk a taacuteplaacuteloacute oumlsztoumln eszkoumlze a nemzőnek a taacuteplaacuteloacute oumlsztoumln eszkoumlze a mozgatoacutenak a mozgatoacute eszkoumlze az eacuterzeacutekinek az eacuterzeacuteki az eacutertelemnek az eacutertelem az eacuterzeacutesnek eacutes akaratnak mi aztaacuten azt keacuterdezhetjuumlk mire valoacute az akarat s azt felelhetjuumlk a taacutersadalomnak eszkoumlze

1 Ezen dolgok reacuteszletezeacutese bdquoAz aacuteltalaacutenos eacuterteacutekelmeacutelet 54mdash57 sectsect-aiban talaacutelhatoacute


___________________________________________________________________________________


Mire valoacute a taacutersadalom a Foumlld eacuteleteacutenek szolgaacuteja Mire a Foumlld eacutelete a Naprendszereacute a csillagokeacute a vilaacutegeacute Az Isten dicsőseacutegeacutere eszkoumlzoumlk (Madaacutech) A mi okoskodaacutesunk vagy oktalansaacutegunk oda is hatolhat bele s azt keacuterdi mire valoacute az Isten dicsőseacutege S azt talaacuteljuk hogy erre feleletet nem tudunk Abba kell-e tehaacutet a keacuterdezőskoumldeacutest hagynunk Proacutebaacutelja meg valaki ceacutelt nem eacuter ezen oumlnkeacutentes lemondaacutessal Mert az okviszony uacutegy mint a ceacutelviszony az egyes oumlnfenntartaacutesaacutenak az eszkoumlze vagy helyesebben bdquoformaacuteja Ezt a balanceirozaacutest okmdashokozat eszkoumlzmdashceacutel koumlzoumltt soha meg nem szuumlntetheti hacsak magaacutet oumlroumlkre el nem akarja neacutemiacutetani A keacuterdeacutes az eacuteletnek nyilvaacutenulaacutesa a halaacutelban a keacuterdeacutes eacutes az okkutataacutes megszűnik

Ezen fejtegeteacutesnek nyilvaacuten az a logikai koumlvetkezmeacutenye hogy az ok- eacutes ceacutelszerűseacuteg keacuterdeacutese eacutes kereseacutese nem a veacutegső felfogaacutesi moacuted Ameddig az egyesek haacuteloacutezataacuten beluumll aacutellunk addig taacutejeacutekozoacutedaacutesunk lehetőseacutege attoacutel fuumlgg hogy okot eacutes ceacutelt keresuumlnk az absolut egeacuteszneacutel megszűnik ennek a keacuterdeacutesnek eacutertelme Ott van az oumlroumlk oumlneleacuteg fuumlggetlen valoacutesaacuteg Nincs-e maacuter most ezen oumlroumlk valoacutesaacuteggal szemben megfelelő oumlroumlk felfogaacutes is azaz olyan melyre neacutezve ok eacutes ceacutel csak formasaacutegok mik a tartalomnak megnyilatkozaacutesaacutera s nem egyeacutebre valoacutek Van minden philosophus kereste Spinoza a ratioacuteban laacutetta mely sub specie aeternitatis neacutezi a dolgokat a neacutemet idealismus is ezt vallotta maacutesok a leacutenyegesnek a tartalomnak εἳδος-nak kutataacutesaacutet neacutezteacutek annak Neacutezetem szerint mindezek helyes uacuteton haladnak de vilaacutegos formulaacutezaacutest nem eacutertek el A leacutenyegesnek ismerete mindenesetre a legveacutegső pont de csak az utolsoacute előtti Van ezenfeluumll meacuteg egy amelyben minden keacuterdeacutes megszűnik e leacutenyegnek eacuterteacuteke Oumlroumlk elzaacuterkoacutezottsaacutegban mindentől fuumlggetlenuumll s semmire raacute nem szoruloacute oumlneleacutegedettseacutegben troacutenol a legfőbb eacuterteacutek melynek felfogaacutesaacutehoz kell az ok- eacutes ceacutelviszony leacutetraacuteja de amelyet eleacuterve minden keacuterdeacutes megszűnik (Vouml 61 sect) Mert ezen oumlroumlk eacuterteacutek ezen legfőbb gondolat a leacuteleknek zaacuterkoumlve s miacuteg az ok- eacutes ceacutelviszony keacutet serpenyőben meacuterlegeli a valoacutesaacuteg erejeacutet addig az eacuterteacutekesseacuteg gondolata egy ponton megaacutell ott ahol a raacutenk neacutezve legmagasabb eacuterteacuteket talaacuteltuk Itt nincs szoacute toumlbbeacute laacutencolatroacutel mely veacutegtelenbe haladhatna az egyesnek lehet fokozatos eacuterteacuteke de a legfőbb eacuterteacuteken tuacutel nincs meacuteg maacutes eacuterteacutek nincs ok melyen tuacutel maacutest ne kereshetneacutenk csak az absolut egeacuteszhez nem szorulunk uj okra de ha teveacutekenynek keacutepzelem meacuteg az absolutumban is felteszek egy bdquoUngrund-ot mely a toumlbbihez keacutepest absolut ok S hasonloacutekeacutepen a ceacutel is relatio melynek dialektikaacuteja tovaacutebb hajt veacutegtelenbe De az eacuterteacutekneacutel lehetseacuteges ilyen teljes eacutes veacutegleges megaacutellapodaacutes van a felfogoacute alanyra neacutezve egy absolut eacuterteacutek melytől minden maacutesnak eacuterteacutekeacutet levezeti mellyel minden maacutes eacuterteacuteket meacuter Ezen absolut eacuterteacutek az alanyra neacutezve ő maga ἄνθρωπος μέτρον ἁπάντων Okilag eacutes ceacutelilag beleillesztheti magaacutet a veacutegtelen haacuteloacutezatba de eacuterteacutek raacute neacutezve magasabb nem lehet mint ő maga Az oumlntudat eacutes oumlnbecsuumlleacutes egy dolog enneacutel magasabbat nem keacutepzelhet phantasiaacutenk nem rajzolhat eacutesz ki nem talaacutelhat mert amit talaacutel az legveacutegső instantiaban csakis ő maga

22 sect A hasznossaacutegi sorozat veacutegpontja az ember szabadsaacutega Ontogenetikus eacutes phylogenetikus teacutenyek mint bizonysaacutegok

A ceacutelok dialektikaacuteja ott nyugszik meg ahol az eacuterteacutek fogalmaacutehoz eljutottunk A hasznossaacutegnak veacutegső laacutencszeme az eacuterteacutek fogalma azzal ugyanis az ok- eacutes ceacutelrelatio teruumlleteacuteről az ingatlan biztos alapra leacuteptuumlnk De ezen abstract fejtegeteacutesnek empirikus igazolaacutesaacutet kell adnunk azzal hogy a hasznossaacuteg laacutencolataacutet oki eacutes ceacutelszempontboacutel a valoacutesaacutegban felmutatjuk Mert ott ahol a hasznossaacuteg veacutegső laacutencszemeacutehez jutottunk ott vagy van valami magaacuteban eacutes veacutegső eacuterteacutekes vagy maacutesfeacutele eacuterteacutekeleacutest a hasznossaacutegin kiacutevuumll nem talaacutelunk

Minek hasznaacutel tehaacutet veacutegső instantiaacuteban a kuumllső taacutergyak oumlsszesseacutege uacutegy mint az egyes oumlsztoumlnoumlk subordinaacutelt viszonya vagyis hol veacutegződik teacutenyleg a hasznossaacutegi sorozat hogy ketteacuteszakadva maacutes eacuterteacutekeleacutesnek vagyis mdash egyelőre csak mdash maacutes tetszeacutesnek adjon helyet Ezt előszoumlr az egyes emberneacutel fogjuk megvizsgaacutelni azutaacuten pedig a teacutenyek sorozataacuteban vagyis ontogenetikus eacutes phylogenetikus szempontboacutel 1 Az emberneacutel mint minden maacutes valoacutesaacutegnaacutel neacutelkuumlloumlzhetetlen vonaacutes az oumlnaacutelliacutetaacutes oumlnfenntartaacutes maacutes taacutergyak hatalma ellen1 Ezen harcban első eszkoumlze a taacuteplaacutelkozaacutes mellyel maacutest maga eszkoumlzeacuteveacute tesz eacutes elsajaacutetiacutet Ezen fuumlggeacutes maacutesodik főmomentuma az eacuterzeacutekiseacuteg melyben az ember oumlnmagaacuteban annyi energiaacutet halmoz fel hogy segiacutetseacutegeacutevel testeacuten szabadon uralkodni azt mozgatni keacutepes s valamint a mozgaacutes a taacuteplaacutelkozaacutest eszkoumlzli uacutegy az eacuterzeacutek a mozgaacutes indiacutetoacuteja Az eacuterzeacutekiseacuteg foumlleacute helyezkedik az eacutertelem mely maacuter a kuumllsővel szemben jelenteacuteses tagolt vilaacutegot alkot magaacutenak ezen belső vilaacuteggal szemben pedig az Eacuten aacutelliacutetja magaacutet oumlneacuterzeteacuteben Ennek segiacutetseacutegeacutevel veacutegre az Eacuten a puszta oumlnaacutelliacutetaacutes oly erőfokra haacuteg hogy minden egyeacutebbel szemben magaacutet eacuterveacutenyesiacutetheti A reacuteszletes fejtegeteacutest az akarat szabadsaacutegaacutenaacutel fogjuk adni (III Fej 41 sk sect-ok l bdquoAacuteltalaacutenos eacuterteacutekelmeacutelet 10 sect)

1 Ezen reacuteszlet itt egeacuteszen kivonatosan koumlzoumlltetik bdquoAz eacuterteacutekelmeacutelet feladata stb 51mdash54 l alapjaacuten


___________________________________________________________________________________


A roumlvid aacutettekinteacutes tehaacutet azt adja hogy az egyes oumlsztoumlnoumlk haszna azon jaacuteruleacutekban aacutell mellyel az Eacuten uralmaacutehoz szolgaacutelnak Emberileg szoacutelva ezek szerint a legveacutegső ceacutel az oumlntudat szabadsaacutega mert ez az egeacutesz oumlnteacutetnek mintegy veacutegső okozata Amikor majd az eacuterteacutekekről szoacute lesz akkor laacutethatoacute lesz ennek a teacutenynek logikai eacutertelme eacutes koumlvetkezmeacutenye

2 Az egyesnek alkata eacutes fejlődeacutese aacuteltal felmutatott veacutegső ceacutelt az aacutellatok fokozatos sorozataacuteban eacuteszlelhetők is erősbiacutetik Ezen phylogenetikus teacutenyekre itt csak raacutemutatunk a reacuteszleteket talaacuten maacutesutt fogjuk felhozni aacutetveacuteve azokat az bdquoAacutelt eacutert elm 34mdash37 sect-aiboacutel

23 sect A perceptiv tetszeacutes kuumlloumlnbseacutege a kellemestől eacutes a hasznostoacutel

A bdquokellemes eacutes bdquohasznos elemzeacutese arra vezetett hogy a bdquokellemes mint aacuteltalaacutenos jelző minden taacutergyra vonatkozik mely az Eacutenben kedveacuterzetet hoz elő a bdquohasznos csak azon taacutergyroacutel mondatik amely valamelyik oumlsztoumlnuumlnket vagy egeacutesz oumlnteacutetuumlnket oumlnfenntartaacutesaacuteban befolyaacutesolja azaz realis eacutes causalis viszonyokra eacutepuumll A kellemesneacutel az eacuterteacutek csak az eacutelv pillanatnyi erejeacuteből ered a hasznosnaacutel uacutegy laacutetszik hogy objectiv meacuterteacutekuumlnk is van a hiaacuteny eacutes poacutetleacutek koumlzoumls meacuterteacuteke (energiaegyseacuteg) Lehet-e kellemes olyan taacutergy amely a mi eacuterzeacutekeinkbe be nem hatol az eacuterzeacuteki kellemesseacuteg ezen felsziacutevaacutes neacutelkuumll nem lehetseacuteges Lehet-e hasznos azon taacutergy melyet oumlsztoumlneinkbe poacutetleacutekul nem viszuumlnk aacutet Nem lehetseacuteges A kellemes eacutes hasznos enneacutelfogva a taacutergyat csak annyiban eacuterintik amennyiben felsziacutevjaacutek eacutes megsemmisiacutetik (hacsak reacuteszben is amennyiben alkatreacuteszuumll az oumlsztoumlnbe aacutetvisszuumlk) A taacutergy nem oumlnaacutelloacute hanem csak poacutetleacutek mdash azaz relatioacuteban aacutell a mi oumlnfenntartaacutesunkkal S a kedveacuterzet mely ezt jelzi mindig az illető oumlsztoumlnből nyeri a salakiacutezeacutet uacutegyhogy a kellemesben eacutes hasznosban az oumlsszeacuterzet mindenkor nagy mennyiseacutegű talajiacutezzel van keverve A kellemes eacutes hasznos schemaacutei pedig ekeacutepen aacutelliacutethatoacutek fel

eacute)(soumlsszeacuterzet +==

taacutergy

eacuterzeacutesK


p

hK

vagyis a kettőnek foka az alanyi aacutellapot eacutes poacutetleacutek viszonyaacutetoacutel fuumlgg

A harmadik tetszeacutesi formaacutet az 5mdash8 sect-okban a perceptiv tetszeacutesben talaacuteltuk Milyen termeacuteszetű ezen tetszeacutes s milyen viszony van koumlzte eacutes az előbbeni kettő koumlzoumltt ez most a keacuterdeacutes

Első leacutepeacutesuumlnk is annak elismereacutese legyen hogy a perceptiv tetszeacutes is eacutelveacuterzetben jelentkezik a szeacutep eacutes ruacutet tetszik illetve visszatetszik ezzel jelzi azt hogy az okozoacute taacutergyban bizonyos vonaacutes rejlik mely ezen eacuterzetre okot szolgaacuteltat De nem azeacutert szeacutep mert tetszik Aki maacuter most azt mondanaacute hogy az aesthetikai taacutergy szeacutepseacutege abban rejlik hogy ilyen eacuterzelmeket okozni keacutepes mdash az igazat mondana de ilyen hataacuterozatlansaacutegban tautologia volna az egeacutesz (Burke Gr Allen) Mert ezzel csak azt jelezneacute hogy az aesthetikai taacutergy az mely aesthetikai tetszeacutest kelt azaz koumlrben forogna A vaacutelasznak csak akkor van eacutertelme ha vagy az aesthetikai taacutergynak ezen vonaacutesaacutet kimutatnoacutek vagy az aesthetikai tetszeacutes termeacuteszeteacutet keacutetseacutegen feluumlli hataacuterozottsaacuteggal elemeire bontanoacutek Ameddig ezt nem tesszuumlk uumlresseacutegekkel jaacutetszadozunk

Eacuten a fenti disjunctio maacutesodik tagjaacutet tartom alkalmasabbnak arra hogy a keacuterdeacutesre feleletet kapjunk s azeacutert a perceptiv tetszeacutes koumlreacutet fogom előszoumlr megvonni a toumlbbi tetszeacutesi fajokkal szemben Miben kuumlloumlnboumlzik tehaacutet a szeacutep taacutergy hataacutesa a kellemes eacutes hasznos taacutergy hataacutesaacutetoacutel

Az aesthetikai tetszeacutes az eacuterzeacuteki tetszeacutessel abban egyezik hogy az Eacuten oumlnaacutelliacutetaacutesaacutet elősegiacuteti azaz eacutelveacuterzetben nyilvaacutenul ezen pontra neacutezve maacuter megegyeztuumlnk a sect elejeacuten De ha keacuterdem milyen peacuteldaacuteul az eacuterzeacuteki adat kellemesseacutege s milyen mdash hogy a lehető legtaacutevolabbi pontot tegyuumlk fel mdash peacuteldaacuteul a koumlrnek kellemetesseacutege akkor a keacutetfeacutele kellemesnek kuumlloumlnbseacutege nyilvaacutenvaloacutean szembeoumltlik Az eacutedes iacuteznek termeacuteszete az eacuterzeacutek sajaacutetsaacutegos energiaacutejaacuteban nyilvaacutenul eneacutelkuumll az nem is volna iacutez ellenben a koumlrnek termeacuteszete ezen eacuterzeacuteki energiaacutetoacutel egeacuteszen ment mdash benne lehet a laacutetaacutesnak bizonyos melleacutekiacuteze de az oumlsszeacuterzetben a laacutetaacutesi melleacutekiacutez egeacuteszen eltűnik s az Eacutennek tisztasaacutega aacutell előteacuterben Ezen qualitativ kuumlloumlnbseacuteg a keacutet okozoacutenak termeacuteszeteacuteből s iacutegy az eacuterzeacutes forraacutesaacuteboacutel eacuterthető Az iacutez az eacuterzeacuteknek valami elvaacuteltozaacutesa a koumlr az Eacutennek alkotaacutesa amott raacutenk van erőszakolva a kuumllső inger aacuteltal emitt mi magunk vagyunk az ingertől kuumlloumlnboumlző forraacutes mely a koumlrt leacutetesiacutetette Amott az idegen koumlti meg az Eacutent emitt az Eacuten maga alkotaacutesaacuteval koumlti meg maga magaacutet


___________________________________________________________________________________


Eszerint az eacuterzeacuteki eacutes az aesthetikai tetszeacutes vagyis a kellemes eacutes szeacutep koumlzoumltt most maacuter keacutet vonaacutes keacutepezi a kuumlloumlnbseacuteget 1 kuumlloumlnboumlznek a salakiacutez tekinteteacuteben mely a kellemesneacutel uralkodoacute eacutes jellemző a szeacutepneacutel pedig haacutetteacuterben lappang 2 kuumlloumlnboumlznek abban hogy a kellemes taacutergyilag koumltoumltt eacutes raacutenk keacutenyszeriacutetett a szeacutep pedig alanyilag leacutetesiacutetett alkotaacutesnak a tulajdonsaacutega A salakiacutez tehaacutet kiacuteseacuterheti a szeacutep tetszeacuteseacutet de nem keacutepezi leacutenyegeacutet a taacutergy pedig mely a szeacutep tetszeacuteseacutet okozza nem a realis kuumllső taacutergy hanem az aacuteltalunk alkotott reprodukaacutelt keacutepe A szeacutep tetszeacutese enneacutelfogva ahhoz van koumltve hogy a taacutergyat magunkboacutel kialakiacutetani biacuterjuk ezen reactio az első leacutepeacutes a reactio folytaacuten keletkezett keacutep azutaacuten uacutejra hat a leacutelekre s az aesthetikai tetszeacutes ezen maacutesodrendű hataacutesnak megfelelő alanyi reactio Ez a szeacutepnek aesthetikai eacuterzeacutese

Az aesthetikai tetszeacutesben enneacutelfogva a kellemes nem annyira a taacutergy aacuteltal mint inkaacutebb sajaacutet magunk teveacutekenyseacutege aacuteltal van okozva az aesthetikai tetszeacutesben tehaacutet in ultima analysi sajaacutet magunk tetszuumlnk magunknak Ennek keacutetfeacutele eacutertelme van 1 tetszik nekuumlnk azon keacutepesseacuteguumlnk mellyel a keacutepet projiciaacuteljuk tehaacutet alkotoacute erőnk formai nyilvaacutenulaacutesa eacutes 2 tetszik nekuumlnk sajaacutet tartalmunk melyet az inger hataacutesa alatt kiaacutelliacutetunk vagyis magaacutenak a keacutepnek a tartalma Ez utoacutebbi nem leacutep fel ugyan mindenuumltt (pl a ruacutet formaacuteinaacutel hiaacutenyzik) de az első mindenuumltt van s keacutepezi azon bdquoenyhiacutető koumlruumllmeacutenyt mely a ruacutetnak megjeleneacuteseacutet eacutelvezhetőveacute teheti Aki a szeacutepnek hataacutesaacuteban csakis a tartalomra tekint az koumlnnyen oumlsszekeveri a kellemest a szeacuteppel a szeacutepnek kell kellemesnek lennie de szeacuteppeacute nem teszi maacuter az eacuterzeacuteki eacutelv mely a keacutep tartalmaacutet koumlruumlllengi hanem szeacuteppeacute csak azaacuteltal lesz hogy e tartalmat is magaacuteboacutel alakiacutetja ki s ezzel az Eacutent az idegen eacuterzeacuteki bilincsektől megszabadiacutetja Ez azonban most meacuteg csak aacuteltalaacutenossaacuteg melyet a reacuteszletekben fogunk concretteacute alakiacutetani

A szeacutep tetszeacutese eacuteppen oly hataacuterozott kuumlloumlnbseacuteget mutat a hasznos tetszeacuteseacutetől mint a kellemestől A hasznos az egyes oumlsztoumlnre vonatkozik s csak azutaacuten nyilvaacutenul a keacutejreflexben Ezen kedveacuterzetben enneacutelfogva benne van az oumlsztoumlnnek salakiacuteze ettől elvaacutelaszthatatlan akaacutermilyen hasznossaacutegot tekintsuumlnk is Az eacutetel eacutes ital hasznossaacutega a kedveacuterzetben hataacuterozott charakterrel leacutep fel uacutegy a nemi keacutej a felszabadult izomeacuterzet az eacuterzeacuteki egyes adatfajtaacutek az eacutertelem stb mennyiben hasznosak ezen hasznossaacutegukkal a segeacutelyezett oumlsztoumlnbe salakiacutezuumll leacutepnek fel Meacutegpedig mindez in concreto eacutes realiter tartozik hozzaacutejuk A hasznos ismeret pl mdash hogy a felszaacutelloacute iraacuteny legfelsőbb eacutes legtisztaacutebb alakjaacutet jellemezzuumlk mdash realiter mozdiacutetja elő az eacuterzelmeket az akaratot stb az emleacutekezet a realis szellemi folyamatokba realiter foly be az eacuterzelmek melyek ilyen realis teacutenyezőkből keletkeznek realiter szabaacutelyozhatjaacutek s iraacutenyiacutethatjaacutek akaratunk nyilvaacutenulaacutesait A hasznossaacuteg minden formaacuteja realis viszonyokra eacutepuumll fel s mindenuumltt realis hiaacutenyoknak a poacutetloacuteja

A szeacutep uacutegy laacutetszik fuumlggetlen ezektől Igaz hogy a szeacutep taacutergy felfogaacutesa az eacutertelmiseacutegnek elősegiacutetője de amennyiben ez annyiban nem szeacutep A szeacutep taacutergy peacuteldaacuteul sziacuteneivel elősegiacuteti a laacutetaacutesunkat tartalmaacuteval (jelenteacuteseacutevel) felvilaacutegosiacutethatja eacutertelmuumlnket felvillanyozza indulatainkat s reactioacutekra keacuteszteti (harcra alkotaacutesra) Ezen koumlvetkezmeacutenyei aacuteltal azonban nem lesz szeacuteppeacute hanem csak hasznossaacute Aki a szeacuteptől azt koumlveteli hogy eacuterzeacutekeit kellemes izgalomba hozza hogy eacutertelmeacutet gazdagiacutetsa s kitaacutegiacutetsa hogy eacuterzelmeit nemesiacutetse akarataacutet erősiacutetse s finomiacutetsa mdash az mind igen szeacutep hataacutesokat vaacuter tőle de ha a szeacutep taacutergy mindezeket teljesiacuteti is neki nem azeacutert szeacutep mert ilyeneket okozott ezeacutert csak hasznos S ezen hasznot okozhatja neki a nem szeacutep taacutergy is szemeacutet ragyogoacute sziacutenek vakiacutethatjaacutek nemi oumlsztoumlneacutet realis asszony jobban is fogja csiklandoztatni eacutertelmeacutet a logikai tartalom szeacutepseacuteg neacutelkuumll is fogja kimiacutevelni indulatait a valoacute harag szerelem erősebb luumlkteteacutesre fogja oumlsztoumlnoumlzni s akarataacutet mindez realiter jobban fogja iraacutenyiacutetani A szeacutepseacuteg enneacutelfogva a hasznossaacuteg tekinteteacuteben is megteszi a hataacutesaacutet de azeacutert meacutegsem lesz maacuter szeacuteppeacute Sőt sok hasznossaacutegra nem is keacutepes A szeacutepet nem lehet megenni szagolni iacutezlelni nem lehet festett athletaacutekkal zsaacutekokat emeltetni sem festett Venusokkal szeretkezni mdash ez a szeacutep hasznos hataacutesaacutenak alsoacute hataacutera melyneacutel hasznossaacutega megszűnik Hogy az eacutertelemre hat hogy eladhatjuk s iacutegy jutunk azon eszkoumlzoumlk birtokaacuteba melyek aacuteltal az alsoacutebb oumlsztoumlnoumlk hiaacutenyait poacutetolhatjuk mdash mindez nem teszi szeacuteppeacute Haszon tekinteteacuteben tehaacutet a szeacutepnek hataacuterai lefeleacute nagyon korlaacutetoltak felfeleacute vezethet koumlzvetlen haszonra De voltakeacutepen realiter hasznos csak annyiban amennyiben az Eacutennek szabad teveacutekenyseacutegeacutet előmozdiacutetja a szeacutep taacutergynak ezen sublimis haszna azonban maacuter a felső hataacuterhoz koumlzel aacutell ahol haszonroacutel joacuteformaacuten maacuter nem is illik beszeacutelni A szeacutep legnagyobb haszna tehaacutet az Eacuten teveacutekenyseacutegeacutenek felszabadiacutetaacutesaacuteban aacutell Azonban ez is korlaacutetokkal eacutertendő a szeacutep maga mint szeacutep ezt nem teszi teszi ezt mint eacutertelmes jelenteacuteses keacutep A szeacutep enneacutelfogva maacuter felteszi az Eacuten szabadsaacutegaacutet az alkotoacute alanyban csak mint szabad alkotaacutes szabadiacutet fel tovaacutebb azoknaacutel az emberekneacutel akik maguk a szabadsaacuteg ezen fokaacuteig meacuteg fel nem szaacutellottak

A fejtegeteacutes eredmeacutenye tehaacutet egyelőre az hogy a bdquoszeacutep hasznossaacutega egy alsoacute hataacuterhoz van koumltve melyen tuacutel megszűnik felső hataacuteraacutenaacutel pedig nem mint szeacutep hanem mint eacutertelmes lesz hasznossaacute Magaacuteban veacuteve a szeacutep tehaacutet haszontalan Amennyiben hasznos annyiban a haszna abban aacutell hogy az Eacutenben eacutelveacuterzetet hoz leacutetre azaz hogy az oumlnfenntartaacutest valami moacutedon elősegiacuteti de ha mint Spencer eacutes hiacutevei (Grant Allen) ezzel kimeriacutetve veacuteljuumlk a szeacutepet akkor a szeacutep termeacuteszeteacutet gyoumlkeresen feacutelreeacutertettuumlk

Ezek utaacuten a kellemes hasznos eacutes szeacutep tetszeacutesei uacutegy viszonylanak hogy a szeacutep eacutes hasznos mindenesetre kellemesek (ellenteacutetuumlk pedig kellemetlen) a szeacutep hasznos is lehet de nem kell lennie


___________________________________________________________________________________


valamint a hasznos is lehet szeacutep de nem szuumlkseacuteges Azon vonaacutes tehaacutet mely a szeacutep tetszeacuteseacutet okozza okvetlenuumll maacutes lesz mint az amely a hasznosnak alapja ellenben a szeacutep kellemesseacutege ugyanolyan felteacutetelektől fuumlgg mint a kellemes aacuteltalaacuteban

24 sect A szeacutep tetszeacuteseacutenek okozoacuteja a projiciaacutelt keacutep A szeacutep tulajdonsaacutegai A bdquokeacuteprdquo elemzeacutese A tartalom hataacutesa a műveacuteszetekre Az aesthetikai tetszeacutes elemei

Proacutebaacuteljuk maacuter most a szeacutep tetszeacuteseacutenek positiv magyaraacutezataacutet Annyi bizonyos hogy a szeacutep nem azeacutert tetszik mintha oumlsztoumlneink valamelyikeacutet elősegiacuteteneacute mert annyiban csak kellemes vagy hasznos a szeacutepeacuterzetben a salakiacutez egeacuteszen haacutetteacuterbe szorul s csak kiseacuterője az aesthetikai tetszeacutesnek

Teacuterjuumlnk maacuter most vissza az iacutez eacutes koumlr peacuteldaacutejaacutera Az iacutez az idegnek elvaacuteltozaacutesa mely az Eacutennek megjelenik a koumlr elsősorban szinte a laacutetaacutesnak moacutedosulaacutesa de maacutes elem is jaacutetszik benne Azon az iacutezen nem lehet vaacuteltoztatni ez idegen a koumlrt lehet nagyobbiacutetani kisebbiacuteteni eltenni uacutejra csinaacutelni szabadon S nem az idegnek elvaacuteltozaacutesa a tetsző hanem a megalkotott keacutep a koumlrnek keacutepe Az első amit tehaacutet a szeacutep taacutergynaacutel tapasztalunk az hogy voltakeacutepen nem a kuumllső taacutergy sem az idegaacutellapot nem tetszik hanem azon keacutep melyet roacutela alkottunk Az idegvaacuteltozaacutesnak lesznek kellemes vagy kellemetlen koumlvetkezmeacutenyei de ezek nem a szeacutep tetszeacutes mozzanatai Szeacutep azon keacutep melyet a taacutergyroacutel alkottunk tehaacutet nem a reale hanem az ideale Ezen keacutepnek szemleacutelete folytaacuten taacutemad bennuumlnk azon tisztult eacuterzeacutes mely a kellemesnek eacutes hasznosnak salakiacutezeacutetől oly feltűnően kuumlloumlnboumlzik Ezt a keacutepet nevezte Hegel (Aesth I 144 bdquoDas Schoumlne bestimmt sich dadurch als das sinnliche Scheinen der Idee) bdquoSchein-nak ugyanazt a terminust hasznaacutelja Hartmann Ede1 Groos2 eacutes maacutesok az aesthetikai taacutergy megjeloumlleacuteseacutere Ha peacuteldaacuteul egy torony leacutep szemuumlnk eleacute akkor a laacutetaacutes annak egyes reacuteszeit reprodukaacutelja egyseacutegbe foglalja s az egyseacuteges keacutepet projiciaacutelja Ezen egyseacuteges keacutep az amihez a szeacutepseacuteg koumltve van ama realitaacutes lehet mindenfeacutele eacuterzeacuteki tulajdonsaacuteguacute azzal csak kellemesseacute vaacutelik szeacutep csak a roacutela megalkotott egyseacuteges keacutep Eacuten a bdquoSchein = laacutetszat terminusaacutet keacuteteacutertelműseacutege miatt elhagynaacutem s azt mondanaacutem inkaacutebb hogy a szeacutepnek alapja eacutes hordozoacuteja a projiciaacutelt keacutep

Mielőtt maacuter most e keacutep elemzeacuteseacutehez fordulnaacutenk joacute lesz ezen aacutelliacutetaacutes neacutemely koumlvetkezmeacutenyeacutet megvonni Az első az hogy a szeacutep nem lehet egyszerű3 az egyszerű alatt eacutertem a minőseacuteg egyformasaacutegaacutet s erről aacutelliacutetom azt hogy szeacutep nem lehet Az egyszerű minőseacuteg ugyanis csak az oumlsztoumln egyforma elvaacuteltozaacutesaacuteboacutel nyerhető iacutez sziacuten hang meacuteg a legfőbb elvonaacutesok is mint kategoacuteriaacutek a szeacutep koumlreacutebe nem esnek Meacuteg a hegeli bdquoReinheit des sinnl Stoffes is csak eacuterzeacuteki kellemesseacuteg (Aesth I 182) Ezek egyszerű elemi adatok melyekből valami szeacutep keletkezhetik de maguk nem szeacutepek A maacutesodik az hogy a szeacutep nem realitaacutes s enneacutelfogva semmi olyan vonaacutes benne nem lehet ami a realeacutet jellemzi enneacutelfogva nem sziacutenes sem hangos nem beszeacutel nem szeacuteles vagy keskeny nincs szaga se iacuteze se kemeacutenyseacutege Harmadszor a szeacutep ezen oknaacutel fogva nem lehet realis hiaacutenynak poacutetleacuteka hasznaacutelni azt csak idealis szuumlkseacutegletek fedezeacuteseacutere lehet

S most forduljunk ama keacutepnek (Kirchmann bdquoBildlichkeit) elemzeacuteseacutehez Ha a koumlrnek keacutepeacutet megalkotom mi rejlik abban Legyen ezen alkotaacutes kuumllsőleg indokolt vagyis egy kreacutetaacuteval rajzolt koumlrt laacutetok Nyilvaacutenvaloacute hogy ezen kuumllső koumlr uacutegy ahogy van az elmeacutembe nem seacutetaacutelhat aacutet hanem feacutenysugarai hatnak a csapokra onnan haladnak a centrumba az egyes izgalmak De ez meacuteg nem koumlr hanem csak kuumlloumlnfeacutele izgalmak interferenziaacuteja A laacutetaacutes adatai koumlrreacute csak azaacuteltal vaacutelnak hogy az elme azokat egy reactioacuteval egybefoglalja

Enneacutelfogva a projiciaacutelt keacutep keletkezeacuteseacutehez keacutet elem jaacuterul 1 az egyes adatok 2 az egyseacuteges reactio E kettő elvaacutelaszthatatlan egyseacutegeacutet a reactio aacuteltal a belső teacuterbe helyezzuumlk ki s ekkor kapunk egy szemleacuteletet mely bennuumlnk a tetszeacutest előideacutezi Csak ez utoacutebbi tetszeacutes az aesthetikai tetszeacutes Enneacutelfogva joggal nevezi Hartmann ezen a laacutetszat aacuteltal okozott eacuterzelmeket bdquolaacutetszati eacuterzelmeknek (Scheingefuumlhle) ezen terminus helyett enneacutelfogva a maacutesodrendű eacuterzelmeket kell eacuterteni melyek a projiciaacutelt keacutep raacutenkhataacutesa folytaacuten az Eacutenben keletkeznek Ezek nem bdquolaacutetszoacute eacuterzelmek hanem egeacuteszen realis aacutellapotok az Eacutenben csakhogy nem az eacuterzeacuteki hataacutes okozta hanem a szemleacutelet Eacutes eacuteppen azeacutert jobbnak laacutetszik ezeket eacuteszreveacuteti szemleacuteleti eacuterzelmeknek nevezni amaz eacuterzeacuteki eacuterzelmekkel szemben az eacuterzeacuteki eacuterzelmek első fokon taacutemadnak a realis taacutergy hataacutesa alatt (azeacutert nevezi őket Hartmann bdquoreale Gefuumlhle a szemleacuteleti eacuterzelmek a szemleacutelet aacuteltal ideacuteztetnek elő (a bdquoSchein aacuteltal) s azeacutert bdquoidealisak Egyeacutebiraacutent a szemleacuteleti projiciaacutelt keacutepben a bdquorealis

1 Hartmann E Aesthetik II Philos des Schoumlnen I 8mdash12 2 Karl Groos Einleit in die Aesth 23mdash46 3 Vischer (Das Schoumlne 120 l) bdquoalles Schoumlne ist mannigfach


___________________________________________________________________________________


eacuterzelmek is helyet foglalhatnak s akkor a bennuumlnk taacutemadt maacutesodrendű eacuterzelmek ezeknek halvaacutenyabb utaacutenzatai sympathetikus eacuterzelmek a maacutesodik fokon

A szemleacuteleti keacutepben azonban meacuteg maacutes vonaacutesok is rejlenek A projiciaacuteloacute actus egyseacuteges actus a reagaacuteloacute Eacuten egy reactioacuteban egyesiacuteti az oumlsszes reacuteszszerű adatokat s iacutegy a projectioacuteban egyformaacuten reacuteszesuumll minden kihelyezett alkatreacutesz Ezen projectioacute folytaacuten a belső (uumlres azaz nem kuumlloumlnoumldoumltt) teacuter hataacuterokat nyer azaz kuumlloumlnoumldik a szegzeacutes aacuteltal a keacutep a teacuter egy pontjaacuteban helyezkedik el hataacuteroltatik s elvaacutelik a toumlbbi homogen teacutertől A keacutepnek ezen hataacutera az amit formaacutenak nevezuumlnk ez ugyan meacuteg csak a szeacuteleknek megjeloumlleacutese mintegy belehasiacutetaacutesa eacutes veteacutese a homogen teacuterbe a vaacutezlat (contur) de azeacutert minden alaknak ez a matrixa Amint a keacutep a belső teacuterbe kitolakodik veacutegig hasiacutet rajta vaacutezat keacutesziacutet hataacuterokat koumlrvonalakat von s ezen elkuumlloumlniacuteteacutes aacuteltal nyer a keacutep formaacutet A formaacutet tehaacutet a keacutepnek az oumlnaacutelliacutetaacutes adja vagyis a projectioacute Ezen egyseacuteges projectioacute aacuteltal azonban valamennyi reacutesz eggyeacute szorul oumlssze az eacuterzeacuteki adatok koumlzt a heacutezagok betoumlmődnek toumlmoumlrreacute lesz a sokfeacuteleseacuteg Enneacutelfogva az egyseacuteges keacutep toumlmoumlriacutető szemleacuteleacutesnek szuumllemeacutenye mely egy projectioacuteval elkuumlloumlniacuteti a toumlbbi tartalomtoacutel ezzel formaacutelja s megvaloacutesiacutetja

A szemleacuteleti egyseacuteg mint a szeacutepnek feacuteszke reacuteszekből aacutell maga az actus oumlnkeacutenytelen reactioacute az egyseacuteges keacutep keacuteszen van maacuter mikor szemleacuteleacutesuumlnk reaacutefordul ott aacutell maacuter a reacuteszeiben oumlsszetoumlmoumlriacutetett egyseacuteges keacutep Igy keletkeznek lassuacute kapcsoloacutedaacutes utjaacuten mely a toumlmoumlruumlleacutesnek eszkoumlze (mint a jegecedeacutes processusa) a taacutergyaknak egyseacuteges keacutepei melyek ha a keruumlleti oumlsztoumlnoumlket feltartjaacutek valoacutesaacutegok eneacutelkuumll pedig pusztaacuten φαντάσματα azaz felsőbb fokuacute realitaacutesok A maacutesodfokuacute szemleacuteleacutes (azaz a projiciaacutelt keacutepre fordult szemleacuteleacutes) a szemleacuteletben meglaacutetja az alkotoacute elemeket is S azt talaacutelja hogy ezen elemek koumlzoumltt bizonyos teacuterbeli elhelyezkedeacutes aacutell fenn nem is lehetseacuteges ez maacuteskeacutepen mert a szemleacuteleti keacutep a teacuter egy pontjaacuteban egyhelyben fixiroztatiacutek s annaacutelfogva a legerősebb projectioacute azon ponton fog veacutegbemenni amelyen aacutet (mint egy reacutesen) az egyseacuteges keacutep kitolakodik a szemleacuteleti teacuterbe Ezen pont a forma koumlzeacuteppontja a toumlbbi pontok annak keruumlleteacutet fogjaacutek alkotni Amazt azeacutert a keacutep suacutelypontjaacutenak nevezem emezt keruumlleteacutenek Mind a kettőben azonban ugyanaz az egy projectioacute leacutep fel a reacuteszek eacutes az egyseacuteg enneacutelfogva elvaacutelaszthatatlanul oumlsszefolynak s csak a fiacutexirozoacute figyelem kuumlloumlnboumlzteti meg utoacutelagosan a kettőt Az egyseacuteges projectioacute tehaacutet egy suacutelypontboacutel sugaacuterzik szeacutet s ezen egyseacutegnek egyensuacutelya a sokasaacuteggal az egyseacuteges projectioacutenak viszonya a reacuteszekre forduloacute egyes projiciaacuteloacute actusokkal tagolja az egyseacuteget belsőleg is mdash holott eleinte csak a kuumllső hataacutert eacuteszleltuumlk mint az egyseacuteges projectioacute alkotaacutesaacutet A geometriai szemleacutelet azeacutert minden idomnaacutel talaacutel egy koumlzeacuteppontot legvilaacutegosabban a koumlrneacutel de keresi a iquest s a testekneacutel is mint azoknak physikai suacutelypontjaacutet Nem egyeacuteb ezen oumlnkeacutenytelen koumlzpontositaacutes mint annak a jele hogy a szemleacuteletet leacutetrehozoacute projectioacute oumlnkeacutenytelen kisugaacuterzik egy pontboacutel a keruumllet feleacute azazhogy a megrajzolt alak egy projectioacutenak a szuumllemeacutenye

A szemleacuteleti keacutepben tehaacutet a hataacutert az egyseacuteges kitolakodaacutes adja meg a belső formaacutet magaacutenak a projectioacutenak a termeacuteszete tagolja sulypontra eacutes keruumlletre S a sulypontnak oly erősnek kell lennie hogy a keruumlletet magaacutehoz koumlsse eacutes szoriacutetsa ha gyengeacutebb akkor a reacuteszek idegenekuumll eltaacutevoznak varaacutezskoumlreacuteből ha tulerős akkor a reacuteszek oumlsszezsugorodnak s a projectioacute egy pontba huacutezza oumlssze s megszuumlnteti kuumlloumlnaacutellaacutesukat A projectioacute termeacuteszeteacuteneacutel fogva kell hogy a koumlzeacuteppont eacutes a keruumllet koumlzoumltt araacutenyossaacuteg legyen vagyis harmoacutenia mely az egyseacuteges projectioacute koumlzponti erejeacutet eacutes keruumlleti eloumlmleacuteseacutet szabaacutelyozza

A projectioacute a koumlzeacuteppontboacutel a keruumlletig hat ahol e hataacutes megszűnik ott van a keacutepnek hataacutera Ezen egyensuacutely a szemleacuteleti projectioacutenak quantitativ termeacuteszeteacutetől koumlveteltetik S enneacutelfogva a szeacutepnek ez a legprimaumlrebb jellemzője hogy a koumlzeacuteppont eacutes a keruumllet a projectioacute erejeacutenek megfelelőleg aacutelljanak viszonyban egymaacutessal

A belső formaacutenak ezen koumlveteleacutese abban nyilvaacutenul az egyes alkotaacutesokban hogy minden szeacutep taacutergyban koumlzeacuteppontnak kell lennie ilyen kiemelkedő koumlzeacuteppont megvan a taacutejkeacutepben az egyes szoborban a csoportkeacutepben a zeneacuteben a koumllteacuteszetben egyaraacutent a taacutenc lengő formaacuteiban is a test sulypontja mindig az amihez a szemleacutelet fűződik s ami mint mozgoacute centrum az epicycloidaacutek haladaacutesaacuteban az aacutellandoacute csomoacutepont

Soha sem talaacuteljuk azonban a projiciaacuteloacute munkaacutet magaacuteban ott is ahol csak geometriai idomokroacutel van szoacute az idom maga a projiciaacuteloacutedoacute tartalom Ha tehaacutet eddig folyton csak a projiciaacuteloacutedoacute actusroacutel beszeacuteltuumlnk akkor abstractioacutet koumlvettuumlnk el mely csak a koumlnnyebbseacuteg kedveacuteeacutert volt megengedhető Ha tehaacutet projectioacute aacutell be akkor mindig egy tartalomnak oumlnaacutelloacutesiacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute ezen tartalom helyezkedik iacutegy el a belső teacuterben ezen tartalomban van suacutelypont eacutes keruumllet s e suacutelypontnak eacutes keruumlletnek a tartalomban is uacutegy kell lennie mint ahogy az elvont projectioacuteban vilaacutegosabban talaacuteltuk

A tartalom maacuter most a szemleacuteleti keacutepben a projectioacute fenti kiacutevaacutensaacutega szerint helyezkedik el a szemleacuteleti sulypontot azon szemleacuteleti vonaacutes foglalja el mely a legkivaacuteloacutebb csupaacuten ezen szemleacuteleti kivaacuteloacutesaacutegroacutel van meacuteg most szoacute Az ami a szemleacuteleacutesuumlnkre legerősebben hat akaacutermilyen oknaacutel fogva is az foglalja el a szemleacuteleti keacutepnek a sulypontjaacutet Ezt a reacuteszt domboriacutetjuk ki legjobban ezt szemleacuteljuumlk legkivaacuteloacutebb energiaacuteval


___________________________________________________________________________________


a toumlbbi ehhez alkalmazkodik egyensuacutelyi araacutenyossaacutegban A toronynak előszoumlr koumlrvonalait vonjuk meg azutaacuten teacuteruumlnk aacutet a reacuteszekre s ezeket szemleacuteletiseacuteguumlk araacutenyaacuteban rendezzuumlk el uacutegy hogy a fővonaacuteshoz meacuterten a kellő helyet nyerjeacutek Groos ezt a tulajdonsaacutegot bdquoaz oumlntudat monarchikus berendezeacuteseacutenek nevezi (bdquodass das Bewusstsein wo es seine ganze Kraft entfalten will monarchisch eingerichtet ist im 5 l bdquoDer aumlsthetische Genuss 257 l) de ezen berendezeacutesnek okaacutet nem laacutetja A suacutelypontba azon vonaacutes keruumll mely szemleacuteletileg legerősebb mdash ez a teacuteny

Hogy maacuter most szemleacuteleti ereacutelyesseacuteg tekinteteacuteben hogy aacutellanak a keacutep egyes alkatreacuteszei azt a priori nem lehet eldoumlnteni de bizonyos hogy a szemleacuteleti energia csak a projiciaacutelt keacutep első formaacuteloacutedaacutesaacuteban a doumlntő Sokszor vaacuteltoztat a koumlltő az alkotaacutesaacuten miacuteg a suacutelypontba a kellő gondolat keruumll meacuteg toumlbbszoumlr a zenekoumlltő ellenben azon műveacuteszek kik adott formaacutek megtartaacutesaacutehoz vannak koumltve (mint pl szobraacutesz eacutes festő) a valoacutesaacuteg aacuteltal meg vannak koumltve s a suacutelypontba azt keacutenytelenek helyezni ami a taacutergynak magaacutenak a fogalmaacuteban a leacutenyeges A leacutenyegesseacuteg azonban maacuter az aesthetikai tetszeacutesen tuacutel vezet s uj szempontokra utal Most csak annaacutel tartunk hogy a szemleacuteletben a projiciaacuteloacute suacutelypontba az keruumll ami szemleacuteletileg legereacutelyesebb a szemleacutelt realis taacutergyban ezen suacutelyponti vonaacutes maacuter a taacutergy fogalma aacuteltal van determinaacutelva s ezaacuteltal lesz uralkodoacutevaacute a keruumllet felett Hogy mi ennek a determinaacuteltsaacutegnak leacutetrehozoacuteja azt az aesthetikai tetszeacutes nem keacuterdi megfejteacuteseacutet az intellectualis tetszeacutesneacutel fogjuk talaacutelni

Az aesthetikai tetszeacutes enneacutelfogva onnan ered hogy a szemleacutelő projectioacute a suacutelypont eacutes keruumllet egyensuacutelyozaacutesaacutera keacutepes volt Ezen viszony suacutelypont eacutes keruumllet koumlzt adja azon vonaacutest mely a taacutergyat szeacuteppeacute teszi E viszony azonban nem egyeacuteb mint a tartalom harmoniaacuteja vagyis a magaacutet projiciaacuteloacute tartalomnak a belső tagoltsaacutega mely a suacutelypont eacutes keruumllet egyensuacutelyaacuteban nyer kifejezeacutest Ezen tartalmat a dolog jelenteacutese keacutepezi s iacutegy termeacuteszetes hogy mineacutel magasabb eacutes tagoltabb a jelenteacutes annaacutel teltebb eacutes gazdagabb lesz a harmonia Ezen gondolat azonban maacuter tuacutel fekszik a pusztaacuten aesthetikai tetszeacutesen

Jegyzet A tartalom ezen kibővuumlleacutese alapjaacuten alakuacutel az aesthetikai taacutergyak sorozata 1 elemek oumlsszerakoacutedaacutesa 2 noumlveacutenyek 3 aacutellatok 4 ember S ezeknek megfelelőleg helyezkednek el a műveacuteszetek 1 az elemi anyag articulatioacuteja mdash a zeneacuteben 2 a test feletti uralom mdash a mimika 3 az egeacutesz alak kifejezeacutese mdash szobor 4 a leacutelek kifejezeacutese mdash festeacuteszet 5 az egeacutesz oumlnteacutet kifejezeacutese mdash koumllteacuteszet De a suacutelypont eacutes keruumllet viszonya az aesthetikai szemleacuteletben mindig eacuterzeacuteki szemleacutelethez van koumltve amit phantasiaacutenak nevezuumlnk

Ha ezen pontroacutel az aesthetikai tetszeacutes termeacuteszeteacutere tekintuumlnk akkor a koumlvetkező leacutenyeges vonaacutesokat talaacuteljuk benne Előszoumlr az aesthetikai tetszeacutesnek neacutelkuumlloumlzhetetlen s meacutegis csak melleacutekes alkatreacutesze az hogy az oumlnfenntartaacutesra befoly amit eacutepen az aesthetikai eacutelvezetben tapasztalunk Ez azonban nem jellemzője csak alkataacuteba melleacutekesen beleacutepő vonaacutes (amint a bdquokellemesnek fejtegeteacutese kimutatta 16mdash17 sect) A dominaacuteloacute benne nem ezen a taacutergy aacuteltal raacutekeacutenyszeriacutetett vonaacutes mely a laacutetoacute s maacutes eacuterzeacutek kellemes izgalmaacuteboacutel ered (s melyet Grant Allen maacuter szeacutepnek veacutel s iacutegy Groos is1 hanem 2 a subjectiv teveacutekenyseacuteg szabadsaacutegaacutenak eacuterzete Az aesthetikai szeacutep ugyanis nem a taacutergy hanem a keacutepe (Schein) eacutes ezen keacutep a mi alkotaacutesunk (24 sect) eacutepen azeacutert az aesthetikai tetszeacutes a) oumlsztoumlni salaktoacutel ment b) a leacutelek idealitaacutesaacuteban reacuteszes c) s ennek is spontaacuten teveacutekenyseacutegeacutet jelző tetszeacutes Benne enneacutelfogva 3) a salakiacutez maga maacuter nem organikus termeacuteszetű (kiveacuteve az ideg izgalmaacuteboacutel eredő mintegy quantitativ jaacuteruleacutek) hanem az eacuterzeacuteki keacutepekben mintegy megőrzoumltt talajiacutez (a laacutetaacutesi keacutepnek bdquoassociatioi pl a taacutejkeacutepben) Ezen talajiacutez enneacutelfogva maacuter maga is sokkal enyheacutebb eacutes szeliacutedebb (azeacutert bdquoidealis) s a szeacutepben nyilvaacutenuloacute alkotoacute projectioacutet az Eacuteneacuterzetet azeacutert nem zavarhatja mert vele rokon s egy termeacuteszetű Ezen teacutenyeknek fontossaacutegaacutet az eacuterteacutek megaacutellapiacutetaacutesaacutenaacutel laacutesd a 26 sect-ban

25 sect A phantasiakeacutep csontalkata az intellectualis alkat Az intellectualis tetszeacutes termeacuteszete Viszonya az aesthetikaihoz Koumlzoumls eredetuumlk a toumlmoumlriacutető szemleacuteleacutes

A phantasiakeacutepben benne vannak mindenkor az eacuterzeacutekek adatai Mert a phantasiakeacutep oly siacutekban helyeztetik ki mely az eacuterzeacutekek siacutekjaival oumlsszeesik a belsőben ha gyaniacutetaacutest szabad kockaacuteztatnom akkor ezt a siacutekot az agykeacutereg eacuterzeacuteki centrumaiban keresneacutem tehaacutet a laacutetaacutes eacutes hallaacutes keacuteregcentrumaiban amiből a phantasiakeacutep eacuterzeacuteki vonaacutesai teljesen eacuterthetőkkeacute vaacutelnaacutenak Mert valamint az eacuterzeacuteki vetuumlleti siacutekban realisakkaacute lesznek a keacutepek (azaz realis taacutergyat jelentenek) uacutegy a phantasiasiacutekban melyet maacuter az Eacutennek eacutertelmiseacutege vetiacutet ki eacuterzeacuteki de jelenteacuteses taacuterggyaacute (azaz eacuteppen szemleacuteleti phantasiakeacuteppeacute) lesznek a mi keacutepeink Ezekben tehaacutet az eacuterzeacuteki adatokban testesuumll meg a jelenteacutes s azeacutert az aesthetikai taacutergyban e kettőnek teljes egyseacutegeacutet tapasztaljuk az eacuterzeacutekletek adjaacutek az anyagot a kuumllső formaacutet a jelenteacutes adja a formaacutet ő tőle ered a projiciaacuteloacute actus Az aesthetikai taacutergy aesthetikai vonaacutesaacutenak a megeacuterteacutese tehaacutet a szemleacuteleti projiciaacuteloacute 1 Groos bdquoEinl in die Aesth p 204 bdquoDer herrschende Schein eines sinn angenehmen Gegenstandes ist schoumln


___________________________________________________________________________________


megeacuterteacuteseacutetől fuumlgg kellemesseacutegeacutenek magyaraacutezataacutet de csakis ezt az eacuterzeacutekek physiologiaacutejaacutetoacutel kapja (Pekaacuter Kaacuteroly)

Az elme műkoumldeacutese melynek formai leacutenyege az absolut abstractioacuteban rejlik ezzel nincs kimeriacutetve maacuter a phantasiakeacutep szegzeacutese s az ezzel előaacutellott bontaacutes eacuterzeacuteki mezre eacutes eacutertelmi tartalomra huacutesra eacutes csontalkatra tovaacutebb visz az aesthetikai felfogaacutes koumlreacuteneacutel Ezen abstractio enneacutelfogva fokozatokat mutat a teljes excentrikus taacutergytoacutel kezdődik ezen sorozat aacutetmegy az alsoacute centrumok eacuterzeacuteki emleacutekkeacutepeire azutaacuten megbővűl jelenteacutessel (de quasi oumlntudatlanul beleacuteje meruumllt azaz construaacutelt tartalommal) a corticalis koumlzeacuteppontokban s eacuterzeacuteki keacuteregsiacutekokban tovaacutebb haladaacutesaacuteban pedig olyan centrumokban melyekből a jelenteacutes fakad s veacutegre ezeken tuacutel az Eacuten legmeacutelyebb gyoumlkereacuteben Az abstractio tehaacutet a projectioacutenak visszafeleacute iraacutenyulaacutesa s az eacuterzeacutesek mik ezen projectioacuteboacutel erednek mind a projectioacute termeacuteszeteacutetől fuumlggnek Az excentrikus siacutekban nyilvaacutenuloacute s megaacutellapodoacute projectioacute a teljes koumltoumlttseacutegnek eacuterzeteacutet adja mdash a keacutenyszerűseacuteg keacutenyszerűseacuteg tapad meacuteg az alsoacute centrumbeli projectioacutehoz melyet oumlnkeacutenytelenseacutegnek lehet nevezni oumlnkeacutenyes maacuter a projectioacute a perceptiv fokon s itt van a helye a remeacutenykedeacutesnek eacutes keacutetkedeacutesnek egeacuteszen szabad a legfelsőbb fokon amely csak az Eacuten termeacuteszeteacutetől fuumlgg amelyet maga csak kellőnek eacuterez s koumltelesseacutegnek minősiacutet Mindezen projectioacutei formaacutekhoz melyek az Eacuten activitaacutesaacutetoacutel fuumlggnek enneacutelfogva hataacuterozott eacuterzeacutesek tapadnak melyek a keacutenyszerűseacutegtől az oumlnkeacutenytelenseacuteg forduloacutepontjaacuten aacutet (ez az oumlnkeacutenytelen vaacutelasztaacutes kuumlzdelme mely kuumllsőtől nem fuumlgg de belsőleg determinaacutelt) a keacutetkedeacutesbe onnan a szabadsaacutegba s koumltelesseacutegbe visznek Ezen fejtegeteacutesnek roppant fontossaacutegaacutet csak az erkoumllcsiseacutegneacutel fogjuk teljesen eacuterteni (Vouml 65 sect)

Az elme ezen abstrahaacuteloacute ereje tehaacutet elhagyhatja a phantasiakeacutepnek meacuteg mindig hozzaacutetapadoacute selejtes reacuteszeit a ragyogoacute bőrt eacutes a bdquoviruloacute huacutest s pusztaacuten a projectioacute oumlroumlk nyomait amerre tudniillik valoacutesaacuteggaacute alakult ki a csontalkatot a gerincet szemleacutelheti Hasonloacute gondolata volt Henry Thode-nak aki (Tintoretto p 76 Knackfuss Monographien) iacutegy szoacutel bdquoSo ist es das ruhig Dauernde Wesenhafte in der Erscheinung was dieser Meister in seinen Bildnissen gibt Er verfaumlhrt wie ein Bildhauer am plast Sinn erfasst als das den Charakter Offenbarende vor allem den Knochenbau das Unbewegte Festbegruumlndete Die Lebenskraft und Seele aber concentriert er in dem Blicke wie in einem dauernd gleichmaumlssigen aus festem Kristalle ausstrahlendem Lichte oder wie in einem unveraumlnderlich aus Felsengrund hervorstroumlmendem Quell Minden keacutepnek ezen gerinceacutet a keacutep intellectualis alkataacutenak nevezhetjuumlk vagyis a taacutergy ideaacutejaacutenak Ezen intellectualis alkat szemleacuteleacutese folytaacuten keletkezik bennuumlnk azon tetszeacutes melyet eacutertelmi tetszeacutesnek nevezuumlnk

Az intellectualis tetszeacutes megeacuterteacuteseacutehez enneacutelfogva keacutet momentumot kell szemmeltartani 1 magaacutet az intellectualis alkatot kell elismerni eacutes 2 azutaacuten a tetszeacutesnek psychologiai structuraacutejaacutet a toumlbbiekkel szemben kell felismerni

1 Az intellectualis alkat fogalmaacutet eacutes tartalmi meghataacuterozaacutesait vagy momentumait maacuter eddig is jeleztuumlk (vouml 6mdash7mdash8 sect-t) s az bdquoAacuteltalaacutenos eacuterteacutekelmeacutelet reacuteszletesebben is kifejtette (V Fej 4mdash15 sect-aiban) E helyen enneacutelfogva csak az ott fejtegetetteknek aacutettekinthető foglalata adandoacute

A dolog intellectualis alkata keacutetfeacutele teacutenyezőből aacutell Az egyik a tartalmi a maacutesik a formai vonaacutest keacutepezi amennyiben amabban a leacutetezőnek realis alkatreacuteszeit talaacuteljuk emebben pedig azoknak oumlnaacutelliacutetaacutesi moacutedjaacutet Ez utoacutebbi elvaacutelaszthatatlanul fuumlgg a tartalomtoacutel s annak minőseacutegeacutet kiseacuteri fokozatosan annyira hogy ha a logikai alkatot tartalmaacuteban megeacutertettuumlk akkor a hozzaacute tartozoacute oumlnaacutelliacutetaacutesi moacutedot is ismerjuumlk mert hiszen az utoacutebbi az előbbit valoacutesaacuteggaacute azaz a kuumllső teacuterben kiaacutelliacutetott dologgaacute teszi Enneacutelfogva egyuumltt taacutergyalhatoacutek ezen helyen

Mihelyest alkatroacutel beszeacuteluumlnk azonnal reacuteszek egyseacutegeacuteről van szoacute intellectualis vagy logicai alkatnaacutel enneacutelfogva azon teacutenyezőkről amelyek a taacutergy fogalmaacutet keacutepezik Ennek hataacuterait meg kell vonnunk nehogy phantasia-keacuteppel oumlsszezavarjuk ezt pedig uacutegy tesszuumlk hogy a taacutergy minden vonaacutesaacutet elhagyjuk melyet csak a kuumllső eacuterzeacuteki szemleacuteletből nyert Enneacutelfogva a logicai alkathoz nem tartozik sem a sziacuten sem a hang sem a szemleacuteleti alak melynek eredeteacutet a 24 sect-ban magyaraacuteztuk Ezek ugyanis a logicai alkat aacuteltal koumlvetelt accidentiaacutek a taacutergyban is de tudomaacutesunk roacuteluk csak annyira terjed amennyire eacuterzeacutekeink roacutela felvilaacutegosiacutetanak Ha ezen passiv vonaacutesoktoacutel eltekintuumlnk akkor a logicai alkathoz csak azon vonaacutesok fognak tartozni melyekben a taacutergy magaacutet cselekvőleg fenntartja vagy aacutelliacutetja azaz a teveacutekenyseacutegi jelzők s ennyiben a taacutergy gerinceacutet ezen fogalmi vonaacutesokban kell keresnuumlnk

Ezen vonaacutesok azonban egyseacuteget keacutepeznek egymaacutes koumlzoumltt meacuteg pedig olyat melyet nem a mi szemleacuteletuumlnk hanem maga a taacutergy hoz bennoumlk leacutetre Minden fogalomban enneacutelfogva egy uralkodoacute vonaacutes lesz talaacutelhatoacute mely az oumlnprojectioacutejaacuteval a reacuteszeket egyseacutegbe foglalja Ezen uralkodoacute centralis jelenteacutes keacutepezi a taacutergy leacutenyegeacutet s ez magyaraacutezza annak keruumlleti kifejteacuteseacutet vagy accidenseit melyek e centrumtoacutel fuumlggnek A leacutenyeg eacutes a tőle fuumlggő alkotoacute (constitutiv) vonaacutesok keacutepezik a logikai alkatnak csontjait a viszony mely koumlztuumlk fennaacutell adja a fogalomnak formaacutejaacutet Mert ahol centralis eacutes peripherikus vonaacutesok egyseacutegben leacutepnek fel az egyseacutegnek kell formaacuteval biacuternia mivel mint egyseacuteget magunkkal szembesiacutetjuumlk s iacutegy szemleacuteljuumlk Ezen formaacutet a sensibilis vagy szemleacuteleti formaacutetoacutel meg kell kuumlloumlnboumlztetnuumlnk itt nincs a fősuacutely azon ami


___________________________________________________________________________________


szemleacuteletileg uralkodik (mint az aesthetikai keacutepneacutel) hanem azon ami eacutertelmet aacuted a toumlbbi vonaacutesnak S azeacutert intelligibilis vagy eacutertelmi formaacutenak fogjuk nevezni A fogalomnak enneacutelfogva intelligibilis formaacuteja van melyet az eacutertelem nem a szemleacuteleti projectioacute csinaacutel s annyiban a centralis jelenteacutes aacuteltal hozatik leacutetre Ezen forma felfogaacutesaacutera az eacutertelmi szemleacuteleacutes szolgaacutel amely az alkotoacute teacutenyezőket a jelenteacutesi centrumokban jaacuteteacutekba műkoumldeacutesbe hozza s ezen iacutegy szerkesztett keacutepet ott fixiacuterozza is Minden vonaacutes eacutes az egyseacuteg azutaacuten a szemleacuteleti teacuterben leacutephet fel mint a phantasiakeacutep vonaacutesa de első dolog hogy az eacutertelmi teacuterben (a τόπος

νοητὸς-ban) kialakuacuteljon A fogalomban ezen harmonia leacutenyeg eacutes alkatreacuteszek koumlzoumltt az igazsaacuteg neveacutevel jeloumlltetik ami enneacutelfogva maacutesprovenientiaacuteju mint a szeacutepseacuteg

Miutaacuten az intellectualis alkatot a leacutenyeg eacutes constitutiv vonaacutesok egyseacutegeacuteben talaacuteltuk mely egyseacuteget a teacutenyek uralkodoacute hatalma tartja oumlssze mdash meg kell meacuteg jegyezni hogy a teacutenyeknek uacutegy mint az attributumoknak termeacuteszeteacutehez tartozik az oumlnaacutellitaacutes vagy projectio S most maacuter koumlzelebb jutunk a logicai alkat megeacuterteacuteseacutehez Minthogy ugyanis az intelligibilis formaacutet a leacutenyeg adja azeacutert ennek termeacuteszeti tartalmaacutet kell ismernuumlnk ha az egyes eacutertelmi formaacutekat eacuterteni oacutehajtjuk

Ezt tartvaacuten szem előtt a logicai alkatban a leacutenyeg szerint toumlbb fokot lehet megkuumlloumlnboumlztetni melyekhez megfelelő projectioformaacutek tartoznak A legalsoacutebb fokra keruumllnek a legegyszerűbb logicai alkatok milyeneket a physikai erőkben laacutetunk azutaacuten koumlvetkeznek a chemiai alapmaggal biacuteroacute vegyuumlletek hol a mag a vegyuumlletnek jellemeacutet hataacuterozza meg Ezen keacutet fokon a projectio egyiraacutenyuacute linearis kifeleacute hatoacute mdash Felsőbb fokon aacutellanak az eacutelő leacutenyek melyekneacutel egyreacuteszt a suacutelypont tartalmasabb s enneacutelfogva a projectio is moacutedosul Az eacutelő leacutenyek suacutelypontja a chemiai magon kiacutevuumll az eacuterzeacutekenyseacuteget tartalmazza ez eacuterzeacutekenyseacuteg peacuteldaacuteul nem egyeacuteb mint a projectionak magaacutera visszateacutereacutese mdash Az aacutellatnaacutel ezen homaacutelyos eacuterzeacutekenyseacuteg vilaacutegos centralis oumlneacuterzetteacute fejlődik tehaacutet a centrum oumlnprojectioacuteja a reflexio folytaacuten erősboumldik Az intellektualis alkat gazdagabb a projectio a centrum uralkodaacutesa folytaacuten oumlnkeacutenyt mutat a centrum vezeacuterli a reflex eacutes automatikus valamint spontaacuten mozdulatokat S amint az eacutertelem megvillan az egeacutesz eacutertelmi alkat uacutej megbővuumlleacutest szenved (vouml reacuteszletesebben 50 sect) Az eacutertelemben a centralis jelenteacutes a teljes oumlntudatossaacuteggal jaacuter ezen centrum uralkodik az oumlsszes constructiv jegyek felett inteacutezi azok teveacutekenyseacutegeacutet szabadon eacutes oumlntudatosan Az intellectualis alkat tehaacutet a legteljesebb fokaacutet eacuterte el mert oumlnmagaacutenak szemleacuteleteacutere eacutes teljes tudataacutera emelkedett Az intellectualis alkat ezen oumlnmegkettőzteteacuteseacutevel az emberneacutel talaacutelkozunk

Az intellectualis alkathoz enneacutelfogva nemcsak a logicai tartalmi vonaacutesok tartoznak hanem azoknak projectionalis fokozatai is Ezen projectio-fokozatokban talaacuteljuk ugyanis a logicai alkatnak activ oldalaacutet mely azonban annak statikai oldalaacutetoacutel el nem vaacutelaszthatoacute A statikai teacutenyezők okvetlenuumll dynamikaiak is mert projectioacutejuk a tartalmi jelenteacutestől elvaacutelaszthatatlan Amennyiben maacuter most ezen megvaloacutesiacutetoacute (vagy pusztaacuten bdquovaloacutesiacutetoacute) actust moralisnak akarjuk nevezni annyiban a moralitaacutes az intellectualis alkathoz tartozik Meg lehet eacutes kell azonban keacutetfeacutele oldalt az intellectualis alkatban kuumlloumlnboumlztetni 1 a statikait mely pusztaacuten a megvaloacutesulandoacute tartalmat tekinti eacutes 2 a dynamikait mely a megvaloacutesulaacutes formaacutejaacutet neacutezi A teacutenyleges lelki eacuteletben ezen keacutet oldal el nem vaacutelaszthatoacute s ezeacutert neheacutezseacutegekbe keruumll a moralis ha csak az egyik oldalt tekinti A moralis cselekedetnek alkataacutehoz tartozik a megvaloacutesiacutetandoacute ceacutel (a tartalom) eacutep uacutegy mint az eszkoumlz vagyis a megvaloacutesiacutetaacutes moacutedja A legoumlntudatosabb cselekedet meacuteg nem joacute ha a ceacutelja eacuterteacutektelen a legjobb ceacutel meacuteg nem moralis ha a projectio oumlnkeacutenytelen Az erkoumllcstan tehaacutet elmeacuteletileg helyesen jaacuter el mikor a ceacutelt eacutes az indokot kuumlloumln tartja vagyis amikor az intellectualis alkatot dynamikai szempontboacutel taacutergyalja de veacutegzetes teacutevedeacutesbe keruumll ha e mellett (mint pl Kantnaacutel igen koumlnnyen megesik) a statikai oldalt mellőzi Mert a joacute csak a valoacutesaacuteg eacuterteacutekeacuteben kereshető maacuter peacuteldaacuteul a valoacutesaacuteg eacuterteacuteke a logicai alkattoacutel fuumlgg ezen alkathoz azonban eacutep uacutegy tartozik annak tartalma (idea ceacutel) mint formaacuteja (indok projectio) Vouml 56 sect

Ezen megjegyzeacutesek az aacuteltalaacutenos eacuterteacutekelmeacutelet kereteacuteben elegendők a reacuteszleteket azonban az erkoumllcstan keacutenytelen kifejteni s azeacutert az erkoumllcsi cselekedetek elemzeacuteseacutet tuumlzetesen a III fejezetben fogjuk adni Itt csak egy-keacutet vonaacutesban jelezni fogjuk az erkoumllcsi tetszeacutes minőseacutegeacutet (26 sect)

Jegyzet Az intellectualis alkat tehaacutet a 25 sect-ban jelzett fokozatokat ismeacutetli A paacuterhuzam az egyes intellectualis alkatok eacutes ezen fokozatok koumlzt megeacuterdemelneacute a reacuteszletezeacutest

2 Neacutezzuumlk maacuter most azon tetszeacutes termeacuteszeteacutet melyet az intellectualis alkat felfogaacutesa vagyis az eacutertelmi szemleacutelet nyuacutejt

Az oumlsztoumlnileg kellemestől az eacutertelmi tetszeacutes nagyon taacutevol esett maacuter Az igaz vagy toumlkeacuteletes (mert ezzel van itt dolgunk alanyilag vagy taacutergyilag) szinteacuten tetszik azaz eacutelvezettel jaacuter mert hiszen az Eacuten oumlnaacutelliacutetaacutesaacutet előmozdiacutetja Azonban ezen tetszeacutesből hiaacutenyzik minden salakiacutez ha bele is jaacutetszik neacuteha akkor meacutegis idegenszerű forraacutesboacutel ered alsoacutebb foknak reminiscentiaacuteja uacutegy mint az aesthetikai tetszeacutesben Megtoumlrteacutenhetik hogy peacuteldaacuteul az aacutellat taacuteplaacutelkozaacutesi moacutedjaacutet szemleacutelve az eacutehseacuteg eacutes joacutellakottsaacuteg eacuterzelmei is feleacutelednek de ezek nyilvaacuten nem realis eacuterzelmek hanem csak az aacutellati gyomor eacutes sajaacutet gyomrunk egyezeacutese folytaacuten az egykor actualis taacuteplaacutelkozaacutest kiacuteseacuterő eacuterzelmeknek visszhangja taacutevoli echo Igy toumlrteacutenhetik meg


___________________________________________________________________________________


hogy peacuteldaacuteul szeacutep asszony szobraacutenak laacutetaacutesaacutenaacutel nemi gerjedelem szaacutellja meg a szemleacutelőt de itt sem a szobor szemleacutelete az okozoacute hanem itt is csak reminiscentia amelyet azonban sokkal koumlnnyebben keacutepes a szobor előideacutezni mint az asszony fogalma minthogy az eacuterzeacuteki keacutep e szobor laacutetaacutesakor felideacutezi az eacuterzeacuteki keacutepet melyet teacutenyleges oumllelkezeacutesből emleacutekezetuumlnk megőrzoumltt Az tehaacutet keacutetseacutegtelen hogy az eacutertelmi tetszeacutesből az oumlsztoumlnileg kellemes ki van zaacuterva ami nem akadaacutelyozza meg hogy bizonyos szavak eacutes az aacuteltalok jelzett fogalmak mintegy ezen feleacutelesztett visszhangtoacutel bizonyos kellemetesseacutegi vonaacutest nyernek de nem maguk-toacutel

Az aesthetikai tetszeacutes maacuter koumlzelebb aacutell az intellectualis tetszeacuteshez Igaz hogy mindazon kedveacuterzetek melyek a phantasiakeacutepet azeacutert kiacuteseacuterik mivel az eacuterzeacuteki oumlsztoumlnoumlk koumlzreműkoumldeacuteseacuteből nyeri a mezt melybe oumlltoumlzoumltt mdash ezen eacuterzelmek (az bdquoidealisak 24 sect) az eacutertelmi tetszeacutesből hiaacutenyoznak Az egyszerű Eacuteneacuterzetbe csak az eacutertelmi jelenteacutesnek iacuteze vegyuumll bele ez pedig maacuter azeacutert oly sublimis mert az Eacutenhez legkoumlzelebb aacutelloacute termeacuteszetű teacutenyező okozta Az intellectualis alkat tetszik azeacutert mert a mi eacutertelmi alkatunkkal egyezik mdash semmi maacuteseacutert

De a tetszeacutes ezen formaacuteja meacutegis hasonliacutet az aesthetikaihoz Ezen hasonloacutesaacuteg alapja abban rejlik hogy az aesthetikai keacutep eacutes az eacutertelmi keacutep egyformaacuten a mi alkotaacutesunk Enneacutelfogva mindkettőben van a reacuteszek projectioja s az egyseacuteg projectioja Ezen projectio a mi szabad művuumlnk a kuumllső taacutergy csak megindiacutetja a mi eacutertelmuumlnket de az egeacutesznek a tartalmaacutet eacutes formaacutejaacutet az eacutertelmuumlnk adja Onnan a phantasiakeacutep eacutes a fogalom egyseacutege eacutes constituaacuteloacute teacutenyezői melyben a keacutet keacutep egyezik A centrum eacutes keruumllet harmoniaacuteja eacutep uacutegy megvan az eacutertelmi keacutepneacutel mint a szemleacuteletineacutel csakhogy amott toumlkeacuteletesseacutegnek (alanyilag igazsaacutegnak) nevezzuumlk emitt szeacutepseacutegnek Laacutetni valoacute ezen egyezeacutesből az hogy a szeacutepnek tartalma az intellectualis alkatban keresendő ezen intellectualis alkat az amely a phantasiakeacutepben tetsző mezt eacutes huacutest kap De ha az eacutertelmi alkatnak nincs eacuterteacuteke akkor az aesthetikai phantasiakeacutepnek sem lesz csiklandoztat de nem fog eacutertelmileg tetszeni Azeacutert az aesthetikai keacutep immoralitaacutesban is szeacutep marad ha az intellectualis alkat toumlkeacuteletes De a legfőbb eacuterteacutekű mindig a moralis nagysaacuteggal biacuteroacute alkat lesz ha szeacutep formaacuteban jelenik meg

Az egyezeacutes aesthetikai eacutes intellectualis tetszeacutes koumlzoumltt enneacutelfogva az okozoacute taacutergyak egyezeacuteseacuteből ered Ezen taacutergyak mindkeacutet esetben a mi aacuteltalunk alkotott keacutepek Ha tehaacutet a tetszeacutes veacutegső formaacutejaacutet maacuteskeacutepen akarjuk kifejezni akkor azt is mondhatnoacutek a keacutet tetszeacutes azeacutert egyezik mert ugyanazon szemleacuteleacutesi actusboacutel ered Ezen szemleacuteleacutes az amit maacuter a 21 sect-ban toumlmoumlriacutető szemleacuteleacutesnek neveztem amely mindkeacutet tetszeacutesi taacutergynak felteacutetele

26 sect Az oumltfeacutele tetszeacutes jellemvonaacutesainak aacutettekinteacuteseacuteből koumlvetkezik hogy a salakiacutez oly araacutenyban fogy amint az Eacuteneacuterzet noumlvekedik E viszony schematikus kifejezeacutese

A 16mdash25 sect-okban foglaltak azt tartalmazzaacutek hogy a tetszeacutes leacutelektani termeacuteszete miben kuumlloumlnboumlzik a kellemes hasznos szeacutep toumlkeacuteletes eacutes joacute taacutergyaknaacutel Azt talaacuteltuk hogy a tetszeacuteseknek koumlzoumls metaphysikai alapja csak az Eacuten oumlnaacutellitaacutesaacutenak sikeresseacutegeacuteben rejlhetik s minthogy az Eacuten az egeacutesz oumlnteacutetnek centruma tehaacutet a tetszeacutes mindazon esetekben előaacutell amelyekben az oumlnteacutet akaacuter reacuteszleg (az egyes oumlsztoumlnoumlkben) akaacuter egyseacutegben magaacutet fenntartja A kedveacuterzet mint keacutejreflex ennek psychikai kifejezeacutese

Tuumlzetesebben vizsgaacutelvaacuten a tetszeacutesek formaacuteit azt az eredmeacutenyt nyertuumlk hogy 1 a bdquokellemes pusztaacuten az egyes oumlsztoumlnnek oumlnfenntartaacutesaacutet jelzi s az oumlsztoumln termeacuteszeti minőseacutege aacuteltal saturaacutelt oumlneacuterzeti modificatio A bdquokellemes enneacutelfogva a kedvesnek vagy tetszőnek (a 2 terminus egyet jelent) azon formaacuteja melyben az Eacuten oumlnnaacutelloacutesiacutetaacutesa csak az oumlsztoumln mezeacuteben leacutep fel annyira hogy vele teljesen oumlsszeesik Az oumlneacuterzet csak ezen talajiacutezzel valoacute oumlsszeolvadtsaacutegaacuteban eacuterzi magaacutet (peacuteldaacuteul az iacutezek szagok nemi gerjedelmek eacuterzeacutekleteikben) A kedves 2 az oumlnfenntartaacutes subjectiv viszonyaiboacutel eredhet s az eacuterzeacutes ekkor a hasznossaacuteg tetszeacuteseacutet mutatja A haszon kedveacuterzete felette aacutell maacuter a kellemesnek mert kellemes ugyan mdash hiszen az egyes oumlsztoumlnoumlkből ered mdash de realis megfeleleacutest mutat a hiaacuteny eacutes poacutetleacuteka koumlzoumltt A hasznost tehaacutet uacutegy is lehet jellemezni hogy az ceacutelszerűen kellemes A hasznos tetszeacutese enneacutelfogva a kedvesnek azon determinatioja mely a kellemest magaacuteba foglalja de az egyes oumlsztoumlnoumlk relatioit veszi tuumlzetesen tekintetbe A hasznosban enneacutelfogva a salakiacutez ott van mint az oumlsztoumlnnek kieleacutegedeacutese de van a hiaacuteny eacutes poacutetleacutek megfelelőseacutegeacutenek tetszeacutese is tehaacutet eacutertelmi s iacutegy szabadabb oumlneacuterzeti vonaacutes is mdash A 3 formaacuteban a perceptiv tetszeacutesben az oumlsztoumlnileg kellemes csak keruumlleti burok a realis haszon tekintetbe nem joumln mdash mert a taacutergy nem a realis kuumllső hanem a projiciaacutelt belső keacutep Enneacutelfogva az aesthetikai tetszeacutes csak a teljes keacutepnek belső egyezeacutese aacuteltal azaz formaacutelt tartalmassaacutega aacuteltal tetszik ezen tetszeacutesben enneacutelfogva csak annyiban szerepel a salakiacutez amennyiben az eacuterzeacuteki keacutepekben mint oumlnnaacutelloacute kharakteruumlk benne rejlik Ellenben a hasznossaacutegi eacutes kellemes vonaacutesok teljesen ki vannak zaacuterva s legfeljebb mint idegenszerű reminiscentiaacutek leacutepnek fel mint az alapnak


___________________________________________________________________________________


egyuumlttrezgeacutesei resonansok Meacuteg ezen eacuterdekeltseacuteg is eltűnik a 4 tetszeacutesi formaacuteban az intellectualis tetszeacutesben melynek taacutergya a dolog ideaacuteja azaz a jenteacutesekből alakuacutelt egy centralis suacutelypont koumlruumll elhelyezkedett reacuteszlet jelenteacutesek egyseacutege Ezen tetszeacutes a taacutergyat sem mint egy oumlsztoumlnnek qualitative megfelelő poacutetleacutekot nem tekinti (kellemes) sem mint az egeacutesznek oumlnfenntartaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges realitaacutest (hasznos) sem mint eacuterzeacuteki mezbe oumlltoumlzoumltt egyseacuteges alakot (szeacutep) hanem pusztaacuten mint rationalis egyseacuteget melyben egy alapjelenteacutes uralkodik a toumlbbiek felett Amennyiben pedig ezen centralis jelenteacutes oumlntudatosan megvaloacutesiacutetja magaacutet s iacutegy actusaival maacutesokban eacutes magaacuteban leacutetesiacuteti a kellemes hasznos szeacutep eacutes toumlkeacuteletes tetszeacuteseit annyiban erkoumllcsinek nevezzuumlk s az intellectualis tetszeacutesnek modificatioja gyanaacutent fogjuk megmagyaraacutezni

Az itt felsorolt tetszeacutesek enneacutelfogva abban kuumlloumlnboumlznek hogy a salakiacutez eacutes a tiszta eacuteneacuterzet kuumlloumlnboumlző araacutenyban vegyuumllnek benne mdash mi aacuteltal az eacuteneacuterzet folyton inkaacutebb szabadul az oumlsztoumlni jaacuteruleacutektoacutel A sorozat mely ezt kifejezi ez

kellemes hasznos szeacutep toumlkeacuteletes joacute S ha az itt kimutatott teacutenyt schematice akarjuk fogalmazni akkor alapuacutel veacuteve a salakiacutez eacutes eacuteneacuterzet viszonyaacutet (s eacute) azt mondhatjuk a salakiacutez a sorozatban annaacutel inkaacutebb fogy mineacutel jobban gyarapodik az eacuteneacuterzet szabadsaacutega A kellemesneacutel enneacutelfogva az s = infin -nek tehető a joacuteban 0-nak miacuteg az eacute amott 0 emitt infin mindezt cum grano salis kell vennuumlnk mert a salakiacutez mint resonans teljesen el nem tűnik soha az eacuteneacuterzet pedig mint oumlntudatos eacuteszreveveacutes mindig egyenlő nagysaacuteguacute (ha nem is intensitaacutesu) s eacuteppen az oumlntudatos reflexet keacutepviseli

Felteacuteve tehaacutet hogy az oumlsszeacuterzet Σ = 5 akkor a kellemesben a viszony 1

14 + a hasznosban

1

13 + a

szeacutepben 1

12 + a toumlkeacuteletesben

1

11+ a joacuteban 1

1

1= Vagyis a kellemesben az eacuteneacuterzet 5

1 -de az Σ-nek a

hasznosban 41 -de a szeacutepben 3

1 -da a toumlkeacuteletesben 21 -de a joacuteban 1 Vagyis a viszony s eacutes eacute koumlzoumltt

iacutegy fejezhető ki 15 1

4 13 1

2 11 azaz az eacuteneacuterzet 5

1 41 3

1 21 1

1

1= Az eacuteneacuterzet eacutes

salakiacutez koumlzoumltt tehaacutet fordiacutetott viszony aacutell fenn az eddig taglalt tetszeacutesi formaacutekban1

27 sect Az eacuterteacutek nincs sem a taacutergyban sem a tetszeacutesben hanem az Eacutenben Az Eacutennek legjobban tetszik az ő qualitativ oumlnfenntartaacutesa

Nem egyenlő-e az eacuterteacutek eacutes az oumlnfenntartaacutes

Ezen hosszuacute kutataacutesok maacuter most arra keacutepesiacutetenek hogy az eacuterteacutek fogalmaacutet vilaacutegosan kiemeljuumlk a toumlmeacuterdek reacuteszletek halmazaacuteboacutel Eddig ugyanis csak annyit tettuumlnk hogy a tetszeacutes taacutergyait eacutes magaacutenak a tetszeacutesnek structuraacutejaacutet megvizsgaacuteltuk amott a physiko-chemiai elemektől kezdve a relatioban aacutelloacute oumlnaacutelloacute dolgokat azoknak phantasiakeacutepeacutet eacutes ideaacutejaacutet (ennek centralis vezeacuter jelenteacuteseacutevel egyuumltt) talaacuteltuk emitt pedig egy sorozatot melynek oumlsszegeiben a salakiacutez eacutes eacuteneacuterzet fordiacutetott viszonyt mutatnak Ezzel azonban meacuteg csak az elemeket nyertuumlk vagyis azon tagokat melyekből az eacuterteacutek ered de magaacutet az eacuterteacuteket meacuteg nem ez a kettő taacutergy eacutes alanyi aacutellapot csak az eacuterteacuteknek egyreacuteszt jelzője maacutesreacuteszt hordozoacuteja (vouml 15 sect) De micsoda maga az eacuterteacutek

Magvan-e a taacutergyban maacuter az eacuterteacutek Erre a kutataacutes alapjaacuten tagadoacute vaacutelaszt kell adnunk a taacutergyban megvan azon vonaacutes melyre az eacuterteacutekesseacuteget vonatkoztatjuk de ezen vonaacutes realiter eacutes tartalmilag maacutes mint az eacuterteacutek A taacutergy lehet eacutedes feacutenyes ehető vagy szerethető harmonikus eacutes kuumlloumlnboumlző (anyagi vagy szellemi) tartalmuacute de ezen vonaacutesok csak eacuterteacutekesek meacuteg nem maguk az eacuterteacutek Hasonloacute felelet adandoacute arra a keacuterdeacutesre megvan-e az eacuterteacutek a tetszeacutes eacuterzeteacuteben Ez is tartalmilag igen sokfeacutele kedves eacuterzeacutes lehet de ez csak eacuterzeacutes alanyi aacutellapot Hol rejlik tehaacutet az eacuterteacutek maga

Sem a taacutergyban magaacuteban sem a tetszeacutes eacuterzeteacuteben hanem a kettő koumlzoumltti viszonyaacuteban Az eacuterteacuteket nem az eacuterzeacutes aacutellapiacutetja meg mdash ez megadja ugyan de nem aacutellapiacutetja meg csak megalapiacutetja mdash az eacuterteacutek az eacutertelem műve az eacuterteacutek csak iteacuteletnek eredmeacutenye (vouml erre neacutezve maacuter a 14 sect-t) Eacutes mik ezen becslő iteacuteletnek az

1 Vouml Az bdquoEacuterteacutekelm alapprobleacutemaacuteja 50 l


___________________________________________________________________________________


alkotoacute reacuteszei Elsősorban nem a taacutergy eacutes a hozzaacutekapcsolt eacuterzeacutes hanem maga a tetszeacutes vagy elv melyet a taacutergy okoz Peacuteldaacuteul a gyermek a szeacutep tetszeacuteseacutet kelti fel bennem ezen qualitativ hataacuterozott eacuterzeacutes maacutes mint a gyermek keacutepe mely felkeltette Magaacuteban a gyermekben az eacuterteacutek nincs de eacuten hozok iacuteteacuteletet roacutela s eacuterteacutekesnek minősiacutetem Minek alapjaacuten A tetszeacutes alapjaacuten De hiszen a tetszeacutesben sincs meg Beleacutehozom magamboacutel az oumlntudatomboacutel s ha egyszer benne van a tetszeacutesben akkor aacutetviszem magaacutera az okozoacute taacutergyra is Az eacuterteacutek enneacutelfogva azaacuteltal keletkezik hogy a tetszeacutes eacuterzeteacutet egy meacuterteacutekkel megosztom Milyennek kell maacuter most ezen meacuterteacuteknek lennie Ezen meacuterteacutekben a legveacutegső eacuterteacuteket kell feltennem kuumlloumlnben tovaacutebb kellene tolnom a keacuterdeacutest Mi az a legveacutegső eacuterteacutek Az ami a legnagyobb eacutes legnemesebb elvben jelentkezik A legnemesebb elv az amit az oumlntudatom annak hirdetett Ebből folyik hogy az eacuterteacuteknek veacutegső forraacutesa eacutes adoacuteja az oumlntudat vagyis rajta tuacutel eacuterteacuteket magyaraacutezni nem lehet Az oumlntudatnak pedig a legnagyobb eacutelvezet az amiben magaacutet eacuterzi Mi ennek jellemzője Az eacutelv nagysaacutega intensitaacutesa minőseacutege vagy mije Erről meacuteg e helyen nem szoacutelunk de megtartjuk e probleacutemaacutet mint az eacuterteacutek megoldaacutesaacutenak legveacutegső csomoacutejaacutet

Az utolsoacute elmeacutelkedeacutesnek tehaacutet ez a logicuma Az eacuterteacutek sem a taacutergyban sem a tetszeacutesben nem rejlik tehaacutet a kettő viszonyaacuteban A tetszeacutes jelzi az eacuterteacuteket tehaacutet benne kellene lennie de nincs hanem beleacute viszem Honnan az Eacutenből Ami az Eacutennek legeacuterteacutekesebb azzal meacuterem oumlssze a tetszeacutest azaz ennek eacuterteacutekeacutet aacutellapiacutetom meg s aztaacuten a tetszeacutesről kivetiacutetem a taacutergyra Ami az Eacutennek termeacuteszeteacutet legjobban őrzi eacutes fenntartja az neki legkedvesebb azaz az Eacuten magaacutenak a legkedvesebb s ami ezen kedvesseacutegeacutehez hasonloacute eacutelvezetet nyuacutejt az hasonloacute kedvesseacutegű neki azaz hasonloacute eacuterteacutekű S ezzel belekeruumlltuumlnk ismeacutet a hasznosba

Ha tehaacutet az eacuterteacutek eredeteacuteről van szoacute akkor annak veacutegső forraacutesaacutet csak az oumlntudatban lehet talaacutelni Ő maga magaacutenak a legeacuterteacutekesebb azeacutert ami ezen kedveacuterzethez hasonloacute tetszeacutest okoz az hasonloacute eacuterteacutekű lesz A meacuterteacutek tehaacutet melyet az oumlntudat a tetszeacutes fajaira alkalmaz ő maga s amint a tetszeacutest elemzi az eacuterteacuteket a taacutergyba is projiciaacutelja Ezen aacutetvitel ugyanazon uton toumlrteacutenik mint az mellyel a taacutergyat zoumlldnek vagy eacutedesnek deklaraacuteljuk A taacutergy eacuterteacuteke enneacutelfogva a tetszeacutes eacuterteacutekeacutenek folytataacutesa

