Az illegális másolás elleni kampány eseményei és eredményei

AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS ELLENI KAMPÁNY ESEMÉNYEI ÉS EREDMÉNYEI

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI”

A MASZRE TÁMOGATÁSÁVAL

2


Valószínűleg nem túlzás azt állítani, hogy az illegális fénymásolás és internetes ka-lózkodás valamennyi kiadó életét meg-keseríti. Amikor végre kezünkbe foghatjuk a frissen megjelent könyvet, tudjuk, hogy elkészítéséhez hónapok-évek fáradsága és számos szakember munkája, kreativitása kellett. Az illegális másolóknak azonban a könyv „elkészítéséhez” akár 15 perc is elég: ennyi kell, hogy lemásolják, vagy még extrémebb esetben egy gombnyomással behívják gépük memóriájából az adott művet, ami spirálozott salátaként folytat-hatja további szégyenteli pályafutását.

Az illegális másolás az utóbbi években olyan méreteket öltött, olyan szellemi és anyagi károkat okozott a magyar könyv-kiadásnak, különösen a tudományos- és szakkönyv-ágazatnak, hogy elhatároztuk, szervezetten és komolyan harcba indu-lunk ellene.

Törekvésünket a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése és a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete is támogatta. A MASZRE Elnöksége 2009 májusában és jú-niusában döntést hozott arról, hogy támo-gatásban részesíti a Dialóg Campus Kiadó által kezdeményezett Az illegális másolás elleni kampány elnevezésű akciót. Az el-múlt több, mint egy évben megpróbáltuk különböző, jogi és felvilágosító jellegű esz-közzel felvenni a harcot az illegális könyv-másolás ellen.

A kampány 2009 május – 2010 szeptem-ber között lezajlott eseményeit szeretnénk ebben a rövid kiadványban bemutatni.

A lezajlott kampány elsősorban a tény-feltárást szolgálja, az évek alatt kialakult visszás állapotokat csak egy hosszú távú, következetes fellépés változtathatja meg.

A Magyar Könyvkiadók Másolás Elleni Munkacsoportja

Az illegális másolás elleni kampány előkészületeiKonzultáció a KönyvKiadóKKal

2009. június 22-ére konzultációra hívtuk a másolásban leginkább érintett kiadókat. A megbeszélésre a Typotex Kiadó Olvasók Boltjában került sor.

A tanácskozáson – miután megosztottuk egymással az illegális másolással kapcso-latos tapasztalatainkat – egyetértettünk abban, hogy a közös fellépés több mint időszerű. Megállapodtunk, hogy az illegá-lis másolás elleni tevékenységüket A Ma-gyar Könyvkiadók Másolás Elleni Munka-csoportja néven fogjuk kifejteni.

Konzultáció nemzetKözi szaKmai szervezeteKKel

2009 júliusában a kampány képviseleté-ben konzultációt folytattunk Frankfurt-ban Dr. Christian Spranggal, a Börsenve-rein (a „német MKKE”) jogi osztályának vezetőjével. Dr. Sprang részt vett a Bör-senverein korábbi években szervezett kampányaiban, melyek az illegális máso-lás, a szerzői jogok megsértése ellen és a szerzői jogok ismertté tétele érdekében szerveződtek. Jelenleg ő koordinálja a Google digitalizási perében résztvevő európai könyves szervezetek munkáját, valamint ő készítette el a Börsenverein számára az interneten zajló szerzői jog-sértések elleni stratégia anyagait.

3


A német szakember tapasztalatait és ta-nácsait a következőképpen foglalhatjuk össze:

• Németországban ma a legnagyobb gondot az interneten terjedő kalóztar-talmak jelentik, de a papíralapú könyv-másolatok is még mindig súlyos károkat okoznak. A jogsértések első számú kár-vallottjai a szak- és tudományos mun-kák szerzői és kiadói, illetve a hangos-könyv-kiadók, azonban az e-könyvek terjedésével ez a kör csak szélesedhet a jövőben.

• Kampányok kellenek, fontosak, különö-sen a problémákat egyértelműen felvető akciók eredményesek.

• Bármilyen a szerzői jogok megsértésére vonatkozó kampány csak akkor hatásos, ha közben a jogsértők ellen következetes jogi fellépés zajlik, amelynek alapvető célja, hogy a jogsértőket visszatartsa a jövőbeli, további jogsértésektől, illetve a nagyobb károkozások esetén segítse a kártérítés követelését.

• A Börsenverein a jogsértők ellen hol köz-pontilag, azaz saját szervezetén keresz-tül, hol a könyvkiadók, könyvkereskedők jelzései alapján, illetve az ő segítsé-gükkel lép fel. A papíralapú másolások esetében amennyiben illegális másolás gyanúja merül fel, ún. tesztvásárlásokat végeztet, ezt egy következetes jogi fel-lépés követi.

• Az interneten zajló jogsértések esetében bonyolultabb a helyzet, tekintettel arra, hogy a szerverek nemzetközi térben vannak elhelyezve, és sokszor csupán órák kérdése, hogy megjelenjen máshol a jogsértő tartalom.

Christian Sprang abba is beavatott min-ket, hogy mi a Börsenverein másolás elle-ni fellépésének öt legfontosabb stratégiai területe.

Az illegális másolás elleni fellépés öt legfontosabb területe (Börsenverein)

1. felvilágosítás és információszolgál-tatás

2. felhasználóbarát, legális internetes megoldások létrehozatala

3. politikai lobbytevékenység4. szervezett fellépés a jogsértők, illet-

ve a jogi kereteket megkérdőjelezők ellen

5. szoros együttműködés a szerzőkkel, jogtulajdonosokkal és a nemzetközi szervezetekkel

Dr. Sprang szakmai támogatásáról bizto-sította a magyar terveket, és kérte, hogy a tudomásunkra jutó internetes illegális tar-talmakról értesítsük, mert több nagyobb ország szakmai szervezete adatbázist készít a jogsértő weblapokról és üzemel-tetőikről. Elérhetősége: Dr. Christian Sprang Tel.: +49 69-13 06-313, e-mail: [email protected]

KampányszaKember bevonása

A kampányban fontos szerepet szántunk a felvilágosításnak mind a fénymáso-lók és fénymásoltatók, mind az illegális másolás kárvallottjai: a szerzők, kiadók, kereskedők felé is. Hogy minél hatéko-nyabban megszólíthassuk a szereplőket, a kampány elemeinek kidolgozásába bevontunk egy a könyves területen már járatos reklámszakembert, Czigány Ákos személyében. A kampánytervekből szá-mos elemet: szlogent, vizuális ötletet felhasználtunk.

4


Az illegális másolás elleni kampány 2009 szeptember – 2010 augusztus

A kampány elején két alapvető csoportot különítettünk el: a magáncélú és az üzlet-szerű másolók csoportját. A két csoportot más eszközökkel, más üzenetekkel szó-lítottuk meg. A magáncélú másolók felé felvilágosító kampányt folytattunk, az üzletszerű másolókkal szemben viszont következetes és kemény jogi fellépést irá-nyoztunk elő.

i. az információs és felvilágosító Kampány

A) „egyetemistáknak, főiskolásoknak” – másolás elleni magazin

Az előkészítő munka során megfogal-mazódott bennünk, hogy szükség len-

ne egy olyan kiadványra, mely az ille-gális másolás problémáit, jelenségét és jogi hátterét összefoglalva, közérthetően mutatja be. 2009 őszén elkészítettük a Könyves Ext-ra magazin másolás elleni különszámát. A különszám-ban szerzők,

könyvkiadók mondják el véleményüket az illegális másolások jelenségéről, és szem-léletes kérdés-felelet formában megismer-hető a művek másolásának jogi háttere. A lapokat eljuttattuk városi szinttől felfelé az összes könyvtárnak, gyakorlatilag az or-szág összes felsőoktatási intézményének, kiadóknak és fontos protokollszemélyek-nek is.

A különszámon kívül felhívások jelentek meg a Könyves Extra 2009/ 7., 8., 9. szá-mában is.

B) „az ötlettől a könyvig”

Több kiadó is hang-súlyozta, hogy az illegális másolatok készülésében és a fénymásolás pozi-tív megítélésében jelentős szerepe van annak, hogy az ol-vasók, a tankönyvek potenciális használói nem látják a könyv megjelenésébe fekte-tett rengeteg munkát, csak a nyomtatott végeredményt, amely egy fénymásolat árához képest valóban drágább.

A meglátás jogos: összeállítottuk Az ötlet-től a könyvig című kiadványt, amely szí-nes képekkel, rövid, érthető szövegekkel mutatja be a könyv elkészülésének folya-matát a kézirat születésétől a kész műig, sőt, a terjesztés befejezéséig. Az olvasó megtudhatja, milyen szellemi és anyagi energiákat igényel egy könyv készítése, min dolgoznak a könyvkiadás folyamatá-nak egyes állomásán a szakemberek.

Meggyőződésünk, hogy ezt az irányt

2009. november

www.nemasolj.hu

5


a jövőben is hangsúlyosan kell képvisel-nünk. Tudatosítani kell az olvasókban a könyv készítésének folyamatát, hiszen munkánk „láthatatlansága”, a kiadók „arcnélkülisége” is hozzájárul az eredeti könyv értéke, elismertsége csökkenéséhez és a fénymásolások további térnyerésé-hez.

A fenti két kiadványt megjelentettük CD-n is, és eljuttattuk az egyetemi web-lapok szerkesztőségének is, weblapokra felrakható bannerekkel.

C) plakátok

A plakát elkészítését hosszas ötletelés és konzultáció előzte meg, grafikusokkal több tervet is készíttettünk. Végül Ne má-solj! Az illegális másolás több mint ©iki szlogennel készült el az alábbi plakát.

D) nemasolj.hu weblap

A kampányhoz kapcsolódóan 2009. no-vember elején elkészült a nemasolj.hu weblap, azzal a céllal, hogy összefogóan, frissen jelenítse meg a témához kapcsoló-dó információkat, és folyamatosan fóru-mot biztosítson az érdeklődőknek. A má-solásra vonatkozó alapvető jogi ismeretek közérthető formában összefoglalva és a kampány kiadványai letölthető formában a honlapra is felkerültek.

E) tájékoztató levelek

A felsőoktatási intézmények vezetői és a könyvkereskedők is kaptak tájékoztató le-velet a kampány elindulásáról. A levelek-hez mellékeltük a másolás elleni magazin és az Ötlettől a könyvig tájékoztató füzet példányait is.

F) „ne másolj”-stand a budapesti nemzetközi Könyvfesztiválon

Mindenképpen fontosnak tartottuk, hogy a Könyvfesztivál közönsége megismer-hesse a Másolás Elleni Munkacsoport tevékenységét, és szembesüljön az ille-

NeMasolj420x600.indd 1 2010.04.19. 16:47:31

6


gális fénymásolás jelenségével, méretei-vel, hatásával. A másolás elleni kampány külön standot kapott, ahol berendeztük a „Jövő szakkönyvboltját“ a tesztvásárlások során lefénymásolt könyvekkel, meghök-kentő, elszomorító, egyben reális képet adva a helyzet súlyosságáról. Két kollé-gánk osztogatta folyamatosan a kampány szóróanyagait, és beszélgetett az arra járókkal a másolás jelenségéről és tapasz-talatainkról.

ii. az illegális másolásoK elleni jogi fellépés

A Börsenverein jogi képviselőjével foly-tatott beszélgetés is megerősített minket abban, hogy egy másolás elleni kampány csak akkor lehet sikeres, ha közben jogi úton következetesen fellépünk a jogsér-tők ellen. A kampány során ezért külö-nösen nagy hangsúlyt fektettünk a jogi pillérre.

Az illegális másolás elleni tevékenység jogi környezetének előkészítésében a Herke Ügyvédi Iroda, illetve a Nochta Ügyvédi Iroda vett részt, a részletes terv kidolgozására a Herke Ügyvédi Iroda ka-pott megbízást. A kampányban egyetemi oktatók és könyves szakemberek rész-vételével egy részletes adatbázist tartal-mazó tanulmány készült az interneten tapasztalható, a szerzői jogok megsérté-sének lehetőségét magában hordozó vagy esetlegesen jogsértéseket elkövető he-lyekről. (A tanulmányt elküldtük a könyv-kiadóknak e-mailben.)

A jogi fellépés koncepciójának kidolgozá-sakor figyelembe vettük a német tapasz-talatokat. Célunk a jogsértők jövőbeli tevékenységének megakadályozása volt, és csak végső esetben – ha a jogsértő fel-szólításunk ellenére folytatta a tevékeny-séget – folyamodtunk büntetőjogi meg-oldáshoz.

A problémában leginkább érintett ki-adókat bemutatóra és megbeszélésre hívtuk 2010. november 3-ra a Magyar Közlönykiadó könyvesboltjába. A meg-beszélésen Dr. Herke Csongor és Dr. Szabó Gábor ügyvédek részletesen beszámoltak a legális és az illegális másolás jogi kör-nyezetéről, a kiadókat érintő kérdésekről,

7


ismertették a jogi fellépés lehetőségeit. Arra kértük a kiadókat, hogy támogassák az akciót aktív részvételükkel és az ille-gális másolásra vonatkozó információk megosztásával.

a jogi fellépés lépcsői

a) Tesztmásolások: a Herke Ügyvédi Iro-da által kidolgozott jogi koncepció fon-tos része az úgy nevezett tesztvásárlás, tesztmásolás. A tesztvásárló egy tanú jelenlétében a könyv kiadójának és szerzőjének megbízása alapján próba-másoltatásokat végez megadott he-lyeken. A próbamásolás lényege, hogy kiderítsük, történik-e az adott helyen illegális (fény)másolási tevékenység.

b) Ügyvédi megkeresés: ha megtörté-nik az illegális másolás, a jogsértő az ügyvédi irodától levelet kap, melyben nyilatkozatot kér a jogsértett, hogy az illegális másolást végző a jövőben tar-tózkodni fog a jogsértő tevékenységtől, és az eset súlyától függően kártérítést is fizet.

c) Büntetőjogi út: amennyiben a későbbi tesztvásárlások során ismét jogsérelem

tapasztalható, mindenképpen büntető-jogi utat helyezünk kilátásba.

tapasztalatok, eredmények

Az akcióban a novemberi megbeszélés alapján a Typotex, az Osiris, a Bíbor Kiadó, a Szent István Társulat, az Unió Kiadó és a Dialóg Campus Kiadó vett részt, és adott megbízást konkrét tesztmásolások elvég-zésére. Az ország hat nagyobb városában végeztünk tesztmásolásokat: Budapesten, Miskolcon, Debrecenben, Pécsen, Győr-ben és Sopronban. Mindenhol azt tesztel-tük, lemásolnak-e teljes könyveket – adott esetben több példányban is.

Az eredmény megdöbbentő volt, még előzetes „várakozásainkat” is felülmúlta. Gyakorlatilag a köny-vek másolása semmiféle komolyabb akadályba nem ütközött: a tesztelt helyek 92%-a teljes terjedelemben végezte el a könyvek másolását, 89,5%-a egy könyvet több példány-ban is másolt, tehát minden kétséget kizáróan szerzői jogot sértett.

8


Megállapítható a leírásokból, illetve a tesztvásárlók elmondásából, hogy a fény-másolók külön ajánlatokkal rendelkez-nek a könyvet másoltatók és a nagyobb mennyiséget másolók számára pl. külön könyvmásolási oldalár, ajándék kötés, mennyiségi kedvezmények, stb.

Egyértelműen látszik, hogy a másolósza-lonoknak igen fontos bevételi forrása a könyvek másolása, és mindenre elszántak e bevétel megszerzése és megtartása ér-dekében.

A tesztvásárlások statisztikai kimutatása:

A tesztmásolások után a jogsértő tevé-kenységet folytató másolók ügyvédi meg-keresést kaptak, egy személyes tárgyalás-ra lettek felszólítva.

az alábbi reakciókat tapasztaltuk:

• kisebb városokban, illetve a kisebb üzle-tek tulajdonosai komolyabban vették a felszólítást, megjelentek és készséges-nek bizonyultak a tárgyalásra.

• nagyobb városokban sokszor többszöri megkeresés ellenére sem voltak haj-landóak tárgyalni, egyszerűen semmi-be vették a felszólítást.

• többen – akik egyébként egyértelműen jogsértést követtek el – panasszal fordul-tak a Magyar Reprográfiai Szövetséghez az eljárásunk miatt. Az ügyvédek egyéb-ként is sokszor tapasztalták a tárgyalá-sok során, hogy a másoló tulajdonosai a reprográfiai díjra hivatkoztak, mintha ez kompenzálná tevékenységük káros hatását. Sokszor szándékos félremagya-

felke-resett má-solók száma

könyv-másolást

vállalt, ebből teljes

terjede-lemben

egy könyv-címből

több pél-dányt is sokszo-rosított

teljes terjede-lemben lemásolt könyvek száma

okozott kár (Ft)

Budapest 30 26 24 123 572 120

Pécs 16 14 14 52 305 890

Debrecen 8 8 8 27 147 000

Miskolc 11 11 11 50 243 150

Győr-Sopron 11 11 11 43 255 720

Összesen: 76 70 68 295 1 523 880

100% 92,00% 89,50%

9


rázás, máskor ismerethiány és tudatlan-ság állt a háttérben.

