MÉHÉSZETI KÖZLÖNY AZ E R D É L Y R É S Z I M É H É S Z E G Y L E T

1888. .. .. Ke

H A R M A D I K É V F O L Y A M .

^ 5

NYOMATOTT GÁMÁN JÁNOS ÖRÖKÖSÉINÉL KOLOZSVÁRT

1888.

•1*

108067

T A E T A L O M: I . Egyleti ügyek.

Méhész t á r s a i n k h o z , a s z e r k e s z t ő . . . . 1 Közgyű lés i m e g h í v ó . :• . • • • • 5

Az egyle t i közgyű lés rő l j a n . 29 10 Méhésze t i eszköze ink . A l b u József . ,. ..... 2 1

..'kosonezi b r . Bánffy Dánie l . , f . . . . >• • , ^ 1 Jgazg . vá l . ü lés k a p c s o l a t o s a n m é h . es té l v e k k e l 1 5 , 2 0 , 3d ,

42, 66, 99, 102. Fe lh ívás m é h é s z e i n k h e z . Tö l tény i A n t a l . . . 46 Méhésze t i k i r á n d u l á s . X . 68 A méz é r t é k e s í t é s e é r d e k é b e n . . . . 6 8 Válasz a b u d a p e s t i k e r e s k . m ú z e u m fö lh ívásá ra . 69 M é h é s z e t i k iá l l í t á s é s v á s á r . . . . . 70 Visszap i l l an tás . A l b u Józse f 71 Fö lh ívás a h a z a összes méhésze ihez . G r a n d . . 7& Az országos m é h . e g y e s ü l e t . . . . 73 A pécs i k i á l l í t á s sa l k a p c s o l a t o s orsz . m é h . v á n d o r g y ű ­

lés . Szen tgyö rgy i 74 A vándo r t an i t ó i i n t é z m é n y 77 A pécsi m é h . v á n d o r g y ű l é s . X X 79 A m é h é s z - e g y l e t e k és a k o r m á n y . Dr . R i b á r i F e r e n c z 81 A t agok k ö z t t ö r t é n t évi k i so r so l á s . S z e n t g y ö r g y i . 103 M é h é s z t á r s a i n k h o z . A sze rkesz tő b i z o t t s á g . . 1 0 5 A mi es té lye ink . S z e n t g y ö r g y i La jo s . . . 1 0 9

I I . Szak czikkek.

A Koerbs- fé le m ő l é p (sej tközfal ) . D é g á n Á g o s t o n . 2 Mózelés a dolgozó ós h e r e s e j t e k b e . D r . Á lbu Mózes . 3, 5 Hav i e m l é k e z t e t ő . Á lbu József, B o d o r , Szen tgyö rgy i . 4, 30,

3 5 , 40, 44, 5 1 , 76, 87, 92 A méz é r t é k e s í t é s é n e k k é r d é s é h e z . Ifj. L i e b n e r J á n o s 19 Ziebolcz i t a t ó pa laczk ja . D é g á n Á g o s t o n . . . 2 2 A méz m e n n y i s é g fokozása. Csiki J á n o s . . . 2 2 Az ú g y n e v e z e t t m é h t e t v e k r ő l S ő t é r K á l m á n . . 27 A t e r m é s z e t e s r a jnak e lhe lyezése . F e l s m a n n J á n o s . 38 V a n - e s zükség h e r é r e ? N u s z b e k S á n d o r . . 42, 58 E g y s z e r ű m ű r a j k é s z í t é s mód . H a r a s z t o s s y József . 49 V a n - e s zükség h e r é r e ? Á b e n d A n d r á s . . . 50 Az anyméh megú j í t á sá ró l . Káro ly i Gyu la 57 H o g y a n gá to l juk a h e r e e l s z a p o r o d á s á t ? Káro ly i Gyulu 01 M ű r a j o z t a t á s p a r a s z t k a s b ó l . Ká ro ly i G y u l a ; . G5 Új m é h eledel . F e l s m a n n . . . . 67 Milyen h e l y r e é p í t s ü k a m é h e s t ? ,Káro ly i G y u l a . 70 Dolgozó m é h az anyabö lc sőben . Á b e n d A n d r á s , . 78 Szüre t e l jünk kúpos k a s o k k a l és gy i lko lás né lkü l . Á b e n d 82 N e m szívesen l á to t t m é h r a j o k . Káro ly i G y u l a . . 84 Az egyes í t é s rő l á t a l á b a n . Káro ly i G y u l a t 89 Dolgozó m é h az anyabölcsőben . K á r o l y i Gyu la 92 A g y e n g e m é h c s a l á d o k e rős í t é sé rő l . K á r o l y i Gyu la . 93 K e r e t e s k a p t á r a i n k bajai . Káro ly i G y u l a . 9 7 , 1 0 1 Gyenge m é h c s a l á d o k e rős í t é sé rő l . P i n k e r t Józse f . 98

A gyenge m é h c s a l á d o k eres i tósáTűL Roedigiei? Reasfr 102 A m é z s z e g é n y c sa l ádok k i t e t e l é s ^ . D r . A l b u Móaes . Minő k e r e t e t h a s z n á l j u n k a költó%tőrben ? Ká íP iy i Gys 106 A m é h e k á t h o r d j á k a p e t é t egy ik se j tbő l a m á s i k b a .

