26
Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban MSZT Konferencia, 2009. 11. 14. Balku Anett – Sőrés Anett

Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

  • Upload
    lucas

  • View
    30

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban. MSZT Konferencia, 2009. 11. 14. Balku Anett – Sőrés Anett. Miről lesz szó az előadásban?. A témával kapcsolatos kulcsfogalmak konceptualizálása (identitás, kultúra, csoportkultúra) - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták

csoportkultúráiban

MSZT Konferencia, 2009. 11. 14.Balku Anett – Sőrés Anett

Page 2: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Miről lesz szó az előadásban?

• A témával kapcsolatos kulcsfogalmak konceptualizálása (identitás, kultúra, csoportkultúra)– A kulcsfogalmak közötti összefüggések feltárása– Elméleti háttér

• A kvalitatív empirikus vizsgálat eredményeinek ismertetése – HIPOTÉZIS: új csoportszervező tényezők térhódítása

2

Page 3: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Identitás – csoportidentitás

• Posztmodernizáció Változékonyság Az egyén számára nehéz az eligazodás

• A válasz: a csoport mint vonatkoztatási keret– Tajfel (1981): az egyén egy csoporthoz képest

határozza meg magát a társadalombanCsoporttag – Nem csoporttag

– A. Gergely András (1996): az identitás mint vonatkoztatási rendszer Én – Ők, Mi – Mások

3

Page 4: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Mit értünk kultúra alatt?

• Vitányi-féle definíció (1997):„a kultúra az ember viszonya az objektivációk általa teremtett világával: vagyis az ember által átalakított természettel, a létrehozott tárgyi világgal, a technikai-termelési eljárásokkal és fogyasztási szokásokkal, a közösség és a társadalom struktúráival, az életmóddal, valamint a mindezek alapjául szolgáló ismeretekkel, tudással, normákkal, szimbólumokkal, tehát a tudományokkal, művészetekkel, erkölccsel, vallással, hittel, az emberek mindennapi beállítódásával és magatartásával”

4

Page 5: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

A kultúra dimenziói I.

I. Normakövetés:Minták és szabályokA ragaszkodás erőssége

II. Művészet-fogyasztásSzínház- és mozi-látogatásKoncert- és hangverseny-látogatás, zenehallgatásIrodalmi körben, író-olvasó találkozókon való részvétel

5

Page 6: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

A kultúra dimenziói II.

III. Életmód Életvitel, életstílus Divat Szabadidő-eltöltés

IV. A hétköznapi ismeretekhez való viszony, tájékozódás

Média-fogyasztás és hatása a közösségek alakulására

6

Page 7: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Mit értünk csoportkultúra alatt?

• Szubkultúra vagy csoportkultúra?– Szapu Magda (2002) a csoportkultúra-kifejezés mellett

„a kultúrák egyenrangúsága” – Albert K. Cohen (1969): a szubkultúra-fogalom bevezetése

„egy régitől eltérő gondolkodásmód támogatása”

• Speciális csoportkultúrák– Ifjúsági kultúra– Egyetemista kultúra

7

Page 8: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

A kutatás módszertana

• Esettanulmányok – 16 – Résztvevő megfigyelés– Interjú

• A kutatás egyedisége– Belső szemléletmód– Debrecen és az egyetemi campus elhelyezkedése– Az egyetemi főtevékenységhez való attitűd

8

Page 9: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Hipotézis

• Szapu Magda (2002) tapasztalatai A könnyű zene (populáris kulturális ágens) mint csoportképző tényező

• Csoportképző tényező-e a magaskultúra-fogyasztás? NEM

• Csoportkultúra-e a művészet-fogyasztás? NEM

9

Page 10: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Művészet-fogyasztás I.Színház- és mozi-látogatás

• Elemzési szempontok• A színház- és a mozi-látogatás egyaránt háttérbe

szorul– Magas jegyárak– Az Internetről való letöltés előtérbe kerülése

• A könnyedebb műfajok preferálása – a mozi inkább szórakoztatásra, a színház inkább művelődésre szolgál

• „Kommunikációs szakadék”10

Page 11: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Művészet-fogyasztás II.Zene, koncert, hangverseny

• Komolyzene kontra könnyűzene – folytatódó tendenciák – Mivel magyarázható az eltérés?