• általános tapasztalatunk, hogy a máso-lók nem ismerik a szerzői jogi előíráso-kat, csak „sejtenek” valamit belőlük, bár – ahogy ezt a számok is mutatják – amit sejtenek a tiltásokra vonatkozóan, a gyakorlatban azt sem tartják be. Egyet-len hely sem volt, ahol a tesztvásárló komolyabb, akár írásbeli, akár szóbeli tájékoztatást kapott volna a mit szabad és mit nem kérdéséről. Ezen a területen tehát teljes közöny uralkodik, ami azzal is magyarázható, hogy a másolószalo-nok eddig nem tapasztaltak semmilyen komolyabb fellépést a jogtulajdonosok irányából, nem voltak rákényszerítve ismereteik bővítésére.

Különösen említésre méltó egy pécsi másoló esete, akivel szemben jelenleg precedensértékű eljárás folyik.

A cég több boltjában illegálisan másolt, és jelzéseket kaptunk, hogy minden ügy-védi megbeszélés ellenére továbbra is könyvmásolatokat látnak nála. Nagyon gyorsan dolgozott, a csütörtökön frissen megjelent könyv hétfőn már másolatban elérhető volt nála. A megbízott ügyvéd feljelentést tett ellene, melynek eredmé-nyeképpen több másolatot foglaltak le nála, amelyekből bevezető részek ki vol-tak hagyva. A másoló elleni eljárás jelen-leg folyamatban van, az ügyészség annak ellenére elrendelte a nyomozást, hogy a szalon vezetője arra hivatkozott, hogy csak műrészleteket másolt. Ez az eljárás precedensértékű lesz a műrészletek má-solásának kérdésére vonatkozóan.

Konzultáció a magyar reprográfiai szövetséggel

2010. május 25-én a MASZRE elnöke jelezte, hogy a reprográfiai szövetség a hozzájuk érkezett fénymásolói megke-resések, valamint az általunk kiküldött ügyvédi levelek alapján konzultálni szeretne velünk. Erre 2010. június 16-án került sor. A megbeszélésen átadásra került a tesztmásolások részletes doku-mentációja. A jelenlévő jogász szakem-berek kitértek arra, mi számít magáncélú másolásnak, illetve mi a jogi megítélése a másolatról való másolat készítésé-nek, és hogyan értelmezendő a szerzői jogi törvény azon rendelkezése, hogy a könyvként kiadott mű egyes részei köz- és felsőoktatási vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők.

A megbeszélés résztvevői megállapod-tak abban, hogy 2010 őszén lehetőség szerint egy tájékoztató kiadvány készül fénymásolók részére a másolás jogi kér-déseiről.

10

„AZ ILLEGÁLIS MÁSOLÁS TÖBB MINT ©IKI”Okok

hián

yzott•

eddig az illegális másolás

elleni szervezett fellép

és a jogtulaj-

donosok oldaláról

az eddigi jogi eljárások •

elhú

zódtak és n

em vezettek sok eredm

ényre

a felsőoktatásban m

egszün

tették a • h

allgatói könyvvásárlási keretet

(bónt)

a •

könyvek ára em

elkedett, mert a

felsőoktatási és szakkönyvek fejlesz-

tésére korábban ren

delkezésre álló p

ályázatok megszű

ntek

a •

szerzők, kiadók mu

nkája „láth

atat-lan

”, nem

élvez elismerést, ráadásu

l az in

ternet h

amisan

azt sugallja,

hogy m

inden

ingyen

van

általánosan

•

hián

yzik a szellemi tu

-lajdon

tisztelete, így a könyvm

ásolás „bocsán

atos bűn

”

Tapasztalatoka tesztm

ásolások során tap

asztalt • jogsértések szám

a kiugróan

magas

a másolószalon

ok •

igen fon

tos bevé-teli forrása a kön

yvek másolása

a másolószalon

ok•

nem

fordítanak

gondot a szerzői jogi előírásokra, a

fénym

ásolókban n

em áll ren

delke-zésre tájékoztató an

yag a másoltatók

részére a szerzői jogi előírásokra vo-n

atkozóan

a másolók sokszor

• kü

lön ü

zleti aján-

latokkal rendelkezn

ek a könyvet

másoltatók szám

ára (men

nyiségi

kedvezmén

yek stb.)

gyakorlatilag kialakult egy s

• zellem

i „feketep

iac”

összefogott fellépés h

iányában

az • illegális fén

ymásolás n

em állíth

ató m

eg, sőt, egyre ijesztőbb és iparsze-

rűbb m

éreteket fog ölteni

Javaslatokaz illegális fén

ymásolás ellen

i hosszú

• távú

fellépést a kárvallottaknak – szak-

könyvkiadókn

ak, szerzőknek, szak-

könyvkereskedőkn

ek – egységesen,

összefogottan és kon

zekvensen

meg

kell szervezni

ki kell építeni egy

• ellen

őrző szerveze-tet és egy jogi képviseletet a

• Szerzői Jogi Törvén

y egyes helyeit

módosítan

i kell, példáu

l a magán

-célú

másolás kérdése, m

iért nem

kell a fén

ymásolókn

ak dokum

entáln

i te-véken

ységüket a szerzői joggal védett

mű

vekre vonatkozóan

, az elektro-n

ikus m

ásolatok kérdése a közgyűj-

temén

yekben, ill. az oktatás céljára

történő m

ásolatok kérdésköre a szakkön

yvkiadók korábban jól m

ű-

• ködő érdekérvényesítő tevéken

ysé-gét ú

jra ki kell építen

i

képviseln

i kell•

a szerzői, illetve a kiadói szem

pon

tokat a pályáztatási

rendszerekben

, vissza kell állítatni a

hallgatói kön

yvvásárlási keretet

VÁLOGATÁS A KAMPÁNY ANYAGAIBóL

12


Alkotás, másolás, felhasználás – a jog válaszai(Megjelent a Könyves extra Másolás elleni te-MatiKus KülönszáMában - 2009. noveMber)

Összegyűjtöttük azokat a jogi kérdéseket és válaszokat, amelyek gyakran előkerül-nek a könyvekkel, egyetemi előadásokkal, internetes anyagokkal kapcsolatban. Hall-gatóknak, oktatóknak, szerzőknek, olva-sóknak, másolóknak és nemmásolóknak.

Először is tisztázzuk: ki a szerző?Az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jog-ról (továbbiakban: törvény) szerint a szer-zői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző). Szerzői jogi védelem alá tartozik (függetlenül attól, hogy a törvény külön megnevezi-e!) az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A törvény külön kiemeli az alkotások közül, hogy szerzői jogvédelem alá esik az irodalmi (pl. szépirodalmi, szakirodalmi, tudomá-nyos, publicisztikai) mű.

Mit tartalmaz pontosan a szerzői jogi védelem? Én mint szerző mire vagyok jo-gosult?A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve meg-illeti a szerzői jogok (a személyhez fűződő és a vagyoni jogok) összessége. A személy-hez fűződő jogok körében a törvény az alábbiakat emeli ki:A mű nyilvánosságra hozatala A név feltüntetése A mű egységének védelme

A mű felhasználásának engedélyezése Mennyi ideig áll fenn az adott műre a szerző szerzői joga (védelmi idő)?A mű megszületésétől a szerző halálát kö-vető 70. év január 1-ig.

Tehát az én évfolyam- vagy szakdol-

gozatommal kapcsolatban engem illet a szerzői jog.Amennyiben ön alkotta meg a művet – és ezt nyugodtan feltételezhetjük –, igen. Az értékelőre, konzulensre tartozik annak az igen fontos kérdésnek az elbírálása, hogy saját művében ön tiszteletben tartotta-e mások szerzői jogait: megfelelően hasz-nálta-e fel azokat a műveket, amelyekre támaszkodott, betartotta-e az idézés, hi-vatkozás pontos szabályait.

Évfolyamtársammal közösen készítet-tünk egy OTDK-dolgozatot, nem igazán lehet elkülöníteni, hogy melyik fejezetet éppen ki írta.Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és kétség esetén egyenlő arányban illeti meg a szerző-társakat. A szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet, és a közös mű hasznosításához valamennyi szerzőtárs hozzájárulását ki kell kérnie a felhasználónak.Érthető a szerzői jogi védelem az eredeti művek esetében, de az átdolgozások, for-dítások esetén ki a szerzői jog jogosultja?Szerzői jogi védelem alatt áll (az erede-ti mű szerzőjét megillető jogok sérelme nélkül) más szerző művének átdolgozása, feldolgozása vagy fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.

Akkor J. K. Rowling és a fordító, Tóth Tamás Boldizsár munkáját egyaránt illeti szerzői jogi védelem a Harry Potter remek magyar fordításai kapcsán?Igen. Ha a külföldi irodalmi mű magyar nyelvű fordítása a fordítói tevékenység színvonala folytán egyéni, eredeti jel-leggel bír, a magyar nyelvű fordítás ez a szerzői műnek minősülő magyar nyelvű fordítás szerzői jogvédelemben ezáltal ez a szerzői műnek minősülő magyar nyel-vű fordítás szerzői jogvédelemben része-sül a külföldi mű újabb, ismételt magyar

13


nyelvű fordítása esetén is. A magyar for-dítás felhasználásához (pl. újra megjelen-tetéséhez) tehát mindkettőjük engedélyét kérni kell.

Mi a helyzet akkor, ha én, mint oktató egy szöveggyűjteményt akarok összeállí-tani a kurzusra több szerző tanulmányá-ból? Kit illet a szerzői jogi védelem?Szerzői jogi védelemben részesül a gyűj-temény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művekhez kapcsolódó önálló szerzői jogokat. A gyűj-

teménybe szánt művek felhasználásához engedélyt kell kérni az eredeti alkotóktól.

Lépjünk eggyel tovább: felhasználás. Mit jelent a szerzői mű felhasználása? A mű felhasználásának minősül különö-sen:

a többszörözés •

a terjesztés • a nyilvános előadás • a nyilvánossághoz közvetítés su-• gárzással vagy másként a sugárzott műnek az eredetihez képest más szer-vezet közbeiktatásával a nyilvános-sághoz történő továbbközvetítése az átdolgozás, a kiállítás.

A felhasználásról szerződést köt a szer-ző és a felhasználó, írott művek esetében általában egy könyvkiadó. Mit tartalmaz egy szerző-kiadó között kötött szerződés?A szerző engedélyt ad művének a fel-használására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizetni. Így működik egy „átlagos” kiadói szerződés is: a szerző köteles a művet a kiadó rendelkezésére bocsátani, a kiadó pedig jogosult azt kiad-ni, valamint forgalomba hozni, és köteles a szerzőnek díjat fizetni. Ezen felül meg-határozzák hány évre és milyen formá-tumú kiadásra vonatkozik a felhasználás, kézirat formai és tartalmi követelményeit stb.: a szerződés tartalmát a felek szaba-don állapítják meg.

Hallottam olyanról, hogy szabad fel-használás – jól hangzik. Mit jelent? Az előbbiekben már láttuk, mi minősül felhasználásnak. A szabad felhasználás kö-rében a felhasználás díjtalan, és ahhoz a szerző engedélye nem szükséges. Ez csak a nyilvánosságra hozott művek esetében igaz, és a jog számos további követel-ményt szab (pl. feleljen meg a tisztesség a tisztesség követelményének, indokolatla-nul ne károsítsa a szerző jogos érdekeit.) A törvény taxatív, azaz nem példálózó, hanem kizárólagos felsorolást ad ezekről az esetekről.

Úgy tudom, az idézés is szabad felhasz-nálás.Ez így van, egy mű részletét az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjede-lemben és az eredetihez híven a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megne-

Fotó

: Ágg

Kár

oly

14


vezésével bárki idézheti. Csak el ne fe-lejtkezzünk a forrásmegjelölésről, hiszen ehhez a szerzőnek joga van.

Felhasználhatok-e szabadon egy más-valaki által készített fotót, illusztrációt a saját munkámhoz? Kioszthatok-e hallga-tóimnak a szemináriumon egy másvalaki által írt tanulmányt feldolgozás céljából?A kulcsszó a cél, hiszen itt már olyan mértékű felhasználásról van szó, amely meghaladja az idézés kereteit. A szabály azt mondja, hogy iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megneve-zésével a cél által indokolt terjedelemben a mű átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Ez vonatkozik nyilvánosságra hozott iro-dalmi vagy zenei műre, film részletére képzőművészeti alkotás képére, valamint fotóművészeti alkotásra is.

Oktatóként szeretnék a kurzusom igé-nyeinek megfelelően átdolgozni egy ta-nulmányt, és azt kiosztani a hallgatóknak – ugye nem kell ehhez minden esetben a kiadó vagy a szerző után rohangásznom?A művek iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozhatók. Ne felejtsük azonban el, hogy az átdolgozott mű felhasználásához ez jelenti a többszö-rösítést is, nem? az eredeti mű szerzőjé-nek engedélye is szükséges.

Azt olvastam a törvényben, hogy a mű-vek másolása is lehet szabad felhasználás.Itt érkeztünk el egy igen kényes ponthoz. A magáncélú másolás a szabad felhasz-nálás legelterjedtebb formája. A törvény vonatkozó rendelkezése az ott megjelölt kivételektől eltekintve bármilyen nyil-vánosságra hozott műnél megengedi a magáncélú másolat készítését.

Remek. Akkor nézzük a magáncélú má-solás szabályait!A törvény szerint természetes személy magáncélra a műről másolatot készíthet,

ha az jövedelemszerzés vagy jövedelem-fokozás célját közvetve sem szolgálja. E szabad felhasználási eset kedvezmé-nyezettje kizárólag természetes személy lehet, vagyis jogi személy vagy jogi sze-mélyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet nem, illetve csak a törvényben szűk körben meghatározott feltételek mellett.

Mikor billen át a mérleg, és számít a könyvek másolása szabadból tiltott tevé-kenységnek?Az egyik lényeges pont, hogy még köz-vetve sem irányulhat jövedelemszerzésre vagy jövedelemfokozásra a másolás. Bün-tetőjogi szankciót von például maga után, ha valaki otthonában engedély nélkül készít forgalomba hozatalra szánt máso-latokat. Szintén fontos tudni, hogy teljes könyv, továbbá a folyóirat vagy a napilap egésze magáncélra is csak kézírással vagy írógéppel másolható.

És ha nem papírra, hanem más adat-hordozóra készítek másolatot a könyvről (például beszkennelem)? A törvény a nyomtatott sajtó és egyéb művek egészének digitális formában történő magáncélú másolását (pl. szken-nelés) is kiveszi a szabad felhasználás köréből. A műrészekről számítógéppel vagy elektronikus adathordozóra történő magáncélú másolatkészítés csak abban az esetben minősül szabad felhasználásnak, ha azt a felhasználó saját maga készíti el. Nem minősül szabad fel-

15


használásnak (függetlenül attól, hogy magáncélra történik-e), ha a műről más személlyel készíttetnek ilyen másolatot.

Végül is mit és hogyan szabad másolni?Az előzőleg megismert feltételekkel to-vábbra is szabad felhasználásnak minősül egy könyv részeinek fénymásolása, digi-tális rögzítése vagy egész könyv, napilap vagy folyóirat írógéppel, kézírással törté-nő másolása. Saját magának bárki készít-het fénymásolatokat az oldalakból, de pénzért senki sem csinálhat másnak!

Szóval magáncélra másolhatok, nem? Például egy külföldi könyvet valamelyik könyvtárban. Nem adom el, csak nekem kell, hogy meglegyen, mert nincs pénzem megvenni.Ne felejtsük el, hogy teljes könyvet még magáncélra sem szabad másolni.

Nem azért fizetik a fénymásoló szalonok a reprográfiai jogdíjat, hogy ezt megte-hessük?A reprográfiai jogdíj a papíron vagy más hasonló hordozón történő, egyébként sza-bad felhasználásnak minősülő magáncélú másolásra tekintettel kivetett jogdíj. Ez az összeg tehát a jogszerű, de a szerzőnek mégis hátrányos magáncélú másolásért kompenzálja a szerzői jogok jogosultjait, semmiképpen sem enyhíti az illegális másolás következtében keletkezett káro-kat.

Ki fizeti ezt a díjat kinek?A díjat a reprográfiára szolgáló készülék gyártójának, külföldön gyártott készülék

esetében pedig a jog-

szabály szerint vám fizetésére kötelezett személynek kell megfizetnie, de a jogdíj megfizetéséért az adott készülék összes belföldi forgalmazója is egyetemlegesen felel. Ezen felül a reprográfiára szolgáló készüléket ellenérték fejében üzemelte-tő is köteles díjat fizetni. Mindkét díjat egy közös jogkezelő szervezetnek kell befizetni (ez a MASZRE, a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Repro-gráfiai Egyesülete), a díjak felosztásáról ez a szervezet gondoskodik. A díj mértéke je-lenleg legfeljebb a reprográfiára szolgáló készülék gyártói kibocsátási árának 2%-a, illetve külföldön gyártott készülék eseté-ben pedig legfeljebb a jogszabály szerinti vám alapjának 2%-a.