Csíki J á n o s . . . . ' . . . 108

I I I . Vidék.

1 8 8 8 B a l á z s A n t a l 1 M é h é s z e t i v i szonyok U d v a r h e l y m e g y é b e n . B a l á z s A . 6 K e z d ő k r ő l a k e z d ő k n e k . A b e n d A n d r á s . . 14 , 17 A m é h t e t ű K o z m a Din ién . . . . 1 8 , 55 A m é h t e t ü . D ö r n e r T a m á s . r . . . 2 3 , 5 8 A m é h e k , m i n t s z á l l á s m e s t e r e k . Á b e n d A n d r á s . 2 8 M é h é s z e t a h a v a s o k a l ján , K o r b u l y Z a t y . . 31 A? h iva t a lbó l t e r j e s z t e n d ő ingó s z e r k e z e t ű k a p t á r é s a

. - h i v a t a l o s m é r e t e k r ő l . D é g á n Á g o s t o n . . 3 4 A m é h csa l ádok ide i t e l e l é se D r . Á l b u Mózes . . 37 A k o l o z s - b a r a k k a i m é h é s z e t . Á b e n d . . . 39 M a r o s - V á s á r h e l y - , Dicső- . Ó - R a d n a K o r b u l y . . 4 3 Mezőfalva. A n t ó n y a J á n o s , K o l o z s - B a r a k k a , Révész

K á r o l y 46 „Széke ly M é h e s " . . . 4 9 F i r t o s - V á r a i ,. K o z m a D i m é n . . . . 5 1 M é h é s z e t i v i szonyok K o r o n d o n . Csiki J á n o s t a n i t ó . 5 4 Uj t a l á l m á n y . Tö l t ény i A n t a l . . . . . 6 2 B r . Ambrózy , Á b e n d , o r s z á g o s v á n d o r g y ű l é s s t b . . 8 7 Á b e n d v á n d o r t a n í t ó j e l e n t é s e . . . 9 0 , 9 4 M é h é s z e t i t u d ó s í t á s . Á b e n d A n d r á s . . . 9 5 M é h é s z e t i t a p a s z t a l a t o k a j e l e n év rő l . K o z m a D . . 110

IV . Lap- és szakirodalmi szemle.

S z a k i r o d a l m i s z e m l e X X . 7 A méz menny i ség fokozása M i t r o v á n y i . . 1 1 , 2 7 S z a k i r o d a l m i szemle , ( i s ) 13 S z e m l e . X . X . . 2 9 P á r szó a Koerbs- fé le t a l á l m á n y r ó l . Á b e n d . . 4 3 Olcsó o k s z e r ű m é h é s z e t . X . X , . . . . 4 5 Nyi l t l evé l K o e r b s n e k . X . X 5 3 A k i s éé l e t u t á n . Ká ro ly i G y u l a . . . . 7 5 N e u e S t a t u t e n des W a n d e r v e r e i n e s Ö s t e r r e i c h i s c h -

U n g a r . D r . R i b á r i F e r e n c z . . . . 86 A méz gyógyí tó e r e j e 8 6 K i v o n a t 9 1 A gyümölc s - czuko r a sweiczi m é h é s z e k X X I I - i k ván ­

d o r g y ű l é s é n . . . . . . 104

V. Vegyes közlemények.

Másfél m á r k á t k ó r K o e r b s , mózecze t , osko la i m é h e s s t b . Uj m é h é s z k ö r ö k . Ö r ö m h í r s t b

1 2

Értesítés, ha l á lozás , a j ó m é h é s z e k is r o sz t ö r v é n y csinálok stb. 3

H o r á o r ó d m e n t i m é h é s z k ö r , D é g á n m ű v e . . 4 H o g y a n t e l e l t e k egyl . m é h e i n k ? , Tö l t ény i , Ső t é r ,

Czakó s t b . . . . . . . . 5 M é h . es té ly , G r a n d Mik lós , a t i t ok , mózszesz ( k o ­

nyák ) s t b 6

Meghívó , m é h k a p t á r o k szá l l í tás i ;4M. niéhl ^ s z k ö z | k Jx á r j e g y z é k e . 7

P a n a s z , f igye lmezte tés , a Koerbs - fé l e m ű l é p s t b . . 8 -A' hangám ar tégpergető^olcsó k a p t á r , s a r l á t á í i s á g s t b . 9 'Viasz o lvásütás i kísér le t tek, m é z e c z e t s t b ; : : 10 E l h a l a s z t o t t m é h . k i á l l í t á s s tb i ; ; . I I U j méznémró ' l , a m ű m é h é s z e t t e r j edése á ü i e z ő s é - :

g e n s t b . . . . . . . | : . 12 Olcsóbb szá l l í t á s , a k i főzöt t l ép é r t é k e , finom mfísejt-

közfaj . . r,.;.;.:ví . . . . 13 Ö t v e n egész se j tközfa l egy k i l ó b a n , m é h é s z e t i k a l a u z 14

