Upload
lucas
View
30
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban. MSZT Konferencia, 2009. 11. 14. Balku Anett – Sőrés Anett. Miről lesz szó az előadásban?. A témával kapcsolatos kulcsfogalmak konceptualizálása (identitás, kultúra, csoportkultúra) - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták
csoportkultúráiban
MSZT Konferencia, 2009. 11. 14.Balku Anett – Sőrés Anett
Miről lesz szó az előadásban?
• A témával kapcsolatos kulcsfogalmak konceptualizálása (identitás, kultúra, csoportkultúra)– A kulcsfogalmak közötti összefüggések feltárása– Elméleti háttér
• A kvalitatív empirikus vizsgálat eredményeinek ismertetése – HIPOTÉZIS: új csoportszervező tényezők térhódítása
2
Identitás – csoportidentitás
• Posztmodernizáció Változékonyság Az egyén számára nehéz az eligazodás
• A válasz: a csoport mint vonatkoztatási keret– Tajfel (1981): az egyén egy csoporthoz képest
határozza meg magát a társadalombanCsoporttag – Nem csoporttag
– A. Gergely András (1996): az identitás mint vonatkoztatási rendszer Én – Ők, Mi – Mások
3
Mit értünk kultúra alatt?
• Vitányi-féle definíció (1997):„a kultúra az ember viszonya az objektivációk általa teremtett világával: vagyis az ember által átalakított természettel, a létrehozott tárgyi világgal, a technikai-termelési eljárásokkal és fogyasztási szokásokkal, a közösség és a társadalom struktúráival, az életmóddal, valamint a mindezek alapjául szolgáló ismeretekkel, tudással, normákkal, szimbólumokkal, tehát a tudományokkal, művészetekkel, erkölccsel, vallással, hittel, az emberek mindennapi beállítódásával és magatartásával”
4
A kultúra dimenziói I.
I. Normakövetés:Minták és szabályokA ragaszkodás erőssége
II. Művészet-fogyasztásSzínház- és mozi-látogatásKoncert- és hangverseny-látogatás, zenehallgatásIrodalmi körben, író-olvasó találkozókon való részvétel
5
A kultúra dimenziói II.
III. Életmód Életvitel, életstílus Divat Szabadidő-eltöltés
IV. A hétköznapi ismeretekhez való viszony, tájékozódás
Média-fogyasztás és hatása a közösségek alakulására
6
Mit értünk csoportkultúra alatt?
• Szubkultúra vagy csoportkultúra?– Szapu Magda (2002) a csoportkultúra-kifejezés mellett
„a kultúrák egyenrangúsága” – Albert K. Cohen (1969): a szubkultúra-fogalom bevezetése
„egy régitől eltérő gondolkodásmód támogatása”
• Speciális csoportkultúrák– Ifjúsági kultúra– Egyetemista kultúra
7
A kutatás módszertana
• Esettanulmányok – 16 – Résztvevő megfigyelés– Interjú
• A kutatás egyedisége– Belső szemléletmód– Debrecen és az egyetemi campus elhelyezkedése– Az egyetemi főtevékenységhez való attitűd
8
Hipotézis
• Szapu Magda (2002) tapasztalatai A könnyű zene (populáris kulturális ágens) mint csoportképző tényező
• Csoportképző tényező-e a magaskultúra-fogyasztás? NEM
• Csoportkultúra-e a művészet-fogyasztás? NEM
9
Művészet-fogyasztás I.Színház- és mozi-látogatás
• Elemzési szempontok• A színház- és a mozi-látogatás egyaránt háttérbe
szorul– Magas jegyárak– Az Internetről való letöltés előtérbe kerülése
• A könnyedebb műfajok preferálása – a mozi inkább szórakoztatásra, a színház inkább művelődésre szolgál
• „Kommunikációs szakadék”10
Művészet-fogyasztás II.Zene, koncert, hangverseny
• Komolyzene kontra könnyűzene – folytatódó tendenciák – Mivel magyarázható az eltérés?
