SZERKEZETI FORMÁK,A FÖLDTÖRTÉNET

ESEMÉNYEI

BELSŐ (ENDOGÉN) ERŐK

• A Föld belsejéből származó erők.

• Eredetük: a Föld belsejében lévő radioaktív anyagok (urán, tórium, kálium) bomlása során keletkező hő okozza az asztenoszférában a magma áramlását. A magmaáramlás következménye a kőzetlemezek mozgása (lemeztektonika) és az ehhez kapcsolódó hegységképződések, vulkánosság, földrengések. Ezeket, valamint a nehézségi erőt a belső erők közé soroljuk.

KÜLSŐ (EXOGÉN) ERŐK

• A Föld külső geoszféráihoz (hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) kapcsolódó erők.

Energiaforrásuk: Döntően a Nap sugárzása, kisebb mértékben a Hold hatása is érvényesül (pl. árapály jelenség).Valamennyi külső geoszférában lejátszódó folyamatnál számolni kell a gravitációval is.

A KÜLSŐ ERŐK:

• az időjárási elemek (napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék),

• a víz (tenger, folyók), • a jég (jégtakarók, gleccserek), • az élőlények (köztük az ember is) felszínalakító munkája, • valamint a tömegmozgások. • A külső erők munkája általában 3 részfolyamatból áll:• lepusztítás, • elszállítás (együtt: denudáció) és • építés (akkumuláció).

A Föld felszínét a belső és külső erők együttesen, de egymással ellentétesen alakítják. A belső erők erőteljesebben hatnak, viszonylag rövidebb idő alatt, a külső erők kevésbé erőteljesek, így viszonylag hosszabb idő alatt érik el hatásukat.A belső és külső erők által létrejött felszínformákkal, kialakulásuk folyamatával a geomorfológia foglalkozik.

A FÖLD FELSZÍNFORMÁI

• A felszínformák a sík térszín és a lejtők kombinációjából alakulnak ki.A lejtő a vízszintessel szöget bezáró felszín. A vízszintessel bezárt szög a lejtőszög.A felszínformák típusai:

1. Síkság2. Völgy3. Medence4. Hegy5. Hegység6. Lépcső7. Part

1. SÍKSÁG• Vízszintes vagy közel vízszintes felszín, ahol a szintkülönbség

nem haladja meg a 200 métert, a lejtés pedig a 6 ‰-et. • Típusai:• Feltöltött síkságok: külső erők által épített, folyóvízi

hordalékkal, morénával, szél által lerakott anyaggal, tengeri vagy tavi üledékkel feltöltött síkságok. (Pl. Alföld, Kínai-alföld, Hindusztáni-alföld, Amazonas-medence)

• Táblás síkságok: általában homokkő, mészkő vagy bazalt vízszintes réteglapjain kialakult síkságok. (Pl. Préri-tábla, Brazíliai tábla, Arab tábla)

• Letarolt síkságok: külső erők által lepusztított, általában tökéletlen síkságok - tönk, nyesett felszín. (A prekambriumi hegységképződések során keletkezett egykori lánchegységek a külső erők által hullámos felszínű síksággá (tönkké) lepusztított maradványai, az ősmasszívumok is ide tartoznak.)

2. VÖLGY

• A lejtő irányát követő hosszanti mélyedés, melyet egymással szembeforduló lejtők határolnak. Kezdete a völgyfő, a lejtő irányába eső vége nyitott.

• Keletkezhet: • belső erők hatására pl: tektonikus árok• külső erők hatására pl: folyóvízi erózióval V

keresztmetszetű, glaciális erózióval U keresztmetszetű völgy jön létre.

3. MEDENCE

• Befelé forduló lejtőkkel határolt zárt térszíni mélyedés.

• Keletkezhet:

• belső erők hatására pl: tektonikus medencék

• külső erők hatására pl: szárazföldi jégtakaró által mélyített medencék

4. HEGY

• Minden oldalról kifelé forduló lejtőkkel határolt térszíni kiemelkedés.

Magassága szerint megkülönböztetünk halmot, dombot és hegyet.

• Keletkezhet: • belső erők hatására pl: vulkáni hegyek• külső erők hatására pl: eróziós szigethegyek (folyó

kanyarulatai között az épen maradt eredeti felszín darabja)

5. HEGYSÉG:

• Környezete fölé magasodó, összetett formaegyüttes, melyben hegy, völgy, medence lépcső és síkság is előfordulhat.

