Az emésztőrendszer Az emésztőrendszer felépítésefelépítése

SzájüregSzájüreg

• íz érzékelés (édes, savanyú, keserű, sós)

• rágás, aprítás, nyállal való keverés, falatképzés• nyáltermelés: - 1,5 liter/nap - pufferoló anyagok (HCO3; H2PO4) - pH: 5,8-7,5 - enzimek (alfa-amiláz, maltáz) - antibakteriális hatás (lizozim) - nyálkahártya nedvesen tartása - falat bevonása - méreganyagok, nehézfémsók kiválasztása (pl. higany vegyületek) - fogak tisztítása

Garat, nyelőcsőGarat, nyelőcső

• a garat kb. 12 cm hosszú, a nyelőcsőben folytatódik

a nyelés összetett reflexfolyamat

a falat gégébe jutását a gégefedő akadályozza meg

•a nyelőcső ujjnyi vastag, felnőtteknél 25-30 cm hosszú izmos falú cső

a falat továbbítását a gyomorba perisztaltikus mozgása teszi lehetővé

GyomorGyomor

• Befogadóképessége 1-2 l.

• A mirigyek melléksejtjei mucint (nyákot), a fősejtek pepszinogént, a fedősejtek sósavat termelnek.

• A gyomornedv napi mennyisége 2-2,5 l.

• A táplálék a gyomorban 1- 4 órát tartózkodik (szénhidrát < fehérje < zsír).

GyomorGyomor

• Chymus képzése (a táplálék oldatba vitele, ételpép forma, 50%-os víztartalom).

• Fehérjék denaturálása (pepszinogénből pepszin képződik sósav hatására; kimozin, rennin a csecsemők gyomrában).

• Lipáz aktivitás (5-ös pH fölött).

• Baktériumok elleni védekezés (pH 2).

VékonybélVékonybél

• Az emésztés és felszívódás döntően itt zajlik.

• Hossza 6 méter, belső felületét 0,5-1,0 mm-es ujjszerű kitüremkedések, ún. bélbolyhok fedik. A bolyhokon mikrobolyhok találhatók, ezek összessége a kefeszegély.

• A bélfelület felnőtt emberben mintegy 250m2.

• Három szakasza: duodenum, jejunum, ileum.

A bél belső A bél belső felszínénekfelszínének szerkezete szerkezete

VékonybélVékonybél

• Fehérje, zsír, szénhidrát emésztés

• Hasnyálmirigy enzimek: tripszinogén, kimotripszinogén, karboxipeptidáz, elasztáz, ribonukleáz, dezoxiribonukleáz, alfa-amiláz, lipáz

• Vékonybél (Liberkühn mirigyek) enzimjei: proaminopeptidáz, enteropeptidáz

• Bélhámsejtek: diszacharidázok, di- és tripeptidázok.

• Epe szekréció (zsírok emulgeálása)

• A vékonybél mozgásai keverik a béltartalmat és továbbítják a vastagbél felé

MájMáj• epetermelés• szénhidrát raktározás glikogén formájában• egyszerű cukrok átalakítása (pl. fruktózt glükózzá)• zsírsavak, koleszterin, aminosavak bontása, szintézise• karbamid szintézis• A-vitamin előállítás karotinból• alkohol bontás• méregtelenítés

Epe epesavak (lipáz aktiválás, zsír emulgeálás,

mennyiségét növeli a fehérjedús táplálkozás) epefesték (bilirubin, a vörös vértestek szétesésével

keletkezik) koleszterin (az epesavak és a lecitin tartja oldatban,

epekő képződhet belőle, mennyisége növekszik állati eredetű zsírok fogyasztásakor)

HasnyálmirigyHasnyálmirigy

• belső elválasztású mirigyállomány (Langerhans szigetek):peptidhormonok termelése (inzulin, glukagon)

• külső elválasztású mirigyállomány: lúgos kémhatású

emésztőnedv termelésszénhidrát, zsír, fehérje emésztésösszetétele a táplálék összetételétől függtermelődését idegi és hormonális hatások egyaránt befolyásolják

VastagbélVastagbél• három szakasza a vakbél, a remesebél és a végbél

• hossza kb. 1,5 méter

• az ide kerülő chymus normális esetben emészthető, emésztett táplálóanyagokat nem tartalmaz

• Na, K és víz felszívódás, chymus besűrítése

• a baktériumok által termelt vitaminok (K, B12, tiamin, riboflavin) felszívódása

• salakanyag továbbítása

• mucin termelése

• széklet: emészthetetlen rostokat, kevés fehérjét, zsírt, levált bélhámsejteket, emésztő enzim részeket, epefestékeket tartalmaz. átlagos étrenden mennyisége: 110-150g/nap, szárazanyag-tartalma: 25%