H á r o m s z é k m e g y e tanfe lügye lő je s t b . . . . 15-A b u d a p e s t i m é h é s z e t i k iá l l í t á s , m é h e k és p o s t a g a ­

l a m b o k r e p ü l é s i v e r s e n y e s t b . . . . 16 A 17., 18., 19. s z á m o k b a n sok é r d e k e s ap róság . G r a n d Mik lós . Ko lozsvá r t s t b . . . . . 20 K r i e s c h J á n o s t. m 21 Szíves k é r e l e m , m é h é s z - e g y l e t e k egyesü lése s t b . . 22 Gobóczi - j f fáro ly^Méhészet i k a l a u z s tb . . . . 23 Br . Bá rmy D á n i e l , a k é t m é h é s z - e g y l e t egyesü lése ,

f igye lmez te tés m é h é s z t á r s a i n k b o z , s t b . . . 2 4 I g e n t a n u l s á g o s k é r d j e k , ; . fe l^efek és s ze rkesz tő i

i z ene t ek m i n d é n ' s z a m b a n ! : "

VI . Csarnok, '•

A l á z a t o s Z u m m o g á s . X. X . . . - / .' . 14 Vála sz az a l á z a t o s Z u m m o g á s r a ' . . 2 0

"Panasz . Zum'm ' . ' V . ' V ' . ' . ' . 59

1SJy7^S7 7"^

f / 2 i 1 1

ZETI KÖZLÖNY AZ E R D É L Y B E S Z I MEHESZ-EGYLET SZAKLAPJA,

MINT

AZ „ERDÉLYI GAZDA" ÖNÁLLÓ MELLÉKLETE. M e g j e l e n i k m i n d e n hó 1-én é s 15-én .

A méhészetre vonatkozó mind«n közlemény

Méhészeti Közlöny" szerkesztőségéhez czimíendő

(O-vár, Bástya-ntcza 9. sz.)

A mébész-egyleti rendes tagsági dij 2 frt, köri tagsági dij 1 frt.

A tagsági dijak a Méhész-egylet pénztár­noka Fodor Gyulához küldendők (Felsó'-Kereszt-utcza 1. sz.)

Egyleti tagok, a 2 frt rendes, illetőleg 1 frt köri tagsági dijért ugy az

„Erdélyi Gazdá"-t, mint a „Méhészeti Közlöny u -t dijtalánul^

kapják j : .{I

IH-ik évfolyam. 1888. január 1. 1. szám.

Méhésztársainkhoz. Közlönyünk jelen számával pályafutásának h a r m a d i k

é v é b e l é p e t t . Nem vezette egyéb a nyilvános küzdtérre •egyletünket, mint az az erős meggyőződés, hogy a j ó czélnak szolgálunk avval Nagy igényekről lemondva, csak az a czél le­begett előttünk, hogy a kezdés nehéz -munkájában, bár egy rö­göt megtörjünk. És mert mindnyájan egyetértettünk és mert mindenütt , méhészbarátaiitk lelkesedésével, nem lankadó b u z ­galmával találkoztunk - öndicsekves nélkül mondhatjuk el, hogy rövid idő aíatt oly eredményt sikerült elérnünk, minő! nem r e ­méltünk. Nem csak az egyleti tagoknak sokra felszaporodott Siá^a , , , de a folytouos és fokozatos érdeklődés is fényes b izo­nyítéka annak, hogy a kitartó, önzetlen munka nem maradhat gyümölcs nélkül. É í epen ez az , a miben biztos garaacziát l á ­tunk jövőnkre nézve. Mert egy nemes czélért küzdő egyleinek lehetetlen föl nem virágoznia, ha annak nincsenek közemberei, hanem, ugyszólva minden tagja a czélnak egy-egy előharczosa.

Mindnyájan ugyanazon nemes czélból küzdünk. Egy ilyen munka önmagának jutalmazója. De azt még sem tehetjük, hogy midőn az uj év küszöbén, közlönyünk buzgó munkatársai t és •egyletünk tagjait üdvözöljük: ne nyilvánítsuk köszönetünket t tagjainknak, a mult év folyamán kifejtett munkásságukér t . É s mert feladatunk folytonossága egy pillanatra sem szakad meg, sőt a végezel felé való tón-kvésben, a még háira levő feladat nehézsége, mindnyájunkat fokozottabb munkásságra kell hogy serkentsen: engedjék meg t. méhés / tá rsa ink , hogy az eddig hozott áldozntokat csak a nagy vállalat f o g l a l ó j á n a k tekinthessük.

Nyugodtau tárjuk méhészbarátaink elé egyletünk köz lö­nyének eddig megjelent két. évi folyamát Megvalljuk, gyön-gességüuk érzetében aggodba indítottunk meg. D>* biztatott az erösebbek támasza, a tapasztaltak útmutatása. Ennek k ö ­szönjük, hngy a szakirodalomnak hazarészünkben eddig soha sem mivelt eme agában olyat hozhattunk nyilvánosságra, mely az irodalmi niveaun alább nem állolt. Szerencsénk volt eddig munkatársakat megnyerni a Királyhágón inneni teszek vala­mennyi és a Királyhágón tuli rész jelesebb méhészei közül igen

sokat . Az eddig megjelent füzetek hasábjain egyetemi tanárok, örves és jogiudorok, ügyvedek, főpapok, papok, hivatalnokok, tanítók, kiváló iparosok dolgozataival találkozunk, mig más fe ­lől : az egyszerű föidmives előtt sem zártuk el a tért, h í az ügyér t akarta igénybe venni És mindnyájunk örömere szolgál­hat, hogy napról napra többen gyűlünk e kis irodalmi tűzhely körül s abban az arányban mi is, a méhész közönségnek m i n ­dig ta r ta lmasabba t nyújthatunk.

