Upload
zeroun
View
22
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Egyetemisták írásbeli szövegalkotási teljesítménye a NAT és a vizsgák tükrében. XVI. Apáczai-napok Tudományos Konferencia Győr, 2012. október 26. Makkos Anikó NYME-AK. Mottó: „Szolidaritás és párbeszéd a nemzedékek között”. Nyelvromlás? „… újragondolásra szorul a - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Egyetemisták írásbeli szövegalkotási teljesítménye a NAT és a vizsgák tükrében
XVI. Apáczai-napok Tudományos KonferenciaGyőr, 2012. október 26.
Makkos AnikóNYME-AK
Mottó: „Szolidaritás és párbeszéd a nemzedékek között”Nyelvromlás?
„… újragondolásra szorul a nyelvi norma a magyarban” (Szépe 2001:91)
◦ idegen szavak beilleszkedése◦a hivatalos és a magánszféra
nyelvhelyességének elválasztása
Milyenek diákjaink szövegei?
Csak akkor tudunk segíteni, ha megértjük, hogy miért ilyenek a szövegek.
Írásbeli szövegalkotás a NAT-ban
NAT 2003 (2007)A 3. évfolyamtól jelenik meg1-4., 5-6., 7-8. és 9-12. évfolyamok
→ vizsgákvégső célja a magyar nyelv és
irodalom írásbeli érettségi fogalmazási feladatára való felkészítés (Adamikné 2001)
Magyar nyelv és irodalom: Alapelvek, célok
„az anyanyelvi kompetencia fejlesztése minden műveltségi terület feladata” (5. o.)
(élő idegen nyelv, matematika, ember és társadalom, ember a természetben, földünk-környezetünk, művészetek, informatika, életvitel és gyakorlati ismeretek, testnevelés és sport)
„Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, miközben pedagógiai szempontból a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze.” (5. o., 3. mondat)(kiemelések tőlem)
http://www.knok.sulinet.hu//konyvtar/dokumentumok/NAT-2003.pdf
Általános elvárás
„Képes legyen önállóan olyan
szövegek megalkotására, amelyek
figyelembe veszik a beszédhelyzetet
és a hallgatóság igényeit, a különféle
szövegműfajok normáit, a morális,
esztétikai és kulturális elvárásokat.” (5.
o.)(kiemelések tőlem)
A fejlesztési feladatok szerkezete1. Beszédkészség, szóbeli szövegek
alkotása és megértése2. Olvasás, írott szöveg megértése3. Írásbeli szövegek alkotása,
íráskép, helyesírás4. A tanulási képesség fejlesztése5. Ismeretek az anyanyelvről6. Ismeretek az irodalomról7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai
és történeti érzék fejlesztése
Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírásíráskép – olvasható, esztétikus,
hatékonymondat- és szövegalkotás –
világos, kifejező, különféle szövegtípusokban
nyelvtan, helyesírás, nyelvhelyesség – biztonságos, tudatos
önkifejezés, kreativitás, nézőpontváltás, egyéni stílus
anyaggyűjtés- és elrendezés, terjedelmesebb szövegek írása
A műveltségterület hangsúlyos elemei• műfaji sokszínűség (min. 15)
7-8. évfolyamok leírás, jellemzés, elbeszélés személyes és olvasmányélmény ismertetés különböző nézőpontokból érvelés9-12. évfolyamok Az eddigiek, + levél, önéletrajz, kérvény,
pályázat sajtóműfajok, beszámoló esszé, egyszerűbb értekezés,
műértelmezés
A műveltségterület kiemelkedő elemeiszemélyes, élményszerű írásönkifejező, kreatív írásstílusok és hangnemek
sokszínűsége, egyéni stílus fejlesztése
Vizsgaszövegek I.