Térjünk vissza a másolás gyakorlati kérdéseihez. Könyvtár készíthet papír-alapú vagy digitális másolatot egy adott könyvről, mondjuk egy gyakran keresett tankönyvről vagy egy beszerezhetetlen antikvár kiadványról?Nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyv-tár, iskolai oktatás célját szolgáló intéz-mény, muzeális intézmény, levéltár, valamint a közgyűjteménynek minősülő kép-, illetve hangarchívum a műről má-solatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja.

Hallottam olyat, hogy egy tankönyvből a szerző tudta nélkül kollégája néhány fejezetet megadott kötelező irodalomként, de úgy, hogy a fejezeteket lefénymásolta, és a hallgatók a kari fénymásolóban ön-költséges áron juthattak hozzá. Mi ennek a helyzetnek a szerzői jogi megítélése?Nem teheti meg az oktató, ő sem fény-másolhat a könyvből a szerzői jogosult engedélye nélkül.

Megilleti-e a szerzői jog a netes publi-cisztikákat vagy a blogbejegyzéseket?A szerzői jogi törvény nem tesz különbsé-get aszerint, hogy nyomtatott vagy online

16


felületen jelenik-e meg az adott mű.A netes anyagoknál gyakran találkozom

a creative commons kifejezéssel, ez azt jelenti, hogy ezek az anyagok szabadon felhasználhatók?Majdnem. A Creative Commons egy on-line tartalmakra vonatkozó újfajta licenc, ami megengedőbb a klasszikus szerzői jognál: szabadon másolhatók, terjeszthe-tők a művek, ha az eredeti szerző fel van tüntetve. Az eredeti alkotó azonban más feltételeket is megszabhat (pl. kereske-delmi célra nem használható, nem vál-toztatható), az engedély mértéke az adott mű oldalán található logóból kiderül. Arra is van lehetőség, hogy a szerző minden jogáról lemondjon, ezt a „public domain” logó jelzi.

Szerzői jogot sértek-e azzal, ha a jobb jegyzetelhetőség érdekében diktafonon rögzítem az egyetemi előadást? A törvény külön kiemeli az alkotá-sok közül, hogy szerzői jogvédelem alá esik a nyilvánosan tartott be-széd. Az előadás az oktató műve, az esetleges kép- vagy hanghordozóra történő rögzítés, még ha magáncél-ra is történik, nem tekinthető e mű szabad felhasználásának, minden-képpen tanácsos engedélyt kérni az előadótól.

A csoportban be szoktuk oszta-ni, melyik tárgyból ki teszi közzé a legépelt előadásjegyzetet egy online jegyzetportálon. Ezzel követünk el szerzői jogsértést? A szerző kizárólagos joga, hogy a művét átdolgozza, illetve, hogy erre másnak engedélyt adjon. Átdolgozásnak számít a mű (jelen esetben az előadás) minden olyan megváltoztatása, amelynek eredményeképpen az eredeti műből szár-mazó más mű (legépelt jegyzet) jön létre. Az átdolgozás akkor élvez szerzői jogi védelmet, ha az új műnek egyéni, eredeti

jellege van, ennek vizsgálata során tartal-mi és formai elemek egyaránt számíta-nak. Az eredeti mű szerzőjét az átdolgozá-son mindenképpen fel kell tüntetni.

Alapesetben tehát be kell szerezni az ok-tató engedélyét.A törvény enged egy kivételt: a mű iskolai célra iskolai oktatás keretében a szabad felhasználás szabályai szerint átdolgozha-tó. Figyelembe kell venni azonban a sza-bad felhasználással szemben állított, az előbbiekben már részletezett követelmé-nyeket – különösen azt, hogy e felhasz-nálás kereteit nem lehet kiterjesztően értelmezni és nem szabad indokolatlanul károsítani a szerző jogos érdekeit. Pél-dául szigorúan tilos saját név alatt kiadni, fel kell tüntetni azt, hogy kinek és mikor tartott előadása és pénzért semmiképpen sem szabad árulni az ilyen jegyzeteket.

Nézzünk egy másik gyakori példát: ki-

jegyzetelek egy tankönyvet, és azt teszem fel a netre. Ennek mi a jogi megítélése?Az előző kérdésre adott választ tudom megismételni.

Tegyük fel, hogy bekövetkezik a szerzői jogsértés. Milyen szankcióra számíthat a jogsértő?

17


A polgári és a büntetőjog egyaránt védi a szerzőt.

Mit jelent a gyakorlatban a polgári jogi jogérvényesítés?Jogainak megsértése esetén a szerző a jogsértővel szemben számos polgári jogi igényt támaszthat. Követelheti például a jogsértés megtörténtének bírósági meg-állapítását, a jogsértés vagy az azzal köz-vetlenül fenyegető cselekmények abba-hagyását, a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését, de kár-térítést is.

És a büntetőjogi út?Noha a szerzői jogi jogsértések elleni fellépés elsődleges eszköze a polgári jogi út, a büntetőjogi fellépés lehetősége sem elhanyagolható. Nézzük a vonatkozó tényállást (Btk. 329/A.):

„(1) Aki másnak a szerzői jogról szóló tör-vény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérde-kű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogi törvény szerint a magán-célú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve re-prográfiai díj megfizetését elmulasztja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését

a) jelentős vagyoni hátrányt okoz-va,

b) üzletszerűen követik el.

(4) A büntetés a) öt évig terjedő szabadságvesz-

tés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok meg-sértését különösen nagy vagyo-ni hátrányt,

b) két évtől nyolc évig terjedő sza-badságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését különösen jelentős va-gyoni hátrányt okozva követik el.”

Kivel szemben alkalmazhatók ezek a követelmények? A „mezei” másoló is bün-tethető vagy csak a fénymásoló szalonok alkalmazottjai, akik megrendelésre elké-szítik a másolatokat?A jogkövetkezmények azzal szemben al-kalmazhatók, aki a jogsértést okozta, vagy annak bekövetkeztében közrehatott.

Az a fénymásoló szalon vagy a könyvtár is felelősségre vonható, ahol az illegális másolást nem akadályozták meg?Ha a fénymásoló cég vagy a könyvtár munkatársa észleli, hogy üzletükben va-laki náluk lemásol egy egész könyvet, kö-telezettségük, hogy ezt megakadályozzák. Tehát ha észlelik a jogsértést, de nem tesz-nek semmit, akkor legalább eshetőleges szándékkal ők maguk is (bűnsegédként) a bűncselekmén elkövetőjévé válnak.

Némelyik fénymásoló szalonban egész könyveket lehet lefénymásolva megvásá-rolni…Ez több szempontból is illegális: egész könyvek még magáncélra sem fénymá-solhatók, az engedély nélküli fénymásolás nem lehet legális, ha jövedelemszerzés vagy –fokozás a célja, ráadásul a szabad másolást a törvény természetes szemé-lyeknek engedi, jogi személyeknek csak igen szűk körben, és ebbe a fénymásoló szalonok nem tartoznak bele.

(Készült a pécsi HerKe ügyvédi iroda Http://www.HerKe.Hu szaKértői anyaga alapján)

18


Ízelítő a tesztmásolások tapasztalataibólmásolás helye

másolt könyv címe, ára

má-solás pél-dány-száma

máso-lással oko-zott kár (ft)

Kiadó tesztmásoló megjegy-zései

Budapest, III.

Ember István (szerk.): Nép-egészségügyi orvostan, 10 100 Ft×2

2 20 200 Dialóg Campus Kiadó

Nagy az üzlethelyiség, van 5-6 gépük, nyomtató- és fénymásolókellékekkel foglalkoznak. Nagyon vi-gyáztak a könyvre. Külön felhívtak csak azért, mert észrevették, hogy máso-lás közben törik a könyv gerince, és megkérdezték, hogy így is folytassák-e.

Budapest, VII.

A mitológiától a Beatlesig, 3 680 Ft Új magyar bün-tetőeljárás, 7 980 Ft Patyi-Varga: Általános köz-igazgatási jog, 4 680 Ft Középkori és újkori jogtu-domány, 4 360 Ft


Kisvállalkozó. Nem szíve-sen csinálta meg, mert na-gyon sok volt a könyv, de (gondolom) szüksége volt a pénzre.

Budapest, IX.

Szabály szerint nem vál-lalhat könyvet, és nagyon drága is lenne (több mint 40 Ft/o.), de önkiszolgáló-ban másolható.

Budapest, IX.

Új magyar bün-tetőeljárás, 7 980 Ft×3


Területre kicsi másoló, de van kb. 6-8 gép beállítva. Voltak még más könyvek is másolásra, azért tudták csak péntekre (12-e) meg-csinálni. Már kaptak bün-tetést korábban.

19


másolás helye





Budapest, IX.

Patyi-Varga: Általános köz-igazgatási jog, 4 680 Ft×2 Középkori és újkori jogtu-domány, 4 360 Ft×2 Gyurgyák J.: A zsidókérdés Magyarorszá-gon, 4 200 Ft×2

6 26 480 Dialóg Campus Kiadó Osiris Kiadói Kft.

Papír-írószer-nyomtat-vány bolt, egy gép van csak. Viszont profi az em-ber. Gyűjteménye van a másolt könyvekből, így ha másnak kell valami ezek közül, akkor legközelebb már „raktárról” meglesz.

Budapest, XI.

A mitológiától a Beatlesig, 3 680 Ft×2 Új magyar bün-tetőeljárás, 7 980 Ft×2


Rutinosan vették fel a megrendelőlapra a köny-veket másolásra. Több kupac könyv volt lerakva, már készen és másolásra várva. Kedvelt hely lehet, olcsó, gyors és közel van az egyetemhez.

Budapest, XI.

Történeti egészségtan, 5 980 Ft×6


Megrendelőlapot kellett kitölteni: példányszám, el-helyezés, spirál, stb. Kb. 6-8 gép van. Profi másolósza-lon és nagyon olcsó. Nem okozott gondot a könyvek másolása. Én csak négy példányt kértem, de aján-lották, hogy a mennyiségi kedvezmény miatt ha öt példányt kérek, az keveseb-be kerül összesen, mint a négy. Ráadásul a hatodikat ingyen kapom.

20


másolás helye





Pécs Ember István (szerk.): Környezetegész-ségtan, 5 980 Ft×4


A kötetből 4 db példányt másoltak, vagyis egyér-telműen tudniuk kellett, hogy ez illegális tevékeny-ség, és még spirálozták is kérés nélkül

Sopron A mitológiától a Beatlesig, 3 680 Ft×6


A kötetből 6 db példányt másoltak, vagyis egyér-telműen tudniuk kellett, hogy ez illegális tevékeny-ség. Papír-írószer bolt, de nem okozott gondot a könyvmásolás.

Miskolc Gyurgyák: A zsidókérdés Magyarorszá-gon, 4 200 Ft×2 Patyi-Varga: Általános közig. jog, 4 680 Ft×2 Szabó Miklós: Kommunikáció általában és a jogban

6 Dialóg Campus Kiadó Osiris Kiadó Kft.

Bíbor Kiadó

Az egyetem oldalában nemrégen nyílt magán másoló.

Debrecen Katona-Recs-ki-Szabó: A számítástudo-mány alapjai, 2 900 Ft×2 Cerbe: A gáztechnika alapjai, 8 590 Ft×2


Amilyen kicsi a helyiség, olyan forgalmas. Több „könyv” is várt átvételre.

21


másolás helye





Győr Ember I.: Környezetegész-ségtan, 5 980Ft×4


Az egyetem közelében ta-lálható kis másoló. Rekord olcsó (5 Ft/o. könyvből is!), sok munkája van.

Győr Cerbe: A gáztechnika alapjai, 8 590 Ft×3


Alapvetően számítástech-nikai és irodaszer-üzletnek tűnt, de kiderült, hogy van néhány könyvük beszken-nelve is.

Pécs Patyi-Varga: Általános köz-igazgatási jog, 4 680 Ft/×5


A kötetből 5 db példányt másoltak, vagyis egyértel-műen tudniuk kellett, hogy ez illegális tevékenység.

Debrecen A mitológiától a Beatlesig, 3 680 Ft ×2 Fenyvesi-Her-ke-Trummel: Új magyar bün-tetőeljárás, 7 980 Ft×2


Az egyetem mellett végig-menő úton található, ruti-nos másolónak tűnt.

Debrecen Ember I.: Népegészség-ügyi orvostan, 10 100 Ft×2


Az egyetem mellett vé-gigmenő úton található, kifejezetten hallgatóbarát fénymásoló. (Gondolom a rutin miatt az egyik pél-dányt bespirálozták vélet-lenül.)

Budapest, VIII.

A pszichológia örök témái, 3 500 Ft/×2

A számítástudo-mány alapja, 2 900 Ft/×2

Gyurgyák: A zsidókérdés Magyarországon, 4 200 Ft×2

6 21 200 Typotex Kiadó Osiris Kiadó Kft.

Megrendelőlapot kellett kitölteni: példányszám, elhelyezés, spirál, stb. 6-8 gép van. Profi másolósza-lon és nagyon olcsó. Nem okozott gondot a könyvek másolása, csak arról akart meggyőzni, hogy ha én másolom akkor olcsóbb lesz, de ahogy én láttam inkább csak lusta volt meg-csinálni a három könyvet.

22


1

Fellépés Fellépés a kalózmásolás ellena kalózmásolás ellen

Herke Ügyvédi Iroda7626-Pécs, Király u. 79.

(72) 230-468

Dr. Herke CsongorTel.: +36 20 9875647

Mail: [email protected]

Dr. Szabó Gábor4

A bűncselekmény elemeiA bűncselekmény elemei A bűncselekmény jogi tárgya a szellemi

alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok: az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotások szerzőjének a művén fennálló vagyoni jogok sérthetetlensége

A bűncselekmény elkövetési magatartása valamennyi, a szerzőt megillető szerzői jogok, elsősorban a vagyoni jogok megsértése.

A szerzői vagy szomszédos jogok megsértése vagyoni haszonszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva valósítható meg.

2

A fellépés újszerűségeA fellépés újszerűsége

5

A próbavásárlásA próbavásárlás

3

Két fő elvKét fő elv

1. A diákokkal szembeni fellépés helyett a fénymásolókkal szembeni fellépés

2. A jogsértőkkel szemben elsősorban a büntetőjog és csak ahhoz kapcsolódóan, kiegészítő jelleggel a polgári jog eszközeivel való fellépés →

nagyobb elrettentő hatás nem zárja ki a polgári utat 6

A felderítés nehézségeiA felderítés nehézségei Mindenki tisztában van a kalózmásolások

létével A bűnüldöző hatóságok tehetetlenek →

felesleges ismeretlen tettes ellen feljelentést tenni

Próbavásárlás útján lehet bizonyítékokat beszerezni → csak bizonyos feltételek mellett lehet

Jogi prezentáció kiadóknak (2009. nov. 3. Herke Ügyvédi Iroda)

23


7

A próbavásárlásnál figyelembe A próbavásárlásnál figyelembe veendő szempontokveendő szempontok

• A hatóságok is végeztek próbavásárlásokat → ezek felhasználása aggálytalan (BH 1998:324)

• A próbavásárló felbujtó → ki kell zárni a büntethetőségét

• Mind a kiadónak (felhasználónak), mind a szerzőnek írásban előzetesen hozzá kell járulnia a próbavásárláshoz (de a másoláshoz nem!)

• A próbavásárlásnak meg kell haladnia a szabálysértési értékhatárt

• Két tanú jelenlétében kell átvenni a példányokat (esetleg technikai rögzítés mellett)

10

A közvetítői eljárásA közvetítői eljárás

• Hivatalból, vagy a terhelt, a védő, illetőleg a sértett indítványára.

• Az ügyész – a terhelt és a sértett meghallgatása (szükség esetén pártfogói vélemény beszerzése) után – legfeljebb hat hónapra a nyomozást felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja.

• A közvetítői eljárást az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be kell fejezni → jelentés + a megállapodásról szóló okirat készül.

8

Eljárás a próbavásárlás utánEljárás a próbavásárlás utánAz Ügyvédi Iroda levelet intéz a jogsértőhöz:

• Felkínáljuk a lehetőséget számára, hogy hateljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt

nyilatkozatában elismeri a jogsértés tényét megtéríti az általa okozott kárt nyilatkozik arról, hogy a jövőben tartózkodik a

további jogsértésektől, cselekményének további következményei nem lesznek • Tájékoztatás arról, hogy ha kiderül, hogy

ismételten jogsértést követett el, minden előzetes felhívás vagy figyelmeztetés nélkül büntető feljelentést teszünk 11

A közvetítői eljárás során A közvetítői eljárás során készült megállapodáskészült megállapodás

•A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt

a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama alatt vagy a vádemelés elhalasztása tartamának lejártáig egy összegben,

illetőleg meghatározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg

vagy más módon nyújt jóvátételt. •A közvetítő a sértett és terhelt között létrejött megállapodásról közokiratot állít ki, amelyet a sértett, a törvényes képviselő és a terhelt is aláír.•A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás ellenére bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárás keretében is lehet a kárt érvényesíteni.