Lapunk jö <H3 is ugyanaz marad, a mi eddig volt. Az a szerencsés kön*.jneny, hogy ez után, mint az „ K r d é l y i g a z -d a" önálló melléklete, h a v o n k é n t k é t s z e r log megjelenni, lehetővé telte, hogy méhésztársainkkal kétszerte oly rövid i dőkö ­zökben érintkezt esssünk, mint eddig tehettük, s hogy a gyorsabb eszmecsere által elősegíthessük a gyorsabb haladást . De másfelől C ' ak igy érhettük el azt a fontos czélt is, hogy a méhész közönség a méhészeten kivül a gazdaság sokféle ágál felölelő, je les g a z ­dasági lapnak is birtokába jusson , s megfordítva, a gazdakö zöoség méhészeti szaklapot is nyerjen.

Részünkről igeijük : ez után is mindent el fogunk követ­ni, hogy lapunk lehetőleg tar talmas és változatos legyen s igy reméljük, hogy fáradságunknak egyetlen ju ta lmá t : méhész tá r ­saink és a méhészet barátainak elösmerését, sikerülni fog m e g ­nyernünk, a méhészet bará 'a i pedig a m. egyleli tagok sorába lépvén, igyekezni fognak egyletünket nemes czélja elérésében lehetőleg segíteni.

Szerkesztőség.

1888. Az 1888- ik i újévnek küszöbén á l lunk; ki öröm, ki g y á s z ­

emlékekkel, mosolygó remények vagy balsejtelmekkel, többnyire

egy -egy , de mégi< egymásétól eltérő érzeiemvilággal, s z n é b e n .

A remélőknek reményeik teljesedését, a borongó szívűek fá j ­

dalmaik eloszlatását a suj totuk kínjainak enyhítését, a s o r s -

üldözöiteknek várt örömét, mindnyájunknak aldast és mege lé ­

gedést óhajiva, attól, ki minden jók kútfeje és adó]a.

Bármily rövidnek lál-zik is egy év az emberiség és a k ö z ­

művelődés történetében: mégis sok, félette sok érezhető nyomot

2

hagy 82 egy«<ek, ugy a családok, sőt egész n e m z e t e k éleiében. Igen, szomorúság és öröm e g y nyomon járnak. Emitt e j ó c s a ­lád t án e g y - k é t l ag j a felett kesereg, a nemzet tán egy -ke t tá-BUHzál veszté, az emberiség, táu uehány védangyalát siratja, kik még egy év elölt közönünk járanak ! De kárpótlásul a csa ládok­ban uj bimbaik fakadtak, a nemzet uj oszlopokat, az emberiség n j munkásokat nyert. — Áldás és b é k e amazok porain.

Akik egy évnek c s a k kevés jelentőséget szeretnek tu la j ­donítani : nem tudják mennyi szívós küzdésbe, mennyi é le terő­be és áloozatba került a közjóra v a l ó munkálkodás , melynek üdvös eredméuyeit olykor csak évtizedek után szemlélhetni. Vájjon k i s hazánknak belálhatlao horderejű kultúrintézménye, — m e i y erkölcsi alapon mintegy második honfoglalás, oly sze­rencsésen rnult évben ö l t é magára szervezete bensőbb egységét s az avvaljáró hatásosb működését.; — Erdély gránár innán, zsíros termőföldébe fuló Mezőségen keresztül robogó v a s ú t ; vagy az ős Budvár kőszirtjéig fütyölő gőzmozdony, oly cseké ly­ségek -e a nemzet életében, hogy századókra kihakjbh siker nélkül eml í the tnék? V a g y a minden szakmában megjelent annyi jelesirodalmi termék, nem mindég annyi emel tyűje-e a hazai k ö z ­művelődésnek, melynek szentélye ily e g y e s gyöngyökből k i rak­va , ragyogó dicső emlékül m a r a d a jövő nemzedékre ? — S hogy egyebekről hal lgassak, n e m ke l l v a l a e mindjárt legelső sorban felemlítenem, üdvözölnöm k i s hazánk méhész-egyletei t , melyek csendesen bár, de szívós kitartással üdvösen működnek a h a z a i jóllét előmozdításán, melynek o ly eklatáns bizonyíté­kát adták a deési kiállításon is.

Ne üdvözölnök-e t e h á t méhészeinket, kik •rrazánk közva-gyonosodása érdekéhen o l y s z é p e iedmennyt l s annyi lelki gyönyörrel mükóduek ?

Hazánk s házunk fenntartása felet t megnehezedett az idők já rása . Tudja és érzi e z t mindenki s főleg li, kedves *zék<-ly a t y a f i a k ! kiknek pánt l ika-k<skennyé zsugorodott össze szántó és kaszáló földetek. Nehéz munkáitok csak nehezebb sóhajt kel t kebleitekből. A megélhetés súlyos gondja őszit meg idő előtt. Nem hangzik felélek semerról , mint a sz ik la repoz iö bá ­nyászhoz e felvidámító köszön tés : „Szerencse fel": Napról ­n a p r a alább h u z a nyomor, s a m a csak azért fog kezet a h o I-n a p p a i , h o g y több gonddal kesentsen . De a székelynek nem szabad csüggedni bármily s o r s csapása között. Néki a szógyeu atezába kergetné a v é r t , h a rongy-koldusként mások ajtaján kelleng alamizsuáért zörgetni.

