Az Id UraiId gazdálkodás Mesterfokon

Rendhagyó önszervezési kalauz krónikus

id hiányban szenved knek

Kerner Tibor

2012

2

Tartalom

Bevezet – Az önz óriás…..…………………………….……...……...4

I. Id gazdálkodás: kulcs az álmainkhoz………..………..…………...6

1.1 A hetedik f n ……..........……………..……………............7

1.2 Négy generáció …………….……………………...….....…..12

1.3 Értékek, célok, prioritások ……………………….......…….15

1.4 Zéróalapú gondolkodás ……………..………..….…..…….19

II. Az id gazdálkodás tíz alaptörvénye ……………….............……22

2.1 A Pareto-elv ………………..………………...…..…………..23

2.2 Az Id megmaradás törvénye ………..…………………….24

2.3 A Felkészülés törvénye …….…………………............…….27

2.4 A Papír törvénye ……..….…………………..…….….…..…29

2.5 A Dugó törvénye ………………………….………..……….31

2.6 Az Elefánt törvénye ……..…………………….….…………35

2.7 A Béka törvénye ………………..…………...…..…………..36

2.8 A Második Kvadráns törvénye ……………..………..……37

2.9 A Növekv Hatékonyság törvénye …….…………...…….39

2.10 A Szokás törvénye …………………..……….…………….40

III. Hogyan legyél id milliomos …………………..………………..42

3.1 Önmenedzselési kérd ív …....………….….…………….....43

3.2 A varázskód……………………….………………..………..51

3.3 Id rablók rács mögött………………………….………....…55

3.4 A halasztgatás halála…………….…..….….……………….63

3.5 Mágikus rendszerek ………………..……………………….67

3

IV. Életmin séged radikális javítása ………………..….....………...70

4.1 Marslakó a villamoson …………..……………………….....71

4.2 A stressz kezelése ………….…………….….……..….…….75

4.3 A boldogság titka: célok és egyensúly …….……..…….....78

Zárszó – Gazdag ember, szegény ember……………….....................81

1. Melléklet – Id gazdálkodási tippözön……..…………...................82

2. Melléklet – Stressz-szint kérd ív…………....…………..................89

4

Bevezet_____________________________

Az önz óriás

„Az id repül, és TE ülsz az irányítótoronyban.”Robert Orben

Az önz óriás Oscar Wilde egyik gyönyör meséje, amelyben az óri-

ás hét évi távollét után hazatér birtokára. Dühösen fedezi fel, hogy a

környékbeli gyerekek iskola után minden nap bejárnak játszani

kastélyának csodálatos kertjébe.

- Ez az én kertem, ide ne járjon senki! – mondja az önz óriás, és magas

falat húz a kert köré, a bejáratnál táblával: „A kertbe lépni szigorúan

tilos!”A gyerekek ezután kénytelenek az országút porában játszani.

Egy nap eljön a tavasz. Rügyek fakadnak, virágok nyílnak, a fákra

visszatérnek a madarak. Csak az önz óriás kertjében marad a tél.

A madarak nem énekelnek, mert nem találják a gyerekeket, akiket

a fák is annyira megsajnálnak, hogy virágozni is elfelejtenek. Süvít a

jeges szél, és hó takar mindent az egykor oly pompás kertben.

Az óriás nagyon szomorú. Mindennap várja a tavaszt, de az csak

nem akar eljönni. Mígnem egy reggelen arra ébred, hogy odakint a

kertben dalolnak a madarak. Az ablakon kitekintve selymes zöld

füvet és rózsás virágdíszbe öltözött barackfákat lát.

A tavasz visszatért.

A fákon a gyerekek ülnek, akik a fal egy hasadékán át bemásztak,

és újra birtokba vették a kertet. A virágok kivirulnak örömükben, a

fák boldogan lengetik ágaikat, a madarak vidáman csicseregnek.

5

Az óriás ekkor megérti, hogy miért nem akart eljönni a tavasz. El-

dönti, hogy amíg él, a gyerekek mindig játszhatnak a kertben, ahol

„sok szép virág van, de közöttük a legszebbik mégiscsak a gyermek.”

*******************************************************************************

Van elég id d? A legtöbb ember erre határozott nemmel felel.

Régóta foglalkoztat a kérdés, hogy vajon mi lehet ennek az oka.

Azt tapasztaltam, hogy a legtöbben úgy akarják megoldani id gaz-

dálkodási problémáikat, hogy összes teend jüket megpróbálják

begyömöszölni a nap 24 órájába. Olyan ez, mint amikor egy érett-

ségiz öltönyt akarunk felvenni húsz évvel kés bb. Nem fog menni.

Az óriásnak rá kellett döbbennie arra, hogy az annyira vágyott ta-

vaszhoz a gyerekek jelenlétének az elfogadására – másképpen: pa-

radigmaváltásra - van szükség. Hasonlóképpen nekünk is el kell

jutnunk arra a pontra, amikor ráébredünk: ahhoz, hogy urai le-

gyünk az id nknek, nem a meglev feladatainkat kell hatékonyan

menedzselnünk, hanem a SAJÁT ÉLETÜNKET kell élnünk és a

SAJÁT CÉLJAINKAT kell megvalósítanunk.

Az Id Urai program ebben nyújt Neked segítséget. Megtanulod új-

ratervezni az életedet, hogy mindenre legyen id d, és tökéletesen

megvalósítsd igazi önmagad, a tavasz pedig végleg visszatérjen

életed kertjébe. Sok sikert kívánok hozzá!

6

I. RÉSZ

ID GAZDÁLKODÁS:

KULCS AZ ÁLMAINKHOZ

7

ELS FEJEZET

A HETEDIK F N

„Szereted az életet?Akkor ne tékozold el az id det,mert ebb l áll az élet szövete.”

Benjamin Franklin

Arisztotelész óta tudjuk, hogy az ember számára a boldogság a

„legf bb jó”; mindenki ennek elérésére törekszik. A nagy görög fi-

lozófus mutatott rá arra is, hogy mindannyian célkövet lények va-

gyunk, és CSAK akkor lehetünk egyensúlyban, ha folyamatosan ha-

ladunk kit zött céljaink felé.

Ahhoz, hogy a rendelkezésre álló id alatt elérjük ezeket a célokat, a

kulcsot az id gazdálkodás jelenti. Ma – sokkal inkább, mint bármi-

kor korábban – az eredményekért „fizetnek”. Id nk hatékony fel-

használása ezért szó szerint létfontosságú.

Az ember „gyárilag”, vagyis genetikailag lusta. A hetedik f n

nem véletlenül a restség; amikor valaki engedi magán elhatalma-

sodni a tétlen, er feszítés nélküli életet, számolnia kell a „henye”

életmód súlyos, nem kívánt következményeivel.

A lustaság azonban nem feltétlenül negatív jellemvonás. A megfe-

lel csatornákba terelve mindig is ez volt az emberiség fejl désének

egyik f motorja; kreatív ötletek, invenciózus találmányok és az éle-

tet könnyebbé tev újítások el mozdítója.

8

Az ember mindig is arra vágyott, hogy kevesebb munkával többet

teljesítsen, vagyis a felhasználható id l minél több eredményt

„sajtoljon ki”. Hogyan lehet ezt elérni? Javítani kell a hatékonyságot.

A hatékonyság növelésének f bb módszerei a következ k:

1. Hosszabb munkaid .

Ha többet akarunk teljesíteni, ez a legnyilvánvalóbb és egyben a

legalacsonyabb hatékonyságú eszköz. A legtöbb ember alkalma-

zottként, havi bérért dolgozik. Mivel ezt szokta meg, amikor töb-

bet szeretne keresni, az els gondolata automatikusan az, hogy

ezért többet kellene dolgoznia.

A heti 50-60-70 órás munkahét egy ideig kétségtelenül hozza az

eredményeket, s t átmenetileg akár indokolt is lehet. Hosszabb

távon azonban a hátrányok nyilvánvalóak: a „gyertyát két végén

éget ” embernek nincsen szabadideje, megromlik az egészsége,

és el bb-utóbb tönkremennek a családi kapcsolatai.

****************************************************************************

Hány órát dolgozol hetente? Ha többet, mint 40 órát, mi ennek az oka?Átmeneti helyzet, vagy már régóta így van? Ha régóta, akkor miért?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

9

2. Tempósabb munkavégzés.

Ha gyorsabban végzünk el egy adott tevékenységet, az növeli

hatékonyságunkat. A gyakorlatban ez sokféleképpen megvaló-

sítható, például feladatok csoportosításával és ismétlésével,

vagy összetett feladatok leegyszer sítésével.

A nagyobb munkatempó jó stratégia, de az elérhet eredmény itt

is korlátos. Legfeljebb duplázni tudjuk teljesítményünket, a több-

szörözés kizárt. Ráadásul nem is célszer folyamatosan „csúcsra

járatni” magunkat, mert annak kimerültség és kiégés a vége.

****************************************************************************

Milyen a munkatempód? Tízes skálán, ahol tíz a maximum, osztályozdmagad! Mekkora tartalékaid vannak ezen a területen?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

3. Prioritások alkalmazása.

Ha azokkal a tevékenységekkel foglalkozunk, amelyek a legna-

gyobb mértékben járulnak hozzá eredményeinkhez, akkor

ugyanannyi id alatt nagyságrenddel többet tudunk elvégezni.

A Pareto-elv szerint tevékenységeink 20%-a hozza az eredmény

80%-át. Ez négyszeres hatékonyság-áttétet jelent, szemben azzal a

80%-kal, ami 20%-ot hoz, vagyis egynegyedes áttétet eredmé-

nyez. A különbség tehát összesen tizenhatszoros.

****************************************************************************

10

Jellemz en magas prioritású tevékenységekkel foglalkozol, vagy váloga-tás nélkül mindent igyekszel elvégezni, ami adódik a nap során?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

4. Team munka.

A harmóniában, összehangoltan végzett csapatmunka nagyság-

renddel több eredményt hoz, mint az egyének munkájának egy-

szer összege. Az ok nyilvánvaló és egyszer : mindenki saját

er sségei területén tud tevékenykedni.

Külön-külön az „1 + 1 = 2”, csapatban azonban az „1 + 1 = 11”

képlet az érvényes. Ennek els dleges oka, hogy a csapattagoknak

lehet ségük nyílik egymás tudását, pénzét, idejét, energiáját, si-

kereit, kudarcait, ötleteit és kapcsolatait hasznosítani.

Ha a csapatmunkát kombináljuk a prioritások alapján végzett te-

vékenységekkel, az eredmények világra szólóak lesznek, mert

létrehoztuk a Napoleon Hill-féle Mesterelmét.

****************************************************************************

Életed mely területein - munkahely, vállalkozás, család, sport, hobbi,vagy bármilyen más szervezet - vagy tagja „1+1=11” típusú csapat-nak? Ha egy ilyen van, vagy egy sem, mi ennek az oka?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

11

5. Id többszörözés.

Hatékonyságunk növelésének ez a legjobb módszere. Lényege,

hogy csak egyszer „tesszük bele” a rendszerbe az id nket, a ki-

meneti oldalon mégis többszörös lesz a végeredmény.

Az id többszörözés véglegesen felszabadítja az id nket.

Három alaptípusa létezik:

Befektetések.

Ha ezek – részvények, ingatlanok, stb. - volumene elég

nagy, a passzív jövedelem egy ponton lefedi költségeinket.

Jogdíjas termék létrehozása.

Olyan terméket – könyvet, zenét, szoftvert, infóterméket –

hozunk létre, ami folyamatosan termeli a bevételt.

Saját vállalkozás.

Felépítünk egy olyan vállalkozást, amelyben egy ponton túl

már nem kell aktív munkával részt vennünk. Ilyen például

egy jól összerakott MLM hálózat, vagy egy cég, amelynek az

üzletmenetét az alkalmazottak bonyolítják.

****************************************************************************

Milyen id többszöröz lehet ségen dolgozol jelenleg? Ha egyen sem, ak-

kor miért nem? Milyen stratégiai terved van arra az id szakra, amikor

az id det már nem tudod, vagy nem akarod munkára fordítani?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

12

MÁSODIK FEJEZET

NÉGY GENERÁCIÓ

„Id nk legrosszabb felhasználása,amikor nagyon jól végzünk el valamit,

aminek elvégzésére nem is lenne szükség.”Brian Tracy

Milyen alapszisztémák közül választhatunk, ha a cél id nk minél ha-

tékonyabb felhasználása?

Stephen R. Covey, a téma nemzetközi hír szakért je szerint alapve-

en négyféle rendszer létezik, az megfogalmazásában „az órától az

irányt ig”. A négy generáció a következ :

1. Cetli menedzsment

Egyfajta „úszunk az árral” filozófia. A szisztémát használók – ná-

lunk kb. az emberek 60%-a - úgy gondolkodik, hogy tervezni

nem kell, hiszen az élet feladatai adottak. Körülményeinket nem

mi teremtjük, legfeljebb csak alkalmazkodni tudunk hozzájuk.

Tervezni ezért felesleges, legfeljebb az id „józan paraszti ész”

alapján történ beosztásáról lehet szó. Ha képes vagy „lekezelni”

napi teend idet, akkor már sikeresnek tekintheted magad.

A „cetlis”embernek a papír csak a végs mentsvár - szükséges

rossznak tekinti -, és igyekszik inkább mindent fejben tartani.

Mivel aktív életet él ember számára ma ez gyakorlatilag lehetet-

len, a helyzet feloldására rendszerint kétféle „megoldás” születik.

Az egyik, hogy visszafogja az aktivitását, és életét a komfortzóna

rutinjában és vélt biztonságában éli. Napi 2-3 teend t valóban

13

fejben lehet tartani. A másik a káosz, amire a folytonos t zoltás, a

szanaszét hever cetlik, és a naponta többször felhangzó „jaj, elfe-

lejtettem” típusú felkiáltások a jellemz ek.

2. Határid napló

Az emberek mintegy 25-30%-a naptárt használ id tervezésre.

Számukra is a meglev események hatékony lekövetése a cél.

A teend lista belekerül a naptárba, és minél többet pipálunk ki

bel le, annál eredményesebbek vagyunk.

A határid naplós rendszernek két Achilles-sarka is van.

Az egyik, hogy a prioritások különösebb mérlegelése nélkül

mindent el akarunk végezni a listáról.

A másik gyenge pont, hogy a naptár használata öncélúvá válhat.