9

A büntetőjogi fellépésA büntetőjogi fellépés

• Az együttműködésre illetőleg kártérítésre nem hajlandó jogsértők, valamint az ismételt jogsértéseket elkövetők ügyében a folyamat büntető feljelentéssel folytatódik

• Az egész büntetőeljárásban ellátja az Ügyvédi Iroda a sértetti képviseletet

• A nyomozást követően: közvetítői eljárás lehetősége (kártérítés + egyéb jóvátétel)

• Ha az ügyész nem emel vádat: pótmagánvádat emelünk

• A büntetőjogi felelősségre vonás esetén a terhelt magánvagyonával is felel

• A büntetőeljárásban az elkövetés eszköze elkobozható12

A polgári jogi igény A polgári jogi igény érvényesítése a büntetőperbenérvényesítése a büntetőperben

•Négy feltétele ven:a bűncselekményből származóa sértettet szembenia terhelt által okozottvagyoni kár

•Nem vagyoni kár tehát itt nem érvényesíthető → ehhez külön polgári pert kell indítani

24


13

A kártérítés érvényesítése a A kártérítés érvényesítése a polgári eljárásbanpolgári eljárásban

16

A kártérítés feltételeiA kártérítés feltételei

•Felróhatóság•Jogellenes magatartás•A jogellenes magatartás és a vagyoni kár közötti okozati összefüggés

Az okozati összefüggés vizsgálatára a büntetőeljárást követően nincs szükség a polgári peres eljárásban, mert a büntető ítéletben a bíróság pontosan meghatározta, hogy

milyen jogsértés történt + a károkozónak nincsen lehetősége a károkozás jogellenessége alóli kimentésre

→ csak a kárt (annak mértékét) kell vizsgálni

14

A bűncselekmény és a polgári A bűncselekmény és a polgári per összefüggéseiper összefüggései

•A bűncselekménnyel okozott kár a károkozóval szemben érvényesíthető külön polgári eljárásban is (szukcesszív igényérvényesítés). •A bűnösítő ítélet birtokában nincs már szükség a jogsértés megtörténtének ismételt bírósági megállapítására + arra sem, hogy a bíróság utasítsa a jogsértőt a jogsértés abbahagyására vagy tiltsa el a további jogsértéstől.•Az ismételt jogsértést megvalósító visszaeső elkövetőnek büntetőjogi többlethátránnyal is szembesülnie kell.

17

A kár elemeiA kár elemei

Vagyoni kár Nem vagyoni kár

tényleges kár

elmaradt vagyoni előny

költségek

15

A polgári per céljaA polgári per célja

•A polgári bíróság kötelezi a jogsértőt arra, hogy nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt.•Szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot kell biztosítsani.•A kártérítés érvényesítése áll a polgári peres eljárás középpontjában.

18

A vagyoni kárA vagyoni kár

1. Tényleges kár: a dologban, illetve a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés.

2. Elmaradt vagyoni előny: pl. jövedelemveszteség, elmaradt jogdíjak.

3. A vagyoni hátrány csökkentéséhez, illetőleg kiküszöböléséhez szükséges költségek: a perköltségen kívül felmerült indokolt költségek.

25


19

A nem vagyoni kártérítésA nem vagyoni kártérítés

•Alapja: nem a károkozás, hanem a személyhez fűződő jogsértés.•A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogokat sértő bűncselekmények elkövetése feltétlenül megteremti a nemvagyoni kártérítés jogalapját. •Mértéke a jogsértés súlyához igazodik, amelyről a bíróság mérlegeléssel dönt

• a jogsértő magatartás módja, • annak hatása, • az eredmény, továbbá • a felróhatóság súlya és • az érintett esetleges közrehatása alapján

22

KamatKamat

•A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes•A vagyoni és a nemvagyoni kár után egyaránt jár

20

A kártérítés módjaA kártérítés módja

•Eredeti állapot ehlyreállítása → ez itt nyilvánvalóan nem lehet•Pénzben: egyösszegű vagy járadék•Természetben: itt ez sem állhat fenn

23

ElévülésElévülés

•Amíg a büntetőeljárás zajlik, nem évül el a kártérítési követelés. •Öt évnél rövidebb idő alatt semmiképpen nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűncselekménnyel okozták. •A bűncselekménnyel okozott kár esetén azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

21

A kártérítés mértékeA kártérítés mértéke

•Teljes kártérítés elve: a kártérítés célja, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozza, mintha a kár be sem következett volna •A kár mértéke a szabad bizonyítás elvén működő polgári bíróság előtt számlával, tanúkkal illetve okiratokkal egyaránt bizonyítható, gyakran igazságügyi szakértő igénybevétele a célravezető. •Általános kártérítés: ha a kár mértéke – akár csak részben – pontosan nem számítható ki, nem állapítható meg vagy nem bizonyítható, akkor a bíróság a per összes körülményeinek mérlegelésével olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezhet, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas

24

Köszönjük a figyelmet!Köszönjük a figyelmet!

26


A szerzői jogok megsértése elleni büntető- és polgári jogi fellépés

részlet a HerKe ügyvédi iroda tervezet a KönyvKiadóKat érintő szerzői jogsértéseK elleni egységes fellépésre cíMű szaKMai anyagából

1. büntetőjogi fellépés a szerzői jogoK megsértőivel szemben

Noha elvileg a szerzői jogi jogsértések elleni fellépés elsődleges eszköze a polgári jogi út, elsőként a büntetőjogi fellépés lehetőségét vizsgáljuk. Ennek oka az, hogy a büntető útnak nagyobb az elrettentő hatása, másrészt ha nem is kerül sor magára a büntetőeljárásra, az azzal való fenyegetettség is megnyitja az utat a polgári jogi lépésekhez.

A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését szabályozó Btk. 329/A. §-a szerint „(1) Aki másnak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcso-lódó jogát haszonszerzés végett, vagy vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel bünte-tendő.(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogi törvény szerint a magáncélú má-solásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértéséta) jelentős vagyoni hátrányt okozva,b) üzletszerűenkövetik el.(4) A büntetésa) öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok meg-sértését különösen nagy vagyoni hátrányt,b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsoló-dó jogok megsértését különösen jelentős vagyoni hátránytokozva követik el.”

A Kommentár szerint a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének a tény-állását legutóbb a 2007. évi XXVII. törvény módosította 2007. június 1-jei hatállyal. A módosítás célja többek között az volt, hogy egyértelműen tűnjön ki a jogalkalmazók számára a korábbihoz képest változatlan jogalkotói szándék, miszerint valamennyi szerzői és kapcsolódó jogi vagyo-ni jogi jogosultság megsértése (vagyis a kizárólagos jogok és a díjigények megsértése egyaránt) büntetendő e tényállás alapján, feltéve, hogy valamennyi egyéb tényállási elem megvalósul.

A vádhatóság korábbi értelmezése szerint a tényállás azonban továbbra sem alkalmas arra, hogy valamennyi, az Szjtv-ben meghatározott díjigénnyel kapcsolatos jogsértés elleni fellépés alapjául szolgáljon. Erre tekintettel ismételten módosították a tényállást, és most

27


már kifejezetten úgy rendelkezik a Btk., hogy az engedélyezési jog nélkül fennálló bármely díjigény megsértését a szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jog megsértésének kell tekinteni.

A bűncselekmény jogi tárgya a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok, neveze-tesen az irodalmi, tudományos vagy művészeti alkotások szerzőjének a művén, az előadó művésznek az előadó művészi teljesítményén, a hangfelvétel előállítójának a hangfelvé-telén, a rádió vagy televízió szervezetnek a műsorán, illetőleg film vagy adatbázis előál-lítójának a teljesítményén fennálló vagyoni jogok sérthetetlensége. A bűncselekmény el-követési magatartása valamennyi, az előzőekben felsorolt szerzőt megillető szerzői jogok elsősorban a vagyoni jogok megsértése. A szerzői vagy szomszédos jogok megsértése két fordulattal vagyoni haszonszerzés végett vagy vagyoni hátrányt okozva valósítható meg. Csak akkor tényállásszerű a jogsértés, ha vagyoni kihatásai vannak.

A törvényhozó egy tényálláson belül célzatot és eredményt is értékel, mégpediga) a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jog haszonszerzés végett történő megsértését,b) a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jog vagyoni hátrányt okozó megsértését.

Az első fordulat célzatos, az elkövető haszonszerzés végett cselekszik, magatartása csak szándékos lehet, mégpedig kizárólag egyenes szándék. A második fordulat eredményt fo-galmaz meg vagyoni hátrány formájában, amely a jogsértő magatartással okozati össze-függésben következik be.

A törvényi tényállás elkövetési magatartásának első fordulatánál nem szükséges, hogy az elkövető bármilyen haszonra szert tegyen, a bűncselekmény már az ennek érdekében való cselekvéssel befejezett. A második fordulatnál a bűncselekmény befejezettségéhez szükséges a tényleges vagyoni hátrány bekövetkezése is.

A jogsértések esetén megindítható büntetőeljárás három fő szakaszra tagolható:a) nyomozási szak;b) a közbenső eljárás ésc) a bírósági eljárás.

ad a) A nyomozási szak két fő részre osztható. Az első rész az ún. felderítés, amikor az ismeretlen tettessel szemben indított eljárás során a terhelt személyének a kiderítése a fő cél. A második szakasz pedig a vizsgálat, amelynek során a nyomozó hatóság összegyűjti a bizonyítékokat, ennek érdekében akár kényszerintézkedéseket is alkalmaz.

Esetünkben a legnehezebb kérdés a bűncselekmények (és azok elkövetőinek) felderítése. Az ugyanis senki számára nem kétséges (még az ügyészség sem vitatja), hogy a könyvek má-solása sok helyütt, nagyüzemi módszerekkel történik. Az már nagyobb gondot okoz, hogy a másolatok tényleges előállítóit felderítsék. Különös gondot okoz az, hogy az esetleges le-leplezés esetén sem kerülhet sor az összes másolás bizonyítására, vagy legalábbis az igencsak nehéz lenne. Éppen ezért álláspontunk szerint a büntetőeljárással kapcsolatos rendelkezések közül az első és legnehezebb kérdés az, hogy sor kerüljön-e ismeretlen tettessel szembeni fel-jelentés benyújtására, avagy inkább maga a kiadó (általa megbízott személy) „próbavásárlás” körében igyekezzen az elsődleges felderítést elvégezni. Az ügyészség tájékoztatása szerint az ilyen „próbavásárlásoknak” elvileg jogi akadálya nincs, noha nyilvánvaló, hogy a próbavásár-ló a másolat megrendelésével felbujtóként a bűncselekmény elkövetőjévé válik. Az ügyész-ség azonban részben diszkrecionális jogkörén belül a társadalomra veszélyesség hiánya miatt meg szokta szüntetni a nyomozást a próbavásárlóval szemben. Ugyanakkor ez az ügyészség

28


mérlegelésén múlik, ezért jobb megoldásnak tűnik, ha mind a kiadó (felhasználó), mind a szerző írásban előzetesen hozzájárul a próbavásárláshoz, ebben az esetben ugyanis tényállási elem hiányában a próbavásárló nem követ el bűncselekményt. Ennek a hozzájárulásnak a szövegezéséből azonban ki kell derülnie annak, hogy magához a másoláshoz nem járul hozzá a kiadó és a szerző, ezáltal a másolást végző elkövet bűncselekményt.

ad b) A közbenső eljárást a Be. a nyomozati illetőleg a bírósági szak szabályai között helyezi el. Jellegét tekintve azonban már nem nyomozás, de még nem is bírósági eljárás. Szintén két részre osztható: az első a vádemelés, amelynek során a nyomozó hatóság vád-emelési javaslata alapján az ügyészség dönt arról, hogy álláspontja szerint elegendő bizo-nyíték gyűlt-e össze a bírósági szakhoz. Ezt követően kerül sor a tárgyalás előkészítésére, amelynek során a bírósági tárgyalást később lefolytató bíróság dönt a vád alá helyezésről, azaz arról, hogy a terhelttel szemben lesz-e bírósági tárgyalás. Ha igen, akkor a bíróság a tárgyalás előkészítése során elvégzi annak adminisztratív előkészítését (tárgyalás kitűzése, idézések, értesítések stb.).

A közbenső eljárással kapcsolatban két fontos kérdést kell kiemelni:b/1) a pótmagánvád ésb/2) a közvetítői eljárás szabályait. Ha ugyanis az ügyész nem látja elegendőnek a bizonyítékokat és nem emel vádat, még mindig fennáll a lehetősége annak, hogy a sértett (kiadó, szerző) képviselje a vádat a bíró-ság előtt. Ugyanakkor a szerzői jogsértések jelentős részénél lehetőség van arra, hogy a sér-tett és a terhelt a közvetítői eljárás keretében kiegyezzen egymással, ami azért lehet fontos a számunkra, mert ebben az esetben jelentős összegű kártérítésre, sőt, egyéb jóvátételre is sor kerülhet, ami némiképp kompenzálhatja a kiadó és a szerző kárát.

ad b/1) A pótmagánvádas eljárás feltételeit az alábbiakban foglalhatjuk össze:

A sértett léphet fel pótma-

gánvádlóként

1. Természetes személy pótma-gánvádló halála esetén helyébe har-minc napon belül egyenesági rokona, házastársa, élettársa vagy törvényes kép-viselője léphet.

2. Nem természetes személy pótmagán-vádló megszűnése esetén helyébe – a jogutódlás bekövet-kezésétől számított harminc napon belül – a jogutódja léphet.

Eljárási akadály áll fenn:

1. Az ügyész vagy a nyomozó hatóság határozata alapján:

feljelentés elutasítása•nyomozás megszüntetése•

2. Az ügyész határozata alapján:vádemelés részbeni mellőzése•vádelejtés•az ügyész a nyomozás eredménye-•ként közvádra üldözendő bűncselek-ményt nem állapított meg, ezért nem emelt vádataz ügyész a vád képviseletét – magán-•vádas eljárásban elrendelt nyomozás eredményeként – nem vette át,az ügyész a vádat azért ejtette el, mert •megítélése szerint a bűncselekmény nem közvádra üldözendő

Kötelező ügyvédi

képviselet:

Kivéve, ha a természe-tes személy pótmagán-vádló jogi

szakvizsgá-val rendel-

kezik.

Negatív feltételek:

Nincs helye a pót-magánvádlóként

történő fellépésnek,ha a büntethető-•séget gyermekkor vagy kóros elme-állapot zárja ki, il-letőleg az elkövető halála esetén; ha több bűncse-•lekmény esetén az ügy, amelyben a vádat elejtették, nem különíthe-tő elegyes különeljárá-•sokban (pl. fiatal-korúak elleni)

29


Ha az ügyész (felettes ügyész) a sértettnek a feljelentést elutasító vagy a nyomozást megszüntető határozat elleni panaszát elutasította, és pótmagánvádnak van helye, továb-bá, ha az ügyész a vádemelést részben mellőzte, a sértett a panaszt elutasító határozat köz-lésétől számított hatvan napon belül pótmagánvádlóként léphet fel. A panasz elutasítását követően a sértettnek lehetőséget kell adni, hogy az ellene elkövetett bűncselekményre vo-natkozó iratokat az ügyészség hivatalos helyiségében megismerhesse. Ha a sértett pótma-gánvádlóként kíván fellépni, jogi képviselője útján az ügyben addig eljárt elsőfokú ügyész-ségnél vádindítványt nyújt be. A vádindítványt az ügyészség az iratokkal együtt továbbítja az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz.

A bíróság a vádindítványt elutasítja, haa pótmagánvádló a vádindítványt a panaszt elutasító határozat közlésétől számí-•tott hatvan nap után nyújtotta be,

a pótmagánvádlónak nincs jogi képviselője, és a pótmagánvádló nem rendelkezik •jogi szakvizsgával,

a vádindítványt nem az arra jogosult nyújtotta be,•

a vád nem törvényes, vagy a vádindítvány nem tartalmazza a törvény által előírt •kötelező alaki kellékeket.

Ha a bíróság a vádindítványt nem utasította el, gondoskodik arról, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak és indokolt esetben kényszerintézkedést is elrendelhet.