Segíts magadon s az Isten is megsegí t ; igy beszél a c z á -folhatlau közszólas. Elaprósodott á l la ta inkkal üzöít szegényes gazdaságunk m e l l e t t , s e m m i u g y ki nem fizeti magái, mint a kevés gonddal, csekély ráköltéssel j á r ó okszerű m é h e s z e t. Kitelik ebból a terhes a d ó r a , a keserű gondok értesítésére s m é g a zsebben is m a r a d . Nem kell busnlni, h o g y mit adunk enni a k i s mehikeknek Ott vannak egymástérö völgyeink, reléink, ha l ­maink, hegyeink, melyeket méheink közvetítése által is tudunk számánkra hasznosítani.

Megvallom csak félmunkát végezn k, ha tihozzátok nem emelném lelkem egész melegével szavaimat, — t i h o z z á t o k l e l k e s p a p s á g u n k é s t a n í t ó i n k , k i k d e r é k s z é -

s é g ű n k k ö z v e t l e n v e z é r e i , t a n á c s a d ó i s ú t m u ­t a t ó i v a g y t o k ! Ti lő tényezői vagytok a nemzet, a tá rsada­lomnak. Ti vezetitek és gondozzátok a népet, a nemzet e tö lgy­fáját, az ifjúságot, a haza e reményét. Tőletek várja életküzdel-meiben a kalauzoló fényt is. Hazánk méhészeti érdekeit is sziveíeken kell hogy viseljétek, annak teijesztésere és fejlesz­tésére kell törekednetek. Áldott hazánk minden völgye, minden halma nyitva áll elöltünk, hogy hasznunkra fordítsuk a mézgaz­dag virágok milliárdjait.

Avval a kívánsággal teszem le tollamat, hogy Isten á l ­dása legyen minden nemes czél és törekvés felett! —

Bálás Antal.

A Koerbs-féle műlép, Nagy meglepetéssel olvastam a „Méhészeti Lapok" f. é.

12.számában , hogy egy németországi K o e r b s nevü tanitó, uj infilépet fedezett fel, a melyben csak mézet, de semmi himport sem hordanak a méhek ; azanyaméh pedig annak sejtjeit be nem petézi.

Ez eszmével én is foglalkoztam a nyár óta. Ekkor volt egy állókaptárbeli erős tö rzsem; próbát teendő, hogy a rajzást m»g lehe t -e akadályozni az által , hogy nagyobb üres tért n y i ­tunk a kaptárban ( t . i. amíg a királyné nem petézett az anya ­bölcsökben) , kiszedtem abból az összes választó-deszkákat s igy a méztér egészen üres maradt a méhek fölött. A keretekből kifogyván, ezek helyett csakis lépkezdettel ellátott léczeket akgattam a mézté rbe ; de mit kelletett l á tnom? A méhek nem a berakott s lépkezdettel ellátott lécz» fetől lefelé, hanem e kö l tő ­térbeli felső sor keretek, felső léczeitől, felfelé folytatták a lép— építményt és nem rendes lépeket építettek, mert két, sőt bárom keret felső léczét is betakarták, oly vastag volt az épített lép,- a sejtek pedig sokkal nagyobbak voltak a íieresejteknél és mond­hatjuk : szabálytalanok.

Daczára annak, hogy az anya útját semmi sem a k a d á ­lyozta : eme nagy sejtii lépekbe egyetlen egyet sem pe téze t t ; a méhek pedig csakis tiszta mézet hordottak azokba, virágport pedig semmit.

Ezen észlelésemből az a gondolat ébredt bennem, hogy tekintettel a r r a :

1. Hogy a méhek, a mint tudva van, annyaméh-bölcsöbe sohasem hordónak virágport, hanem csakis a rendes dolgozó­méi! es heresej tekbe; vájjon ha a heresejtnél, nagyobb sejtü lépet adnók be a kaptárba, annak sejtjeibe hordanának-e v i ­rágport méhe ink? ( a mint az én kísérlet alá vett tözsömnél történt) .

2. Mivel a mint kísérletemből is meggyőződtem, bizonyos, hogy a méhek jó mézelés idejében nemcsak mindenféle n a g y ­ságú sejtbe, (kivéve az anyabölcsöket , a melyek a szájjal lefelé á lnak) hordanak mézet, hanem ők magok e czélra építenek tágasabb se j teke t : valószínű, hogy a heresejtnél t á g a s a b b sejtü lépekkel elérhetjük azt, hogy a v i rágpor-hordás t kikerüljük.