Aki beleesik ebbe a hibába, annak az élete teljesen a határid nap-

ló köré szervez dik, és egyedül az elvégzett feladatok számát

fogja élete értékmér jének tekinteni.

3. Tervezési rendszer

A tudatosan tervez ember úgy gondolkodik, hogy tartja kéz-

ben az életét. Tudja, hogy mit akar, ezért el ször meghatározza

céljait, majd prioritás szerint rendezi ket, és csak ezután hatá-

rozza meg napi teend it.

A célok és prioritások alapján történ id gazdálkodást nálunk az

emberek 8-10%-a használja, ami magyarázatként szolgálhat arra,

hogy miért érik el olyan kevesen a céljaikat.

14

4. Értékrendre épül id tervezés

Ez a legmagasabb szint id gazdálkodási rendszer. Nem a meg-

lev célokat menedzseli, hanem a személyes értékrendb l kiin-

dulva teljesen újratervezi az életcélokat. A következ fejezet

részletesen tárgyalja ezt a tervezési szisztémát.

Az id gazdálkodás ilyen megközelítése magas tudatossági szin-

tet feltételez, mert komplett életfilozófiát kell kialakítanunk.

Másrészr l azonban ez a rendszer – melyet becslésem szerint az

embereknek csupán 2-3%-a használ - rendkívüli módon leegy-

szer síti az életünket, mert komplex döntési helyzetekben érték-

rendünk irányt ként szolgál számunkra az eligazodáshoz.

******************************************************************************

A TE id gazdálkodásod hányadik generációs? A fentiekben vázolt négy

rendszerb l melyiket használod?

____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

A rendszer, amit használsz, mennyire tölti be a funkcióját? Írd le, hogy mi-

vel vagy elégedett, és azt is, amiben nem igazán m ködik jól, és nem hozza

a kívánt eredményeket!

____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

________________________________________________________

15

HARMADIK FEJEZET

ÉRTÉKEK, CÉLOK, PRIORITÁSOK

„Minden gyermek küldetéssel érkezik erre a Földre.” Wayne Dyer

Id nk hatékony menedzselése nem azzal kezd dik, hogy beírjuk te-

end inket a naptárunkba, és még csak nem is céljaink kit zésével.

Életünk megszervezése ÉRTÉKRENDÜNK letisztázásával indul.

EZ az id gazdálkodás ALAPJA.

Ahogy láttuk az el fejezetben, az emberek 97-98%-a nem így ter-

vezi az idejét. A többség számára az id gazdálkodás a meglev

feladatok hatékony menedzselését jelenti. Ez azonban téves el-

gondolás, és minél hamarabb jut el valaki ennek felismeréséhez, an-

nál hamarabb indul el a kiteljesedett élet felé vezet úton.

A fentiek értelmében tehát életutunk „összerakásának” helyes sor-

rendje a következ :

a) Értékrend meghatározása.

Mindenekel tt azt kell meghatározni, hogy mi a fontos szá-

munkra az életben. Mivel ez mindenkinek más és más, a do-

mináns 4-5 érték is szinte mindig eltér . (Az 1. táblázatban a

választás megkönnyítésére a 100 legfontosabb, felmérésekben

is legtöbbször választott emberi érték található.)

Ha életünket értékrendünk köré szervezzük, soha nem fo-

gunk utat téveszteni. Ha ezt a központi helyet másvalami ve-

szi át – munka, pénz, vallás, párkapcsolat, vagy akár mindent

kizáróan a család -, az könnyen tévutakra vezethet.

16

1. táblázat

100 emberi érték

Pontosság Szépség Együttérzés Tör dés

Kreativitás Alkalmazkodóképesség Ambíció Kaland

Kiválóság Együttm ködés Bátorság Karrier

Tág látókör Egyensúly Hozzáértés Hit

Teljesítmény Fels bbrend ség Pénz Jó küls

Szabadság Vakmer ség Tudatosság Alkotás

Nyugodtság Emberi kapcsolatok Odafigyelés Szeretet

Profizmus Természetesség Energia Jó humor

Lelkesedés Világos gondolkodás Boldogság Remény

Szorgalom Önbizalom Barátság Képzelet

Kötetlenség Mások segítése Jó attit d Siker

Jó er nlét Önmegvalósítás Eredetiség Béke

Fegyelem Az élet élvezete Önfejlesztés Hála

Dinamizmus Rugalmasság Egészség Lazaság

veltség Kemény munka szinteség Szex

Diploma Harmonikus család Gazdagság Becsület

Hatékonyság Megbocsátás Min ség Élvezet

Lojalitás Nagylelk ség Szerénység Türelem

Integritás Lelki béke Szimpátia Életer

Akarater Anyagi függetlenség Optimizmus Hatalom

Bölcsesség Érettség Szervezettség Utazás

Gondoskodás Pragmatizmus Empátia Tisztelet

Megbízhatóság Határozottság Szellemesség Presztízs

Önkontroll Kiegyensúlyozottság Tolerancia Kitartás

Gy zelem Biztonság Csapatmunka Tudás

17

Mi az 5 legfontosabb értéked, amire életcéljaidat építed? Az 1. táblázatból

válaszd ki ezeket, majd rendezd ket sorrendbe prioritás szerint!

Érték #1

__________________________________

Érték #2

__________________________________

Érték #3

___________________________________

Érték #4

___________________________________

Érték #5

___________________________________

b) Határid s célok kit zése.

Életünk hét területén – család, pénz, munka, egészség, embe-

ri kapcsolatok, tanulás és lelki fejl dés – meg kell határoz-

nunk, hogy konkrétan mit akarunk.

Kulcsfontosságú, hogy az így meghatározott célok összhang-

ban legyenek értékrendünkkel. Az egyik legrosszabb dolog,

ami megtörténhet az emberrel, ha évekig, évtizedekig mászik

fel egy olyan létrán, amir l csak a végén derül ki, hogy rossz

falhoz támasztotta.

18

A problémát az okozza, hogy lentr l a létra teteje ködbe vész,

ezért nem lehetséges, hogy minden egyes létrafokot el re lás-

sunk. Elég azonban, ha már lent kristálytisztán látjuk azt a pa-

norámát, ami majd fent fog a szemünk elé tárulni.

Más szavakkal: nem szükséges részleteiben látni az elején a teljes

utat. Csak az számít, hogy már az elején lássuk a végs célt.

Az odavezet részletes utat csak menet közben fogjuk

megismerni. Azaz: ha megvan a MIT és a MIÉRT, akkor a

HOGYAN a legtöbb esetben magától megoldódik.

c) A célok közötti prioritás meghatározása.

Prioritások - ez a szó a hatékony id gazdálkodás talán legna-

gyobb titka. Minden döntésünkben a céljaink által diktált pri-

oritásnak kell meghatározónak lennie.

Tudnunk kell, hogy egy adott pillanatban mi jelenti számunk-

ra a leghatékonyabb id felhasználást, ezért ki kell alakítanunk

a prioritásokban gondolkodás SZOKÁSÁT. A prioritásokra

épül élettervezés részletes módszertanával az Éld az Álmod!

oktatóanyagunk foglalkozik.

d) Napi tevékenységek listája.

Amikor megtörtént az els három lépés, akkor már képesek

leszünk a hatékony napi tervezésre.

Fontos, hogy napi tevékenységeink összhangban legyenek

céljainkkal, mert CSAK így tudjuk elérni, hogy MI alakítsuk a

körülöttünk lev világot, ahelyett, hogy a világ alakítson ké-

nyére-kedvére BENNÜNKET.

19

NEGYEDIK FEJEZET

ZÉRÓALAPÚ GONDOLKODÁS

„A gyakorlat jó iskola; csak túl magas a tandíj.”Heinrich Heine

Értékrendünk a zéróalapú gondolkodással karöltve az egyik leg-

hatékonyabb eszköz életünk újratervezésére. Bármikor „bevethe-

”, leginkább azonban akkor érdemes alkalmazni, amikor nagy vál-

tozások zajlanak az életünkben, vagy életszakaszok közötti váltás-

ban vagyunk (ez utóbbi jellemz en a 17-22, a 40-45, illetve a 60-65

közötti életévekben zajlik).

A zéróalapú gondolkodás alapelve rendkívül egyszer . A körülöttünk

lev embereket és dolgokat értékrendünk szempontjából vizsgál-

juk meg, más szavakkal: ha nem lennének, akkor törekednénk-e

arra, hogy életünk részévé tegyük ket.

Életkörülményeink még feln ttként sem kizárólag tudatos döntése-

ink eredményeként jönnek létre. Sokszor csak sodródunk az esemé-

nyekkel – kényszerb l vagy kényelmességb l -, és a végeredmény

nem mindig az, amit eredetileg elterveztünk.

A gyermekkor után – 18-20 évesen – még nincsen stabil értékren-

dünk, ami irányítson, és amikor 30-40 éves korunk körül ez kiala-

kul, akkor már olyan életkörülmények vesznek körül bennünket,

amelyek gyakran ellentmondásban vannak legf bb értékeinkkel.

Ezen a ponton sokan megrekednek, mert a status quo-t, vagyis a

fennálló élethelyzetet fixnek, változtathatatlannak tekintik. A követ-

20

kezmény: nem is gondolkodnak a megváltoztatásán; maradnak, és

kényszer , léleköl kompromisszumok árán megtanulnak együtt

élni a frusztráló élethelyzettel.

A megoldás: minden évben tervezd újra az életedet! Zéróalapú

gondolkodással nézd át, hogy ahol most tartasz, ott akarsz-e tartani

igazán! Évente egyszer tarts teljes leltárt az életedben!

Tudatosítsd magadban, hogy az id gazdálkodás célja nem egy

adott élethelyzet menedzselése, hanem hogy azzá váljunk, akivé

igazából válni szeretnénk.

Képzeld azt, hogy újra megszülettél! Mi lennél, mibe fognál bele,

mit szeretnél elérni ebben az „új” földi életedben?

******************************************************************************

Az alábbi kérdéseket mintaként használva és értékrendedet szem el tt tartva

tervezd újra zéróalapú gondolkodással az életedet!

Ha most keresnél állást, választanád-e a jelenlegi munkahelyedet?

Ha lakásvásárlást terveznél, a jelenlegi lakhelyedre költöznél?

Ha most kezdenél iskolába járni, azt a szakmát választanád, amiben je-

lenleg is dolgozol?

Ha nem lennél házas, kit választanál?

Ha nem lenne autód, megvennéd azt, amivel most jársz?

Ha most kellene kialakítanod a baráti körödet, ugyanazokat az embere-

ket választanád?

21

A hatékonyság növelésének f bb módszerei:

Hosszabb munkaid .

Tempósabb munkavégzés.

Prioritások alkalmazása.

Team munka.

Id többszörözés.

Az id gazdálkodási rendszerek négy generációja:

Cetli menedzsment.

Határid napló.

Prioritások alapján történ tervezés.

Értékrendre épül tervezés.

Életünk megszervezésének helyes sorrendje:

Értékrend meghatározása.

Határid s célok kit zése.

Célok közötti prioritás meghatározása.

Napi tervezés.

Értékrended alapján minden évben tervezd újra az életedet a

zéróalapú gondolkodás segítségével!

DIÓHÉJBANID GAZDÁLKODÁS: KULCS

AZ ÁLMAINKHOZ

22

II. RÉSZ

AZ ID GAZDÁLKODÁS TÍZ

ALAPTÖRVÉNYE

23

ELS FEJEZET

A PARETO-ELV

„Semmi nem ad nagyobb er t a kezedbe,mint ha energiáidat néhány jól

kiválasztott célterületre fókuszálod.”Nido Qubein

Az id saját logikája szerint m ködik. Az alapvet törvényszer sé-

gek megértése nélkül nem képzelhet el hatékony id gazdálkodás.

A következ kben a tíz legfontosabb törvényt tekintjük át.

A Pareto-elv felfedez jér l, Vilfredo Pareto olasz közgazdászról

kapta a nevét, és az élet egyik alaptörvényének számít, bármilyen

területr l is legyen szó. A világ népességének 20%-a birtokolja a va-

gyon 80%-át; a betegségek 20%-a okozza a halálozások 80%-át; a ve-

k 20%-a hozza a bevétel 80%-át; és még sorolhatnánk.

A Pareto-elv id gazdálkodási variánsa így hangzik: tevékenysége-

ink 20%-a hozza eredményeink 80%-át. Egyedül ennek az egyszer

összefüggésnek a tudatos alkalmazásával nagyságrendi hatékony-

ság növekedést érhetünk el.

Annyi csak a teend nk, hogy id nk 80%-ban kizárólag azzal a 20%-

kal foglalkozzunk, ami az eredményeket hozza. Ha elég fegyelme-

zettek vagyunk ebben, akkor a siker nem marad el.

Alkalmazod a Pareto-elvet a mindennapokban? Tudod, hogy feladataid me-lyik 20%-a fontos igazán? Id d nagy részében valóban ezekkel foglalkozol?

____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

24

MÁSODIK FEJEZET

AZ ID MEGMARADÁS TÖRVÉNYE

„Kevésbé tehetséges emberek is képesek kimagasló eredményekre,ha fáradhatatlanul egy dologra összpontosítják energiáikat.”

Samuel Smiles

Ez a törvény kimondja: mindenre soha nincsen id , de a legfonto-

sabb dolgokra mindig van. Eredményes stratégiákra van szüksé-

günk tehát, hogy megszabaduljunk tevékenységeink haszontalan

és értelmetlen 80%-ától.

Az id megmaradás törvényének gyakorlati alkalmazása:

1. Gyakorold a kreatív halogatás szokását!

A haszontalan 80%-ot addig húzzad-halasszad, ameddig csak

lehetséges! CSAK az igazán fontos dolgokkal foglalkozzál!

Az átlagember ezt pontosan fordítva csinálja: a fontos – általá-

ban nehéz – dolgokat halogatja, és idejét a lényegtelen – legtöbb-

ször könny vagy szórakoztató – teend kre fordítja. Sikertelen-

ségének éppen ez az egyik f oka.

***************************************************************************

Rád melyik jellemz ? A fontos vagy a lényegtelen dolgokat halogatod?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

25

2. Takarítsd el a káoszt az életedb l!

Rendezd el minden függ ügyedet! Bármi, amivel „saras” vagy:

évek óta kikölcsönzött könyvek visszavitele, lakásrezsi elmaradá-

sok, autó szervizelés, adótartozások, hitelek és adósságok vissza-

fizetése, befejezetlen iskolák, elvarratlan emberi kapcsolatok; a

lista gyakorlatilag végtelen.