A pótmagánvádló a bírósági eljárásban (néhány kivétellel) az ügyész jogait gyakorolja, ide-értve a vádlott személyi szabadságának elvonásával vagy korlátozásával járó kényszerin-tézkedés elrendelésének indítványozását is. A tárgyaláson a pótmagánvádló képviselőjé-nek és a védőnek a részvétele kötelező. Ha a pótmagánvádló ügyvédi képviseletről azért nem tud gondoskodni, mert a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az ügyvédi mun-kadíjat előreláthatóan nem tudja megfizetni és ezt a külön jogszabályban meghatározott módon igazolta, kérelmére a bíróság személyes költségmentességet engedélyezhet. Ebben az esetben pártfogó ügyvédet rendelnek ki számára. A másolatok kérésekor egy alkalom-mal illetékfeljegyzési jog illeti meg, és a kirendelt képviselő díját és igazolt készkiadását az állam előlegezi.

Amennyiben a vád elejtése esetén pótmagánvádnak van helye, a bíróság tizenöt napon belül kézbesíti a sértettnek az ügyész vádelejtést tartalmazó nyilatkozatát, aki 60 napon belül pótmagánvádlóként léphet fel. A vádelejtést követően a sértettnek lehetőséget kell adni, hogy az ellene elkövetett bűncselekményre vonatkozó iratokat a bíróság hivatalos helyiségében megismerhesse (a zártan kezelt iratokat azonban nem ismerheti meg). Ha az eljárás több bűncselekmény miatt folyik és az ügyész a vádat ezek valamelyikében ejti el, a pótmagánvádló akkor léphet fel, ha az az ügy, amelyben a vádat elejtették, elkülöníthető (ilyenkor az ügyet el kell különíteni).

A pótmagánvádló a vádat nem terjesztheti ki. A perbeszédet – ha a pótmagánvád kép-viseletére maga a pótmagánvádló nem jogosult – a pótmagánvádló képviselője tartja. Az

30


elsőfokú bíróság ügydöntő határozata ellen a pótmagánvádló a vádlott javára nem felleb-bezhet. Ha a fellebbezés bejelentésekor a vádat a pótmagánvádló képviseli, az elsőfokú bí-róság az iratokat közvetlenül terjeszti fel a másodfokú bírósághoz.

A terhelt terhére a pótmagánvádló csak a felmentett vádlott bűnösségének megállapítása érdekében terjeszthet elő perújítási indítványt. A pótmagánvádló a perújítási indítványt közvetlenül a döntésre jogosult bíróságnál terjeszti elő. Felülvizsgálati indítvány benyúj-tására a pótmagánvádló felmentés vagy az eljárás megszüntetése esetén is jogosult. A pót-magánvádas eljárásban hozott határozat ellen más által benyújtott felülvizsgálati indít-ványt a pótmagánvádlónak is meg kell küldeni. A jogegységi tanács határozatát közölni kell a pótmagánvádlóval is.

ad b/2) A közvetítői (közismert elnevezéssel mediációs) eljárás az Indokolás szerint cél-szerűségi, eljárás gyorsítási szempontokat és a sértett jogainak fokozottabb figyelembe vé-telét, valamint a nemzetközi, elsősorban Uniós követelmények érvényesülését szolgálja.

Az EU-s dokumentumok közül ki kell emelni az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R (99) 19. számú, a tagállamok számára a büntető ügyekben alkalmazott mediáció tárgyá-ban elfogadott ajánlását és az Európai Unó Tanácsának a sértett büntetőeljárásbeli jogállá-sáról szóló 2001/220/IB számú kerethatározatát.

A közvetítői eljárás a büntetőeljárással párhuzamosan folyó eljárás. Elrendelésének fel-tételeit, valamint az eredményes eljárás jogkövetkezményeit a Be. teremti meg, részletes szabályairól azonban a mediációs törvény rendelkezik (ld. 2006. évi CXXIII. törvény).

A közvetítői eljárás feltételeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

Pozitív feltételek(Be. 221/A. §)

Negatív feltételek(Btk. 36. § (3) bek.)

1. Három bűncselekmény-csoport (személy elleni, közlekedési, vagyon elleni) valamelyike esetén.2. Ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban bün-tetendő bűncselekmény miatt folyik az eljárás.3. A tevékeny megbánás miatt (Btk. 36. §) az eljárás megszüntetésének vagy a büntetés korlátlan enyhí-tésének lehet helye.4. A gyanúsított a nyomozás során beismerő vallo-mást tett.5. A gyanúsított vállalja, és képes is a sértett kárát megtéríteni vagy a bűncselekmény káros következ-ményeit más módon a sértettnek jóvátenni.6. A gyanúsított és a sértett is indítványozza a me-diációt vagy önkéntesen hozzájárult a közvetítői eljárás lefolytatásához.7. A bírósági eljárás lefolytatása mellőzhető, vagy megalapozottan feltehető, hogy a bíróság a tevé-keny megbánást a büntetés kiszabása során érté-kelni fogja a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel.

A terhelt1. többszörös vagy különös vissza-eső;2. a bűncselekményt bűnszerve-zetben követte el;3. bűncselekménye halált okozott;4. a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesz-tésének próbaideje alatt vagy a szándékos bűncselekmény el-követése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasz-tásának tartama alatt követte el.

31


A közvetítői eljárásra utalásra hivatalból, vagy a gyanúsított, a védő, illetőleg a sértett indítványára kerülhet sor. Ilyenkor az ügyész – a gyanúsított és a sértett meghallgatása (szükség esetén pártfogói vélemény beszerzése) után – legfeljebb hat hónapra az eljárást felfüggeszti és az ügyet közvetítői eljárásra utalja. Ez ellen a felfüggesztő határozat ellen nincs helye jogorvoslatnak. A határozatot közölni kell a sértettel, a feljelentővel és a ma-gánindítvány előterjesztőjével, valamint a közvetítői eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei (fővárosi) igazságügyi hivatallal.

A közvetítői eljárás során tett vallomások a büntetőügyben nem használhatók fel bizo-nyítékként. A közvetítői eljárást a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő foly-tatja le a mediációs törvényben meghatározott eljárási rend szerint.

A közvetítői eljárást a büntető ügyben eljáró ügyész (bíróság) székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatnál közvetítői tevékenység végzésére bejelentkezett ügyvédek névjegyzékén szereplő ügyvéd (közvetítő) folytatja le.

A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a kü-lön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények szerint közreműködjön a meg-állapodás létrehozásában. A közvetítő jogosult és köteles mindazokat az adatokat meg-ismerni, amelyek a feladatának ellátásához szükségesek (ezek tekintetében titoktartási kötelezettsége van). Az ügyész a közvetítői eljárásra utalásról szóló határozat (a bíróság az eljárást felfüggesztő végzés) kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja az iratokat. A közvetítőre lényegében a hatóság tagjaira vonatkozó kizárási okok érvénye-sek azzal, hogy a hatóság tagja (annak hozzátartozója) sem lehet közvetítő. Kizárási ok ese-tén az új közvetítő kijelöléséről a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője dönt.

A közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavon-hatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk. Mindketten jogi képviselőt hatalmazhatnak meg (a büntető ügyben adott meghatalmazás és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is).

A sértett és a terhelt indítványozhatja, hogy az általa megnevezett (legfeljebb két-két) személy a közvetítői megbeszélésen jelen lehessen, és érdekében felszólalhasson. A köz-vetítő az indítvány teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a megnevezett személy je-lenléte a közvetítői eljárás céljával ellentétes. Emellett, ha a közvetítői eljárásra utalt ügy körülményei indokolják, a közvetítő bevonhat a közvetítői eljárásba olyan személyt, aki a megállapodás létrejöttét a szakértelmével elősegítheti.

A közvetítő az ügyészi (bírói) határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz történt érkezésétől számított nyolc napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés időpontját. A közvetítői megbeszélést rendszerint a pártfogó felügyelői szolgálat hivatali helyiségé-ben kell megtartani. Az első közvetítői megbeszélésre történő idézésben a sértettet és a terheltet röviden tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről.

A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői megbeszéléstől számí-tott három hónapon belül be lehessen fejezni, és a jelentés, továbbá a megállapodásról szóló okirat a büntetőeljárás felfüggesztése határidejének letelte előtt megérkezzen az ügyészhez, illetve a bíró-sághoz. Ha a sértett vagy a terhelt a kitűzött közvetítői megbeszélésen ismételten nem jelenik meg, és ezt a szokásos módon nem menti ki, úgy kell tekinteni, mint aki a hozzájárulását visszavonta.

32


A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértettet és a terheltet a szükséges részletes-séggel meghallgatja. A közvetítő a sértettet és a terheltet egymás jelenlétében is, és egymás távollétében is meghallgathatja. A sértett és a terhelt az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja.

A sértettnek (ha a törvényes képviselet kötelező, a törvényes képviselőnek is; nem ter-mészetes személy sértett esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek) és a ter-heltnek a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük. A jogi képviselő távolmaradása a közvetítői megbeszélés megtartásának nem akadálya, de a sértett, illetve a terhelt kérelmére a megbeszélést más időpontra kell kitűz-ni.

A közvetítői megbeszélésről a közvetítő feljegyzést készít. A feljegyzésben röviden is-mertetni kell az eljárás menetét akként, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek telje-sítése, valamint az eljárási szabályok megtartása nyomon követhető legyen.

A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy a bűncselekmény káros következmé-nyeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy

a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama •alatt vagy a vádemelés elhalasztása tartamának lejártáig egy összegben, illetőleg megha-tározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg vagy más módon nyújt jóvátételt,

az eljárás költségeit ki viseli.•A közvetítő a sértett és terhelt között létrejött megállapodásról okiratot állít ki, amelyet

a sértett, a törvényes képviselő és a terhelt is aláír. A közvetítő az okiratot a sértettnek, a terheltnek, és a jelen lévő képviselőjüknek átadja, ha a képviselő nincs jelen, részére az ok-iratot kézbesíti. A megállapodásról kiállított okirat közokirat.

A közvetítői eljárásban keletkezett iratok abban a büntetőeljárásban, amelyben a köz-vetítői eljárásra sor került, bizonyítékként nem használhatók fel, kivéve a közvetítés ered-ményeként létrejött megállapodást tartalmazó okiratot és a közvetítő jelentését.

A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a büntetőeljáráson kívül a bűncselekményből származó igényét bírósági, választottbírósá-gi vagy egyéb eljárás keretében érvényesítse.

A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikora megállapodás alapján a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek meg-•

térítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette,a terhelt a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését meg-•

kezdte,a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befeje-•

zését,a sértett vagy a terhelt a hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását a hozzájárulás •

visszavonásának kell tekinteni,a terhelt nyilatkozatából vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy •

nem tesz beismerő vallomást, nem akarja jóvátenni a sértett kárát vagy nem járul hozzá a közvetítői eljáráshoz.,

az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.•A közvetítői eljárás befejezését követő tizenöt napon belül a közvetítő a közvetítői eljá-

33


rásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt megküld az ügyésznek (bíróságnak), valamint a sértettnek, a terheltnek és képviselőiknek.

A közvetítői eljárásnak háromféle eredménye és ez alapján négyféle következménye lehet:

A közvetítői eljárás eredménye és következményei

Ha nem történt

megegyezés (sikertelen mediáció):

Ha a terheltnek és a sértettnek sikerült meg-egyezésre jutnia és a terhelt az okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselek-mény káros következményeit egyéb módon

jóvátette:

Ha a terhelt a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte,

de a büntethetősége nem szűnt meg:

az ügyész a nyomozás folytatását rendeli el

három évnél nem súlyosabban bün-

tetendő bűncselek-ménynél: az ügyész a nyomozást meg-

szünteti

öt évnél nem súlyo-sabban büntetendő bűncselekménynél:

az ügyész vádat emel (ilyenkor a büntetés

korlátlan enyhítésének lehet helye)

az ügyész a három évet meg nem haladó szabad-ságvesztéssel büntetendő

bűncselekmény miatt a vádemelést egy évtől két évig terjedő időre elha-

laszthatja

Elvileg a Be. a mediációval kapcsolatosan mindvégig gyanúsítottról szól, de a 266. § (3) bek. c) pontja kifejezetten lehetővé teszi a bíróság számára a tárgyalás előkészítése során az el-járás felfüggesztését, ha közvetítői eljárásnak lehet helye. Sőt, a 287. § (1) bekezdése alapján akár a tárgyalás is elnapolható!

A visszaélés megelőzése végett (különösen az eljárás elhúzásának veszélyére tekintet-tel) a közvetítői eljárásra utalásnak a büntetőeljárás alatt csak egy alkalommal van helye.

ad c) A bírósági eljárás szükségszerű része az elsőfokú eljárás. Az angolszász országok-ban történetileg a keresztkérdezéses tárgyalás alakult ki és quasi dualista tárgyalási mo-dellről beszélhetünk (hiszen az esküdtszék dönt a ténykérdésben – bűnösség –, a bíró pedig a jogkérdésben – szankció). Hazánkban – más kontinentális rendszerű országokhoz hason-lóan – a prezidenciális tárgyalásvezetés jellemző (a tanács elnöke végzi a kihallgatásokat és csak kiegészítő kérdések tehetők fel), a tárgyalási rendszer pedig monista (ugyanaz a tanács dönt a bűnösség és a szankció kérdésében), bár a Be. 295. §-a lehetővé teszi, hogy a tanút – az erre vonatkozó indítvány elfogadása esetén – közvetlenül a vád és a védelem kérdezze ki. Az elsőfokú eljárást követően (a fellebbezésre jogosultak nyilatkozatától függően) kerülhet sor a másod- illetőleg harmadfokú eljárásra. Mind az első-, mind a másod-, mind a harmad-fokú eljárásra különleges szabályok vonatkozhatnak a külön eljárások során. Ezek egy része jelentős gyorsítást, egyszerűsítést szolgál (bíróság elé állítás, tárgyalás mellőzéses és tár-gyalásról lemondásos eljárás, magánvádas eljárás), más részük a terheltnek az átlagostól jelentősen eltérő életviszonyai miatt indokolt (fiatalkorúak elleni eljárás, katonai büntető-eljárás), avagy az eljárás jelentős elhúzódását előzik meg (terhelt távollétében való eljárás)

34


Speciális feltételek fennforgása esetén, szintén egyes jogosultak kérelmére a rendkívüli perorvoslatok feloldhatják a jogerőt. A rendkívüli perorvoslatok közül a perújítás elsősor-ban ténybeli, a felülvizsgálat, a törvényességi jogorvoslat és a jogegységi eljárás jogi hibák orvoslására szolgál.

A szerzői jogsértések elleni fellépés szempontjából a bírósági szak a legkevésbé igényel elemzést, hiszen ha megtörtént a felderítés és az ügyészség vádat emelt, akkor a sértett (kiadó, szerző) szerepe legfeljebb a bűncselekményből származó kár megtérítése iránti fel-lépésből – ún polgári jogi igény érvényesítése – áll (a pótmagánváddal és a közvetítői el-járással kapcsolatos, már érintett kérdéseken felül).

A tettes ugyanis a szerzői jogsértés során nemcsak bűncselekményt valósít meg, ha-nem anyagi kárt is okoz, amely miatt kártérítési felelőssége is van, általában a sértettel szemben. Ez a kár a károkozóval szemben érvényesíthető külön polgári eljárásban is (szuk-cesszív igényérvényesítés), de a kár megtérítésének gyorsítása érdekében lehetőség van a büntetőeljáráson belül a terhelttel szembeni igényérvényesítésre is (ún. adhéziós eljárás).

Azt a sértettet (halála után örökösét), aki a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvé-nyesít, magánfélnek nevezzük (54. §). A polgári jogi igényt

a Pp-ben meghatározott feltételek esetén az ügyész,• egyes adóbűncselekmények esetén az APEH•is érvényesítheti. A magánfél a sértett jogain felül egyéb jogokkal is rendelkezik (pl. önálló fellebbezési

jog a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezés ellen).

A polgári jogi igény büntetőeljáráson belüli érvényesítésének négy feltétele van:csak a bűncselekmény (a bíróság által elbírált szabálysértés) folytán keletkezett kár ér-•

vényesíthető;nemvagyoni kár nem érvényesíthető, csak vagyoni kár (azon belül is általában csak a •

tényleges kár);csak a sértettet megillető és•csak a terhelttel szembeni kár érvényesítésére kerülhet sor.•A polgári jogi igény érvényesítésének fenti négy feltétele együttes (konjunktív) jellegű,

tehát bármelyik hiánya esetén egyéb törvényes (polgári) útra kell utasítani a büntető bíró-ságnak a kártérítési igényt.

Az eljárásra a Be. szabályai irányadók. Ha a Be. nem tartalmaz rendelkezést adott kérdésről, akkor a Pp. szabályai szerint kell eljárni (de ezek nem lehetnek a büntetőeljárás feladatával és jellegével ellentétesek, így nem kerülhet sor egyezségre, beszámításra, viszonkeresetre, előzetes végrehajthatóvá nyilvánításra, a polgári jogi igény másodfokú kiterjesztésére illet-ve összegének a másodfokú eljárásban való felemelésére stb.).