Jegyzet Azt mondtuk hogy az Eacuten magaacutenak a legeacuterteacutekesebb Miből tudja ő ezt Azt mondtuk abboacutel hogy a legnemesebb eacutelvezetet neki a maga aacutelliacutetaacutesa nyuacutejtja Enneacutelfogva uacutegy fog valaki syllogizaacutelni az eacuterteacutek alapja az eacutelvezet eacutes az oumlnfenntartaacutes melynek ez keacutejreflexe Ebben azonban teacuteved az a valaki Az eacutelvezet ott is csak jelző jelzi az Eacuten sikeres oumlnaacutelliacutetaacutesaacutet De az eacuterteacutek ebben meacuteg eacutep oly keveacutesseacute van kifejezve mint a hasznos vagy szeacutep tetszeacutesben Az Eacuten ezen oumlneacutelvezete aacuteltal csak figyelmesseacute lesz arra a realitaacutesra melynek az eacutelvet koumlszoumlni S ezen realitaacutest mely ő maga eacutertelmi munkaacuteval olyan termeacuteszetűnek talaacutelja mely minden maacutes actio vagy leacutenyeg foumlleacute emeli Az eacuterteacutek enneacutelfogva nem az eacutelvből ered hanem az eacutelv az eacuterteacutekesből ezen eacuterteacutekesseacuteg a valoacutesaacuteg termeacuteszeti qualitaacutesaacuteban vagyis abban rejlik hogy az intelligentia a legtoumlkeacuteletesebb hogy az intellectualis alkatnak foumlldi csuacutecsaacutet az oumlntudatban talaacuteljuk S iacutegy az eudaemonismus itt is csak jelző de nem magyaraacutezoacute az eacutelv nem teszi becsesseacute az Eacutent mint Schuppe gondolja1 hanem az Eacuten becsesseacutege eacutes eacuterteacuteke realis causaacuteja az eacutelvnek maga ez eacuterteacutek pedig eacutertelmi oumlnszemleacutelet eacutesz aacuteltal aacutellapiacutettatik meg Ha az eacutelvezet volna az Eacuten eacuterteacutekeacutenek meacuterője akkor az eacutelvezetben magaacuteban kellene a meacuterteacuteknek is lennie aacutemde az eacutelvben az intensitastoacutel eltekintve csak a salakiacutez eacutes eacuteneacuterzet kuumlloumlnbseacutege van s eacuteppen ebből hozzuk ki az eacuterteacuteket Kell enneacutelfogva meacuterteacutekkel biacuternunk az eacutelv megmeacutereacuteseacutere mely uacutejra eacutelv nem lehet Ezen meacuterteacutek tehaacutet csak az Eacuten eacutertelmi oumlnszemleacutelete aacuteltal lesz megaacutellapiacutethatoacute Az oumlnfenntartaacutes tehaacutet itt sem aacutellapiacutetja meg az eacuterteacuteket hanem annak minőseacutege ami magaacutet fenntartja

28 sect Az eacuterteacutek meacuterője az Eacuten minőseacutege Relativ eacutes absolut haszon- eacutes oumlneacuterteacutek

Az eddigi eredmeacuteny tehaacutet az hogy az eacuterteacuteket előszoumlr a tetszeacutesre neacutezve aacutellapiacutetjuk meg s azutaacuten visszuumlk aacutet magaacutera a taacutergyra Meacuterteacutekuumlnk pedig enneacutel az Eacuten oumlneacuterteacutekeacutenek eacutertelmi szemleacutelete Igy helyezzuumlk el a tetszeacuteseket ezen sorban az eacuterzeacuteki kellemes a hasznos a szeacutep a toumlkeacuteletes a joacute A dolgok maguk melyek ezen tetszeacuteseket okozzaacutek ilyen eacuterteacutekkel biacuternak nem csak magukra neacutezve hanem magukban

S ezzel raacutejoumlttuumlnk arra amit maacuter a 9 sect-ban jeleztuumlnk hogy tudniillik minden dolognak keacutetfeacutele eacuterteacuteke van egyik az melyet raacutenk vonatkozoacutelag biacuter a maacutesik az mellyel tőluumlnk eltekintve is biacuter Amaz elsőt nevezzuumlk haszoneacuterteacuteknek mely relativ a maacutesikat oumlneacuterteacuteknek mely absolut E kettőnek termeacuteszeteacutet eacutes koumllcsoumlnoumls viszonyaacutet kell meacuteg az eacuterteacutekelmeacuteletnek megvizsgaacutelnia

Minden dolog csak azaacuteltal okoz bennuumlnk tetszeacutest hogy oumlnaacutelliacutetaacutesunkat valami moacutedon eacuterinti Ez oumlnaacutelliacutetaacutes sikeruumlleacuteseacutetől fuumlgg a dolognak eacuterteacuteke mireaacutenk neacutezve Minthogy azeacutert minden dolognak tetszőseacutege attoacutel fuumlgg hogy kedveacuterzetet okoz bennuumlnk mdash kuumlloumlnben nem volna eacuterteacutekeleacutesi alapunk mdash a kedveacuterzet pedig

1 Schuppe V Grundriss der Ethik u Rechtsphilos 108 l


___________________________________________________________________________________


oumlnaacutelliacutetaacutesunk reflexe a dolog pedig ezen oumlnaacutelliacutetaacutesunk eszkoumlze az eszkoumlznek ezen tulajdonsaacutega pedig a hasznossaacuteg azeacutert minden dolog hasznossaacutegi vonaacutesokkal biacuter vagyis haszoneacuterteacuteke van reaacutenk neacutezve (Nutzwerth) Amennyiben tehaacutet a dolog kellemes vagy kellemetlen annyiban eszkoumlzi eacuterteacuteke van az oumlnteacutetre neacutezve Enneacutelfogva az eacuterzeacuteki a szorosan hasznos a szeacutep a toumlkeacuteletes a joacute eszkoumlzi vagyis haszoneacuterteacutekkel birnak egyaraacutent Ezt az eacuterteacuteket aacuteltalaacutenossaacutegban a dolog kellemetesseacutege jelzi Aacutemde ezen kellemetesseacuteg csak annak a jelzője hogy az oumlnfenntartaacutes sikeruumllt s eacuteppuacutegy lehet eacutes van az alsoacutebb leacutenyekneacutel mint az emberneacutel Mindenki eacuterzi azonban hogy ezen kellemesseacuteg meacutegis kuumlloumlnboumlző az eacutelő leacutenyekben eacutes tudja hogy e kuumlloumlnboumlzeacutes az ember kedveacuterzeteiben is teacutenyleg meg van Mit jelent ezen kuumlloumlnboumlzeacutes eacutes megkuumlloumlnboumlzteteacutes Azt jelenti hogy a hasznossaacutegban kuumlloumlnboumlző fokokat talaacutelunk hogy enneacutelfogva a haszoneacuterteacutek felett egy s maacutes eacuterteacuteket keresuumlnk eacutes koumlveteluumlnk amelyben eacuterteacutekeleacutesuumlnk megaacutellapodik Amikor tehaacutet kuumlloumlnbseacuteget teszuumlnk a kellemes a poacutetloacute a szeacutep hasznossaacutegaacuteban akkor e haszon-fajokat maacutes meacuterteacutekkel meacuterjuumlk mint az oumlnfenntartaacutes eacutelvezeteacutevel Ami nekuumlnk hasznos az enneacutelfogva kuumlloumlnboumlző eacuterteacutekkel biacuterhat mireaacutenk neacutezve De ameddig csak az oumlnfenntartaacutesra vonatkoztatjuk addig ezen eacuterteacutek csak a kellemesseacuteg intensitaacutesaacutetoacutel fuumlgg s pusztaacuten oumlnfenntartaacutesi tekintetben neacutezve a hasznot nyilvaacutenossaacute lesz hogy ami a szeacutep vagy a toumlkeacuteletes vagy a joacute tetszeacuteseacutet illeti ebben az eacuterzeacuteki hasznossaacuteg fogyoacute proportionalitast mutat A hasznossaacuteg tehaacutet eacutes ama maacutesfeacutele eacuterteacutekesseacuteg nem fedik egymaacutest mineacutel suumlrgősebb a hasznossaacuteg annaacutel alacsonyabb a helye a maacutesik eacuterteacutekleacutetraacuten

A pusztaacuten kellemes az eacuteleterőnek nagyfokuacute elősegiacuteteacuteseacutet mutatja a hasznos a fenntartaacutesra neacutezve neacutelkuumlloumlzhetetlen mdash ellenben a szeacutepnek eacutelveacuterteacuteke ezen organikus formaacuteban (baacuterhogyan akarja Spencer eacutes Grant Allen nagyiacutetani) csekeacutely amit azon teacuteny bizonyiacutet hogy ezen aesthetikai felfogaacutes araacutenylag keacutesőn leacutep fel az emberiseacutegben s iacutegy az eacuteletfenntartaacutesra alaacuterendelt eacuterteacutekű Eacutes ugyanaz aacutell a toumlkeacuteletes eacutertelmi belaacutetaacutesroacutel mely csak lassan aacutell elő ugyanaz az oumlnmagaacuteban szabad akaratroacutel mely neacutelkuumll az emberiseacuteg sorsaacutet eacutepp uacutegy inteacutezteacutek eacutevezredekig mint az egyesnek uumlgyes-bajos dolgait A hasznossaacuteg enneacutelfogva fogy amint a luxusszerű teveacutekenyseacutegek emelkednek A suumlrgetősseacuteg fogyaacutesaacuteval a haszoneacuterteacutek is fogy

De emelkedik a maacutesik eacuterteacuteknek a skaacutelaacuteja Az oumlsztoumlni munkaacuteba elmeruumllt ember ezt nem szokta megeacuterteni mert az eacutelet fenntartaacutesa lekoumlti a felfogaacutesaacutet De amint az oumlsztoumlnoumlk nyomaacutesa csoumlkken a bdquofelsőbb szuumlkseacutegletek mind inkaacutebb leacutepnek előteacuterbe mdash azaz a hasznossaacutegi szemponthoz egy maacutes szempont jaacuterul ami a dolgokat nem azon jaacuteruleacutek szerint iacuteteacuteli meg melyet oumlnfenntartaacutesunk alsoacute eszkoumlzeinek szolgaacuteltatnak hanem egy uacutej szempontot hoz be a megiacuteteacuteleacutesbe Ezen szempontroacutel a dolgot nem mint eszkoumlzt tekintjuumlk hanem mint oumlnnaacutelloacute valoacutesaacutegot melynek magaacutenak is vannak eacuterteacutekes vonaacutesai Ezen szempontboacutel szoacuteval a dolognak van oumlneacuterteacuteke (Selbstwerth Eigenwert)

S itt joumln alkalmazaacutesba a maacutesik sokkal tagoltabb eacuterteacutekskaacutela A dolog nem csak azeacutert lesz ezentuacutel eacuterteacutekes mert megehetjuumlk megneacutezhetjuumlk mert oumlrvendhetuumlnk alakjaacuten mert eacutertelmuumlnket kellemesen foglalkoztatja mdash hanem a dolog magaacutera neacutezve is eacuterteacutekes Igaz hogy ezen eacuterteacutekről nem mindig tud a dolog mdash csak a mi isolaacuteloacute szemleacuteletuumlnknek tűnik elő az eacuterteacutekes vonaacutesok sorozata de ahol magaacutenak a dolognak Eacutenjeacuteben tuumlkroumlződnek az eacuterteacutekes vonaacutesok mint az emberneacutel ott nyilvaacuten oumlnmagaacutera neacutezve is eacuterteacutekes becses a dolognak kezd maga előtt s a maacuter szemleacutelő előtt is bdquobecsuumlleteacutenek lenni Az ember tehaacutet magaacuteban talaacutel becsuumlleacutese szaacutemaacutera meacuterteacuteket melyet azutaacuten aacutet visz eacutes alkalmaz a taacutergyakra is s ezen skaacutela az ami az oumlneacuterteacuteknek kuumlloumlnboumlző fokait szolgaacuteltatja

A haszoneacuterteacutek melleacute tehaacutet az oumlneacuterteacutek aacutell Amazt az oumlnfentartaacutes szempontjaacuteboacutel tulajdoniacutetjuk a taacutergyaknak mdash emezt a taacutergyakban a veluumlnk valoacute egyezeacutes a hozzaacutenk valoacute hasonloacutesaacuteg alapjaacuten aacutelliacutetjuk Amott peacuteldaacuteul az izomnak eacuterteacutekeacutet azon teher fejezi ki melyet utunkboacutel elemel emitt az izom eacuterteacuteke azon szerep melyet az oumlnteacutet toumlkeacuteletesseacutegeacuteben jaacutetszik az izom Amott a joacute sziacutev eacuterteacutekeacutet azon boldogsaacuteg aacutellapiacutetja meg melyet magaacuteban s maga koumlruumll terjeszt emitt azon jaacuteruleacutek mellyel az ember ideaacutejaacutenak toumlkeacuteletesseacutegeacutehez jaacuterul Amott az egyeacuten eacuterteacuteke attoacutel fuumlgg amit maacutesokban leacutetesiacutet mdash emitt attoacutel milyen fokozataacuten aacutell maga a toumlkeacuteletesseacutegnek melyet a kosmosban tapasztalunk Amott tehaacutet emberi legfeljebb foumlldi eacuterteacuteke van emitt kosmikus eacuterteacuteke amott eszkoumlz emitt ceacutel S amilyen eacuterteacuteke van ez utoacutebbi szempontboacutel olyan eacuterteacuteke lesz azon teveacutekenyseacutegeacutenek melyet a relatioacutekban a hasznossaacutegi viszonyokban kifejt az emberi cselekedet joacutesaacutega nemcsak attoacutel fuumlgg amennyit maacutesnak hasznaacutel hanem attoacutel is milyen eacuterzuumllettel teszi Haszonra neacutezve a keacutet cselekedet az elfogadoacutera vonatkozoacutelag egeacuteszen egyenlő lehet oumlneacuterteacutekre neacutezve absolute kuumlloumlnboumlzni fognak


___________________________________________________________________________________


29 sect A haszoneacuterteacutek eacutes az oumlneacuterteacutek viszonya uacutegy foghatoacute fel hogy a haszon = oumlneacuterteacutek de a haszon az oumlneacuterteacutektől fuumlgg

Minden dolognak enneacutelfogva van haszoneacuterteacuteke eacutes oumlneacuterteacuteke egyaraacutent amaz azeacutert mert a dolgok koumlzt laacutencolat van emez azeacutert mert e laacutencolatnak minden szeme oumlnaacutelloacute kifejezeacutese azon valoacutesaacutegnak melyet a vilaacuteg e folyaacutesaacuteban mintegy leacutetalapuacutel kell elismernuumlnk Amaz a haszoneacuterteacutek meacutegis emeztől az oumlneacuterteacutektől nyeri a tulajdonkeacutepeni eacuterteacuteket s azeacutert voltakeacutepen haszon bdquoeacuterteacutekről csak per abusum lehet beszeacutelni A hasznossaacuteg mindig relatioacutektoacutel fuumlgg eacutes az alanynak eacuterzeteacutetől amelyet a taacutergynak is koumllcsoumlnzuumlnk ha a hasznos vaacuteltozaacutest benne keacutepzeljuumlk ellenben az oumlneacuterteacutek az ami ezen hasznossaacutegban nyilvaacutenul a leacutenyeges substantialis valoacutesaacuteg s ettől fuumlgg enneacutelfogva a hasznossaacutegnak is eacuterteacuteke Ezen oumlsszefuumlggeacutest a kettő koumlzoumltt szuumlkseacuteges meacuteg vilaacutegossaacute tenni

Az első tekintetre uacutegy laacutetszhatneacutek mintha ezen distinctio csak az anyagi felfogaacutestoacutel fuumlggne s iacutegy a dolgokra magukra neacutezve koumlzoumlnyoumls volna S ha a kettőt elszakiacutetjuk akkor igazaacuten keacutetfeacutele anyagi felfogaacutesboacutel laacutetszik eredőnek a distinctioacute Az egyik a dolgok oumlsszefuumlggeacuteseacutet neacutezi tehaacutet causalis eacutes discursiv felfogaacutes a maacutesik a dolgot oumlnmagaacuteban neacutezi tehaacutet isolaacuteloacute toumlmoumlriacutető felfogaacutes

Azonban meacutelyebbre hatva a dologba azt talaacuteljuk hogy csak a kettőnek egyesiacuteteacutese vezet a dolog teljes eacuterteacutekeacutere s hogy ezen teljes eacuterteacutekben az alapot nem a haszon hanem az oumlneacuterteacutek keacutepezi Minden dolog ugyanis tartalma aacuteltal lesz azzaacute a mi Eltekintve minden relatioacutetoacutel ezen intellectualis alkatnak van magaacutenak eacuterteacuteke mdash melyet a bennuumlnk talaacutelhatoacute legbecsesebbel az Eacutennel meacuteruumlnk A dolog minden actioja tehaacutet (mely aacuteltalaacuteban mozgaacutesban nyilvaacutenul) maacuteris kuumlloumlnboumlző sajaacutet eacuterteacutekkel biacuter amelyet attoacutel nyer amit ezen oumlnaacutelloacute isolaacutelt actiojaacuteban kifejezeacuteshez juttat Ezen actio maacutesra hatva ennek actiojaacutet befolyaacutesolja ezen befolyaacutesolaacutesban eacutepp uacutegy benne rejlik a hatoacute A eacuterteacutekesseacutege mint a hatolt B-nek oumlneacuterteacuteke Azon haszonban melyet A a B-ben leacutetesiacutet enneacutelfogva a keacutet oumlsszehatoacutenak oumlneacuterteacuteke benne rejlik s mineacutel magasabb oumlneacuterteacuteket tart fenn az A hataacutesaacuteval a B-ben annaacutel magasabb lesz magaacutenak az A-nak oumlneacuterteacuteke Az A hasznossaacutega tehaacutet csak formai vonaacutes benne azt fejezi ki hogy a B oumlnaacutelliacutetaacutesaacutet befolyaacutesolta De hogy ennek a haszonnak mi az eacuterteacuteke az attoacutel az eredmeacutenyi eacuterteacutektől fuumlgg amelyet B-ben kifejezeacutesre juttatott S iacutegy a hasznossaacuteg magaacuteban meacuteg semmit sem jelent tartalmilag tehaacutet eacuterteacutekileg sem ez csak a B valoacutejaacutehoz tartozoacute toumlrekveacutesnek felszabadiacutetaacutesa erősiacuteteacutes uacutetjaacuten mdash de az eacuterteacutek nem ebben rejlik hanem a leacutetesiacutetett tartalomban Ha e bdquohasznos eredmeacutenyben nem talaacutelunk eacuterteacuteket akkor a hasznossaacuteg maga eacuterteacutektelen

Proacutebaacuteljuk ezt egy peacuteldaacuten vilaacutegossaacute tenni A loacute izomereje magaacutenak a loacutenak intellectualis alkataacutehoz tartozik s mint ilyennek keacutetfeacutele becse lehet 1 azon eacuterteacuteke melyet az izomerő a vilaacutegegyetem eacuterteacutekfokozataacuteban biacuter 2 azon eacuterteacuteke mellyel az izomerő mint a loacute intellectualis egyseacutegeacutenek reacutesze az egeacuteszre neacutezve biacuter Amaz az oumlneacuterteacuteke emez az immanens haszoneacuterteacuteke A haszoneacuterteacuteknek magaacutenak az eacuterteacuteke nyilvaacuten attoacutel fuumlgg hogy az izomnak oumlneacuterteacuteke mekkora enneacutel magasabb eacuterteacuteket nem produkaacutelhat az egeacuteszben sem Az izomerő egeacutesz haszna csak abban aacutellhat hogy az aacutellatot oumlneacuterteacutekeacuteben annak aacutelliacutetaacutesaacuteban taacutemogatja tehaacutet egyreacuteszt a taacuteplaacutelkozaacutesra maacutesreacuteszt az izmok munkaacutejaacutenak megkoumlnnyebbiacuteteacuteseacutere vonatkozik A dolog aacuteltal előideacutezett koumlzvetlen haszoneacuterteacuteke tehaacutet nem lehet nagyobb mint magaacutenak a poacutetleacuteknak s az aacuteltala poacutetolt hiaacutenynak az oumlneacuterteacuteke Ez utoacutebbit kell ismernuumlnk ha a hasznossaacuteg eacuterteacutekeacutet tudni akarjuk

Vagy egy maacutesik peacutelda Valaki peacutenzzavarban van s eacuten neki joacute tanaacuteccsal szolgaacutelok mely a zavar megszuumlnteteacuteseacutere keacutepesiacuteti Milyen eacuterteacuteke van az eacuten tanaacutecsomnak Magaacuteban veacuteve ezen tanaacutecs egy eacuterzeacuteki eacutes egy eacutertelmi oldallal biacuter amaz az elmondott szoacute emez a szoacute tartalma A tanaacutecsnak mint isolaacutelt taacutergyat tekintve azt eacuterteacuteke tehaacutet az elmondott szoacutenak eacutes a szoacute tartalmaacutenak az eacuterteacutekeacuteből aacutell oumlssze Ha a szoacutenak eacuterzeacuteki oldalaacutetoacutel eltekintuumlnk amint ez esetben baacutetran tehetjuumlk akkor a tanaacutecs eacuterteacuteke csak a gondolat oumlneacuterteacutekeacuteben aacutell amilyen intellectualis eacuterteacutek ennek competaacutel olyan eacuterteacuteke lesz a tanaacutecsomnak is Maacuter most ezen tanaacutecsom a taacutersban psychikai valoacutesaacuteggaacute lesz azaz taacutersam keacutepzetei koumlzoumltt azon hiaacutenyt poacutetolja mely a peacutenz utaacuteni puszta vaacutegyroacutel a realitaacutesba vezet aacutet Milyen eacuterteacuteke van tehaacutet a taacuters hasznaacutenak Olyan amilyent a fedezett hiaacuteny oumlnmagaacuteban biacuter mdash sem magasabb sem alacsonyabb A tanaacutecs hasznaacutenak az eacuterteacuteke enneacutelfogva ezen elemekben rejlik 1 a gondolat oumlneacuterteacutekeacuteből eacuten bennem eacutes 2 a gondolat oumlneacuterteacutekeacuteből maacutesban Az hogy ezzel a zavarboacutel kisegiacutetettem formai oldala a tanaacutecsomnak s ez hasznossaacutega de a tanaacutecsnak oumlneacuterteacutekeacutet ez nem eacuterinti Meglehet hogy a taacuters a valoacutesaacutegig iacutegy sem jut el mdash a tanaacutecsnak akkor nem lesz haszna de azeacutert oumlneacuterteacuteke megmarad A haszoneacuterteacutek enneacutelfogva leacutenyegeacuteben a tanaacutecs oumlneacuterteacutekeacutetől fuumlggoumltt Ha valaki nekem oly gondolattal szolgaacutel amely legmagasabb eacutertelmi szuumlkseacutegleteimnek szolgaacutel akkor ezen tanaacutecs annyival magasabban fog aacutellani a peacutenzre vonatkozoacute tanaacutecsnaacutel amennyivel magasabb azon taacutergynak eacuterteacuteke melyet jelez a peacutenz eacuterteacutekeacuteneacutel

Enneacutelfogva mondhatjuk hogy a haszon eacuterteacuteke eacutes maga a haszon kuumlloumlnboumlző dolgok A haszon realis aacutellapot annak eacuterteacuteke ezen aacutellapotroacutel mondott iacuteteacutelet De ezen iacuteteacuteletben a haszonnak eacuterteacuteke nem lehet maacutes


___________________________________________________________________________________


mint a poacutetleacuteknak s a hiaacutenynak oumlneacuterteacuteke Erre az eredmeacutenyre jutunk deductive is uacutegy hogy a hiaacuteny eacutes poacutetleacutek viszonyaacutet vesszuumlk szemuumlgyre Minden dolog mely valamely hiaacutenyt poacutetol hasznos de ezen poacutetlaacutes eacuterteacuteke nem lehet maacutes mint a hiaacuteny eacuterteacuteke Mert a poacutetleacuteknak mint a hiaacuteny reverseacutenek vele egy termeacuteszetűnek kell lennie annaacutelfogva egy eacuterteacutekűnek s igy keruumlluumlnk annak az eredmeacutenynek felaacutelliacutetaacutesaacutera hogy a haszon eacuterteacuteke eacutes az oumlneacuterteacutek ugyanaz A haszon ugyanis nem maacutes mint a poacutetleacutek aacutetvitele a hiaacuteny siacutekjaacuteba ezen aacutetvitel aacuteltal sem a poacutetleacutek sem a hiaacuteny nem lehet eacuterteacutekesebbeacute mint a milyen Ha tehaacutet valamely taacutergy a beaacutellott relatioacutekban hataacutesaacutet maacutes taacutergyra terjeszti ki azaz ennek hasznaacutera vaacutelik akkor a maga oumlneacuterteacutekeacutet maacutesnak az oumlneacuterteacutekeacutebe teszi aacutet vagyis a haszonnak eacuterteacuteke az oumlneacuterteacutektől fuumlgg

Az eacuterteacutek keacuterdeacuteseacutet tehaacutet magasabb szempontboacutel tekintve a megkuumlloumlnboumlzteteacutes haszoneacuterteacutek eacutes oumlneacuterteacutek koumlzoumltt kuumllsőnek feluumlletesnek deruumll ki A hasznossaacuteg csak mint formai oldal joumln tekintetbe az csak az oumlnaacutelloacutesiacutetaacutes elősegiacuteteacutese vagyis a dolog toumlrekveacuteseacutenek taacutemogataacutesa (vouml 18 eacutes 19 sect) de ezen hasznossaacutegnak tartalmi vonaacutesa doumlnt a haszon becsleacuteseacuteneacutel A hasznossaacutegot jelzi a kedveacuterzet de ezen kedveacuterzet eacuterteacutekeacutetől fuumlgg a hasznossaacuteg eacuterteacutekfoka A hasznossaacuteg ezek utaacuten csak egyoldaluacute szempont melyet az oumlneacuterteacutekkel kell kiegeacutesziacuteteni

S most maacuter visszateacuterhetuumlnk a fenti keacuterdeacutesre szuumlkseacutegkeacuteppeni keacutet felfogaacutes-e a hasznossaacutegi eacutes az oumlneacuterteacutek felfogaacutesa s melyik az alapja a maacutesiknak Az előbbiek szerint minden dolognak van elsősorban oumlneacuterteacuteke melyet a legbecsesebb egyeacuteni vonaacutesunkra valoacute vonatkozaacutesaacuteboacutel ismeruumlnk meg Ez az egyik felfogaacutes az intuitio vagy toumlmoumlriacutető Ezen oumlneacuterteacutek az actionak ad oumlneacuterteacuteket ha ezen actio maacutes taacutergyra megy aacutet akkor ebben hasznot hajt Ezen haszon eacuterteacuteke ismeacutet csak azon keacutet actionak (hatoacute eacutes befogadoacute) oumlneacuterteacutekeacutetől fuumlgg mdash mert nem egyeacuteb mint az oumlneacuterteacutekű poacutetleacuteknak az egyenlőeacuterteacutekű hiaacutenyba valoacute aacutetvitele A fundamentaacutelis eacuterteacutekeleacutes tehaacutet az első intuitiacutev felfogaacutesboacutel ered ez szemleacuteli a taacutergyat isolaacutelt oumlnaacutelloacutesaacutegaacuteban mint oumlneacuterteacuteket A maacutesodrendű eacuterteacutekeleacutes arra fordul hogy a taacutergy hataacutesa maacutesra terjed aacutet s azeacutert a maacutesban az okozat vagy a ceacutel alakjaacuteban leacutep fel De ezen okozat vagy ceacutel csak az oumlnnaacutelloacutean tekintett dolog eacuterteacutekeacutetől nyeri az eacuterteacutekeacutet

S iacutegy a keacutet felfogaacutes attoacutel fuumlgg hogy az egyikben a projectioacute magaacuteban a taacutergyban eacuter veacuteget ezen oumlnprojectioacutenak eacuterteacuteke az oumlneacuterteacutek A maacutesik esetben az oumlnprojectio maacutesra megy aacutet ebben a maacutes oumlnprojectiojaacuteval talaacutelkozik azt felszabadiacutetja vagy megkoumlti De ezen kihataacutes eacuterteacutekeacutet csak az első eacuterteacutekeleacutesből nyeri s iacutegy minden eacuterteacutekeleacutesnek fundamentuma az oumlnmagaacuteban biztos Eacuten oumlneacuterteacuteke

30 sect A haszoneacuterteacutek eacutes az oumlneacuterteacutek viszonyaacutenak veacutegleges tisztaacutezaacutesa A hasznossaacuteg mint heuristikus elv Az utilismus eacutes idealismus objectiv harmoniaja

A 29 sect kimutatta hogy az oumlneacuterteacutek a haszoneacuterteacuteknek logicai alapja de a fejtegeteacutesek nem aacutelliacutetottaacutek fel kellő pontossaacuteggal a viszonyt s azeacutert meacuteg egyszer raacuteteacuteruumlnk most

Amikor A taacutergy a B taacutergyra hat akkor ezen hataacutesaacuteval a B oumlnaacutelliacutetaacutesaacutet vagy segiacuteti vagy akadaacutelyozza azaz hasznos vagy kaacuteros lesz raacuteneacutezve Ezen haszon termeacuteszete a hiaacuteny termeacuteszete aacuteltal van meghataacuterozva s minthogy a hiaacuteny termeacuteszete a peacuteldaacutek (29 sect) szerint a poacutetleacutekkal egyezik azeacutert a kettő egyenlő tartalmilag is Ha maacuter most a haszonnak eacuterteacutekeacutet akarjuk megtalaacutelni akkor azt a hiaacuteny eacutes poacutetleacutek eacuterteacutekeacutenek functiojaacuteul kell felfognunk vagyis a haszon eacuterteacuteke a hiaacuteny vagy poacutetleacutek eacuterteacuteke szerint aacutellapiacutettatik meg Ezen tartalmi vonatkozaacutes neacutelkuumll a hasznossaacuteg csak azt jelenti hogy 1 a B taacutergy oumlnfenntartartaacutesaacutet elősegiacuteti 2 hogy a B taacutergyban ennek megfelelő eacutelvet vagy keacutejreflexet hoz elő Igy fogva fel a dolgot a hasznossaacuteg csak physikai kategoacuteria mely pusztaacuten keacutet erő kuumlzdelmeacutet jelenti ez azon forma melyben ezen koumllcsoumlnhataacutes lefolyik egyik oldalon az okkal a maacutesikon az okozattal ha ez a kettő egyensuacutelyban van akkor a hasznossaacuteg az oumlnaacutelliacutetaacutest elősegiacuteti ha nem akkor gaacutetolja Ennek megiacuteteacuteleacutese egyszerűen eacutertelmi miacutevelet uacutegy mint minden maacutes oki viszonyroacutel hozott iacuteteacuteletuumlnk egyeacuteni eacuterteacutekeacutet csak a keacutejreflex jelzi A hasznossaacuteg tehaacutet logicai viszony eacuterteacutekviszonnyaacute azaacuteltal vaacutelik hogy a keacutejreflex-szel hozom kapcsolatba

De ezen keacutejreflex csak a pillanatnyi egyeacutenileg befolyaacutesolt eacuterteacutek Ennek magaacutenak is lehet eacuterteacutekesseacutegeacutet keacuterdezni Mihelyest ezt teszem maacutes aacutellaacutesponton aacutellok s iacutegy maacutes meacuterteacutekkel is kell birnom ezen meacuterteacutek abboacutel meriacutetendő ami a hasznossaacutegi viszony eacutes keacutejreflexe felett aacutell Ez pedig nem maacutes mint az oumlntudat Az oumlntudattal valoacute egyezeacutes adja a keacutejreflexnek eacutes a haszonnak is eacuterteacutekeacutet S voltakeacuteppen ez az igazi eacuterteacutek e neacutelkuumll a dolog csak mint a keacutejreflex eszkoumlze szerepel ezen eacuterteacutekeleacutesben pedig mint oumlnaacutelloacute valoacutesaacuteg nyer fontossaacutegot eacutes eacuterteacuteket Azon eacuterteacutekeleacutes mely csak a keacutejreflex alapjaacuten hataacuteroz a hasznossaacutegi eacuterteacutekeleacutes mely objectivveacute az aacuteltal vaacutelik hogy a hiaacuteny eacutes a poacutetleacutek quantitativ egyezeacuteseacutet tekintetbe veszi eacutes megmeacuteri A maacutesik eacuterteacutekeleacutes a haszonroacutel magaacuteroacutel mond iacuteteacuteletet azaz a haszon keacutet momentumaacutet (hiaacutenyt eacutes poacutetleacutekot) valamint a keacutejt hasonliacutetja oumlssze egy felettuumlk elhelyezkedő teacutenyezővel


___________________________________________________________________________________


De a taacutergy melyet a hasznossaacutegi eacutes oumlneacuterteacutek becsleacuteseacuteneacutel megiacuteteacuteluumlnk mindkeltőben ugyanaz mindenuumltt a poacutetleacutek eacuterteacutekeacutet keressuumlk amott azonban csak relatioban a hiaacutenyhoz emitt relatioban az Eacuten termeacuteszeteacutehez Ami maacuter most az oumlnteacutet igazi szuumlkseacutegleteit fedezi az egyuacutettal az is lesz ami az oumlnteacutet igazi eacuterteacutekeacutenek megfelel Az eszkoumlz melyet egy ceacutelra felhasznaacutelok annaacutel magasabb eacuterteacutekű lesz mineacutel magasabb a ceacutel melynek szolgaacutel S iacutegy a haszonnak s az oumlneacuterteacuteknek megaacutellapiacutetaacutesa nem mond ellen egymaacutesnak A hasznossaacuteg csak a forma melyben az oumlneacuterteacutek megvaloacutesul ami hasznos az eacuterteacutekes is meacuteg pedig a ceacutel adja meg neki az eacuterteacuteket A hasznossaacuteg jelzi az oumlneacuterteacuteket s a teacutevedeacutes csak az hogy a hasznossaacutegban maacuter az oumlneacuterteacuteket keressuumlk Pedig a hasznot uacutej meacuterteacutek alaacute kell aacutelliacutetanunk ha eacuterteacutekeacutet evalvaacutelni kiacutevaacutenjuk Valamint tehaacutet a kellemes nem mindig hasznos uacutegy a hasznos nem egyformaacuten eacuterteacutekes A kellemes hasznossaacute lesz ha a realis relatioknak felel meg a hasznos eacuterteacutekesseacute lesz ha az Eacutennel valoacute relatioja harmonikus ha azzal egyezik (nemcsak a keacutejreflexben hanem a) minőseacutegben is Minthogy pedig ez utoacutebbi esetben az oumlneacuterteacuteket aacutellapiacutetjuk meg azeacutert a hasznossaacuteg kosmikus megaacutellapiacutetaacutesa (azaz eltekintve az egyeacuteni keacutejreflextől) ugyanazon eredmeacutenyre fog vezetni mint az oumlneacuterteacutek becsleacutese Az oumlneacuterteacutek a dolgoknak kosmikus eacuterteacuteke a hasznossaacuteg tehaacutet mely a kosmikus oumlsszefuumlggeacutest tartja szem előtt ugyanazon laacutencolatot fogja feltuumlntetni az okisaacuteg keacutepeacuteben melyet az oumlneacuterteacutek ceacutel keacutepeacuteben mutat fel Vagyis a dolgok hasznossaacutega eacutes azok kosmikus oumlneacuterteacuteke oumlsszeesik Mert hiszen az oumlneacuterteacutek az ami a hiaacutenyba leacutep be mint poacutetleacutek iacutegy peacuteldaacuteul az elemeknek oumlneacuterteacuteke azon vonaacutesban rejlik mellyel minden maacutessal oumlsszehasonliacutetva biacuternak de ugyanezen vonaacutes az mellyel maacutesokra hatnak Hasznossaacutegi eacutes oumlneacuterteacutekuumlk tehaacutet oumlsszeesik csak ha ezen vonaacutest a hiaacutenyra vonatkoztatom csak akkor lesz hasznossaacute kuumlloumlnben csak qualitative eacuterteacutekes A noumlveacutenynek oumlneacuterteacutekeacutet keacutepezi azon alkat melyet benne az elemek alakiacutetanak de ugyanazon alkat az ami maacutes leacutenyekre hat s azokat befolyaacutesolja Hasonloacutekeacuteppen van az aacutellattal az emberrel eacutes ennek műveivel sajaacutet magukban van az eacuterteacutekuumlk de ugyanezen eacuterteacutekes vonaacutes az ami maacutesokban realis vaacuteltozaacutesokat okoz Mi ugyan uacutegy szoktunk iacuteteacutelni hogy az eszkoumlz annaacutel eacuterteacutekesebb mineacutel eacuterteacutekesebb az aacuteltala befolyaacutesolt ceacutel azonban ezen iacuteteacuteleacutesuumlnk feluumlletes Mert az eszkoumlz csak annyiban jaacuterulhat hozzaacute a ceacutelhoz amennyiben vele rokon azaz connaturalis azaz csak azon reacuteszlettel hasznos amely a hiaacutennyal connaturalis azaz egyenlő eacuterteacutekű A viacutez csak annyiban hasznos mennyiben a szomjuacutesaacutegot oltja s iacutegy a taacuteplaacuteloacuteoumlsztoumln hiaacutenyaacutet poacutetolja az aacutellat csak annyiban mennyiben tejet huacutest izomerőt szolgaacuteltat vagy amennyiben aesthetikaiacute kiacutevaacutensaacutegunknak megfelel De a viacutez nem azeacutert hasznos mert a szomjaacuten elhaloacute ember megmenteacuteseacutevel peacuteldaacuteul egy orszaacutegot mentett meg (mint azon pocsolyaviacutez melyből Nagy Saacutendornak meriacutetettek) ez teljes feacutelreeacuterteacutese volna a haszonnak A

hasznossaacuteg mindig csak a hiaacutenyhoz valoacute relatioban leacutephet fel ott pedig formulaacuteja p

h eacutes a haszon

minimuma (h = p) Ha ezt a distinctioacutet koumlzvetlen eacutes koumlzvetiacutetett haszon koumlzoumltt megőrizzuumlk s a

p

h

formulaacutejaacutetoacutel nem taacutegiacutetunk akkor nyilvaacutenvaloacutevaacute lesz azon teacuteteluumlnk hogy a hasznossaacutegi sor eacutes az oumlneacuterteacutek sora taacutergyilag egyeznek A hasznossaacuteg csak azt mondja hogy a taacutergy oki viszonyban aacutell egy maacutes taacuterggyal de e hasznossaacuteg reacuteszletezeacuteseacuteben raacutejoumlvuumlnk hogy a hasznossaacuteg eacuterteacuteke a hasznos taacutergy oumlneacuterteacutekeacutetől fuumlgg Nagyobb eacutes nemesebb haszna van a szellem szavaacutenak mint a szomjat oltoacute forraacutesviacuteznek nem azeacutert mert a szellemet mozdiacutetja elő hanem azeacutert mert erre az előmozdiacutetaacutesra oumlntermeacuteszete keacuteszti eacutes keacutepesiacuteti azaz a szellem haszna azeacutert magasabb mert szellemi s iacutegy szellemi szuumlkseacutegleteket fedezni bir is De ennek belaacutetaacutesaacutera csak akkor leszuumlnk keacutepesekkeacute ha 1 a koumlzvetlen eacutes koumlzvetiacutetett hasznot szigoruacutean megkuumlloumlnboumlztetjuumlk 2 ha a hasznot realis relatioacutekban keressuumlk s nem a keacutejreflexhez valoacute viszonyaacuteban eacutes 3 ha a haszon suumlrgetősseacutegeacutet annak fontossaacutegaacuteba bele nem vegyiacutetjuumlk Mert a suumlrgetősseacuteg a hiaacuteny intensitaacutesaacutetoacutel fuumlgg az eacuterteacutek pedig a hiaacutenynak qualitaacutesaacutetoacutel

A haszoneacuterteacutek eacutes oumlneacuterteacutek viszonyaacutet amelyet a 29 30 sect-ok fejtegettek uacutegyis lehetne a mi felfogaacutesunkkal teljesen megegyezően kifejezni hogy a hasznossaacutegi elv az oumlneacuterteacutek megaacutellapiacutetaacutesaacutenaacutel heuristikus elv nem pedig constitutiv jelentőseacutegű Mert a kellemes a hasznosnak indexe a hasznosnak keacutejreflexe pedig az oumlneacuterteacuteknek indexe amott a keacutejreflex vezet a hasznossaacuteg relatioacutejaacutera emitt az eacutelv a hasznos taacutergy eacutes Eacuten relatioacutejaacutera Valamint soha el nem jutnaacutenk a hasznosnak gondolataacutera az eacutelv jelzeacutese neacutelkuumll uacutegy soha az oumlneacuterteacutekre a haszon jelzeacutese neacutelkuumll ezek uacutetmutatoacutek azon iraacutenyban melyben a vilaacuteg keacutet sarka az Eacuten eacutes a Nemeacuten veacutegső kapcsolatba keruumllnek S amint a 18 sect kimutatta a hasznossaacuteg az okviszonyon alapuacutel emez pedig heuristikus elv az eacuterteacutek feltalaacutelaacutesaacutera

Nyilvaacutenvaloacute tehaacutet hogy a hasznossaacutegi felfogaacutes az oumlneacuterteacutek megaacutellapiacutetaacutesaacuteban az egyeduumlli eacutes neacutelkuumlloumlzhetetlen elv de nem a veacutegső elv hanem csak formai vezeacuterfonal

Jegyzet A hasznossaacutegi felfogaacutesnak ezen alaacuterendeltseacutegeacutet meacuteg maacutes 2 szempontboacutel is lehet bebizonyiacutetani 1 azzal hogy az eacutelv nem lehet veacutegceacutel eacutes 2 azzal hogy az oumlnfenntartaacutes sem oumlneacuterteacutek Ezt az utat koumlvettem bdquoAz eacuterteacutekelmeacutelet alapfeladata cimű eacutertekezeacutesemben (26mdash 36 lapok)


___________________________________________________________________________________


A jelen sect fejtegeteacuteseinek az ethikai aacutellaacutespontra neacutezve a legmesszebb kihatoacute befolyaacutesuk van Azt eredmeacutenyezik ugyanis hogy az utilismus eacutes idealismus viszonyaacutet a tapasztalat eacutes elmeacutelkedeacutes teljes kieleacutegiacuteteacuteseacutevel fogalmazzaacutek Az utilismus szerint joacute az ami hasznos azaz eacutelvet okoz (pleasure) az utilizmus azonban a hasznossaacutegban kuumlloumlnbseacuteget aacutelliacutet fel melyneacutel fogva nagyobb a haszon ha toumlbb emberre kiterjed s ha az eacutelvezet tartalmilag is nagyobb Azon neheacutezseacutegeket melyeknek e keacutet kriterium ki van teacuteve fejtegetni nem szuumlkseacuteges az utolsoacute eacutevtizedek keacutetseacutegtelenuumll kimutattaacutek hogy e neheacutezseacutegek elhaacuteriacutethatatlanok ameddig az utilismus aacutellaacutespontjaacuten maradunk E neheacutezseacutegek csomoacutepontja neacutezetem szerint az hogy a hasznossaacutegban kuumlloumlnbseacutegeket kell aacutelliacutetanunk miket ama 2 kriterium nem indokol Mert peacuteldaacuteul Dsingisz khaacuten egy nagy neacutepnek oumlnfenntartaacutesaacutet eacutes uralmaacutet teacutenyleg megalapiacutetotta (tehaacutet magasabb eacutes nagyobb hasznot okozott mint egy szemeacutely haszna eacutes nagy eacutelvezeteknek volt szerzője neacutepe reacuteszeacutere) S ezen vilaacuteguralmat nem becsuumlljuumlk annyira mint a jeruzsaacutelemi ősegyhaacuteznak megalapiacutetaacutesaacutet Ennek a capricenak megokolaacutesaacutera az utilistikus elv nem elegendő mi valamely magasabb szempont utaacuten neacutezuumlnk koumlruumll mely eacuterteacutekeleacutesuumlnket kieleacutegiacutethetneacute

Viszont az idealismus tiszta eacutes kizaacuteroacutelagos formaacutejaacuteban azt taniacutetja hogy a hasznossaacuteg nem lehet a megiacuteteacuteleacutes alapja Pereat mundus fiat iustitia Az idealismus lealacsonyiacutetoacutenak veacuteli a hasznot s az eacuterteacutekeleacutesneacutel mellőzendőnek parancsolja Azonban tagadhatatlan hogy az idealis eacuterteacutek ha valoacutesaacuteggaacute akar kifejleni viszonyba keacutenytelen leacutepni a toumlbbi valoacutesaacutegokkal Amint ezt teszi azonnal fellendiacuteti vagy gaacutetolja azoknak teveacutekenyseacutegeacutet azaz hasznos vagy kaacuteros vagyis utilistikus relatioacutekba szoruacutel bele Valamint tehaacutet az utilismus magaacuten tuacutel utal a haszon kuumlloumlnfeacutele eacuterteacuteke utaacuteni keacuterdeacutessel uacutegy az idealismus magaacuteboacutel zaacuterkoacutezott toumlretlenseacutegeacuteből kileacutepni keacutenytelen mihelyest az idealis eacuterteacuteket teacutenylegesseacutegbe aacutetvinni proacutebaacutelja

A keacutet szempont enneacutelfogva egymaacutesra utal a hasznosnak van oumlneacuterteacuteke s az oumlneacuterteacutek hasznossaacute vaacutelik ha maacutessal viszonyba leacutep A keacutet szempont koumlzoumltt enneacutelfogva nem lehet kizaacuteroacutelagossaacutegi viszony sem nemhogy ellenteacutet volna koumlztuumlk aacutelliacutetandoacute A haszon nem zaacuterja ki az oumlneacuterteacuteket sem az oumlneacuterteacutek nem zaacuterja magaacuteba a haszontalansaacutegot Csak ha a hasznossaacutegot a subjectiv haszon azaz a keacutejreflex szempontjaacuteboacutel neacutezzuumlk akkor aacutellhatnak elő a koumlroumlk collisioacutei Az egyeacutenileg hasznos kaacuterossaacute lesz ha maacutes egyeacutenileg magasabb eacuterteacutekkel eacutes haszonnal keruumll ellenteacutetbe Ameddig ez nem toumlrteacutenik addig az egyeacutenileg hasznos eacutes eacuterteacutekes is egyeznek Ha pedig objective tekintjuumlk azaz aacuteltalaacutenossaacutegban akkor ezen keacutet sect fejtegeteacutesei alapjaacuten igazi haszon eacutes igazi oumlneacuterteacutek koumlzt nem lehet ellenteacutet De a hasznossaacutegnak lehetnek fokozatai objective is Ezen fokozatokat fixirozza az idealismus egy skaacutelaacutevaacute s ez az oumlntudatnak oumlnalkotta skaacutelaacuteja melyhez a hasznossaacuteg alkalmazkodik ha eacuterteacutekeacutet megaacutellapiacutetani akarjuk

Ha enneacutelfogva a keacutet eacuterteacutekeleacutesi moacuted koumlzoumltt ellenteacutet nem lehet akkor koumlzoumlttuumlk harmoniaacutenak kell lennie A hasznossaacuteg az idealis eacuterteacutek megvaloacutesulaacutesaacutenak a jelzője forma melyben az eacuterteacutekesseacuteg kialakul S ezen forma mint az okviszony melyre feleacutepuumll raacutevezet a relatioacuteban aacutelloacutek kosmikus eacuterteacutekeacutere = hasznaacutera A hasznos ezek utaacuten azon phaenomenalis sor melyben a noumenon mint eacuterteacutek megvaloacutesul Az ami ezen sorban nem jelentkezik az nem eshetik soha az idealis eacuterteacutekeleacutes kereteacutebe az utilismus a noumenalis eacuterteacuteknek vagy az oumlneacuterteacuteknek phaenomenonja Azeacutert aacutetmeneti pont melynek hiaacutenyait el kell hagyni (a subjectumtoacutel valoacute fuumlggeacutesből eredőket) hogy az egeacutesz vilaacutegkeacutep zaacuteroacutekoumlveacuteig az oumlneacuterteacutekig eljussunk Az ekkeacutepen moacutedszeresen meg nem tisztult utilismus sokszor ellenteacutetbe fog helyezkedni piszkos haszna aacuteltal az ideaacutellal de a moacutedszeresen megtisztult az eacutelvtől felszabadult utilismus eacutes idealismus koumlzt nem lesz elteacutereacutes Ha van kuumlloumlnbseacuteg akkor ez csak olyan mint causalitas eacutes finalitas szemleacutelet eacutes eacutertelem test eacutes leacutelek phaenomenon eacutes noumenon koumlzoumltt S mivel ezen itt felsorolt antithesisek csak az Eacuten szemleacuteleacutesi fokozatain leacutepnek fel vagyis a szemleacuteleacutes fokozatainak megfelelő projectiv keacutepek azeacutert az utilismus eacutes idealismus is csak felfogaacutesi kuumlloumlnbseacuteg mely abboacutel ered hogy az egyikben (utilismus) a phaenomenalis megnyilvaacutenuloacute leacutenyeg (a tuumlnemeacuteny) pontjaacutera helyezkeduumlnk miacuteg a maacutesikban a noumenonban az intelligibileben az intellectualiacutes alkatban foglalunk helyet Az utilismus azon mathematicai viszonyokat fejezi ki mintegy melyekben peacuteldaacuteul a gravitatio veleje valoacutesaacutegba leacutep azeacutert hogy amazok szuumlkseacutegesek emennek megvaloacutesulaacutesaacutehoz a gravitatio leacutenyegeacutet meacutegsem bennuumlk hanem a nekik alapul szolgaacuteloacute erő keacutepeacuteben fogjuk keresni Igy utal a hasznos formaacuteja az oumlneacuterteacutek leacutenyegeacutere

31 sect Az oumlneacuterteacutek fajai A toumlkeacuteletes eacutes a szeacutep oumlsszefuumlggeacutese A hasznossaacuteg mint eacuterdekesseacuteg

A fejtegeteacutesek annyira haladtak hogy maacuter most roumlvid oumlsszefoglalaacutesban az eacuterteacutek fajait eacutes azoknak oumlsszefuumlggeacuteseacutet egymaacutes koumlzoumltt egeacutesz hataacuterozottsaacutegban megaacutellapiacutethatjuk


___________________________________________________________________________________


Az eacuterteacutekeleacutes taacutergya lehet vagy az isolaacutelt taacutergy vagy a maacutesokra hatoacute dolog a megfelelő felfogaacutesi moacuted amott a toumlmoumlriacutető szemleacuteleacutes emitt a kapcsoloacute felfogaacutes (intuitiv eacutes discursiv felfogaacutes) Fundamentalis az első a taacutergynak alkata keacutepezi teveacutekenyseacutegeacutenek forraacutesaacutet az alkat eacuterteacuteke adja a teveacutekenyseacutegnek is az eacuterteacutekeacutet Az intellectualis eacuterteacutek enneacutelfogva minden eacuterteacutekeleacutes fundamentuma ennek megaacutellapiacutetaacutesaacutehoz szuumlkseacuteges a toumlmoumlriacutető eacutertelmi szemleacuteleacutes melynek segedelmeacutevel a taacutergyat magaacutera aacutelliacutetjuk hogy minden eacuterteacutek veacutegső forraacutesaacuteval eacutes meacuterteacutekeacutevel az Eacutennel oumlsszehasonliacutetsuk Az oumlneacuterteacutek hataacutesa maacutes taacutergyakra okozza azonban a hasznot s az oumlneacuterteacutek maacutesra neacutezve haszoneacuterteacutekkeacute vaacutelik a haszonnak eacuterteacuteke a teveacutekenyseacuteg oumlneacuterteacutekeacutetől fuumlgg (a koumlzvetlen hasznot tekintve) ha azonban a haszon koumlzvetiacutetett akkor a kezdő ok eacutes a hasznos okozat koumlzoumltt oly kuumlloumlnbseacuteg aacutellhat elő mely a kettőnek commensurabilitaacutesaacutet megszuumlnteti A haszon eacuterteacutekeacutet ez

esetben a veacutegső eredmeacuteny qualitaacutesa szerint aacutellapiacutetjuk meg a hasznossaacuteg meacuterteacuteke azonban mindig

p

h

formula marad

Az intellectualis eacuterteacutek eacutes az utilistikus eacuterteacutek koumlzoumltt enneacutelfogva az a viszony mely van a leacutenyeg eacutes a tuumlnemeacuteny vagy a leacutenyeg megjeleneacutese koumlzoumltt Minthogy pedig minden tuumlnemeacuteny = leacutenyeg explicatioacuteja azeacutert minden oumlneacuterteacutek eshetik az utilistikus szempont alaacute Vagy a noumenalis eacuterteacutek a phaenomenalis eacuterteacuteknek alapja minden dolog azeacutert a haszon szempontjaacuteboacutel is megiacuteteacutelhető s a haszon eacuterteacuteke nem lehet magasabb mint a dolog oumlneacuterteacuteke A laacutetszoacutelagos incommensurabilitas bdquokis okok nagy eredmeacutenyek koumlzoumltt csak a koumlzeacuteptagokat mellőző teacuteves felfogaacutesban rejlik melynek folytaacuten az eredmeacuteny eacuterteacutekesseacutege az első poacutetleacutekra vitetik aacutet mdash helytelenuumll Minden forma amelyben az oumlneacuterteacutek megjelenik a hasznossaacuteg szempontja alaacute is esik s azeacutert elsősorban az oumlneacuterteacutek formaacuteit kell megaacutellapiacutetanunk Mert valamint az oumlneacuterteacutek lehet hasznos eacutepp uacutegy lehet a hasznosnak oumlneacuterteacuteki vonaacutesa a szeacutep tehaacutet lehet hasznos s a hasznos lehet szeacutep Akkor lehet hasznos a szeacutep ha az oumlnfenntartaacutes koumlrforgaacutesaacuteba tagul aacutelliacutetjuk viszont a hasznos akkor lesz szeacuteppeacute ha e koumlrforgaacutesboacutel kiragadjuk s magaacutera aacutelliacutetva megbecsuumlljuumlk

Lehet pedig az oumlneacuterteacutek formaacuteja keacutetfeacutele 1 az melyet az ideaacutenak magaacutenleacuteteacuteben tulajdoniacutetunk mdash intellectualis vagy logikai eacuterteacutek 2 az melyet az idea eacuterzeacuteki kialakultsaacutegaacutenak tulajdoniacutetunk mdash aesthetikai eacuterteacutek Enneacutelfogva hasznos lehet 1 a toumlkeacuteletes minden tartalommal tehaacutet uacutegy az eacutertelmi mint akarati eacutes eacuterzeacuteki alakban 2 a szeacutep minden eacuterzeacuteki kialakultsaacutega S viszont a hasznos baacutermely formaacuteban eshetik az intellektualis eacutes aesthetikai eacuterteacutekeleacutes alaacute

Igy peacuteldaacuteul a termeacuteszeti oksorozat melyet a physikai tudomaacuteny megaacutellapiacutetott szeacuteppeacute vaacutelik eacuterdekesseacute eacutes fesziacutetőveacute amint peacuteldaacuteul az evolutio fejtegeteacutesei (bdquoNatuumlrliche Schoumlpfungsgeschichte) teacutenyleg aesthetikai hataacutessal is lehetnek mert az okok egyuacutettal eacuterteacutekek is s azok koumllcsoumlnhataacutesi formaacuteja (vagyis az egeacutesz laacutencolatnak egy kiszakiacutetott toumlmoumlriacutetett reacuteszlete) az aesthetikai szemleacuteleacutes taacutergyaacutevaacute tehető Ezen eacuterdekesseacuteg minden aacutetmenetneacutel okroacutel okozatra tapasztalhatoacute peacuteldaacuteul a mathematikai problemaacutek megfesziacutető megoldaacutesaacutenaacutel minden nagyobb koumlrű logikai miacuteveletneacutel ennek az eacuterdekesseacutegnek psychologiai magyaraacutezataacuteban kell keresni azon alapot mely a dramatikumnak eacuterdekesseacutegeacutet keacutepezi Talaacuten abban az előretoumlrekvő projectioacuteban lesz talaacutelhatoacute mely az első indiacutetaacutesboacutel (ok) ered s a szemleacuteleacutest kifeleacute tasziacutetja peacuteldaacuteul mikor valamely ismeretlen taacutergynaacutel annak oka utaacuten koumlruumlltekintuumlnk ami nem egyeacuteb mint a projectio kiindulaacutesa mely akkor aacutellapodik meg mikor az utolsoacute okozatnaacutel vagy oknaacutel aacutellunk Ezen feszuumlltseacuteg a projectioacuteban meacuteg erősebb eacutes kieleacutegiacutetőbb lesz amikor az okok adva vannak eszkoumlzoumlk keacutepeacuteben s egy sejtett ceacutel feleacute sorakoztatjuk ha tehaacutet ezen feszuumlleacutesnek a formaacuteja nem az okkereseacutes hanem a ceacutel kereseacutese Legerősebbnek pedig akkor kell lennie az eacuterdekesseacutegnek amikor az Eacuten aacutelliacutetja a ceacutelt s az eszkoumlzoumlket is ő vaacutelogatja meg akkor az Eacuten teljes ereje van igeacutenybe veacuteve s minden keacutepe (tehaacutet eacutertelmi birtoka) eacutes mozdulata tőle fuumlgg Amennyiben ezen vaacutert ceacutel uacutetjaacuteban ellenaacutelloacute projectioacutek aacutellanak ezek a mi projectioacutenkat gaacutetoljaacutek s uj erőmegfesziacuteteacutesre keacutenyszeriacutetenek annyiban az eacuterdekeltseacuteg folyton maacutes alakot oumllt miacuteg a csuacutecsaacutet eacuteri el (a peripeteiaacuteban) ahonnan egy leacutepeacutessel a veacutegső szemleacuteletig eljutunk Igy tehaacutet az aesthetikai eacuterdeklődeacutes maacuter pusztaacuten a projectio formai lefolyaacutesa aacuteltal is kelthető s ha maga a projiciaacutelt tartalom is eacuterteacutekes akkor az egeacutesznek eacuterteacuteke ezen kettős elemből sommaacuteloacutedik Ekkor nevezzuumlk az egeacutesz folyamatot draacutemainak

Ezen kiteacutereacutes utaacuten visszateacuteruumlnk dolgunkra

Azt talaacuteltuk tehaacutet hogy az oumlneacuterteacutek viszonyba aacutelliacutetva az oumlnfenntartaacutes cselekveacuteseacutevel hasznossaacute vaacutelik s hogy az oumlneacuterteacutek keacutet alakja az eacutertelmi eacutes aesthetikai vaacutelhatik ezzeacute egyformaacuten viszont mind a kettő a hasznossaacuteg relatioacuteiba is leacutephet

Van maacuter most az intellectualis eacuterteacuteknek egy faja mely a legeacuterteacutekesebbre vonatkozik s azeacutert kuumlloumln szokott tekintetni a moralis vagy erkoumllcsi eacuterteacutek a joacute Magaacuteban veacuteve csak az Eacuten szabadsaacutega = Eacuten leacutenyege joacute de ezen joacutesaacuteg aacutetmegy mindenre ami az Eacutenből ered azaz minden cselekedetre Ez azonban nem kuumlloumln faja az eacuterteacuteknek hanem csak az intellectualis eacuterteacuteknek legmagasabb foka Az intellectualis eacutes aesthetikai eacuterteacutek enneacutelfogva az egyeduumlli kuumlloumln fixirozhatoacute eacuterteacutekek ennek magyaraacutezata az hogy az eacuterteacutekes taacutergy keacutepe csak


___________________________________________________________________________________


vagy pusztaacuten eacutertelmi vagy eacutertelmi eacutes eacuterzeacuteki elemekből aacutellhat S enneacutelfogva a tetszeacutes okozoacuteja vagy a tisztaacuten logikai vagy a sensualistikus-logikai keacutep Az egeacuteszet intellectualisnak nevezve az oumlneacuterteacutek ezek alapjaacuten iacutegy oszthatoacute fel

A felfogaacutest pedig mely a keacutetfeacutele eacuterteacutekeleacutesnek alapul szolgaacutel toumlmoumlriacutető vagy intuitiacutev felfogaacutesnak lehet nevezni s leacutenyege az isolatioacuteban (szegző projectioacuteban) rejlik

32 sect Az eacuterteacutekek taacuteblaacutezata

Ha maacuter most az eacuterteacutek minden formaacutejaacutet aacutet akarjuk tekinteni akkor iacutegy aacutelliacutethatnoacutek oumlssze


___________________________________________________________________________________


III FEJEZET

Az erkoumllcsi eacuterteacutek hordozoacuteja s ismeretelmeacuteleti felteacutetelei

33 sect Az erkoumllcstan keacutet főkeacuterdeacutese mi a joacute hogyan fogjuk fel a joacutet mdash A taacutergy felosztaacutesa keacutet szakaszra

Miutaacuten az eacuterteacutek aacuteltalaacutenos vonaacutesaival rendbejoumlttuumlnk a rendszeres menet azt kiacutevaacutennaacute hogy a 32 sect-ban jelzett sorban a haacuterom eacuterteacutekdisciplinaacutet koumlzoumls gyoumlkeruumlkből (a projectio fogalmaacuteboacutel) magyaraacutezzuk Ezen előadaacutesok szűkebb kereteacuten beluumll azonban csak az erkoumllcsi eacuterteacuteket fogjuk tuumlzetesebben taacutergyalni S azeacutert ezen sect-ban azon keacuterdeacuteseket aacutelliacutetjuk oumlssze aacutettekinthetően melyek ezen problemaacutehoz mint alapvetők tartoznak

Az első sorban szembeoumltlik az alany kettős viszonya az erkoumllcsi eacuterteacutekkel amennyiben ezen eacuterteacuteket 1 megvaloacutesiacutetja eacutes 2 maacutesoknaacutel s magaacutenaacutel felfogja A fejezet enneacutelfogva keacutet főkeacuterdeacutesre felel 1 mi az erkoumllcsileg joacute s milyen felteacutetelektől fuumlgg annak megvaloacutesiacutetaacutesa 2 mikeacutepen fogjuk fel s iteacuteljuumlk meg az erkoumllcsiseacuteget magunkban s maacutesokban Az első keacuterdeacutes az ismeret meacutelyebb gyoumlkeacuterszaacutelaihoz vezet le s keacutet főponttoacutel fuumlgg a) mi az erkoumllcsi eacuterteacutekeleacutesnek taacutergya eacutes b) milyen realis előzmeacutenyektől fuumlgg keletkezeacutese A maacutesodik keacuterdeacutesre a felelet maacuter reacuteszben a 7 sect-ban van adva s itt inkaacutebb oumlsszefoglaloacute leacutelektani elmeacutelyedeacutesre van szuumlkseacuteguumlnk mellyel az uacutegynevezett bdquoerkoumllcsi eacuterzeacutek termeacuteszeteacutet tisztaacuten felderiacuteteni kiacutevaacutenjuk Ezen fejezet enneacutelfogva keacutet szakaszra fog oszlani

szakasz Az erkoumllcsiseacuteg ismeretelmeacuteleti felteacuteteleiről

szakasz Az erkoumllcsi felfogaacutes leacutelektani eredeteacuteről

I szakasz

Az erkoumllcsiseacuteg ismeretelmeacuteleti felteacuteteleiről

34 sect Az erkoumllcsi eacuterteacutekeleacutes aacuteltalaacutenos taacutergya az emberi cselekedet

Mi az eacuterteacutekeleacutesnek taacutergya aacuteltalaacuteban erre az I fejezet aacuteltalaacutenossaacutegban a II fejezet reacuteszletesebb fejtegeteacutesekkel felelt Akaacuter kellemes akaacuter hasznos akaacuter szeacutep akaacuter toumlkeacuteletes a taacutergy valamennyiben koumlzoumls vonaacutes az hogy a taacutergy csak teveacutekenyseacutege aacuteltal okozhat tetszeacutest Ezen teveacutekenyseacutegnek viszonyaacuteboacutel melyben aacutell a felfogoacute alanyhoz ered a taacutergynak eacuterteacuteke minden eacuterteacutekeleacutesneacutel enneacutelfogva valamely taacutergy teveacutekenyseacutege az ami a tetszeacutesnek objectuma (vagy a becslő iteacuteletnek S-ja)

Azonban ezen teveacutekenyseacuteg csak forma melyben a taacutergy minőseacutege megnyilvaacutenul s azeacutert a teveacutekenyseacuteg eacuterteacuteke attoacutel a tartalomtoacutel vagy minőseacutegtől fuumlgg mely e teveacutekenyseacutegben nyilvaacutenul Igy sorakoztak a teveacutekenyseacutegek a chemiai elemektől kezdve egeacuteszen az ember intelligens teveacutekenyseacutegeacuteig eacutes sorakozott ezen alapon az eacuterteacutekek kuumlloumlnfeacutele faja egy eacuterteacutekmappaacutevaacute melyen a kuumlloumlnfeacutele eacuterteacutekek sajaacutet fokozatukban eacuterteacutekskaacutelaacuteban helyezkedtek el (vouml 8mdash9 sect) Ezen fejtegeteacutesek vilaacutegosan mutattaacutek az erkoumllcsi tetszeacutes előaacutellaacutesaacutenak pontjaacutet eacutes azt el is helyezteacutek az eacuterteacutekek teacuterkeacutepeacuten (31 32 sect)

E helyen ezekutaacuten csak roumlvid ismeacutetleacutes szuumlkseacuteges hogy az erkoumllcsi tetszeacutes egyeduumlli objectumaacutera vagyis realis megfelelőjeacutere eacutes okaacutera jussunk Keacutetseacutegtelenuumll nem tartoznak ide az eacutelettelen taacutergyak teveacutekenyseacutegei melyek csak egyszerűen kellemesek vagy hasznosak tuacutelnyomoacute valoacutesziacutenűseacuteggel nem esnek ide a noumlveacutenyek eacutes alsoacutebb aacutellatok teveacutekenyseacutegei sem melyek lehetnek kellemesek hasznosak aesthetikaiak eacutes logikaiak de nem lehetnek erkoumllcsiek vaacuteltozott előjeggyel ingadozik a valoacutesziacutenűseacuteg a felsőbb aacutellatoknaacutel melyeknek teveacutekenyseacutegei koumlzuumll egyik-maacutesik nagyon koumlzel aacutell maacuter az erkoumllcsiseacuteghez baacuter inkaacutebb taacutersas erkoumllcsnek


___________________________________________________________________________________


kifejezői (mondhatnoacutek bdquofaji erkoumllcsnek) mint egyeacuteni erkoumllcsiseacutegnek Egeacutesz biztossaacuteggal enneacutelfogva csak az emberneacutel alkalmazzuk az erkoumllcsi meacuterteacuteket s ha a felsőbb aacutellatoknaacutel analogonjaacutet elismerjuumlk azt mindig a bizonytalansaacuteg s annak eacuterzeteacutevel tesszuumlk hogy meacutegsem egyezik teljesen azzal amit emberi erkoumllcsnek nevezuumlnk

S azeacutert az erkoumllcstan tudomaacutenyos tekintetben baacutetran szoriacutetkozhatik az emberi erkoumllcsre baacuter gyakorlati tekintetben joacutel tesszuumlk ha legalaacutebb a felsőbb aacutellatoknaacutel az erkoumllcsiseacuteg lehetőseacutegeacutevel is szaacutemolunk

Miben kuumlloumlnboumlznek maacuter most ezen teveacutekenyseacutegek ha minőseacuteguumlktől (azaz tartalmuktoacutel) egyelőre eltekintuumlnk Feluumlletes pillantaacutesnak is ajaacutenlkozik a megkuumlloumlnboumlztető vonaacutes a tartalommal egyuumltt emelkedik az oumlnkeacutenyesseacuteg is vagyis a centrumnak uralma a keruumllet felett melyet az aacutellatoknaacutel kiseacuter az emberneacutel meg is előz a teveacutekenyseacutegről valoacute tudomaacutes vagyis az oumlntudatossaacuteg Mineacutel koumlzelebb feacuter a teveacutekenyseacuteg az oumlntudatossaacuteghoz annaacutel koumlzelebb esik eacuterteacuteke a moralis eacuterteacutek hataacuteraacutehoz Az embernek teveacutekenyseacutegeit tehaacutet erkoumllcsi eacuterteacutekeleacutes eacutes tetszeacutes kiseacuteri amennyiben oumlntudatosak Ezen oumlntudatos teveacutekenyseacuteget aacuteltalaacuteban cselekedetnek nevezzuumlk S azeacutert az erkoumllcsi tetszeacutesnek objectumaacutet az ember cselekedetei keacutepezik

35 sect A cselekedet aacuteltalaacutenos fogalma bdquoaz ember centrumaacutenak nyilatkozatardquo Eliminatioacuteja a rokon alakoknak

Ezzel az erkoumllcstan fundamentalis kiindulaacutesi pontjaacutehoz jutottunk mely mindenuumltt szerepel ahol erkoumllcsi megiacuteteacuteleacutessel van dolgunk Ott talaacuteljuk a cselekedetet uacutegy a tisztaacuten ethikai mint a socialis eacutes jogi tudomaacutenyokban ezekneacutel kivaacutelt a buumlntető toumlrveacutenyhozaacutesban1 S eacuteppen azeacutert mert a bdquocselekedet oly sokfeacutele tudomaacutenyban szerepel szuumlkseacuteges annak aacuteltalaacutenos fogalmaacutet megaacutellapiacutetani mielőtt azon specifikus formaacutekat neacuteznők melyekben vele az eacutelet tereacuten talaacutelkozunk

Ezen abstractioacutet legbiztosabban elemzeacutes uacutetjaacuten eacuterjuumlk el Azzal hogy a bdquocselekedet fogalmaacutet az emberre korlaacutetoltuk (34 sect) elesnek mindazon nyilvaacutenulaacutesok amelyek az emberben eacutes aacutellatban koumlzoumlsen előfordulnak eliminaacutelandoacutek azon nyilvaacutenulaacutesok is melyek baacuter csak az emberben leacutepnek fel meacutegsem biacuternak az oumlnkeacutenytesseacutegnek jellegeacutevel S iacutegy a koumlvetkező elemzeacutest nyerjuumlk

A bdquocselekedet fogalmaacutenak leacutenyege az hogy = teveacutekenyseacuteg minthogy pedig a teveacutekenyseacutegben mindig valami tartalom nyilvaacutenul azeacutert a cselekedet egy tartalom gondolat nyilvaacuteniacutetaacutesa s azeacutert a tartalomroacutel a cselekedet formaacutejaacutera s a formaacuteroacutel (nyilatkozat) a tartalomra lehet koumlvetkeztetni A 34 sect alapjaacuten maacuter most azt mondhatjuk hogy mindazon nyilvaacutenulaacutesok melyek 1 pusztaacuten mechanikaiak 2 pusztaacuten physiologiaiak 3 pusztaacuten leacutelektaniak amennyiben az oumlntudat koumlzbeleacutepte neacutelkuumll aacutellanak elő a cselekedet koumlreacutebe nem esnek

Enneacutelfogva 1 a termeacuteszeti vis maior okozatai nem cselekedetek Ha peacuteldaacuteul valaki a foumlldre esik azeacutert mert nincs taacutemasza vagy szalad mert megloumlkteacutek vagy viacutezbe fuacutelt mert beledobtaacutek mdash akkor az ember ezen teveacutekenyseacutegei nem cselekedetek

2 A physiologiai functioacutek nem cselekedetek mdash magukban veacuteve Az anyagcsere veacutegbemeneacutese mint vis maiornak folyomaacutenya eacutes folytataacutesa az emberi testen beluumll nem cselekedet Enneacutelfogva a joacute emeacuteszteacutes leacutelekzeacutes veacuterkeringeacutes mint a vis maior tovafejleacutesei az emberen beluumll a cselekedettől kuumlloumlnboumlznek Hasonloacutekeacutepen kuumlloumlnboumlznek tőle a puszta reflex mozdulatok melyek az oumlntudaton alul azt mintegy kikeruumllve aacutellanak elő bennuumlnk Decapitaacutelt beacutekaacutek is keacutepesek ilyenekre Nem cselekedet az automata mozdulat sem mely valamikor oumlntudatos volt de lassan geacutepiesseacute lett Nem cselekedetek az eacuterzeacuteki hataacutesok aacuteltal hirtelen előideacutezett reactioacutek sem peacuteldaacuteul a szem adaptatioacuteja a fuumll nyelv s hasonloacutek mozdulatai

3 A psychologiai functioacutek egy reacutesze sem cselekedet A bennuumlnk felleacutepő eacuterzeacutekek sziacutenek hangok iacutezek stb mint a vis maiornak tovaacutebbi terjeszkedeacutese a leacutelekben nem cselekedetek csak eredmeacutenyek Ezeknek oumlnkeacutenytelen praeformaacutelt kapcsolatai sem esnek ezen koumlrbe ki van zaacuterva belőle tovaacutebbaacute az emleacutekezet mint a keacutepek megmaradaacutesaacutenak tulajdonsaacutega

4 Ellenben cselekedet minden olyan nyilvaacutenulaacutes melynek az oumlntudat a kiindulaacutesi pontja De ezen ponton igen joacutel kell distingvaacutelni Az Eacuten aacuteltal megindiacutetott actusok mind a cselekedetek formaacutejaacutet mutatjaacutek aneacutelkuumll

1 A criminalistika a cselekedet fogalmaacutetoacutel fuumlgg Ennek vilaacutegos fejtegeteacuteseacutet talaacuteljuk Moritz Liepmann koumlnyveacuteben bdquoEinleitung in das Strafrecht Ein Kritik der kriminal Grundbegriffe Berlin 1900 Ezen műre sokszor toumlrteacutenik itt hivatkozaacutes


___________________________________________________________________________________


hogy egyformaacuten beszaacutemiacutettatnaacutenak az Eacutennek A koumlzeacutelet mindezeket az oumlntudati nyilvaacutenulaacutesokat cselekedetnek minősiacuteti de kuumlloumlnboumlzőkeacutep eacuterteacutekeli S azeacutert a tudomaacutenynak nem szabad a koumlzeacutelet ezen ingatag minősiacuteteacuteseacutet egyszerűen elfogadnia hanem a fajokat kell szigoruacutean megkuumlloumlnboumlztetnie

A koumlzeacutelet minősiacuteteacutese előszoumlr kuumlloumlnbseacuteget tesz teveacutekenyseacutegek koumlzt melyeket az embernek tulajdoniacutet eacutes azok koumlzoumltt melyeket neki beszaacutemiacutet Akaacutermilyen legyen e distinctioacutenak alapja a keacutet csoportot az eacutelet megkuumlloumlnboumlzteti iacutegy peacuteldaacuteul az ember alszik mozog leacutetezik emeacuteszt eacuterez gondol stb oly actioacutek melyeket az embernek tulajdoniacutetunk de nem rovunk fel azaz nem szaacutemiacutetunk be sem eacuterdemnek sem hiaacutenynak Legfeljebb azon kuumlloumlnbseacuteget tesszuumlk hogy az egyik actioacutet az egeacutesznek tulajdoniacutetjuk (pl a mozgaacutest) a maacutesikat csak egy reacuteszeacutenek (pl az eacuterzeacutest a gondolkodaacutest stb) Ellenben neacutemely actioacutet beszaacutemiacutetunk neki Hogy peacuteldaacuteul nem jaacuter egyenesen amikor tehetneacute hogy nem neacutez eacutelesen nem hallgat figyelmesen nem kapcsol erősen nem gondol helyesen nem eacuterez melegen vagy nemesen mdash ezek nemcsak tulajdoniacutettatnak az embernek hanem be is szaacutemiacutettatnak azaz eacuterteacutekeltetnek

Mindezekkel azonban meacuteg nem eacutertuumlk el azt amit a cselekedet jellemzőjeacuteuumll magunk előtt lebegni laacutetunk A bdquocselekedetrdquo-hez nem eleacuteg sem a keruumlleti nyilatkozat (mozdulatokban akaacuter oumlnkeacutenytelen akaacuter oumlnkeacutenyes izmokban nyilvaacutenuljon pl hangban) sem a belső kapcsolat az eacuterzeacutesen aacutet (tehaacutet az oumlsztoumlnszerű reactioacutek taacuteplaacutelkozaacutes stb) Valamint az izomraacutengaacutes uacutegy az eacuterzeacuteki keacutepek eredete az eacuterzelmek indulatok sem cselekedetek (actusok) ezek egyszerűen kioldott teveacutekenyseacutegek (actioacutek vagy functioacutek) De meacuteg az oumlneacuterzeacutes kibilleneacutesei aacuteltal oumlsztoumlnszerűen előhozott reactioacutek (pl a faacutejdalom aacuteltal okozott keacuteplefogyaacutes az oumlroumlm aacuteltal leacutetesiacutetett oumlnkeacutenytelen izomraacutengaacutesok eacutes keacuteptorloacutedaacutesok) sem tartoznak a bdquocselekedetek koumlzeacute Ezek az aacutellatokban is előfordulnak (eacuterzeacutesileg motivaacutelt vagy eacuterzeacutes aacuteltal koumlzvetiacutetett reactioacutek) s azeacutert meacuteg nem az igazaacuten emberi actusok

A cselekedet csak ott aacutell elő amikor ezen keruumlleti nyilvaacutenulaacutesokat a centrum megaacutelliacutethatja megszakiacutethatja s reflexiv associatioacuteikat (akaacuter a keacutepezeacutes akaacuter a reactio iraacutenyaacuteban) vagy megvaacuteltoztatja vagy helyben hagyja Azaz a cselekedet csak a centrum uralmaacuteval kezd előaacutellani a cselekedet olyan nyilvaacutenulaacutes mely az ember legfelsőbb forumaacuteboacutel veszi eredeteacutet vagyis a cselekedet ezen legfelsőbb forumnak nyilvaacutenulaacutesa eacutes nyilatkozata Ezen legfelsőbb forum termeacuteszeteacutetől fuumlgg a cselekedet formai minőseacutege de akaacuterhogyan hataacuterozzuk meg ezen legfelsőbb instantiaacutenak termeacuteszeteacutet a tudomaacuteny szaacutemaacutera biztos taacutemaszpontot csak akkor nyeruumlnk ha ezen veacutegső forum leacuteteleacutet elismerjuumlk s annak nyilatkozataacutet nevezzuumlk kizaacuteroacutelagosan cselekedetnek Akkor ugyanis rend eacutes tisztasaacuteg aacutell elő az egyes emberi teveacutekenyseacutegek megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacuteben miacuteg eneacutelkuumll oumlssze-vissza tapogatoacutezunk azoknak ismeretlen toumlmegeacuteben

Foglaljuk maacuter most oumlssze ezen sect fejtegeteacuteseit A physikai erők egyszerű tovaacutebbműkoumldeacuteseacutet az emberi oumlnteacutetben a bdquocselekedet neve alatt nem szokaacutes eacuterteni a koumlzeacutelet az emberi nyilvaacutenulaacutesok koumlzuumll neacutemelyeket csak az egeacutesznek maacutesokat egyik reacutesznek tulajdoniacutetja mdash ezek a vis maior folytataacutesai az emberben A koumlzeacutelet maacutes nyilvaacutenulaacutesokat az embernek beszaacutemiacutet ezek azok melyeket az oumlntudat koumlzvetiacutet vagyis az eacuterzeacutesek aacuteltal motivaacutelt actioacutek De a tulajdonkeacutepeni bdquocselekedet csak ott keresendő ahol a centrumboacutel indul ki a nyilatkozat vagyis a centrum nyilvaacutenulaacutesaacuteban S minthogy az aacutellatokban a centrum eacutes veacutegső forum az oumlneacuterzet azeacutert az aacutellatoknak ily moacutedon motivaacutelt actioacutei az emberi cselekedetnek analogonjai

Concret esetekkel megvilaacutegiacutetva A loumlkeacutes kuumllső eredmeacutenye az emberneacutel csak eset (bdquobaleset sokszor) mdash a physiologiai reflexmozdulatok csak functioacutek (pl emeacuteszteacutes s hasonloacute oumlntudatlan mozdulatok) eacutes a kuumllső vis maior folytatoacutedaacutesai az emberben mdash ide szaacutemiacutetandoacutek az eacuterzeacutekletek is az ingerrel szembesiacutetve őket mdash az eacuterzelmek aacuteltal indokolt psychikai reflexek oumlsztoumlnszerűseacuteguumlket tekintve csak a cselekedet primaumlr előalakjai eacutes actioacutek ha az eacuterzeacutesről mint indokroacutel tudomaacutesunk is van (pl a gyermekek szeretete a reacuteszveacutet faacutejdalomban s oumlroumlmben utaacutenzaacutesok stb) mdash a vaacutelasztaacutes aacuteltal megelőzoumltt nyilvaacutenulaacutesok melyekben a centrum az Eacuten nyilatkozik ezek a cselekedetek (actusok) Ezzel a cselekedet magyaraacutezataacutenaacutel elesnek az oumlsszes mechanikus felteveacutesek melyek a cselekedetet a vis maior folytataacutesakeacutent akarjaacutek megeacuterteni A cselekedet nem a kuumllsőnek egyszerű tovaacutebbhaladaacutesa az universumban a cselekedetben az universum vis maiorja megakad egy ellenaacutelloacute pontban mint a hullaacutem ketteacutevaacutelik az uacutetjaacuteba eső sziklafalon melyhez csapoacutedott A cselekedet nem egyszerűen actio mint a mechanikai mozgaacutes hanem reactio Ahol ilyen ellenaacutelloacute Eacuten nem szerepel (pl az atomrezgeacutesben) ott nincs reactio csak actio folytataacutesa A cselekedetnek leacutenyeges vonaacutesaacutet enneacutelfogva sem a physika sem a physiologia sem a psychologia magaacuteban (ha tudniillik mechanikai keacutepkapcsolaacutesboacutel akarja eacuterteni) nem eacuteri el1

1 Helyesen Liepmann (Einl in das Strafrecht r p 20) bdquoEs gibt keine Handlungen in der Mechanik Physik o Chemie Csak a bdquoszellemtudomaacutenyokban talaacutelja (u o)


___________________________________________________________________________________


A cselekedet nem az egeacutesz embernek a műve hanem a centrumeacute1 Nem mint psychophysikai alanyok akarunk hanem mint oumlnteacutetek melyeknek egyseacutege felett egy centralis hatalom uralkodik (legyen ezen centrum akaacuter aacutetmetszeti pont eacutes eredmeacuteny mdash Herbart bdquoIch mdash akaacuter pedig veacutegső okozoacuteja az egymaacutest metsző functioacuteknak amiről az actus aacuteltalaacutenos fogalmaacutenaacutel meacuteg nem szuumlkseacuteges vitatkozni) A bdquocselekedet legaacuteltalaacutenosabb kifejezeacutese eacutes meghataacuterozaacutesa (vagy most meacuteg csak bdquoeacutertelmezeacutese) ez a cselekedet az emberi centrumnak nyilatkozata

36 sect A cselekvő centrum termeacuteszete A centrum reactioacutejaacuteban van az elhataacuterozaacutes mysticuma

A fejtegeteacutes ezzel megvonta a cselekedet fogalmaacutenak legszorosabb hataacuterait most maacuter haladhat a magyaraacutezathoz Mi keacutepezi az ember centrumaacutet ettől fuumlgg nyiacutelvaacuten az egeacutesz fogalomnak az eacutertelme Meacutegpedig a feleletnek eacutepp oly taacutegnak kell lennie mint az első volt olyan fogalmat kell talaacutelnunk amely uacutegy a magaacutencselekedetet mint a taacutersas actusokat uacutegy a joacute mint a rossz az erkoumllcsi eacutes bűnoumls cselekedeteket aacutetfogja mdash tehaacutet nemcsak az ethikai hanem a jogi cselekedetekre (kuumlloumlnoumlsen a criminalis vonaacutesukra) alkalmazhatoacute

Azt a forraacutest amelyből a cselekedet mint veacutegső alapjaacuteboacutel fakad a koumlzeacutelet uacutegy mint a tudomaacuteny rendesen akaratnak (Wille) szokta nevezni Ideacutezetekkel ezen aacuteltalaacutenossaacutegot taacutemogatni s felmutatni nem szuumlkseacuteges mert mindenuumltt ezt a forraacutest akaratnak nevezik Liepmann iacutegy mondja2 bdquoHandlung im allgemeinen Sinne ist Bethaumltigung menschlichen Willens S a buumlntető jogaacuteszoktoacutel akik elleneacuteben az ő tanaacutet felaacutelliacutetja ő maga csak abban kuumlloumlnboumlzik hogy az akarat ezen eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutet (Willensbethaumltigung) maacuteskeacuteppen fogja fel ő bdquothaumltige Reactiacuteon ein Setzen von Ursachenrdquo-t eacutert alatta3 Azonban oacutevatossaacuteg int arra hogy ezen terminologiaacutet ne fogadjuk el az bdquoakarat ugyanis annyifeacuteleacutet jelent a kuumlloumlnboumlző szerzőkneacutel hogy maacutes terminussal felcsereacutelni okvetlenuumll tanaacutecsos s ez oacutevatossaacuteg keacutesztetett arra hogy eddig a cselekedet forraacutesaacutet nem az bdquoakaratban hanem az ember bdquocentrumaacuteban kerestem A lelki eacutelet elemzeacutese egyenesen raacutevezet majd arra mi legyen ezen centrum haacutetha nem is az akarat az ami az ember centruma eacutes suacutelypontja Haacutetha az akarat egyaacuteltalaacuteban csak formai vonaacutes mely a centrum megvaloacutesiacutetaacutesaacutenak a formaacuteja maga a centrum pedig egeacuteszen maacutesban talaacutel rejleni Enneacutelfogva az elhamarkodott elfogadaacutes helyett ne sajnaacuteljuk a leacutelek ezen centrumaacutet alaposabb elemzeacutes alaacute vetni mint amilyenben rendesen reacuteszesiacuteteni szoktaacutek

Az elemzeacutes induljon ki egy concreacutet esetből Valaki peacuteldaacuteul lopott Mifeacutele mozzanatokboacutel alakuacutel oumlssze ezen bűnteacuteny Mindenesetre laacutetnia kellett a taacutergyat melyet elvitt (a keacutep) azutaacuten (hogy csak fővonaacutesokat emeljek ki) vaacutegy szaacutellta meg utaacutena (eacuterzeacutes) azutaacuten toumlbb leacutepeacutes illeszkedhetett bele akadaacutelyozoacute mozzanatok mik egyreacuteszt kiacutevuumll reacuteszint beluumll emelkedtek a bűnteacuteny meggaacutetlaacutesaacutera azutaacuten ezeket legyőzte s csak a taacutergyra iraacutenyiacutetotta vaacutegyaacutet Veacutegre megindultak az elsajaacutetiacutetoacute mozdulatok s a taacutergyat zsebre rakta s elvitte Ezen utolsoacute mozzanatot nevezzuumlk tettnek4 az egeacutesz folyamat cselekedet volt Mindezen mozzanatok szuumlkseacutegesek ahhoz hogy egy kuumllső cselekedet aacutelljon elő de melyiktől nyeri a folyamat a bdquocselekedeti jelleget

A taacutergy keacutepe egyszerű objectiv elismereacutes az aacuteltala okozott eacuterzelmek tisztaacuten immanens aacutellapotok az akadaacutelyozoacute mementumok = keacutepek s azok oumlsszehasonliacutetaacutesa eacutertelmi miacutevelet a veacutegrehajtoacute mozdulatok maacuter ezeknek folyomaacutenyai eacutes belső cselekedetneacutel el is maradhatnak A cselekedeti jelleg enneacutelfogva csak a vaacutegyoacutedaacutesban leacutep fel Azonban a vaacutegyoacutedaacutes is csak a belső cselekedetig haladhat hogy kuumllsőveacute legyen azt csak a doumlntő elhataacuterozaacutes magyaraacutezza A cselekedetnek centruma enneacutelfogva az elhataacuterozaacutes s ha a cselekedetnek forraacutesaacutet ismerni akarjuk akkor az elhataacuterozaacutes actusaacutet kell alaposan megelemeznuumlnk Mert az eacuterzeacutekenyseacuteg aacuteltal megindiacutetott mozdulatok egeacuteszen reflexszerűek lehetnek (peacuteldaacuteul az indulatok reactioacuteinaacutel)

1 Azeacutert nem helyeselhető Liepmann ezen kifejezeacutese (baacuter helyes az intentio) bdquoWir d h nicht eine mechan oder physiol Theilfunction unseres Koumlrpers auch nicht ein unbewusstes Partikelchen des Psych in uns sondern wir als Indiwiduen als psycho-phys Subjecte (wollen) Einl 38 2 Einl 24 3 Uo 43 Maacuteskeacutep Binding (Normen II 41) ki megszoriacutetja bdquoHandlung ist verwirklichter rechtl relevanter Wille ez ugyanis csak jogi cselekmeacuteny 4 A jogaacutesz maacuteskeacutep nevezi Binding (Normen II 39) bdquoThaten eines Handlungsfaumlhigen sind gerade so undenkbar wie Handlungen eines Unzurechhnungsfaumlhigen


___________________________________________________________________________________


az oumlnkeacutenytelen reactioacutekat pedig maacuter eleve kizaacutertuk a cselekedetek koumlzuumll A cselekedetnek legalaacutebb is oumlntudatosnak kell lennie eneacutelkuumll csak physiologiai mozdulat

Jegyzet Szem előtt kell ezen fejtegeteacutesnek azon eredmeacutenyeacutet is tartani hogy a cselekedet 2 feacutele lehet 1 a kuumllső (mely criminalistikus beszaacutemiacutetaacutes alaacute is esik) 2 a belső (mely moralis beszaacutemiacutetaacutes taacutergya) Vouml 57 sect

Az elhataacuterozaacutes felett sokszor mint magaacutetoacutel eacutertetődő dolog felett napirendre szoktak teacuterni Meacuteg Liepmann is iacutegy siklik el felette bdquodiese aufmerksame Vergleichung die wir Wahl nennen findet ihren naturgemaumlssen Abschluss in dem Entschluss das ist in der Erkenntniss der Art durch welche die Ursache zur Beseitigung jener Unlust gesetzt werden soll1 Nyilvaacutenvaloacute hogy Liepmann teacutevuacuteton jaacuter mikor bdquoa megvaloacutesiacutetaacutes moacutedjaacutenak felismereacuteseacuteben veacuteli maacuteris a hataacuterozatot biacuterni Ennek felismereacutese meacuteg mindig csak tervezeacutes tehaacutet eacutertelmi actus mely meacuteg a vaacutelasztaacuteshoz tartozik Neacutezzuumlk egy peacuteldaacuten Engem valaki meghiacutevott s okaim vannak e meghiacutevaacutest elfogadni maacutes okaim pedig el nem fogadni A doumlnteacutes itt az igen vagy nem felett toumlrteacutenik s csak e maacutesodik helyen ha maacuter hataacuteroztunk koumlvetkezik a maacutesodik doumlnteacutes frakkban szalonruhaacuteban gyalog kocsin s a toumlbbi fontos reacuteszletek uumlgyeacuteben

Az elhataacuterozaacutes enneacutelfogva elsősorban mindig az igen vagy nem keacuterdeacutese lefolyik azon hataacuterponton mely a befogadaacutest a visszahataacutessal oumlsszekoumlti vagyis a gondolkodaacutest a cselekveacutessel Ezen ponton dől el azon keacuterdeacutes tovaacutebb megy-e a belaacutetaacutes a mozgatoacute idegek iraacutenyaacuteban vagy aacuteltalaacutenosan aacutelliacutet-e a centrum valamit (projiciaacutel-e) vagy megakasztja-e a tovaacutebbi haladaacutesaacutet az impulsusnak A doumlnteacutesneacutel tehaacutet a centrum az aacutelliacutetaacutes vagy meggaacutetolaacutes keacuterdeacuteseacuteben foglal veacutegleges aacutellaacutest