Látszatra ezek az elmaradt feladatok is a kreatív halogatás kate-

góriájába tartoznak, valójában azonban ez nincs így. Rendezd el

ket, mert mentális ballasztként fogják vissza az életedet!

***************************************************************************

Mi az, amit régóta halogatsz? Írj le mindent, ami „függ ügy” az éle-

tedben, és tudod, hogy már réges-rég el kellett volna intézned!

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

3. Dobj ki mindent, amire nincsen szükséged!

Amire nincsen szükséged, az foglalja a helyet, mentálisan leköt

és elviszi az id det. A gy jtögetés a mókusoknak való. Csinálj

helyet az új dolgoknak! Azt a ruhát, amit egy éve nem vettél fel,

add oda a Máltai Szeretetszolgálatnak! Csinálj otthon teljes lom-

talanítást! Dobj ki, vagy ajándékozz el minden felesleges holmit!

26

Nézz körül otthon! Mit lehetne kidobni vagy elajándékozni?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

4. Hagyj el felesleges, saját magad által id rablóvá tett dolgokat!

Ilyen például a TV-nézés, vagy az addiktív internetezés. Tudjuk,hogy nagyrészt kidobott id , mégis csináljuk.

Milyen – értelmetlen vagy felesleges – tevékenységeket lehetne elhagyniaz életedb l? Írj össze mindent! Legyél brutálisan szinte magadhoz!

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

27

HARMADIK FEJEZET

A FELKÉSZÜLÉS TÖRVÉNYE

„A tervezés nélküli cselekvésminden kudarc els dleges oka.”

Alec MacKenzie

Ez a törvény kimondja, hogy az el készület színvonala határozza

meg a végeredmény min ségét. Id gazdálkodásunk hatékonysága

nagy részben az el zetes tervezést l függ. Ha ez nem volt elég át-

gondolt, azért id nkkel fizetünk.

Három ok, ami miatt a tervezésre fordított id b ségesen – sokszor

ötszörös-tízszeres szorzóval - megtérül:

1. Nem felejtünk ki semmit.

A teljes munkafolyamat – sokszor csak pár perces - végiggondo-

lásával megel zhet , hogy kimaradjon egy fontos lépés, amit a

kés bbiekben költséges vagy id igényes lenne bepótolni.

2. Kisebb valószín séggel hozunk rossz döntéseket.

Végzetesnek bizonyulhat, ha döntési pontoknál rossz irányba in-

dulunk el. A tervezés során gyorsan fény derülhet az elgondolás

gyenge pontjaira, és id ben lehet korrigálni azokat.

3. Optimalizálással id t takaríthatunk meg.

Feladataink optimális sorrendjének meghatározása jelent s

id megtakarítást eredményezhet. A vállalati világban ezt pro-

jekttervezésnek hívják; segítségével számottev id - és költség-

csökkenés érhet el.

28

A felkészülés törvényének két legfontosabb alaptechnikája:

1. Mindig feladatlistával dolgozz!

Miel tt egy feladaton elkezdesz dolgozni, mindig gondold végig

és gy jtsd össze el tte papíron a teend ket! Soha ne ugorj bele

egy munkába gondolkodás és tervezés nélkül!

****************************************************************************

Mi jellemz rád: tervezel vagy inkább az ösztöneidre hallgatsz, és azon-

nal a dolgok közepébe vágsz?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

2. Minden napot tervezz meg el este papíron!

Miel tt lefekszel, kivétel nélkül minden nap írd össze a követke-

napi feladataidat! A listában azok a teend k kapnak helyet,

amelyeket a következ napon valamikor – bármikor - el kellene in-

tézni. Ezután határozd meg a teend k ABCDE prioritásait!

Az ABCDE jelentése:

„A": meg kell csinálni.„B" : meg kellene csinálni.„C": jó lenne megcsinálni.„D”: delegálható.„E”: elhagyható.

***************************************************************************

Vizsgáld meg az elmúlt hetedet! Hány olyan nap volt, amikor az

ABCDE - vagy hasonló - módszerrel tervezted meg a következ napot?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

29

NEGYEDIK FEJEZET

A PAPÍR TÖRVÉNYE

„A siker az a folyamat, melynek során az egyénaz összes er forrását egy konkrét irányba fókuszálja.”

James Allen

A papír törvénye szerint, ha megtanulsz papíron gondolkodni, ak-

kor hatékonyságod legalább EGY nagyságrenddel fog növekedni.

A papíron gondolkozás szokásának el nyei a következ k:

o Rákényszerít az összpontosított figyelemre.

Gondolataink csaponganak, az írás mederbe tereli ket.

o „A szó elszáll, az írás megmarad.”

Amit leírunk, azt nem fogjuk elfelejteni.

o Vizuális csatornán is érkezik inger az agyba.

Ha látunk valamit, az er sebben stimulálja az agyat.

o Leköti a tudatos elmét.

Az írás mechanikus, monoton tevékenysége megnyugtat, ella-

zít, így a tudatalatti zavartalanul tud közben dolgozni.

Alkalmazás a gyakorlatban:

1. Mindig listából dolgozz!

Angol nyelvterületen az élet szinte minden területén – egy eskü-

megszervezését l a repülésig - használják a „checklist”, vagy-

is ellen rz lista kifejezést. Az adott terület szakemberei sok ezer

munkaórát töltenek a lista tökéletesítésével, amit ezért aztán az

átlagember is rendkívül hatékonyan tud használni.

30

Ugyanezt a módszert kell követnünk privát életünkben is. A mi

ellen rz listánk a Mesterlista, ami napi id tervezésünk kiindu-

lópontjaként szolgál. Mindig ezt kell el ször elkészíteni.

2. Alkalmazd a húszválaszos ötletrohamot!

Papírhoz köt dik a problémamegoldás egyik zseniális technikája

is: az Earl Nightingale-féle húszválaszos ötletroham.

Amikor nehéz problémával találkozol, tegyél magad elé egy üres

papírlapot! Írd fel a tetejére a NAGY kérdést! Például: „Hogyan

tudnék havi plusz háromszázezret keresni?”

Alatta megszámozol 20 sort, és odaírod a válaszokat, amik

eszedbe jutnak. Addig csináld, amíg megvan a húsz! Ismételd

meg a gyakorlatot egy teljes héten keresztül minden nap! Soha ne

nézd meg az el nap ötleteit! Egy hét után lesz 140 válaszod, és

közöttük ott lesz a megoldás!

******************************************************************************

Mennyire jellemz rád a papíron gondolkozás és a listaírás szokása?

Osztályozd magad egy tízes skálán! Ha az érték nyolcas alatti, mi az oka?

Hogyan tudnál ezen javítani?

____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

31

ÖTÖDIK FEJEZET

A DUGÓ TÖRVÉNYE

„Eddig el nem ért célokhozeddig meg nem szerzett jártasságok kellenek.”

Brian Tracy

Ha még nem értük el kit zött célunkat, annak mindig van EGY f

oka; van EGY sz k keresztmetszet, ami miatt ez még nem sikerült.

Amíg ezt a „dugót” nem húzzuk ki, addig nem jutunk el re.

A jó hír, hogy a korlátozó tényez k 80%-a bennünk van: képessé-

geinkkel, szakértelmünkkel, és szokásainkkal kapcsolatos. A körül-

ményeket nem mindig tudjuk változtatni, de önmagunk fejlesztése

kizárólag csak t lünk függ. Id nk egy részét mindig a „balta élezé-

sére” kell fordítanunk.

A dugó „kihúzása” érdekében tedd a következ ket:

1. Tágítsd a komfortzónádat!

A komfortzóna életünk azon része, amelyen belül kényelmesen,

stressz nélkül tudjuk elvégezni napi feladatainkat. Ha a világ

lassan változik körülöttünk, ez nem is jelent gondot, mert van

id nk biztonságot adó napi rutin kialakítására, amelynek

segítségével szinte er feszítés nélkül tudjuk élni életünket.

Egy gyorsan változó világban azonban a komfortzóna a fejl dés

legnagyobb ellensége. Ha megragadunk benne, egy id után

skövületté” válunk, és a világ elvágtat mellettünk.

32

Ha „beleragadtál” a komfortzónádba, és emiatt halogatsz azon

kívül es dolgokat, tedd a következ ket:

Mondd magadnak: „Meg tudom csinálni!”

A bels beszéd a legjobb önbizalom-er sít eszköz.

Gyakran képzeld el a céljaidat!

A komfortzónából való kitörés legbiztosabb módja, ha újra

meg újra emlékeztetjük magunkat álmainkra, mert ez

megadja a szükséges ösztönzést és motivációt.

***************************************************************************

Vizsgáld meg jelenlegi élethelyzetedet! A komfortzóna rabja vagy, vagykeresed a kihívásokat, és folyamatosan törekszel a fejl désre?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

2. Kötelezd el magad az egész életen át tartó tanulás mellett!

Olvass el hetente LEGALÁBB EGY könyvet!

A könyvek inspirációt, tudást és új gondolatokat adnak, ezért

nélkülözhetetlenek a fejl déshez. Ha valaki nem olvas, akkor

gyakorlatilag ugyanolyan, mintha analfabéta lenne.

Olvass gondosan kiválasztott szakmai és személyiségfejlesz-

könyveket, vagy életrajzokat! Akárhová mész, mindig le-

gyen veled egy könyv! Este TV-nézés helyett olvass! Tanulj

meg egy 200 oldalas könyvet 4-5 óra alatt feldolgozni!

33

Nézz inspiráló filmeket!

Ilyen például a Gladiátor, a La Mancha lovagja, a Gran Torino, a

Bakancslista, Az élet csodaszép, vagy A muzsika hangja. Egy jól

kiválasztott film ugyanazt a hatást képes kiváltani, mint egy

könyv, csak jóval intenzívebb formában: ötleteket ad, motivál,

inspirál, feltölt és elgondolkoztat.

SOHA ne nézz CSAK azért meg egy filmet, mert éppen az

megy a tévében! Vagy ajánlás alapján válassz, vagy pedig va-

lamelyik megbízható filmértékel honlap értékelése alapján!

Ilyenek például: magyarul a www.port.hu, vagy angolul a

www.rottentomatoes.com.

Járj rendszeresen képzésekre és tanfolyamokra!

Legalább negyedévente, de ideális esetben havonta egyszer

vegyél részt valamilyen egynapos vagy félnapos konferenci-

án vagy szemináriumon! Már egyetlen „dugóhúzó” ötlet miatt

is megéri elmenni, mert a hozam a belép díj sokszorosa lesz.

Hallgass a kocsidban oktató és motiváló audióanyagokat!

Az átlagember napi 1-2 órát tölt közlekedéssel. Az egyik leg-

hasznosabb szokás, hogy utazás közben hanganyagokat hall-

gatsz, és a kocsidat guruló egyetemmé alakítod.

Keresd profik társaságát!

A környezetünkben lev emberek vagy felemelnek, vagy le-

húznak minket. Igyekezz olyan emberekkel tölteni az id det,

akik jobbak nálad valamiben, vagy magasabb tudatossági

szinten vannak!

34

Mennyire vagy elkötelezett az egész életen át tartó tanulás mellett?

Vizsgáld meg a tényeket! Hány könyvet olvastál el az elmúlt hónapban?

Hány jó filmet láttál? Hány tanfolyamon voltál az elmúlt évben?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

35

HATODIK FEJEZET

AZ ELEFÁNT TÖRVÉNYE

„Az ezer mérföldes út is egyetlen lépéssel kezd dik.”Konfucius

A klasszikus találós kérdés szerint:– Hogyan lehet megenni egy elefántot?

Válasz:– Falatonként!

A „falatonként” stratégiát kiválóan tudjuk hasznosítani id gazdál-

kodásunkban. T njék bármennyire is nyomasztóan nagynak és

megoldhatatlannak egy feladat a munka elején, hogyha feldarabol-

juk kisebb, áttekinthet bb részfeladatokra, akkor sokkal könnyeb-

ben kezelhet vé válik.

Amikor már belevágtál a munkába, mindig csak a következ lépés-

re fókuszálj! Ahogy a kínaiak mondják: „Csak ha már odaértél a híd-

hoz, akkor gondolkodj azon, hogyan mész át rajta!”

******************************************************************************

Gondolj a két legnagyobb munkára vagy feladatra, amin most dolgozol,vagy amit a közeljöv ben kell elkezdened! Gondold végig, hogy milyenkisebb, könnyebben kezelhet részfeladatokra tudnád felbontani!

1. feladat: __________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

2. feladat: __________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

36

HETEDIK FEJEZET

A BÉKA TÖRVÉNYE

„A sikeres ember szokássá változtatja azt,amit a sikertelen ember nem szeret csinálni.A sikeres sem szereti ezeket, de megcsinálja,

mert tudja, hogy ez az ára a sikernek.”Herbert Gray

A NAGY BÉKA – Brian Tracy hasonlatával élve – nem más, mint a

legfontosabb feladat, amit leginkább hajlamosak vagyunk halo-

gatni! Ez tipikusan nagy, „A” kategóriás teend , amelynek elvégzé-

se rendszerint leginkább el re visz bennünket céljaink irányában.

A béka törvényének lényege, hogy a munkanap során el ször ezt a

békát nyeld le – vagyis minden napot a legfontosabb feladattal

kezdj -, és tudni fogod, hogy a legkellemetlenebb dolgon túl vagy, a

nap többi része biztosan élvezetesebb lesz!

Van valami varázslatos abban, ha tudjuk, hogy bár a napnak még

csak a harmada telt el, a legfontosabb dologgal már végeztünk. Az

„ez is megvan, mégsincs este” típusú érzés jelent sen képes

csökkenteni például a halogatásra való hajlamot is.

******************************************************************************

Mennyire vált szokásoddá, hogy minden napot a legfontosabb feladattal

kezdj? Lenyeled a békát, vagy a lényegtelen feladatokra megy el az id d?

____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

37

NYOLCADIK FEJEZET

A MÁSODIK KVADRÁNS TÖRVÉNYE

„A szabadság egyet jelent a felel sséggel.Ezért retteg t le a legtöbb ember.”