Magassága szerint:• alacsony- (500 m-ig), • közép- (500-1500 m) és • magashegységet (1500 m fölött) különböztetünk meg.• Kialakulásának ideje szerint:• lánchegység: fiatal gyűrt vagy vulkáni hegység, melyet a külső erők

viszonylag rövid idő óta alakítanak.• röghegység: az óidei lánchegységek (Kaledóniai, Variszkuszi) külső

erők által hosszú idő óta alakított, lepusztított maradványa.

6. LÉPCSŐ

• Két különböző magasságú, nagyjából vízszintes felszínt többé-kevésbé meredek lejtő köt össze.

• Keletkezhet: • belső erők hatására: szerkezeti lépcsők pl. töréslépcsők

(törések mentén függőleges elmozdulással kialakult lépcsők)

• külső erők hatására: réteglépcsők (Ha ellenállóbb és lazább kőzetek váltakozva rétegződnek egymásra, a peremük szelektíven lepusztulva lépcsőt alkothat)

7. PART

A szárazföld és a tenger érintkezési sávja.

Típusai:

• Pusztuló part (meredek part, általában erős hullámveréssel)

• Épülő part ( lapos, általában homokos part)

A KÜLSŐ ERŐK FELSZÍNFORMÁLÓ EREJE

A Föld külső erőihez köthető folyamatok a

•tömegmozgások,

•a jég,

•a szél,

•a víz, és az

•élővilág felszínalakító hatása

TÖMEGMOZGÁSOK (DERÁZIÓ)

Azok a felszínformáló folyamatok, amelyek a nehézségi erő hatására, szállítóközeg nélkül mennek végbe lejtős felszínen. A tömegmozgásokat befolyásolja a lejtőszög, a kőzetminőség, a csapadék mennyisége és a növénytakaró.A tömegmozgásokat 2 nagy csoportra oszthatjuk:

• gyors mozgások ( 0,3 cm/s - akár 30 m/s sebességűek) pl: omlások, csuszamlások

• lassú mozgások (cm/év - több m/év sebességűek) pl: kúszások, folyások

ŐSIDŐ (4,6 MILLIÁRD ÉV – 590 MILLIÓ ÉV)• A Földünk kialakulása után felszínébe nagy számú meteorit csapódott

be. A becsapódás hatására keletkezett hő több helyen megolvasztotta a kérget, és a köpeny egy részét, ez vulkáni tevékenységet indított el.

• a vulkáni tevékenység hatására CO2 és vízgőz került a légkörbe --- kialakult az ŐSLÉGKÖR

• A hőmérséklet csökkenésével a kéregdarabok megszilárdultak, a légkör lehűlt, a lecsapódott vízgőztartalomból kialakult az ŐSÓCEÁN.

• Ekkor keletkeztek az ŐSMASSZÍVUMOK (ősföldek), a földkéreg legidősebb kéregdarabjai.

• Élet jelei megjelennek: baktériumok, kékmoszatok

ŐSMASSZÍVUMOK

• Földünk legkorábban kialakult kéregdarabjai.

• Főleg gránit és kristályos kőzetekből épülnek fel.

• Nincs jellemző felszínformájuk, hegységek és síkságok egyaránt lehetnek.

• Típusai:• Fedett ősmasszívum: a tengeri elöntések üledéktakaróját viselik

magukon

• Fedetlen ősmasszívum: a lepusztulás következtében a felszínre kerültek. Fontos ásványkincsei: vas, nikkel, króm, platina

Arab

ÓIDŐ (590 MILLIÓ ÉV – 235 MILLIÓ ÉV)• Moszatok oxigént termeltek, így kialakulhatott az ózonréteg,

mely megszűrte a Napból jövő káros ultraibolya sugarakat, így az élőlények elhagyhatták az óceánt.

• 2 hegységképződési folyamat indult meg: • Kaledóniai: összekapcsolódott Ős-Európa és Ős-Észak-Amerika• Variszkuszi: hozzájuk csatolta a déli kontinensmagot

• A kontinensek az óidő végére egyetlen ősföldbe, a PANGEÁBA tömörültek, melyet az ősóceán, a PANTHALASSZA vett körül

• Legjobb minőségű feketekőszén keletkezése

PANGEAPANTHALASSZA

TETHYS

Kaledónai-hegységrendszer

- Appalache É-i része- Grönland K-i része- Skócia- Anglia- Nyugat-Skandinávia

Variszkuszi-hegységrendszer- Francia-középhegység- Francia-rögvidék- Ardennek- Német-középhegység- Cseh-medence peremhegységei- Lengyel-középhegység- Szlovák-érchegység- Rodope- Tien-san- Altáj- Appalache D-i része- Nagy Vízválasztó-hegység- Velencei-hegyéség