Magánfél képviselőjének munkadíjára a 26/2003. (VII. 1.) IM-BM-PM együttes rendelet vo-natkozik. Eszerint a magánfél, a magánvádló és a pótmagánvádló képviselőjének igazolt készkiadása felett munkadíjként a bíróság a „pernyertes” meghatalmazott védőre vonat-kozó rendelkezéseknek megfelelő összegű díjat állapít meg:

a nyomozati cselekményeken, ügyészségi eljárási cselekményeken való részvételért ♦óránként 3000 Ft munkadíjat,

35


a bírósági tárgyaláson való megjelenésért megkezdett óránként 4000 Ft, de megtartott ♦tárgyalásonként legalább 10 000 Ft munkadíjat.

Különösen bonyolult ügyben a bíróság a képviselő kérelmére az összegeket 20%-kal megemelheti. Ha az eljárási cselekmény megtartására nem került sor, a képviselőt a mun-kadíj 50%-a illeti meg. Ha az ügyben több képviselő járt el, csak egy képviselő munkadíját és készkiadását kell megtéríteni. A képviselő díjának és költségének a sértett által megelőlege-zett és számlával vagy egyéb bizonylattal igazolt részét a sértett részére kell megtéríteni.

Ha a képviselő nem hivatásszerűen foglalkozik jogi képviselettel vagy sértettek képvi-seletével, díjra nem, csak az eljárási cselekményen való megjelenése idejére járó keresetki-esés és készkiadásainak a megtérítésére tarthat igényt.

A polgári jogi igénnyel kapcsolatosan érdemi és nem érdemi döntések hozhatók:

Nem érdemi döntés

Érdemi döntésHelyt ad Elutasít

a bíróság az igény ér-vényesítését egyéb

törvényes útra (polgári bíróság elé) utasítja → ez ellen nincs helye felleb-

bezésnek

a bíróság megítéli a kártérí-tést a sértettnek → csak egyes

ügydöntő határozatokban:bűnösítő ítéletben• ha a felmentő ítéletben a •terhelt szabálysértési fele-lősségét megállapították tárgyalás mellőzéses vég-•zésben

a bíróság érdemben határoz arról, hogy az adott kártéríté-si igény nem illeti meg a sér-

tettet → bármilyen ügydöntő határozatban

A polgári jogi igényt érdemben elbíráló (annak helyt adó, illetve azt elutasító) rendelkezés minden esetben ítélt dolgot teremt, és a polgári perben történő ismételt előterjesztése a keresetlevélnek idézés kibocsátása nélküli elutasítását vonja maga után. Eljárást megszüntető végzés (267. § (2) bek. és 332. § (4) bek.) és felmentő ítélet (335. § (1) bek.) esetén tehát a polgári jogi igényt nem lehet megítélni (ez utóbbi alól csak a táblázatban is említett szabálysértés megállapítása jelent kivételt), valamint nem lehet a polgári jogi igényt elbírálni a mentességet élvező személy elleni eljárásban sem (554. § (3) bek.). Ilyen-kor a Be. szerint az igény érvényesítését polgári útra kell utasítani.

2. a szellemi alKotáshoz fűződő jogoK polgári jogi védelme

A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, a szellemi alkotások a törvény védelme alatt állnak. A védelmet a Polgári Törvénykönyv mellett az alkotások meghatározott fajtáira vonatkozó, valamint egyes rokon tevékenységekre vonatkozó, a szerzői, az iparjogvédelmi (a szabadal-mi, a védjegy-, eredetmegjelölés-, származásjelzés- és mintaoltalom), és a hangfelvételek előállítóit védő jogszabályok határozzák meg. A törvény védi azokat a szellemi alkotásokat is, amelyekről a külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak.

36


A hatályos jogi szabályozás lényege a szellemi alkotások általános védelmének megálla-pításán alapul, ugyanakkor a törvény nem definiálja a szellemi alkotás fogalmát és taxatíve nem is sorolja fel összes fajtáját, így az alkotások körét nem zárja le.

A szellemi alkotások általános jogvédelme kettős irányú: egyrészt védett az alkotási folyamat. Az alkotási folyamat védelmét az Alkotmány •is kimondja a 70/G. §-ában.másrészt védett maga a mű is. A művek védelme a különböző jogszabályokban fog-•lalt rendelkezések útján valósul meg.

A személyhez fűződő jogok és a szellemi alkotások joga egymást kiegészítve, olykor egy-mást helyettesítve gondoskodik a jogalanyok védelméről. A jogaiban sértett fél választhat, hogy a jogvédelem melyik eszközével él, a külön jogszabályok biztosította jogokat érvénye-síti-e, vagy a Ptk. 84. §-ban megjelölt lehetőségeket részesíti-e előnyben.

A külön jogszabályok megsértése nem minden esetben jelenti egyben a személyhez fű-ződő jogok sérelmét. Más esetben viszont, ha az alkotás nem éri el a külön jogszabály adta védelmet (például nem részesül szabadalmi oltalomban vagy szerzői jogi védelemben), az általános szabályok szerint mégis védelem igényelhető.

A törvény az általános védelem kimondása mellett utal az egyéb jogszabályokra és egyes szellemi alkotásokat külön is megemlít. Ennek alapján a védelem szabályozása az alábbiak szerint alakul:

1. Az általános védelem meghatározása [Ptk. 86. § (1) bekezdés; Alkotmány 70/G. §].

2. Külön jogszabályokban szabályozott a védelme:

a szerzői jognak [a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény];•a találmányoknak (1995. évi XXXIII. törvény);•a formatervezési mintáknak (2001. évi XLVIII. törvény); A formatervezési oltalom tárgya •az adott termék egészének vagy részének megjelenése, amelyet magának a terméknek, illetve a díszítésének a külső jellegzetességei – különösen a rajzolat, a körvonalak, a szí-nek, az alak, a felület, illetve a felhasznált anyagok jellegzetességei – eredményeznek.

A törvény alkalmazása során termék alatt bármely ipari vagy kézműipari árucik-ken kívül érteni kell – egyebek mellett – a csomagolást, a kikészítést, a grafikai jelzéseket és a nyomdai betűformákat, valamint azokat a részeket is, amelyeket valamely összetett termékben való összeállításra szántak. A számítógépi program azonban nem tekinthető terméknek.

a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának (1991. évi XXXIX. törvény);•a használati mintáknak (1991. évi XXXVIII. törvény).•a védjegyeknek és a földrajzi árujelzőknek (1997. évi XI. törvény); Az árunak (szol-•gáltatásnak) más árutól (szolgáltatástól) való megkülönböztetésre alkalmas grafikai megjelölése (betű, szám, szín, alakzat stb.) védelemben részesül.

37


egyes, a tisztességtelen piaci magatartással összefüggésben szabályozott esetekben •(pl. 1996. évi LVII. törvény 4. §).

3. Külön jogszabályban nem szabályozott, de társadalmilag széles körben felhasználható és közkinccsé nem vált szellemi alkotások védelme a Ptk. 86. § (3) bekezdése alapján. A Ptk. kiterjeszti a védelmet egyéb nem nevesített szellemi alkotásokra is.

A Ptk. 87. §-a kimondja, hogy akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik – a kü-lön jogszabályban meghatározott védelmen kívül – a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja.

A külön jogszabályok hatálya alá nem tartozó szellemi alkotásokat és a személyek va-gyoni értékű gazdasági, műszaki, szervezési ismereteit és tapasztalatait érintő védelem körében a jogosult azt is követelheti, hogy az eredményeit elsajátító vagy felhasználó sze-mély részeltesse őt az elért vagyoni eredményben.

A védelem tartalmával kapcsolatosan az alábbiakat kell kiemelnünk:

1. Külön jogszabályok határozzák meg egyes szellemi alkotások védelmét. E védelem azon-ban csak a jogszabályokban megjelölt alkotót illeti, és csak a jogszabályban megjelölt vé-delmet jelenti.

2. Többletvédelemnek minősül mindazon szabály, amelyet a törvény a személyhez fűződő jogok körében, valamint a Ptk. 86. § (1) bekezdésében, (3) bekezdésében és (4) bekezdésében határoz meg. A szabadalom szintjét el nem érő megoldás megvalósítója is léphet fel igé-nyekkel a Ptk. 86. § (1) bekezdése alapján.

3. Az előbbieken túl a Ptk. 86. § (3)-(4) bekezdésében szabályozott védelem kiterjed a va-gyoni igényekre is. Ez azt jelenti, hogy maga a törvény rendelkezik a nevesítetlen szellemi alkotásokra, illetve a know-howra vonatkozó vagyoni igényekről. E szellemi alkotások nem vagyoni védelme az általános személyiségvédelmi szabályok szerint történik.

A védelem tartalmát tekintve, jogilag szabályozottak az alábbi viszonyok:

1. Az alkotás szabadsága (Alkotmány 70/G. §).

2. Az alkotói minőség elismerése.Az alkotói minőség feltüntetésével kapcsolatos jog személyhez kötött. A feltalálói jog

elismerését is személyesen lehet érvényesíteni.A szerzőség elismerésével kapcsolatban pozitív magatartás nem követelhető, csak ha

erre a jogszabály külön lehetőséget ad. A védelem azt jelenti, hogy jogsértésnek minősül, ha valakinek alkotói minőségét tagadják, vagy kétségbe vonják.

3. Az alkotó nevének feltüntetésére irányuló igény.

38


4. Az a jog, hogy a nyilvánosságra hozatal és a felhasználás kérdésében az alkotó dönthes-sen kizárólag.

A szerzői jog szempontjából nyilvánosnak minősül az olyan előadás, amely a családias-ság, vagy háziasság körén túlmegy (például a vendéglátóiparban a vendégek részére ren-delkezésre álló helyiségben elhelyezett rádión, magnón, TV-n keresztül zene sugárzása).

5. A mű megváltoztathatatlanságához fűződő jog

6. Az anyagi érdekek védelme egyes esetekben.

A szellemi alkotások díjazásáról általában a külön jogszabályok is rendelkeznek. A Leg-felsőbb Bíróság több eseti döntésben kimondta, hogy a Ptk. 86. § (3) bekezdésében szabá-lyozott szellemi alkotások felhasználásából származó gazdasági eredményből részesedés követelhető.

A szellemi alkotáshoz fűződő jogok megsértése esetén számtalan eljárási lehetőség áll rendelkezésre.

A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A személyhez fűződő jogok védelmére vonatkozó szabályokat a jogi személyekre is alkalmazni kell, kivéve ha a védelem – jellegénél fogva – csak a magánsze-mélyeket illetheti meg.

A jogosult a személyiségi jogainak sértetlenségét mindenkivel szemben követelheti, a védelem érdekében a Ptk. által felkínált valamennyi jogi eszköz igénybe vehető.

A személyiségi jog fogalomkörébe tartozó bármely jogosítvány sérelmét eredményező magatartás jogellenes.

A személyiségi jogsérelemből származó igényt – meghatározott törvényi kivételektől eltekintve – csak maga a jogosult érvényesíthet, annak azonban nincs akadálya, hogy kép-viselő útján járjon el.

A Ptk. 87. §-a kimondja, hogy akinek szellemi alkotáshoz fűződő jogát megsértik – a kü-lön jogszabályban (ld. Szjtv.) meghatározott védelmen kívül – a személyhez fűződő jogok megsértése esetén irányadó polgári jogi igényeket támaszthatja.

Akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a követ-kező polgári jogi igényeket támaszthatja:

követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;a) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;b) követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elég-c) tételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak;követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot hely-d) reállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg jogsértő mivoltától megfosztását;kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint.e)

Az objektív személyiségvédelmi eszközöket az a)-d) pontok tartalmazzák. Ezek igény-bevételére akkor van lehetőség, ha megállapítható a személyiségi jogsérelem valamint az,

39


hogy e sérelem és a jogsértő magatartás között okozati összefüggés áll fenn. Annak azon-ban nincs jelentősége, hogy az a személy, aki jogellenes magatartást tanúsított, felróhatóan járt-e el, mint ahogy közömbös a jó vagy rosszhiszeműsége is.

A jogkövetkezmények azzal szemben alkalmazhatók, aki a jogsértést okozta, vagy an-nak bekövetkeztében közrehatott.

Az objektív jogkövetkezmények érvényesülésére irányuló igény nem évül el. Az idő-múlás tényét azonban a jogsérelem orvoslására szolgáló intézkedések meghatározásakor értékelni kell.

ad a) A jogsértés bírósági megállapítása azon túl, hogy minden esetben feltétele a sze-mélyiségi jogsértés miatt tehető intézkedések alkalmazásának, egyben jogvédelmi eszköz-ként is szolgál.

A megállapítást a bírósági ítélet rendelkező részének kell tartalmaznia. Abban pontosan meg kell határozni, hogy milyen jogsértés történt: azaz hogy milyen magatartás, mikor, hol és mi módon valósította azt meg.

Amennyiben a sérelem valaminek a közlésében állt, annak tartalmát is rögzíteni •kell. Hírnévrontás esetén tehát ki kell térni arra, hogy melyek a valótlan tények, il-letve a való tényeket hamis színben feltüntetők, továbbá (szükség szerint) meg kell jelölni a való tényeket isA jogsértő közlés rögzítésekor ügyelni kell ugyanakkor arra, hogy az ne okozzon •aránytalan ismételt sérelmet a védelmet igénylő számára.A személyiségi jog megsértésének megállapítására irányuló kereseti kérelem ter-•mészetesen nem azonos a Pp. 123. §-ában szabályozott megállapítási keresettel. Ilyenkor ugyanis a fél a személyhez fűződő jogaiból származó igényét érvényesíti, kérelme valósan marasztalásra irányul. A megállapítási kereset indításánál elvárt feltételek vizsgálatára tehát nem kerülhet sor.

ad b) A jogsértés abbahagyásának követelése és a jogsértő eltiltása a további jogsértés-től ugyancsak jelentős eszköze lehet a kialakult sérelmes helyzet felszámolásának, helyre-állításának.

Abbahagyásra akkor kötelezhető a jogsértő, ha a magatartásával előidézett követ-•kezmény a bírósági határozat meghozatalának időpontjában még fennáll.A jogsértő magatartástól való eltiltás olyankor indokolt és célszerű, ha alappal lehet •tartani a kifogásolt eljárás megismétlésétől.

ad c) Az elégtétel adása lényegében erkölcsi jóvátételt jelent. Nincs akadálya annak, hogy a jogsértés tényének megállapításán túl elégtétel adása iránt is keresettel éljen a jo-gában sértett fél.

Elégtétel adására szóban, írásban, a nyilvánosság előtt vagy annak kizárásával egyaránt sor kerülhet. A mód és a nyilvánosság körének meghatározásában azt kell szem előtt tarta-ni, hogy az mind teljesebben biztosítsa a jogsértő magatartásról tudomást szerzők előtt az elégtétel megismerését is.

Az elégtétel nyújtás tartalmáról a bíróságnak kell rendelkeznie, annak szövegét tehát az ítélet rendelkező részébe kell foglalni.

40


ad d) A jogosult követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetőleg a jogsértő mivoltától megfosztását.

Előfordul, hogy a jogsértés valamely tárgy (például egy könyv, hangfelvétel stb.) útján valósul meg és nincs mód a sérelmes helyzet megszüntetésével, illetve az eredeti állapot helyreállítása útján (például a tárgy jogosult részére történő átadásával, visszaadásával) a jogsértő helyzet felszámolására. Ilyenkor – ha ez lehetséges – a sérelmet hordozó tárgyat kell a jogsértő jellegétől megfosztani (egy könyv esetében a jogsértő rész eltávolításával), ha pedig erre nincs mód, magát a tárgyat kell megsemmisíteni.

ad e ) A kártérítés módozatai: 1. Vagyoni kártérítésre akkor van mód, ha a személyhez fűződő jogsérelem

vagyoni károsodáshoz vezetett, vagy•az amiatt előállott nem vagyoni kár vagyoni eszközökkel csökkenthető, esetleg ki-•küszöbölhető.

Azt, hogy a kártérítés feltételei fennállnak-e, a szerződésen kívül okozott károkra vonat-kozó rendelkezések szerint kell vizsgálni.

Az általános szabályok alapján a kártérítés tárgyi feltétele az, hogy valamely jogellenes magatartással okozati összefüggésben kár keletkezzék. A törvényi szabályozás értelmében azonban

jogellenes magatartásként csak azok vehetők figyelembe, amelyek személyhez fű-•ződő jogot sértenek. Nem sorolható tehát ide minden, a károkozás tilalmába ütköző tevékenység.jellemző, hogy az okozati összefüggés e magatartás és a vagyoni kár között általá-•ban csak közvetett módon mutatható ki.

A kártérítési igény megalapozottságához a jogsértő felróhatóságának megállapítása e körben is elengedhetetlen.

(A polgári jogi kártérítés érvényesítésének általános szabályait részletesebben ld. lenn.)

2. A Ptk. 1977. évi módosításával bevezetett nem vagyoni kár megítélésének feltételei jelen-tősen változtak az évek során. Jelenleg e jogintézmény a fentieken túl, a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősség körében, kizárólag a Ptk. 355. § (1) és (4) bekezdésében nyer szabályozást.