G. B. Shaw

Minden egyes feladatunk négy kategóriába sorolható (1. ábra):

a) Sürg s és fontos (1. kvadráns)

Ilyen egy fontos jelentés, amit határid re le kell adnunk, vagy

egy akut válsághelyzet, ami azonnali megoldást követel.

b) Fontos, de nem sürg s (2. kvadráns)

Ezek azok a tevékenységek, amelyek fontosak, de szinte bár-

meddig lehet ket halogatni: testedzés, hosszú távú tervezés,

családunkkal töltött id , szabadid s tevékenységek, és minden,

ami lazítás, kikapcsolódás.

c) Sürg s, de nem fontos (3. kvadráns)

Ilyenek a bejöv telefonhívások, vagy az e-mailek jelent s része,

illetve a „bees ” kollégák, ismer sök részér l jelentkez , cseve-

gésre invitáló félbeszakítás.

d) Nem fontos és nem sürg s (4. kvadráns)

Szörfözgetés a neten, vagy az e-mailek és bejöv hívások egy ré-

sze. A „kellemesnek”tekintett id töltések nagy százalékban eb-

be a kategóriába tartoznak, mint például a TV-nézés, vagy egy

grillparti, sörözgetés a barátokkal, stb.

A legtöbb ember káoszmenedzsmentet folytatva éli az életét. Idejé-

nek 90%-át az els kvadránsban tölti fontos és sürg s feladatokkal,

38

egyik t zoltásból rohanva a következ re. Ebben annyira elfárad,

hogy a maradék 10%-ban már csak haszontalan, nem sürg s és

nem fontos dolgokra (negyedik kvadráns) marad energiája.

1. ábra

A fontos – sürg s négyszög

1. kvadráns

Fontos és sürg s

2. kvadráns

Fontos, nem sürg s

3. kvadráns

Sürg s, nem fontos

4. kvadráns

Nem sürg s és nem fontos

A második kvadráns törvénye kimondja, hogy életünk sikerének

kulcsa a kettes kvadránsban rejlik. Az igazán fontos dolgok ritkán

sürg sek, a sürg s dolgok pedig ritkán fontosak, ezért a fontos –

nem sürg s feladatok jelentik az igazi prioritást.

Tevékenységeid nagy része a kettes kvadránsba essen: legyen ro-

hanás nélküli, ütemezett alkotó tevékenység, regenerálódás, terve-

zés, családi kapcsolatok ápolása, vagy testi kondíciód meg rzése!

******************************************************************************

Végezz id elemzést egy teljes héten keresztül! Félórás id közönként írd fel,hogy mikor mit csinálsz! Egy hét elteltével nézd meg, hogy feladataid hányszázaléka esik az egyes kvadránsokba! Ideális esetben teend id 80-90%-afontos, de nem sürg s!____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

39

KILENCEDIK FEJEZET

A NÖVEKV HATÉKONYSÁG TÖRVÉNYE

„Amit akkor tanulsz, amikor már mindent tudsz, az számít igazán.”John Wooden

Régi megfigyelés – a futószalag melletti munka is erre épül -, hogy

ha sokszor ismételünk egy feladatot, akkor egyre jobbá válunk

benne, és emiatt a munka elvégzéséhez szükséges id a töredékére

csökken. Egy feladat elvégzési idejét akár 80%-kal is tudjuk csök-

kenteni ezzel az egyszer módszerrel.

A növekv hatékonyság törvényének alkalmazása:

Csoportosítsd egybe a hasonló jelleg feladatokat!

Például: ügyintézés, háztartási munka, telefonálás, adminisztrá-

ció, vásárlás, tervezés. Ha több, hasonló jelleg feladatot végzel

egymás után, akkor az ismétlésb l adódó gyorsított tanulási fo-

lyamat miatt rövidebb id alatt fogsz végezni a teend iddel.

Nagy - 60-90 perces - id blokkokban végezd feladataidat!

A felkészülés, a ráhangolódás és aztán a munka végén az össze-

pakolás relatíve nagyon sok id t elvihet. Ha legy zted a kezdeti

tehetetlenséget, mozgásban maradni már jóval könnyebb. Ne

csapongj a feladataid között; ha belekezdesz valamibe, csináld

huzamosabb ideig, és ezzel rengeteg id t tudsz megtakarítani!

******************************************************************************

Gondold végig egy tipikus hetedet! Milyen – hasonló jelleg –tevékenységeket tudnál összecsoportosítva elvégezni?

____________________________________________________________

____________________________________________________________

40

TIZEDIK FEJEZET

A SZOKÁS TÖRVÉNYE

„Semmi sem igényli úgy a változtatást,mint mások szokásai.”

Mark Twain

A szokás törvénye kimondja: sikerünket - vagy sikertelenségünket

- legalább 95%-ban szokásaink határozzák meg. Jó szokásokat nehéz

kialakítani, de könny velük együtt élni, rossz szokásokat könny kialakí-

tani, de nehéz velük együtt élni.

Id gazdálkodásunk hatékonysága is végs soron szokásaink min -

ségét l függ. Talán a leghasznosabb szokás, amit kifejleszthetünk

megunkban, a cselekvés-orientált attit d. Itt válnak szét a sikeresek

és a sikertelenek. Aki szokásává teszi az azonnali cselekvést,

sikeresebb lesz, mint a nála tehetségesebb, de kevésbé tettorientált

ember, egyszer en csak azért, mert többször fog próbálkozni, és

így a maga oldalára állítja a nagy számok törvényét!

******************************************************************************

Írd össze 20 legjellemz bb szokásodat! Gondold végig ehhez életed egyesterületeit: munkádat, napirendedet, családi kapcsolataidat, kommuniká-ciódat, viselkedésedet, az egészséggel, pénzzel, tanulással, stb. kapcsolatosszokásaidat! Ha ránézel a listára, a jó vagy a rossz szokások dominálnak?Miben kellene változnod és változtatnod?

____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

41

Tevékenységeid 20%-a hozza eredményeid 80%-át.

Soha nincsen id mindenre, de mindig van id a legfontosabb

dolgokra.

Szabadulj meg tevékenységeid haszontalan 80%-ától!

Az el készület színvonalától függ a végeredmény min sége.

A papíron gondolkozás nagyságrenddel növeli a hatékonyságot.

Minden napot tervezz meg el este papíron!

Mindig van EGY DUGÓ, ami miatt még nem érted el a célodat.

Kötelezd el magad az egész életen át tartó tanulás mellett!

Komplex feladatokat darabolj fel kisebb, áttekinthet bb rész-

feladatokra!

Minden napot a legfontosabb feladattal kezdj!

Teend id zöme a fontos – nem sürg s kvadránsban legyen!

Ismétléssel egy feladat elvégzésének idejét akár 80%-kal is

csökkentheted.

Sikeredet vagy kudarcodat 95%-ban szokásaid határozzák meg.

DIÓHÉJBANAZ ID GAZDÁLKODÁS TÍZ

ALAPTÖRVÉNYE

42

III. RÉSZ

HOGYAN LEGYÉL ID MILLIOMOS

43

ELS FEJEZET

ÖNMENEDZSELÉSI KÉRD ÍV

„Általában jobban meggy znek minket azok az érvek,amiket mi magunk fedezünk fel,

mint azok, amiket másoktól kapunk.”Blaise Pascal

A következ lépés: a törvények és az alapelvek felhasználásával ki-

alakítani hatékonyan m köd id gazdálkodási rendszerünket.

Az alábbi tíz kérdés ebben nyújt segítséget:

1. Mi a 10 legfontosabb célom az idei évre?

Életbevágó az adott év tíz legfontosabb céljának ismerete. Az

id gazdálkodás boszorkánykonyhájában az értékrend, a célok és

a prioritások nélkülözhetetlen hozzávalók; nélkülük értelmetlen-

né válik az egész folyamat.

****************************************************************************

Most, ebben a pillanatban – legfeljebb 1 perc gondolkodási id után - eltudnád mondani az idei éved tíz f célját?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

2. Miért nem értem el még a célomat? Mi a f akadály?

Láttuk a DUGÓ törvényénél, hogy mindig van EGY f oka an-

nak, ha nem vagyunk képesek valamely célunk elérésére. Tudod

minden célodnál, hogy neked mi ez a „dugó”?

44

Amennyiben sikerül meghatároznod az okot, akkor a lézerhez

hasonlóan rá tudsz fókuszálni a megoldásra. Felmérések szerint

már az is jelent sen javítja a helyzetet, ha egy probléma okát egy-

értelm en beazonosítjuk és tudatosítjuk magunkban.

****************************************************************************

Az el pontban már meghatároztad 10 legnagyobb célodat az idei évre.

Most írd oda mindegyik mellé a f akadályt – a dugót -, ami miatt még

nem sikerült elérni!

1. cél: _____________________ Dugó: _______________________

2. cél: _____________________ Dugó: _______________________

3. cél: _____________________ Dugó: _______________________

4. cél: _____________________ Dugó: _______________________

5. cél: _____________________ Dugó: _______________________

6. cél: _____________________ Dugó: _______________________

7. cél: _____________________ Dugó: _______________________

8. cél: _____________________ Dugó: _______________________

9. cél: _____________________ Dugó: _______________________

10. cél: ____________________ Dugó: _______________________

45

3. Mi az els számú célom idén?

Ez a cél az idei év f „motívuma”. Ha úgy éled az életedet, hogy

minden évednek megvan a központi célkit zése, akkor fantasz-

tikus dolgokat fogsz „kihozni” földi pályafutásodból. Aki nem

sajátította el ennek a sikerelvnek az alkalmazását, azt az igazán

nagy eredmények elkerülik, mert energiáit nem képes egyetlen,

pontosan meghatározott irányba fókuszálni.

****************************************************************************

Mi az idei évre a legfontosabb célod? Ha nincsen ilyen, miért nincs?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

4. Mik a kulcsfeladataim?

Láttuk a Pareto-elvnél, hogy teend ink 20%-a határozza meg

eredményeink 80%-át. Ez a 20% a kulcsfeladatok köre. Tud-

nunk, kell, hogy életünk egyes területein melyek ezek, és id nk

nagy részében ezekre kell fókuszálnunk.

Eközben a többi teend nket – a 80%-ot - limitáljuk, delegáljuk,

halogassuk a kreatív halogatás segítségével, vagy egész egysze-

en húzzuk ki a feladatlistánkról!

****************************************************************************

46

Életed egyes területein melyek a kulcsfeladataid, amelyek az eredménye-id 80%-át hozzák? Írd le ket!

MUNKA: ________________________________________________

__________________________________________________________

CSALÁD: ________________________________________________

__________________________________________________________

PÉNZÜGYEK: ____________________________________________

__________________________________________________________

EGÉSZSÉG: ______________________________________________

__________________________________________________________

EMBERI KAPCSOLATOK: _________________________________

__________________________________________________________

TANULÁS: ______________________________________________

__________________________________________________________

SPIRITUALITÁS: _________________________________________

__________________________________________________________

5. Mennyire vagyok jó a kulcsfeladataimban?

Kulcsfeladatainkban Mesterré kell válnunk, mert a leggyengébb

kulcsfeladat határozza meg a célelérés sebességét. Nagyon fontos

ezért az egész életen át történ tanulás és a folyamatos fejl dés.

47

Ha kulcsfeladataid lefedik személyes er sségeid területét, akkor

sikerre vagy ítélve. Fejl dj ezekben, és válj kiemelked vé ben-

nük! Munkád többi feladatát delegáld a megfelel embereknek,

akiknek az a részterület az er ssége!

Az el pontban fellistáztad a kulcsfeladataidat. Most minden kulcsfel-

adatnál osztályozd magadat egy tízes skálán, hogy az adott feladat

mennyire tartozik az er sségeid közé! Ahol nyolcas alatti az érték, az a

terület kritikusnak számít, mert lassítja a céljaid elérését.

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

6. Mi az a képesség, amelynek elsajátítása kiemelked hatással lenne ered-ményeimre?Egy adott élethelyzetben mindig létezik egy olyan jártasság vagy

képesség, amelynek megtanulásával ugrásszer en javulnának

eredményeink. Ez bármi lehet: vezetési képességeink fejlesztése,

online marketing módszerek elsajátítása, kommunikációnk javí-

tása, angoltudásunk elmélyítése, vagy magánéleti hátterünk,

párkapcsolatunk rendezése.

Tisztában vagy vele, hogy jelen pillanatban mi az az EGY dolog, amineka megtanulása a leginkább el re vinné az életedet?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

48

7. Mekkora hasznom származik abból, ha elvégzem ezt a feladatot?

Ha tempósan akarunk haladni céljaink felé, akkor a legtöbbet kell

kihoznunk a rendelkezésre álló id l. Mindenre soha nincsen

id , tehát pontosan kell tudnunk a prioritásainkat, hogy a leg-

nagyobb hasznú tevékenységet tudjuk választani.

A haszon itt mindazt az eredményt jelenti, ami céljaink megvaló-

sulásához kapcsolódik. Lehet természetesen pénz is, de jelenthet

harmonikusabb családi kapcsolatokat, jobb egészséget, tartalma-

sabb munkát, vagy lelki békét, attól függ en, hogy abban a pil-

lanatban éppen mi élvez számunkra prioritást.

****************************************************************************

Lapozd fel a határid naplódat, és gondold végig az elmúlt hetedet!Mindig azt a tevékenységet választottad, ami számodra a legtöbbhaszonnal járt? Amikor nem, akkor miért nem? Mi a legjellemz bb ok?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

8. Hogyan tudnám a rendelkezésre álló id t MOST a leggazdaságosabban

és a leghatékonyabban felhasználni a céljaim érdekében?

Mennyire vált szokásoddá, hogy rendszeresen feltedd magadnak

ezt a kérdést? A válasz megadja id -tudatosságod mértékét. Aki

49

hagyja szétfolyni az idejét, az ritkán ér el nagy sikereket, mert

nem képes arra, hogy er forrásait egy irányba koncentrálja.

Az id túlzott el térbe helyezése ugyanúgy problémát jelenthet.

Az ”A” típusú személyiség egyik f ismertet jegye a sietség-

betegség, ami f oka e típus gyakori szívbetegségének. Alakíts ki

egy egészséges középutat, ami kiküszöböli a két széls séget!

****************************************************************************

Mennyire jellemz rád az id -tudatosság? Osztályozd magad egy tízesskálán! Ha az érték nyolcas alatti, mi ennek az oka?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

9. Melyik kvadránsban található napi tevékenységeim nagy része?

Ha ez a fontos – nem sürg s kvadráns, akkor jó úton jársz. Ha nem,

akkor dolgozz ki stratégiát, hogyan juthatnál át oda!