3. Mivel már ismeretes, hogy az anyaméh szabad akarata szerint termékenyíti vagy nem a petéket s mivel tudjuk, hogy heresejtbe terméketlen, a dolgozó-méh sejtbe pedig termékenyi-

3

tett petéket rak Csőt az anya-bölcsőt is i smer i ) ; el kell ö s m é r ­nünk, hogy az auyaméh jól ismeri a sejtek miuőségét Cez áll i­tásom valóságát erősíti az a tény ts, hogy az anyaméh átmeneti sejtekbe nem petézik) , váljon ha a heréénél nagyobb sejtü lépet adaufe be a kaptárba, a többi rendes sejtü lépek között nem fogja ezt petézetletiül hagyni ? És meg, ha az a sejt nem hat, hanem 4 oldala lenne? Ezekből kiindulva, ajánlatos volna k í ­sérletet tenni egy a heréénél nagyobb sejtü műléppel és egy hasonló nagyságú, de csak 4 oldalú sejtekkel ellátott kerettel.

D é g á n Á g o s t o n ,

Mézelés a dolgozó- és heresejtekben. A legtöbb méhész irodalmi munkájában is csak ugy

könnyedén veti papírra á l ta lános irányelvül és követendő s z a ­bályul, hogy a herelépeket csak a köl tés-ürben ne tűrjük, a mézürben ellenben bátran behelyezhetjük, mert — mint m o n d ­

j á k — a rnéziirbe ugy sem mehetvén fel a királyné az odahe ­lyezett heresejt'-kbe nem petézhet bele s igy a herék e l s zapo ­rodását kikerülhetjük.

A mézür, már mint neve is mutatja, a mézproductiora lévén száuva: az igaz, hogy az odahelyezett herelépeket, ha a királyné fel nem férhet, tele nem petézheti s igy a sok d o l o g ­talan és a készletet fogyasztó herenépség elszaporodását k i k e ­rülhetjük, de az is igaz, hogy az odahelyezett herelépekke], a mézür rendeltetését a méz-prodac t ió kellő kihasználásával el nem érjük.

Csak egy kis figyelmet forditsao rá a méhész , s legott észreveheti azt, hogy mig a keretnek dolgozó sejtekkel biró ré szél már rég teletömték mézzel a méhek s azt szépen befödték, addig a keretnek heresejttel bíró másikát csak kerülgetik, de vajmi ritkán gyűjtik tele mézzel. Akár azon okból, mert a méhek a heresejteket a királyné részére tartják fenn s várják oda, hogy belepelézzen; akár azon okból, mert a kisebb teriméjü dolgozó sejtekben a mézet inkább feldolgozhatják, mint a heresej tekben; de tény az, hogy mig a dolgozó-sej tekbe oly szívesen s s z o r ­galmasan mézelnek, addig a heresejteket mind üresen tar togat­juk , s ha mézelnek is azokba, csak igen bő mézelés időben ; ellehet rá készülve a méhész, hogy a közepes, vagy épen gyen­ge mézelő időben herelépekkel megrakott mézürét alig lesz alkalma vagy szerencséje kipergethetni.

A méhek ez egyik sajátos természete mellett ott van ama másik természetük, mely szerint ha kirajzanak, a raj a rajzási évet követő további évekbeD, hacsak egy kis é le t -magra kapott tovább dolgozó sejtet nem épit, hanem annál több heresejtet. Minthogy pedig 30 keretes kaptáraink mellett a raj alig 5 0 % -kát épiti ki e!sö évében a 3 ö keretnek, bizonyos, hogy a követ­kező években a keretek 5 0 % - k a heresejtekkel fog kiépitetni, — hacsak mülépeket nem használunk. S minthogy heresejtekkel log kiépíttetni a heresejtehbe pedig a méhek nem mézelnek: nagyon természetes, hogy az ilyes rendszerrel méhészkedők soha azt az eredményt, azt a hasznot méhészetök után el nem érik, a mit különben a méhek bámulatos szorgalmuk mellett elérni lehet, ha ezen szorgalmát a méheknek a méhész helyes

i rány megadása és okszerű kezelés mellett a maga hasznára tudja fordítani.

Az egyik okszerű kezelési mód tehát a leírtak szerint az, hogy a heresejtek mellőzésével, mézelésre mentől több dolgozó sejtü léppel lássuk el magunkat s ilyeneket akgassunk necsak a költésürbe, hanem magába a mézürbe is, s ekkor a mézür valódi mézür lesz, mert az odahelyezett dolgozó lépekbe köze ­pes vagy gyenge mézelő időben is örömest mézelnek a méhek, mig ellenben ha azt heresejlekkel rakjuk meg, minthogy a dús mézfejlesztö nyarak nagyon is r i tkák : a méhészet után k ü l ö n ­ben várható jövedelmünk is ép oly ritka lesz.