HEGYSÉGKÉPZŐDÉSEK AZ ÓIDŐBEN

RÖGHEGYSÉGEK• Kiemelt rögök• Beszakadt árkok• Lépcsős felszínek• Medencék• Általában közepes magasságú,

vagy alacsony hegységek• Külső erők hatására erősen

lepusztultak• Lejtői lankások, hegyhátak

gömbölyűek, lekerekítettek, medencéik tágasak

KÖZÉPIDŐ (235 MILLIÓ ÉV – 65 MILLIÓ ÉV)• Tenger térhódítása – üledékképződés• A Pangea kettészakadt, és a Tethys benyomult, melynek

szétválásával LAURÁZSIA északra, GONDWANA délebbre tolódott. Ez egy hosszanti hátság, az Atlanti-óceán kialakulásához vezetett, ami elválasztotta Észak-Amerikát Eurázsiától, illetve Dél-Amerikát Afrikától.

• Hegységképződés: Pacifikus és az Eurázsiai-hegységrendszer kialakulása

• Élővilág: ősgyíkok, ősmadarak, nyitvatermők és már megjelentek a zárvatermők

• Ásványkincs: kőszén, kőolaj, földgáz, kősó

Tethys

Atlanti-hátság

Atlanti-óceán

Eurázsiai-hegységrendszer- Atlasz- Pireneusok- Alpok- Appenninek- Kárpátok- Dinári-hegység- Balkán-hegység- Kaukázus- Pamír- Himalája

Pacifikus-hegységrendszer- Kordillerák- Andok- Kelet-Ázsia

HEGYSÉGKÉPZŐDÉS A KÖZÉPIDŐBEN

GYŰRTHEGYSÉG (FIATAL LÁNCHEGYSÉG)• Párhuzamos vonulatok

• Hosszanti völgyek

• Hegyes csúcs

• Éles, csipkézett hegygerinc

• Meredek, szakadékos lejtő

• Mélyre vágott folyóvölgy

ÚJIDŐ (65 MILLIÓ ÉVTŐL –NAPJAINKIG)

• Két nagy időszaka van:

- harmadidőszak: 65 millió évtől -2 millió évig

- újidő: 2 millió évtől napjainkig

- pleisztocén: jégkorszak

- holocén: jelenkor

ÚJIDŐ - HARMADIDŐSZAK

• Észak-Amerika teljesen elvált Eurázsiától

• A Tethys teljesen megsemmisült, mai utóda a Földközi-tenger, a Fekete-tenger, az Aral-tó és a Kaszpi-tenger

• Megindultak a lepusztulások – a hordalékból feltöltött síkságok keletkeztek

• Összezárult a szárazföldi híd Észak- és Dél-Amerika között

• Ásványkincs: barnakőszén, kőolaj, földgáz, sótelepek

• Élővilág: emlősök, virágos növények

ÚJIDŐ-NEGYEDIDŐSZAK• A földrészek, óceánok már mai helyükön voltak, de a jégkorszak

alaposan átformálta a szárazföldek arculatát.• Hatalmas eljegesedés a puhább kőzeteket kivájta, a keményebb

kőzetsávokat legyalulta. (Finn-tóvidék)• A magashegységekben a fagyás és olvadás gyakori változása

elaprózta a kőzeteket. A levegőbe jutó kőzetport a szél messze szállította, majd lerakta, ebből lett a lösz.

• A jelenkorban erőteljes felmelegedés következett be, s kialakult a mai élővilág: zárvatermők, emlős állatok, és a mai ember (homo sapiens sapiens)

SÍKSÁGOKA fölfelszín vízszintes, vagy közel vízszintes területei. Lejtésük nem haladja

meg a 100 méterenkénti 60 cm-t.• TÖKÉLETES SÍKSÁG: teljesen sík, a km2-enkénti magasságkülönbség 10-20

méternél is kevesebb• TÖKÉLETLEN SÍKSÁG: a km2-enkénti magasságkülönbség 20-50 m

Keletkezés szerint a síkságok:- Feltöltött: Pó-síkság, Mississippi, Alföld- Lepusztult: fedetlen ősmasszívumok- Táblás: Dekkán-fennsík

A síkságok a tengerszint feletti magasság szerint:- Mélyföld: 0 m alatt- Alföld: 0-200 m- Fennsík: 200 m felett

FENNSÍK

TÁBLÁS SÍKSÁG

FINN TÓVIDÉK

HORTOBÁGY, A TÖKÉLETES SÍKSÁG