• A mindennapi zenehallgatás funkciói– Egyedül, időtöltés és kikapcsolódás céljából, otthon vagy

útközben– Társaságban, szórakozás céljából

11

Page 12: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Művészet-fogyasztás III.Író-olvasó találkozó

• A kulturális aktivitás leginkább háttérbe szorult formája – okok

• Az olvasás funkciója az egyetemisták körében• Kik járnak mégis irodalmi körökbe?• Mi lehet a megoldás?

12

Page 13: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Hogyan alakul a debreceni egyetemisták kulturális aktivitása?

• A szórakozás funkciójának előtérbe kerülése a művelődéssel szemben

• A művészet-fogyasztás színtereinek megváltozása• Információ-hiány• Az önszerveződés hiánya• Egyetlen csoport elkülönülése – a bölcsészek mint

„mimóza művészlelkek”

13

Page 14: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Következtetések

• A hipotézis igazolás nyert

• A magaskultúra-fogyasztás mint tradicionális csoportképző tényező felbomlása

• A művészet-fogyasztás helyét a könnyűzene és a populáris kultúra veszi át

14

Page 15: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Csoportképző tényezők?

Magaskultúra-, művészet-fogyasztás nem

Életmód Divat Szabadidő-eltöltés Életvitel, életstílus

A hétköznapi ismeretekhez való viszony, tájékozódás Média-fogyasztás és hatása a közösségek alakulására

Page 16: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Divat

• Felismerhetőség, szimbólum• Főépület – Bölcsészettudományi Kar: átlagos,

konzervatív, elegáns öltözet• Kassai úti Campus – Jogi és

Közgazdaságtudományi Kar: elegánsan divatos, feltűnően divatos, visszafogottan divatos, sportos öltözet

• Megfigyelt kiscsoportok tagjai közös öltözködési stílus

Page 17: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Szabadidő-eltöltés: szórakozóhelyek I.

• Funkciók: - 1. buli, tánc diszkó - 2. találkozás, beszélgetés pub - 3. italozás kocsma

• Példák: - 1. Bázis Club - 2. Bakelit Music Café - 3. Kikötő söröző

Page 18: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Bázis Club• Trendi

• Divatkövetés

• Presztízs érték

• Magasabb társadalmi státusz

Page 19: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Bakelit Music Café

• Közepes árkategória

• Beszélgetés a fő cél

• Elegánsabb öltözet

Page 20: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Kikötő söröző

• Olcsóbb árak

• Italozás a fő cél

• Nem fontos a divatos öltözet

Page 21: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Szórakozóhelyek II. - Ellenkultúrák

• Hét Vezér söröző: - szélsőséges politikai nézet - zárt csoport

• Fácánkakas söröző: - heterogénebb - punkok, hippik, rockerek

• „Ideológiai szórakozóhelyek” 4. típus

Page 22: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Szabadidő-eltöltés: Sport• Csoporton belül különbözik: - zenei ízlés - társadalmi státusz - öltözködés

• Csoportkohézió: - szabadidő-eltöltés módja, beosztása azonos - közös cél és tevékenység - más csapatoktól való elkülönülés

Page 23: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Életvitel, életstílus - kollégium

• Csoportképződés ellen hat: szigorú szabályok, közös terek hiánya

• Vámospércsi úti kollégium: - távol van a városközponttól, egyetemtől - közös programok szervezése - közös terek használata életmód-közösség kialakulása

Page 24: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Média-fogyasztás – Anime egyesület

• Interneten szerveződött• Formális csoport, de baráti társaság is• Manifeszt cél: közös érdeklődés alapján

közösség kialakítása• Látens funkció: csoport identitásának

erősítése - névadás - közös nyelvrendszer - élmények

Page 25: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Összegzés

• A hagyományos csoportképző tényezők az egyetemisták között (például a magaskultúra-fogyasztás) háttérbe szorulnak

• Helyettük új faktorok jelennek meg• Új közösségek az életmód, a média, illetve az

ideológiai vagy a vallási nézetek szerint szerveződnek

Page 26: Az identitás kifejeződése a debreceni egyetemisták csoportkultúráiban

Köszönjük a figyelmet!