Ezekből kifolyólag — minthogy a méhcsaládoknak d o l ­gozó sejtekkel való ellátása, a méhésznek egyik legelső forrása a mülépek használata — váljon a k a d - e valaki, a ki Károlyi Gyula urnák a „Méhészeti L a p o k " 1 8 8 7 . évi 10. , I t . számában irt a mülépek kiküszöbölésére vonatkozó óhajtását támogassa, vagy a saját kárára elfogadj ? Alig hiszem, hogy valaki a k a d ­jon , mert midőn ez az óhaj avval érveltetik, hogy ha egy erős törzshöz egy műléppel kitöltött s egy hasonló erős törzshöz bármily csekély lépkezdettel ellátott keretet belüggeszt , mig egyik törzs a műlépes keretet kiépíti , addig a másik három ke­retet képes hófehér, természetes léppel k iépí teni : világos, hogy Károlyi urat „kísér le ténél" a méhek rászedték, s nem Károlyi ur vezette a méheket munkásságukban saját hasznára , hanem a méhek vezették ösztönük kielégítésére Károlyi u ra t . Hiszen a már tudvalevő dol&g, hogy amaz erős törzs nem dolgozó sejtet, hanem heresejtet epit, s bár kiépíthet Károlyi u r szerint hármat, vagy akár tiz keretet, de abban haszon nincsen, mert a kiépített három, vagy tiz keret üresen is fog állani. De sőt kár van azon sok építésben, mert a sok haszontalan herelépra elpocsékolta a mézet azért , hogy a mézelő idő legnagyobb részében üresen tartsa a királyné részére. Dr . Á l b u Mózes.

(Vége köv. )

H a v i teendők. Daczára annak, hogy méheink e hóban téli á lmukat

alusszák, nem kell a méhésznek magát oly hitben ringatni, hogy semmi teendője sem volna. Igaz ugyan, hogy ha jó l telelt be, ménéit háborgatni nem szabad ; de éppen ezért őrködnie kell , hogy őket semmi se háborgassa .

Koronként körülvizsgálja, ha váljon a harkályok és cz in -k é k n e m háborga i ják-e , s ha ezt tapasztalná, a háborgatok ellen csapdát állit fel. Néha az egerek is a lka lma t l ankodnak ; tehát ezek is szemmel tartandók és csapda vagy étekkel e lpusz t i -tandók.

A gondos méhész most már lassanként kezdi magát a tavaszra előkészíteni, hogy munkája akkor fel ne halmozódjék. Kimustrált lépeit kiolvasztja, a j óka t pedig gondosan elrakja, hogy a jövőben is használhassa . Er re nézve sodronyt használ , m e l y e t a padlás fedél-gerendájára hosszan feszit. Ezeu s o d ­ronyra szépen aggathatja kereteit, ha minden keretbe egy s z é ­les fejű rövid bakkancstalpszeget szúr, mert ezzel a keret csüngő

4

állapotban levén, az egértől biztosíttatik. Az egér ingása miatt nem igen tud rajta megállani.

S'jtközfal k é s z í t é s e e hónap nem alkalmas, a miért az a meleg tavaszi napokra hagyjnk. — Á. J.

Vegyes közlemények. Egyletünk t. tagjait, kik a múlt évi tagsági dijakat még nem

fizették m e g : felkérjük, hogy kötelezettségüknek mielőbb sz ívesked­jenek eleget tenni Az ujabban jelenkező tagok becses figyelmébe ajánljuk, hogy legkésőbb jauuár 15-ig jelenkezzenek, mert lapunk­ból feles számú példányt nem nyomatunk s igy a késői j e l enke -zőknek a legjobb akarat mellett sem szolgálhatunk lapunk mege lő ­zőleg megjelent számaival. A tagsági dijak Fodor Gyula egyeletj pénztárnokhoz küldendők : ( f . - k e r e s z t - u t c z a I. s z )

— M á s f é l m á r k á t k é r Koerbs berkai tanító, minden méhésztől, ki meg akarja tanulni a „titkot" hogy miként ke l l ­jen készíteni azt a mű lépet, melynek használata mellett mel ­lőzhető a Hanemann rács . A szerény méhé-z ugy remélli, hogy másfél márkával n é h á n y e z e r (. ! !) jelentkező l e s z s m a j d annak idején közli a titkot Többen fordultak hozzánk a végett, h o g y nyilatkozzunk e kérdésbeu s esetleg a másfél márka g y ű j ­tést közvetitésképen fogadjak e l . Nem tehet jük; még pedig azért nem, mert semmi garancziát sem lá tunk arra nézve, hogy a j e ­lentkezők nem fognak csalódni, s habá r az a sok ezer forint csak másfél márkánkint fogna összegyűlni , mégsem járulhatunk pártolólag a gyűjtéshez, s nem tartjuk épen feleslegesnek ó v a ­tosságra inteni méhésztársainkat .

— Méz-eczet . Egyletünk, mint már említve vol a „M. K . " - b e n . az 1 8 ^ 7 . évi méz terményét eczetté dolgozta fél. Az eredmény kitűnő. Majdnem párat lan j ó minőségű eczetet s ike ­rült előállítani a „M K . u - b e n leirt eljárás szerint. Az eczet egyetlei! kiárusító helye Hirschfeld Sándor, helybeli kereskedő csemege- és fiiszerüzletében van, hol kívánatra, kisebb adagokat izlelöül, postán küldi bizományosuiik. A forgalomban ö s m e -retes minden boreczetnél erösebb, zamatos méz eczet ára l i te­renként 30 kr.