Maacuter most valaki ehhez a centrum szabadsaacutegaacutet koumlveteli mdash de ez a teacutenyaacutellaacuteson nem vaacuteltoztat mert akaacuter determinaacutel a belaacutetaacutes akaacuter nem ezen vaacuteluacuteton kell megfordulnia a centrum projectioacutejaacutenak Meglehet hogy a doumlnteacutesneacutel a centrumot faacutejdalma vagy oumlroumlme indiacutetja meg de ezen indiacutetaacutes okvetlenuumll a centrumban fordul igenre vagy nemre Igy peacuteldaacuteul eacuten az oumlsszes lehetőseacutegeket megfontolva (Liepmann bdquoaufmerksames Vergleichen) azt mondom nem s akkor elesik a frakk kocsi s a toumlbbi keacuterdeacutese A centrumnak ezen fordulata eacuteszrevehetetlen mert magaacutera nem figyelhet ezen koumlzben mert ez naacutela leacutet vagy nemleacutet (oumlnaffirmatio eacutes negatio) harca ő benne magaacuteval mi csak az eredmeacutenyt az eldoumlntoumltt iraacutenyt (igen vagy nem) eacuteszleljuumlk De tagadhatatlan hogy ezen doumlnteacutes nem a keacutepek koumlzt folyik le hanem a centrumban nem is a keacutepek ereje hozza annyira leacutetre mint a centrum ereje eacutes minőseacutege Neacutemelyiket a lakoma finomsaacutega igenre fogja keacutesztetni mdash mert centrumaacuteban a taacuteplaacuteloacute oumlsztoumln praeponderaacutel maacutesikat maacutes indok bdquonem-re fog oumlsztoumlnoumlzni De semmi esetre sem a keacutepek maguk dőlnek jobbra-balra hanem a centrum vagyis az Eacuten az ami doumlnt Erről eacutertesiacutet az erőfesziacuteteacutes eacuterzete melyet Liepmann2 helyesen emelt ki megjegyezveacuten nem egeacuteszen helyes terminologiaacutejaacuteval azt is helyesen hogy bdquoder Willensvorgang bleibt der Erkenntniss unzugaumlnglich (uo) azaz az elhataacuterozaacutes teacutenye

S most maacuter lehet ama centrumnak termeacuteszeteacutet koumlzelebbről megvizsgaacutelni Ezt nevezik rendesen akaratnak s beszeacutelnek az akarat oumlnelhataacuterozaacutesaacuteroacutel az akarat doumlnteacuteseacuteről stb Ezen szoacutelaacutesmoacutedok szerint tehaacutet az akarat magaacuteban erőnek keacutepzeltetik s objectumaacuteul a keacutepet taniacutetjaacutek3 Ezen taniacutetaacutes azonban formalismusban szenved ha a leacutelektan reacutegen belaacutetta hogy az eacutertelem emleacutekezet eacuterzeacutes csak szavak formaacutek melyekkel bizonyos e formaacuteban felleacutepő tartalmat jelzuumlnk akkor idejeacutenvaloacutenak hiszem hogy a facultativ leacutelektannak ezen utolsoacute abstractioacutejaacutet is elejtsuumlk Forduljunk tehaacutet a belső megfigyeleacuteshez hogy ezen finom szaacutelakboacutel megszoumlvoumltt alkatot megeacutertsuumlk

Az oumlnmegfigyeleacutes keacutetseacutegtelenuumll arroacutel eacutertesiacutet hogy akarunk eacutespedig valamit E keacutet alkatreacutesz koumlzuumll a mit vilaacutegosan laacutetjuk az mindig valami keacutep mely nekuumlnk egy oumlsztoumlni hiaacutenynak poacutetleacutekaacutet nyuacutejthatja Ezen mi-vel szemben aacutell a hogy ezen mire ugyanis vaacutegyunk epeduumlnk utaacutena kuumlloumlnboumlző aacuternyalatokban Ez az epedeacutes a hiaacuteny eacuterzete az oumlsztoumlnkoumlteacutesnek oumlnaacutelliacutetaacutesa az oumlsztoumln hiaacutenya ugyanis oumlnaacutelliacutetaacutesaacutenak a megkoumlteacutese (pl eacutehseacuteg melyben a taacuteplaacuteloacute oumlsztoumln vaacutegyoacutedik az eacutetel [poacutetleacuteka] utaacuten) Keacutep (a bdquomi) eacutes vaacutegy (a bdquohogy) felett ott aacutell az Eacuten mely mind a kettőt szemleacuteli mert ő maga ezen kettő s az egeacutesz Eacuten vaacutegyoacutedik enneacutelfogva a keacutep utaacuten De a hiaacuteny csak egy reacutesznek a gaacutetoltataacutesa ezen reacutesszel szemben aacutell az egeacutesz centrum melynek oumlnaacutelliacutetaacutesa a legfőbb Ha ezen egeacutesz hozzaacutejaacuterul a reacutesz vaacutegyaacutehoz akkor a vaacutegy teljesuumll s a hiaacuteny poacutetoltatiacutek Az oumlnmegfigyeleacutes tehaacutet ezt taniacutetja Előszoumlr van egy vaacutegy melynek hataacuterozott sziacutenezete arra mutat hogy hataacuterozott oumlsztoumlni koumlteacutesből szaacutermazik Maacutesodszor van egy keacutep melyre a vaacutegy iraacutenyul s melynek termeacuteszete a vaacutegyeacuteval egyezik azaz mely ezeacutert az oumlsztoumlni hiaacuteny poacutetleacuteka lehet Van harmadszor egy oumlnmagaacuteroacutel tudoacute e kettőtől kuumlloumlnboumlző teacutenyező mely a vaacutegy eacutes poacutetleacutek koumlzoumltt oumlsszehasonliacutetaacutest visz veacuteghez addig mind a kettőt

1 im 44 l 2 im 45 bdquoein Gefuumlhl der Anstrengung mdash de csak a doumlnteacutest megelőzőleg 3 Igy meacuteg Hartmann E in (Philos des Unbewussten) eacutes maacutesok Wundt sem tud vele mit kezdeni


___________________________________________________________________________________


szegzi s megaacutelliacutetja azutaacuten raacutemondja a vaacutegy iraacutenyaacutera hogy igen vagy nem A vaacutegy csak reacuteszleges a vaacutegy taacutergya is csak partialis azaz ezek az egeacutesz oumlnteacutetnek csak mozzanatai melyekről az egeacutesz tud (azaz melyekben az egeacutesz magaacutet aacutelliacutetja) ezen partialis koumlteacutesekkel szemben aacutell az egeacutesz haacutetralevő oumlnteacuteti tartalom mely magaacuteroacutel szinteacuten tud meacutegpedig kivaacutelt azon reacuteszeacuteben mely az oumlnteacutet individualis centrumaacutet alkotja (az individuum eacutertelmi alkataacutenak suacutelypontja vouml 25 sect)

Az elhataacuterozaacutesban tehaacutet szoacute van egy reacutesznek eacutes egy egeacutesznek oumlsszemeacuterkőzeacuteseacuteről mely egeacutesz-magaacuteroacutel tud Nekuumlnk az egeacutesznek koumlzvetlenuumll egy reacutesze sem jut tudatunkba mely peacuteldaacuteul a vaacuteggyal szemben eacuterveacutenyesuumllni oacutehajtana de tudomaacutesunkra jut az eacuterveacutenyesuumlleacutesi toumlrekveacutes az egeacutesznek oumlsszvaacutegya uacutegy mintha egy pontban volna oumlsszpontosiacutetva Ezt a koumlzeacuteppontot (mely egyszerűnek laacutetszik mivel mint nem kuumlloumlnoumldoumltt egyseacuteges substantia tud magaacuteroacutel s iacutegy csak az oumlnaacutelliacutetaacutes egyseacuteges toumlrekveacuteseacutet tudjuk) Eacutennek szoktuk nevezni Ezen Eacutennek belefekveacutese a partialis vaacutegy iraacutenyaacuteba vagyis a partialis vaacutegynak igenleacutese az egeacutesz oumlsszvaacutegya aacuteltal neveztetik akaratnak Amiacuteg az oumlsszegyseacuteg oumlnaacutelliacutetaacutesa nem jaacuterul az egyes vaacutegyhoz addig csak toumlrekveacutessel van dolgunk a centrum hozzaacutejaacuterulaacutesa az elhataacuterozaacutesban teszi a partialis vaacutegyat akarattaacute Az akarat enneacutelfogva az egeacutesz oumlnteacutet uralma az egyes vaacutegyak felett Az egeacutesznek reactioacuteja az egyes oumlsztoumln vaacutegya elleneacuteben tehaacutet az amit cselekedetnek nevezuumlnk s amennyiben az egeacutesz oumlnteacutet a partialis vaacutegyat elfogadja annyiban az bdquoigen mdash ellenkezőleg a bdquonem iraacutenyaacuteban dől el a hataacuterozat

A cselekedet elmeacutelete ezzel biztos eacutes positiv teacutenyalapokra taacutemaszkodik (melyeket az bdquoE eacutes V II koumlteteacuteben az akarat fejtegeteacuteseacuteneacutel maacuter reacutegen elismereacutes neacutelkuumll taniacutetottam s kimutattam) Az egeacutesz emberi oumlnteacutet szervezete amennyire a physiologia eacutes psychologia felderiacutetette egyezik a fent (35 sect) tett megkuumlloumlnboumlzteteacutesekkel A puszta reflexmozdulatok topice is kiacutevuumll maradnak a cselekedetek koumlreacuten mert csak az alsoacute centrumok associativ viszonyaiboacutel szaacutermaznak Az eacuterzeacutekletek aacuteltal megindiacutetott reactioacutek (veacutedő reflexek pl) ugyanezen okboacutel reacuteszesuumllnek ugyanazon sorsban Minden oumlsztoumlnszerű hirtelen reactio ha az indulatok vihara ragadja az egeacuteszet a partialis vaacutegy iraacutenyaacuteba szinteacuten nem tiszta cselekedet (baacuter beszaacutemiacutetjuk mert a postulatum ez leacutegy eszes) Csak amikor az Eacutenbe hatol az inger azaz az oumlnteacutet ismeretlen szerkezetű egyseacuteges organismusaacuteba melyben idealiter egyuumltt van az oumlnteacutetnek realitaacutessaacute fejlett tartalma mdash akkor van szoacute tiszta eacutes teljes cselekedetről Csak ott vagyunk ugyanis magunk mi magunk ott dől el mi bennuumlnk a kuumlzdelem ott tulajdoniacutethatjuk magunknak a cselekedetet az alsoacutebb stadiumokon csak a reacuteszek a keruumlleti teacutenyezők egymaacuteskoumlzti dulakodaacutesa foglal helyet ezt pedig magunknak csak annyiban tulajdoniacutethatjuk amennyiben a golyoacutenak tulajdoniacutetjuk azt hogy gurul azaz nem szaacutemiacutetjuk be felelősseacuteguumlnkbe Ezen magunkban a processus teljesen ismeretlen mi csak a bennuumlnk duacutelt vihar aacuteltal partravetett kagyloacutekroacutel eacutes maacutes leacutenyekről sejthetjuumlk milyen meacutelyseacutegig kavarta fel a szeacutel a tenger belsejeacutet

Jegyzet Ezen tan nagyban kuumlloumlnboumlzik attoacutel amit meacuteg az bdquoE eacutes V II koumlteteacuteben hirdettem s meacutegis csak annak koumlvetkezetes keresztuumllvitele Ott ugyanis azt taniacutetottam hogy az Eacuten = oumlntudat s oly oumlsztoumln az oumlnteacutetben mint a toumlbbi csakhogy tartalma az oumlntudatossaacuteg A szemleacuteleti keacutep melyet ezen viszonyroacutel rajzoltam uacutegy laacutetszott mintha az oumlntudatot a toumlbbi melleacute teacuterbelileg is elhelyezte volna Mondtam ugyan (II K) hogy az oumlntudat szaacutemaacutera nem kell kuumlloumln topikus elhelyezeacutest suumlrgetni de az Eacutent meacutegis centralis kuumlloumln erőnek tekintettem Ezen felfogaacutes most annyiban vaacuteltozott amennyiben 1 az oumlntudat minden oumlsztoumlnnel kapcsoltatik mint formai oldala 2 ezen formai oldalt a projectioacuteval azonosiacutetom melyben valami tartalom az oumlnteacutetben magaacutet fenntartja 3 az Eacuten alatt nemcsak ezen formai oumlntudatos vonaacutest eacutertem hanem az oumlnteacutetnek leacutenyegeacutet idealis alakjaacuteban Ezen pontra is van az bdquoE eacutes V II koumlteteacuteben utalaacutes de kuumlloumlnoumlsen egy oumlnaacutelloacute cikkben fejtegettem (bdquoA leacutelektan ism elm alapjai problema Az oumlntudatroacutel a M Ph Sz 1890-iki eacutevf-ban) Ott az Eacutennek vagy az oumlnteacutetnek leacutenyegeacutet subjectiv keacutepben kerestem melyet a realiter felismert positiv oumlnteacuteti tartalomhoz hozzaacuteteszuumlnk mint idealis egyseacutegeacutet Ezen egyseacuteget eacuterveacutenyesiacutetem most az bdquoegeacutesz-nek gondolataacuteban Ezen egeacutesz ki nem fejlett bdquo(azaz nemtudatos) leacutenyeg ennek alkotoacute reacuteszei az oumlsztoumlnoumlk melyek tőle fuumlggetlenuumll nem leacutetezhetnek Ezen egeacutesznek van oumlnmagaacuteroacutel oumlssztudata (= oumlntudat) de van tudata a reacuteszekről is (reacutesztudat) Amaz egeacutesznek reactioacuteja az ismeretlen elhataacuterozaacutes eredmeacutenye az elhataacuterozaacutes ez egyseacutegnek mysteriosus oumlnkuumlzdelme ezen oumlnmagaacuteval valoacute kuumlzdelemről tudomaacutest szerzuumlnk a toumlrekveacutes eacutertelmeacuteben De a doumlnteacutes toumlbbeacute nem az oumlntudatba esik mint eddig gondoltam hanem az Eacuten egeacuteszeacutebe mi csak ennek projectioacutejaacutet eacuterezzuumlk kuumlzkoumldeacuteseacuteben mint faacutejdalmat eacutes erőlkoumldeacutest A dolog igy vilaacutegosabb eacutes koumlvetkezetesebb a homaacutely mely a kuumlloumln Eacutenerő elhataacuterozaacutesi actusaacutet fedi most sem tűnt el de nem is nagyobb a leacutelektani fejtegeteacutesek bizonyos fokig el fognak vaacuteltozni de a teacutenyaacutellaacutesnak a jelenlegi fogalmazaacutes megfelelőbb A veszeacutelyben forgoacute personalis egyseacuteget az intellectualis alkat fogalmaacuteval meg lehet menteni melynek suacutelypontjaacuteban van a legeacuterteacutekesebb gondolat elhelyezve melynek oumlnmagaacuteroacutel valoacute tudaacutesa nem mysteriosusabb teacuteny mint az oumlntudat teacutenye aacuteltalaacuteban

37 sect A cselekedet folyamataacutenak momentumai Az előzmeacuteny eacutes eredmeacuteny viszonya a cselekedethez a felelősseacuteg csiraacuteja az okozaacutes

A 33mdash36 sect-ok fejtegeteacutesei azt eredmeacutenyezteacutek hogy az erkoumllcsi becsleacutes taacutergya a cselekedet Ezen bdquocselekedet koumlreacuteből kizaacutertuk az egyszerű reflexeket mint a vis maior folytatoacutedaacutesait az oumlnteacutetben kizaacutertuk az


___________________________________________________________________________________


eacuterzeacutekenyseacuteg aacuteltal koumlzvetiacutetett hirtelen reactioacutekat s csak azt minősiacutetettuumlk cselekedetnek ami az oumlntudatboacutel veszi kiinduloacute pontjaacutet Az oumlntudatban laacutetvaacuten a point de resistance minden cselekedet szaacutemaacutera a cselekedetet uacutegy hataacuteroztuk meg hogy az a centrumnak nyilvaacutenulaacutesa A keacuterdeacutes azutaacuten a centrum termeacuteszeteacutere iraacutenyult melyet rendesen akaratnak neveznek Mi ezen elnevezeacutest keacutetseacutegesnek tartvaacuten maacutesutt kerestuumlk a leacutenyeget az akarat ezen leacutenyegnek csak oumlnprojectioacutei formaacuteja tartalma azonban az intellectualis alkatban kerestetett Ezen intellectualis alkatnak vagy az idealis charakternek vagy ideaacutenak a nyilatkozataacutet talaacuteltuk annak ami akar Amikor ezen tartalom magaacutet megvaloacutesiacutetani toumlrekszik akkor azt mondjuk az Eacuten akar S maacuter most szuumlkseacuteges hogy ennek eacutertelmeacutet vilaacutegossaacute tegyuumlk alkotoacute elemeinek feltuumlnteteacuteseacutevel meacutegpedig toumlbbeacute nem in abstracto hanem concret peacuteldaacutekon felmutatvaacuten azt

Valaki peacutenzt akar szerezni Ezt a ceacutelt bizonyos eacuterzeacuteki alakban fiacutexirozza (pl arany tekercsek egy peacutenztaacuterban) Az ember mit tesz mostan Odamegy a peacutenztaacuterba előveszi a cassakulcsokat felnyitja belemarkol zsebreteszi mdash megvan a peacutenz A ceacutel el van eacuterve a szerzeacutes a peacutenzt sajaacutet zsebeacutebe akarta aacutethelyezni a siacutekaacutethelyezeacutes megtoumlrteacutent Nem lehet befejezettebb teacuteny mint az aranytekercs a peacutenztaacuteros zsebeacuteben Elemezzuumlk maacuter most ezen cselekedetet leacutelektani alkotoacuteira

A folyamatnak egyes elemeit egymaacutessal kapcsolatban laacutetjuk ezen kapcsolt sornak mely a cselekedetnek egeacuteszeacutet keacutepezi van eleje eacutes veacutege s azzal magaacuteban zaacutert individualis egyseacuteget keacutepez A peacutenztaacuterost talaacuten az arany laacutetaacutesi keacutepe hatotta meg legelőszoumlr (uacutegy mint pl a szeacutep nő laacutetaacutesa bűnoumls gerjedelmekre keacutesztet) s ennyiben ez lehet az egeacutesz sornak occasioacuteja vagy alkalmi oka De ameddig ezen laacutetaacutes csak keacutep eacutes theoria addig nem lesz belőle cselekedet a legszebb nő egyszerűen aesthetikai taacutergy marad a keacutep nem indokol mdash ez csak csaacutebiacutetoacute alkalom de a cselekedetnek nem motiacutevuma A motiacutevum mindig maacuter magunkban szunnyad az Eacutennek subjectiv aacutellapotaacuteban rejlik Ezen subjectiv aacutellapotot nevezzuumlk hiaacutenynak s e hiaacuteny neacutelkuumll a keacutepnek motivaacuteloacute ereje nincsen Szuumlkseacutegkeacutepen kell tehaacutet a csaacutebiacutetoacute alkalom eacutes az indiacutetoacute ok vagy motiacutevum koumlzoumltt hataacuterozott kuumlloumlnbseacuteget tenni Az egeacutesz koumlrfolyamatnak első pontjaacutet keacutepezheti a kuumllső inger de rugoacutejaacutet a cselekedetnek csak a belső keacuteszenfekvő hiaacuteny adja

Jegyzet Tettlegesseacutegekneacutel a cselekedet indiacutetoacute oka teacutenyleg kuumllső az ellenfeacutel uumlteacutese faacutejdalmat okoz s e faacutejdalom a visszahataacutes oumlleacutes oka A bűnteacutenyek egy reacuteszeacuteben tehaacutet a kuumllső alkalom a koumlrnek első integraacuteloacute mozzanata De a cselekedet stricte veacuteve koumlzvetlenuumll indokaacutet csak a faacutejdalomban nyeri

Mikor lesz tehaacutet a kuumllső inger a cselekedet koumlreacutenek okozoacuteja s kezdője Előszoumlr akkor mikor directe a hiaacuteny okozoacuteja (pl a kuumllső taacutemadaacutes) maacutesodszor pedig amikor a keacutesz hiaacuteny poacutetleacuteka Mindkeacutet esetben azonban a psychologiai motiacutevum a hiaacutenyeacuterzet A peacutenztaacuterosban bizonyosan eacuteleacutenk hiaacutenyeacuterzetnek kellett eacutelnie amikor az aranyat zsebre tette a szeacutep asszony keacutepe pedig uacutegy tűnt fel a soacutevaacuter szemleacutelőnek mint nemi oumlsztoumlne hiaacutenyaacutenak poacutetleacuteka E hiaacutenyeacuterzet neacutelkuumll egyik sem bdquocselekedettrdquo volna

A leacutelektani megfejteacutes enneacutelfogva a hiaacutenyeacuterzet megeacuterteacuteseacutetől fuumlgg Erről eacutes fajairoacutel maacuter a 17 sect-ban volt szoacute s azeacutert a megeacuterteacutes koumlnnyen eszkoumlzoumllhető A hiaacuteny mindenkor az oumlnteacutet egy reacuteszeacutenek korlaacutetoltataacutesaacuteboacutel ered s a hiaacutenyeacuterzet az oumlnteacutetben tudomaacutesulveacutetele ennek A hiaacutenyeacuterzet (pl nyomaacutesnaacutel kellemetlen kuumllső ingerekneacutel stb) roumlgtoumlni poacutetlaacutesra is indiacutethat s akkor eacuterzeacutesileg motivaacutelt actioacuteval van dolgunk de nem actussal De a hiaacutenyeacuterzet oly termeacuteszetű is lehet hogy csak koumlzbeeső tagokon aacutet nyerhet kieleacutegiacuteteacutest Ekkor az egyes oumlsztoumln hiaacutenya (a partialis bdquovaacutegy) csak az oumlsszvaacutegy uacutetjaacuten eleacutegiacutethető ki Ebben az esetben az oumlsszegyseacuteg oumlnfenntartaacutesi vaacutegya s az egyes oumlsztoumln partialis hiaacutenya aacutellanak szemben egymaacutessal vagyis az Eacuten oumlntudatosan hat vissza az egyes oumlsztoumln hiaacutenyaacutera Az Eacutennek ezen visszahataacutesa a partialis hiaacutenyt szegzi egybeveti az oumlsszesseacuteg oumlnfenntartaacutesaacuteval s megfontolja az igen eacutes nem keacuterdeacuteseacutet Ezen aacutellapot melyben az Eacuten egyseacutege a partialis oumlsztoumlnnel meacuterkőzik a megfontolaacutes Az egyseacuteg vaacutegyaacutenak (az idealis Eacutennek) győzelme a keacuterdeacutes eldoumlnteacutese vagyis leacutelektanilag az Eacuten helybenhagyja vagy elveti a partialis vaacutegyat Az első esetben meghagyja helyeacuten azaz engedi uacutetjaacuten haladni a partialis vaacutegyat a maacutesodikban elejti azaz uacutetjaacutet aacutellja a lefolyaacutesaacutenak

Az első esetben a partialis vaacutegy az Eacuten ceacuteljaacutevaacute emeltetett Azaz amit a reacutesz hiaacutenyeacuterzete kiacutevaacutent azaz a hiaacuteny poacutetlaacutesa lett a ceacutel Ez a cselekedet folyamataacuteban a hataacuterozat (Entschluss) mely enneacutelfogva nem ismereacutesi alak hanem az oumlsszvaacutegynak az akaratnak az actioacuteja A hataacuterozattal meg van jeloumllve a projectio ceacutelpontja s most kezdődik a megvaloacutesiacutetaacutes A megvaloacutesiacutetaacutes nem maacutes mint azon actioacutek egyseacutege amellyel a hiaacuteny siacutekjaacuteba a poacutetleacutek aacutethelyezkedik Ha a hiaacuteny az idealis oumlsztoumlnoumlkben van akkor ezekbe kell a poacutetloacute reactioacutenak besugaacuterzania peacuteldaacuteul tudomaacutenyos műveacuteszi foglalkozaacutesoknaacutel ha a hiaacuteny a realis (fenntartoacute) oumlsztoumlnoumlkben szeacutekel akkor a kuumllső mozdulatoknak kell koumlzbejoumlnnioumlk a megvaloacutesiacutetaacutes belső paacutelyaacutejaacutet mintegy kitaacutegiacutetva Az emberek rendesen csak ezt veszik cselekedetnek pedig ez (pl műremek eacutes iparos alkotaacutes) csak a cselekedetnek caput mortuuma melyet a hiaacuteny elvaacutelaszthatatlan szaacutelakkal fűz az egyseacuteghez hovaacute visszasugaacuterozva a boldogsaacuteg eacuterzeteacutet okozza

Oumlsszefoglalva tehaacutet a cselekedet mozzanatait ezen oumlsszefuumlggeacutest nyerjuumlk A legtoumlbb cselekedetre 1 kuumllső alkalmi ok csaacutebiacutet (pl arany) de 2 a folyamat megindiacutetoacuteja mindig egy hiaacuteny eacuterzete mely az Eacutennek


___________________________________________________________________________________


korlaacutetoltataacutesaacuteval jaacuter (pl kieleacutegiacutetetlen nemi oumlsztoumln aesthetikai vagy socialis hiaacutenyok eacuterzete) E hiaacutenyeacuterzet nem maacutes mint az egyes oumlsztoumln reactioacuteja koumltteteacutese ellen mit bdquopartialis vaacutegynak mondunk amely sokszor reflexiv kieleacutegiacuteteacutessel veacuteget eacuter A partialis vaacuteggyal szemben előaacutell 3 az Eacutennek (az oumlsszegyseacutegnek) reactioacuteja mely a partialis vaacutegyat az oumlsszvaacuteggyal oumlsszehasonliacutetja (a megfontolaacutes igen vagy nem) Ezen ingadozaacutest megszuumlnteti az Eacuten szava ennek tuacutelsuacutelyra kerekedeacutese 4 a hataacuterozat Ha ezen hataacuterozat az egyes vaacutegyat az oumlsszegyseacuteg projectioacutejaacuteba mintegy beleolvasztja akkor 5 az egyes vaacutegy kieleacutegiacuteteacutese az oumlsszegyseacuteg ceacuteljaacuteul ismertetik el s az oumlsszegyseacuteg 6 vaacutelaszt az eszkoumlzoumlk koumlzoumltt melyek az egyes oumlsztoumln termeacuteszeteacutenek megfelelően a poacutetleacutekot a hiaacuteny siacutekjaacuteba aacutetviszik Ez eszkoumlzoumlk az idealis eacutes realis hiaacutenyok szerint kuumlloumlnboumlzők Ezen eszkoumlzoumlk műkoumldeacutese 7 a ceacutel megvaloacutesiacutetaacutesaacutera vezet amivel az egeacutesz koumlrfolyamat 8 a kieleacutegedeacutes boldogsaacutegaacuteban veacuteget eacuter hogy uj vaacutegyak szaacutemaacutera uj teacutert engedjen

A cselekedetnek enneacutelfogva főmozzanatai 1 az indok (motiacutevum) 2 a hataacuterozat 3 a ceacutel felaacutelliacutetaacutesa 4 a megvaloacutesiacutetaacutes eszkoumlzei A cselekedet tehaacutet amint ebből laacutethatoacute egy oumlsszefuumlggő teveacutekenyseacuteg mely mintegy folytataacutesa a kuumllső vilaacuteg hatalmaacutenak az inger leacutetesiacuteti a belső indokot ezen reacuteszszerű koumlteacutes aacutetterjed az egeacutesz oumlnteacutetre mely uacutetjaacutet aacutellja s a maga erejeacutevel maacutes iraacutenyba tereli melynek veacutegeacuten az oumlnteacutet megvaloacutesulaacutesaacutet kifejleacuteseacutet talaacuteljuk ceacutelul A cselekedet goumlrbeacutejeacutenek keacutet szaacutera koumlzuumll az egyik az Eacutenbe vezet a maacutesik az Eacutenből előbb kifeleacute azutaacuten pedig az eredmeacutenyben uacutejra az Eacutenbe reflectaacuteloacutedik idealiter ha sokszor uacutegy laacutetszaneacutek is mintha a realis eredmeacuteny (Erfolg) kiacutevuumll maradna az egyesnek hatoacutekoumlreacuten A cselekedet enneacutelfogva az oumlnteacutet motivaacutelt oumlnaacutelliacutetaacutesa vagy oumlnfenntartaacutesa a cselekedet szuumllőokaacuteul az idealis Eacuten egyseacutege tekintendő ez adja meg a reactioacutenak jellemeacutet az ő megnyilvaacutenulaacutesa leacuteveacuten a cselekedet Ezen goumlrbe mellyel a cselekedetet aacutebraacutezolhatjuk a nemtudatosba hatol s az Eacutennek azon actioacuteja mellyel a reacuteszszerű vaacutegyat elfogadja vagy elutasiacutetja az egeacutesz koumlrnek mysteriosus punctum saliense Erről semmit sem tudunk s azeacutert sem indeterminismus sem determinismus e pontot fel nem deriacutetheti

Megjegyzendő meacuteg itt hogy a cselekedet maga eacutepp uacutegy megkuumlloumlnboumlztetendő az eredmeacutenytől mint megkuumlloumlnboumlztetjuumlk az előzmeacutenytől Az előzmeacuteny a cselekedeti goumlrbeacutenek felszaacutelloacute pontjaacutet jelzi az eredmeacuteny azt amelyneacutel a vilaacutegba visszateacuter Az előzmeacuteny egeacuteszen a koumlrnyezettől fuumlgg az eredmeacutenyneacutel kezdődik az oumlnteacutet teveacutekenyseacutegeacutenek folytataacutesa a kuumllső valoacutesaacutegban Amaz enneacutelfogva az egyeacuteniseacuteggel nem aacutell felelősseacutegi viszonyban az eredmeacuteny eacutes oumlsszegyseacuteg koumlzoumltt ezt a causalis viszonyt fenntartjuk s az Eacutent az eredmeacutenyeacutert felelősnek aacutelliacutetjuk

A felelősseacuteg fogalmaacutenak csiacuteraacuteja enneacutelfogva az okozaacutesban keresendő1

38 sect Az erkoumllcsi becsleacutes reacuteszletes objectumai a cselekedetben Az elhataacuterozaacutes mint egyeduumlli erkoumllcsi objectum

A veacutegrehajtaacutes eacutes eredmeacuteny csak hasznossaacutegi megiacuteteacuteleacutes taacutergyai

Miutaacuten a cselekedet folyamataacutenak elemeivel megismerkedtuumlnk hozzaacutefoghatunk a cselekedet becsleacuteseacutenek elemzeacuteseacutehez Az első keacutet keacuterdeacutes ez 1 a cselekedet mely mozzanataacutehoz fűződik a becsleacutes eacutes 2 ezen becsleacutes haacutenyfeacutele

1 Az előzmeacuteny mint a cselekedeti goumlrbeacutenek physikai felteacutetele nyilvaacuten nem esik a becsleacutes alaacute mikor a cselekedet eacuterteacutekeacutet kutatjuk A becsleacutes csak a folyamati laacutenc szemeihez fűződik Itt is a tapasztalat eliminatioacutet veacutegez A leacutelektani indok akaacutermennyire szoktaacutek is a koumlzeacuteletben becsleacutes taacutergyaacuteul tekinteni2 meacuteg sem tartozhatik oda A cselekedet indoka ugyanis mindig a hiaacuteny (37 sect vouml bdquoAz eacuterteacutekelm feladata 32 sk l) ezen hiaacuteny nem fuumlgg tőluumlnk hanem a vis maior okozata az oumlnteacutetben s enneacutelfogva valamint a nagy kimeruumlleacutes utaacuten el kell aludnunk uacutegy a koplalaacutes utaacuten eacutehezuumlnk stb Az indok enneacutelfogva nem esik a cselekedet eacuterteacutekeacutenek koumlreacutebe eacuterteacuteke csak a poacutetlaacutesban nyilvaacutenul vagyis azon teacutenyekben miket maga utaacuten vonz kuumlloumlnben a hasznossaacutegi viszony tagsaacutegi voltaacuten kivuumll mindenuumltt egyenlő eacutes egyforma eacuterteacutekű Mert nekuumlnk a hiaacuteny eacuterzete a mozgatoacute eacutes egyetlen leacutelektanilag indiacutetoacute ok

Ezen teacutenyaacutellaacutes feacutelreismereacutese okozta hogy a koumlzoumlnseacuteges eacuteletben joacute eacutes rossz alacsony eacutes nemes indokokroacutel beszeacuteluumlnk ahol voltakeacutepen ceacutelokat eacutertuumlnk alatta A cselekedet leacutelektani forraacutesa ugyanis a vaacutegy a vaacutegy pedig egy hiaacutenynak nyilvaacutenulaacutesa a hiaacuteny ellen toumlrteacutenik a reactio a toumlrekveacutes oumlnaacutellitaacutesra s eacuteppen ennek

1 Binding Karl (Normen II 9) bdquoes faumlllt Verursachung und Verantwortlichkeit zusammen Eacutes p 42 bdquoDer Bgf der Handlungen schliesst den der Zurechnung schon in sich ein() 2 Binding (Normen II 7) felfogaacutesa a ceacutel eacutes a leacutelektani indok zavaraacutet mutatja


___________________________________________________________________________________


tudata a vaacutegy Ha eacuten joacuteteacutekonysaacutegra szaacutenom el magamat akkor ennek az az oka hogy e joacuteteacutekonysaacuteg neacutelkuumll hiaacutenyt eacuterzek ezt poacutetolni vaacutegyom s ebből ered peacuteldaacuteul a szegeacutenyek istaacutepolaacutesa Ha engem valaki megseacutertett e seacuterteacutes akaacuter testi akaacuter lelki megszoriacutetaacutesa az eacuten oumlnteacutetemnek eacuten e megszoriacutetaacutest megszuumlntetni vaacutegyom s veacutegzek erre vonatkozoacute mozdulatokat A cselekedetek joacutesaacutega nem fuumlgg a leacutelektani indok joacutesaacutegaacutetoacutel Bentham1 aki a reacutegi tanok ezen ferdeseacutegeacutet eacuterezte a motiacutevumok tanaacutera nagy suacutelyt fektetett de legveacutegső gyoumlkereacuteig nem hatolt Szerinte indok vagy rugoacute alatt bdquois meant anything that can contribute to give birth to or even to prevent any kind of action (X 2) De mindig eacutelv vagy kiacuten az ami a tettet megelőzi (bdquoit is a pleasure pain or other event that prompts to action (X 6) a rugoacute semmi maacutes mint eacutelv vagy kiacuten (bdquonothing more than pleasure or pain operating in a certain manner X sect9) Minthogy azonban az egyeduumlli joacute az eacutelv az egyeduumlli rossz a kiacuten azeacutert voltakeacutepen ott is ahol a kiacuten a rugoacute a tulajdonkeacutepeni motiacutevum ennek megszuumlnteteacutese vagyis az anticipaacutelt eacutelv Eacutes ez a Betham-feacutele tannak leacutelektani teacutevedeacutese melyben ő is indokot eacutes ceacutelt oumlsszeteacuteveszt Leacutelektani rugoacuteja a cselekedetnek csak a kiacuten de a cselekedet ceacutelja e kiacuten eltaacutevoliacutetaacutesa vagy az eacutelv Hogy peacuteldaacuteul a kegyetlenseacuteg ceacutelja a maacutes kiacutenjaacuten valoacute oumlroumlm (bdquowretched pleasure im p 101) azt B az illető helyen igen vilaacutegosan mutatja ki de ott is a rugoacute a kegyetlennek lelki kiacutenjaacuteban rejlik melyet ezzel a termeacuteszetellenes eacutelvvel meg akar szuumlntetni Az elmegyoacutegyaacuteszat szaacutemtalan esettel taacutemogatja ennek a tanomnak helyesseacutegeacutet

Miutaacuten a teacutevedeacutes egyszer megtoumlrteacutent B a koumlvetkezmeacutenyekben is teacuteved Ő ugyanis azt koumlvetkezteti ebből hogy a motiacutevumok nem lehetnek aacutellandoacutean joacutek vagy rosszak (bdquono motives are either constantly good or constantly bad ch X sect 2) mert mindennemű motivum lehet akaacuter joacute akaacuter rossz cselekedetnek forraacutesa (12 sect uo) Ő azeacutert meacutegis kuumlloumlnbseacuteget tesz joacute eacutes rossz motiacutevumok koumlzt sőt koumlzoumlnyoumls motiacutevumokat is ismer (indifferent (ch X 31 sect) aszerint mint a tapasztalat mutatja hogy ilyen joacute vagy rossz koumlvetkezmeacutenyeik vannak2 Azonban ezen eacuterteacutekeleacutes nyilvaacuten elteacuteveszti a taacutergyaacutet Nem a motiacutevum maga a joacute vagy rossz hanem ezen tulajdonsaacutega csak reflexfeacutenye a cselekedetnek mely innen a motivatio homaacutelyos folyamataacutera visszaverődik A tiszta teacuteny melyet Bentham eacuteleseszű fejtegeteacutesei teljesen elinteacuteztek az hogy a leacutelektani motiacutevum nem esik az erkoumllcsi vagy jogi becsleacutes koumlreacutebe Erkoumllcsileg ezen teacutenyleges rugoacute mint pusztaacuten oumlnkeacutenytelen psychikai reactio egeacuteszen koumlzoumlnyoumls baacuter jellemtani tekintetben felette fontos heuristikus vezeacuterfonal a charakter intellectualis alkataacutenak megtalaacutelaacutesaacutera

Jegyzet Ezzel elutasiacutetjuk egyuacutettal azon alaptalan tolakodaacutest mely az ember belsejeacuteben turkaacutelni mereacuteszkedik a motiacutevumok utaacuten Ezen turkaacutelaacutes alaptalan mert a legmagasztosabb aacuteldozatnak s a legaljasabb oumlnzeacutesnek leacutelektani motiacutevuma koumlzoumls a hiaacuteny Az pedig ami utaacuten a kiacutevaacutencsisaacuteg soacutevaacuter szeme fuumlrkeacutesz a motiacutevum nemesseacutege vagy szennyesseacutege mdash ezen ponton nem talaacutelhatoacute

A hiaacutenyeacuterzet enneacutelfogva csak physikai eredmeacuteny mely a becsleacutes koumlreacuteből kizaacuterandoacute valamint nem ez a forduloacute pontja a cselekedetnek uacutegy nem is esik a cselekedet eacuterteacutekeacutenek kutataacutesi koumlreacutebe Van azonban a hiaacutenynak reverse amely toumlbbnyire maacuter a vaacuteggyal egyuumltt leacutep fel tudniillik a poacutetleacutek A hiaacutenyra vilaacutegossaacutegot vet annak pozitiv complementuma a poacutetloacute keacutep ennek az eacuterteacutekeacutet az intellectualis alkat momentumainak fejtegeteacuteseacuteből ismerjuumlk (17 18 sect) Az egyes vaacutegynak eacuterteacuteke (vouml 37 sect) ezen positiv keacutep eacuterteacuteke szerint aacutellapiacutettatik meg peacuteldaacuteul eacutehseacuteg mdash eacutetel socialis elismereacutes mdash munka hizelgeacutes tolvajlaacutes Amilyen ezen poacutetleacutek olyan a hiaacutenynak nemesseacutegi s egyeacuteb eacuterteacuteke Aacutemde meacuteg ezen eacuterteacutek sem erkoumllcsi hanem csak intellectualis eacuterteacutek a cselekedetnek ilyen intellectualis eacuterteacuteke akkor is lehet ha nem tiszta belaacutetaacutesboacutel hanem reacuteszvevő indokokboacutel folyik (sympathia antipathia) Peacuteldaacuteul valakinek gyermeke szenved s ő e szenvedeacutest megakarja szuumlntetni roumlgtoumln minden hosszas elmeacutelkedeacutes neacutelkuumll Ez esetben a poacutetleacutek az intellectualis eacuterteacutek magas fokaacuten aacutell s a cselekedet ezen szempontboacutel nagy eacuterteacutekkel bir de hiaacutenyzik neki meacutegis az ami a cselekedetnek betetőzője a centrum aacuteltali oumlntudatos elismerteteacutes Lehet enneacutelfogva a cselekedet eacuterteacutekeacutet a poacutetloacute keacutep intellectualis eacuterteacuteke utaacuten is megaacutellapiacutetani s talaacuten koumlzelebb is keruumlluumlnk ezzel a valoacutedi eacuterteacutekeacutehez mint a B aacuteltal ajaacutenlatba hozott eredmeacutenyekkel mikről alaacutebb tuumlzetesebben fogunk szoacutelani (ch III 13) A koumlzeacuteletben ezt szoktuk a cselekvő szaacutendeacuteka alatt eacuterteni a szaacutendeacuteknak tartalmaacutet ugyanis a poacutetloacutekeacutep keacutepezi s mi uacutegy szoktuk az embereket megiacuteteacutelni ahogy a szaacutendeacutekba vett poacutetlaacutest eacuterteacutekeljuumlk Egy embert aki a maga alsoacutebb oumlsztoumlneinek poacutetleacutekaiba meruumllt el kevesebbre becsuumlluumlnk mint azt aki maacuteseacutet eleacutegiacuteti ki (peacuteldaacuteul enni ad maacutesnak) mert ez utoacutebbihoz a cselekvőben magasabb motiacutevumok (azaz poacutetleacutekok) megleacutetele szuumlkseacuteges melyek elől az alsoacutebb poacutetleacutekok meghaacutetraacutelnak

1 Bentham J bdquoAn introduction to the principles of morals and legislation ch X of motives 2 Bentham (ch X sect 31) 1 good m 2 bad motives eacutes 3 indiff m koumlzt tesz kuumlloumlnbseacuteget Keacutesőbb (ch X 34 sect) bdquomore commodious method-ot alkalmaz s az elosztaacutes ez 1 Social m a) good will b) love of reputation c) desires of amity d) religion 2 dissocial ez a displeasure 3 self-regarding m a) phys desire b) pecuniary interest c) love of power d) self-preservation A szeretet = bdquopurely social a reputation religion amity = bdquosemisocial (Adizon szerint bdquoreligion is the hightest species of self-love) mdash Szembeoumltlik a motivumok eacutes ceacutelok oumlsszekevereacutese


___________________________________________________________________________________


A cselekedet eacuterteacutekeleacuteseacutenek csomoacutepontja azonban csak az elhataacuterozaacutesban leacutep fel Mi keacutepezi az elhataacuterozaacutesban azon momentumot mely tetszeacutesuumlnket magaacutera vonja A koumlzeacuteletben ritkaacuten hatolunk elő ennyire a mi eacuterteacutekeleacutesuumlnkkel toumlbbnyire a szaacutendeacutek eacutes az eredmeacuteny azon objectumok melyekre tetszeacutesuumlnk iraacutenyul s ez a praxisnak teljesen elegendő De ha maacuter idaacuteig haladtunk is akkor is nagy zavarodaacutes eacuteszlelhető a factum tekinteteacuteben melyre a helyesleacutes iraacutenyuacutel meacuteg a tudomaacutenyos elemzeacutesek tereacuten is mert az elhataacuterozaacutest egyszerűnek keacutepzeljuumlk pedig ez is elemi phasisok sorozataacutet mutatja (l 36 s kivaacutelt 37 sect-t) Minden phasishoz kuumlloumln becsleacutes fűződik s az oumlsszeg az amit mint oumlssztetszeacutest szoktunk nyilvaacuteniacutetani

Az elhataacuterozaacutes processusa alatt az igen vagy nem keacuterdeacuteseacutenek eldoumlnteacuteseacutet eacutertjuumlk s a koumlvetkező mozzanatokban folyik le 1 a partialis vaacutegy eacutes poacutetleacuteka hat az Eacutenre 2 az Eacuten ezen vaacutegyat (eacutes poacutetleacutekaacutet) maacutes vaacutegyakkal eacutes poacutetleacutekaikkal (az Eacuten egyseacuteges vaacutegyaacuteval) veti egybe 3 az Eacuten a partialis vaacutegyat helyesli vagy elejti miutaacuten magaacuteban eldoumlntoumltte az eacuterteacutek keacuterdeacuteseacutet Ezen processus rendesen egynek tűnik fel s folytonos osztatlan actioacutenak pedig minden leacutepeacutese kuumlloumln tetszeacutesre ad alkalmi okot Milyen tetszeacutesek fűződnek tehaacutet ezekhez s milyen eacuterteacutek tulajdoniacutettatik nekik hol a moralis (jogi) helyesleacutesnek a taacutergya

Az egyes oumlsztoumln hiaacutenya eacutes vaacutegya az első Ennek eacuterteacutekeacutet az intellectualis alkat skaacutelaacuteja szerint aacutellapiacutetjuk meg itt tehaacutet nincs meg a moralitaacutes specifikuma Az egyes oumlsztoumln vaacutegya kellemetlennek s poacutetleacuteka kellemesnek jelentkezik s iacutegy ezen tetszeacutes alaacute keruumll A maacutesodik leacutepeacutesben az egyes hiaacutenyt az oumlnteacutet oumlsszesseacutegeacutevel meacuterjuumlk oumlssze1 az Eacuten szembeaacutelliacutetja magaacuteval s doumlnt szuumlkseacutegesseacutege vagy feleslegesseacutege felett Ezen doumlnteacutes oumlnkeacutenytelenuumll is mehet uacutegy hogy hirtelen reactioacuteval inteacutezi el az Eacuten mint peacuteldaacuteul iszonyodunk bizonyos dolgoktoacutel pusztaacuten azeacutert mert a mi lelkuumlnk nemesebb termeacuteszete visszautasiacutetja Ez esetben az Eacutenben semmi kuumlzdelem nem folyt le De lehet hogy az Eacuten egyes maacutes reacuteszei az egyes vaacuteggyal rokonszenveznek s akkor az Eacutennek toumlbbi reacutesze ezen szoumlvetkezettek ellen keacutenytelen harcolni Minthogy azonban ezen harcroacutel az Eacutennek magaacutenak tudomaacutesa van azeacutert a harc zaja őbenne a centralis pontban hangzik vissza s az Eacuten megfoghatatlan moacutedon doumlnt a kuumlzdő felek koumlzoumltt Az Eacuten oumlnmaga oszlik meg helyeslő eacutes rosszalloacute feacutelre s oumlnmagaacuteban aacutelliacutetja helyre előbb az oumlsszhangot aztaacuten ez oumlsszhang toumlretlen erejeacutevel veti magaacutet az egyik vagy maacutesik iraacutenyba S ez az elhataacuterozaacutes mindig az oumlnelhataacuterozaacutes előbb s aztaacuten a doumlnteacutes az igen vagy nem koumlzoumltt

Ebben a kuumlzdelemben enneacutelfogva az egyes vaacutegy oumlneacuterteacutekeacutet oumlsszehasonliacutetjuk az egeacutesz oumlnteacutet oumlneacuterzeteacutevel s doumlnthetuumlnk keacutet meacuterteacutek szerint 1 eldoumlnthetjuumlk hogy az egyes vaacutegy kieleacutegedeacutese elfogadtatik-e azaz a keacutejeacuterzet keresendő-e 2 eldoumlntjuumlk vajjon az egyes vaacutegy az Eacuten oumlneacuterteacutekeacutevel egyezik-e azaz a nemesseacutegi szempontot koumlvetjuumlk-e

A doumlnteacutes mint befejezett teacuteny azutaacuten ismeacutet a szemleacutelő oumlntudat biroacutei szeacuteke eleacute keruumll ekkor ezen maacutesodik egeacuteszen objectiv oumlsszemeacuterkőzeacutesneacutel aacutell elő a helybenhagyaacutes vagy helyteleniacuteteacutes melyet erkoumllcsi becsleacutesnek nevezuumlnk Mit becsuumlluumlnk benne Toumlbbeacute nem az egyes vaacutegyat sem az Eacuten oumlsszvaacutegyaacutet hanem azon actust mellyel magaacutet győzte le az Eacuten egyik vagy maacutesik iraacutenyban Ezt azt actust ugyanis szabadon meacuterjuumlk oumlssze az Eacuten minőseacutegeacutevel melyet az intellectualis eacutertek skaacutelaacutejaacuteban megaacutellapiacutetottunk s az egyezeacutest mely van hataacuterozatunk eacutes az Eacutennek legfelsőbb eacuterteacutekű tette koumlzoumltt ez az erkoumllcsi megiacuteteacuteleacutesnek az egyeduumlli subjectuma

Az erkoumllcsi megiacuteteacuteleacutes tehaacutet oumlnmagam minőseacutege feletti iteacutelethozaacutes Azt iacuteteacuteljuumlk meg benne vajjon az oumlnelhataacuterozaacutesban az Eacuten alkataacutenak legmagasabb eacuterteacuteke az oumlntudatos eacutesz aacutelliacutetotta-e oumlnmagaacutet vagy pedig alsoacutebb eacuterdekek (partialis vaacutegyak csekeacutelyebb eacuterteacuteke) jutottak-e uralomra jobb Eacutenem elleneacutere Az első esetben absolut oumlnmegeleacutegedeacutes a kuumlzdelem befejezeacutese mdash e maacutesikban azon fulaacutenk toumlrt bele s marad oumlntudatomban mely az eacutesz eacutes a hataacuterozat koumlzti discrepantiaacuteban rejlik s aacutellandoacute kiacuteneacuterzetet hagy haacutetra az Eacutenben

Az erkoumllcsi megiacuteteacuteleacutes enneacutelfogva annak kifejezeacutese hogy az intellectualis alkat legfőbb eacuterteacutekű reacutesze oumlntudatosan magaacutet eacuterveacutenyesiacutetette-e vagy sem Sajaacutetsaacutegos vonaacutesai (miket keacutesőbb kell majd reacuteszleteznuumlnk 45 sk sect) enneacutelfogva ezek 1 mint minden intellectualis eacuterteacutekneacutel csak a nemesseacutegi szempont eacuterveacutenyesuumll (a kellemes hasznos itt tekintetbe nem joumlnnek) 2 az kuumlloumlnboumlzteti meg a toumlbbi intellectualis eacuterteacutektől hogy nem a pusztaacuten leacutetező tartalom becsuumlltetik meg hanem a tartalom megvaloacutesulaacutesa affirmatioacuteja vagy projectioacuteja Az erkoumllcsi iteacuteletet enneacutelfogva 1 a legmagasabb eacuterteacutekről hozunk 2 annak megvaloacutesiacutetaacutesaacuteroacutel vagyis a cselekedetnek ugroacute pontjaacuteroacutel az elhataacuterozaacutesroacutel illetve az oumlnmagaacutet elhataacuterozoacuteroacutel Az erkoumllcsi iteacutelet enneacutelfogva az ember centrumaacuteroacutel hozott intellectualis eacuterteacutekeleacutes soha a charaktertől el nem vaacutelaszthatoacute s iacutegy igazsaacutegtalansaacutega a legmeacutelyebb seacuterteacutes mellyel az Eacutent illethetjuumlk

1 Sigwart Kleinere Schriften II K bdquoDer Begriff des Wollens und sein Verhaumlltnis zum Begriff der Ursache p 144 bdquoStadium der Uumlberlegung-nak nevezi


___________________________________________________________________________________


Ha azonban az erkoumllcsi becsleacutes az Eacuten minőseacutege feletti iacuteteacutelethozatal hogyan toumlrteacutenik az hogy elsősorban nem az Eacuten hanem a cselekedete felett hozunk iacuteteacuteletet mieacutert nem mondjuk hogy X joacute ember hanem azt hogy X cselekedete joacute S mit jelent ez Az erkoumllcsiseacuteg egeacutesz koumlreacutenek kifejteacutese adhat egyeduumll teljes feleletet ezen keacutet keacuterdeacutesre roumlviden azonban a megfejtő gondolatot iacutegy jelezhetjuumlk A cselekedet azzal hogy az Eacuten doumlntoumltt az ő nyilatkozataacutevaacute lett a cselekedetben toumlbbeacute nem a partialis vaacutegy az indiacutetoacute hanem az Eacutennek oumlnaacutelliacutetaacutesa oumlnprojectioacuteja Ezen oumlnaacutelliacutetaacutes egy folytonos megszakadaacutes neacutelkuumlli projectioacute melyben az Eacutennek a minőseacutege nyilvaacutenul mert az Eacuten azt aacutelliacutetja ami vele egyezik s iacutegy a cselekedet az ő nemesseacutegeacutenek aacutebraacutezata A szabad cselekedet minőseacutegi megiacuteteacuteleacutese tehaacutet az Eacuten minőseacutegeacutenek megiacuteteacuteleacutese s ez az ő nagy fontossaacutega Azzal pedig hogy valamit tettem azt fejeztem ki hogy az Eacuten vilaacutegomban az eacutesznek mint legmagasabb eacuterteacuteknek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet taacutemogatom a cselekedet ezen szaacutendeacutekomnak jelzője objectiv eredmeacutenye pedig a vilaacutegrendnek taacutemogatoacuteja vagyis az absolutum oumlnprojectioacutejaacutenak iraacutenyaacuteba esik s iacutegy oumlroumlk eacuterteacuteket nyer Ezek azonban metaphysikai kitekinteacutesek amelyekre mdash legalaacutebb e helyen mdash az erkoumllcstannak meacuteg nincsen szuumlkseacutege

Ami maacuter most az elhataacuterozaacutest koumlveti az eszkoumlzoumlk megvaacutelasztaacutesa eacutes a ceacutel megvaloacutesiacutetaacutesa az toumlbbeacute koumlzvetlenuumll nem esik az erkoumllcsi eacuterteacutekeleacutes koumlreacutebe Az eszkoumlzoumlk megvaacutelasztaacutesa egeacuteszen eacutertelmi munka mely az ok eacutes okozat oumlsszefuumlggeacutese aacuteltal szabaacutelyoztatik Az eszkoumlzoumlk megvaacutelasztaacutesa enneacutelfogva az eacutertelmesseacuteg eacuterteacutekeacutehez tartozik az okossaacutegot dicseacuterjuumlk ebben nem a joacutesaacutegot Belejaacutetszik ugyan ebbe az eacuterteacutekeleacutesbe a hasznossaacutegon kiacutevuumll az illendőseacuteg is mely aesthetikaiacute vonaacutest ad a cselekveacutesnek beleacuteje sugaacuterzik az erkoumllcsiseacuteg is de csak mint utoacutefeacutenye az elhataacuterozaacutesnak s maacutesodik sorban De sem az egyik sem a maacutesik vonaacutes nem tisztaacuten az erkoumllcsi eacuterteacutekeleacutesből ered s iacutegy joacutevaacute nem teszi a cselekedetet

Veacutegre meacuteg az eredmeacuteny (Erfolg) keacuterdeacuteseacutet is kell eacuterintenuumlnk Az eredmeacuteny azon ponton kezdődik ahol a cselekveacutes goumlrbeacuteje a keruumlleti taacutergyak feleacute hajlik le Minden projectio tovaacutebb terjed azon taacutergyban melyet eacuterint s ennek oumlnaacutelliacutetaacutesaacutet gaacutetolhatja vagy segiacutetheti Ezen eredmeacuteny azonban nem fuumlgg toumlbbeacute pusztaacuten az Eacutentől hanem a maacutestoacutel is eacuteppen azeacutert az Eacutennek csak reacuteszben tulajdoniacutethatoacute s az első oumlnaacutelloacute ponton mely azt a projectioacutet aacutetveszi ennek az aacutetvevőnek sajaacutetjaacutevaacute vaacutelik Az eredmeacuteny tehaacutet csak annyiban tartozik a cselekedethez amennyiben ennek tervezeteacuteben előre volt aacutelliacutetva1 Erkoumllcsi beszaacutemiacutetaacutesban csak ezen esetben reacuteszesuumllhet De jogilag az eredmeacuteny akkor is beszaacutemiacutethatoacute amikor nem keacutepezett szemet a tervezet laacutencaacuteban Polgaacuteri kaacuterteacuteriacuteteacutesre sokszor buumlntető beszaacutemiacutetaacutesra ad okot minden injuria mely az eacuten cselekedetemmel direct ha nem is szaacutendeacutekos oumlsszefuumlggeacutesben aacutell Ezen casuistikaacuteban azonban melyet a jogtudomaacuteny meacuteg mindig nem doumlntoumltt el az eredmeacuteny Proteus-szerű termeacuteszete miatt2 az erkoumllcsi szempont toumlbbeacute nem lehet eacuterveacutenyes itt pusztaacuten a kellemesseacuteg eacutes hasznossaacuteg szempontjai vezeacuterelnek melyek neacuteha megkoumlvetelik a kicsavart jogrendnek visszailleszteacuteseacutet reacutegi formaacutejaacuteba de csak a socialis haszon szempontjaacuteboacutel iteacutelendők s iteacutelhetők meg

39 sect Az erkoumllcsi becsleacutes egyeduumlli taacutergya az elhataacuterozaacutes a cselekedet joacutesaacutega az elhataacuterozaacutes joacutesaacutegaacutetoacutel fuumlgg

Mifeacutele jellemző vonaacutesok teszik maacuter most a cselekedetet erkoumllcsileg joacutevaacute vagy rosszaacute Ezen keacuterdeacutes megfejteacuteseacutehez szuumlkseacuteges a cselekedet erkoumllcsiseacutegeacutet vilaacutegos vonaacutesokban megelemezni s rajzolni

Minden cselekedet uacutegy laacutetszik erkoumllcsi cselekedetteacute lesz ha bizonyos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt hajtatik veacutegre Ezen koumlruumllmeacutenyek felderiacuteteacutese volna akkor az első teendőnk Igazaacuten minden cselekedet emelkedhetik az erkoumllcsiseacuteg rangjaacutera a physiologiai functioacutek is ha szaacutendeacutekosak a psychologiai nyilvaacutenulaacutesok is ha akarat vezeti Uacutegy laacutetszik hogy ezen aacutelliacutetaacutes meacutegis korlaacutetolandoacute ha egyes concret esetekben megvizsgaacuteljuk talaacuten kellő diacutestinctio hiaacutenyaacuteban lesz a teacutevedeacutes oka Azeacutert ne sajnaacuteljuk az alsoacute eacutes aljas functioacutekat is szemuumlgyre venni

Az uumlruumlleacutes physiologiai szuumlkseacuteg ha szaacutendeacutekosan veacutegzem akkor hasznos bizonyaacutera pedig erkoumllcsileg koumlzoumlnyoumls Mieacutert mert az oumlnteacutet egyseacutegeacutehez szuumlkseacuteges az elveacutegzeacutese Haacutet ha nyilvaacutenosan veacutegzem Az csak

1 Binding (Normen II 45) bdquoDas Zurechnungsurtheil besagt dass und wie weit eine Veraumlnderung auf dem Gebiet der Rechtswelt sich als Selbstverwirklichung eines rechtlich relevanten Willens darstelle Nur soweit dies der Fall ist liegt eine Handlung vor 2 Vouml erre neacutezve Liepmann (bdquoEinleitung in das Strafrecht kivaacutelt p 39) fejtegeteacuteseit Azon keacuterdeacutest vajjon a nem keacutepzelt (Nichtvorgestelltes) lehet-e akarva fejtegeti Binding (Normen II p 105) v Liszt Zittelmann (bdquoIrrthum und Rechtsgeschaumlft) Merkel s maacutesok (Liepmann p 27 sk)


___________________________________________________________________________________


socialis kellemetlenseacuteg elsősorban eacutes aesthetikai illetlenseacuteg Haacutetha ezzel maacutesokat megrontok ha a koumlzeacuterzeacutest eldurviacutetom Ez csak eredmeacuteny mely a cselekedetből nem folyik szuumlkseacutegkeacutepen hanem csak per accidens Mikor lesz tehaacutet erkoumllcstelenseacuteggeacute az uumlruumlleacutes Ha szaacutendeacutekosan azeacutert teszem hogy a koumlzrendet meghaacuteborgassam De mi akkor az erkoumllcstelenseacuteg az uumlruumlleacutes-e vagy a szaacutendeacutek Keacutetseacutegtelenuumll a szaacutendeacutek az uumlruumlleacutes csak mint e szaacutendeacutek kifejezője esik erkoumllcsi minősiacuteteacutes alaacute mdash azaz a szaacutendeacutekroacutel az eszkoumlzre visszuumlk aacutet az erkoumllcsi vonaacutest magaacuteban a physiologiai actus nem joacute nem rossz csak hasznos vagy kaacuteros szeacutep vagy ruacutet minőseacutegileg nemes vagy aljas

Az eveacutes vagy ivaacutes ugyanezen megfontolaacutes alaacute esik A physiologiai actus ha szaacutendeacutekosan veacutegzem is hasznos vagy kaacuteros raacutem neacutezve illendő vagy illetlen maacutesokra neacutezve alacsony vagy nemes magaacutera neacutezve De ha peacuteldaacuteul az ivaacutes ceacutelja a lereacuteszegedeacutes azaz az oumlntudat megbeacuteniacutetaacutesa akkor oumlnmaga elleni mereacutenylet eacutes erkoumllcsileg beszaacutemiacutetandoacute Mi tehaacutet itt is a szaacutendeacutekot iacuteteacuteljuumlk meg mint erkoumllcsit az ivaacutesra eacutes eveacutesre csak ezen szaacutendeacutekroacutel visszuumlk aacutet a minősiacuteteacutest az eszkoumlzre Az elaltataacutes eacutes kaacutebiacutetaacutes minden maacutes moacutedja ugyaniacutegy minősiacutettetik metaphoraacuteval

A laacutetaacutes hallaacutes s egyeacuteb psychologiai functioacutek erkoumllcsiek-e vagy nem Nyilvaacutenvaloacute hogy magukban veacuteve nem azok Hasznosak szeacutepek toumlkeacuteletesek de csak mint eszkoumlzoumlk maacutes ceacutelra joacutek vagy rosszak Akkor is azonban nem a psychologiai functioacutek a rosszak hanem a szaacutendeacutek amelynek eszkoumlzeiveacute tettuumlk Hasonloacutekeacutepen vagyunk a gondolkodaacutessal mely minden maacutes eacuterteacutekeleacutes alaacute tehető csak nem az erkoumllcsi alaacute a gondolat hasznos szeacutep toumlkeacuteletes lehet de bdquojoacute-nak nem mondjuk

Az elemzeacutes ha tovaacutebbra nem is visszuumlk azon csodaacutelatos eredmeacutenyre vezetett hogy tulajdonkeacutepen semmi sem joacute vagy rossz csak az oumlnelhataacuterozaacutes a cselekedetre ezen tulajdonsaacuteg csak az oumlnelhataacuterozaacutesboacutel szaacutell aacutet Ezen eredmeacuteny tehaacutet ekkeacutep foglalhatoacute oumlssze a cselekedet joacutesaacutega csak az elhataacuterozaacutes joacutesaacutegaacutetoacutel fuumlgg mdash kuumlloumlnben erkoumllcsileg koumlzoumlnyoumls baacuter maacutes eacuterteacutekeleacutes taacutergyaacutet keacutepezheti Ezen teacutetel egyezik Kant hiacuteres mondaacutesaacuteval bdquoEs ist uumlberall nichts in der Welt ja uumlberhaupt auch ausser derselben zu denken moumlglich was ohne Einschraumlnkung fuumlr gut koumlnnte gehalten werden als allein ein guter Wille1

S ezzel megtalaacuteltuk a cselekedetek joacutesaacutegaacutenak első eacutes alapfelteacuteteleacutet a conditio sine qua non-t a cselekedet ha nem az oumlnelhataacuterozaacutesboacutel fakad minden egyeacuteb eacuterteacutekeleacutes alaacute eshetik de nem eshetik erkoumllcsi eacuterteacutekeleacutes alaacute Ezzel azonban az erkoumllcsiseacuteg keacuterdeacutese eldoumlntve nincsen csak localisaacuteltuk s oumlsszeszoriacutetottuk egy pontba melynek csomoacutejaacutet most meg kell oldani Ezen csomoacutepont azon keacuterdeacutes mikor joacute az oumlnelhataacuterozaacutes

40 sect Mikor joacute az elhataacuterozaacutes mdash Az anyag 3 alszakaszra oszlik melyek az erkoumllcsiseacuteg vonaacutesainak felteacuteteleit foglaljaacutek magukban

Az oumlnelhataacuterozaacutes oumlnmagaacuteban eacuterteacutekes-e s milyen nemű ezen eacuterteacutekesseacuteg

Szembesiacutetve az oumlnelhataacuterozaacutest maacutes teveacutekenyseacutegekkel (l az intellectualis alkatroacutel szoacuteloacute sect-okat) mindenki koumlzvetlenuumll elismeri hogy az oumlnelhataacuterozaacutes nemesseacutegi tekintetben minden maacutes functioacutenaacutel magasabb fokon aacutell Az intellectualis eacuterteacutek fejtegeteacutese keacutenytelen arra feleletet adni mieacutert becsuumlljuumlk ezt oly nagyra Itt csak azon teacutenyt jegyezzuumlk fel hogy az oumlnkeacutenytesseacuteg vagy szabadsaacuteg a legmagasabb eacuterteacutek s enneacutelfogva minden ami vele oumlsszefuumlgg amibe beleterjed reacuteszt vesz maacuter ezen eacuterteacutekesseacutegben is

Azonban uacutegy ahogy ezt a szabadsaacutegot rendesen eacutertjuumlk egyszerű formai vonaacutesa az erkoumllcsiseacutegnek szabadsaacuteg neacutelkuumll nincsen erkoumllcsiseacuteg mdash de azeacutert maga a szabadsaacuteg joacute eacutes rossz cselekedetnek lehet egyaraacutent forraacutesa Szuumlkseacuteges enneacutelfogva hogy a szabadsaacutegnak egyreacuteszt felteacuteteleit ismerjuumlk (oumlntudatossaacuteg) maacutesreacuteszt magaacutenak a szabadsaacutegnak tartalmaacutet megelemezzuumlk vagyis azon keacuterdeacutesre feleljuumlnk mit jelent a szabadsaacuteg mi az amit szabadnak nevezuumlnk

Ezen keacuterdeacutessel a szabad oumlnelhataacuterozaacutes tartalmaacutera vezettetuumlnk aacutet Minthogy az oumlnelhataacuterozaacutes csak valami tartalom mellett biacuter eacutertelemmel amelyre magunkat elhataacuterozzuk azeacutert e tartalomnak vagy ceacutelnak elemzeacutese a koumlvetkező teendőnk Mert az előre is vilaacutegos hogy az elhataacuterozaacutes nem lehet kuumlloumln uumlres actus hanem mindig valami tartalomnak az oumlnaacutelliacutetaacutesa (vouml 36 sect)

Ezen oumlnelhataacuterozaacutesnak az oumlntudata azonban maacutes mint egyeacuteb cselekedetek tudata Mi peacuteldaacuteul szeacutepek oacutehajtunk lenni de ez tőluumlnk nem fuumlgg ellenben joacutek akarunk lenni s lehetuumlnk is Sőt nemcsak lehetuumlnk

1 Grundlegung zur Metaphysik der Sitten p 11 (ed Rosenkranz)


___________________________________________________________________________________


hanem kell is lennuumlnk Az erkoumllcsiseacuteg mindig a koumltelezettseacuteg eacuterzeteacutevel jaacuter Ennek is meg kell adnunk magyaraacutezataacutet

Az erkoumllcsiseacuteg tehaacutet haacuterom felteacutetelhez van koumltve

1 a szabadsaacuteghoz 2 az eacuteszszerűseacuteghez 3 a koumltelesseacuteghez S ezt a haacuterom vonaacutest fogjuk a koumlvetkező alszakaszokban taacutergyalni

I alszakasz

Az elhataacuterozaacutes szabadsaacutegaacuteroacutel eacutes a felelősseacutegről

41 sect A cselekedet viszonya a cselekvőhoumlz Oumlntudatossaacuteg szaacutendeacutekossaacuteg eszkoumlzi vagy ceacuteli szerepe a tettnek

A cselekedet erkoumllcsi megiacuteteacuteleacutese kiacutevaacutenja hogy a cselekedetnek minden mozzanataacutet a legnagyobb pontossaacuteggal ismerjuumlk S azeacutert mielőtt az egeacuteszről eacutertekezneacutenk hozzuk tisztaacuteba azon reacuteszeket melyek az erkoumllcsi eacuterteacutekeleacutesneacutel tekintetbe joumlnnek

A joacute vagy rossz cselekedet mindazon vonaacutesokat magaacuteban foglalja amelyek a cselekedetben aacuteltalaacuteban előfordulnak Enneacutelfogva benne lesz az hogy 1 a cselekedetnek forraacutesa az oumlnteacutetben keresendő hogy 2 oumlntudatosan megy veacutegbe hogy 3 szaacutendeacutekosan az Eacuten aacuteltal indiacutettatik meg hogy 4 az Eacuten erejeacutevel hajtatik veacutegre A cselekedetnek alkotoacute momentumai enneacutelfogva nemcsak a veacutegrehajtaacutes egyeacuteni volta hanem az is hogy oumlntudatosan hajtjuk veacutegre megelőző szaacutendeacutekkal eacutespedig pusztaacuten oumlnelhataacuterozaacutesunk alapjaacuten Peacuteldaacuteul ha valakit a viacutezből kimentek akkor 1 magamnak kell a mentő mozdulatokat tennem 2 oumlntudatosan 3 szaacutendeacutekosan eacutes 4 pusztaacuten belső oumlnelhataacuterozaacutesom alapjaacuten azaz minden kuumllső tasziacutetaacutes neacutelkuumll Ha valaki beletasziacutet a viacutezbe s a fuldokloacute beleacutemkapaszkodik az nem cselekedet ha maacutest kuumlldoumlk a viacutezbe az nem az eacuten cselekedetem ha szaacutendeacutekosan nem tettem akkor veacuteletlen a menteacutes ha oumlntudatos motivatioacuteval de oumlsztoumlnszerűen tettem akkor az eacuten cselekedetem ugyan de nem magasabb az erkoumllcsi eacuterteacuteke mint az uszkaacuter cselekedeteacuteeacute ki a fuldokloacute gyermeket reflexmozdulati uacuteton kimenti utaacutena vetve magaacutet a habokba

Igy tehaacutet hogy cselekedet legyen aacuteltalaacuteban szuumlkseacuteges hogy eacutentőlem vegye eredeteacutet s az eacuten erőm hajtsa veacutegre a szaacutendeacutekossaacuteg eacutes az oumlntudatossaacuteg emeli az eacuterteacutek minőseacutegeacutet de nem vaacuteltoztat a viszonyon mely van koumlztem eacutes a cselekedet koumlzoumltt A menteacutes tette az enyeacutem akkor is ha oumlntudatlanul tettem akkor is ha szaacutendeacutek neacutelkuumll cselekedtem Azon tett az enyeacutem amelyben az eacuten erőm nyilvaacutenult valoacutesaacutegot nyert Az eacuten cselekedetem termeacuteszetes eacuterteacuteke azonban maacutes ha csak oumlntudatosan hajtottam veacutegre de valamely hatalmas indulat nyomaacutesa alatt maacutes ismeacutet ha megfontolt szaacutendeacutekkal tettem s veacutegre ismeacutet maacutes ha azt eszkoumlzuumll hasznaacutelom maacutes ceacuteljaimra vagy pedig mint oumlnceacutelt hajtom veacutegre

42 sect A beszaacutemiacutetaacutes eacutes felelősseacuteg minősiacuteteacutese mint bűntudat eacutes tiszta oumlntudat

Ha a cselekedet mint oumlnerőm megnyilvaacutenulaacutesa eacutes megvaloacutesulaacutesa velem teacutenykeacutepen szemben aacutell akkor sajaacutet magamnak egy reacutesze aacutell velem szemben uacutegy mint peacuteldaacuteul a gondolati keacutep az eacuten alkatom egy reacutesze eacutes enyeacutem Mindaz ami a cselekedetbe az eacuten erőmből ment bele az enyeacutem mindaz ami idegen befolyaacutesnak nyoma benne nem az enyeacutem Az alanynak ezen viszonyaacutet a cselekedettel nevezzuumlk beszaacutemiacutetaacutesnak1 (Zurechnung) vagy tulajdoniacutetaacutesnak a beszaacutemiacutetaacutes enneacutelfogva nem egyeacuteb mint azon eacutertelmi actus (eacuterzeacutes iteacutelet) mellyel a cselekedetet magameacutenak mondom magamnak tulajdoniacutetom magamnak egy reacuteszeacuteuumll tekintem Arra a keacuterdeacutesre tehaacutet ki tette azt felelem eacuten tettem S azon felteacutetel alap ok melyre e feleletem taacutemaszkodik bennem a felelősseacuteg amilyen erős eacutes terjedelmes ezen alap olyan erős eacutes terjedelmes a felelősseacutegem s oly jogom van arra hogy a cselekedetet magamnak tulajdoniacutetsam

1 A beszaacutemiacutetaacutes tisztaacuten arithmetikai terminus


___________________________________________________________________________________


Azon viszonynaacutel fogva tehaacutet melyben eacuten mint egyseacuteg a cselekedethez mint ez egyseacuteg nyilvaacutenulaacutesaacutehoz aacutellok ezen egyseacuteghez koumltoumlm a cselekedetet magamnak tulajdoniacutetom magam rovaacutesaacutera jegyzem fel magamnak szaacutemiacutetom fel eacutes be s a keacuterdeacutesre ki tette azt felelhetem eacuten tettem azaz eacuten aacutelliacutetottam oda eacuten vagyok hordozoacuteja mely neacutelkuumll az uumlres teacuterben lebegne eacuten vagyok szuumllő oka mert ő csont az eacuten csontomboacutel veacuter az eacuten veacuteremből Minthogy pedig ezen viszonynak neve aacuteltalaacuteban az okisaacuteg azeacutert mondhatjuk a beszaacutemiacutetaacutes alapja az okozaacutes S egyebet elsősorban a bdquobeszaacutemiacutetaacutes terminusa eacutepp oly keveacutesseacute fejez ki mint a bdquofelelősseacuteg terminusa sem terjed tovaacutebb mint arra a feleletre eacuten tettem A beszaacutemiacutetaacutes tehaacutet a szerzőseacuteg az okozoacute teacutenyeacutenek constataacutelaacutesa mdash eacuteppen azeacutert minden eacuterteacutekeleacutesnek formai felteacutetele sine qua non-ja Mert csak ha ezen teacutenyt constataacuteltam eacuterteacutekelhetem azt aki a cselekedetet veacutegrehajtotta

Ezen teacuteny keacutettaguacute iacuteteacutelet melynek alanya mindig a szerző aacutelliacutetmaacutenya a cselekedet Peacuteldaacuteul eacuten jaacutertam itt eacuten ettem eacuten segiacutetettem eacuten loptam eacuten aacuteldoztam eacuten veacutetkeztem Ezen iacuteteacuteletre fordul maacuter most az eacuterteacutekeleacutes Meacuteg pedig első sorban magaacutera a cselekedetre eacutes hataacutesaacutera mdash legalaacutebb a toumlrteacutenelmi eacuterteacutekeleacutes menete az volt hogy az eredmeacutenyt mint szembeoumltlőt aacutelliacutetottaacutek szembe a cselekedettel s az eredmeacutenyből vitteacutek aacutet a cselekedetre az eacuterteacuteket Az eacuterteacutekeleacutes tovaacutebbaacute beljebb huacutezoacutedott s a cselekedet eacuterteacutekeacuteből a cselekvőnek eacuterteacutekeacutere terjedt aacutet Az első esetben peacuteldaacuteul azt mondtaacutek bdquoX elvette a maacuteseacutet tehaacutet ennek kaacutert okozott eacutes iacutegy cselekedete rossz (bdquoa lopaacutes rossz) azutaacuten azt mondtaacutek bdquoa tolvaj rossz Az eacuterteacutekeleacutes tehaacutet az okozatroacutel az okra huacutezoacutedott aacutet s ezzel mint minden ilyenforma okoskodaacutes ingatag alapra aacutellott s mineacutel meacutelyebbre hatolt annaacutel bizonytalanabbnak kellett concreacutet esetekben a koumlvetkezteteacutesnek lennie

Ezzel az eacuterteacutekeleacutessel maacuter most a beszaacutemiacutetaacutes egyszerű teacutenye is minősiacuteteacutest nyert A dolog leacutenyegeacutere nem hataacuteroz vajjon az objectiv taacutersas megiacuteteacuteleacutes volt-e előbb mint a subjectiv oumlnmegiteacuteleacutese a teacuteny az hogy az egyszerű beszaacutemiacutetaacutes minősiacutetett beszaacutemiacutetaacutessaacute lett Ezen minősiacuteteacutes abban aacutellott hogy a szemleacutelő a szerzőseacuteghez a joacute vagy rossz minőseacuteget fűzte S ekkor a szerzőről azt mondtaacutek bdquoX joacutel cselekedett vagy bdquorosszul Ebben az esetben a cselekedet minőseacutege szerint az X joacute vagy rossz szerzőveacute lett a cselekedet neki bűnuumll vagy eacuterdemuumll szaacutemiacutettatott be Mert a cselekedetek a tapasztalt hataacutes alapjaacuten vagy segiacutetők vagy kaacuterosiacutetoacutek voltak maacutesra neacutezve az aacutetlagos (eacutes sokszor korlaacutetolt) tapasztalat iacutegy joacute eacutes rossz tettek koumlzoumltt statuaacutelt kuumlloumlnbseacuteget Az elsőt bdquobűn szaacutemba vetteacutek a maacutesodikat bdquoeacuterdemszaacutemba (Zurechnung zur Schuld) S ameddig a cselekedetnek eacuterteacutekeleacutese csak az eredmeacuteny szerint toumlrteacutent melyet maacutesban (eacutelv vagy kiacuten alakjaacuteban) okozott addig a cselekedet meacuterteacuteke az okozott kaacuter vagy haszon volt S ezen fokon nem volt kuumlloumlnbseacuteg tehető szaacutendeacutekos gonosztett eacutes veacutetkes mulasztaacutes koumlzoumltt mert a cselekedetnek csak adnexumait neacutezteacutek a cselekedetnek postea-jaacutet ellenben a priusaacutet az alanyi oldalt figyelembe nem vetteacutek A cselekedet tendentiaacutejaacutera neacutezve doumlntő csak az eredmeacuteny tapasztalata volt ez pedig idegen a szaacutendeacutektoacutel mert csupaacuten causalitas

A minősiacutetett beszaacutemiacutetaacutesnak maacuter most minősiacutetett felelősseacuteg is felel meg Arra a keacuterdeacutesre ki tette a joacutet vagy rosszat a felelet a sziacutev bizonyos aggodalmaacuteval adatott mert a tettes a tett joacute vagy rossz minőseacutegeacutenek suacutelya alatt nem őrizhette meg naiv tudatossaacutegaacutet hanem bdquobűnbe esett azaz a tett minőseacutegeacutet bdquofelismerte Arra a keacuterdeacutesre bdquoAacutedaacutem hol vagy Aacutedaacutem apaacutenk elbuacutejt ősi naivitaacutesa foszlaacutenyokba teacutepetett a puszta szerzőseacuteg minősiacutetett szerzőseacuteggeacute lett Itt is a dologra neacutezve koumlzoumlnyoumls vajjon a joacute eacutes rossz ismerete a maacutestoacutel eredt-e vagy magaacuteban fakadt A teacuteny az hogy egy bizonyos időben az eacuten arra a belső keacuterdeacuteseacutere ki tette ezt aggodalommal felelte eacuten tettem Mert ebben az esetben magaacutenak felelősseacutege is minősiacutetetteacute lett A felelősseacuteg tehaacutet itt azon eacutertelmet nyerte hogy bűnoumls oumlntudat vagy tiszta oumlntudat az ember magaacuteban talaacutelta a joacute vagy rossz minőseacuteget mely a cselekedetből sugaacuterzott reaacute vissza

43 sect A cselekedet fogalmaacutenak elmeacutelyedeacutese mint a bűntett szociaacuteloacutedaacutesaacutenak alapja

A fejtegeteacutesek alapjaacuten tehaacutet a teacuteny constataacutelaacutesa az egyeacuteni beszaacutemiacutetaacutesban toumlrteacutenik ezen beszaacutemiacutetaacutes pedig a cselekedet hasznossaacutegi eredmeacutenyeacuteből meriacutettetik A szerző enneacutelfogva ezen fokon csak a rossz vagy joacute tett szerzőjeacuteuumll van constataacutelva De ezen beszaacutemiacutetaacutes meacuteg mindig csak kuumllsőseacuteg az ősi taacutersadalmakban azeacutert meacuteg dolus eacutes culpa koumlzoumltt kuumlloumlnbseacuteg nem teacutetetett mert az eacuterteacutekeleacutes a cselekedet eredmeacutenyeire s nem okozoacutejaacutera vonatkozott A taacutersadalom viszonzoacute reactioacuteja csak a kaacuter (damnum) reparatioacutejaacutet ceacutelozta1

A tovaacutebbi leacutepeacutes abban aacutellott hogy a cselekedetet nem az eredmeacutenyei hanem előzmeacutenyei szerint tanultaacutek eacuterteacutekelni A legszembeoumltlőbb distinctioacuteuacutel ajaacutenlkozott azon koumlruumllmeacuteny vajjon szaacutendeacutekkal vagy aneacutelkuumll tette-e

1 Liepmann (im 14 l) a crimen fogalmaacuteban bdquoeine zunehmende Socialisierung in der Auffassung strafbarer Handlungen talaacutel s eacuten itt a psychologiailag megfelelő fokokat proacutebaacutelom megjeloumllni


___________________________________________________________________________________


a szerző amit tett Az ember ezen szaacutendeacutekaacutet ugyanis kuumllső mozdulataiban (arcizmai jaacuteraacutes keacutezmozdulatok) s a cselekedet roumlgtoumlni veacutegrehajtaacutesaacuteban vagy elhalasztaacutesaacuteban jelezhette ami a miacuteveletlen ember csekeacutely oumlnuralma mellett igen szembetűnő kuumlloumlnbseacutegeacutet hozott leacutetre a cselekvőnek kuumllső megjeleneacuteseacuteben

Ezen előzmeacutenyek koumlzeacute tartozott első sorban a nagy felindulaacutes mely a cselekedetnek bizonyos reflex-szerű vonaacutest koumllcsoumlnzoumltt s aacutetmenetet keacutepez az egyszerű eredmeacuteny eacutes a megfontolt cselekedet koumlzoumltt A harag gyűloumllet a nemi oumlsztoumln elragadoacute hatalma a higgadt megfontolaacutest lehetetlenneacute teszi s baacuter tudatosan meacutegis keacutenyszer alatt cselekszik a szerző A szemleacutelő a cselekedet eacuterteacutekeacutet most az indulatra viszi aacutet s ezen bdquobűnoumlsrdquo indulatokban talaacutelja a szerzőket

A felindulaacutes okozta cselekedettől felfeleacute raacutejoumlvuumlnk azon nyilvaacutenulaacutesra mely nyugodtan megfontolja a ceacutelt de az eszkoumlzoumlket reflexszerűen ragadja meg amint kiacutenaacutelkoznak Peacuteldaacuteul el vagyok szaacutenva arra hogy valakin megtorloacutem a seacuterelmet itt az igen vagy nem keacuterdeacuteseacuteben megtoumlrteacutent a doumlnteacutes de az eszkoumlzoumlket s az alkalmakat nem fontoltam meg A cselekedet itt maacuter teljesen emberi csak a kivitel meacuteg esetleges nem praemeditaacutelt Ezen esetben mely a taacutersadalmi eacuteletben ahol megaacutellapodott rokon- eacutes ellenszenvek szabaacutelyozzaacutek az egyesek eacuterintkezeacuteseacutet a felelősseacuteg maacuter nem a felindulaacutesra hanem az Eacutenre szaacutell aacutet az egeacutesz Eacutennek centrumaacuteboacutel ered a cselekedet ő neki roacutejuk fel bűnuumll vagy eacuterdemuumll

Az utolsoacute legfőbb fokozat az melyen nemcsak az első keacuterdeacutes az igen eacutes nem keacuterdeacutese eldőlt hanem a kivitel moacutedjai is meg vannak szabva s előre tervezve Ez a legsuacutelyosabb beszaacutemiacutetaacutes alaacute eső cselekedet (akaacuter joacute akaacuter rossz) mert az Eacutennek teljes uralma volt a motivum eacutes a ceacutel meg eszkoumlzei felett s felteacutetlen uralommal vetette magaacutet a megvaloacutesiacutetaacutes iraacutenyaacuteba Ez utoacutebbi esetben a jogi (eredmeacuteny szerinti) s az erkoumllcsi (előzmeacuteny szerinti) megiacuteteacuteleacutes oumlsszeesnek a legfőbb erkoumllcsiseacuteg a legfőbb jogossaacuteg is s a jogi bűntett (crimen) az erkoumllcstelenseacuteg vilaacutegos kuumllnyilatkozata

A cselekedet fogalma enneacutelfogva fejlődik uacutegy ahogy a cselekvő szemeacutelyiseacuteg fejlődoumltt (vouml 11 sect) A legalsoacute fokon aacutell a quasi bdquoesemeacuteny melyet az egyes oumlsztoumln reflexive hoz leacutetre mely enneacutelfogva nem az ember hanem az oumlsztoumln nyilvaacutenulaacutesa A maacutesodikon a koumlzbeleacutepett indulat okozta teveacutekenyseacuteg A harmadikon az Eacuten uralmaacuteboacutel eredő de a veacutegrehajtaacutesban az alsoacutebb centrumokra biacutezott cselekedet A negyedikben a veacutegig előre megfontolt cselekmeacuteny Ennek megfelel az eacuterteacutekeleacutesek belsőuumlleacutese s a viszonzaacutesnak (buumlnteteacutes eacutes jutalmazaacutes) tervtelenseacutegtől buumlntető codexekig haladoacute organisatioacuteja

Az oumlsztoumlni cselekedetneacutel az eacuterteacutekeleacutes az eredmeacutenyről az oumlsztoumlnre vonatkozik melynek socialis haszna felett doumlntuumlnk1 a maacutesodikon az eacuterteacutekeleacutes az indulatra vonatkozik s a tettes eacuterzelmi qualitaacutesaacutera a harmadikon a tettes charaktereacutere vagy egeacutesz akarati minőseacutegeacutere teacuter aacutet a becsleacutes a negyediken eacuterzeacutes akarat eacutes eacutertelem teljesseacutegeacutere szoacutel a becslő iteacutelet Ennek megfelelőleg a viszonzaacutes 1 a kaacuterteacuteriacuteteacutes (ius talionis) 2 kaacuterteacuteriacuteteacutes eacutes indulati retorsio 3 kaacuterteacuteriacuteteacutes indulati retorsio eacutes az akarat minősiacuteteacutese 4 az egeacutesz ember intellectualis habitusaacutenak megfelelő viszonzaacutes (faacutejdalom eddig a buumlntetőtoumlrveacuteny csak a minust honoraacutelja a plust is csak a hasznossaacutegi esetekben a taacutersadalom) Hogy ez utoacutebbi fokozaton meacuteg alig aacutell az emberiseacuteg elite-je az sajnaacutelatra meacuteltoacute de tagadhatatlan teacuteny

44 sect A cselekvőnek szabad akaroacute oumlntudatos bdquovalakinekrdquo kell lennie A szabadsaacuteg magyaraacutezata az oumlnelhataacuterozaacutes leiacuteraacutesaacuteval

S most maacuter annyira koumlzeledtuumlnk a 40 sect keacuterdeacuteseacutehez (bdquomikor joacute az oumlnelhataacuterozaacutes) hogy legalaacutebb arra maacuter felelhetuumlnk mi az oumlnelhataacuterozaacutesnak mint teacutenyezőnek szerepe a cselekedetben s keacuterdhetjuumlk mi az oumlnelhataacuterozaacutes joacutesaacutegaacutenak formai felteacutetele

A cselekedet lefolyaacutesa s fejlődeacutesi menete azt mutatja hogy annak 4 formaacutejaacuteban a doumlntő szerepet az oumlnelhataacuterozaacutes jaacutetssza (vouml 39 sect) Az idealis cselekedetben enneacutelfogva a beszaacutemiacutetaacutes eacutes felelősseacuteg arra vonatkozik aki ezen oumlnelhataacuterozaacutest veacutegrehajtja Eacutes maacuter most itt aacutellunk a veacutegső keacuterdeacutesneacutel ki ez a valaki s milyenuumll kell azt felfogni

Annyi bizonyos hogy ezen bdquovalaki-nek magaacuteroacutel tudomaacutessal kell birnia ezeacutert bdquovalakirdquo kuumlloumlnben csak bdquovalamirdquo volna Bizonyos hogy ezen valakinek akarnia toumlrekednie kell mdash kuumlloumlnben nem cselekedneacutek Bizonyos hogy ő benne kell azon fokuacute hatalomnak lennie mely minden ellenaacutelloacute erő felett diadalmaskodni keacutepes mdash azaz neki hatalmasnak s iacutegy maacutestoacutel szabadnak kell lennie A bdquovalami nem bdquocselekszik csak 1 vouml Ludwig Traeger bdquoWille Determinismus Strafe (1895) bdquoeine rechtsphilosophische Untersuchung mdash p 9 ahol helyesen bdquoStrafrechtlicher Preiscourantroacutel szoacutel (Wilda kifejezeacutese) mely az első korban igen vegyes dolgokat tartalmaz


___________________________________________________________________________________


legfeljebb bdquoteveacutekeny-kedik a nem toumlrekvő nem bdquotehet semmit a nem hatalmas nem maga cselekszik hanem maacutes cselekszik rajta aacutet s iacutegy nem neki hanem a maacutesnak szaacutemiacutetjuk be (imputaacuteljuk) a cselekedetet Annak a valakinek tehaacutet szabad akaroacute oumlntudatos valakinek kell lennie Ezt pedig a leacutelektanban Eacutennek szoktuk nevezni a koumlzoumlnseacuteges eacuteletben pedig bdquoszabad akaratnakrdquo A beszaacutemiacutetaacutes veacutegső alapja a cselekedet veacutegső alanya tehaacutet az Eacutennek nevezett valaki aki hatalmas akar eacutes minderről tud is Ezen 3 vonaacutes neacutelkuumll nincs cselekedet tehaacutet jogi vagy erkoumllcsi beszaacutemiacutetaacutes sem A puszta nyugodt szemleacuteleacutes csak actio mely csak intellectualis eacuterteacuteket ad mdash akarat kell a cselekedethez az oumlntudatlan toumlrekveacutes csak mechanikai beszaacutemiacutetaacutesra alkalmas a nem szabad toumlrekveacutest csak maacutes imputaacutelhatja mdash az erkoumllcsi imputatioacutet az erkoumllcsoumls ember maga veacutegzi magaacuten A 3 alkotoacute vonaacutes tehaacutet felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges a cselekedet idealis formaacutejaacutehoz Ezek koumlzuumll kettő minden emberi teveacutekenyseacuteghez okvetlenuumll hozzaacutejaacuterul az akaroacute toumlrekveacutes eacutes a roacutela valoacute tudomaacutesveacutetel Csak a szabadsaacuteg nincs meg mindenuumltt s az oumlntudatossaacuteg betagoltsaacutega a folyamatba kuumlloumlnboumlző Az oumlntudatossaacuteg ugyanis vagy megelőzheti vagy kiseacuterheti vagy koumlvetheti az actust ha csak koumlveti akkor csak reflexszerű ha csak kiseacuteri akkor oumlnkeacutenytelen ha megelőzi a tettet akkor szabad a cselekedet A cselekedetnek idealis formaacutejaacutehoz enneacutelfogva szuumlkseacuteges hogy az akaraacutest az oumlntudat megelőzze s hogy az akaraacutes szabad azaz hatalmas legyen a szembesiacutetett keacutepekkel s tudatteacutenyekkel szemben Az akaraacutes eacutes oumlntudat leacutelektani folyamatok melyeket ha nem is eredetuumlkben de teacutenylegesseacuteguumlkben hiaacutenyossaacuteg neacutelkuumll ismeruumlnk enneacutelfogva csak a bdquohatalmas eacutertelme iraacutent kell tisztaacuteba joumlnnuumlnk S hogy a keacuterdeacuteses pont iraacutent semmi keacutetseacuteg ne legyen neacutezzuumlk azt concreacutet esetben