****************************************************************************

Az el részben meghatároztad, hogy az elmúlt heti tevékenységeidnekmekkora százaléka esik az egyes kvadránsokba. Most írj le legalább ötmegoldást, amivel a fontos – nem sürg s teend k arányát növelheted!

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

50

10. Elegend az energiám az eredményes id gazdálkodáshoz?

Id nk hatékony menedzseléséhez magas energiaszint szükséges.

Ha ez nincsen meg, akkor elkerülhetetlen az életmód átalakítása.

****************************************************************************

Tízes skálán értékeld az energiaszintedet! Ha kevesebb, mint nyolcas, miaz oka? Hogyan tudnád javítani?

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

__________________________________________________________

51

MÁSODIK FEJEZET

A VARÁZSKÓD

„Minden ember olyan mértékben vált sikeressé,amilyen mértékben képes volt energiáit

EGY pontosan meghatározott irányba fókuszálni.”Orison Swett Marden

A felkészülés törvényénél már esett szó a feladatok közötti priori-

tás meghatározására használt ABCDE módszerr l. Most vizsgáljuk

meg részleteiben, hogy miért is annyira varázslatos ez a technika, és

miért képes ez az öt bet megoldani id gazdálkodási problémáidat!

Az id gazdálkodás klasszikus problémája, hogy sokkal több fel-

adatunk van, mint amennyi a rendelkezésre álló id be beleférne.

Ennek a problémának nincsen feloldása; felesleges tehát azon kí-

sérletezni, hogy több id t találjunk, vagy a feladatok számát lecsök-

kentsük. Egyik sem reális elképzelés.

A megoldás a varázskód: ABCDE. A módszer lényege a következ :

A. Els lépésként összeírunk minden elintézésre váró teend nket.

Ez a Mesterlista. „Húzós” id szakokban ez akár 40-50 feladat is

lehet; nem csoda, hogy túlterheltnek és frusztráltnak érezzünk

magunkat ilyenkor.

B. A második lépés a feladatok prioritás szerinti rangsorolása az

ABCDE szisztéma segítségével.

„A": meg kell csinálni.„B" : meg kellene csinálni.„C": jó lenne megcsinálni.„D”: delegálható.„E”: elhagyható.

52

Nézzünk egy gyakorlati példát! A listán 50 teend sorakozik, miu-

tán a Mesterlistával elkészültünk. A sokk túlélése után elkészítjük a

rangsorolást. A feladatok 10%-áról jobban átgondolva kiderül, hogy

nem is lényegesek, vagyis „E” kategóriásak. ket kihúzzuk.

A feladatok 20%-a delegálható; csak annyi munka van velük kap-

csolatban, hogy a célszeméllyel - családtaggal, beosztottal, munka-

társsal – meg kell beszélni a pontos teend ket.

A megmaradt 35 teend l a Pareto-elv szerint 6-8 feladat – 20% -

lesz „A” kategóriás. Ugyanennyi - 6-8 - kerül a „C” csoportba, a

fennmaradó rész - 20-22 feladat - pedig a „B” kategóriába.

Ezután átvezetjük a naptárunkba a listát: az „A” feladatokat beír-

juk másnapra (6-8 teend már kezelhet ), a „B”-ket a következ

hét napra, a „C”-kkel pedig egész egyszer en nem foglalkozunk.

A nap során így kezeld a három kategóriát:

„A”: csak ezekkel foglalkozz, amíg el nem készülsz velük!

„B”: lehet leg csak azokkal foglalkozz, ami halaszthatatlanná

vált, vagy pár perc alatt megvan!

„C”: kreatívan halogasd, ameddig csak tudod!

A 2. táblázat egy 20 tételb l álló ABCDE Mesterlistát mutat (az „E” –

elhagyható, eliminálható – tételek nélkül). Ez alapján készítsd el a holnapi

napod ABCDE Mesterlistáját!

53

2. táblázat

ABCDE prioritásba rendezett feladatlista

Fontosság Feladat Id igény (perc)

1 A Szerdára készletjelentést megírni 120

2 A Tankolás 30

3 A Dodót szülinapján felköszönteni 5

4 A Fogorvoshoz id pont egyeztetés telefon 10

5 B Megrendelt könyvért elmenni 30

6 B Gázóraállást lejelenteni 5

7 B 30 perc szobabiciklizés + zuhanyozás 60

8 B Nyaraláshoz horvátországi szálláskeresés 180

9 B Könyvel nek felmondani + anyagok elhozni 60

10 B USB kábelt venni az új nyomtatóhoz 30

11 B Nyári gumi felrakáshoz id pont telefon 5

14 C Névjegyet csináltatni 40

15 C Áramszámla reklamálás telefon 10

16 C Lincoln élettörténetét megnézni Wikipédián 20

17 C Kocsiba ablakmosót tölteni 10

18 D Ajánlott levél átvétel postán (párom elmegy) 20

19 D nyírás (fiam megcsinálja, ha szépen kérem) 60

20 D Bevásárlás szombati partira (párom posta után) 60

54

ID NYOMÁS KEZELÉSE

„Id nyomás” alatt azt a szituációt értjük, amikor egységnyi id

alatt tízegységnyi feladatot kellene elvégeznünk, ráadásul ezek

mindegyike halaszthatatlanul sürg snek t nik. Mit tudunk tenni

ilyenkor? Az ABCDE módszer ekkor is segít.

Mindenekel tt higgadj le! Az amygdala ilyenkor „küzdj vagy me-

nekülj” helyzetet érzékel, és hormonokkal árasztja el a szervezetet.

Ez azonban téves riasztás: megküzdeni nincs kivel, elmenekülni pe-

dig nem lehet. Úgyhogy nyugalom!

Egy ilyen szituációban csak az „A” – meg kell csinálni – kategóriájú

teend kkel szabad foglalkozni. Els lépésként írj egy olyan listát,

amin CSAK a sürg s, vagy sürg s ÉS fontos „A” feladatok szerepel-

nek (ami fontos, de nem sürg s, az nem)!

Utána húzd ki azokat a teend ket, amelyeknek a határidejét külö-

nösebb következmény nélkül ki tudod tolni!

A harmadik és egyben utolsó lépés, hogy a megmaradt feladatokat

rangsorold aszerint, hogy mekkora probléma lenne bel lük, ha nem

csinálnád meg ket AZONNAL! Használj tízes skálát, mert így

könnyebb ket összehasonlítani!

Csak a kilencesre és tízesre rangsorolt feladatokkal foglalkozzál!

Ezek száma általában nem több mint 3-4; velük már viszonylag

könnyedén megbirkózol.

55

HARMADIK FEJEZET

ID RABLÓK RÁCS MÖGÖTT

„Ha kölcsönadsz egymilliót a negatív sógorodnak,és soha többet nem látod, az egy jó befektetésnek számít.”

Anonymus

Amikor már rutinosan alkalmazzuk a törvényeket, és begyakoroltuk

a tervezési módszereket is, a következ lépés a hatékony id gazdál-

kodást gátló tényez k – az id rablók – eltávolítása az életünkb l.

Tökéletesen ez soha nem fog sikerülni, de ezen a területen kis javu-

lás is drámai hatékonyság növekedést eredményezhet.

A tíz leggyakoribb id rabló:

1. Tervezés nélküli cselekvés.

Az emberek többsége nem szereti a tervezést, mert id kidobás-

nak tartja. Láttuk, hogy ennek pontosan az ellenkez je az igaz.

Váljon szokásoddá, hogy amikor id beosztásról van szó, els

gondolatként automatikusan el veszel egy papírlapot, és írsz

egy Mesterlistát! Mindig tartsd szem el tt, hogy minden terve-

zésre fordított perc tízszeresen térül vissza!

2. Prioritások hiánya.

Ha minden elénk kerül feladatot válogatás nélkül igyekszünk

elvégezni, az biztosan az id gazdálkodásunk halálát fogja jelen-

teni. Mégis a legtöbb ember így kezeli az idejét.

Mindig az ABCDE szisztéma szerint gondolkozz! Kényszerítsd

rá magad, hogy kizárólag az „A” kategóriás feladataiddal fog-

56

lalkozz! A többi feladatot kreatívan halogasd! Ha már nem lehet

tovább halogatni, akkor „A” lesz, és arról úgyis fogsz tudni.

3. Halogatás.

Ez az id rabló annyira fontos, hogy az egész következ fejezet a

halasztgatás leküzdésér l szól.

4. Konformitás.

A konformitás a körülöttünk lev társadalmi közeghez, szoká-

sokhoz történ elvtelen alkalmazkodást jelenti. Feladjuk a saját

értékrendünket, és olyan dolgokat teszünk, amit a többség is tesz,

hogy ezzel szerezzük meg elismerésüket és elfogadásukat.

Miért id rabló a konformitás? Azért mert nem a saját céljainkat

és értékrendünket követjük, hanem másoknak akarunk megfe-

lelni. Rossz falnak támasztjuk a létrát, rossz irányba haladunk.

Igyekezz függetleníteni magad a közvélemény hatásától! Minden

esetben egyénileg mérlegeld a helyzetet, és TE hozd meg a saját

döntésedet, függetlenül mások véleményét l!

A konformitás egyik legmegdöbbent bb megnyilvánulása, ami-

kor birkaként követjük – sokszor öntudatlanul – mások csele-

kedeteit. Ha a szomszédunk füvet vág, mi is füvet vágunk, ha a

kollégáink okostelefont vesznek, nekünk is az kell, ha egy társa-

ságban a kormányt szidják, lelkesen mi is beállunk a sorba, és így

tovább. Ha rád ez nem igaz, nagyszer , de az emberek többsége

sajnos így viselkedik.

57

Tanulj meg ellenállni a tömeg nyomásának! Id gazdálkodási

szempontból kulcsfontosságú, hogy fizikai értelemben is mindig

a tömeggel ellentétesen mozogj!

Ahol sokan vannak, ott minden lassabban megy. Ha kikapcso-

lódni mész a tömegbe, rendben, de ha drága az id d, ez nem

bölcs döntés.

Néhány gyakorlati példa:

Karácsonyi ajándékaidat még a szezon el tt, nyáron vagy

sszel vedd meg!

Nyaralni az el - vagy az utószezonban menj!

Bevásárlásaidat a „normál”munkaid alatt – nyolctól ötig -

bonyolítsd, vagy este tíz után, és semmi esetre sem pénteken

vagy szombaton!

Május 1-én és augusztus 20-án maradj otthon!

Amit csak lehet, a neten vásárolj házhozszállítással!

Nyáron menj síelni, télen menj nyaralni!

5. Megzavarások.

A két legnagyobb megzavaró tényez az életünkben

a) a munkánkat félbeszakító emberek, illetve

b) a bejöv telefonhívások.

Tanuld meg ezeket határozottan kezelni, mert ha újra meg újra

kizökkentenek a munkaritmusodból, akkor ugyanannak a fel-

adatnak az elvégzése akár dupla annyi ideig is eltarthat.

58

Ha kollégák, ismer sök, vagy családtagok szakítanak félbe, akkor

beszélgess egy keveset, ha belefér az id dbe! Ha azonban nem fér

bele, csak annyit mondj:

„Most sajnos nem alkalmas, mert éppen benne vagyok valamiben. Meg

tudnánk ezt beszélni egy kicsit kés bb?” Ez általában elegend .

Tanulj meg nemet mondani! Ha kapsz egy ajánlatot, amivel nem

akarsz élni, vagy egy kérést, amit nem akarsz teljesíteni, csak

mondd: köszönöm, NEM! Mosolyogva, udvariasan.

Ha továbbra is nehézséget okoznak a problémás emberek, akkor

segíthet a Sikergyilkosok (Nehéz emberek kezelése) oktatóanya-

gunk, ami teljes egészében ezzel a témával foglalkozik.

A másik gyakori megzavaró tényez a bejöv telefonhívások.

Ezek kezelése jóval egyszer bb. Csupán azt kell tudatosítanod

magadban, ha megszólal a telefonod, nem szentírás, hogy fel-

tétlenül fel kell venned!

A hívó fél küldhet sms-t, hangüzenetet, vissza is hívhat, vagy te

hívod vissza egy kés bbi id pontban. Mérlegeld, hogy a tevé-

kenységed elbírja-e a félbeszakítást! Gy jts össze minden bejöv

telefont, és egy menetben bonyolítsd le az összes visszahívást!

6. Papírmunka.

Ha nem kezeljük hatékonyan a papírokat, akár háromszor-

négyszer több id t visznek el, mint amennyi feltétlenül indokolt

lenne. Tanuld meg ezért a hatékony papírmunka fortélyait!

59

Tedd szokásoddá, hogy minden bejöv papírt ugyanarra a hely-

re teszel! Egy papírgy jt tálca, vagy egy „papucs” az íróasztalon

tökéletesen megfelel erre a célra.

Amikor id d engedi – ideális esetben naponta -, dolgozd fel a

papírhalmot! Az alapszabály ez: minden kezedbe kerül doku-

mentummal csak egyetlen egyszer foglalkozz! Amikor leteszed,

akkor az a papírdarab kerüljön a végs helyére.

A fentiek értelmében minden papírt sorolj be a következ négy

kategória (ILDI) valamelyikébe:

A. INTÉZEzek azok a dokumentumok, amelyek intézkedést igényel-

nek. Miután a feladatot elvégezted - vagy eldöntötted, mikor

fogod elvégezni -, a papírt lef zöd a megfelel dossziéba.

B. LEF ZBizonyos papírokkal semmilyen teend nincsen, de célszer

ket meg rizni egy ideig.

C. DELEGÁLHa bizonyos feladatokat delegálni tudunk, azzal rendkívül

sok id takarítható meg. Kinek delegáljunk? Lehet családtag-

nak – megbeszélt munkamegosztás alapján -, fizetett alkalma-

zottnak, egy szolgáltató cégnek, vagy éppen egy ismer snek,

aki szívességb l megcsinálja az adott feladatot.

D. „IKTAT”Esetünkben a szó a szemétkosárba juttatás fed neve. Vannak

bizonyos papírok, amelyekkel az égvilágon semmilyen teend

nincsen. Ezeket dobd ki minden szívfájdalom nélkül!