— O s k o l a i m é h e s a s z é k e l y f ö l d ö n . B a l á z s A n ­tal korondi plébános úrtól vettük a következő kiválóan érdekes tudósítást. Udvarhelymegye közigazgatási bizot tságának egy mindnyájunkra nézve igen fontos intézkedését közlöm az a láb­b iakban . Sz. 1 6 0 0 — 1 8 8 7 . Tkts. főszolgabíró urnák. A korondi k , j s k o l a rendes tanítója, C s í k i János , a közs. iskola részére e g y méhszin felállítása iráot folyamodván ide, fölhívjuk főszol­gabíró urat , lioity tekintettel a r ra , miszerint sz okszerű m é ló­t e n y é s z t é s k ö z g a z d a s á g i t e k i n t e t b e n á l t a l á b a n i s k i v á l ó f o n t o s s á g ú k é r d é s s Korondon kü lönö­s e n azzá válik a népesség aránylagos lömöttsége, a keresetfor­rások fogyatékossága s a községnek különösen e tekintetben előnyös helyrajzi fekvésénél fogva, s tekintettel a r ra , hogy a folyamodó, aki a folyó év nyarán kedvező eredménnyel kezdeti a mehtenyésziéshez, egy megfelelő méhszin előállításához anyag i viszonyai okán Képtelen : utasítsa Korond községét, hogy a

községi iskola részére s annak tulajdonát képezendőleg m é g a t é l f o l y a m a a l a t t é p í t t e s s e n e g y 50 -—60 m é h c s a l á d e l h e l y e z é s é r e s z ü k s é g e s és h o r ­d o z h a t ó m é h s z i n t, melynek beosztása és méretei folya­modó tanítókkal egyetértőleg lesznek megállapitandók. E j ava ­dalommal szemben Csiki János arra lesz kötelezendő, hogy az okszerű méhtenyésztés fogásait, ugy saját iskolája nagyobb n ö ­vendékeivel, mint a községnek e czélból hozzá folyamodó bá r ­mily érdeklődő tagjával gyakorlatilag ismertesse meg, s minden kitelhetöt kövessen el arra nézve, hogy a méhtenyésztés a köz-ségben okszerűbbé váljék s terjedjen, és a lakosság vagyon-helyzetének javi tá-ára minél nagyobb mértékben kihasználható legyen. — Udvarhelymegye közigazg. bizottságától. Székely-Udvarhely, 1 8 8 7 . decz. 12 . A közigazg. bizottság h. elnöke Török Albert, a l ispán. — E rendelet foganatosítására megtette

az intézkedést a főszolgabírói hivatal decz. 1 6 - á n 1 2 1 7 0 sz. a. Közöltük a közig, bizottságnak e mindig dicséretére váló

nemzetgazdaságilag is fontos intézkedését, azon reménybeu> hogy a lelkes tanitó uraknak ily ügyben benyújtandó kérelmök minden vármegyében hasonló örvendetes megoldást nyerend. Ha meg lesz a mit hiszek, akkor az 1 8 8 8 - i k év maradandó emléket hagy az erdélyi méhészet történetében.

A hordozható méhszin építése valószínűleg azért történik, még állaudó lakással nem rendelkezhetik a tanitó ur . — B.

— S a j t ó h i b a i g a z í t á s . A ,,M. Közlöny" deczemberi füzetében a „méhészeti védtörvény tervezet" czimü czikk 3- ik sorába „mezőgazdasági per rendtar tás" - ! m e z ő g a z d a s á g i r e n d t a r t á s ra javítjuk ki —

— E g y g y a k o r l o t t m é h é s z nagyobb méhes mellé alkalmazást keres . Bővebb felvilágosítást Álbu Jözsef igazg. alelnök ad.

Kérdések rovata. 1 ) Melyik a legalkalmasabb mézolvasztó-készülék ? 2 ) Mi az oka annak, hogy a Rietsche-féle géppel nem s ikerű

most használható sejlközfalat Készítenem, holott gépem eddig kitűnően működött . —

Feleletek rovata. 1) Ajánljuk Büttner Bernád, temesvári vasúti főmérnök m é z o l ­

tóját, mint az eddig ösmeríek között legkitűnőbbet. Ara 6 Irt. 2 ) Fe l téve , hogy a műsejt készí téshez hamisítatlan viaszo!

használ , a baj oka kétségen kívül a szoba légének alacsony fokában van. Ha a szoba levegője 2 0 - 2 2 fokon ( R ) alól van, a lamezek t ö ­redeznek. A kellő hőfok fűtés ál tal állítandó elő s téli saj tolásnai ajánlatos, hogy a viaszba 8 % vastag terpentint tegyünk.

A szerkesz tő üzenetei . — B A. nrnak, Korond. Meejött a második is . Köszönet éret te. — D. L urnák, M.-Vásárhelv. Várjuk. — H. J. urnák, Brassó. Egyletünk a kaptár megrendeléseket —

tagoknak — pontosan közvetíti. Egy pár sz&z da rab mar rende lkezé­sünkre áll, melyek csak tüzetes átvizsgálás után fognak szétküldetni . A szálli t tatást már megkezdhetjük. Az ajánlott módosítást nem lehet eszközölni, mer t zavarná a fogházi ipaiüzle t gépies berendezését . -

S z e r k e s z t é s é r t f e l e l ő s : B o d o r X j á s z l ó -

F e l ü g y e l ő b i z o t t s á g : Álbu József , Fodor Gyula , Gebhardt D ö m e , S z e n t g y ö r g y i Lajos , W i e d e r József.

Nyomatott Gámán János örököseinél , bel-középutcza Micori ta-épület .