Egy vonatvezető geacutepeacutesz vaacuteltoacutebeaacutelliacutetaacutes folytaacuten olyan siacutenpaacuter eleacute keruumll amelyen az ő gyermeke jaacutetszik A robogoacute vonatot meg lehetne a vaacutelaszuacuteton aacutelliacutetani de akkor egy vele szemben teljes gőzerővel joumlvő gyors vonattal el nem keruumllhető az oumlsszeuumltkoumlzeacutes A vonatvezető e szoumlrnyű pillanatban megereszti a geacutepet s keresztuumll robog szaacutez seacutertetlen utassal gyermeke holttesteacuten Keacutepzeljuumlk magunkat ezen ember lelki aacutellapotaacuteba Előtte aacutell keacutet lehetőseacuteg menni vagy megaacutellani előtte aacutell keacutet maacutes lehetőseacuteg gyermekeacutet elgaacutezolni vagy szaacutez utast toumlnkretenni az egyik iraacutenyba hajtja hivatalos eskuumlje a maacutesikba hajtja atyai szeretete Mondjuk maacuter most hogy gyermekeacutet felaacuteldozta mikeacutepen ment veacutegbe ezen reacutemseacuteges elhataacuterozaacutes feltesszuumlk hogy eleacuteg ideje volt a processus veacutegig gondolaacutesaacutera Amiacuteg a vaacuteltoacutehoz koumlzeledett azon alternatiacuteva aacutellott előtte menni vagy megaacutellani igen vagy nem Itt meacuteg keacutet partialis oumlsztoumlni vaacuteggyal aacutellott szemben kicsoda az oumlntudata ő az egeacutesz Eacuten mint egyseacuteges oumlnteacutet De a vaacuteltoacute koumlzel van meg kell nyomni azon emelőt mely az igen vagy nem iraacutenyaacuteban doumlnt Ő felette aacutell addig mind a keacutet alternatiacuteva felett erősebb mint az atyai szeretet erősebb mint a hivatalos eskuuml aacuteltal koumlvetelt aacuteltalaacutenos emberszeretet is Kicsoda az oumlntudata az Eacuten E halaacutelos kuumlzdelemben oumlnmaga ellen a balsiacuten mellett doumlnt s eluumlti gyermekeacutet Ki doumlnt ismeacutet ő maga a rejtelmes Eacuten Hogy mi ment veacutegbe ez irtoacutezatos pillanatban benne azt senki sem tudja ő maga sem De annyi bizonyos hogy ő benne ment veacutegbe ő doumlntoumltt az egyik javaacutera ő ura volt mindkettőnek hatalma volt mindkettő felett tehaacutet őneki tulajdoniacutetjuk szaacutemiacutetjuk be az actust ő felelős eacuterte Kinek a rejtelmes Eacutennek kicsoda ismeacutet ő a rejtelmes idegen Az oumlnelhataacuterozaacutes amint laacutetszik egeacuteszen ismeretlen kuumlzdelem nem az indokok eacutes az Eacuten koumlzoumltt hanem keacutet ismeretlen koumlzoumltt ismeretlen harc ismeretlen egymaacutest nem ismerő kuumlzdő felek koumlzoumltt De bizonyos hogy a szerencseacutetlenben magaacuteban folyt le a kuumlzdelem hogy ő maga kuumlzdoumltte le előbb magaacutet (Izrael eacutes az Isten) azutaacuten kuumlzdoumltte le az egyik lehetőseacuteget s valoacutesiacutetotta meg a maacutesikat Ezen mysteriosus idegen ez a szabad akarat

S most keacutepzeljuumlk el a toumlbbi lehetőseacutegeket Előszoumlr lehet hogy a geacutepeacutesz eacuteszre nem vette a maga jaacutetszoacute gyermekeacutet s elgaacutezolta ez esetben van baleset de nincs actus Pedig ő iraacutenyiacutetotta a vonatot Maacutesodszor lehetett hogy a reacutemuumllet elvette az eszeacutet amint mondani szokaacutes s ő bdquoeszeveszetten hirtelen a gyorsvonatnak igaziacutetotta a maga geacutepeacutet s megaacutellott ez esetben erős felindulaacutes okozta nem szabad cselekedettel aacutellunk szemben melyet a kuumlzdő motivumok doumlntoumlttek el roumlvidesen Harmadszor lehet hogy ő a sok koumltelesseacutegszerű momentum koumlzoumltt vaacutelasztani nem biacuter leugrik a vonatroacutel Istenre biacutezvaacuten a doumlnteacutest Ez is az ő műve amelyeacutert magaacutenak s az aacutellamnak felelős de mi azt koumlveteljuumlk tőle hogy ő maga doumlntsoumln A negyedik lehetőseacuteggel eldőlt az igen vagy nem keacuterdeacutese azt mondjaacutek bdquogyőzoumltt az atyai szeretet Kin győzoumltt ő rajta a rejtelmes idegenen De mikeacutep lehetseacuteges az hogy őt aki most meacuteg eleacuteg erős volt vaacutelasztani atyai szeretet eacutes hivatalos koumltelesseacuteg koumlzoumltt egy pillanatban legyőzte a gyengeacutebb Nem győzte le ő maga vonzoacutedott a maacutesik feleacute s ezzel lett győztesseacute annak indoka Tehaacutet ott is ahol az egyik indok győzoumltt csak az Eacuten leacutenyege győzoumltt ez volt a hatalom mely hatalmassaacute tette az indokot A szabadsaacuteg enneacutelfogva az Eacutennek hatalma a szabadsaacuteg az ő mentesseacutege az indokokkal szemben De a leacutenyegeacutet nem ő adta magaacutenak azt a vilaacutegrend osztotta ki neki A szabadsaacuteg tehaacutet (Schopenhauerrel ellenteacutetben1 az operari teruumlleteacutere esik nem az esse-be amaz szabad azaz Eacutentől fuumlggő de az Eacuten maga nem szabad az a mindenseacutegtől fuumlgg Az ember szabad a cselekedeteiben de nem szabad az intellectualis alkatban De a beszaacutemiacutetaacutes egyebet nem is kiacutevaacuten hogy mieacutert vagyok iacutegy szervezve azeacutert felelős mdash magaacutenak mdash az Isten

1 Uumlber den Willen in der Natur p 142


___________________________________________________________________________________


de hogy mieacutert engedtem magamat egyik iraacutenyban hogy cselekedjem azeacutert felelős vagyok magamnak s maacutesoknak Az imputatioacutenak teljesen eleacuteg van teacuteve ha a cselekedet veacutegső forraacutesaacuteul az Eacuten meg van mentve

Ez az oumlnelhataacuterozaacutes szerepe az emberi cselekedet idealis formaacutejaacuteban

45 sect Az erkoumllcsiseacuteg eacuterteacutekeacutet az oumlnelhataacuterozaacutes minőseacutege adja meg Az oumlnelhataacuterozaacutes keacuterdeacuteseacutere adott feleletek

A kuumlloumlnfeacutele actioacutek (43 sect) kuumlloumlnfeacutele eacuterteacutekkel biacuternak s a meacuterteacutek melyet ennek megaacutellapiacutetaacutesaacutenaacutel alkalmazunk nyilvaacuten kuumlloumlnboumlző A balesetneacutel (vagy aacuteltalaacuteban bdquoesemeacutenyneacutel) csak az okozat eacuterteacuteke joumln tekintetbe ezt pedig lehet haszna vagy aesthetikai vagy logikai eacuterteacuteke tekinteteteacuteben megaacutellapiacutetani De erkoumllcsi eacuterteacuteke magaacutenak nincs legfeljebb mint uj eredmeacutenyek okozoacutejaacutenak A felindulaacutes aacuteltal okozott eredmeacuteny is ezen becsleacutes alaacute keruumll Csak a cselekedetneacutel iteacuteluumlnk elsősorban a cselekedet joacutesaacutega felett s maacutesodsorban innen a tettes erkoumllcsi minőseacutege felett Ezen becsleacutesneacutel befolyaacutesolhat az eredmeacuteny haszna (socialis eacuterteacutek ahova a criminalis is tartozik) a veacutegrehajtaacutes okossaacutega (intellectualis eacuterteacutek) szeacutepseacutege (aesthetikai eacuterteacutek) eacutes meacutegis az ami erkoumllcsiveacute teszi az oumlnelhataacuterozaacutes minőseacutege Mi ad tehaacutet az oumlnelhataacuterozaacutesnak olyan specifikus eacuterteacuteket aki erre felelni tud az toumlbbet tud az erkoumllcstanboacutel mint az oumlsszes eddigi ethikusok Mielőtt azonban erre felelneacutenk az oumlnelhataacuterozaacutes alanyaacuteroacutel meacuteg tuumlzetesebben kell szoacutelanunk

A geacutepeacuteszben mielőtt gyermekeacutet eluumltoumltte szoumlrnyű kuumlzdelem folyt le Ki kuumlzdoumltt ki ellen Az oumlnelhataacuterozaacutes keacuterdeacutese ettől nyeri egyeduumlli megoldaacutesaacutet Ezen keacuterdeacutesre toumlbb felelet adhatoacute Első feleletuumll leacutelektanilag az ajaacutenlkozhatik hogy az atyai szeretet kuumlzdoumltt a koumltelesseacuteg eacuterzete ellen vagyis a kuumlzdők a partialis vaacutegyak Maacutesodik feleletuumll az adhatoacute hogy az atyai szeretet eacutes koumltelesseacuteg elleneacuteben aacutellott a charakter (Schopenhauer) vagy az eacutesz (Kant) vagy az ember leacutenyege (Binding) vagy a szemeacutelyiseacuteg eacutes megaacutellapodott keacutepzettoumlmegek (Liepmann) Harmadik feleletuumll vehető az hogy az egeacutesz nem egyeacuteb mint kuumlloumlnboumlző erejű agyrezgeacutesek mozgaacutesok (motus) harca mely az erősebbnek tuacutelsuacutelyra vergődeacuteseacutevel eldől (Hobbes) Veacutegre lehetseacuteges azon felelet hogy az oumlntudat kuumlzd az indokokkal s ő győz (egykor eacuten is azt taniacutetottam) S ezen iraacutenynak veacutegső pontjaacuten aacutell azon lehetőseacuteg hogy az oumlntudat maga kuumlzd magaacuteval s csak ezen belső harc eldőlteacutevel keruumll uralomra s megvaloacutesiacutetoacute befolyaacutesra valamelyik indok (a mi elemzeacutesuumlnk eddigi eredmeacutenye ide concludaacutel)

Ezen lehetőseacutegeket csoportosiacutetani lehet Meacuteg pedig bizonyos fokozatot talaacutelhatunk ezen csoportok koumlzoumltt mely a puszta mechanikus loumlkeacutesneacutel kezdődik s az Eacuten oumlnharcaacuteval eacuteri el legfelsőbb fokaacutet Eszerint 1 a doumlnteacutes egyszerűen az erősebb mozgaacuteseacute (Hobbes) mdash ezt kuumllső mechanismus vagy materialismus neveacutevel jeloumllhetjuumlk mdash 2 a doumlnteacutes a kuumllsőből ered de a belsőben megy veacutegbe uacutegyhogy a physiologiai izgalom actualis formaacuteban legyőzi az emleacutekezeti residuumot (peacuteldaacuteul a szeacutep nő laacutetaacutesa elfeledteti veluumlnk teszem gyermekeinkkel szemben levő koumltelesseacutegeinket) mdash ezt mechanico-physiologiai neacutezetnek nevezhetnők mdash 3 a doumlnteacutes keacutet oumlsztoumlnnek s ezek keacutepeacutenek harcaacuteboacutel fakad (peacuteldaacuteul a taacuteplaacutelkozaacutes eacutes nemzeacutes oumlsztoumlneacutenek kieleacutegiacuteteacutese feletti harc) mdash ezt psychologiai mechanismusnak mondhatnoacutek mdash 4 a doumlnteacutes az actualis vaacutegy eacutes az emleacutekezetben levő keacutepzettoumlmegek koumlzoumltt aacutell be (peacuteldaacuteul a peacutenz szerzeacutese eacutes a tudomaacutenyos foglalkozaacutes koumlzoumltti harc) mdash ezt apperceptionalismusnak nevezhetjuumlk amelynek egyik formaacuteja a charakterismus eacutes personalismus 5 a doumlnteacutest az oumlntudat veacutegzi mdash ez a leacutelektani egoismus Veacutegre 6 a doumlnteacutes előbb az Eacutenben megy veacutegbe s a toumlbbi mind ennek eredmeacutenye eacutes koumlvetkezeacutese mdash ez a mysticismus felfogaacutesa

Igy halad a doumlnteacutes felfogaacutesa a mechanismustoacutel a psychologismuson aacutet a mysticismus pontjaacuteig Koumlzoumls valamennyi felfogaacutesban a kuumlzdelem Ezen kuumlzdelem vagy egyszerű mozgaacutesok koumlzoumltt folyik le (materialismus) vagy eacutelettuumlnemeacutenyek koumlzoumltt (physiologismus) vagy az egyeacuten eacutes keacutepzet koumlzoumltt (personalismus) vagy oumlntudat eacutes keacutepek koumlzoumltt (egoismus) vagy az oumlntudat alanyi eacutes taacutergyi oldala koumlzoumltt (mysticismus vagy substantialismus) De a kuumlzdelem gondolata neacutelkuumll az elhataacuterozaacutes nem gondolhatoacute itt csak az a keacuterdeacutes melyet fentebb felaacutelliacutetottunk ki kuumlzd eacutes kivel S a kuumlzdelem aacuteltalaacutenos fogalmaacuteban rejlik a felelet arra ki győz A győztes az erősebb maacutes felelet nincsen Erősebbnek kell tehaacutet az egyik mozgaacutesnak az egyik oumlsztoumlnnek az egyik keacutepzetnek a charakternek vagy personaacutenak az oumlntudatnak vagy personaacutenak az oumlntudatnak vagy keacutepnek az Eacuten alanynak vagy az Eacuten taacutergynak lennie Ha az elhataacuterozaacutes = doumlnteacutes akkor = kuumlzdelem = győzelem = az erősebb oumlnaacutelloacutesiacutetaacutesa A kuumlzdő felek tuacutelereje enneacutelfogva egy ultimitas (Bacon F) teacutenylegesseacuteg (bdquourspruumlngliche Thatsache Schuppe) amelyet az elhataacuterozaacutes logicailag feltesz mert egyeacutebkeacutent nincsen eacutertelme A kuumlzdelem enneacutelfogva előre el van doumlntve az erősebbnek kell győznie


___________________________________________________________________________________


ami nincs eldoumlntve az csak a mi tudaacutesunk melyre neacutezve objectiv lehetőseacutegnek laacutetszik az a mi csak subjectiv ismeretlenseacuteg

Azonban a doumlnteacutesnek eacutes elhataacuterozaacutesnak ezen logicai lehetőseacutegei koumlzuumll neacutehaacutenyat maacuter az emberi cselekedet fogalma eleve kizaacuter A cselekedetről ugyanis kideruumllt hogy az csak az oumlntudatos lehet enneacutelfogva elesnek az oumlntudatossaacutegot kizaacuteroacute lehetőseacutegek mint a materialismus eacutes physiologismus (1 2 csoport) Elesik az oumlntudatlan keacutepzettoumlmegek koumlzoumltti harc is vagyis a puszta psychologismus (bdquoFreiheit eines Bratenwenders Kant) Vita taacutergyaacutet enneacutelfogva csak a personalismus az egoismus eacutes a mysticismus (4 5 6) keacutepezhetik

S itt is lehetseacuteges meacuteg az eliminatio Ha a cselekedethez oumlntudatos megfontolaacutes kell akkor a personalismus minden olyan formaacuteja a probleacutemaacuteig fel nem eacuter (s iacutegy eleacutegtelen magyaraacutezoacute elv) amely a bdquocharakter bdquopersona bdquoemberi leacutenyeg s egyeacuteb homaacutelyos kifejezeacutesek jelentett taacutergyai eacutes a kieleacutegiacuteteacutest koumlvetelő oumlsztoumlni vaacutegyak koumlzoumltti mechanikus meacuterkőzeacutessel veacuteli a doumlnteacutest megeacuterteni Ha a charakter kuumlzd a partialis vaacuteggyal akkor ezen kuumlzdelem csak annyiban vezet cselekedetekre mennyiben a charakter oumlntudatos Az oumlntudatlan charakter eacutes a partialis vaacutegy koumlzti kuumlzdelem ugyanaz ami az oumlnmagukroacutel nem tudoacute vaacutegyak koumlzti harc Ők kuumlzdhetnek de eacuten nem vagyok e kuumlzdelemneacutel eacuterdekelve az raacutem neacutezve idegen Csak ahol oumlntudatom a keacutepekkel partialis vaacutegyakkal oumlsztoumlnoumlkkel projiciaacutelt taacutergyas keacutepekkel szemben aacutell ott van oumlntudatos doumlnteacutes s ebből folyoacute cselekedet ezen alul csak cselekmeacuteny teveacutekenyseacuteg esemeacuteny leacutetezik A cselekveacuteny laacutencaacutenak tartoacute szege azon kampoacute mely az egeacuteszet tartja mdash az oumlntudat Az erkoumllcsi cselekveacutes magyaraacutezataacutehoz enneacutelfogva csak vagy a lelki egoizmus vagy a mysticismus elegendő az ezen alul aacutelloacute felfogaacutesi lehetőseacutegek logicailag roumlvidek ahhoz hogy a cselekedet erkoumllcsi eacuterteacutekeacuteig vezető leacutetraacuteul szolgaacuteljanak

46 sect Az egoismus eacutes a mysticismus magyaraacutezoacute keacutepesseacutegeacutenek vizsgaacutelata A doumlnteacutes az Eacuten kuumlzdelme oumlnmagaacuteval

Csak ez felel meg a cselekedet teljes fogalmaacutenak

Nem minden cselekedet lefolyaacutesa olyan teljes termeacuteszetű amint az idealis cselekedetben talaacuteljuk a legtoumlbb esetben az oumlsztoumlnoumlk hiaacutenyai meacuterkőznek oumlssze s az oumlntudat csak utoacutelagosan vesz tudomaacutest az egyiknek tuacutelsuacutelyaacuteroacutel De tagadni nem lehet hogy a teljes cselekedetnek alkataacuteban teacutenyleg az oumlntudatos megfontolaacutes eacutes a szabad doumlnteacutes jaacutetssza a főszerepet s ha ezen teacuteny meg nem caacutefolhatoacute akkor uacutegy a cselekedet magyaraacutezata csak akkor teljes ha ezen szinte idealis formaacutet birja megfejteni

Ezen idealis formaacutenak az a jelenteacutese hogy a cselekedet veacutegső oka az oumlntudatos Eacutenben rejlik Simmel Gyoumlrgy1 igen helyesen mondja bdquodiesen endlosen Process schneidet philosophische Freiheitslehre dadurch ab dass sie das Wollen aus dem Ich entspringen laumlsst Azonban ezzel meacuteg csak a magyaraacutezandoacute veacutegső pont van fixirozva mdash a magyaraacutezat most ezen pontra terjesztendő ki Ezen fixirozaacutesnak előnye az hogy egyreacuteszt a cselekedetnek egyeacutenen kiacutevuumlli előzmeacutenyeit kikuumlszoumlboumlli maacutesreacuteszt a beszaacutemiacutetaacutes koumlvetkezmeacutenyeacutenek eleget tesz s ez positiv alapja az erkoumllcs tanaacutenak De csaloacutednaacutenk ha ezzel megfejtettnek s elveacutegzetteknek gondolnoacutek a keacutet keacuterdeacutest Az Eacuten az előzmeacutenyek koumlvetkezmeacutenye marad s mdash a metaphysikaacutera utasiacutet ahol ezen keacuterdeacutes megoldhatoacutesaacutegaacuteroacutel beszeacutelhetuumlnk maacutesfelől az Eacutenben szuumlkseacutegkeacutepen kutatunk azon vaacuteltozaacutesok utaacuten melyek a cselekedetet veacuteghezvitteacutek Amaz elsőt az erkoumllcstan VI fejezeteacuteben fogjuk az erkoumllcstani aacutellaacutespontok kereteacuteben vizsgaacutelni a maacutesodikra most kell adnunk a feleletet

Az idealis cselekedetneacutel az oumlntudat azon szeg melyhez a laacutencolat koumltve van ezt laacutettuk a 45 sect-ban Ha tehaacutet azt mondjuk hogy a bdquoszemeacutelyiseacuteg vagy a bdquocharakter vagy a bdquoleacutenyeg (Wesen) az amiből a doumlnteacutes ered akkor ennek teljes eacutertelme (idealis cselekedetneacutel) az hogy az oumlntudat megelőzi a cselekedetet mert kuumlloumlnben a jellem-indokolta doumlnteacutes nem volna maacutes mint reflexszerű actio s oda tartozneacutek a psychologismus koumlreacutehez Ha peacuteldaacuteul a geacutepeacuteszneacutel az apai szeretet doumlntene akkor az apai szeretet volna a cselekedet forraacutesa enneacutelfogva azt kellene felelősseacutegre vonni mdash nem a geacutepeacuteszt maacuter pedig ellenkezőleg a geacutepeacutesz doumlntoumltt az atyai szeretet vagy a koumltelesseacuteg koumlzoumltt Az oumlntudatossaacuteg enneacutelfogva megelőzi a cselekedetet az doumlnt a keacutetfeacutele partialis vaacutegy koumlzoumltt s iacutegy csak a keacutet utolsoacute lehetőseacuteg joumlhet tekintetbe

Miben aacutell e kettő koumlzoumltt a kuumlloumlnbseacuteg Talaacuten szőrszaacutel-hasogataacutesnak fog laacutetszani ezen distinguaacutelaacutes de aki maga belsejeacutebe finom nagyiacutetoacuteval tekintett az bizonyosan igazat fog adni ezen distinctioacutenak is Az egyik

1 Einleitung in die Moralwissenschaft II k 205 l


___________________________________________________________________________________


esetben az Eacuten fixiacuterozza a keacutet alternatiacutevaacutet s az egyikkel valoacute rokonszenvezeacutese folytaacuten sajaacutet belső harca neacutelkuumll elfogadja az egyiket Peacuteldaacuteul azon geacutepeacutesz laacutegysziacutevű s ez birja raacute hogy a fiaacutet mentse meg mdash ha az Eacutenje kemeacutenyebb akkor a vonatot fogja megmenteni Ezen keacutet indok koumlzoumltti harcnak ő csak szemleacutelője s dispositioacuteja folytaacuten hajlik az egyik vagy a maacutesik feleacute Itt tehaacutet az Eacuten dispositioacuteja esik a felelősseacuteg alaacute A maacutesik esetben a keacutet lehetőseacuteg fixirozva marad az atyai szeretet nem hatol meacutelyebben az Eacuten alkataacuteba mint a koumltelesseacuteg Hol lesz maacuter most a doumlnteacutes Magaacuteban az Eacutenben a cselekedetnek meacuteg csak itt eacutertuumlk el a veacutegső pontjaacutet az Eacuten kuumlzdelmeacuteben oumlnmagaacuteval

Az első esetben az Eacuten dispositioacuteja a felelős nem az Eacuten Hogy a geacutepeacutesz laacutegysziacutevű arroacutel ő nem tehet mdash ez esetben a teljes felelősseacuteg nem haacuteramlik reaacuteja ő termeacuteszeteacutehez hiacuteven doumlntoumltt azaz a motiacutevum az Eacuten eacuterzeti helyzeteacuteből nyert segiacutetseacuteget eacutes megerősiacuteteacutest Az Eacuten nem biacutervaacuten az egyik motivum-okozta faacutejdalommal beleegyezett a maacutesiknak kisebb faacutejdalmaacuteba Ez ugyan maacutes helyzet mint az ahol keacutet partialis vaacutegy koumlzoumltt oumlnkeacutenytelenuumll doumlntuumlnk egyik iraacutenyban mert itt az Eacuten a maga sajaacutet kiacutenjai koumlzoumltt doumlnt s meacutegis analog hozzaacute mert kiacutenjai oumlsztoumlnoumlzteacutek a doumlnteacutesre az Eacuten maga meacuteg kiacuten eacutes eacutelv helyzeteacuteben volt

A legmagasabb fok azonban az amikor az Eacuten kiacuten eacutes eacutelv foumlloumltt aacutell nem eacuterzi toumlbbeacute a kiacutent eacutes eacutelvet ezen eacuterzeacutesen feluumll aacutell hanem eacuterzelemtől mentesen magaacuteba-toumlmoumlruumllten ingadozik Az Eacutennek ezen helyzetben keacutet feacutelre kell oszlania melyek egyike az eacutelv maacutesika a kiacuten feleacute tekint de csak tekint eacutes nem eacuterez toumlbbeacute Őneki magaacutenak kell doumlntenie mdash eltekintve az eacuterzelmektől oumlsztoumlnoumlktől mdash afelett tegyen-e ne tegyen s mit tegyen Egyik oldalon aacutell az akaroacute a maacutesikon a nem akaroacute akarat vagy az igenlő oumlnaacutelliacutetoacute eacutes a tagadoacute oumlnfeacutekező Eacuten A veacutegső kuumlzdelem tehaacutet az Eacutenben az igen eacutes nem keacuterdeacutese koumlruumll forog Ha igen akkor a cselekedet megindul egyik vagy maacutesik iraacutenyban ha nem akkor a cselekedet elmarad De a kuumlzdelem előre el van doumlntve az Eacuten termeacuteszete aacuteltal erről az Eacutennek nincsen a kuumlzdelemben tudomaacutesa de a priori a kuumlzdelemben vagy az oumlnaacutelliacutetaacutes vagy az oumlnmegtagadaacutes lesz erősebb az Eacuten mindkettőben csak oumlnmagaacutet fogja aacutelliacutetani azaz az erősebb fog győzni de erről neki tudomaacutesa nincsen ő azt hiszi hogy azt fogja aacutelliacutetani vagy elejteni amit akar Pedig vagy az akaroacute vagy a nem akaroacute vagy a + vagy a mdash fog győzni S ezen veacutegső halaacutelkuumlzdelem az Eacutenben az amit a veacutegső elhataacuterozaacutesban eacuterzuumlnk minden oumlnelhataacuterozaacutes a leacutet vagy nemleacutet keacuterdeacutese az Eacutenben Mikeacutepen folyik le az toumlbbeacute nem ismeretuumlnk dolga de hogy lefolyik azt halaacutelos kiacutenunk bizonyiacutetja s hogy le kell folynia azt a cselekedetnek magunk szaacutemlaacutejaacutera valoacute rovaacutesa tanuacutesiacutetja s a cselekedet teljes fogalma a priori koumlveteli

47 sect Mit jelent az Eacutennek ezen oumlnmagaacuteval valoacute kuumlzdelme Az oumlnelhataacuterozaacutes mint a beszaacutemiacutethatoacute cselekedetnek ismeretelmeacuteleti felteacutetele Annak mysteriuma

Ha a cselekedet positiv teacutenyeit eacutes hataacuterait szemmeltartjuk akkor maacuter most mindazon elemekkel rendelkezuumlnk amelyek megeacuterteacuteseacutehez szuumlkseacutegesek A kuumllső mozdulatokban nyilvaacutenuloacute cselekedetnek eacutepp uacutegy mint a belső cselekedeteknek minden mozzanataacutet felderiacutetette ezen elemzeacutesuumlnk Oumlsszefuumlggő egyseacuteggeacute folyik oumlssze az egyes phasisokban lepergő folyamat melynek kuumllső hataacutera a mozdulat befeleacute vezető laacutencszemei a physiologiai mozgatoacute agycentrumok ezeken feluumll az egyes oumlsztoumlnoumlk hiaacutenyai s ezeknek eacuterzetei a megfontolaacutes szolgaacuteltatta kiviteli terv az oumlntudatos berendezeacutes ceacutel eacutes eszkoumlzoumlk koumlzoumltt a belső impulsus a cselekveacuteny veacutegrehajtaacutesaacutera mdash veacutegső pontja pedig az oumlntudat eacutes ennek belső kuumlzdelme Positiv alaproacutel neacutezve a cselekedetet annak elemzeacuteseacutet teljesen befejezettnek mondhatjuk A beszaacutemiacutetaacutes eacutes felelősseacuteg teljesen eacuterthető

De ha ezen positiv kereten tuacutel tekintuumlnk akkor a kiacutevaacutencsisaacuteg igen sok keacuterdezni valoacutet talaacutelhat A parte ante oumlnmagaacutetoacutel valoacute vagy pedig eredmeacuteny eacutes okozat-e az Eacuten ezen mysteriosus termeacuteszete A szabadsaacuteg irtoacuteztatoacute bonyodalma aacutell előttuumlnk teljes metaphysikai nagysaacutegaacuteban Erről a keacuterdeacutesről kuumlloumln fogunk szoacutelni De maga az oumlnelhataacuterozaacutes fentebbi leiacuteraacutesa mit jelent fel van-e ezzel a jelzeacutessel lebbentve a mysteriumroacutel a faacutetyol Ezzel tisztaacuteba kell joumlnnuumlnk ha a szabadsaacuteg keacuterdeacuteseacutehez koumlzeledni akarunk

Mikeacutepen eacutertendő tehaacutet az Eacuten kuumlzdelme oumlnmagaacuteval Arroacutel előre tisztaacuteban kell lennuumlnk hogy az Eacuten alatt nem szabad sem annak physiologiai oumlsztoumlneit sem eacutertelmi reacuteszleteit sem eacuterzelmeit eacuterteni Tehaacutet mi eacutertendő alatta Felteacutetlenuumll csak az oumlntudat s az annak alapul szolgaacuteloacute tartalom vagy valoacutesaacuteg valoacutesaacuteg neacutelkuumll uumlres forma lenne az oumlntudat van valaki aki tud magaacuteroacutel Az oumlnelhataacuterozaacutesban ezen valaki kuumlzd magaacuteval nem eacuterzelmeivel oumlsztoumlneivel keacutepeivel hanem oumlnmagaacuteval Ez utoacutebbiak mind az oumlveacutei de nem ő maga S ez keacutepezi az oumlntudatnak neheacutezseacutegeacutet Az oumlntudat ugyanis mindenről tud ami benne van eacutes magaacuteroacutel is Aacutemde amiről tud azzaacute az oumlntudatnak magaacutenak kell vaacutelnia az csak abban az esetben lesz tudat-teacutennyeacute ha az oumlntudat vele azonosul Ezen szempontboacutel az oumlntudat magaacutenak a taacutergya is Van azonban emellett egy maacutes teacuteny is az oumlntudat ezen taacutergyaktoacutel eltekintve magaacuteroacutel mint szemleacutelő alanyroacutel is tud eacutes tudja hogy erről tud


___________________________________________________________________________________


Egyik oldalon enneacutelfogva az oumlntudat az amiről tud mdash mert csak iacutegy tudhat roacutela a maacutesik oldalon pedig az oumlntudat az aki tud tehaacutet maga a taacutergy de egyuacutettal maga felett is aacutell mint az aki tud Azon ellenveteacutes hogy az oumlntudat a taacutergyaktoacutel kuumlloumlnboumlző nem lehet hogy ilyen felfogaacutes csak abstractio az eacuten teacutetelemnek egyenes bevallaacutesa Ha az oumlntudat erre az abstractioacutera keacutepes akkor az oumlntudat oumlnaacutelloacute keacutepesseacuteg mely elvonatkozhatik a tartalomtoacutel is annyira hogy csak magaacutet aacutelliacutethatja oda taacutergyul A rendes kifogaacutes tehaacutet hogy az oumlntudat ilyen elgondolaacutesa csak az abstract gondolkodaacutes eredmeacutenye eacuteppen azt bizonyiacutetja amit caacutefolni akar ha az oumlntudat ezen abstractioacutet veacutegrehajtani keacutepes akkor az oumlntudat eacuteppen maga leacutenyegeacuteben azon erő mely maacutestoacutel eltekinthet s magaacutet kuumlloumln tekintheti Ez az ő leacutenyege

Az oumlntudatnaacutel enneacutelfogva azon sajaacutetsaacutegos teacuteny előtt aacutellunk hogy az oumlntudat leacutenyege a magaacutera tekinteacutes s hogy ezen magaacutera tekinteacutesben egyuacutettal eacuterzelmeit keacutepeit vaacutegyait tekintheti vagyis mdash a fentebbiek szerint mdash azokkaacute vaacutelik Az oumlntudat tehaacutet ezzel a keacutepesseacutegeacutevel eacuteppen az amit a cselekedet absolut priusul koumlvetel Egy tartalom mely ezen tartalomroacutel tud s egyuacutettal egy forma mely ezen tartalmon kiacutevuumll magaacuteroacutel tud mint e tartalomtoacutel kuumlloumlnboumlzőről de vele azonosroacutel is Eacuten tudok peacuteldaacuteul a teacuterről de ezen teacuter eacuten magam vagyok (mennyiben gondolom) s meacutegis mint e teacutertől kuumlloumlnboumlzőről tudok magamroacutel De azt helyesen laacutetta Fichte hogy az oumlntudat leacutenyege ezen magaacuteroacutel tudaacutes melyben magaacuteval szembesiacuteti magaacutet baacuter mindjaacutert eacuterezte azt is hogy ezen Eacuten ugyanaz mint azon tartalom melyről tud Az oumlntudat enneacutelfogva egy tartalom mely magaacuteroacutel tud mint tudoacuteroacutel eacutes tartalomroacutel A műveacutesz oumlntudata = a keacutep mely a keacutepről s arroacutel is tud hogy a keacutep ő maga de a leacutenyeges actio a magaacuteroacutel tudaacutes

Ha tehaacutet az oumlntudatot elemeire felbontjuk akkor tartalmilag az Eacuten az amiről tudunk (peacuteldaacuteul keacutep) formailag pedig az ami tud E kettő realiter egy az Eacutenben de idealiter el is vaacutelhatik Kuumlloumln esik a tartalom eacutes kuumlloumln az oumlntudat S ez utoacutebbi a projectioacuteban csak magaacutetoacutel fuumlgg az előbbeni ezen oumlntudat szaacutemaacutera adott valoacute anyaga a teveacutekenyseacutegnek Az elmeacutelet a kettőt elvaacutelasztja az Eacutent spontaacutennak a Nemeacutent adottnak veszi Eacutes ama spontaneitaacutesban talaacutelja a szabad akaratot

Eacuterthető teacuteny-e ez vagy felfoghatatlan mysterium Az oumlnelhataacuterozaacutes okvetlenuumll minden beszaacutemiacutethatoacute cselekedetnek a forraacutesa ebben pedig az rejlik hogy az aki ilyen cselekedetet veacutegrehajt előre tudta s gondolta azt vagyis hogy oumlntudatos hogy ő doumlntoumltt az igen eacutes nem keacuterdeacuteseacuteben hogy ő adott tuacutelsuacutelyt az egyik indoknak s ennek folytaacuten aacutellott elő a veacutegrehajtaacutes Maga azon elnevezeacutes bdquooumlnelhataacuterozaacutes bizonyiacutetja hogy itt egeacuteszen specifikus szemeacutelyes teveacutekenyseacutegről van szoacute eacutepen azeacutert ezt az Eacutent mely az egeacutesznek kezdemeacutenyezője senki ki nem kuumlszoumlboumllheti elmeacuteleteacuteből (amint neacutehaacuteny peacuteldaacuten felfogom mutatni vouml 48 sk sect) olyan absolut felteacutetele ez a cselekedetnek milyen felteacutetlenuumll szuumlkseacuteges priusa minden tudatossaacutegnak az oumlntudat melyet semmi keacutepkapcsolaacutesboacutel stb nem lehet magyaraacutezni Ez utoacutebbi esetben az Eacuten metaphysikai veacutegső fogalom a cselekedetneacutel pedig praktikus veacutegső fogalom amelyre egyeduumll eacutepiacutethető a cselekedet fogalma

S eacuteppen az oumlnelhataacuterozaacutest nem magyaraacutezza meg semminemű elmeacutelet mindenkinek haacutettereacuteben ott lappang maacuter A mechanikai felfogaacutes a legeleacutegtelenebb a Hobbes-feacutele harc a vaacutegyak koumlzoumltt igaz dolgot foglal magaacuteban de nem az egeacuteszet mert ezen harcroacutel nekuumlnk tudomaacutesunk van meacuteg pedig nem mint objectumroacutel hanem mint bennuumlnk veacutegbemenőről melyben mi annyira reacuteszesek vagyunk hogy eacutepen az egyik harcoloacute felet mi keacutepezzuumlk A bdquocharakter bdquoleacutenyeg bdquoegyseacuteg sajaacutet bdquoleacutetuumlnk s minden hasonloacute kifejezeacutes csak akkor lepi a teacutenyt amikor azokat oumlntudatosakuacutel fogjuk fel S hogy mi vagyunk az a gyeacutemaacutentcsuacutecs magunk melyen a cselekedet eldől azt ama faacutejdalomeacuterzetből biztosan tudjuk mely ezen kuumlzdelmet kiseacuteri

Az oumlnelhataacuterozaacutes enneacutelfogva teljesen az oumlntudatnak műve a maga leacutenyegeacutet aacutelliacutetja minden maacutessal szemben S amennyire az oumlntudatot eacutertjuumlk annyira eacutertjuumlk az oumlnelhataacuterozaacutest is Ez ismereacutesnek hataacuterai egyuacutettal az elhataacuterozaacutes megeacuterteacuteseacutenek is hataacuterai Maacuter most e megismereacutesre keacutet lehetőseacuteg van 1 hogy az Eacutent kuumlloumln alapuacutel fogjuk fel a toumlbbi oumlsztoumln szaacutemaacutera vagy 2 hogy az Eacutenben az oumlsszes oumlsztoumlnoumlk idealis egyseacutegeacutet keacutepzeljuumlk Maacutes metaphysikai lehetőseacuteg mely a teacutenyt (tudniiliacutek az oumlsszes oumlneacuterzetnek a teacutenyeacutet) megeacutertetneacute nincsen a toumlbbi mely keacutepzeletekből akarja meacuteg csak kialakiacutetani előre sikertelennek mondhatoacute (petitio principii miatt)

A haacutetramaradt keacutet lehetőseacuteg mindegyike neheacutezseacutegekkel jaacuter Az első esetben az oumlnelhataacuterozaacutes tisztaacuten marad ugyan (mint Fichte Eacutenje mutatja) teljesen eacuterthető az Eacuten spontaneitaacutesaacuteboacutel mely reflexiv keacutepesseacutegeacutevel magaacutera visszateacuter De itt is a veacutegső teacuteny amelyet magyaraacutezni nem lehet egyreacuteszt a reflexio keacutepesseacutege maacutesreacuteszt annak minőseacutege a szemleacuteleacutes Azeacutert ha azt mondom hogy a szabadsaacuteg az absolut reflexio csak annyit mondtam hogy a szabadsaacuteg = szabadsaacuteg de nem magyaraacuteztam meg eacutes ha azt mondtam hogy az oumlntudat = szemleacuteleacutes akkor ezzel is csak azt mondtam hogy az oumlntudat = oumlntudat Ez azonban nem a legnagyobb baj nagyobb az hogy az Eacuten mikeacutep eacuterti meg a taacutergyat mely nem ő maga az objectumot Itt is csak az egyszerű teacutenyt ismeacutetlem ha akaacutermilyen szavakkal is proacutebaacutelom felderiacuteteni Ha ugyanis az objectum maacutes mint az Eacuten akkor egeacuteszen kuumlloumln aacutellanak s a megeacuterteacutes magyaraacutezatlanul marad Ha pedig az Eacuten maga lesz valahogyan a Nemeacutenneacute akkor az Eacuten tisztasaacutegaacutet elejtettem s nem eacutertem mikeacutepen tudhat az Eacuten


___________________________________________________________________________________


magaacuteroacutel ha maacutessaacute lett Azaz nem magyaraacuteztam meg hogyan teszi az oumlntudat magaacutet mikor maacutest tesz Pedig az Eacuten magaacuteroacutel is maacutesroacutel is tud s neki e maacutesroacutel is mint magaacuteroacutel kell tudnia

Az első lehetőseacuteg enneacutelfogva csak a teacuteny ismeacutetleacutese nem magyaraacutezata A maacutesodik lehetőseacuteg pedig a teacutenyt a nemtudatosba tolja haacutetra s azzal veacuteli (nyilvaacuten hibaacutesan) magyaraacutezhatni Ha az Eacuten minden oumlsztoumlnnek mintegy metszőpontja volna (mint Herbart hitte) akkor uacutejra ott aacutellunk a reacutegi keacuterdeacutes előtt hogyan tudhat ezen aacutetmetszeti pont magaacuteroacutel hogyan tudhat magaacuteroacutel mint magaacuteroacutel azaz az első lehetőseacuteg oumlsszes neheacutezseacutegei visszateacuternek Minden esetre az bizonyos hogy a maacutesodik neheacutezseacuteg suacutelyosabb mint az első bonyolultsaacutega miatt

A teacutenyek azt mutatjaacutek hogy az oumlnteacutet egyes reacuteszeiről tud maga eacutes ezen reacuteszekkel szemben magaacuteroacutel de uacutegy hogy ezen reacuteszek az oumlnteacutet maga Vagyis keacutepleg az oumlnteacutet az oumlntudat alapjaacutera hiacutemzett szoumlvedeacutek Minden reacutesze vagy aacutegteacutete ismeretes ezen alap előtt s az alap maga ismeri magaacutet kuumlloumln a reacuteszektől s mint a reacuteszeknek leacutenyege Mintha feneketlen meacutelyseacutegből kibuggyanna az ismereti vilaacuteg tarkasaacutega s a forraacutes szoumlkőpontja maga-magaacuteroacutel biacuterna tudomaacutessal De ha uacutegy fognoacutek fel is az egeacuteszet hogy a forraacutes szoumlkő pontja meacutelyen az absolutumba terjed akkor is csak ezen szoumlkő pont meacutelyeacuteben menne veacutegbe az oumlntudat előtte tarkaacutellaneacutek a vilaacuteg melyet ő alkotott meacuteg pedig a maga kincses tartalmaacuteboacutel Ott abban a meacutelyseacutegben menne veacutegbe az Eacuten kuumlzdelme is oumlnmagaacuteval ott taacutemadnaacutenak a keacutepek miket projiciaacutel De ismerjuumlk-e akkor maacuter e meacutelyseacuteget

Azt hiszem ismeret oly eacutertelemben amilyent a metaphysika oacutehajt az ilyen ismereacutes nem volna Itt aacutellunk a bdquoGrenzbegriff-neacutel az ismereacutesnek felteacuteteleineacutel nincsen roacutela szemleacuteleti keacutepuumlnk de a teacuteny ott aacutell előttuumlnk mint ismereti szuumlkseacutegkeacutepeniseacuteg Az oumlnelhataacuterozaacutes az oumlntudat teacutenye felteacutetele hogy az Eacuten keacutet feacutelre vaacuteljeacutek meg s hogy az egyik erősebb legyen mint a maacutesik De hogy mikeacutepen megy veacutegbe az Eacutenben ezen doumlnteacutes azt megmagyaraacutezni sohasem birjuk Elvessuumlk-e maacuter most a teacutenyt ha nem birjuk megmagyaraacutezni Az igen alaptalan elhamarkodott eacutes jogtalan cselekedet volna

48 sect Az oumlnelhataacuterozaacutest a cselekedet veacutegső forraacutesaacuteul mindenki elfogadja de senki sem magyaraacutezza meg

Ha a cselekedet nem pusztaacuten a vis maior folytataacutesa az emberben akkor forraacutesaacutenak az emberen beluumll kell lennie meacutegpedig nem a reflexmozdulatokban sem az oumlnkeacutenytelenuumll s oumlntudatot megelőzve keletkező eacuterzelmekben eacutes keacutepekben hanem magaacuteban az oumlntudatban (Vouml 44 sect) A cselekedet az egyeacuteniseacuteg műve azaz a ceacutelnak oumlntudatos felfogaacutesa eacutes oumlntudatos kitűzeacutese Oumlntudatossaacuteg eacutes oumlnkeacutenyesseacuteg neacutelkuumll csak eredmeacutenyek vannak nem cselekedetek Ez az amit neacutemely criminalista az eacutesz eacutes akarat neve alatt koumlvetel a cselekedetneacutel (pl Binding1) baacuter a terminusok taacuteg volta miatt eacuteppen az egyeacuteni vonaacutes megroumlviduumll amelyet az bdquooumlntudatos oumlnelhataacuterozaacutes terminusaacuteval jobban ki biacuterunk fejezni Minden tan mely a cselekedetet alaposan akarja felfogni ezen veacutegső pontra keacutenytelen recurraacutelni neacutehaacuteny peacutelda bebizonyiacutetja ennek a subreptioacutenak megleacuteteleacutet

Binding ideacutezett műveacuteben meglehetős zavarban van a veacutegső pontnak termeacuteszete felől de vilaacutegosan mondja2 bdquodie Motive der einzelnen Handlung schoumlpfen und erhalten ihre motivirende Kraft erst aus dem Individuum Nevezi ő ezt bdquounser Wesen leacutenyeguumlnknek is (II 8) eacutes azt aacutelliacutetja bdquoder Mensch bestimmt sich mit Freiheit ami eleacuteg taacuteg kifejezeacutes (bdquoder Mensch) viszont (II 9) azt aacutelliacutetja hogy az embernek van bdquoFaumlhigkeit melyneacutel fogva bdquoKraft weigernd und Kraft gebend hat a motiacutevumokra azaz egy X-et aacutelliacutet a sor elejeacutere mely teljesen a mi oumlntudatunknak megfelelő A II 16 lap bdquoCharaktere szinte olyan mint a bdquoMensch eacutes bdquoWesen fogalma eacutes Schopenhaueri reminiscentia

Liepmann Moacuter (aki Bindingben in deterministaacutet laacutet holott ő is determinista de magaacuteval tisztaacuteba meacuteg nem joumltt) szinteacuten az eacuterintett homaacutelyos ponton aacutell meg mikor azt taniacutetja hogy bdquodass der Eintritt einer Handlung durch die Art der Verarbeitung der bdquoaumlusseren Reize (amit Binding taniacutet) seitens der Persoumlnlichkeit bestimmt werde setzt also die Causalitaumlt der Persoumlnlichkeit als unentbehrlichen bestimmenden Factor voraus3 Minthogy pedig a szemeacutelyiseacuteget eacuteppen az oumlntudatossaacuteg jellemzi azeacutert ő is a bdquoveacutegfogalmat felteszi

1 Karl Binding bdquoDie Normen und ihre Uumlbertretung (1877) II 47 bdquoZu jeder Handlung gehoumlrt Wille und ein bestimmter Man von Vernunft 2 Uo II 7 3 Einleitung in das Strafrecht 175 l


___________________________________________________________________________________


Merkel A1 szerint aki szinteacuten deterministaacutenak nevezi magaacutet (ideacutezett helyen) a beszaacutemiacutetaacutes felteacutetele a szabadsaacuteg de ezen szabadsaacuteg bdquoist nicht anderes als die Macht einer Individualitaumlt ihrer Eigenthuumlmlichkeit gemaumlss wirklich zu werden Ezen bdquoMacht pedig keacutet elemből aacutell 1 bdquorechtliche Unterscheidungsfaumlhigkeit azaz eszesseacuteg eacutes 2 bdquogeistige Dispositionsfaumlhigkeit amit Liepmann (im 94 l) iacutegy magyaraacutez bdquoFaumlhigkeit jenem Erkennen gemaumlss seine geistige Individualitaumlt zu bethaumltigen azaz a mi neacutezetuumlnk szerint az oumlnelhataacuterozaacutes keacutepesseacutege Ami nyilvaacutenvaloacute logikai hiba mert ezen szoacute alatt vagy X-et jelzuumlnk vagy pedig a reacutegi szabadsaacutegot fogadjuk vissza

Stammler kiről Liepmann utaacuten2 beszeacutelek a beszaacutemiacutetaacutesi keacutepesseacuteg alatt eacuterti a bdquosubjective Moumlglichkeit den Inhalt seiner Vorstellungen mit demjenigen von Vorstellungen anderer Menschen zu vergleichen und (sich) danach zu richten ami leacutenyegesen egyezik a Merkel-feacutele neacutezettel Ugyanazt mondja amit Merkel

Ha a criminalistaacuteknaacutel a veacutegső fogalom maacutes elnevezeacutessel de egeacutesz vilaacutegosan fordul elő a determinismus leguacutejabb veacutedője Erich Adickes kieli tanaacuter3 sokszor a legtoumlbb ponton leplezett bdquowir eacutes maacutes szavak alatt ugyanazt gondolja amit keruumllni oacutehajt A bdquoFreiheitsgefuumlhl-t ő magaacutenaacutel sohasem tapasztalta (p 207) de azeacutert bdquoauch der Determinismus kann das lebhafte Gefuumlhl der Spontaneitaumlt der eigenen Initiative haben azaz (208 l) maacutes szoacute alatt ismeacutet ott van a szabad kezdemeacutenyezeacutes S ugyaniacutegy (198 l) bdquoder Mensch selbst schafft sich sein Schicksal eacutes bdquoder Determinismus erkennt Spontaneitaumlt im Menschen an mdash csak az kell az indeterministaacutenak A veacutegső fogalmat ő is elismeri bdquodas in letzter Hinsicht Entscheidende ist doch das Wesen des Menschen (193 l) amit maacuter Binding is taniacutetott de Adickes sem tud megmagyaraacutezni s ugyanily elemezetlen gondolattal eleacutegszik meg (199 l) mikor azt mondja bdquofreilich kommt auch hier im letzten Grunde alles auf die einzelne Individualitaumlt an ami teljesen igaz de miben aacutell ez az bdquoIndividualitaumlt ha oumlntudatossaacutegaacutetoacutel eltekintuumlnk S amikor a doumlnteacutesről szoacutel (211 l) ezt mondja bdquoerst wenn diese Gefuumlhle gegen einander abgewogen sind (ki meacuterlegeli) kann die endguumlltige Entscheidung getroffen werden (kitől) Ez esetben nyilvaacuten mindenuumltt azt hiszi Adickes hogy a veacutegső alany kikeruumlleacuteseacutevel is megeacutertheti a dolgot pedig vilaacutegos hogy nem keruumllte ki csak szoacuteban mdash gondolatban hozzaacute kell tennie azt aki az eacuterzelmeket meacuterlegeli s aki azutaacuten a doumlnteacutest veacutegrehajtja Ezen feluumlletesseacuteg eacuteri utol 213 l is ahol azt mondja bdquoferner ist man sehr oft nicht im Stande die fruumlheren Motive in sein Gedaumlchtnis zuruumlckzurufen ahol a bdquoman ismeacutet nem maacutes mint a keruumllgetett s el nem keruumllhető oumlntudat

Ezen roumlvid kritikai excursus csak annak igazolaacutesaacutera iratott hogy az oumlnelhataacuterozaacutest mint minden cselekedet veacutegső forraacutesaacutet sem a szabadsaacuteg sem a keacutenyszerűseacuteg hirdetői ki nem keruumllhetik hogy enneacutelfogva a kettő koumlzti vitaacuten feluumll aacutelloacute teacuteny amelyet azonban sem az egyik sem a maacutesik nem magyaraacutez Ezen bdquohataacuterfogalma az ethikaacutenak mint a cselekedet aacuteltalaacutenos tanaacutenak nem maacutes mint az oumlntudatos oumlnelhataacuterozaacutes S azeacutert akaacuter eacuterthető akaacuter nem ismereti felteacuteteleacutet minden erkoumllcsi eacuterteacutekeleacutesnek az oumlntudat spontaneitaacutesaacuteban kell keresnuumlnk eacutes elfogadnunk

Poacutetleacutek Traumlger eacuterdekes műveacuteből bdquoWille Determinismus Strafe (1895) p 44 a koumlvetkezőket toldjuk meacuteg az eddigiekhez Berner (Grundlinien der kriminalist Imputationslehre 1843 p 34) bdquoWas der Mensch ohne Selbstbewusstsein thut ist kein Product seines Willens denn der Wille geht allemal vom Selbstbewusstsein aus A reacutegi felfogaacutes mint laacutetni fejletlenebb psychologiaacuteval meacutegis pontosabban elemzett mint a sok psychologizaacutelaacutestoacutel szinte elkaacutebult ujabb criminalistika

49 sect Az oumlntudat bdquohatalmassaacutegardquo mint magyaraacutezoacute elv a koumltelezettseacuteget nem magyaraacutezza Koumlteles cselekedet eacutes lelkiismeret

A beszaacutemiacutetaacutes teacutenyeacuteből indultunk ki s azt talaacuteltuk hogy valamely cselekedet csak akkor szaacutemiacutethatoacute be valakinek ha oumlntudatos elhataacuterozaacutesra vihető vissza Ez az imputatio legmagasabb foka alsoacutebb fokokul felismertuumlk azokat melyeket a buumlnteteacutes a vad toumlrzsekneacutel koumlvet de melyeket mint esetlegesseacutegeket az imputatioacuteboacutel kizaacuter a modern toumlrveacutenyhozaacutes (vouml 43 sect) A felelősseacuteghez enneacutelfogva csak egy koumlvetelmeacuteny fűződik az oumlntudatnak erősebbnek kell lennie mint minden maacutes psychikai functioacutenak Ha ezen felteacutetelnek

1 A Merkel Lehrbuch des deutschen Strafrechts (1889) 73 l 2 Liepmann im 95 l 3 Zeitschr fuumlr Phil und philos Kritik 116 k Adickes bdquoEthische Principienfragen cim alatt eacuterdekesen irt cikksorozatot koumlzoumll mely azonban befejezve nincsen amennyiben a determinismus viszonyaacutet a buumlntető toumlrveacutenyhez maacutes alkalomra igeacuteri


___________________________________________________________________________________


eleacuteg van teacuteve akkor beszaacutemiacutetaacutesnak eacutes felelősseacutegnek teljesen igazolt alapja van mely mindent magyaraacutezni keacutepes

De ezen hatalom neacutelkuumll a felelősseacuteg egyaacuteltalaacuteban igazsaacutegtalansaacuteg volna valamint mindazon koumlvetkezmeacutenyek melyekkel a felelősseacuteg logikai kapcsolatban aacutell Ellenben minden koumlvetkezmeacuteny indokolt eacutes igazolt mihelyest az oumlntudatroacutel ezen teacutenyleges felsőbbseacuteget eacutes hatalmat kimutatjuk Ezen lelki teacutenyeket Traumlger1 a koumlvetkező sorban aacutelliacutetja oumlssze 1 a szabadsaacuteg eacuterzete 2 a szeacutegyen eacutes 3 a bűnbaacutenat 4 a felelősseacuteg eacutes 5 a beszaacutemiacutetaacutes 6 a bűnoumlsseacuteg 7 buumlnteteacutes Ezen lelki teacutenyek logikai egymaacutesutaacutenjaacutet talaacuten ekkeacutep lehet megaacutellapiacutetani A hatalom teacutenyeacuteből koumlvetkezik mindenekelőtt 1 annak eacuterzete 2 okozoacute termeacuteszeteacuteből a beszaacutemiacutetaacutes eacutes ebből 3 a felelősseacuteg mely 4 eacuterdem- eacutes a bűntudatra 5 a szeacutegyenkezeacutesre eacutes 6 megbaacutenaacutesra vezet A 7 buumlnteteacutes uacutegy belső mint kuumllső eacutertelmeacuteben a 2mdash4 teacutenyeknek folyomaacutenya Ezeknek roumlvid megfejteacutese (mert logikai consecutioacuteja a bdquohatalomboacutel annyira vilaacutegos) a koumlvetkező

1 Azon teacutenyből hogy normalis aacutellapotban keacutepzeteink elrendezeacuteseacuteben testuumlnk mozgataacutesaacuteban csak a mi akaratunk az okozoacute tovaacutebbaacute hogy a figyelem szegzi a keacutepzeteket s iacutegy valamennyineacutel erősebb a vaacutelasztaacutes eacutes doumlnteacutes valamint a motorok innervatioacutejaacuteboacutel mindenkineacutel a teveacutekenyseacuteg azaz a győztes projectio eacuterzete taacutemad Ha Adickes (ih l fent 48 sect) ezen szabadsaacutegot nem eacuterzi2 akkor ez sajnaacutelatos dolog (de talaacuten csak az oumlnelhataacuterozaacutes kuumlzdelmeacutere vonatkoztatja ő is) de ezen isolaacutelt vallomaacutes elleneacuteben ott aacutell Hobbes Locke eacutes Hume tapasztalata akik eacutepen ezen erőeacuterzetben talaacuteltaacutek az bdquoerő fogalmaacutenak csiacuteraacutejaacutet Ezen sikeres oumlnaacutelliacutetaacutes enneacutelfogva keacutetseacutegbe nem vonhatoacute teacuteny oumlnteveacutekenyseacuteg ez mely a hatalmunk eacuterzeteacutevel egyuumltt jaacuter Minthogy ezen esetben az oumlnteacutet akadaacutelytalanul aacutelliacutetja magaacutet azeacutert ezen erőeacuterzet az akadaacutelytalansaacutegnak vagy szabadsaacutegnak eacuterzete A szabadsaacuteg eacuterzete enneacutelfogva az akadaacutelytalan oumlnaacutelliacutetaacutesnak kiacuteseacuterője vagy eacuterzelmi reflexe

2 Ezen szabaacutelytalan oumlnaacutelliacutetaacuteshoz koumlti az oumlntudat a cselekedetet azaz magaacuteeacutenak maga reacuteszeacutenek nevezi S ez a teacuteny a beszaacutemiacutetaacutes amint a 41 sk sect-ban kifejtettuumlk

3 A beszaacutemiacutetaacutesnak mintegy reactiv kifejezeacutese a felelősseacuteg Ha valami tettet magameacutenak ismertem fel akkor azon keacuterdeacutesre ki cselekedte bizton azt felelhetem eacuten tettem A felelősseacutegnek ez az első eacutertelme a keacuterdező szerint pedig lehet a felelősseacuteg oumlnmagamnak vagy maacutesnak valoacute felelősseacuteg A felelősseacuteg enneacutelfogva alapjaacuteban csak a teacuteny kijelenteacutese a jogi vagy moralis minősiacuteteacutes hozzaacutejaacuteruloacute toldaleacutek amely a felelősseacuteg tiszta fogalmaacuteban meacuteg nem rejlik

4 Ha a cselekedet minőseacutegeacutet is eacuterteacutekeltuumlk akkor a felelősseacuteg koumlre kitaacutegul s lesz belőle minősiacutetett felelősseacuteg melyet legjobban lehet Smith Aacutedaacutem terminusaacuteval bdquoeacuterdemesseacutegnek nevezni3 Az eacuterdemesseacuteg a cselekedet forraacutesaacutera aacutetvive adja a joacutenak minősiacutetett cselekedetneacutel az eacuterdemnek eacuterzeteacutet (merit) a rossz cselekedetneacutel a bűnoumlsseacuteg eacuterzeteacutet (demerit) Ezen aacutelliacutetmaacutenyt aacutetvisszuumlk az alanyra mint a tett forraacutesaacutera mdash eacutep uacutegy mint ahogy a hasznossaacutegot aacutetvisszuumlk a taacutergyra mely a hasznot okozta

5 A cselekedet forraacutesaacutenak eacuterdekesseacutege a cselekvőben ha ezen eacuterdemesseacuteget szemleacuteli keacutetfeacutele eacuterzeacutest okoz szuumlkseacutegkeacutepeniseacuteggel Amennyiben eacuterdemesnek talaacutelja magaacutet (= joacute cselekedet forraacutesaacutenak) annyiban helyesli magaacutet azaz aacutelliacutetja magaacutet amennyiben bűnoumlsnek annyiban helyteleniacuteti magaacutet azaz szemben a joacutera keacutepesseacutegeacutevel a joacutera keacuteptelenseacutegeacutet veszi eacuteszre s ezen disharmonia az Eacutenben (annak) oumlnaacutelliacutetaacutesaacutenak megakadaacutesaacutet (foltot a feacutenyes lapon) jelenti Az Eacuten ezen defectusa azt jelenti hogy hatalmaacutenaacutel csekeacutelyebb erőt fejtett ki s ezen oumlnmagaacuteval eleacutegedetlenseacuteg a szeacutegyen eacuterzeteacutenek alapja Szeacutegyenlem elsősorban magam előtt gyengeseacutegemet mdash ez az első ha ezen gyengeseacuteg minőseacutegileg alsoacutebb eacuterteacutek aacutelliacutetaacutesaacuteban birja alapjaacutet (peacuteldaacuteul elsőszuumlloumlttseacutegi jogomat egy taacutel lencseacuteeacutert adtam el mdash ami annyiszor esik meg) akkor a szeacutegyeneacuterzet jogi vagy moralis minősiacuteteacutest nyer Ennyiben a szeacutegyeneacuterzet a felelősseacutegben s iacutegy a beszaacutemiacutetaacutesban eacutes oumlntudatossaacutegban birja leacutelektani gyoumlkereacutet A kutya nem szeacutegyenlős mert ő mindig csak kutya de ahol jobbra volt keacutepes ott benne is elő aacutell ennek eacuterzete eacutes mdash szeacutegyenli magaacutet

Az eacuterdemesseacutegnek szemleacutelete enneacutelfogva keacutetfeacutele eacuterzettel jaacuter a joacute minősiacuteteacutesneacutel a buumlszke oumlntudattal a rossz minősiacuteteacutesneacutel a lealaacutezoacute szeacutegyeneacuterzettel

6 Az eacuterdemesseacuteg ezen keacutet formaacuteja maacuteris megtoumlrteacutent cselekedettel szemben leacutep fel bennuumlnk Azonban a szeacutegyen akkor is taacutemad ha oumlnkeacutenytelenuumll cselekedtuumlnk vagy tettuumlnk valamit ez esetben nem magunkat

1 Traumlger Ludwig bdquoWille Determ und Strafe (1895) p 101 mdash Vouml kuumlloumlnben Scholten bdquoDer freie Wille neacutemetuumll Manchot Traumlger id műve Liepmann eacutes Adickes illető cikkeacutet a Zeitschr-ban 2 Ugyanazt aacutelliacutetjaacutek magukroacutel Hartmann E (Phaenomenol des sittl Bew) eacutes Merkel Vouml Traumlger im 136 l 3 Smith A Theory of moral sentiments Part II sect II ch 2 a remorse-roacutel szoacuteloacute gyoumlnyoumlrű fejtegeteacutest Ő bdquothe merit the good or ill desert-ről szoacutel (I 105 l)


___________________________________________________________________________________


szeacutegyeljuumlk hanem cselekedetuumlnket Ellenben ha a mi oumlntudatunk hatalma eacuterveacutenyesuumllt s mi beleegyeztuumlnk a lefolyaacutesaacuteba akkor a szeacutegyen a tett felett paacuterosul a szeacutegyennel magunk termeacuteszete felett s mivel az oumlnelhataacuterozaacutesban oumlnteacutetuumlnk csekeacutelyebb reacutesze diadalmaskodott mdash azeacutert a szeacutegyenkezeacutes maacutes formaacutet oumllt erkoumllcsi megveteacutest a tettel szemben pedig a megbaacutenaacutest Mi nem csak azt baacutenjuk amit tettuumlnk hanem sajaacutet magunk oumlnelhataacuterozaacutesaacutet azaz azt az X-et melyből a cselekedet fakadt Sokszor ez egeacuteszen ceacuteltalan eacutes eredmeacutenytelen de elkeruumllhetetlen mert az oumlntudat maga-magaacuteval keruumll ellenteacutetbe s ismeacutetli oumlntudatosan azon kuumlzdelmet mely benne oumlntudatlanul ment veacutegbe Az eacuterzeacutesnek ezen meacutely forraacutesa okozza hogy a megbaacutenaacutes sokkal gyilkosabb eacutes hevesebb tartoacutesabb mint a szeacutegyeneacuterzet baacuter ennek csak magasabb foka potentiaacuteja

7 S ezen faacutejdalom azon első reactioacute melyet a megvaloacutesult cselekedet gyakorol a szemleacutelő Eacutenre A cselekedet talaacuten valami hiaacutenyt poacutetolt valamely oumlsztoumlnben s ennyiben eacutelvvel jaacutert de megseacutertette az oumlnteacutet idealis egyseacutegeacutet s annak oumlntudatos reflexeacutet s ezen seacuterelemnek a koumlvetkezmeacutenye az Eacutennek leszoriacutetaacutesa faacutejdalma A cselekedet faacutejdalomokozoacute reactioacuteja az amit buumlnhődeacutesnek nevezuumlnk Ha ezen buumlnhődeacutest maacutesok valoacutesiacutetjaacutek meg (vagy helyesebben nyomateacutekosabbaacute erősebbeacute teszik az oumlnmagunk okozta buumlnhődeacutest mely a bűntettől elvaacutelaszthatatlan) akkor buumlnteteacutesnek nevezzuumlk A buumlnteteacutest tehaacutet elsősorban magunk szabjuk magunkra a cselekedetből folyoacute szuumlkseacutegkeacutepeni reactioacuteval mdash ez a physikai sanctio Ha azonban ezen oumlnmagunk-uumltoumltte seben kiacutevuumll maacutes is sebet uumlt rajtunk akkor ez taacutersas sanctio mely csak a taacutersasfonatok reactioacutejaacutet jelzi A buumlnteteacutes bdquojogaacuteroacutel enneacutelfogva felesleges vitatkozni a buumlnteteacutes a buumlnhődeacutesnek megfokozoacuteja s mint ilyen egyszerűen physikai vagy psychologiai consequentiaacuteja a cselekedet rosszasaacutegaacutenak

Az 1mdash7 alatt felsorolt tudatteacutenyek mint eacuteszlelhető mind azon egy teacutenyből folynak s enneacutelfogva logikailag belőle magyaraacutezhatoacutek amelyet az oumlntudat hatalmaacutenak vagy az oumlnteacutet toumlbbi reacuteszei feletti uralmaacutenak praevalentiaacutejaacutenak neveztem Azt a teacutenyt hogy az oumlntudat a motiacutevumokat megaacutelliacutetja szegzi eacutes iacutegy veloumlk rendelkezik mdash eltagadni nem lehet s ezen teacutenyen semmit sem vaacuteltoztat az hogy mikeacutepen magyaraacutezzuk alkata szerint Ha az oumlntudat hatalma az Eacuten oumlnaacutelliacutetaacutesaacuteban fel eacutes el van ismerve akkor logikailag koumlvetkezik 1 e hatalom eacuterzete mint maacutestoacutel valoacute fuumlggetlenseacutegnek eacuterzete (mindig az oumlnteacutet kereteacuten beluumll maradva) 2 e bdquohatalmas magaacutenak szaacutemiacutetja be s 3 magaacutenak felel a cselekedeteacutert meacutegpedig 4 annak minőseacutege szerint eacuterdemesseacuteggel vagy 5 szeacutegyenkezeacutessel vagy 6 megbaacutenaacutessal s ez utoacutebbiban birja 7 alapjaacutet a buumlnhődeacutesnek eacutes buumlnteteacutesnek A felsorolt teacutenyek megeacuterteacuteseacutehez enneacutelfogva eleacutegseacuteges az oumlntudat eacutes hatalma (vagy relatiacutev tuacutelsuacutelya a toumlbbi aacutegteacutete felett) Maacutes teacutenyező ehhez nem szuumlkseacuteges

Maacuter most az oumlntudat termeacuteszeteacuteről s felismereacuteseacutenek hataacuterairoacutel bőven szoacuteltunk (47 sect) Ami enneacutelfogva meacuteg magyaraacutezatra szorul az az oumlntudat bdquohatalmassaacutegaacutenak lehetőseacutege a teacuteny meg van csak a megeacuterteacuteseacutet nem adtuk meacuteg A magyaraacutezandoacute enneacutelfogva a cselekedet teljes megeacuterteacuteseacutehez ezen hatalmassaacuteg megalakulaacutesa s meacutelyebb jelenteacutese

Van azonban a cselekedettel oumlsszefuumlggeacutesben meacuteg egy maacutes keacuterdeacutes is Mi nem csak beszaacutemiacutetjuk s feleluumlnk a cselekedetekeacutert kuumlloumlnboumlző moacutedon hanem azt is eacuterezzuumlk hogy a cselekedetre valami oumlsztoumlkeacutel koumltelez Ha a cselekedet a hatalmas Eacutennek fuumlggetlen nyilvaacutenulaacutesa honnan ered ezen laacutetszoacutelag ellentmondoacute vonaacutes hogy a hatalmas Eacuten e hatalma eacuterveacutenyesiacuteteacuteseacutere koumltelezettnek azaz legyőzoumltt hatalmasnak eacuterzi magaacutet Magaacuteban a bdquohatalmasban eddig ilyen lekoumltő momentumot nem talaacuteltunk enneacutelfogva rajta kiacutevuumll kell azt keresnuumlnk Ebből folyik hogy az Eacuten szabadsaacutega eacutes koumltelezettseacutege nem egy eredetű s belaacutetjuk hogy ezen antinomiaacutet az erkoumllcsben eddigi eredmeacutenyeinkkel megfejteni meacuteg nem biacuterjuk A szabadsaacuteg eacutes koumltelezettseacuteg ellentmondanak egymaacutesnak

S ugyanazon forraacutesboacutel melyből a koumltelesseacuteg szaacutermazik az amit lelkiismeretnek nevezuumlnk mely a koumltelesseacuteg teljesiacuteteacuteseacutet parancsolja megszegeacuteseacutet tiltja s mely a szeacutegyenkezeacutes eacutes megbaacutenaacutes valamint positiv ellenteacutetuumlk eacuterzelmeitől kuumlloumlnoumlsen abban kuumlloumlnboumlzik hogy a koumlteles cselekedetekhez fűződik miacuteg amazok e koumltelezettseacuteg vonaacutesaacutet nem szuumlkseacutegelik előaacutellaacutesukhoz Ezen kettőnek egyuumlttes taacutergyalaacutesaacutet a III Alszakaszra (67 sect) hagyjuk

50 sect A bdquohatalomrdquo fejleacutesi fokai a kosmosbanLinearis eacutes reflektaacutelt projectio Az Eacuten oumlnuralma

Most pedig miutaacuten elemzeacuteseink arroacutel győztek meg hogy a cselekedet teljes fogalmaacutet az oumlntudatos Eacuten hatalmassaacutega teljesen magyaraacutezza forduljunk az utolsoacute keacuterdeacuteshez mikeacutep eacutertendő az Eacuten ezen hatalmassaacutega


___________________________________________________________________________________


A hatalom amint a szoacute gyoumlkeacutertelme mutatja hatoacute keacutepesseacuteg melynek alapja az oumlnaacutelliacutetaacutes (perseverare in se) annak kifejezeacutese hogy valami magaacutet megtartja kettőt foglal magaacuteban 1 magaacutet aacutelliacutetja 2 maacutest visszatart mdash amely utoacutebbi a magaaacutelliacutetaacutesnak koumlvetkezmeacutenye A hatalom tehaacutet oumlnaacutelliacutetaacutesi keacutepesseacuteg vagy akadaacutelytalan tehetőseacuteg A hatalom tehaacutet valaminek a leacuteteleacutevel egy minden leacutetező enneacutelfogva hatalmas azaz oumlnmagaacutet aacutelliacutetoacute Ha a teveacutekenyseacuteg termeacuteszeteacutet elkeacutepzeljuumlk akkor az a valoacutesaacuteg kiaacutelliacutetaacutesa vagy hogy alkalmas terminusunk legyen projectio meacutegpedig oumlnprojectio Hatalom eacutes oumlnprojectio oumlnaffirmatio leacutetezeacutes ugyanazt jelentő szavak S joacutel szemmel kell tartani hogy a hatalom a taacutergyban magaacuteban eacutes uralom maacutes taacutergyak felett szinteacuten correlativ fogalmak legalaacutebb a vilaacuteg teacutenyleges szerkezete szerint A hatalmas csak uacutegy hatalmas eacutes annyira ahogy eacutes amennyire maacutesokon uralkodik S amennyire maacutesokon uralkodik annyira fuumlggetlen maacutesoktoacutel azok korlaacutetoljaacutek bizonyos fokig (meacuteg az bdquoabsolut uralkodoacutet is korlaacutetozzaacutek eacutes bdquogenirozzaacutek alattvaloacutei) de ezen fokon tuacutel fuumlggetlen az ereje vagyis szabad A szabadsaacuteg enneacutelfogva fuumlggetlenseacuteg hatalmassaacuteg s iacutegy oumlnaacutelliacutetaacutes Ezen tiszta eacutertelmet maacuter Spinoza koumltoumltte a szoacutehoz1 s az utoacutedok rosszul tetteacutek hogy ezen aacuteltala megaacutellapiacutetott tiszta eacutertelemtől idegenszerű szempontok aacuteltal elcsaacutebiacutetva elteacutertek

Nyilvaacutenvaloacute ennek azon koumlvetkezmeacutenye hogy a bdquohatalom csak a leacutetnek formaacuteja a leacutet a tartalom mely magaacutet fenntartja s a valoacutesaacutegban a kettő egymaacutestoacutel elvaacutelaszthatatlan A hatalom kuumlloumlnboumlző formaacutei enneacutelfogva a tartalomtoacutel szaacutermaznak maacutes hatalmassaacuteg a chemiai elemekeacute maacutes az oumlntudat hatalma Kuumllső teacuterbeli szemleacuteletuumlnk e hatalmat mechanikai azaz mennyiseacutegi szempontboacutel tuumlnteti fel mdash a hataacutes taacutevolsaacutega a legyőzoumltt akadaacutelyok nagysaacutega ilyen erőjelzők mdash de ezen szemleacutelet a hatalomnak csak kuumllsőseacutegeacutet jelenti A hatalom leacutenyeges kuumlloumlnboumlzeacutese a tartalom kuumlloumlnboumlzeacuteseacutetől fuumlgg vagyis a mechanikai szempont csak a kuumllső formaacuteja a hatalom eacuterteacutekeleacuteseacutenek mdash a leacutenyege magaacutenak a tartalomnak eacuterteacutekeacutetől fuumlgg S e tekintetben mondhatni hogy a gondolat hatalma feluumllmuacutelja a chemiai elem hatalmaacutet Aki ezen mechanikai kuumlloumlnbseacutegeket az eacuterteacutek- vagy idealis kuumlloumlnbseacutegekkel oumlsszezavarja az sohasem jut el az oumlntudat hatalmaacutenak megeacuterteacuteseacuteig Maacuter pedig a szabadsaacuteg keacuterdeacuteseacutenek oumlsszes bonyodalmai abboacutel eredtek hogy a keacutetfeacutele szempontot promiscue alkalmaztaacutek Nem csoda hogy azutaacuten az akarat szabadsaacutegaacutet keacuteptelenseacutegnek kellett tapasztalni mikor azt mechanikai erőkkel paacuterhuzamba aacutelliacutetottaacutek melyek az oumlntudatot sokszor letiporjaacutek De moralis eacuterteacutekeleacutesekneacutel feltehetőnek laacutetszik a gondolkodoacuteroacutel hogy idegenszerű elemeket oumlssze ne zavarjon hisz a mechanikai szemleacuteleacutes csak a belső tartalomnak teacuterszemleacuteleti felfogaacutesaacutera vezethet A hatalom jelenteacuteseacutet tehaacutet csak akkor nyerjuumlk ha a hatalmasnak az oumlnaacutelliacutetoacutenak tartalmaacutet ismerjuumlk

A 25 sect 1 pontja alatt ezen projectioacutenak tartalmi fokozatait roumlviden eacuterintettuumlk s most a legfőbbeket poacutetoljuk A projectio termeacuteszete mint fentebb mondtam a tartalomtoacutel fuumlgg Ott ahol homogen a tartalom ott nincs lehetőseacuteg arra hogy az egyik reacutesz a maacutesiknaacutel erősebb legyen eacuterteacutekileg is egyformaacutek s a projectio egyenes iraacutenyban halad linearis A vonzaacutes eacutes tasziacutetaacutes a leacutetnek első projectioacutei Szemleacuteletuumlnk a projectio kiindulaacutesaacutet a megfelelő anyagi pontban keresi s ezt atomusnak nevezi A dynamismusnak okvetlenuumll kiacuteseacuterője az atomismus amint azt maacutes helyen kimutattuk2 Amint a tartalom jelenteacutese kuumlloumlnoumldik s specifikaacuteloacutedik (pl az aacutesvaacutenyoknaacutel) az egyes alkotoacute reacuteszek koumlzuumll az egyik tuacutelsuacutelyra jut keacutepezi a vegyuumlletnek uralkodoacute pontjaacutet vagyis az egeacutesznek suacutelypontjaacutet melyből a projectio kiindul De a projectio meacuteg mindig egyenesen halad a centrumboacutel kifeleacute amint a kristaacutelyosodaacutes mutatja3 Hataacuterozott uralomra keruumll az oumlsszetalaacutelkozoacute elemek foumlloumltt a suacutelypont a noumlveacutenyben melynek centruma a gyoumlkeacuter honnan a noumlveacuteny eacutelete folyamata kiindul A projectio itt is meacuteg aacuteltalaacutenosan linearis a gyoumlkeacuterből fakadnak azon szaacutelak melyeken keresztuumll halad a noumlveacuteny noumlvekedeacutese s mindezen szaacutelak a gyoumlkeacuter eacuteleteacutetől fuumlggnek A koumlrnyezettől valoacute fuumlggeacutes azonban meacuteg abban nyilvaacutenul hogy a gyoumlkeacuter aacuteltal oda van nőve a talajhoz Azonban maacuter itt is oumlnmagaacuteba kezd teacuterni a projectio aminek bizonysaacutega az eacuterzeacutekenyseacuteg mely a noumlveacutenyek eacuteletfunctioacuteit kiseacuteri Ezen eacuterzeacutekenyseacuteg azonban meacuteg csak kiseacuterő a noumlveacuteny eacutelete tőle fuumlggetlenuumll halad el feacuteny ez mely villog de nem vilaacutegiacutet s nem melegiacutet a noumlveacuteny belsejeacuteben

A nagy leacutepeacutes akkor toumlrteacutenik meg amikor az eacuterzeacutekenyseacuteg helyezkedik a jelenteacutes centrumaacuteba Az aacutellatnaacutel az eacuterzeacutekenyseacuteg mint oumlneacuterzet leacutep fel s teveacutekeny szerepet jaacutetszik az aacutellat physiologiai functioacuteival szemben Meacuteg mindig sok functio linearis moacutedon projiciaacuteloacutedik (az egyszerűen reflexmozdulatokban) de soknaacutel a projectio maacuter az oumlneacuterzet eacutelv- vagy kiacuteneacuterzete aacuteltal koumlzvetiacutettetik ami annak jele hogy az aacutellat egyeacuteb functioacutei koumlzoumltt uralkodoacute centrummaacute lett az eacuterzeacutekenyseacuteg az idegzetben S amint ezen centrum uralomra jutott uralomra jut az aacutellat maga a koumlrnyezet felett s ezen relativ fuumlggetlenseacutegeacutet az uacutegynevezett szabad mozgaacutesban tanuacutesiacutetja A szabad mozgaacutes ennek a hatalomnak kuumllső kifejezeacutese hogy az aacutellat a Foumlld

1 Spinoza Ethica Pars V prop VI etc 2 Az ember eacutes Vilaacutega I K 94 sect 3 Reacuteszletesebben szoacutel erről bdquoAz eacuterteacutek aacutelt elm V Fej (Az ember eacutes vilaacutega III K)


___________________________________________________________________________________


vonzoacuteerejeacutet ideig-oacuteraacuteig le birja győzni az annak jele hogy benne a vonzoacuteerőneacutel hatalmasabb teacutenyező jutott eacuterveacutenyre

Az oumlneacuterzethez mint segiacutetők csatlakoznak maacuter az aacutellatban az oumlneacuterzet aacutellandoacute oumlnprojectioacutei az eacuterzeacutekekben Az eacuterzeacutekek gyakorlaacutesa ezen uralom folytonos erősboumldeacuteseacutet eredmeacutenyezi a felhalmozott erő az emleacutekezeti keacutepekben marad meg (eacutertve bdquokeacutep alatt minden fajaacutet a szellemi actioacutenak) Lassacskaacuten ezen erőraktaacuterban a kuumlloumlnoumldeacutes folytaacuten az aacutellatra neacutezve legjellemzőbb legfontosabb keacutep eacutes oumlsztoumln lesz centralis jelenteacutesűveacute s vezeacuterlő a toumlbbi psychosisok koumlzoumltt A legeacuterteacutekesebb vonaacutessal jaacuter a legerősebb oumlntudatossaacuteg s a vezeacuterlő vonaacutes hatalma az oumlntudatossaacuteg hatalmaacuteval azonosnak tűnik fel A legeacuterteacutekesebb vonaacutes a legoumlntudatosabb magaacuteroacutel tud s maacutesroacutel is mint magaacuteroacutel Az uralkodoacute az emberneacutel a legfőbb jelenteacutes melyet eacutesznek nevezuumlnk ehhez van koumltve oumlntudatossaacutega Az eacutesz az oumlnmagaacuteroacutel tudoacute koumlzeacuteppont eacutes legmagasabb eacuterteacutek (amint az intellectualis alkatnaacutel talaacuteltuk 25 sect) A legeacuterteacutekesebb uralkodik a jelenteacutesek az eacuterzeacutekletek a physiologiai oumlsztoumlnoumlk felett s ennek kifejezeacutese a tervezeacutes eacutes tervszerű cselekedet mely a keacutepzeteknek rendezeacuteseacuteben s a mozdulatok tervszerű combinatioacutejaacuteban eacuteszlelhető

51 sect A legeacuterteacutekesebb a leghatalmasabb Első megnyilvaacutenulaacutes a kategorikus imperativusban A determinismus eacutes az indeterminismus mint a mechanikai

eacutes az axiologiai szempont oumlsszezavaraacutesa

A hatalom enneacutelfogva az eacuterteacutekesseacuteggel paacuterhuzamosan halad Mi nem kutatjuk itt azon metaphysikai meacutelyseacutegeket melyek ezen csodaacutelatos congruentiaacutet lehetseacutegesseacute teszik mi csak a leacutenyek sorozataacutenak vilaacutegos tanuacutebizonysaacutegait koumlvetjuumlk s a belőluumlk nyerhető tanulsaacutegot vonjuk le mely az hogy a legeacuterteacutekesebb lassan uralkodoacutevaacute lesz a leacutenyek alkataacuteban Mens agitat molem mint Vergilius mondta hogy pedig az eacutesz a legeacuterteacutekesebb azt maacuter az eacuterteacutek aacuteltalaacutenos elmeacuteleteacutenek ki kellett mutatnia s itt csak teacuteny gyanaacutent ismeacuteteljuumlk Van-e ennek maacuter most tapasztalati bizonysaacutega Mindenneacutel meggyőzőbb azon tapasztalat hogy az emberiseacuteg legjobbjaitoacutel kezdve a legalsoacutebb alakzatokig mindenki az eacutelet eacuteszszerű berendezeacuteseacutet koumlveteli s azt lehetseacutegesnek is gondolja S azon toumlrteacutenelmi teacuteny hogy az eacutertelmiseacuteg folytonosan erősboumldik nemcsak a koumlveteleacutes lehetőseacutegeacutet bizonyiacutetja hanem annak valoacutesaacutegaacutet is hirdeti Az hogy az ember a termeacuteszetet magaacutenak szolgaacutejaacutevaacute tette legfeacutenyesebb bizonyiacuteteacuteka az eacutesz hatalmaacutenak a mindenseacuteg felett (ennek fontossaacutegaacutet a koumltelesseacuteg fogalmaacutera neacutezve l 64 sect)

Keacutetseacutegtelen teacuteny tehaacutet az hogy a hatalomnaacutel első sorban az eacuterteacutek doumlnt Ahol homogen egyszerűseacuteg a tartalom jellemzője ott nincsen uralkodoacute az anyagi elemek koumlzt enneacutelfogva nem talaacutelunk hatalmat csak erőt Mineacutel heterogenebb azaz mineacutel toumlbb jelenteacutesű az egyseacuteg annaacutel jobban lesz meg az uralom felteacutetele a jelenteacutesek intellectualis eacuterteacuteke szerint tagosodik a valoacutesaacuteg s amit leacutenyegnek nevezuumlnk az a legmagasabb eacuterteacutek mely valamely valoacute suacutelypontjaacuteban mint centruma helyezkedett el Ezen elmeacutelkedeacutesneacutel nyilvaacuten keacutet szempont talaacutelkozik oumlssze Az egyik a mennyiseacutegi mechanikai a maacutesik a minőseacutegi axiologiai e keacutet szempont kuumlloumlnboumlző eredmeacutenyre vezet ha kuumlloumln alkalmazzuk de congruaacutel ha egyuumlttesen alkalmazzuk Legalaacutebb a helyes eredmeacutenyben a keacutet szempontnak divergaacutelnia nem szabad A hatalmasban egyeznie kell a legfőbb eacuterteacuteknek a legfőbb uralommal Ennek kimutataacutesa axiologiai nem ontologiai feladat melyet e helyen meg kell oldanunk

A mechanikai szempont a hatalmat uacutegy eacutertelmezi hogy az teacuterbeli munkaacuteval meacuterhető a munkaegyseacuteg egy suacutelyegyseacutegnek a hosszegyseacutegre valoacute emeleacuteseacutevel meacuteretik s a hatalom e munkaegyseacuteg sokszorosa Mineacutel toumlbb munkaegyseacuteget keacutepes a dolog veacutegezni annaacutel hatalmasabb Ezen felfogaacutes a tisztaacuten eacutes kizaacuteroacutelag mechanikai szempont felfogaacutesa mdash Ellenben az axiologiai szempont a minőseacutegre eacutepuumll Mineacutel koumlzelebb az Eacutenhez annaacutel eacuterteacutekesebb eacutes hatalmasabb a valoacutesaacuteg Itt az erő brutalitaacutesa el van fedve az egyeacuteni eacuterteacutek az ami erősseacute teszi a hatoacutet (pl a haszonnaacutel az eacutelvezet annaacutel nagyobb mineacutel inkaacutebb emeli az Eacutennek erejeacutet) Az eacuterteacuteknek mechanikus aequivalenseacutet meacuteg meg sem proacutebaacuteltuk keresni mdash nem hogy maacuter hataacuterozottan szoacutelhatnaacutenk annak egyseacutegeacuteről A csekeacutely kedeacutelymozgalom egy nagy testet biacuter megrendiacuteteni s a kedeacutelymozgalom minőseacutege szerint vaacuteltozik eacutes noumlvekszik ezen hatalma

Aki maacuter most a centrum erejeacutet mechanikailag neacutezi az nem fog maacuteskeacutep beszeacutelhetni mint annak mozgatoacute erejeacuteről De akkor alig eacuterthető hogy egy csekeacutely idegcsomoacute mikeacutepen fejt ki oly energiaacutet mely peacuteldaacuteul egy cethal testeacutet s ezen aacutet egy idegen nagy testet kiloacutediacutethat a helyeacuteből De ezen erő teacutenyleg meacutegis megvan mint az Eacutennek oumlneacuterzete uralkodik a test izmai felett Mineacutel magasabb lesz pedig a centrum eacuterteacuteke annaacutel hatalmasabb lesz uralma is a keruumlleten Igy lesz az alsoacutebb aacutellatoknaacutel uralkodoacutevaacute eacutes mozgatoacutevaacute a taacuteplaacutelkozaacutes vaacutegya a nemi oumlsztoumln az eacuterzeacutekek munkaacuteja iacutegy lesz uralkodoacutevaacute az eacutesz a gondolat


___________________________________________________________________________________


Amikor egyszer egy emberneacutel megvillant az eacutesz eacuterteacutekesseacutegeacutenek gondolata mikor egy eszme uralomra jutott egy ember lelkeacuteben akkor ezen eszme megragadta baacutejaacutenak szeacutepseacutegeacutenek hatalmaacuteval az egeacutesz lelket hatalmaacuteba hajtva az alsoacutebb azaz keveacutesbbeacute eacuterteacutekes functioacutekat Az eacutesz ezen emberneacutel eacuterteacutekesseacutege folytaacuten nemcsak minőseacutegileg lett centralis erőveacute hanem mechanikailag is vezeacuterelte a testnek egyeacuteb functioacuteit A koumlzoumlnseacuteges felfogaacutes uacutegy magyaraacutezta hogy idegen szellem szaacutellta meg az illetőt daemoniumot veacutelt benne talaacutelni s szuumlkseacuteg eseteacuten exorcizmushoz folyamodott maacutes esetekben teacutebolyodottsaacutegnak ekstasisnak haplozisnak nevezte ezen bdquofixa ideaacutet mdash mely az embert hatalmaacuteba keriacutetette Az eacutesznek első uralma e szerint ekstatikus genialis lelkekben villant meg Ilyen volt Moacutezes eacuterteacutekeleacutese Jeacutezusnak genialitaacutesa s aacuteltalaacuteban a vallaacutesi eacutes erkoumllcsi geniusokeacute Az eacutesz hatalmassaacute lett eacuterteacutekeacutenek belaacutetaacutesa s elismereacutese aacuteltal

Az uralomnak alapja enneacutelfogva az eacuterteacutekesseacutegben keresendő Addig amiacuteg azon gondolat eacuterteacuteke eacutebren szemleacuteltetik az egeacutesz tudatot elfoglalva tartja ha megcsappan az eacuterteacutekesseacuteg a toumlbbi oumlsztoumlnoumlk leacutepnek előteacuterbe s az eacuteszt eacutelveacuterteacutek tekinteteacuteben feluumllmuacuteljaacutek s legyőzik De az oumlsztoumlnoumlk periodikus aacuteramlatai miatt ezeknek uralma nem aacutellandoacute s akkor uacutejra feluumllkerekedik az eacutesz utaacuteni vaacutegy koumlvetelve jogait s eacuterteacutekeacutenek elismereacuteseacutet S maacutesokkal szemben is az eacutennek legfőbb eacuterteacutekesseacutege hangoztattatik lesz koumlveteleacutesseacute postulatummaacute Igy lesz az eszmei az egyesben aacutellandoacute postulatum melyet ideig-oacuteraacuteig el lehet hallgattatni de feacutenyesseacutege uacutejra meg uacutejra megvilaacutegiacutetja az oumlntudatot s elfoglalja a figyelemnek koumlzeacuteppontjaacutet De azoknaacutel akik ezen eacuterteacuteket egyszer felismerteacutek s eacutelvezteacutek ennek tudata maacutesokkal szemben is nyilvaacutenul lesz taacutersas postulatummaacute paranccsaacute az alacsonyabban aacutelloacutek előtt Az eacutesz oumlneacuterteacutekeacuteneacutel fogva elfoglalja az egyesben az uralkodoacute helyet s az egyes a toumlbbi eleacute aacutelliacutetja mint eleacuterendő megproacutebaacutelandoacute aacutellapotot ezen boldogiacutetoacute eacuterzetet Koumlveteljuumlk hogy a szellem uralkodoacutevaacute legyen Sokan meg nem eacutertik e koumlveteleacutest s akkor nem uralkodik bennoumlk de eacuterteacutekeacutenek felismereacutese azeacutert megmarad az egyes ismerje baacuter el vagy ne ismerje el S iacutegy keletkezik az eacutelet feladataacuteul az eacuteszszerűseacuteg megvaloacutesiacutetaacutesa Ezen feladat nem tartalmaz egyebet mint azon legfőbb eacuterteacutekesnek megvaloacutesiacutetaacutesaacutet egeacutesz leacutenyuumlnkben vagyis azt hogy az eacutesz amely axiologiailag legfelsőbb mechanikailag is legerősebb legyen vagyis uralkodoacutevaacute Minthogy pedig az eacutesz = oumlntudatos szellemiseacuteg azeacutert ennek uralma lesz a feladattaacute S mivel az eacutesz felteacutetlenuumll a legbecsesebb azeacutert ezen koumlveteleacutes is alkudozaacutest nem ismerő felteacutetlen parancs kategorikus imperativus