A szabályozás módjából következően a nem vagyoni kártérítés megállapításának felté-telei – az értelemszerű eltérések mellett – több tekintetben azonosak a vagyoni kártérítés-sel. Így

elengedhetetlen a magatartás és a kár közötti oksági kapcsolat,•az általános vagy különös kártérítési normák elvárásait kielégítő felróhatóság léte •is, szükséges, hogy a kárt okozó magatartás valamely személyhez fűződő jog megsér-•téséből származzék. A nem vagyoni kártérítés intézményénél ugyanis nincs vagyo-

41


ni kár. A jogellenesség alapja ennél fogva itt nem is a károkozás, hanem a személy-hez fűződő jogsértés [lásd a lenti AB határozat III. rész 4.2. pontját]. A jogellenesség tehát a Ptk. 75. § (1) bekezdéséből következik: nevezetesen abból, hogy a személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak, s azt mindenki köteles tiszteletben tartani.A személyiségi jog bármely tartalmú sérelme megalapozza a kárpótlást. A nem va-•gyoni kártérítés igénylése független attól is, hogy a személyhez fűződő jogsértés a tárgyára vagy az elkövetés módjára figyelemmel milyen súlyú sérülést eredménye-zett.A kártérítés általános feltételei közül a negyedik nélkülözhetetlen elem a kár be-•következte.

A hivatkozott Alkotmánybírósági Határozat megfogalmazásában a nem vagyoni kárté-rítés alkalmazásához objektív kritériumokat nem lehet felállítani. Ebben egyedül a bírósá-gok józanságának, személyes elkötelezettségének és mértéktartásának lehet meghatározó szerepe.

Ez az álláspont az ítélkezésben egy olyan gyakorlatnak adott teret, mely a személyhez fűződő jogsértés megállapítása esetén a nem vagyoni kárpótlás iránti kérelemnek minden további vizsgálódás nélkül helyt adott, mégpedig a jogsértés mérlegelésen alapuló súlyá-hoz igazodó mértékben, abból kiindulva, hogy a személyhez fűződő jogsértés feltétlenül immateriális károkozással jár.

A Legfelsőbb Bíróság által követett, helyesnek tartott, s elfogadott gyakorlat azonban ettől a szemlélettől eltér, megköveteli a nem vagyoni kár bekövetkeztének vizsgálatát, ami arra ad választ, hogy a felrótt magatartás eredményeként – adott esetben a külvilágban is észlelhető módon – csökkent-e a személy testi vagy lelki életminősége, illetve hátrányosan változott-e a jogi személy autonómiája, értékelése. Amennyiben igen, tehát a személyhez fűződő jog megsértése nyomán valamilyen pótolandó hiány keletkezett, úgy megállapít-ható a nem vagyoni kár, és megalapozott az e tárgyú igény.

A nem vagyoni kártérítés lényegében nem más, mint kárpótlás az elszenvedett sérele-mért. Mértéke ekként a jogsértés súlyához igazodik, melyről a bíróság mérlegeléssel dönt. Ennek során értékelni kell – egyebek mellett – a jogsértő magatartás módját, annak hatását, eredményét egyaránt, továbbá a felróhatóság súlyát, valamint az érintett esetleges közre-hatását is.

A kárpótlás – noha jogszabály nem zárja ki a természetbeni kárpótlás lehetőségét sem – a gyakorlatban valamilyen összegű pénzfizetést jelent. Erre általában egy összegben kerül sor. Nincs azonban akadálya annak sem – valamennyi körülmény számbavétele és mérle-gelése után – hogy azt időszakosan visszatérő teljesítéssel, tehát járadékként fizesse a jog-sértő.

Nem vagyoni kár megállapításakor kármegosztásra lehetőség nincs.A nem vagyoni kártérítésre a személyiségi jogában sértett jogosult. Jogutódja a jogelő-

döt ért sérelem miatt arra csak akkor tarthat igényt, ha a sérelmet szenvedett az e tárgyú kérelmét a bíróság előtt már előterjesztette.

Ha a kártérítés címén megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás sú-lyosságával, a bíróság a jogsértőre közérdekű célra fordítható bírságot is kiszabhat.

42


Meg kell említeni a büntetőeljárás eredménye alapján kezdeményezett polgári peres eljárás főbb jellemzőit is. Amennyiben az elsődlegesen kezdeményezett büntetőeljárásban jogerősen megállapítják a terhelt büntetőjogi felelősségét, a bűnösítő ítélet alapján, kár-térítés iránt kezdeményezett polgári peres eljárás a fentiekben vázoltakhoz képest egysze-rűbb és várhatóan lényegesen rövidebb ideig tart.

A bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránt indított polgári peres eljárásban is a polgári jogi kártérítés általános szabályai érvényesülnek, azonban az alábbi megkötések-kel.

A Polgári Törvénykönyv 339. §-a kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, kö-teles azt megtéríteni.

A polgári jogi kártérítési felelősségnek, mint a polgári jog által alkalmazott szankciónak a célja:

Egyfelől, hogy megbüntesse azt, aki a társadalom által károsnak ítélt cselekedetet •hajt végre. Ugyanakkor a kártérítési felelősség másik célja a fennálló vagyoni viszonyok védel-•me.

A kártérítés fő célja, hogy olyan helyzetet teremtsen, mintha a károkozó esemény be sem következett volna, ezért a kártérítés a kár nagyságához, nem pedig a károkozó szubjek-tív magatartásához igazodik.

A polgári jogi kártérítési felelősségnek négy alapvető feltétele van: a) jogellenesség,b) felróhatóság,c) kár,d) okozati összefüggés a kár és a felróható tevékenység (mulasztás) között.

A feltételek közül a jogellenesség, a kár, valamint az okozati összefüggés a kártérítési fe-lelősség szükségképpeni elemei. Ezzel szemben a felróhatóság csak rendszerinti elem.

Az igényérvényesítése ezen esetben a deliktuális felelősségen, azon belül is a bűncselek-ménnyel okozott kárért való felelősségen alapul.

ad a) A törvény vélelmezi a károkozó magatartás jogellenességét, azaz minden károko-zó magatartás jogellenes, hacsak más jogszabály az adott károkozást jogszerűnek nem mi-nősíti.

Mindez azzal a következménnyel jár, hogy a jogellenességet a károsultnak az eljárás so-rán nem kell bizonyítania. A károkozó mentheti ki magát a felelősség alól azzal, hogy bizo-nyítja, hogy az adott károkozás nem minősül jogellenesnek. Ennek bizonyítására azonban csak jogszabály kifejezett rendelkezése esetén van lehetőség.

A bűncselekménnyel okozott kár vonatkozásában jogerős bűnösítő ítélet birtokában a károkozónak nincsen lehetősége a károkozás jogellenessége alóli kimentésre, s ez a mozza-nat az, amely az eljárást lényegesen egyszerűsíti és lerövidíti.

ad c) A kár szintén szükséges eleme a kártérítési felelősség megállapításának. Ha tehát nincs kár, akkor kártérítési felelősségről sem beszélhetünk, függetlenül attól, hogy a kérdé-ses magatartás társadalmilag elítélendő vagy akár jogellenes volt-e.

43


Az ún. teljes kártérítési elve alapján a kártérítés mértéke a kár nagyságához igazodik. Ez alapján a polgári jog a következő elemeket tekinti a kár részének – s így ezek megtérítését írja elő:

a ténylegesen felmerült kár (damnum emergens),•az elmaradt haszon (lucrum cessans),•a kár elhárítása, enyhítése stb. körében esetlegesen felmerült költségek. •

ad d) A negyedik szükségszerű elem az okozatosság, amely szerint a jogellenes maga-tartás és a bekövetkezett kár között okozati összefüggésnek kell fönnállnia.

Okozati összefüggést akár aktív, vagyis tevőleges magatartás, akár passzív magatartás, vagyis mulasztás megalapozhat. Az okozatosság megállapításánál alapvetően két szem-pontot kell figyelembe venni:

a magatartás nélkül a kár nem következett volna be,•továbbá a károkozó magatartása kártérítési szankció alkalmazásával befolyásolha-•tó, és a reparációs cél megvalósítható.

ad b) A kimentés. A polgári jogi kártérítési felelősség általános – felróhatósági – alakzatá-ban a fenti három elem együttes megléte esetén sem feltétlenül van helye a kártérítési fele-lősség megállapításának. Mentesül ugyanis a felelősség alól az, aki bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, vagyis magatartása nem volt felróható.

Az elvárhatóság kérdésének elbírálásánál abból kell kiindulni, hogy mindenkinek úgy kell eljárnia, hogy a kár bekövetkezése megelőzhető legyen. Az elvárhatóság objektív foga-lom, a társadalmilag elvárható magatartást jelenti. A törvényben az általában kitétel azt je-lenti, hogy a törvény nem egyéni adottságok alapján írja elő a normát, hanem úgynevezett objektív zsinórmértéket alkalmaz. Az adott helyzetben kitétel pedig azt jelenti, hogy a tör-vény egyediesíti is a társadalmi mércét és azt vizsgálja, hogy az adott helyzetben a konkrét tényállás mellett mi tekintendő elvárhatónak.

Tekintettel arra azonban, hogy az igényérvényesítése ezen esetben a deliktuális felelős-ségen, azon belül is a bűncselekménnyel okozott kárért való felelősségen alapul, a bűncse-lekménnyel okozott kár vonatkozásában jogerős bűnösítő ítélet birtokában a károkozónak nincsen lehetősége a károkozás jogellenessége alóli kimentésre, s ez a mozzanat az, amely az eljárást lényegesen egyszerűsíti és lerövidíti.

Összefoglalva: a kártérítés sikerességéhez a károsultnak azt kell bizonyítania, hogy kára következett be, a kárt a károkozó tevése vagy mulasztása okozta, és a kár bekövetkezte és a károkozó magatartása között okozati összefüggés áll fenn.

Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg. A kár a károkozók között egyen-lő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani.

A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását, és a károkozókat közre-hatásuk arányában is marasztalhatja, ha

ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy•a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével •menthető ok nélkül késlekedett.

44


A bíróság azonban a fenti feltételek fennállása esetén sem köteles mellőzni az egyetem-legességet, csupán élhet ezzel a lehetőséggel, ha indokoltnak tartja.

Közös károkozás: ha a kár bekövetkezése több személy közrehatásának eredménye. Ön-magában az egyidejű elkövetés nem jelenti a közös károkozás szabályainak alkalmazását, ehhez ugyanis szükség van a károkozók bizonyos fokú közös szándékára is.

A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem le-hetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni.

A Ptk. 355. §-a állapítja meg azokat a módokat, amelyekkel a bekövetkezett károsodás kiküszöbölhető. A törvény a különböző kártérítési módok között sorrendet állapít meg, amelytől csak indokolt esetben lehetséges az eltérés. Kártérítés címén

elsődlegesen az eredeti állapot helyreállítását rendeli (ez nyilvánvalóan a jogellenes •másolások esetén nem képzelhető el), másodsorban a kár megtérítését. •

A kár megtérítésére kétféle módon kerülhet sor: pénzben való megtérítéssel,•vagy természetben való megtérítéssel. •

A pénzbeli kártérítés pedig lehet:egyösszegű, •vagy járadék formájában fizetett. •

A kártérítési módok kombinált alkalmazására is lehetőség van.A bíróságnak kell eldöntenie azt a kérdést, hogy milyen eszközzel érhető el a leginkább

az, hogy a károsult a károkozás előtti helyzetbe kerüljön. Ennek érdekében azt a kártérítési módot kell alkalmazni, amely a teljes jóvátétel elvének érvényesítését a legcsekélyebb sé-relemmel és a legeredményesebben biztosítja.

A kártérítés módjával kapcsolatban utalnunk kell arra is, hogy a kártérítés szolgáltatás formájában is nyújtható és nincs akadálya annak sem, hogy a felek megállapodással ren-dezzék a kártérítés módját.

A törvény az eredeti állapot helyreállításának elsődlegességéről rendelkezik. Egyéb kár-térítésnek tehát akkor van hely, ha az eredet állapotot nem lehet helyreállítani. Az eredeti állapot helyreállításának elsősorban olyan esetekben lehet helye, amikor az egyfelől fizi-kailag lehetséges, másfelől a károsodás viszonylag kis szakértelemmel és arányos költség-ráfordítással kijavítható.

A bíróság mellőzheti az eredeti állapot helyreállításának elrendelését, ha az ellen a káro-sult alapos okból tiltakozik, illetve abban az esetben is, ha az a károkozóra nézve aránytalan áldozattal járna.

Ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges, vagy a fent említett okok miatt nem célszerű, a bíróság a kár megtérítésére kötelezi a károkozót. A törvény a kár két fajtáját em-líti meg:

a vagyoni kár•és a nem vagyoni kár. •

45


A kárt pénzben kell megtéríteni, kivéve, ha a körülmények a kár természetben való meg-térítését indokolják. A kár természetben való megtérítése különösen akkor lehet indokolt, ha a kártérítés tárgyát a károkozó maga is termeli, vagy az egyébként a rendelkezésére áll.

Az eredeti állapot helyreállításának és a természetbeni kártérítésnek az elhatárolása problémákat vet fel a gyakorlatban. A bírói gyakorlat fő elvként követi, hogy az eredeti ál-lapot helyreállítását szűken, kifejezetten fizikai értelemben fogja fel, míg a természetbeni kártérítést helyettesíthető dolgokra vonatkoztatja. A természetbeni kártérítés tehát helyet-tesíthető dolgokra vonatkozik, ide tartozik például a dolog kicserélése, pótlása vagy javítá-sa, természetbeni tartás, ruházattal való ellátás stb.

Különösen akkor lehet indokolt a természetbeni kártérítés, ha a kártérítés tárgyát a kár-okozó maga is termeli vagy az egyébként a rendelkezésére áll. Abban az esetben azonban, ha a károkozónak szüksége van arra a tárgyra, amely a rendelkezésére áll, indokolatlan len-ne a természetbeni kártérítésre kötelezése, ilyen esetben a pénzbeli kártérítés megállapítá-sa a helyes megoldás.

A bíróság azonban természetbeni kártérítésként nem ítélhet meg olyan dolgot vagy szolgáltatást, amely más, mint amiben a kár keletkezett.

Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott érték-csökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell meg-téríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy ki-küszöböléséhez szükséges.

A magyar kártérítési jog a teljes kártérítés elvén alapszik, vagyis a kártérítés célja, hogy a károsultat olyan helyzetbe hozza, mintha a kár be sem következett volna. A Ptk. 355. §-a tehát ezen elvnek megfelelően határozza meg mindazon kárelemeket, amelyek megtéríté-sére a károsult igényt tarthat.

A rendelkezés a kár négy elemét különbözteti meg – melyek közül az első három a va-gyoni kár körébe tartozik, míg a negyedik a nem vagyoni kár –, amelyek az alábbiak:

1. A tényleges kár (damnum emergens): a tényleges kár azáltal merül fel, hogy a károsult valamely dolga megsérül, elpusztul, megrongálódik vagy elvész. Ilyenkor a kár összege a dologban, illetve a károsult vagyonában bekövetkezett értékcsökkenés.

Gyakorlati problémák adódhatnak abból, hogy a tényleges kárt mikori értékviszonyok figyelembevételével kell meghatározni, a kár bekövetkeztekori avagy a kártérítés fizetésére kötelező ítélet meghozatalakori értéken.

Ha a károsodás bekövetkezte és az ítélethozatal időpontja között az értékviszonyok szá-mottevően nem változnak, ez a probléma nem jelentkezik. Ilyenkor a kártérítés megálla-pítható a kár bekövetkeztekori értéken anélkül, hogy a károsult érdekei hátrányt szenved-nének. A teljes jóvátételhez a késedelmi kamat fizetésére való kötelezés megfelelő eszközt jelent.

Ha azonban a két időpont között jelentős értékkülönbség mutatkozik, helyesebb az íté-let hozatalakori értékviszonyokat figyelembe venni, mert a károsult vagyonában beállott értékcsökkenés csak ily módon küszöbölhető ki, ebben az esetben azonban a károsult kése-delmi kamatra csak a bíróság által megszabott teljesítési határidőtől kezdve jogosult.

2. Az elmaradt vagyoni előny (lucrum cessans): e körbe tartozik a keresetveszteség vagy jövedelemveszteség. Ha a munkaképtelen állapot vagy munkaképesség-csökkenés határo-

46


zott ideig tart, az elmaradt jövedelem összege pontosan meghatározható, tehát egyössze-gű kártérítés megállapítására kerülhet sor.

3. A vagyoni hátrány csökkentéséhez, illetőleg kiküszöböléséhez szükséges költségek, ide nem értve azokat a költségeket, amelyek a perköltségben megtérülnek. Ezek a költségek olyan károk, amelyek nem a károkozó magatartással oksági kapcsolatban keletkeznek, ha-nem a károsultnak a káresemény bekövetkezte után, de azzal összefüggésben lévő elhatá-rozásán alapuló indokolt költségek.