• A mindennapi zenehallgatás funkciói– Egyedül, időtöltés és kikapcsolódás céljából, otthon vagy
útközben– Társaságban, szórakozás céljából
11
Művészet-fogyasztás III.Író-olvasó találkozó
• A kulturális aktivitás leginkább háttérbe szorult formája – okok
• Az olvasás funkciója az egyetemisták körében• Kik járnak mégis irodalmi körökbe?• Mi lehet a megoldás?
12
Hogyan alakul a debreceni egyetemisták kulturális aktivitása?
• A szórakozás funkciójának előtérbe kerülése a művelődéssel szemben
• A művészet-fogyasztás színtereinek megváltozása• Információ-hiány• Az önszerveződés hiánya• Egyetlen csoport elkülönülése – a bölcsészek mint
„mimóza művészlelkek”
13
Következtetések
• A hipotézis igazolás nyert
• A magaskultúra-fogyasztás mint tradicionális csoportképző tényező felbomlása
• A művészet-fogyasztás helyét a könnyűzene és a populáris kultúra veszi át
14
Csoportképző tényezők?
Magaskultúra-, művészet-fogyasztás nem
Életmód Divat Szabadidő-eltöltés Életvitel, életstílus
A hétköznapi ismeretekhez való viszony, tájékozódás Média-fogyasztás és hatása a közösségek alakulására
Divat
• Felismerhetőség, szimbólum• Főépület – Bölcsészettudományi Kar: átlagos,
konzervatív, elegáns öltözet• Kassai úti Campus – Jogi és
Közgazdaságtudományi Kar: elegánsan divatos, feltűnően divatos, visszafogottan divatos, sportos öltözet
• Megfigyelt kiscsoportok tagjai közös öltözködési stílus
Szabadidő-eltöltés: szórakozóhelyek I.
• Funkciók: - 1. buli, tánc diszkó - 2. találkozás, beszélgetés pub - 3. italozás kocsma
• Példák: - 1. Bázis Club - 2. Bakelit Music Café - 3. Kikötő söröző
Bázis Club• Trendi
• Divatkövetés
• Presztízs érték
• Magasabb társadalmi státusz
Bakelit Music Café
• Közepes árkategória
• Beszélgetés a fő cél
• Elegánsabb öltözet
Kikötő söröző
• Olcsóbb árak
• Italozás a fő cél
• Nem fontos a divatos öltözet
Szórakozóhelyek II. - Ellenkultúrák
• Hét Vezér söröző: - szélsőséges politikai nézet - zárt csoport
• Fácánkakas söröző: - heterogénebb - punkok, hippik, rockerek
• „Ideológiai szórakozóhelyek” 4. típus
Szabadidő-eltöltés: Sport• Csoporton belül különbözik: - zenei ízlés - társadalmi státusz - öltözködés
• Csoportkohézió: - szabadidő-eltöltés módja, beosztása azonos - közös cél és tevékenység - más csapatoktól való elkülönülés
Életvitel, életstílus - kollégium
• Csoportképződés ellen hat: szigorú szabályok, közös terek hiánya
• Vámospércsi úti kollégium: - távol van a városközponttól, egyetemtől - közös programok szervezése - közös terek használata életmód-közösség kialakulása
Média-fogyasztás – Anime egyesület
• Interneten szerveződött• Formális csoport, de baráti társaság is• Manifeszt cél: közös érdeklődés alapján
közösség kialakítása• Látens funkció: csoport identitásának
erősítése - névadás - közös nyelvrendszer - élmények
Összegzés
• A hagyományos csoportképző tényezők az egyetemisták között (például a magaskultúra-fogyasztás) háttérbe szorulnak
• Helyettük új faktorok jelennek meg• Új közösségek az életmód, a média, illetve az
ideológiai vagy a vallási nézetek szerint szerveződnek
Köszönjük a figyelmet!