Az eacutesz uralma pedig akkor valoacutesul meg amikor az eacuterzeacutekek eacutes az organikus functioacutek aacutetszellemuumllnek mikor az eacutesszel karoumlltve uralkodoacutevaacute lesznek az oumlnteacutet egeacutesz keruumlleteacuteben Ennek megvaloacutesulaacutesa lassan megy veacutegbe s teljesen az egyesneacutel sohasem eacuterhető el legalaacutebb nem azon eacutertelemben hogy a keruumllet megszűnneacutek mert akkor az egeacutesz oumlnteacutetnek aacutet kellene alakulnia ideaacutejaacuteban intellectualis alkataacuteban De uralomra igen is juthat ugyannyira hogy az alsoacutebb functioacutek neki engedelmeskednek Ezen kuumlzdelmen veacutegig pedig mindig hangzik az eacutesz koumlveteleacutese mint abszolut oumlnaacutelliacutetaacutes Ezen eacuterteacutekeleacutes lesz mindig a postulatum s cselekedeteink kriteriuma ez mennyire uralkodik bennoumlk az eacuteszszerűseacuteg az intelligentia az oumlntudatos szellemiseacuteg

S most maacuter vilaacutegosan aacutell előttuumlnk a mechanikai eacutes axiologiai szempont harmoniaacuteja Eredeti mozgatoacute az eacuterteacutek ennek felismereacutese eacutes elfogadaacutesa eleinte csak ideiglenes az uralma az ekstatikus aacutellapothoz hasonloacutean azutaacuten mint oacutehaj eacutel a leacutelekben s toumlrekszik a centrumba azutaacuten az egyes hirdeti a koumlznek s lesz taacutersas postulatum De teljesen csak akkor valoacutesul meg eacuterteacutekeacutenek hatalma mikor az alsoacutebb eacuterteacutekek neki alaacuterendelkeznek Az ami tehaacutet a leacutenyeg a suacutelypont a centralis teacutenyező azaz a legeacuterteacutekesebb eleinte csak in potentia hatalmas csak oumlroumlkoumls postulatum e hatalom csak koumlveteltetik de meacuteg nincs meg mechanikailag Amikor az oumlnteacutet egeacutesz szervezete ezen centrum szerint kialakul akkor az oumlntudatnak uralma a keruumllet felett megvan alapiacutetva S akkor az axiologiailag legeacuterteacutekesebb mechanikailag is legerősebbeacute lesz Aki csak az eacuterteacutekes minőseacuteget hangoztatja az koumlveteli ennek uralmaacutet s mint mindenek felett aacutelloacutenak tulajdoniacutetja a fuumlggetlenseacutegeacutet szabadsaacutegaacutet Ez az indeterminista Aki csak a mennyiseacuteget neacutezi a mechanikai erőszakot az tagadni fogja az eacutesz parancsoloacute hatalmaacutet s laacutetvaacuten sokszor alaacuterendelt szerepeacutet azt fogja uumlres tautologiaacuteval hangoztatni hogy az erősebb indok doumlnt ami magaacutetoacutel eacutertetődik Ez a determinista A legerősebb azt kell tudni a legeacuterteacutekesebb mdash de ezen ereje csak idealis valoacutesaacuteggaacute csak akkor lesz ha a toumlbbi legyőzve borul laacutebaihoz Az indeterminista a legeacuterteacutekesebbet eleve a legerősebbnek neacutezi azaz szabadnak s maacutestoacutel fuumlggetlennek a determinista a legerősebbet veszi a legeacuterteacutekesebbnek s iacutegy a mechanika causalis nexusaacutet teszi egyeduumlliveacute A kettőnek megbeacutekuumlleacutese pedig azt taniacutetja hogy a legeacuterteacutekesebbnek kell legerősebbeacute vaacutelnia vagyis a legerősebbnek kell legeacuterteacutekesebbeacute aacutetalakulnia

Az erkoumllcsi megiacuteteacuteleacutesneacutel ezek utaacuten nem a toumlrteacuteneacutes a doumlntő meacuteg keveacutesbbeacute annak uumlres schemaacuteja az oktoumlrveacuteny A doumlnteacutes az eacuterteacutek fogalmaacuteban rejlik s erre neacutezve koumlzoumlnyoumls a toumlrteacuteneacutes formaacuteja mert az eacuterteacutek amint az absolut legfőbb eacuterteacutekig emelkeduumlnk fel nem keletkezik hanem oumlroumlktől fogva van a kosmos absolut intellectualis alkataacuteban Akiben a legmagasabb eacuterteacutek kategorikus parancsa megvillant arra neacutezve koumlzoumlnyoumls az oktoumlrveacuteny felfogaacutesi formaacuteja Akiben a mechanikai erőkuumlzdelem azaz a mechanikai felfogaacutes aacutell előteacuterben az mindent az ok serpenyőjeacutebe rak s azt veacuteli hogy a dolgot megeacutertette pedig csak uumlres dioacuteheacutejakat csoumlroumlgtet Az erkoumllcsi eacuterteacutekeleacutes teljesen maacutes talajon mozog mint a mechanikai amott az oumlroumlk eacuterteacutek emitt a


___________________________________________________________________________________


megvaloacutesulaacutesi moacutedja a keacuterdeacutes A keacutet keacuterdeacutes pedig egeacuteszen kuumlloumlnboumlző termeacuteszetű s az egyik a maacutesiknak nem praeoccupaacutel Az axiologiai azt mondja tedd az eacuteszszerűt ez a feladat a mechanika azt mondja keresd az okot Amazt ettől fuumlggetlenuumll lehet megeacuterteni emezt viszont amattoacutel De lehet hogy mindakettő megaacutell egymaacutes mellett s akkor megbeacutekuumllnek mint joacute fegyvertaacutersak Mert mieacutert ne lehetne az eacuteszszerűt okszerűen cselekedni mennyire derogaacutelna az absolut eacuterteacuteknek az hogy oki formaacuteban fogjuk fel Ez teljesen kuumlloumlnboumlző keacutet felfogaacutes melyek mindegyike a maga koumlreacuteben teljesen egyranguacute eacutes jogosultsaacuteguacute

A szabadsaacuteg koumlruumll folyoacute eacutevezredes vitaacuteba ha nem is doumlntuumlnk az egyik feacutel mellett a mi neacutezetuumlnk talaacuten uacutej szempontot meacutegis juttat Lehetetlen volna hogy az elme ezen veacutegletek koumlzoumltt eacutevezredekig haacutenyoacutedott legyen ha annak alapja oly meacutelyen nem rejleneacutek az emberi elme alkataacuteban Kant volt az első aki koumlzvetiacuteteni proacutebaacutelt s elmeacuteje meacutelyseacutegeacutenek az a legnagyobb bizonysaacutega hogy determinismus eacutes indeterminismus koumlzoumltt nem laacutetott mint a gyengeacutebb szemű utoacutedok ellentmondoacute ellenteacutetet (pl Liepmann) s azeacutert megbeacutekiacuteteacutesuumlkhoumlz fogott ha kiacuteseacuterlete nem is sikeruumllt Az hogy causalitas vagy indifferentismus-e nem keacutepezi itt a keacuterdeacutes csomoacutejaacutet causalitas eacutes acausalitas ez volna az igazi ellentmondaacutes mdash de erről itt amint laacutethatoacute nincs szoacute sem ez egeacuteszen maacutes keacuterdeacutes mint a koumltelező erkoumllcsi toumlrveacuteny keacuterdeacutese Mindenesetre azonban meacutelyebben laacutetott Kant mint peacuteldaacuteul Adickes ki ideacutezett cikkeacuteben a deterministikus vitaacutet azzal veacuteli eltuumlntetni hogy a keacutetfeacutele iraacutenyfoglalaacutest charakterologiai (tehaacutet egeacuteszen muacuteleacutekony) alapunak tekinti1 bdquoDoch scheint sie mir (az aacutellaacutesfoglalaacutes) nicht dem Intellect sondern dem Charakter zu entstammen Die ganze Menschheit zerfaumlllt in 2 Typen die in Allem Gegensaumltze sind ich moumlchte sie als Ganze oder Relative und als Halbe oder absolute bezeichnen Der Ganze ist auf sich selbst gestellt der Halbe ergaumlnzungs-beduumlrftig Sein Schwerpunkt liegt ausser ihm er muss sich stuumltzen sich anlehnen koumlnnen Er bedarf etwas Letztes Unbedingtes Absolutes Und darum kann er auch der Absolutist oder Absolute genannt werden Diess Trachten nach dem Absoluten ist nicht wie Kant meinte ein allgemeines Merkmal oder eine durchgreifende Eigenschaft der menschlichen Vernunft Es ist vielmehr nur gewissen Menschen eigen und auch bei diesen eine Eigenthuumlmlichkeit nicht der Vernunft sondern des Charakters etwas was mit ihrer ganzen Lebenstendenz in innigster Verbindung steht Ezzel ugyan Adickes teacutenyt constataacutel de a teacuteny nem magyaraacutez vannak emberek kiknek neacutezete mindenben az okisaacuteg toumlrveacutenyeacutehez simul mdash s vannak kik az okon tuacutel fekvő szabad eacuterteacuteket szemleacutelik inkaacutebb Ez teacuteny de miben rejlik alapja Oly ellenteacutetet mely a keacutet feacutelt koumlzeledni nem engedneacute ebben nem szabad laacutetni mert teacutenyleg az indeterminista is keresi az oki oumlsszefuumlggeacutest mindenuumltt az akaratot kiveacuteve s a determinista is szoacutel szabad fuumlggetlen cselekveacutesről de mindenhol alkalmazza az oktoumlrveacutenyt Az bdquoegeacuteszek eacutes a bdquofeacutelemberek vagy a bdquohataacuterozottak eacutes bdquoingadozoacutek (ahogy talaacuteloacutebban nevezhetnők) egyformaacuten elismerik a kategorikus imperativust eacutes egyformaacuten alkalmazkodnak az oktoumlrveacutenyhez

Eacuten a kuumlloumlnbseacuteget a discursiv eacutes intuitiv szemleacuteleacutesben alapuloacutenak laacutetnaacutem (amint maacuter a 21 27 29 sect-ban ki is mutattam) s ezt az bdquoAacuteltalaacutenos eacuterteacutekelmeacutelet-ben (V Fejezet) proacutebaacuteltam reacuteszletezni is Aki a dolgokat relatioacutekban szemleacuteli az okvetlenuumll az oktoumlrveacutenyre mint vezeacuterfonalra van utalva s ez esetben nem leacutetezik indeterminismus Aki pedig a dolgok oumlneacuterteacutekeacutet neacutezi az relatioacuteitoacutel eltekint absolut alkataacutet kutatja s ez esetben nincs determinismus Aki pedig az oumlroumlk eacuterteacuteket megvaloacutesulaacutesaacuteban kiseacuteri az a szabadsaacutegot a keacutenyszerűseacuteg formaacutejaacuteban talaacutelja mdash s ez esetben aszerint determinista lesz amint a toumlrteacuteneacutest neacutezi eacutes aszerint indeterminista amint az eacuterteacutek valoacutesaacutegaacutet tekinti De a toumlrteacuteneacutes keacuterdeacuteseacuteben azaz a relatioacutek teruumlleteacuten nincs indeterminismus viszont az eacuterteacutek honaacuteban azaz az isolatioacuteban nincsen determinismus S az oumlsszes ellenmondaacutesok melyek ezen probleacutemaacutehoz fűződnek onnan erednek hogy a keacutet szemleacuteleacutesi formaacutet felvaacuteltva alkalmazzaacutek az oumlroumlk eacuterteacutekre a relatioacutet a relatioacutera az oumlroumlk eacuterteacuteket

52 sect A deterministikus keacuterdeacutes Eredete a theologiaacuteboacutel Ugroacutepontja a causalitas egyeduumlliseacutege

Fejtegeteacuteseink menete uacutegy hiszem teljesen vilaacutegossaacute teszi hogy a beszaacutemiacutetaacutes felelősseacuteg stb pusztaacuten attoacutel fuumlggnek hogy az ember suacutelypontjaacutenak centruma az oumlntudatos intelligentia a toumlbbi keruumlleti alkotoacute teacutenyezőkneacutel hatalmasabb Ezt a hatalmat eacuterteacutekesseacutege adja meg neki elsősorban lassan mennyiseacutegileg is erősebb lesz a legeacuterteacutekesebb minden maacutesnaacutel S minthogy a legeacuterteacutekesebb az oumlntudat azeacutert oumlntudatosan eacuterveacutenyesiacuteti hatalmaacutet a toumlbbi felett s iacutegy teljesen elegendő ahhoz hogy minden imputatioacutenak magyaraacutezoacuteja legyen

Aki azonban nem az erkoumllcsi oumlnaacutelloacutesaacutegot kutatja hanem annak viszonyaacutet a koumlzelebbi s taacutevolabbi koumlrnyezethez az elhagyja az ethikai aacutellaacutespontot eacutes az ontologiaiba meruumll el Jellemző erre neacutezve maacuter most 1 Zeitschr fuumlr Philos etc 116 Bd p 9


___________________________________________________________________________________


azon teacuteny hogy az imputatio első toumlrteacutenelmi felleacutepeacuteseacuteneacutel amint a toumlrveacutenyrudimentumok mutatjaacutek a keacuterdeacutes soha nem ment tuacutel az egyeacutenen Te loptad juhaimat mdash buumlnhődoumll te oumllted meg az oumlcseacutemet mdash buumlnhődoumll te vetted el feleseacutegemet mdash lakolj eacuterte Soha nem kutattaacutek azt hogy mi birta raacute a tettest mdash eleacuteg volt az hogy koumlzte eacutes a cselekedet koumlzoumltt bdquooki viszonyt talaacuteltak vagyis hogy a cselekedet az ő hatalmaacutenak volt nyilvaacutenulaacutesa vagy megvaloacutesulaacutesa A positiv alap enneacutelfogva a cselekedet eacuterteacuteke eacutes a forraacutes eacuterteacuteke koumlzti viszonyban volt megadva Ezek szaacutembavehető teacutenyek voltak nem speculatioacutek

Amint azonban az elmeacutelkedeacutes az egyeacuteni okforraacuteson tuacutel kezdett kutatni egy homaacutelyos feacuteny kezdte leacutepeacuteseit vezetni Azon tapasztalatot hogy az egyeacuten eacutes actioacuteja folytonossaacutegban aacutellanak egymaacuteshoz az egyeacuten eacutes maacutes egyeacuten az egyeacutenek eacutes a termeacuteszet a termeacuteszet eacutes az Isten koumlzoumltti viszonyba is aacutetvitteacutek s ekkor azon axiomaacutera jutottak hogy a keacutet egyeacuten egymaacutessal a termeacuteszet eacutes az egyeacuten az Isten eacutes a termeacuteszet ugyanoly viszonyban aacutellanak egymaacutessal mint az egyeacuten eacutes a cselekedet S ekkor előaacutellott a neheacutezseacuteg Ha olyan a viszony az Isten eacutes ember koumlzoumltt mint ember eacutes cselekedete koumlzoumltt (bdquoaz Isten maga keacutepeacutere teremtette az embert) akkor az Isten egyeduumlli cselekvő beszaacutemiacutethatoacute felelős joacute (bdquosenki sem joacute csak a mennyei atyaacutenk) de mdash ezt kellett volna hozzaacutetenni mdash rossz is S ezzel szemben aacutellott a forensis iteacutelkezeacutes s az oumlntudat Hogyan lehetne akkor az embert felelősseacute tenni Egyetlen uacutet az hogy az ember szabad azaz az Istentől sem fuumlgg S iacutegy lett Aacutedaacutem apaacutenk az egyetlen szabad ember utoacutedai maacuter az ő szabadsaacutegaacutenak szerencseacutetlen aacuteldozatai eacutes rabszolgaacutek (bdquoservus arbitrium) S az ember kuumlzkoumldoumltt baacuter a cselekedet veacutegső okozoacutejaacuteul az Isten lett hirdetve

Ez volt a theologia uacutetja melyet a θεολογικὴ aztaacuten hiacuteven koumlvetett Aristoteles philosophiaacutejaacuteban A fundamentalis ellenmondaacutes tehaacutet ebben rejlik a forensis megiacuteteacuteleacutes az egyest teszi felelősseacute a philosophia pedig az Istent teszi egyeduumlli causaacutevaacute Maacuter pedig a taacutersas megiacuteteacuteleacutes ekkor megszűnik mert felelős csak a causa Enneacutelfogva hogy az ember felelős legyen kellett causaacutenak lennie s hogy causa legyen kellett őt szabaddaacute declaraacutelni Igy lett minden ember szabaddaacute dacaacutera annak hogy Aacutedaacutem apaacutenk szabadsaacutega folytaacuten mindnyaacutejan rabok lettuumlnk Az ellenmondaacutesok azutaacuten egyre halmozoacutedtak amint a dogmatoumlrteacutenet mutatja Mert itt keacutet lehetetlenseacuteg aacutellittatik egybe 1 az Isten mindenhatoacute eacutes az ember felelős 2 az Isten az egyetlen ok s az ember is felteacutetlen oka cselekedeteinek Maacuter pedig ha az Isten az egyetlen ok akkor a felelősseacuteg ő reaacute haacuteramlik ha pedig az ember a felelős akkor az embernek szabadnak kell lennie

A motiacutevumok enneacutelfogva melyek a deterministikus vitaacutet előideacutezteacutek a theologia eacutes a jus eacuterdekeiben rejlenek Amaz az Isten előtt akarta a szegeacuteny embert feleletre vonni emez a foumlldi biacuteroacute előtt Mind a kettő csak uacutegy tehette hogy a theologia aacuteltal megtagadott szabadsaacutegaacutet neki visszaajaacutendeacutekoztaacutek mdash veszteacutere Mert ami gonoszat miacutevelt ezen szerencseacutetlen azt mind az ő rovaacutesaacutera iacutertaacutek ami joacutet cselekedett azeacutert haacutelaacuteval tartozott az Istennek Igy keruumllt az ember szabadsaacutegaacuteeacutert keacutet malomkő koumlzeacute az isteni eacutes az emberi toumlrveacuteny malomkoumlvei koumlzeacute

Pedig ebből ki proacutebaacutelta raacutentani a philosophia azt taniacutetotta hogy az ember csak okozat enneacutelfogva nem felelős Viszont ez ellen fellaacutezadt a feacutereg buumlszkeseacutege ő csakis ok s enneacutelfogva felelős Igy szuumllemlett meg haacuterom logikai torzalak 1 a determinismus 2 az indeterminismus 3 a semi-determinismus Amannaacutel felelős eacutes bűnoumls az ember azeacutert mert nem ok a 2-naacutel azeacutert mert ok a 3-naacutel veacutegre azeacutert mert sem ok sem nem-ok S ha hozzaacuteteszem dogmatoumlrteacutenelmi pendantjaacutet akkor szeacutegyenkezeacutes fogja el a philosophia arcaacutet Nem egyebek ezek mint az Augustinismus a Pelagianismus eacutes a SemimdashAugustinomdashpelagianismus Ennyire vitte a keacuterdeacutest keacutet ezer eacutev oacuteta a philosophia Ha ennek tanubizonysaacutegait kiacutevaacutenjaacutek ime itt vannak a leguacutejabb keletűek akaacuter Liepmann akaacuter Traumlger fejtegeteacuteseit neacutezzuumlk a jogi birodalomban akaacuter Liebmann eacutes Baumann s maacutesok tanait a philosophiaiban

A keacuterdeacutes enneacutelfogva az okozaacutes keacuterdeacutese volt melyet az egyesről a mindenseacutegnek viszonyaira vittek aacutet S a kellő megoldaacutes abban aacutellott volna hogy a vilaacuteg tuumlnemeacutenyei eacutes Isten koumlzoumltt ugyanazt a continuitaacutest aacutelliacutetjaacutek milyent az egyes cselekedet eacutes az egyes ember koumlzoumltt Akkor az egeacutesz substantia lett volna mindennek okozoacuteja s iacutegy a felelősseacuteg in ultima analysi a substantiaacutera haacuteramlott volna Most azonban az egyetemest eacutes az egyest szembeaacutelliacutetottaacutek s az egyes cselekedeteieacutert az egyest tetteacutek felelősseacute mivel az absulutum legfeljebb magaacutenak felelhet maacutesnak azonban nem Nyilvaacutenvaloacute azonban hogy az absolutum hatalma eacutes az egyes cselekedet koumlzoumltt a nexus positive nem volt megaacutellapiacutethatoacute S azeacutert azt mondottaacutek hogy az egyes az absolutum okozata s ez okozat ismeacutet a cselekedetnek az oka

Ezzel pedig a moralitaacutes helyeacutebe a mechanikai keacutenyszerűseacuteg keruumllt Az absolutum mellett az egyesnek nincs hatalma s miutaacuten mindaz ami az egyesen kiacutevuumll van az absolutumhoz tartozik azeacutert ezen koumlrnyezettel szemben az egyesnek nincs oumlnaacutelloacutesaacutega sem hatalma Az egyesnek van hatalma a cselekedetei felett de az egyes felett az absolutumnak van hatalma Amott szabad oumlneacuterteacutek emez keacutenyszeriacutetett eszkoumlz Amott szabad emitt determinaacutelt Igy uralkodik a determinaacutelt vitaacuteban a keacutetfeacutele eacuterteacutekeleacutes az oumlneacuterteacutek eacutes az eszkoumlzi eacuterteacutek


___________________________________________________________________________________


A deterministikus vita maacuter most azeacutert vaacutelt megfejthetetlenneacute mert az oumlneacuterteacutekre az eszkoumlzi formaacutet alkalmaztaacutek Minthogy pedig az eszkoumlziseacuteg formaacuteja az okisaacuteg (18 sect) azeacutert az oumlneacuterteacutek eszkoumlzzeacute a vaacuteltozatlan vaacuteltozoacutevaacute idomult aacutet S axiomakeacutep aacutelliacutetottaacutek oda minden cselekedet keacutenyszerű mdash ti mint a vilaacutegnexus tagja a cselekvő pedig szabad ti mint oumlneacuterteacutek Megszuumlntetveacuten az oumlneacuterteacutek eacutes eszkoumlzi eacuterteacutek koumlzti kuumlloumlnbseacuteget nem koumlvetkezhetett egyeacuteb mint az hogy minden ami cselekszik eacutes minden amit cselekszik egyformaacuten keacutenyszerű A mechanikai felfogaacutes absolut eacutes egyeduumlli igazsaacutegul aacutelliacutettatott oda

53 sect A vulgaris eacutes a transcendens indeterminismus eacutes determinismus A szabadsaacuteg mint keacutetfeacutele felfogaacutes lehetőseacutege A determinismus keacuterdeacuteseacutenek megoldaacutesa a mechanikai eacutes az axiologiai szempont megkuumlloumlnboumlzteteacuteseacutevel

Ezzel pedig elhagytaacutek az axiologiai szempontot s elmeruumlltek az ontologiaiba aminek az lett a koumlvetkezmeacutenye hogy az eacuterteacutek keacuterdeacutese helyett a toumlrteacuteneacutes keacuterdeacutese s ezzel egyuumltt az okozottsaacuteg probleacutemaacuteja leacutepett Ez azonban az erkoumllcstanra egeacuteszen idegenszerű eacutes koumlzoumlnyoumls keacuterdeacutes a vonzaacutes nem lesz maacutessaacute akaacuter a taacutevolsaacuteg neacutegyzeteacutevel akaacuter annak koumlbjeacutevel fogy mdash az marad vonzaacutesnak s phantasia marad phantasiaacutenak akaacuter keacutepkapcsolaacutesboacutel akaacuter pedig kuumlloumln erőből kiacutevaacutenjuk alkotaacutesait magyaraacutezni s az akarat marad joacutenak akaacuter keacutenyszerű akaacuter szabad Az akarat eacuterteacutekeacutere ez eacutep oly keveacutesseacute hataacuterozoacute valamint a piros sziacuten qualitaacutesaacutera neacutezve koumlzoumlnyoumls vajjon koumlr- vagy neacutegyszeg formaacuteja annak a megjeleneacutesi lapja

A keacutet szempont teljes kuumlloumlnboumlzőseacutege miatt oumlsszeegyeztethetetlen keacutet teacutetelt aacutelliacutetottak fel Az egyik azt mondta mindenuumltt okszerűseacuteg uralkodik a maacutesik azt mondta az akaratnaacutel az okszerűseacuteg nem uralkodik Amaz a determinismus emez az indeterminismus axiomaacuteja Pedig igazaacuten eacutes positiv tapasztalatainknak megfelelőleg iacutegy kellett volna beszeacutelni 1 minden toumlrteacuteneacutes oki schema szerint megy veacutegbe 2 az eacuterteacutekre neacutezve az oki schema jelenteacutestelen Igy aacutelliacutetva fel a teacuteteleket mindenki belaacutetta volna igazsaacutegukat Senki sem fogja az intensitast meacuteterekkel meacuterni senki a sziacutent hangokban nem fejezi ki senki sem keveri oumlssze az eacuterzeacutest eacutes a teacuterbeli mozgaacutest Mieacutert hogy a toumlrteacuteneacutest eacutes az eacuterteacutekesseacuteget egybevetetteacutek egy fazeacutekba

Az oumlsszes megoldaacutesi kiacuteseacuterletek egy keacuteptelen probleacutemaacutera ceacuteloztak A toumlrteacuteneacutes nem lehet soha ugyanaz ami a vaacuteltozatlansaacuteg a vaacuteltozaacutes eacutes aacutellandoacutesaacuteg nem lehetnek azonosak Minden vaacuteltozaacutes az okschema kettős serpenyőjeacutere oszlik meg az aacutellandoacutesaacutegban nincsen eacutertelme az okisaacutegnak Amaz a leacutenyeg metaphysikai fogalma emez az eacuterteacutek axiologiai kategoriaacuteja Ameddig a toumlrteacuteneacutes teruumlleteacuten haladunk addig mindenuumltt az okozaacutes schemaacuteja uralkodoacute amikor az eacuterteacutekről kezduumlnk szoacutelani az okozaacutes keacuterdeacutese eacutertelmetlen S azeacutert a keacutet teacutetel egeacuteszen disparat termeacuteszetű leacuteveacuten egyik a maacutesikat nem eacuterinti s iacutegy nem alteraacutelhatja Egyik eacuteppen olyan igaz mint a maacutesik Ennek sejteacutese Kant III antinomiaacutejaacutenak oumlroumlk nagysaacutega

Ameddig azonban ezt a fundamentalis kuumlloumlnbseacuteget be nem laacutettuk addig a deterministikus vita megoldhatatlan Be kell laacutetni hogy az eacuterteacutekre neacutezve a toumlrteacuteneacutes koumlzoumlnyoumls a toumlrteacuteneacutes csak az uumlres forma melyben az eacuterteacutek valoacutesaacutegba oumlltoumlzik S minden koumlzvetiacuteteacutes lehetetlen mert csak contradictorius ellenteacutetekre vezet Mert ha azt mondjuk bdquominden dolog cselekszik mdash eacutes bdquoaz akarat nem cselekszik okilag akkor ez contradictio S ennek nincsen megoldaacutesa mert tertium mon datur mdash a kizaacutert harmadikroacutel szoacuteloacute logikai elv tiltja Pedig ezt proacutebaacutelja a determinismus Az akarat azonban vagy okilag cselekszik vagy nem e kettő koumlzt nincsen harmadik amit a determinista vitaacutezoacutek pedig meacuteg mindig keresnek mdash hiaacuteba mint igyekezetuumlk meacuterlegeleacutese bizonyiacutetja A vulgaris indeterminismus eacutes a vulgaris determinismus koumlzoumltt az ellenmondaacutes meg nem szuumlntethető

Ha az indeterminismus azt aacutelliacutetja hogy bdquoaz akarat ok neacutelkuumll cselekszik mdash akkor a bdquocselekveacutes (= toumlrteacuteneacutes) egybekoumlteacutese az bdquookneacutelkuumlliseacuteggel maacuter magaacuteban ellenmondaacutes Az argumentumok miket az indeterminismus ellen abboacutel szoktak meriacuteteni hogy akkor bdquoesetlegesseacuteg uralkodneacutek kisziacutenezik ezt az ellenmondaacutest1 de a teacutetel keacuteptelenseacutege abban rejlik hogy logikailag ellenmondoacute dolgokat kavar oumlssze-vissza Minden keacuteptelenseacuteg melyet az indeterminismus a megbaacutenaacutes szeacutegyeneacuterzet lelkiismeret s toumlbb hasonloacute fogalmak megfejteacuteseacuteneacutel tanusiacutet (amint peacuteldaacuteul Traumlgerneacutel olvashatni2 a logikai ősveacutetseacutegnek egyszerű folyomaacutenya itt ezen koumlzoumlnseacuteges banausos unalmas dolgokat miket ezerszer felmelegiacutetettek mellőzhetjuumlk

1 vouml Liepmannaacutel 2 Ludwig Traumlger im 135 sk l


___________________________________________________________________________________


Ha pedig a determinismus vulgaris formaacuteja azt hirdeti bdquoaz akarat mindenkor a motiacutevumok szerint cselekszik mdash akkor ebben teljesen igaza van A bdquomotivatioacutet pedig nem szabad Leibniz moacutedjaacutera gyengiacuteteni akarni Az olyan kifejezeacuteseket mint bdquoincliner (nem bdquonecessiter) bdquoveranlassen bdquoingerelni mdash ne tesseacutek hasznaacutelni Az ok azeacutert neveztetik oknak mert mindig okoz azaz keacutenyszerűen1 Ennyiben a vulgaris determinismusnak teljesen igaza van Amint azonban ebből azt kezdi koumlvetkeztetni hogy bdquoenneacutelfogva nincs joacute sem rossz hanem mind koumlzoumlnyoumls eacutes mindegy2 mdash a toumlrteacuteneacutes koumlreacutet tuacutelleacutepi s az eacuterteacutekeacutebe teacuteved Az egyik a maacutesikat nem vonzza sehogy sem S ha neacutemelyek kuumlloumlnoumlsen a criminalistaacutek ezutaacuten azt gondoljaacutek hogy ezen borzalmak leiacuteraacutesaacuteval s mint logikai consequentiaacuteknak a determinismusra valoacute raacutefogaacutesaacuteval a determinismusnak igazaacutet gyengiacutetik (mint peacuteldaacuteul Binding3 akkor ez naiv vulgaris felfogaacutes mely minden philosophiaacutetoacutel meacuteg nagyon messze aacutell baacutermennyire hivatkozzeacutek is annak actualis hiacuteresseacutegeire

Az erkoumllcsiseacuteg keacuterdeacuteseacutere a determinismus eacutes indeterminismus ellenteacutete egeacuteszen koumlzoumlnyoumls A szabad akarat lehet a legrosszabb s a legjobb akarat az absolute determinaacutelt Mint laacutetni fogjuk a szabadsaacuteg csak egy felteacutetele az erkoumllcsiseacutegnek de nem az egeacutesz s azeacutert ha a szabadsaacutegot uacutegy sikeruumll eacutertelmezni hogy az eacuterteacutekesseacuteggel egyezik akkor egeacuteszen koumlzoumlnyoumls az hogy az ontologiai haacuteloacutezatban szabad-e vagy sem A mechanikai felfogaacutesnak (fent bdquodiscursivnak neveztuumlk 21 sect) mindenkor az okisaacutegot kell koumlvetnie

A vulgaris deterministikus vitaacutezoacutektoacutel enneacutelfogva a keacuterdeacutes ismeretelmeacuteleti magaslataacutera kell aacutetmenni amelyet Kant T Eacute Kr-ja keacutepvisel s azutaacuten a Gy Eacute Kr-jaacuteban alkalmaz

Kant a Transcendentalis logika analytikai reacuteszeacuteben azt iparkodik kimutatni hogy az okfogalom az eacutertelem kategoriaacuteja mellyel a tuumlnemeacutenyeket egymaacutesutaacutenisaacutegokban szuumlkseacutegkeacutepeniseacuteggel kapcsolja Ha ezen functioacuteja az eacutertelemnek nem volna akkor a keacutepzetek esetleges associatioacutejaacuten kivuumll maacutes szuumlkseacutegkeacutepeni viszony koumlztuumlk nem leacutetezneacutek De az oktoumlrveacuteny mely mint ilyen apriori teacutetel egeacutesz tapasztalatunk alapja csak a tuumlnemeacutenyekre vonatkozik s azeacutert a szabadsaacuteg a tuumlnemeacutenyek vilaacutegaacuteban nem gondolhatoacute Az ember empir jellemeacuteből biztosan előre lehet megmondani hogy bizonyos koumlruumllmeacutenyek koumlzoumltt hogyan fog cselekedni

Kant szerint azonban az erkoumllcsi toumlrveacuteny az akarat szabadsaacutegaacuteban birja realis alapjaacutet valamint a szabadsaacutegnak koumlveteleacuteseacutere csak az erkoumllcsi toumlrveacuteny biztos imperativusa jogosiacutet eacutes keacutenyszeriacutet (Pr Eacutesz I k 1 szak 1 Fej) Ha enneacutelfogva a szabadsaacuteg lehetseacuteges akkor pusztaacuten csak a tuumlnemeacutenyeken kiacutevuumll lehetseacuteges bdquoWenn man sie noch retten will so bleibt kein anderer Weg uumlbrig als das Dasein eines Dinges sofern es in der Zeit vorstellbar ist folglich auch die Causalitaumlt nach dem Gesetz der Naturnothwendigkeit bloss der Erscheinung die Freiheit aber eben demselben Wesen als Ding an sich selbst beizulegen (Traumlger p 104 Pr Vft p 170)

A szabadsaacuteg megmenteacutese ceacuteljaacuteboacutel toumlrteacutent Kantnaacutel bizonyaacutera a dolognak elmeacuteleti ketteacuteszakadaacutesa phaenomenonra eacutes noumenonra4 Az eredmeacutenyre directe az ismeret kutataacutesa vezetett ugyan de az emberi sziacutevnek kifuumlrkeacuteszhetetlen meacutelyseacutege is beleszoacutelott bizonyosan ebbe az uumlgybe Ha a szabadsaacutegot minden aacuteron meg kell menteni akkor hadd legyen minden dolog keacutet reacuteszből aacutelloacute egyik az mely megjelenik a maacutesik az mely soha meg nem koumlzeliacutethető Akkor ez utoacutebbira nem vonatkozik az eacutertelem kategoriaacuteja tehaacutet nem a szuumlkseacutegkeacutepeniseacuteg mdash ebből azonban az koumlvetkezik hogy akkor a szabadsaacuteg nem eacutertelmi kategoria vagy ha az is az akkor az sem alkalmazhatoacute a noumenonra S Kant meacutegis a szuumlkseacutegkeacutepeniseacuteget eacutertelmi kategoriaacutenak vette s a nem-szuumlkseacutegkeacutepeniseacuteget is (amint logikailag kell is) de egeacutesz felfogaacutesaacuteval ellenkezve amazt megtagadta a noumenontoacutel emezt pedig aacutelliacutetotta roacutela

Az akaratnak van tehaacutet noumenalis oldala s annyiban ez szabad pedig az eredmeacuteny csak annyira jogosult hogy annyiban a noumenalis oldal ismeretlen azaz roacutela semmit sem szabad aacutelliacutetani sem a szabadsaacutegot sem a szuumlkseacutegkeacutepeniseacuteget Ezzel azonban Kant semmit sem eacutert volna el mert neki az erkoumllcsiseacuteghez nem indifferens X hanem szabadsaacuteg kell Nyilvaacutenvaloacute azonban hogy ha a szabadsaacutegot mint eacuterteacuteki eacutes mechanikai uralmat maacuteskeacutepen is sikeruumll megmagyaraacutezni akkor az egeacutesz hajszaacutelfinomsaacuteguacute distinctio felesleges Ha az oktoumlrveacuteny eacutertelmuumlnk absolut kategoriaacuteja akkor az valamennyi teacutenyezőre tehaacutet az akaratra is szoacutel amennyiben eacutertelmes felfogaacutesnak a taacutergya Ha az akaratot az eacutertelem sphaeraacutejaacuteboacutel kiemeljuumlk akkor nem okszerű de akkor nem is eacutertelmes felfogaacutes taacutergya S akkor tetszeacutesuumlnkre van biacutezva hogy a szabadsaacutegot roacutela elhigyjuumlk-e vagy nem Ekkor a mi ismereteink keacutet csoportra oszlanak eacutertelem eacutes hit

1 Ezt a feacutelszegseacuteget pellengeacutere kell szegezni fuumlleacuteneacutel fogva 2 A materialismus 3 Binding Die Normen II 21 sk 4 Kritik der reinen Vernunft 2 kiadaacutes 294 sk lapjain


___________________________________________________________________________________


csoportjaacutera (amint Kant teacutenyleg beszeacutel is bdquoVernunftglaube-roacutel1 mdash s ekkor a szabad akarat hitnek s nem tudaacutesnak a taacutergya s annaacutelfogva sem nem aacutelliacutethatoacute sem nem tagadhatoacute

Jegyzet Lehetne ezen keacuterdeacutest azzal eldoumlnteni hogy az oktoumlrveacutenyt minden ismeret forraacutesaacuteul s vezeacuterlő elveacuteuumll meghagyjuk de a cselekveacutest tőle elszakiacutetjuk Igy proacutebaacuteltam magam is megmenteni a szabadsaacutegot azzal hogy az akarat lefolyaacutesaacutenak felismereacuteseacutehez az oktoumlrveacutenyt szuumlkseacutegesnek veacuteltem a cselekveacutest pedig az oktoumlrveacuteny uumlresseacutege folytaacuten aloacutela felmentettem Mert amint alaacutebb laacutetni fogjuk az oktoumlrveacuteny teacutenyleg mitsem magyaraacutez a toumlrteacuteneacutesből Azonban a megfejteacutes scholastikus szoacuteszaporiacutetaacutesaacutet nemsokaacutera aacutetlaacutettam Az akarat nekuumlnk csak mint cselekveacutes ismeretes eneacutelkuumll csak bdquoallweises Unbewusstes S a keacuterdeacutes enneacutelfogva az lehet-e az akaraacutes mint ismereti taacutergy szabad eacutes okneacutelkuumlli Ha az akarat csak ismereti teacuteny s ha minden ismereti teacuteny mint toumlrteacuteneacutes az okschemaacutehoz fűződik akkor az akarat mindig okilag determinaacutelt s szabadsaacutega megmenthetetlen

A Kant-feacutele magyaraacutezat enneacutelfogva teljesen tarthatatlan ha logikumaacutet neacutezzuumlk Annaacutel feleslegesebb ha meggondoljuk hogy az okozaacutes egyaacuteltalaacuteban eacuterthetetlen A Hume-feacutele megfigyeleacutes (melyet Lotze tovaacutebbfűzoumltt) keacutetseacutegtelenneacute teszi minden gondolkodoacute előtt hogy sem azt nem eacutertjuumlk mi toumlrteacutenik az okozoacuteban sem azt mi toumlrteacutenik az okozottban sem azt hogyan megy aacutet a hataacutes az okroacutel az okozatra Az oktoumlrveacuteny enneacutelfogva nem magyaraacutez semmit az csak heuristikus elv moacutedszeres segiacutetseacuteg mely azonban a tartalom eacutes minőseacuteg keacuterdeacuteseineacutel cserbenhagy hatalmaacuteval Hogy Schelling eacutes Schopenhauer2 a Kant-feacutele phantasmagoriaacutet valami eacutertelmes dolognak tekintetteacutek az csak annak a jele hogy a keacuterdeacutest egyoldaluacutean neacutezteacutek Mindig a szabadsaacutegot meglevőnek gondoltaacutek meacutegpedig indifferentia alakjaacuteban s miutaacuten ezzel az eacutertelem előtt nem boldogulhat a phantastikumba csaptak aacutet s ott eacutepiacutetetteacutek meg a bdquotranscendens indeterminismusnak kaacutertyahaacutezaacutet (amint Traumlger szerencseacutesen elnevezte im 101 l) Ezzel a keacutet indeterministaacuteval enneacutelfogva felesleges foglalkoznunk ha egyszer a bajnak forraacutesaacutet Kant tanaiban vilaacutegosan kimutattuk

Kant megfejteacuteseacutenek alapgondolata azonban nem hagyott beacutekeacuteben Ha a determinismus eacutes indeterminismus oly sziacutevoacutesan tartjaacutek magukat hogy eacutevezredek oacuteta nem biacuterjaacutek egymaacutest legyőzni sem pedig megbeacutekuumllni egymaacutessal nem tudnak akkor annak oka okvetlenuumll az emberi elme alkataacuteban rejlik Adickes (l fent) charakterologiai kuumlloumlnboumlzeacutesben keresi ami maacutes szoacute de a charakter homaacutelyossaacutega miatt egeacuteszen eacuterteacutektelen magyaraacutezat Eacuten enneacutelfogva az okisaacuteg ismeretelmeacuteleti jelentőseacutegeacutet kerestem azt talaacuteltam hogy az nem egyeacuteb mint oumlnfenntartaacutesunk formaacutejaacutenak az elmebeli reflexe mely az Eacutenből kihat s veacutegigterjed oumlsszes aacuteltala szegzett s kapcsolt keacutepeinek haacuteloacutezataacuten Ami e haacuteloacutezatban mint tag szerepel az mind vagy ok vagy okozat vagy mind a kettő azaz ő csak relatioacuteban ok eacutes okozat magaacuteban veacuteve sem nem ok sem nem okozat Nem is mint ilyen joumln tekintetbe az erkoumllcstanban a legnagyobb eacutes legerősebb ok lehet a legeacuterteacutektelenebb peacuteldaacuteul a gravitatio a legkisebb lehet a legeacuterteacutekesebb peacuteldaacuteul az oumlnelhataacuterozaacutesnak punctualis ereje Enneacutelfogva ami az okviszony alaacute esik ezzel meacuteg sem nem joacute sem nem rossz s azeacutert az ok semmivel sem jobb mint az okozat s az absolut ok nem jobb a koumlzoumlnseacuteges relativ oknaacutel Igy jutunk arra hogy az absolut ok vagyis a szabad akarat semmivel sem jobb mint a relativ ok vagyis a determinaacutelt akarat Aki pedig meacutegis az absolut okot jobbnak keacutepzeli mint a relativ okot az meacuteg az Aristotelesi babonaacutes eacuterteacutektanban van elmeruumllve Nem azeacutert legjobb az absolut ok mert absolut hanem azeacutert mert oumlntudat νόησις νοήσεως

S ezen meggondolaacutes vezetett arra hogy a szabadsaacuteg keacuterdeacutese a reacutegi mederben eacutertelmetlen s megfejthetetlen Az akaratroacutel mindig csak mint ismereti taacutergyroacutel beszeacutelhetuumlnk de keacutetfeacutele szempontboacutel neacutezhetjuumlk azt mint a relatioacutek egyik laacutencszemeacutet s akkor mindig determinaacutelt az okozaacutes toumlrveacutenyeacutenek alaacutevetett eacutes neacutezhetjuumlk azt eacuterteacutek dolgaacuteban mdash s ez a moralis becsleacutes mdash eacutes akkor az akarat a Samsacircra koumlreacuteből kiemelten ragyog feleacutenk mint oumlneacuterteacutekű draacutegakő3 mely mindennek uralkodoacuteja Ha ezen eacuterteacutekeacutet sikeruumllt megaacutellapiacutetani s aztaacuten kimutatni hogy az akarat mint oumlntudatos teacutenyező teacutenyleg uralkodik az egyes oumlnteacutet keruumlleti teacutenyezői felett akkor megeacutertettuumlk hogy ez szabad (azaz ura a keruumlletnek) nem szabad (azaz tagja a toumlrteacuteneacutes laacutencaacutenak) mdash de legeacuterteacutekesebb akaacuter az egyik akaacuter a maacutesik szerepeacuteben neacutezzuumlk Mert ez neki maacuter intellektualis eacuterteacutekeacuteben competaacutel ő a legeacuterteacutekesebb Miutaacuten pedig az akarat mint oumlnaacutelloacute erő nem is leacutetezik hanem csak a legeacuterteacutekesebbnek oumlntudatos oumlnaacutelliacutetaacutesa azeacutert baacutetran mondhatjuk hogy az akarat szabadsaacutegaacutenak keacuterdeacuteseacutet olymoacutedon sikeruumllt megfejteni mely a determinismus eacutes indeterminismus jogait teljesen respektaacutelja s ellenmondaacutesukat azzal megszuumlnteti hogy oly kuumlloumlnboumlző felfogaacutesok kifejezeacuteseacutet laacutetja bennuumlk mint peacuteldaacuteul a sziacuten eacutes a teacuter koumlzoumltt mineacutelfogva azok nem contradictorius nem contraumlr ellenteacutetek hanem egeacuteszen disparat kategoriaacuteknak alkalmazaacutesai ugyanazon dologra a cselekedet forraacutesaacutera

1 Kr d r Vernunft 2 kiadaacutes 857 l 2 E kettőnek bdquotranscendens indeterminismusaacutet egyszerűen s vilaacutegosan talaacutelhatni fejtegetve Traumlger im 119 sk l 3 bdquoIuvel mdash mondja Kant bdquoGrundlegung zur Metaphysik der Sitten mdash Kirchmann-feacutele 2 kiadaacutes 11 lap


___________________________________________________________________________________


54 sect Megoldaacutesunk teljesen eleget tesz azon szuumlkseacutegletnek amelyet az ethika a szabadsaacuteghoz fűz A felelősseacuteg hataacuterai

A deterministikus vita fejtegeteacutese azon eredmeacutenyre vezetett hogy a szabadsaacuteg eacutes keacutenyszerűseacuteg fogalmai az erkoumllcsi megiacuteteacuteleacutesre neacutezve egeacuteszen koumlzoumlnyoumlsek mert idegenszerű szempontnak kifejezői A cselekedet maga joacute amikor a legeacuterteacutekesebbnek a megnyilvaacutenulaacutesa az hogy szabadsaacutegboacutel fakad csak azon koumlveteleacutesnek a kifejezeacutese hogy oumlntudatos megfontolaacutesboacutel eredjen Vagyis azon pontboacutel amely az egyeacuteniseacutegnek centruma Ezen pont uralkodoacute az oumlnteacutet keruumllete felett s miutaacuten az ő oumlnelhataacuterozaacutesaacuteboacutel oumlnkuumlzdelmeacuteből ered a cselekedet azeacutert az oumlveacute Amennyiben azonban az Eacuten relatioacutekban keacutepzeltetik annyiban ezen szabadsaacutega mint aacuteltalaacuteban relativ fogalom1 elveszti az eacutertelmeacutet mert uralma csak az oumlnteacutet keruumllete felett aacutelliacutettatott de nem a relatioacutek felett is Ez utoacutebbi azonban a cselekedetre neacutezve melleacutekes a cselekedetre csak az indok (hiaacutenyeacuterzet) eacutes az oumlntudat leacutetezik s minden kuumllső hatalom csak idealis alakban szolgaacutelhat indokul a cselekedetneacutel Eacutepen azeacutert a relatioacutek csak mint az Eacuten oumlnmagaacutenak momentumai folynak be a cselekedetre Ezek felett azonban az Eacutennek mindig van hatalma mert fixirozhatja megfontolhatja vaacutelaszthat koumlztuumlk s doumlnthet felettuumlk A cselekedet enneacutelfogva mindig szabad azaz az Eacuten uralmaacutenak nyilvaacutenulaacutesa S ezen alapul a beszaacutemiacutethatoacutesaacutega eacutes az Eacuten felelősseacutege maga s maacutesok előtt

A vilaacuteg nexusaacuteval szemben az ember szabadsaacutega csak metaphorikus vagy moralis jelenteacutesben tarthatoacute Metaphorikus eacutertelemben szabad annyiban hogy a vilaacuteg egyeacuteb leacutenyeivel szemben ő benne leacutep fel azon teacutenyező mely valamennyi felett a legeacuterteacutekesebb az Eacuten oumlntudatossaacutega Moraliter pedig hogy ezen Eacuten eacuteszszerűseacutege koumltelező erővel bir az Eacuten egyeacuteb functioacuteiacute felett s annyiban szabadon aacutelliacutetja magaacutet mindennel szemben Ez azonban csak keacutepleges kifejezeacutes Ha a vilaacutegot akaacuter egy substantiaacutenak fogjuk fel (mint Spinoza eacutes a pantheistaacutek) akaacuter mechanikai koumllcsoumlnhataacutesnak anyagi vagy szellemi atomusok koumlzoumltt (mint a materialismus eacutes a monadistaacutek Leibniz eacutes Herbart) mdash akkor az első esetben csak az Isten szabad (azaz cselekvő) a maacutesodikban senki sem szabad mert koumllcsoumlnoumls determinaacuteltsaacuteg aacutell fenn koumlzoumlttuumlk Mind a keacutet esetben tehaacutet a szabadsaacuteg csak illusioacute mely a motivumok ismeretlen voltaacuteboacutel keletkezik A szabadsaacuteg csak uacutegy menthető meg ha a veacuteges dolgok oumlnrelatioacutei koumlzoumltt keressuumlk ott azutaacuten mint uralom szerepel az egyes leacutenyen beluumll miacuteg a relatioacutekban csak koumllcsoumlnoumls uralom azaz korlaacutetozottsaacuteg szerepelhet

Ilyen jelenteacutesben azonban egeacuteszen elegendő alap mindazon keacuterdeacutesek megfejteacuteseacutere melyek az ethos tereacuten felleacutepnek Nevezetesen teljesen eleacuteg a felelősseacuteg magyaraacutezataacutera mely veacutegre is csak bdquonormalis azaz aacutetlagos keacutepesseacuteg eacutertelmeacuteben veacutetetik Ha hozzaacutetesszuumlk hogy a felelősseacuteg abnormis viszonyok koumlzoumltt alteraacuteltatik amelyek a functioacutek subordinatioacutei viszonyainak megzavaraacutesaacuteboacutel erednek (l az oumlsztoumlnoumlk ezen subordinatioacutejaacutet 19 sect) mdash akkor mindig positiv alapon maradva oly elmeacuteletre leszuumlnk keacutepesek mely uacutegy a buumlntetőtoumlrveacutenynek mint a socialis eacutes egyeacuteni erkoumllcstannak szuumlkseacutegleteit teljesen kieleacutegiacuteti Amannak ugyanis azeacutert kell a felelősseacuteg hogy a buumlnteteacutes jogos legyen emennek pedig azeacutert hogy az oumlnmaga feletti iacuteteacuteleacutesnek alapot nyuacutejtson Azt pedig azzal eacuteri el ha a causalis nexust egy helyen megszakiacutetja s a doumlntő teacutenyezőt okozoacuteul veszi Ezzel nem esik meacuteg seacuterelem az okozoacuten ő ugyanis csak annyieacutert szenved eacutes felelős amennyit tett veacutetve vagy helyesen Ha a termeacuteszete gonoszsaacutegaacutet is szaacutemiacutetaacutes alaacute akarjuk venni akkor azzal maacuter a felsőbb biacuteroacute jogkoumlreacutebe avatkozunk Ez azonban olyan keacuterdeacutes amely az erkoumllcstanra nem tartozik A causalitas csak annyira joumln tekintetbe a cselekedetneacutel amennyire positiv teacutenyekben constataacutelhatoacute A toumlbbi a hit dolga

Elegendő-e maacuter most a szabadsaacuteg a cselekedet erkoumllcsi minősiacuteteacuteseacutehez Ezen keacuterdeacutesre (vouml 40 sect) felelni a koumlvetkező alszakasz feladata

1 A bdquoszabadsaacuteg relativitaacutesaacutet maacuter Hobbes (Leviathan) eacutes ujabban Schopenhauer kimutattaacutek (bdquoUumlber die Freiheit des Willens) s eacutepen azeacutert itt nem szorul fejtegeteacutesekre Vouml kuumlloumlnben Liepmann im p 165


___________________________________________________________________________________


II alszakasz

Az eacuteszszerűseacuteg mint az erkoumllcsi cselekedet tovaacutebbi minősiacutető vonaacutesa

55 sect A szabadsaacuteg a joacutenak csak formai felteacutetele amelyhez materialis kriterium kell Kant tana az erkoumllcsi toumlrveacutenyről

Mit mond az erkoumllcsi iacuteteacutelet Azt mondja hogy valamely cselekedet (S) joacute vagy rossz (P) Amely iacuteteacuteletben ezen aacutelliacutetmaacuteny nem szerepel az nem erkoumllcsi iacuteteacutelet nem erkoumllcsi becsleacutes eacuterteacutekeleacutes eacutes minősiacuteteacutes kifejezeacutese A mi jelenlegi feladatunk tehaacutet a joacute eacutes rossz jelenteacuteseacutenek megaacutellapiacutetaacutesa volna Haacutet nem lett ez meacuteg megaacutellapiacutetva az eacuterteacutek elmeacuteleteacuteben Nem Ott azt aacutellapiacutetottuk meg mi az eacuterteacutek haacutenyfeacuteleacutek a fajai mik a fokozatai De mikor joacute azt ott nem fejtegettuumlk (vouml 25 sect-t)

Kerestuumlk azutaacuten mindenek előtt az erkoumllcsi megiacuteteacuteleacutes taacutergyaacutet (34 sect) s azt a cselekedetben (34 sect) illetve annak forraacutesaacuteban az oumlnelhataacuterozaacutesban talaacuteltuk (39 sect) ezen oumlnelhataacuterozaacutes joacutesaacutegaacutehoz pedig szuumlkseacutegesnek talaacuteltuk elsősorban a szabadsaacutegot (vouml 40 sect) de maacutest is Mieacutert maacutest Mindenekelőtt erre fogunk most feleletet adni

Negative uacutegy felelhetneacutenk ezen keacuterdeacutesre hogy Kant tanaacutet biacuteraacuteljuk mely az erkoumllcsiseacuteghez egyeduumlli felteacuteteluumll a szabadsaacutegot koumlvetelte1 Ezzel Kant fundamentalis koumlvetelmeacutenyt aacutelliacutetott fel mely neacutelkuumll sem joacute (moralis) sem jogos (juristikus) megiacuteteacuteleacutesuumlnknek alapja nem volna S ezt elfogadva a megelőző alszakaszban a bdquoszabadsaacuteg keacuterdeacuteses jelenteacuteseacutet tisztaacutezni proacutebaacuteltuk De vajjon ebből meriacutetette-e az erkoumllcsi toumlrveacuteny tartalmaacutet eacutes formulaacutejaacutet Maga is azt mondja hogy azt nem innen meriacuteti az erkoumllcsi toumlrveacutenyt mindenki ismeri eacutes koumlveti eacutevezredek oacuteta ő csak megokolja2 Meacutegpedig nem is a kuumlloumlnfeacutele tartalmaacutet taacuterja eleacutenk amit fenseacuteges philosophiai meacuteltoacutesaacuteggal legeacutenyuumlnkre az ethnologiaacutera biacutez a nagy mester ő csak azt az aacuteltalaacutenos formaacutejaacutet abstrahaacutelja amely valamennyiben nyilvaacutenul Ezen forma ez bdquoCselekedjeacutel uacutegy hogy cselekveacutesed szabaacutelya aacuteltalaacutenos szabaacutelyul szolgaacutelhasson vagy bdquoegyetemes termeacuteszeti toumlrveacuteny lehessen Eacutes mikor lehet azzaacute Ha az emberek koumlzoumltti beacutekeacutes egyuumltteacuteleacutest ha a ceacutelok orszaacutegaacutenak fennaacutellaacutesaacutet lehetseacutegesseacute teszi Azaz a szabadsaacutegon kiacutevuumll meacuteg tartalmi szabaacutelyozoacute is kiacutevaacutentatik s baacutermennyire tiltakozik is az ellen Kant hogy az erkoumllcsiseacuteget valamely ceacutelboacutel vezessuumlk le3 mdash ami az erkoumllcsiseacuteget szerinte eudaemonistikussaacute tenneacute mdash meacutegis az bdquoemberi meacuteltoacutesaacuteg gondolata a tartalom egyik reacutesze a felhozott peacuteldaacuteiboacutel pedig (a hazugsaacuteg szerződeacutes megszegeacutese stb) az laacutetszik hogy a maacutesik reacutesze az emberek bdquojoacuteleacutete vagy holmi bdquomagasabb ceacutelok mint a taacutersadalom stb A szabadsaacuteg enneacutelfogva csak akkor lesz joacute ha joacute akaratnak a szabadsaacutega Csodaacutelatos hogy Kant aki minden emberi tehetseacutegben csak eszkoumlzi eacuterteacuteket ismert el az egy akaratnaacutel kiveacutetelt tett s annak joacutesaacutegaacutet tekintette a legfőbb eacutes egyetlen eacuterteacutekuumll Hiszen az akarat mindig valamit akar s ezen valami igazaacuten irrelevant volna a cselekedet joacutesaacutegaacutera neacutezve Irrelevant csak akkor lehet ha maacuter az akarat tartalmaacutenak egy reacutesze de akkor azt kell keacuterdeznuumlnk melyik reacutesze azaz mi legyen az akarat tartalma ha joacute akar lenni

Kant bdquoerkoumllcsi toumlrveacutenye enneacutelfogva veacutegső kriteriumul nem szolgaacutelhat amikor a cselekedet joacutesaacutegaacutet akarjuk megiacuteteacutelni odacsempeacuteszi az akaratba azt ami benne meacuteg nincsen vagy legalaacutebb fogalmilag hozzaacute nem tartozik Az az abstract logikai formula melybe Kant az erkoumllcsi toumlrveacutenyt oumlltoumlztette csak heuristikus elv de nem kriterium4 Keressuumlk uacutetmutataacutesa szerint azt vajjon igazaacuten helyes-e a cselekedet kicsiből nagy meacuteretekbe viszi aacutet mint Simmel Gy helyesen mondja5 hogy a cselekedet minőseacutege eredmeacutenyeiben szembeoumltlő legyen mdash de a meacuterteacuteket csak azutaacuten alkalmazzuk reaacute s mi eacuteppen azt keressuumlk hol van s melyik ez a kriterium Azaz a szabadsaacuteg nem elegendő magaacuteban ahhoz hogy a cselekedet moralis eacuterteacuteke felett doumlntsuumlnk

1 Kritik der praktischen Vernunft I koumlnyv 1 reacutesz 1 főszakasz 2 Uo Előszoacute 3 Kant Grundl zur Metaph der Sitten 4 Simmel Gy Einleitung in die Moralwissenschaft II 29 bdquoheuristische und Erkenntnissberichtung 5 Uo 28 bdquoein erk theor Hilfsmittel das die sittliche Bedeutung der That nicht so wohl bestimmt als subj sichtbar macht


___________________________________________________________________________________


A negativ bizonyiacutetaacutes azonban nem elegendő forduljunk enneacutelfogva annak positiv kimutataacutesaacutehoz hogy a szabadsaacuteg formai kriteriuma melleacute meacuteg egy materialis kriterium is szuumlkseacuteges ha a joacutesaacutegroacutel iacuteteacutelkezuumlnk s neacutezzuumlk milyen az Ez utoacutebbi keacuterdeacutesre keacutet felelet ajaacutenlkozik a cselekedet eacuterteacutekeacutet annak koumlvetkezmeacutenyeiből vagy sajaacutet termeacuteszeteacuteből lehet evalvaacutelni akarni (erről maacuter az 56 sect-ban lesz szoacute) Ezen keacutetfeacutele lehetőseacuteget azonban most mellőzve a materialis kriterium szuumlkseacutegesseacutegeacutet magaacuteboacutel a szabad akaratboacutel is meg lehet eacuterteni Az akarat ugyanis mint a 35mdash36 sect-ban reacuteszletesen kifejtettuumlk nem lehet uumlres forma az mindig valaminek oumlnaacutelliacutetaacutesaacuteboacutel ered s az ezutaacuten valoacute toumlrekveacutesből Lehet formailag egyszerű oumlnaacutelliacutetaacutes vagy magaacuteba visszateacuterő linearis vagy reflexiv oumlntudatlan oumlneacuterzetes oumlntudatos mdash de ez mind csak valami tartalomnak oumlnaacutelliacutetaacutesi toumlrekveacutese S ha Kant a joacute eacutes rossz akarat koumlzoumltt oly nagy kuumlloumlnbseacuteget aacutelliacutet akkor nyilvaacuten tartalmukban kell e kuumlloumlnboumlző minőseacuteg alapjaacutet keresni kuumlloumlnben nem keresneacute a bdquoradicalis rossz-nak forraacutesaacutet valamely rossz maxima elfogadaacutesaacuteban1 mert ezzel eacuteppen rossz tartalommal telik meg az akarat

Mihelyest tehaacutet azzal tisztaacuteba joumlttuumlnk hogy az akarat csak valaminek az oumlnaacutellitaacutesa conatusa azonnal belaacutetjuk azt is hogy az akarat joacutesaacutega nem csak a szabadsaacutegaacuteban birja alapjaacutet S keresni fogjuk a kriteriumot mely az akaratnak vagy cselekedetnek joacutesaacutegaacutet megaacutellapiacutetja Mert maga a szabadsaacuteg igen fontos de meacutegis csak termeacuteszeti azaz metaphysikai vonaacutes az oumlnaacutelliacutetaacutes formaacutei csak termeacuteszeti formaacutek melyek meacuteg a cselekedet joacutesaacutega felett nem hataacuteroznak baacuter eacuterteacutekeacutet nagyon befolyaacutesoljaacutek

56 sect Az erkoumllcsiseacuteg meacuterteacuteke nem lehet az eredmeacuteny de lehet a ceacutel oumlntudatos eacuteszszerűseacutege

Akaacuter kuumlloumln levő erőnek akaacuter az intelligentiaacutenak aacuteltalaacuteban tulajdonsaacutegaacutet laacutetjuk tehaacutet az akaratban szabadsaacutega egymaga a cselekedet joacutesaacutega felett nem hataacuteroz A szabadsaacuteg csak formai eacutes relativ fogalom Formai annyiban mennyiben az oumlnaacutelliacutetaacutes mikeacutentjeacutet mutatja (s akkor a keacutenytelenseacuteg [a chemiai elemek teveacutekenyseacutegeacuteben] az eacuterzeacutekenyseacuteg az oumlnkeacutenyesseacuteg az uralom az oumlnaacutelliacutetaacutes moacutedjaikeacutent leacutepnek fel) ezek pedig mint a valoacutesaacuteg vonaacutesai egyformaacuten realis vonaacutesok melyeknek eacuterteacutekeacutet kuumlloumln aacutellapiacutetjuk meg az intellectualis alkat keacuterdeacuteseacuteneacutel de az erkoumllcsiseacuteg egeacuteszeacutet ezek meacuteg nem adjaacutek (vouml 25 sect 1 p veacutegeacuten) Relativitaacutesa pedig abban alapul hogy a szabadsaacuteg csak mentesseacuteg azaz tuacutelsuacutely azaz hatalom (amint a 42 eacutes 44 sect kimutatta) s enneacutelfogva intensitas tekinteteacuteben veacutegtelen sok fokot mutathat melyek legmagasabbjaacutet az oumlnteacutetben eacuteppen az oumlnmagaacutet akadaacutelytalanul aacutelliacutetoacute Eacutenben mint teacutenyt tapasztaljuk

Ezt az aacuteltalaacutenos vonaacutest az oumlntudatban vagy az Eacutenben előre feltesszuumlk elismerjuumlk teljesen hogy az erkoumllcsiseacuteg csak oumlntudatos leacutenyekneacutel fordul elő azaz a szabadsaacuteg uralma mellett s meacutegis keacuterdjuumlk mi teszi a cselekedet joacutesaacutegaacutet azaz az oumlnaacutelliacutetaacutes eacutes oumlnelhataacuterozaacutes mikor joacute Erre keacutet uacuteton lehet felelni (55 sect) 1 a cselekedetnek joacutesaacutegaacutet eredmeacutenyei keacutepezik vagy pedig 2 a cselekedet joacutesaacutega maacuter az akarat tartalma vagy ceacutelja aacuteltal van megadva

Ezen keacutet uacutet sem logikailag sem gyakorlatilag nem zaacuterja ki egymaacutest azeacutert a Kant-feacutele ridegseacuteg mellyel a kettőt ellenmondaacuteskeacutent aacutelliacutetja egymaacutessal szemben csak a methodistikus tisztasaacuteg eacuterdekeacuteben veacutegrehajtott tuacutelzaacutes eacutes abstractio2 A cselekedet eredmeacutenye eacutes ceacutelja logikailag ugyanaz csakhogy keacutetfeacutele szempontboacutel tekintve Ha ugyanis a cselekedet (a 37 38 sect alapjaacuten) valaminek oumlntudatos eacutes oumlnelhataacuterozott oumlnaacutelliacutetaacutesa akkor nyilvaacuten az oumlnelhataacuterozaacutest veacutegrehajtoacute Eacutenben keacutet momentum leacutep fel az Eacuten aki elhataacuterozta magaacutet s az amire magaacutet elhataacuterozta Amaz az akaroacute alany emez az akart taacutergy vagyis amaz az akaraacutes emez a ceacutel Minthogy pedig a ceacutel megvaloacutesiacutetaacutesa az eredmeacuteny azeacutert eredmeacuteny = ceacutel s a kettő koumlzoumltt logikai differentia nincsen A cselekedethez enneacutelfogva a ceacutel mint akart eredmeacuteny tartozik s azeacutert az eredmeacuteny raacuteutal visszafeleacute a ceacutelra eacutes a szaacutendeacutekra

Mieacutert meacutegsem az eredmeacuteny szerint aacutellapiacutetjuk meg s meacuterjuumlk az erkoumllcsi joacutesaacutegot Azeacutert mert a ceacutel megvaloacutesulaacutesa substratumot tesz fel amely a ceacutel gondolati idealis minőseacutegeacutebe tőle kuumlloumlnboumlző minőseacuteget vegyiacutet Minthogy pedig ezen substratum is oumlnaacutelliacutetoacute valoacutesaacuteg azeacutert a maga minőseacutege sokszor erősebben folyik be a ceacutelra semhogy ez teljes tisztasaacutegaacuteban megnyilvaacutenulhatna Azeacutert amikor a cselekedet joacutesaacutegaacuteroacutel van szoacute az eredmeacuteny mint nem pusztaacuten a ceacutelnak kifejezője bizonytalansaacutegot okoz a becsleacutesben Az eredmeacuteny csak akkor mutatnaacute tisztaacuten a szaacutendeacutekolt ceacutelt ha semmi idegenszerű bele nem keveredneacutek ami a vilaacuteg nexusa szerint lehetetlenseacuteg Sokszor pedig a legtisztaacutebb szaacutendeacutek a koumlruumllmeacutenyek hatalma alatt az eacuterdekek iszapjaacuteban elmeruumll s iacutegy belőle nem lehet az egyeacutenre koumlvetkeztetni 1 Kant Relig innerh der Grenzen der blossen Vernunft 2 Grundlegung zur Metaphysik der Sitten


___________________________________________________________________________________


Szabad-e maacuter most az eredmeacutenyek utaacuten is iacuteteacutelni Tesszuumlk is nem csak hogy szabad Csakhogy az iacuteteacuteleacutesnek keacutetfeacutele eacuterteacuteke van ez esetben Magaacutet a cselekedetet lehet az eredmeacuteny alapjaacuten minősiacuteteni de nem lehet eacutes nem szabad a cselekvőre aacutetvinni a minősiacuteteacutest Aki a szegeacutenyeknek juttat az joacute cselekedetet veacutegez maga azeacutert meacuteg nem mindig joacute Vajjon mieacutert Azeacutert mert a cselekedet ha eredmeacutenyeit neacutezzuumlk nem magaacuteban lett tekintve hanem relatioacuteiban Azaz mi a bdquojoacute jelzőt pazaroljuk reaacute holott csak hasznos Pedig bdquosenki sem joacute csak az eacuten mennyei atyaacutem mdash vagyis csak a szemeacutelyiseacuteg Az ilyen hasznos cselekedetet beszaacutemiacutetjuk az egyeacutennek de nem moralis hanem socialis eacuterteacutekuumll joacuteval takareacutekoskodni tanaacutecsos Sokszor a cselekedet csak bdquohasznos s mi maacuter bdquojoacutenak hiacutereszteljuumlk s oumlsszekeveruumlnk keacutet egeacuteszen kuumlloumlnboumlző eacuterteacutekeleacutest melyek egyike csak az eredmeacutenyről maacutesika csak az okozoacuteroacutel eacuterveacutenyes

Kant azonban nemcsak az eredmeacutenyt hanem a ceacutelt is taacutevol akarja tartani a minősiacuteteacutes actusaacutetoacutel bdquoFinis sanctificat media előtte felteacutetlenuumll teacuteves eacutes kaacuterhozatos tan1 Pedig a helyes eacuterteacutekeleacutes csak a keacutet teacutenyező egyuumlttes figyelembeveacuteteleacutevel lehetseacuteges Nemcsak szabadon kell akarnom hanem a taacutergy is meacuteltoacute kell hogy legyen a szabadsaacuteg ott is lehetseacuteges ahol gonoszra hataacuterozzuk el magunkat s viszont a legjobbat cselekedhetjuumlk taacutersainkkal s semmi eacuterdemuumlnk nincs benne Itt enneacutelfogva bizonyosan ingadozaacutesnak kell lennie a terminusokban ha sehogy sem tudunk tiszta keacutepre eljutni

A szabadsaacuteg bizonyaacutera nagy eacuterteacutekű mdash de csak intellectualis eacuterteacutekű A hasznossaacuteg is eacuterteacutekjelző mdash de nem is intellectualis A joacutesaacuteg nem fuumlgg mindig a haszontoacutel baacuter ez kiacuteseacuterője ellenben mindig kell hozzaacute szabadsaacuteg mert neacutelkuumlle nem cselekedet Mi kell tehaacutet a joacutehoz Nem csak a szabadsaacuteg azaz oumlntudatossaacuteg hanem eacuteszszerű ceacutel is mint ennek tartalma Az eredmeacuteny azutaacuten mint idegenszerű teacutenyezőnek a befolyaacutesolaacutesa nem laacutetszik hasznosnak joacutenak de maga az actus mint a legfőbb eacuterteacuteknek az eacutesznek legeacuterteacutekesebb moacutedon azaz oumlntudatosan valoacute megvaloacutesulaacutesa moralis cselekedet s a tartalom (azaz a ceacutel) termeacuteszete szerint lesz gonosz vagy joacute (amit az ingadozoacute helytelen koumlzoumlnseacuteges terminologia immoralitas eacutes moralitas ellenteacuteteacutevel szokott jeloumllni)

Jegyzet A bdquofinis sanctificat media ismeretes elveacutenek sophistikaacutejaacutet e helyen igen koumlnnyen lehet kideriacuteteni A ceacutel magasztossaacutega eacutes az eszkoumlzoumlk aljassaacutega egeacuteszen kuumlloumlnboumlző dolgok nemcsak a ceacutelt iacuteteacuteljuumlk meg hanem a cselekedetet egeacuteszeacuteben Ehhez pedig a ceacutel az indok az eszkoumlz teacutenyezői tartoznak Az indok eacutes eszkoumlz aljassaacutega a ceacutelt nem alteraacutelja mdash de a ceacutelzoacutet igenis megbeacutelyegzi S ha peacuteldaacuteul az emberek oumlroumlk uumldvoumlsseacutegeacutere maacuteglyaacutekat gyuacutejtogatunk akkor nem a ceacutelt rosszaljuk (baacuter egeacuteszen kaacuterhozatos ennek ily forcirozaacutesa) hanem raacutesuumltjuumlk a bdquogyilkos beacutelyegeacutet a cselekvőre Mert aki embert oumll baacutermi ceacutelboacutel az nagyobb eacuterteacuteket pusztiacutet el mint amilyet nyomorult emberi ereje valaha keacutepes leacutetrehozni Ezen crimentől valoacute iszonyat előtt a ceacutelnak kancsal eacutes sunyi kidomboriacutetaacutesa mdash csak hypokrisis marad melyet a gyilkossaacuteg neve jeloumll meg egyeduumll S ugyanilyen megfontolaacutes alaacute esik minden maacutes ilyen fajta bdquoigazolaacutes meacuteg a tyrannomachusok reacuteszeacuteről is előhozakodoacute Magasabb lehető eacuterteacuteket nem szabad megvaloacutesiacutetani teacutenyleg maacuteris meglevő legmagasabb eacuterteacutekek barbaacuter elpusztiacutetaacutesaacuteval A politika gyilkos moacutedszerei a hasznossaacuteg tereacuten mozognak s alacsony moralis eacuterteacutekeleacutesről tanuacuteskodnak azeacutert hogy ilyen eszkoumlzoumlkhoumlz nyuacutelnak meacuteg nem igazoltaacutek azzal ha taacutersadalmunk bestialitaacutesaacutera mint az erkoumllcstelenseacuteg ratio essendi-jeacutere hivatkoznak Itt csak szeacutegyenkezni kell nem hivatkozni

57 sect Az eacuteszszerű ceacutel mint a joacutesaacuteg felteacutetele Az oumlnfenntartaacutes eacutes eacutelvezet csak eredmeacuteny A veacutegső ceacutel emberi eacutertelme Az eszkoumlzoumlk mint ideiglenes ceacutelok

Ha tehaacutet a cselekedet joacutesaacutegaacutet nem mutatjaacutek biztosan a koumlvetkezmeacutenyek akkor nem marad egyeacuteb haacutetra minthogy ezt a joacutesaacutegot magaacuteban a cselekedetnek alkataacuteban keressuumlk Van pedig a cselekedetnek alkataacuteban kettő a tartalom melyet megvaloacutesiacutet s a teveacutekenyseacuteg mely megvaloacutesiacutetja Amaz a ceacutel emez a moacuted a motiacutevumroacutel maacuter az előtt szoacuteltunk Ha tehaacutet valamely cselekedetre raacutemondjuk hogy joacute akkor ezt az eacuterteacutekeleacutest csak oumlntudatos formaacuteja eacutes eacuteszszerű tartalma alapjaacuten mondhatjuk

Mi maacuter most az eacuteszszerű ceacutel A ceacutelok inductiv felsorolaacutesa maacuter az oumlsztoumlnoumlk oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutenaacutel lett megadva Ceacutel aacuteltalaacuteban azon veacutegső pont melyneacutel a cselekedet megaacutellapodik Ennyiben a ceacutel eacutes az eredmeacuteny egybeesik Ha a veacutegső pontot oumlntudatosan aacutellapiacutetottuk meg akkor nevezzuumlk ceacutelpontnak ha pedig oumlntudatlanul ott aacutellapodik meg szakad feacutelbe a cselekedet akkor ez csak eredmeacuteny (amint a cselekedet fejtegeteacuteseacuteneacutel megaacutellapiacutetottuk) A teljes cselekedet maga azon projectio mellyel az Eacuten a belsőben felaacutelliacutetott ceacutelgondolatot a mozdulatok segiacutetseacutegeacutevel a kuumllsőben fixirozza vagyis a toumlbbi koumlruumllvevő teacutenyezőkoumln szemleacuteltető alakban kifejezi (= megvaloacutesiacutetja) A ceacutel enneacutelfogva mindig egy gondolat melyet kuumlloumlnboumlző

1 Grundlegung zur Metaphysik der Sitten II Szakasz


___________________________________________________________________________________


vetuumlleti siacutekokban teljes tartalma szerint kialakiacutetunk Ilyen ceacutel peacuteldaacuteul az eltulajdoniacutetaacutes ilyen ceacutelja a műveacutesznek a műalkotaacutes a logikai akaraacutesnak az igaz teacutetel az iparosnak valamely cikknek előaacutelliacutetaacutesa1

A ceacutelcselekveacutes enneacutelfogva nem egyeacuteb mint sajaacutet tartalmaacutenak megvaloacutesiacutetaacutesa kifejteacutese kialakiacutetaacutesa S e tekintetben nem keacutepez leacutenyeges kuumlloumlnbseacuteget a cselekveacutesek koumlzoumltt az hogy a ceacutel maacuter a belső teacuterben meg van-e valoacutesiacutetva vagy csak ott valoacutesul meg mikor az eacuterzeacuteki siacutekot eleacuterte Amott belső emitt kuumllső ceacutelcselekveacutessel van dolgunk mdash de leacutenyeguumlk egyező (vouml 36 sect) Mindkeacutet esetben egy gondolatunk azaz sajaacutet leacutenyuumlnk egyik reacutesze lett megvaloacutesiacutetva kifejtve Ebből maacuter most eacuterthető hogy a cselekedetnek mikeacutep lehet eredmeacutenye az oumlnfenntartaacutes eacutes annak subjectiv reflexe az eacutelvezet Ez a kettő azonban a legtoumlbb esetben csak eredmeacuteny mely a ceacutel eleacutereacuteseacutevel egyuumltt jaacuter (ἐπιγέννημα a stoaacutenaacutel) ceacutel mindig azon gondolat melyet eleacuterni megvaloacutesiacutetani kiacutevaacutenunk Ez pedig gondolat keacutep objectiv valami nem eacuterzeacutes azaz subjectiv aacutellapot A subjectiv aacutellapot csak a ceacutel eleacutereacuteseacutenek szuumlkseacutegkeacutepeni koumlvetkezmeacutenye Aki tanunkat az indok szerepeacuteről tisztaacuten aacutetgondolta (vouml 38 sect) az ezt előre tudhatta ha az indok a faacutejdalom akkor a cselekedet veacutege csak az eacutelvezet lehet Mert a faacutejdalom addig zaklat miacuteg a ceacutelt eleacutertuumlk s akkor a faacutejdalom megszűnt indok lenni Az oumlroumlm nem motivum hanem quietivum (Schopenhauer) ebben megmaradni toumlrekszuumlnk ez egyszerű oumlnaffirmatio

Ezen unalmas reacuteszletezeacuteseket eacuten azeacutert tartom felteacutetlenuumll szuumlkseacutegeseknek mert a jogi eacutes moralis irodalomban eacutepen ezen alapgondolatok zavaros felfogaacutesa akadaacutelyozza meg a megfelelő eacuterteacutekeleacutes helyesseacutegeacutet Indok a faacutejdalom ceacutel a gondolat eredmeacuteny e gondolat oumlntudatlan leacutetesiacuteteacutese az eredmeacutenyek koumlzeacute tartozik enneacutelfogva az oumlnfentartaacutes eacutes annak subjectiv reflexe az eacutelveacuterzet Mondjuk ugyan sokszor hogy a ceacutel az oumlnfentartaacutes aacutemde ceacutel csak azon gondolat mely az oumlnfenntartaacutes abstractumaacutenak concret megvaloacutesiacutetaacutesaacutet megelőzi Igy peacuteldaacuteul ceacutelunk a taacuteplaacutelkozaacutes ezt valoacutesiacutetjuk meg ennek eredmeacutenye az oumlnfenntartaacutes mely oumlntudatos actio neacutelkuumll is eleacuterhető (pl kő noumlveacuteny)

S ezen unalmas reacuteszletezeacuteseknek egy nem is feltűnő koumlvetkezmeacutenyuumlk van Megszűnik a hedonistikus iraacutenynak erkoumllcstani jogosultsaacutega mert az eacutelvezet nem ceacutel hanem csak eredmeacuteny jaacuteruleacutek s ugyan olyan szerepe jut ezen alapon az oumlnfenntartaacutesnak is mely szinte eredmeacuteny nem ceacutel A cselekedetneacutel s annak megiacuteteacuteleacuteseacuteneacutel maacuter most ezen koumlvetkezmeacuteny a legdoumlntőbb fontossaacuteguacute Ha a cselekedet erkoumllcsiseacutege a ceacuteltoacutel fuumlgg akkor nem fuumlgg az eacutelvezettől sem annak realis megfelelőjeacutetől a haszontoacutel (= oumlnfenntartaacutestoacutel) Akkor azon cselekedet mely az oumlnfenntartaacutes veszeacutelyezteteacuteseacutevel valoacutesiacutet meg valami eacuteszszerű ceacutelt eacuterteacutekeacutet magaacuteban hordja s ez a joacutesaacutegnak legnyilvaacutenvaloacutebb jelzője Ha az egyes a tudomaacuteny a neacutepneveleacutes a koumltelesseacuteg teljesiacuteteacuteseacuteben elpusztul akkor ezen actusaira az eacuteszszerűseacuteg az objectiv oumlnfelaacuteldozaacutes jegye egeacutesz olvashatoacute betűkkel raacute van iacuterva Az oumlnfelaacuteldozaacutes kicsiben eacutes nagyban (eacutelet) az erkoumllcsiseacutegnek proacutebakoumlve (Bentham ezt tagadja s csak utilistice ismeri el jogosultnak) Amiacuteg ezen tűzproacutebaacuten keresztuumll nem mentuumlnk addig mindig gyanuacuteban aacutellunk vajjon nem egyeacuteni hiuacutesaacuteg eacutes korlaacutetoltsaacuteg vezetett-e cselekveacutesuumlnben Nem kell az eacuteletet felaacuteldoznunk de aacuteldozat minden erkoumllcsi cselekedet lemondaacutes szaacutemos egyeacuteni eacutelvről kuumlzdelem sajaacutet hajlandoacutesaacutegaink ellen Mert az Eacuten szemeacutelytelen ő nem Peacuteter nem Paacutel hanem az egyetemes mindenben magaacuteval homogen s magaacuteroacutel tudoacute eacutertelmiseacuteg

Jegyzet Az oumlnfentartaacutesnak eacutes az eacutelvnek eleacutegtelenseacutegeacutet arra hogy veacutegső ceacutel legyen reacuteszletesebben kifejti az bdquoAacutelt eacuterteacutekelmeacutelet roumlvid oumlsszefoglalaacutesaacutet l bdquoAz eacuterteacutekelmeacutelet feladata s alapprobleacutemaacuteja c cikkben 30 sk l

A ceacutel tehaacutet mindig valami objectivum az eacutelv a subjectivum netovaacutebbja (s azeacutert maacuter Hume ebben talaacutelta minden ceacutelkeacuterdeacutesnek a veacutegső [egyeacuteni] feleleteacutet) Az eredmeacuteny subjective nem mehet az eacutelvezeten tuacutel ez raacute neacutezve az bdquoultimitas de a ceacutel nem absolutum a ceacutel relativ fogalom uacutegy mint az ok s ezeacutert nincsen bdquoveacutegső ceacutel (Endzweck) hanem csak eszkoumlzi ceacutel Amikor absolutumroacutel van szoacute a ceacuteloknaacutel akkor absolut ceacutel csak a legmagasabb eacuterteacutek ez pedig az intelligentia eacutep uacutegy mint amikor absolut okroacutel van szoacute nincs maacutes mint az egeacutesz s annak legtoumlkeacuteletesebb formaacuteja a szellem Az ok eacutes ceacutel ezen correspondentiaacutejaacutet maacuter a 21 sect jelezte s itt csak utalaacutes toumlrteacutenhetik az ott elmondottakra

Mi maacuter most az eacuteszszerű ceacutel ezen keacuterdeacutesre most maacuter pontosabban felelhetuumlnk Nyilvaacuten nem a chemiai elem nem a termeacuteszeti erők nem azok vegyuumlletei (aacutesvaacutenyok) nem a noumlveacuteny nem az aacutellat alsoacutebb fokai Ezeknek megőrzeacutese fentartaacutesa kifejteacutese lehet eszkoumlz s ideiglenesen aacutetmenetileg eacuteszszerű ceacutel is De eacuteszszerű ceacutel csak az lehet aminek eacuterdekeacuteben ezek mind leacuteteznek az ember Az embernek eacuteszszerű ceacutel-voltaacuteboacutel meriacutetik ezen alaacuterendelt ceacutelok (illetve eszkoumlzoumlk) is eacuteszszerűseacuteguumlket S ha az emberneacutel az oumlsztoumlnoumlk subordinatioacutejaacutet szemmeltartjuk akkor nem lesz mdash positiv kutataacutes szaacutemaacutera mdash lehetetlen a veacutegső azaz emberileg szoacutelva legfelsőbb s iacutegy absolut ceacutelt megtalaacutelni Sok teacutevedeacutes ingadozaacutes eacutes ellenmondaacutes lesz itt amint az egyeacuteni szeszeacutelyt mozgaacutesba hozzuk s eacuterveacutenyre juttatjuk de azeacutert ily eacutertelmű bdquolegfőbb ceacutelt meacutegis el fogunk eacuterhetni mert a legfőbb ceacutel az lesz amelyen tuacutel az uumlresseacutegbe meruumlluumlnk el S ezt kell e kutataacutessal felderiacutetenuumlnk

1 Ezen fejtegeteacutesek roumlvidseacutegeacutet poacutetolja az bdquoE eacutes V ciacutemű művem II p 172 sk


___________________________________________________________________________________


58 sect A ceacutelok dialektikaacuteja A relativ bdquoveacutegső ceacutelrdquo A Foumlldre neacutezve az ember az emberre neacutezve az intelligentia a veacutegső fok Az bdquointelligentiardquo elemei

A ceacutel termeacuteszeteacuteben rejlik a relativitaacutes Azon folyamat melyben a felsőbb ceacutel az alsoacutebbat eszkoumlzzeacute leszaacutelliacutetja keacutepezi a ceacutelok dialektikaacutejaacutet Ezen dialektikai folyamatnak csak egy megszuumlntetője van az eacuterteacutek fogalma (vouml ezen heuristikus fogaacutes bizonyiacutetaacutesaacutet 21 eacutes 22 sect)

Azon kuumlloumlnboumlző ceacutelok melyeket az ember magaacutenak ki szokott tűzni mint maacutes taacutergyak is keacutetfeacutele viszonyban aacutellanak egymaacuteshoz mdash laacutetszoacutelag Azt gondolnoacutek első tekintetre hogy koumlzoumlttuumlk disparat viszony van (pl eveacutes olvasaacutes laacutetaacutes koumlltemeacuteny peacutenz) meacuteg jobban megerősoumlduumlnk ebbeacuteli hituumlnkben hogyha az egy ceacutelkoumlrhoumlz tartozoacute taacutergyakat egymaacutes melleacute aacutelliacutetva tekintjuumlk (pl borjuacute csirke suumltemeacuteny olvasaacutes iacuteraacutes beszeacuteleacutes a laacutetaacutes hallaacutes szaglaacutes draacutema lyra satira arany ezuumlst bankoacute stb) Az első pillantaacutesra tehaacutet uacutegy laacutetszik hogy ezen ceacutelok egymaacutes mellett aacutellhatnak meg minden egymaacutesra valoacute befolyaacutes neacutelkuumll s eacuteppen azeacutert mondhatjuk sokszor hogy egymaacutessal megfeacuterő ceacutelokat koumlvetuumlnk Ezen coordinatio a taacutergyak koumlzoumltt azonban csak addig aacutell meg ameddig pusztaacuten alkatukat tekintjuumlk mihelyest relatioacuteikat neacutezzuumlk az okozaacutes viszonya leacutep fel koumlzoumlttuumlk egyik okkaacute lesz maacutesik okozattaacute s viszont eacutes uacutegy talaacuteljuk hogy nem leacutetezik ok mely okozat ne volna s megfordiacutetva Ez azonban meacuteg mindig coordinatio

Aacutemde e coordinaacutelt taacutergyak bizonyos koumlroumlkhoumlz tartoznak ezen koumlroumlk ismeacutet aacutellhatnak ilyen coordinaacutelt viszonyban csakhogy a coordinaacutelt tagok a nagyobb koumlroumlkben reacuteszekuumll leacutepnek fel s ezaacuteltal a nagyobb koumlroumlknek subordinaacuteltakkaacute vaacutelnak Az ilyen nagyobb koumlr egyseacuteges hatalom mely az egyes reacuteszek felett uralmat gyakorol Igy lesznek az egyes testreacuteszek a testnek subordinaacuteltjai mdash az isolaacutelt reacutesz felett uralkodik a toumlbbi reacutesz mdash a testek nagyobb testekkeacute consolidaacuteloacutednak mely az egyest reacuteszeacuteuumll foglalja magaacuteban mdash peacuteldaacuteul a Foumlld egyseacutege vonzoacuteerejeacutevel magaacutehoz koumlti a rajta eacutelő eacutes nem eacutelő taacutergyakat A coordinatioval enneacutelfogva mindenkor subordinatio is jaacuter miacuteg a causalis viszony coordinatioacutet mutat addig van egy maacutesik viszony mely a subordinatioacutenak alapja S ezen maacutes viszony a ceacutelviszony

Az okviszony eacutes ceacutelviszony ugyanannak a teacutenynek keacutetfeacutele szemleacuteleteacutet tartalmazza Az eső mely a noumlveacutenyt feluumldiacuteti eszkoumlze ez uumlduumlleacutesnek s egyuacutettal oka is az ok az eszkoumlz az okozat a ceacutel az ok ugyanis az okozatban eacuteri el nyugvoacute pontjaacutet s azeacutert ez a ceacutelja (57 sect) S meacutegis van eacuterezhető kuumlloumlnbseacuteg a keacutet felfogaacutes koumlzoumltt ezen kuumlloumlnbseacuteg abban van ami az egyszerű mechanikai okozaacutes eacutes a hasznossaacuteg koumlzoumltt Az ok nem neacutezi az okozat hasznossaacutegaacutet az eszkoumlz e hasznossaacuteghoz van meacuterve A ceacutelszerűseacuteg enneacutelfogva maacuter az okszerűseacuteg determinaacuteltja bele vesszuumlk azon vonatkozaacutes megfelelőseacutegeacutet mely van az eszkoumlz eacutes a ceacutel koumlzoumltt S ily moacutedon a taacutergyak koumlzoumltti okviszonyhoz azon eacuterzeacutes fűződik hogy bizonyos taacutergyak fennaacutellaacutesa maacutes taacutergyak fennaacutellaacutesaacutetoacutel fuumlgg Azon taacutergyak melyektől fuumlgg az eszkoumlzoumlk vagy okok azok melyek fuumlggnek a ceacutelok vagy okozatok Ezen conformitas az ok eacutes az okozat fennaacutellaacutesa koumlzoumltt azon bőviacuteteacutes mely aacuteltal az okviszony ceacutelviszonnyaacute alakul aacutet Ahol ezen conformitas megeacuterzeacutese elkeruumllhetetlen ott ceacutelviszonyroacutel beszeacuteluumlnk ott az ok alkalmas az okozat előaacutellaacutesaacutehoz ellenkező esetben van okozaacutes ugyan de nincs ceacutelzatossaacuteg hanem ceacutelellenesseacuteg Ahol pedig az alkalmassaacutegot ok eacutes okozat koumlzoumltt magunk leacutetesiacutetjuumlk ott szaacutendeacutekos ceacutelszerűseacutegről vagy oumlntudatos ceacutelzaacutesroacutel beszeacutelhetuumlnk Az emberi cselekedet ez utoacutebbi koumlrhoumlz tartozik