A költségek felmerültét a károsultnak bizonyítania kell. Az említett költségek között vannak olyanok, amelyek számlákkal vagy tanúvallomásokkal bizonyíthatók, vannak kö-zöttük azonban olyan költségek, amelyek nem számszerűsíthetők, így általános kártérítés-ként állapíthatók meg.

4. A nem vagyoni kárpótlás: a Ptk. 354. §-nak hatályon kívül helyezése óta a törvény nem határozza meg nem vagyoni kár fogalmát, illetve azokat az eseteket, amelyekben ilyen jel-legű kár felmerülhet. E hiányosság nem annyira oka, mint inkább következménye a nem vagyoni kár speciális természetének. A nem vagyoni kártérítés jogintézménye az általános személyiségvédelem eszköze. A nem vagyoni kártérítés megfizetésére vonatkozó igény jogalapja valamely személyiségi jog megsértése.

Akár a törvényben nevesített, akár a törvényben nem nevesített személyhez fűződő jo-got sértenek, e jogsértés alapot adhat a nem vagyoni kártérítés követelésére.

A személyhez fűződő jogok egy része kizárólag a természetes személyeket illeti meg (például az emberi méltóság). A személyhez fűződő jogok másik része azonban a jogi sze-mélyeket is megilleti. Ebből következik, hogy a jogi személyek is érvényesíthetnek nem vagyoni kártérítési igényt abban az esetben, ha személyhez fűződő jogaik felróható módon való megsértése következtében nem vagyoni hátrányuk keletkezik.

Tekintettel arra, hogy a nem vagyoni kártérítés személyiségvédelmi eszköz, így sze-mélyhez kötött jellegéből adódóan csak személyesen érvényesíthető. (Ez természetesen nem zárja ki a jogi képviselő igénybevételét.)

A nem vagyoni kár esetében tehát – a fentieknek megfelelően – az alapvető nehézséget az okozza, hogy egyfelől nagyon nehezen körülhatárolható azon események köre, amely okot ad a nem vagyoni kárpótlás megítélésére, másfelől a kár természetéből fakadóan an-nak mértéke – különösen pénzösszegben kifejezve – nem bizonyítható.

Figyelemmel arra, hogy a nem vagyoni hátrányok igen sokfélék lehetnek és a konkrét tényállásokban változatos formákban és összefüggésekben jelennek meg, nem lehet álta-lános iránymutatást adni az összegszerűség meghatározásához. A kártérítés összegének meghatározása során tekintettel kell lenni a jogsértés súlyára és annak tartósságára is.

A nem vagyoni kárpótlás összege után a károsodás bekövetkeztétől késedelmi kamat jár.

Végül beszélni kell az általános kártérítés szabályairól is, hiszen esetünkben különös jelentőséggel bírhatnak. Ha ugyanis a kár mértéke – akár csak részben – pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas.

Előfordulhat, hogy a kár mértékét nem lehet pontosan megállapítani, bizonyítani. Ez

47


a körülmény azonban nem járhat azzal a következménnyel, hogy a károsult nem részesül kártérítésben, a károkozó pedig mentesül a kártérítési felelősség alól. E konfliktus feloldá-sára vezette be a Ptk. az általános kártérítés intézményét.

Általános kártérítés megítélésére tehát akkor kerülhet sor, ha egészen bizonyos, hogy a károsultnak a kára bekövetkezett, illetve teljes bizonyossággal előre tudható, hogy az a jövőben be fog következni, a kár mértéke azonban pontosan nem állapítható meg a teljes körűen lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen sem.

A Pp. 206. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bíróság a kártérítés vagy egyéb köve-telés összegét, ha a szakértői vélemény vagy más bizonyíték alapján meg nem állapítható, a per összes körülményeinek mérlegelésével belátása szerint határozza meg.

Az eljárásjogi szabály mérlegelési jogkört biztosít a bíróság számára arra az esetre, ha a teljes körű bizonyítás lefolytatását követően a követelés összege pontosan nem határoz-ható meg. Ebből az is következik, hogy a bíróság nem mellőzheti a vizsgálatot akkor sem, ha terjedelmes bizonyítás lefolytatása szükséges és remény van arra, hogy a bizonyítási eljárás eredményeképpen a kár pontos összege megállapítható lesz.

A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes a késedelmi kamat. A kár-térítési összeg után kamat a károsodás bekövetkeztétől jár, a bíróság azonban csak a kere-seti kérelemnek megfelelő időponttól ítélhet meg kamatot.

A károsodás bekövetkezése azonban nem feltétlenül esik egybe a károkozás időpont-jával, hiszen elképzelhető, hogy a károsodás csak egy későbbi időpontban következik be. A kártérítés esedékességének az alábbiak tekintetében van jelentősége:

a károsodás bekövetkezte az elévülési idő kezdete;•a károkozó a károsodás bekövetkeztekor nyomban köteles a kártérítést megfizetni;•ez az időpont a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontja;•ezt az időpontot megelőzően a kártérítési igényt nem lehet perben érvényesíteni.•

A törvény kimondja, hogy a kárért felelős személy helyzetére a szerződés teljesítésében késedelmesen kötelezettre irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. E szabályból következik, hogy a károkozó, a károsodás bekövetkezésétől számítva a kártérítés megfizeté-sével késedelemben van, így a Ptk. 301. §-nak megfelelően a kártérítés mértékéhez igazodó késedelmi kamatot köteles fizetni.

A kártérítési összeg után kamat a károsodás bekövetkeztétől jár, a bíróság azonban csak a kereseti kérelemnek megfelelő időponttól ítélhet meg kamatot, mert a bíróság nem ter-jeszkedhet túl a kereseti kérelmen (Pp. 215. §).

Ha a kártérítési összeg egyes részei különböző időpontokban esedékesek, a kamatfize-tés kezdő időpontjaként – átlagos számítás alapján – egységes kamatfizetési kezdő időpont is meghatározható.

A kötelezett a Ptk. 360. § (1)-(2) bekezdésében írtak megfelelő alkalmazásával a nem va-gyoni kárpótlás után is kamatfizetésre köteles. A kamatfizetés kezdő napja az a nap, ame-lyen a kár bekövetkezte megállapítható.

Olyankor azonban, amikor a kár összegét az ítélethozatalkor irányadó ár és értékviszo-nyok határozzák meg, a károsodás napjától esedékes, azaz visszamenőleges kamatfizetési kötelezettség nyilvánvalóan kizárt. A kamat ilyenkor csak a bírói határozatban megjelölt teljesítési határidő leteltétől jár.

48


A követelések érvényesíthetőségét befolyásolhatja az elévülés kérdése. A kártérítési kö-vetelés a károsodás bekövetkeztével válik esedékessé. Ennek megfelelően a kártérítési kö-vetelés elévülése akkor is a követelés esedékességétől, vagyis a károsodás bekövetkeztétől kezdődik, ha a károsult a károsodásáról később szerzett tudomást. Ilyen esetben, mivel a károsult menthető okból nem érvényesítette követelését, alkalmazandók a Ptk. 326. § (2) bekezdésében foglalt szabályok.

Öt évnél rövidebb idő alatt nem évülhet el a követelés, ha a kárt szándékosan vagy bűn-cselekménnyel okozták.

A bűncselekménnyel okozott kár esetén azonban a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül.

49


A magyar könyv- és jegyzetletöltő weboldalak adatbázisa

részlet a Magyar KönyvKiadóK Másolás elleni MunKacsoportja

Megbízásából Készített tanulMányból, lezárás: 2009. oKtóber 31.

Az adatbázis célja, hogy valós képet kapjunk arról: milyen weboldalakról lehet illegális vagy legális, de a könyvkiadóknak valamilyen módon bevételkiesést okozó tartalmakat letölteni. Nem alkalmaztunk műfaji megkötést, de elsősorban a felsőoktatási tankönyvekre, illetve a szépirodalmi művekre koncentráltunk.

A weboldalakat a tartalmuk alapján két csoportra lehet osztani: (1) felsőoktatási tananya-gokat tartalmazó és (2) teljes művek letöltésére szolgáló weboldalakra. A továbbiakban az összefoglaló bemutatja ezeknek a csoportoknak az általános jellemzőit (pl. tartalom, üze-meltető, fizetős vagy ingyenes, kell-e a regisztráció a letöltéshez stb.), valamint a csoportba tartozó weboldalaknak a lehető legszélesebb körét (természetesen nem mindegyiket, hi-szen ez lehetetlen és egyben szükségtelen vállalkozás lenne).

Az adatbázis nem foglalja magában azokat az elektronikus formában létrehozott tartal-makat, amelyek nem követhetőek, nyilvánosságuk korlátozott, pl. azért, mert ftp-szerve-ren, vagy e-mailen jutnak el a felhasználókhoz (a rendelkezésünkre álló információk sze-rint mind felsőoktatási segédanyagok, mind irodalmi művek terjednek ilyen módon), de ahol tudunk, utalunk a velük kapcsolatban rendelkezésünkre álló adatokra.

(…)

2. teljes műveK letöltésére szolgáló oldalaK

Az itt bemutatandó oldalak legfontosabb közös jellemzője, hogy teljes műveket (könyve-ket) le lehet róluk tölteni. Ezek a legkülönfélébb témájú könyvek lehetnek: szépirodalom, szakkönyv, tankönyv, ismeretterjesztő stb. A file-formátumok is nagyon változatosak: doc, rtf, pdf, lit, rar stb., de vannak html-ben letölthető könyvek is. Elsősorban a magyar oldalak-ra koncentráltam az anyaggyűjtés során, de mivel magyar nyelvű könyvek külföldi olda-lakról is megtalálhatóak, ezekre is kitérek.

Gyűjtőoldalak: http://e-konyv.lap.hu/ http://inimma.ingyenweb.hu/keret.cgi?/irodalom.htm

50


a) általános filecserélő oldalak, ahol beszkennelt könyveket is le lehet tölteni általában pdf vagy doc formátumban

urlüzemeltető

fajta, módszer tankönyv/ve-gyes

re-giszt-ráció

megjegyzés

általános fájlmegosztó vegyes igen más internetes oldal tulajdonosa is.

torrentoldal

a leghíresebb tor-rentoldal, bármit le lehet tölteni, pél-dául magyar nyel-vű tudományos ismeretterjesztő könyveket

le kell tölte-ni egy prog-ramot, azon ke-resztül jönnek a „tor-rentek”, azaz a file-ok

egy elvesztett tárgya-lás után a jogi státusza még rendezés alatt van, valószínűleg fi-zetős szolgáltatásként fog tovább működni, de egyelőre még hasz-nálható ingyenesen is.

b) Kifejezetten könyvek letöltésére „szakosodott” portálok.

urlüzemeltető


re-giszt-ráció

megjegyzés

dokumentum-adatbázis teljes könyvek műfajtól függet-lenül pdf-ben, a felhasználók tölthetnek fel

igen Copyright-policy: „Ha értesülünk arról, hogy a feltöltésed valaki más szerzői jogát sérti, azonnal eltávolítjuk, és értesítünk róla. Ha újra felteszed, letiltjuk az IP-címedet és a regisztrá-ciódat.” Minden könyvnél van egy opció, hogy „Vásá-rolja meg a kiadótól!” + link

51


urlüzemeltető


re-giszt-ráció

megjegyzés

könyvtári adatbázis html, doc, rtf, pdf„A … elsősorban az oktatási/ku-tatási szférát szeretné ellátni magyar vagy magyar vonat-kozású, szabad terjesztésű elekt-ronikus publiká-ciókkal.”

nem kell

Copyright policy: A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerző-jét/tulajdonosát illetik (amennyiben az illető fel van tüntetve). Ha a szerző vagy tulajdo-nos külön is rendelkezik a szövegben a terjesztési és felhasználási jogokról, akkor az ő megkötései felülbírálják az alábbi megjegyzéseket. A … üzemeltetői fenn-tartják maguknak a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumen-tum szabad terjesztésé-nek lehetőségét illetően, akkor töröljék azt a … állományából.Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-keres-kedelmi jellegű alkalma-zásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozás-sal használható. Minden más terjesztési és fel-használási forma eseté-ben a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni.

könyvtári adatbázis szakirodalom tu-dományágak sze-rint osztályozva, pdf és doc

a jogi háttere zavaros, nem derül ki

magán adatbázis vegyes szerzők ABC-sorrendben, RAR-file-ok

52


urlüzemeltető


re-giszt-ráció

megjegyzés

magán könyvesportál mindenféle könyvek: kötele-ző olvasmányok és azok elemzé-sei, romantikus, fantasy, sci-fi, pl. komplett Gyű-rűk uraszépirodalom, nem szakkönyvkb. 100 db

elvileg szabadon lehet feltölteni, de most nem lehet (ennél a menü-pontnál az van kiírva, hogy jelenleg nem lehet-séges)

könyletöltő adatbázisismeretlen üzemeltető

rengeteg könyv: Verne, Dan Brown, ezoterika, Rejtő, Kästner, mesék Gárdonyi stb

nincs

c) A fenti kategóriákba nem tartozó oldalak, ahonnan műfaji vagy tematikus megkötés nélkül egész könyvek vagy könyvrészletek letölthetők. Ez a felsorolás tartalmazza azokat a fórumokat is, melyek kifejezetten azért szerveződtek, hogy a felhasználók megoszthassák egymással a letölthető könyvekre vonatkozó információkat, illetve magukat a file-okat is.

urlüzemeltető


re-giszt-ráció

megjegyzés

egyetemi ftp-szerver külföldi irodalom, pl. Salinger, Asi-mov doc-ban

szakmai oldal a rendes hon-lapon részletek letölthetőek egy Typotex-könyvből (HALÁCSY Pé-ter, VÁLYI Gábor, Barry WELLMAN (szerk.): Hatalom a mobiltömegek kezében)

53


urlüzemeltető


re-giszt-ráció

megjegyzés

egy directory, nem derül ki, hogy ki az üzemeltető, valószínűleg magán-személy

doc-ban letölthető könyvek: Gyűrűk ura, Rejtő, Faze-kas Mihály, Csáth Géza, Harry Potter, Andersen

külföldi szolgáltató régi, elsősorban magyar irodalom

külföldi magyar közösségi portál fórum: csak re-gisztrált felhaszná-lóknak, itt linkel-nek be könyveket pdf-ben, doc-ban, magyarokat

igen

internetes lap fóruma vegyes fórum a letöltések-ről, tippeket oszta-nak meg (webolda-lak), e-mailen küldik el egymásnak

szakmai hírportál fóruma vegyes a felhasználó beírja, hogy mit szeretne, valaki beír egy lin-ket, esetleg elküldi e-mailen

egy directory, üzemeltető nincs fel-tüntetve, ingyenes

vegyes tematikájú letölthető köny-vek: informatika, közoktatás, törté-nelem, irodalom, receptek,lit és rar formá-tum

54


d) Végül a kifejezetten népszerűnek számító témákra specializálódott weboldalak. Valósá-gos internetes – és azon kívüli – szubkultúrája alakult ki például a science fiction, a fan-tasy és az ezoterikus könyveknek. Ezek természetesen nem fedik egymást, de sok olyan internetes oldal van, ahol ezek egyaránt megtalálhatóak, és a rajongók körében is vannak átfedések.

urlüzemeltető

fajta, módszer t a n k ö n y v / v e -gyes

regisz-tráció

megjegyzés

ezoterikus oldal scribd-ből át-emelve: Popper Péter: Felnőttnek lenni (Saxum)

nincs nemzetközi file-meg-osztó

szakmai közösség honlapja html-ben vannak fenn könyvrész-letek (Feldmár, Watts, Huxley), de mindegyik végén ott a copy-right és a kiadó neve, a kiadás éve

nincs

szakmai antológia letölthető teljes sci-fi könyvek: Asimov, Foster, Douglas Adams, képregények ispdf, doc

magán adatbázis főleg fantasy és ezoterikus köny-vek

politikai portál pl. Orwell: Állat-farm, 1989-es Európai Könyv-kiadó kiadásának másolata (pdf)

nincs

magán adatbázis ezoterikus, sci-fi, fantasy, egyéb szépiro-dalmi könyvek html-ben

torrentoldal ezoterikus köny-vek, többek között Huxley, Hamvas Béla stb.

van

55


urlüzemeltető

fajta, módszer t a n k ö n y v / v e -gyes

regisz-tráció

megjegyzés

szakmai oldal sok letölthető könyv, pl. Márai: Füveskönyv, Tao T King: Az Út és az Erény könyve Weöres Sándor fordításában

van, amihez odaírták, hogy a Kossuth Kiadó engedélyével (Michio Kushi: Rákmegelőző és gyógyító diéta

Készült a Magyar KönyvKiadóK Másolás elleni MunKacsoportja Megbízásából, lezárás: 2009. oKtóber 31.

Documents

Az illegális másolás elleni kampány eseményei és eredményei