60

7. Közlekedés.

A közlekedés akár napi több órát is elvihet. Hosszabb távon

megoldást jelenthet a passzív jövedelem, és az otthonról végezhe-

munka. Amíg azonban ide eljutsz, a kulcs a közlekedéssel töl-

tött id hatékony felhasználása. Hogyan lehet ezt megtenni?

Egyszer : töltsd TANULÁSSAL!

A két alapszabály:

A. Soha ne menj el otthonról könyv nélkül!

B. Mindig legyen veled oktató vagy motiváló hanganyag!

Utazás közben olvass, vagy hallgass CD-t (de ne csak zenét)!

Ha ezt minden nap megteszed, tudásod néhány év alatt rendkí-

vüli mértékben fog növekedni versenytársaidhoz képest a kivá-

lasztott területeken, és rövidesen a gyorsítósávra kerülsz!

8. Feledékenység.

Rendkívül sok id t vihet el, ha nehezen találjuk meg a napi te-

vékenységeinkhez szükséges dolgokat, vagy egyszer en elfelejt-

jük azt, hogy mit is kéne tennünk.

A megoldás egy szó: RENDSZEREK. Ha van egy jó szisztémád,

akkor nincs szükséged kiváló memóriára, a rendszerek (tárgyalá-

sukra az ötödik fejezetben kerül sor) leveszik a válladról ezt a

terhet. Használd ket és csodákat fogsz látni!

9. Csigatempó.

Mindent lehet lassan, id igényesen, és gyorsan, id takarékosan is

csinálni. Tedd szokásoddá, hogy mindent gyors tempóban csi-

nálsz, illetve folyamatosan keresed azokat a megoldásokat, ame-

lyek id t takarítanak meg számodra!

61

Néhány példa ezekre:

Interneten keresztül fizesd a csekkjeidet és a számláidat!

Miért mennél be ezért a postára? Ma már - az internetes

bankolás korában - ez teljességgel felesleges.

Webáruházból vásárolj, ingyenes házhozszállítással!

Ügyintézéskor egy „csomagban” bonyolítsd le a teend ket!

Menj oda, ahol minden egy helyen van! Ilyen például egy be-

vásárlóközpont.

Kerüld ki a csúcsforgalmat!

Emlékszel: mindig a tömeggel szemben!

Bármibe fogsz, el tte a neten szerezz meg minden információt!

Nyitvatartás, termékkör, cím, telefonszám, illetékesek, akciók,

helyettesít termékek, céginformáció; a lista végtelen.

10. Emberi konfliktusok.

Talán az el kilenc pont egyike sem okoz akkora id vesztesé-

get, mint az, ha egy – elvileg – együttm köd csapatból elt nik a

harmónia. Mivel az ilyen típusú veszteség az „elmaradt haszon”

kategóriájába tartozik, az id gazdálkodással foglalkozó könyvek

ezzel a kérdéssel általában nem foglalkoznak.

Ahogy John Donne írja: „senki sem külön sziget”, tehát sikerünket

nagymértékben befolyásolja emberi kapcsolataink min sége. A

legfontosabb ezek közül a párkapcsolat, ami a legkisebb „lét-

számmal” m ködtethet MESTERELME szövetség.

Napoleon Hillt l tudjuk, hogy a Mesterelme csak akkor m ködik

kifogástalanul, ha tagjai tökéletes harmóniában képesek együtt-

62

ködni egymással. Ehhez zökken mentes kommunikációra

van szükség.

Tartsatok a pároddal heti egy-két alkalommal id tervezési

megbeszélést! Ha házasságban élsz, valamilyen módszerrel min-

denképpen koordinálni kell a család életét. Ennek legegyszer bb

módja, ha hetente 1-2 alkalommal leültök naptárral a kézben, és

megbeszélitek a következ hetek menetrendjét.

A megbeszélések id tartama 20-40 perc. Átnézitek a következ

hét eseményeit, feladatait, megbeszélitek a kérdéseket és prob-

lémákat. Ez a módszer folyamatossá és gördülékennyé teszi a

kommunikációt. Mindenki tudja a dolgát, olajozottan m ködnek

a dolgok, és meger södik a család egysége.

*******************************************************************************

A Pareto-elv az id rablókra is vonatkozik. A tízes listából melyik az a 2-3,amelyik NEKED a legtöbb problémát okozza! Írd le a fentiek alapján, hogymilyen megoldásokat látsz a kritikus területeken!

____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

63

NEGYEDIK FEJEZET

A HALASZTGATÁS HALÁLA

„Nincs a világon elég mankó az összes béna kifogás számára.”Mark Stroup

A feladatok elvégzésének halogatása a legveszélyesebb id rabló,

ezért külön fejezetet érdemel. Azért annyira veszélyes, mert kezelése

során saját magunk irracionális viselkedésével kell megküzdenünk.

Tudjuk, hogy mit kellene tennünk, mégsem tesszük. Mit lehet

ilyenkor tenni? Íme, a 10 leghatékonyabb ellenszer:

1. Gondolj arra, hogy a halogatás megöli az önbizalmat!

Minden egyes alkalommal, amikor valamilyen feladatunkat

elnapoljuk, sérül az önbizalmunk és az önbecsülésünk. Mivel az

önbizalmunk abból származik, amiben kiválóak vagyunk, ezért

ha valamit halasztgatunk, az direkt üzenet a tudatalattinak:

„Azért nem meri elkezdeni, mert lehet, hogy nem is képes rá!”

2. Soha nincs ideális id pont egy feladat elkezdésére!

Döntéseinkhez soha nem tudjuk az összes szükséges

információt összegy jteni; egyrészt mert a világ végtelenül

komplex, másrészt mert akkor nem jutna id a cselekvésre.

A körülmények soha nem lesznek tökéletesek. Egysze en csak

kezdd el csinálni, a többi pedig majd kialakul! Ahogy Zorba

mondja: „Táncolni kell Uram! A zene majd csak megjön valahonnan!”

64

3. Ne törekedj a tökéletességre!

Bizonyos személyiségtípusoknál a halogatás egyik jellemz oka a

tökéletességre törekvés. Az ilyen ember azt mondja magának:

„Ha nem tudom megcsinálni tökéletesen, akkor inkább el sem kezdem!”

A realitás azonban az, hogy az életben nincsen semmi, ami

tökéletes lenne. Általában, ha valami 80%-osan funkcionál, az a

mindennapokban elegend nek bizonyul.

4. Ne „agyalj”; csak állj neki és csináld!

A halogatás leküzdésének praktikus módszere, ha minden

különösebb érzelmi ballaszt nélkül egyszer en csak nekiállunk

a feladat elvégzésének. Mindig az elkezdés a legnehezebb. Ha

már csinálod, tizedannyi energiát igényel a folytatás.

Nincs kedved elmosogatni? Csak nyisd meg a vizet, vegyél a

kezedbe egy tányért, és kezdd el mechanikusan csinálni! Ha

telefonálnod kell, vedd fel a telefont, és üsd be a számot! Csináld

MOST, minden perccel csak nehezebb lesz!

5. Ne félj tévedni vagy hibázni!

A hiba a célelérés folyamatának természetes mellékterméke.

A belénk épített automatikus célkövet mechanizmus

folyamatosan céljaink irányában tart bennünket. Ha letérünk a

helyes útról – köznapi nyelven ezt hívják kudarcnak -, akkor

korrekciókat hajt végre, akárcsak egy h követ rakéta.

A hiba tehát elengedhetetlen visszajelzés. Szabadulj meg attól a

gondolattól, hogy ha tévedsz, akkor kudarcot vallottál! Akkor

vallottál kudarcot, ha nem is próbálkozol!

65

6. Konkrét id tartamot határozz meg a feladatra!

Amikor egy különösen utálatos feladattal kell szembenéznünk,

ugyanakkor tudjuk, hogy mindenképpen meg kell csinálni, akkor

a limitált id technikája kiválóan m ködik.

Tegyük fel, hogy üzleti telefonokat kell lebonyolítanod, de a

„hátad közepére kívánod” a telefonálást! Határozd meg 30

percben a telefonálásra szánt id t! Amikor lejárt a félóra, azonnal

hagyd abba! Ez a módszer kiváló a kezdeti ellenállás

leküzdéséhez.

7. Tartsd magad el tt a feladatot emlékeztet nek!

Ha egy munkát hajlamosak vagyunk különösen halogatni, akkor

célszer azt állandóan szem el tt tartani. Ha például le kellene

festeni a kerítést, de már hetek óta halogatod, akkor vedd meg a

festéket és tedd a nappaliban a dohányzóasztalra!

Ha csekket kell feladni, hagyd az íróasztalodon! Ha a takarítást

halogatod, hagyd el l a vödröt és a felmosórongyot!

Garantáltan annyira fog irritálni a dolog, hogy hamarosan eljön a

pillanat, amikor egyszer csak úgy érzed, itt az id , és nekiállsz.

8. Amikor kedvet érzel hozzá, rögtön kezdd el!

Érzelmeink jönnek-mennek; ilyen a természetük. Néha el fordul,

hogy minden különösebb ok nélkül egyszer csak kedvet érzünk

egy feladat elvégzéséhez. Ha kedved van hozzá, ne habozz, vágj

bele! Ne feledd: mindig elkezdeni a legnehezebb!

66

9. Szabadulj meg a kifogásaidtól!

Amikor halasztgatunk dolgokat, legtöbbször magunknak is

„megmagyarázzuk”, hogy miért teszünk így, és racionális

okokkal is alátámasztjuk az irracionális viselkedést.

Amikor halogatáson kapod magad, gondold végig, hogy milyen

kifogás – attit d, elvárás, vagy más gondolati sz – áll a

háttérben! A választék óriási: „Túl öreg vagyok már ehhez!”,

„Úgysem fog sikerülni!”, „Ehhez diplomásnak kéne lenni!”, stb.

A halasztgatás következmény; el ször a kifogást kezeld!

10. Mindent készíts el , hogy másnap reggel csak neki kelljen állni!

Egy munkát mindig elkezdeni a legnehezebb. Egyrészt le kell

gy zni az érzelmi gátakat, másrészt mindent össze kell szedni a

hatékony munkavégzéshez. Az el készületek sok id t elvisznek.

Ha tudod, hogy mi a másnapi „békád” – legyen az telefonálás,

levélírás, polcfelrakás, bármi -, mindent készíts el , hogy a

megfelel id ben egy pillanat alatt el tudd kezdeni a feladatot!

*******************************************************************************

Gondolj két feladatra, amit már halogatsz egy ideje! Nézd végig a fentiötleteket, és gondold végig, hogy melyiket tudnád alkalmazni a halogatáskiküszöbölésére! Írd le mindegyik teend mellé a megoldást!

1. feladat: _________________________________________________

____________________________________________________________

2. feladat: _________________________________________________

___________________________________________________________

67

ÖTÖDIK FEJEZET

MÁGIKUS RENDSZEREK

„A bajnokok nem azért nyernek,mert más dolgokat csinálnak,

hanem azért, mert másként csinálják ugyanazt.”Anonymus

Akik professzionális szintre fejlesztették id gazdálkodásukat, eh-

hez kivétel nélkül mindannyian rendszereket használtak.

Mi a rendszer? El re kigondolt és megtervezett feladatkezelési

technika, ami attól m ködik annyira jól, hogy nem kell minden

egyes alkalommal újra kitalálni a folyamatot. Egy id után rutinná

válik, ami lecsökkenti az elvégzéséhez szükséges id tartamot.

Gyakorlatilag minden ismétl tevékenységre érdemes rendszert

kialakítani. Rendszerek kifejlesztése kezdetben meglehet sen mun-

kaigényes feladat (ezért teszik meg olyan kevesen), kés bb azonban

busásan megtérül a befektetett id és energia.

Rendszerek alkalmazásának f bb el nyei a következ k:

Automatikussá válik a folyamat.

Nem felejtjük el a kérdéses teend t.

Sokkal rövidebb id alatt végzünk a feladattal.

Magasabb min ség lesz az elvégzett munka.

Nem halogatjuk az elvégzését.

Kisebb a hibázás lehet sége.

Kevesebb energiát igényel.

68

Néhány példa rendszerekre:

Id tervez rendszer.

Naptár, határid napló, vagy elektronikus eszköz, amivel a fel-

adatainkat követni és rendszerezni tudjuk.

Dossziérendszer.

Ahol mindennek pontos helye van. Egy dokumentum pár má-

sodperc alatt lef zhet , és ugyanilyen gyorsan el kereshet .

Tervezési rendszer.

Havi célértékelés és a következ hónap megtervezése.

Családi költségvetés.

Pénzmozgások követése speciális programmal vagy Excellel.

Internet Bank utalások.

Számlák utalása lista alapján internetbankkal a hónap egy bizo-

nyos napján.

Önfejleszt program.

Személyiségfejleszt CD-k és könyvek feldolgozása el re megha-

tározott éves program szerint.

Bevásárlási lista.

Termékekkel és referenciaárakkal.

Ha elakadtál valamiben, fejlessz ki egy rendszert, és segítségével

jóval könnyebb lesz a feladat elvégzése! A kialakított rendszert

évente vizsgáld felül, és végezd el a szükséges módosításokat!

69

Rendszeresen tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket!

Mi az els számú célom az idei évre?

Mik a kulcsfeladataim és mennyire vagyok jó bennük?

Mekkora a hasznom abból, ha elvégzem ezt a feladatot?

Hogyan tudnám a rendelkezésre álló id t MOST a leghaté-konyabban felhasználni a céljaim érdekében?

Tedd szokásoddá az ABCDE tervezési módszer használatát!

Szabadulj meg a legsúlyosabb id rablóktól:

Tervezés nélküli cselekvés.

Prioritások hiánya.

Halogatás.

Megzavarások.

Papírmunka.

Feledékenység.

Szüntesd meg a halogatást ezekkel a módszerekkel:

Ne törekedj a tökéletességre!

Szabadulj meg a kifogásaidtól!

Csak állj neki és csináld!

Ne félj tévedni vagy hibázni!

Konkrét id tartamot határozz meg a feladatra!

Amikor kedvet érzel hozzá, rögtön kezdd el!

Használj minél több területen rendszereket!