Minthogy azonban az ismerő tehetseacuteg a valoacutesaacutegot koumlveti azeacutert a ceacutelszerű cselekveacutes felismereacutese annyit jelent mint ezen realis alkalmassaacutegnak feltaacuteraacutesa s az oumlntudatos ceacutelozaacutes azt jelenti hogy a mi oumlntudatunk azon viszonyokat leacutetesiacuteti illetve utaacutenozza amelyekben az ok eacutes okozat egymaacuteshoz alkalmazottsaacutegaacutet vagyis adaptatioacutejaacutet eacuteszleltuumlk

Ezen adaptatioacutet nyilvaacuten csak a legszorosabb koumlroumln beluumll birjuk megaacutellapiacutetani s ott ahol minden adaptatioacutenak legveacutegső pontjaacuteig jutottunk el a ceacutel keacuterdeacutese nem egyeacuteb mint keacuterdőjel Ha valamely egeacutesz A keacutepezi a reacuteszek convergentiaacutejaacutenak veacutegpontjaacutet akkor ezen reacuteszek positiv veacutegceacutelja az egeacutesz Ezen egeacutesznek uacutejra lehet magasabb ceacuteljaacutet keacuterdezni de veacutegre is sok keacuterdeacutes maacuter merő keacuterdőjelleacute toumlrpuumll oumlssze Van enneacutelfogva minden dolognak veacutegceacutelja melyet meg lehet aacutellapiacutetani mdash de van e veacutegső ceacutelon tuacutel meacuteg tovaacutebb terjedő keacuterdőjel melynek positiv felelet nem felel meg

Jegyzet Ezen fejtegeteacutesek a 18 eacutes 21 sect-okban jelzetteknek pusztaacuten kibőviacutető reacuteszletei

Mindezekből az koumlvetkezik hogy a ceacutel eacutep oly relativ fogalom mint az ok minden ceacutel ismeacutet eszkoumlz lehet s minden ok ismeacutet okozat De a ceacutelszerűseacutegben van ideiglenes megaacutellapodaacutes ott ahol egy egeacuteszhez eacuterkezik Ilyen eacutertelemben lehet bdquoveacutegső ceacutel-roacutel beszeacutelni

Ilyen veacutegső ceacutel a Foumlld eacuteleteacuteben mint maacuter az 57 sect-ban jeleztuumlk az ember S most tehaacutet csak azt kutatjuk az ember maga mint egeacutesz eacutes egyseacuteg-e ezen ceacutel vagy van-e ez egyseacuteg alkotoacutereacuteszeiben valami ami ezen veacutegső ceacutelkeacutent szerepel Mert hogy a Foumlld egeacutesz structuraacuteja felteacutetel eacutes eszkoumlz arra hogy ember eacuteljen meg


___________________________________________________________________________________


rajta azt talaacuten megengedett teacutenyuumll lehet elfogadni annyira legalaacutebb mehetuumlnk hogy ha nem is oumlntudatos ceacutelzaacutesroacutel de legalaacutebb oumlntudatlan adoptaacuteltsaacutegroacutel beszeacuteljuumlnk a Foumlld egyeacuteb tuumlnemeacutenyei eacutes az ember koumlzoumltt A valoacutesaacuteg ennyit legalaacutebb taniacutet

Mi tehaacutet az emberneacutel az amit alkataacutenak veacutegső ceacuteljaacuteul vagy veacutegpontjaacuteul tekinthetneacutenk Miutaacuten az ember organikus oumlnteacutet azeacutert valamennyi functioacutejaacutenak eredmeacutenye ezen oumlnteacutet fennaacutellaacutesa A jaacuteruleacutekok melyekkel egyes reacuteszei ehhez jaacuterulnak functioacutei eszkoumlzoumlk e ceacutel eleacutereacuteseacutere Ezen jaacuteruleacutekok koumlzoumltt fuumlggeacutes subordinatio van mely neacutemelyeket felfeleacute maacutesokat lefeleacute haladoacute hasznossaacutegi viszonyba helyez a toumlbbiekkel Ezen viszonyt maacuter a hasznosnaacutel fejtegettuumlk (vouml 19 eacutes 20 sect-okat) s eredmeacutenyuumll azt nyertuumlk hogy az egeacutesz organismus veacutegső eredmeacutenye vagyis mint oumlnteacutetnek veacutegső ceacutelja az oumlntudat Az oumlntudatossaacuteg mely magaacuteroacutel mint intelligentiaacuteroacutel tud az emberi oumlnteacutet relative veacutegső ceacutelja

Azonban ezzel meacuteg mindig nagy aacuteltalaacutenossaacutegban vagyunk melyet concret tartalommal kell megtoumllteni Az uacutetbaigaziacutetoacute gondolatot az intellectualis alkat fejtegeteacuteseacuteben adtuk (25 sect 1 p) e helyen reacuteszletesebben kell a dologroacutel beszeacutelni1

Maga az bdquointelligentia egy gyűjtőneacutev mely mindenfeacutele jelenteacutest foglal magaacuteban Beletartoznak az egyszerű functioacutek jelenteacutesei (taacuteplaacutelkozaacutes nemzeacutes eacuterzeacutekeleacutes eacuterzeacutes eacutes indulat vaacutegy ezeknek kapcsolatai emberek s egyeacuteb leacutenyek egyseacuteges keacutepeacutebe azoknak cselekedetei [mik az egyszerű fent elsorolt functioacutek ismeacutetleacutesei] eacutes koumlzoumls actioacutei [taacutersas fonatok] azutaacuten az ember alkotaacutesai) beletartoznak azonban mint a felsorolaacutes jelzi az eacutertelem legmagasabb jelenteacutesei vallaacutes eacutes egyhaacutez taacutersulaacutes eacutes aacutellam műveacuteszet eacutes tudomaacuteny Az intelligentia neve alatt mindezeket foglaljuk oumlssze s azt keacuterdjuumlk ezen kuumlloumlnboumlző jelenteacutesek koumlzuumll melyik az mely valamennyinek veacutegső ceacutelja eacutes convergentiaacutejuk pontja

A kutataacutes melyet eddig veacutegeztuumlnk arra a keacuterdeacutesre mi az eacuteszszerű ceacutel azt a feleletet adja egyelőre a legveacutegső ceacutel az intelligentia azon teveacutekenyseacutegeacuteben rejlik mely ezen jelenteacuteseket megteremti s maga tartalmaacuteul eacutes leacutenyegeacuteuumll fogja fel Minden functio mely ezen intelligens teveacutekenyseacuteg fennaacutellaacutesaacutenak felteacutetele csak eszkoumlz eacutes iacutegy csak ideiglenes ceacutel lehet

De a keacuterdeacutes tovaacutebbra is terjed az intelligentia ezen jelenteacutesei koumlzoumltt van-e egy amely a legfőbb fokot foglalja el s ha igen micsoda kriterium alapjaacuten aacutelliacutetjuk ezen fokra Ezen keacuterdeacutesre a koumlvetkező sect feleljen

59 sect A ceacutelok dialektikaacuteja (folytataacutes) Az intelligentia elemei koumlzoumltt bdquoveacutegső ceacutelrdquo szerepeacutere legalkalmasabb az oumlntudatos szellem ideaacuteja magunkban eacutes a

mindenseacutegben Az Isten tisztelete

Az intelligentiaacutet alkotoacute jelenteacutesek koumlzoumltt eacutepp oly fokozatnak kell lennie mint amilyen van azon valoacutesaacuteg koumlzoumltt miket jeleznek eacutes jelentenek Ha az intelligentia a vilaacuteg idealis keacutepeacutenek egyseacutegeacutet leacutetesiacutető erő akkor determinatioacutei koumlzoumltt (s ilyenek az egyes fogalmak eacutes eszmeacutek) ugyanazon oumlsszefuumlggeacutesnek kell lennie mint a valoacutesaacutegok koumlzoumltt Enneacutelfogva az egyszerű jelenteacutesek nem keacutepezhetnek veacutegső ceacutelokat hanem csak az intelligentia eacuterteacutekes eszkoumlzeit s eacutepiacutető koumlveit Az egyszerű jelenteacutesek pedig az abstract fogalmak az intelligentiaacutera neacutezve ezek azon szerepet jaacutetsszaacutek amelyet a valoacutesaacutegban az egyszerű elemek Gondolatok mint peacuteldaacuteul ok teacuter idő stb az intelligentiaacutera neacutezve (azaz alakiacutetaacutesaira neacutezve) neacutelkuumlloumlzhetetlenek (Kant azeacutert az eacutertelem inventariumaacutet veluumlk akarta s proacutebaacutelta kimeacuterni) de eacuterteacutekuumlk csak a suumlrgetősseacuteg tekinteteacuteben nagy azaz eszkoumlzileg mdash oumlneacuterteacutekuumlk ehhez fogva araacutenytalanul csekeacutely A bdquoconcret idea (amint Hegel eacutertette) az egyeduumlli eacuterteacutekes2

Jegyzet Enneacutelfogva az elme determinaacuteloacute munkaacutejaacuteban van a legnevezetesebb vonaacutesa az intelligentiaacutenak De kuumlloumlnbseacuteg teendő a logikai determinatio eacutes az itt koumlvetett eljaacuteraacutes koumlzoumltt A logikai determinatio lefeleacute halad (pl az erőről a gőzerőhoumlz) az itt hasznaacutelt eljaacuteraacutes felfeleacute halad (igazi bdquoinversa determinatio) Az ideaacutek determinatioacuteja uacutegy eacutertendő hogy a logikai determinatio eredmeacutenyei egy koumlzoumls erő egyseacutegeacuteveacute alakulnak oumlssze mely valamennyiuumlket tartalmazza Ezt a koumlzoumls erőt Spinoza bdquosubstantiaacutenak nevezte s abstractumnaacutel maradt Hegel bdquoconcret ideaacutenk s nem helyezte bele az emberi legfőbb eacuterteacuteket az intellectualis oumlntudatot Azeacutert az ami itt contemplaacuteltatik leginkaacutebb Kant elnevezeacuteseacutevel lephető bdquoIdeal der Vernunft Ez eacuteszideal azon egyseacuteg melyben minden van s mely erről tud is s nem csak erről hanem magaacuteroacutel is Ez a pantheistaacuteknaacutel ἓν καὶ πᾶν naacutelam ἓὶς καὶ πᾶν Ő az egyetlen eacutes minden csak ő az egyseacuteg a toumlbbiek zerusok melyeknek eacuterteacuteket csak ő ad mdash Erre azonban eleacuteg idő lesz az utolsoacute Fejezetben kiterjeszkedni

1 Ezen tant reacuteszletesen az bdquoAacutelt eacuterteacutekelmeacutelet-ben kell keresni ahol maacuter adtam 2 Meacuteg reacuteszletesebben talaacutelhatoacute bdquoAacutelt Eacutert elm V Fej 8mdash10 sect-ok


___________________________________________________________________________________


A bdquoconcret idea vagy az absolut determinatio a legmagasabb gondolat Nem igaz hogy bdquoomnis determinatio est negatio (Spinoza) ellenkezőleg bdquoomnis determinatio est positio s enneacutelfogva bdquoaffirmatio Csak aki mint Spinoza a determinatioacutet koumlzoumlnseacuteges logikai abstract eacutertelmeacuteben veszi arra neacutezve geometrizaacuteloacute bdquonegatio vagy korlaacutetozaacutes Aki a determinatioacutet integratioacutenak vagy concretisatioacutenak eacutertette meg arra neacutezve vilaacutegossaacute lesz a fentebbieknek koumlvetkezmeacutenye hogy az ideaacutek annaacutel magasabbak mineacutel koumlzelebb aacutellanak az absoluta concretioacutehoz vagy determinatioacutehoz Az ideaacutek tehaacutet az egyszerű elvont fogalmaktoacutel kezdve az bdquoeacutesz ideaacuteljaacuteig rangfokozatot keacutepeznek meacuteg pedig ezen fokozatban a legmagasabb azon teacutenynek ideaacuteja amely az alsoacutebbakat mind magaacuteban foglalja s mindezekről tud is meg magaacuteroacutel is

Mi maacuter most az erkoumllcsileg eacuteszszerű ceacutel Miutaacuten az emberben a legveacutegső ceacutelpontuacutel az oumlntudatos intelligentia deruumllt ki a veacutegső ceacutelgondolat nem lehet maacutes mint a szellem Ezen szellemnek felismereacutese az első ceacutel De ez csak reacuteszleg teveacutekenyseacuteg egyik reacutesze koumltoumlttseacuteg Az erkoumllcsi ceacutel csak a szabad eacuteszszerű cselekedet lehet Azaz a legfőbb eacuteszszerű valoacutenak szabad oumlntudatos megvaloacutesiacutetaacutesa Maacutes szoacuteval az intelligentiaacutenak tartalmi kifejteacutese a neki megfelelő siacutekban Az ember legeacuterteacutekesebb actioacuteja a szabad eacuteszszerű cselekedet

Ezzel azonban meacuteg mindig nem jutottunk el oda ahovaacute toumlrekszuumlnk Melyik oumlntudatos cselekedet a legfőbb milyen concret ceacutelja lehet ennek Az oumlsszefuumlggeacutes azonban maacuter raacutevezetett a kellő iraacutenyra Minthogy az egyesneacutel a legfőbb ceacutel az oumlntudat eacutes a legmagasabb concret idea azeacutert a legmagasabb erkoumllcsiseacuteg a legmagasabb concret ideaacutenak oumlntudatos szolgaacutelata A legmagasabb concret idea pedig az absolutum szemeacutelyiseacutege Az erkoumllcsiseacuteg legfőbb ceacutelja tehaacutet az absolutum oumlnaacutelliacutetaacutesaacutenak oumlntudatos szolgaacutelata

Valaki maacuter most azt hinneacute hogy ezzel az Istennek tisztelete eacutes szolgaacutelata az embernek legfőbb erkoumllcsi feladata S ha metaphysikaacutet űzneacutenk akkor azt mondanoacutek az illetőnek hogy teljesen igaz a hite Mi azonban positiv erkoumllcstanra toumlrekszuumlnk s eacutepen azeacutert a concret idea aacuteltalaacutenossaacutega nekuumlnk csak a sarkcsillag de nem a cselekveacutes koumlzvetetlen ceacutelja A mi cselekedetuumlnknek abba az iraacutenyba kell esnie amelynek veacutegeacuten az absolut eacuterteacutek (a szellem) absolut oumlntudatossaacutega ragyog feleacutenk (Fichte) Ebből koumlvetkezik hogy erkoumllcsi cselekedet minőseacutege eacutes joacutesaacutega attoacutel fuumlgg vajjon a ceacutel melyet vele el akarunk eacuterni a szellem szabadsaacutega-e Ezt a szabadsaacutegot sajaacutet oumlnteacutetuumlnk veacutegső ceacuteljaacuteul ismerjuumlk ennek a szabadsaacutegnak megvaloacutesiacutetaacutesaacutet kell ceacuteluacutel elismernuumlnk maacutesokban s a mindenseacutegben is Minden ami ezen iraacutenyban előmozdiacutet eszkoumlz eacutes erkoumllcsi eszkoumlz ameddig maacutesban ezt az ideaacutelis ceacutelt nem tagadjuk s nem pusztiacutetjuk el Az eacutelettelen termeacuteszetet felhasznaacutelhatjuk de magaacutet az intelligentiaacutet oumlnceacutelul kell tekintenuumlnk Mert ha maacutesban eszkoumlzuumll tekintjuumlk magunk szabadsaacutegaacutera akkor a szabadsaacutegot eszkoumlzuumll declaraacuteljuk azaz semmi eacuteszszerű ceacutelt nem ismeruumlnk el toumlbbeacute A kutataacutes tehaacutet arra az eredmeacutenyre vezetett hogy az eacuteszszerű ceacutelok koumlzuumll a legveacutegső az oumlntudatos intelligentia megvaloacutesiacutetaacutesa magunkban eacutes magunkon kiacutevuumll Abban maacuter most hogy megvaloacutesiacutetjuk az rejlik hogy aacutelliacutetjuk Nekuumlnk enneacutelfogva koumltelesseacuteguumlnk (vagy talaacuten koraacuten van meacuteg ezen szoacute hasznaacutelva) positive mind azt elősegiacuteteni ami az intelligentiaacutenak fejleszteacuteseacutere kiacutevaacutentatik Az eszkoumlzoumlknek hasznaacutelataacuteban enneacutelfogva a dolgok termeacuteszeteacutet kell koumlvetnuumlnk vagyis uacutegy baacutennunk mindennel hogy annak intelligens vonaacutesa seacutertetlenuumll maradjon Ennyiben az erkoumllcsi cselekedet eacuteszszerűseacutege a dolgok koumlzti alkalmas relatioacutek koumlveteacuteseacuteben fog aacutellani amit az angol intellectualismus Clarke Saacutemuel oacuteta a bdquofitness neve alatt foglalt oumlssze Azonban ezen bdquofitness a gyakorlatban igen neheacutez probleacutemaacutet keacutepez melynek megoldaacutesaacutera kell legalaacutebb a moacutedszeres vezeacuterfonalat keresnuumlnk

Mert az oumlntudatos egyszerűseacuteg ezernyi felteacutetelhez s előzmeacutenyhez laacutetszik koumltoumlttnek Felteacutetelei neki az egeacutesz termeacuteszet s enneacutelfogva a sajaacutet termeacuteszete is vagyis oumlsztoumlnei S minthogy ezek a legcsodaacutelatosabb nexusban aacutellanak egymaacutessal azeacutert a praxisban ez oumlsztoumlnoumlk s alkotaacutesaik eacuteszszerű felhasznaacutelaacutesa (azaz olyan hogy az oumlntudatos intelligentia aacuteltaluk előmozdiacutettasseacutek) a legbonyodalmasabb casuistikaacuteba vezet Mikeacutep igazodjunk maacuter most el ezen labyrinthusban cselekedeteinkkel eacutes eacuterteacutekeleacuteseinkkel

60 sect A ceacutelok dialektikaacuteja (folytataacutes) Az eszkoumlzoumlk a szabad eacuteszszerűseacuteg iraacutenyaacuteba vezessenek ennek alapjaacuten az egyeacuteni oumlsztoumlnoumlk s alkotaacutesaik szabaacutelyozaacutesa

Ereacutenyek eacutes koumltelesseacutegek

Az oumlntudatos intelligentia megvaloacutesiacutetaacutesa maacuter az egyesneacutel is koumltve van az egyeacuteni oumlsztoumlnoumlkhoumlz mint eszkoumlzoumlkhoumlz Taacuteplaacutelkozaacutes szabad mozgaacutes az eacuterzeacutekek teveacutekenyseacutege s minden ehhez hozzaacutefűződő lelki folyamatok (associatio memoria revivation) az iacuteteacuteleacutes eacutes koumlvetkezteteacutes az ezeket kiacuteseacuterő oumlntudati kibilleneacutesek mint eacuterzelmek eacutes indulatok a vaacutegyak eacutes szenvedeacutelyek mdash mindezek eszkoumlzoumlk az oumlntudatos intelligentia megvaloacutesiacutetaacutesaacutera S mindaz ami a szellemiseacuteg ezen teveacutekenyseacutegeit elősegiacuteti koumlzvetve az oumlntudatos szabadsaacuteg elősegiacuteteacuteseacuteben is munkaacutes eacutes eacuterdemes A viselkedeacutes fonala ezekkel szemben csak az


___________________________________________________________________________________


lehet hogy veloumlk mint eszkoumlzoumlkkel baacutenjunk vagyis soha cselekveacutesuumlk veacutegső pontjaacutet bennoumlk ne keressuumlk s veacutegső ceacutelokul ne tekintsuumlk A cselekedet mely ezen eszkoumlzoumlkre iraacutenyul csak annyiban erkoumllcsoumls eacutes joacute amennyiben azokat az intelligentia felszabadiacutetaacutesaacutera hasznaacuteljuk fel A viselkedeacutesnek ezen formaacutei ereacutenyek eacutes koumltelesseacutegek

S viszont ezeknek teveacutekenyseacutegei is ugyanezen megfontolaacutes alaacute esnek Valamint maguk az Eacuten szabaacutelyozoacute hatalma alaacute tartoznak uacutegy alkotaacutesaik is ennek koumltelesek alaacuterendelkezni Van pedig az alkotaacutesoknak toumlbb faja A nemzeacutes alkotaacutesa a gyermek ezen taacutersas oumlsztoumlnnek alkotaacutesai a taacutersas fonatok Ezekkel szemben is azon koumlveteleacutessel leacutepuumlnk fel hogy az intelligentia megvaloacutesulaacutesaacutenak szolgaacuteljanak tehaacutet uacutetjaacutet ne aacutelljaacutek azzal hogy alsoacutebb oumlsztoumlnoumlk szolgaacutelataacuteba szegődnek hanem csalaacuted eacutes taacutersadalom az intelligentia fejlődeacuteseacutenek sodraacuteban rendezkedjenek el Az Eacutennek alkotaacutesai mint tudomaacuteny műveacuteszet s ezek alkalmazaacutesa a taacutersas fonatokra s az egyeacutenre mind az intelligentia szolgaacutelataacuteban aacutelljanak Amazoknak szabaacutelyozaacutesa a sociologiaacutera tartozik emezekeacute a logika eacutes aesthetika koumlreacutebe valamint az erkoumllcstanba De vezeacuterlő gondolat mindenuumltt csak egy lehet a cselekedetek szabadok eacutes a legveacutegső concret idea megvaloacutesiacutetaacutesaacutera iraacutenyuloacutek legyenek Amely cselekedet ennek nem felel meg az lehet laacutetszoacutelag hasznos tetsző de a haszoneacuterteacutek eacutes oumlneacuterteacutek egyezeacutese alapjaacuten hasznossaacutega csak laacutetszoacutelagos mert minden leacutetnek fundamentumaacuteval a szellemmel ellenkezik

Eacutes vajjon ebbeacuteli eacuterteacutekeleacutesuumlnkben melynek kifolyaacutesa azutaacuten az erkoumllcsi cselekedet nem teacutevedhetuumlnk-e Errare humanum est eacutes senki sem bizonyos a reacuteszletekben bdquoKein Mensch wird in der Tugend bestaumltigt mondja Fichte De a reacuteszleteknek biztos kiszaacutemiacutetaacutesa a hasznossaacuteg calculusa mely discursiv felfogaacuteson alapul azt azonban hogy valamely cselekedet a szabadsaacuteggal egyezik-e maga a mi szabadsaacutegunk tudata koumlzvetlenuumll tanuacutesiacutetja Meacuteg pedig nem individualis tetszeacutes szerint az intelligentia oumlneacuterteacutekeleacutese alapjaacuten a cselekedetet magunk tendenciaacutejaacuteval hasonliacutetjuk oumlssze s a koumlzvetlen oumlsszemeacuterkőzeacutes szava mint lelkiismeret corrigaacutelja az eacuterzeacutes pillanatnyi teacutevedeacuteseacutet

61 sect A ceacutelok dialektikaacuteja (folytataacutes) Mire valoacute az intelligentia szabadsaacutega A keacuterdeacutes hedonistikus eacutertelemben a leacutet eacutes nem-leacutet keacuterdeacutese

Ennek eldoumlnteacutese eacutes a koumltelesseacuteg

Nehogy maacuter most elbizakodjunk s azt higyjuumlk hogy a mi fejtegeteacuteseink az erkoumllcsiseacuteget egeacuteszen simaacuten minden veacutegső pontig biacuterjaacutek megmagyaraacutezni keacutenytelenek vagyunk magunkat egy koumlzbevetett keacuterdeacutessel kiaacutebraacutendiacutetani Nagyon szeacutep dolog hogy az emberben s a vilaacutegban ilyen finalis nexus leacutetezik felette megnyugtatoacute eacutes boldogiacutetoacute az is hogy az intelligentia megvaloacutesiacutetaacutesa a veacutegső ceacutel De haacutet mire valoacute az intelligentia szabadsaacutega mi ceacutelja lehet ennek is

S itt beleeacutekelődik a hedonismus s vigyorogva azt mondanaacute az intelligentia szabadsaacutegaacutenak van egy felsőbb eacutes naacutelaacutenaacutel is bdquoveacutegsőbb ceacutelja az eacutelvezet De teacuteved kaacuteroumlroumlmeacuteben Mert ha maacuter a szabadsaacutegot keacuterdeacutesseacute tesszuumlk akkor menjuumlnk meacuteg egy leacutepeacutessel tovaacutebb s keacuterdezzuumlk mire valoacute az eacutelvezet vagy tegyuumlk vilaacutegosabbaacute iacutegy mire valoacute az oumlnfenntartaacutes mert hiszen az eacutelvezet csak az oumlnfenntartaacutes sikeruumlltjeacutenek subjectiv reflexe S akkor vilaacutegos hogy a hedonismus objectiv szempontboacutel egeacuteszen eacuterteacutektelen feleletet adott mert az oumlnfenntartaacutes egy teacuteny melynek ceacuteljaacutet keacuterdezni lehet az eacutelvezet pedig egy teacutenynek reflexe mely csak amattoacutel nyeri eacuteleteacutet mint az oumlrdoumlg az isteni vilaacutegtoacutel1 Kuumlloumlnben a hedonismus eacuterteacutekeleacuteseacutet maacuter az eacuterteacutek fogalmaacutenak szaacutent fejezetben veacutegleg elinteacuteztuumlk (16 17 sect)

Hogy tehaacutet az utolsoacute keacuterdeacutesre visszateacuterjuumlnk jogosuacutelt-e az intelligentia szabadsaacutegaacutenak ceacutelja utaacuteni keacuterdeacutes Ezen keacuterdeacutes nyiacutelvaacuten csak a ceacutelszerűseacuteg szempontjaacuteboacutel (azaz a relatioacutek teruumlleteacuten) biacuter eacuterveacutenyesseacuteggel Ahol az okhoz uacutej okot keresuumlnk ott a sor veacutegneacutelkuumll haladhat mdash miacuteg csak az egeacutesz okozaacutest meg nem taacutemadjuk S ahol ceacutelhoz ceacutelt csatolunk ott addig lehet a ceacutelt keacuterdezni miacuteg mdash a ceacutelzaacutest veacutegleg el nem ejtjuumlk A ceacutelt eacutes az okot megszuumlnteti az ami a toumlrteacuteneacutesnek alaacutevetve nincsen Ez pedig a leacutenyeg eacutes az eacuterteacutek fogalma A 21 sect fejtegeteacutesei szerint enneacutelfogva az ok- eacutes ceacutelszerűseacuteg szempontja csak a hasznossaacutegi megiacuteteacuteleacutesneacutel eacuterveacutenyes azaz alsoacute- eacutes csak heuristikus felfogaacutesnaacutel Ha a szabadsaacuteg hasznossaacutegaacutet kutatjuk akkor keacuterdezhetjuumlk mire valoacute De amikor a szabadsaacuteg oumlneacuterteacutekeacutet aacutellapiacutetjuk meg akkor ezen szempont jogosulatlan Akkor ugyanis csak ez lehet a keacuterdeacutes van-e az oumlntudatnaacutel magasabb eacuterteacutek s erre az eacuterteacutekelmeacuteletben maacuter tagadoacutelag feleltuumlnk Ha enneacutelfogva az erkoumllcsiseacuteg abban aacutell hogy az eacuteszszerű legfőbb

1 Azeacutert Jean Paul Vorschule der Aesth I 149 bdquodie wahre verkehrte der goumlttlichen Welt der grosse Weltschatten nevezi (sect 33) 1815 kiadaacutes


___________________________________________________________________________________


eacuterteacuteket a legnemesebb (azaz szabad moacutedon) megvaloacutesiacutetja akkor az eacuterteacutekelmeacuteleti szempont teljesen elegendő eacutes veacutegleges vaacutelaszt adott az erkoumllcsiseacutegre vonatkozoacutelag Az erkoumllcsiseacuteg csak az ember cselekedeteacutenek jelzője ha ezt a tulajdonsaacutegot elemeiben felismertuumlk s aacuteteacutertettuumlk akkor a legfőbb (emberi) eacuterteacuteken tuacutel meacuteg egy eacuterteacuteket keresni mdash eacutertelem neacutelkuumlli okvetetlenkedeacutes Meglehet hogy az oumlntudatnaacutel meacuteg eacuterteacutekesebb kosmikus teacutenyező van de ha van annak is oumlntudatosnak kell lennie eacutes meacuteg valaminek ami ez oumlntudatot integraacutelja a concret idea iraacutenyaacuteban Ezt a valamit ezt a plust nem ismerjuumlk de cselekedetuumlnk erkoumllcsi iraacutenyban fekszik mihelyest iraacutenya a raacutenk neacutezve legmagasabb eacuterteacutekhez vezet

Ezen teacutenyt felteacutetlenuumll vilaacutegossaacute kell tenni mert szaacutemtalan feacutelreeacuterteacutesnek s ellenveteacutesnek alapjaacutet teszi (pl azon guacutenyoloacutedaacutesnak mely az bdquoabsolitistikus erkoumllcstan ellen Bentham oacuteta felhangzik1 Azeacutert a dolog tisztaacutezaacutesaacutera meacuteg a koumlvetkező gondolatot ajaacutenlom A szabadsaacuteg maga valaminek a tulajdonsaacutega a szellem pedig azon substantia melyhez koumltni szoktuk S ha a szabadsaacutegot ezen valaminek leacutenyegeacuteuumll hirdetjuumlk (amint pl Fichte s a neacutemet idealismus taniacutetja) akkor szabadsaacuteg = szellem a tulajdonsaacuteg = leacutenyeg = leacutet Maacuter pedig ekkor a szabadsaacuteg eacutes szellem ceacuteljaacutet keresni annyit jelentene mint okozatait keacuterdezni Ezen okozatokat mint a szuumllő oknak kifejteacuteseacutet a tudaacutes műveacuteszet eacutes erkoumllcs alkotaacutesaiban ismerjuumlk mint causa efficiensnek hataacutesait ez okozatokat azeacutert nem tudhatjuk mert azon maacutest nem ismerjuumlk melyben a szellem valamit okozna Magaacutet a szellemet leacutetezeacutese tekinteteacuteben keacuterdeacutesbe hozni azaz keacuterdezni hogy mieacutert van a szellem az egeacuteszen alaptalan dolog volna mert a mieacutert csak a toumlrteacuteneacutesnek a keacuterdeacutese a leacutet csak van a legfőbb leacutet csak felteacutetlenuumll van s iacutegy okaacutet adni nem lehet Enneacutelfogva a szellem eacutes szabadsaacuteg ceacuteljaacutet keacuterdezni vagy 1 annyi mint okozatait keacuterdeni amire csak a szuumllő ok iraacutenyaacuteban felelhetuumlnk de nem a toumlrteacuteneacutesi ok iraacutenyaacuteban vagy pedig 2 annyi mint a leacutetnek okaacutet kutatni mdash ami egeacuteszen alogikus keacuterdeacutes mert meacuteg Hartmann is (akinek a leacutet eacutes a nemleacutet eacutepen azon egy lehetőseacuteg) felteszi az absolut bdquonemtudatosnak leacuteteleacutet amikor azt keacuterdezi mieacutert nem akart az absolutum inkaacutebb nem lenni mint lenni Hogy az absolutum ezt akarja ahhoz maacuter leacuteteznie is kellett

Van azonban a sect elejeacuten felvetett keacuterdeacutesnek maacutes eacutertelme melyet eddig szaacutendeacutekosan mellőztem Amikor azt keacuterdem mire valoacute a szellem szabadsaacutega akkor titokban azt akarom tudni mit hasznaacutel nekuumlnk a szellem szabadsaacutega azaz a relatioacutek koumlreacutebe esuumlnk vissza ahonnan nagy uumlggyel-bajjal kievickeacuteltuumlnk valahogy Az eacuterteacutekelmeacuteleti szempontot tehaacutet ezzel a keacuterdeacutessel uacutejra elejtjuumlk mi nem eleacutegszuumlnk meg azzal hogy a szellem alkotaacutesait oumlnmagukban eacuterteacutekeseknek elismerjuumlk s eacutelvezzuumlk hanem azt akarjuk tudni mire valoacute az eacutelvezet maga is S iacutegy a keacuterdeacutes moumlgoumltt uacutejra a hedonismus lappang amint a sect elejeacuten megjegyeztuumlk

S erre maacuter most alaposan s veacuteglegesen lehet felelni A keacuterdeacutes azt foglalja titokban magaacuteban mire valoacute az eacutelet maga eacuterdemes-e aacuteltalaacuteban szellemnek lenni vagy atomcomplexnek vagy baacuterminek nevezzuumlk mdash de lenni Van-e roumlviden a szabadsaacutegnak hedonistikus eacuterteacuteke

Ha a szabadsaacutegot ilyen eacutertelemben vizsgaacuteljuk akkor azt talaacuteljuk hogy a szabadsaacuteg = mentesseacuteg mentesseacuteg az anyagtoacutel az organikus functioacutektoacutel absolut tisztasaacuteg mindentől kiveacuteve az oumlntudatossaacutegtoacutel Ahol az oumlntudat ott az absolut szabadsaacutegnak lehetőseacutege benne az oumlroumlkleacutet vagy nemleacutet magva elhintve Az Eacuten lassankeacutent abstrahaacutelhatja magaacutet mindentől amint a 46 sect-ban fejtegettuumlk (vouml 49 sect veacutegefeleacute) utoljaacutera csak az Eacuten = Eacuten teacutenye marad haacutetra vagyis az Eacuten maga Valaki ebből azt koumlvetkezteti hogy hiszen ez csak abstractio s ezzel csak azt tanuacutesiacutetja hogy a dolgot nem eacuterti Hiszen eacutepen azon teacuteny hogy az Eacuten ezen absolut bdquoabstractioacutera keacutepes bizonyiacutetja hogy ő az abstrahaacuteloacute absolut keacutepesseacuteg S eacuteppen ezt akartuk az Eacutenben kimutatni Maacuter pedig ezen bdquoabstractio nem is valami szokatlan tuumlnemeacuteny minden figyelmes concentratioacute ezen elvonaacutesnak illetve elvonatkozaacutesnak a szuumlloumlttje S hogy a figyelem oumlnkeacutenyesen iraacutenyiacutethatoacute baacuterhova az is a szabad abstrahaacutelaacutes tanuacutesaacutega ha az empirikus leacutelektan azt tartja hogy a figyelmet valamely erős inger koumlti le mindig (ami kuumlloumlnben nem igaz) akkor ezt is megengedjuumlk S hozzaacute toldjuk meacuteg ezt ha enneacutelfogva erős inger koumlti le eacutes iraacutenyiacutetja a figyelmet akkor ugyanaz toumlrteacutenik akkor is mikor a figyelem magaacutera figyel (pedig ez is lelki bdquotudatteacuteny) Azaz a figyelem ekkor maga koumlti le magaacutet vagyis szabad S ugyanez toumlrteacutenik akkor mikor az Eacuten az Eacutenre fordul szemleacuteleacuteseacutevel ott is maga iraacutenyiacutetja magaacutet azaz szabad Az oumlntudat tehaacutet a szabadsaacuteg tette (bdquoThathandlung Fichte szerint) eacuten azt a keacutepesseacutegemet hogy magamroacutel tudjak szabadon ismeacutetelhetem mdash ha egyszer meg van bennem ha nincs akkor nem eacutelhet vele a leacutelek mdash termeacuteszetesen

Mire valoacute maacuter most ez a keacutepesseacuteg Arra hogy az Eacuten magaacutetoacutel is abstrahaacuteljon azaz hogy magaacutet megkoumlsse uacutegy mint a toumlbbi functioacuteival teheti Ekkor aacutell elő a veacutegzetes bdquoto be or not to be keacuterdeacutese s az Eacuten vagy teszi magaacutet vagy nem teszi magaacutet azaz vagy van vagy nincs Ez az amit a buddhizmus az oumlntudatos bocircddhisatvaacutenak (a boumllcsnek) tulajdoniacutet melynek gyenge tuumlkoumlrkeacutepe a stoikus boumllcse itt aacutell a boumllcs a Dhyacircna gyeacutemaacutent csuacutecsaacuten mellyel az eacuteletből raacutesugaacuterzoacute feacutenyt az uumlveglemez elvaacutegaacutesaacuteval elvaacutegja Aki uacutegy talaacutelja hogy az eacutelet szeacutep az oda fordul s bdquofutkos az eacutelvezetek utaacuten mint a majom az erdőkben a gyuumlmoumllcs utaacuten aki 1 Bentham J An introduction st elejeacuten


___________________________________________________________________________________


ellenkezőleg talaacutelja az megmarad a csuacutecson s oumlnmagaacutet koumlti meg De aki az eacuteszben megtalaacutelta az absolut eacuterteacuteket az nem fog futni a gyuumlmoumllcsoumlk utaacuten nem fogja magaacutet megkoumltni veacuteglegesen hanem megkoumlti magaacutet uacutegy hogy csak az eacutesz sugarait laacutetja meg s megnyugodva az absolut szellem boumllcsesseacutegeacuteben nem eacutelveacutert mint a rabszolga hanem magaacuteeacutert az eacutesz meacuteltoacutesaacutegaacuteeacutert bdquomagaacutera veszi a keresztet mely nem neheacutez s oumlntudata tisztasaacutegaacuten aacutet maacuter e foumlldoumln connexusban eacutel nyugodtan azon oumlroumlk leacutennyel aki nem maacutes mint maga a szellem S ezen oumlnmegkoumlteacutes az amit koumltelesseacutegeacuterzetnek nevezuumlnk

S maacuter most megint előaacutell az a bizonyos bdquovalaki a kosmikus bdquoismerős s azt mondja nekem mosolyogva hogy aacutebraacutendozom mert hiszen a valoacute eacuteletben ez sohasem fordul elő az ember doumlnt cselekszik mdash azzal veacutege Erre eacuten ugyaniacutegy azt vaacutelaszolom bdquote nagyon eacutebren vagy de csak a leacutelek bdquonappali oldalaacuten (bdquoTagesseite) a dolog veled minden oumlnelhataacuterozaacutesnaacutel a leacutelek bdquoeacutejjeli oldalaacuten (bdquoNachtseite) toumlrteacutenik Az a vonatvezető aki azt az eacutelethalaacutelharcot viacutevta magaacuteval ott aacutellt a Dhyacircna eacutelőcsuacutecsaacuten ha valaki a maga eacuteletvonataacutet a Dhyacircna Gaurisan-karjaacuteiacuteg elkalauzolta s akkor kuumlzdi aacutet azt amit ama becsuumlletes ember keresztuumllviacutevott magaacuteban akkor a legfőbb csuacutecson a vilaacuteg forduloacutejaacuten eacutes absolut vaacuteltoacutejaacuten azt tette amit eacuten itt fejtegettem S aki odaacuteig eacuter az a vonataacutet a Nirvaacutenaacuteba fogja doumlnteni vagy Nirvaacutenaacuteba doumlnti a maga ego-jaacutet s mint uacutejra szuumlloumltt joacute ember fogja az absolut szellem aacuteltal raacuterovott koumltelesseacutegeket teljesiacuteteni mdash zuacutegoloacutedaacutes neacutelkuumll Azeacutert hogy a szellemnek szolgaacutelt eacuteleteacuteben jutalma az hogy mint a faacuteradt szolgaacutenak tetszeacuteseacutere biacutezzaacutek akar-e tovaacutebb munkaacutelni vagy nem de csak az eacutesz szolgaacutelataacuteban A majom elszalad az erdőbe a faacuteradt munkaacutes az oumlroumlk nyugalmat vaacutelasztja a viharokban megedzett feacuterfiu a hős (the heroe igazaacuten) azt mondja bdquoatyaacutem a te akaratod legyen meg nem az enyeacutem

Ezzel azonban maacuter az eacuteletpaacutelyaacutek koumlreacutebe ereszkedtuumlnk le mdash s azeacutert vissza megint a mi magaslatunkra

62 sect Az alszakasz recapitulaacutetioacuteja Az erkoumllcsiseacuteg praktikus kriteriuma Az erkoumllcsiseacuteg intimitaacutesa eacutes a gyakorlati megiacuteteacuteleacutes

A ceacutelok dialektikaacuteja vagy draacutemaacuteja ezzel a peripeteiaacutehoz jutott el Az absolut eacuterteacutekneacutel megszűnt a ceacutelok keacuterdeacutese Mi az oksorozatban mind tovaacutebb haladunk ameddig az utolsoacute okig eljutunk mdash az eszkoumlzoumlk sorozataacuten addig amiacuteg az utolsoacute ceacutelt el nem eacutertuumlk Ott az utolsoacute okozattal oumlsszeesik az utolsoacute ceacutel minden termeacuteszeti haladaacutesnak veacutegső okozataacuteul a szellemet laacutetjuk s ugyancsak ezen szellem szabadsaacutegaacuteban laacutetjuk az utolsoacute ceacutelt is Mindez azonban csak a relatioacuteknak felfogaacutesa ahol a relatioacutek sora megszakad ott sem ok sem ceacutel toumlbbeacute nem eacuterveacutenyes A veacutegső ceacutel a szabad szellem mint a sorozat kezdete adja az absolut szellemet melynek okozata az egyeacuteni szellem szabadsaacutega Ebben a legveacutegső ceacutelban enneacutelfogva van a primum movens is az emberben csak azeacutert van oumlntudat mert az oumlntudatos szellem a mindenseacuteg priusa s mert ezen gondolat neacutelkuumll azon absurdumra kellene eljutnunk hogy az egyes eacuterteacutekesebb mint az egyetemes hogy az egyesben toumlbb van mint az absolutumban A ceacutelok peripetiaacuteja tehaacutet azon gondolatban rejlik hogy a legveacutegső bdquoceacutel-naacutel a ceacutelkereseacutes megszűnik vagyis hogy a discursiv felfogaacutest szuumlkseacutegkeacutepen az intuitio vaacuteltja fel Az absolut eacuterteacutek tehaacutet nem a megvaloacutesiacutetandoacute bdquoceacutel hanem az oumlnmagaacutet aacutelliacutetoacute valoacutesaacuteg

Eacutes maacuter most recapitulaacuteljunk A kutataacutes azt mutatta ki előszoumlr hogy az erkoumllcsi joacutesaacuteghoz nem eleacuteg a szabadsaacuteg mert ez csak formaacuteja az oumlnaacutelliacutetaacutesnak mdash Kant maga is ide keruumll tanaacuteban baacuter eleinte tagadta De ha a joacutesaacuteg a ceacuteltoacutel is fuumlgg akkor 2-szor meacutegsem az eredmeacutenyben birjuk a joacutesaacuteg meacuterteacutekeacutet mert az eredmeacuteny a koumlruumllmeacutenyektől meghamisiacutetott ceacutelgondolat Kimutatta hogy a cselekveacutes fogalmaacutehoz 3-szor koumlzoumlnyoumls vajjon a ceacutelgondolatot milyen siacutekban valoacutesiacutetjuk meg a ceacutel 4-szer nem lehet sem az eacutelvben sem az oumlnfenntartaacutesban ceacutel csak a legfőbb eacuterteacutekkel biacuteroacute gondolat lehet Ezen legfőbb eacuterteacutek a szellemiseacuteg s ezt 5-szoumlr a ceacutelok dialektikaacutejaacuteval igazoltuk S az volt a keacuterdeacutes milyen gondolat a veacutegső ceacutel Ez az intellectualis alkat legfőbb eacuterteacuteke az oumlntudat A cselekedet erkoumllcsi joacutesaacutega tehaacutet attoacutel fuumlgg vajjon a szabadsaacutegot megvaloacutesiacutetja-e azaz mindenben az oumlntudatos intelligentia Erre eacutepuumll az ereacutenyek eacutes koumltelesseacutegek rendszere Veacutegre pedig a hedonistikus felfogaacutesnak azon keacuterdeacuteseacutet mire valoacute az oumlntudat szabadsaacutega azzal vertuumlk vissza hogy a ceacutel csak relatio s a legfőbb eacuterteacutekneacutel megszűnik a causalis hasznossaacutegi sor s enneacutelfogva egyetlen kriteriumul az erkoumllcsiseacutegneacutel az eacuteszszerűseacuteg megvaloacutesiacutetaacutesa marad

Eacutes nem keruumlluumlnk-e ezzel vissza az utilismus bűvoumls koumlreacutebe Haacutet ez a ceacutel nem hasznos-e haacutet az indok nem az eacutelvezet-e itt is haacutet a concret esetekben melyik eszkoumlzt fogjuk vaacutelasztani ha toumlbb uacutet vezet ama ceacutel feleacute micsoda kriteriumot birunk erre neacutezve felaacutelliacutetani Nem jobb volna-e Kantnaacutel megaacutellani s a ceacuteltoacutel egyaacuteltalaacuteban eltekinteni Ezen s hasonloacute keacuterdeacutesek nagyon is megfontolandoacutek mielőtt ezen alszakaszt befejeznők

Kezdjuumlk az utolsoacutenaacutel Az 55 sect fejtegeteacutesei utaacuten alig foroghat fenn tovaacutebb is keacutetseacuteg aziraacutent hogy a Kanthoz valoacute bűnbaacutenoacute visszateacutereacutessel semmit sem nyertuumlnk Mert ha azt vesszuumlk zsinoacutermeacuterteacutekuumll hogy


___________________________________________________________________________________


cselekveacutesuumlnk szabaacutelya egyetemes toumlrveacuteny lehessen mdash aacutembaacuter ezt Simmel igen alaposan megcaacutefolta1 mdash akkor meacutegis azt keacuterdezhetjuumlk mikor vagyunk ezen szerencseacutes helyzetben hogy egyetemes toumlrveacutenyhozoacutek legyuumlnk S akkor megint csak vagy a ceacutel vagy az eredmeacuteny lehet a kriterium ami cum grano salis veacuteve egy eacutes ugyanaz ennek a kriteriuma pedig vagy az eacuteszszerűseacuteg vagy az eacutelvezetesseacuteg maacutes nincsen Kanthoz ezeacutert nem teacuteruumlnk vissza

De akkor nem esuumlnk-e zsaacutekmaacutenyul a toumlbbi keacuterdeacutesnek Azt hiszem ha helyesen distinguaacutelunk nem Micsoda kriteriumot aacutelliacutetsunk fel ezt keacuterdik Hisz erre neacutezve maacuter az intellectualis alkatnak oumlneacuterteacutekeacuteneacutel feleltuumlnk A szabadsaacuteg eacuteszszerűseacutege a kriterium Eacutes nem eleacuteg biztos vezeacuterlő fonal-e ez haacutet mennyivel biztosabb a Bentham-feacutele eacutelvezet melyet az egyeacuteni alkat kiszaacutemiacutethatatlansaacutega miatt biztosan soha sem alkalmazhatunk Minden dologgal az ő termeacuteszete szerint kell elbaacutennunk mikor eszkoumlzuumll hasznaacuteljuk S a felsőbb eacuterteacuteknek fel kell aacuteldoznunk az alsoacutebbat Vagy nem iacutegy tesz-e a nagy termeacuteszet is De eacuteszszerű megfontolaacutes doumlntse el hogy melyik a felsőbb eacuterteacutek hiszen erre van felteacutetlen meacuterteacutekuumlnk az intelligentia teacutenyeacuteben Haacutetha uacutegy mondjaacutek teacuteveduumlnk ebben Eacutes haacutenyszor teacutevedtek azt feleljuumlk a hasznossaacuteggal Avagy a veacutegtelen oksorozatnaacutel biztosabban laacutetunk-e a joumlvőbe mint a koumlzvetetlenuumll biztos eacutes ismeretes őseacuterteacutek alkalmazaacutesaacutenaacutel Mily nevetseacutegesek volnaacutenak ezen ellenveteacutesek Valamint a hasznossaacutegnaacutel a tapasztalatra hivatkozunk uacutegy a szabadsaacutegnaacutel is arra hivatkozhatunk nem kell azeacutert ἀεροβατεῖν ha az ideaacutek hoacutenaacuteban jaacuterunk csak baacutetran fel kell tenni a laacutebat az bdquoideaacutelis felhőre mdash hisz az idea eacutepp oly psychologiai valoacutesaacuteg mint a haszon eacutelvezete

Aacutemde erre az erkoumllcsiseacutegneacutel nem is szorulunk Előszoumlr is a valoacutedi haszon (a haszon eacutes oumlneacuterteacutek coincidentiaacuteja folytaacuten vouml 30 sect) mindig a legfőbb eacuterteacutek azaz az oumlntudatos eacutesz soraacuteba esik Maacutesodszor az erkoumllcsi eacuterteacutekeleacutes nem is tartozik a phaenomenonra hanem a noumenonra Azt pedig senki sem jogosult megiteacutelni csak az Eacuten eacutes az absolut oumlntudat Ha eacuten a szabad eacutesz uralmaacutet akarom megvaloacutesiacutetani akkor ebben csak az absolut oumlntudat s magam oumlntudata előtt vagyok felelős Mert eacuten csak magamtoacutel (azaz uralkodoacute centrumomtoacutel) eacutes az absolut szellemtől fuumlggoumlk s ha az eacuten oumlntudatom helyesel akkor erkoumllcsileg tiszta vagyok magam előtt Isten előtt is mert az ő oumlnprojectioacuteja az ami bennem a cselekedetemen aacutet nyilvaacutenul s ezeacutert csak lelkiismeretem jutalmazhat eacutes buumlntethet mert ebben nyilvaacutenul az absolutum oumlnprojectioacuteja

De haacutet akkor hogyan iacuteteacuteljuumlk meg az embereket bdquoNe iacuteteacuteljetek mondja az Uacuter bdquohogy meg ne iacuteteacuteltessetek bdquoEnyeacutem a bosszuacute mondja az Uacuter Igy tehaacutet nem leacutetezik erkoumllcsi megiacuteteacuteleacutes kiaacuteltjaacutek elszoumlrnyűkoumldve Van De jogunk nincsen hozzaacute Amit a kaacuteveacuteneacutenikeacutek toumlrzsasztali veacuten fiuk pletykaacutes Herodesek eacutes Catoacutek mondanak roacutelunk mdash azt nem kell komolyan bdquoerkoumllcsi megiacuteteacuteleacutesnek venni Erre a neacutevre nem is eacuterdemes a leacuteha salonfecsegeacutesek unaloműző epeacuteskedeacutese Nyugodtak lehetuumlnk ez nem erkoumllcsi hanem socialis meacutegpedig korlaacutetolt socialis koumlri (club) megiacuteteacuteleacutes Ma iacutegy holnap uacutegy Ismerjuumlk ezt nagyon joacutel Az erkoumllcsiseacuteg azonban (vouml 61 sect) az oumlroumlkleacutetre vonatkozik Oda az egynapi legyek nem mdash piszkolhatnak

De hogy a keacuterdeacutesre visszateacuterjuumlnk Ha az erkoumllcsi megiacuteteacuteleacutesre nem is jutunk el van jogi eacutes taacutersas megiacuteteacuteleacutes Ezzel azonban a Draconok eacutes Catoacutek meg nem eleacutegesznek bdquoWenn die Pflicht nichts ist als Furcht vor zeitlicher Strafe vor Zuchthaus und Schande oder vor einem unerklaumlrlichen Gefuumlhl des Missbehagens oder aumlhnlichen Schreckmitteln fuumlr Weiber und Kinder() was bleibt dann noch von diesem hohen Werth der sittl Ordnung uumlbrig Und welcher Werth kann die sittl Ordnung beanspruchen wenn sie nichts ist als Mitarbeit an einem fraglichen (sic) Culturfortschritt der sicher einst in der Nacht des Nichts verschwinden wird Igy keacuterdi Cathrein nyelveskedve s szeacutegyen neacutelkuumll2 Neki nem eleacuteg a lelkiismeret szava nem eleacuteg a joacutek megveteacutese nem eleacuteg a fegyhaacutez mdash hisz ez csak asszonyok eacutes gyermekek szaacutemaacutera van mdash neki oumlroumlkkeacutevaloacute kiacutenzaacutesok kellenek azok szaacutemaacutera kik nem uacutegy gondolkoznak mint a jezsuitaacutek bdquoGewiss ohne den Ausblick auf die Ewigkeit mit ihren Belohnungen und Strafen sind alle irdischen Guumlter eine ungenuumlgende Stuumltze der sittl Ordnung Dieser Ausblick muss sozusagen den Grundpfeiler des sittlichen Lebens bilden (uo 353) Igazaacuten haacutelaacutet kell adni az emberi eacutesznek hogy ilyen veacuterengző szerzetesi taacutemogataacutest az erkoumllcsi vilaacutegrend szaacutemaacutera reacutegen feleslegesnek eacutes tilosnak bizonyiacutetott be (l kuumlloumlnben a III alszakasz 73 sk sect-ait hol ezen tant jobban megvilaacutegiacutetjuk)

1 Simmel Einleitung in die Moralwissenschaft II K 21 sk lapok 2 Moralphilos I 343 (III kiadaacutes)


___________________________________________________________________________________


III alszakasz

A koumltelezettseacuteg fogalma

63 sect A koumltelezettseacuteg csak az akaratra vonatkozik A szuumlkseacutegkeacutepeniseacuteg eacutertelme eacutes fokozatai a remeacutenyen aacutet a szabadsaacutegig

Az erkoumllcsiseacuteg jellemző vonaacutesai koumlzeacute maacuter a stoikusok szaacutemiacutetottaacutek a koumltelezettseacuteget magaacutet pedig a teacutenyt jogi eacutertelmeacuteben nem csak a roacutemai obligatio officium jelzi hanem a legreacutegibb toumlrveacutenykoumlnyvek is uacutegyhogy szinte magaacutetoacutel eacutertendőnek laacutetszik az erkoumllcsi cselekedetnek ezen vonaacutesa A zsidoacutek dekalogusa eacuteleacutenkebbeacute tette a koumltelezettseacuteg gondolataacutet a keresztyeacutenseacuteg felteacutetlenuumll uralkodoacutevaacute Maga az erkoumllcstan mint tudomaacuteny maacuter a 17mdash18 szaacutezadban tuumlzetesen proacutebaacutelta megmagyaraacutezni (Paley) s veacutegre Kant nyomaacuten eacutes utaacuten a neacutemet idealismus az erkoumllcsiseacuteg fundamentalis fogalmaacutevaacute tette Vannak azonban erkoumllcstanok melyek ezt a koumltelezettseacuteget csekeacutelyebb fontossaacuteguacutenak aacutelliacutetjaacutek s az ujabb időben Guyau egyenesen koumlnyvet iacuter ezen ciacutem alatt bdquoEsquisse dune morale sans obligation ni sanction (3 ed Paris Feacutelix Alcan 1893) Tekintve maacuter most azt a koumlruumllmeacutenyt hogy a koumltelezettseacuteget neacutemelyek tagadjaacutek maacutesok felteacutetlen vonaacutesnak s fundamentumnak tekintik miacuteg neacutemelyek terjedelmeacutet ismeacutet korlaacutetoljaacutek (Paulsen1) mdash ezeket tekintve szuumlkseacutegesnek laacutetszik a quaestio facti-t rendbehozni van-e az erkoumllcsiseacuteghez szuumlkseacutegkeacutepen koumltve a koumltelezettseacuteg fogalma milyen a terjedelme eacutes mi a positiv eacutertelme Ha ezen keacuterdeacutesek elsejeacutere tagadoacutelag feleluumlnk akkor felfogaacutesunk a koumltelezettseacutegről ha nem is vaacutelik feleslegesseacute mindenesetre alaposan moacutedosulni lesz keacutenytelen Mindenekelőtt vonjuk meg a koumlrt amelyen beluumll koumltelesseacutegről szoacute lehet A bdquocselekedet fogalmaacutenak fejtegeteacuteseacuteneacutel ugyan maacuter meg van vonva amennyiben azt talaacuteltuk (34 sect) hogy az erkoumllcsiseacuteg csak a cselekedetre vonatkozhatik meacutegpedig csak annak forraacutesaacutera az oumlnelhataacuterozaacutesra (39 sect) Ha enneacutelfogva a koumltelesseacuteg az erkoumllcsiseacuteg momentuma akkor nyilvaacutenvaloacute hogy a keacuterdeacutes oda szűkuumll az oumlnelhataacuterozaacutes actusaacuteban szuumlkseacutegkeacutepeni vonaacutes-e a koumltelesseacuteg Vagyis koumltelezettnek eacuterzem-e magamat arra hogy valamire elhataacuterozzam magamat Enneacutelfogva az alma nem koumlteles lehullani a faacuteroacutel hanem keacutenytelen a sziacutev keacutenytelen dobogni a tuumldő leacutelekzeni a keacutepek keacutenytelenek kapcsoloacutedni feleacuteledni jelenteacutesekkeacute aacutetalakulni eacuterezni nem koumltelesek hanem keacutenytelenek vagyunk mdash mindezekben nincsen koumltelesseacuteg hanem keacutenyszerűseacuteg

A koumltelesseacuteg enneacutelfogva csak az akaratra szoacutel ahogy az abstractioacutekkal megeleacutegedő psychologia mondani szokta vagyis az oumlnelhataacuterozaacutesra amint a mi elemzeacutesuumlnk pontosabban kideriacutetette Ha nem volna oumlntudatom ha nem volna vaacutelasztaacutesom ha nem volna szabadsaacutegom mdash akkor nem volneacutek koumlteles semmire hanem keacutenytelen volneacutek mindezen functioacutekat veacutegezni

Ezen distinctioacutet mi a koumlzoumlnseacuteges felfogaacutesboacutel vesszuumlk aacutet s talaacuten nem teacuteveduumlnk vele baacuter itt meacuteg bebizonyiacutetaacutesaacutet nem adhatjuk De ha a distinctioacute helyes akkor egeacuteszen hataacuterozott kuumlloumlnbseacutegnek kell lennie a keacutenyszeriacuteteacutes eacutes keacuteszteteacutes a szuumlkseacutegkeacutepeniseacuteg eacutes koumltelesseacuteg a bdquomuszaacutej eacutes a bdquokell koumlzoumltt Eacuteszlelhető-e eacutes miben aacutell ezen kuumlloumlnbseacuteg

Nekem meg kell halnom Miben aacutell itt a szuumlkseacutegkeacutepeniseacuteg Abban hogy az eacuten hatalmam a halaacutel kikeruumlleacuteseacutere teljesen eleacutegtelen a koumlrnyezet tuacutelereje megrohanja toumlreacutekeny porhuumlvelyemet szeacutetveti annak alkataacutet s szeacutelnek ereszti egyes alkotoacutereacuteszeit Eacutertem-e ezen folyamatot A physiologia azt taniacutetja hogy a testnek vegyi elemei maacutes elemekkel egyesuumllnek melyek az organikus functioacutekat megszuumlntetik A csontok megmerevednek az erek megmeszesednek az agyvelő megkemeacutenyedik s elvizenyősoumldik mdash szoacuteval vegyi folyamatnak leszuumlnk aacuteldozataacutevaacute mely egyseacuteguumlnket megbontja A felfogaacutes reacuteszletei nem eacuterdekelnek e helyen de bizonyos hogy a felfogaacutesnak tenorja az hogy a koumlrnyezet hatalma nagyobb mint oumlnteacutetuumlnk ereje Magaacutet a processust nem eacutertjuumlk hogy mikeacutepen teszi a koumlrnyezet hogy az elemek szeacutejjelbomlanak azt nem tudjuk De azt eacuterezzuumlk hogy a dolog veacutege elkeruumllhetetlen tudjuk hogy ez aloacutel kiveacutetel nincsen s ebben rejlik a halaacutel szuumlkseacutegkeacutepeniseacutege A koumlzneacutep ugyan sokszor ezt is tartozaacutesul fogja fel s azt mondja bdquote az Uacuteristennek halaacutellal tartozol (daacuten neacutepdal2) de ez maacuter metaphora A szuumlkseacutegkeacutepeniseacuteg az elkeruumllhetetlenseacutegben rejlik positive ez utoacutebbi pedig gyengeseacuteguumlnkben Ahol a kuumllső teacuteny a mi erőnk

1 Paulsen Syst der Ethik II p 286 sk 2 Vouml Brandes Gyoumlrgy Aesthetische Studien (1900) p 7 Shakespeare-neacutel is talaacutelhatoacute treacutefaacutesan


___________________________________________________________________________________


ellenzeacutese dacaacutera magaacutet eacuterveacutenyesiacuteti ott ezt csak a rajtunk elkoumlvetett erőszakkal teheti s ezen levereteacutesuumlnk faacutejdalmaacuteboacutel jutunk reaacute az elkeruumllhetetlenseacuteg gondolataacutera

Jegyzet A logikai keacutenyszerűseacuteget uacutegy szoktaacutek meghataacuterozni hogy a teacutetel ellenmondoacuteja lehetetlen Mindenki laacutetja hogy ezen definitionak positiv psychikuma gondolkodaacutesi erőnk gyengeseacutegeacutere utal bennuumlnket

A keacutenyszerűseacuteg eacuterzete enneacutelfogva akaacuter kuumllső akaacuter belső keacutenyszerűseacutegről van szoacute levereteacutesuumlnk jelzője Ahol mi vagyunk erősebbek ott a maacutest keacutenyszeriacutetjuumlk A keacutenyszeruumlltseacutegnek az egyik oldalon a maacutesikon a szabadsaacuteg felel meg ezek reciprok fogalmak

Korlaacutetolt erőnk a veacutegtelen koumlrnyezetnek menthetetlen preacutedaacuteja de a kuumlzdelem nem dől el pillanat alatt lassan foglal teacutert a meacuterhetetlen hatalom felettuumlnk s addig mindig eacuterzuumlnk magunkban erőt az ellenaacutellaacutesra Ezen erőből meriacutetjuumlk remeacutenyuumlnket mely nem egyeacuteb mint biztataacutes az oumlntudat szaacutemaacutera hogy a kuumllsővel az akadaacutellyal a veszeacutellyel szemben meacutegis sikeruumllni fog az oumlnfenntartaacutes A sors ugyan maacuter előre el van inteacutezve az erősebb fog győzni (l az akaratnaacutel 45 sect) de amiacuteg ezen oumlnprojectio tart addig a keacutenyszeriacuteteacutes eacuterzete csak szoriacutetaacutes korlaacutetoltataacutes reacuteszleges koumltteteacutes eacuterzete s mi a remeacuteny faacutetyolaacuten keresztuumll nem laacutetjuk a εἱμαρμένη Medusa fejeacutet Aki azonban egyszer laacutetott meghalni akaacuter embert akaacuter aacutellatot az megpillantja a Medusa fejeacutet s kőveacutedermed annak elkeruumllhetetlenseacutegeacutetől Lettore hai tu spasimato A keacutenyszerűseacuteg ezen eacuterzeteacutenek le- eacutes felfeleacute valoacute fokozoacutedaacutesaacutet mindenki ismeri aki beteg volt vagy beteget gondozott a beteg tuumldő elpusztulaacutesa a remeacuteny leszaacutelloacute iraacutenyaacutet s a keacutenyszerűseacuteg emelkedeacuteseacutet mutatja mdash a kuumlzdő hadseregek koumlzuumll a győztes a remeacuteny felszaacutelloacute iraacutenyaacutet s a keacutenyszeruumlltseacuteg eltűneacuteseacutet mutatja

Addig tehaacutet amiacuteg erőnk teljes eleacutegtelenseacutegeacuteről meg nem győződtuumlnk a keacutenyszerről nincs vilaacutegos keacutepuumlnk addig a remeacutenyben eacuterveacutenyesuumllő oumlnprojectio a szabadsaacuteg illuzioacutejaacutet varaacutezsolja eleacutenk eacutes pedig egeacutesz jogosan mert addig teacutenyleg meacuteg nem vagyunk keacutenyszeriacutetve De ezen elkeruumllhetetlenseacutegről minden leacutepten-nyomon meg lehet győződni ha nem taacuteplaacutelkozunk ha nem leacutelekzuumlnk ha nem mozgunk akkor a fuldoklaacutes sorvadaacutes eacutes elerőtlenedeacutes tudatunk eleacute varaacutezsolja fenyegető legyőzeteacutesuumlnket eacutes iacutegy az elkeruumllhetetlen keacutenyszerűseacuteget Mi ezt uacutegy szoktuk kifejezni hogy minden okkal szuumlkseacutegkeacutepen jaacuter az okozat de ennek a bdquoszuumlkseacutegkeacutepen-nek eacutertelmeacutet csak a levereteacutesnek faacutejdalmaacuteboacutel tanuljuk megismerni Magaacuteban az objectiv okviszonyban a logika felteacutetlen keacutenyszerűseacuteget taniacutet mdash s helyesen mert a logika nem szaacutemiacutet a remeacutenykedeacutes ingoacute vaacuteltozaacutesaival mdash a logika előtt azon axioma aacutell az erősebb győz Azeacutert ahol az ok eleacuteg erős ezen erőnek araacutenyaacuteban leszoriacutetja az ellenaacutelloacutet azaz vaacuteltoztat rajta s okozatot leacutetesiacutet benne De ha a metaphysikai fogalomba meruumlluumlnk el akkor azt talaacuteljuk hogy ott a bdquokeacutenyszerűseacutegről nincsen szoacute A valoacutesaacuteg kuumlloumlnboumlző hatalmuacute erők egyensuacutelyaacutera van eacutepiacutetve amelyek koumlzoumltt a harc logikailag el van doumlntve az erősebbnek javaacutera csak a psychologiaacuteban van a keacutenyszerűseacuteg eacuterzeteacutenek fokozatossaacutega a remeacuteny mint subjectiv oumlnaacutelliacutetaacutes moacutedosiacutetja a logikai axioma megvaloacutesulaacutesaacutet S miutaacuten a metaphysikai okozaacutes meacutelyeibe nem hatolhatunk mi a psychologiai teacutenyhez vagyunk keacutenytelenek folyamodni S ott a keacutenyszerűseacuteg kuumlloumlnfeacutele okozatokat mutat

Keacutenyszerűseacuteg eacutes szabadsaacuteg enneacutelfogva pusztaacuten psychologiai correlativ fogalmak Azt a teacutenyt mely erősebb mint mi keacutenyszeriacutetőnek nevezzuumlk amikor pedig ereje rajtunk megtoumlrik akkor mi verjuumlk vissza mi győzuumlnk s megszabadulunk tőle s magunkat szabadoknak eacuterezzuumlk A keacutenyszerűseacuteg eacutes szabadsaacuteg enneacutelfogva a mi oumlnprojectioacutenk stadiumai amaz a mdash emez a + amaz az elkeruumllhetetlen legyőzhetetlen emez a győztesen elkeruumllőnek a jelzője Az aacutetmenetet pedig a keacutet veacutegpont koumlzoumltt a remeacuteny koumlzvetiacuteti mely addig tart amiacuteg az oumlnprojectioacute lehetőseacutegeacutenek csak leggyengeacutebb szikraacuteja is eacutel bennuumlnk mdash azaz halaacutelig Simmelnek1 igen meacutely pillantaacutesaacuteroacutel tanuskodik hogy ezen kategoacuteriaacutekat psychologiai minőseacuteguumlkben felismerte baacuter ennek magyaraacutezataacutet adni nem tudja (vouml reacuteszletesen 76 sect) Mert ezek nem bdquosubjectiv felfogaacutesi formaacutek mint ő akarja hanem mint az oktoumlrveacuteny maga is az oumlnfenntartaacutes subjectiv reflexei

A valoacutesaacutegban enneacutelfogva azon logikai axioma uralkodik hogy az erősebb a győztes lelkuumlnkben pedig ennek a teacutetelnek igazolaacutesa az oumlnprojectioacute folytaacuten csak fokozatosan toumlrteacutenik Előszoumlr keacutetkeduumlnk igazsaacutegaacuteban azutaacuten remeacuteljuumlk hogy nem igaz veacutegre megeacuterezzuumlk a valoacutesaacutegaacutet eacutes elismerjuumlk s ha elkeruumllhetetlen meghajlunk előtte Ekkor nem is proacutebaacuteljuk toumlbbeacute vele szemben az ellenaacutellaacutest (pl taacuteplaacutelkozaacutes leacutelekzeacutes) hanem szoacutetlanul engedelmeskeduumlnk

Jegyzet Az akaratot ilyen szempontboacutel nem tartom megeacuterthetőnek az akarat nem bdquoDenkmodus milyennek Simmel hajlandoacute felfogni (Einleitung I 7) hanem a projectioacute maga s csak ennek a projectioacutenak moacutedosulata lehet a szaacutendeacutek kiacutevaacutensaacuteg vaacutegy mdash de ezek amannak a valoacute erőnek moacutedjai

1 Simmel Gy Einleitung in die Mor wiss I 12 bdquoWirklichkeit einer Sache ist nichts anderes als der Name fuumlr einen bestimmten psychologischen Charakter einer Vorstellung p 12 bdquonicht logisch sondern nur psychologisch kann ein Geschehen zu dem Charakter schlechthin unbedigter Nothwendigkeit kommen P 9 bdquoDas Sollen ist ein Denkmodus wie das Futurum und das Praeteritum oder wie der Conj u Optativ


___________________________________________________________________________________


64 sect A keacutenyszerűseacuteg az oumlntudatlan vilaacutegban erkoumllcsi kategoriaacutek alaacute keruumll az oumlntudatnaacutel Amaz a keacutenyszeruumlltseacuteg eacuterzeteacuteben emez a vaacutegy remeacuteny eacutes koumltelezeacutes

formaacutejaacuteban A vilaacutegformulaacuteba a koumltelesseacuteg is beleszaacutemiacutetandoacute

A keacutenyszerűseacuteg enneacutelfogva a valoacutesaacutegban keacutet kuumlzdőnek az aacutellapota az egyik keacutenyszeriacutet a maacutesik keacutenyszeruumll amaz szabad emez keacutenytelen S miutaacuten az erő foka a valoacutesaacutegban hataacuterozott enneacutelfogva benne csak keacutenyszerűseacuteg uralkodik Mindenuumltt az erősebb az amely magaacutet eacuterveacutenyesiacuteti a gyengeacutebbnek aacutellapota a keacutenyszeruumlltseacuteg s ha megeacuterzi a szuumlkseacutegkeacutepeniseacuteg eacuterzete

Ha maacuter most minden oumlntudatlanul menne veacutegbe akkor minden keacutenyszerűen toumlrteacutenneacutek az erősebb megrohanja a gyengeacutebbet (pl a tenger hullaacutema a sziklapartot) s a gyengeacutebb addig veacutedekezik amiacuteg biacuter mdash ereje fogytaacuteval megtoumlrik Az oumlntudatlan kuumlzdelemben tehaacutet csak időbeli fokozatossaacutegot tapasztalnaacutenk S ha az egeacutesz vilaacutegra alkalmazzuk eme mechanikai szemleacuteleacutest akkor az aki az erők quantitativ eacutes qualitativ eacuterteacutekeacutet ismerneacute mindig előre tudnaacute a vilaacuteg bekoumlvetkezendő aacutellapotaacutet a Laplace-feacutele bdquovilaacutegformula segiacutetseacutegeacutevel Ezen gondolatot alkalmaztaacutek maacuter az ion physiologusok ezt a stoikusok is az egyetemes ἐκπυρωσις tanaacuteval ugyanezt ismeacutetli a physika mikor a Nap kihűleacuteseacutevel fenyeget eacutes Spencer aki az absolut egyensuacutely helyreaacutelltaacuteval a folyamatot befejezettnek hiszi S miacuteg ezek csak a mechanikailag legerősebb teacutenyezőt juttatjaacutek szoacutehoz addig a theologusok a minőseacuteget is szaacutemba veszik A veacutegső iacuteteacutelet utaacuten az egeacutesz vilaacutegban a joacute fog uralkodni (Zarathustra a Manichaeusok a keresztyeacutenek) s nem kell eacutepen theologusnak lenni hogy ezen felfogaacutesnak szeacutepseacutege elbűvoumlljoumln Az oumlsszes idealistaacutek egy bdquojobb joumlvőben keresnek vigasztalaacutest s meacuteg az anarchia eacutes socialismus is tervezgetnek ilyen idealis aacutellapotot az idők veacutegeacutere

Ezen felfogaacutesok mindazon axioma alatt keacuteszuumllnek hogy az erősebb fog győzni Az egyik csoport a puszta mechanikai tuacutelsuacutelyra eacutepiacuteti fel az ő nephelokokkygiaacutejaacutet (bdquofelhőkakukvaacuter) a maacutesik az eacuterteacutek tuacutelsuacutelyaacutera de mind a kettő ezen axioma hataacutesa alatt construaacutel S ha ezen construkcioacutek alapossaacutegaacutet vitatjuk akkor koumlnnyen belaacutethatjuk hogy az utoacutebbiak teljesebb keacutepet nyuacutejtanak A vilaacutegon nemcsak az oumlntudatlan erők hanem az oumlntudat is realis teacutenyező s mi maacuter a szabadsaacuteg fejtegeteacuteseacuteneacutel kimutattuk hogy a csekeacutelynek laacutetszoacute első eacuterteacutekeleacutes milyen nagy koumlvetkezmeacutenyekkel jaacutert az emberiseacutegre (51 sect) Abban a nagy vilaacutegkuumlzdelemben melynek veacutegeacutet az Edda a bdquomuszpilli-ben sejtette activ szereplőkkeacutent az Eacutenek is műkoumldnek S ezen műkoumldeacutes koumlreacuteben leacutepnek fel az erkoumllcsi kategoacuteriaacutek a vilaacutegharc enneacutelfogva feacutelszegen volna megfigyelve ha pusztaacuten a brutalis erőket vennők szaacutemiacutetaacutesba El van ugyan előre doumlntve hogy a győzelem babeacuterja kinek jusson de e győzelemhez a mi szabad hozzaacutejaacuterulaacutesunk mint szuumlkseacutegkeacutepeni eszkoumlz van csatolva s a teveacutekeny reacuteszveacutetről magunk is eacutertesuumlluumlnk oumlntudatunk nyilatkozataiban

Az oumlntudat ezen nyilatkozatai koumlzeacute tartoznak maacuter most azon kategoacuteriaacutek miket a 33 sect-ban fejtegetni kezdettuumlnk Vannak dolgok miknek veacutegrehajtaacutesaacutet a koumlrnyezet magaacutenak tartotta fenn melyekneacutel enneacutelfogva csak a vis maior folytataacutesaacutet laacutetjuk az emberben Ezekkel szemben egeacuteszen tehetetlenek vagyunk s ezek raacutenk neacutezve keacutenyszerűek Ezeket mechanikai eacutes physiologiai functioacutekul ismerjuumlk magunkban Vannak mik oumlntudatunk előtt folynak le de a kuumllsőnek nyomaacutesa folytaacuten ezek a psychologiai functioacutek eacutes keacutenyszerűek Vannak veacutegre amelyek oumlnelhataacuterozaacutesunk neacutelkuumll nem valoacutesulhatnak meg mdash ezek a mi cselekedeteink

S ez utoacutebbinaacutel aacutell elő a moralis kategoacuteriaacutek lehetőseacutege Mennyiseacutegi tekintetben ezen kategoacuteriaacutek legfőbbjeit maacuter a 63 sect-ban felsoroltuk A fundamentalis kategoacuteria az oumlnprojectioacute azaz akaraacutes Ennek sikeresseacutege a szabadsaacuteg sikertelenseacutege a keacutenyszerűseacuteg amaz a győztes oumlntudata emez a legyőzoumltteacute Az oumlnprojectioacute lassuacute megkoumlteacuteseacuteben aacutell elő a keacutetkedeacutes eacutes a remeacuteny a sikeruumllt oumlnprojectioacute a valoacutesaacutegnak a jelzője a sikerteleneacute a nemleacuteteacute Mindezek csak az intensitaacutesnak a szempontjaacutehoz tartoznak A legfőbb oumlnoumls intensitas a szabadsaacuteg a valoacutesaacuteg a jelen (praesens) az első fok lefeleacute a keacutetelkedeacutestől megmeacutergezett remeacuteny az idealis leacutet a joumlvő (a futurum) a legalsoacutebb fok a keacutenytelenseacuteg a nemleacutet a volt (a praeteritum) mely azonban az oumlntudatnak mint a valoacutesaacuteg negativ keacutepe jelentkezik s annyiban negativ praesens = praeteritum A mennyiseacutegi iraacutenyban nincsen maacutes kategoacuteria

A mennyiseacutegi iraacuteny azonban csak formai mihelyest a tartalomra tekintuumlnk előttuumlnk aacutell az eacuterteacutek fogalma a minőseacuteg fokozata A legfőbb eacuterteacutek az oumlntudat egyszerű valoacutesaacuteg az oumlroumlk praesens vagyis az időn kiacutevuumlli oumlroumlkleacutet De ezen oumlroumlkleacutet csak az időben nyerhet valoacutesaacutegot s csak emberi leacutelekben csak ott fejlik ki egeacutesz idealis tartalma eacutes hatalma ott győzi le a csekeacutelyebb eacuterteacutekű teacutenyezőket az oumlntudat feacutenyes harcmezejeacuten Mint oumlroumlk valoacutesaacuteg az oumlntudatba toacutedul s azt keacutenyszeriacuteti hogy magaacuteba fogadja Ezen reaacute neacutezve nem idegen hatalom szoriacutetaacutesaacutenak az Eacuten sziacutevesen enged de reaacute neacutezve meacutegis keacutenyszeriacutető Benne lassankeacutent kifejlik az egeacutesz tartalma oumlntudatlan erő lesz oumlntudattaacute azaz megmaacutesiacutetja ennek aacutellapotaacutet S az Eacuten ezen rokona aacuteltal okozott elvaacuteltozaacutest oumlnkeacutenytelenuumll eacuterzi azaz olyan keacutenyszerűseacutegnek mely reaacute a sajaacutet maga termeacuteszeteacuteből haacuteramlik Nem idegen az tőle ami vele toumlrteacutenik s meacutegis akarata eacutes szaacutendeacuteka neacutelkuumll megy rajta veacutegbe


___________________________________________________________________________________


Az Eacutennek ezen evolutioacuteja kifejteacutese az ő termeacuteszeteacutenek toumlrveacutenye nem ő adta magaacutenak ezen toumlrveacutenyt tehaacutet keacutenytelen elviselni mdash s meacutegis az ő sajaacutet toumlrveacutenye tehaacutet oumlnmagaacutenak a projectioacutejaacutet szabaacutelyozza Az Eacutennek oumlnprojectioacuteja tehaacutet raacuteneacutezve keacutenytelenseacuteg mdash de nem rontoacute eacutes lekoumltő hanem eacutepiacutető eacutes kifejtő keacutenytelenseacuteg s azeacutert szabadulaacutesnak eacuterzi (eredeti koumltoumltt aacutellapotaacuteboacutel) baacuter szuumlkseacutegkeacutepeni szabadulaacutesnak A szabadsaacutegra a termeacuteszet keacutenyszeriacutet minket azzal hogy sajaacutet termeacuteszetuumlnk toumlrveacutenye szerint fejti ki bennuumlnk a mi tartalmunkat Ezen esetben tehaacutet oumlnkeacutenytelenuumll szuumlkseacutegkeacutepen felszabaduloacuteknak eacuterezzuumlk magunkat mdash a gyermeknek oumlnkeacutenytelen viacutegsaacutega egeacuteszseacutege felett

A keacutenyszerűseacutegnek ezen formaacuteja nagyon kuumlloumlnboumlzik a 63 sect szuumlkseacutegkeacutepeniseacutegeacutetől mdash amit nem szoktak figyelemre meacuteltatni mdash s meacutegis felsőbb szempontboacutel keacutenyszerűseacuteg Ezt a keacutenyszeriacuteteacutest mindig eacuterezzuumlk valahaacutenyszor uacutej tartalmat nyer oumlntudatunk ilyen keacutenyszeriacuteteacutest tapasztal az ember kuumlloumlnoumlsen a nemi oumlsztoumln feleacuteledeacutesekor Ő maga keacutenyszeriacuteti magaacutet az oumlnteacutet egyik reacutesze az Eacutenre tolja fel a maga tartalmaacutet s az Eacuten ezt mint sajaacutet maga keacuteszteteacuteseacutet eacuterzi

Azonban a tulajdonkeacutepeni keacuteszteteacutes csak ott aacutell elő amikor az Eacuten tartalma teljesen kifejlett s az Eacuten enneacutelfogva aacutellaacutest foglal e tartalommal szemben Akkor maacuter az eacuterteacutekkel tisztaacuteban kell lennuumlnk kuumlloumlnben csak egyszerű keacutenyszerűseacuteg hajtana megint De ha a fejlődeacutes toumlrveacutenyeacutet megeacutertettuumlk akkor az Eacuten e toumlrveacuteny szoriacutetaacutesaacutet keacuteszteteacutesnek fogja eacuterezni s ezen keacuteszteteacutes az amit koumltelezeacutesnek nevezuumlnk

65 sect A keacuteszteteacutes kuumlloumlnboumlzeacutese a keacutenyszerűseacutegtől A keacuteszteteacutes az Eacutenen aacutet haladoacute keacutenyszerűseacuteg

A 63mdash64 sect-ok abstract fejtegeteacuteseit ezen sect a realis teacutenyeken felmutatni s megvilaacutegiacutetani koumlteles A termeacuteszetnek eacuteleteacuteben vannak periodikus folyamatok melyek bizonyos időszakokban ismeacutetlődnek Fejlődeacutes viraacutegzaacutes hanyatlaacutes ezeknek nevei Mikor a tavasz raacutenk virradt akkor a hideg aacuteltal megkoumltoumltt eacutelet szerteoldoacutedni kezd Az őszi fű szaacuteraz leple aloacutel kibuacutejnak a tavaszi viraacutegok első szuumlloumlttei mindenik viraacuteg a maga toumlrveacutenye szerint fejlik ki a ruumlgy fakad feslik a viraacuteg maga toumlrveacutenyes egymaacutesutaacutenjaacuteban keacutepezi a szaacuteron a hiacutempor tartoacuteit a pistillumot a paacutertaacutet a bokreacuteta szirmait azutaacuten magot teremt s mikor ez megeacuterett joacutel eacuterdemlett pihenőre hajtja le a fejeacutet Mindez a noumlveacutenyneacutel akaratlan keacutenyszerűseacuteggel s csak a koumlrnyezet aacuteltal moacutedosiacutetott szabatossaacuteggal toumlrteacutenik Shakespeare egy sonetteben az embert ilyen noumlveacutenyhez hasonliacutetja (l Knackfuss kiad Pinturicchio 86 l)

Az aacutellatnaacutel ez a fejlődeacutes hosszabb időt vesz igeacutenybe De ott is meghataacuterozott sorban haladnak egyes mozzanatai Mikor teljesen megeacuterett akkor a nemi oumlsztoumln nyugtalansaacutega keacuteszti koacutebor vaacutendorlaacutesokra azutaacuten a fiak szuumlleacutese eacutes neveleacutese foglalkoztatja s veacutegre ismeacutet lassuacute leacuteptekkel megy veacutegig a hanyatlaacutes processusaacuten Itt ahol maacuter a dolognak toumlbbfeacutele haszoneacuterteacuteke kezdi az oumlneacuterzetet foglalkoztatni kuumlloumlnboumlző ingerek koumlzt vaacutelasztaacutes aacutell be s az aacutellat az erősebb eacutes gyengeacutebb inger reacuteszeacuteről keacuteszteteacutest eacuterez A keacuteszteteacutes ugyan előre van meghataacuterozva eredmeacuteny tekinteteacuteben de meacutegis maacuter nem physikai egyenes keacutenyszeriacuteteacutes hanem oumlntudaton aacutetment keacutenyszeriacuteteacutes A keacuteszteteacutes eacutes keacutenyszeriacuteteacutes koumlzoumltt a kuumlloumlnbseacuteg az hogy emez az oumlntudatban talaacutel ideiglenes megaacutellapodaacutest hogy nem roumlgtoumln hanem koumlzeacuteptagokon aacutet valoacutesul meg az erősebbnek hatalma A keacuteszteteacutes tehaacutet az oumlntudaton aacutet megvaloacutesuloacute keacutenyszerűseacuteg

A dolog ismeacutetlődik az emberneacutel Fejlődeacutese toumlrveacutenye az hogy a taacuteplaacutelkozaacutes alapjaacuten egyes oumlsztoumlnei a kellő (eddig reacuteszletekben kivaacutelt a lelki eacuteletre neacutezve meg nem aacutellapiacutetott) sorrendben leacutepnek fel nemcsak hanem fejlődnek is A paedagogikaacutenak legszentebb koumltelesseacutege volna ezen psychikai fejleacutesnek egymaacutesutaacutenjaacutet positive megaacutellapiacutetani mert hiszen vilaacutegos dolog hogy a megmiacutevelendő talaj ismerete neacutelkuumll talaacutelomra eacutespedig concret esetekben vaktaacuteban dolgozik eacutes ront eacutepiacuteteacutes helyett A legnevezetesebb fordulatot ezen fejlődeacutes azon pontjaacuten eacuteszleljuumlk ahol a phantasia a dolgok jelenteacuteseacutet kezdi megsejteni s az eacutertelem analytikai miacutevelete raacutefordul eme keacutepzeletekre hogy a logikai fogalmat belőluumlk kihuumlvelyezze (mert hiszen benne rejlik az az első phantasiai keacutepben is) Lassan kidomborodik ezen lelki teacutenyek eacuterteacuteksorozata is melyet csak hosszuacute tapasztalatok eacutes sok elmeacutelkedeacutes keacutepes iacutegy-amuacutegy fixirozni A menet azonban hataacuterozott toumlrveacutenyhez van koumltve A gyermek nem eacuterzeacutekelhet mielőtt taacuteplaacutelkozneacutek nem gondolkodhatik mielőtt eacuterzeacutekelne nem becsli helyesen a taacutergyakat mielőtt gondolkodneacutek nem cselekedhetik szabadon eacutes eacuteszszerűen mielőtt eacuterteacutekelne Mindenuumltt elkeruumllhetetlen felteacutetelezettseacuteg uralkodik mely a felsőbbet az alsoacutebbhoz koumlti S a csodaacutelatos benne azon nyugtalansaacuteg mely ezen fejlődő Eacutent folytonos izgalomban tartja E nyugtalansaacuteg keacuteszti az eacuterzeacuteki adatokon tuacutel a jelenteacutesek kereseacuteseacutere a jelenteacutesek koumlzoumltt az oki eacutes eacuterteacutekskaacutela megaacutellapiacutetaacutesaacutera a cselekedetnek ezen ceacutelokhoz valoacute alkalmazaacutesaacutera Ami megvan az neki nem eleacuteg folyton taacutevolabbi pontokra terjed vaacutegya eacutes igyekezete mindig eacuterteacutekesebb alkotaacutesokat keres eacutes veacutegez maga s amikor azt hiszi hogy a legtoumlkeacuteletesebbet eleacuterte akkor egy idő muacutelva azt hallja belsejeacuteben hogy enneacutel szebb jobb


___________________________________________________________________________________


toumlkeacuteletesebb is lehetseacuteges A legfőbb eacuterteacutek eacutes a legfőbb leacutenyeg feltalaacutelaacutesaacuteval ezen vaacutegy megnyugszik Ez az elme theoretikus keacuteszteteacutese mely alatt fejlődeacutese kezdettől fogva aacutell Valami megfoghatatlan feneketlen hatalom hajtja az embert fokroacutel-fokra miacuteg a legmagasabbat ragyogni laacutetja szeme előtt

Mi ezen legmagasabbat a legfőbb eacuterteacutekben ismerjuumlk S ha a keacutesztető hatalmat tudni akarjuk mely az oumlntudatot folytonos nyugtalansaacutegban tartja s kereseacutesre indiacutetja akkor nem fogjuk maacutesban talaacutelhatni mint az intelligentiaacuteban mely ezen haladaacutes aacuteltal megvaloacutesul Ez azon hatalom mely a physiologiai functioacutekat vetiacuteti ki ez az mely eacuterzeacutekeket noumlveszt magaacuteban ez az mely a jelenteacuteseknek ruumlgyeit hajtja fakasztja ez az mely gyuumlmoumllcsoumlt terem cselekedeteiben mik tartalmaacutet sajaacutet belsőnkben s a kuumllsőben megvaloacutesiacutetjaacutek Ennek a hatalomnak a hajtoacuteere az ami bennuumlnket nyugtalaniacutet s mindaddig beacutekeacutet nem hagy amiacuteg a legmagasabb gondolat bennuumlnk nem termett s alkotaacutesokban fix alakot nem nyert

Erre maacuter most azt fogjaacutek mondani hogy ez iacutegy lehet sőt akik joacutel figyeltek magukra azt is megfogjaacutek engedni hogy ez iacutegy van De ez az egeacutesz meacuteg mindig nem egyeacuteb mint keacutenyszerűseacuteg mdash azt teszik hozzaacute S ebben igazuk van a termeacuteszetben ott kint kivűluumlnk csak keacutenyszerűseacuteg van ha ilyen kuumllsőnek tekintjuumlk magunkat akkor a mi fejlődeacutesuumlnk vas keacutenyszerűseacutegnek van alaacutevetve Aacutemde akkor ha iacutegy okoskodunk a folyamatnak csak egyik reacuteszeacutet vettuumlk tekintetbe a maacutesik reacutesze az hogy mi ezen keacutenyszerűseacutegről tudunk is s hogy tovaacutebbaacute ezen tudatunkboacutel kiindulva cselekszuumlnk is Ameddig maacuter most a keacutenyszerűseacuteg csak objective aacutell előttuumlnk addig keacutenytelenek vagyunk iacutegy fejlődni amikor kifejlettuumlnk akkor oumlntudatunk erősebb mint minden egyes maacutes keacutepuumlnk mi ellenaacutellhatunk valamennyinek De az oumlntudat vonzoacutedik a legfőbb eacuterteacutekhez ezen vonzoacutedaacutes az ő lelke eacutes hatalma ez az ő sajaacutet termeacuteszete ő maga a legfőbb eacuterteacutek ez keacuteszti eacutes csalogatja S miutaacuten magaacutet meg nem tagadhatja e keacuteszteteacutesben sajaacutet leacutenyege oumlsztoumlnző erejeacutet eacuterzi melytől el nem szakadhat S ezen leacutenyege mint legfőbb eacuterteacutek előtt meghajolva benne laacutetja a naacutelaacutenaacutel hatalmasabb legeacuterteacutekesebbet mellyel ő rokon eacutes egyleacutenyegű s ezen elvaacutelaszthatatlansaacutega miatt tőle el nem szakadhat hozzaacute van koumltve vagyis a benne eacutelő legfőbb absolut eacuterteacutek aacuteltal koumltelezve

66 sect A teveacutekenyseacuteg kategoriaacuteinak oumlsszefuumlggeacutese Realistikus eacutes subjectivistikus felfogaacutes Eacutervek mellete eacutes ellene

A 63mdash65 sect-ok fejtegeteacutesei azon kategoacuteriaacutekat kiacutevaacutentaacutek tisztaacuteba hozni melyek a teveacutekenyseacutegre aacuteltalaacuteban alkalmaztatnak Ilyenekuumll ismerjuumlk a keacutenyszerűseacuteget eacutes szabadsaacutegot a kettő koumlzoumltti eldoumlntetlen lehetőseacuteget a keacuteszteteacutest stb s ezeknek vonatkozaacutesait proacutebaacuteltuk taacuteblaacutezati fokokban oumlsszeaacutelliacutetani A fejtegeteacutesek azonban nem hatoltak kellő tisztasaacuteggal a dolog meacutelyeacutebe s azeacutert meacuteg egyszer felvesszuumlk ezen kategoacuteriaacutek logikai oumlsszefuumlggeacuteseacutenek keacuterdeacuteseacutet