felvételi feladatok (2004-2012)
◦10 perc◦10-12 mondat◦kettő - négy műfaj: vélemény kifejtése,
saját élmény elbeszélése (1x érvelés és leírás)
◦változatos feladattípusok (kép, cím, szövegrészlet, csattanó)
◦stílus: művelt köznyelv
Vizsgaszövegek I.hiányosságok
◦a szövegek 31%-ának nincs címe◦nincs a szövegeknek címzettük,
kontextusuk (kivéve 2007)◦a műfaj általában nincs megnevezve,
csak a „fogalmazás” kifejezés jelenik meg
◦csak egy irányító szempont van (kivéve 2012)
◦csak egy hangnem, stílus◦nincs választási lehetőség 2007-től
Vizsgaszövegek II.érettségi feladatok (2005-2012)
◦180 perc◦3-4 oldal (2005-6), 3-5 oldal (2007), 3-8
oldal (2008-)◦két műfaj: érvelés és műelemző esszé
(önálló vagy összehasonlító)◦irányított fogalmazás több szempont
alapján◦választási lehetőség◦stílus: művelt köznyelv
Vizsgaszövegek II.ellentmondások
◦a szövegalkotási feladat az irodalom tantárgy tárgyi tudásának ellenőrzését szolgálja elsősorban
◦nincs műfaji, stílusbéli sokszínűség◦nincs kreatív, önkifejező írás◦nincs cím◦kontextus a vizsgahelyzet, címzett a
tanár
Következtetéseka vizsgák szövegalkotási
feladatai nem tükrözik a NAT-ban megfogalmazott, hangsúlyos elvárásokat (műfajok, stílusok, hangnemek sokszínűsége, önkifejező, élményszerű írás, a beszédhelyzet és a hallgatóság igényeinek megfelelő írásmű)
jól ismert jelenség a vizsgák visszahatása az oktatása
Mi lehet a gyakorlat?
A fogalmazás oktatásáról
„Míg az alsó tagozatban a szövegalkotási készség fejlesztése többé-kevésbé szervezetten történik, az általános iskola felsőbb évfolyamain, valamint a középiskolában a tapasztalataim szerint a tantervek iránymutatása ellenére igen nagy nehézségekkel folyik a fogalmazástanítás.” (Antalné 2003:14)
A fogalmazásról
„… legnehezebb készség a gyerek számára…, mert a fogalmazás elkészítéséhez mozgósítani kell az összes anyanyelvi készséget, s … mert többszörösen megosztott figyelmet kíván.” (Adamikné 2001:64)
elmélyült figyelmet, kitartó koncentrálást igényel
Az írásbeli szövegalkotás értékelése a vizsgákonFELVÉTELItartalom 30%szerkesztés 30%kifejezésmód
/stílus/szóhasználat 10% (5%)helyesírás 20%nyelvhelyesség
10% (5%)íráskép 0% (10%)
ÉRETTSÉGItartalom 33,3%szövegalkotás
33,3%nyelvi megformálás
33,3%helyesírás -25%íráskép -5%
Írásbeli szövegalkotás a felsőoktatásbanA tartalom az elsődleges, de
◦a lexikai elemek konnexitása◦a mondatok kohéziója◦a szöveg tagolása, koherenciája◦az írásmű stílusa◦a nyelvhasználat◦a helyesírás◦a központozáskomolyan befolyásolja a tartalom megítélését.
Kutatáshallgatók egy vagy két
anyanyelvi szövege (maximum egy-egy gépelt oldal)
a szövegek vizsgálata egy módosított, saját szempontsor alapján◦tartalom, íráskép nem része◦a szövegszerkesztők használatával módosul a helyesírás és megítélése is
A vizsgálat céljaa szövegalkotás problémás
területeinek feltárása, egy általános helyzetkép felvázolása
a felsőoktatásban célzott képzés biztosítása, ami minőségi javulást eredményezhet az írásbeli munkák terén
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
Felhasznált irodalomAdamikné Jászó Anna (2001)
Anyanyelvi nevelés az ábécétől az érettségiig Trezor Kiadó, Budapest.
Antalné Szabó Ágnes (2003) Az anyanyelvi nevelés új stratégiái Az előadás elhangzott: Szöveg-(félre)értés, A szövegértés helyzete mint nyelvstratégiai kérdés című konferencián, Budapest.
Szépe György (2001) Nyelvpolitika: múlt és jövő Iskolakultúra, Pécs.