DIÓHÉJBANHOGYAN LEGYÉL ID MILLIOMOS

70

IV. RÉSZ

ÉLETMIN SÉGED

RADIKÁLIS JAVÍTÁSA

71

ELS FEJEZET

MARSLAKÓ A VILLAMOSON

„Egy sír felett a legkeser bb könnyeket azokért a szavakért ejtjük,amiket nem mondtunk el, és azokért a tettekért,

amiket nem cselekedtünk meg.”Anonymus

Az els három részben áttekintettük a hatékony id gazdálkodás

ESZKÖZEIT. Nem szabad azonban szem el l téveszteni, hogy az

igazi problémát ezzel még nem oldottuk meg. Az id gazdálkodás

végs célja ugyanis nem más, mint életmin ségünk javítása.

A klasszikus történet jól érzékelteti a lényeget. A marslakó megér-

kezik a földre, és el ször egy villamoson munkába zötyköl em-

bert pillant meg:

– Hát te hova mész?

– Munkába!

– Mi az a munka?

– Amivel a napunkat töltjük itt a Földön, hogy pénzt keressünk.

– És minek a pénz?

– Hogy ennivalót tudjunk venni!

– És minek kell az ennivaló?

– Hogy legyen energiánk!

– És miért kell az energia?

– Hogyhogy minek? Hát hogy másnap megint be tudjunk men-

ni dolgozni!

72

Ebben a történetben az a vicc, hogy nem vicc. Tömegek élnek így,

és közben elmegy mellettük az igazi ÉLET. Ez a fejezet – és a kö-

vetkez kett – megmutatja, hogy a felszabaduló id t hogyan tudod

életmin séged javítására fordítani.

A kulcs a MAI NAP. A múlt elmúlt, a jöv pedig még nem jött el,

ezért teljes er nkkel a jelenre kell fókuszálnunk. Ez azt jelentené,

hogy soha ne gondoljunk a múltra és a jöv re? Természetesen nem.

A dönt különbség a következ : a jelenben éljünk

FOLYAMATOSAN, a nap minden percében, a múlttal és a jöv vel

pedig csak az ÉRTÉKELÉSI ID SZAKOKBAN foglalkozzunk. Az

értékelés havonta egyszer történjen, például a hónap els napján!

Ekkor

1. Értékeld ki az elmúlt id szakot, tanulj bel le és lépj tovább!

2. A történtek tapasztalatait felhasználva készíts új tervet a jöv re!

Az értékelési perióduson kívül csakis és kizárólag a jelenben élj,

és arra fókuszálj minden energiáddal!

*******************************************************************************

A nap 24 óráját úgy lehet a legjobban kihasználni, hogy a hatékony

id gazdálkodás segítségével felszabaduló id t életmin ségünk javí-

tására fordítjuk. Tudatosan törekedj ezért arra, hogy életed hét terü-

letén minden napodon helyt kapjanak az alábbi – kivétel nélkül a

kettes kvadránshoz tartozó, fontos – nem sürg s - tevékenységek:

1. Családi harmónia ápolása.

Szánj id t minden nap arra, hogy a számodra legfontosabb

embereknek elmondd, mennyire szereted ket!

73

Ne múljon el nap úgy, hogy nem beszélgettetek egymással!

Legközelebbi családtagjaiddal folyamatosan egyeztessétek

az id beosztásotokat!

2. Emberi kapcsolatok.

Ne téveszd szem el l: felmérések szerint boldogságunk 85%-

ban emberi kapcsolatainktól függ!

Ne rohanj mindig! Amikor – bárhol – emberekkel kerülsz

kapcsolatba, legalább néhány mondat erejéig lassíts le!

A számodra legfontosabb néhány barátoddal folyamatosan

tartsd életben – mobilon, mailen, Facebookon, bárhogy – a

kommunikációt!

3. Hatékony munkavégzés.

Az egyensúly legfontosabb alapelve: min ségi id a munká-

ban és mennyiségi id a családdal.

Minden nap haladj egy kicsit a passzív jövedelem felé!

Minden egyes forintot, amit úgy kerestél, hogy nem kellett

ráfordítanod id t, személyes diadalként értékelj!

4. Pénzkezelés.

Minden pillanatban tudjad – legalább nagyságrendileg -,

hogy a pénzügyeid és a számláid hogyan állnak!

Kövesd le minden nap a pénzmozgásaidat!

Tudjál a világban zajló minden olyan eseményr l, ami hatás-

sal lehet a privát pénzügyeidre!

5. Egészség és er nlét meg rzése.

Viseld gondját a testednek, mert a földi pályafutásodra -

cseregarancia nélkül - csak egyet kapsz használatra!

74

Minden napra tervezd meg a min ségi étkezéseket!

Éberen figyelj minden jelre, ami az egészségi állapotod meg-

rendülésére utalhat! Az els jelre menj orvoshoz!

6. Gondolkodás fejlesztése.

Ne múljon el nap, hogy nem dolgoztál az önfejlesztéseden!

Minden nap olvass könyvet, és hallgass önfejleszt CD-ket!

Minden reggel írd le a tíz legfontosabb célodat!

Folyamatosan dolgozz az attit dödön!

Minden nappal növeld jó szokásaid számát!

Minden percben éles kontúrokkal lásd a prioritásaidat!

Gondolkodj, gondolkodj, gondolkodj!

7. Spiritualitás.

Tölts egy kevés id t minden nap magányban, életed fontos

kérdésein meditálva!

Minden nappal igazíts egy kicsit az értékrendeden!

Er sítsd a hited!

Gondolj azokra a dolgokra, amelyekért hálás lehetsz!

A nap végén mindig gondold végig, hogy azon a napon

mennyit fejl dtél lelkiekben!

*******************************************************************************

Osztályozd magad tízes skálán a fenti hét területen! Miben vagy jó, ésmiben kellene fejl dnöd? Az élet a fejl désr l szól; ha tehát nem vagy jóvalamiben, ne ítéld el magad, fogd fel inkább továbblépési lehet ségként!____________________________________________________________

____________________________________________________________

____________________________________________________________

75

MÁSODIK FEJEZET

A STRESSZ KEZELÉSE

„Ami az egyik embernek serd ,az a másiknak vidámpark.”

Anonymus

Az ember célkövet lény. Akkor érezzük magunkat jól, amikor fon-

tos és méltó célok elérésén munkálkodunk. Ha jó irányban hala-

dunk, és közben az id nkkel is jól gazdálkodunk, akkor életünk ko-

rábban soha nem tapasztalt magaslataira juthatunk fel. Az ár, amit

ezért fizetünk, a magasabb stressz.

A stressz az a bels feszültség, amit a célelérés során jelentkez ne-

hézségek megoldása közben érzünk. Kellemetlen érzés, amit szeret-

nénk elkerülni. Az elkerülés azonban nem megoldás; a hatékony

id gazdálkodásnak a megnövekedett stresszt is kezelnie kell.

Az alábbi ötletek ebben nyújtanak segítséget.

Rendszeres id közönként lazíts és meditálj!

Létezik valahol egy fels bb hatalom - Isten, ser , Teremt ,

Természet, Végtelen Intelligencia, Tudatfeletti -, melynek létét az

emberiség minden nagy gondolkodója elfogadta.

Akik kapcsolatba tudnak lépni ezzel a fels bb hatalommal, ké-

pesek megsokszorozni energiájukat. A kapcsolatfelvétel legha-

tékonyabb módja a magányban, háborítatlanul töltött id .

Lehet ez imádság, meditáció, elmélkedés, filozofálás, lazítás,

relaxáció – egyetlen közös jellemz jük a befelé fordulás -, ami

egyrészt feltölti az embert, másrészt „szállítja” a válaszokat,

76

amelyek fentr l intuíció és megérzés formájában érkeznek gon-

dolatainkra és kínzó kérdéseinkre..

Aludd ki magad, legyél TELJESEN kipihent!

A kialvatlanság teljesítmény csökkenést okoz, hosszabb távon

pedig megbetegít. A realitás az, hogy ha pörg s életet élünk,

akkor lesznek napjaink, amikor nem tudjuk kialudni magunkat.

Ha azonban az ilyen napok vannak többségben, akkor ez

rendkívüli módon megnöveli a stresszt.

Energiaszinted magasan tartása érdekében törekedj arra, hogy

egy héten legalább 3-4 alkalommal teljesen aludd ki magad!

A krónikus fáradtságot és alváshiányt azonban ezzel nem lehet

rendbe tenni; id nként hosszabb id re el kell mennünk

szabadságra, hogy a kiégést elkerüljük.

Határozd meg a hozzád legjobban ill életritmust!

A legtöbb ember bagoly vagy pacsirta. A bagoly könnyen

fennmarad éjjel, de reggel alig tud kikelni az ágyból. A

pacsirtának reggel kipattan a szeme, de este korán le is csukódik.

Határozd meg, hogy melyek a csúcsid szakaid, és akkor végezd

teljes fókuszt igényl feladataidat! A végs cél az legyen, hogy

olyan életmódot tudj kialakítani, ami tökéletesen megfelel

természetes életritmusodnak!

Ne zsúfold tele a teljes napod teend kkel!

Van egy határ, hogy mennyi fér egy napba. Ne tervezz többet!

Amit nem lehet, azt nem lehet. Ha tudat alatt azt érezzük, hogy

túl sok aznapra a teend , annak halasztgatás és kiégés lesz a

77

vége. Ilyenkor tedd át egy másik napra a „B” és a „C”

feladatokat, aznap csak az „A”-kkal foglalkozzál!

Heti egy napod teljesen munkamentes legyen!

Folyamatosan senki nem képes dolgozni végtelen hosszú ideig.

Id nként pihenésre van szükségünk. Akár vallási, akár praktikus

okokból él valaki a heti egy pihen nappal, mindenképpen

hasznos szokásról van szó. Amikor hetente egy napig nem

munkával foglalkozunk, az segít a megújulásban és a

munkakedv fenntartásában.

Ha elvégeztél egy feladatot, jutalmazd meg magad!

Amikor a teend listánkról kipipálunk egy tételt, az sikerélményt

jelent. Egy feladat befejezésekor spontán módon endorfin

szabadul fel a szervezetben, ami örömérzést okoz.

Ha elvégeztünk egy teend t, jutalmazzuk meg magunkat

valamivel! A jutalom mértéke álljon egyenes arányban a feladat

nagyságával! Ha tudjuk, hogy jutalom vár, csökken a stressz-

szintünk, és szívesebben csináljuk meg az adott munkát.

*******************************************************************************

Rendszeresen mérd a stressz-szintedet! A 2. melléklet egy szakemberek általösszeállított tesztet tartalmaz, amit legalább félévente tölts ki!Milyen módszereket tudnál alkalmazni, amelyekkel csökkenthetnéd amindennapi stresszt? Írj le mindent, ami NEKED m ködik!

____________________________________________________________

___________________________________________________________

____________________________________________________________

78

HARMADIK FEJEZET

A BOLDOGSÁG TITKA: CÉLOK ÉS EGYENSÚLY

„Aki kifelé néz, álmodik; aki befelé, felébred.”Carl Jung

A boldogságot mindenki másképpen definiálja. Az én meghatározá-

som a következ :

„Haladj a céljaid felé, és közben maradj egyensúlyban!”

Ha ez a két dolog teljesül, akkor boldog leszel, tehát az id gazdál-

kodásnak is ezek megvalósítását kell szolgálnia.

A boldogság kérdését az utóbbi néhány évtizedben a tudomány is

egyre intenzívebben kutatja. A kutatók szerint a következ ket kell

szem el tt tartanunk:

1. Boldogságunk mértékét dönt en emberi kapcsolataink határozzák meg.

Minden más csak másodlagos, beleértve a pénzt is.

2. Nemcsak fiatalon lehetünk boldogok.

A boldogság mértéke negyvenes éveink közepe táján a legalacso-

nyabb, kamaszkorban és öregkorban a legmagasabb.

3. A boldogság „melléktermék”.

Amikor keresed, elszökik el led. Ha azon kell törnöd a fejed,

hogy boldog vagy-e, vagy sem, akkor nem vagy az. Ha azonban

álmaid elérésén munkálkodsz, és nem gondolsz rá, a KÉK

MADÁR egyszer csak a válladra száll.

79

4. A boldogság nem egyenl az élvezetekkel.

Az érzéki öröm nem azonos a boldogsággal. Az élvezetek mérték

nélküli habzsolása csömörhöz vezet; boldogok akkor leszünk, ha

megtanulunk mértékkel élni.

5. A boldogság mentális állapot.

Boldogságunkat újra meg újra küls feltételekhez kötjük.

Az igazság azonban az, hogy semmilyen küls körülmény nem

tudja az embert tartósan boldoggá tenni. Gondolkodásmódunkat

kell els sorban megváltoztatnunk.

6. A boldogságnak nincsen köze a pénzhez.

A kutatások meger sítették, hogy a pénz egy bizonyos mennyisé-

ge szükséges a jólét érzéséhez, de a vagyon nagysága és a boldog-

ság mértéke között nincsen közvetlen összefüggés. A legtöbb em-

bernek évtizedekbe telik, amíg erre rájön — ha rájön egyáltalán.

7. A boldogság bennünk van.

Életutunk során azzal követhetjük el a legtragikusabb hibát, ha

valamilyen küls dologban véljük megtalálni a boldogságunkat.

Ismerd meg önmagad, és megismered sorsodat! - a delphoi jósda pap-

je által 2500 éve megfogalmazott örökérvény törvény azóta

sem változott. A boldogság valóban bennünk van.

*******************************************************************************

zd ki a saját értékrended alapján a saját céljaidat, és menj végig a

saját utadon! Ez a boldogság igazi titka, és a mindennapi id gaz-

dálkodásnak is ezt a célt kell szolgálnia.

80

A hatékony id gazdálkodással felszabadult id t életmin séged

javítására fordítsd!

Szakíts id t minden nap az alábbi dolgokra:

Családi harmónia ápolása.

Emberi kapcsolatok javítása.

Pénzmozgások követése.

Egészség és er nlét meg rzése.

Gondolkodás fejlesztése.

Spiritualitás.

Rendszeresen mérd a stressz-szintedet!

Csökkentsd a stresszt ezekkel a módszerekkel:

Lazíts és meditálj!

Mindig aludd ki magad!

Élj a hozzád ill életritmus szerint!

Ne zsúfold tele teend kkel a napod minden percét!

Tarts heti egy munkaszüneti napot!

Haladj a céljaid felé, és közben maradj egyensúlyban!