Uacutegy laacutetszhatik első tekintetre mdash s mi is uacutegy tettuumlk a 64 sect-ban mdash mintha a kategoacuteriaacutek koumlzoumltti alapkuumlloumlnbseacuteget az keacutepezneacute hogy a keacutenyszerűseacuteg az oumlntudatlan a keacuteszteteacutes eacutes szabadsaacuteg az oumlntudatos teveacutekenyseacuteghez van koumltve S teacutenyleg a realitaacutesban iacutegy talaacuteljuk megosztva ott ahol csak mechanikai szempontokat alkalmazunk a logikai axioma szerint (bdquoaz erősebb győz) csak a keacutenyszerűseacuteg uralkodik mdash lehet ennek eredmeacutenye fokozatos leszoriacutetaacutesnak műve de ez is az axioma alapjaacuten eacuterthető mdash ellenben ahol az oumlntudat leacutep fel ott az elteacutereacutes lehetőseacutege tehaacutet a keacutetely a keacuteszteteacutes eacutes a szabadsaacuteg laacutetszik fennforogni Miacuteg peacuteldaacuteul a kellő gőzerő a vonatot biztosan megindiacutetja ha nem is hirtelen raacutentaacutessal mdash addig az oumlntudat eleacute aacutelliacutetott indiacutetoacute keacutep indithat is nem is keacutesztet mdash de az Eacutenneacutel az eredmeacuteny keacutetesnek laacutetszik Ily moacutedon a keacutenyszerűseacuteg eacutes a keacuteszteteacutes a valoacutesaacutegban meglevő keacutetfeacutele viszonyuacutel tűnik fel realis vonatkozaacutesuacutel melyre neacutezve a szereplő teacutenyezők minőseacutege keacutepezneacute a kuumlloumlnbseacuteg alapjaacutet Ezt roumlvidseacuteg okaacuteboacutel realistikus neacutezetnek fogjuk nevezni (Ilyen Aquinoacutei Tamaacuteseacute is l 73 sect) Ezen neacutezet szerint az oumlntudatlan termeacuteszetben a keacutenyszerűseacuteg az oumlntudatos szellemneacutel a keacuteszteteacutes (Zwang eacutes Sollen) volnaacutenak a teveacutekenyseacuteg megjeleneacutesi formaacutei

Ezen neacutezet azonban azon logikai axiomaacutenak mond ellen amely szerint 2gt1 azaz feltehetőnek engedi meg azt hogy az oumlntudatnaacutel a gyengeacutebb legyen az erősebb uacutegyhogy a szellem a koumlrnyezetnek minden hatalmaacuteval szemben absolut oumlnerővel tarthatja fenn magaacutet S ezen logikai neheacutezseacuteg keacutepezi a szabadsaacuteg keacuterdeacuteseacutenek bonyodalmassaacutegaacutet Ezen neheacutezseacuteget megakarja szuumlntetni a maacutesik felfogaacutes melyet subjectivistikusnak lehet nevezni s melynek gyoumlkeacuterszaacutelai a kriticismusban keresendők E szerint a keacutenyszerűseacuteg eacutes keacuteszteteacutes nem a valoacutesaacutegnak realis vonaacutesai hanem felfogaacutesunk moacutedjai (bdquoDenkmodus mint Simmel nevezi) azaz cselekveacutesuumlnk subj formaacutei Ezen neacutezet a kriticismusra taacutemaszkodva azt volna keacutenytelen taniacutetani hogy a valoacutesaacutegra neacutezve a keacutenyszerűseacuteg eacutes keacuteszteteacutes egyformaacuten lehetseacuteges kategoacuteriaacutek enneacutelfogva a noumenonra egyaacuteltalaacuteban nem alkalmazhatoacutek A positiv ismeret enneacutelfogva a keacutenyszerűseacuteg neacutelkuumll is lehetseacuteges volna s pusztaacuten a teacutenyek oumlsszeaacutelliacutetaacutesaacutera szoriacutetkozneacutek


___________________________________________________________________________________


Azonban ezen neacutezet elleneacuteben keacutet teacuteny helyezkedik Előszoumlr amaz ismeretes axioma hogy 2gt1 az elkeruumllhetetlenseacuteg jellemeacutevel ott aacutell akkor is ha azt hisszuumlk hogy a valoacutesaacutegban nem alkalmazzuk A keacutenyszerűseacuteg tehaacutet teacutenyleg megvan a szellemi valoacutesaacutegban is mint elkeruumllhetetlenseacuteg Maacutesodszor pedig teacutenyleg van az oumlntudatban annak lehetőseacutege hogy az ő koumlzbenjaacuteraacutesaacuteval indul meg a gyengeacutebb indoknak a teveacutekenyseacutege Teacutenyleg tehaacutet a keacutenyszerűseacuteg eacutes keacuteszteteacutes nemcsak az eacutertelemnek kategoacuteriaacuteja hanem az objectiv viszonynak realis modusa A realitaacutes (pl 2 eacutes 1) termeacuteszete olyan hogy a mi eacutertelmuumlnk olyannak uacutegy ahogy a realitaacutes van keacutenytelen azt elismerni A keacutenyszerűseacuteg eacutes keacuteszteteacutes enneacutelfogva csak laacutetszoacutelag egyeznek a futurum eacutes praeteritum termeacuteszeteacutevel ezek subjectiv kategoacuteriaacutek amazok a valoacutesaacutegban laacutetszanak gyoumlkerezni

Miben rejlik tehaacutet a keacutenyszeriacuteteacutes eacutes keacuteszteteacutes kuumlloumlmbseacutegeacutenek alapja leacutelektani vagy metaphysikai kategoacuteriaacutek-e ezek azaz pusztaacuten eacuterzelmeken vagy teacutenyeken alapulnak-e

Ennek eldoumlnteacuteseacutere kuumlloumlnbseacuteget kell tenni a ratio cognoscendi eacutes a ratio essendi koumlzoumltt mdash aminek oumlsszekevereacutese keacutepezi a zavarnak alapokaacutet A keacutenyszerűseacuteg eacutes keacuteszteteacutes kuumlloumlnboumlzeacuteseacutet mindenesetre eacuterzelmek alapjaacuten vesszuumlk eacuteszre Amazt az elkeruumllhetetlen koumltoumlttseacuteg eacuterzeteacuteből ismerjuumlk meg mdash emezt a koumltoumlttseacuteg gyengeacutebb fokaacuteboacutel vagy aacuteltalaacuteban hiaacutenyaacuteboacutel koumlvetkeztetjuumlk Hogy taacutemasz neacutelkuumll el kell esnem ez felteacutetlenuumll keacuteteacutertelműseacuteg neacutelkuumll bizonyos hogy azonban joacuteteacutekony ceacutelra peacutenzt adjak az akaratomnak hatalmaacutera van bizva Amott teljesen koumltoumlttnek emitt hatalmasnak eacuterzem magamat keacutet alternatiacuteva koumlzoumltt az egyiket megvaloacutesiacutetani Amott keacutenyszeriacutetettnek emitt keacutesztetettnek eacuterzem magamat A kuumlloumlnbseacuteget mely ezen iacuteteacuteletekre raacutevisz az oumlnprojectioacutemnak maacutes aacuteltali hataacuterozottsaacutega eacutes (a maacutesik esetben) hataacuterozatlansaacutega keacutepezi

Az eacuterzeacutes tehaacutet csak egy hataacutesnak a koumlvetkezmeacutenyeacutet mutatja A keacutenyszeriacuteteacutesneacutel a hatoacute erősebb mint eacuten a keacuteszteteacutesneacutel eacuten vagyok erősebb mint a hatoacute Amott az eacuten oumlnprojectioacuteja eacutes a hatoacute koumlzti viszony be van fejezve mint teacuteny aacutell előttem s annyiban raacutemneacutezve e teacuteny elkeruumllhetetlen jelen (= valoacutesaacuteg) figyelmem aacuteltal hataacuterozottan szegzett keacutep gyanaacutent leacutetezik Ez a valoacutesaacuteg (Wirklichkeit) Emitt az oumlnprojectioacute eacutes a hatoacute koumlzoumltti viszony kezdeteacuten vagy folyamataacuteban van meacuteg vagy eacuten vagy a hatoacute leszuumlnk erősebbek eredmeacuteny meacuteg nincsen mit a figyelem hataacuterozottan szegezhetne azt azonban eacuterzem hogy oumlnerőm meacuteg eacutel s azeacutert biacutezom benne Ez a lehetőseacuteg (Moumlglichkeit) mely a joumlvőben előaacutellhat Mihelyest maacuter most valamit a befejezettseacuteg staacutediumaacuteban neacutezek az raacutem neacutezve eldoumlntoumltt kuumlzdelemnek eredmeacutenye elkeruumllhetetlen jelen megvaacuteltoztathatatlan teacuteny mely erősebb mint eacuten Ily moacutedon boruacutel a muacuteltra a keacutenyszerűseacuteg hideg koumldoumls leple Mihelyest a dolog meacuteg nincs eldoumlntve oumlnerőm elkeruumllhetőnek keacutepzeli a doumlnteacutes a joumlvőbe tovaacutebb torloacutedik eacuten vagyok erősebb a hatoacutenaacutel

Eszerint a keacutenyszerűseacuteg eacutes keacuteszteteacutes eacuterzelmei azt jelzik hogy valamely realis viszonyban a hatoacute erősebb vagy gyengeacutebb mint eacuten A keacutenyszeriacutető tehaacutet a szabad eacutes naacutelamnaacutel erősebb a keacutesztető a naacutelamnaacutel gyengeacutebb s azeacutert aacuteltalam korlaacutetolt realitaacutes A keacutenyszerűseacuteg tehaacutet a gyengeacutenek a keacuteszteteacutes a szabadnak iraacutenyaacuteban aacutell fenn Ebből eacuterthető hogy a koumltelezettseacuteg csak a szabadsaacuteg mellett lehetseacuteges Aki gyengeacutebb mint a hatoacute azt keacutenyszeriacutetik aki erősebb mint a hatoacute azt csak keacutesztetik megszoriacutetjaacutek de le nem nyomjaacutek A muacuteltra neacutezve (tehaacutet a valoacutesaacutegra mert ez a multnak eredmeacutenye) tehaacutet nem leacutetezik csak keacutenyszerűseacuteg meacuteg ha olyan indifferentia lett volna is az akarat oldalaacuten amilyent az indeterminismus aacutelmodik mdash akkor is a muacutelt oumlsszefuumlggeacuteseacuteben keacutenyszeriacutetettnek laacutetszik mert 2gt1 az erősebb győz Ellenben a joumlvőre neacutezve nincs keacutenyszerűseacuteg az csak keacuteszteteacutes lehetőseacuteg ha meacutegis azt aacutelliacutetjuk roacutela hogy el van doumlntve akkor csak a multnak analogiaacutejaacutet csuacutesztatjuk helyeacutebe vagy pedig az abstract axiomaacutet bdquoaz erősebb győz tartjuk szem előtt de az bdquoerősebbnek helyeacutet uumlresen hagyjuk vagy X-szel dolgozunk

A keacutenyszerűseacuteg eacutes keacuteszteteacutes koumlzoumltt van-e tehaacutet realis metaphysikai kuumlloumlnbseacuteg Nincsen mert a valoacutesaacuteg az axioma alapjaacuten halad bdquoaz erősebb győz Azeacutert valoacutesaacuteg mert ezen axioma eacuterveacutenyre jutott benne Mindenuumltt az erősebb az ami megvaloacutesult A vilaacutegformula megvaloacutesulaacutesi moacutedja enneacutelfogva a keacutenyszerűseacuteg Ott is ahol szabadon vaacutelasztunk ott is a formula eacuterveacutenyesuumll mert ezen esetben az erősebb eacuten vagyok a vaacutelasztoacute Ezen alapul minden gondolkodaacutesunk eacutes szaacutemiacutetaacutesunk Vagy eacuten vagy maacutes az erősebb de a vilaacuteg organismusaacuteban mindennek meg van a helye uacutegy mint hatalmi reacuteszlete hataacuterozza Amikor tehaacutet a multra pillantok a vaskeacutenyszerűseacutegen kiacutevuumll egyebet nem talaacutelok

Nem marad enneacutelfogva egyeacuteb haacutetra mint a keacuteszteteacutest is a keacutenyszerűseacuteg egyik formaacutejaacuteul felfogni Uacutegy laacutetszik ez az egyetlen koumlvetkezmeacuteny A keacuteszteteacutes objectiv megfelelője a keacutenyszeriacuteteacutes fokozatos alkalmazaacutesa a keacuteszteteacutes az ellenaacutellaacutes aacuteltal folyamataacuteban megakasztott keacutenyszerűseacuteg Valamint a szikla eacutevszaacutezadokig ellenaacutellhat baacuter a tenger hullaacutemai szeacutetmaacutellaacutesra folyton keacutesztetik mdash uacutegy ellenaacutellhatunk mi is ideig-oacuteraacuteig baacuter minden koumlrnyezeti inger folyton arra keacutesztet hogy meghajoljunk Az eredmeacuteny pedig attoacutel fuumlgg a koumlrnyezet erősebb-e mint eacuten vagy eacuten a koumlrnyezetneacutel S mitől fuumlgg az eacuten erősseacutegem Attoacutel hogy az eacuten eacuterteacutekem nagyobb vagy kisebb-e az inger eacuterteacutekeacuteneacutel A legeacuterteacutekesebbnek hatalmaacuteval szemben megtoumlrik az eacuterteacutektelennek keacuteszteteacutese


___________________________________________________________________________________


S maacuter most veacuteglegesen feleljuumlnk arra a keacuterdeacutesre realis kategoriaacutek-e a keacutenyszerűseacuteg eacutes a keacuteszteteacutes vagy subjectiv kategoria mind a kettő vagy egyik realis a maacutesik pedig idealis Az előzmeacutenyek elegendők-e maacuter e keacuterdeacutes eldoumlnteacuteseacutere Proacutebaacuteljuk

Olyan eacutertelemben mintha a valoacutesaacuteg tőluumlnk fuumlggetlen leacuteteacuteben keacutenyszerűseacuteg eacutes keacuteszteteacutes kuumlloumln kategoriaacutek volnaacutenak melyeknek egyike az oumlntudatlanra a maacutesika az oumlntudatra vonatkozneacutek senki sem fogja a dolgot felfogni A valoacutesaacuteg nem fuumlggetlen tőluumlnk mdash az mindig a mi valoacutesaacutegunk Ebben az aacuteltalunk felfogott valoacutesaacutegban az objectiv vilaacutegban pedig csak egy axioma uralkodhatik az eacutertelem axiomaacuteja bdquoaz erősebb győz Ha ettől elteacuteruumlnk egeacutesz vilaacutegunk oumlsszeomlik mint az uumlres kaacutertyahaacutez Legyen e valoacutesaacuteg tartalma eacutes minőseacutege akaacutermilyen annak relatioacuteiban ezen axioma csalhatatlan Enneacutelfogva a realis vilaacuteg teveacutekenyseacutegi relatioacuteiban csak a keacutenyszerűseacuteg a realis kategoria eacutertve azt a 2gt1 teacutetel logikai formaacutejaacutenak uacutetmutataacutesa szerint Ez raacutenkneacutezve kikeruumllhetetlen elv s azeacutert egeacutesz eacutertelmi vilaacutegunkban szuumlkseacutegkeacutepen uralkodoacute Lehetne erre azt megjegyezni hogy ez is csak subjectiv elv s akkor igazat adnaacutenk neki ha a subjectiv = psychologiai eacutertelmeacuteben volna aacutelliacutetva De nem adnaacutenk neki igazat ha pusztaacuten psychologiainak venneacute azaz csak a felfogaacutesra neacutezve fennaacutelloacutenak Ezen elv nemcsak az Eacutennek oumlntudataacuteban hanem az Eacutennek egeacutesz structuraacutejaacuteban eacuterveacutenyes s minthogy e structura az Eacutennek ellent nem mond azeacutert uacutegy aacutelliacutethatjuk oda a dolgot hogy a 2gt1 elve nemcsak az Eacutenre hanem a Nem-eacutenre is vonatkozik mdash amivel a psychologiai vonaacutest megőriznők s egyuacutettal objectiv eacutes realis eacuterteacutekeacutet is megtartanoacutek

Igy eacutertve a dolgot a keacuteszteteacutes nem volna maacutes mint ellentaacutellaacuteson megtorloacutedott keacutenyszerűseacuteg mely eredmeacutenyhez meacuteg nem jutott Ezen ellenaacutellaacutes abban fejlik ki amire a keacutenyszeriacutető hat s objectiv veacuteve minden kezdő eacutes haladoacute keacutenyszeriacuteteacutes csak keacuteszteteacutes Ott pedig ahol ezen kezdő keacutenyszeriacuteteacutes tudomaacutesunkra jut ott a keacutenyszeriacuteteacutes mint keacuteszteteacutes oumlntudatba leacutep fel ott az oumlntudatot koumlti eacutes koumltelezi A kuumlloumlnbseacutegek soraacuteboacutel azonban el nem hagyhatoacute az hogy ezen keacuteszteteacutes az oumlntudatra neacutezve ideiglenes vagy aacutellandoacute s a keacutesztetőnek eacuterteacuteke szerint tuacutelsuacutelyozoacute vagy csak nyugtalaniacutetoacute lehet Ezen keacutet vonaacutes azutaacuten egyben is jaacuterhat az eacuterteacutekesebb aacutellandoacutean a keveacutesbbeacute eacuterteacutekes ideiglenesen keacutesztet Amazzal szemben aacutellandoacutean koumltelezettnek emezzel szemben ideiglenesen izgatottnak eacuterezhetem magamat S az oumlntudat ezen keacuteszteteacutese az amit koumltelezettseacutegnek nevezuumlnk A neacutev enneacutelfogva pusztaacuten az oumlnelhataacuterozaacutesra vonatkozoacutelag bir eacutertelemmel az egyes oumlsztoumlnoumlk (alsoacutebb eacuterteacutekűek) nyugtalaniacutetanak eacutes izgatnak de nem koumlteleznek Csak a legfőbb eacuterteacutek mi magunk az intelligentia izgat bennuumlnket aacutellandoacutean csak azzal szemben (azaz magunkkal szemben) eacuterezzuumlk magunkat koumltelezetteknek

Ezen keacuteszteteacutes fokai koumlzoumltt van tehaacutet kuumlloumlnbseacuteg Az első fokon meacuteg egeacuteszen szabadnak eacuterzem magamat a maacutesodikon maacuter keacutetelkedem a magam erejeacuteben a harmadikon remeacutenylek meacuteg a negyediken meg vagyok koumltve (valoacute) de nem eacutertem az oumltoumldiken meg vagyok koumltve s belaacutetom hogy maacuteskeacutepen nem tehetek Ez utoacutebbi esetben a keacuteszteteacutes eacutes keacutenyszerűseacuteg oumlsszeesnek

Ekkeacutep a keacuteszteteacutes lassuacute erősboumldeacutese folytaacuten a szabadsaacuteg a keacutenyszerűseacutegbe megy aacutet Realiter amannak az oumlnprojectioacute korlaacutetlansaacutega emennek kikeruumllhetetlen koumltoumlttseacutege felel meg Az oumlntudatra neacutezve ezen fokok az akaraacutes (szabadsaacuteg) keacutetkedeacutes remeacuteny keacuteszteteacutes eacutes keacutenyszer formaacuteiban nyilvaacutenulnak Vajjon azonban ez egy folytonos sor vagy maacutes elrendezkedeacutes szuumlkseacuteges az egyes tagok koumlzt Uacutegy hiszem hogy a megfelelő eacuterzelmek analysise a keacuteszteteacutest a sor elejeacutere teszi nem egyeacuteb van benne kifejezve mint a szabad eacutes hatalmas Eacutennek első megtaacutemadtataacutesa Azutaacuten koumlvetkezik a keacutetkedeacutes remeacuteny csuumlggedeacutes eacutes megadaacutes (keacutenyszerűseacuteg)

Logikailag tehaacutet a keacuteszteteacutes eacutes keacutenyszerűseacuteg a teveacutekenyseacutegnek kezdő eacutes veacutegpontjai A keacuteszteteacutes a leggyengeacutebb izgataacutes a keacutenyszeriacuteteacutes a legerősebb amott a teveacutekeny teacutenyező szabad emitt egy iraacutenyba szorult s koumltoumltt Amikor tehaacutet keacuteszteteacutesről beszeacuteluumlnk akkor kiteacutereacutes lehetseacuteges toumlbb iraacutenyban amikor keacutenyszeriacuteteacutesről akkor egy iraacutenyban valoacute hataacuterozottsaacutegot eacutertuumlnk alatta

Keacutetseacutegtelen ezek utaacuten hogy a keacuteszteteacutes eacutes keacutenyszeriacuteteacutes a megfelelő eacuterzelmek alapjaacuten jut tudomaacutesunkra De bizonyos az is hogy ennek a valoacutesaacutegban az izgatoacute eacutes taacutemadott erőviszonyai felelnek meg S ott ahol oly teacutenyezővel aacutellunk szemben melynek ereje nagyobb mint alkotoacute momentumainak mindegyike kuumlloumln-kuumlloumln maacutesroacutel nem is lehet szoacute mint keacuteszteteacutesről A keacutenyszeriacuteteacutes csak ő tőle magaacutetoacutel szaacutermazhatik

67 sect A keacutet antinomia megoldaacutesa a koumltelezettseacuteg eacuterzeteacuteből lehetseacuteges Ezen eacuterzet termeacuteszetrajza eacutes alkotoacute teacutenyezői

Azonban ha a dolog iacutegy aacutell roumlgtoumln neheacutezseacutegek goumlrduumllnek utunkba Az egyik az hogy akkor a keacuteszteteacutes a legenyheacutebb keacutenyszer pedig a koumltelesseacutegről azt hisszuumlk hogy a leghatalmasabb A maacutesik az amire maacuter a


___________________________________________________________________________________


49 sect-ban figyelmeztettuumlnk hogy a szabadsaacuteg eacutes koumltelezettseacuteg egymaacutesnak ellentmondani laacutetszanak Mielőtt ezen ellentmondaacutesokat megoldanoacutek szuumlkseacuteges lesz a koumltelezettseacuteg eacuterzelmeacutet tuumlzetesebb leacutelektani elemzeacutesnek alaacutevetni Vegyuumlnk e ceacutelboacutel egy concret peacuteldaacutet

Koumlteles vagyok gyermekemet felnevelni Mit jelent ez Mi maacuter annyira megszoktuk az abstractumok honaacuteban jaacuterni hogy egy ilyen concret eset elemzeacutese szinte neheacutezseacutegeket okoz A fenti mondaacutesban a gyermek a neveleacutes fogalmai meacuteg eleacuteg tiszta vilaacutegiacutetaacutesban aacutellanak de maacuter a bdquokoumlteles terminusaacutenaacutel nem egy ember fogja fuumlleacutet vakarni Vajjon mit jelent ez a furcsa szoacute bdquokoumltelesrdquo Haacutet bizony ez fogas keacuterdeacutes eacutes szaacutelkaacutes keacuterdelem s nem csodaacutelkozunk azon hogy a legtoumlbb ember a bdquokoumlteles szoacutera semmit sem gondol de mindenik eacuterez valamit Mit eacuterez tehaacutet mellette Ezt ismernuumlnk kell mert ez az eacuterzeacutes azon indok mely a neveleacutes cselekedeteacutere hiacutev fel

Mifeacutele indokok biacuternak maacuter most ezen cselekedetre Elsősorban a termeacuteszeti oumlsztoumln mely eleacuteg homaacutelyos terminussal azonban most nem fogunk bajloacutedni E mellett maacutesodszor a gyermeken valoacute koumlnyoumlruumllet eacutes sajnaacutelkozaacutes is oumlsztoumlnoumlz Azutaacuten harmadszor taacutersaink rosszaloacute szavaacutetoacutel is feacuteluumlnk s veacutegre negyedszer az aacutellami hatalom sanctioacuteja valamint oumltoumldszoumlr az Isten szava is indiacutetoacuteul szolgaacutel Ime ezek azon hatoacutek melyek eacuten reaacutem befolynak s engem gyermekem neveleacuteseacutere keacutesztetnek

De ez meacuteg csak a kuumllső soumlveacuteny melyen beluumll rejlik a koumltelezettseacuteg eacuterzete Mifeacutele eacuterzet tehaacutet ez honnan szaacutermazik Nyilvaacuten kuumllső szaacutermazaacutesaacutenak forraacutesaacutet a felsorolt indokokban kell keresnuumlnk de maga az eacuterzeacutes csak belső magunkboacutel fakadhat Ezen eacuterzeacutes az 1 2 indokoknaacutel teljesen positiv hataacutes az oumlsztoumln eacutes a szeretet positiv erőkkeacutent szinte toljaacutek eacutes szoriacutetjaacutek az Eacutent ezen cselekedetre A 3 4 5 indokok előszoumlr feacutelelemmel hatnak valljuk be magunknak a homerosi mondaacutest ὄπιν ἀλεγίζω Miben aacutell tehaacutet a koumltelezettseacuteg eacuterzet Mind az 5 esetben bizonyos faacutejdalmas eacuterzetben melynek megszűneacuteseacutet a cselekedet veacutegrehajtaacutesaacutetoacutel remeacutenylem

Aacutemde ezen faacutejdalmas eacuterzeacutes maacutes mint az Eacuten koumltelezettseacutege e koumltelezettseacuteg csak tudomaacutesomra jut ezen feszeacutelyeztető eacuterzelmekben Miben aacutell az Eacutennek aacutellapota melyet koumltelezettseacutegnek nevezuumlnk Ezen keacuterdeacutesre feleletet senki sem tud adni Ez ugyanazon aacutellapot eacutes teacuteny amelyet az oumlnelhataacuterozaacutesnaacutel talaacuteltunk Az oumlnelhataacuterozaacutes a kuumlzdelem nemtudatos mysteriuma a koumltelezettseacuteg ezen kuumlzdelem utaacuten helyreaacutellott nyugalom melyben az Eacuten bizonyos hataacuterozott iraacutenyuacute oumlnprojectioacuteja el van doumlntve Miben aacutell az Eacutennek ezen keacuteszseacutege a cselekedetre azt nem birjuk megfogni de bizonyos hogy az Eacuten keacuteszseacutege melyet a cselekedet koumlvet tehaacutet kuumlzdelemnek eredmeacutenye mely vagy a motivumok eacutes az Eacuten koumlzoumltt vagy az Eacutenalany eacutes Eacutentaacutergy koumlzoumltt viacutevatott s most maacuter eldőlt

A koumltelezettseacuteg eacuterzete enneacutelfogva helyesen van a bdquokoumltoumlttseacuteggel etymologiailag kapcsolatba hozva A koumltelezettseacuteg eacuterzete kellemetlen eacuterzet s mint ilyen a szabad eacutes hatalmas Eacutennek mindenesetre szenvedő aacutellapotaacutet jelzi de az Eacuten nincs egeacuteszen lekoumltve csak keacutesztetik valamire ha idegen erő proacutebaacutelja koumltni akkor az Eacuten kisiklik karjai koumlzuumll a megkoumlteacutes csak akkor biztos ha oumlnmagaacutet koumlti meg az Eacuten maga Ezen szenvedő aacutellapot eacuterzete nem eacuterzeacuteki szenvedeacutes nem is nevezhető faacutejdalomnak hanem csak feszeacutelyezteteacutesnek tehaacutet kellemetlennek S ezen minőseacutege sohasem vaacuteltozik Akaacuter az Isten imaacutedaacutesaacutera akaacuter a gyermekek szereteteacutere akaacuter hitvesi hűseacutegre akaacuter hazaacuteeacutert valoacute kuumlzdelemre akaacuter tanulaacutesra akaacuter mulataacutesra akaacuter műalkotaacutesra akaacuter jaacuteteacutekra akaacuter munkaacutera vagyok koumltelezve mdash ez mindig szabadsaacutegom feszeacutelyezteteacutese annaacutelfogva kellemetlen eacutes szenvedőleges aacutellapot A koumltelesseacuteget nem lehet tisztaacuten oumlrvendő leacutelekkel teljesiacuteteni az oumlroumlmbe mindig belevegyuumll a koumltoumlttseacutegnek baacutermilyen minimaacutelis uumlroumlm-csoumlppje Ezen keserűseacuteget meg tanuljuk mellőzni mdash gyakorlat aacuteltal megszokjuk innen veszi a neacutemet bdquoPflicht (pflegen) elnevezeacuteseacutet miacuteg a teacutenynek megfelelőbb terminus a bdquoVerbindlichkeit s a roacutemai ellenaacutelloacutenak (officium quod ob-ficit) nevezi mert szabadsaacutegunknak ez az ellenaacutelloacute korlaacutetja

De az Eacuten a koumltelesseacuteg eacuterzeteacuteben nem koumlttetik meg teljesen mindig van szabad reacuteszlet mely a koumltelesseacuteg mellett elhaladhat vagyis a koumltelesseacuteget mellőzheti megkeruumllheti A koumltelesseacuteg tehaacutet mint a 66 sect-ban mondtuk a szabadra eacutes hatalmasra vonatkozik S abban hogy az Eacuten a koumltelesseacuteget teljesiacuteti mindig van enneacutelfogva a szabad Eacutennek reacutesze mert ő fogadta el a koumltoumlttseacuteget s az ő szabadsaacutega hajtja veacutegre ezen szabadsaacutegban rejlik azon oumlroumlm eacutes megnyugvaacutes mely a koumltelesseacuteg teljesiacuteteacuteseacutet mindenkor koumlveti Mert ha vis maior szabta reaacutenk akkor ő a felelős ha pedig eacuten magam vaacutellaltam akkor Eacuten vagyok a teljesiacuteteacutes utaacuten az erősebb aki győzoumltt (mert megvaloacutesiacutetottam amit akartam) s e győzelemmel magaacutehoz teacutert vissza egyseacutegeacutebe

A koumltelezettseacuteghez enneacutelfogva mindig kell 1 a hatoacute mely koumlt eacutes 2 Eacuten akit megkoumltnek A koumltelezettseacuteg eacuterzete ezen koumltoumlttseacutegnek eacuterzete azeacutert mindig kellemetlen de a teljesiacuteteacutese helyrehozza az Eacuten egyseacutegemet s megnyugtatja bdquolelkemet mint mondani szoktaacutek Ez a bdquokoumlteles szoacutenak eacutertelme a fenti peacuteldaacuteban is A koumltelezettseacuteg eacuterzeteacutetől elvaacutelaszthatatlan a szenvedőleges vonaacutes eacutes a kellemetlen megszoriacutetaacutes Vagy positiv


___________________________________________________________________________________


eacuterzet nehezedik reaacutem (oumlsztoumln szeretet) vagy a feacutelelem koumlti meg reacuteszben vagy egeacuteszben oumlntudatomat S ezen aacutellapotot eacutertjuumlk a koumltelezettseacuteg neve alatt

Ezen termeacuteszete a koumltelesseacutegeacuterzetnek azonban meacuteg erősebbnek tuumlnteti fel a sect elejeacuten feltuumlntetett antinomiaacutek suacutelyaacutet Hogyan eacutertendők meacutegis ezen teacutenyek A keacutesőbbi elmeacutelkedeacutesekre biacutezvaacuten a kiegeacutesziacuteteacutest most csak a koumlvetkező meggondolaacutest hozom fel

Az első antinomiaacutenak azt aacutelliacutetottuk hogy a keacuteszteteacutes a legcsekeacutelyebb keacutenyszer s meacutegis a koumltelesseacuteg felteacutetlenuumll koumlveteli tőluumlnk teljesiacuteteacuteseacutet Ezt a koumlvetkező teacutenyekből lehet megeacuterteni A gyermeket fejlődeacutese minden faacutezisaacuteban azon oumlsztoumln tartja mely naacutela legerősebb Első eacuteveiben a mozgatoacute oumlsztoumln azutaacuten az eacuterzeacutekek fejleacuteseacuteben a kiacutevaacutencsisaacuteg bizonyos dolgok tapasztalaacutesaacutera azutaacuten a fantaacutezia a serduumllő korban azutaacuten a kezdő eacutertelem kiacutevaacutencsisaacutega bizonyos időben a taacutersakeacutert valoacute rajongaacutes azutaacuten a hitves utaacuteni kereseacutes azutaacuten a hivatalaacutenak teendői s aacuteltalaacuteban az eacuteletben valoacute eacuterveacutenyesuumlleacutes (eredeti vagy betanult) uumlgyesseacutegek eacutes alkotaacutesok segiacutetseacutegeacutevel Az eacuteletceacutelok ezen periodikus vaacuteltozaacutesa eacutes ideiglenes uralma a legbiztosabb baacuter legkeveacutesbeacute szabatosan ismert teacuteny Comte az eacutertelmi fejlődeacutesben 3 periodust talaacutelt az egyesneacutel eacutes az egeacutesz emberiseacutegneacutel Minden periodusnak megvan a maga uralkodoacute planeacutetaacuteja a mozgaacutes a kiacutevaacutencsi keresgeacuteleacutes (utazaacutesi vaacutegy a fiuknaacutel) a szerelmi ideaacutelok a taacutersas ideaacutel a tudomaacutenyos vagy hivatali ideaacutel Uralkodoacute mindenkor az amely az oumlntudatra neacutezve a legerősebb ez pedig a lelki eacutelet fejlődeacutesi toumlrveacutenye aacuteltal van megszabva Amint a test teljesen kifejlett mozgeacutekonysaacutega csoumlkken s a nomaacuted gyermekből foumlldmiacuteves feacuterfiu lesz a testi termeacutekenyseacuteg fogyaacutesaacuteval pedig az eacutertelmiseacuteg uralkodik (akaacuter oumlnző akaacuter altruistikus iraacutenyban) Az oumlreg ember sem nem futkaacuteroz sem nem szeret kiveacutetelek vannak de a szerelmes futoacute bolond a veacuten korban mdash eacutepen bdquobolond A teacuteny tehaacutet az hogy a lelki fejlődeacutes toumlrveacutenye szerint az oumlntudatnak maacuter physikailag vannak uralkodoacute planeacutetaacutei S a fejlődeacutes tartalmi oldalaacutet tekintve tudjuk maacuter a 21 eacutes 27 sect-boacutel hogy veacutegső pontja az absolut abstrahaacuteloacute szabad eacutertelmiseacuteg

Vajjon keacutenytelen-e a leacutelek iacutegy fejlődni Aacuteltalaacuteban keacutenytelen ez a normativuma eacuteleteacutenek S iacutegy eacuterzi-e a leacutelek Nem addig miacuteg fiatal ezt a maga termeacuteszeteacutenek eacuterzi melyre senki sem keacutenyszeriacuteti Ő azonban suumlroumlg-forog kutat tervez alkot csak a maga belseje aacuteltal laacutetja magaacutet oumlsztoumlnoumlzve De kikeruumllheti-e ezen sornak baacutermelyik pontjaacutet Nem Veacutegzetes rendben fejlik ki mint a 65 sect-ban peacuteldaacuteul felhozott noumlveacuteny egyes functioacutei goumlrbe iraacutenyba fogjaacutek ragadni de minden functioacuteroacutel aacutell a koumlltő szava bdquoa viraacutegnak megtiltani nem lehet hogy ne nyiacuteljeacutek ha joumln a kikelet Ezen uralkodoacute planeacutetaacutet amint az ifju tudomaacutesaacutera joumltt keacuteszseacutegesen koumlveti nem idegen raacute neacutezve sőt minden maacutestoacutel eredő figyelmezteteacutest mint seacutertő insinuatioacutet indignatioacuteval utasiacutet vissza

Annak tudataacutera hogy ez neki bdquobecsuumlletbeli koumltelesseacutege mindannyiszor eacutebred valahaacutenyszor ellenaacutellaacutes maacutes iraacutenyba akarja terelni mint amelyben bdquobelseje hajtja S valamint az ifju koumltelesseacutegeacutenek tekinti a szeretőt imaacutedni uacutegy koumltelesseacutegeacutenek fogja ismerni a csalaacuted alapiacutetaacutesaacutet s mindazon eszkoumlzoumlk felhasznaacutelaacutesaacutet melyek majd erre keacutepesiacutetik S inkaacutebb belehal semhogy ezen bdquokoumltelesseacutegeacutet elmulasztanaacute a nemesebb eacuterzelmű agglegeacutenyekben rendesen van a multboacutel kimeredő ilyen megtoumlrt bdquokoumltelesseacuteg s keacutepezi azt a melancholikus haacutetteacutert melyből eacuterdekes egyeacuteniseacuteguumlk vonzoacutean kiemelkedik

Minden ilyen planeacuteta uralkodoacutevaacute lett azon eacuterteacuteke aacuteltal mellyel az Eacuten szaacutemaacutera biacuter majd Merkur majd Venus majd Mars majd a fenseacuteges Jupiter vezeacuterli leacutepteit az eacutelet feacutelhomaacutelyaacuteban Koumltelezi mindig azaz keacuteszteti az Eacutent baacuter sokszor az Eacuten nem valoacutesiacutetja meg a parancsot bdquosollicitaacutelja mdash iacutegy nevezik a leacutelektanban S amikor a leghatalmasabb bolygoacute a Neptunus tűnik fel a laacutethataacuteron mikor a Nap maga lesz uralkodoacutevaacute akkor az eacutesznek ragyogoacute feacutenye az mely az Eacutennek tudatkoumlreacutet betoumllti s ennek belaacutetaacutesa eacutes elfogadaacutesa azon aacutellandoacute sollicitator mely a lelket maga feleacute vonzza eacutes koumltelezi Proacutebaacutelja valaki ezen feacutenysugarat elfedni baacutermilyen spanyolfalak moumlgeacute buacutevik oda is a soumlteacutet eacutejszakaacuteba is behatol egyforma melegiacutető feacutenye Aki pedig valamely gyenge pillanatban megfeledkezett arroacutel hogy ez a legnagyobb eacuterteacutek azt az alacsonyabb bdquopartialis vaacutegy elneacutemulaacutesa utaacuten a felhőkből kitoumlrő napsugaacuter eacutejjel-nappal ki fogja taniacutetani hogy mi az eacuterteacutekes Baacuterhova rejtőzik a zsoltaacuter szava szerint bdquoime ott is vagy mdash Proacutebaacutelj koumlnnyelműen egy eacutelőleacutenyt megoumllni halaacutelod perceacuteig fogod eacuterezni az eacutesz szemrehaacutenyaacutesaacutet ha semmi jogi koumltelezettseacuteget nem is eacuterezteacutel eacuteleteacutenek megkiacutemeacuteleacuteseacutere Aki ezen finomsaacutegokat eacuteleteacuteben soha nem eacuterezte az Cathreinnal bdquooumlroumlk tűz utaacuten fog eszeveszetten kiabaacutelni mdash de ezen alacsony niveau az eacuterteacutekelmeacutelet szerint nem is competens arra hogy a felsőbb eacuteletformaacutekroacutel iacuteteacutelkezzeacutek

A keacuteszteteacutes enneacutelfogva a leggyengeacutebb keacutenyszer de ha a legfőbb eacuterteacutek keacuteszteteacutese koumlvetkezik be akkor az intelligentiaacutera neacutezve a legerősebb keacuteszteteacutes S azeacutert ez esetben a koumltelesseacuteg a legerősebb keacutenyszer meacutegpedig azeacutert mert magaacutet keacutenyszeriacuteti az intelligentia minthogy az aki keacutesztet s az akit keacutesztetnek egy eacutes ugyanaz magaacutetoacutel tehaacutet meg nem szabadul Patriae quis exul se quoque fugit keacuterdi Horatius A keacuteszteteacutes eacutes keacutenyszerűseacuteg antinomiaacutejaacutet tehaacutet az ontogenesis segiacutetseacutegeacutevel maradeacutek neacutelkuumll meg lehet fejteni eleinte keacutesztet mdash amikor meacuteg nem eleacuteg erős mdash azutaacuten keacutenyszeriacutet amikor maacuter uralkodoacute planeacutetaacutevaacute lett az eacutesz


___________________________________________________________________________________


S ezen gondolatsorban van a maacutesodik antinomiaacutenak megfejtő kulcsa is Igen koumlzel fekszik ugyanis azon gondolat hogy a koumltelezettseacuteg a szabadsaacutegnak ellenteacutete mert ha valaki bdquoszabad hogy lehet az bdquokoumltelezve Itt laacutetszik a 63mdash66 sect-ok logikaacutejaacutenak szuumlkseacutegesseacutege Ameddig a szabadsaacuteg eacutes keacutenyszerűseacuteg fogalmait homaacutely fedi addig folyton ellenmondaacutesnak fog tetszeni a szabadnak megkoumlteacutese Most azonban az egeacutesz antinomia egyszerű fallacia dictionis keacutepeacuteben aacutell előttuumlnk a szavakkal maacutes eacutertelmet koumltoumlttuumlnk oumlssze s ez zavarja meg az oumlsszhangot Logikailag felelemezve a dolgot ahogy a koumlvetkezőkben megtesszuumlk semmi ellenmondaacutest benne nem lehet talaacutelni

Ki a szabad Az aki erős annyira hogy maacutesoktoacutel menekuumlljoumln Ki a keacutenyszeriacutetett Az akit maacutesnak hataacutesa korlaacutetol annyira hogy a maacutesnak iraacutenyaacuteban mozog Ki a legszabadabb Az aki a legerősebb S ki a legerősebb Az aki a legeacuterteacutekesebb Az erő eacutes eacuterteacutek ezen congruentiaacutejaacutet maacuter az 51 sect-ban kimutattuk Eacutes maacuter most ki a koumltelezett Az akit nem keacutenyszeriacutetettek meacuteg akit keacutesztetnek akiben enneacutelfogva meacuteg van annyi erő hogy a keacutenyszeriacuteteacutesnek ellenaacutellhat Ebből maacuter most az antinomia ekkeacutepen oldhatoacute meg

Keacutenyszeriacutetett az akit maacutes gaacutetol oumlnprojectioacuteja iraacutenyaacuteban ezt mindenkor szem előtt kell tartani Amiacuteg az oumlntudatban sem a teljes fejlett erő sem a teljes eacuteszszerű tartalom nincsen mdash vagyis a 64 eacutes 65 sect-ok szerint ameddig nem az intelligentia teljesseacutege jutott magaacutenak oumlntudataacutera addig az Eacuten keacutenyszeriacutettetik kuumllsőtől valoacute feacutelelem vagy alsoacutebb oumlsztoumlnei csaacutebiacutetoacute eacutedesseacutege aacuteltal A gyermek tehaacutet keacutenyszer alatt aacutell toumlbb ellenaacutellaacutesra keacutepes az ifju s mi eacutertelmesebb oumlregek a magunk eszeacutevel iparkodunk benne az eacuteszt uralomra juttatni (neveleacutes aacuteltal) a feacuterfiunaacutel feltesszuumlk hogy intelligentiaacuteja megeacuterett s koumlveteljuumlk tőle (a socialis kateg imperativus l 51 sect) hogy ezt koumlvesse Ha a feacuterfiu annyira megeacuterett hogy a legfőbb eacuterteacutek felfogaacutesaacutera keacutepes akkor az eacutesz (= oumlntudat) magaacutet fogja fel taacutergyaacuteban (= eacuteszszerű ceacutel) s akkor ezen eacuteszszerű ceacutel keacuteszteti az eacuteszt Azaz a legerősebb (= legeacuterteacutekesebb) keacuteszteti a legerősebbet ez pedig annyit tesz hogy az eacutesz keacutenyszeriacuteti magaacutet Ekkeacutepen a legnagyobb keacutenyszer a legeacuterteacutekesebbnek keacutenyszerű hataacutesa a legeacuterteacutekesebbre Az azonban aki maacutestoacutel keacutenyszeriacutettetik a keacutenyszeriacutetett annaacutelfogva az aki magaacutet keacutenyszeriacuteti az a szabad A koumltelesseacuteg tehaacutet mely eacuteszszerű ceacutel keacutepeacuteben aacutell előttuumlnk a legnagyobb szabadsaacuteg mdash minden maacutestoacutel S a szabadsaacutegnak nincs is egyeacuteb eacutertelme Enneacutelfogva a koumlteles csak a szabad mert keacuteszteteacutes a koumltelesseacuteg De mert maga keacutenyszeriacuteti magaacutet azeacutert nem keacutenyszer hanem oumlnkeacuteszteteacutes az egeacutesz folyamat S iacutegy a legfőbb koumltelesseacuteg a legnagyobb szabadsaacuteg S ekkeacutepen a maacutesodik antinomia csak a szabadsaacuteg ferde felfogaacutesaacuteboacutel eredő illusio Azt hisszuumlk hogy a szabadsaacuteg absolut eacutertelmű pedig csak relativ Azt hisszuumlk oktalanul hogy a szabadsaacuteg mindentől elvon pedig csak maga aacutegteacuteteitől teheti magaacutetoacutel nem szabadul meg De valamint az oumlntudatban szabadon ragadja meg magaacutet az Eacuten s meacutegis a mindenseacutegre neacutezve szuumlkseacutegkeacutepen mdash eacutepp uacutegy a koumltelesseacutegneacutel maga koumlti meg magaacutet de a mindenseacuteg aacuteltal neki megszabott toumlrveacuteny szerint Ezen toumlrveacuteny pedig az hogy 2gt1 azeacutert az intelligentia mint legerősebb csakis maga koumltheti meg magaacutet Minden egyeacuteb magyaraacutezat absurdum A legerősebb csak a legerősebbnek lehet koumltelezettje azt keacutenyszeriacuteteni csak addig lehet amig nem bdquolegerősebbrdquo azaz amiacuteg maga eacuterteacutekeacutenek tudataacutera nem eacutebredett A rendes elmeacuteletek azonban minden genetikus menetet mellőznek felteszik hogy a gyermek lelke eacutepp oly szabad mint a felnőtteacute sőt felteszik hogy az alacsonyabb termeacuteszet ugyanoly eszes mint a legmagasabb S azeacutert mikor ellenmondaacutest laacutetnak keacuteptelen felteveacutesuumlk eacutes a teacutenyek koumlzoumltt (pl a gyenge feacuterfiu lereacuteszegsziacutek s gyilkol) akkor azt hiszik hogy a bdquomotivum győzoumltt Pedig csak a bdquomotivaacuteltrdquo volt gyenge

68 sect Nem minden keacuteszteteacutes maacuter bdquomoralisrdquo keacuteszteteacutes A bdquomoralisrdquo koumltelesseacuteg jellemzője a parancsolaacutes Ennek eacutertelme

Az eddigi fejtegeteacutesek kimutattaacutek hogy a keacutenyszeriacuteteacutes eacutes keacuteszteteacutes koumlzt milyen kuumlloumlnbseacuteg van logikailag semmi psychologiailag olyan mint a valoacute jelen eacutes a lehetseacuteges joumlvő koumlzoumltt Magaacutet a keacuteszteteacutest pedig az emberi leacutelek fejlődeacuteseacuteben kuumlloumlnboumlző alakot laacutettuk oumllteni meacutegpedig laacutettuk hogy eleinte az oumlsztoumlnoumlk adjaacutek meg az iraacutenyt keacutesőbb az eacutesz kezd harcolni ellenuumlk veacutegre az eacutesz uralomra jut s ekkor ez keacutenyszeriacuteti maacuter az Eacutent

Koumlnnyű eacuteszrevenni hogy mindezen fejtegeteacutesek a koumltelezettseacuteget aacuteltalaacutenos leacutelektani formaacutejaacuteban neacutezteacutek s hogy uumlgyet nem igen vethettuumlnk meacuteg annak bdquomoralisrdquo vonaacutesaacutera Most azonban a rajz kiegeacutesziacuteteacuteseacuteuumll ezen reacuteszlethez tuumlzetesen kell fordulnunk

E ceacutelboacutel feleljuumlnk előszoumlr azon keacuterdeacutesre vajjon minden keacuteszteteacutes moralis jellemű-e maacuter Ezen felelet vaacutelaszul fog szolgaacutelni Simmel azon teacuteteleacutere is hogy a bdquokell az erkoumllcsiseacutegnek aacuteltalaacutenos formaacuteja1 A mi 1 Simmel Gy Einleitung in die Moralwissenschaft II


___________________________________________________________________________________


fejtegeteacuteseink azt eredmeacutenyezik hogy a keacuteszteteacutes az oumlntudaton aacutetment keacutenyszer vagyis az egy ideig megakadt ellenaacutellaacutesra bukkanoacute s iacutegy fuumlggőben maradt keacutenyszerűseacuteg melynek eldoumlnteacutese az Eacuten erejeacutetől fuumlgg Ilyen eacutertelemben veacuteve a keacuteszteteacutes az oumlntudatos cselekveacutesnek aacuteltalaacutenos megelőzője ahol az inger egyszerre magaacuteval ragadja az Eacutent (pl az ifjukori oumlsztoumlnoumlk erejeacuteneacutel az aacutellatok egyeacutertelemben hataacuterozott actusainaacutel indulatok akmeacutejeacuteneacutel stb) ott nincs keacuteszteteacutes mdash ellenben ahol az oumlntudat tisztaacuten ki van fejlődve ott mindenuumltt megfontolaacutes enneacutelfogva az inger reacuteszeacuteről csak keacuteszteteacutes szerepel

Ebből maacuter most keacutet dolog koumlvetkezik amelyek az erkoumllcstanra rendkiacutevuumlli fontossaacuteguacuteak 1 a keacuteszteteacutes nem az erkoumllcsiseacuteg kizaacuteroacutelagos formaacuteja az erkoumllcsi keacuteszteteacutes a psychologiaacuteboacutel bizonyos uacutej vonaacutes aacuteltal keletkezik Enneacutelfogva igaz lehet Simmel aacutelliacutetaacutesa hogy az erkoumllcsiseacuteg vehiculuma bdquokell de nem igaz annak megfordiacutetaacutesa hogy a bdquokell mindig csak az erkoumllcsiseacutegnek vehiculuma Vannak esetek ahol a keacuteszteteacutes megvan aneacutelkuumll hogy erkoumllcsiseacuteggel volna dolgunk Itt tehaacutet meacuteg uacutejabb kutataacutesra van szuumlkseacuteg ha az erkoumllcsi koumltelezettseacuteget eacuterteni akarjuk mdash 2 Az emberi teveacutekenyseacutegek koumlzoumltt toumlbb formaacutet kell elismerni Vannak ugyanis a) keacutenyszerű actioacutek az oumlntudatlanul veacutegbemenők vannak b) keacutesztetett actioacutek melyekre az inger az Eacutent kiacuteseacutertetbe hozza azaz provokaacutelja eacutes vannak c) szabad actusok melyeket az Eacuten koumltelesseacutegből hajt veacutegre Ha a keacuteszteteacutes fogalmaacutet tisztaacuteba hoztaacutek volna akkor igen sok feacutelreeacuterteacutest ki lehetett volna keruumllni (Erről meacuteg 71 sect-ban toumlbbet) Akkor egyebek koumlzoumltt Schiller epigrammja a baraacutetok iraacutenti joacuteakaratroacutel elvesztette volna azon eacutelces eacutelt melyet Kant iraacutenyaacuteban fordiacutetottak Akkor meghagytaacutek volna mind a 3 actioacutenak sajaacutetsaacutegos eacuterteacutekeacutet s nem akartaacutek volna a legfőbbet az elsőnek utilitaacutesaacuteval lealacsonyiacutetani Akkor nem uumltkoumlztek volna meg Fichte azon mondaacutesaacuten hogy az ember minden cselekedete koumltelesseacuteg nem azon Kant-feacuteleacuten sem hogy erkoumllcsi eacuterteacuteke csak a koumltelesseacutegeacuterzetből veacutegrehajtott koumlteles cselekedetnek van Mert igaz ugyan hogy minden erkoumllcsiseacuteg a keacuteszteteacutesnek eacutes iacutegy koumltelesseacutegnek eacuterzeteacuteből szaacutermazik de nem minden cselekedet mely a keacuteszteteacutesből szaacutermazik esik mindenkor a koumltelesseacuteg eacutes iacutegy az erkoumllcsiseacuteg keruumlleteacutebe A keacuteszteteacutes jellege enneacutelfogva meacuteg maacutes vonaacutest kiacutevaacuten hogy erkoumllcsi minőseacutege legyen Eacutes eacutepen azeacutert a koumlzoumlnseacuteges szempontboacutel neacutezve az ember cselekedeteinek nagy reacutesze nem is esik erkoumllcsi megiacuteteacuteleacutes alaacute csak azon alacsony fejlettseacuteg melyen taacutersadalmunk koumlztudata meacuteg mindig aacutell magyaraacutezza hogy az utilitaristikus becsleacutest melyet a socialis bdquoereacutenyekre alkalmazunk maacuteris az ember azon legmeacutelyebb pontjaacuteig hatoloacutenak akarjuk hirdetni ahol az emberben az absolutum leacutenyege az oumlntudatos projectioacute nyilvaacutenul

Hogy ezen erkoumllcsi vonaacutest tisztaacuten feltaacuterjuk uacutejra szuumlkseacuteges az egyesnek sajaacutet eacutelettapasztalataacutera recurraacutelnunk Aki tapasztalta az eacuterteni fogja a koumlvetkezőket is aki nem tapasztalta az nem eacuterti s iacutegy a dologhoz nem szoacutelhat Mi a felnőtt embertől felteacutetlenuumll koumlveteljuumlk hogy meggyőződeacutese legyen Eacutertem ez alatt nem a bdquotudaacutes biztossaacutegaacutet (pl botanikai zoologiai toumlrteacutenelmi tereacuten) mert a teacutenyek sokszor vaacuteltoztatnak tudaacutesunkon s keacutenyszeriacutetenek bdquotudomaacutenyos meggyőződeacutesuumlnk moacutedosiacutetaacutesaacutera1 Hanem eacutertem azt a sziacutevbeli sziacutevoacutessaacutegot eacutes meleget melyet az emberi ceacutelok felől mindenki szerezni keacutenytelen Ilyen meggyőződeacutese volt Jeacutezusnak arroacutel hogy az ő szeretetparancsa a legmagasabb hogy ezt egyenesen az bdquoAtyaacutetoacutel vette Ilyen meggyőződeacutese volt maga isteni hivatottsaacutegaacuteroacutel Luthernek s ennek kifejezeacutest adott a wormsi birodalmi gyűleacutesen Eacutes iacutegy szaacutemtalan eset volna felhozhatoacute amelyekben az Eacuten teljesen beleolvadt taacutergyaacuteba uacutegyhogy ez meggyőzte annak uraacutevaacute tette magaacutet s iacutegy megkoumltoumltte Ezen bdquomeggyőződeacutest eacutertem eacuten e helyen Keacutepzeljuumlk magunknak maacuter most hogy Jeacutezus az iacuteraacutestudoacutekkal kibeacutekuumllt s a Messiaacutesnak foumlldi koronaacutejaacutet feltette volna hogy Luther maacutesnap visszavonja koumlnyveit eacutes tanait Micsoda eacuterzeacutes taacutemadna mi bennuumlnk Eacuten ennek rajzolaacutesaacutera keacutepes nem vagyok mindenki maga eacuterezze meg

S most vegyuumlnk maacutes peacuteldaacutet mely kis emberekhez jobban illik Eacuten az uacuteton egy didergő gyermeket talaacutelok Semmi koumlzoumlm hozzaacute elmehetek mellette mintha nem laacutetnaacutem Senki sem fog ezeacutert raacutem taacutemadhatni egeacutesz biztosan raacutebiacutezhatom az utaacutenam koumlvetkező utas kegyelmeacutere Sokan nem tenneacutek mert sajnaacuteljaacutek a gyermeket de maacutesok nem sajnaacuteljaacutek hozzaacute vannak szokva (pl haacuteboruban) az ilyen esetekhez s meacutegis magukhoz veszik a gyermeket baacuter nem tudjaacutek miből fogjaacutek felnevelni Mi keacutesztette A feleletet positiv indokkal ne adjuk mielőtt az ellenkező esetet megtekintenők Tegyuumlk fel hogy a gyermeket senki sem vette magaacutehoz s az aacutertatlan elpusztult Lehetseacuteges-e hogy ezen szomoruacute eset hallaacutesakor az arra mentek lelke nyugodt legyen Nem lehetseacuteges Baacutermilyen formaacuteban valamennyiben fog a szemrehaacutenyaacutes megnyilatkozni Az egyik hamar tuacutelteszi magaacutet rajta a maacutesik sajnaacutelni fogja sokaacuteig talaacuten koszoruacutet is tesz siacuterjaacutera a harmadik előtt eacutelte veacutegeacuteig szemrehaacutenyoacute pillantaacutessal ott fog aacutellni a gyermek s ettől az emleacutektől az illető el nem szakadhat Ezt nevezi az iacuteraacutes azon bdquofeacuteregnek mely soha meg nem hal De mi nem arra fektetjuumlk a suacutelyt hogy meg nem hal soha hanem arra hogy teacutenyleg feleacutebredt Ez a faacutejdalom ha muleacutekony is sokaknaacutel ez a megszegett koumltelesseacuteg feletti faacutejdalom Egeacuteszen maacutes az mint a koumlnyoumlruumllet mert ez csak a maacutes faacutejdalmaacutenak reflexe maacutes mint a magunkkal valoacute eleacutegedetlenseacuteg mert ez csak hasonloacute forma melyben csekeacutelyebb esetek feletti eacuterzeacutesuumlnk is 1 Hegel Aesth I 242 bdquoinsofern im Moralischen die subjective Seite des Wissens von den Umstaumlnden und der Uumlberzeugung vom Guten sowie der inneren Absicht beim Handeln ein Hauptmoment bilden


___________________________________________________________________________________


oumlltoumlzkoumldik ez nem szeacutegyen ez nem feacutelelem Ez a magunkkal valoacute meghasonlaacutes oumlroumlkkeacute raacutegoacutedoacute feacuterge Megnyugszunk idővel de a seb meg nem gyoacutegyul s ha vaacuteltozik a lelki klima uacutejra eacutereztetik magukat a hegek

S honnan taacutemadt ezen meghasonlaacutes oumlnmagunkkal A koumlnyoumlruumlletet leraacutezzuk magunkkal megbeacutekuumlluumlnk (ego mi ignosco mondja a Horatiusi ember) a szeacutegyenről leszokhatunk a feacutelelemtől van moacuted ezerfeacutele megszabadulni De magadtoacutel nem szabadulhatsz az oumlnmeghasonlaacutes azon kiacutenhoz hasonliacutet melyet az a szent eacuterezhetett kit hoacuteheacuterok ketteacutefűreacuteszelnek (a drezdeni keacutepcsarnok festmeacutenye szerint) S mieacutert nem alkuszik nem nyugszik nem vaacuteltoztatja neacutezeteacutet soha ezen belső biroacute Azeacutert mert ő oumlroumlkkeacute ugyanaz azeacutert nem vaacuteltozik mivel szeacutet van teacutepve azeacutert nem nyugszik s mivel ő a legmagasabb mi bennuumlnk azeacutert nem alkuszik A koumlzember bdquolelkiismeretnekrdquo nevezi ezen homaacutelyos valamit embernek keacutepzeli Smith Aacutedaacutem s bdquoman within the breast-nek nevezi Akaacuterki legyen annyi bizonyos hogy csalhatatlan vaacuteltozhatatlan legmagasztosabb mdash ő egyszoacuteval mi bennuumlnk az ami nem mi vagyunk az egyetemes intelligentia melynek mi csak determinaacutelt formaacuteit keacutepezzuumlk Ő eacuterveacutenyesuumllni akart keacutesztetett is reaacute bennuumlnket de mi gyengeacutebbek voltunk mint keacutenyelmuumlnk parancsa s mikor emez elhallgatott akkor amaz uacutejra előteacuterbe aacutellott s az Eacuten megeacuterezte hogy ez a legeacuterteacutekesebb leborul előtte s bűnbaacutenoacutean verdesi melleacutet az oumlnteacutet

Ime egeacuteszen uacutej momentum aacutell előttuumlnk A koumltelesseacuteg bdquoparancsol Azt lehet nem teljesiacuteteni de nem szabad kikeruumllni Ő sokszor nem a legerősebb de mindenkor ő a legeacuterteacutekesebb S amikor a mennyiseacutegi szempont haacutetteacuterbe szorult s az eacutesznek minőseacutegi eacuterteacutekeleacutese helyreaacutellott akkor ő lett a legerősebbeacute s vaacutedol bennuumlnket oumlnmagunk előtt A moralitaacutes tehaacutet nem pusztaacuten keacuteszteteacutes hanem elkeruumllhetetlen keacuteszteteacutes parancs melyet nem koumlvetve oumlnmagunkkal meghasonlaacutesba esuumlnk S eacutepen azeacutert mert ezen parancs a legfőbbnek szava azeacutert nem pazarloacutedik minden cselekedetre az actioacutek nagy reacutesze keacutenyszer eacutes koumlzoumlnseacuteges keacuteszteteacutes alatt aacutell csak azon cselekedetek melyeket a vilaacuteg organismusaacuteban az oumlntudatnak kell veacutegrehajtania csak azok mint legfőbbek esnek a koumltelezettseacuteg kereteacutebe S aki ezt fel nem fogja az meacuteg nem ember annak a cselekedeit olyanokul roacutevjuk fel mint az aacutellateacuteit s veacutedekezuumlnk ellene mint az aacutellat ellen erőszakkal (szemmel tartva mindenkor az oumlnceacutel eacuterteacutekeacutet eacutes ebből folyoacute meacuteltoacutesaacutegaacutet)

69 sect Az erkoumllcsiseacuteg haacuterom momentumaacutenak recapitulatioacuteja Neacutemely neacutepszerű kifejezeacutes magyaraacutezata a helytelen personificatioacuteboacutel

A megelőző sect fejtegeteacutesei az 51 sect-ban a kategorikus imperativusroacutel mondottaknak kiegeacutesziacutetői Az 51 sect felderiacutetette mikeacutep lesz az eacutesz mint ceacutel felteacutetlen paranccsaacute a 68 sect kimutatta hogy az erkoumllcsi koumltelezettseacuteg sajaacutetossaacutega eacuteppen a parancsolaacutesban fekszik A keacutet gondolatsor enneacutelfogva egy eredmeacutenyben convergaacutel s iacutegy egymaacutest taacutemogatja eacutes bizonyiacutetja Az erkoumllcsiseacuteg nem elkeruumllhető dolog az a vilaacuteg alkataacuteboacutel raacutenk haacuteramloacute oumlsztoumlnzeacutes keacuteszteteacutes mely csak azeacutert nem keacutenyszer mivel az Eacuten felfogadaacutesaacutehoz van koumltve Koumltelesseacuteg enneacutelfogva reaacutenk neacutezve minden cselekedet mely eacuteszszerű ceacutelra iraacutenyul s amelyről maacuter maga a mechanikai keacutenyszer nem rendelkezik azaz amelyet csak oumlntudatos megfontolaacutessal lehet veacutegrehajtani

A koumltelesseacuteg enneacutelfogva objective neacutezve keacutenyszerűseacuteg mert az eacutesz megvaloacutesulni keacutenytelen de subjectiv keacuteszteteacutes mert a megvaloacutesulaacutes az egyeacutennek fejlődeacutesi toumlrveacutenyeacutehez van koumltve s minthogy az egeacutesznek veacutegrehajtoacuteja az oumlntudat azeacutert a koumltelesseacuteg az oumlntudatos elfogadaacutestoacutel fuumlgg attoacutel eltekintve pedig csak mint vilaacutegkeacutenyszer (Weltzwang) keacutepzelhető Igy egyezik a koumltelesseacutegben a szabadsaacuteg eacutes keacutenyszeriacuteteacutes

Az erkoumllcsi cselekedetben tehaacutet haacuterom momentum rejlik 1 enyeacutem kell hogy legyen azaz oumlntudatomnak kell valamennyi indokolaacutes felett uralkodnia vagyis szabadnak lennie 2 eacuteszszerű ceacutellal kell biacuternia mert kuumlloumlnben nem az Eacuten az eacutesz uralkodik hanem az oumlsztoumln 3 eacuten nekem magamnak kell a ceacutelt legeacuterteacutekesebbuumll elfogadnom benne keacutenyszeriacutető motiacutevumomat meglelnem azaz tudnom kell hogy azt nekem mint eacuteszszel biacuteroacute leacutenynek koumltelesseacutegem megvaloacutesiacutetani Mindennek alapja enneacutelfogva az eacutesz absolut eacuterteacuteke ebből folyik az Eacuten szabadsaacutega (ha egyelőre csak mint postulatum is) s ugyan ebből koumltelezettseacutegem mert az absolut eacuterteacuteke = szabad = Eacuten magam s Eacuten magam koumltoumlm le magamat

Ezen eacuteszuralomnak azonban vannak fokozatai miken aacutet fejlődik s amelyeket tudomaacutenyosan előszoumlr Price proacutebaacutelt megkuumlloumlnboumlztetni1 Fichte is igen nagy energiaacuteval vaacutezolt2 Ezen fokozatokat az ujabb időben bdquosanctio neve alatt foglaltaacutek oumlssze s mi kuumlloumln fogjuk taacutergyalni (72 sect) Ezt megelőzőleg eacutes az előbbenieknek corollariumakeacutent neacutemely metaphorikus kifejezeacutesnek leacutelektani eacutertelmeacutet kell megaacutellapiacutetanunk ezzel eddigi

1 Price Richard bdquoA review of the principal questions and difficulties in morals (1758) p 328 sk 2 Fichte Sittenlehre (1798)


___________________________________________________________________________________


levezeteacutesuumlnk helyesseacutegeacutet illustraacuteljuk egyfelől a koumlvetkezőknek vilaacutegossaacutegaacutet eacutes szabatossaacutegaacutet tesszuumlk lehetőveacute maacutesfelől

Az erkoumllcsiseacutegneacutel szokaacutes ilyenfeacutele kifejezeacuteseket hasznaacutelni hogy az erkoumllcsi bdquotoumlrveacuteny bdquokoumltelez hogy ezen koumltelezeacutes bdquoparancs mely nem keacutenyszeriacutet hanem keacutesztet szoktunk lelkiismeretről mint belső bdquobiacuteroacuteroacutel beszeacutelni aki iacuteteacutel buumlntet jutalmaz helyesel eacutes rosszal az ő szava tanaacutecsol eacutes uacutetbaigaziacutet ezt a szoacutet el lehet neacutemiacutetani lehet raacute nem hallgatni stb stb Ha meg akarjuk magunkat eacutertetni akkor uacutegy beszeacuteluumlnk hogy a lelkiismeret szava szoacutel hozzaacutenk helyeslőleg vagy rosszaloacutelag s mi mintegy paacuterbeszeacutedet folytatunk vele pro eacutes contra Nyilvaacutenvaloacute dolog hogy ezek metaphoraacutek miknek tudomaacutenyos eacuterteacutekuumlk nincsen mert valamennyinek alapjaacuteban az erkoumllcsi toumlrveacuteny personificatioacuteja lappang Ezen personificatioacutet nem szuumlkseacuteges a Vignoli-feacutele alapboacutel levezetni sokkal koumlzelebb aacutell azon magyaraacutezat amely mindezekben a socialis viszonyoknak az erkoumllcsiseacuteg veacutegső forraacutesaacutera valoacute aacutetviteleacutet laacutetja Az atya parancsol a csalaacutednak helyesel rosszal buumlntet koumltelez eacutes keacutenyszeriacutet a toumlrzs feje ad toumlrveacutenyeket miket sajaacutet szavaacuteval hirdet s az aacuteltala beaacutelliacutetott biacuteroacute iacuteteacuteli meg ezen toumlrveacutenyek szerint az egyes cselekedetet Azutaacuten mikor a vallaacutes anthropomorphismusa a vilaacutegszellemig terjed ki az erkoumllcsiseacuteg a szemeacutelyes isten rendelkezeacutesekeacutent lett felfogva aki mind ezen biacuteroacutei functioacutekat veacutegzi s aki enneacutelfogva szemeacutelyes forraacutesa eacutes veacutegrehajtoacuteja mindazoknak miket az erkoumllcsiseacuteg okoz mi bennuumlnk Ezen veacutegső pontig mi nem terjeszkedhetuumlnk ha pozitiacutev alapokon meg akarunk aacutellani nem vonjuk keacutetseacutegbe ezen personificatioacute helyesseacutegeacutet Aacutemde meacuteg ezen felteacutetel mellett is eacutertelmezeacutesre szorulnak mindazon terminusok miket fent felsoroltunk Mert ha az erkoumllcsi toumlrveacuteny szemeacutelyes mondaacutes mely parancsot tartalmaz nekuumlnk akkor is ezen parancsot meg kell eacutertenuumlnk annak valamikeacutepen bennuumlnk kell lennie ezen parancs minket koumltelez s ezt is meg kell eacutertenuumlnk e koumltelezettseacuteg jutalmat vagy buumlnteteacutest hoz reaacutenk s ennek is kell realis eacutertelmeacutet megtalaacutelnunk Szoacuteval mind ezen terminusokat csak akkor eacutertjuumlk ha az emberi leacutelek termeacuteszeteacuteből biacuterjuk megmagyaraacutezni s ezt akarjuk most tenni

Minden megeacuterteacutes attoacutel fuumlgg hogy a bdquotoumlrveacuteny mikeacutep van bennuumlnk milyen alakban Szemeacutely-e az vagy szemeacutelytelen actus Sokszor uacutegy beszeacuteluumlnk a lelkiismeretről mint ha az maga a bennuumlnk eacutelő isteni szemeacutely vagy annak helyettese volna Ezen szoacutelaacutes azonban nyilvaacuten a deamoniakus hoacutedoltsaacutegra vezetne amelyet nemcsak azeacutert nem fogadunk el mert teljesen eacuterthetetlen hanem azeacutert sem mivel akkor az erkoumllcsi szabadsaacuteg teljesen megszűnneacutek A mi oumlnteacutetuumlnkben csak egy szemeacutely van az aki magaacuteroacutel tud ez pedig csak eacuten magam vagyok Ami enneacutelfogva bennem van az csak mint az eacuten birtokom nem mint birtokosom (ez a daemon) lakozhatik bennem

Mint birtokom pedig nem lehet maacuteskeacutep bennem mint csak alkatreacuteszemkeacutent mely oumlntudatomban helyet foglalhat Az oumlnteacutet alkotoacutereacuteszei pedig csak oumlsztoumlnoumlk oumlnaacutelliacutetaacutesra toumlrekvő tartalmak Az erkoumllcsi toumlrveacuteny tehaacutet szinteacuten csak oumlsztoumln alakjaacuteban lehet bennuumlnk Azonban az oumlsztoumln keacutet momentumot rejt magaacuteban 1 tartalmat 2 toumlrekveacutest Az erkoumllcsi toumlrveacuteny enneacutelfogva szinteacuten tartalom eacutes forma Tartalmaacutet az keacutepezi amit a legfőbb eacuterteacuteknek nevezuumlnk ennek a legfőbb eacuterteacuteknek formaacutejaacutet maacutesra valoacute hataacutesaacuteban azaz megvaloacutesulaacutesaacuteban talaacuteljuk Enneacutelfogva az erkoumllcsi toumlrveacuteny azon forma melyben a legeacuterteacutekesebb tartalom megvaloacutesul S iacutegy tulajdonkeacutepen realitaacutes csak azon tartalom mely megvaloacutesul e megvaloacutesulaacutes formaacuteja a toumlrveacuteny Ha tehaacutet a legfőbb eacuterteacutek az eacutesz akkor azon toumlrveacuteny mely szerint megvaloacutesul a legfőbb eacuterteacuteknek toumlrveacutenye vagyis erkoumllcsi toumlrveacuteny

Igy fogva fel a teacutenyt arra az eredmeacutenyre jutunk hogy nem is az erkoumllcsi toumlrveacuteny parancsol hanem az erkoumllcsi tartalom parancsolja hogy az ő megvaloacutesulaacutesi toumlrveacutenyeacutehez alkalmazkodjunk Az erkoumllcsi tartalom koumlveteli hogy amikor toumlrveacutenyszerű ideje megjoumltt az oumlntudatban uralkodoacutevaacute legyen Azaz az erkoumllcsiseacuteg toumlrveacutenye figyelembe veacutetesseacutek Ha ezt szemmel nem tartjuk akkor koumlnnyen azon lehetetlenseacutegre jutunk el hogy egy forma akar parancsolni aminek semmi eacutertelme nincsen Ha tehaacutet azt mondjuk hogy bdquoaz erkoumllcsi toumlrveacuteny parancsol akkor ennek azt az eacutertelmeacutet kell tudni hogy az erkoumllcsi tartalom parancsolja a megvaloacutesitaacutesaacutet az ő megvaloacutesulaacutesi toumlrveacutenye szerint Mi azonban az erkoumllcsi toumlrveacuteny alatt rendesen maacuter azon iacuteteacuteletet eacutertjuumlk melyben az erkoumllcsi tartalom megvaloacutesulaacutesaacutet kimondjuk Peacuteldaacuteul bdquoszeresd felebaraacutetodat ezt nevezzuumlk erkoumllcsi toumlrveacutenynek pedig az erkoumllcsiseacuteg leacutenyege ez a felebaraacutet iraacutenti szeretet oumlntudatunkra mint keacutesztető nehezedik Tehaacutet nem ezen bdquotoumlrveacuteny hanem a joacutenak minősiacutetett tartalom az ami veluumlnk szemben parancsoloacutelag leacutep fel A bdquotoumlrveacuteny enneacutelfogva nem leacutetezik a leacutelek structuraacutejaacuteban ott csak a szeretet eacutesztartalma eacutel a szavakba foglalaacutes csak a keacutesőbbi fontolgataacutesnak eacutes iteacutelgeteacutesnek az eredmeacutenye Valamint tehaacutet ezen specialis esetben a szeretet eacutel bennuumlnk s ez keacutesztet uacutegy az erkoumllcsiseacutegneacutel aacuteltalaacuteban az eacutertelmiseacuteg eacutel bennuumlnk mint legeacuterteacutekesebb s ez keacutesztet bennuumlnket Utoacutelag az elsőt iacutegy fejezzuumlk ki bdquoszeresd felebaraacutetodat mdash az utoacutebbit pedig bdquotedd az eacuteszszerűt Az első ennek az utoacutebbinak subsumaacutelt esete s tőle nyeri koumltelező vonaacutesaacutet


___________________________________________________________________________________


70 sect Folytataacutesa a neacutepszerű kifejezeacutesek magyaraacutezataacutenak

Ha az erkoumllcsi toumlrveacutenynek leacutelektani formaacutejaacutet megeacutertettuumlk vagyis azt a moacutedot melyen lelkuumlnkben lakozhatik akkor maacuter most a fentebb felsorolt mondaacutesoknak helyes leacutelektani eacutertelmeacutet is meg fogjuk adhatni Ami bennuumlnk uralkodik az mint laacutettuk az eacuteszszerű tartalom (ha az egyes gondolatokat veszem) vagy maga az eacutertelmiseacuteg (ha egybefoglalom oumlsszes reacuteszleteit) Ilyen reacuteszlet peacuteldaacuteul a felebaraacuteti szeretet ilyen az oumlntudat egyenes kifejleacutese ilyen a szellemi foglalkozaacutes minden iraacutenyban Ezek azok amik a legeacuterteacutekesebbek ezeknek van tehaacutet legnagyobb hatalmuk ezeknek kell megvaloacutesulniuk az eacuten cselekedeteimben S ezt fejezzuumlk ki az igeacutek imperativusaacuteban bdquoszeresd felebaraacutetodat vagy bdquomondj igazat bdquokeresd az igazsaacutegot tudaacutesodban Igy kifejezve a leacutelektani teacuteny mindig olyanul tűnik fel mintha egy szemeacutelynek mondaacutesa volna aki a cselekedetet parancsolja vagy tiltja de ez nyilvaacuten csak kuumllső forma melyet a tartalomra huacutezunk mikor taacutersunknak elmondjuk bdquoSzeresd felebaraacutetodat leacutelektanilag csak annyit jelent hogy bdquoeacutenbennem a felebaraacuteti szeretet az uralkodoacute ez keacutesztet eacutes parancsolja hogy megvaloacutesiacutetsam Benne van azon oacutehajtaacutesom hogy taacutersamban is ezen lelki tartalom hadd foglalja el az uralkodoacute centralis helyet

Az erkoumllcsi toumlrveacuteny imperativ formaacutejaacutenak tehaacutet ez a psychologiai magyaraacutezata Azonban van benne meacuteg egy maacutes vonaacutes is Eacuten magam szemeacutelyiseacuteg vagyok azaz alanyra eacutes taacutergyra oszlom meg meg kell iacutegy oszlanom mert oumlntudatom van Amikor tehaacutet azt laacutetom magamban hogy valami tartalom az uralkodoacute akkor az Eacutenalany ezt megeacutertve az Eacutentaacutergy eleacute (aki szinteacuten szemeacutely) aacutelliacutetja s ezt a keacuteszteteacutest a beszeacuted megfelelő modusaacuteban fejezi ki Az imperativusi forma tehaacutet nemcsak maacutessal a taacuterssal szemben aacutell elő hanem előaacutellhat maacuter magammal szemben is mivel magamroacutel mint szemeacutelyről tudok eacuten a szemeacutelyiseacuteg

S ekkor az egyik a parancsoloacute a maacutesik a hallgatoacute kihez a parancsot inteacutezem Mit jelent maacuter most egyfelől a parancs maacutesfelől az engedelmesseacuteg A parancs attoacutel ered aki az eacutesztartalom eacuterteacutekeacutet felfogta eacutes tudja mdash ez pedig az aki maga azon eacutesztartalom Az engedelmesseacuteg azeacute aki ezt az eacutesztartalmat megvaloacutesiacutetja azaz a cselekvőeacute Ama bdquotudoacute tehaacutet projiciaacutelja a maga tartalmaacutet a bdquohallgatoacuteba s ezen hallgatoacute projiciaacutelja az oumlnteacutet teruumlleteacutebe s a kuumllső hataacuterba is A tudoacute a lelkiismeret az eacutesz a hallgatoacute ugyanezen eacutesz de maacutes partikulaacuteja melybe a parancs kihat S minthogy ezen maacutesik is oumlntudatos azeacutert neki a tudoacutenak tartalmaacutet magaacuteeacutevaacute kell tennie amaz előtt meghajolnia S ez reacuteszeacuteről engedelmesseacuteg Ha a maacutes erősebb akkor nem engedelmeskedik hanem ellentaacutell S ekkor a bdquotudoacute magaacuteval meg van hasonolva a legeacuterteacutekesebb valahol ellenaacutellaacutesra talaacutelt ezt helyteleniacuteti a bdquotudoacute s ekkor a lelkiismeret rosszall Ha pedig a maacutes elfogadta akkor a tudoacute magaacuteval egyezik s ez egyezeacutes nyugalma a lelkiismeret helyesleacutese Minthogy pedig az Eacuten mint szemeacutelyiseacuteg aacutell szemben magaacuteval mint szemeacutelyiseacuteggel azeacutert dialogizaacutel magaacuteval (holott csak monolog az egeacutesz) s ez a bdquolelkiismeret szavardquo amint belsőnkből hangzani halljuk

Miben rejlik maacuter most azon fenseacuteg mely a tudoacutenak szavaacutet jellemzi Abban hogy a legmagasabb eacuterteacutek szoacutelal meg benne a legfelsőbb formaacuteban oumlntudatosan Ezen legfőbb eacuterteacutek pedig nem az egyeseacute hanem valamennyi eacutertelmiseacuteggel koumlzoumls egyetemes vilaacutegeacuterteacutek Ezen egyetemesseacutegeacuteből koumlvetkezik fenseacutegesseacutege az egyessel szemben s mi eacuteppen ezen kikeruumllhetetlenseacutegből tanuljuk meg hogy nem a korlaacutetolt egyes hanem a hataacutertalan korlaacutetlan felteacutetlen egyetemes az ami megvaloacutesul ezen keacuteszteteacutes aacuteltal

Aki maacuter most nem aacutell meacuteg azon az eacutertelmi fejlettseacutegi fokon hogy az eacuteszt mint summum bonumot belaacutessa eacutes szeresse eacutes tisztelje annak az eacutesz valami idegenszerű ismeretlen keacutenyelmetlen keacutesztetőuumll fog feltűnni De hatni fog reaacute hatni fog eacuterzelmeiben s ezen eacuterzelmek kellemetlen termeacuteszete fogja keacutesztetni az engedelmesseacutegre Ez az eacutesznek sanctioacuteja mellyel az engedelmesseacuteget kierőszakolja maacuter magaacutenak az illetőnek fejlettseacutegi foka szabja meg a sanctio moacutedjaacutet Az objectiv eacuteszellenesseacuteg a testnek faacutejdalmaacuteban a psychologiai eacuteszellenesseacuteg lelki faacutejdalomban fog nyilvaacutenulni ez utoacutebbi pedig vagy az egyeacutennek isolaacuteltsaacutegaacuteban vagy taacutersas leacuteteacuteben fogja a sanctioacutet megkapni De mindenuumltt az eacutesz ellen valoacute felzenduumlleacutes elkeruumllhetetlen faacutejdalmaktoacutel van kiseacuterve ha socialis viszonyok koumlzt vagyunk akkor innen is szaacutermazik a reactio ha isolaacuteltan neacutezzuumlk az egyest akkor csak sajaacutet kebleacuteben fogja a bdquopoklot megtalaacutelni Ahol azonban az eacutesz mint legfőbb eacuterteacutek maacuter el van ismerve ott minden egyeacuteb sanctio elesik ott az eacutesznek egyezeacutese az eacuteszszel maacuter magaacuteban eleacutegseacuteges motivum arra hogy az eacutesz megvaloacutesiacutetsa magaacutet

Leacutelektanilag tekintve tehaacutet az egeacutesz dolgot azt talaacuteljuk hogy 1 a keacutesztető az eacutesz eacuterteacuteke 2 az engedelmeskedeacutes az eacutesz oumlnmagaacutenak felismereacutese eacutes belaacutetaacutesa 3 a parancs a tudoacutenak szava a cselekvőhoumlz 4 az imperativus forma e kettő koumlzti dialogusnak nyelvi oumlltoumlzeacuteke 5 a fenseacuteges eacuterzete pedig az egyetemesnek hataacutesa az egyes eacuteszre Ha maacuter most az egyetemes eacutesznek oumlntudatossaacutegot tulajdoniacutetunk akkor az erkoumllcsi toumlrveacutenyt Isten parancsaacuteul fogjuk fel s az erkoumllcstan positiv alapokboacutel magyaraacutezta az erkoumllcsi koumltelezettseacuteget aneacutelkuumll hogy az absolutumboacutel indult volna ki okoskodaacutesa Az erkoumllcsiseacuteg koumltelező ereje az eacutesz oumlneacuterteacutekeacuteből szaacutermazik minden egyeacuteb indokolaacutes eacutes sanctio csak ezen egy felteveacutes mellett biacuter eacutertelemmel


___________________________________________________________________________________


71 sect A moralitaacutes az erkoumllcsi eacuteletben legfőbb de az emberi eacuteletben csak a legdoumlntőbb pillanatban szuumlkseacuteges

A mi fejtegeteacuteseink alapjaacuten tehaacutet azt aacutelliacutethatjuk maacuter most hogy az erkoumllcsiseacuteget azon cselekedetről aacutelliacutetjuk amely az eacuteszszerű ceacutelt oumlntudattal eacutes szabad elhataacuterozaacutessal koumltelesseacuteguumll valoacutesiacutetja meg Ha nem oumlntudatos akkor nem cselekedet ha nem eacuteszszerű akkor nem joacute = erkoumllcsi ha nem szabad oumlnelhataacuterozaacutesuacute akkor meacuteg nem cselekedet ha nem koumltelesseacutegből akkor nem erkoumllcsi hanem meacuteg mindig eudaemonistikus eacutes utilistikus Nekuumlnk az erkoumllcsiseacutegben meg kell hajolnunk az eacutesz fenseacutege előtt azt magasabbnak eacutes hatalmasabbnak kell elismernuumlnk koumltelező feladatul magunk eleacute aacutelliacutetanunk s tiszteletből ezen sajaacutet leacutenyegesseacuteguumlnk előtt szabadon oumlnelhataacuterozaacutessal veacutegrehajtanunk Ezen legfelsőbb foka az egyeacuteni nyilvaacutenulaacutesnak mdash az erkoumllcsiseacuteg moralitas

S meacuteg egyszer visszateacuteruumlnk a 68 sect fejtegeteacuteseire nehogy feacutelremagyaraacuteztassunk Az emberi eacutelet lefolyaacutesa sem az egyesnek sem a koumlznek formaacutejaacuteban nem folyik le meacuteg tuacutelnyomoacutean sem bdquomoralis formaacuteban A legtoumlbb cselekedet nem is esik a moralis eacuterteacutek szempontja alaacute a moralitas a cselekedetnek akmeacuteja azon legveacutegső eacutes legtisztaacutebb kisugaacuterzaacutesa melyhez a termeacuteszet csak akkor folyamodik amikor legfőbb eacutes legmagasztosabb ceacuteljaacuteroacutel a legfőbb eacuterteacutek megvaloacutesiacutetaacutesaacuteroacutel van szoacute Az erkoumllcsiseacuteg sarkpontjaacuten keacutet vilaacuteg sorsa dől el az erkoumllcsi oumlnelhataacuterozaacutes csak a legfatalisabb pillanatban leacutep fel amikor az egyesnek eacuteletiraacutenya (bdquoto be or not to be) vagy a koumlznek leacutetkeacuterdeacutese keruumll eldoumlnteacutes alaacute Minden alsoacutebbrendű ceacutelnaacutel a veacutegrehajtaacutes alsoacutebbrendű motivumokkal eleacutegszik meg s a ceacutelok fokozatos leszaacutellaacutesaacuteval folyton fogy a moralis szabadsaacuteg miacuteg veacutegre a taacuteplaacutelkozaacutesnaacutel teljesen a physikai mechanismusba megy aacutet A cselekedetek indokai enneacutelfogva a Dhyacircna gyeacutemaacutentcsuacutecsaacutetoacutel lefeleacute mindjobban vastagodnak (bdquovaskos ideaacutenak nevezi treacutefaacutesan Arany J egy helyen) az oumlnelhataacuterozaacutesnak leacutetkuumlzdelme valoacutesaacutegos elpazarlaacutesa volna az ember erejeacutenek De ha nem is szuumlkseacuteges mindenkor ezen ultima ratio agendi-hez folyamodnunk azeacutert fenseacuteges eacuterteacuteke meacutegis megmarad Ez a legveacutegső hypomochlion mely a vilaacuteg kiforgataacutesaacutera rendelkezeacutesuumlnkre aacutell (azeacutert a leacutet keacuterdeacutese) s ezt a rettentő energiaacutet melyet az oumlnelhataacuterozaacutes elfogyaszt aproacute ceacutelok eacuterdekeacuteben nem teacutekozolja a szellem A legtoumlbb cselekedetet azeacutert az oumlntudat csak kiseacuteri de nem vezeti s azeacutert szuumlkseacutegesek maacutes motivumok mint ezen beretvaeacutelű moralitaacuteshoz Ezen motivumok a koumlvetkezmeacutenyek anticipatioi melyek eacuterzelmuumlnkre hatva cselekedetuumlnket megindiacutetjaacutek Ezen anticipatioacutek a cselekedetek sanctioi (Vouml kuumlloumlnben ehhez 75 sect-t Paulsenről)

72 sect A sanctio A sanctio eacutes indok Bentham tana

A bdquosanctiordquo neve gyoumlkileg a sac- (sacer ἅγ-ιος) bdquoszent tőre megy vissza s eszerint annyit jelent mint bdquoszentesiacuteteni vagyis bdquovallaacutesi felavataacutessal toumlrhetetlenneacute seacuterthetetlenneacute tenni Enneacutelfogva 1 toumlrveacutenyt szerződeacutest ilyenuumll rendelni 2 toumlrveacutennyel helyben hagyni s megerősiacuteteni (bdquoqui foedera fulmine sancit Verg) eacutes aacutetviacuteve 3 buumlnteteacutes terhe alatt tiltani A szoacute tehaacutet legfőbb jelenteacuteseacuteben a koumltelezeacutes legerősebb formaacutejaacutet fejezi ki Ennek megfelelőleg sanctio 1 a szigoruacute rendelet vagy a toumlrveacuteny azon reacutesze mely az aacutethaacutegaacutesra meacutert buumlnteteacutest tartalmazza s csak azutaacuten 2 a szerződeacutes valamelyik kikoumlteacutese (clausula)

A szoacute tehaacutet tulajdonkeacutepen az aacutethaacutegaacutesra meacutert buumlnteteacutest jelenti s iacutegy a toumlrveacuteny termeacuteszete eacutes eredete szerint kuumlloumlnfeacutele szerzőkre utal Minden actio mely a toumlrveacutenyt megseacuterti buumlnteteacutessel jaacuter melyet az szenved el akitől az actio ered magaacuteval az actioacuteval egyuumltt jaacuter a sanctioja is Peacuteldaacuteul a pohaacuter mely foumlldre esik eltoumlrik mdash ez a sanctioacuteja annak az eseacutesnek a fej mely a falnak megy bezuacutezoacutedik aki lop s elfogjaacutek elveretik aki maacutesnak segiacutet dicseacutertetik A sanctio enneacutelfogva sok esetben magaacutenak az actioacutenak meggaacutetlaacutesa vagy elősegiacuteteacutese mdash azaz benne rejlő buumlnteteacutese vagy jutalma Sokszor azonban a kettő teacuterbelileg eacutes időben szeacutetesik s a sanctio a cselekvőhoumlz csak koumlruacuteton keruumll mint jutalom vagy buumlnteteacutes S rendesen ezt szoktuk a bdquosanctio neveacutevel eacuterteni a cselekveacutenynek koumlvetkezmeacutenyeit melyek egy maacutes teacutenyező reacuteszeacuteről a cselekvőre visszahaacuteramlanak Akaacuter kő akaacuter fej akaacuter cselekedet az mely a toumlrveacutenyt aacutethaacutegja a koumlrnyezet reacuteszeacuteről melyet seacutertett mindig ilyen reactio az mit a sanctio vagy roumlgtoumln vagy időkoumlz utaacuten hoz az aacutethaacutegoacutera Ezen reactio pedig uacutegy a joacute mint a rossz cselekedetre taacutemad az eacuterintett reacuteszeacuteről

A sanctio formaacuteit vagy az okozoacute szerző vagy a reagaacuteloacute alany vagy a reactio termeacuteszete szerint lehet elosztani Keacutetseacutegtelen ugyanis hogy a sanctio termeacuteszete maacutes lesz aszerint amint az izgatoacute teveacutekenyseacuteg eacutelettelen eacutelő oumlntudatlan taacutergytoacutel vagy oumlntudatos szemeacutelytől szaacutermazik Amannaacutel a sanctio a chemiai alkat megvaacuteltozaacutesa emenneacutel eacuteletfolyamataacutenak megakadaacutesa az utolsoacutenaacutel pedig faacutejdalomban fog nyilvaacutenulni De maacutes lesz a sanctio a reagaacuteloacute termeacuteszete szerint is Maacuteskeacutep reagaacutel az anyag maacuteskeacutep az egyes ember s a