DIÓHÉJBANÉLETMIN SÉGED RADIKÁLIS JAVÍTÁSA

81

Zárszó_____________________________________________________________________

Gazdag ember, szegény ember

A gazdag ember délid ben lemegy sétálni a tengerpartra. Meglátja

ott a szegény halászt, aki a csónakja mellett hever, és békésen pi-

pázva szemlél dik. Megkérdi t le:

– Mondd, jóember, miért nem vagy ilyen szép id ben a tengeren

halat fogni?

– A mai napra már elég a zsákmány!

De a gazdag ember csak er sködik:

– Ha mindennap egy kicsivel többet lennél kint, sokkal több halat

foghatnál. Ebb l vehetnél egy motort a csónakodra, és a mélyebb

vizekre is eljuthatnál, ahol nyüzsögnek a halak. Egy id után talán

halászhajóra is telne saját legénységgel, akik helyetted dolgoznának

és neked termelnék a hasznot. Gazdag ember lehetnél, mint én.

A halász felkönyököl, és érdekl dve kérdezi:

– És az miért lenne jó?

– Azért, mert akkor igazán tudnád élvezni az életet!

– Miért, mit gondol, most éppen mit csinálok?

******************************************************************************

Úgy t nhet, hogy az id gazdálkodás lényege a hatékonyság növe-

lése, hiszen általa id t takaríthatunk meg. Az igazi cél azonban

mindig az kell legyen, hogy a felszabaduló id vel javítsunk éle-

tünk min ségén. Ahogy egy régi bölcs mondta: „A pénz és az id le-

hetnek az élet legnagyobb terhei. A legboldogtalanabbak azok, akiknek több

van ezekb l, mint amennyit fel tudnak használni.”

82

1. MELLÉKLET____________________________________________________________________________________________

Id gazdálkodási tippözön – 100 ötlet

TERVEZÉS

1. Ha problémád van az id vel, els lépésként készíts leltárt; két hé-

tig jegyezd fel félórás id közökben minden tevékenységedet!

2. Miel tt belevágsz valamibe, el tte mindig alaposan készülj fel!

3. Minden napot tervezz meg el este papíron!

4. Minden nap ürítsd ki a „teend s” papírdobozodat!

5. Összetett feladatokat rajzolj le folyamatábrán!

6. Válaszd a hozzád leginkább ill id tervez rendszert!

7. A nap elején NE az apró intéznivalókkal kezdj el foglalkozni, ha-

nem a legnagyobb, „A” kategóriás feladatokkal!

8. Mindent a naptáradba írjál, ne cetlikre!

9. Legyen 5-10 perces feladatlistád; a nap során kialakuló id lyu-

kakban csináld meg ezeket a teend ket!

10. Mindenhova egyeztetett id pontban menj!

11. Id pontokat el tte mindig er sítsd meg telefonon!

12. Mindig legyen veled a határid naplód!

13. Életed minden területén alakíts ki rendszereket!

14. Ismerd pontosan a legközelebbi családtagjaid id beosztását!

15. Mindig tartalékolj id t a bees , váratlan dolgokra!

83

16. Id nyomás alatt egy másik napra írjál át minden olyan feladatot,

ami nem halaszthatatlanul sürg s!

17. Ha problémát jelent a késés, állítsd el re 5-10 perccel az órádat!

18. Tegyél fel a falra otthon az étkez ben és a dolgozószobában

nagyméret - 0,5-1m x 1-2m - éves naptárakat!

CSELEKVÉS

19. Alakítsd szokássá az azonnali cselekvést!

20. Ha lendületben vagy, ne állj le!

21. Érd el, hogy csak azzal kelljen foglalkoznod, amit szeretsz!

22. Mindig az elkezdésre fókuszálj jobban, mint a befejezésre; a befe-

jezés – így vagy úgy – mindenképpen megtörténik!

23. Mindig olvasd el a használati utasítást!

24. Ne legyél perfekcionista; 80% elég!

25. Mindent gyorsabb tempóban csinálj!

26. Ha 5 percnél kevesebb id kell hozzá, akkor csináld meg most!

27. A csúcsid szakaidban végezd az energiaigényes feladatokat!

28. Ne a munka mennyiségére, hanem az eredményekre fókuszálj!

29. Egy id után lelassul a gondolkodásunk, ezért munka közben

tarts óránként 5-10 perc szünetet, sétálj, és igyál egy pohár vizet!

30. Ha nehéz elkezdeni az elején, kezdd el a közepén!

31. Kreatív és adminisztratív feladataidat külön végezd!

84

PÉNZÜGYEK

32. Havonta egyszer, egy id blokkban utald el internet bankon ke-

resztül az összes csekkedet és számládat!

33. Legyen bevásárló listád!

34. Ugyanazokra a helyekre járj vásárolni; a boltban az egyes áru-

cikkek keresgélésével nem fogsz id t veszíteni!

35. Bevásárláskor mindenb l háromszor annyit vegyél – ha eltartha-

tó -, mint amennyire szükséged van most!

36. A kocsidban mindig legyen egy marék apró!

KÖZLEKEDÉS ÉS UTAZÁS

37. Az utazással töltött id t használd ki produktívan!

38. Ha kigyullad a sárga, azonnal tankolj!

39. Ne tankolj autópálya mellett; az üzemanyag ott sokkal drágább!

40. Amikor elmész otthonról, mindig vigyél magaddal 1-2 szendvi-

cset és 2-3 félliteres palackban vizet!

41. A parkolási díjat mobilon fizesd, ha van rá lehet ség!

42. Amikor több helyre mész kocsival, optimalizáld az útvonalat!

43. Ha több napos az út, legyen utazási ellen rz listád!

44. Amikor nem vagy biztos az útvonalban, használj GPS-t!

45. Minden igénybe vett szolgáltatás – boltok, posta, ATM, gyógy-

szertár, stb. - a szokásos közlekedési útvonalaid mellett legyen!

46. Ne mosd magad az autód; olyan autómosóban mosasd, ami mel-

lett amúgy is eljársz!

85

TELEFONÁLÁS

47. Amit csak lehet, telefonon vagy elektronikusan intézz!

48. Mindig legyen egy „felhívni” listád!

49. A telefonjaidat egy id blokkban bonyolítsd!

50. Privát mobilodon ismeretlen számot els re ne vegyél fel; ha

tényleg fontos neki, úgyis újra hív!

51. Állva telefonálj; gyorsabban fogod befejezni!

52. Ha sokat telefonálsz, használj fejmikrofont!

53. Mobilodat tedd a tölt re, amikor félig van a töltöttségjelz !

54. Otthoni számítógépedet szinkronizáld az okostelefonoddal!

LAKÁS

55. A lakásban mindennek legyen meg a helye; használat után a

dolgaidat tedd vissza a helyére!

56. Úgy pakolj, hogy ha a fiókokat és a szekrényeket becsukott

szemmel nyitod ki, akkor is azonnal megtalálj mindent!

57. Használd a falat tárolásra; tizedannyi id alatt megtalálsz min-

dent, mintha fiókban és szekrényben lenne!

58. Évente – nyáron vagy év végén - nézd át a lakást és dobd ki,

vagy ajándékozd el a felesleges dolgokat!

59. A ruhát, amit egy évig nem vettél fel, könyörtelenül dobd ki

vagy ajándékozd el!

60. A lakás h mérsékletét – f téssel és klímával - mindig tartsd 22

fokon; hidegben és melegben lelassul az ember gondolkozása!

86

61. Mindig tartsd tisztán az íróasztalodat!

62. A gyógyszeres dobozt évente nézd át, és dobd ki a lejárt szava-

tosságú gyógyszereket!

63. A segélyhívószámok legyenek kitéve otthon a falra!

64. Legyen otthon palackos t zoltókészülék a lakásban!

PAPÍROK

65. Ha papírt látsz, ez legyen az els gondolatod: „Ki lehet dobni?”

66. Ha egy papír egy évig nem volt a kezedben, 99,9%, hogy soha

nem lesz szükség rá; könyörtelenül dobd ki!

67. Legyen egy kristálytiszta struktúrájú mapparendszered!

68. A leggyakrabban használt mappáid legyenek olyan nyitott pol-

con, amit a kinyújtott kezeddel elérsz!

69. Névjegytartóban tartsd a begy jtött névjegyeket!

ÖNFEJLESZTÉS

70. Amiben jó vagy, azt fejleszd fel, és legyél benne egészen kiváló!

71. Ne legyél profi felesleges dolgokban!

72. Olvass el heti 1 könyvet!

73. Tanulj meg gyorsan olvasni!

74. Mindig kihúzóval olvass!

75. Mindig 4-5 könyvet olvass egyszerre, mert így biztosan lesz

mindig olyan, ami a pillanatnyi hangulatodnak megfelel!

76. Legyen listád azokról a könyvekr l, amiket el fogsz olvasni!

87

77. Amikor elmész otthonról, mindig vigyél magaddal egy vékony -

ideális esetben rövid fejezetekb l álló - könyvet!

78. A kocsiban mindig legyen ott az egyik könyv, amit épp olvasol!

79. Amikor beindítod az autót, egy CD mindig kapcsolódjon be au-

tomatikusan!

80. Tömegközlekedési eszközön mindig legyen veled könyv és mp3!

EGÉSZSÉG, ÉLETMÓD, KIKAPCSOLÓDÁS

81. Legyen egy nyugalmas sarok otthon, ahol lazíthatsz!

82. Étkezz egészségesen, aludj eleget, végezz heti háromszori test-

edzést; ha magas az energiaszinted, akkor minden teend d fele-

annyi ideig fog tartani!

83. Ha túlterheltnek és fáradtnak érzed magad, a naptáradban min-

den teend det – amit lehet - írj át egy másik napra; ez leveszi ró-

lad a mentális terhet!

84. Minden napra tervezz be egy kevés id t csendes elmélkedésre;

ha mindig „zizeg” valami odabenn, nem hallod meg a lényeget!

SZÁMÍTÓGÉP

85. Technikai mütyüröket és bizgenty ket csak akkor vegyél meg,

ha egyszer bbé teszik az életedet, és nem komplikáltabbá!

86. Személyes találkozó helyett tíz esetb l kilencben jó a Skype!

87. Legyen egy külön jelszó-listád papíron vagy Excelben!

88. Gyakorold be a leggyakrabban használd szoftverek alapfunkció-

it, hogy ritkán kelljen a menüfunkciók között keresgélned!

88

89.Tanulj meg két kézzel, vakon gépelni!

90.Ne nézd folyton az emailjeidet; naponta kétszer elég!

91. Ha egy hírlevelet háromszor egymás után nem olvasol el, irat-

kozz le róla!

KOMMUNIKÁCIÓ

92. Mondj nemet mindenre, ami ellentmond az értékrendednek és a

prioritásaidnak!

93. Ha megkérdezik, hogy „Van egy perced?” és nincsen, akkor

mondd ezt: „Nincs!” Esetleg: „Sajnálom, nincsen!”

94. Amikor mondanak neked valamit, mindig értsd meg teljesen,

miel tt elkezdesz bólogatni és – f leg - cselekedni!

95. Csak akkor vegyél részt értekezleten, ha semmilyen módon nem

tudsz kibújni alóla; ami téged érint, azt úgyis meg fogod tudni!

96. Dönts ott helyben, ha megvan minden információ!

97. Ne oldd meg más emberek helyett a problémáikat!

98. Ne tölts id t olyan emberekkel, akik érzelmileg kibillentenek,

mert túl sok id t és energiát visz el a stabilizálódás!

99. Kontrolláld az érzelmeidet; az id pazarlás zöme érzelmi instabi-

litásból adódik!

100. Ne terheld az agyadat adatok memorizálásával; az agy dolga a

döntéshozatal és a kreativitás!

89

2. MELLÉKLET____________________________________________________

Stressz-szint kérd ív

Kitöltési útmutató

a) Nézd meg, hogy az elmúlt 12 hónapban melyik esemény

következett be az életedben!

b) Írd be a hozzá tartozó pontértéket az „érték” oszlopba! (Például,

ha 8 hónappal ezel tt változott a munkaköröd, akkor a 24.

sorban 29 pont fog szerepelni.)

c) Összegezd a kapott értékeket! Az összeg megadja, hogy milyen

valószín séggel fogsz stresszel kapcsolatos betegséget kapni.

d) Ha túl magas ez a szám, változtass az életmódodon!

Stressz forrása Pont Érték

1 Házastárs halála 100

2 Válás 75

3 Klimax 65

4 Különélés házastárstól 65

5 Börtönbüntetés 63

6 Közeli családtag halála 63

7 Komoly baleset vagy betegség 53

8 Házasság vagy élettársi kapcsolat létesítése 50

9 Munkahely elvesztése 47

10 Partnerkapcsolatban kibékülés (szakítás után) 45

90

11 Nyugdíjba vonulás 45

12 Közeli családtag betegsége 44

13 Heti 40 óránál hosszabb munkaid 40

14 Terhesség vagy apává válás 40

15 Nemi élet nehézségei 39

16 Gyermek születése 39

17 Munkahelyi pozíció változása 39

18 Pénzügyi helyzetben változás 38

19 Közeli barát halála 37

20 Több veszekedés házastárssal 36

21 Nagyobb hitel felvétele 31

22 Hitel visszafizetése 30

23 Napi 8 óránál kevesebb alvás 30

24 Munkakör változása 29

25 Problémák apóssal-anyóssal vagy gyerekekkel 29

26 Kiemelked személyes teljesítmény 28

27 Házastárs dolgozni kezd vagy befejezi a munkát 26

28 Tanulmányok elkezdése vagy befejezése 26

29 Lakással kapcsolatos változások (felújítás, stb.) 25

30 Változás személyes szokásokban (étrend, stb.) 24

31 Krónikus allergia 23

32 Konfliktusok f nökkel 23

33 Munkakörülmények változása 20

91

34 Költözés 19

35 Jelenleg menstruáció el tt (PMS) 19

36 Iskolaváltás 19

37 Változás vallásgyakorlás terén 17

38 Társaságba járási szokások változása 17

39 Kisebb hitel felvétele 17

40 Családi programok gyakoriságának változása 15

41 Vakáció—szabadság—nyaralás 13

42 Jelenleg tartanak a karácsonyi ünnepek 12

43 Kismérv törvényszegés 11

Összesen

Összeg < 50: unalom

50 < Összeg < 150: 30% betegség stressz miatt

150 < Összeg <200: 40% betegség stressz miatt

200 < Összeg <300: 50% betegség stressz miatt

Összeg >300: 80% betegség stressz miatt