___________________________________________________________________________________


taacutersadalom maacuteskeacutep az aacutellami hatalom maacuteskeacutep az isteni szellem Veacutegre a reactio termeacuteszete is maacutes lesz az egyes esetekben Az eacutelettelen taacutergy loumlk eacutes tasziacutet vagy vonz eacutes segiacutet az eacutelő elősegiacuteti oumlnfenntartaacutesunkat vagy gaacutetolja a szellem helyesel vagy rosszall azaz jutalmaz vagy buumlntet psychikai utakon

Ezen elmeacutelkedeacutes csak azt az alapot keresi melyen a sanctio fogalmaacutet az aacuteltalaacutenos teveacutekenyseacuteg fogalmaacuteval lehet kapcsolatba hozni Ezt pedig az elemzeacutes szerint uacutegy eszkoumlzoumllhetjuumlk hogy a sanctioacutet a teveacutekenyseacutegre visszahatoacute maacutes teveacutekenyseacutegnek eredmeacutenyeacuteben talaacuteljuk mely az első teveacutekenyseacuteg forraacutesaacutera torloacutedik vissza Ezzel a sanctio philosophiai eacutes logikai alapja fel van deriacutetve Minthogy pedig a sanctio a szerzőre visszateacuterő actio eredmeacutenye azeacutert a sanctioacutek osztaacutelyozaacutesaacutera alkalmasabb alap nincsen mint a szerzőben okozott vaacuteltozaacutes Maacutesok mint laacutetni fogjuk maacutes szempontboacutel rendeznek az azonban egyenesen roumlvidlaacutetaacutes ha valaki moraacutelroacutel beszeacutel melynek nincsen bdquosanctioja vagy pedig oumlnkeacutenyesen magyaraacutezza s szűkiacuteti a bdquosanctio fogalmaacutenak koumlreacutet (mint Guyau) A sanctio a vilaacuteg alapstructuraacuteja szerint a cselekedettől eacutepp oly elvaacutelaszthatatlan mint a reactio az actioacutetoacutel

Bentham aki a bdquosanction fogalmaacutera vonatkozoacutelag nevezetes rendszeres haladaacutest mutat elődeihez (pl Paley-hez) keacutepest a sanctioacutet az bdquoefficient causes or means koumlzeacute szaacutemiacutetja1 amivel azon meacutely belaacutetaacutesroacutel tesz tanusaacutegot mely a sanctio eacutes motivum koumlzti oumlsszefuumlggeacutest megpillantotta Itt a felosztaacutes alapja a reagaacuteloacuteban kerestetik s eszerint neacutegyfeacutele sanctioacutet aacutelliacutet fel 1 a physikait mely a cselekedetet a termeacuteszet rendes folyaacutesa szerint kiseacuteri (bdquofrom the ordinary course of nature III sect 3) Ebben laacutetja minden maacutes sanctioacutenak alapjaacutet 2 a politikai melyet a biacuteroacute aacuteltal a bűnoumlsre meacutert faacutejdalomban talaacutel 3 a moralis (vagy bdquopopular) a Locke aacuteltal hangoztatott2 eacutes Smith aacuteltal3 oly szeacutepen fejtegetett bdquokoumlzveacutelemeacuteny szava 4 a vallaacutesi (religious) melyet egy felsőbb laacutethatatlan leacuteny keze meacuter reaacutenk akaacuter ezen akaacuter a maacutesvilaacutegon (bdquofrom the immediate hand of a superior invisible thing either in the present life or in a future mdash III sect 6)

Ezen felosztaacutes tagadhatatlan előnye az hogy teljesen kimeriacutető s a gyakorlati eacutelet szempontjainak a legjobban megfelelő Azonban uacutegy logikai mint tartalmi szempontboacutel toumlkeacuteletlen Egyfelől nem a sanctio hanem a forraacutesa van osztaacutelyozva maacutesfelől e forraacutesok nem kuumlloumlnboumlznek leacutenyegesen mert a taacutersadalmi sanctio szinteacuten csak az egyes embernek sanctioja veacutegre pedig oly forraacutesokat aacutelliacutet realisakul miket sokan el nem ismernek Uacutegyhogy az emliacutetett neacutegy sanctio voltakeacutepen csak kettőre zsugorodik oumlssze a termeacuteszeti eacutes az emberi sanctioacutera Ez utoacutebbi lehet taacutersadalmi aacutellami egyhaacutezi de nincs sehol helye az individualis sanctioacutenak Bentham arra a gondolatra uacutegy laacutetszik nem is joumltt hogy az ember maga is buumlntetheti magaacutet s hogy enneacutelfogva az egeacutesz sanctiokoumlr kettőre oszlik a physikai eacutes psychikai sanctioacutera Amaz a physikai emez a psychikai faacutejdalomban aacutell mert a taacutersadalom az aacutellam eacutes az Isten is csak ezen keacutetfeacutele faacutejdalommal suacutejthat s keacutetfeacutele eacutelvvel jutalmazhat S ha most meggondoljuk hogy a physis csak a psyche uacutetjaacuten suacutejthat vagy jutalmazhat akkor arra az eredmeacutenyre jutunk hogy voltakeacutepen csak egyfeacutele sanctio van a physikai mint eacutelv eacutes kiacuten

Ezen kritika azt hiszem a sanctio helyes megfejteacutesi kulcsaacutera vezetett el Sanctio azon koumlvetkezmeacuteny mely valamely cselekedetből a szerzőre viacutesszahaacuteramlik enneacutelfogva maacutesnak a reactioacuteja az actio ellen Ezen koumlvetkezmeacutenynek anticipatioacuteja a szerzőben oumlroumlmoumlt vagy faacutejdalmat okoz mely a cselekedetre neacutezve motivum A sanctio enneacutelfogva erős motivum mely a cselekedetre keacutesztet Minthogy pedig a motivum a 38 sect szerint csak faacutejdalom annaacutelfogva a sanctio mindig faacutejdalomboacutel meriacuteti motivaacuteloacute erejeacutet Arra neacutezve aki minden eacutelvezet birtokaacuteban van a joumlvő eacutelet oumlroumlmei hataacutestalanok aki azonban szenved arra neacutezve a joumlvő eacutelvezet ceacutelul lebeg szeme előtt s ennek eleacutereacuteseacutere a jelen sanyaruacutesaacutega oumlsztoumlnzi

S most teacuterjuumlnk vissza azon teacutetelre hogy a sanctio fajait legjobban a szerzőre visszahaacuteramloacute vaacuteltozaacutes alapjaacuten lehet csoportosiacutetani Lehet pedig ezen vaacuteltozaacutes vagy testi vagy lelki de mindenkor valamely eacuterzeacutesben eacuter veacuteget Okozhatoacute enneacutelfogva vagy 1 a fenntartoacute vagy 2 a kifejtő oumlsztoumlnoumlkben eacutes ha meacuteg meacutelyebbre aacutesunk akkor azt fogjuk talaacuten talaacutelni hogy a sanctio voltakeacutepen mindig az oumlntudatnak vaacuteltozaacutesaacuteban birja alapjaacutet Az oumlntudatot taacutemadja vagy erősiacuteti azon koumlvetkezmeacuteny mely valamely cselekedetből raacutenk haacuteramlik soha azonban indokul nem szolgaacutel ha az illető oumlsztoumln melyre a sanctio ceacuteloz előttuumlnk becsben nem aacutell Ebből laacutethatoacute hogy a legtoumlbb emberneacutel a sanctioacutenak physikainak kell lennie mdash mert a legtoumlbbneacutel az organikus oumlsztoumlnoumlk a legbecsesebbek Buumlntetjuumlk enneacutelfogva eacutehezteteacutessel fogsaacuteggal szerelmuumlkben vagyonukban Ellenben finomabb sanctio az mely az eacuterzeacuteki szervekre ceacuteloz (laacutetaacutes hallaacutes) meacuteg finomabb amely az oumlnmagunk becsuumlleacuteseacutet eacuterinti legfinomabb amely emberi meacuteltoacutesaacutegunk alapjait az eacuteszt megrendiacuteti A sanctio enneacutelfogva az eacuterdekek nemesseacutegeacutevel eacutes eacutelveacuterteacutekeacutevel paacuterhuzamosan fejlik de erkoumllcsi sanctioacutet nem kereshetuumlnk ott ahol csak az alsoacutebb oumlsztoumlnoumlkre toumlrteacutenik a reactio A sanctio tehaacutet

1 Bentham An Introduction stb III ch 2 Locke Essay 3 Smith Ad Theory of mor sent


___________________________________________________________________________________


eacuterteacutekre neacutezve legalacsonyabb ott ahol csak a fenntartaacutest veszeacutelyezteti de ez esetben a legsuumlrgősebb eacutes legnyomateacutekosabb is Egeacuteszseacutegeacutet eacutes eacuteleteacutet csak az fogja felaacuteldozni egy szenvedeacutelyeacutenek aki vagy semmi eacuterteacuteket nem tulajdoniacutet a leacutetnek vagy pedig akire neacutezve az eacutelet csak eszkoumlz mely egy absolut becsű ceacutel neacutelkuumll uumlres eacutes eacuterteacutektelen Ez utoacutebbi esetben a sanctio maga azon absolutbecsű ceacutel melynek elveszteacutese előttuumlnk meacuterhetetlen faacutejdalommal eacutes halaacutellal egyeacutertelmű

S most maacuter azon keacuterdeacutesre is felelhetuumlnk leacutetesiacutetheti-e a sanctio az erkoumllcsiseacuteget Azaz elvaacutelaszthatatlan-e az erkoumllcsiseacuteg a sanctioacutetoacutel Az erkoumllcsiseacuteg fejlődeacuteseacuteben akaacuter az egyest akaacuter a koumlzt tekintjuumlk a sanctio igen nagy neveleacutesi eacuterteacutekkel biacuter ő szoktat lassan a magasabb eacuterteacutekű sanctioacutek megeacuterteacuteseacutehez eacutes megeacuterzeacuteseacutehez is De az erkoumllcsiseacuteget mint szabad moralitaacutest a sanctio nem hozhatja leacutetre1 Előbb kell lenni a valoacutesaacutegban a legfőbb eacuterteacutek uralmaacutenak az alsoacutebbakkal szemkoumlzt s csak azutaacuten eacuterezzuumlk meg a koumltelezettseacuteg megszegeacuteseacutenek faacutejdalmaacutet azaz előbb kell objective meglennie a koumltelezettseacutegnek s csak azutaacuten eacutertjuumlk meg annak sanctioacutejaacutet A sanctio enneacutelfogva csak egy koumlteles viszony megszegeacuteseacutenek kiacuteseacuterője A nemi oumlsztoumln viszonya a taacuteplaacutelkozaacutessal eacutes a toumlbbi functioacuteval előbb van megaacutellapiacutetva s ezen objectiv viszonyboacutel erednek a mi koumltelezettseacutegeink ezen oumlsztoumlnnel szemben s csak ezen objectiv eacuterteacutek- eacutes okviszony megzavaraacutesa utaacuten aacutell elő a nemi koumltelezettseacutegből szaacutermazoacute faacutejdalom mely sanctioacuteul szolgaacutel arra hogy termeacuteszetes feladata szerint eacuteljuumlnk vele Eacutepp uacutegy vagyunk a moralis koumltelezettseacuteggel Előbb kell az eacutesznek objectiv viszonyban aacutellania a toumlbbi oumlnteacuteti reacuteszekkel mely viszonynak felismereacutese s az ebből eredő moralis keacuteszteteacutes keacutepezi iraacutenta valoacute objectiv koumltelezettseacuteguumlnket csak e viszony e harmonia megszegeacutese utaacuten koumlvetkezik be a faacutejdalom s vaacutelik sanctiovaacute De a sanctio egyik esetben sem hozza leacutetre a koumltelezettseacuteget az mint objectiv rend eacutes ennek felismereacutese be van alkotva a mi organismusunkba s ezen viszonynak kifejezője az erkoumllcsi toumlrveacuteny (az ti hogy az eacutesznek kell uralkodnia) Enneacutelfogva a koumltelesseacutegnek levezeteacutese a sanctioacuteboacutel teljesen elhibaacutezott kiacuteseacuterlet s minden tan mely ezt proacutebaacutelja hysteron proteront koumlvet el Ha az eacutesz az objectiv vilaacutegban nem foglalnaacute el ezen uralkodoacute szerepeacutet előszoumlr eacuterteacuteke eacutes azutaacuten ereje aacuteltal is mdash akkor a sanctio leacutetesiacutethetne ugyan mechanikai kapcsolatot indok eacutes ceacutel koumlzoumltt (tehaacutet fenyegeteacutes eacutes engedelmesseacuteg koumlzoumltt de csak kuumllsőleg) de ezen kapcsolat csak physikai erővel hatna (pl a korbaacutecsuumlteacutes faacutejdalma s az engedelmesseacuteg a kutyaacutenaacutel) belsőleg semmi kapocs koumlztuumlk nem aacutellana foumlnn s koumltelezettseacutegről beszeacutelni csak abusus lenne Ameddig tehaacutet sanctio segiacutetseacutegeacutevel akarjuk az erkoumllcsiseacuteget megvaloacutesiacutetani addig nem eacuteruumlnk egyebet mint dressuraacutet mert a kapocs sanctio eacutes cselekedet koumlzoumltt csak felsőbb fokuacute ugyan de meacutegis csak reflexmozdulatnak begyakorlaacutesaacutera vezetne

A sanctio tehaacutet nem hoz leacutetre koumltelezettseacuteget a koumltelezettseacuteg a metaphysikai alkatboacutel eredhet egyeduumll miacuteg a sanctio csak psychologiai associatioacutet hozhat leacutetre mely teacutenyleg felbomlik A koumltelezettseacutegnek levezeteacutese a sanctioacuteboacutel tehaacutet fejtetőn jaacuteraacutes Koumltelezettseacuteg csak az oumlnteacutet reacuteszeinek metaphysikai egyseacutegeacuteből eredhet vagyis ott ahol a tudoacute maga koumltelezi magaacutet S ez eacuteppen a moralitaacutes szempontja A socialis eacuteletben lehet elegendő a psychologiai associatio (s ez a 71 sect fejtegeteacutesei utaacuten teacutenyleg uacutegy is van) de a moralis eacuteletben a mechanismus nem jaacutetszik szerepet A moralitas az oumlntudatos szemeacutelyiseacutegnek nem a socialis geacutepreacutesznek az aacutellapota

73 sect A koumltelezettseacuteg teacuteves levezeteacutesei I A supranaturalistikus aacutellaacutespont Paley Cathrein A theologusok

Fejtegeteacuteseink az erkoumllcsiseacuteget illetőleg oda vezettek ahol Kant tana aacutell Sok ponton a teacutenyeknek megfelelőbb egyszerűbb magyaraacutezatot proacutebaacuteltunk adni (az erkoumllcsi toumlrveacuteny a szabadsaacuteg a koumltelezettseacuteg keacuterdeacuteseacuteben) de az alapgondolat hogy erkoumllcsoumls csak az ami eacuteszszerű naacutelunk is uralkodik Teljesen igazat adunk Kantnak mikor a koumltelezettseacuteget az eacutesz eacuterteacutekeacuteből tehaacutet autonomiaacutejaacuteboacutel vezeti le teljesen osztozunk vele azon neacutezetben hogy az erkoumllcsiseacuteg az emberi meacuteltoacutesaacutegon alapul s annak kifejezeacutese Minden erkoumllcsi vonaacutes az eacutesz legfőbb eacuterteacutekesseacutegeacuteből hatalmaacuteboacutel oumlntudatossaacutegaacuteboacutel eacuterthető minden erőlteteacutes neacutelkuumll

S azeacutert koumlzel aacutellunk Zeller Eduard tanaacutehoz2 is aki baacuter nem fejtegeti az egeacutesz koumlrt az erkoumllcsi toumlrveacuteny koumltelező voltaacutet abboacutel magyaraacutezza hogy a felteacutetlen eacuterteacutek megvaloacutesul aacuteltala bdquoWir nennen sittlich nothwendig oder Pflicht diejenige Handlungsweise welche mit logischer Nothwendigkeit aus der Voraussetzung folgt dass der Mensch ein Vernunftwesen sei dass der geistige Theil seiner Natur (s ezt nevezi Zeller bdquoWuumlrde des

1 Itt helyesen Cathrein (Moralphilos I 325) bdquodiese Sanction setzt aber begrifflich die Verpflichtung schon voraus mdash de nem az eacuten eacutertelmemben 2 Zeller E Vortraumlge und Abhandlungen 3 Sammlung (1884) bdquoUumlber Begriff u Bedeutung der sittlichen Gesetze


___________________________________________________________________________________


Menschen Kant moacutedjaacutera) im Vergleich mit dem sinnlichen nicht bloss einen houmlhern sondern allein einen unbedingten Werth habe Azon kifogaacutesokra melyeket Cathrein a theologiai moraacutel aacutellaacutespontjaacuteroacutel ellene felhoz1 eleacuteg roumlviden felelni annaacutel is inkaacutebb mert Cathrein alacsony aacutellaacutespontjaacutet eacutes erkoumllcsi elmaradottsaacutegaacutet szerzetesi niveaun keacutesőbb tuumlzetesebben fogjuk laacutetni de caacutefolni felesleges Szerinte ugyanis nem igaz hogy az emberi meacuteltoacutesaacuteg felteacutetlen eacuterteacutekű ceacutel mert minden emberi bdquoveacuteges felteacuteteles eacutes korlaacutetolt s azeacutert csak a teremtő akarata adhatja az absolut eacuterteacuteket Ezen ellenveteacutes caacutefolataacutet azzal adjuk hogy hiszen az Istenben is a legfőbb eacuterteacutek amennyire ismerjuumlk eacutertelmiseacutegeacuteben kerestetik s enneacutelfogva ugyanaz elegendő az emberre neacutezve is hogy felteacutetlen eacuterteacuteket keacutepviseljen Tovaacutebbi okoskodaacutesaacutera bdquoeine Pflicht welche sich einzig auf das Gefuumlhl der eigenen Wuumlrde stuumltze besuumlsse auch gar keine moralische Kraft mert bdquowie koumlnnte man gar vom Menschen verlangen der eigenen Wuumlrde zulieb alle seine irdischen Guumlter und seine Ehre vor der Welt zu opfern mdash ezen okoskodaacutesra talaacuten felesleges vaacutelaszolni mert aki iacutegy beszeacutel annak a maga meacuteltoacutesaacutegaacuteroacutel fatalis fogalmai vannak s azt tanusiacutetja hogy a moralitast csak a legalitas koumlntoumlseacuteben ismeri fel Ennek az alacsony cynismusnak bizonysaacutega meacuteg ezen passus (I 332) bdquoder muumlsste aber gar naiv sein der ohne Ruumlcksicht auf Gott (jutalommdashbuumlnteteacutes) lieber die schwersten Opfer bringen selbst sein Leben hingeben als diesem Imperativ missfallen wollte Laacutetszik hogy a Kant bdquoeacutesztoumlrveacutenyeacute-nek termeacuteszeteacutet vagy nem keacutepes felfogni vagy pedig szaacutendeacutekosan elferdiacuteti

A bdquokategorikus imperativus ellen felhozott kifogaacutesai (330 l sk) egyreacuteszt szaacutendeacutekos elferdiacuteteacutesek maacutesreacuteszt ugyancsak az alantas felfogaacutesnak bizonyiacuteteacutekai Ilyen az hogy Kant moraacutelja bdquoin offenen Gegensatz (gegen Gott) tritt Szaacutendeacutekos elferdiacuteteacutes ez bdquowenn der Gottmensch den Gehorsam bis zum Tode am Kreuze uumlbte so war das Heteronomie hat also mit wahrer Sittlichkeit nichts zu schaffen mert hiszen tudnia kell hogy bdquoeacuten eacutes atyaacutem egy vagyunk (az evang szerint) hogy enneacutelfogva ott kaacuter szerzetesi bdquoengedelmesseacuteget keresni s iacutegy Jeacutezus engedelmesseacutege a legtisztaacutebb autonomia Eacutepen olyan meggondolatlan antipathiaacutetoacutel vezeacuterelt mondaacutesra ragadtatja el magaacutet Vasquez spanyol theologus ellen mikor ennek a koumltelezettseacutegről valoacute helyes tanaacutet azzal akarja gyengiacuteteni bdquoweil die Vernunft nur nichts absolut gebietet oder verbietetrdquo (328 l) mert hiszen akkor egyaacuteltalaacuteban nem marad semmisem ami parancsolna ha az eacuteszt elejtjuumlk A supranaturalismus praepotentiaacutejaacuteval s nagy garral felhozott ezen ellenveteacutesek tehaacutet azon magaslatig melyen Kant bdquorationalismusa aacutell fel sem eacuternek

Ezen bdquorationalismus mellett mely egyeduumll keacutepes a koumltelezettseacuteget megmagyaraacutezni keacutet aacutellaacutespont lehetseacuteges 1 a supranaturalistikus melyet a theologia foglal el eacutes 2 az empirikus mely az evolutioacutera taacutemaszkodva uacutejabb korunkban leginkaacutebb el van terjedve Mindkettő azonban ha leacutenyeguumlkbe hatolunk abban egyezik hogy a koumltelezettseacuteget a sanctioacutera eacutepiacuteti (baacuter Cathrein mint fentebb laacutettuk ezt bevallani vonakodik) s iacutegy elegendő ha csak egy-keacutet főbb keacutepviselőjeacuteben mutatjuk be nem leacuteveacuten itt ceacutelunk a fogalom dogmatoumlrteacuteneti fejtegeteacutese

I A supranaturalistikus aacutellaacutespont szerint a koumltelezettseacuteg az Isten akarataacutet nyilvaacuteniacutetoacute parancsboacutel szaacutermazik Ezen magyaraacutezat az angol moralistaacuteknaacutel a XVIII szaacutezadban igen el volt terjedve s eacuten bizonysaacutegaacuteul csak Paley eacutes a modernek koumlzuumll Cathrein tanait akarom felhozni

1 Paley William sokat olvasott műveacuteben2 utilitarismusaacuteval a theologiaacutet kapcsolja s mindjaacutert elejeacuten felel azon keacuterdeacutesre mi a koumltelezettseacuteg Concrete iacutegy bdquoMieacutert vagyok koumlteles szavamat megtartani Mivel helyes (rectum) mondja az első Mivel a dolgok viszonyaacuteval egyezik mondja a maacutesodik mdash Mivel a termeacuteszetszerű eacuteszszerű mondja a harmadik mdash Mert az igazsaacuteggal egyezik mondja a negyedik mdash Mert a koumlzjoacutet előmozdiacutetja mondja az oumltoumldik mdash Minthogy Isten akarata iacutegy kivaacutenja mondja a hatodik3 Mindezek Paley szerint ugyanazt jelentik (rectum = fitness = eacuteszszerű = igaz = koumlzjoacute = Isten akarata) s mindezek meacuteg sem felelnek a veacutegső keacuterdeacutesre mieacutert vagyok koumlteles azt tenni ami helyes ami alkalmas ami az eacutesz termeacuteszet igazsaacuteg megjeloumllője ami a koumlzjoacutet előmozdiacutetja ami az Isten akarata S ebben Paley-nek igazat kell adnunk A koumltelezettseacuteg provenientiaacutejaacutet ezeknek egyike sem magyaraacutezza nem magyaraacutezzaacutek azon keacuteszteteacutest mely vele jaacuter nem azon indokot mely keacutesztet Paley enneacutelfogva helyes iraacutenyban indul mikor a keacuterdeacutest keacutetfeleacute vaacutelasztja 1 mit jelent az hogy valamely ember koumlteles eacutes 2 mi aacuteltal koumlteleztetik Tovaacutebbi fejtegeteacuteseiben azonban teljesen elposvaacutenyosodik a keacuterdeacutes Az első keacuterdeacutesre azt feleli az ember valamire bdquokoumltelezve van ha valamely erősen hatoacute indok aacuteltal arra hajtatik meacuteg pedig indok aacuteltal mely maacutesnak parancsaacuteboacutel ered A maacutesodik keacuterdeacutesre azzal felel bdquosajaacutet boldogsaacutegunk az indoka az Isten akarata pedig szabaacutelya a koumltelesseacutegnek4 Az Isten akarataacutet pedig keacutet uacuteton tudjuk meg 1 a szent iacuteraacutesboacutel eacutes 2 a termeacuteszet

1 Cathrein Moralphil I 329 l 2 Principles of moral and political philosophy 1775 neacutemetuumll Garve (1788) kit ideacutezek 3 I 51 52 l 4 I 55 sk


___________________________________________________________________________________


berendezeacuteseacuteből (lux naturae) mind a kettő pedig azt taniacutetja hogy az Isten akarata az emberek boldogsaacutegaacutera ceacuteloz1

Paley tehaacutet azt hiszi hogy a sajaacutet boldogsaacutegunk azon indok mely minket az isteni parancs koumlveteacuteseacutere koumltelez A magyaraacutezatot azonban koumlnnyen veszi Legyen az isteni parancs a koumltelező eacutes boldogsaacutegunk a motivaacuteloacute A magyaraacutezat nem mondja milyen viszony van eacutelvezetuumlnk s az isteni parancs koumlzoumltt nem mondja hogyan hat az isteni parancs azt sem fejti meg mikeacutep indiacutet boldogsaacutegunk Veacutegre pedig nem talaacutelunk egy szoacutet sem arroacutel milyen aacutellapot tehaacutet a koumltelezettseacuteg Paley tana tehaacutet minden leacutelektani magyaraacutezat neacutelkuumll aacutell pedig uacutegy laacutetszott nekigyuumlrkőzeacuteseacuteből hogy azt fogja adni

Eltekintuumlnk azon alacsony eudaimonismustoacutel mely ezen compendiumot koumlzkedveltseacutegűveacute tette s azon keacuterdeacutest vetjuumlk fel erkoumllcsi koumltelesseacuteg-e az amit Paley magyaraacutezataacuteval eleacuterni veacutel Paley nagyon taacutevol aacutell ettől A koumltelezettseacuteg egeacuteszen juristikus Egy bdquomaacutesnak parancsa az amely koumltelez a kedveacuterzet az mely indiacutet Maacutesnak parancsa eacutes az eacuten akaratom koumlzeacute tehaacutet a boldogsaacuteg leacutep a motiacutevum egeacuteszen utilistikus az eacutelvezet Eacuten nem azeacutert vagyok moralis mert Isten parancsolja hanem azeacutert mert eacutelvre vaacutegyom Ezen eacutelv eacutes a cselekedet koumlzoumltt aacutell elő az associatio nem szuumlkseacuteges a cselekedet ceacuteljaacutet vaacutelogatni ha csak a motivum a ceacutel Ez a Paley-feacutele associatioacutenak eacutertelme Arroacutel tehaacutet hogy valami parancs sajaacutet tartalma aacuteltal koumltelező itt szoacute sincs a koumltelező csak az eacutelv eacutes kiacuten azaz reflex keacuteszteteacutes de arroacutel hogy a ceacutel eacutes a cselekedet szuumlkseacutegkeacutepeni vonatkozaacutesban aacutellanak itt szoacute sincsen A koumltelezettseacuteg itt csak azon attitude melybe a majom vaacutegja magaacutet mikor cukrot laacutet vagy az ostor suhintaacutesaacutet hallja A moralitas tehaacutet egeacuteszen alacsony automatismus nem is heteronomia meacuteg

2 Maacutes melleacutekiacutezű de ugyanazon aacutellaacutespontroacutel eredő fejtegeteacutest talaacutelunk Cathrein Viktor (S I) terjedelmes műveacuteben2 Ő az egeacutesz erkoumllcsi rendnek magvaacutet eacutes sarkpontjaacutet talaacutelja a koumltelesseacutegben (bdquoKern-und Angelpunct) E szerint bdquoPflicht (obligatio von ob und ligare binden) ist die Wirkung des Gesetzes das Gesetz verpflichtet uns bdquoDurch das Gesetz werden wir gewissermassen gehunden Neacuteha e szoacuteval (nyilvaacuten nem pontos beszeacutedben) a bdquotoumlrveacuteny taacutergyaacutet vagy azon cselekedetet is eacutertik melyre koumltelez bdquoIn eigentlichem Sinn aber versteht man unter Pflicht die moralische Noumlthigung oder den moral Zwang den uns das Gesetz auferlegt (324 l) Ezen bdquoszellemi koumlteleacutek mely valamely cselekedethez fűz a koumltelezettseacuteg Amint laacutetszik valami tuacutelsaacutegosan vilaacutegosnak ezen fejtegeteacutes nem uumltoumltt ki Cathrein azt hiszi hogy van egy toumlrveacuteny amellyel szemben talaacuteljuk magunkat s ezen toumlrveacuteny keacutenyszeriacutet bennuumlnket vagy keacutesztet a felfogaacutes enneacutelfogva a juristikus toumlrveacuteny mintaacuteja utaacuten keacutepzeli magaacutenak a viszonyt toumlrveacuteny eacutes akarat koumlzoumltt A toumlrveacuteny nem magaacutenak az embernek fejlődeacutesi vagy műkoumldeacutesi toumlrveacutenye hanem tőle idegen maacutestoacutel eredő objectiv lesz Ezt a toumlrveacutenyt (ugyanott) az Istentől eredőnek taniacutetja s megvonja a koumltelezmeacutenyt is bdquodass der Wille Gottes die bewirkende Ursache dieser Pflicht ist Ami ellen nem lehet polemizaacutelni minthogy azon toumlrveacutenynek akaacuter kuumllső akaacuter belső (immanent) az absolutum a hozoacuteja mint mindennek forraacutesa A keacuterdeacuteses pont tehaacutet ez vajjon kuumllső-e azon koumlruumllmeacuteny s mikeacutepen aacutell elő a koumltelezettseacuteg Minthogy Cathrein maacuter maacutesutt kijelentette hogy maga az eacutesz nem adhat toumlrveacutenyt magaacutenak annaacutelfogva a toumlrveacuteny kuumllső voltaacutet taniacutetja A maacutesik keacuterdeacutesneacutel pedig az ugroacutepontot egyszerűen megkeruumlli hogyan keletkezik a koumltelezettseacuteg A szabad embert uacutegymond nem vezetik bdquovak oumlsztoumlnoumlk s azeacutert csak keacutet moacutedon keacutenyszeriacutethető bdquoentweder durch aumlusseren Zwang oder dadurch dass man ihm ein Gut vorhaumllt und ihm zeigt er werde dieses Gut nicht erreichen wenn er sein Verhalten nicht in einer besten Weise einrichte Az elsőt elveti maga Cathrein mert bdquoder Wille unterliegt keinem Zwang enneacutelfogva csak a maacutesodikra szoriacutetkozunk mit ő Aquinoacutei Tamaacutes szerint bdquobedingte Nothwendigkeit-nak nevez Azonban jegyezzuumlk meg joacutel hogy ezzel a koumltelezettseacuteg termeacuteszete leacutelektanilag tisztaacutezva egyaacuteltalaacuteban nincsen Egyik oldalon aacutell ezen egeacuteszen kuumllső felfogaacutes szerint a toumlrveacuteny a maacutesikon az indifferensnek eacutes uumlresnek keacutepzelt akarat hogyan hat amaz emerre arroacutel Cathrein nem is szoacutel Pedig ez eacuteppen az ugroacute pont Megjegyzendő tovaacutebbaacute az hogy az aacuteltala felhozott keacutet eset bdquoZwang eacutes bedingte Nothwendigkeit egy kategoacuteriaacutehoz tartoznak s nem keacutepeznek kizaacuteroacute ellenteacutetet A mechanikai keacutenyszerről (tasziacutetaacutes eacutes vonzaacutes keacutepeacuteben) termeacuteszetesen senki sem szoacutel ezen viszonynaacutel az erkoumllcsi toumlrveacuteny csak keacutesztető De nincsen-e psychologiai keacutenyszer is s ha a joacutenak vagy rossznak keacutepzete keacutenyszeriacutetőeacuten hat mikeacutep aacutelliacutethatoacute hogy az akarat bdquounterliegt keinem Zwang Maacuter pedig ezt keacutepzeli Cathrein az akarat sem a joacute sem rossz aacuteltal nem keacutenyszeriacutethető csak keacutesztethető De moralitas-e maacuter az ha az iacutegeacuteret kedveacuterzete keacutesztet (bdquobedingte Nothwendigkeit) a cselekedetre Ugy laacutetszik Cathreinnaacutel moralitas maacuter ez is (l alaacutebb eacutes naacutela a 327 l) akkor azonban hiaacuteba tiltakozik a bdquoZwang ellen mert a kedveacuterzet nagy ereje keacutenyszeriacutet nem keacutesztet Persze Cathrein-nak arroacutel hogy a moralitas ugroacute pontja az oumlnelhataacuterozaacutesban rejlik sejtelme sincs Mi uacutegymond (327 l) a koumltelesseacuteget csupaacuten Isten iraacutenti szeretetből (azaz bdquoohne Gedanken an die Verpflichtung) teljesiacutethetjuumlk vagy bdquoaus Hoffnung oder aus Furcht vor den

1 I 58 sk 2 Cathrein Moralphilosophie I p 323mdash327


___________________________________________________________________________________


goumlttlichen Strafgerichten bdquoIst letzterer Beweggrund auch nicht so edel (talaacuten bdquonobel) und vollkommen als der Beweggrund der Liebe der Pflicht der Dankbarkeit usw so ist er doch sittlich gut ja unter Umstaumlnden nothwendig wenn die niedern Leidenschaften toben Naacutela enneacutelfogva moralis a cselekedet maacuter akkor is ha feacutelelemből vagy remeacutenyből ered mdash s mi ezt meacuteg csak psychologiai actusnak nevezzuumlk de nem moralisnak s azeacutert meg nem eacutertjuumlk egymaacutest Cathreinnaacutel mindaddig miacuteg be nem bizonyiacutetja hogy a feacutelelem aacuteltal indokolt cselekedet eacutes a szabad oumlnelhataacuterozaacutesboacutel fakadoacute cselekedet ugyanazon termeacuteszetűek Ezt pedig bebizonyiacutetani nem lehet mert keacuteptelenseacuteg

Naacutelunk minden cselekedet mechanice megokolt mely az Eacutenen kivuumlli indokokboacutel ered legyen ezen indok Isten iraacutenti szeretet vagy a feacutelelem mdash egyformaacuten mechanikus azaz reflexszerű a nyilatkozat vagy cselekedet Lehet koumlztuumlk bizonyos eacuterteacutekfokozatot felaacutelliacutetani de a termeacuteszet mindkettőben automatikus reflexszerű alsoacutebbrendű Eacutes naacutelunk minden cselekedet szabad azaz az Eacuten oumlnelhataacuterozaacutesaacuteboacutel kell fakadnia amennyiben pedig az Eacuten erősebb mint az indokoloacute vaacutegy annyiban elkeruumllhetetlen s keacutenyszerű Ezen axiomaacutek neacutelkuumll 1 hogy 2gt1 eacutes 2 hogy az Eacuten hatalmasabb mint az egyes motiacutevumok a szabadsaacuteg keacuterdeacutese csak szavakkal inteacuteztetik el Az első axioma szerint a cselekedet kosmice keacutenyszerű a maacutesodik szerint individualiter szabad Ha a kosmikus keacutenyszeriacutető az egyeacuteni legeacuterteacutekesebbel egyezik akkor moralis a cselekedet azaz az Eacuten az absolutummal egy iraacutenyban halad

Csak ha a keacutenyszerűseacuteg eacutes szabadsaacuteg eacutertelmeacutet uacutegy osztjuk meg hogy amaz az absolutumra emez az egyesre vonatkozik akkor szűnik meg a keacutenyelmetlen hintaacutezaacutes keacutenyszer eacutes keacuteszteteacutes koumlzoumltt Az absolutummal szemben az Eacuten keacutenytelen a relativumokkal szemben az Eacuten szabad Ezen distinctioacute neacutelkuumll minden scholasztika eredmeacutenytelen Nem lehet e bonyodalmat Aquinoi Tamaacutes logikai distinctioacutejaacuteval elmetszeni aki Cathrein ideacutezete szerint1 (p 324) iacutegy szoacutel bdquoduplex est necessitas una coactionis et haec quia repugnat voluntati tollit rationem menti Alia est necessitas ex obligatione praecepti sive ex suppositione finis (Isten előtti kedvesseacuteg) in quantum aliqui hoc quod sic (toumlrveacuteny szerint) necessarium voluntarie agit Nyilvaacutenvaloacute ugyanis hogy 1 a keacutenyszerűseacuteg nem objectiv realitas hanem logikai kategoacuteria (l 63 sect) 2 hogy az elkeruumllhetetlenseacuteg fokozatokat mutat tehaacutet a keacutenyszerűseacuteg is (l 64 sect) 3 a doumlntő pont tehaacutet nem az hogy keacutenyszerű vagy szabad hanem az hogy kiacutevuumllem aacutelloacute oumlsztoumlnzeacutes vagy pedig oumlnelhataacuterozaacutesom hozta-e leacutetre a cselekedetet Tamaacutes maga is bevallja hogy azon elrendezeacutes mely szerint az Isten előtti kedvesseacuteg bizonyos felteacutetelhez van koumltve kosmikus keacutenyszer ugyanazt aacutelliacutetom eacuten is Ezen keacutenyszer koumltelezettseacuteggeacute sublimaloacutedik az oumlntudat uacutetjaacuten (vouml 65 sect) de azeacutert marad kosmikus keacutenyszerűseacutegnek ha bdquoquod sic est necessarium voluntarie agit is Nem leacutetezik a logika előtt csak egy keacutenyszer az erősebbnek győzelme ez a hasznosnak toumlrveacutenye s csak egy szabadsaacuteg van ezen keacutenyszer elismereacutese s befogadaacutesa koumltelezettseacuteg alakjaacuteban Amit az uacutejabb feacuteldeterministaacutek (pl Binding) a bdquoveranlassen eacutes bdquozwingen distinctioacutejaacuteval akarnak az csak logikai koumld bdquoincliner eacutes bdquoneacutecessiter (Leibniz) csak subjective egyeacutenileg kuumlloumlnboumlző kategoacuteriaacutek Kosmice nem leacutetezik csak az elkeruumllhetetlenseacuteg subjective leacutetezik az egyesnek hatalma a maga oumlsztoumlnei felett Ez pedig elegendő az erkoumllcsiseacutegnek A bdquokeacutenyszerűseacuteggel valoacute keacuteteacutertelmű jaacuteteacutekroacutel ideje volna leszoknunk

Cathrein enneacutelfogva a koumltelezettseacuteg magyaraacutezataacutenaacutel a zsidoacute juristikus szempontot tartja szem előtt s eacutepen azeacutert a moralis koumltelezettseacuteget sem el nem eacuteri sem pedig a koumltelesseacuteget aacuteltalaacuteban psychologiailag meg nem magyaraacutezza Hogy az idegenuumll előttuumlnk aacutelloacute toumlrveacuteny mely akaratunktoacutel kuumlloumlnboumlzik mikeacutep koumltelezhetneacute akaratunkat azt eacutep oly keveacutesseacute fejti meg mint nem biacuterta megtenni Paley Definitioacuteja is eacutep oly kifogaacutesok alaacute esik (I p 325) bdquodie Nothwendigkeit das Gute zu thun und das Boumlse zu lassen weil wir erkennen dass Gott unser houmlchstes Gut dieses von uns unbedingt fordert und das Zuwiderhandeln ihm positiv missfaumlllt oder ihn beleidigt Ily koumlnnyelműen a legboumllcsebb nem biacutezza reaacute az indifferens X-re a maga ceacuteljainak megvaloacutesiacutetaacutesaacutet

Amit Cathrein azon tuacutel a koumltelesseacutegek keacutet fajaacuteroacutel mond az toumlbbeacute nem a fogalom hanem az egyhaacutezi hatalom eacuterdekeacuteben van mondva Megkuumlloumlnboumlztet ugyanis 1 bdquoPflicht im strengsten Sinne deren Uumlbertretung eine schwere Suumlnde bildet Ezt Isten bdquomit der ganzen Wucht seiner houmlchsten Herrschaft koumlveteli tőluumlnk (p 325 1) az aacutethaacutegaacutesaacutet tehaacutet lehetetlennek kellene gondolni ha lsten legfőbb hatalmaacutenak teljes suacutelyaacuteval koumlveteli Azonban ilyenkor a logikaacutera nem fektet Cathrein nagy suacutelyt ha az egyhaacutez fegyelmeacuteről van szoacute Mi uacutegy tapasztaljuk hogy amit az Isten legfőbb hatalmaacuteval kiacutevaacuten annak meg is kell toumlrteacutennie a gravitatio a feacuteny toumlrveacutenyei mdash ezek azon dolgok miket az Isten teljes hatalmaacuteval koumlvetel de ezek aloacutel nincs is kiveacutetel S uacutegy van az az eacutesz uralmaacuteval is az nem fuumlgg a keacutenyuumlnktől hanem tőluumlnk fuumlggetlen vilaacutegtoumlrveacuteny mely uacutegy valoacutesul meg hogy ahol gyengeacutebb mint az Eacuten az Eacuten alacsony fokon mintegy kicsatoltatik a vilaacuteg forgalmaacuteboacutel 2 Van bdquoPflicht im unvollkommenen Sinne deren Uumlbertretung eine laumlssliche Suumlnde ausmacht Nyilvaacuten a kriteriumot az egyhaacutez discretioacutejaacutera kivaacutenja biacutezni mert hogy az Isten ilyen distinctioacutekat tenne

1 Aquinoacutei Tamaacutes S theol 2 2 qu 58 u 3 ed 2


___________________________________________________________________________________


vilaacutegterveacutenek megvaloacutesulaacutesa eacuterdekeacuteben mdash az meacutegis csak igen naiv subsumptio volna iraacutentunk Cathrein reacuteszeacuteről Olyan mondaacutesok pedig hogy az egyik esetben Isten reacuteszeacuteről bdquouns seine Feindschaft zuziehen a maacutesikban bdquonicht in eigentliche Feindschaft mit Gott gerathen (p 325) mdash ilyen mondaacutesok a cura pastoralis rhetorikai felszereleacuteseacuteben igen eacutekesek sőt hasznos szerepet is jaacutetszhatnak de tudomaacutenyos eacuterteacutekkel teljesseacuteggel nem biacuternak Senki sem mondhatja blasphemia neacutelkuumll hogy az Isten a mi ellenseacuteguumlnkkeacute lehetne eacutes senki sem uumllt azon tanaacutecsban melyben az Isten a vilaacuteg terveacutet megaacutellapiacutetotta azeacutert ily eacutepuumlletesseacutegek csak bdquotranscendentalis szemtelenseacutegnek nyilvaacutenulaacutesai (mint Spencer H nevezte) Ugyanezen anthromorph atyaacuteskodaacutessal magyaraacutezza Cathrein azt hogy az Isten ezeket tőluumlnk felteacutetlenuumll koumlveteli Az emberi toumlrveacutenyhozoacute is azt mondja kategorice bdquoez a cselekedet tilos bdquogerade so verhaumllt es sich auch mit Gott mondja Cathrein (p 326) nem mondja bdquoha oumllsz elkaacuterhozol hanem felteacutetlenuumll mondja bdquone oumllj az oumlleacutes nekem felteacutetlenuumll visszatetszik De ezek uacutegy laacutetszik maacuter egy neacutepszerű predicationak eacutepuumlletes reacuteszletei s iacutegy azokra hagyandoacutek akik oktataacutest kiacutevaacutennak a joumlvendő eacutelet gyoumlnyoumlrűseacutegeiről

Veacuteguumll magyaraacutezza nekuumlnk Cathrein meacuteg azt is bdquowas heisst also aus Pflicht handeln bdquoAus Pflicht handeln ist also im letzten Grunde ein Act des Gehorsams gegen Gott (326 l) azaz parancsszoacutera (bdquoweil es von der houmlchsten Autoritaumlt selbst geboten oder verboten ist) A dolog velejeacutet maacuter Paleyből ismerjuumlk

Tudomaacutenyos feldolgozaacutes tekinteteacuteben tehaacutet Cathrein tana moumlgoumltte aacutell Paleynek is Paley legalaacutebb correcte megfogalmazta magaacutenak a problemaacutet ha nem is fejtette meg Cathrein meacuteg ezt a koumlruumlltekinteacutest sem talaacutelta szuumlkseacutegesnek Egyszerűen oda aacutell Tamaacutes helyeacutebe s azt hiszi hogy ha ennek szavait hasznaacutelja maacuter joga van annyira mint Tamaacutesnak volt Pedig teacuteved mert Tamaacutes initiator volt ő pedig egyszerű imitator Ilyen tudomaacutenyos feluumlleten uacuteszkaacutelaacutes alapjaacuten Kantot megleckeacuteztetni akarni a moralitaacutes dolgaacuteban s paacutelcaacutet toumlrni a koumltelesseacuteg bdquoeleacutegtelen magyaraacutezoacute moacutedjai felett (mit Cathrein I p 327 tesz) veacutegtelen naivsaacutegnak vagy jezsuita praepotentiaacutenak tanubizonysaacutega

Ezen supranaturalistikus aacutellaacutespont egyeacutebiraacutent minden theologiai erkoumllcstannak sajaacutetja s habaacuter kuumlloumlnboumlző formaacutekat oumllt eacutes kuumlloumlnboumlző szavakban nyer kifejezeacutest a gondolat valamennyiben ugyanaz1 Ennyiben kifogaacutesaink fogalmi reacuteszlete mindezekre vonatkozik

74 sect A koumltelezettseacuteg teacuteves levezeteacutesei II Az empirikus aacutellaacutespont Reacutee

A koumltelesseacuteg leszaacutermaztataacutesaacutenak maacutesik moacutedja toumlrteacutenhetik

II az empirikus aacutellaacutespontroacutel Miacuteg a supranaturalistikai szempontboacutel a koumltelesseacuteg Isten parancsa addig az empirismus szerint fejlődeacutesnek eredmeacutenye Amott a toumlrveacuteny eacutes az emberi termeacuteszet megfoghatatlan moacutedon eggyeacute lesz s a synthesis koumlztuumlk apriori eacutes hataacuterozott emitt az erkoumllcsi toumlrveacuteny kuumlloumln aacutell kuumlloumln az emberi termeacuteszet s a kapcsolat koumlzoumlttuumlk nem apriori eacutes organikus hanem a posteriori eacutes psychikus associatioacute

Ezen keacutet szeacutelső pont koumlzeacute esnek maacutes felfogaacutesok Az egyik az mely az erkoumllcsiseacuteg koumltelező voltaacutet maacuter az emberi termeacuteszetből veacuteli lehozhatoacutenak ez a Kant-feacutele melyhez mi is csatlakoztunk A maacutesik ezt nem tartja elegendőnek hanem ezen feluumll bdquomaacutesodik helyen (secundario) meacuteg az Isten akarataacutera is recurraacutel A supranaturalistikai felfogaacutes tehaacutet kezdi azzal hogy a koumltelezeacutes csak az Istenből eacuterthető (Paley) folytatja azzal hogy a koumltelezettseacuteget az emberi termeacuteszetből folyoacutenak tekinti de (secundario) az Istentől is Ez a spanyol G Vasquez tana2 Az aacutetmenet az empirismusra a Kant-feacutele apriorismusban van mely csak az eacutesz termeacuteszeteacuteből eacuterti meg a koumltelesseacuteget Mind a haacuterom alkalmasan apriorismusnak nevezhető

A toumlrveacuteny eacutes akarat koumlzti kapcsolatot az empirismus utoacutelagosnak aacutelliacutetja Keletkezik az egyesneacutel tapasztalat eacutes neveleacutes az egeacutesz emberiseacutegneacutel fejlődeacutes alapjaacuten Kiindulaacutesi pontul az indifferens eacuterzet (sensation) szolgaacutel ott ahol magyaraacutezzaacutek logikai motivum azonban a sanctio amelyből Bentham minden psychologiai fejtegeteacutes mellőzeacuteseacutevel hozza le Bentham szerint az embert cselekveacutesre csak az eacutelv eacutes kiacuten birhatja egyeduumlli motivum pedig az eacutelv (anticipaacutelva vagy actualiter) A buumlnteteacutes aacuteltal igeacutert faacutejdalom a sanctio meacuteg pedig alapjaacuteban mindig physikai faacutejdalom Amihez ezen faacutejdalom van csatolva koumlvetkezmeacutenyuumll az koumltelező lehet tehaacutet a sanctio a physikai socialis politikai toumlrveacuteny aacutethaacutegaacutesaacutera meacuterve vagy pedig vallaacutesi

1 A keresztyeacuten erkoumllcstan roumlvid velős oumlsszefoglalaacutesaacutet adja Ottoacute Pfleiderer bdquoGrundlegung der christlichen Glaubens- u Sittenlehre 2 Aufl 1882 2 In 1 2 disp 150 c 3 u22 (Cathrein I 327) bdquoPorro talem aliquam esse legem vei ius quod nulla voluntate etiam Dei constitutum sit illud maxime confirmat quod superius diximus nempe quaedam ita ex se esse mala et peccata ut ex nulla voluntate etiam Dei eorum prohibitio pendent


___________________________________________________________________________________


dogmaacutera (religious sanction) s a toumlrveacuteny koumltelező ereje azon feacutelelem mely a fenyegető buumlnteteacutesből haacuterul a cselekvőre A koumltelezettseacuteg enneacutelfogva kellemetlen eacuterzeacutes mely a faacutejdalomtoacutel valoacute feacutelelemmel oumlsszeesik s iacutegy lesz a cselekveacutes motiacutevumaacutevaacute

A leacutelektan maacuter most ezt a logikumot (mely nyilvaacuten nem az egeacutesz teacutenyaacutellaacutest foglalja magaacuteban) a lelki eacutelet elemeiből igyekszik kimagyaraacutezni A magyaraacutezatot azonban azzal szoktaacutek megneheziacuteteni hogy nem a koumltelezettseacuteg teacutenyeacutet tartjaacutek magyaraacutezandoacutenak (amint mi kimutattuk) hanem annak tudataacutet illetve azon keacutepesseacuteget mely megeacuterti hogy valami raacutenk neacutezve koumltelező (tehaacutet azon reacuteszletet melyet mi a bdquopopularis szoacutelaacutesmoacutedok neve alatt fejtegettuumlnk 69 70 sect) Minthogy pedig ezt rendesen bdquolelkiismeretnek nevezik azeacutert az empirismusnaacutel a problema a lelkiismeret magyaraacutezataacutehoz szokott tartozni

Az empirismus a lelkiismeretet mely minket koumltelez figyelmeztet eacutes buumlntet fejlődeacutesi processusboacutel eredőnek taniacutetja s kuumlloumlnboumlző meghataacuterozaacutesa szerint kuumlloumlnboumlzőkeacutep vezeti le Ezen magyaraacutezatnaacutel figyelmuumlnket vezetni fogja Reacutee Paacutel nagy apparaacutetussal dolgozoacute munkaacuteja bdquoDie Enstehung des Gewissens (Berlin 1885) mely ezen felfogaacutesnak legvilaacutegosabban szerkesztett előadaacutesa

Reacutee szerint (6 sect) bdquoDas Gewissen ist ein Unterscheidungsvermoumlgen welches die Handlungen in 2 Classen theilt naumlmlicht in loumlbliche und tadelnswerthe Formaacuteja tehaacutet a helyesleacutes (7 sect) taacutergya pedig a mi cselekedeteink Ezen keacutepesseacuteget a moralistaacutek az emberben oumlroumlktől meglevőnek veacutelik (Reacutee felsorolja ezeket Ferguson Hutcheson Hume Lecky Adam Smith Stewart Mackintosh Cicero de leg I II Schopenhauer Kant mdash ami talaacuten nem eacutepen megbiacutezhatoacute gyuumllekezet) Szerinte azonban a culturhistoria megcaacutefolja ezen veleszuumlletettseacuteget (9 sect) mert a vad neacutepek iteacutelkezeacutese azt mutatja hogy kuumlloumlnboumlző toumlrzsek ugyanazt helyesnek eacutes helytelennek minősiacutetetteacutek Reacuteenek ezen koumlvetkezteteacutese azonban elhamarkodott abboacutel hogy neacutemely toumlrzs a gyilkost magasztalja maacutes pedig megveti csak annyi koumlvetkezik hogy a becsleacutes taacutergyai vaacuteltoztak de nem az hogy azon bdquomegkuumlloumlnboumlztető keacutepesseacuteg ne lett volna mindenhol (vouml kuumlloumlnben a mi fejtegeteacuteseinket I Fej 10 sect)

Koumlvetkezetesen azt vaacuternoacutek hogy Reacutee ezen bdquokeacutepesseacuteg eredeteacutet fogja nekuumlnk magyaraacutezni Reacutee azonban mellőzi ezen pontot s csak fejlődeacuteseacutet illustraacutelja igen bőseacuteges peacuteldaacutekkal azon időtől fogva amikor a buumlnteteacutes (die Strafe) keletkezett s az aacutellami eacutelet szuumlkseacutegleteihez keacutepest folyton moacutedosult Ez 3 periodusban ment veacutegbe szerinte 1 a seacutertett magaacutenak eleacutegteacutetelt vett veacuterrel (bosszuacute) 2 a seacutertett eacutes az aacutellam peacutenzzel eleacutegedett meg (Wer- und Friedensgeld) 3 az aacutellam eleacutegteacutetelt vett magaacutenak veacuterben (19 sect) Ezen emberi sanctioacutehoz aztaacuten az isteni jaacuterult (20 21 sect)

Ezzel azonban Reacutee nem eleacutegszik meg s egy kuumlloumln fejezetben (III Buch) fejtegeti bdquoa lelkiismeret keletkezeacuteseacutet az egyes emberben Mi ugyan helyesebb methodusnak tartanoacutek ha előbb ezt proacutebaacutelta volna megmagyaraacutezni mert hiszen a taacutersadalom maacuter az egyesekből alakul oumlssze s ha az egyeseknek nincs lelkiismeretuumlk a taacutersadalomnak hogyan lehetne A magyaraacutezat nem is eacuter el egyebet mint hogy a lelkiismeret finomodaacutesaacutet a taacutersadalmi paedagogia uacutetjaacuten akarja megvaacutezolni (25 sect bdquoEnstehung des kateg Imp nevezi kisseacute nagy neacuteven Reacutee) Itt maacuter most igen eacuterdekes modorban arroacutel eacutertesuumlluumlnk hogy a taacutersadalom bizonyos szavakhoz maacuter rosszalaacutest vagy helyesleacutest fűzoumltt (pl irigyseacuteg) Ezt (Mill I Stuart utaacuten) connotatioacutenak nevezi amivel meacuteg semmi sincs magyaraacutezva mert hiszen eacutepen ezen connotatioacutenak eredeteacutet szeretnők laacutetni Reacutee ezt a bosszuacute peacuteldaacutejaacuten akarja szemleacuteltetni Eredetileg (25 sect) a bosszuacute egy szoacute mely minden rosszaloacute melleacutek jelenteacutest kizaacuter bdquoErst das Gluumlckseligkeitsbeduumlrfniss des Menschen fuumlhrte dahin anderen nachtheilige Handlungen zu tadeln mit Leid zu bedrohen (170 l) S ezen pont melyet Reacutee oly koumlnnyen vet oda az egeacutesz probleacutema megoldaacutesaacutenak a forduloacute pontja Az emberek ugyanis azt amit kaacuterosnak tapasztaltak rossznak beacutelyegezteacutek meg bdquoUnd doch ist den Handlungen urspruumlnglich wegen ihrer Folgen das Urtheil angehaumlngt worden mondja Reacutee (176 l) S ebben ismeacutet igaza van Reacuteenek de ezzel az erkoumllcsi iteacuteletnek eredeteacutet meacuteg nem eacutertjuumlk mert az ilyen utilistikus becsleacutest a toumlrteacutenelem tanuacutesaacutega szerint teacutenyleg aacutethaladta eacutes elhagyta az emberiseacuteg a buumlntető codexekben (vouml 42 43 sect) Itt kezdődik meacuteg csak a magyaraacutezat Mieacutert beacutelyegezte meg az ember a gyilkossaacutegot s mieacutert nem a szeretetet Ez a keacuterdeacutes Azeacutert mert hasznos mieacutert hasznos Ez vezetne az erkoumllcsiseacuteg alapjaira Eacutes hogyan magyaraacutezhatoacute hogy az ami eredetileg eacutelvezettel jaacutert (bosszuacute) keacutesőbb kiacutennal fűződoumltt bdquoOffenbar uacutegymond Reacutee (178 l) bdquokann dem Bewuntsein wenn dasselbe nur in entsprechender() Weise zubereitet ist jede beliebige Handlung bdquoansich loumlblich oder bdquoansich tadelnswerth erscheinen Ez egyreacuteszt teljes feacutelreismereacutese az erkoumllcsi becsleacutesnek (s nem is igaz) maacutesreacuteszt nem felel azon keacuterdeacutesre mi bontotta fel az associatioacutet a bdquobosszuacuterdquo eacutes bdquoeacutelvrdquo koumlzoumltt ha valamennyi emberben ez volt az associatioacute

Pedig Reacutee szerint a lelkiismeret azon alapul hogy a keacutep eacutes az eacuterzeacutes associaacuteloacutednak A reacutegi Islandi uacutegymond a bosszuacutet eacutes rablaacutest joacutenak tartja mert iacutegy taniacutetottaacutek a modern islandi rossznak mert keresztyeacuten bdquoDer Freigeist kann sich hievon frei machen (173 l) Tehaacutet Reacutee szerint nem apriori Toumlrteacutenelmi szempontboacutel tehaacutet a kategorikus imperativus voltakeacutepen hypothetikus imperativusok (180 l) A rosszalt tulajdonsaacutegok bűnoumlk a felteacutetlenuumll parancsoltak koumltelesseacutegek (p 181)


___________________________________________________________________________________


Reacutee fejtegeteacutesei szerint enneacutelfogva a dolgot uacutegy kell felfogni hogy az embernek termeacuteszettől fogva semmi koumltelezettseacutege nem volt a faacutejdalom eacutes eacutelvezet taniacutetotta arra mi a joacute mi a rossz s ez volt a meacuterteacutek amely szerint iacuteteacutelt S fejlődeacutestoumlrteacutenelmi szempontboacutel Reacuteenek igaza lehet csakhogy a fejlődeacutes ezen fokaacuten az embert meacuteg ne nevezzuumlk embernek mdash akkor megeacutertjuumlk egymaacutest A problematikus homo alalus kiben a szellemi fejlettseacuteg csak az anthropoid majmok fokaacuteig emelkedett csak a majmokat megillető cselekedeteket volt keacutepes veacutegrehajtani Ez pedig az eacutelveacuterzet aacuteltal koumlzvetiacutetett reflexmozdulat a veacutegbemeneacutes mechanikus s a sanctio a faacutejdalom Tagadhatatlan azonban hogy ezen aacutellaacutespontot elhagyta az ember Az eacuterzeacuteki keacutepek helyeacutebe a jelentők leacuteptek az eacutelv eacutes kiacuten eacuterzelmei foumlleacute helyezkedett az azokat magaacuteval szembesiacutető oumlntudat Megtoumlrteacutent enneacutelfogva azon eset hogy az eacutelvezet megakasztatott indokoloacute erejeacuteben az ember elmeacutelkedett eacutes vaacutelasztott Ha a kedveacuterzet nem volt directe indiacutetoacute akkor mi aacuteltal eacuterezte magaacutet koumltelezve Azt mondjaacutek reaacute hogy magasabb nemű vagy erősebb kedveacuterzet aacuteltal Mi azonban laacutettuk hogy az oumlntudat a magasabb eacuterzelmeket is keacutepes megakasztani s szembesiacuteteni magaacuteval hogy enneacutelfogva az eacuterzelmeknek motivaacuteloacute ereje itt egyaacuteltalaacuteban fel van fuumlggesztve azon felelet tehaacutet hogy erősebb eacutelveacuterzet oumlsztoumlnoumlzte itt elvileg maacuter ki van zaacuterva Mi volt tehaacutet az indiacutetoacute a vaacutelasztoacute A hatalmasabb S mi volt a hatalmasabb Az eacutesz mely magaacuteroacutel tud Mi koumltelezte ezen eacuteszt ha a kedveacuterzet nem tehette Csakis ő maga

Ezen gondolatsor azonban maacuter a szabadsaacuteg keacuterdeacuteseacuteneacutel el lett inteacutezve Mi most csak a Reacutee-feacutele levezeteacutest vizsgaacuteljuk megmagyaraacutezta-e a koumltelezettseacuteg minden pontjaacutet Meg-e azt hogy a koumltelezeacutes hogyan aacutell elő Ki a koumltelező s ki a koumltelezett

Ezen utoacutebbi pontnaacutel azt tapasztaljuk hogy a keacuterdeacutes fel sincs vetve annaacutel keveacutesbeacute megoldva A koumltelező a toumlrzsnek tapasztalata (iacutegy veacuteli Simmel is mint keacutesőbb laacutetni fogjuk) ezt aacutelliacutetjaacutek oda toumlrveacutenyuumll a koumltelezett az egyes ember mint a toumlrzsnek tagja A viszony toumlrveacuteny eacutes egyes koumlzoumltt tehaacutet ugyanaz mint a supranaturalismusnaacutel egeacuteszen kuumllső mert egymaacutesra neacutezve idegenek A toumlrveacuteny az egyesben feacutelelmet okoz azaz az oumlntudatot megszoriacutetja s bizonyos iraacutenyban hajtja az egyes ezen cselekedetet automatice veacutegzi Azonban iacutegy tesz a kutya is mdash feacutelelmeacuteben a cselekedet kierőszakolt s iacutegy automatikus akaacuter feacutelelem akaacuter remeacuteny a motiacutevuma A taacutersadalom neveleacutes uacutetjaacuten a toumlrveacuteny eacutes cselekedet koumlzoumltti associatioacutet oly erősseacute teheti hogy reflexmozdulatilag aacutell elő egeacutesz biztossaacuteggal vagyunk maacuter most arra dressirozva bdquone oumllj keveacutesbeacute biztosabb az bdquone lopj legkeveacutesbeacute az hogy bdquone paraacuteznaacutelkodj De ha az oumlleacutes a lopaacutes a paraacuteznaacutelkodaacutes oly eacutedes mieacutert ne tegyuumlk ha a feacutelelemtől nem kell feacutelnuumlnk Aki mint ama bizonyos cigaacuteny az egyik szemeacutet bdquomegreskirozza az meg is teszi Eacutes vajjon erkoumllcsiseacuteg-e az ha valaki feacutelelemből nem teszi pedig kivaacutelt a paraacuteznaacutelkodaacutestoacutel az oumlsztoumln legerősebb idejeacuteben csakis a szomszeacutedasszonyok aacuteltal hozott bdquotaacutersas sanctioacute biacuter oly feacutelelmetes motivatioacuteval hogy a hajadonokon eacutes legeacutenyeken az oumlsztoumln nem vesz akaacutermikor erőt Teacutenyleg a mi erkoumllcsiseacuteguumlnk meacuteg mindig gyenge laacutebon aacutell feacutelelem eacutes remeacuteny faacutejdalom eacutes oumlroumlm a mi cselekedeteink leggyakoribb rugoacutei mint Bentham taniacutetotta De nem tapasztalta-e meacuteg senki hogy vannak szűzies lelkek akiket a szomszeacutedok sanctioacuteja nem riaszt meg (pl Julia) de akik oumlnkeacutenytelen visszariadnak a cselekedettől (pl Lucretia) Avagy a lopaacutes nem olyan utaacutelatos-e neacutemely gyermekre haacutet meacuteg hajadonra feacuterfira hogy a sanctio neacutelkuumll is tartoacutezkodnak tőle Azt felelik reaacute hogy ez teacuteny de csak szokaacutes folytaacuten lett az associatio oly erősseacute Mieacutert nem bomlik szeacutet ezen associatio lopaacutes eacutes szeacutegyen koumlzoumltt oly koumlnnyen mint a bosszuacute eacutes eacutelv koumlzoumltti hajdan Ha maacuter most a sanctio nem hat a feacutelelem aacuteltal ha nem automatikus a cselekedet mdash vajjon mi aacuteltal hat akkor az egyesre Sajaacutet tartalma eacutes minőseacutege aacuteltal Azaz a toumlrveacuteny eacutes actus koumlzoumltti kapcsolat akkor biztos egyeduumll ha a toumlrveacuteny eszes oumlntudatunkkal eggyeacute lett ha oumlntudatunk eszesseacute lett akkor az oumlntudat maga termeacuteszete aacuteltal eacuterzi magaacutet koumltelezettnek

Reacutee enneacutelfogva leacutelektanilag a toumlrveacuteny eacutes cselekedet koumlzti viszonyt nem biacuterja megmagyaraacutezni egyaacuteltalaacuteban Annaacutel keveacutesbeacute birja az oumlntudatos erkoumllcsiseacuteget megmagyaraacutezni amely nem automatice nem feacutelelmi reflex uacuteton hanem pusztaacuten a toumlrveacuteny eacuteszszerűseacutege miatt veacutegzi teendőit Az associatio egy schema melynek egyik oldalaacutera a motiacutevum (ok) maacutesikaacutera a cselekedet (okozat) helyeztetett de eacutepp oly keveacutesseacute magyaraacutezoacute mint az okviszony maga

75 sect A koumltelezettseacuteg teacuteves levezeteacutesei III Az empirikus aacutellaacutespont (folytataacutes) Darwin Paulsen Spencer Wundt

S ha mindent megszokott associatioacuteboacutel meg is eacuterteneacutenk az egyes emberben azt az associatio soha nem keacutepes megmagyaraacutezni mieacutert kellett az emberiseacuteg fejlődeacuteseacuteben azon phasisnak előaacutellania amelyben az intelligentia uralomra toumlrekszik s az alsoacutebb actioacutei formaacutekat a legfőbb az erkoumllcsi oumlnelhataacuterozaacutes vaacuteltja fel Pedig eacuteppen ebben laacutettuk mi a koumltelezettseacuteg leacutenyegeacutet a kosmikus toumlrveacuteny mely szerint a legfőbb eacuterteacuteknek meg kell valoacutesulnia ez az ami az emberben oumlntudatosan felleacutep s annak szabad oumlnkoumltelezeacuteseacutet leacutetrehozza Ezt pedig associatioacuteboacutel magyaraacutezni nem lehet


___________________________________________________________________________________


A fejlődeacutestani szempont mely Reacuteeneacutel is uralkodoacute toumlbb formaacuteban proacutebaacutelta megmagyaraacutezni ez utoacutebbit is s szuumlkseacuteges hogy egy-keacutet esetet ebből is felhozzunk

A koumltelesseacutegeacuterzetnek megleacuteteleacutet Darwin1 maacuter az aacutellatokban is valoacutesziacutenűnek veacuteli baacuter csak toumlrmeleacutekes formaacuteban bdquoEgy vadaacuteszeb koumllykei mellett fekszik s megpillantja uraacutet ki vadaacuteszatra indul a nősteacutenyeb egy ideig ingadozik azutaacuten koumllykeihez sompolyog vissza Mikor az ura hazateacutert a szeacutegyen minden jeleacutevel eleacutebe megy baacutenja hogy uraacutenak tartozoacute hűseacutegeacutet meg nem őrizte Ezen esetben egy veleszuumlletett eacutes egy nevelt oumlsztoumln harcrakeltek egymaacutessal az ebnősteacutenyben az ura iraacutenti hűseacuteg keacutesztetve leacutepett fel szemben az anyai szeretettel s e keacuteszteteacutest koumltelezettseacutegnek eacuterezte az anyai szeretetnek uralomra vergődeacutese miatt a hűseacuteg oumlsztoumlne haacutetteacuterbe szorult s az eb emiatt eacuterzi a lelkifurdalaacutesnak ezen primitiacutev formaacutejaacutet

Darwin maga csak primitiacutev analogonjaacutet laacutetja ez esetben az erkoumllcsiseacutegnek S maacutest nem is lehet benne talaacutelni Az eb lelkeacuteben egy physiologiai oumlsztoumln eacutes egy psychologiai asszociatiacuteo keltek harcra a győzelemnek előre el kellett doumlntve lennie miutaacuten az ebnek lelki suacutelypontja nincs arra berendezve hogy az oumlsztoumlnoumlk felett uralkodjeacutek A kutyaacuteban enneacutelfogva teljes megeleacutegedettseacutegnek kellett előaacutellania mikor koumllykeihez visszateacutert amikor uraacutet ismeacutet meglaacutetta valoacutesziacutenűleg nem a bdquokoumlteles hűseacutegről elmeacutelkedett hanem oumlruumllt hogy meg nem verik s a megszokaacutes erejeacutevel huacutezoacutedott visszateacuterő ura eleacute A szeacutegyenkezeacutes problematikus kuumllső kifejezeacutese ebekneacutel mindig a feacutelelem signaturaacutejaacutet mutatja s azeacutert vele koumlnnyen oumlsszeteacuteveszthető A kutyaacuteban egyszerűen egy eacutelveacuterzet eacutes egy vaacutert faacutejdalom kuumlzdoumlttek s ez keacutepezte lelki meghasonlaacutesaacutenak okaacutet Mikor a vaacutert vereacutes nem koumlvetkezett be a kutya bizonyosan roumlgtoumln megnyugodott

Keacutet oumlsztoumln koumlzoumltti kuumlzdelem azonban meacuteg taacutevol aacutell a koumltelezettseacutegtől S ha ezen oumlsztoumlni harc-schemaacutera akarnoacutek az erkoumllcsiseacuteget adaptaacutelni akkor eacuteppen azt iacutertanoacutek ki belőle ami erkoumllcsiveacute teszi a szemeacutelyes reacuteszveacutetelt Mert e neacutelkuumll mindig csak az oumlnteacutet alsoacutebb reacuteszei fognak harcolni egymaacutessal s az oumlntudat kiseacuteri de nem vesz reacuteszt a kuumlzdelemben maga az oumlnteacutet suacutelypontja az oumlnelhataacuterozoacute Eacuten

Paulsen2 eacuterezte ezen neheacutezseacuteget s felveti magaacutenak azon ellenveteacutest honnan a koumltelesseacuteg autoritatiacutev jelleme Mert uacutegymond a bdquokell kuumlloumlnboumlzik a kiacutevaacutensaacuteg oumlsztoumlnzeacuteseacutetől s a lelkifurdalaacutes maacutes mint az oumlsztoumln ki nem eleacutegedeacutese A koumltelesseacuteg uacutegy aacutell előttuumlnk mint oly tekinteacutely mely nem szaacutermazhatik az akaratboacutel magaacuteboacutel S meacutegis lehetseacutegesnek tartja a neheacutezseacuteg megfejteacuteseacutet az evolutio alapjaacuten ekkeacutepen

Az aacutellatnak eacuteleteacutet oumlsztoumlnoumlk instinctusok eacutes egyeacuteni tapasztalat vezeacuterlik Ugyanezen haacuterom elv talaacutelhatoacute az emberben is Naacutela is oumlsztoumlnoumlk műkoumldnek peacuteldaacuteul leacutelekzeacutes szaporodaacutes vannak szerzett instinctusai is melyek a generatioacutek eacuteleteacuteben keletkeztek mint bdquozweckmaumlssige Verfahrungsweisen zur Loumlsung complicirter Lebensaufgaben mdash az erkoumllcsi szokaacutesok (Sitten) eacutes az intelligentia bdquoSitten sind das homologe Organ zu den Instincten des Thieres mdash mondja 280 l mdash vagyis bdquozum Bewusstsein gekommene Instincte Eredetileg a koumltelesseacuteg tartalma az erkoumllcsi szokaacutes amint a faj koumlvette (azeacutert bdquosittlich) keacutesőbb mikor az ember szemeacutelyesseacute vaacutelik a neacutepszokaacutes raacuteneacutezve idegen s mivel benne a szuumllők elődoumlk neacutep szava szoacutel az egyeshez onnan autoritativ termeacuteszete

Paulsen meacutegis eacuterzi hogy Kanttal szemben elmaradt Kant szerint erkoumllcsi csak a koumltelesseacuteg teljesiteacutese koumltelesseacutegből tehaacutet minden hedonismust kizaacuter Paulsen szerint neacutepszokaacutes eacutes koumltelesseacuteg koumlzoumltt nincsen ellenmondaacutes az ellenteacutet koumlztuumlk csak kiveacutetel s azeacutert bdquoUumlberwindung der Neigung durch Pflichtgefuumlhl nicht Bedingung moralisches Werts uumlberhaupt (287 l) Eacutes (289 l) folytatja bdquoIn der Wirklichkeit hat Vernunft oder Pflichtvorstellung nicht eine so wichtige Rolle hisz nem a koumltelesseacuteg volt az ami Kantot Spinosaacutet oumlsztoumlnoumlzte műveik iacuteraacutesaacutera vagy Duumlrert festeacutesre Goetheacutet koumllteacutesre bdquoSind also diese Dinge moralisch gleichgiltig oder wertlos Und doch sind sie es wodurch jene Maumlnner fuumlr die Menschheit eine so grosse Bedeutung gewonnen haben (uo)

Hozzuk itt mindenek előtt rendbe Paulsen aacutelliacutetaacutesainak neacutemileg keacutetsziacutenű eacutertelmeacutet Teljesen igaz hogy a koumltelesseacutegeacuterzet nagyon sok esetben nem motivum nem ez oumlsztoumlnoumlzte a fenti feacuterfiakat sem teveacutekenyseacutegre Legtoumlbb cselekedetuumlnk maacutes motivumokboacutel szaacutermazik amit maacuter a 71 sect-ban hangoztattunk is S meacutegis koumltelesseacuteguumll tekintetteacutek a fenti feacuterfiak a teendőjuumlket elkeruumllhetetlen keacuteszteteacutest arra hogy iacutegy cselekedjenek De mivel nem muszaacutejboacutel csinaacuteltaacutek azeacutert nekik ezt nem is roacutejuk fel erkoumllcsiseacutegnek A rossz koumlltemeacuteny eacutes a joacute boumllcselkedeacutes nem bűnoumlk eacutes nem eacuterdemek mdash moraliter De azeacutert nem bdquoeacuterteacutektelenek ezen művek van intellectualis eacuterteacutekuumlk van socialis hasznuk de moraliter nem szoktuk ezeket szemuumlgyre venni Azeacutert hogy az eacutesz keacutesztette e feacuterfiakat parancsai teljesiacuteteacuteseacutere moralis termeacuteszetűek de nem szabad cselekedetek Ez azonban eacuteppen nem jogosiacutet fel azon teacutetelre hogy a bdquokoumltelesseacutegeacuterzet nem felteacutetele az erkoumllcsi eacuterteacuteknek A

1 Ch Darwin Descent of Man IV Ch 2 Paulsen System der Ethik2 II I 279 sk


___________________________________________________________________________________


legfőbb eacutertelemben erkoumllcsiseacuteg nem is maacutes mint oumlnkoumltelezeacutes Ebben tehaacutet Paulsennek neacutezetem szerint nincs igaza

Amit maacuter most fejtegeteacuteseiből nyeruumlnk az nem a koumltelesseacuteg felteacutetlen vonaacutesa Aki a neacutepszokaacutesokat koumlveti az ethossal biacuter eacutes legalis ember ilyenek az aacutetlagos moralitaacutesok Azeacutert azonban aki a neacutepszokaacutes ellen van meacuteg nem erkoumllcstelen Maacuter pedig aki koumltelesseacutegeacutet megszegi az erkoumllcstelen Ebből vilaacutegos hogy Paulsen fejtegeteacutesei nem eacuterik el a veacutegső pontot Mert ha a koumltelesseacutegeacuterzet abban aacutellana hogy a neacutepszokaacutes (Sitte) parancsoloacutelag leacutep fel akkor a neacutepszokaacutes megszegeacutese koumltelesseacutegellenes s iacutegy erkoumllcstelen cselekedet volna Ez ellen szoacutel Jeacutezus szemeacutelyiseacutege s minden reformaacutetor felleacutepeacutese

Kuumlloumlnben is a koumltelesseacuteg ekkor automataacutevaacute tenneacute az embert (amint Spencer az idők veacutegeacuten remeacutenyli is) Aki a neacuteperkoumllcs uacutetjaacuten halad az megszokaacutesboacutel joacute ehhez az ő szemeacutelyiseacutege nem tesz hozzaacute semmit De bizonyaacutera erkoumllcsileg magasabban aacutell az aki belső kuumlzdelmek utaacuten jaacuterul a neacutepszokaacuteshoz mint az aki associatio aacuteltal vitetik a neacutepszokaacutes orszaacutegos uacutetjain Eacutes hogyan teszi az ember sajaacutetjaacutevaacute a neacutep erkoumllcseacutet Nyilvaacuten neki magaacuteban kell azt reprodukaacutelnia azaz teremtenie csak akkor az oumlveacute kuumlloumlnben csak kergetik De miben talaacutelja a neacutepszokaacutes helyesseacutegeacutenek kriteriumaacutet Abban az intelligentiaacuteban mely egyeacuteni lelkeacutenek centrumaacutet keacutepezi Amikor tehaacutet a neacutepszokaacutest koumltelezőuumll ismeri el akkor voltakeacutep a maga intelligentiaacuteja előtt hoacutedol meg s iacutegy a koumltelező nem a bdquoSitte hanem igenis a bdquoVernunft melyet Paulsen az emberi eacuteletben bdquonem oly fontos szerepűnek iacuteteacutelt el

Ameddig eszerint a neacuteperkoumllcs mint parancsoloacute idegen leacutep fel addig csak associatio uacutetjaacuten hat s reflexteveacutekenyseacuteget okoz Amikor pedig ezen erkoumllcs tartalma aacuteltal koumltelez akkor magamban eacuten teremtettem az eacuteszszerű erkoumllcsoumlt s akkor nem az erkoumllcs hanem az eacutesz az ami koumltelez Abboacutel tehaacutet hogy a koumltelesseacuteg mint reacuteg letűnt generatioacutek erkoumllcseacutenek visszhangja eacutel a lelkuumlnkben nem koumlvetkezik koumltelező volta mert az emberben egeacuteszen ellenteacutetes visszhangok is maradtak fenn a multakboacutel s meacutegsem ismerjuumlk el mind koumltelezőkuumll magunkra neacutezve

Nem sokban kuumlloumlnboumlzik ettől Spencer Herbert tana1 A koumltelesseacuteget ő a bdquokorlaacutet fogalma alaacute fogja s belső eacutes kuumllső korlaacutetot ismer el A belső korlaacutet egyeacuteni inductioacutek halmaza melyek arra vezetteacutek hogy bizonyos cselekedetek eacutelvezettel maacutesok faacutejdalommal jaacuternak A sanctio tehaacutet az ami keacutesztet A kuumllső korlaacutetok kuumllső okok aacuteltal raacutenkmeacutert faacutejdalmak socialis politikai eacutes vallaacutesi termeacuteszetűek Ezen sanctio alapjaacuten eredetileg egyes kuumllső cselekedetek lettek joacutekkaacute vagy rosszakkaacute azutaacuten pedig kapcsolat aacuteltal a koumltelesseacuteg ezen kuumllső eacutertelemben bdquoa szoros eacutertelemben vett moralis koumltelesseacutegtudatra is aacutetterjedt mely csak a belső eacutes nem a kuumllső koumlvetkezmeacutenyekre tekint A koumltelezettseacuteg itt is associatio eacutes sanctio alapjaacuten magyaraacuteztatik

Nem sok vaacuteltozatot tapasztalunk ezen tanon Wundt Vilmosnaacutel sem2 Eredetileg jog eacutes erkoumllcs egyuumltt voltak Minden erkoumllcsoumlt keacutenyszer aacuteltal aacutellapiacutetott meg a toumlrveacutenyhozoacute Idővel a jogra huacutezoacutedott a kuumllső keacutenyszer az erkoumllcsnek maradott a bdquobelső vagy moralis keacutenyszereszkoumlz (Zwangsmittel) mint socialis sanctioacutek Ezen bdquokeacutenyszerimperativusokhoz hozzaacutejaacuterultak azutaacuten az bdquoImperative der Freiheit miknek motiacutevumai 1 az aacutellandoacute megeleacutegedettseacuteg eacuterzete eacutes 2 az erkoumllcsi eacuteletideal keacutepzete (p 487)

76 sect A koumltelezettseacuteg Simmel tana

A supranaturalismus s az empirismus a koumltelezettseacuteget kuumlloumlnboumlzőleg vezetik le s meacutegis abban egyeznek hogy a koumltelesseacutegeacuterzetet kuumllső imperativusokboacutel veacutelik magyaraacutezhatoacutenak Amott az Isten emitt a toumlrzs (taacutersadalom csalaacuted stb) mondjaacutek a parancsot melyet az egyes elfogad s koumltelezőnek ismer el A mi kritikaacutenk pedig ezzel szemben azon pontot iparkodott megerősiacuteteni s kimutatni hogy mindezen levezeteacutesek tovaacutebb nem eacuternek mint a legalitaacutesig hogy a bdquokell valamennyiben csak a faacutejdalom aacuteltal megszoriacutetott oumlntudat mechanikai indiacutetaacutesaacuteig van levezetve azaz az erkoumllcsiseacuteg koumltelező erejeacutet nem magyaraacutezza Hasonloacute empirikus aacutellaacutespontroacutel indulva ki a bdquokell magyaraacutezhatatlansaacutegaacuteban aacutellapodik meg egy ujabb neacutezet Simmel Gyoumlrgy tana3

Simmel szerint a bdquokell nem egyeacuteb mint felfogaacutesi moacuted (bdquoDenkmodus) Kiindul azon tapasztalatboacutel hogy minden tartalom mely a valoacutesaacutegot aacutebraacutezolja egyformaacuten csak psychologiai tartalom (bdquodie Vorstellungsinhalte 1 Spencer H Data of Ethics p 144 2 Wundt V Ethik p 125 3 Simmel Gy Einleitung in die Moralwissenschaft Eine Kritik der eth Grundbegriffe 1892 A citaacutetumok az I k-re szoacutelnak


___________________________________________________________________________________


tauchen zunaumlchst rein als solche psychologisch auf und es bedarf erst eines langen Differenzirungsprocesses um sie in wahre und unwahre logische und psychologische zu theilen p 3) Vad emberek eacutes gyermekek nem tudnak kuumlloumlnbseacuteget tenni valoacute eacutes keacutepzelt tudattartalmak koumlzoumltt A kuumlloumlnbseacutegre valoacute eacutes gondolt koumlzoumltt neacutezete szerint bdquokizaacuteroacutelag praktikus indokok vezettek ha bizonyos keacutepzetekből kiinduloacute cselekveacutesek ceacutelt eacutertek akkor ezen keacutepekkel maacutes eacuterzeacutes kapcsoloacutedott mint a sikertelenekhez bdquodie Realitaumlt ist etwas was zu den Vorstellung psychol hinzukommt (I p 5) A tartalom tehaacutet magaacuteban nem mondja hogy van-e vagy nincs ez utoacutebbi az elsőtől elvaacutelaszthatoacute forma Hasonloacutekeacutepen elvaacutelaszthatoacute forma az bdquoakaraacutes (wollen) mely bizonyos tekintetben koumlzeacutepaacutellapot leacutet eacutes nemleacutet koumlzoumltt Eacutepen olyan termeacuteszetű a bdquoremeacutenyleacutes (Hoffen) eacutes a bdquokell (das Sollen) bdquoMan koumlnnte sie saumlmmtlich in eine phaenomenologische Reihe eingliedern welche von der Vorstellung des Nichtseins des blossen Gedachtwerdens zu der vollkommenen Wirklichkeit fuumlhrt das Wollen das Hoffen das Koumlnnen das Sollen mdash alles diess sind gewissermassen Zwischenzustaumlnde und Vermittlungen zwischen dem Nichtsein und dem Sein die wir demjenigen der sie nie empfunden hatte so wenig beschreiben koumlnnten wie wir zu sagen wissen was denn das Sein oder das Denken eigentlich ist es gibt keine Definition des Sollens (p 8) A bdquokell tehaacutet minden tartalomtoacutel uumlres lelki aacutellapot mely bizonyos tartalomhoz csak hozzaacutejaacuterul s tőle elvaacutelaszthatoacute (abtrennbar p 9) gondolkodaacutesi moacuted mint a futurum vagy praeteritum a conj eacutes opt (vouml 63 sect) Ezen formai termeacuteszeteacuteből koumlvetkezik hogy a bdquokell fogalmaacuteboacutel semmi tartalmat kihuumlvelyezni nem lehet A bdquokell nem is magyaraacutezhatoacute ez bdquoUrthatsache eacutes bdquourspruumlngliche Kategorie (12 13 l)

Maga Simmel azonban ezen psychologiai tuumlnemeacutenyt uacutegy eacuterzi mint (bdquoeigenartiger Spannungzustand) bdquosajaacutetsaacutegos feszuumlltseacutegi aacutellapotot mely bizonyos tartalomhoz fűződik Ott ahol valamely cselekedetet sokszor ismeacuteteltuumlnk ezen cselekedetre keacuteszseacuteget nyeruumlnk s ezen keacuteszseacuteg folytaacuten azon vaacuterakozoacute feszuumlltseacutegi aacutellapotba keruumlluumlnk melyet a bdquokell jellemez (68 l) Tuumlzetesebben abban a tartalomban keresi melyet maacutes iraacutenti tehaacutet nem egoistikus oumlsztoumlnoumlk keacutepeznek (bdquodass das Sollen nicht anderes bedeutet als solche gefuumlhlte Triebe in uns die nicht auf den Egoismus zuruumlckfuumlhrbar also uumlberhaupt nicht weiter erklaumlrbar sind 30 l) Mert bdquojedenfalls nimmt der Trieb zu einem Thun der sich durch lange Gewoumlhung gebildet hat und denen urspruumlngliche Zweckmaumlssigkeit in Vergessenheit gerathen ist gewissermassen() den Gefuumlhlston einer Pflicht gegen sich selbst eines Sollens dar (31 l) Ha ilyen cselekedetekhez szoktunk akkor veluumlnk oumlsszenő bdquound gewinnt dadurch eine dunkle Macht eine nicht mehr zu zergliedernde() Triebkraft die in demselben Masse das Gefuumlhl eines staumlrkeren Sollens auswirkt wie sie unerklaumlrlicher ist (uo) A koumltelezettseacuteg ereje tehaacutet annaacutel nagyobb mineacutel keveacutesbeacute ismerjuumlk annak provenientiaacutejaacutet (bdquodie Laumlnge der Vererbung begruumlndet die Verdunkelung der Gruumlnde einer Pflicht) eacutes iacutegy eacuterthető bdquodass die so verdunkelte auch in gleichem Verhaumlltnisse die maumlchtigere ist (26 l)

A bdquokell tehaacutet egy toumlbbeacute megmagyaraacutezhatatlan teacuteny egy psychologiai vonaacutes mely valamely tartalomhoz onnan jaacuterul hogy oumlroumlklődeacutes uacutetjaacuten indokai elhomaacutelyosodtak


___________________________________________________________________________________

copy Copyright Mikes International 2001-2007 - II -

Kiadoacute

Stichting MIKES INTERNATIONAL alapiacutetvaacuteny Haacutega Hollandia

Szaacutemlaszaacutem Postbank reknr 7528240

Ceacutegbejegyzeacutes Stichtingenregister S 41158447 Kamer van Koophandel en Fabrieken Den Haag

Terjeszteacutes

A koumlnyv a koumlvetkező Internet-ciacutemről toumllthető le httpwwwfederatioorgmikes_biblhtml

Aki az email-levelezeacutesi listaacutenkon kiacutevaacuten szerepelni a koumlvetkező ciacutemen iratkozhat fel


A kiadoacute nem rendelkezik anyagi forraacutesokkal Toumlbbek aacuteldozatos munkaacutejaacuteboacutel eacutes adomaacutenyaiboacutel tartja fenn magaacutet Adomaacutenyokat sziacutevesen fogadunk

Ciacutem

A szerkesztőseacuteg illetve a kiadoacute eleacuterhető a koumlvetkező ciacutemeken


Levelezeacutesi ciacutem PO Box 10249 2501 HE Den Haag Hollandia

_____________________________________

Publisher

Foundation Stichting MIKES INTERNATIONAL established in The Hague Holland

Account Postbank reknr 7528240

Registered Stichtingenregister S 41158447 Kamer van Koophandel en Fabrieken Den Haag

Distribution

The book can be downloaded from the following Internet-address httpwwwfederatioorgmikes_biblhtml

If you wish to subscribe to the email mailing list you can do it by sending an email to the following address


The publisher has no financial sources It is supported by many in the form of voluntary work and gifts We kindly appreciate your gifts

Address

The Editors and the Publisher can be contacted at the following addresses


Postal address PO Box 10249 2501 HE Den Haag Holland

_____________________________________

ISSN 1570-0070 ISBN-10 90-8501-101-9

ISBN-13 978-90-8501-101-9

NUR 730

copy Mikes International 2001-2007 All Rights Reserved


___________________________________________________________________________________
































___________________________________________________________________________________













MIKES INTERNATIONAL


___________________________________________________________________________________



























___________________________________________________________________________________


















MIKES INTERNATIONAL


___________________________________________________________________________________


VERES ILDIKOacute












___________________________________________________________________________________














___________________________________________________________________________________




















___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________















___________________________________________________________________________________






__________________





___________________________________________________________________________________




___________________________________________________________________________________


AZ


V REacuteSZ





___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________



Gyoumlrgy






___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________






___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________


TARTALOM
























___________________________________________________________________________________






























___________________________________________________________________________________















___________


___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________







___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________















___________________________________________________________________________________


I FEJEZET









___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________
















___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________


II FEJEZET










___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________






p







___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________














___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________







taacutergy

eacuterzeacutesK


p

hK







___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________






14 + a hasznosban

1

13 + a

szeacutepben 1


1

11+ a joacuteban 1

1


1 -de az Σ-nek a




4 13 1


1 41 3

1 21 1

1










___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________




h eacutes a haszon


p

h






___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________




p

h

formula marad








___________________________________________________________________________________







___________________________________________________________________________________


III FEJEZET







I szakasz







___________________________________________________________________________________















___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________















___________________________________________________________________________________





I alszakasz










___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________







___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________


II alszakasz









___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________














___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________


III alszakasz









___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________







___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________






___________________________________________________________________________________
































___________________________________________________________________________________













MIKES INTERNATIONAL


___________________________________________________________________________________



























___________________________________________________________________________________


















MIKES INTERNATIONAL


___________________________________________________________________________________


VERES ILDIKOacute












___________________________________________________________________________________














___________________________________________________________________________________




















___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________















___________________________________________________________________________________






__________________





___________________________________________________________________________________




___________________________________________________________________________________


AZ


V REacuteSZ





___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________



Gyoumlrgy






___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________






___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________


TARTALOM
























___________________________________________________________________________________






























___________________________________________________________________________________















___________


___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________







___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________















___________________________________________________________________________________


I FEJEZET









___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________
















___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________


II FEJEZET










___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________






p







___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________














___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________







taacutergy

eacuterzeacutesK


p

hK







___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________






14 + a hasznosban

1

13 + a

szeacutepben 1


1

11+ a joacuteban 1

1


1 -de az Σ-nek a




4 13 1


1 41 3

1 21 1

1










___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________




h eacutes a haszon


p

h






___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________




p

h

formula marad








___________________________________________________________________________________







___________________________________________________________________________________


III FEJEZET







I szakasz







___________________________________________________________________________________















___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________















___________________________________________________________________________________





I alszakasz










___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________







___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________


II alszakasz









___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________














___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________


III alszakasz









___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________











___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________







___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________








___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________













___________________________________________________________________________________










___________________________________________________________________________________









___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________












___________________________________________________________________________________





Documents

Az ember és világa - mek.niif.hu